(1)

Az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A kivetett dömpingellenes vám vámtétele 0 %-tól (az Electrosteel Castings Ltd esetében) 14,1 %-ig (a Jindal Saw Limited és „minden más vállalat” esetében) terjedt.

(3)

Az (EU) 2016/387 végrehajtási rendelettel (3), a Bizottság végleges kiegyenlítő vámot is kivetett ugyanezen termékre. A kivetett kiegyenlítő vám vámtétele 8,7 %-tól (a Jindal Saw Limited esetében) 9 %-ig (az Electrosteel Castings Ltd és „minden más vállalat” esetében) terjedt.

(4)

A Törvényszék T-300/16 és T-301/16 (4) sz. ügyben hozott ítéletét követően a Bizottság kijavította a Jindal Saw Limitedre kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vám kiszámításakor elkövetett és a Törvényszék által feltárt hibákat. Az (EU) 2020/526 (5) és (EU) 2020/527 végrehajtási rendelettel (6), a Bizottság ismételten kivetette az új, végleges dömpingellenes vámot és kiegyenlítő vámot a Jindal Saw Limitedre, amelyek mértéke 3 %, illetve 6 % volt.

(5)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok vámtétele 0 % (az Electrosteel Castings Ltd esetében), 3 % (a Jindal Saw Limited esetében), valamint 14,1 % („minden más vállalat” esetében). A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok vámtétele 6 % (a Jindal Saw Limited esetében) és 9 % (az Electrosteel Castings Ltd és „minden más vállalat” esetében).

(6)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően a Bizottság felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet 2020. december 21-én nyújtotta be a Saint-Gobain PAM, a Saint-Gobain PAM Deutschland GmbH és a Saint-Gobain PAM España S.A. (a továbbiakban: kérelmezők), az alakítható öntöttvasból készült csövek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(8)

Miután megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2021. március 17-én a Bizottság az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó, alakítható öntöttvasból készült csövek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8).

(9)

Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az ugyanezen termék behozatala tekintetében hatályos kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan is (9).

(10)

A dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az uniós gyártókat, az ismert indiai gyártókat és az indiai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az ismert és érintett szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy három uniós gyártóból álló mintát. Ezek az uniós gyártók egy vállalatcsoport tagjai. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a felülvizsgálati időszak alatti (azaz 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti) termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. Az uniós gyártók végleges mintája a becsült teljes uniós termelési volumen [70–85] %-át, a hasonló termék becsült teljes uniós értékesítési volumenének pedig [70–85] %-át tette ki, és a földrajzi eloszlás szempontjából is széles kört fedett le.

(15)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekintette.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Mivel azonban nem jelentkezett független importőr, nem volt szükség mintavételre.

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert indiai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte az indiai kormányt, hogy azonosítsa azokat a gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt (ha vannak ilyenek), illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(18)

Mivel csupán három gyártó adott a mintavételezéssel kapcsolatos választ az előírt határidőn belül, a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(19)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, és annak a három exportáló gyártónak, amelyektől érkezett a mintavételezéssel kapcsolatos válasz. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (10).

(20)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártótól, és egy exportáló gyártótól, a Tata Metaliks Limited vállalattól (TML) kapott a kérdőívre válaszokat. Noha a másik két exportáló gyártó benyújtott a mintavételezéssel kapcsolatos választ, ezt követően nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, vagyis nem működött együtt a vizsgálatban.

(21)

A Covid19-világjárvány kitörése, valamint a különböző harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni az exportáló gyártó telephelyein. A Bizottság ehelyett távoli adategyeztetés útján ellenőrizte a ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-világjárványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (11). A Bizottság a következő exportáló gyártó esetében végzett távoli adatellenőrzést:

(22)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő uniós gyártók, illetve egy velük kapcsolatban álló olaszországi értékesítő telephelyein került sor:

(23)

A Bizottság 2022. március 18-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(24)

A határidőn belül csak a Tata Metaliks Limited nyújtott be észrevételeket. A benyújtott észrevételeket a Bizottság értékelte és adott esetben tekintetbe vette. Meghallgatást egyetlen fél sem kért.

(25)

Az eljárás megindításával kapcsolatban egy felhasználó, a Hydro Mat Benelux és egy exportáló gyártó, a Tata Metaliks Limited nyújtott be észrevételeket.

(26)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Tata Metaliks Limited az eljárás megindítására vonatkozó észrevételeit 2022. február 17-én nyújtotta be, vagyis több mint kilenc hónappal az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontjában meghatározott, az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 37 napos határidő lejárta után. Ezért a Bizottság ezt a beadványt nem vette figyelembe.

(27)

A Bizottság megjegyezte, hogy noha a Hydro Mat Benelux benyújtott az eljárás megindítására vonatkozóan észrevételeket, a vizsgálatban nem működött teljes mértékben együtt. Így különösen nem töltötte ki a felhasználóknak szánt kérdőívet, amely pedig felhasználható lett volna az alábbi állítások egy részének (például az exportáló gyártók értékesítési árainak vagy a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumok tartalmának) ellenőrzéséhez.

(28)

Először, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy az eljárást meg kell szüntetni, mivel a kérelmet nem nyújtották be a közelgő hatályvesztésről szóló értesítésben említett, a hatályvesztés dátumát megelőző három hónapos határidőn belül (12).

(29)

A Bizottság elmagyarázta, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett benyújtási dátum nem egyezik meg a kérelem benyújtásának dátumával. Amint az a felülvizsgálati kérelemnek – a nem bizalmas jellegű aktában 2021. március 17. óta elérhető és minden érdekelt fél számára hozzáférhető – nyilvános változatában látható, a kérelmet 2020. december 18-án nyújtották be szabályszerűen, vagyis az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(30)

Másodszor, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy a kérelem túlzott mértékben él a bizalmas adatkezelés lehetőségével. Az uniós gazdasági ágazat különösen a gazdasági teljesítményére vonatkozó összes mutatót indexek segítségével fejezte ki. A fél hivatkozott az (EU) 2020/1336 végrehajtási rendeletre, amelyben a Bizottság nyilvánosságra hozta egyetlen uniós gyártó mikrogazdasági adatait (13).

(31)

A Bizottság megjegyezte, hogy az (EU) 2020/1336 végrehajtási rendeletben minden mikrogazdasági mutatót (értékesítési árak és volumenek, termelési egységköltség, munkaerőköltségek, zárókészletek, jövedelmezőség stb.) értéktartományok formájában vagy indexek segítségével adott meg.

(32)

Ezen túlmenően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemnek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában elhelyezett változata tartalmazza az összes lényeges bizonyítékot és a bizalmasként megjelölt adatok nem bizalmas összefoglalóit annak érdekében, hogy az érdekelt felek érdemi észrevételeket tehessenek, és az eljárás során gyakorolni tudják a védelemhez való jogukat.

(33)

E tekintetben a Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 19. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. Ezért a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(34)

Harmadszor, a fél azt állította, hogy 2020 első fele nem tükrözte a szokásos gazdasági körülményeket, és úgy vélte, hogy ez az időszak a vizsgált intézkedések hatályvesztése következményeinek előretekintő értékelése szempontjából nem volt reprezentatív. A fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat 2020 első felében tapasztalt negatív teljesítményét a Covid19-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, valamint a nyersanyagok világpiaci árainak a továbbfelhasználókra nem áthárítható növekedése okozták. Ezen túlmenően azt állította, hogy a 2017–2019-es időszakban a fő mutatók nem kiszolgáltatott helyzetet, hanem egy egészséges uniós gazdasági ágazatot mutattak, különösen a termelés, a termelési kapacitás, a készletek, a beruházások, az értékesítési árak és a jövedelmezőség elemzésekor.

(35)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Jelen ügyben a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt egyedi kárelemzés tartalmazott olyan bizonyítékokat, amelyek az Indiából az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal jelentős uniós piaci térnyerését jelezték. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a kár folytatódására vonatkozóan, és elutasította az állítást.

(36)

Negyedszer, a fél elemezte a 2017–2020-as időszakot, és azzal érvelt, hogy a rendelkezésre álló behozatali adatok nem támasztják alá a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítást. Ezenkívül a fél azt állította, hogy a kérelmező által kiszámított indiai exportárak, alákínálási és alulértékesítési különbözetek nem voltak megbízhatóak, mivel az exportárak a kapcsolt felek – vagyis az indiai gyártók és a velük kapcsolatban álló leányvállalataik – közötti transzferárat tükrözték. Végezetül a fél azt állította, hogy az indiai gyártók azért növelték termelési kapacitásukat, hogy megbirkózzanak a növekvő indiai belföldi piac által támasztott kereslettel, és a fő indiai exportáló gyártók nem tervezték termelési kapacitásuk bővítését.

(37)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a megfogalmazott észrevételek egyike sem cáfolta azt a következtetést, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a dömpingellenes felülvizsgálat megindításához. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a dömpingelt behozatal jelentős káros hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Különösen a kérelmezők nemcsak a határparitásos árak szintjén nyújtottak be alákínálási számításokat, hanem a vevők telephelyére leszállított áruk esetében felszámított árak szintjén is, amely nem kevesebb, mint 14,9 %-os alákínálást mutatott. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt konkrét kárelemzés azt mutatta, hogy az Indiából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal – mind abszolút, mind relatív értékben – fokozta az uniós piaci térnyerést. Ez láthatólag jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazat állapotában, amit például az értékesítés és a piaci részesedés csökkenése, illetve a pénzügyi eredmények romlása mutat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(38)

Azt az állítást, miszerint az indiai termelés növekedése csak az indiai piacra irányul, a fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(39)

Ötödször, a fél azt állította, hogy általános versenyképességi kérdések nem indokolhatják a kár folytatódásának vagy megismétlődésének megállapítását. A fél különféle tényezőket sorakoztatott fel, úgymint az uniós felhasználásnak a közkiadások csökkenésével járó euróövezeti válság óta bekövetkezett visszaesése, és annak az uniós gazdasági ágazat versenyképességére gyakorolt kedvezőtlen hatása, a műanyag csövek által támasztott verseny, a munkaerő bevonzásával kapcsolatos nehézségek, a piaci erőfölény fenntartása, valamint az olcsóbb kínai behozatal által az ajánlattételi eljárásra gyakorolt nyomás.

(40)

Ezt az állítást a (155) preambulumbekezdés tárgyalja.

(41)

Az érintett felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a felülvizsgálati kérelemben az uniós gazdasági ágazat és a behozatal kapcsán szereplő adatok a 2019 júliusától 2020 júniusáig tartó időszakra vonatkoztak. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben azonban az szerepelt, hogy a felülvizsgálati időszak a 2020 januárjától 2020 decemberéig tartó időszak. A vállalat véleménye szerint a kérelmezőknek aktualizálniuk kellett volna a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszak alapján, és ezeket az adatokat a felek rendelkezésére kellett volna bocsátani. Azáltal, hogy nem juttatta el a feleknek a frissített felülvizsgálati kérelmet, a Bizottság – véleménye szerint – megsértette a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.1.2. és 6.4. cikkét.

(42)

Először, a Bizottság általános gyakorlata, hogy ténymegállapításait a rendelkezésre álló legfrissebb adatokra alapozza. Ezek az adatok nem feltétlenül felelnek meg a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben meghatározott időszaknak, mivel előfordulhat, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor még nem álltak rendelkezésre. A WTO dömpingellenes megállapodásának egyetlen rendelkezése sem írja elő a Bizottság számára, hogy ténymegállapításait a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben meghatározott időszakra alapozza. Másodszor, a vizsgálat során valamennyi félnek lehetősége volt észrevételeket tenni az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszakra vonatkozó ténymegállapítások és bizonyítékok kapcsán. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sértett meg semmilyen eljárási jogot, illetve nem sértette meg a WTO dömpingellenes megállapodását, és elutasította az állítást.

(43)

A Tata Metaliks Limited utalt arra is, hogy a Bizottság elutasította az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeit, mivel azok az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidő után érkeztek be (lásd a (26) preambulumbekezdést). Álláspontja szerint a határidő csak azután lenne alkalmazható, hogy a kérelmezők megkapták az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszakra vonatkozó, módosított adatokat. A Tata Metaliks Limited azzal is érvelt, hogy a „természetes igazságosság megszilárdult alapelve” és „minden joghatóságban állandó jogi álláspont”, hogy a jogi kérdésekre vonatkozó beadványok határidőn túl is előterjeszthetők.

(44)

A (42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felülvizsgálati időszak arra a legutóbbi időszakra vonatkozott, amely tekintetében adatok állnak rendelkezésre, és ez az időszak nem mindig felel meg a felülvizsgálati kérelemben szereplő előzetes értékeléssel. Ezen túlmenően az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő határidő kifejezetten a hirdetmény közzétételének időpontjához kapcsolódott, nem pedig más időponthoz, mint például információknak valamely fél általi benyújtásához. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő határidő nem tesz különbséget jogi és ténybeli kérdések között, és mindkettőre egyaránt vonatkozik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(45)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, nevezetesen az Indiából származó, jelenleg a ex 7303 00 10 (TARIC-kód: 7303001010) és ex 7303 00 90 (TARIC-kód: 7303009010) KN-kódok alá tartozó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek, az alakítható öntöttvasból készült, belső és külső bevonat nélküli csövek (szigetelés nélküli csövek) kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

(46)

Az alakítható csöveket az ivóvízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez és mezőgazdasági területek öntözéséhez használják. Az alakítható csövekben a víz továbbítása nyomással, vagy egyszerűen a gravitáció kihasználásával történik. A csövek átmérője a 60 mm és a 2 000 mm közötti tartományba esik, hosszúságuk 5,5, 6,7 vagy 8 méter. A csöveket általában cementtel vagy egyéb anyaggal bélelik, kívülről horganyozással vagy festéssel felületkezelik, vagy szalaggal tekerik körbe. A legjelentősebb végfelhasználók a közműszolgáltató vállalatok.

(47)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(48)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(49)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően megvizsgálta annak valószínűségét, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne. A Bizottság először megvizsgálta, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszak alatt (3.1. szakasz), másodszor pedig azt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége (3.2. szakasz).

(50)

Az eredeti vizsgálati időszakban (14) India az érintett termékből [80 000–100 000] tonnát exportált az Unióba (a 27 tagú EU alapján) (15). 2016 és 2018 között, a végleges intézkedések 2016. márciusi bevezetését követően a behozatal csökkent, és éves szinten 38 000 és 55 000 tonna között ingadozott. 2019-ben az Indiából érkező behozatal ismét [64 000–75 000] tonnára emelkedett.

(51)

A felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék behozatala [44 000–52 000] tonnára csökkent. A felülvizsgálati időszakot követően, 2021-ben a behozatal ismét a 2019-es szintre nőtt.

(52)

Összességében az érintett képező termék Indiából érkező behozatala jelentős szinten maradt és az uniós piac mintegy [10–14] %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálati időszak alatt [15–20] % volt az indiai behozatal piaci részesedése.

(53)

Kezdetben három indiai gyártó beleegyezett az együttműködésbe. E vállalatok/vállalatcsoportok közül azonban kettő később elállt az együttműködéstől (lásd az 1.5. szakaszt). Az egyetlen együttműködő vállalat, a Tata Metaliks Limited a felülvizsgálati időszakban termelésének nagy részét a belföldi piacon értékesítette. A nyilatkozata szerinti teljes Unióba irányuló exportvolumene elhanyagolható volt, az érintett termék Indiából az Unióba irányuló teljes behozatali volumene [< 1 %]-ának felelt meg (16). Tekintettel a Tata Metaliks Limited által az Unióba exportált nagyon alacsony mennyiségekre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Tata Metaliks Limited kivitele nem jelent megbízható alapot annak meghatározásához, hogy az Indiából az Unióba irányuló behozatal továbbra is dömpingelt módon történik-e.

(54)

mivel a felülvizsgálati időszakban az érintett termék teljes kivitele viszonylag magas maradt (lásd az (51) preambulumbekezdést), a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló legjobb tényekre alapozta az Indiából az Unióba irányuló dömpingelt behozatal folytatódására vonatkozó ténymegállapításait. E tekintetben ténymegállapításait az Eurostat által nyilvántartott importstatisztikai adatokra alapozta.

(55)

A rendes érték meghatározásához a Bizottság először megvizsgálta az egyetlen együttműködő gyártó, a Tata Metaliks Limited által szolgáltatott adatokat. A felülvizsgálati időszakban a vállalat jelentős mennyiségben értékesítette az érintett terméket a belföldi piacon. A Tata Metaliks Limited a belföldi árakat folyóméter-alapon rögzítette számviteli rendszerében. A dömping meghatározásához a Tata Metaliks Limited az árakat egy méterről kilogrammra való átváltási arány segítségével váltotta át. A vizsgálat feltárta, hogy ez a módszer nem tükrözte megfelelően a termék tényleges súlyát, ezért a kapott kilogrammonkénti árak nem voltak reprezentatívak a tényleges eladási árak szempontjából. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nem használja fel a Tata Metaliks Limited által benyújtott információkat a rendes érték meghatározásához, hanem inkább – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényekre támaszkodik.

(56)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a belföldi értékesítés esetében alkalmazott mértékegység hosszról súlyra való átszámítására alkalmazott módszer nem volt helytelen. Ezért arra kérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az általa szolgáltatott adatokat a rendes érték meghatározásához.

(57)

A Bizottság megjegyezte, hogy az általános állításon kívül a Tata Metaliks Limited nem terjesztett elő konkrét érvet a vállalat által benyújtott adatok pontosságára vonatkozóan. A Tata Metaliks Limited állításával ellentétben a Bizottság a távoli ellenőrzés során (lásd a fenti (21) preambulumbekezdést) jelentős eltéréseket fedezett fel az értékesített termékek bejelentett és valós súlya között. Ezért a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, miszerint a Tata Metaliks Limited adatai nem használhatók fel a rendes érték meghatározásához.

(58)

Más indiai gyártó együttműködésének hiányában a Bizottság így a rendelkezésre álló tények és különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk alapján állapította meg a rendes értéket. Ez az információ az érintett termék több különböző államban és helyhatóságban eltérő mennyiségeire, átmérőire és típusaira vonatkozóan kínált, megállapodott és fizetett árakat tartalmazta.

(59)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Tata Metaliks Limited alacsony exportmennyisége (lásd az (53) preambulumbekezdést) nem volt reprezentatív az érintett termék uniós piacra irányuló teljes exportjára nézve, valamint más indiai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat az Eurostat gyártelepi szintre igazított CIF-árai alapján állapította meg.

(60)

Az érintett felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a Bizottság által alkalmazott módszer tisztességtelen és helytelen, mivel így a Tata Metaliks Limited részesül hátrányos elbírálásban az exportáló gyártók által megvalósított dömping miatt, miközben a szóban forgó gyártók továbbra is részesülnének az esetükben egyénileg megállapított dömpingellenes vámtételek nyújtotta előnyökből.

(61)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy mivel a Tata Metaliks Limited a felülvizsgálati időszak alatt nagyon korlátozott mennyiséget exportált az Unióba, a Bizottság nem tudta felhasználni adatait az exportár meghatározására. Más exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem volt más választása, mint a statisztikai adatokra támaszkodni. Ezenkívül a (193) preambulumbekezdésben részletesen leírtak szerint a Bizottság a jelenlegi felülvizsgálat során kizárólag arra vonatkozóan von le következtetést, hogy az intézkedések szükségesek-e vagy sem. Az eredeti vizsgálatban megállapított vámtételek ezért nem módosulnak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(62)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat a 3.1.3. és a 3.1.4. szakaszban említettek szerint meghatározott gyártelepi szinten hasonlította össze.

(63)

Ez alapján a felülvizsgálati időszak alatt a dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve 12 % volt.

(64)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban az indiai gyártók továbbra is dömpingelt árakon exportálták az érintett terméket az Unióba.

(65)

A felülvizsgálati időszakban folytatódó dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. A Bizottság különösen az alábbi tényezőket elemezte: az Indiában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, Indiából harmadik országokba irányuló kivitel árai, valamint az uniós piac vonzereje annak méretét és árait tekintve.

(66)

A felülvizsgálati időszakban az érintett termék indiai gyártóinak becsült össztermelése körülbelül évi 2 millió tonna volt. A becsült termelési kapacitás körülbelül 2,5 millió tonna volt. Ezért a szabad kapacitás mintegy évi 500 000 tonnát tett ki, és meghaladta az érintett termék uniós piaci felhasználását a felülvizsgálati időszakban, amely [388 000–454 000] tonna volt.

(67)

A kérelmező által benyújtott bizonyítékok alapján, amelyeket az együttműködő gyártótól, a Tata Metaliks Limitedtől származó információk is megerősítettek, számos indiai gyártó, köztük a Tata Metaliks Limited (17), a kapacitásbővítésbe történő további beruházásokat tervez (18). A következő években telepítendő teljes további kapacitás becslések szerint körülbelül 1,5 millió tonna.

(68)

A kapacitások várható növekedése megfelel az indiai piaci kereslet becsült növekedésének. A fontosabb ismert gyártók azonban azt is tervezik, hogy az exportpiacokra összpontosítanak (19). Például az ESL Steel Limited (a Vedanta csoport része) egy megvalósíthatósági tanulmányban kifejezetten megemlítette, hogy új létesítménye egy kikötő közelében található, aminek köszönhetően nagyobb eséllyel tud exportálni. A jelentés különösen a Kelet-Európába irányuló exportban rejlő nagy lehetőségeket említette (20). Az együttműködő vállalat, a Tata Metaliks Limited a kérdőívre adott válaszának távoli ellenőrzése során is megemlítette az uniós piacra való jövőbeni terjeszkedésre irányuló terveit.

(69)

Sőt az egyik jelentős piaci szereplő, a Srikalahasthi Pipes Limited (SPL) szerint közép- és hosszú távon (7–10 év), mivel addigra a szennyvíz- és vízprojektek lezárulnak, a kínálat meg fogja haladni a keresletet az indiai piacon. Következésképpen ez további ösztönzést jelent az indiai gyártók számára, hogy egyre inkább az exportpiacokra összpontosítsanak.

(70)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indiai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy az érintett terméket az uniós piacra való exportra előállítsák.

(71)

Az Indiából harmadik országok piacaira irányuló kivitel árait a Bizottság a Global Trade Atlas (a továbbiakban: GTA) exportstatisztikái alapján vizsgálta meg a KN-kód (7303 00 30) szintjén. E statisztikák alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve még mindig vonzó, mivel az alakítható csövek indiai gyártóinak messze legfontosabb exportpiaca, amely teljes exportjuk 40 %-át teszi ki. Ezenkívül az Unióba irányuló kivitel 25-szöröse az India második legnagyobb exportpiacára, Katarba irányuló kivitelnek. Ez utóbbi a teljes indiai kivitelnek csupán 2 %-át teszi ki. Végezetül a felülvizsgálati időszakban az indiai exportáló gyártók uniós piacra irányuló kivitelének árai valamivel magasabbak voltak, mint a többi országba irányuló kiviteli árai. Következésképpen az intézkedések hatályvesztése az exportáló gyártókat arra ösztönözné, hogy még tovább növeljék az Unióba irányuló kivitelüket.

(72)

Az alakítható csövek számottevő uniós piaccal rendelkeznek ([388 000–454 000] tonna, lásd a (66) preambulumbekezdést). A kérelmezők várakozásai szerint a piac tovább fog növekedni a következő öt évben (21).

(73)

A felülvizsgálati időszakban az átlagos tonnánkénti ár az uniós piacon [1 020–1 200] EUR volt. Ugyanebben az időszakban az indiai belföldi piacon az ár 595 EUR/tonna volt (gyártelepi paritáson). Ezért az uniós piacon az árak körülbelül kétszer magasabbak voltak, mint az Indiából érkező behozatal árai.

(74)

Ezért mind a méret, mind az árak tekintetében az uniós piac továbbra is vonzó piac maradt az indiai gyártók számára. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az indiai exportáló gyártó piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentős maradt (lásd a 2. táblázatot), és a (71) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós piac az érintett termék Indiából érkező teljes exportjának 40 %-át tette ki.

(75)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az indiai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra.

(76)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően arra vonatkozó bizonyítékokat is feltárt, hogy a dömping valószínűleg folytatódik az intézkedések hatályvesztése esetén. A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Indiában. Emellett az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, alátámasztotta azt, hogy az indiai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé. Ebből kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel az érintett termék Indiából az Unióba irányuló, dömpingelt behozatalának jelentős növekedését eredményezné.

(77)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna.

(78)

Az Unión belül öt vállalat gyártja az érintett terméket. Ezek közül három egy vállalatcsoport tagjai. A kérelemből származó információk alapján az érintett terméket az Unióban nem állítja elő más uniós gyártó. Tehát ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(79)

mivel a kárelemzéssel kapcsolatos, a (14) preambulumbekezdésben említett adatok elsősorban ugyanazon gyártói csoporttól származtak, a Bizottság titoktartási okokból a kárelemzéshez használt adatokat tartományok vagy indexek segítségével adja meg.

(80)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelést [372 000–436 000] tonnában állapította meg. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a kérelmező által szolgáltatott makroadatok és a vizsgálat során a mintában szereplő uniós gyártóktól gyűjtött adatok – alapján állapította meg.

(81)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján határozta meg: az uniós gazdasági ágazat teljes uniós értékesítésének volumene, a belső felhasználásra történő gyártás (a mintában szereplő uniós gyártóktól kapott adatok és a kérelmező által a többi uniós gyártóra vonatkozóan szolgáltatott becslések alapján), valamint az összes országból az Unióba irányuló teljes behozatal (az Eurostat Comext-adatbázisa alapján).

(82)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (1 000 tonna)

(83)

Az uniós felhasználás ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. Összességében 2018-ban enyhén, 3 %-kal emelkedett, 2019-ben 8 %-kal nőtt, majd 2020-ban 8 %-kal csökkent. Ennek eredményeként a figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 3 %-kal növekedett.

(84)

Az alakítható öntöttvasból készült csövek használata – annak jellegénél fogva – a vízkezeléssel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik; az Unióban az alakítható öntöttvas csövek iránti kereslet legnagyobb részét az állami vagy magántulajdonban lévő vízszolgáltató és vízkezelő vállalatok teszik ki. Az alakítható csöveket főként jelentős infrastrukturális projektekben használják. Ezenkívül az uniós felhasználás alakulására nézve a Covid19-világjárvány nem mutatott jelentős hatást, mivel a vízellátási hálózatok fejlesztése a hatóságok számára állandó prioritást jelent. Ezért az uniós felhasználás alakulása az infrastrukturális beruházások alakulását tükrözi.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat az érintett termék belső felhasználásáról számolt be, amely 2017-ben a teljes uniós felhasználás kevesebb mint 5 %-át tette ki, és a figyelembe vett időszakban csökkent, kevesebb mint 1 %-ot kitéve a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a belső felhasználás nem gyakorol jelentős hatást a kárelemzésre.

(86)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a (81) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás alapján történt.

(87)

Az érintett termék Indiából az Unióba történő behozatala a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (1 000 tonna) és piaci részesedése

(88)

A figyelembe vett időszak alatt az Indiából érkező behozatal volumene jelentősen ingadozott: A behozatal 2018-ban 14 %-kal csökkent, 2019-ben 68 %-kal emelkedett, végül a felülvizsgálati időszak alatt ismét 31 %-kal visszaesett.

(89)

A Bizottság a behozatal súlyozott átlagárait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg.

(90)

Az Unióba irányuló indiai import súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(91)

2017–2018-ban az importárak meglehetősen stabilak voltak. 2019-től az importárak 5 %-kal emelkedtek, és a felülvizsgálati időszak alatt állandóak maradtak.

(92)

Az (53) preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy indiai gyártó működött együtt a vizsgálatban. Ez a gyártó nyilatkozata szerint elhanyagolható mennyiséget exportált az Unióba, amely az érintett termék Indiából az Unióba irányuló teljes behozatali volumene kevesebb mint 1 %-ának felelt meg. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az exportvolumen nem volt reprezentatív az érintett termék Unióba irányuló kivitelére nézve, és úgy döntött, hogy az áralákínálást a rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg.

(93)

A Bizottság a behozatal utáni költségekkel kiigazított, súlyozott, átlagos indiai CIF-importárakat összehasonlította az uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagáraival. Az indiai importárak a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül [30–45] %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(94)

A felülvizsgálati időszak alatt az Indián kívüli harmadik országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése [8 700–20 200] tonnát, illetve az uniós felhasználás [2–4] %-át tette ki. A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból érkező behozatal súlyozott átlagára 2017–2018-ban a mintában szereplő uniós gyártók áraival összehasonlítható szinten volt, a 2019–2020-as időszakban pedig körülbelül 25 %-kal alacsonyabb volt azoknál (lásd a 8. táblázatot). Míg a harmadik országokból érkező behozatal volumene csekély mértékben, vagyis 2 %-kal nőtt, az importált alakítható csövek származási helye eltérő volt a figyelembe vett időszakban. Például 2017-ben a harmadik országokból érkező behozatal jelentős része Kínából, Oroszországból és Svájcból származott, míg a felülvizsgálati időszakban a fő importőrök Törökország és az Egyesült Arab Emírségek voltak.

(95)

Az Unióba irányuló behozatal összesített volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező, alakítható öntöttvasból készült csövek behozatalának piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés – más harmadik országok

(96)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(97)

A Bizottság a (13) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(98)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(99)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(100)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(101)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(102)

Az uniós termelés 9 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban a 2018-ban bekövetkezett 10 %-os növekedést követően.

(103)

A termelési kapacitás hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal csökkent.

(104)

A kapacitáskihasználás állandó maradt, mivel a termelési kapacitás csökkenése követte az uniós termelés visszaesését.

(105)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy nem az Indiából érkező behozatal lehetett az oka annak, hogy az uniós gazdasági ágazat csökkentette termelési kapacitását, hanem inkább a kereslet 2019-hez képest tapasztalt visszaesése.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat a termelési kapacitásának csökkentésére vonatkozó döntését még a koronavírus okozta válság előtt hozta meg, így az nem volt összefüggésben a felhasználás 2019 és a felülvizsgálati időszak közötti csökkenésével. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(108)

A figyelembe vett időszakban a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene és piaci részesedése (2019 kivételével) nem követték az uniós felhasználás növekedését. Így különösen 2019-ben az uniós gazdasági ágazatnak nem származott előnye a felhasználás növekedéséből, ellentétben az Indiából érkező behozatallal.

(109)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése továbbra is magas, körülbelül 85 %-os, és a felülvizsgálati időszakban nőtt a korábbi évekhez képest. Az uniós értékesítés volumene is folyamatosan meghaladta a 2017-es szintet. A felülvizsgálati időszakban a volumen még nagyobb is lehetett volna a koronavírus okozta válság hatása nélkül. A fél úgy vélte, hogy a Bizottság következtetése nem felel meg a tényeknek.

(110)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem származott előnye a magas piaci részesedésből. A (133) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő uniós gyártók az indiai behozatal által kifejtett jelentős árnyomás miatt a figyelembe vett időszakban mindvégig veszteségesek voltak (lásd a (151) preambulumbekezdést). Továbbá a (108) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós piaci részesedés nem követte az uniós felhasználás növekedését, és – az Indiából származó behozatallal ellentétben – az uniós értékesítéseknek nem származott előnye a felhasználás 2019. évi növekedéséből. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(111)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 3 %-kal nőtt, míg a független vevők részére történő értékesítések volumene 2 %-kal emelkedett. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése – a felhasználás növekedése ellenére – kismértékben csökkent a figyelembe vett időszakban.

(112)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(113)

Az uniós gazdasági ágazatban az érintett termék előállításában részt vevő alkalmazottak száma a 2017–2018-as időszakban állandó volt, a 2019–2020-as időszakban pedig körülbelül 6 %-kal csökkent.

(114)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége 10 %-kal növekedett a 2017–2018-as időszakban, és 13 %-kal csökkent a 2018–2020-as időszakban. Ez a következők együttes hatásaként magyarázható:

(115)

Az indiai exportáló gyártók csak korlátozottan működtek együtt az eljárásban, amint azt a (92) preambulumbekezdés ismerteti.

(116)

A kármutatók azt jelzik, hogy a 2016 óta hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére – amelyek kezdetben hoztak bizonyos mértékű enyhülést és javítottak a teljesítményen – az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete továbbra is károsodott. Emiatt nem lehetett megállapítani azt, hogy az ágazat a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból felépült volna.

(117)

A dömping jelentős mértékben meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az Indiából érkező behozatal volumenét és árait, a dömping nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(118)

Ezenkívül az indiai exportőrök folytatólagos tisztességtelen árképzése miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felépülni a korábbi dömping hatásaiból.

(119)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy nincs abszolút növekedés az indiai behozatal volumenében, és az csak körülbelül 15 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. Ezenkívül az érdekelt fél rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítménye javult a kezdeti intézkedések bevezetése után, majd azt követően romlott. Ezért az indiai behozatal nem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(120)

A Bizottság megállapította, hogy az érdekelt fél nem támasztotta alá azon állítását, miszerint az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítménye javult a kezdeti intézkedések bevezetését követően. A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége negatív volt a teljes figyelembe vett időszakban, a (133) preambulumbekezdésben említettek szerint. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(121)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és egységköltség

(122)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek az Unión belül felszámított átlagos értékesítési egységára a figyelembe vett időszakban 7 %-kal nőtt, ami tükrözte a termelési egységköltség növekedését (5 %).

(123)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy a kirakodás utáni árak állítólagos csökkenése azt mutatta, hogy a behozatal nem okoz semmilyen árleszorítást vagy árlenyomást.

(124)

A Bizottság megállapította, hogy az érdekelt fél nem támasztotta alá azon állítását, miszerint a figyelembe vett időszakban a kirakodás utáni árak, amelyek az uniós áraknak mintegy 40 %-kal kínáltak alá, nem okoztak semmilyen árleszorítást vagy árlenyomást az uniós gyártók számára. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(125)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/alkalmazott)

(126)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 2019-ig állandó volt, majd ezt követően 6 %-kal visszaesett. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a felülvizsgálati időszakban csökkent, mivel a francia állam finanszírozta a Covid19-világjárvány okozta leállás miatti munkanélküliség költségeit.

(127)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited megjegyezte, hogy e paraméter alapján nem éri kár az uniós gazdasági ágazatot.

(128)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy – a (126) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség csökkenése a francia államtól a felülvizsgálati időszakban kapott rendkívüli finanszírozásnak volt köszönhető. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(129)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(130)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje a termelés viszonylatában állandó maradt.

(131)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy a készletek jelentősen csökkentek a felülvizsgálati időszak alatt, ami azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a termelésének csökkentésére összpontosított. Az érdekelt fél azt állította, hogy ehelyett a készleteknek növekedniük kellett volna abban az esetben, ha azokra az Indiából származó behozatal valóban hatással lett volna.

(132)

Amint a (102) preambulumbekezdés mutatja, a fél által a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt készletcsökkenés az uniós termelés csökkenésével párhuzamosan történt. Ezen túlmenően a Bizottság nem talált semmilyen összefüggést a (főként a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt) készletcsökkenés és az Indiából érkező behozatal között, mivel az Indiából érkező behozatal hatása nemcsak a felülvizsgálati időszak alatt, hanem a teljes figyelembe vett időszak alatt megfigyelhető volt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(133)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(134)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A mintában szereplő gyártók jövedelmezősége negatív volt a figyelembe vett időszakban: a 2017. évi közel – 5/–9 %-os szintről – 3/–7 %-ra módosult a felülvizsgálati időszakban.

(135)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszak egészében negatív tendenciát mutatott, kivéve a 2018. évet.

(136)

A beruházások (amelyek főként a gyártóberendezések korszerűsítésére, valamint a minőség, a termelékenység és a termelési folyamat rugalmasságának javítására összpontosítottak) növekedtek a 2017–2019-es időszakban, majd 2020-ban mélypontra zuhantak.

(137)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A jövedelmezőséghez hasonló tendenciát mutatott: 2019-ben meredeken zuhant, majd 2020-ban kis mértékben javult. A figyelembe vett időszak alatt negatív maradt és 53 %-kal romlott.

(138)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére az alakítható csövek Indiából érkező behozatala továbbra is jelentős maradt, és a figyelembe vett időszakban stabilan [9 % és 18 %] közötti piaci részesedéssel rendelkezett. A felülvizsgálati időszakban a piaci részesedés [10–14] % között volt. Ugyanakkor az importárak csökkenő tendenciát mutattak, és a felülvizsgálati időszak alatt a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések megléte ellenére [30–45] %-kal kínáltak alá az uniós áraknak.

(139)

A makrogazdasági mutatók – különösen a termelési és értékesítési volumen, a foglalkoztatás és a termelékenység – alakulása stabil vagy enyhén csökkenő tendenciát mutatott. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban a 2017. évi szinthez hasonló szintre csökkent. A piaci részesedésnek a viszonylag stabil értékesítési volumen ellenére 2018-ban bekövetkezett növekedése az ugyanezen időszak alatti csökkenő felhasználásnak tudható be. Bár az uniós gazdasági ágazatnak többé-kevésbé sikerült fenntartania értékesítési volumenét és piaci részesedését, ez a következő preambulumbekezdésben kifejtett módon a jövedelmezősége és más pénzügyi mutatói rovására történt.

(140)

Annak ellenére, hogy az uniós gyártók átlagos értékesítési egységára 7 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban, amely meghaladta a termelési költség 5 %-os növekedését, az uniós gazdasági ágazatnak még így sem sikerült fenntartható haszonkulcsot elérnie. Az indiai behozatal árnyomása miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni értékesítési árait annak érdekében, hogy fedezze az átlagos termelési költséget, ezért a figyelembe vett időszakban veszteséges volt (2018 kivételével, amikor közel volt a nullszaldóhoz). Így az indiai behozatal jelentős árleszorítást gyakorolt az uniós gyártók értékesítéseire a felülvizsgálati időszak alatt. Más pénzügyi mutatók (pénzforgalom, a beruházások megtérülése) a jövedelmezőséghez hasonló tendenciát követtek, és a figyelembe vett időszak alatt negatív vagy alacsony értékeket mutattak. Bár a beruházások 2017-ben és 2018-ban valamelyest nőttek, általában alacsonyak voltak.

(141)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(142)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményében bekövetkezett hanyatlás nem az állítólagos dömpingelt behozatalnak, hanem más tényezőknek volt betudható.

(143)

A Bizottság megállapította, hogy a fél nem terjesztett elő olyan újabb részleteket, amelyek ellentmondanának a következtetésének. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(144)

A Tata Metaliks Limited azt is állította, hogy nincs összefüggés a behozatal alakulása és az uniós gazdasági ágazat által jelentett veszteségek szintje között, így nem volt ok-okozati összefüggés a behozatal és az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye között.

(145)

A (93) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megállapította, hogy az Indiából érkező behozatal árai jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezenkívül a Bizottság megjegyezte, hogy a fél nem terjesztett elő azt alátámasztó bizonyítékot, hogy más tényezők is hatással lettek volna az uniós gazdasági ágazatra. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(146)

A Tata Metaliks Limited továbbá azt állította, hogy nem tudta megvizsgálni az áralákínálás és az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítménye közötti összefüggést, mivel a Bizottság nem hozta nyilvánosságra a figyelembe vett időszakra vonatkozó áralákínálási számításait.

(147)

A Bizottság megjegyezte, hogy az áralákínálás fennállásának megállapításához szükséges információkat a fél rendelkezésére bocsátották. A felülvizsgálati időszakot illetően a (92) és (93) preambulumbekezdés kifejti az áralákínálásra vonatkozó ténymegállapításokat. A 2017., 2018. és 2019. év vonatkozásában a (91) preambulumbekezdés megadja az indiai behozatal egységárait, a mintában szereplő uniós gyártók által uniós független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga pedig a (121) preambulumbekezdésben található. Ezért a fél birtokában volt minden olyan információ, amely alapján a Bizottság az alákínálás fennállását megállapította. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(148)

Végezetül a fél azt állította, hogy a behozatali volumenek csökkentek 2019 és a felülvizsgálati időszak között. Ezért a fél arra a következtetésre jutott, hogy a behozatali volumen nem volt hatással az uniós gazdasági ágazatra.

(149)

A Bizottság megfigyelte, hogy az Indiából érkező behozatal a felülvizsgálati időszakban ismét megnövekedett, elérve a 2017-es szintet. Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy az Indiából érkező behozatal fő hatása annak alacsony áraiban rejlett, ami jelentős nyomást gyakorolt az uniós piaci árakra. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(150)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiából származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az Indiából származó dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők a következők:

(151)

A Bizottság elsőként megvizsgálta, hogy volt-e ok-okozati összefüggés a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(152)

Az alakítható csövek Indiából érkező behozatala a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére továbbra is jelentős maradt, piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta a 10 %-ot, a felülvizsgálati időszakban pedig alacsony árszintet képviselt. Az indiai behozatal által gyakorolt jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a termelési költsége növekedését áthárítani a vevőkre, amelynek eredményeként a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt veszteségessé vált. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált behozatal mennyisége és árszintje jelentős kárt okoz.

(153)

Az egyéb harmadik országokból importált mennyiségek a piaci részesedésnek csupán [2–4] %-át tették ki a felülvizsgálati időszakban. Amint a 4. táblázat mutatja, a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokból érkező behozatal átlagos importára 50 %-kal volt magasabb, mint az Indiából érkező behozatal átlagos importára.

(154)

A (40) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az egyik fél azt állította, hogy az általános versenyképességi kérdések nem indokolhatják a kár megszűnésének vagy megismétlődése hiányának megállapítását. A fél különféle tényezőket sorakoztatott fel, úgymint az alakítható csövek uniós felhasználásának a közkiadások csökkenését eredményező euróövezeti válság óta bekövetkezett visszaesése, a munkaerő bevonzásával kapcsolatos nehézségek, a piaci erőfölény fenntartása, valamint az olcsóbb kínai behozatal által a közbeszerzési eljárások során az ajánlattételi eljárásra gyakorolt nyomás. Ezenkívül a fél azt állította, hogy a műanyag csövek az uniós gazdasági ágazat első számú versenytársai, mivel olcsóbbak, és így a közbeszerzési pályázatok jelentős részét elnyerik.

(155)

A fél állításával ellentétben az uniós felhasználás és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése növekedett, míg a foglalkoztatás stagnált a figyelembe vett időszak alatt. Ezenkívül nincs azt alátámasztó bizonyíték, hogy a műanyag csövek az alakítható csövek rovására piaci részesedést szereztek volna a figyelembe vett időszakban. Meg kell jegyezni, hogy a műanyag csövek nem támasztanak versenyt a nagy átmérőjű csövek esetében. Következésképpen az említett tényezők nem járultak hozzá a megállapított kárhoz. Ezenkívül a kínai behozatalra lényegesen magasabbak árakon, egyúttal jóval kisebb volumenben került sor, mint az indiai behozatalra. Végezetül pedig a fél nem fejtette ki, hogy az erőfölény (ha volt is ilyen) hogyan okozhatott kárt. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(156)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét illetően, az exportvolumenek a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

12. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(157)

A figyelembe vett időszak alatt a volumenek a felére estek vissza. Bár az exportárak 17 %-kal nőttek, ez nem volt elegendő a termelési költségek fedezésére a teljes figyelembe vett időszak során (amint az a 8. táblázatban látható). Ezért a kivitel nem gyengítette az Indiából érkező, dömpingelt export és a megállapított kár közötti ok-okozati összefüggést.

(158)

A Bizottság lehetséges egyéb tényezőket is megvizsgált (mint például a koronavírus okozta válság), de egyik sem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól.

(159)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy a koronavírus okozta válság 2020 első félévében kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. A fél kijelentette, hogy a népegészségügyi okokból bevezetett kezdeti kijárási korlátozások miatt számos építési projektet leállítottak.

(160)

A fentiek szerint az alakítható csövek uniós piacát a felülvizsgálati időszakban nem érintették jelentős mértékben a koronavírus okozta válság miatti kijárási korlátozások. Az említett évben a teljes uniós felhasználás hasonló volt a 2018. évihez. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(161)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Indiából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. Különösen a termelés, a kapacitáskihasználás, az uniós piacon értékesített mennyiség, a piaci részesedés, a termelékenység, a nyereségesség és a beruházások megtérülése tekintetében bekövetkezett változás mutatja egyértelműen a kárt.

(162)

A Bizottságnak a (141) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e az Indiából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása.

(163)

Ennek érdekében a Bizottság elemezte az Indiában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós árak és az indiai árak közötti viszonyt; az uniós piac vonzerejét és az Indiából az intézkedések hatályvesztése esetén esetlegesen érkező behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását.

(164)

A (66)–(71) preambulumbekezdésben leírtak szerint az Indiában rendelkezésre álló szabad kapacitás mintegy évi 500 000 tonnát tett ki, és meghaladta az érintett termék uniós piaci felhasználását, amely a felülvizsgálati időszakban [388 000–454 000] tonna volt. Emellett az indiai gyártók új termelési kapacitásokba való beruházást terveztek. Ezért az elkövetkező években az indiai piacon a kínálat meg fogja haladni a keresletet. Következésképpen ez további ösztönzést jelent az indiai gyártók számára, hogy egyre inkább az exportpiacokra összpontosítsanak.

(165)

Az indiai exportáló gyártók a rendelkezésükre álló és a jövőbeni szabad kapacitásokat az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnák arra, hogy az érintett terméket az uniós piacra termeljék.

(166)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy az állítólagos indiai szabad termelési kapacitást – az Indiában fellépő túlkínálat következtében – szükségszerűen alakítható csövek gyártására és exportálására használják fel. Ezenkívül a Bizottság nem vizsgálta meg más exportpiacok vonzerejét, és nem elemezte a felülvizsgálati időszak utáni adatokat sem. Végezetül a fél azt állította, hogy a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó ténymegállapításoknak egyértelmű bizonyítékokon kell alapulniuk (22). Ebből a fél azt a következtetést vonta le, hogy a valószínűségre vonatkozó következtetés helytelen.

(167)

A Bizottság megállapította, hogy a fél maga is megerősítette, hogy Indiában rendelkezésre áll szabad kapacitás. Ezenkívül a (66)–(70) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság kifejezetten az érintett termékre vonatkozóan állapította meg a kérdéses szabad kapacitást. Az ugyanezen preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy hosszú távon az indiai piacon csökkenni fog a kereslet, miközben a fél maga is elismerte, hogy bővíteni kívánja értékesítéseit az uniós piac irányába is. Emellett a 6.2. szakaszban leírtak szerint az uniós piac vonzónak bizonyult az indiai gyártók számára, és megállapítható volt, hogy az Indiában rendelkezésre álló szabad kapacitást – legalábbis részben – az uniós piacra irányuló export növelésére használnák fel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(168)

Az említett ítélkezési gyakorlat alapján megkövetelt egyértelmű bizonyítékokat illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy megfelelt a fennálló ítélkezési gyakorlat valamennyi követelményének, valamint hogy a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó értékelése és következtetése a vizsgálat során összegyűjtött egyértelmű bizonyítékokon alapult. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(169)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező, dömpingelt indiai behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(170)

Az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó. A (71) preambulumbekezdésben említettek szerint ez az alakítható csövek indiai gyártóinak messze legfontosabb exportpiaca, amely a teljes kivitelük 40 %-át teszi ki. Az Unióba irányuló kivitel 25-szöröse az India második legnagyobb exportpiacára, Katarba irányuló kivitelnek, amely az alakítható csövek indiai exportjának 2 %-át teszi ki. Továbbá a felülvizsgálati időszakban az uniós piacra irányuló indiai kivitel árai valamivel magasabbak voltak, mint a többi országba irányuló kiviteli árai, amelynek köszönhetően az uniós piac bizonyos fokig jövedelmezőbb volt, mint más piacok.

(171)

A meglévő intézkedések ellenére az indiai exportáló gyártók jelentős volumenű alakítható csövet értékesítettek az Unióba a figyelembe vett időszakban, és a felülvizsgálati időszakban még mindig jelentős (nagyjából [10–14] %) piaci részesedéssel rendelkeztek. Ezek az értékesítések olyan áron történtek, amellyel – még a dömpingellenes vámok mellett is – jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak az uniós piacon.

(172)

Az uniós piac ezért vonzónak tekinthető az indiai gyártók számára, és megállapítható, hogy az Indiában rendelkezésre álló szabad kapacitást legalább részben az uniós piacra irányuló export növelésére használnák fel. A Bizottság ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában – azaz a dömpingellenes vámok kivetése előtt – az indiai behozatal piaci részesedése magas volt, elérte a [17–19] %-ot.

(173)

Mindezek alapján, valamint tekintettel az uniós gazdasági ágazat múltbeli és jelenlegi kárhelyzetére, az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az Indiából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló, dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, ami még súlyosabb veszteséget okozna az uniós gyártók számára. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az Indiából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló, dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűsíthető, hogy folytatódna a jelentős kár.

(174)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit, valamint az érintett termékhez fűződő közérdeket is, amely a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) (a továbbiakban: a környezettudatos tervezést szabályozó irányelv) és az ahhoz tartozó termékspecifikus rendeletekben testesül meg. Az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatával összhangban a Bizottság különös figyelmet fordított arra, hogy a gazdasági ágazatot a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásaival szemben meg kell védeni.

(175)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(176)

Az uniós gazdasági ágazat az Unió három tagállamában található (Franciaország, Németország és Spanyolország), és több mint 2 200 főt foglalkoztat közvetlenül az érintett termékkel összefüggésben.

(177)

A hatályban levő dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg, hogy az Indiából érkező, dömpingelt behozatal belépjen az uniós piacra, és az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte.

(178)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy igen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódik a szóban forgó országból érkező behozatal által okozott kár. Az Indiából érkező, nagy volumenű dömpingelt behozatal további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(179)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat több mint hat éve védett, miközben 85 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. Ezért nem valószínű, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése hatással lesz az uniós gazdasági ágazatra. Amennyiben mégis, kérhetik a Bizottságtól, hogy indítson új vizsgálatot.

(180)

Az érdekelt fél állításával ellentétben a Bizottság az összes releváns kármutató (beleértve az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének alakulását is) elemzése alapján megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot továbbra is jelentős kár éri az Indiából érkező dömpingelt behozatal miatt. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár valószínűleg folytatódna és tovább romlana. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(181)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Indiával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(182)

A Bizottság minden ismert független importőrrel, kereskedővel és felhasználóval felvette a kapcsolatot. Egyikük sem válaszolt a Bizottság kérdőívére.

(183)

A Bizottsághoz nem érkezett arra utaló észrevétel, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre és felhasználókra nézve, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

(184)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az érintett termék Indiából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(185)

A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján az Indiából származó, alakítható öntöttvasból készült csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(186)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azzal érvelt, hogy az intézkedések folytatódását kivételnek, nem pedig általános gyakorlatnak kell tekinteni. Hivatkozott különösen a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy egy dömpingellenes intézkedés csak addig maradhat hatályban, ameddig az szükséges, és a bevezetésétől számított öt év elteltével hatályát veszti. Mivel a Bizottság a vámok alkalmazását e felülvizsgálat lezárultáig meghosszabbította, a Tata Metaliks Limited úgy érvelt, hogy mire ez a felülvizsgálat várhatóan befejeződik, a vámok már több mint hét éve hatályban lennének. Ennek okán a vizsgálat megszüntetését kérte a Bizottságtól.

(187)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban „[a] végleges dömpingellenes intézkedés hatálya a kivetését követő öt év után vagy a dömpingre és a kárra egyaránt kiterjedő legutolsó felülvizsgálat lezárását követő öt év után megszűnik, kivéve, ha a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy ez a megszűnés valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna”. Az intézkedések folytatására vonatkozó döntés – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a hatályvesztési felülvizsgálat során feltárt tények alapos értékelésén alapul. Ezért az intézkedések folytatódása nem automatikus, és nem „általános gyakorlat”. A Bizottság ezért elutasította az intézkedések megszüntetésére irányuló kérelmet.

(188)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(189)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalokra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. Ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen, a tagállamok vámhatóságainak el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek.

(190)

Amennyiben az intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételek hatálya alá tartozó vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségnövekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között a feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére, és ebből következően országos vám kivetésére.

(191)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag az Indiából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(192)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited felkérte a Bizottságot, hogy határozzon meg számára egyéni dömpingkülönbözetet. Másodlagosan úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak legalább fontolóra kellene vennie, hogy az érintett termék más indiai szövetkezeti gyártói esetében az eredeti vizsgálatban megállapított egyéni dömpingellenes vámtételeket kiterjeszti a Tata Metaliks Limitedre, tekintettel arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat során együttműködött a Bizottsággal.

(193)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hatályvesztési felülvizsgálat célja kizárólag annak megállapítása, hogy a meglévő intézkedések továbbra is szükségesek-e. Az ilyen jellegű felülvizsgálat nem teszi lehetővé egyéni vámtételek megállapítását azon vállalatok esetében, amelyek nem működtek együtt az eredeti vizsgálatban. Egyedi dömpingellenes vámtételek csak az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése vagy 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot követően állapíthatók meg. A Bizottság ezért elutasította ezt a kérelmet.

(194)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (24). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(195)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(196)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2016/387 végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) az Európai Bizottság kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A kivetett kiegyenlítő vám vámtétele 8,7 %-tól (a Jindal Saw Limited esetében) 9 %-ig (az Electrosteel Castings Ltd és „minden más vállalat” esetében) terjedt.

(3)

Az (EU) 2016/388 végrehajtási rendelettel (3), a Bizottság végleges dömpingellenes vámot is kivetett ugyanezen termékre. A kivetett dömpingellenes vám vámtétele 0 %-tól (az Electrosteel Castings Ltd esetében) 14,1 %-ig (a Jindal Saw Limited és „minden más vállalat” esetében) terjedt.

(4)

A Törvényszék T-300/16 és T-301/16 (4) sz. ügyben hozott ítéletét követően a Bizottság kijavította a Jindal Saw Limitedre kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vám kiszámításakor elkövetett és a Törvényszék által feltárt hibákat. Az (EU) 2020/526 (5) és (EU) 2020/527 végrehajtási rendelettel (6), a Bizottság ismételten kivetette az új, végleges dömpingellenes vámot és kiegyenlítő vámot a Jindal Saw Limitedre, amelyek mértéke 3 %, illetve 6 % volt.

(5)

A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok vámtétele 6 % (a Jindal Saw Limited esetében) és 9 % (az Electrosteel Castings Ltd és „minden más vállalat” esetében). A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok vámtétele 0 % (az Electrosteel Castings Ltd esetében), 3 % (a Jindal esetében), valamint 14,1 % („minden más vállalat” esetében).

(6)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet 2020. december 21-én nyújtotta be a Saint-Gobain PAM, a Saint-Gobain PAM Deutschland GmbH és a Saint-Gobain PAM España S.A. (a továbbiakban: kérelmezők), az alakítható öntöttvasból készült csövek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(8)

Az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban az eljárás megindítása előtt a Bizottság értesítette az indiai kormányt arról, hogy megfelelő módon dokumentált felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság konzultációra hívta az indiai kormányt annak érdekében, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmát illetően tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az indiai kormány elfogadta a felkérést, és ezt követően 2021. március 10-én sor került a konzultációkra. A konzultációk során nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni.

(9)

Miután az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2021. március 17-én a Bizottság az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó, alakítható öntöttvasból készült csövek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9).

(10)

Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az ugyanezen termék behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan is (10).

(11)

A támogatás és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az uniós gyártókat, az ismert indiai gyártókat és az indiai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az ismert és érintett szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy három uniós gyártóból álló mintát. Ezek az uniós gyártók egy vállalatcsoport tagjai. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a felülvizsgálati időszak alatti (azaz 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti) termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. Az uniós gyártók végleges mintája a becsült teljes uniós termelési volumen [70–85] %-át, a hasonló termék becsült teljes uniós értékesítési volumenének pedig [70–85] %-át tette ki, és a földrajzi eloszlás szempontjából is széles kört fedett le.

(16)

Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekintette.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Mivel azonban nem jelentkezett független importőr, nem volt szükség mintavételre.

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert indiai gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte az indiai kormányt, hogy azonosítsa azokat a gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt (ha vannak ilyenek), illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)

mivel csupán három gyártó adott a mintavételezéssel kapcsolatos választ az előírt határidőn belül, a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött az indiai kormánynak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, és annak a három exportáló gyártónak, amelyektől érkezett a mintavételezéssel kapcsolatos válasz. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (11).

(21)

A Bizottság a három uniós gyártótól, az indiai kormánytól és csak egy indiai gyártótól, a Tata Metaliks Limited vállalattól (a továbbiakban: TML) kapott kitöltött kérdőívet. Noha a másik két indiai gyártó benyújtott a mintavételezéssel kapcsolatos választ, ezt követően nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, vagyis nem működött együtt a vizsgálatban.

(22)

A Covid19-világjárvány kitörése, valamint a különböző harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 26. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni az exportáló gyártó és az indiai kormány telephelyein. A Bizottság ehelyett távoli adategyeztetés útján ellenőrizte a ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-világjárványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (12). A Bizottság a következő exportáló gyártó esetében végzett távoli adatellenőrzést:

(23)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek tartott. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő uniós gyártók, illetve egy velük kapcsolatban álló olaszországi értékesítő telephelyein került sor:

(24)

A Bizottság 2022. március 18-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(25)

A határidőn belül csak a Tata Metaliks Limited nyújtott be észrevételeket. A Tata Metaliks Limited által benyújtott észrevételeket a Bizottság értékelte és adott esetben tekintetbe vette. Az indiai kormány szintén nyújtott be észrevételeket, de csak több mint tíz nappal az észrevételek megtételére biztosított határidő lejárta után.

(26)

A vizsgálatnak a kötelező határidőn belüli lezárása érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítés 7. pontja előírja, hogy a Bizottság nem fogadja el az érdekelt felek által a végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére biztosított határidő lejárta után benyújtott beadványokat. Ennélfogva a Bizottság nem tudta figyelembe venni az indiai kormány észrevételeit. Mindazonáltal megjegyezte, hogy beadvány nem szolgált olyan újabb részletekkel, amelyeket a Bizottság ne vett volna figyelembe a vizsgálat során. Meghallgatást egyetlen fél sem kért.

(27)

Az eljárás megindításával kapcsolatban egy felhasználó, a Hydro Mat Benelux és egy exportáló gyártó, a Tata Metaliks Limited nyújtott be észrevételeket.

(28)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Tata Metaliks Limited az eljárás megindítására vonatkozó észrevételeit 2022. február 17-én nyújtotta be, vagyis több mint kilenc hónappal az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontjában meghatározott, az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 37 napos határidő lejárta után. Ezért a Bizottság ezt a beadványt nem vette figyelembe.

(29)

A Bizottság megjegyezte, hogy noha a Hydro Mat Benelux benyújtott az eljárás megindítására vonatkozóan észrevételeket, a vizsgálatban nem működött teljes mértékben együtt. Így különösen nem töltötte ki a felhasználóknak szánt kérdőívet, amely pedig felhasználható lett volna az alábbi állítások egy részének (például az exportáló gyártók értékesítési árainak vagy a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumok tartalmának) ellenőrzéséhez.

(30)

Először, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy az eljárást meg kell szüntetni, mivel a kérelmet nem nyújtották be a közelgő hatályvesztésről szóló értesítésben említett, a hatályvesztés dátumát megelőző három hónapos határidőn belül (13).

(31)

A Bizottság elmagyarázta, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett benyújtási dátum nem egyezik meg a kérelem benyújtásának dátumával. Amint az a felülvizsgálati kérelemnek – a nem bizalmas jellegű aktában 2021. március 17. óta elérhető és minden érdekelt fél számára hozzáférhető – nyilvános változatában látható, a kérelmet 2020. december 18-án nyújtották be szabályszerűen, vagyis az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(32)

Másodszor, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy a kérelem túlzott mértékben él a bizalmas adatkezelés lehetőségével. Az uniós gazdasági ágazat különösen a gazdasági teljesítményére vonatkozó összes mutatót indexek segítségével fejezte ki. A fél hivatkozott az (EU) 2020/1336 végrehajtási rendeletre, amelyben a Bizottság nyilvánosságra hozta egyetlen uniós gyártó mikrogazdasági adatait (14).

(33)

A Bizottság megjegyezte, hogy az (EU) 2020/1336 végrehajtási rendeletben minden mikrogazdasági mutatót (értékesítési árak és volumenek, termelési egységköltség, munkaerőköltségek, zárókészletek, jövedelmezőség stb.) értéktartományok formájában vagy indexek segítségével adott meg.

(34)

Ezen túlmenően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemnek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában elhelyezett változata tartalmazza az összes lényeges bizonyítékot és a bizalmasként megjelölt adatok nem bizalmas összefoglalóit annak érdekében, hogy az érdekelt felek érdemi észrevételeket tehessenek, és az eljárás során gyakorolni tudják a védelemhez való jogukat.

(35)

E tekintetben a Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 29. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. Ezért a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(36)

Harmadszor, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy 2020 első fele nem tükrözte a szokásos gazdasági körülményeket, és úgy vélte, hogy ez az időszak a vizsgált intézkedések hatályvesztése következményeinek előretekintő értékelése szempontjából nem volt reprezentatív. A Hydro Mat Benelux azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat 2020 első felében tapasztalt negatív teljesítményét a Covid19-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, valamint a nyersanyagok világpiaci árainak a továbbfelhasználókra nem áthárítható növekedése okozták. Ezen túlmenően azt állította, hogy a 2017–2019-es időszakban a fő mutatók nem kiszolgáltatott helyzetet, hanem egy egészséges uniós gazdasági ágazatot mutattak, különösen a termelés, a termelési kapacitás, a készletek, a beruházások, az értékesítési árak és a jövedelmezőség elemzésekor.

(37)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 18. cikke előírja, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Jelen ügyben a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt egyedi kárelemzés tartalmazott olyan bizonyítékokat, amelyek az Indiából az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal jelentős uniós piaci térnyerését jelezték. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a kár folytatódására vonatkozóan, és elutasította az állítást.

(38)

Negyedszer, a Hydro Mat Benelux elemezte a 2017–2020-as időszakot, és azzal érvelt, hogy a rendelkezésre álló behozatali adatok nem támasztják alá a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítást. Ezenkívül a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy a kérelmező által kiszámított indiai exportárak, alákínálási és alulértékesítési különbözetek nem voltak megbízhatóak, mivel az exportárak a kapcsolt felek – vagyis az indiai gyártók és a velük kapcsolatban álló leányvállalataik – közötti transzferárat tükrözték. Végezetül a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy az indiai gyártók azért növelték termelési kapacitásukat, hogy megbirkózzanak a növekvő indiai belföldi piac által támasztott kereslettel, és a fő indiai exportáló gyártók nem tervezték termelési kapacitásuk bővítését.

(39)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a megfogalmazott észrevételek egyike sem cáfolta azt a következtetést, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a szubvencióellenes felülvizsgálat megindításához. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a támogatott behozatal jelentős káros hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Különösen a kérelmezők nemcsak az uniós határparitásos árak szintjén nyújtottak be alákínálási számításokat, hanem a vevők telephelyére leszállított áruk esetében felszámított árak szintjén is, amely nem kevesebb mint 14,9 %-os alákínálást mutatott. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt konkrét kárelemzés azt mutatta, hogy az Indiából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal – mind abszolút, mind relatív értékben – fokozta az uniós piaci térnyerést. Ez láthatólag kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, amit például az értékesítés és a piaci részesedés csökkenése, valamint a pénzügyi eredmények romlása mutat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(40)

Azt az állítást, miszerint az indiai termelés növekedése csak az indiai piacra irányul, a Hydro Mat Benelux nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(41)

Ötödször, a Hydro Mat Benelux azt állította, hogy általános versenyképességi kérdések nem indokolhatják a kár folytatódásának vagy megismétlődésének megállapítását. A Hydro Mat Benelux különféle tényezőket sorakoztatott fel, úgymint az uniós felhasználásnak a közkiadások csökkenésével járó euróövezeti válság óta bekövetkezett visszaesése, és annak az uniós gazdasági ágazat versenyképességére gyakorolt kedvezőtlen hatása, a műanyag csövek által támasztott verseny, a munkaerő bevonzásával kapcsolatos nehézségek, a piaci erőfölény fenntartása, valamint az olcsóbb kínai behozatal által az ajánlattételi eljárásra gyakorolt nyomás.

(42)

Ezt az állítást a (256) preambulumbekezdés tárgyalja.

(43)

Az érintett felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a felülvizsgálati kérelemben az uniós gazdasági ágazat és a behozatal kapcsán szereplő adatok a 2019 júliusától 2020 júniusáig tartó időszakra vonatkoztak. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben azonban az szerepelt, hogy a felülvizsgálati időszak a 2020 januárjától 2020 decemberéig tartó időszak. A vállalat véleménye szerint a kérelmezőknek aktualizálniuk kellett volna a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszak alapján, és ezeket az adatokat a felek rendelkezésére kellett volna bocsátani. Azáltal, hogy nem juttatta el a feleknek a frissített felülvizsgálati kérelmet, a Bizottság – véleménye szerint – megsértette a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12.1.2. és 12.1.3. cikkét.

(44)

Először, a Bizottság általános gyakorlata, hogy ténymegállapításait a rendelkezésre álló legfrissebb adatokra alapozza. Ezek az adatok nem feltétlenül felelnek meg a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben meghatározott időszaknak, mivel előfordulhat, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor még nem álltak rendelkezésre. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő a Bizottság számára, hogy ténymegállapításait a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben meghatározott időszakra alapozza. Másodszor, a vizsgálat során valamennyi félnek lehetősége volt észrevételeket tenni az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszakra vonatkozó ténymegállapítások és bizonyítékok kapcsán. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sértett meg semmilyen eljárási jogot, illetve nem sértette meg a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodást, és elutasította az állítást.

(45)

A Tata Metaliks Limited utalt arra is, hogy a Bizottság elutasította az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeit, mivel azok az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidő után érkeztek be (lásd a (28) preambulumbekezdést). Álláspontja szerint a határidő csak azután lenne alkalmazható, hogy a kérelmezők megkapták az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálati időszakra vonatkozó, módosított adatokat. A Tata Metaliks Limited azzal is érvelt, hogy a „természetes igazságosság megszilárdult alapelve” és „minden joghatóságban állandó jogi álláspont”, hogy a jogi kérdésekre vonatkozó beadványok határidőn túl is előterjeszthetők.

(46)

A (44) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felülvizsgálati időszak arra a legutóbbi időszakra vonatkozott, amely tekintetében adatok állnak rendelkezésre, és ez az időszak nem mindig felel meg a felülvizsgálati kérelemben szereplő előzetes értékeléssel. Ezen túlmenően az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő határidő kifejezetten a hirdetmény közzétételének időpontjához kapcsolódott, nem pedig más időponthoz, mint például információknak valamely fél általi benyújtásához. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő határidő nem tesz különbséget jogi és ténybeli kérdések között, és mindkettőre egyaránt vonatkozik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(47)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, nevezetesen az Indiából származó, jelenleg a ex 7303 00 10 (TARIC-kód: 7303001010) és ex 7303 00 90 (TARIC-kód: 7303009010) KN-kódok alá tartozó, alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek, az alakítható öntöttvasból készült, belső és külső bevonat nélküli csövek (szigetelés nélküli csövek) kivételével (a továbbiakban: érintett termék).

(48)

Az alakítható csöveket az ivóvízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez és mezőgazdasági területek öntözéséhez használják. Az alakítható csövekben a víz továbbítása nyomással, vagy egyszerűen a gravitáció kihasználásával történik. A csövek átmérője a 60 mm és a 2 000 mm közötti tartományba esik, hosszúságuk 5,5, 6,7 vagy 8 méter. A csöveket általában cementtel vagy egyéb anyaggal bélelik, kívülről horganyozással vagy festéssel felületkezelik, vagy szalaggal tekerik körbe. A legjelentősebb végfelhasználók a közműszolgáltató vállalatok.

(49)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(50)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(51)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően megvizsgálta annak valószínűségét, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

(52)

Az eredeti vizsgálati időszakban (15) India az érintett termékből [80 000–100 000] tonnát exportált az Unióba (a 27 tagú EU alapján) (16). 2016 és 2018 között, a végleges intézkedések 2016. márciusi bevezetését követően a behozatal csökkent, és éves szinten 38 000 és 55 000 tonna között ingadozott. 2019-ben az Indiából érkező behozatal ismét [64 000–75 000] tonnára emelkedett.

(53)

A felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék behozatala [44 000–52 000] tonnára csökkent. A felülvizsgálati időszakot követően, 2021-ben a behozatal ismét a 2019-es szintre nőtt.

(54)

Összességében az érintett képező termék Indiából érkező behozatala jelentős szinten maradt és az uniós piac mintegy [10–14] %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálati időszak alatt [15–20] % volt az indiai behozatal piaci részesedése.

(55)

Csak egy vállalat, a Tata Metaliks Limited működött együtt a vizsgálatban (lásd az 1.5. szakaszt). A vállalat részesült az eredeti vizsgálatban kiegyenlített három exporttámogatási rendszer keretében nyújtott gazdasági előnyökből, főként a harmadik országokba irányuló kivitele tekintetében. A vállalat azonban a felülvizsgálati időszakban termelésének nagy részét a belföldi piacon értékesítette (17). Az Unióba számottevő mennyiségben exportáló indiai exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nem szorítkozik a Tata Metaliks Limited által benyújtott információk felhasználására az alakítható csövek indiai exportáló gyártói támogatási szintjének meghatározásához, és ehelyett az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre támaszkodik.

(56)

A fentiekre tekintettel Bizottság a rendelkezésére álló tényeket használta fel az elemzéséhez, különösen a következőket:

(57)

A Bizottság megvizsgálta, hogy folytatódott-e a támogatás; ennek keretében elemezte, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e az indiai alakíthatócső-ágazatnak. A megszűnt támogatási rendszerek esetében a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy ezeket a rendszereket felváltották-e más hasonló rendszerek, illetve létrehoztak-e új rendszereket.

(58)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített támogatás folytatódó fennállásra vonatkozóan e szakaszban foglalt megállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására. Miután a Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet 18. cikke értelmében bizonyítékok állnak rendelkezésre a csekély mértéket meghaladó szintű támogatás folytatódására, nem szükséges meghatározni a támogatás pontos összegét a hatályvesztési felülvizsgálat során.

(59)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság a következő rendszereket egyenlítette ki:

(60)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti vizsgálati időszak során meglévő, a termékre összpontosító rendszer (Focus Product Scheme) az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében támogatást nyújtott. Ez a rendszer a 2009–2014-es időszakra szóló külkereskedelem-politikai dokumentumon (a továbbiakban: KPD) alapult.

(61)

Az eredeti vizsgálat során az FPS vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 3,11 % és 4,35 % között mozgott.

(62)

Az eredeti vizsgálati időszakot követően azonban a rendszert megszüntették, és a helyébe egy új, Indiai árukiviteli rendszer (Merchandise Exports from India Scheme – MEIS) elnevezésű rendszer lépett. A MEIS számos már létező rendszert felváltott, többek között az FPS-t. A MEIS hasonló feltételeket írt elő, mint amelyek az FPS esetében az eredeti vizsgálat során kiegyenlítésre kerültek. Ezért az eredeti vizsgálatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az FPS-re vonatkozó ténymegállapítások a MEIS-re is alkalmazhatóak.

(63)

A MEIS-rendszer a felülvizsgálati időszakban továbbra is létezett. A rendszer meglétét a kérdőívre adott válaszában az indiai kormány is megerősítette, csakúgy, mint a rendszerből szintén részesülő együttműködő exportáló gyártó, a Tata Metaliks Limited.

(64)

A MEIS a külkereskedelemről (fejlesztés és szabályozás) szóló 1992. évi törvényen (1992/22. sz. törvény, a továbbiakban: külkereskedelmi törvény) alapul, amely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba. A külkereskedelmi törvény feljogosítja az indiai kormányt, hogy az export-import politikával kapcsolatban közleményeket adjon ki. Ezek összefoglalása a külkereskedelem-politikai dokumentumokban található, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium rendszerint ötévente ad ki és rendszeresen frissít.

(65)

Az indiai árukiviteli rendszert a 2015–2020-as időszakra szóló ötéves külkereskedelem-politikai dokumentum (a továbbiakban: 2015–2020. évi KPD) ismerteti. A 2015–2020. évi KPD dokumentumra irányadó eljárásokat részletesebben ismerteti a „Handbook of Procedures, 2015-2020” (Eljárási kézikönyv, 2015–2020) című dokumentum (a továbbiakban: 2015–2020. évi EK).

(66)

A MEIS részletes leírása a 2015–2020. évi KPD 3. fejezetében, valamint a 2015–2020. évi EK 3. fejezetében található.

(67)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(68)

Az indiai árukiviteli rendszert az igénybevételére jogosult vállalatok akkor vehetik igénybe, ha meghatározott termékeket az „A” csoportba („hagyományos piacok”, köztük az összes uniós tagállam), a „B” csoportba („fejlődő és fókuszpiacok”) vagy a „C” csoportba („egyéb piacok”) besorolt országok valamelyikébe exportálnak. Az egyes csoportokba tartozó országokat, valamint az adott csoport esetében kedvezményre jogosító termékeket és a kedvezmény mértékét a 2015–2020. évi AEK 3.B függeléke sorolja fel.

(69)

A kedvezmény az export FOB-alapon számított értéke egy meghatározott százalékának megfelelő összegre szóló vámelismervény formájában jelenik meg. A MEIS támogatási ráta a felülvizsgálati időszak alatt 3 % volt.

(70)

A 2015–2020. évi KPD 3.06. szakasza szerint egyes exporttípusok – például az importált és az átrakodott termékek exportja, a kváziexport, a szolgáltatásexport, valamint a különleges gazdasági övezetben működő egységek és az exportorientált egységek exportforgalma – nem tartoznak a rendszer hatálya alá.

(71)

A 2015–2020. évi AEK 3.13. szakasza szerint az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámkedvezmény-utalványok szabadon átruházhatók, és a kiadás időpontjától számított 18 hónapig, 2016. január 1-jei vagy azt követő kiadás esetén a kiadás időpontjától számított 24 hónapig érvényesek.

(72)

A vámelismervények felhasználhatók: i. az inputok és a termékek (ideértve a beruházási javakat is) importját terhelő vám megfizetésére; az inputok és a termékek (ideértve a beruházási javakat is) belföldi beszerzését terhelő jövedéki adó megfizetésére; a szolgáltatások beszerzését terhelő szolgáltatási adó megfizetésére. A vámelismervények értékesíthetők a piacon.

(73)

Az indiai árukiviteli rendszer keretében igényelhető kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet internetes úton, a Külkereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó okmányokat (szállítólevél, banki megvalósulási bizonylat, a kirakodás igazolása). Az indiai kormány illetékes regionális hatósága az okmányok ellenőrzését követően kiadja a vámelismervényt. Ha az exportőr rendelkezésre bocsátja a vonatkozó okmányokat, a regionális hatóság nem tagadhatja meg a vámelismervény kiadását.

(74)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kedvezményezettnek akkor keletkezik gazdasági előnye, amikor e rendszer alapján sor kerül egy exportügyletre. Ekkor az indiai kormány kiadja a vámelismervényt, amelynek tárgyösszegét az exportáló gyártó követelésként könyveli el, és bármikor felhasználhatja. Ez az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Attól fogva, hogy a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarokmányt, az indiai kormány nem tagadhatja meg a támogatás nyújtását. A fentiek fényében a Bizottság indokoltnak tekintette a MEIS keretében biztosított előnyöket úgy értékelni, mint a rendszer keretében a vizsgálati időszakban megvalósuló valamennyi exportügyletre megkapott tételek összegét.

(75)

A MEIS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján egyedinek tekintendő.

(76)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a MEIS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújtott. Az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervény útján rendelkezésre bocsátott összeg az indiai kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulást képez, tekintettel arra, hogy végső soron a beruházási javak után fizetett behozatali vámok kiegyenlítésére szolgál, azaz csökkenti az indai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervény révén az exportőr jut gazdasági előnyhöz, azaz nem az a személy, amelyet az adott importvámfizetési kötelezettség terheli. A rendszer közvetlen pénzügyi hozzájárulást biztosít az olyan társaságoknak, amelyek az indiai árukiviteli rendszer keretében kiadott vámelismervényeket a piacon értékesítik.

(77)

A Bizottság megjegyezte, hogy a MEIS a felülvizsgálati időszak után, 2021. január 1-jén járt le. A cégek azonban 2021 végéig még igényelhettek a MEIS keretében adott vámelismervényeket a 2020-ban lebonyolított exporttranzakciók kapcsán. Ezenkívül a vállalatok 2023. szeptember 15-ig beszámíthatják a 2021-ben kapott vámelismervényeket az esedékes kiviteli vámokba. Így a rendszer keretében sor került gazdasági előnyök nyújtására a felülvizsgálati időszak alatt, sőt mi több, ez az intézkedések bevezetése után is folytatódik.

(78)

A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy az indiai kormány 2021 augusztusában nyilvánosságra hozott egy új, Exportált termékekre kivetett vámok és adók elengedésének rendszere (Remission of Duties and Taxes on Exported Products Scheme – RoDTEP) elnevezésű rendszerre vonatkozó iránymutatásokat; amely rendszer váltotta fel a MEIS-t. A RoDTEP-rendszert úgy említik, mint az olyan központi, állami és helyi szintű adók/illetékek visszatérítésére szolgáló mechanizmus, amelyeket jelenleg semmilyen más mechanizmus alapján nem térítenek vissza, de amelyek az exporttermékek gyártása és forgalmazása során merülnek fel (19). Az indiai kormány bejelentette a különböző ágazatokban alkalmazott visszatérítési rátákat. Ezek a ráták bármikor felülvizsgálhatók. Noha a vizsgálat idején a vaságazatra és az érintett termékre vonatkozó rátákat nem tették közzé, az ágazat kérte a rendszerbe való felvételét, amint azt az együttműködő gyártó, a Tata Metaliks Limited is megerősítette, és az ágazatra alkalmazandó ráta még egyeztetés alatt állt (20).

(79)

Tekintettel arra, hogy a jogi helyzet lényegében nem változott, a Bizottság úgy vélte, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a MEIS továbbra is gazdasági előnyt juttatott az alakítható csövek ágazatának. A Bizottság ugyanezeket a megállapításokat tette az (EU) 2022/433 végrehajtási rendeletben.

(80)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottság nem tudta kiszámítani a felülvizsgálati időszak alatt e rendszer keretében nyújtott támogatás pontos szintjét. A Bizottság e célból az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodott. Az eredeti vizsgálati időszakban a támogatás mértéke az eredeti vizsgálatban kiegyenlített FPS tekintetében, amelynek a helyébe a MEIS lépett (amelyről a Bizottság megállapította, hogy hasonló gazdasági előnyöket nyújt) 3,11 % és 4,35 % között mozgott (lásd a (61) preambulumbekezdést).

(81)

mivel az eredeti vizsgálati időszakban a MEIS támogatási ráta 3 % volt (FOB paritáson számítva) az FPS keretében nyújtott 5 %-os (FOB paritáson számítva) támogatási rátához képest, ennek megfelelően a felülvizsgálati időszakban csökkent az alakítható csövek ágazatának a MEIS alapján juttatott gazdasági előny. Az (EU) 2022/433 végrehajtási rendeletben a hidegen hengerelt rozsdamentes acél gyártói esetében megállapított gazdasági előny 1,87 % és 1,92 % volt 2 %-os MEIS támogatási ráta mellett. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alakítható csövek gyártóinak a MEIS keretében nyújtott előnyök hasonlóképpen valamelyest 3 % alatt vannak, és ezért nem elhanyagolhatóak.

(82)

Az érintett felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a MEIS a) az exportált termékek előállításához és forgalmazásához kapcsolódó közvetett adók, valamint b) az exportált termékek előállításához felhasznált inputok halmozott közvetett adóinak visszatérítését irányozta elő. Azzal érvelt, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás értelmében az adók ezen kategóriáinak visszatérítése nem kiegyenlíthető. Azt is állította, hogy még ha a Bizottság azt is állapítja meg, hogy a MEIS kiegyenlíthető, ezt a rendszert 2020. december 31-én megszüntették.

(83)

A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. A (60)–(81) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az indiai vállalatok részére a kivitelük FOB-alapon számított értékének meghatározott százalékát vámkedvezmény-utalvány formájában megtérítik. A rendszer feltételei nem írják elő, hogy a vámkedvezmény-utalvány értékének meg kell egyeznie a vállalat által befizetett adók összegével, és ezeket az összegeket nem is ellenőrizték. Ami a támogatási rendszer folytatódásának valószínűségét illeti, a (77) preambulumbekezdésben említettek szerint, a vállalatok 2023. szeptember 15-ig beszámíthatják a 2021-ben kapott vámkedvezmény-utalványokat az esedékes kiviteli vámokba. Így a rendszer keretében juttatott gazdasági előnyök jóval a felülvizsgálati időszak után is folytatódni fognak.

(84)

A Tata Metaliks Limited azt is állította, hogy a beadványa benyújtásának időpontjában (2022. március 31-én) nem juttattak gazdasági előnyöket a RoDTEP-rendszer keretében, ezért a Bizottság nem tekintheti az érintett termék valószínű (jövőbeni) támogatásának azt a tényt, hogy a gazdasági előnnyel kapcsolatos megbeszélések zajlottak.

(85)

Ami a RoDTEP-rendszert illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a Tata Metaliks Limited maga is úgy vélte a távoli ellenőrzés során, hogy tárgyalások zajlanak az alakítható csövek ágazatára alkalmazandó új támogatási rátáról. Az a tény, hogy a rátáról a benyújtás pillanatáig nem döntöttek, nem kérdőjelezte meg annak nagy valószínűségét, hogy az új ráta megállapításra kerül, és az új rendszer szerinti támogatás 2023 után is folytatódik. A Bizottság ennélfogva ezt az állítást elutasította.

(86)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a beruházási javak exportösztönzési rendszere (EPCGS) elnevezésű rendszer kiegyenlíthető támogatást nyújtott, és az indiai kormány részéről pénzügyi hozzájárulásnak minősült. Ez a rendszer a felülvizsgálati időszak alatt is működött.

(87)

A beruházási javak exportösztönzési rendszerének részletes leírása a 2015–2020. évi KPD 5. fejezetében, valamint a 2015–2020. évi EK 5. fejezetében található.

(88)

Az intézkedés igénybevételére a gyártó-exportőrök, a támogató gyártókhoz „kötődő” kereskedő-exportőrök és a szolgáltatók jogosultak.

(89)

Exportkötelezettség vállalásával a vállalat csökkentett vámtétel mellett importálhat (új és legfeljebb tízéves, használt) beruházási javakat. Ebből a célból az indiai kormány – kérelemre, díjfizetés ellenében – engedélyt ad ki. A rendszer az annak keretében importált beruházási javak mindegyikére csökkentett vámtételt biztosít. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat bizonyos idő alatt bizonyos mennyiségű exportra szánt áru előállítására kell felhasználni. A 2015–2020. évi KPD szerint az EPCGS keretében a beruházási javak 0 %-os vámtétellel is importálhatók. A megtakarított vám hatszorosát kitevő exportkötelezettséget legfeljebb hat éven belül kell teljesíteni.

(90)

Az engedély jogosultja a beruházási javakat belföldi forrásból is beszerezheti. Ilyenkor a beruházási javak belföldi gyártója a beruházási javak gyártásához szükséges összetevőket vámmentesen importálhatja. Alternatívaképpen a belföldi gyártó az engedély jogosultja számára szállított beruházási javak tekintetében igénybe veheti a kváziexport esetében járó kedvezményeket.

(91)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül. A vámcsökkentés az indiai kormány által nyújtott pénzügyi támogatás, mivel ez az engedmény csökkenti az államot egyébként megillető vámbevételeket. Ezen túlmenően a vámcsökkentés gazdasági előnyhöz juttatja az exportőrt, mert az importálásnál megtakarított vám növeli a vállalat likviditását.

(92)

Ezenkívül a beruházási javak exportösztönzési rendszere jogilag az exportteljesítménytől függ, mivel az engedély exportkötelezettség vállalása nélkül nem nyerhető el. A rendszer ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető.

(93)

Az EPCGS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető sem megengedhető vám-visszatérítési rendszernek sem helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A beruházási javak nem tartoznak az ilyen engedélyezett rendszerek hatálya alá, amint azt az alaprendelet I. mellékletének I) pontja meghatározza, mivel nem használják őket el az exportált termékek előállítása során.

(94)

Az eredeti vizsgálatban a kiegyenlíthető támogatások összegét az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az importált beruházási javak vonatkozásában meg nem fizetett vámok alapján számították ki, az érintett gazdasági ágazatban az ilyen beruházási javak szokásos értékcsökkenési időszakát tükröző időszakra elosztva. Az így kiszámított és a vizsgálati időszakra vonatkozó összeget kiigazították az adott időszakra érvényes kamatlábakkal, annak érdekében, hogy ez tükrözze a pénzösszeg teljes időszakra vonatkozó értékét. Erre a célra a Bizottság a vizsgálati időszak alatt Indiában érvényes kereskedelmi kamatlábat ítélte megfelelőnek. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a vállalatoknál a támogatás megszerzése érdekében felmerült díjakat – ahol ezt a vállalat kérte – a Bizottság levonta a támogatás teljes összegéből.

(95)

Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget az érintett termék eredeti vizsgálati időszak alatti megfelelő exportforgalmára vetítették ki (nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és megítélésének alapjául nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szolgált.

(96)

Az eredeti vizsgálati időszakra e rendszer vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,03 % és 0,38 % között mozgott.

(97)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az alakítható csövek indiai gyártói a rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak. A rendszer meglétét a kérdőívre adott válaszában az indiai kormány is megerősítette. A Bizottság továbbá megállapította, hogy a Tata Metaliks Limited a rendszert az érintett termék előállításához használt beruházási javak behozatalára használta. A rendszerből származó gazdasági előnyök hozzárendelhetők voltak az érintett termékhez a felülvizsgálati időszak alatt.

(98)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az exportáló gyártók a felülvizsgálati időszakban továbbra is részesültek az EPCGS-rendszer keretében nyújtott támogatásokból.

(99)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottság nem tudta kiszámítani a felülvizsgálati időszak alatt e rendszer keretében nyújtott támogatás pontos szintjét. A Bizottság e célból az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodott. Az eredeti vizsgálati időszakra e rendszer vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,03 % és 0,38 % között mozgott (lásd a (96) preambulumbekezdést).

(100)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az e rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatás szintje nem volt elhanyagolható, és semmi esetre sem volt alacsonyabb az eredeti vizsgálatban megállapított szintnél.

(101)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azzal érvelt, hogy az EPCGS-rendszer megengedhető támogatásnak minősül, mivel az exportált termékek adómentességét írja elő, ha azokat belföldi fogyasztásra szánják, és ezért ez a támogatás nem kiegyenlíthető.

(102)

Amint arra a (93) preambulumbekezdés emlékeztet, ezek a megengedhető rendszerek az alaprendelet I. mellékletének l) pontja szerint nem terjednek ki a beruházási javakra, mert a beruházási javak nem tekinthetők az exportált termékek előállítása során felhasznált áruknak. A Bizottság ennélfogva ezt az állítást elutasította.

(103)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék exportáló gyártói vám-visszatérítési rendszerben részesültek, amely az export FOB-alapon számított értéke meghatározott százalékának (a továbbiakban: DDS támogatási ráta) visszatérítését biztosítja. Az érintett termék vonatkozásában a DDS támogatási ráta az eredeti vizsgálati időszakban az FOB-alapon számított érték 1,9 %-a volt. A DDS rendszer a felülvizsgálati időszak alatt is működött.

(104)

A felülvizsgálati időszakban alkalmazandó jogalap a vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályzatnak a 2006-os módosítás szerinti változata (a továbbiakban: 1995. évi szabályzat) volt, amely helyett később elfogadták a vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló 2017. évi szabályzatot (a továbbiakban: 2017. évi szabályzat), amely 2017. október 1-jén lépett hatályba. A vámvisszatérítési rendszer keretében alkalmazandó számítási módszert az 1995. évi szabályzat 3. szakaszának (2) bekezdése ismerteti. Az 1995. évi szabályzat 12. szakasza (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint az exportáló gyártóknak a rendszer igénybevételéhez kérelmet kell benyújtaniuk. A 2017. évi szabályzatban ezek a szabályok változatlanok maradtak, és a 3. szakasz (2) bekezdésének, illetve a 13. szakasz (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának felelnek meg.

(105)

Emellett a 3. szakasz (2) bekezdésével, valamint a 12. szakasz (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, az exportőrök által megteendő nyilatkozattal összefüggésben alkalmazandó végrehajtási szabályokat a 24/2001. sz. körrendeletben foglalt konkrét utasítások határozzák meg.

(106)

A vámvisszatérítési rendszerről szóló 1995. évi szabályzat 4. szakasza szerint a 3. szakasz alapján meghatározott összegeket vagy rátákat a központi kormányzat felülvizsgálhatja. Az indiai kormány számos módosítást hajtott végre: a rátákat legutóbb a „95/2018. számú közlemény – VÁMOK” és a „07/2020. számú közlemény – VÁMOK” dokumentumokkal módosították.

(107)

Az érintett termék vonatkozásában a DDS támogatási ráta az eredeti vizsgálati időszakban az FOB-alapon számított érték 1,9 %-a volt.

(108)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(109)

A rendszer keretében minden, a rendszer hatálya alá tartozó terméket exportáló vállalat az exportált termék FOB-alapon meghatározott bejelentett értékének egy meghatározott százalékával megegyező összeg visszatérítésére jogosult. A vámok és a központi jövedéki adó visszatérítéséről szóló szabályzat 3. szakaszának (2) bekezdése meghatározza a támogatás összegének számítási módját. A visszatérítendő összeg az importált nyersanyagok után fizetett vám iparági átlagértékén és az indiai kormány által a rendszer hatálya alá tartozó exportáruk gyártóira nézve reprezentatívnak tekintett átlagos iparági felhasználási arányon alapul (úgynevezett „teljes ágazati visszatérítési mérték”). Ezután az indiai kormány a visszatérítendő összeget a rendszer hatálya alá tartozó exportált termékek átlagos exportértékének százalékában fejezi ki.

(110)

Az indiai kormány e százalék alapján határozza meg azon vámvisszatérítés összegét, amely minden arra jogosult exportőrt megillet. A rendszer keretében adott visszatérítés rátáját az indiai kormány termékenként határozza meg.

(111)

Az indiai kormány szerint a vámvisszatérítés a tényleges vámteher alapján is meghatározható olyan termékek esetében, amelyek nem jogosultak a teljes ágazati visszatérítési mértékre, vagy olyan vállalatok esetében, amelyek úgy találják, hogy a teljes ágazati visszatérítési mérték a tényleges illeték-/adóteher esetében kevesebb, mint 80 %-os engedményt jelent.

(112)

Ahhoz, hogy a rendszerben részt vehessen, a vállalatnak exportálnia kell. Amikor egy szállítmány adatait rögzítik a vámhatóság számítógépes rendszerében, jelzik, hogy az exportra a vámvisszatérítési rendszer keretében kerül sor, és visszavonhatatlanul rögzítik a vámvisszatérítési rendszer keretében visszatérítendő összeget. A szállítást követően és miután a fuvarozó kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest), és a vámhatóság meggyőződött arról, hogy az általános exportnyilatkozaton és a fuvarokmányon szereplő adatok megfelelnek egymásnak, minden feltétel teljesül a visszatérítendő összeg akár az exportőr bankszámlájára közvetlen utalással, akár intézvényezés útján történő kifizetésének engedélyezéséhez.

(113)

Az exportőrnek emellett a banki megvalósulási bizonylat (Bank Realisation Certificate) segítségével igazolnia kell, hogy hozzájutott az exportból származó bevételhez. Ez a dokumentum a visszatérítendő összeg kifizetése után is benyújtható. Ha azonban az exportőr meghatározott határidőn belül nem nyújtja azt be, a kifizetett összeget az indiai kormány visszafizetteti.

(114)

A visszatérített összeg tetszőleges célra felhasználható, és az indiai számviteli standardok szerint az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon elszámolható bevételként.

(115)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a vámvisszatérítési rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i) alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az úgynevezett vámvisszatérítés összege az indiai kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás, mivel az indiai kormány részéről közvetlen finanszírozás formájában történik. Az így képződő összeg felhasználására nem vonatkozik korlátozás. Emellett a vámvisszatérítés összege gazdasági előnyt juttat az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(116)

Az export esetében adott visszatérítés rátáját az indiai kormány termékenként határozza meg. Ugyanakkor bár a támogatást vámvisszatérítésnek nevezik, a rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem rendelkezik a megengedhető vámkedvezményrendszerek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszerek minden jellemzőjével. Nem felel meg az alaprendelet I. mellékletének i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) és III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény fogalommeghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak sem. Az exportőrnek kifizetett pénzösszeg nem feltétlenül kapcsolódik a nyersanyagokra ténylegesen kifizetett behozatali vámokhoz, és nem olyan vámelismervényhez kapcsolódik, amelynek segítségével a nyersanyagok múltbeli vagy jövőbeli importjához kapcsolódó behozatali vámok kiegyenlíthetők. Emellett nincs olyan rendszer vagy eljárás, amelynek segítségével igazolható, hogy a gyártás során milyen inputokat milyen mennyiségben használtak fel az exportált termékek előállításához. Továbbá az indiai kormány nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett inputokra vonatkozóan, ahogyan ténylegesen alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában el kellene járni (az alaprendelet II. mellékletének 5. pontja és III. mellékletének II.3. pontja).

(117)

Az exportőrök általi exportot követően az indiai kormány által nyújtott kifizetés az exportteljesítmény függvénye, ezért a rendszer az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi és kiegyenlíthető.

(118)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a vámvisszatérítési rendszer kiegyenlíthető.

(119)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban, az eredeti vizsgálatban a Bizottság a kiegyenlíthető támogatások összegét a kedvezményezettnek juttatott és az eredeti vizsgálati időszak alatt feltárt gazdasági előny (vagyis a vámvisszatérítés jogcímén kapott összeg) alapján számította ki. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kedvezményezettnek akkor származik gazdasági előnye, amikor e rendszer alapján sor kerül egy exportügyletre. Jelenleg az indiai kormány köteles megfizetni a visszatérítés összegét, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarszámlát – amely többek között megjelöli az adott kiviteli ügyletre nyújtandó vámvisszatérítés összegét –, megszűnik az indiai kormány rendelkezési joga a támogatás megadása felett.

(120)

Tekintettel a fő exportáló gyártók együttműködésének az (55) preambulumbekezdésben említett hiányára, a Bizottság nem tudta ellenőrizni, hogy ténylegesen fizetnek-e behozatali vámot az érintett termék előállításához felhasznált inputok után. Ha megfogalmaztak volna ilyen állítást és az megerősítést nyert volna, annak ellenére, hogy nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártás során mely inputokat használták fel az exportált termékek előállításához és milyen mennyiségben, a Bizottság az alaprendelet II. mellékletének 5. pontjával összhangban a többlet-visszatérítés számítása keretében ellenőrizte volna a befizetett vámot.

(121)

A fentiek fényében indokoltnak tekinthető a vámvisszatérítési rendszer keretében biztosított gazdasági előnyöket úgy értékelni, mint a rendszer keretében az eredeti vizsgálati időszak megvalósuló valamennyi exporttranzakcióra megkapott vámvisszatérítések összegét.

(122)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezeket a támogatási összegeket a vállalatnak az eredeti vizsgálati időszak alatt realizált teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetítette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(123)

Az eredeti vizsgálati időszakra e rendszer vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 1,37 % és 1,66 % között mozgott.

(124)

A felülvizsgálati kérelemben és annak mellékleteiben a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az alakítható csövek ágazata a felülvizsgálati időszak alatt a vámvisszatérítési rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyhöz jutott. Ezenkívül az indiai kormány a kérdőívre adott válaszában megerősítette a vámvisszatérítési rendszer folytatódását. Ezenkívül az együttműködő gyártó, a Tata Metaliks Limited is részesült a rendszer gazdasági előnyeiből a felülvizsgálati időszak alatt, főként a harmadik országokba irányuló exportja kapcsán.

(125)

A kérdőívre adott válaszaiban a Tata Metaliks Limited és az indiai kormány előadta, hogy a vámvisszatérítési rendszer nem kiegyenlíthető támogatás. Az indiai kormány továbbá azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy szubvenciónak minősüljön, a közvetett adók vagy importterhek visszatérítésének meg kell haladnia az exportált termék előállításához felhasznált inputokra ténylegesen kivetett ilyen adók vagy terhek összegét. Az indiai kormány véleménye szerint még ilyen esetekben is csak a túlzott mértékű vámvisszatérítést lehetne kiegyenlíteni. Az állítás alátámasztására az indiai kormány hivatkozott a WTO vizsgálóbizottságának a WT/DS486/R. sz. „Európai Közösségek – Pakisztánból származó egyes polietilén-tereftalátokra vonatkozó kiegyenlítő intézkedések” ügyben készített jelentésére.

(126)

Az indiai kormány azt is előadta, hogy a rendszer keretében való jogosultság nem az exportteljesítménytől függ, és nem korlátozódik egyetlen ágazatra, iparágra és/vagy régióra sem. Véleménye szerint a vámvisszatérítés semlegesíti a releváns (importált és belföldi) inputok átlagos mennyisége alapján számított és befizetett vámokat és központi jövedéki adókat, amelyeknek az exportált áruosztály gyártása során szokásos felhasználása megfigyelhető. Az egyes exportőrök eltérő input-beszerzési módjait az átlagokban figyelembe veszik és kiegyenlítik. Ezért az indiai kormány úgy ítélte meg, hogy a vámvisszatérítési rendszer adó-/vámvisszatérítés volt, nem pedig támogatás.

(127)

A (115)–(118) preambulumbekezdésben részletezettek szerint az eredeti vizsgálatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vámvisszatérítési rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem rendelkezik a megengedhető vámkedvezményrendszerek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszerek minden jellemzőjével. Az indiai kormány állításaival ellentétben a vállalatoknak a vámvisszatérítési rendszer keretében nyújtott gazdasági előnyök nem állnak közvetlen kapcsolatban az adott vállalat által az exporttermékek gyártásához felhasznált nyersanyagok behozatalára kivetett vámokkal. Az exportáló vállalatok készpénzes kifizetésekben részesülnek, amelyek kizárólag a kivitelük FOB-alapon számított értékéhez kapcsolódnak. A vállalatoktól egyáltalán nem várják el, hogy nyersanyagot importáljanak.

(128)

Ezért, és mivel a rendszer mechanizmusa nem írja elő a termeléshez felhasznált inputok után fizetett adók/terhek vállalatonkénti értékelését, a Bizottság nem tekintheti a DDS-rendszer keretében nyújtott vámvisszatérítés teljes összegét a vállalatok által az érintett termék előállítása során felhasznált inputok után fizetett vámok/terhek puszta ellentételezésének. Végezetül, tekintettel a fő exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság nem tudta ellenőrizni a vámvisszatérítési rendszerből származó gazdasági előny és az érintett termék előállításához felhasznált inputok behozatala után kifizetett lehetséges vámok közötti egyedi összefüggéseket.

(129)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alakítható csövek indiai exportáló gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származott a vámvisszatérítési rendszerből a felülvizsgálati időszakban. Továbbá – a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló reprezentatív exportvolumennel rendelkező exportáló gyártó együttműködésének hiányában – a Bizottság nem rendelkezett olyan vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. A Bizottság azonban nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megállapítsa a támogatás folytatódását. Ezen túlmenően, jóllehet az eredeti vizsgálati időszak óta az érintett termékre nyújtott vámvisszatérítés mértéke valamelyest csökkent (1,9 %-ról 1,8 %-ra, majd 1,6 %-ra a felülvizsgálati időszakban), a vámvisszatérítési rendszer szabályai változatlanok maradtak. Még ha a DDS támogatási ráta csökkenése (16 %) a támogatás mértékének arányos csökkenését eredményezte is az eredeti vizsgálatban megállapított szintekhez (1,37–1,66 %) képest, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a rendszer keretében nyújtott támogatási szint továbbra sem volt elhanyagolható mértékű.

(130)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vámvisszatérítési rendszer továbbra is támogatást biztosított az alakítható csövek gyártóinak a felülvizsgálati időszakban.

(131)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a visszatérítés mértéke és az érintett termék előállításához felhasznált anyagok után fizetett vámok között összefüggés van. Megemlítette különösen, hogy a vámvisszatérítéshez az exportőröknek be kell nyújtaniuk a szállítólevelet, amelyen fel van tüntetve a termékre vonatkozó vámvisszatérítési igény. Az indiai vámhatóság csak ellenőrzést követően állít ki olyan szállítólevelet, amely tartalmazza a visszatérítendő összeget. Ezért véleménye szerint a vámvisszatérítés nem jelentett túlzott mértékű vámelengedést.

(132)

A (109) preambulumbekezdésben már részletesen kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vámvisszatérítési igény egy meghatározott összeg meghatározott százalékára vonatkozik. Megjegyezte, hogy ez az összeg nem feltétlenül egyezik meg azzal a vámösszeggel, amelyet a vállalat a gyártás során felhasznált inputok után fizetett. Ezen túlmenően, a (128) preambulumbekezdésben említettek szerint az exportáló gyártók együttműködésének hiánya lehetetlenné tette annak ellenőrzését, hogy ténylegesen fizetnek-e behozatali vámot az érintett termék előállításához felhasznált inputok után. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(133)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az indiai kormány különböző intézkedések útján megbízta a vasércbányászattal foglalkozó vállalatokat azzal, hogy a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosítsanak vasércet. Ennek az árunak az ilyen jellegű biztosítása gazdasági előnyt jelentett a kedvezményezettek számára, ezért ezt az intézkedést a Bizottság egyedinek, következésképpen kiegyenlíthetőnek ítélte (21).

(134)

Először, 2007 márciusától kezdve az indiai kormány kiviteli vámot vetett ki a vasércre, kezdetben 300 INR/tonna összegben (amely 12 % és 15 % közötti vámtételnek felel meg). A vámtételt 2011 márciusában 20 %-ra, majd 2011 decemberében 30 %-ra emelték. Ez a kiviteli vámokon keresztül megvalósított exportkorlátozás a felhasználó gazdasági ágazatok védelmét és támogatását célozta azáltal, hogy a belföldi felhasználó gazdasági ágazatokat olcsó nyersanyagokkal és inputokkal látta el.

(135)

Másodszor, 2008 májusában a Vasútügyi Minisztérium bevezette a „kettős fuvarozási politikát” (Dual-Freight Policy – DFP), vagyis a fuvardíj tekintetében eltérés alakult ki a vasérc belföldi felhasználás és kivitel céljából történő szállítása között. Tudván, hogy a vasérc összköltségének igen jelentős részét a vasúti áruszállítás teszi ki, a vasérc belföldi felhasználás és kivitel céljából történő szállításakor felszámított fuvardíj között átlagosan háromszoros volt a különbség.

(136)

Ezért ezt a két intézkedést, amelyek célja a vasérc exportjának visszaszorítása volt, és ezáltal „célzott exportkorlátozási” rendszernek minősülnek, alapvetően 2007/2008-ban hozták létre, majd 2011 márciusában és decemberében a kivitelivám-tétel emelésével tovább bővítették.

(137)

Annak megállapítása érdekében, hogy az első feltétel teljesült-e, vagyis hogy az indiai kormány adott-e megbízást vagy utasítást a vasércbányászattal foglalkozó vállalatoknak, a Bizottság elemezte, hogy az indiai kormány által az alakítható csövek ágazatának (különösen a vasérc esetében feltárt ártorzulások révén) nyújtott támogatás ténylegesen a kormányzati politika „célja” (nem pedig csupán az általános szabályozói hatáskör gyakorlásának „mellékhatása”). A Bizottság megjegyezte, hogy számos dokumentum alátámasztja azon következtetését, miszerint az indiai kormánynak az alakítható csövek ágazatának támogatása kifejezett szakpolitikai célkitűzése volt. A 2005-ös Dang-jelentés különösen tartalmazta az indiai acélgyártók támogatásának politikai célkitűzését („a belföldi vasérckészletekhez a világpiaci áraknál garantáltan kedvezőbben való hozzájutás”), valamint arra utaló jelzést, hogy ezt az előnyt fenn kell tartani és támogatni kell. A Bizottság megállapította, hogy az említett jelentésben meghatározott szakpolitikai célkitűzéseknek megfelelően az indiai kormány bizonyos intézkedéseket hozott az alakítható csövek ágazatának támogatására.

(138)

Különféle hivatalos dokumentumok utaltak az alakítható csövek ágazatának támogatására irányuló szakpolitikai célkitűzések és az indiai kormány által e célkitűzések elérése érdekében sikeresen hozott intézkedések között, mint például az acéliparral foglalkozó munkacsoportnak a tizenkettedik ötéves tervre vonatkozó jelentése, amelyet 2011 novemberében adtak ki.

(139)

A Bizottság így megállapította, hogy az ilyen célzott exportkorlátozások bevezetésével (különösen exportadók kivetésével és kettős fuvarozási politika alkalmazásával) az indiai kormány gazdaságilag észszerűtlen helyzetbe hozza az indiai vasércbányászati vállalatokat, arra késztetve őket, hogy alacsonyabb áron értékesítsék árujukat, mint amennyiért e politika hiányában lehetőségük lenne. Valójában az indiai kormány által hozott intézkedések korlátozták a vasércbányászattal foglalkozó társaságok cselekvési szabadságát azáltal, hogy határt szabtak a gyakorlatban azon üzleti döntéshozataluknak, hogy hol és milyen áron értékesítsék termékeiket, és arra utasították őket, hogy a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosítsanak belföldön vasércet.

(140)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az indiai kormány „elvárta” a vasércbányászattal foglalkozó vállalatoktól, hogy (a hatályos exportkorlátozó intézkedések fényében) ne csökkentsék drámaian a belföldi kibocsátást, hanem fenntartsák a stabil belföldi vasércellátást. Valójában a Bizottság megállapította, hogy könnyű volt előre látni, hogy a vasércbányászattal foglalkozó vállalatok nem fogják veszélyeztetni a jelentős kezdeti beruházásaikat és a képességüket, hogy kitermeljék a magas fix költségeiket azzal, hogy pusztán azért csökkentik a termelési kibocsátást, hogy elkerüljék a túlkínálatot és az abból fakadó, a belföldi árakra gyakorolt leszorító hatást, amely az indiai kormány intézkedései nyomán lép fel. Más szóval a célzott exportkorlátozások alkalmazásakor az indiai kormány tisztában volt azzal, hogy a vasérctermelők hogyan reagálnak az intézkedésekre, és milyen következményekkel járnak azok számukra. Üzleti tevékenységeikre és költségszerkezetükre tekintettel ezek a gyártók ugyan bizonyos mértékben csökkenthetik belföldi termelésüket, hogy reagáljanak az exportkorlátozásra, de azt nem szüntetnék be, illetve állítanák át nagyon alacsony szintre, és az adatok azt mutatták, hogy ezeket a tervezett hatások valóban bekövetkeztek. Az exportértékesítés a 2011–2012-es időszakhoz képest a 2012–2013-as időszakban 60 %-kal visszaesett, majd további mélyrepülés után 2014–2015-ben már 84 %-kal volt a 2011–2012-es szint alatt. A termelés ugyanezen időszak alatt csupán 24 %-kal csökkent 2011 és 2012, valamint 2014 és 2015 között. Ebben az értelemben a Bizottság megállapította, hogy az inputgyártókat a kormány megbízta vagy utasította arra, hogy a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosítsanak árukat a vasérc hazai felhasználóinak, vagyis az acélgyártóknak, beleértve alakítható csövek gyártóit is. A vasércbányászattal foglalkozó vállalatok azt a feladatot kapták, hogy egy mesterséges, elkülönülő, alacsony árszinttel jellemzett belföldi piacot hozzanak létre Indiában, és e tekintetben az indiai kormány meghatalmazottjaként jártak el, hogy végrehajtsák annak politikáját, nevezetesen a vasércnek a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítását az alakítható csövek gyártó számára.

(141)

Végezetül a Bizottság arra is talált bizonyítékot, hogy az indiai kormány maga is elismerte célzott exportkorlátozási politikája sikerét, ami azt mutatja, hogy az eredmény szándékos volt, és nem csupán a szabályozási intézkedések mellékhatása.

(142)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy az indiai kormány megbízta a bányavállalatokat politikája végrehajtásával annak érdekében, hogy elkülönülő belföldi piac jöjjön létre, és a vasérc a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kisebb összeg fejében álljon a vas- és acélipar rendelkezésére. A kiviteli vám és a kettős fuvarozási politika (DFP) korántsem egyszerű bevételnövelő intézkedések, hanem egyértelműen pozitív megkülönböztetésnek minősültek az indiai kormány részéről, amelyekkel a vasércbányászattal foglalkozó vállalatokat a vas- és acélipar (és különösen az alakíthatócső-ágazat) támogatására irányuló politikai célkitűzés végrehajtására ösztönözte.

(143)

A Bizottság ezt követően értékelte a második elemet, vagyis azt, hogy a vasércbányászattal foglalkozó indiai társaságok az indiai kormány által megbízott „magánszervezetek”-e a kiegyenlítő vámokról szóló alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében. Ebben a tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a két indiai exportáló gyártó a vasérc túlnyomó többségét magánvállalkozásoktól szerezte be, kivéve egy kis mennyiségű vasércet, amelyet a National Mineral Development Corporation (NMDC) társaságtól, egy állami tulajdonban lévő vállalattól vásároltak. Függetlenül attól, hogy az NMDC állami tulajdonban áll-e (és annak esetleges „közjogi szervi” minősítésétől), a Bizottság a szóban forgó valamennyi szállítót a kiegyenlítő vámokról szóló alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében az indiai kormány megbízásából vagy utasítására eljáró „magánszervezetnek” tekintette.

(144)

Következő lépésként a Bizottság a harmadik elemet ellenőrizte, vagyis meggyőződött arról, hogy a vasércbányászati vállalatok valóban végrehajtották-e a fentiekben említett kormányzati politikát, és a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kisebb összeg fejében biztosítottak vasércet. Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az indiai kormány a célzott exportkorlátozásokkal elérte azt a célját, hogy visszaszorítsa az exportot, és gondoskodjon arról, hogy a vasérc alacsonyabb árakon folyamatosan a belföldi feldolgozóipari ágazat rendelkezésére álljon. Annak ellenére, hogy a vasérctermelés egyes bányák környezetvédelmi okokból történt bezárása miatt csökkent, az indiai piacot állandó és irracionális termelési kapacitásfelesleg jellemezte a belföldi felhasználás és a kivitel behozatallal csökkentett összegéhez képest. Ez a belföldi piacon vasérc túlkínálatához vezetett, ahogy azt az indiai kormány is elismerte, és arra törekedett is, tekintettel arra, hogy a bányavállalatok számára természetes lehetetlen volt, hogy termelésüket gyorsan hozzáigazítsák az exportkorlátozásokhoz.

(145)

A Bizottság továbbá azt is elemezte, milyen hatással volt az indiai kormány exportkorlátozásai miatt kialakult vasérctúlkínálat a vasérc belföldi árára Indiában. A torzulástól mentes indiai belföldi ár legközelebbi helyettesítőjeként a vasérc kínai importárát (Kína a legnagyobb vasércimportőr), valamint egy kiigazított, FOB-alapon számított ausztrál árat (a nemzetközi fuvarköltségek kiszűrése érdekében) figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy az indiai kormánynak a vasérccel kapcsolatos beavatkozásai (amelyek Indiában a vasérc exportjának drasztikus csökkenéséhez és túlkínálathoz vezettek) szintén hatással voltak a vasérc belföldi áraira. Először, 2008 óta a vasérc belföldi ára Indiában folyamatosan alacsonyabb volt, mint a nemzetközi árak. Másodszor, míg a nemzetközi árak jelentős növekedést mutattak 2008 és 2011 között, amely időszak egybeesik az exportkorlátozások bevezetésének (2007/2008), majd azt követő szigorításának (2011) időpontjával, addig Indiában a vasérc belföldi árának tendenciája stagnálást mutatott, mintha elkülönült volna, és nem befolyásolta volna a világ többi részének helyzete. Ennélfogva – a Bizottság meglátása szerint – az indiai kormány a célzott exportkorlátozásokkal elérte azt a célját, hogy az indiai belföldi ár stabilitásának megőrzésével kedvezőbb áron bocsássa a vasércet a belföldi ágazatok rendelkezésére, jóllehet a vasérc ára a világpiacon számottevően nőtt. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az indiai kormány által létrehozott, célzott exportkorlátozási rendszeren kívül semmi sem indokolta, hogy az indiai árak ne követhessék a nemzetközi ártendenciákat. Az indiai vasérctermelőknek nagyobb gazdasági előnye származott volna abból, ha a célzott exportkorlátozások hiányában magasabb nemzetközi árakon, nyereségesebben értékesíthették volna árujukat. Ehelyett arra késztették őket, hogy folytassák a termelést, és helyileg, alacsonyabb áron biztosítsanak vasércet az indiai kormány politikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.

(146)

Végezetül a Bizottság megvizsgálta az utolsó két elemet, vagyis azt, hogy a vasérc megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítása szokásos esetekben az indiai kormány feladata lenne-e, és ez a gyakorlat valójában nem különbözik-e az indiai kormány által követett szokásos gyakorlattól. A Bizottság megállapította, hogy az India területén található vasércnek az indiai acélipar számára történő biztosítása olyan funkció, amely szokásos esetekben az indiai kormány feladata lenne, hiszen – a természeti erőforrásai feletti szuverenitása gyakorlása keretében – az állami szabályozás révén az indiai kormány dönt arról, hogy milyen módon és kinek biztosít Indiában fellelhető nyersanyagokat. Ami a „valójában nem különbözik” kitételt illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy e kritérium esetében a megállapításnak meg kell erősítenie, hogy az áruknak a megbízott magánszervezetek általi rendelkezésre bocsátása valójában nem különbözik attól a feltételezéstől, miszerint maga a kormányzat biztosította az árukat. Ebben a tekintetben a Bizottság megállapította, hogy valójában nincs különbség aközött, hogy kormány a vasércet folyamatosan változó kormányzati árszabás rendszerében biztosítva közvetlenül beavatkozik a piac működésébe, és aközött, hogy megbízást ad a vasércbányászattal foglalkozó vállalatoknak a vasérc megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kisebb összeg fejében történő biztosítására vonatkozó feladat végrehajtására.

(147)

Összefoglalva, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a célzott exportkorlátozások révén az indiai kormány arra késztette a hazai vasércbányászati vállalatokat, hogy helyben értékesítsenek vasércet, és megbízta vagy utasította őket, hogy ezt a nyersanyagot Indiában a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kisebb összeg fejében biztosítsák. A kérdéses intézkedések elérték a kívánt hatást azzal, hogy torzították a vasérc belföldi piacát Indiában, és mesterségesen alacsony szintre szorították le az árat a feldolgozóipari ágazat javára. A vasérc megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kisebb összeg fejében történő biztosításának feladata szokásos esetben a kormányzatra hárul, és a kormányzati gyakorlat valójában nem különbözik a kormányzatok által követett szokásos gyakorlattól. A Bizottság ezért megállapította, hogy az indiai kormány a kiegyenlítő vámokról szóló alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja értelmében közvetett pénzügyi hozzájárulást nyújtott a vonatkozó WTO-norma értelmezése és alkalmazása szerint, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1. cikke (1.1) bekezdése a) pontja iii. és iv. alpontjának megfelelően.

(148)

A Tata Metaliks Limited és az indiai kormány is azt állította, hogy a Bizottság által az eredeti vizsgálatban azonosított két célzott exportkorlátozás egyike, a kettős fuvarozási politika (DFP), 2016. május 10-én megszűnt. Előadták, hogy ezen időponttól kezdve a vasérc belföldi felhasználás és export céljából történő szállítására azonos feltételek és költségek vonatkoznak.

(149)

A Bizottság értékelte a felülvizsgálati kérelemben és a megfelelő mellékletekben az intézkedés folytatására vonatkozóan szereplő összes bizonyítékot, valamint a vizsgálat során szerzett bizonyítékokat. A vizsgálat feltárta, hogy annak ellenére, hogy a DFP 2016 májusában megszűnt, a vasércbányászati vállalatok megbízása révén az indiai kormány a felülvizsgálati időszakban továbbra is a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosított vasércet az érintett termék indiai gyártóinak.

(150)

Először, a felülvizsgálati időszakban a kiváló minőségű vasércre kivetett 30 %-os kiviteli vám még mindig érvényben volt. Az indiai kormány megerősítette, hogy a kiviteli vámok legutóbbi módosítására a 2016. március 1-jén kelt, 15/2016 sz. vámügyi közleményben került sor, amellyel az alacsonyabb minőségű (58 % alatti vastartalmú) vasérceket mentesítették a kiviteli vám alól (az alakítható csöveket gyártó vállalatok nem használnak alacsony minőségű vasércet).

(151)

Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy 2021. január 15-én az indiai kormány új politikát fogadott el a vasérc forgalmára vonatkozóan (22). Ez a politika (2021. évi vasércpolitika) a vasérc be- és kirakodásával kapcsolatos prioritásokat állít fel különböző ügyfélkategóriák alapján, ahol a vasérc belföldi szállítása elsőbbséget élvez az exportra történő szállítással szemben. Amint az kifejezetten említésre kerül, az új politika célja „a hazai acélgyártás előmozdítása”. Ezért a korábbi DFP-hez hasonlóan ez az új politika is egyértelműen az indiai kormány által végrehajtott, a belföldi acélágazatnak kedvező további intézkedést jelent, amely azt mutatja, hogy az indiai kormány szándékos célkitűzése az acélágazat javát szolgáló, alacsonyabb vasércár.

(152)

Harmadszor, a 2021. évi új vasércpolitika mellett számos más szakpolitikai dokumentum is – a Bizottság véleménye szerint – azt bizonyította, hogy az indiai kormány az eredeti vizsgálat óta és a felülvizsgálati időszakban is folytatta a belföldi ipar olcsóbb nyersanyaggal való ellátására irányuló erőfeszítéseit.

(153)

A belföldi acélipar támogatására irányuló szakpolitikai célkitűzést például megerősítette a 2017-es nemzeti acélpolitikai dokumentum, amely ma is érvényes (23). Ez a politika hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vasérc versenyképes áron rendelkezésre álljon a belföldi piacon:

(154)

A 2015–2020-as időszakra vonatkozó külkereskedelem-politikai nyilatkozat megerősíti India azon politikáját, miszerint olcsó belföldi vasércet biztosít az olcsó upstream termékek exportja érdekében:

„A vasércbányászat tilalmának egyes államokban a közelmúltban történt feloldása fel fogja lendíteni a vasércbányászati tevékenységet. Ezzel egy időben India olyan gyártási programba kezd, amelyhez belföldön lenne szükség vasércre (28) .”

(155)

A 2019. évi nemzeti ásványianyag-politika elismeri annak fontosságát is, hogy olcsó ásványi anyagokat biztosítsanak a felhasználó gazdasági ágazatok számára: „Az elegendő, megbízható, megfizethető és fenntartható ásványi anyagokhoz való hozzáférés biztosítása egyre fontosabb tényezővé válik a felhasználó gazdasági ágazatok és az egész gazdaság működése szempontjából (29) .”

(156)

Ezért a Bizottság rendelkezésére álló tények és az ügy aktájában szereplő új tényezők azt mutatták, hogy az eredeti vizsgálat ténymegállapításai továbbra is érvényesek, és hogy az indiai kormány bizonyos intézkedések – többek között egy exportkorlátozási rendszer – révén a felülvizsgálati időszakban továbbra is megbízta a vasércbányászati vállalatokat azzal, hogy a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosítsanak vasércet. A Bizottság ezért megállapította, hogy az indiai kormány a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja értelmében továbbra is közvetett pénzügyi hozzájárulást nyújtott a vonatkozó WTO-norma értelmezése és alkalmazása szerint, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1. cikke (1.1) bekezdése a) pontja iii. és iv. alpontjának megfelelően.

(157)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottság nem tudta kiszámítani a felülvizsgálati időszak alatt e rendszer keretében nyújtott támogatás pontos szintjét, ezért a Bizottság az alaprendelet 28. cikke szerint rendelkezésre álló tényekhez folyamodott, különösen a felülvizsgálati kérelemhez, amely bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a vasérc ára Indiában a felülvizsgálati időszak alatt a nemzetközi árszint alatt maradt.

(158)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az e rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban nyújtott támogatás szintje nem volt elhanyagolható, és semmi esetre sem volt alacsonyabb az eredeti vizsgálatban megállapított szintnél.

(159)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited előadta, hogy a WTO jogszabályai szerint a kiviteli vámok nem kiegyenlíthetők. Ezen túlmenően úgy ítélte meg, hogy a 2020. évi új vasércpolitika célja csupán a vasérc országon belüli gyors és hatékony szállításának elősegítése, és ez a politika semmilyen gazdasági előnyt nem nyújt. Ezért úgy vélte, hogy a Bizottságnak a rendszerre vonatkozó következtetései helytelenek.

(160)

A Bizottság megismételte, hogy a (151) preambulumbekezdésben említettek szerint az új vasércpolitika célja a belföldi acélgyártás előmozdítása volt. Véleménye szerint az új politika egyértelműen az indiai kormány által végrehajtott és a belföldi acélágazat javát szolgáló, további intézkedést jelentett. Bár az intézkedés nem írt elő közvetlen pénzügyi támogatást, az a tény, hogy a vasérc belföldi szállítása elsőbbséget élvez az exportra történő szállítással szemben, egyértelműen azt mutatta, hogy annak szándékos célkitűzése volt, hogy az alakítható csövek indiai ágazatának a javát szolgálja.

(161)

Tekintettel a (148)–(158) preambulumbekezdésben részletezett ténymegállapításokra, a Bizottság fenntartotta, hogy a kettős fuvarozási politika 2016. májusi megszüntetése ellenére a kiviteli vámok az új vasércpolitikával együtt olyan „célzott exportkorlátozási” rendszert alkottak, amellyel az indiai kormány a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontja értelmében továbbra is közvetett pénzügyi hozzájárulást nyújtott a vonatkozó WTO-norma értelmezése és alkalmazása szerint, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1. cikke (1.1) bekezdése a) pontja iii. és iv. alpontjának megfelelően.

(162)

A fenti megfontolások fényében Bizottság megállapította, hogy az alakítható csövek indiai gyártói a kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt. A MEIS támogatási ráta és a vámvisszatérítési kulcsok csökkenése ellenére a vizsgálat nem tárt fel arra utaló jelet, hogy a támogatás mértéke jelentősen csökkent volna az eredeti vizsgálathoz képest. A felülvizsgálati kérelemben szereplő és az együttműködő indiai gyártó által benyújtott bizonyítékok sokkal inkább azt támasztották alá, hogy az említett támogatások formájában átruházott gazdasági előnyök továbbra is jelentősek lennének, mindenesetre lényegesen meghaladják a csekély mértékű szintet.

(163)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban az indiai exportáló gyártók továbbra is támogatott árakon exportálták az érintett terméket az Unióba.

(164)

A felülvizsgálati időszakban a támogatás folytatódásának megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a támogatás folytatódásának.

(165)

A (162) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az adott termék indiai exportőrei az indiai hatóságok által folyamatosan részesültek kiegyenlíthető támogatásokban.

(166)

A támogatási rendszerek rendszeresen ismétlődő gazdasági előnyt nyújtanak, és nincs jele annak, hogy ez a gazdasági előny belátható időn belül megszűnik, még akkor sem, ha maguk a rendszerek valamelyest módosulnak. Továbbá mindegyik exportőr többféle támogatásra is jogosult.

(167)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volumenű export irányulna-e az Unióba. A Bizottság különösen az alábbi tényezőket elemezte: az Indiában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, Indiából harmadik országokba irányuló kivitel árai, valamint az uniós piac vonzereje annak méretét és árait tekintve.

(168)

A felülvizsgálati időszakban az érintett termék indiai gyártóinak becsült össztermelése körülbelül évi 2 millió tonna volt. A becsült termelési kapacitás körülbelül 2,5 millió tonna volt. Ezért a szabad kapacitás mintegy évi 500 000 tonnát tett ki, és meghaladta az érintett termék uniós piaci felhasználását a felülvizsgálati időszakban, amely [388 000–454 000] tonna volt.

(169)

A kérelmező által benyújtott bizonyítékok alapján, amelyeket az együttműködő gyártótól, a Tata Metaliks Limitedtől származó információk is megerősítettek, számos indiai gyártó, köztük a Tata Metaliks Limited (30), a kapacitásbővítésbe történő további beruházásokat tervez (31). A következő években telepítendő teljes további kapacitás becslések szerint körülbelül 1,5 millió tonna.

(170)

A kapacitások várható növekedése megfelel az indiai piaci kereslet becsült növekedésének. A fontosabb ismert gyártók azonban azt is tervezik, hogy az exportpiacokra összpontosítanak (32). Például az ESL Steel Limited (a Vedanta csoport része) egy megvalósíthatósági tanulmányban kifejezetten megemlítette, hogy új létesítménye egy kikötő közelében található, aminek köszönhetően nagyobb eséllyel tud exportálni. A jelentés különösen a Kelet-Európába irányuló exportban rejlő nagy lehetőségeket említette (33). Az együttműködő vállalat, a Tata Metaliks Limited a kérdőívre adott válaszának távoli ellenőrzése során is megemlítette az uniós piacra való jövőbeni terjeszkedésre irányuló terveit.

(171)

Sőt az egyik jelentős piaci szereplő, a Srikalahasthi Pipes Limited szerint közép- és hosszú távon (7–10 év), mivel addigra a szennyvíz- és vízprojektek lezárulnak, a kínálat meg fogja haladni a keresletet az indiai piacon. Következésképpen ez további ösztönzést jelent az indiai gyártók számára, hogy egyre inkább az exportpiacokra összpontosítsanak.

(172)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indiai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy az érintett terméket az uniós piacra való exportra előállítsák.

(173)

Az Indiából harmadik országok piacaira irányuló kivitel árait a Bizottság a Global Trade Atlas (a továbbiakban: GTA) exportstatisztikái alapján vizsgálta meg a KN-kód (7303 00 30) szintjén. E statisztikák alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve még mindig vonzó, mivel az alakítható csövek indiai gyártóinak messze legfontosabb exportpiaca, amely teljes exportjuk 40 %-át teszi ki. Ezenkívül az Unióba irányuló kivitel 25-szöröse az India második legnagyobb exportpiacára, Katarba irányuló kivitelnek. Ez utóbbi a teljes indiai kivitelnek csupán 2 %-át teszi ki. Végezetül a felülvizsgálati időszakban az indiai exportáló gyártók uniós piacra irányuló kivitelének árai valamivel magasabbak voltak, mint a többi országba irányuló kiviteli árai. Következésképpen az intézkedések hatályvesztése az exportáló gyártókat arra ösztönözné, hogy még tovább növeljék az Unióba irányuló kivitelüket.

(174)

Az alakítható csövek számottevő, [388 000–454 000] tonnát kitevő uniós piaccal rendelkeznek (lásd a (168) preambulumbekezdést). A kérelmezők várakozásai szerint a piac tovább fog növekedni a következő öt évben (34).

(175)

A felülvizsgálati időszakban az átlagos tonnánkénti ár az uniós piacon [1 020–1 200] EUR volt. Ugyanebben az időszakban az indiai belföldi piacon az ár 595 EUR/tonna volt (gyártelepi paritáson). Ezért az uniós piacon az árak körülbelül kétszer magasabbak voltak, mint az Indiából érkező behozatal árai.

(176)

Ezért mind a méret, mind az árak tekintetében az uniós piac továbbra is vonzó piac maradt az indiai exportáló gyártók számára. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy az indiai exportáló gyártók piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentős maradt (lásd a 2. táblázatot), és a (173) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós piac az érintett termék Indiából érkező teljes exportjának 40 %-át tette ki.

(177)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az indiai behozatal továbbra is támogatott áron érkezett az uniós piacra.

(178)

A Bizottság arra vonatkozó bizonyítékokat is feltárt, hogy a támogatás valószínűleg folytatódik az intézkedések hatályvesztése esetén. A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználáshoz képest jelentős nagyságú szabad kapacitás állt rendelkezésre Indiában. Emellett az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, alátámasztotta azt, hogy az indiai kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna az uniós piac felé. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel az érintett termék támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásával járna.

(179)

Az Unión belül öt vállalat gyártja az érintett terméket. Ezek közül három egy vállalatcsoport tagjai. A kérelemből származó információk alapján az érintett terméket az Unióban nem állítja elő más uniós gyártó. Tehát ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(180)

mivel a kárelemzéssel kapcsolatos, a (15) preambulumbekezdésben említett adatok elsősorban ugyanazon gyártói csoporttól származtak, a Bizottság titoktartási okokból a kárelemzéshez használt adatokat tartományok vagy indexek segítségével adja meg.

(181)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelést [372 000–436 000] tonnában állapította meg. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a kérelmezők által szolgáltatott makroadatok és a vizsgálat során a mintában szereplő uniós gyártóktól gyűjtött adatok – alapján állapította meg.

(182)

A Bizottság az uniós felhasználást a következők alapján határozta meg: az uniós gazdasági ágazat teljes uniós értékesítésének volumene, a belső felhasználásra történő gyártás (a mintában szereplő uniós gyártóktól kapott adatok és a kérelmezők által a többi uniós gyártóra vonatkozóan szolgáltatott becslések alapján), valamint az összes országból az Unióba irányuló teljes behozatal (az Eurostat Comext-adatbázisa alapján).

(183)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (1 000 tonna)

(184)

Az uniós felhasználás ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. Összességében 2018-ban enyhén, 3 %-kal emelkedett, 2019-ben 8 %-kal nőtt, majd 2020-ban 8 %-kal csökkent. Ennek eredményeként a figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 3 %-kal növekedett.

(185)

Az alakítható öntöttvasból készült csövek használata – annak jellegénél fogva – a vízkezeléssel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódik; az Unióban az alakítható öntöttvas csövek iránti kereslet legnagyobb részét az állami vagy magántulajdonban lévő vízszolgáltató és vízkezelő vállalatok teszik ki. Az alakítható csöveket főként jelentős infrastrukturális projektekben használják. Ezenkívül az uniós felhasználás alakulására nézve a Covid19-világjárvány nem mutatott jelentős hatást, mivel a vízellátási hálózatok fejlesztése a hatóságok számára állandó prioritást jelent. Ezért az uniós felhasználás alakulása az infrastrukturális beruházások alakulását tükrözi.

(186)

Az uniós gazdasági ágazat az érintett termék belső felhasználásáról számolt be, amely 2017-ben a teljes uniós felhasználás kevesebb mint 5 %-át tette ki, és a figyelembe vett időszakban csökkent, kevesebb mint 1 %-ot kitéve a felülvizsgálati időszakban. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a belső felhasználás nem gyakorol jelentős hatást a kárelemzésre.

(187)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a (182) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás alapján történt.

(188)

Az érintett termék Indiából az Unióba történő behozatala a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (1 000 tonna) és piaci részesedése

(189)

A figyelembe vett időszak alatt az Indiából érkező behozatal volumene és piaci részesedése jelentősen ingadozott: A behozatal 2018-ban 14 %-kal csökkent, 2019-ben 68 %-kal emelkedett, végül a felülvizsgálati időszak alatt ismét 31 %-kal visszaesett.

(190)

A Bizottság a behozatal súlyozott átlagárait az Eurostat Comext-adatbázisa alapján határozta meg.

(191)

Az Unióba irányuló indiai import súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(192)

2017–2018-ban az importárak meglehetősen stabilak voltak. 2019-től az importárak 5 %-kal emelkedtek, és a felülvizsgálati időszak alatt állandóak maradtak.

(193)

Az (55) preambulumbekezdésben említettek szerint csak egy indiai gyártó működött együtt a vizsgálatban. Ez a gyártó nyilatkozata szerint elhanyagolható mennyiséget exportált az Unióba, amely az érintett termék Indiából az Unióba irányuló teljes behozatali volumene kevesebb mint 1 %-ának felelt meg. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az exportvolumen nem volt reprezentatív az érintett termék Unióba irányuló kivitelére nézve, és úgy döntött, hogy az áralákínálást a rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg.

(194)

A Bizottság a behozatal utáni költségekkel kiigazított, súlyozott, átlagos indiai CIF-importárakat összehasonlította az uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagáraival. Az indiai importárak a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül [30–45] %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(195)

A felülvizsgálati időszak alatt az Indián kívüli harmadik országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése [8 700–20 200] tonnát, illetve az uniós felhasználás [2–4] %-át tette ki. A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból érkező behozatal súlyozott átlagára 2017–2018-ban a mintában szereplő uniós gyártók áraival összehasonlítható szinten volt, a 2019–2020-as időszakban pedig körülbelül 25 %-kal alacsonyabb volt azoknál (lásd a 8. táblázatot). Míg a harmadik országokból érkező behozatal volumene csekély mértékben, vagyis 2 %-kal nőtt, az importált alakítható csövek származási helye eltérő volt a figyelembe vett időszakban. Például 2017-ben a harmadik országokból érkező behozatal jelentős része Kínából, Oroszországból és Svájcból származott, míg a felülvizsgálati időszakban a fő importőrök Törökország és az Egyesült Arab Emírségek voltak.

(196)

Az Unióba irányuló behozatal összesített volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező, alakítható öntöttvasból készült csövek behozatalának piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés – más harmadik országok

(197)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(198)

A Bizottság a (15) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(199)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(200)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a kiegyenlíthető támogatások összegének nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi dömping vagy támogatás hatása alól.

(201)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(202)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(203)

Az uniós termelés 9 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban a 2018-ban bekövetkezett 10 %-os növekedést követően.

(204)

A termelési kapacitás hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal csökkent.

(205)

A kapacitáskihasználás állandó maradt, mivel a termelési kapacitás csökkenése követte az uniós termelés visszaesését.

(206)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy nem az Indiából érkező behozatal lehetett az oka annak, hogy az uniós gazdasági ágazat csökkentette termelési kapacitását, hanem inkább a kereslet 2019-hez képest tapasztalt visszaesése.

(207)

Az uniós gazdasági ágazat a termelési kapacitásának csökkentésére vonatkozó döntését még a koronavírus okozta válság előtt hozta meg, így az nem volt összefüggésben a felhasználás 2019 és a felülvizsgálati időszak közötti csökkenésével. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(208)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(209)

A figyelembe vett időszakban a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene és piaci részesedése nem követték az uniós felhasználás növekedését. Így különösen 2019-ben az uniós gazdasági ágazatnak nem származott előnye a felhasználás növekedéséből, ellentétben az Indiából érkező behozatallal.

(210)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Tata Metaliks Limited azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése továbbra is magas, körülbelül 85 %-os, és a felülvizsgálati időszakban nőtt a korábbi évekhez képest. Az uniós értékesítés volumene is folyamatosan meghaladta a 2017-es szintet. A felülvizsgálati időszakban a volumen még nagyobb is lehetett volna a koronavírus okozta válság hatása nélkül. A fél úgy vélte, hogy a Bizottság következtetése nem felel meg a tényeknek.

(211)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem származott előnye a magas piaci részesedésből. A (234) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő uniós gyártók az indiai behozatal által kifejtett jelentős árnyomás miatt a figyelembe vett időszakban mindvégig veszteségesek voltak (lásd a (245) preambulumbekezdést). Továbbá a (209) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós piaci részesedés nem követte az uniós felhasználás növekedését, és – az Indiából származó behozatallal ellentétben – az uniós értékesítéseknek nem származott előnye a felhasználás 2019. évi növekedéséből. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(212)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 3 %-kal nőtt, míg a független vevők részére történő értékesítések volumene 2 %-kal emelkedett. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése – a felhasználás növekedése ellenére – kismértékben csökkent a figyelembe vett időszakban.

(213)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység