(1)

Fontos biztosítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek, és – többek között az innovatív technológiák használatának lehetővé tételével – hozzájáruljanak a polgárokat szolgáló időtálló gazdasághoz. Az Uniónak politikai érdeke a pénzügyi ágazatban áttörést hozó technológiák kutatása, fejlesztése és elterjedésük előmozdítása, beleértve a megosztott főkönyvi technológia (a továbbiakban: DLT) elterjedését is. A kriptoeszközök a megosztott főkönyvi technológia egyik fő alkalmazását jelentik a pénzügyi ágazatban.

(2)

A kriptoeszközök többsége nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, és kihívást jelent többek között a befektetővédelem, a piaci integritás, az energiafogyasztás és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Az ilyen kriptoeszközök ezért uniós szintű célzott szabályozási keretet kívánnak meg. Ezzel szemben más kriptoeszközök a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében pénzügyi eszközöknek minősülnek. Amennyiben a kriptoeszközök az említett irányelv értelmében pénzügyi eszközöknek minősülnek, az ilyen kriptoeszközök kibocsátóira és az ilyen kriptoeszközökhöz kapcsolódó tevékenységeket végző vállalkozásokra potenciálisan egy egész sor, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabály alkalmazandó, ideértve a 236/2012/EU (5), az 596/2014/EU (6), a 909/2014/EU (7) és az (EU) 2017/1129 (8) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 98/26/EK (9) és a 2013/50/EU (10) európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

(3)

A pénzügyi eszközök úgynevezett „tokenizációja”, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális reprezentációja vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása annak céljából, hogy azokat megosztott főkönyvön belül lehessen kibocsátani, tárolni és átruházni, várhatóan lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban. Mivel azonban a hitelkockázat és a likviditás tekintetében az alapvető kompromisszumok egy tokenizált világban is megmaradnak, a tokenalapú rendszerek sikere attól fog függeni, hogy – legalább átmenetileg – mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel.

(4)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok kialakítása nem a megosztott főkönyvi technológiára és a kriptoeszközökre figyelemmel történt, és azok tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek potenciálisan kizárják vagy korlátozzák a megosztott főkönyvi technológia használatát a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kibocsátása, kereskedése és kiegyenlítése során. Jelenleg hiányoznak az olyan engedélyezett pénzügyi piaci infrastruktúrák is, amelyek megosztott főkönyvi technológiát használnak, hogy kereskedési vagy kiegyenlítési szolgáltatásokat vagy az ilyen szolgáltatások valamely kombinációját nyújtsák a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök számára. Az ilyen kriptoeszközök másodlagos piacának kialakítása számos előnyt hozhat, így például fokozott hatékonyságot, átláthatóságot és versenyt a kereskedési és kiegyenlítési tevékenységek tekintetében.

(5)

Ugyanakkor szabályozási hiányosságok állnak fenn a megosztott főkönyvi technológia használatával és a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökkel kapcsolatos jogi, technológiai és működési sajátosságok miatt. Például a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközöket alátámasztó protokollokra és „intelligens szerződésekre” nem vonatkoznak átláthatósági, megbízhatósági és biztonsági követelmények. A mögöttes technológia néhány újszerű kockázati formákat is felvethet, amelyeket a meglévő szabályok nem kezelnek megfelelően. A pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és a kapcsolódó kereskedés utáni szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozóan több projektet is kidolgoztak az Unióban, de ezek közül egyelőre csak néhány működik, a már működő projektek mérete pedig behatárolt. Továbbá, amint azt az Európai Központi Bank (a továbbiakban: az EKB) értékpapírokkal és biztosítékokkal kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoportja, valamint az EKB kifizetésekkel kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoportja is kiemelte, a megosztott főkönyvi technológia használata hasonló kihívásokkal járna, mint amelyekkel a hagyományos technológia néz szembe – például széttöredezettséggel és interoperabilitási problémákkal –, és potenciálisan új kérdéseket is felvetne, például a tokenek jogi érvényességével kapcsolatban. Tekintve a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésével és a kapcsolódó kereskedés utáni szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos korlátozott tapasztalatokat, jelenleg túl korai jelentősen módosítani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat az ilyen kriptoeszközök és azok mögöttes technológiája teljeskörű alkalmazásának lehetővé tétele érdekében. Ugyanakkor a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök pénzügyi piaci infrastruktúrájának létrehozását jelenleg korlátozzák a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelmények, amelyek nem alkalmasak a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökhöz vagy a megosztott főkönyvi technológia használatához. Például a kriptoeszköz-kereskedési platformok rendszerint közvetlen hozzáférést biztosítanak a lakossági befektetőknek, míg a hagyományos kereskedési helyszínek általában csak pénzügyi közvetítőkön keresztül biztosítanak hozzáférést a lakossági befektetők számára.

(6)

A pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök fejlesztésének és a megosztott főkönyvi technológia fejlesztésének lehetővé tétele érdekében – a befektetővédelem, a piaci integritás, a pénzügyi stabilitás és az átláthatóság magas szintjének megőrzése, valamint a szabályozási arbitrázs és a joghézagok elkerülése mellett – hasznos lenne létrehozni egy kísérleti rendszert az ilyen megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák tesztelésére (a továbbiakban: a kísérleti rendszer). A kísérleti rendszernek lehetővé kell tennie, hogy bizonyos megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrákat ideiglenesen mentesítsenek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok egyes olyan konkrét követelményei alól, amelyek egyébként akadályozhatnák a működtetőket abban, hogy a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és kiegyenlítésére vonatkozó megoldásokat dolgozzanak ki, a hagyományos piaci infrastruktúrákra vonatkozó meglévő követelmények vagy biztosítékok gyengítése nélkül. A megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúráknak és azok működtetőinek a befektetők hatékony védelmének biztosítása érdekében megfelelő biztosítékokkal kell rendelkezniük a megosztott főkönyvi technológia használatához kapcsolódóan, ideértve az ügyfelekkel szembeni, a működési hibákból eredő veszteségekre vonatkozó, egyértelműen meghatározott felelősségi láncokat is. A kísérleti rendszernek azt is lehetővé kell tennie, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, a továbbiakban: ESMA) és az illetékes hatóságok levonják a tanulságokat a kísérleti rendszerből és tapasztalatot szerezzenek a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökhöz és az azok mögöttes technológiáihoz kapcsolódó lehetőségeket és egyedi kockázatokat illetően. A kísérleti rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatoknak segíteniük kell a megfelelő szabályozási keretre vonatkozó lehetséges gyakorlati javaslatok meghatározását az uniós jogszabályok célzott kiigazítása érdekében a DLT-alapú pénzügyi eszközök kibocsátása, letéti őrzése és eszközkezelése, kereskedése és kiegyenlítése tekintetében.

(7)

A kísérleti rendszer célkitűzéseinek teljesítése érdekében létre kell hozni a DLT-alapú piaci infrastruktúra új uniós jogállását, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió vezető szerepet játszhasson a tokenizált formájú pénzügyi eszközök tekintetében, és hozzá tudjon járulni az említett eszközök másodlagos piacának kialakításához. A DLT-alapú piaci infrastruktúra jogállásának opcionálisnak kell lennie, és az nem akadályozhatja meg a pénzügyi piaci infrastruktúrákat, például a kereskedési helyszíneket, központi értéktárakat és központi szerződő feleket (a továbbiakban: CCP-k) abban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok alapján kereskedési és kereskedés utáni szolgáltatásokat és tevékenységeket fejlesszenek ki a pénzügyi eszközöknek minősülő vagy a megosztott főkönyvi technológián alapuló kriptoeszközökre vonatkozóan.

(8)

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák csak DLT-alapú pénzügyi eszközöket vezethetnek be kereskedésbe vagy rögzíthetnek a megosztott főkönyvön belül. A DLT-alapú pénzügyi eszközöknek olyan kriptoeszközöknek kell lenniük, amelyek pénzügyi eszközöknek minősülnek, és amelyeket megosztott főkönyvön belül bocsátanak ki, ruháznak át és tárolnak.

(9)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat semlegesnek szánják bármely konkrét technológiának egy másik technológiával szembeni használata tekintetében. Ezért kerülni kell a megosztott főkönyvi technológia egy konkrét típusára való hivatkozásokat. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek biztosítaniuk kell, hogy képesek legyenek megfelelni valamennyi alkalmazandó követelménynek, függetlenül a használt technológiától.

(10)

E rendelet alkalmazásakor figyelembe kell venni a technológiasemlegesség, az arányosság, az egyenlő versenyfeltételek és az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvét annak biztosítása érdekében, hogy a piaci résztvevők rendelkezzenek az innovációhoz szükséges szabályozási környezettel, az átláthatóság, a méltányosság, a stabilitás, a befektetővédelem, az elszámoltathatóság és a piaci integritás fenntartása érdekében, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke által garantáltak szerinti biztosítása érdekében.

(11)

A kísérleti rendszerhez való hozzáférés nem korlátozódhat a meglévő szereplőkre, hanem új belépők számára is nyitottnak kell lennie. A 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv alapján nem engedélyezett szervezet kérhet az említett rendelet vagy az említett irányelv szerint engedélyt és ezzel egyidejűleg az e rendelet szerinti külön engedélyt is. Ilyen esetekben az illetékes hatóság nem értékelheti, hogy egy ilyen szervezet teljesíti-e a 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv azon követelményeit, amelyek tekintetében e rendelet alapján mentességet kértek. Az ilyen szervezetek csak e rendelettel összhangban lehetnek képesek DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetésére, és engedélyüket vissza kell vonni, amint lejárt a külön engedélyük, kivéve, ha a szervezetek hiánytalan engedély iránti kérelmet nyújtanak be a 909/2014/EU rendelet alapján vagy a 2014/65/EU irányelv alapján.

(12)

A DLT-alapú piaci infrastruktúra koncepciója magában foglalja a DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszereket (DLT-MTF), a DLT-alapú kiegyenlítési rendszereket (DLT-SS) és a DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszereket (DLT-TSS). A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak képeseknek kell lenniük együttműködni más piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy megosztott főkönyvi technológián alapuló innovatív megoldásokat teszteljenek a pénzügyi szolgáltatások értékláncának különböző szegmenseiben.

(13)

A DLT-MTF-nek egy olyan multilaterális kereskedési rendszernek kell lennie, amelyet a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető működtet, és amely e rendelet alapján külön engedéllyel rendelkezik. A 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett olyan hitelintézet számára, amely befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez csak akkor lehet lehetővé tenni, hogy DLT-MTF-et működtessen, ha a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként vagy piacműködtetőként engedélyezték. A DLT-MTF-ekre és azok működtetőire alkalmazni kell a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alapján, a 2014/65/EU irányelv alapján vagy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb alkalmazandó uniós jogszabály alapján a multilaterális kereskedési rendszerekre és azok működtetőire alkalmazandó valamennyi követelményt, kivéve azon követelményeket, amelyek tekintetében az illetékes hatóság e rendelettel összhangban mentességet adott.

(14)

A megosztott főkönyvi technológia használata – amely által valamennyi ügylet megosztott főkönyvön belül kerül rögzítésre – közel valós idejűvé gyorsíthatja fel és kombinálhatja a kereskedést és a kiegyenlítést, és lehetővé teheti a kereskedési és a kereskedés utáni szolgáltatások és tevékenységek kombinációját. Azonban a kereskedési és kereskedés utáni tevékenységek egyetlen szervezetben való kombinációját a meglévő szabályok – a használt technológiától függetlenül – nem irányozzák elő a kockázatok specializálásával és a szétválasztással kapcsolatos, a verseny ösztönzésére irányuló szakpolitikai döntések miatt. A kísérleti rendszer nem lehet olyan precedens, amely indokolja a kereskedési és kereskedés utáni tevékenységek szétválasztásának vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrák környezetének alapvető átalakítását. Tekintettel azonban a megosztott főkönyvi technológia potenciális előnyeire a kereskedés és a kiegyenlítés kombinálását illetően, indokolt egy célzott DLT-alapú piaci infrastruktúrát biztosítani a kísérleti rendszerben, nevezetesen a DLT-TSS-t, amely kombinálja a multilaterális kereskedési rendszerek és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek által általában végzett tevékenységeket.

(15)

A DLT-TSS-nek vagy olyan DLT-MTF-nek kell lennie, amely kombinálja a DLT-MTF és a DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat, és azt olyan befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek kell működtetnie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-TSS működtetésére, vagy pedig olyan DLT-SS-nek, amely kombinálja a DLT-MTF és a DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat, és azt olyan központi értéktárnak kell működtetnie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-TSS működtetésére. A 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett olyan hitelintézet számára, amely befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez csak akkor lehet lehetővé tenni, hogy DLT-TSS-t működtessen, ha a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként vagy piacműködtetőként engedélyezték. A DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásra vagy piacműködtetőre a DLT-MTF-re alkalmazandó valamennyi követelményt, és a DLT-TSS-t működtető központi értéktárra a DLT-SS-re alkalmazandó valamennyi követelményt alkalmazni kell. Mivel a DLT-TSS lehetővé tenné a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára, hogy kiegyenlítési szolgáltatásokat is nyújtson, és lehetővé tenné a központi értéktár számára, hogy kereskedési szolgáltatásokat is nyújtson, szükséges, hogy a befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők megfeleljenek a DLT-SS-re alkalmazandó követelményeknek is, és hogy a központi értéktárak megfeleljenek a DLT-MTF-re alkalmazandó követelményeknek. Mivel a központi értéktárakra nem vonatkoznak bizonyos, a 2014/65/EU irányelv szerinti engedélyezési és szervezeti követelmények, amikor a 909/2014/EU rendelettel összhangban befektetési szolgáltatásokat nyújtanak vagy befektetési tevékenységeket végeznek, a kísérleti rendszerben helyénvaló hasonló megközelítést alkalmazni mind a befektetési vállalkozásokra és a piacműködtetőkre, mind pedig a DLT-TSS-t működtető központi értéktárakra vonatkozóan. Ezért a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt mentesíteni kell a 909/2014/EU rendelet szerinti, korlátozott számú engedélyezési és szervezeti követelmény alól, mivel a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető köteles lesz megfelelni a 2014/65/EU irányelv szerinti engedélyezési és szervezeti követelményeknek. A DLT-TSS-t működtető központi értéktárat viszont a 2014/65/EU irányelv szerinti korlátozott számú engedélyezési és szervezeti követelmény alól kell mentesíteni, mivel a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet szerinti engedélyezési és szervezeti követelményeknek lesz köteles megfelelni. Az ilyen mentességeknek ideigleneseknek kell lenniük, és azokat nem kell alkalmazni a kísérleti rendszeren kívül működő DLT-alapú piaci infrastruktúrákra. Lehetővé kell tenni, hogy az ESMA értékelje a 909/2014/EU rendelet értelmében elfogadott, a nyilvántartás vezetésére és a működési kockázatokra vonatkozó technikai standardokat annak biztosítása érdekében, hogy azokat arányosan alkalmazzák a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásokra vagy piacműködtetőkre.

(16)

A DLT-TSS-ek működtetői számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon mentességeket kérhessék, mint amelyek a DLT-MTF-ek és a DLT-SS-ek működtetői számára állnak rendelkezésre, feltéve, hogy megfelelnek a mentességekhez kötött feltételeknek és az illetékes hatóságok által előírt bármely kompenzációs intézkedésnek. A DLT-TSS-ek számára rendelkezésre álló mentességekre, az említett mentességekhez kötött feltételekre és a kompenzációs intézkedésekre hasonló megfontolásokat kell alkalmazni, mint amelyek a DLT-MTF-ekre és a DLT-SS-ekre alkalmazandók.

(17)

A 909/2014/EU rendelet bizonyos követelményeinek a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásokra vagy piacműködtetőkre történő alkalmazása során történő további rugalmasság nyújtása érdekében – a kísérleti rendszer keretében kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárak számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett –, a DLT-SS-t vagy DLT-TSS-t működtető központi értéktárak, valamint a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők számára bizonyos mentességeket kell biztosítani az említett rendelet követelményei alól a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését és kezelését célzó intézkedések, a részvételi követelmények és az átláthatóság, valamint a résztvevőkkel és más piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos kommunikációs eljárások alól. Az említett mentességekre az azokhoz kötött feltételeknek – ideértve bizonyos minimumkövetelményeket is –, valamint az illetékes hatóság által előírt kompenzációs intézkedéseknek kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet azon rendelkezései célkitűzéseinek, amelyek tekintetében mentességet kérnek, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást. A DLT-TSS működtetőjének bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és azt a megosztott főkönyvi technológia használata indokolja.

(18)

A DLT-SS-nek a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyezett központi értéktár által működtetett olyan kiegyenlítési rendszernek kell lennie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-SS működtetésére. A DLT-SS-re és az azt működtető központi értéktárra alkalmazni kell a 909/2014/EU rendelet szerinti valamennyi releváns követelményt, valamint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb alkalmazandó uniós jogszabályt, kivéve azon követelményeket, amelyek tekintetében e rendelettel összhangban mentességet adtak.

(19)

Amennyiben az EKB és a nemzeti központi bankok vagy a tagállamok által működtetett, hasonló feladatokat ellátó egyéb intézmények vagy az Unióban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő más közjogi szervek DLT-SS-t működtetnek, nem kötelezhetők arra, hogy külön engedélyt kérjenek valamely illetékes hatóságtól, hogy e rendelet alapján mentességet élvezhessenek, mivel az ilyen szervezeteknek nem kell jelentést tenniük az illetékes hatóságoknak vagy megfelelniük azok utasításainak, és rájuk a 909/2014/EU rendelet alapján korlátozott számú követelmény vonatkozik.

(20)

A kísérleti rendszer létrehozása nem sértheti az EKB-nek és a Központi Bankok Európai Rendszerében részt vevő nemzeti központi bankoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvben meghatározott feladatait és felelősségi köreit a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, valamint az Unión belüli és a harmadik országokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékonyságának és megbízhatóságának biztosítása terén.

(21)

Az e rendeletben előírt felügyeleti feladatok kijelölését a kísérleti rendszer sajátos jellemzői és kockázatai indokolják. Ezért a kísérleti rendszer felügyeleti struktúrája nem értelmezhető úgy, mint amely precedenst teremt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely jövőbeli uniós jogszabály tekintetében.

(22)

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői felelősséggel tartoznak a pénzeszközök, biztosítékok vagy DLT-alapú pénzügyi eszközök elvesztése esetén. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője felelősségének az elveszett eszköz azon időpontban érvényes piaci értékére kell korlátozódnia, amikor a veszteség felmerült. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője nem tehető felelőssé olyan eseményekért, amelyek nem róhatók fel a működtetőnek, így különösen bármely olyan eseményért, amelynek tekintetében a működtető bizonyítja, hogy az a működésétől függetlenül következett be, beleértve az érdemleges befolyásán kívül eső külső esemény eredményeként felmerülő problémákat is.

(23)

A szilárd szabályozási környezetben történő innováció és kísérletezés lehetővé tétele érdekében – a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett – a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy rögzített pénzügyi eszközök típusait olyan részvényekre, kötvényekre és kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire kell korlátozni, amelyek a 2014/65/EU irányelv szerinti, kizárólag végrehajtásra vonatkozó mentességet élveznek. E rendeletnek értékküszöböket kell megállapítania, amelyek bizonyos helyzetekben csökkenthetők. Különösen a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok elkerülése érdekében korlátozni kell a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy rögzített pénzügyi eszközök aggregált piaci értékét.

(24)

A 2014/65/EU irányelv értelmében vett hagyományos kereskedési helyszíneken kereskedésbe bevezetett pénzügyi eszközökével egyenlő versenyfeltételekhez való közelítés, valamint a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás magas szintjének biztosítása érdekében a DLT-MTF-en vagy DLT-TSS-en belül kereskedésbe bevezetett DLT-alapú pénzügyi eszközökre az 596/2014/EU rendelet piaci visszaélést tiltó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(25)

Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel egy vagy több mentességet adjanak, ha a működtető megfelel az ilyen mentességekhez kötött feltételeknek és a megosztott főkönyvi technológia használata miatt felmerülő újszerű kockázati formák kezelése céljából e rendeletben meghatározott bármely további követelménynek. A DLT-MTF működtetőjének meg kell felelnie bármely kompenzációs intézkedésnek is, amelyet az illetékes hatóság írt elő annak érdekében, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amelynek tekintetében mentességet kértek, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást.

(26)

Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mentességet adjanak a 2014/65/EU irányelv szerinti közvetítésre vonatkozó kötelezettség alól. A hagyományos multilaterális kereskedési rendszerek jelenleg csak befektetési vállalkozásokat, hitelintézeteket és olyan más személyeket fogadhatnak be tagként vagy résztvevőként, akik kellő szintű kereskedési képességgel és alkalmassággal rendelkeznek, és akik kielégítő szervezeti megoldásokat és erőforrásokat tartanak fenn. Ezzel szemben számos kriptoeszköz-kereskedési platform a közvetítőket kiiktató hozzáférést kínál és közvetlen hozzáférést biztosít a lakossági befektetők számára. Ennek megfelelően a DLT-alapú pénzügyi eszközök multilaterális kereskedési rendszereinek fejlesztése előtt álló egyik potenciális szabályozási akadály lehet a 2014/65/EU irányelv szerinti közvetítési kötelezettség. Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes mentességet adjon az említett közvetítési kötelezettség alól annak érdekében, hogy közvetlen hozzáférést biztosítson a lakossági befektetőknek, és lehetővé tegye számukra a saját számlára történő kereskedést, feltéve, hogy a befektetővédelem tekintetében megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre, hogy az ilyen lakossági befektetők teljesítenek bizonyos feltételeket, és hogy az említett működtető megfelel bármely esetleges, az illetékes hatóság által előírt további befektetővédelmi intézkedésnek. Azon lakossági befektetők, akik a közvetítési kötelezettség alóli mentesség alapján tagként vagy résztvevőként közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek egy DLT-MTF-hez, nem tekintendők a 2014/65/EU irányelv értelmében vett befektetési vállalkozásnak pusztán azért, mert egy DLT-MTF tagjai vagy résztvevői.

(27)

Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy mentességet adjanak a 600/2014/EU rendelet szerinti ügyletjelentési követelmények alól, feltéve, hogy a DLT-MTF teljesít bizonyos feltételeket.

(28)

Annak érdekében, hogy jogosult legyen e rendelet alapján mentességre, a DLT-MTF működtetőjének bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és a megosztott főkönyvi technológiának az üzleti tervében leírt használatára korlátozódik, valamint hogy a kért mentesség a DLT-MTF-re korlátozódik, és nem terjed ki az ugyanazon befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett bármely egyéb multilaterális kereskedési rendszerre.

(29)

A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok ideiglenes jelleggel egy vagy több mentességet adhassanak, ha az említett központi értéktár megfelel az ilyen mentességekhez kötött feltételeknek és a megosztott főkönyvi technológia használata miatt felmerülő újszerű kockázati formák kezelése céljából e rendelet által meghatározott bármely további követelménynek. A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak meg kell felelnie bármely kompenzációs intézkedésnek is, amelyet az illetékes hatóság írt elő annak érdekében, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amelynek tekintetében a mentességet kérték, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást.

(30)

Lehetővé kell tenni a DLT-SS-t működtető központi értéktárak mentesítését a 909/2014/EU rendelet bizonyos olyan rendelkezései alól, amelyek valószínűleg szabályozási akadályokat gördítenek a DLT-SS-ek fejlesztése elé. Például a mentességeket annyiban kell lehetővé tenni, hogy az említett rendeletnek a központi értéktárakra alkalmazandó szabályai, amelyek a „dematerializált forma”, az „értékpapírszámla” vagy a „transzfermegbízások” kifejezésekre hivatkoznak, nem alkalmazandók a DLT-SS-t működtető központi értéktárakra, a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelmények kivételével, amelyeket értelemszerűen kell alkalmazni. Az „értékpapírszámla” kifejezés tekintetében a mentesség az értékpapírok rögzítésére, az értékpapír-nyilvántartás integritására és a számlák elkülönítésére vonatkozó szabályokra terjedne ki. Míg a központi értéktárak a résztvevőik értékpapírszámláin történő jóváírás és terhelés révén működtetik az értékpapír-kiegyenlítési rendszereket, a kettős vagy a többszörös könyvvitelű értékpapírszámlák lehet, hogy nem mindig megvalósíthatók egy DLT-SS-ben. Ezért a DLT-SS-t működtető központi értéktár számára lehetővé kell tenni a mentességet a 909/2014/EU rendeletnek a „könyvelési tételként” kifejezésre hivatkozó szabályai alól is, amennyiben az ilyen mentesség szükséges a DLT-alapú pénzügyi eszközök megosztott főkönyvön belül történő rögzítéséhez. Azonban a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak így is biztosítania kell a DLT-alapú pénzügyi eszközök megosztott főkönyvön belül történő kibocsátásának integritását és a különféle résztvevőkhöz tartozó DLT-alapú pénzügyi eszközök elkülönítését.

(31)

A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak mindenkor a 909/2014/EU rendelet rendelkezéseinek hatálya alá kell tartoznia, amelynek értelmében az a központi értéktár, amely szolgáltatásokat vagy tevékenységeket harmadik félhez szervez ki, továbbra is teljes mértékben felelős marad az említett rendelet szerinti valamennyi kötelezettsége teljesítéséért, és köteles biztosítani, hogy a kiszervezés ne eredményezze a felelősségének átruházását. A 909/2014/EU rendelet csak akkor engedi meg a DLT SS-t működtető központi értéktáraknak egy alapvető szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezését, miután engedélyt kaptak az illetékes hatóságtól. A DLT SS-t működtető központi értéktár számára ezért lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen az említett engedélyezési követelmény alól, amennyiben a központi értéktár bizonyítja, hogy a követelmény összeegyeztethetetlen a megosztott főkönyvi technológiának az üzleti tervében előirányzott használatával. A DLT-SS működésével vagy a megosztott főkönyvi technológia használatával kapcsolatos feladatoknak a kiegyenlítés végrehajtása céljából történő átruházása nem tekinthető a 909/2014/EU rendelet értelmében vett kiszervezésnek.

(32)

A hitelintézeten vagy befektetési vállalkozáson keresztüli közvetítés kötelezettsége, amelynek célja, hogy a lakossági befektetők ne kapjanak közvetlen hozzáférést a központi értéktár által működtetett kiegyenlítési és teljesítési rendszerekhez, szabályozási akadályt gördíthet a lakossági befektetők közvetlen hozzáférését lehetővé tevő, megosztott főkönyvi technológián alapuló alternatív kiegyenlítési modellek fejlesztése elé. Ezért a DLT-SS-t működtető központi értéktárak számára mentességet kell biztosítani abban az értelemben, hogy a 98/26/EK irányelv „résztvevő” kifejezését úgy kell tekinteni, hogy az bizonyos feltételek mellett magában foglal a hivatkozott irányelvben említettektől eltérő személyeket is. Amikor a DLT-SS-t működtető központi értéktár a 909/2014/EU rendelet közvetítési kötelezettsége alól mentességet kér, biztosítania kell, hogy a résztvevőkként felvenni tervezett személyek teljesítsenek bizonyos feltételeket. A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak biztosítania kell, hogy résztvevői kellő szintű képességgel, alkalmassággal, tapasztalattal és tudással rendelkezzenek a kereskedés utáni tevékenységekkel és a megosztott főkönyvi technológia működésével kapcsolatban.

(33)

A 909/2014/EU rendelet alapján központi értéktárban részvételre jogosult szervezetek azon szervezeteknek felelnek meg, amelyek a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelölt és bejelentett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre jogosultak, mivel a 909/2014/EU rendelet előírja a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek 98/26/EK irányelv alapján történő kijelölését és bejelentését. Ennek megfelelően egy megosztott főkönyvi technológián alapuló értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetője, amely mentességet kér a 909/2014/EU rendelet részvételi követelményei alól, ennek eredményeként nem felelne meg a 98/26/EK irányelv részvételi követelményeinek. Következésképpen az említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert nem lehet az említett irányelv alapján kijelölni és bejelenteni, ezért ezekre ez a rendelet nem „DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerként”, hanem DLT-SS-ként hivatkozik. E rendeletnek lehetővé kell tennie a központi értéktár számára, hogy olyan DLT-SS-t működtessen, amely nem minősül a 98/26/EK irányelv alapján kijelölt értékpapír-kiegyenlítési rendszernek, és bizonyos kompenzációs intézkedések – többek között a fizetésképtelenségből eredő kockázatok csökkentését szolgáló kompenzációs intézkedések – esetén mentesség kell, hogy rendelkezésre álljon a 909/2014/EU rendeletnek a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályai alól, mivel a 98/26/EK irányelv szerinti, a fizetésképtelenséggel szemben védelmet biztosító intézkedések nem alkalmazandók. Egy ilyen mentesség azonban nem zárná ki, hogy egy, a 98/26/EK irányelv valamennyi követelményének megfelelő DLT-SS-t az említett irányelvnek megfelelően értékpapír-kiegyenlítési rendszerként kijelöljenek és bejelentsenek.

(34)

A 909/2014/EU rendelet ösztönzi az ügyletek központi banki pénzzel történő kiegyenlítését. Amennyiben a pénzeszköz-kifizetések központi banki pénzzel történő kiegyenlítése nem lehetséges és nem megvalósítható, lehetővé kell tenni, hogy a kiegyenlítés az említett rendelettel összhangban a központi értéktár saját számláin keresztül vagy egy hitelintézetnél nyitott számlákon (a továbbiakban: kereskedelmi banki pénz) keresztül történjen. Az említett szabályt azonban nehéz lehet alkalmazni egy DLT-SS-t működtető központi értéktár esetében, mivel a központi értéktárnak a megosztott főkönyvben rögzített értékpapírok leszállításával egyidejűleg kellene készpénzszámla-mozgásokat végrehajtania. A DLT-SS-t működtető központi értéktárak számára ezért lehetővé kell tenni az ideiglenes mentességet az említett rendelet készpénz-kiegyenlítésre vonatkozó rendelkezése alól annak érdekében, hogy a kísérleti rendszer keretében innovatív megoldásokat dolgozzanak ki a kereskedelmi banki pénzhez való hozzáférés vagy az „elektronikuspénz-tokenek” használatának megkönnyítésére. A központi banki pénzzel történő kiegyenlítés nem tekinthető lehetségesnek és megvalósíthatónak, ha a központi banki pénzzel történő kiegyenlítés megosztott főkönyvön belül nem megvalósítható.

(35)

A megosztott főkönyvi technológia környezetében megvalósíthatatlannak bizonyult követelmények kivételével a 909/2014/EU rendelet szerinti, készpénz-kiegyenlítéshez kapcsolódó követelmények a kísérleti rendszeren kívül továbbra is alkalmazandók. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek ezért üzleti tervükben le kell írniuk, hogyan szándékoznak megfelelni a 909/2014/EU rendelet IV. címének abban az esetben, ha végül kilépnek a kísérleti rendszerből.

(36)

A 909/2014/EU rendelet előírja, hogy a központi értéktárnak megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon kell hozzáférést adnia egy másik központi értéktár vagy más piaci infrastruktúrák számára. A DLT-SS-t működtető központi értéktárhoz való hozzáférés biztosítása technikailag nagyobb kihívást jelenthet, illetve megterhelő vagy nehéz lehet, mivel az örökölt rendszereknek a megosztott főkönyvi technológiával való interoperabilitását még nem tesztelték. Lehetséges kell, hogy legyen ezért az is, hogy a DLT-SS számára mentességet adjanak az említett követelmény alól, ha bizonyítja, hogy a követelmény alkalmazása aránytalan a DLT-SS tevékenységeinek nagyságrendjéhez képest.

(37)

Függetlenül azon követelménytől, amelynek tekintetében mentességet kértek, a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és azt a megosztott főkönyvi technológia használata indokolja. A mentességnek a DLT-SS-re kell korlátozódnia, és az nem terjedhet ki az ugyanazon központi értéktár által működtetett egyéb kiegyenlítési rendszerekre.

(38)

A hagyományos piaci infrastruktúrákhoz képest a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra és működtetőikre további követelményeket is alkalmazni kell. A további követelményekre a megosztott főkönyvi technológia használatához vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra működési módjához kapcsolódó kockázatok elkerülése érdekében van szükség. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének ezért egyértelmű üzleti tervet kell kidolgoznia, amely részletezi a megosztott főkönyvi technológia használatának módját és az alkalmazandó jogi feltételeket.

(39)

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek meg kell állapítaniuk vagy adott esetben dokumentálniuk kell az általuk használt megosztott főkönyvi technológia működésére vonatkozó szabályokat, beleértve a megosztott főkönyvhöz való hozzáférésre és az abban való kereskedésbe történő bevezetésre vonatkozó szabályokat, a validálási csomópontok részvételére vonatkozó szabályokat és az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kockázatkezelési intézkedéseket

(40)

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára elő kell írni, hogy tájékoztassa a tagokat, résztvevőket, kibocsátókat és ügyfeleket arról, hogyan szándékozik végezni tevékenységeit, és hogy a megosztott főkönyvi technológia használata milyen eltérést fog jelenteni attól, ahogyan a hagyományos multilaterális kereskedési rendszer vagy az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár szokásosan nyújtja a szolgáltatásokat.

(41)

A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak a megosztott főkönyvi technológia használatához kapcsolódó külön és megbízható információtechnológiai- és kiberszabályozással kell rendelkezniük. Az ilyen szabályozásnak arányosnak kell lennie a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének üzleti terve jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az említett szabályozásnak emellett biztosítania kell a nyújtott szolgáltatások folytonosságát és folyamatos átláthatóságát, rendelkezésre állását, megbízhatóságát és biztonságát, beleértve az alkalmazott intelligens szerződések megbízhatóságát, függetlenül attól, hogy ezeket az intelligens szerződéseket maga a DLT-alapú piaci infrastruktúra, vagy pedig kiszervezési eljárások alapján harmadik fél hozza létre. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak biztosítaniuk kell továbbá a megosztott főkönyvön tárolt adatok integritását, biztonságát, bizalmas jellegét, rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. A DLT-alapú piaci infrastruktúra illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzést kérjen annak biztosítása érdekében, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozása megfelel rendeltetési céljának. Az ellenőrzés költségeit a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének kell viselnie.

(42)

Ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének üzleti terve magában foglalja ügyfelek pénzeszközeinek, például készpénznek vagy pénzeszköz-egyenértékeseknek, vagy DLT-alapú pénzügyi eszközöknek, vagy az ilyen DLT-alapú pénzügyi eszközökhöz való hozzáférési módoknak – ideértve a kriptográfiai kulcsokat – a letéti őrzését, a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megfelelő szabályozással kell rendelkeznie az említett eszközök védelmére. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői nem használhatják az ügyfelek eszközeit az említett működtetők saját számlájára, kivéve, ha ez az ügyfeleik kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulásával történik. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak el kell különíteniük az ügyfelek pénzeszközeit és DLT-alapú pénzügyi eszközeit, illetve az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat a saját eszközeiktől vagy az egyéb ügyfelek eszközeitől. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásának biztosítania kell, hogy az ügyfelek eszközei védettek legyenek a csalással, a kibertámadásokkal vagy egyéb súlyos működési hibákkal szemben.

(43)

Egy külön engedély megadásának időpontjában a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek hiteles kilépési stratégiával is rendelkezniük kell arra az esetre, ha a kísérleti rendszer megszakítására, a külön engedély vagy a megadott mentességek némelyikének visszavonására, vagy az e rendeletben meghatározott küszöbértékek túllépésére kerül sor. Az említett stratégiának magában kell foglalnia a megosztott főkönyvi technológián alapuló műveleteik hagyományos piaci infrastruktúrákká történő át- vagy visszaalakítását is. E célból a DLT-TSS azon új belépőinek vagy működtetőinek, amelyek nem működtetnek olyan hagyományos piaci infrastruktúrát, amelybe DLT-alapú pénzügyi eszközöket tudnának áthelyezni, törekedniük kell arra, hogy megállapodásokat kössenek a hagyományos piaci infrastruktúrák működtetőivel. Ez különösen fontos a DLT-alapú pénzügyi eszközök rögzítése szempontjából. Ezért a központi értéktárak számára elő kell írni bizonyos követelményeket ilyen megállapodások bevezetése céljából. Továbbá a központi értéktáraknak az ilyen megállapodásokat megkülönböztetésmentes módon kell megkötniük, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a tényleges költségek alapján észszerű mértékű kereskedelmi díjat számítsanak fel.

(44)

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének a külön engedélyt a 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti eljárásokkal nagyjából megegyező engedélyezési eljárások eredményeként kell megadni. A külön engedély e rendelet szerinti kérelmezésekor azonban a kérelmezőnek jeleznie kell, hogy milyen mentességeket kér. Az illetékes hatóságnak minden releváns információt át kell adnia az ESMA-nak, mielőtt külön engedélyt adna valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrának. Szükség esetén az ESMA-nak nem kötelező erejű véleményt kell kiadnia a kért mentességekről vagy a megosztott főkönyvi technológia e rendelet alkalmazásában történő megfelelőségéről. Az ilyen nem kötelező erejű véleményt nem lehet az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett véleménynek tekinteni. Az ESMA véleményének elkészítése során konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival is. A nem kötelező erejű véleményével az ESMA-nak törekednie kell a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítására. A belső piac egészén belül az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny biztosítása érdekében az ESMA nem kötelező erejű véleményének és iránymutatásainak törekedniük kell a különböző illetékes hatóságok által az Unióban megadott mentességek következetességének és arányosságának biztosítására, többek között akkor is, amikor azok a működtetők által e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológiák különböző típusainak megfelelőségét értékelik.

(45)

Az értékpapírok rögzítése, az értékpapírszámlák vezetése és a kiegyenlítési rendszerek kezelése olyan tevékenységek, amelyek a nemzeti jog nem harmonizált rendelkezései – például a társasági jog és az értékpapírjog – hatály alá is tartoznak. Ezért fontos, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői megfeleljenek valamennyi alkalmazandó szabálynak, és ezt felhasználóik számára is lehetővé tegyék.

(46)

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője által benyújtott kérelmet megvizsgáló illetékes hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtagadja a külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra nem volna képes megfelelni az uniós jogban megállapított alkalmazandó rendelkezéseknek vagy az uniós jog hatályán kívül eső nemzeti rendelkezéseknek, ha okkal feltételezhető, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra veszélyeztetné a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást, vagy ha a kérelem a meglévő követelmények megkerülésére irányuló kísérletet jelent.

(47)

Az illetékes hatóság által egy DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének adott külön engedélyben fel kell tüntetni a DLT-alapú piaci infrastruktúrának adott mentességeket. Az engedélynek az egész Unióban érvényesnek kell lennie, de kizárólag a kísérleti rendszer időtartamára. Az ESMA-nak weboldalán közzé kell tennie a DLT-alapú piaci infrastruktúrák jegyzékét, valamint mindegyikük esetében a megadott mentességek listáját.

(48)

A külön engedélyeket és mentességeket ideiglenesen, a külön engedély megadásának időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra lehet megadni, és azok érvényessége csak a kísérleti rendszer időtartamára szólhat. Az említett hatéves időszaknak kellő időt kell biztosítania a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői számára ahhoz, hogy üzleti modelljeiket hozzáigazítsák a kísérleti rendszer esetleges módosításaihoz, és a kísérleti rendszer keretében gazdaságilag életképes módon működjenek. Az ESMA és a Bizottság számára pedig ez az időszak lehetővé tenné, hogy egy kritikus mennyiségű külön engedély és kapcsolódó mentesség megadását követően hasznos adatokat gyűjtsenek a kísérleti rendszer működéséről, és arról jelentést tegyenek. Végül pedig az említett időszak időt is biztosítana a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői számára ahhoz, hogy az ESMA és a Bizottság által kiadott jelentések nyomán megtegyék a szükséges lépéseket tevékenységük felszámolásához vagy egy új szabályozási keretre való áttéréshez.

(49)

A 909/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megadott külön engedély vagy bármely mentesség visszavonására, amennyiben a mögöttes technológiában vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője által nyújtott szolgáltatásokban vagy végzett tevékenységekben hibát fedeztek fel, ha az említett hiba meghaladja a szóban forgó szolgáltatás és tevékenységek által biztosított előnyöket, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője az illetékes hatóság által megadott engedélyekhez vagy mentességekhez kötött bármely kötelezettséget megszegi, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője olyan pénzügyi eszközöket rögzített, amelyek meghaladják az e rendeletben meghatározott küszöbértékeket, vagy amelyek nem teljesítik a DLT-alapú pénzügyi eszközökre e rendelet alapján alkalmazandó egyéb feltételeket. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára tevékenysége során lehetővé kell tenni, hogy az eredeti kérelem időpontjában kérteken felül további mentességeket kérjen. Ilyen esetben a további mentességeket ugyanolyan módon kell kérni az illetékes hatóságtól, mint a DLT-alapú piaci infrastruktúra engedélyezésére irányuló eredeti kérelem idején kért mentességek esetében.

(50)

mivel a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a kísérleti rendszer keretében ideiglenes mentességeket kaphatnak a meglévő uniós jogszabályok bizonyos rendelkezései alól, szorosan együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val azon időszakban, amelyben a külön engedélyük érvényes. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat az üzleti terveiket vagy kulcsfontosságú személyzetüket érintő bármely lényeges változásról, a kibertámadások vagy egyéb kiberfenyegetések, csalás vagy súlyos visszaélés bármilyen bizonyítékáról, a külön engedély iránti eredeti kérelem időpontjában rendelkezésre bocsátott információk bármely változásáról, bármely technikai vagy működési nehézségről – különösen a megosztott főkönyvi technológia használatával kapcsolatosakról –, valamint a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást érintő bármely olyan kockázatról, amely a külön engedély megadásának időpontjában nem volt előre látható. Ha az illetékes hatóság ilyen lényeges változásról kap tájékoztatást, a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni számára, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrának új külön engedélyre vagy mentességre irányuló kérelem benyújtását írja elő, vagy az illetékes hatóság által megfelelőnek ítélt korrekciós intézkedéseket hozzon. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk bármely releváns információt is. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőitől kapott információkat és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat az illetékes hatóságoknak továbbítaniuk kell az ESMA részére.

(51)

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek rendszeresen jelentést kell tenniük az illetékes hatóságaiknak. Az ESMA-nak megbeszéléseket kell szerveznie ezekről a jelentésekről, hogy lehetővé tegye valamennyi illetékes hatóság számára az egész Unióban, hogy tapasztalatot szerezzenek a megosztott főkönyvi technológia hatásával kapcsolatban, és megértsék, szükséges-e a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok bármely módosítása a megosztott főkönyvi technológia nagyobb léptékű használatának lehetővé tétele érdekében.

(52)

A kísérleti rendszer időtartama alatt fontos, hogy a keretrendszert és annak működését gyakori monitoringnak és értékelésnek vessék alá annak érdekében, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a lehető legtöbb információhoz jussanak. Az ESMA-nak éves jelentéseket kell közzétennie, hogy a piaci szereplők ezáltal jobban megérthessék a piacok működését és alakulását, és hogy pontosabb tájékoztatást adjon a kísérleti rendszer alkalmazásával kapcsolatban. Az említett éves jelentéseknek naprakész tájékoztatást kell tartalmazniuk a legfontosabb tendenciákról és kockázatokról. Az említett éves jelentéseket be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(53)

Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével az ESMA-nak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmazza a kísérleti rendszerre vonatkozó értékelését. A Bizottság az ESMA jelentése alapján jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek értékelnie kell a kísérleti rendszer további időszakra történő meghosszabbításának, a kíséreli rendszer egyéb típusú pénzügyi eszközökre történő kiterjesztésének, a kísérleti rendszer egyéb módon történő módosításának, a kísérleti rendszernek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő módosításaira irányuló javaslat révén történő állandósításának, vagy a kísérleti rendszer megszüntetésének költségeit és hasznait. Lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a DLT-alapú és a nem DLT-alapú piaci infrastruktúrák esetében két párhuzamos rendszer működjön. Ha a kísérleti rendszer sikeres, azt állandósítani lehetne a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó releváns uniós jogszabályok módosításával egy egységes és koherens keret megteremtése érdekében.

(54)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályoknak a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökre való alkalmazása tekintetében azonosítottak néhány potenciális hiányosságot. Így különösen a 600/2014/EU rendelet szerinti, bizonyos adatszolgáltatási követelményekre és kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok nem alkalmazhatók megfelelően a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott pénzügyi eszközökre. A megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia útján kibocsátott pénzügyi eszközök másodlagos piacai még mindig kialakulóban vannak, jellemzőik ezért potenciálisan eltérhetnek a hagyományos technológiát használó pénzügyi eszközök piacaitól. Az említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott szabályokat a használt technológiától függetlenül minden pénzügyi eszközre alkalmazni kell. Ezért a 600/2014/EU rendeletben foglalt, szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására vonatkozó meglévő felhatalmazásokkal összhangban az ESMA-nak el kell végeznie az említett szabályozástechnikai standardok átfogó értékelését, és javaslatot kell tennie az annak biztosításához szükséges módosításokra, hogy a szabályozástechnikai standardokban foglalt szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek a DLT-alapú pénzügyi eszközökre. Az említett értékelés során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a DLT-alapú pénzügyi eszközök sajátosságait és azt, hogy esetükben szükség van-e a standardok kiigazítására annak érdekében, hogy – a 600/2014/EU rendelet alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban megállapított szabályok célkitűzéseinek aláásása nélkül – lehetővé váljon az említett pénzügyi eszközök fejlesztése.

(55)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök DLT-alapú piaci infrastruktúráinak fejlesztése előtt álló, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt szabályozási akadályok miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(56)

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13). Ugyanakkor a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett szervezetek esetében a 600/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv megsértésének bejelentésére szolgáló, az említett irányelv alapján létrehozott mechanizmusokat kell alkalmazni. A 909/2014/EU rendelet alapján engedélyezett szervezetek tekintetében az említett rendelet megsértésének bejelentésére szolgáló, az említett rendelet alapján létrehozott mechanizmusokat kell alkalmazni.

(57)

A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működése személyes adatok kezelésével járhat együtt. Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok kezelésére van szükség, az ilyen adatkezelést a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó uniós joggal összhangban kell elvégezni. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 (14) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15). Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. április 23-án véleményt nyilvánított.

(58)

A 600/2014/EU rendelet egy átmeneti időszakról rendelkezik, amely alatt a CCP-khez vagy kereskedési helyekhez való, az említett rendelet szerinti megkülönböztetésmentes hozzáférés nem alkalmazandó azon CCP-k vagy kereskedési helyszínek vonatkozásában, amelyek kérelmezték illetékes hatóságaiktól, hogy átmeneti rendelkezésekkel élhessenek a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Az időszak, amely alatt egy CCP-t vagy egy kereskedési helyszínt az illetékes hatósága a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében mentesíthet a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó szabályok alól, 2020. július 3-án lejárt. A piacok megnövekedett bizonytalansága és volatilitása kedvezőtlenül befolyásolta a CCP-k és a kereskedési helyszínek működési kockázatait, és ezért az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 95. cikke egy évvel, 2021. július 3-ig elhalasztotta a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat nyújtó CCP-kre és kereskedési helyszínekre vonatkozó, új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazásának kezdőnapját. Azon okok, amelyek az új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazása kezdőnapjának elhalasztását indokolták, továbbra is fennállnak. Ezenkívül a nyílt hozzáférési rendszer ellentétes lehet azon párhuzamos szakpolitikai célkitűzésekkel, amelyek az Unión belüli kereskedelem és innováció előmozdítását szolgálják, tekintve, hogy visszafoghatja a tőzsdén kereskedett származtatott termékek innovációját azáltal, hogy lehetővé teszi a nyílt hozzáférés előnyeit élvező versenytársak számára, hogy a meglévő szereplők infrastruktúrájára és beruházásaira támaszkodjanak annak érdekében, hogy alacsony induló költségek mellett kínáljanak versengő termékeket. Egy olyan rendszer fenntartása, amelynek keretében vertikálisan integrált szervezeteken belül kerül sor a származtatott termékek elszámolására és kereskedésére, a régóta fennálló nemzetközi tendenciákkal is összhangban áll. Az új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazásának kezdőnapját ezért további két évvel, 2023. július 3-ig el kell halasztani.

(59)

Jelenleg a pénzügyi eszköz 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása nem foglalja magában kifejezetten a titkosított adatok megosztott rögzítését támogató technológiák kategóriájának – nevezetesen a megosztott főkönyvi technológia – útján kibocsátott pénzügyi eszközöket. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen pénzügyi eszközökkel a meglévő jogi keret alapján kereskedni lehessen a piacon, a pénzügyi eszközök 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározását módosítani kell, hogy az az említett az eszközöket is magában foglalja.

(60)

Míg e rendelet határozza meg a DLT-alapú – többek között kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtó – piaci infrastruktúrák szabályozási keretét, a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek általános szabályozási keretét a 909/2014/EU rendelet állapítja meg, amely a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A kiegyenlítési fegyelmi rendszer szabályokat tartalmaz a meghiúsult kiegyenlítések jelentésére, a pénzbírságok beszedésére és elosztására, valamint a kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozóan. A 909/2014/EU rendelet alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok értelmében a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó rendelkezések 2022. február 1-jétől alkalmazandók. Az érdekelt felek mindazonáltal bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a kötelező kényszerbeszerzések növelhetik a likviditási nyomást és a kényszerbeszerzési kockázatnak kitett értékpapírok költségeit. Ez a hatás tovább erősödhet a piac volatilitása esetén. Mindezek alapján a 909/2014/EU rendeletben megállapított kötelező kényszerbeszerzési szabályok alkalmazása kedvezőtlen hatást gyakorolhat az Unión belüli tőkepiacok hatékonyságára és versenyképességére. Az említett hatás pedig a vételi és eladási árak közötti nagyobb különbségekhez, mérsékeltebb piaci hatékonysághoz, valamint mérsékeltebb, az értékpapír-kölcsönzési és repópiaci értékpapír-kölcsönzésre, továbbá az ügyleteknek az Unióban letelepedett központi értéktárakon keresztül történő kiegyenlítésére irányuló ösztönzőkhöz vezethet. A kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozó szabályok alkalmazásának költségei ezért várhatóan meghaladják a potenciális előnyöket. Az említett potenciális kedvezőtlen hatásra tekintettel, a 909/2014/EU rendeletet módosítani kell, hogy a kötelező kényszerbeszerzési szabályok alkalmazása kezdőnapjának további elhalasztása érdekében minden egyes kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedés esetében eltérő alkalmazási kezdőnapot lehessen megállapítani. Az említett elhalasztás lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a 909/2014/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló jövőbeli jogalkotási javaslattal összefüggésben megvizsgálja, hogy a kiegyenlítési fegyelemi keretrendszert – különösen a kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozó szabályokat – hogyan kell módosítani a fent említett problémák figyelembevétele és megoldása érdekében. Emellett egy ilyen halasztás azt is biztosítaná, hogy a piaci szereplőkre – ideértve azon DLT-alapú piaci infrastruktúrákat is, amelyek a kiegyenlítési fegyelmi rendszer hatálya alá tartoznának – ne háruljanak kétszeres végrehajtási költségek abban az esetben, ha a 909/2014/EU rendelet felülvizsgálatának eredményeként az említett szabályok módosítására kerül sor.

(61)

A DLT-alapú piaci infrastruktúra működése nem áshatja alá a tagállamok éghajlat-politikáját. Így fontos tovább ösztönözni az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes megosztott főkönyvi technológiák fejlesztését és az azokba irányuló beruházást,

a)

a DLT-alapú piaci infrastruktúrák e rendelettel összhangban történő működtetésére vonatkozó külön engedélyek megadása és visszavonása;

b)

a külön engedélyekhez kapcsolódó mentességek megadása, módosítása és visszavonása;

c)

a mentességekhez kötött feltételek előírása, módosítása és visszavonása, valamint a kompenzációs vagy korrekciós intézkedések előírása, módosítása és visszavonása;

d)

a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetése;

e)

a DLT-alapú piaci infrastruktúrák felügyelete; és

f)

a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, az illetékes hatóságok és az 1095/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, ESMA) közötti együttműködés.

1.

„megosztott főkönyvi technológia” vagy „DLT”: a megosztott főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;

2.

„megosztott főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

3.

„konszenzusos mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;

4.

„DLT-hálózati csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

5.

„DLT-alapú piaci infrastruktúra”: DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer, DLT-alapú kiegyenlítési rendszer vagy DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszer;

6.

„DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer” vagy „DLT-MTF”: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amely kizárólag DLT-alapú pénzügyi eszközöket vezet be kereskedésbe;

7.

„DLT-alapú kiegyenlítési rendszer” vagy „DLT-SS”: olyan kiegyenlítési rendszer, amely – függetlenül attól, hogy az említett kiegyenlítési rendszert a 98/26/EK irányelvvel összhangban jelölték-e ki és jelentették-e be – DLT-alapú pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket egyenlít ki fizetés ellenében vagy szállítás ellenében, és amely lehetővé teszi a DLT-alapú pénzügyi eszközök első rögzítését, illetve lehetővé teszi a DLT-alapú pénzügyi eszközökkel kapcsolatos letéti őrzési szolgáltatások nyújtását;

8.

„kiegyenlítés”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott kiegyenlítés;

9.

„kiegyenlítés meghiúsulása”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kiegyenlítés meghiúsulása;

10.

„DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszer” vagy „DLT-TSS”: olyan DLT-MTF vagy DLT-SS, amely kombinálja a DLT-MTF és DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat;

11.

„DLT-alapú pénzügyi eszköz”: megosztott főkönyvi technológia használatával kibocsátott, rögzített, átruházott és tárolt pénzügyi eszköz;

12.

„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

13.

„multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

14.

„központi értéktár”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

15.

„értékpapír-kiegyenlítési rendszer”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott értékpapír-kiegyenlítési rendszer;

16.

„üzleti nap”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott üzleti nap;

17.

„szállítás fizetés ellenében”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott szállítás fizetés ellenében;

18.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

19.

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;

20.

„piacműködtető”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piacműködtető;

21.

„illetékes hatóság”: egy vagy több illetékes hatóság, amelyet vagy amelyeket:

1.

A 4. cikk (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 93. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(1)

A 2658/87/EGK rendelet kombinált árunómenklatúrát (a továbbiakban: KN) hozott létre azzal a céllal, hogy egyidejűleg teljesüljenek mind a Közös Vámtarifa, mind az Unió külkereskedelmi statisztikái és az áruk importjára és exportjára vonatkozó egyéb uniós szakpolitikák által támasztott követelmények.

(2)

A KN a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Rendszere (a továbbiakban: HR) szerinti nómenklatúrán alapul, amelyet a Vámegyüttműködési Tanács 2019. június 28-i ajánlása módosított (a továbbiakban: a 2022. évi HR). A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét 2022. január 1-jétől felváltó (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet (2) ezeket a módosításokat hajtotta végre a KN 2022. évi változatában (a továbbiakban: a 2022. évi KN).

(3)

A 2022. évi HR-ben – a 4421 20 00 kód alatt – külön alszámot hoztak létre a koporsókra vonatkozóan. A 2021. évi KN-ben a rostlemezből készült koporsók 4 %-os vámtétellel a 4421 99 10 KN-kód alá, míg a más anyagokból készült koporsók a 4421 99 91 KN-kód alá kerültek besorolásra, melyek utóbbiak esetében nem alkalmazandó szerződéses vámtétel. A 2022. évi HR módosításait követően a 2022. évi KN-ben a rostlemezből készült koporsók tétele átkerült az új 4421 20 00 KN-kód alá, és szerződéses vámtételtől mentes lett.

(4)

Annak érdekében, hogy 2022-ben ugyanazt a tarifális elbánást lehessen alkalmazni, mint a 2021. évi KN szerint, módosítani kell a 2022. évi KN-t egyrészt a HR 2022. évi módosításainak figyelembevétele céljából, másrészt azért, hogy külön albontás szerepeljen benne a rostlemezből készült koporsók vonatkozásában.

(5)

A 2022. évi HR-ben – a 8485 kód alatt – külön vámtarifaszámot hoztak létre az „Additív gyártásra szolgáló gépek”, más néven „3D nyomtatók” számára, melyet a rétegezéshez használt anyag szerint (például „fémrétegezéssel működő”, „gipsz-, cement- vagy kerámiarétegezéssel működő” stb.) különböző kategóriákra bontottak. A 8485 vámtarifaszám létrehozásával e gépeket át kellett vezetni a 2021. évi KN (3) különböző alszámaiból, valamint egyedi KN-kódokat kellett létrehozni annak érdekében, hogy a 2021. évi KN-ben alkalmazottal azonos tarifális elbánást lehessen biztosítani.

(6)

A 2021. évi KN-ben a homok-, beton- vagy más ásványitermék-rétegezéssel működő, additív gyártásra szolgáló gépek „Más” árumegnevezéssel a 8474 80 90 alszám alá kerültek besorolásra, és vámmentességet élveztek. A HR 2022. évi módosítását követően e termékek a 2022. évi KN-ben 1,7 %-os vámtétel mellett az új, 8485 80 00 alszám alá lettek besorolva.

(7)

Annak érdekében, hogy továbbra is a 2021. évi KN-ben alkalmazottal azonos tarifális elbánást lehessen nyújtani a homok-, beton- vagy más ásványitermék-rétegezéssel működő, additív gyártásra szolgáló gépek tekintetében, a 2022. évi KN-t módosítani kell egy külön vámmentes albontás létrehozásával.

(8)

Ezenkívül e gépek alkatrészeit a 2022. évi KN alapján is ugyanolyan tarifális elbánásban kell részesíteni, mint a 2021. évi KN szerint. Ezért helyénvaló módosítani a 8485 90 10 KN-kód alatti árumegnevezést annak érdekében, hogy az magában foglalja a homok-, beton- vagy más ásványitermék-rétegezéssel működő, additív gyártására szolgáló gépek alkatrészeit.

(9)

Ezért a 2658/87/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a 3D nyomtatókra és alkatrészeikre vonatkozó tarifális elbánás 2022-ben megegyezzen a 2021. évivel, a megfelelő módosításokat 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

Az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság saját kezdeményezésre vagy a tagállamok által nyújtott tájékoztatás alapján eljárást indíthat valamely, vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő anyagnak vagy ilyen anyagot tartalmazó összetevőnek az említett rendelet azon anyagokat felsoroló III. mellékletébe való felvétele céljából, amelyeknek élelmiszerekben történő felhasználása tiltott, feltételekhez kötött vagy uniós értékelés alatt áll, amennyiben a szóban forgó anyag az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint potenciális veszélyt jelent a fogyasztók számára.

(2)

2010-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) felkérték, hogy nyilvánítson véleményt a monakolin K-val kapcsolatban az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 13. cikke szerint benyújtott, egészségre vonatkozó állítás tudományos alátámasztásáról. 2011. június 30-án (3) a Hatóság tudományos szakvéleményt adott ki a fermentált vörös rizsből származó monakolin K-val és a vér normál LDL-koleszterinszintjének fenntartásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás alátámasztásáról. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolin K fogyasztása és a vér normál LDL-koleszterinszintjének napi 10 mg-os adag melletti fenntartása között ok-okozati összefüggés állapítható meg.

(3)

2012-ben a Hatóságot felkérték, hogy nyilvánítson véleményt az összetevők – köztük a fermentált vörös rizsből származó monakolin K – kombinációjával kapcsolatban az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke szerint benyújtott, egészségre vonatkozó állítás tudományos megalapozottságáról. 2013. július 12-én (4) a Hatóság tudományos szakvéleményt adott ki, amelyben ok-okozati összefüggést állapított meg a fermentált vörös rizsből származó 2 mg monakolin K és más összetevők kombinációját tartalmazó termék fogyasztása és a vér LDL-koleszterinszintjének csökkenése között.

(4)

A fent említett tudományos szakvéleményekben a Hatóság az alkalmazásra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban az uniós piacon forgalomban lévő, lovasztatin tartalmú gyógyszerek alkalmazási előírására hivatkozott, mivel a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a monakolin K lakton alakban azonos a lovasztatinnal. Az alkalmazási előírás tájékoztatást nyújt az egészségügyi szakembereknek e gyógyszerek biztonságos és hatásos alkalmazásáról. A lovasztatin tartalmú gyógyszerek alkalmazási előírása leírja tulajdonságaikat és az alkalmazásukra vonatkozó, hivatalosan jóváhagyott feltételeket, továbbá különleges figyelmeztetéseket és óvintézkedéseket tartalmaz a myopathia/rhabdomyolysis kockázatára vonatkozóan, amely fokozódik a lovasztatin bizonyos más gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazása esetén, és nem javasolja a lovasztatin terhes és szoptató nők általi alkalmazását.

(5)

A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal foglalkozó munkacsoportnak a fent említett tudományos szakvéleményekről folytatott megbeszélései során a tagállamok lehetséges biztonsági aggályokat vetettek fel a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban.

(6)

A fermentált vörös rizst a rizs élesztővel – elsősorban Monascus purpureus-szal – történő erjesztése révén állítják elő, ami monakolinok, köztük a legnagyobb mennyiségben monakolin K termelődését eredményezi. Kínában hagyományosan élelmiszer-színezékként, valamint az emésztést és a vérkeringést elősegítő hagyományos gyógymódként használják. Az EU-ban nem engedélyezett élelmiszer-színezékként való felhasználása, mivel nem szerepel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) uniós jegyzékében. A fermentált vörös rizst tartalmazó étrend-kiegészítőket már jelentős mértékben forgalmazták és fogyasztották 1997. május 15-e előtt, ezért azok nem tartoznak az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hatálya alá. A fermentált vörös rizst tartalmazó készítmények más élelmiszer-kategóriákban való felhasználása az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 rendelet szerinti engedélyhez kötött. E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása nem érinti az (EU) 2015/2283 és az 1333/2008/EK rendeletet.

(7)

A Bizottság saját kezdeményezésére megindította az 1925/2006/EK rendelet 8. cikke szerinti eljárást a fermentált vörös rizsben előforduló monakolinokra vonatkozóan, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállamok által a fermentált vörös rizsből származó monakolinok biztonságosságáról folytatott konzultáció során rendelkezésre bocsátott információk alapján az említett rendelet 8. cikkében és a 307/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) 3. és 4. cikkében meghatározott szükséges feltételek és követelmények teljesültek. A rendelkezésre álló információk között szerepelt a francia élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és munkaügyi ügynökség (ANSES) véleménye a „fermentált vörös rizs” étrend-kiegészítőkben való jelenlétével összefüggő kockázatokról (8). Az említett vélemény megállapította, hogy „a fermentált vörös rizs összetétele miatt és különösen: a sztatinok káros hatásaival rendelkező monakolin K (más néven lovasztatin, gyógyszerként történő forgalomba hozatal esetén) jelenléte; az egyéb monakolinok – olyan vegyületek, amelyek biztonságossága még nem igazolt – különböző szintű jelenléte miatt a »fermentált vörös rizs« fogyasztása bizonyos fogyasztókra nézve egészségügyi kockázatot jelent”. A rendelkezésre álló információk között szerepelt a belga legfelsőbb egészségügyi tanács által 2016. február 13-án elfogadott tudományos tanácsadói jelentés (9) is, amely értékelte a fermentált vörös rizs alapú étrend-kiegészítők feltételezett kedvező hatásait és lehetséges toxicitását a belga lakosságra nézve. Az említett jelentés kitért a monakolinok, különösen a monakolin K fermentált vörös rizsben való jelenlétével összefüggő kockázatra, amely a sztatin típusú gyógyszereket szedő betegeknél megfigyeltekkel azonos káros hatásokat foglal magában, és utalt arra, hogy bizonyos veszélyeztetett csoportok, például a terhes nők, a máj-, vese- és izombetegségben szenvedők, a 70 évesnél idősebb személyek, valamint a gyermekek és a serdülők esetében nagyobb a toxikus hatások kialakulásának kockázata. A DFG német kutatásfinanszírozó szervezet által 2013-ban végzett másik releváns tudományos értékelés (10) arra a megállapításra jutott, hogy „a fermentált vörös rizs nem biztonságos élelmiszer/étrend-kiegészítő” .

(8)

Ezért a Bizottság 2017-ben az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkének megfelelően felkérte a Hatóságot, hogy nyilvánítson tudományos szakvéleményt a fermentált vörös rizsben előforduló monakolinok biztonságosságának értékeléséről.

(9)

2018. június 25-én (11) a Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el a fermentált vörös rizsben előforduló monakolinok biztonságosságáról. A Hatóság megállapította, hogy a monakolin K lakton alakban azonos a lovasztatinnal, amely több, a magas koleszterinszint kezelésére engedélyezett gyógyszer hatóanyaga az EU-ban. A fermentált vörös rizsből származó monakolin K különböző mennyiségű napi bevitel ajánlása mellett rendelkezésre áll étrend-kiegészítőkben a vér normál LDL-koleszterinszintjének fenntartására gyakorolt hatása miatt. A rendelkezésre álló információk alapján a Hatóság megállapította, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok étrend-kiegészítőkkel való bevitele a lovasztatin terápiás dózistartományán belüli becsült szintű monakolin K-nak való kitettséggel járhat. A Hatóság megjegyezte, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásprofilja hasonló a lovasztatinéhoz. Négy esetismertetési forrás (12) bevonásával arról számolt be, hogy a nemkívánatos események leginkább a csont-izomrendszert és a kötőszöveteket (pl. rhabdomyolysis), a májat, az idegrendszert, a gyomor-béltraktust, a bőrt, valamint a bőr alatti szöveteket érintették, előfordulásuk szerint csökkenő sorrendben. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy az embereknél megfigyelt káros hatásokról rendelkezésre álló információk elegendőnek bizonyultak ahhoz a következtetéshez, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok étrend-kiegészítőként történő alkalmazása jelentős biztonsági kockázatot jelent 10 mg napi bevitel mellett. A Hatóság megállapította továbbá, hogy egyedi esetekben súlyos mellékhatásokról számoltak be a fermentált vörös rizsből származó monakolinok 2 hét és egy év közötti időszakon át kis mennyiségben történő, napi 3 mg-os bevitele mellett, valamint hogy kórházi kezelést igénylő rhabdomyolysis, hepatitisz és bőrbetegségek fordultak elő.

(10)

A Hatóság a rendelkezésre álló információk alapján és a véleményében kiemelt számos bizonytalanság miatt nem tudott tanácsot adni a Bizottság kérésére arra vonatkozóan, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok milyen mennyiségű napi bevitele nem ad okot aggodalomra az egészségre gyakorolt káros hatásokkal kapcsolatban az általános népességre és adott esetben a népesség veszélyeztetett alcsoportjaira nézve. A Hatóság kifejtette, hogy bizonytalanságok állnak fenn a fermentált vörös rizst tartalmazó étrend-kiegészítőkben található monakolinok összetételével és tartalmával kapcsolatban, és hogy a fermentált vörös rizsben lévő monakolinokat olyan, több összetevőből álló termékekben használják, amelyek összetevőit még nem értékelték teljeskörűen külön-külön vagy együttesen. Továbbá adatok hiányában a monakolinok bizonyos veszélyeztetett fogyasztói csoportok körében történő biztonságos alkalmazása nem értékelhető, és bizonytalanság övezi a fermentált vörös rizs alapú étrend-kiegészítők olyan élelmiszerekkel vagy gyógyszerekkel való egyidejű fogyasztásának hatásait, amelyek gátolják a monakolinok metabolizmusában részt vevő enzimet (CYP3A4).

(11)

A 307/2012/EU végrehajtási rendelet 4. cikke (5) bekezdésének megfelelően, azt követően, hogy a Hatóság közzétette a fermentált vörös rizsből származó monakolinokról megfogalmazott véleményét, a Bizottsághoz észrevételek érkeztek az érdekelt felektől a Hatóság által végzett tudományos kockázatértékelésre vonatkozóan. Az érdekelt felek továbbá nyilatkozatokat nyújtottak be a fermentált vörös rizsből származó monakolinok biztonságos használatának alátámasztására, az anyag biztonságos használatára vonatkozó megfelelő fogyasztói tájékoztatással együtt.

(12)

A tudományos jellegű észrevételeket a Hatóság tisztázta az érdekelt felekkel az elfogadást követően folytatott telekonferenciák során. A Hatóság magyarázattal szolgált a tudományos szakvéleménye kialakításához felhasznált bizonyítékok forrásaira vonatkozóan, és kifejtette, hogy az érdekelt felek által a nyilvános adatkérés során benyújtott egyes tanulmányokat miért nem tekintette kellően megbízhatónak és tudományosan megalapozottnak ahhoz, hogy azokat biztonsági értékeléséhez felhasználja. A Hatóság ismertette azokat a tudományos megfontolásokat, amelyek alapján a lovasztatinra vonatkozó biztonságossági adatokat relevánsnak találta a monakolinok biztonsági értékelése szempontjából, és tisztázta, hogy hogyan használta fel az értékelését alátámasztó bizonyítékként az érdekelt felek által benyújtott, a forgalomba hozatal utáni alkalmazás során előforduló nemkívánatos eseményekre vonatkozó adatokat.

(13)

A Bizottság szakmai segítségnyújtást kért a Hatóságtól két tudományos tanulmány – a fermentált vörös rizzsel történő kiegészítés biztonságosságának rendszerezett irodalmi áttekintése és metaelemzése (13), valamint a fermentált vörös rizzsel történő kiegészítésnek a plazma koleszterinszint szabályozásban játszott szerepére irányuló áttekintés és szakértői vélemény (14) – tekintetében, amelyeket egy érdekelt fél nyújtott be a Bizottsághoz a Hatóság tudományos szakvéleményének elfogadását követően. A Hatóság megjegyezte, hogy a fermentált vörös rizs étrend-kiegészítő biztonságosságára vonatkozó bármely intervenciós vizsgálat vagy metaelemzés eredményeitől függetlenül beszámoltak emberi fogyasztással kapcsolatos mellékhatásokról a fermentált vörös rizs fogyasztásával összefüggésben. Ehhez hozzáadódik, hogy a monakolin K lakton alakban azonos a lovasztatinnal, amelynek káros hatásai jól dokumentáltak, ezért az említett benyújtott tanulmányokat a bizonyítékok összességével együtt kell figyelembe venni ahhoz, hogy átfogó következtetést lehessen levonni. A Hatóság kifejtette, hogy a káros hatásokról szóló beszámolókat nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy cáfolni olyan vizsgálatok eredményei alapján, amelyek viszonylag kis méretűek voltak, és amelyeket nem e hatások feltárására terveztek, valamint kifejtette, hogy a fermentált vörös rizst tartalmazó termékek vonatkozásában összehasonlító kockázat-haszon arányt ismertető tanulmányok – mint például a benyújtott, áttekintést és szakértői véleményt tartalmazó tanulmány – nem relevánsak az élelmiszerhez célzottan hozzáadott anyagok biztonságosságának értékelése szempontjából.

(14)

Tekintettel arra, hogy nem lehetett meghatározni azt, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok napi bevitele milyen mennyiségben nem aggályos az emberi egészség szempontjából, valamint figyelembe véve a fermentált vörös rizsből származó monakolinok napi 10 mg-os bevitele mellett jelentkező jelentős egészségkárosító hatást, továbbá a kisebb mennyiségű, napi 3 mg-os bevitel mellett jelentkező súlyos mellékhatások egyedi eseteit, a fermentált vörös rizsből származó monakolinok 3 mg-os és azt meghaladó ajánlott napi adagban történő alkalmazását meg kell tiltani. Ezért az említett anyagot fel kell venni az 1925/2006/EK rendelet III. mellékletének B. részébe, és az élelmiszerekhez történő hozzáadását, illetve az élelmiszerek előállítása során történő felhasználását csak az említett mellékletben meghatározott feltételek mellett szabad engedélyezni.

(15)

A 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 6. cikke előírja, hogy az étrend-kiegészítő címkéjén fel kell tüntetni a termék ajánlott napi fogyasztási adagját, valamint az ajánlott napi adag túllépésének elkerülésére vonatkozó figyelmeztetést. Mivel előfordulhat a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó különböző élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők egyidejűleg történő fogyasztása, fennáll az 1925/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított határérték túllépésének a lehetősége, ezért megfelelő címkézési követelményeket kell előírni a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó valamennyi élelmiszerre vonatkozóan.

(16)

Annak érdekében, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó élelmiszerek címkéjén teljeskörű tájékoztatást lehessen nyújtani a monakolintartalomról, megfelelő címkézési követelményeket kell előírni a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó valamennyi élelmiszerre vonatkozóan.

(17)

Mivel a Hatóság megállapította, hogy a gyógyszerekkel való kölcsönhatások miatt fennáll a káros hatások kockázata, figyelmeztetni kell a koleszterincsökkentő gyógyszereket használó személyeket arra, hogy kerüljék a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó élelmiszerek egyidejű alkalmazását. A Hatóság megjegyezte, hogy a fermentált vörös rizs mellékhatásprofilja hasonló a lovasztatinéhoz, ezért helyénvaló figyelmeztetni az embereket arra, hogy egészségügyi problémák észlelése esetén forduljanak orvoshoz. Továbbá, mivel a Hatóság adatok hiányában nem tudta értékelni a monakolinok biztonságos használatát bizonyos veszélyeztetett fogyasztói csoportok körében, és ezért továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok használata káros hatással lehet az egészségre, helyénvaló ellenjavallatot megfogalmazni terhes vagy szoptató nők, 70 évnél idősebb személyek, gyermekek és serdülők számára a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó élelmiszerek alkalmazása tekintetében. A fentiekre tekintettel megfelelő címkézési követelményeket kell előírni a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat tartalmazó valamennyi élelmiszerre vonatkozóan.

(18)

A Hatóság nem tudta meghatározni a fermentált vörös rizsből származó monakolinok élelmiszerrel történő bevitelének azt a mennyiségét, ami nem vet fel aggályokat az egészségre gyakorolt káros hatásokkal kapcsolatban az általános népességre és adott esetben a népesség veszélyeztetett alcsoportjaira nézve. Mivel továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok használata káros hatással lehet az egészségre, viszont tudományos szempontból ennek megítélése bizonytalan, valamint tekintettel arra, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinok csak étrend-kiegészítőkben alkalmazhatók, és hogy ezen étrend-kiegészítők használatának mértékét a Hatóság nem tudta meghatározni, a fermentált vörös rizsből származó monakolinok étrend-kiegészítőkben való alkalmazását uniós ellenőrzés alá kell vonni, és ezért azokat fel kell venni az 1925/2006/EK rendelet III. mellékletének C. részébe. Tekintettel a Hatóság tudományos szakvéleményében ismertetett bizonytalanságokra, valamint figyelembe véve az érdekelt felek által a fermentált vörös rizsből származó monakolinok biztonságossági profiljára vonatkozóan tett nyilatkozatokat, az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében ezen érdekelt felek benyújthatnak a Hatóságnak a fermentált vörös rizsből származó monakolinok biztonságos voltát alátámasztó adatokat a 307/2012/EU végrehajtási rendelet 5. cikkének megfelelően. Az 1925/2006/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül döntést kell hoznia arról, hogy a fermentált vörös rizsből származó monakolinokat felveszi-e a III. melléklet A. vagy B. részébe, szükség szerint, a Hatóság bármely benyújtott adatról kialakított véleményének figyelembevételével.

(19)

Az 1925/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A B. részben a Korlátozottan felhasználható anyagokat tartalmazó táblázat betűrendben a következő bejegyzéssel egészül ki:

2.

A C. részben a Közösségi értékelés alatt álló anyagokat tartalmazó táblázat betűrendben a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Fermentált vörös rizsből származó monakolinok”

(1)

Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben indított katonai agresszió következtében tömegesen érkeztek lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából az Unióba, akik többsége nő és gyermek. Számos tagállam példátlan kihívásokkal néz szembe az Ukrajnából származó, lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek oktatási rendszerekbe való gyors integrálása terén.

(2)

Az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, a gyümölcsök és zöldségek, valamint a tej és tejtermékek oktatási intézményekben való kiosztására vonatkozó támogatási program (a továbbiakban: iskolaprogram) olyan gyermekeknek szól, akik a tagállamokban rendszeresen járnak bölcsődébe, óvodába, illetve általános- vagy középiskolába. A tagállami oktatási rendszerekbe integrált, lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából származó gyermekek ezért jogosultak az iskolaprogramban való részvételre. A támogatásra jogosult gyermekek számának – abszolút értékben vagy a lakosság százalékában kifejezett – növekedése miatt több, az Ukrajna elleni orosz invázió frontvonalában lévő tagállam számára nehézséget okozhat az iskolaprogram terv szerinti végrehajtása, kivéve, ha nem kerül sor az uniós támogatás rájuk eső részének növelésére.

(3)

Az (EU) 2017/39 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 3. cikke első bekezdésének a) pontjával összhangban a tagállamok 2022. január 31-ig benyújtották a Bizottsághoz a 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-ig tartó 2022/2023-as tanévre az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programban, valamint iskolatejprogramban való részvételhez nyújtható uniós támogatás iránti kérelmüket. Az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően benyújtott kérelmek alapján a Bizottság az (EU) 2022/493 bizottsági végrehajtási határozatban (4) meghatározta az uniós támogatás egyes tagállamok közötti végleges elosztását. Az elmúlt tanévekben elosztott uniós támogatások végleges összegeinek egyes tagállamok általi felhasználásáról rendelkezésre álló információk arra a kockázatra utalnak, hogy egyes tagállamok esetleg nem tudják teljes mértékben felhasználni a számukra kiosztott végleges összeget.

(4)

Az újonnan felmerülő igények fényében, valamint az Unió és a tagállamok Ukrajna iránti szolidaritásának jegyében helyénvaló olyan kivételes szabályokat megállapítani, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy 2022. június 15-ig második kérelmet nyújtsanak be az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás iránt. Ezt a lehetőséget össze kell kapcsolni azoknak az Ukrajnából származó, lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeknek a támogatásával, akik az említett időszakban a tagállamok oktatási intézményeiben tanulnak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy jelezzék azon szándékukat, amely szerint az (EU) 2022/493 végrehajtási határozat I. mellékletében meghatározott végleges uniós támogatásnál nagyobb összeget kívánnak felhasználni, illetve hogy – amennyiben nem áll szándékukban a végleges elosztás szerinti teljes összeget felhasználni – jelezzék azt az összeget, amelyet nem kívánnak igénybe venni. Az előbbi lehetőség csak azokra a tagállamokra vonatkozhat, amelyek a programnak a 2018/2019-es tanév során – azaz a Covid19-világjárványt megelőző utolsó tanévben – történő pénzügyi végrehajtása alapján bizonyították, hogy az uniós támogatás végleges elosztása alapján rájuk eső összeget megfelelően használták fel. A rendelkezésre álló adatok alapján kellően indokolt kérelemnek az Ukrajnából származó, lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon gyermekek számán kell alapulnia, akik az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint a tagállami stratégiában meghatározott célcsoportba tartoznak. A második kérelmet be nem nyújtó tagállamokra úgy kell tekinteni, hogy azok megerősítették az (EU) 2022/493 végrehajtási határozat I. mellékletében meghatározott végleges előirányzatokat.

(5)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 7. cikkének (1) bekezdése meghatározza az uniós támogatás újraelosztásának szabályait. A Bizottság a támogatás végleges összegét az igénybe nem vett indikatív előirányzatok újraelosztásával vagy azok igénybe nem vett részeinek átcsoportosításával állapítja meg. Helyénvaló eltérni az említett szabályoktól annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse az Ukrajna elleni orosz invázióhoz kapcsolódó új kérelmeket is, hogy megállapíthassa a 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás felülvizsgált végleges elosztását. Az 1370/2013/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdése második albekezdésének megfelelően az uniós támogatásra vonatkozó végleges előirányzat nem igényelt összegének újraelosztását a tagállamokban élő hat és tíz év közötti életkorú gyermekek száma alapján kell elvégezni.

(6)

Mivel az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében nyújtható uniós támogatás 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-ig tartó időszakra vonatkozó végleges elosztásának – a második uniós támogatási kérelem figyelembevételével történő – megállapítására a lehető leghamarabb sort kell keríteni annak érdekében, hogy a tagállamok az iskolaprogram végrehajtásához szükséges előkészítő tevékenységeket kellő időben megtervezhessék és elvégezhessék, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

a)

az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program és/vagy az iskolatejprogram keretében nyújtott uniós támogatásra vonatkozóan az (EU) 2022/493 végrehajtási határozat I. mellékletében meghatározott végleges előirányzat összegét meghaladó támogatás felhasználására vonatkozó szándékot, valamint az igényelt kiegészítő összeget, amennyiben további források állnak rendelkezésre; vagy

b)

az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program és/vagy az iskolatejprogram keretében nyújtott uniós támogatásra vonatkozóan az (EU) 2022/493 végrehajtási határozat I. mellékletében meghatározott végleges előirányzaton belüli, nem igényelt összeget, amennyiben az adott tagállamnak nem áll szándékában felhasználni az említett előirányzat teljes összegét.

(1)

A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően egyes tagállamok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) a lista frissítésével kapcsolatban releváns információt közöltek a Bizottsággal. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. A beérkező információk alapján a lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság közvetlenül vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül értesítette az összes érintett légi fuvarozót azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján döntés születhet az Unión belüli működési tilalom rájuk való alkalmazásáról vagy a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletében található listán szereplő légi fuvarozó kapcsán alkalmazott működési tilalom feltételeinek módosításáról.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek minden releváns dokumentumba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: uniós Repülésbiztonsági Bizottság).

(5)

A Bizottság tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet (3) keretében megnyitott, Dél-Szudán, Irak, Kazahsztán, Moldova, Oroszország, Örményország és Pakisztán illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös egyeztetésekről. A Bizottság emellett tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot Egyenlítői-Guinea, Kongó (Brazzaville) Madagaszkár és Suriname repülésbiztonsági helyzetéről.

(6)

Az Ügynökség tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 452/2014/EU bizottsági rendelet (4) szerint kiadott, harmadik országbeli üzemben tartókra (a továbbiakban: TCO) vonatkozó engedélyek kezdeti értékelése és folyamatos nyomon követése céljából elvégzett műszaki értékelésekről.

(7)

Az Ügynökség a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló program (a továbbiakban: SAFA) keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságnak.

(8)

Az Ügynökség tájékoztatta továbbá a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 474/2006/EK rendelet szerinti tilalom alá tartozó harmadik országokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Az Ügynökség tájékoztatást adott a harmadik országok polgári repülési hatóságai igazgatási és műszaki képességének javítását célzó és a hatályos nemzetközi polgári repülési biztonsági előírások be nem tartásának kiküszöbölésére irányuló további technikai segítségnyújtási és együttműködési tervekről, illetve az ilyen irányú kérelmekről. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az Ügynökséggel egyeztetve kétoldalú kapcsolatfelvétel keretében reagáljanak. E tekintetben a Bizottság ismételten jelezte annak fontosságát, hogy a nemzetközi légiközlekedési közösség – elsősorban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) „Segítségnyújtási partnerség a biztonságos légi közlekedés megvalósulásáért” elnevezésű eszközén keresztül – értesüljön az Unió és tagállamai által harmadik országoknak biztosított technikai segítségnyújtásról, amely a repülésbiztonság javítását szolgálja világszerte.

(9)

Az Eurocontrol tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a SAFA-ra és a TCO-kra vonatkozó riasztórendszerek státuszával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

1.

Az A. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.

A B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

(1)

Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) (1) az Unió a 87/415/EGK tanácsi határozat (2) révén kötötte meg, és az egyezmény 1988. január 1-jén lépett hatályba.

(2)

Az egyezmény 15. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében az egyezmény 14. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: az EU-CTC vegyes bizottság) határozatok útján fogadhatja el az egyezmény függelékeinek módosításait.

(3)

Az EU-CTC vegyes bizottságnak 2022 elején határozatot kell elfogadnia az egyezmény I., IIIa. és IV. függelékének módosításáról.

(4)

Helyénvaló meghatározni az Unió által az EU-CTC vegyes bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a határozatnak joghatásai lesznek az Unióban. Mivel az EU-CTC vegyes bizottság általában évente csak egyszer ülésezik, helyénvaló lehetővé tenni, hogy az Unió álláspontját vagy egy soron következő ülésen, vagy írásbeli eljárás útján juttassák kifejezésre.

(5)

Az (EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), illetve az (EU) 2021/235 bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) B. mellékletét, illetve az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (6) B. mellékletét. Az említett mellékletek megállapítják az árutovábbítási árunyilatkozatra vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket, formátumokat és kódokat az információk tárolására, valamint a vámhatóságok közötti, illetve a vámhatóságok és a gazdálkodók közötti információcserére vonatkozó közös adatelemek jobb összehangolása érdekében. Az említett módosítások szükségesek voltak a különböző típusú árunyilatkozatokhoz és értesítésekhez használt elektronikus vámrendszerek közötti interoperabilitás biztosításához. Ezért az egyezmény IIIa. függelékét, amely tükrözi az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet B. mellékletét és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet B. mellékletét, ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az egyezmény IIIa. függelékének módosításai a bekezdések és a szakaszok átszámozását teszik szükségessé. Ezért az egyezmény I. függelékében a IIIa. függelékre való hivatkozásokat össze kell hangolni az új számozással.

(7)

Az egyezmény IV. függeléke meghatározza a követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtás szabályait. Az említett szabályok fontosak, mivel védik az egységes árutovábbítási országok, az Unió és a tagállamok pénzügyi érdekeit. Az említett szabályokat felül kell vizsgálni a vonatkozó uniós szabályokkal való összehangolásuk érdekében,

(1)

Az Európai Központi Banknak (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak beszámolóit, amelyek pénzneme az euro, az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálóknak kell ellenőrizniük.

(2)

A Lietuvos bankas jelenlegi külső könyvvizsgálóinak, a Ernst & Young Baltic UAB-nak a megbízatása a 2021-es pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnt. Ezért külső könyvvizsgálók kinevezése szükséges a 2022-es pénzügyi évtől.

(3)

A Lietuvos bankas az UAB ROSK Consultingot választotta külső könyvvizsgálóiként a 2022–2024-es pénzügyi évekre.

(4)

Az EKB Kormányzótanácsa azt ajánlotta, hogy a 2022–2024-es pénzügyi évekre az UAB ROSK Consultingot jelöljék ki a Lietuvos bankas külső könyvvizsgálóinak.

(5)

Az 1999/70/EK tanácsi határozatot (2) az EKB Kormányzótanácsának ajánlása alapján ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 7. pontja lehetővé teszi a Cseh Köztársaság (Csehország) számára, hogy mentességet biztosítson a hozzáadottérték-adó (héa) alól azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 35 000 EUR nemzeti pénznemben kifejezett, a csatlakozása napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.

(2)

A Bizottság által 2021. november 23-án iktatott levelében Csehország felhatalmazást kért arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 7. pontjától eltérő különös intézkedést vezessen be, és ezáltal mentességet biztosítson a héa alól azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 85 000 EUR nemzeti pénznemben kifejezett, a csatlakozása napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét (a továbbiakban: a különös intézkedés). A különös intézkedés 2024. december 31-ig lenne alkalmazandó, azon időpontig, ameddig a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogukba az (EU) 2020/285 tanácsi irányelvet (2). Az említett irányelvből következik, hogy 2025. január 1-jétől a tagállamok számára lehetővé válik, hogy mentességet biztosítsanak a héa alól az olyan adóalanyok által végzett termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, amelyek éves árbevétele egy adott tagállamban nem haladja meg a 85 000 EUR értékhatárt vagy az ennek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottság 2021. december 16-án kelt levelében továbbította a Csehország által benyújtott kérelmet a többi tagállamnak. A Bizottság 2021. december 20-án kelt levelében értesítette Csehországot arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval rendelkezik.

(4)

A különös intézkedés összhangban van az (EU) 2020/285 irányelvvel, amelynek célja a kisvállalkozások megfelelési terheinek csökkentése és a belső piacon a versenytorzulások elkerülése.

(5)

A különös intézkedés választható marad az adóalanyok számára, mivel azok a 2006/112/EK irányelv 290. cikke értelmében továbbra is választhatják az általános héaszabályozást.

(6)

A Csehország által nyújtott tájékoztatás szerint a különös intézkedésnek csak elhanyagolható hatása lesz a végső fogyasztói szinten Csehország által beszedett adóbevétel teljes összegére.

(7)

Az (EU, Euratom) 2021/769 tanácsi rendelet (3) hatálybalépését követően Csehországnak nem kell kompenzációs számítást végeznie a 2022-es pénzügyi évtől kezdődően a héaalapú sajátforrás-kimutatás tekintetében.

(8)

Tekintve, hogy Csehország arra számít, a különös intézkedés csökkentett mértékű héákötelezettségeket és ezáltal az adminisztratív terhek és a megfelelési költségek csökkenését fogja eredményezni mind a kisvállalkozások, mind az adóhatóságok számára, továbbá tekintve, hogy ennek nem lesz jelentős hatása a keletkezett teljes héabevételre, fel kell hatalmazni Csehországot az eltérő intézkedés bevezetésére.

(9)

A különös intézkedés alkalmazásának hatályát időben korlátozni kell. Az időbeli korlátnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az értékhatár eredményességének és megfelelőségének értékelését. Ezenkívül az (EU) 2020/285 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak 2024. december 31-ig el kell fogadniuk és ki kell hirdetniük az említett irányelv 1. cikkének való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket – mely cikk módosítja a 2006/112/EK irányelvet, és egyszerűbb héaszabályokat állapít meg a kisvállalkozások számára –, és az említett rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Helyénvaló ezért Csehországot felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazza a különös intézkedést,

(1)

2016. március 11-én a Lanxess Deutschland GmbH vállalat (a továbbiakban: kérelmező) a Primer PIP biocid termék (a továbbiakban: biocid termék) párhuzamos kölcsönös elismerése iránti kérelmet nyújtott be Franciaországhoz az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének megfelelően. A biocid termék a 8. terméktípusba tartozó faanyagvédő szer, amelyet a fát elszínező gombák, a farontó Basidiomycetesek és a fában élő bogarak (lárvák) elleni megelőző kezelésre használnak. A biocid terméket kézi bemerítéssel, automatizált bemerítéssel vagy automatizált permetezéssel alkalmazzák, és hatóanyagként propikonazolt, IPBC-t és permetrint tartalmaz. A kérelem értékeléséért felelős referencia-tagállam Németország, az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2)

2020. március 9-én Franciaország az 528/2012/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján kifogást emelt a koordinációs csoportnál, jelezve, hogy a Németország által meghatározott engedélyezési feltételek alapján nem biztosítható, hogy a biocid termék megfeleljen az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételeknek. Franciaország úgy véli, hogy a biocid termék biztonságos kezelésének biztosítása érdekében a kézi bemerítéssel és az automatizált permetezéssel történő alkalmazáshoz az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyűből (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) és legalább az EN 13034 európai szabvány szerinti 6. típusú védőruházatból álló egyéni védőeszköz viselése szükséges; az automatizált bemerítéssel történő alkalmazáshoz az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyűből (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) álló egyéni védőeszköz viselése szükséges; a frissen kezelt faanyagok további kézi feldolgozásához pedig az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű viselése szükséges. Franciaország szerint a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (2) megfelelő műszaki és szervezési intézkedések alkalmazása az egyéni védőeszközök viselése lehetséges helyettesítéseként nem biztosít megfelelő védelmet, amennyiben ezeket az intézkedéseket nem határozzák meg és nem értékelik a biocid termék értékelése során.

(3)

Németország úgy véli, hogy a 98/24/EK irányelv meghatározza a munkavállalók védelmét szolgáló különböző kockázatcsökkentő intézkedések előnyben részesítésének sorrendjét, és elsődlegesen a műszaki és szervezési intézkedések alkalmazását írja elő a biocid termék felhasználása során viselt egyéni védőeszközökkel szemben. Németország szerint az említett irányelv értelmében a munkáltató dönt arról, hogy mely műszaki és szervezési intézkedéseket kell alkalmazni, és mivel az ilyen intézkedéseknek széles köre létezik, azokat nem lehet a biocid termék engedélyében megnevezni és értékelni.

(4)

Mivel a koordinációs csoportban nem sikerült megállapodásra jutni, Németország 2020. október 28-án az 528/2012/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság elé terjesztette a megoldatlan kifogást. Egyben részletes beszámolót küldött a Bizottságnak arról a kérdésről, amellyel kapcsolatban a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni, továbbá a véleménykülönbségük okairól. A szóban forgó beszámolót az érintett tagállamok és a kérelmező is megkapták.

(5)

Az 528/2012/EU rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja értelmében az említett rendelet nem érinti a 89/391/EGK tanácsi irányelvet (3) és a 98/24/EK irányelvet.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja az engedély megadásának egyik feltételéül szabja, hogy a biocid terméknek önmagában vagy szermaradékai révén ne legyen elfogadhatatlan hatása az emberek egészségére.

(7)

Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 9. pontja kimondja, hogy a biocid termékek dokumentációjának értékelése tekintetében az említett mellékletben előírt közös elvek alkalmazása révén – amelyre az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja utal –, amennyiben erre a rendelet 19. cikkében meghatározott egyéb feltételekkel együtt kerül sor, az illetékes hatóság vagy a Bizottság határozatot hoz arról, hogy egy adott biocid termék engedélyezhető-e vagy sem. Az engedély tartalmazhat a biocid termék felhasználására vonatkozó korlátozásokat vagy egyéb feltételeket.

(8)

Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 18.d) pontja kimondja, hogy a termékre vonatkozó kockázatértékelésnek meg kell határoznia azokat az intézkedéseket, amelyekre ahhoz van szükség, hogy a biocid terméknek mind a javasolt rendeltetésszerű felhasználása során, mind pedig a reálisan elképzelhető legkedvezőtlenebb viszonyok melletti felhasználása során biztosított legyen az emberek és állatok egészségének és a környezetnek a védelme.

(9)

Az 528/2012/EU rendelet VI. melléklete 56. 2. pontja szerint az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő kritériumoknak való megfelelés megállapításakor az értékelő szerv egyik következtetése az, hogy a biocid termék meghatározott feltételek/korlátozások mellett megfelelhet a kritériumoknak.

(10)

Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 62. pontja szerint az értékelő szervnek adott esetben azt a következtetést kell levonnia, hogy az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában szereplő kritériumnak csak abban az esetben lehet megfelelni, ha megelőző és védelmi intézkedéseket alkalmaznak, ideértve a munkafolyamat megtervezését, a műszaki ellenőrzéseket, megfelelő felszerelés és anyagok használatát, kollektív védelmi intézkedések alkalmazását, valamint amennyiben az expozíció nem előzhető meg más módon, egyéni védelmi intézkedések alkalmazását, vagyis a foglalkozásszerű felhasználók expozíciójának csökkentése érdekében személyi védőfelszerelés, így a légzésvédők, arcvédők, védőruhák, védőkesztyűk és védőszemüvegek használatát.

(11)

Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 62. pontja azonban nem írja elő, hogy az ahhoz a következtetéshez vezető értékelést, hogy az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglalt kritérium csak megelőző és védintézkedések alkalmazásával teljesíthető, a 98/24/EK irányelvnek megfelelően kell elvégezni. Nem rendelkezik kifejezetten arról sem, hogy az említett irányelv nem alkalmazandó. Ezért ezekből a rendelkezésekből nem vonható le az a következtetés, hogy a 98/24/EK irányelv nem alkalmazandó. Ezenkívül a 98/24/EK irányelv szerinti vonatkozó kötelezettségek nem a tagállami hatóságokat, hanem a munkáltatókat terhelik.

(12)

A 98/24/EK irányelv 4. cikke előírja, hogy a vegyi anyagok jelenlétéből eredő, a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázat értékeléséhez a munkáltatóknak be kell szerezniük a szállítótól vagy egyéb rendelkezésre álló forrásokból a szükséges kiegészítő információkat, és hogy adott esetben ezen információknak tartalmazniuk kell a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok alapján megállapított, felhasználókat érintő kockázat egyedi felmérését.

(13)

A 98/24/EK irányelv 6. cikke meghatározza azon intézkedések fontossági sorrendjét, amelyeket a munkáltatónak meg kell hoznia a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme érdekében. Elsőbbséget kell biztosítani a veszélyes anyag helyettesítésének, és amennyiben ez nem lehetséges, megelőző és védintézkedések alkalmazásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a veszélyes vegyi anyag által a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére jelentett kockázatot. Ha a veszélyes anyagnak való kitettséget más eszközökkel nem lehet megelőzni, a munkavállalók védelmét egyéni védintézkedések, többek között egyéni védőeszközök alkalmazásával kell biztosítani.

(14)

Figyelembe véve a biocid termék alkalmazási módjait és az értékelő szerv által rendelkezésre bocsátott információkat, sem a biocid termék engedélyezése iránti kérelemben, sem a kérelem értékelése során nem határoztak meg ilyen műszaki vagy szervezési intézkedéseket.

(15)

A Bizottság álláspontja szerint ezért a biocid termék megfelel az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételnek, amennyiben a biocid termék engedélyében és címkéjén szerepel a felhasználására vonatkozó következő feltétel: „A kézi bemerítéssel és az automatizált permetezéssel történő alkalmazáshoz az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) és legalább az EN 13034 európai szabvány szerinti 6. típusú védőruházat viselése szükséges; az automatizált bemerítéssel történő alkalmazáshoz az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) viselése szükséges; a frissen kezelt faanyagok további kézi feldolgozásához pedig az EN 374 európai szabvány követelményeinek megfelelő, vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) viselése szükséges. Ez nem érinti a 98/24/EK tanácsi irányelv és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok munkáltatók általi alkalmazását.”

(16)

Ha azonban az engedély kérelmezője hatékony műszaki vagy szervezési intézkedéseket határoz meg, és az engedélyező hatóság egyetért azzal, hogy ezek az intézkedések a kitettség egyenértékű vagy nagyobb csökkenését eredményezik, vagy maga az engedélyező hatóság határoz meg olyan intézkedéseket, amelyek a kitettség egyenértékű vagy nagyobb csökkenését eredményezik, akkor az egyéni védőeszköz viselése helyett ezeket az intézkedéseket kell alkalmazni, valamint feltüntetni az engedélyben és a biocid termék címkéjén.

(17)

A Bizottság 2021. február 15-én lehetőséget adott a kérelmezőnek, hogy az 528/2012/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően írásbeli észrevételeket tegyen. A kérelmező nem tett észrevételeket.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

A 2009/119/EK tanácsi irányelv (1) célja, hogy a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló, megbízható és átlátható mechanizmusokkal magas szinten tartsa az Unión belüli kőolajellátás biztonságát. Az irányelv megállapítja különösen a vészhelyzet esetén alkalmazandó szabályokat és eljárásokat. 2022. március 1-jén és április 1-jén az IEA irányító testülete összehangolt vészhelyzeti kőolajkészlet-felszabadítási tervekről határozott, amelyek keretében 60, illetve 120 millió hordó kőolaj felszabadítását irányozta elő (2).

(2)

A Bizottság és a tagállamok az olajkoordinációs csoport négy ülésén (február 22-én és 25-én, valamint március 2-án és 31-én) megvitatták az IEA keretében történő kollektív fellépés lehetőségét, várható előnyeit és hatását. A Bizottság szolgálatai az olajkoordinációs csoportnak címzett, 2022. március 4-i és április 5-i leveleikben emlékeztették a tagállamokat az uniós jog értelmében alkalmazandó releváns rendelkezésekre és kötelezettségekre.

(3)

Az IEA keretében történt kollektív fellépésben tizennyolc tagállam (köztük két, az IEA-ban tagsággal nem rendelkező tagállam) vett részt, amelyek mintegy 40 millió hordó nyersolaj-egyenértékre vonatkozó önkéntes hozzájárulást vállaltak.

(4)

Az Unióban tárolt biztonsági olajkészletek mennyisége 2013 óta nem volt ilyen alacsony. A 2009/119/EK irányelv 3. cikke alapján a készletek a 2020. évi nettó nyersolaj- és kőolajtermék-behozatalt tükrözik, amely a Covid19-világjárvány megfékezésére irányuló egészségügyi intézkedések (kijárási korlátozások és csökkent mobilitás) miatti fogyasztásvisszaesés miatt szokatlanul alacsony volt. A 2022. július 1-jétől alkalmazandó, 12 hónapos időszakra vonatkozó új éves készletezési kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyersolaj- és kőolajtermék-mennyiség egyes tagállamokban várhatóan akár 30 %-kal is emelkedhet.

(5)

Az ukrajnai háború alakulásával kapcsolatos jelenlegi bizonytalan helyzetben létfontosságú a nyersolaj és a kőolajtermékek iránti kereslet lehető legnagyobb mértékű korlátozása, valamint az olajpiacra nehezedő további nyomás elkerülése. Ezért nem kívánatos, hogy a tagállamok rövid távon feltöltsék a 2009/119/EK irányelv 20. cikke alapján felszabadított vagy felszabadítandó biztonsági olajkészleteiket, hacsak nem kerül veszélybe ellátásbiztonsági felkészültségük. Korai lenne azonban konkrét időkeretet meghatározni a felszabadított készletek feltöltésére.

(6)

A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy további nyersolajat és kőolajtermékeket vásároljanak a 2022 júliusától kezdődő új éves készletezési kötelezettségük teljesítésére való felkészülés keretében, ez ugyanis szükségszerűen növelné az ezen áruk iránti jelenlegi keresletet. A 2009/119/EK irányelv 20. cikkének (6) bekezdésére hivatkozva a Bizottság a jelenlegi válság alakulásának fényében felül fogja vizsgálni azt az időkeretet, amelyen belül a tagállamoknak az előírt minimális szintre kell visszaállítaniuk készleteiket.

(7)

A Bizottság ezen ajánlásról a 2021. március 14-i ülésen konzultált az olajkoordinációs csoporttal, amelyen az IEA titkárságának képviselői is részt vettek,