2022.6.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/850 RENDELETE

(2022. május 30.)

a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (2) bekezdésére, valamint 82. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférésének biztosítása, valamint a tagállamok közötti, polgári – többek között kereskedelmi – és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik részének V. címében meghatározott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség fő célkitűzései közé tartozik.

(2)	Időnként nehéz hozzáférni az igazságszolgáltatási rendszerekhez több ok, például a formális és költséges jogi eljárások, az elhúzódó eljárások, valamint a bírósági rendszerek igénybevételének magas költségei miatt.

(3)

Fontos ezért olyan megfelelő csatornák kialakítása, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatási rendszerek hatékony digitális együttműködését. Ezért alapvető fontosságú, hogy uniós szinten olyan információtechnológiai rendszer jöjjön létre, amely lehetővé teszi az ügyekkel kapcsolatos adatok gyors, közvetlen, interoperábilis, fenntartható, megbízható és biztonságos, határokon átnyúló, elektronikus úton történő cseréjét a személyes adatok védelméhez való jog mindenkori tiszteletben tartása mellett. Egy ilyen rendszer elő kell, hogy segítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítását és az átláthatóságot azáltal, hogy a nemzeti vagy uniós jog által előírt esetekben lehetővé teszi a polgárok és a vállalkozások számára, hogy digitális formában cseréljenek dokumentumokat és bizonyítékokat az igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságokkal. Az említett rendszernek erősítenie kell a polgárok Unióba vetett bizalmát, valamint a tagállamok igazságügyi és egyéb illetékes hatóságai közötti kölcsönös bizalmat.

(4)	Ösztönözni kell a polgári és büntetőügyekben folytatott eljárások digitalizálását a jogállamiságnak és az alapvető jogokkal kapcsolatos garanciáknak az Unióban való megerősítése érdekében, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén.

(5)

Ez a rendelet a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére vonatkozik. A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, valamint az igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok vonatkozó hatásköreit az uniós jogi aktusokkal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

(6)

Az ügyekkel kapcsolatos adatok határokon átnyúló elektronikus cseréje céljából már korábban kifejlesztésre kerültek olyan eszközök, amelyek nem váltották fel, illetve nem tették szükségessé a tagállamokban már meglévő háttérrendszerek lecserélését vagy azok költséges módosítását. Az online adatcsere révén folytatott e-igazságügyi kommunikáció (e-CODEX) rendszere az ezidáig kifejlesztett legfontosabb ilyen eszköz.

(7)

Az e-CODEX-rendszer kifejezetten arra szolgál, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló elektronikus adatcserét a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. A polgári és büntetőügyekben folytatott eljárások fokozott digitalizációjával összefüggésben az e-CODEX-rendszer célja az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló kommunikáció hatékonyságának javítása, valamint a polgárok és a vállalkozások igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése. Az e-CODEX-rendszernek az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) számára történő átadásáig az e-CODEX-rendszer a tagállamok és szervezetek uniós programokból finanszírozott konzorciumának (a továbbiakban: az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet) igazgatása alatt fog állni.

(8)

Az e-CODEX-rendszer interoperábilis megoldást kínál az igazságszolgáltatási ágazat számára az illetékes nemzeti hatóságok, például a bíróságok vagy egyéb szervezetek informatikai rendszereinek összekapcsolásához. Ennélfogva az e-CODEX-rendszert kell előnyben részesített megoldásnak tekinteni a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő kommunikáció céljára használt, a nemzeti informatikai rendszereket összekötő interoperábilis, biztonságos és decentralizált kommunikációs hálózat vonatkozásában.

(9)

E rendelet alkalmazásában az elektronikus adatcsere kiterjed minden, az e-CODEX-rendszeren keresztül elektronikus formátumban továbbítható tartalomra, így például szövegekre, valamint hang-, kép- és audiovizuális felvételekre, strukturált vagy strukturálatlan adatok, fájlok vagy metaadatok formájában.

(10)	E rendelet nem írja elő az e-CODEX-rendszer kötelező használatát. Ugyanakkor az e rendeletben foglaltak semmilyen módon nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy annak kísérleti jellegű használatával járó eseteket fejlesszenek ki és tartsanak fenn.

(11)

Az e-CODEX-rendszer két szoftverelemből áll: egy olyan átjáróból, amely a többi átjáróval való üzenetváltásra szolgál, és egy csatlakozóból, amely több funkciót is biztosít az üzenetek nemzeti informatikai rendszerek közötti továbbításához kapcsolódóan. Az átjáró jelenleg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek a Bizottság által fenntartott, „eDelivery”-ként ismert építőelemén alapul, a csatlakozó igazgatását pedig az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet végzi. A csatlakozó olyan funkciókat biztosít, mint az elektronikus aláírások biztonsági könyvtáron keresztüli ellenőrzése és a kézbesítés igazolása. Ezenkívül az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet adatsémákat fejlesztett ki az azon polgári és büntetőeljárások során használandó digitális űrlapokhoz, amelyek tekintetében kísérleti jelleggel már alkalmazza az e-CODEX-rendszert.

(12)

mivel az e-CODEX-rendszer fontos szerepet tölt be az Unión belüli igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló információcserében, az e-CODEX-rendszert egy, a rendszer működésére és fejlesztésére vonatkozó szabályokat előíró, fenntartható uniós jogi keret révén kell létrehozni. E jogi keretnek biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt alapvető jogok, így különösen az annak VI. címében – és kiváltképpen a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikkben – foglalt alapvető jogok védelmét. E jogi keret semmilyen módon nem áshatja alá az említett alapvető jogok védelme szempontjából kulcsfontosságú eljárási jogok védelmét. Ezenkívül egyértelműen meg kell határoznia és keretbe kell foglalnia az e-CODEX-rendszer komponenseit, a rendszer technikai fenntarthatóságának és biztonságának garantálása érdekében. Az e-CODEX-rendszernek meg kell határoznia az e-CODEX hozzáférési pontok informatikai komponenseit, amelyeknek a más azonosított átjárókkal való biztonságos kommunikáció céljára szolgáló átjáróból és az üzenetváltások támogatására szolgáló csatlakozóból kell állniuk. Az e-CODEX-rendszernek digitális eljárási szabványokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy támogassa az e-CODEX hozzáférési pontok használatát a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén elfogadott uniós jogi aktusokban előírt jogi eljárások során, valamint hogy lehetővé tegye az e-CODEX hozzáférési pontjai közötti információcserét.

(13)

Tekintettel arra, hogy a szemantikus interoperabilitás tényezője – mint az interoperabilitás egyik rétege – hozzá kell, hogy járuljon e rendelet azon céljának eléréséhez, hogy megvalósuljon a két vagy több fél közötti szabványos és érdemi kapcsolattartás, kiemelt figyelmet kell fordítani az uniós e-igazságügyi alapszókészletre, amely egy olyan, újrafelhasználható szemantikai kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmazó eszköz, amely az adatok időbeli és felhasználási eseteken átívelő egységességének és minőségének biztosítását szolgálja.

(14)

mivel biztosítani kell az e-CODEX-rendszer hosszú távú fenntarthatóságát és irányítását, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét is, ki kell jelölni egy megfelelő szervezetet az e-CODEX-rendszer igazgatására. Az igazságszolgáltatás függetlenségét – az e-CODEX-rendszer említett szervezeten belüli irányításával összefüggésben – biztosítani kell.

(15)

Az e-CODEX-rendszer igazgatására legmegfelelőbb szervezet egy ügynökség, mivel annak irányítási struktúrája lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az ügynökség igazgatótanácsában, programirányítási tanácsában és tanácsadó csoportjában való részvétel révén közreműködjenek az e-CODEX-rendszer igazgatásában. Az eu-LISA releváns tapasztalattal rendelkezik a nagyméretű informatikai rendszerek igazgatásában. Ezért az eu-LISA-t kell megbízni az e-CODEX-rendszer igazgatásával. Módosítani kell továbbá az eu-LISA jelenlegi irányítási struktúráját az igazgatótanács feladatainak kiigazítása és az e-CODEX tanácsadó csoport létrehozása révén. Az (EU) 2018/1726 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. Egy külön e-CODEX programirányítási tanácsot is létre kell hozni, a nemek egyensúlyának figyelembevételével. Az e-CODEX programirányítási tanácsnak tanácsokkal kell ellátnia az eu-LISA igazgatótanácsát a tevékenységek rangsorolását illetően, ideértve a digitális eljárási szabványok, új funkciók és új szoftververziók kidolgozását is.

(16)

Az (EU) 2018/1726 rendelet 19. cikkének megfelelően az eu-LISA igazgatótanácsának feladata többek között annak biztosítása, hogy az eu-LISA valamennyi olyan döntése és intézkedése, amely érinti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű informatikai rendszereit, tiszteletben tartsa az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. Az eu-LISA irányítási struktúrája és finanszírozási rendszere is garantálja az említett elv tiszteletben tartását. Fontos továbbá bevonni a jogi szakmai szervezeteket, valamint más szakértőket és releváns érdekelt feleket az e-CODEX-rendszer irányításába az e-CODEX tanácsadó csoporton és az e-CODEX programirányítási tanácson keresztül. A jogi szakmai szervezetek, valamint más szakértők és releváns érdekelt felek bevonására vonatkozó részletes szabályok és feltételek bizonyára lehetővé teszik majd az említett szervezetek, szakértők és érdekelt felek hatékony részvételét és a velük való hatékony konzultációt, nevezetesen annak biztosítása által, hogy visszajelzéseiket megfelelően figyelembe veszik.

(17)

Figyelembe véve az eu-LISA-nak a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN), a korszerűsített Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac fejlesztésével és igazgatásával kapcsolatos kiemelt feladatait, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás keretének létrehozásával kapcsolatos stratégiai feladatát, az eu-LISA-nak 2023. július 1. és 2023. december 31. között kell átvennie az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását.

(18)

Az e-CODEX-kapcsolattartókat fel kell jogosítani arra, hogy e rendeletnek megfelelően technikai támogatást kérjenek és abban részesüljenek, továbbá e kapcsolattartóknak támogatniuk kell az e-CODEX-rendszer tagállamok közötti működtetését. Az eu-LISA által elvégzendő tevékenységekkel kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó követelmények keretében szabályozni kell a tagállami és bizottsági e-CODEX-kapcsolattartók számát, amelynek arányosnak kell lennie a tagállamok, valamint a Bizottság által engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok számával, valamint az általuk alkalmazott digitális eljárási szabványok számával.

(19)

Az e-CODEX-rendszert a határokon átnyúló polgári és büntetőügyekben lehet használni. Lehetővé kell tenni az e-CODEX-rendszernek és az e-CODEX-rendszer komponenseinek a nemzeti vagy uniós jog szerinti igazságügyi együttműködés hatályán kívül eső egyéb célokra történő használatát, amennyiben ez a használat nem akadályozza az e-CODEX-rendszer használatát. Ezt a rendeletet kizárólag a kapcsolt rendszerek közötti, az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokon keresztül a megfelelő digitális eljárási szabványokkal összhangban megvalósuló, határokon átnyúló adatcserére kell alkalmazni.

(20)

Az eu-LISA kell, hogy felelős legyen az e-CODEX-rendszer komponenseiért, kivéve az átjáró igazgatását, mivel ezt jelenleg a Bizottság biztosítja az eDelivery-n belül, ágazatközi alapon. Az eu-LISA-nak át kell vennie a csatlakozó igazgatásával és a digitális eljárási szabványokkal kapcsolatos felelősségi jogkör teljeskörű gyakorlását az e-CODEX-rendszert igazgató szervezettől. Mivel az átjáró és a csatlakozó az e-CODEX-rendszer szerves részét képező komponensek, az eu-LISA-nak biztosítania kell, hogy a csatlakozó kompatibilis legyen az átjáró legújabb verziójával. Ebből a célból a Bizottságnak e rendelet hatálybalépésétől kezdve be kell vonnia az eu-LISA-t az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlásának eu-LISA általi átvételét megelőző előkészítő munkába, valamint az eDelivery megfelelő irányítási szervébe.

(21)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni. Az ebben a keretrendszerben elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak meg kell határozniuk a következőket: az e-CODEX-rendszer komponenseinek alapjául szolgáló – többek között a biztonságra, valamint az integritás és a hitelesség ellenőrzésének módszereire vonatkozó – minimális műszaki előírásokat és szabványokat; az eu-LISA által végzendő tevékenységekkel kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket, valamint az említett tevékenységekhez szükséges egyéb műszaki előírásokat, ideértve az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokhoz rendelt e-CODEX-kapcsolattartók számát, amelynek arányosnak kell lennie az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok számával, valamint az általuk alkalmazott digitális eljárási szabványok számával; továbbá az e-CODEX-rendszer átadására és átvételére vonatkozó egyedi szabályokat. A végrehajtási jogi aktusok megállapíthatnak olyan digitális eljárási szabványokat is, amelyek támogatják az e-CODEX-rendszernek a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén zajló eljárásokban való használatát.

(22)

A csatlakozónak alkalmasnak kell lennie a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt elektronikus bélyegzők és elektronikus aláírások valamennyi típusának technikai támogatására. A Bizottság által meghatározott minimális műszaki előírásoknak és szabványoknak ki kell terjedniük a csatlakozóra vonatkozó biztonsági üzemeltetési szabványokra. A csatlakozó működésére vonatkozó biztonsági követelményeknek figyelembe kell venniük az információbiztonságra vonatkozó előírásokat és a meglévő uniós jogi aktusokat, például a 910/2014/EU, az (EU) 2016/679 (6) és az (EU) 2018/1725 (7) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8).

(23)	Meg kell határozni az eu-LISA-nak az e-CODEX-rendszer igazgatásával kapcsolatos konkrét feladatait.

(24)

Az eu-LISA feladatkörének a része kell legyen, hogy szükség esetén új funkciókat adhasson hozzá az e-CODEX-rendszerhez. Ilyen új funkció kell, hogy legyen az egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokon keresztül küldött és fogadott technikai üzenetek számára vonatkozó releváns statisztikai adatok lekérdezését a csatlakozónál lehetővé tevő funkció.

(25)

Nemzeti szinten lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a közigazgatási szervek vagy jogi személyek, például magánvállalkozások és jogi szakembereket képviselő szervezetek részére az e-CODEX hozzáférési pontok működtetését. A tagállamoknak jegyzéket kell vezetniük az ilyen engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokról, és e pontokról értesíteniük kell az eu-LISA-t annak érdekében, hogy lehetővé váljon az említett hozzáférési pontok számára az egymással való interakció a releváns eljárások keretében. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat nemzeti szinten működtető szervezeteknek meg kell felelniük az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott adatvédelmi követelményeknek és elveknek. Uniós szinten lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy engedélyezze az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek e-CODEX hozzáférési pontok működtetését. A Bizottságnak jegyzéket kell vezetnie az ilyen engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokról, és e pontokról értesítenie kell az eu-LISA-t annak érdekében, hogy lehetővé váljon az említett hozzáférési pontok számára az egymással való interakció a releváns eljárások keretében. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat uniós szinten működtető szervezeteknek meg kell felelniük az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott adatvédelmi követelményeknek és elveknek. Az e-CODEX-rendszer igazgatását ugyan az eu-LISA-nak kell ellátnia, az e-CODEX-rendszer decentralizált jellegére tekintettel az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok létrehozásának és működtetésének felelőssége azonban kizárólag az érintett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat üzemeltető szervezeteket terheli. Az alkalmazandó joggal összhangban az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetnek kell felelnie az adott engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont üzemeltetéséből eredő károkért. A tagállamoknak és a Bizottságnak ellenőrizniük kell, hogy az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek rendelkeznek-e az e-CODEX-rendszer megfelelő és megbízható működésének biztosításához szükséges műszaki felszereléssel és emberi erőforrásokkal. Amennyiben az említett szervezetek nem rendelkeznek a szükséges műszaki felszereléssel és emberi erőforrásokkal, az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontjuk engedélyezett státuszának meg kell szűnnie.

(26)	A tagállamoknak felügyelniük kell a felelősségi körükbe tartozó engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat, különösen akkor, ha azokat olyan szervezetek működtetik, amelyek nem közigazgatási szervek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő adatbiztonsági intézkedések legyenek érvényben.

(27)	A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot az e-CODEX-rendszerről nagyméretű kommunikációs csatornákon, többek között weboldalakon vagy közösségimédia-platformokon keresztül.

(28)

Az egyes tagállamoknak ugyan maguknak kell meghatározniuk azokat a digitális eljárási szabványokat, amelyek alkalmazására az egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok jogosultak, az egyes tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet alapján végrehajtási jogi aktusok útján elfogadott valamennyi digitális eljárási szabvány alkalmazandó legyen a területükön.

(29)

Létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek keretében nyomon lehet követni azon eszközök hatását, amelyek lehetővé teszik az adatok Unión belüli, határokon átnyúló elektronikus cseréjét a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezeteknek ezért képesnek kell lenniük arra, hogy szisztematikusan átfogó adatokat gyűjtsenek és tároljanak az e-CODEX-rendszer használatára vonatkozóan. Ennek – amellett, hogy biztosítania kell a kölcsönös elszámoltathatóságot és az átláthatóságot – nemcsak a vonatkozó adatok gyűjtése terén végzett tagállami munkát kell elősegítenie, hanem jelentősen meg kell könnyítenie a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén elfogadott jogi aktusoknak a Bizottság általi utókövetését is. A begyűjtött információk csak személyes adatnak nem minősülő, összesített adatokból állhatnak.

(30)	Az e-CODEX-kapcsolattartók számára az e-CODEX-rendszerrel – többek között az átjáróval – kapcsolatosan nyújtott technikai támogatás során az eu-LISA-nak egyedüli kapcsolattartó pontként kell működnie.

(31)

Az eu-LISA-nak magas szintű biztonságot kell fenntartania feladatainak ellátása során. A szoftverek további technikai fejlesztése vagy frissítések kifejlesztése során az eu-LISA-nak az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban eleget kell tennie a beépített biztonság, valamint a beépített adatvédelem az és alapértelmezett adatvédelem elveinek. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetnek felelősséggel kell tartoznia az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontjának közbeiktatásával továbbított adatok biztonságáért és védelméért.

(32)

Az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás (9) 2. cikkében meghatározott minősített adatok nem továbbíthatók az e-CODEX-rendszeren keresztül, kivéve, ha teljesülnek az említett megállapodásban, egyéb uniós jogi aktusokban és a nemzeti jogban előírt vonatkozó feltételek.

(33)

Az e-CODEX-rendszer átvételének az eu-LISA általi megfelelő előkészítése érdekében az e-CODEX-rendszert igazgató szervezetnek 2022. december 31-ig olyan átadási dokumentumot kell benyújtania, amelyben meghatározza az e-CODEX-rendszer átruházásának részletes szabályait – ideértve a sikeres átadási folyamatnak és e folyamat sikeres lezárásának a kritériumait – az e rendelet alapján elfogadott bizottsági végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint. Az átadási dokumentumnak ki kell terjednie az e-CODEX-rendszer komponenseire, azaz az átjáróra, a csatlakozóra és a digitális eljárási szabványokra, valamint a vonatkozó támogató szoftvertermékekre, dokumentációra és egyéb eszközökre. A Bizottságnak nyomon kell követnie az átadási és átvételi folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak és az átadási dokumentumnak. Az átvételre csak azt követően kerülhet sor, hogy a Bizottság az e-CODEX-rendszert igazgató szervezettel és az eu-LISA-val folytatott konzultációt követően megállapította, hogy a folyamat sikeresen lezárult. Az átadási dokumentum benyújtását követően, az e-CODEX-rendszernek az eu-LISA részére történő sikeres átadásáig az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet kizárólag az e-CODEX-rendszer javító karbantartását célzó változtatásokat eszközölhet az e-CODEX-rendszerben, és kizárólag ilyen célból bocsáthat ki új szoftververziót.

(34)

Az e-CODEX-rendszernek az eu-LISA részére történő átadása során azt is biztosítani kell, hogy az e-CODEX-rendszerhez és a vonatkozó támogató szoftvertermékekhez, dokumentációhoz és egyéb eszközökhöz kapcsolódó bármely szellemitulajdon-jog vagy felhasználói jog átruházásra kerüljön annak érdekében, hogy az eu-LISA el tudja látni az e rendelet szerinti feladatait. Az e-CODEX-rendszer fő szoftverkomponensei esetében azonban nincs szükség szerződéses átruházásra, mivel az említett szoftverkomponensek nyílt forráskódúak, és az európai uniós nyilvános licenc vonatkozik rájuk.

(35)

Annak érdekében, hogy a Bizottság rendszeresen értékelni tudja az e-CODEX-rendszert, az eu-LISA-nak kétévente jelentést kell tennie a Bizottságnak az e-CODEX-rendszer technikai fejlődéséről és működéséről. A jelentés megalapozása érdekében a tagállamoknak megfelelő információkat kell szolgáltatniuk az eu-LISA-nak a területükön lévő kapcsolt rendszerekhez szükséges engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokról, és a Bizottságnak is releváns információkat kell szolgáltatnia az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által működtetett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokra vonatkozóan.

(36)

Az e-CODEX tanácsadó csoportnak biztosítania kell az eu-LISA számára az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos szükséges szakértelmet, különösen azáltal, hogy előmozdítja a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét. Lehetővé kell tenni az e-CODEX tanácsadó csoport számára, hogy bevonják az új digitális eljárási szabványok kidolgozásába, beleértve a tagállami kezdeményezésen alapuló szabványalkotást is.

(37)

Az e-CODEX programirányítási tanács tagjai és póttagjai hivatali idejének megújíthatónak kell lennie. Kellő figyelmet kell fordítani a különböző tagállamoknak az e-CODEX programirányítási tanácsban való képviseletére, amelyet lehetőség szerint ösztönözni kell annak biztosítása érdekében, hogy idővel valamennyi tagállam képviseltethesse magát az e-CODEX programirányítási tanácsban.

(38)

Feladatainak ellátása során az e-CODEX programirányítási tanácsnak biztosítania kell, hogy az eu-LISA által az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatban végrehajtott valamennyi intézkedés, legyen szó akár technikai – például az infrastruktúrára, az adatgazdálkodásra és az adatelkülönítésre vonatkozó – intézkedésekről, akár szervezeti – például a kulcsfontosságú személyzetre és az egyéb emberi erőforrásokra vonatkozó – intézkedésekről, összhangban álljon az igazságszolgáltatás függetlenségének elvével.

(39)

Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács fel tudja mérni az e-CODEX-rendszer átruházásának sikerességét, valamint azt, hogy az e-CODEX-rendszer általában véve mennyire működik megfelelően, a Bizottságnak rendszeresen átfogó értékelést kell készítenie az e-CODEX-rendszerről. A Bizottságnak az első ilyen értékelést három évvel azután kell elkészítenie, hogy az eu-LISA átveszi az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását, majd ezt követően négyévenként.

(40)	Elegendő erőforrást kell biztosítani az eu-LISA számára ahhoz, hogy megfelelő módon tudja ellátni az e rendeletben meghatározott új feladatait. Az e-CODEX-rendszer e rendelettel összhangban történő működtetésére előirányzott erőforrások semmilyen más célra nem használhatók fel.

(41)	Ami az e rendeletben meghatározott feladatok ellátása során felmerülő költségeket illeti, e rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az e-CODEX-rendszer nemzeti szintű megvalósításához uniós finanszírozási programokból finanszírozást igényeljenek.

(42)	E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg azt, hogy – amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi – az információknak és különösen az e rendelet szerinti értesítéseknek az eu-LISA részére való benyújtása automatizált módon történjen.

(43)

E rendelet nem szolgáltat konkrét jogalapot személyes adatok kezelésére. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésének összhangban kell lennie az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal. A tagállamok területén e rendeletnek megfelelően létrehozott engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek által végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2016/679 rendelet, valamint a 2002/58/EK (10) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó.

(44)	Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.

(45)

Lehetővé kell tenni, hogy nemzetközi szervezetek és azok nemzetközi közjog által szabályozott alárendelt szervei, vagy két vagy több ország közötti megállapodás által vagy ilyen megállapodás alapján létrehozott más érintett szervezetek vagy szervek érdekelt félként részt vegyenek az e-CODEX-rendszerben azt követően, hogy annak üzemeltetési igazgatása az eu-LISA-hoz került. E célból, valamint az e-CODEX-rendszer hatékony, szabványosított és biztonságos működésének biztosítása érdekében az eu-LISA számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2018/1726 rendelettel összhangban munkamegállapodásokat kössön az említett nemzetközi szervezetekkel, illetve más szervezetekkel és szervekkel.

(46)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen az e-CODEX-rendszer uniós szintű létrehozását és az eu-LISA-nak a rendszer igazgatásával való megbízását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)

A Bizottságnak tanulmányoznia kell annak a megvalósíthatóságát, hogy harmadik országok lehetőséget kapjanak az e-CODEX-rendszerben való részvételre, és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie az ilyen részvétel lehetővé tétele, valamint az ezt célzó szabályok és eljárások meghatározása céljából.

(48)	Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(49)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(50)	Az eu-LISA székhelye Tallinnban (Észtország) jött létre. Tekintettel az e-CODEX-rendszer sajátos jellegére és jellemzőire, az e-CODEX-rendszert Tallinnban (Észtország) tűnt célszerűnek kialakítani, és annak üzemeltetési igazgatását ellátni.

(51)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. január 26-án véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet meghatározza az e-CODEX-rendszer jogi keretét.

(2) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a)	az e-CODEX-rendszer meghatározása, felépítése, funkciói és igazgatása;

b)	a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségnek (eu-LISA) az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos feladatai;

c)	a Bizottság, a tagállamok és az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek feladatai;

d)	az e-CODEX-rendszer biztonságát szolgáló jogi keret.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén az e-CODEX-rendszeren keresztül történő, az említett területen elfogadott uniós jogi aktusokkal összhangban folytatott elektronikus adatcserére kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„e-CODEX-rendszer” (az online adatcsere révén folytatott e-igazságügyi kommunikáció rendszere): a határokon átnyúló kommunikációra szolgáló olyan decentralizált és interoperábilis rendszer, amelynek célja a – minden elektronikusan továbbítható tartalomra kiterjedő – elektronikus adatok gyors, biztonságos és megbízható cseréjének elősegítése a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén;

2.	„e-CODEX hozzáférési pont”: a hardver-infrastruktúrán telepített olyan szoftvercsomagok, amelyek képesek az információkat más e-CODEX hozzáférési pontokra biztonságos és megbízható módon továbbítani, illetve onnan fogadni;

3.	„engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont”: a Bizottság vagy egy tagállam által engedélyezett olyan e-CODEX hozzáférési pont, amelyről a 6. cikk (4) bekezdésével vagy a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban értesítették az eu-LISA-t, és amely legalább egy digitális eljárási szabványt alkalmaz;

4.	„engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet”: olyan, a nemzeti jog által felhatalmazott nemzeti közigazgatási szerv vagy jogi személy, illetve olyan uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, amely engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtet;

„e-CODEX-kapcsolattartó”: olyan, valamely tagállam vagy a Bizottság által kijelölt természetes személy, aki a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban a 7. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti technikai támogatást kérhet és kaphat az eu-LISA-tól az e-CODEX-rendszer valamennyi komponensével kapcsolatban;

6.	„kapcsolt rendszer”: olyan informatikai rendszer, amely más ilyen informatikai rendszerekkel való adatcsere céljából kapcsolódik valamely e-CODEX hozzáférési ponthoz;

„központi tesztelési platform”: az e-CODEX-rendszer olyan, kizárólag tesztelésre használt komponense, amely olyan funkciókat biztosít, amelyek segítségével az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetek ellenőrizhetik, hogy engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontjaik megfelelően működnek-e, és hogy az említett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokhoz rendelt kapcsolt rendszerekben megfelelően alkalmazzák-e a digitális eljárási szabványokat;

„üzleti folyamatmodell”: több, egymáshoz kapcsolódó, strukturált tevékenység vagy feladat koncepcionális modelljének grafikus és szöveges ábrázolása a vonatkozó adatmodellekkel együtt, valamint az a sorrend, amelyben a tevékenységeket vagy feladatokat el kell végezni annak érdekében, hogy két vagy több fél között szabványosított és érdemi interakció alakuljon ki;

9.	„digitális eljárási szabvány”: az üzleti folyamatmodellekre és az adatsémákra vonatkozó olyan műszaki előírások, amelyek az uniós e-igazságügyi alapszókészlet alapján meghatározzák az e-CODEX-rendszer keretében megosztott adatok elektronikus struktúráját.

4. cikk

A megkülönböztetés tilalma és az alapvető jogok tiszteletben tartása

Az e-CODEX-rendszeren keresztül történő elektronikus adatcsere által érintett valamennyi személy alapvető jogait és szabadságait – különösen az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáféréshez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a megkülönböztetés tilalmának elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot és a magánélethez való jogot – az uniós joggal összhangban teljeskörűen tiszteletben kell tartani.

2. FEJEZET

AZ E-CODEX-RENDSZER FELÉPÍTÉSE, FUNKCIÓI ÉS A RENDSZERREL KAPCSOLATOS FELADATOK

5. cikk

Az e-CODEX-rendszer felépítése

(1) Az e-CODEX-rendszert a következők alkotják:

a)	az e-CODEX hozzáférési pont;

b)	digitális eljárási szabványok; és

c)	a mellékletben felsorolt támogató szoftvertermékek, dokumentáció és egyéb eszközök.

(2) Az e-CODEX hozzáférési pontokat a következők alkotják:

a)	a közös protokollokon alapuló szoftverből álló átjáró, amely lehetővé teszi a távközlési hálózaton keresztül történő biztonságos információcserét az azonos protokollokat használó más átjárókkal;

a csatlakozó, amely lehetővé teszi a kapcsolt rendszerek összekapcsolását az a) pontban említett átjáróval, és amely az alábbiakat lehetővé tévő, közös nyílt protokollokon alapuló szoftverből áll:

i.	az üzenetek strukturálása, naplózása és összekapcsolása;

ii.	az üzenetek integritásának és hitelességének ellenőrzése;

iii.	a kicserélt üzenetek átvételére vonatkozó, időponthoz kapcsolt bizonyíték létrehozása.

6. cikk

A Bizottság feladatai

(1) A Bizottság 2022. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőket:

a)	az e-CODEX-rendszer 5. cikkben említett komponenseinek alapjául szolgáló – többek között a biztonságra, valamint az integritás és a hitelesség ellenőrzésének módszereire vonatkozó – minimális műszaki előírások és szabványok;

b)	az eu-LISA által végzendő, a 7. cikkben említett tevékenységekkel kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó követelmények, valamint az e tevékenységekhez szükséges egyéb műszaki előírások, beleértve az e-CODEX-kapcsolattartók számát is;

c)	a 10. cikkben említett átadási és átvételi folyamatra vonatkozó egyedi szabályok.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján digitális eljárási szabványokat fogadhat el, kivéve, ha a digitális eljárási szabványok elfogadását a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó egyéb uniós jogi aktusok már előírják.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság jegyzéket vezet az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által működtetett, engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokról, valamint azokról a digitális eljárási szabványokról, amelyeket az említett egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok alkalmaznak. A Bizottság haladéktalanul értesíti az eu-LISA-t az említett jegyzékről és annak minden változásáról.

(5) A Bizottság az általa engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok számával és az ezen engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok által alkalmazott digitális eljárási szabványok számával arányos számú e-CODEX-kapcsolattartót jelöl ki. Kizárólag az említett e-CODEX-kapcsolattartók jogosultak arra, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett technikai támogatást kérjenek és kapjanak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által működtetett e-CODEX-rendszerrel kapcsolatban, az e cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott feltételeknek megfelelően. A Bizottság értesíti az eu-LISA-t az általa kijelölt e-CODEX-kapcsolattartók jegyzékéről és annak minden változásáról.

7. cikk

Az eu-LISA feladatai

(1) Az eu-LISA felel az e-CODEX-rendszernek az 5. cikkben említett komponenseiért – az átjáró kivételével –, továbbá különösen az alábbi feladatokért:

a)	a szoftvertermékek és egyéb eszközök fejlesztése, karbantartása, hibajavításai és frissítései, többek között a biztonsággal kapcsolatban, valamint terjesztésük az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részére;

b)	az e-CODEX-rendszer komponenseivel, annak támogató szoftvertermékeivel és egyéb eszközeivel kapcsolatos dokumentáció elkészítése, naprakészen tartása és frissítése, valamint az említett dokumentáció terjesztése az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részére;

az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok kimerítő jellegű felsorolását tartalmazó konfigurációs fájl fejlesztése, karbantartása és frissítése – beleértve azokat a digitális eljárási szabványokat is, amelyeket ezen egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok alkalmaznak –, valamint terjesztése az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részére;

technikai változtatások elvégzése, valamint új szoftververziók formájában közzétett új funkciók hozzáadása az újonnan felmerülő, például a 6. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokból fakadó követelmények teljesítése érdekében, vagy adott esetben az e-CODEX tanácsadó csoport kérésére;

e)	az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok bevonásával végzett tesztelési tevékenységek támogatása és koordinálása, a hálózati összekapcsoltságot is beleértve;

f)	az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos technikai segítségnyújtás az e-CODEX-kapcsolattartók számára;

g)	a digitális eljárási szabványok fejlesztése, bevezetése, karbantartása és frissítése, továbbá azok terjesztése az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részére;

h)	a hozzá bejelentett, engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok jegyzékének, valamint azon digitális eljárási szabványoknak a honlapján történő közzététele, amelyeket ezen egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok alkalmaznak;

i)	a 6. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok előkészítésével összefüggésben a Bizottság szolgálataitól érkező, technikai tanácsadásra és támogatásra irányuló kérelmek megválaszolása;

j)	az új digitális eljárási szabványok iránti igény felmérése, továbbá ilyen szabványok értékelése és kidolgozása, többek között az e-CODEX-kapcsolattartóknak szóló műhelytalálkozók szervezése és elősegítése révén;

k)	a digitális eljárási szabványok alapjául szolgáló uniós e-igazságügyi alapszókészlet fejlesztése, karbantartása és frissítése;

l)	biztonsági üzemeltetési szabványok fejlesztése és terjesztése a 11. cikkben előírtak szerint;

m)	az (EU) 2018/1726 rendelettel összhangban az e-CODEX-rendszer technikai használatára vonatkozó képzés nyújtása – többek között az összes érintett érdekelt fél számára –, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

(2) Az eu-LISA felel a következő további feladatokért is:

a)	a technikai helyszínein a feladatai ellátásához szükséges hardver és szoftver informatikai infrastruktúra biztosítása, üzemeltetése és karbantartása;

b)	központi tesztelési platform biztosítása, üzemeltetése és karbantartása, biztosítva ugyanakkor az e-CODEX-rendszer többi részének integritását és rendelkezésre állását;

c)	a nagyközönség tájékoztatása az e-CODEX-rendszerről nagyméretű kommunikációs csatornák, többek között honlapok vagy közösségimédia-platformok segítségével;

d)	az e-CODEX-rendszerrel és az általa végzett tevékenységekkel kapcsolatos nem technikai jellegű információk összeállítása, frissítése és online terjesztése.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása céljából az eu-LISA hivatali időben készenléti jelleggel erőforrásokat bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy az e-CODEX-kapcsolattartók számára egyedüli kapcsolattartó pontot biztosítson a – többek között az átjáróval kapcsolatos – technikai támogatás céljára.

8. cikk

A tagállamok feladatai

(1) A tagállamok az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban engedélyezik a területükön működő kapcsolt rendszerekhez szükséges e-CODEX hozzáférési pontokat. A tagállamok jegyzéket vezetnek az említett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokról és azon digitális eljárási szabványokról, amelyeket az egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok alkalmaznak. A tagállamok haladéktalanul értesítik az eu-LISA-t az említett jegyzékről és annak minden változásáról. A tagállamok felügyelik az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontjaikat, biztosítva azt, hogy az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek folyamatosan teljesüljenek. A tagállamok nem működtetik az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontjaikat harmadik országokban.

(2) Minden tagállam az általa engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok számával és az említett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok által alkalmazott digitális eljárási szabványok számával arányos számú e-CODEX-kapcsolattartót jelöl ki. Kizárólag az említett e-CODEX-kapcsolattartók jogosultak arra, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett technikai támogatást kérjenek és kapjanak a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott feltételeknek megfelelően. Minden tagállam értesíti az eu-LISA-t az általa kijelölt e-CODEX-kapcsolattartók jegyzékéről és annak minden változásáról.

9. cikk

Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek feladatai

(1) Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet felel a hozzáférési pont biztonságos kialakításáért és biztonságos működtetésért. Az említett feladat magában foglalja az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett csatlakozó ahhoz szükséges kiigazításait, hogy az kompatibilis legyen bármely kapcsolt rendszerrel.

(2) Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetnek az e-CODEX hozzáférési pontot engedélyező tagállam rendelkezésére kell bocsátania a 15. cikk (1) bekezdésében, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén elfogadott vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott statisztikai adatokat.

(3) Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont és bármely kapcsolt rendszer működtetéséből eredő károkért az alkalmazandó jog alapján az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetet terheli felelősség.

10. cikk

Átadás és átvétel

(1) Az e-CODEX-rendszert igazgató szervezetnek 2022. december 31-ig közös átadási dokumentumot kell benyújtania az eu-LISA-nak, amelyben meghatározza az e-CODEX-rendszer átruházásának részletes szabályait, beleértve a sikeres átadási folyamatra, a folyamat sikeres lezárására és a kapcsolódó dokumentációra vonatkozó kritériumokat is, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint. Az átadási dokumentumnak tartalmaznia kell továbbá az e-CODEX-rendszerrel, valamint az eu-LISA 7. cikk szerinti feladatainak ellátását lehetővé tévő, a mellékletben felsorolt támogató szoftvertermékekkel, dokumentációval és egyéb eszközökkel kapcsolatos szellemitulajdon-jogokra, illetve használati jogokra vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett átadási dokumentum kézbesítésétől számított hat hónapon belül le kell bonyolítani az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet és az eu-LISA közötti átadási és átvételi folyamatot. Az átadásig az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet továbbra is teljeskörű felelősséggel tartozik az e-CODEX-rendszerért, és biztosítania kell, hogy ne eszközöljenek változtatásokat az e-CODEX-rendszerben, továbbá ne bocsássanak ki új szoftververziót, kivéve az e-CODEX-rendszer javító karbantartásának céljára.

(3) A Bizottság figyelemmel kíséri az átadási és átvételi folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az e-CODEX-rendszert igazgató szervezet és az eu-LISA az (1) bekezdésben említett kritériumok alapján megfelelően végrehajtsa az e-CODEX-rendszer átruházásának részletes szabályait. A Bizottság 2023. július 31-ig tájékoztatást nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az átadási és átvételi folyamatról.

(4) Az eu-LISA 2023. július 1. és 2023. december 31. között, attól az időponttól veszi át az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását, amikor a Bizottság – az e-CODEX-rendszert igazgató szervezettel és az eu-LISA-val folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy az átadási és átvételi folyamat sikeresen lezárult.

11. cikk

Biztonság

(1) Az e-CODEX-rendszer sikeres átvételét követően az eu-LISA felel azért, hogy feladatainak ellátása során magas szintű biztonságot tartson fenn, ideértve a 7. cikk (2) bekezdésében említett hardver és szoftver informatikai infrastruktúra biztonságát is. Az eu-LISA mindenekelőtt kidolgozza és karbantartja az e-CODEX biztonsági tervet, és gondoskodik az e-CODEX-rendszernek az említett biztonsági tervvel összhangban való működtetéséről, figyelembe véve az e-CODEX-rendszerben kezelt információk minősítését és az eu-LISA információbiztonsági szabályait. A biztonsági tervben rendelkezni kell az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek részvételével történő rendszeres biztonsági ellenőrzésekről és auditokról, beleértve az e-CODEX-rendszer szoftverbiztonsági értékelését is.

(2) Feladatainak ellátása során az eu-LISA érvényesíti a beépített biztonság, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveit.

(3) Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek kizárólagos felelősséggel tartoznak azok biztonságos kialakításáért és biztonságos működtetéséért, többek között az azok közbeiktatásával továbbított adatok biztonságáért, figyelembe véve a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott műszaki szabványokat, valamint az e cikk (6) bekezdésében említett biztonsági szabályokat és iránymutatást.

(4) Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezeteknek bármely biztonsági incidensről haladéktalanul értesíteniük kell az eu-LISA-t és – nemzeti jog alapján felhatalmazott nemzeti közigazgatási szerv vagy jogi személy által működtetett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont esetében – az említett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok azon jegyzékét vezető tagállamot, amelyen az adott hozzáférési pont szerepel, illetve – uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által működtetett engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont esetében – a Bizottságot.

(5) A sebezhetőségeknek vagy biztonsági incidenseknek az eu-LISA általi észlelése vagy a biztonsági incidenseknek a (4) bekezdés szerinti bejelentése esetén az eu-LISA elemzi a biztonsági incidenst, és haladéktalanul tájékoztatja az incidens által érintett, engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezeteket és az e-CODEX tanácsadó csoportot.

(6) Az eu-LISA az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok vonatkozásában biztonsági szabályokat és iránymutatást dolgoz ki. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezeteknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk az eu-LISA számára, amelyben igazolják az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokra vonatkozó biztonsági szabályoknak való megfelelésüket. Az említett nyilatkozatokat évente vagy minden olyan esetben frissíteni kell, amikor egyébként is valamilyen változtatásra van szükség.

12. cikk

Az e-CODEX tanácsadó csoport

(1) 2023. január 1-jétől az (EU) 2018/1726 rendelet 27. cikke (1) bekezdésének dc) pontja alapján létrehozott e-CODEX tanácsadó csoport biztosítja az eu-LISA számára az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos szükséges szakértelmet, különösen az eu-LISA éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének összeállításával összefüggésben. Az e-CODEX tanácsadó csoport az egyes tagjaiból álló alcsoportokat hozhat létre konkrét kérdések megvizsgálása céljából, ideértve konkrét digitális eljárási szabványokat is.

(2) Az e-CODEX tanácsadó csoportnak különösen:

a)	nyomon kell követnie az e-CODEX-rendszer tagállami végrehajtásának alakulását;

b)	fel kell mérnie az új digitális eljárási szabványok iránti igényt, továbbá értékelnie kell és ki kell dolgoznia ilyen szabványokat;

c)	elő kell mozdítania az ismeretek megosztását;

d)	nyomon kell követnie, hogy az eu-LISA megfelel-e a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott, a szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeknek;

e)	véleményt kell készítenie a 16. cikkben említett jelentés tervezetéről.

(3) A 10. cikkben említett átadási és átvételi folyamat során az e-CODEX tanácsadó csoportnak rendszeres időközönként, az átadási és átvételi folyamat sikeres lezárultáig legalább kéthavonta, azt követően pedig legalább hathavonta kell üléseznie.

(4) Az e-CODEX tanácsadó csoportnak minden ülése után jelentést kell készítenie az e-CODEX programirányítási tanács számára. Az e-CODEX tanácsadó csoportnak biztosítania kell az e-CODEX programirányítási tanács feladatainak támogatásához szükséges technikai szakértelmet.

(5) Az e-CODEX tanácsadó csoportnak be kell vonnia a releváns érdekelt feleket és szakértőket a munkájába, köztük az igazságszolgáltatás olyan tagjait, valamint olyan jogi szakembereket és szakmai szervezeteket, akiket, illetve amelyeket érint az e-CODEX-rendszer, akik, illetve amelyek a rendszer felhasználói, vagy akik, illetve amelyek részt vesznek a rendszerben.

13. cikk

Az e-CODEX programirányítási tanács

(1) Az eu-LISA igazgatótanácsa 2023. január 1-jéig létrehoz egy állandó e-CODEX programirányítási tanácsot.

Az e-CODEX programirányítási tanács:

a)	tanácsokkal látja el az eu-LISA igazgatótanácsát az e-CODEX-rendszer hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen a 10. cikkben említett átadási és átvételi folyamat során, a tevékenységek és más stratégiai kötelezettségvállalások rangsorolása tekintetében;

b)	biztosítja az e-CODEX-rendszer megfelelő igazgatását; és

c)	nyomon követi az igazságszolgáltatás függetlensége elvének tiszteletben tartását, és szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e-CODEX programirányítási tanács nem rendelkezik megbízatással az eu-LISA igazgatótanácsa tagjainak képviseletére.

(2) Az e-CODEX programirányítási tanács a következő tíz tagból áll:

a)	a 12. cikkben említett e-CODEX tanácsadó csoport elnöke;

b)	az eu-LISA igazgatótanácsa által kinevezett nyolc tag; és

c)	a Bizottság által kinevezett egy tag.

Az e-CODEX programirányítási tanács minden tagjához póttag társul. Az eu-LISA igazgatótanácsa biztosítja, hogy az e-CODEX programirányítási tanács általa kinevezett tagjai és póttagjai rendelkezzenek a feladataik ellátása tekintetében a szükséges tapasztalattal – többek között az igazságszolgáltatás területén – és szakértelemmel.

(3) Az e-CODEX programirányítási tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje négy év, és a hivatali idő megújítható.

(4) Az eu-LISA részt vesz az e-CODEX programirányítási tanács munkájában. Ennek érdekében az eu-LISA egy képviselője részt vesz az e-CODEX programirányítási tanács ülésein, hogy beszámoljon az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos munkáról, valamint bármely egyéb kapcsolódó munkáról és tevékenységről.

(5) Az e-CODEX programirányítási tanács legalább hathavonta egyszer, szükség esetén pedig ennél gyakrabban ülésezik. Az e-CODEX programirányítási tanács rendszeresen, és legalább minden ülést követően írásbeli jelentést nyújt be az eu-LISA igazgatótanácsa számára az e-CODEX-rendszer helyzetéről és az annak tekintetében tett előrelépésről.

(6) Az e-CODEX programirányítási tanács meghatározza saját eljárási szabályzatát, amelynek különösen a következőkre vonatkozó szabályokat kell magában foglalnia:

a)	az elnök és az elnökhelyettes kiválasztása, valamint hivatali idejük;

b)	az ülések helyszíne;

c)	az ülések előkészítése;

érdekelt felek és szakértők részvétele az üléseken, beleértve az igazságszolgáltatás olyan tagjait, olyan jogi szakembereket és szakmai szervezeteket, akiket, illetve amelyeket érint az e-CODEX-rendszer, valamint akik, illetve amelyek a rendszer használói vagy akik, illetve amelyek részt vesznek a rendszerben;

e)	annak biztosítását célzó kommunikációs tervek, hogy az eu-LISA igazgatótanácsának azon tagjai, akik az e-CODEX programirányítási tanácsnak nem tagjai, folyamatosan teljeskörű tájékoztatásban részesüljenek az e-CODEX programirányítási tanács munkájáról.

(7) Az (EU) 2018/1726 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e-CODEX programirányítási tanács elnöke és elnökhelyettese tekintetében.

(8) Az e-CODEX programirányítási tanács tagjai és póttagjai esetében felmerülő valamennyi utazási és ellátási költségnek észszerűnek és arányos mértékűnek kell lennie, és azt az eu-LISA fedezi az eljárási szabályzatának megfelelően.

(9) Az eu-LISA az e-CODEX programirányítási tanács számára titkárságot biztosít.

14. cikk

Az igazságszolgáltatás függetlensége

(1) Az e rendelet szerinti feladatai ellátása során valamennyi szervezet köteles – tekintettel a hatalmi ágak szétválasztásának elvére – tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét.

(2) Az említett célból az eu-LISA az e-CODEX-rendszer céljára rendelkezésére bocsátott erőforrásokat teljes egészében annak e rendelet szerinti működtetésére fordítja, és biztosítja, hogy az e-CODEX-rendszer igazgatásában a 12. és a 13. cikknek megfelelően igazságügyi képviselők is részt vegyenek.

15. cikk

Értesítések

(1) Azt követően, hogy az eu-LISA sikeresen átvette az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását, a tagállamok minden évben január 31-ig értesítik az eu-LISA-t a következő statisztikai adatokról:

a területükön működő kapcsolt rendszerekhez szükséges egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokon keresztül küldött, illetve fogadott technikai üzenetek száma a vonatkozó engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok és digitális eljárási szabványok szerinti bontásban, kivéve, ha más uniós jogi aktus értelmében egyenértékű értesítési eljárás alkalmazandó;

b)	a területükön belüli kapcsolt rendszerekhez szükséges engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek által észlelt, az e-CODEX-rendszer biztonságára hatást gyakorolt incidensek száma és típusa, kivéve, ha más uniós jogi aktus értelmében egyenértékű értesítési eljárás alkalmazandó.

(2) Az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlásának az eu-LISA általi sikeres átvételét követően a Bizottság minden évben január 31-ig értesíti az eu-LISA-t a következő statisztikai adatokról:

az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei által működtetett minden egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési ponton keresztül küldött, illetve fogadott technikai üzenetek száma a vonatkozó engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok és digitális eljárási szabványok szerinti bontásban, kivéve, ha más uniós jogi aktus értelmében egyenértékű értesítési eljárás alkalmazandó;

az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek által észlelt, az e-CODEX-rendszer biztonságára hatást gyakorolt incidensek száma és típusa, amennyiben e szervezetek uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, kivéve, ha más uniós jogi aktus értelmében egyenértékű értesítési eljárás alkalmazandó.

(3) Az e cikk (1) és a (2) bekezdése szerinti értesítésekben meg kell erősíteni, hogy naprakészek-e az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontoknak és a digitális eljárási szabványoknak a 6. cikk (4) bekezdésében, valamint a 8. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékei.

16. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) Az eu-LISA két évvel azután, hogy átvette az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak az e-CODEX-rendszer technikai működéséről és használatáról, ideértve az e-CODEX-rendszer biztonságát is.

(2) Az eu-LISA összefoglalja a Bizottságtól és a tagállamoktól a 6. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése és a 15. cikk alapján kapott adatokat, és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott jelentés részeként rendelkezésre bocsátja a következő mutatókat:

a)	azoknak a digitális eljárási szabványoknak a jegyzéke és száma, amelyek tekintetében a jelentéstételi időszakban az e-CODEX-rendszert alkalmazták;

b)	az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok száma tagállamonként, valamint digitális eljárási szabványonként;

c)	az egyes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok között az e-CODEX-rendszeren keresztül küldött technikai üzenetek száma digitális eljárási szabványonként;

d)	az e-CODEX-rendszer biztonságára hatást gyakorolt incidensek száma és típusa, valamint az e-CODEX biztonsági terv betartására vonatkozó információk.

(3) Három évvel azután, hogy az eu-LISA átvette az e-CODEX-rendszer feletti felelősségi jogkör gyakorlását, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít az e-CODEX-rendszerről. Ezen átfogó értékelés magában foglalja e rendelet alkalmazásának értékelését és az elért eredmények összevetését a kitűzött célokkal, továbbá lehetséges jövőbeli intézkedéseket javasolhat. A Bizottság értékeléseinek elkészítésekor objektív alapon ismét megvizsgálja az e-CODEX programirányítási tanács szerepét és annak fenntartását, és szükség esetén javításokra irányuló javaslatot tesz. A Bizottság az átfogó értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

17. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

(1) Az eu-LISA munkamegállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és azok nemzetközi közjog által szabályozott alárendelt szerveivel, vagy két vagy több ország közötti megállapodás által vagy ilyen megállapodás alapján létrehozott más érintett szervezetekkel vagy szervekkel annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok az e-CODEX-rendszer használata során technikai támogatást kérjenek és kapjanak. Az említett munkamegállapodásokat az (EU) 2018/1726 rendelet 43. cikkének megfelelően kell megkötni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett munkamegállapodások lehetővé tehetik egy természetes személy kapcsolattartónak történő kijelölését nemzetközi szervezetenként, szervenként vagy más szervezetenként, aki jogosult a 7. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett technikai támogatás kérésére és fogadására a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott feltételek szerint, feltéve, hogy az ilyen technikai támogatás nem érinti a 20. cikk (1) bekezdésében említett költségeket.

3. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az (EU) 2018/1726 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1726 rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ügynökség felel a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszer (a továbbiakban: e-CODEX-rendszer) fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért, a technikai fejlesztéseket is beleértve.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Kizárólag akkor utalható az ügynökség felelősségi körébe a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség e cikk (3), (4) és (4a) bekezdésében említettektől – így a meglévő rendszerektől – eltérő nagyméretű IT-rendszereinek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása, ha az EUMSZ 67–89. cikkén alapuló, e rendszereket szabályozó, vonatkozó uniós jogi aktusok így rendelkeznek, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 14. cikkében említett kutatási fejleményeket és az e rendelet 15. cikkében említett kísérleti projektek és igazoló vizsgálatok eredményeit.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8b. cikk

Az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatos feladatok

Az e-CODEX-rendszerrel kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)	az (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) ráruházott feladatokat;

b)	az e-CODEX-rendszer technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, beleértve az online képzési anyagok biztosítását is.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150.., 2022.5.31., 1. o.).”"

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, az EES, az ETIAS, a DubliNet, az ECRIS-TCN, az e-CODEX-rendszer és az 1. cikk (5) bekezdésében említett egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatási fejleményeket.”

4.	A 17. cikk (3) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki: „Az 1. cikk (4a) bekezdésében és a 8b. cikkben említett, az e-CODEX-rendszer fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat Tallinnban (Észtország) kell végrehajtani.”

A 19. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

az ff) pont helyébe a következő szöveg lép:

„ff)

elfogadja a következő rendszerek műszaki működéséről szóló jelentéseket:

i.	a SIS, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 60. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 74. cikkének (8) bekezdése szerint;

ii.	a VIS, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése szerint;

iii.	az EES, az (EU) 2017/2226 rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint;

iv.	az ETIAS, az (EU) 2018/1240 rendelet 92. cikkének (4) bekezdése szerint;

v.	az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás, az (EU) 2019/816 rendelet 36. cikkének (8) bekezdése szerint;

vi.	az interoperabilitási komponensek, az (EU) 2019/817 rendelet 78. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerint;

vii.	az e-CODEX-rendszer, az (EU) 2022/850 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint;

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).”;"

az mm) pont helyébe a következő szöveg lép:

„mm)

biztosítja a következők évenkénti közzétételét:

az (EU) 2018/1861 rendelet 41. cikkének (8) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 56. cikkének (7) bekezdése értelmében a SIS-ben tárolt adatok közvetlen keresésére jogosult illetékes hatóságok jegyzéke, valamint az (EU) 2018/1861 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2018/1862 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a SIS (N.SIS) nemzeti rendszerek és a SIRENE-irodák jegyzéke;

ii.	az (EU) 2017/2226 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iii.	az (EU) 2018/1240 rendelet 87. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok listája;

iv.	az (EU) 2019/816 rendelet 34. cikkének (2) bekezdése szerinti központi hatóságok jegyzéke;

v.	az (EU) 2019/817 rendelet 71. cikkének (1) bekezdése és az (EU) 2019/818 rendelet 67. cikkének (1) bekezdése szerinti hatóságok jegyzéke;

vi.	az (EU) 2022/850 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok jegyzéke;”.

A 27. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„dc)	e-CODEX tanácsadó csoport;”.

4. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

20. cikk

Költségek

(1) A 7. cikkben említett feladatok végrehajtása során felmerülő költségeket az Unió általános költségvetése fedezi.

(2) A 8. és a 9. cikkben említett feladatok költségeit a tagállamok vagy az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek viselik.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE

(1) HL C 286., 2021.7.16., 82. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. március 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. április 12-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(9) HL C 202., 2011.7.8., 13. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

MELLÉKLET

A 10. CIKK ALAPJÁN AZ EU-LISA-NAK ÁTADANDÓ SZOFTVERTERMÉKEK, DOKUMENTÁCIÓ ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

1.	A központi tesztelési platform;

2.	A konfigurációkezelő eszköz, amely a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett feladat ellátásának elősegítésére használt szoftvertermék;

3.	A metaadat workbench, amely a 7. cikkben említett feladatok bizonyos részei ellátásának elősegítésére használt szoftvertermék;

4.	Az uniós e-igazságügyi alapszókészlet, amely egy újrafelhasználható szemantikai kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmazó eszköz az adatok időbeli és felhasználási eseteken átívelő egységességének és minőségének biztosítására;

5.	Az architektúradokumentáció, amely az érdekelt felek számára az azon választható szabványokkal kapcsolatos technikai és tájékoztató ismeretek nyújtására használt dokumentáció, amelyeknek az e-CODEX-rendszer egyéb eszközeinek meg kell felelniük.

2022.6.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/852 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. május 20.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („Állategészségügyi rendelet”) és különösen annak 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2022/743 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lengyelországi járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)	Németországban az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának, valamint Szlovákiában tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény.

(6)

2022 áprilisában és májusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan, Németország Brandenburg tartományában fekvő terület közvetlen közelében található, amely az említett mellékletben jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Németország Brandenburg tartományának a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területét, amely a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban lévő, azon II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Továbbá 2022 májusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték a szlovákiai Medzilaborce járásban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának az I. mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt szóban forgó területét az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(8)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli németországi eseteit, valamint tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli szlovákiai eseteit követően, és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(9)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Németország és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(10)	Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e végrehajtási rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/743 végrehajtási rendelete (2022. május 13.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 137., 2022.5.16., 45. o.).

(4) SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5) OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 28. kiadás, 2019. Az I. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-85-1; a II. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-86-8. https://www.oie.int/standard-setting/terrestrial-code/access-online/

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1. Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

—

Landkreis Dahme-Spreewald:

—	Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

—	Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

—	Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

—	Gemeinde Neu Zauche,

—	Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

—	Gemeinde Spreewaldheide,

—	Gemeinde Straupitz,

—

Landkreis Märkisch-Oderland:

—	Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

—	Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf - westlich der B167 und Bliesdorf - westlich der B167

—	Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

—	Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf Biesdorf, Rathsdorf - westlich der B 167 und Wriezen - westlich der B167

—	Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

—	Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

—	Gemeine Garzau-Garzin,

—	Gemeinde Waldsieversdorf,

—	Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

—	Gemeinde Reichenow-Mögelin,

—	Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

—	Gemeinde Oberbarnim,

—	Gemeinde Bad Freienwalde mit der Gemarkung Sonnenburg,

—	Gemeinde Falkenberg mit den Gemarkungen Dannenberg, Falkenberg westlich der L 35, Gersdorf und Kruge,

—	Gemeinde Höhenland mit den Gemarkungen Steinbeck, Wollenberg und Wölsickendorf,

—

Landkreis Barnim:

—	Gemeinde Joachimsthal östlich der L220 (Eberswalder Straße), östlich der L23 (Töpferstraße und Templiner Straße), östlich der L239 (Glambecker Straße) und Schorfheide (JO) östlich der L238,

—	Gemeinde Friedrichswalde mit der Gemarkung Glambeck östlich der L 239,

—	Gemeinde Althüttendorf,

—	Gemeinde Ziethen mit den Gemarkungen Groß Ziethen und Klein Ziethen westlich der B198,

—	Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Golzow, Senftenhütte, Buchholz, Schorfheide (Ch), Chorin westlich der L200 und Sandkrug nördlich der L200,

—	Gemeinde Britz,

—	Gemeinde Schorfheide mit den Gemarkungen Altenhof, Werbellin, Lichterfelde und Finowfurt,

—	Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit der Gemarkungen Finow und Spechthausen und der Gemarkung Eberswalde südlich der B167 und westlich der L200,

—	Gemeinde Breydin,

—	Gemeinde Melchow,

—	Gemeinde Sydower Fließ mit der Gemarkung Grüntal nördlich der K6006 (Landstraße nach Tuchen), östlich der Schönholzer Straße und östlich Am Postweg,

—	Hohenfinow südlich der B167,

—

Landkreis Uckermark:

—	Gemeinde Passow mit den Gemarkungen Briest, Passow und Schönow,

—	Gemeinde Mark Landin mit den Gemarkungen Landin nördlich der B2, Grünow und Schönermark,

—	Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Frauenhagen, Mürow, Angermünde nördlich und nordwestlich der B2, Dobberzin nördlich der B2, Kerkow, Welsow, Bruchhagen, Greiffenberg, Günterberg, Biesenbrow, Görlsdorf, Wolletz und Altkünkendorf,

—	Gemeinde Zichow,

—	Gemeinde Casekow mit den Gemarkungen Blumberg, Wartin, Luckow-Petershagen und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow westlich der L272 und nördlich der L27,

—	Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Hohenselchow nördlich der L27,

—	Gemeinde Tantow,

—	Gemeinde Mescherin

—	Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Geesow sowie den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf nördlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

—	Gemeinde Pinnow nördlich und westlich der B2,

—

Landkreis Oder-Spree:

—	Gemeinde Storkow (Mark),

—	Gemeinde Spreenhagen mit den Gemarkungen Braunsdorf, Markgrafpieske, Lebbin und Spreenhagen,

—	Gemeinde Grünheide (Mark) mit den Gemarkungen Kagel, Kienbaum und Hangelsberg,

—	Gemeinde Fürstenwalde westlich der B 168 und nördlich der L 36,

—	Gemeinde Rauen,

—	Gemeinde Wendisch Rietz bis zur östlichen Uferzone des Scharmützelsees und von der südlichen Spitze des Scharmützelsees südlich der B246,

—	Gemeinde Reichenwalde,

—	Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Petersdorf und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow westlich der östlichen Uferzone des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze westlich der L35,

—	Gemeinde Tauche mit der Gemarkung Werder,

—	Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Jänickendorf, Schönfelde, Beerfelde, Gölsdorf, Buchholz, Tempelberg und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf westlich der L36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande nördlich der L36,

—

Landkreis Spree-Neiße:

—	Gemeinde Peitz,

—	Gemeinde Turnow-Preilack,

—	Gemeinde Drachhausen,

—	Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

—	Gemeinde Drehnow,

—	Gemeinde Teichland mit den Gemarkungen Maust und Neuendorf,

—	Gemeinde Dissen-Striesow,

—	Gemeinde Briesen,

—

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen, Pulsberg, Jessen, Terpe, Bühlow, Groß Buckow, Klein Buckow, Roitz und der westliche Teil der Gemarkung Spremberg, beginnend an der südwestlichen Ecke der Gemarkungsgrenze zu Graustein in nordwestlicher Richtung entlang eines Waldweges zur B 156, dieser weiter in westlicher Richtung folgend bis zur Bahnlinie, dieser folgend bis zur L 48, dann weiter in südwestlicher Richtung bis zum Straßenabzweig Am früheren Stadtbahngleis, dieser Straße folgend bis zur L 47, weiter der L 47 folgend in nordöstlicher Richtung bis zum Abzweig Hasenheide, entlang der Straße Hasenheide bis zum Abzweig Weskower Allee, der Weskower Allee Richtung Norden folgend bis zum Abzweig Liebigstraße, dieser folgend Richtung Norden bis zur Gemarkungsgrenze Spremberg/ Sellessen,

—	Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kathlow, Haasow, Roggosen, Koppatz, Neuhausen, Frauendorf, Groß Oßnig, Groß Döbern und Klein Döbern und der Gemarkung Roggosen nördlich der BAB 15,

—	Gemeinde Welzow mit den Gemarkungen Proschim und Haidemühl,

—

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

—	Gemeinde Hochenbocka,

—	Gemeinde Grünewald,

—	Gemeinde Hermsdorf,

—	Gemeinde Kroppen,

—	Gemeinde Ortrand,

—	Gemeinde Großkmehlen,

—	Gemeinde Lindenau,

—	Gemeinde Senftenberg mit den Gemarkungen Hosena, Großkoschen, Kleinkoschen und Sedlitz,

—	Gemeinde Neu-Seeland mit der Gemarkung Lieske,

—	Gemeinde Tettau,

—	Gemeinde Frauendorf,

—	Gemeinde Guteborn,

—	Gemeinde Ruhland,

—

Landkreis Elbe-Elster:

—	Gemeinde Großthiemig,

—	Gemeinde Hirschfeld,

—	Gemeinde Gröden,

—	Gemeinde Schraden,

—	Gemeinde Merzdorf,

—	Gemeinde Röderland mit der Gemarkung Wainsdorf östlich der Bahnlinie Dresden- Berlin,

—

Landkreis Prignitz:

—	Gemeinde Groß Pankow mit den Gemarkungen Baek, Tangendorf, Tacken, Hohenvier, Strigleben, Steinberg und Gulow,

—	Gemeinde Perleberg mit der Gemarkung Schönfeld,

—	Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Postlin, Strehlen, Blüthen, Klockow, Premslin, Glövzin, Waterloo, Karstädt, Dargardt, Garlin und die Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin westlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

—	Gemeinde Gülitz-Reetz,

—	Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Lockstädt, Mansfeld und Laaske,

—	Gemeinde Triglitz,

—	Gemeinde Marienfließ mit der Gemarkung Frehne,

—	Gemeinde Kümmernitztal mit der Gemarkungen Buckow, Preddöhl und Grabow,

—	Gemeinde Gerdshagen mit der Gemarkung Gerdshagen,

—	Gemeinde Meyenburg,

—	Gemeinde Pritzwalk mit der Gemarkung Steffenshagen,

Bundesland Sachsen:

—

Landkreis Bautzen

—	Gemeinde Arnsdorf, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Burkau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Crostwitz,

—	Gemeinde Cunewalde,

—	Gemeinde Demitz-Thumitz,

—	Gemeinde Doberschau-Gaußig,

—	Gemeinde Elsterheide,

—	Gemeinde Göda,

—	Gemeinde Großharthau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Großpostwitz/O.L.,

—	Gemeinde Hochkirch, sofern nicht bereits der Sperrzone II,

—	Gemeinde Königswartha, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Kubschütz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Lohsa, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Nebelschütz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Neschwitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Neukirch/Lausitz,

—	Gemeinde Obergurig,

—	Gemeinde Oßling,

—	Gemeinde Panschwitz-Kuckau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Puschwitz,

—	Gemeinde Räckelwitz,

—	Gemeinde Radibor, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Ralbitz-Rosenthal,

—	Gemeinde Rammenau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Schmölln-Putzkau,

—	Gemeinde Schwepnitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Sohland a. d. Spree,

—	Gemeinde Spreetal, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Bautzen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Bernsdorf,

—	Gemeinde Stadt Bischhofswerda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Elstra, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Hoyerswerda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Kamenz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Lauta,

—	Gemeinde Stadt Radeberg, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Schirgiswalde-Kirschau,

—	Gemeinde Stadt Wilthen,

—	Gemeinde Stadt Wittichenau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Steinigtwolmsdorf,

—

Stadt Dresden:

—	Stadtgebiet, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—

Landkreis Meißen:

—	Gemeinde Diera-Zehren,

—	Gemeinde Glaubitz,

—	Gemeinde Hirschstein,

—	Gemeinde Käbschütztal,

—	Gemeinde Klipphausen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Niederau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Nünchritz,

—	Gemeinde Priestewitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Röderaue, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Gröditz,

—	Gemeinde Stadt Großenhain, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Lommatzsch,

—	Gemeinde Stadt Meißen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Nossen außer Ortsteil Nossen,

—	Gemeinde Stadt Riesa,

—	Gemeinde Stadt Strehla,

—	Gemeinde Stauchitz,

—	Gemeinde Wülknitz,

—	Gemeinde Zeithain,

—

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

—	Gemeinde Bannewitz,

—	Gemeinde Dürrröhrsdorf-Dittersbach,

—	Gemeinde Kreischa,

—	Gemeinde Lohmen,

—	Gemeinde Müglitztal,

—	Gemeinde Stadt Dohna,

—	Gemeinde Stadt Freital,

—	Gemeinde Stadt Heidenau,

—	Gemeinde Stadt Hohnstein,

—	Gemeinde Stadt Neustadt i. Sa.,

—	Gemeinde Stadt Pirna,

—	Gemeinde Stadt Rabenau mit den Ortsteilen Lübau, Obernaundorf, Oelsa, Rabenau und Spechtritz,

—	Gemeinde Stadt Stolpen,

—	Gemeinde Stadt Tharandt mit den Ortsteilen Fördergersdorf, Großopitz, Kurort Hartha, Pohrsdorf und Spechtshausen,

—	Gemeinde Stadt Wilsdruff,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

—

Landkreis Vorpommern Greifswald

—	Gemeinde Penkun südlich der Autobahn A11,

—	Gemeinde Nadrense südlich der Autobahn A11,

—

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

—	Gemeinde Barkhagen mit den Ortsteilen und Ortslagen: Altenlinden, Kolonie Lalchow, Plauerhagen, Zarchlin, Barkow-Ausbau, Barkow,

—	Gemeinde Blievenstorf mit dem Ortsteil: Blievenstorf,

—	Gemeinde Brenz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Brenz, Alt Brenz,

—	Gemeinde Domsühl mit den Ortsteilen und Ortslagen: Severin, Bergrade Hof, Bergrade Dorf, Zieslübbe, Alt Dammerow, Schlieven, Domsühl, Domsühl-Ausbau, Neu Schlieven,

—	Gemeinde Gallin-Kuppentin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kuppentin, Kuppentin-Ausbau, Daschow, Zahren, Gallin, Penzlin,

—	Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dresenow, Dresenower Mühle, Twietfort, Ganzlin, Tönchow, Wendisch Priborn, Liebhof, Gnevsdorf,

—	Gemeinde Granzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lindenbeck, Greven, Beckendorf, Bahlenrade, Granzin,

—	Gemeinde Grabow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Fresenbrügge, Grabow, Griemoor, Heidehof, Kaltehof, Winkelmoor,

—	Gemeinde Groß Laasch mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Laasch,

—	Gemeinde Kremmin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Beckentin, Kremmin,

—	Gemeinde Kritzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Schlemmin, Kritzow,

—	Gemeinde Lewitzrand mit dem Ortsteil und Ortslage: Matzlow-Garwitz (teilweise),

—	Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bobzin, Broock, Broock Ausbau, Hof Gischow, Lübz, Lutheran, Lutheran Ausbau, Riederfelde, Ruthen, Wessentin, Wessentin Ausbau,

—	Gemeinde Neustadt-Glewe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Hohes Feld, Kiez, Klein Laasch, Liebs Siedlung, Neustadt-Glewe, Tuckhude, Wabel,

—	Gemeinde Obere Warnow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Grebbin und Wozinkel, Gemarkung Kossebade teilweise, Gemarkung Herzberg mit dem Waldgebiet Bahlenholz bis an die östliche Gemeindegrenze, Gemarkung Woeten unmittelbar östlich und westlich der L16,

—	Gemeinde Parchim mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dargelütz, Neuhof, Kiekindemark, Neu Klockow, Möderitz, Malchow, Damm, Parchim, Voigtsdorf, Neu Matzlow,

—	Gemeinde Passow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Unterbrüz, Brüz, Welzin, Neu Brüz, Weisin, Charlottenhof, Passow,

—	Gemeinde Plau am See mit den Ortsteilen und Ortslagen: Reppentin, Gaarz, Silbermühle, Appelburg, Seelust, Plau-Am See, Plötzenhöhe, Klebe, Lalchow, Quetzin, Heidekrug,

—	Gemeinde Rom mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lancken, Stralendorf, Rom, Darze, Paarsch,

—	Gemeinde Spornitz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dütschow, Primark, Steinbeck, Spornitz,

—	Gemeinde Werder mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Benthen, Benthen, Tannenhof, Werder.

2. Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Hiiu maakond.

3. Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in the regional unit of Drama:

—	the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

—	the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

—	the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

—	the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

—

in the regional unit of Xanthi:

—	the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

—	the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

—	the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

—

in the regional unit of Rodopi:

—	the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

—	the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

—	the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

—	the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

—

in the regional unit of Evros:

—	the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

—	the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

—	the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

—

in the regional unit of Serres:

—

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

—	the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

—	the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4. Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Dienvidkurzemes novada, Grobiņas pagasts, Nīcas pagasta daļa uz ziemeļiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Otaņķu pagasts, Grobiņas pilsēta,

—	Ropažu novada Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes.

5. Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė,

—	Palangos miesto savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

—	Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

—	406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie kujawsko - pomorskim:

—	powiat rypiński,

—	powiat brodnicki,

—	powiat grudziądzki,

—	powiat miejski Grudziądz,

—	powiat wąbrzeski,

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

w województwie podlaskim:

—	gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

—	gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

—	gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

—	gminy Grabowo, Kolno i miasto Kolno, Turośl w powiecie kolneńskim,

w województwie mazowieckim:

—	powiat ostrołęcki,

—	powiat miejski Ostrołęka,

—	gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

—	powiat miejski Płock,

—	powiat ciechanowski,

—	gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

—	powiat sierpecki,

—	gmina Bieżuń, Lutocin, Siemiątkowo i Żuromin w powiecie żuromińskim,

—	część powiatu ostrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Dzieżgowo, Lipowiec Kościelny, Mława, Radzanów, Strzegowo, Stupsk, Szreńsk, Szydłowo, Wiśniewo w powiecie mławskim,

—	powiat przasnyski,

—	powiat makowski,

—	powiat pułtuski,

—	część powiatu wyszkowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu węgrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu wołomińskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

—	gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

—	gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

—	powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

—	powiat jasielski,

—	powiat strzyżowski,

—	część powiatu ropczycko – sędziszowskiego niewymieniona w części II i II załącznika I,

—	gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

—	gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Przemyśl, część gminy Orły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

—	powiat miejski Przemyśl,

—	gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

—	powiat łańcucki,

—	gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

—	gmina Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

—

gminy Brzostek, Jodłowa, Pilzno, miasto Dębica, część gminy Czarna położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

w województwie świętokrzyskim:

—	gminy Nowy Korczyn, Solec–Zdrój, Wiślica, Stopnica, Tuczępy, Busko Zdrój w powiecie buskim,

—	powiat kazimierski,

—	powiat skarżyski,

—	część powiatu opatowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu sandomierskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Bogoria, Osiek, Staszów i część gminy Rytwiany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

—

gminy Pawłów, Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

—	powiat ostrowiecki,

—	gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, Słupia Konecka, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

—

gminy Bodzentyn, Bieliny, Łagów, Morawica, Nowa Słupia, część gminy Raków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764, część gminy Chęciny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na południe od linii wyznaczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na północ od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

—	gminy Działoszyce, Michałów, Pińczów, Złota w powiecie pińczowskim,

—	gminy Imielno, Jędrzejów, Nagłowice, Sędziszów, Słupia, Sobków, Wodzisław w powiecie jędrzejowskim,

—

gminy Moskorzew, Radków, Secemin, część gminy Włoszczowa położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno, i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminy w powiecie włoszczowskim,

w województwie łódzkim:

—

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

—	gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

—	gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

—	powiat miejski Skierniewice,

—	gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

—	powiat tomaszowski,

—	powiat brzeziński,

—	powiat łaski,

—	powiat miejski Łódź,

—	powat łódzki wschodni,

—	powiat pabianicki,

—	powiat wieruszowski,

—	gminy Aleksandrów Łódzki, Stryków, miasto Zgierz w powiecie zgierskim,

—	gminy Bełchatów z miastem Bełchatów, Drużbice, Kluki, Rusiec, Szczerców, Zelów w powiecie bełchatowskim,

—	powiat wieluński,

—	powiat sieradzki,

—	powiat zduńskowolski,

—	gminy Aleksandrów, Czarnocin, Grabica, Moszczenica, Ręczno, Sulejów, Wola Krzysztoporska, Wolbórz w powiecie piotrkowskim,

—	powiat miejski Piotrków Trybunalski,

—	gminy Masłowice, Przedbórz, Wielgomłyny i Żytno w powiecie radomszczańskim,

w województwie śląskim:

—	gmina Koniecpol w powiecie częstochowskim,

w województwie pomorskim:

—

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

—	gminy Lichnowy, Miłoradz, Malbork z miastem Malbork, część gminy Nowy Staw położna na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

—	gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

—	powiat gdański,

—	Miasto Gdańsk,

—	powiat tczewski,

—	powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

—	gmina Lubiszyn w powiecie gorzowskim,

—	gmina Dobiegniew w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

w województwie dolnośląskim:

—	gminyDziadowa Kłoda, Międzybórz, Syców, Twardogóra, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

—	gminy Jordanów Śląski, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, część gminy Żórawina położona na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

—	część gminy Domaniów położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

—	gmina Wiązów w powiecie strzelińskim,

—	część powiatu średzkiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	miasto Świeradów Zdrój w powiecie lubańskim,

—	gmina Krotoszyce w powiecie legnickim,

—	gminy Pielgrzymka, Świerzawa, Złotoryja z miastem Złotoryja, miasto Wojcieszów w powiecie złotoryjskim,

—	część powiatu lwóweckiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Jawor, Męcinka, Mściwojów, Paszowice w powiecie jaworskim,

—	gminy Dobromierz, Strzegom, Żarów w powiecie świdnickim,

w województwie wielkopolskim:

—

gminy Koźmin Wielkopolski, Rozdrażew, miasto Sulmierzyce, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

—	gminy Brodnica, Dolsk, Śrem w powiecie śremskim,

—	gminy Borek Wielkopolski, Piaski, Pogorzela, w powiecie gostyńskim,

—	gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

—	gminy Czempiń, Kościan i miasto Kościan w powiecie kościańskim,

—

gminy Buk, Dopiewo, Komorniki, Kleszczewo, Kostrzyn, Kórnik, Tarnowo Podgórne, Stęszew, Pobiedziska, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo, część gminy Rokietnica położona na południowy zachód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz oraz część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

—	gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

—	powiat czarnkowsko-trzcianecki,

—

gmina Kaźmierz, część gminy Duszniki położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Duszniki, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez ul. Niewierską oraz drogę biegnącą przez miejscowość Niewierz do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostroróg położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 i 184 biegnące od granicy gminy do miejscowości Ostroróg, a następnie od miejscowości Ostroróg przez miejscowości Piaskowo – Rudki do południowej granicy gminy, część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, miasto Szamotuły i część gminy Szamotuły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 i drogę łączącą miejscowości Lipnica - Ostroróg do linii wyznaczonej przez wschodnią granicę miasta Szamotuły i na południe od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły, do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na zachód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na zachód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

—	gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

—	gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

—	powiat pleszewski,

—	gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

—	gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

—	gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

—	powiat ostrowski,

—	powiat miejski Kalisz,

—

gminy Blizanów, Brzeziny, Żelazków, Godziesze Wielkie, Koźminek, Lisków, Opatówek, Szczytniki, część gminy Stawiszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zbiersk, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Zbiersk – Łyczyn – Petryki biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 do południowej granicy gminy, część gminy Ceków- Kolonia położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Młynisko – Morawin - Janków w powiecie kaliskim,

—

gminy Brudzew, Dobra, Kawęczyn, Przykona, Władysławów, Turek z miastem Turek część gminy Tuliszków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Turek a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 72 w mieście Turek do zachodniej granicy gminy w powiecie tureckim,

—

gminy Rzgów, Grodziec, Krzymów, Stare Miasto, część gminy Rychwał położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Rychwał, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 w miejscowości Rychwał do wschodniej granicy gminy w powiecie konińskim,

—	powiat kępiński,

—	powiat ostrzeszowski,

w województwie opolskim:

—	gminy Domaszowice, Pokój, część gminy Namysłów położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim,

—	gminy Wołczyn, Kluczbork, Byczyna w powiecie kluczborskim,

—

gminy Praszka, Gorzów Śląski część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

—	gmina Grodkóww powiecie brzeskim,

—	gminy Komprachcice, Łubniany, Murów, Niemodlin, Tułowice w powiecie opolskim,

—	powiat miejski Opole,

w województwie zachodniopomorskim:

—

gminy Nowogródek Pomorski, Barlinek, Myślibórz, część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

—	gmina Stare Czarnowo w powiecie gryfińskim,

—	gmina Bielice, Kozielice, Pyrzyce w powiecie pyrzyckim,

—	gminy Bierzwnik, Krzęcin, Pełczyce w powiecie choszczeńskim,

—

część powiatu miejskiego Szczecin położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Odra Zachodnia biegnącą od północnej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 10, następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 10 biegnącą od przecięcia z linią wyznaczoną przez rzekę Odra Zachodnia do wschodniej granicy gminy,

—	gminy Dobra (Szczecińska), Kołbaskowo, Police w powiecie polickim,

w województwie małopolskim:

—	powiat brzeski,

—	powiat gorlicki,

—	powiat proszowicki,

—	część powiatu nowosądeckiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Czorsztyn, Krościenko Zdrój, Ochotnica Dolna w powiecie nowotarskim,

—	powiat miejski Nowy Sącz,

—	powiat tarnowski,

—	powiat miejski Tarnów,

—	część powiatu dąbrowskiego niewymieniona w części III załącznika I.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	in the district of Nové Zámky, Sikenička, Pavlová, Bíňa, Kamenín, Kamenný Most, Malá nad Hronom, Belá, Ľubá, Šarkan, Gbelce, Bruty, Mužla, Obid, Štúrovo, Nána, Kamenica nad Hronom, Chľaba, Leľa, Bajtava, Salka, Malé Kosihy,

—	in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

—

in the district of Levice, the municipalities of Keť, Čata, Pohronský Ruskov, Hronovce, Želiezovce, Zalaba, Malé Ludince, Šalov, Sikenica, Pastovce, Bielovce, Ipeľský Sokolec, Lontov, Kubáňovo, Sazdice, Demandice, Dolné Semerovce, Vyškovce nad Ipľom, Preseľany nad Ipľom, Hrkovce, Tupá, Horné Semerovce, Hokovce, Slatina, Horné Turovce, Veľké Turovce, Šahy, Tešmak, Plášťovce, Ipeľské Uľany, Bátovce, Pečenice, Jabloňovce, Bohunice, Pukanec, Uhliská,

—	in the district of Krupina, the municipalities of Dudince, Terany, Hontianske Moravce, Sudince, Súdovce, Lišov,

—	the whole district of Ružomberok,

—	in the region of Turčianske Teplice, municipalties of Turček, Horná Štubňa, Čremošné, Háj, Rakša, Mošovce,

—	in the district of Martin, municipalties of Blatnica, Folkušová, Necpaly,

—	in the district of Dolný Kubín, the municipalities of Kraľovany, Žaškov, Jasenová, Vyšný Kubín, Oravská Poruba, Leštiny, Osádka, Malatiná, Chlebnice, Krivá,

—	in the district of Tvrdošín, the municipalities of Oravský Biely Potok, Habovka, Zuberec,

—	in the district of Žarnovica, the municipalities of Rudno nad Hronom, Voznica, Hodruša-Hámre,

—	the whole district of Žiar nad Hronom, except municipalities included in zone II.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

—

in the province of Alessandria, the municipalities of Casalnoceto, Oviglio, Tortona, Viguzzolo, Ponti, Frugarolo, Bergamasco, Castellar Guidobono, Berzano Di Tortona, Castelletto D'erro, Cerreto Grue, Carbonara Scrivia, Casasco, Carentino, Frascaro, Paderna, Montegioco, Spineto Scrivia, Villaromagnano, Pozzolo Formigaro, Momperone, Merana, Monleale, Terzo, Borgoratto Alessandrino, Casal Cermelli, Montemarzino, Bistagno, Castellazzo Bormida, Bosco Marengo, Spigno Monferrato, Castelspina, Denice, Volpeglino, Alice Bel Colle, Gamalero, Volpedo, Pozzol Groppo, Montechiaro D'acqui, Sarezzano,

—

in the province of Asti, the municipalities of Olmo Gentile, Nizza Monferrato, Incisa Scapaccino, Roccaverano, Castel Boglione, Mombaruzzo, Maranzana, Castel Rocchero, Rocchetta Palafea, Castelletto Molina, Castelnuovo Belbo, Montabone, Quaranti, Mombaldone, Fontanile, Calamandrana, Bruno, Sessame, Monastero Bormida, Bubbio, Cassinasco, Serole,

Liguria Region:

—	in the province of Genova, the Municipalities of Rovegno, Rapallo, Portofino, Cicagna, Avegno, Montebruno, Santa Margherita Ligure, Favale Di Malvaro, Recco, Camogli, Moconesi, Tribogna, Fascia, Uscio, Gorreto, Fontanigorda, Neirone, Rondanina, Lorsica, Propata;

—	in the province of Savona, the municipalities of Cairo Montenotte, Quiliano, Dego, Altare, Piana Crixia, Mioglia, Giusvalla, Albissola Marina, Savona,

Emilia-Romagna Region:

—	in the province of Piacenza, the municipalities of Ottone, Zerba,

Lombardia Region:

—	in the province of Pavia, the municipalities of Rocca Susella, Montesegale, Menconico, Val Di Nizza, Bagnaria, Santa Margherita Di Staffora, Ponte Nizza, Brallo Di Pregola, Varzi, Godiasco, Cecima.

II. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole region of Haskovo,

—	the whole region of Yambol,

—	the whole region of Stara Zagora,

—	the whole region of Pernik,

—	the whole region of Kyustendil,

—	the whole region of Plovdiv, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Pazardzhik, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Smolyan,

—	the whole region of Dobrich,

—	the whole region of Sofia city,

—	the whole region of Sofia Province,

—	the whole region of Blagoevgrad excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Razgrad,

—	the whole region of Kardzhali,

—	the whole region of Burgas,

—	the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Silistra,

—	the whole region of Ruse,

—	the whole region of Veliko Tarnovo,

—	the whole region of Pleven,

—	the whole region of Targovishte,

—	the whole region of Shumen,

—	the whole region of Sliven,

—	the whole region of Vidin,

—	the whole region of Gabrovo,

—	the whole region of Lovech,

—	the whole region of Montana,

—	the whole region of Vratza.

2. Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

—

Landkreis Oder-Spree:

—	Gemeinde Grunow-Dammendorf,

—	Gemeinde Mixdorf

—	Gemeinde Schlaubetal,

—	Gemeinde Neuzelle,

—	Gemeinde Neißemünde,

—	Gemeinde Lawitz,

—	Gemeinde Eisenhüttenstadt,

—	Gemeinde Vogelsang,

—	Gemeinde Ziltendorf,

—	Gemeinde Wiesenau,

—	Gemeinde Friedland,

—	Gemeinde Siehdichum,

—	Gemeinde Müllrose,

—	Gemeinde Briesen,

—	Gemeinde Jacobsdorf

—	Gemeinde Groß Lindow,

—	Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

—	Gemeinde Ragow-Merz,

—	Gemeinde Beeskow,

—	Gemeinde Rietz-Neuendorf,

—	Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide, Lindenberg, Falkenberg (T), Görsdorf (B), Wulfersdorf, Giesensdorf, Briescht, Kossenblatt und Tauche,

—	Gemeinde Langewahl,

—	Gemeinde Berkenbrück,

—	Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Arensdorf und Demitz und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf östlich der L 36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande südlich der L36,

—	Gemeinde Fürstenwalde östlich der B 168 und südlich der L36,

—	Gemeinde Diensdorf-Radlow,

—	Gemeinde Wendisch Rietz östlich des Scharmützelsees und nördlich der B 246,

—	Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Neu Golm und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow östlich des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze östlich der L35,

—

Landkreis Dahme-Spreewald:

—	Gemeinde Jamlitz,

—	Gemeinde Lieberose,

—	Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

—

Landkreis Spree-Neiße:

—	Gemeinde Schenkendöbern,

—	Gemeinde Guben,

—	Gemeinde Jänschwalde,

—	Gemeinde Tauer,

—	Gemeinde Teichland mit der Gemarkung Bärenbrück,

—	Gemeinde Heinersbrück,

—	Gemeinde Forst,

—	Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf,

—	Gemeinde Neiße-Malxetal,

—	Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

—	Gemeinde Tschernitz,

—	Gemeinde Döbern,

—	Gemeinde Felixsee,

—	Gemeinde Wiesengrund,

—

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Groß Luja, Sellessen, Türkendorf, Graustein, Waldesdorf, Hornow, Schönheide, Liskau und der östliche Teil der Gemarkung Spremberg, beginnend an der südwestlichen Ecke der Gemarkungsgrenze zu Graustein in nordwestlicher Richtung entlang eines Waldweges zur B 156, dieser weiter in westlicher Richtung folgend bis zur Bahnlinie, dieser folgend bis zur L 48, dann weiter in südwestlicher Richtung bis zum Straßenabzweig Am früheren Stadtbahngleis, dieser Straße folgend bis zur L 47, weiter der L 47 folgend in nordöstlicher Richtung bis zum Abzweig Hasenheide, entlang der Straße Hasenheide bis zum Abzweig Weskower Allee, der Weskower Allee Richtung Norden folgend bis zum Abzweig Liebigstraße, dieser folgend Richtung Norden bis zur Gemarkungsgrenze Spremberg/ Sellessen,

—	Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kahsel, Bagenz, Drieschnitz, Gablenz, Laubsdorf, Komptendorf und Sergen und der Gemarkung Roggosen südlich der BAB 15,

—

Landkreis Märkisch-Oderland:

—	Gemeinde Bleyen-Genschmar,

—	Gemeinde Neuhardenberg,

—	Gemeinde Golzow,

—	Gemeinde Küstriner Vorland,

—	Gemeinde Alt Tucheband,

—	Gemeinde Reitwein,

—	Gemeinde Podelzig,

—	Gemeinde Gusow-Platkow,

—	Gemeinde Seelow,

—	Gemeinde Vierlinden,

—	Gemeinde Lindendorf,

—	Gemeinde Fichtenhöhe,

—	Gemeinde Lietzen,

—	Gemeinde Falkenhagen (Mark),

—	Gemeinde Zeschdorf,

—	Gemeinde Treplin,

—	Gemeinde Lebus,

—	Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

—	Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

—

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf und Gemeinde Bliesdorf – östlich der B167 bis östlicher Teil, begrenzt aus Richtung Gemarkungsgrenze Neutrebbin südlich der Bahnlinie bis Straße „Sophienhof“ dieser westlich folgend bis „Ruesterchegraben“ weiter entlang Feldweg an den Windrädern Richtung „Herrnhof“, weiter entlang „Letschiner Hauptgraben“ nord-östlich bis Gemarkungsgrenze Alttrebbin und Kunersdorf – östlich der B167,

—	Gemeinde Bad Freienwalde mit den Gemarkungen Altglietzen, Altranft, Bad Freienwalde, Bralitz, Hohenwutzen, Schiffmühle, Hohensaaten und Neuenhagen,

—	Gemeinde Falkenberg mit der Gemarkung Falkenberg östlich der L35,

—	Gemeinde Oderaue,

—	Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Altwriezen, Jäckelsbruch, Neugaul, Beauregard, Eichwerder, Rathsdorf – östlich der B167 und Wriezen – östlich der B167,

—	Gemeinde Neulewin,

—	Gemeinde Neutrebbin,

—	Gemeinde Letschin,

—	Gemeinde Zechin,

—

Landkreis Barnim:

—	Gemeinde Lunow-Stolzenhagen,

—	Gemeinde Parsteinsee,

—	Gemeinde Oderberg,

—	Gemeinde Liepe,

—	Gemeinde Hohenfinow (nördlich der B167),

—	Gemeinde Niederfinow,

—	Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit den Gemarkungen Eberswalde nördlich der B167 und östlich der L200, Sommerfelde und Tornow nördlich der B167,

—	Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Brodowin, Chorin östlich der L200, Serwest, Neuehütte, Sandkrug östlich der L200,

—	Gemeinde Ziethen mit der Gemarkung Klein Ziethen östlich der Serwester Dorfstraße und östlich der B198,

—

Landkreis Uckermark:

—	Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Crussow, Stolpe, Gellmersdorf, Neukünkendorf, Bölkendorf, Herzsprung, Schmargendorf und den Gemarkungen Angermünde südlich und südöstlich der B2 und Dobberzin südlich der B2,

—	Gemeinde Schwedt mit den Gemarkungen Criewen, Zützen, Schwedt, Stendell, Kummerow, Kunow, Vierraden, Blumenhagen, Oderbruchwiesen, Enkelsee, Gatow, Hohenfelde, Schöneberg, Flemsdorf und der Gemarkung Felchow östlich der B2,

—	Gemeinde Pinnow südlich und östlich der B2,

—	Gemeinde Berkholz-Meyenburg,

—	Gemeinde Mark Landin mit der Gemarkung Landin südlich der B2,

—	Gemeinde Casekow mit der Gemarkung Woltersdorf und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow östlich der L272 und südlich der L27,

—	Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Groß Pinnow und der Gemarkung Hohenselchow südlich der L27,

—	Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Friedrichsthal und den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf südlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

—	Gemeinde Passow mit der Gemarkung Jamikow,

—	Kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

—

Landkreis Prignitz:

—	Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Neuhof und Kribbe und den Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin östlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

—	Gemeinde Berge,

—	Gemeinde Pirow mit den Gemarkungen Hülsebeck, Pirow, Bresch und Burow,

—	Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Sagast, Nettelbeck, Porep, Lütkendorf, Putlitz, Weitgendorf und Telschow,

—	Gemeinde Marienfließ mit den Gemarkungen Jännersdorf, Stepenitz und Krempendorf,

Bundesland Sachsen:

—

Landkreis Bautzen:

—	Gemeinde Arnsdorf nördlich der B6,

—	Gemeinde Burkau westlich des Straßenverlaufs von B98 und S94,

—	Gemeinde Frankenthal,

—	Gemeinde Großdubrau,

—	Gemeinde Großharthau nördlich der B6,

—	Gemeinde Großnaundorf,

—	Gemeinde Haselbachtal,

—	Gemeinde Hochkirch nördlich der B6,

—	Gemeinde Königswartha östlich der B96,

—	Gemeinde Kubschütz nördlich der B6,

—	Gemeinde Laußnitz,

—	Gemeinde Lichtenberg,

—	Gemeinde Lohsa östlich der B96,

—	Gemeinde Malschwitz,

—	Gemeinde Nebelschütz westlich der S94 und südlich der S100,

—	Gemeinde Neukirch,

—	Gemeinde Neschwitz östlich der B96,

—	Gemeinde Ohorn,

—	Gemeinde Ottendorf-Okrilla,

—	Gemeinde Panschwitz-Kuckau westlich der S94,

—	Gemeinde Radibor östlich der B96,

—	Gemeinde Rammenau westlich der B98,

—	Gemeinde Schwepnitz westlich der S93,

—	Gemeinde Spreetal östlich der B97,

—	Gemeinde Stadt Bautzen östlich des Verlaufs der B96 bis Abzweig S 156 und nördlich des Verlaufs S 156 bis Abzweig B6 und nördlich des Verlaufs der B 6 bis zur östlichen Gemeindegrenze,

—	Gemeinde Stadt Bischofswerda nördlich der B6 und westlich der B98,

—	Gemeinde Stadt Elstra westlich der S94 und südlich der S100,

—	Gemeinde Stadt Großröhrsdorf,

—	Gemeinde Stadt Hoyerswerda südlich des Verlaufs der B97 bis Abzweig B96 und östlich des Verlaufs der B96 bis zur südlichen Gemeindegrenze,

—	Gemeinde Stadt Kamenz westlich der S100 bis zum Abzweig S93, dann westlich der S93,

—	Gemeinde Stadt Königsbrück,

—	Gemeinde Stadt Pulsnitz,

—	Gemeinde Stadt Radeberg nördlich der B6,

—	Gemeinde Stadt Weißenberg,

—	Gemeinde Stadt Wittichenau östlich der B96,

—	Gemeinde Steina,

—	Gemeinde Wachau,

—

Stadt Dresden:

—	Stadtgebiet nördlich der B6,

—	Landkreis Görlitz,

—

Landkreis Meißen:

—	Gemeinde Ebersbach,

—	Gemeinde Klipphausen östlich der B6,

—	Gemeinde Lampertswalde,

—	Gemeinde Moritzburg,

—	Gemeinde Niederau östlich der B101

—	Gemeinde Priestewitz östlich der B101,

—	Gemeinde Röderaue östlich der B101,

—	Gemeinde Schönfeld,

—	Gemeinde Stadt Coswig,

—	Gemeinde Stadt Großenhain östlich der B101,

—	Gemeinde Stadt Meißen östlich des Straßenverlaufs von B6 und B101,

—	Gemeinde Stadt Radebeul,

—	Gemeinde Stadt Radeburg,

—	Gemeinde Thiendorf,

—	Gemeinde Weinböhla.

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

—

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

—	Gemeinde Balow mit dem Ortsteil: Balow,

—	Gemeinde Brunow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bauerkuhl, Brunow (bei Ludwigslust), Klüß, Löcknitz (bei Parchim),

—	Gemeinde Dambeck mit dem Ortsteil und der Ortslage: Dambeck (bei Ludwigslust),

—	Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barackendorf, Hof Retzow, Klein Damerow, Retzow, Wangelin,

—	Gemeinde Gehlsbach mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Darß, Darß, Hof Karbow, Karbow, Karbow-Ausbau, Quaßlin, Quaßlin Hof, Quaßliner Mühle, Vietlübbe, Wahlstorf

—	Gemeinde Groß Godems mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Godems, Klein Godems,

—	Gemeinde Karrenzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Herzfeld, Karrenzin, Karrenzin-Ausbau, Neu Herzfeld, Repzin, Wulfsahl,

—	Gemeinde Kreien mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Kreien, Hof Kreien, Kolonie Kreien, Kreien, Wilsen,

—	Gemeinde Kritzow mit dem Ortsteil und der Ortslage: Benzin,

—	Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Burow, Gischow, Meyerberg,

—	Gemeinde Möllenbeck mit den Ortsteilen und Ortslagen: Carlshof, Horst, Menzendorf, Möllenbeck,

—	Gemeinde Muchow mit dem Ortsteil und Ortslage: Muchow,

—	Gemeinde Parchim mit dem Ortsteil und Ortslage: Slate,

—	Gemeinde Prislich mit den Ortsteilen und Ortslagen: Marienhof, Neese, Prislich, Werle,

—	Gemeinde Rom mit dem Ortsteil und Ortslage: Klein Niendorf,

—	Gemeinde Ruhner Berge mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dorf Poltnitz, Drenkow, Griebow, Jarchow, Leppin, Malow, Malower Mühle, Marnitz, Mentin, Mooster, Poitendorf, Poltnitz, Suckow, Tessenow, Zachow,

—	Gemeinde Siggelkow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Pankow, Klein Pankow, Neuburg, Redlin, Siggelkow,

—	Gemeinde Stolpe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barkow, Granzin, Stolpe Ausbau, Stolpe,

—	Gemeinde Ziegendorf mit den Ortsteilen und Ortslagen: Drefahl, Meierstorf, Neu Drefahl, Pampin, Platschow, Stresendorf, Ziegendorf,

—	Gemeinde Zierzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kolbow, Zierzow.

3. Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Aizkraukles novads,

—	Alūksnes novads,

—	Augšdaugavas novads,

—	Ādažu novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Cēsu novads,

—

Dienvidkurzemes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kalvenes, Kazdangas, Durbes, Dunalkas, Tadaiķu, Vecpils, Bārtas, Sakas, Bunkas, Priekules, Gramzdas, Kalētu, Virgas, Dunikas, Embūtes, Vaiņodes, Gaviezes, Rucavas, Vērgales, Medzes pagasts, Nīcas pagasta daļa uz dienvidiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Aizputes, Durbes, Pāvilostas, Priekules pilsēta,

—	Dobeles novads,

—	Gulbenes novads,

—	Jelgavas novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Krāslavas novads,

—	Kuldīgas novads,

—	Ķekavas novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mārupes novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Preiļu novads,

—	Rēzeknes novads,

—	Ropažu novada Garkalnes, Ropažu pagasts, Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, Vangažu pilsēta,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novads,

—	Saulkrastu novads,

—	Siguldas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Talsu novads,

—	Tukuma novads,

—	Valkas novads,

—	Valmieras novads,

—	Varakļānu novads,

—	Ventspils novads,

—	Daugavpils valstspilsētas pašvaldība,

—	Jelgavas valstspilsētas pašvaldība,

—	Jūrmalas valstspilsētas pašvaldība,

—	Rēzeknes valstspilsētas pašvaldība.

5. Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Birštono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų rūdos savivaldybė,

—	Kelmės rajono savivaldybė,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Kretingos rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė,

—	Mažeikių rajono savivaldybė,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybės,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Fejér megye 403150, 403160, 403250, 403260, 403350, 404250, 404550, 404560, 404570, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

—	powiat elbląski,

—	powiat miejski Elbląg,

—	powiat gołdapski,

—	powiat piski,

—	powiat bartoszycki,

—	powiat olecki,

—	powiat giżycki,

—	powiat braniewski,

—	powiat kętrzyński,

—	powiat lidzbarski,

—	gminy Jedwabno, Świętajno, Szczytno i miasto Szczytno, część gminy Dźwierzuty położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57, część gminy Pasym położona na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 53w powiecie szczycieńskim,

—	powiat mrągowski,

—	powiat węgorzewski,

—

gminy Dobre Miasto, Dywity, Świątki, Jonkowo, Gietrzwałd, Olsztynek, Stawiguda, Jeziorany, Kolno, część gminy Barczewo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Purda położona na południe od linii wyznaczonej przez droge nr 53, część gminy Biskupiec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 16 a nastęnie na północ od drogi nr 16 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 57 do zachodniej granicy gminy w powiecie olsztyńskim,

—	powiat miejski Olsztyn,

—	powiat nidzicki,

—	gminy Kisielice, Susz, Zalewo w powiecie iławskim,

—	część powiatu ostródzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

—

gmina Iłowo – Osada, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Płośnica położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Lidzbark położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 544 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 541 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 541 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 544 w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

—	powiat bielski,

—	powiat grajewski,

—	powiat moniecki,

—	powiat sejneński,

—	gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

—	powiat miejski Łomża,

—	powiat siemiatycki,

—	powiat hajnowski,

—	gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

—	gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

—	gminy Mały Płock i Stawiski w powiecie kolneńskim,

—	powiat białostocki,

—	powiat suwalski,

—	powiat miejski Suwałki,

—	powiat augustowski,

—	powiat sokólski,

—	powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

—	gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

—	powiat miejski Siedlce,

—	gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

—	powiat łosicki,

—	powiat sochaczewski,

—	powiat zwoleński,

—	powiat kozienicki,

—	powiat lipski,

—	powiat radomski

—	powiat miejski Radom,

—	powiat szydłowiecki,

—	gminy Lubowidz i Kuczbork Osada w powiecie żuromińskim,

—	gmina Wieczfnia Kościelna w powicie mławskim,

—	gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

—	powiat nowodworski,

—	gminy Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Załuski w powiecie płońskim,

—

gminy: miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka, część gminy Tłuszcz ograniczona liniami kolejowymi: na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Tłuszcz oraz na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy do miasta Tłuszcz, część gminy Jadów położona na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie wołomińskim,

—	powiat garwoliński,

—

gminy Boguty – Pianki, Brok, Zaręby Kościelne, Nur, Małkinia Górna, część gminy Wąsewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 60, część gminy wiejskiej Ostrów Mazowiecka położona na południe od miasta Ostrów Mazowiecka i na południe od linii wyznaczonej przez drogę 60 biegnącą od zachodniej granicy miasta Ostrów Mazowiecka do zachodniej granicy gminy w powiecie ostrowskim,

—	część gminy Sadowne położona na północny- zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Łochów położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie węgrowskim,

—	gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, część gminy Zabrodzie położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie wyszkowskim,

—	gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mińsk Mazowiecki i miasto Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Siennica, miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

—	powiat otwocki,

—	powiat warszawski zachodni,

—	powiat legionowski,

—	powiat piaseczyński,

—	powiat pruszkowski,

—	powiat grójecki,

—	powiat grodziski,

—	powiat żyrardowski,

—	powiat białobrzeski,

—	powiat przysuski,

—	powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

—	powiat bialski,

—	powiat miejski Biała Podlaska,

—	gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce w powiecie janowskim,

—	powiat puławski,

—	powiat rycki,

—	powiat łukowski,

—	powiat lubelski,

—	powiat miejski Lublin,

—	powiat lubartowski,

—	powiat łęczyński,

—	powiat świdnicki,

—	gminy Aleksandrów, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny, Tarnogród w powiecie biłgorajskim,

—	gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Uchanie i Werbkowice w powiecie hrubieszowskim,

—	powiat krasnostawski,

—	powiat chełmski,

—	powiat miejski Chełm,

—	powiat tomaszowski,

—	część powiatu kraśnickiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat opolski,

—	powiat parczewski,

—	powiat włodawski,

—	powiat radzyński,

—	powiat miejski Zamość,

—	gminy Adamów, Grabowiec, Komarów – Osada, Krasnobród, Łabunie, Miączyn, Nielisz, Sitno, Skierbieszów, Stary Zamość, Zamość w powiecie zamojskim,

w województwie podkarpackim:

—	część powiatu stalowowolskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	gminy Cieszanów, Horyniec - Zdrój, Narol, Stary Dzików, Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

—	gminy Medyka, Stubno, część gminy Orły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

—	gminy Chłopice, Jarosław z miastem Jarosław, Pawłosiów i Wiązownice w powiecie jarosławskim,

—	gmina Kamień w powiecie rzeszowskim,

—	gminy Cmolas, Dzikowiec, Kolbuszowa, Majdan Królewski i Niwiska powiecie kolbuszowskim,

—	powiat leżajski,

—	powiat niżański,

—	powiat tarnobrzeski,

—	gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, Przeworsk z miastem Przeworsk, Zarzecze w powiecie przeworskim,

—	część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Ostrów nie wymieniona w części III załącznika I w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

w województwie małopolskim:

—	gminy Nawojowa, Piwniczna Zdrój, Rytro, Stary Sącz, część gminy Łącko położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Dunajec w powiecie nowosądeckim,

—	gmina Szczawnica w powiecie nowotarskim,

w województwie pomorskim:

—	gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

—	gmina Stare Pole, część gminy Nowy Staw położna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

—	gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

—	gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od miejscowości Honorów do zachodniej granicy gminy w powiecie opatowskim,

—

część gminy Brody położona wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

—	gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

—	gminy Dwikozy i Zawichost w powiecie sandomierskim,

w województwie lubuskim:

—	gminy Bogdaniec, Deszczno, Kłodawa, Kostrzyn nad Odrą, Santok, Witnica w powiecie gorzowskim,

—	powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

—	gminy Drezdenko, Strzelce Krajeńskie, Stare Kurowo, Zwierzyn w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

—	powiat żarski,

—	powiat słubicki,

—	gminy Brzeźnica, Iłowa, Gozdnica, Wymiarki i miasto Żagań w powiecie żagańskim,

—	powiat krośnieński,

—	powiat zielonogórski

—	powiat miejski Zielona Góra,

—	powiat nowosolski,

—	część powiatu sulęcińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu międzyrzeckiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu świebodzińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat wschowski,

w województwie dolnośląskim:

—	powiat zgorzelecki,

—	gminy Gaworzyce, Grębocice, Polkowice i Radwanice w powiecie polkowickim,

—	część powiatu wołowskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat lubiński,

—	gmina Malczyce, Miękinia, Środa Śląska, część gminy Kostomłoty położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Udanin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie średzkim,

—	gmina Wądroże Wielkie w powiecie jaworskim,

—	powiat miejski Legnica,

—	część powiatu legnickiego niewymieniona w części I i III załącznika I,

—	gmina Oborniki Śląskie, Wisznia Mała, Trzebnica, Zawonia w powiecie trzebnickim,

—	gminy Leśna, Lubań i miasto Lubań, Olszyna, Platerówka, Siekierczyn w powiecie lubańskim,

—	powiat miejski Wrocław,

—	gminy Czernica, Długołęka, Siechnice, część gminy Żórawina położona na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

—	gminy Jelcz - Laskowice, Oława z miastem Oława i część gminy Domaniów położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

—	gmina Bierutów, miasto Oleśnica, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

—	gmina Cieszków, Krośnice, część gminy Milicz położona na wschód od linii łączącej miejscowości Poradów – Piotrkosice – Sulimierz – Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

—	część powiatu bolesławieckiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat głogowski,

—	gmina Niechlów w powiecie górowskim,

—	gmina Zagrodno w powiecie złotoryjskim,

—	gmina Gryfów Śląski w powiecie lwóweckim,

w województwie wielkopolskim:

—	powiat wolsztyński,

—	gmina Wielichowo, Rakoniewice część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

—	gminy Lipno, Osieczna, Święciechowa, Wijewo, Włoszakowice w powiecie leszczyńskim,

—	powiat miejski Leszno,

—	gminy Krzywiń i Śmigiel w powiecie kościańskim,

—	część powiatu międzychodzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu nowotomyskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat obornicki,

—	część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

—	powiat miejski Poznań,

—

gminy Czerwonak, Swarzędz, Suchy Las, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Rokietnica położona na północ i na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz w powiecie poznańskim,

—

część gminy Ostroróg położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 i 184 biegnące od granicy gminy do miejscowości Ostroróg, a następnie od miejscowości Ostroróg przez miejscowości Piaskowo – Rudki do południowej granicy gminy, część gminy Wronki położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, część gminy Pniewy położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 187 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 187 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo część gminy Duszniki położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Duszniki, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez ul. Niewierską oraz drogę biegnącą przez miejscowość Niewierz do zachodniej granicy gminy, część gminy Szamotuły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 i drogę łączącą miejscowości Lipnica – Ostroróg oraz część położona na wschód od wschodniej granicy miasta Szamotuły i na północ od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na wschód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na wschód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

—

gmina Malanów, część gminy Tuliszków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Turek, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 72 w mieście Turek do zachodniej granicy gminy w powiecie tureckim,

—

część gminy Rychwał położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Rychwał, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogę nr 25 w miejscowości Rychwał do wschodniej granicy gminy w powiecie konińskim,

—

gmina Mycielin, część gminy Stawiszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zbiersk, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Zbiersk – Łyczyn – Petryki biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 do południowej granicy gminy, część gminy Ceków - Kolonia położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Młynisko – Morawin - Janków w powiecie kaliskim,

—	gminy Gostyń i Pępowo w powiecie gostyńskim,

—

gminy Kobylin, Zduny, część gminy Krotoszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

w województwie łódzkim:

—	gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

—	gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

—	gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

—

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

—	gminy Banie, Cedynia, Chojna, Gryfino, Mieszkowice, Moryń, Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa w powiecie gryfińskim,

w województwie opolskim:

—	gminy Brzeg, Lubsza, Lewin Brzeski, Olszanka, Skarbimierz w powiecie brzeskim,

—	gminy Dąbrowa, Dobrzeń Wielki, Popielów w powiecie opolskim,

—	gminy Świerczów, Wilków, część gminy Namysłów położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole district of Gelnica except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Poprad

—	the whole district of Spišská Nová Ves,

—	the whole district of Levoča,

—	the whole district of Kežmarok

—	in the whole district of Michalovce except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Košice-okolie,

—	the whole district of Rožnava,

—	the whole city of Košice,

—	the whole district of Sobrance,

—	the whole district of Vranov nad Topľou,

—	the whole district of Humenné except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Snina,

—	the whole district of Prešov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Sabinov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Svidník, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Stropkov, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Bardejov,

—	the whole district of Stará Ľubovňa,

—	the whole district of Revúca,

—	the whole district of Rimavská Sobota except municipalities included in zone III,

—	in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities not included in part I,

—	the whole district of Lučenec,

—	the whole district of Poltár,

—	the whole district of Zvolen,

—	the whole district of Detva,

—	the whole district of Krupina, except municipalities included in zone I,

—	the whole district of Banska Stiavnica,

—	in the district of Žiar nad Hronom the municipalities of Hronská Dúbrava, Trnavá Hora,

—	the whole district of Banska Bystica,

—	the whole district of Brezno,

—	the whole district of Liptovsky Mikuláš.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

—

in the Province of Alessandria, the municipalities of Cavatore, Castelnuovo Bormida, Cabella Ligure, Carrega Ligure, Francavilla Bisio, Carpeneto, Costa Vescovato, Grognardo, Orsara Bormida, Pasturana, Melazzo, Mornese, Ovada, Predosa, Lerma, Fraconalto, Rivalta Bormida, Fresonara, Malvicino, Ponzone, San Cristoforo, Sezzadio, Rocca Grimalda, Garbagna, Tassarolo, Mongiardino Ligure, Morsasco, Montaldo Bormida, Prasco, Montaldeo, Belforte Monferrato, Albera Ligure, Bosio, Cantalupo Ligure, Castelletto D'orba, Cartosio, Acqui Terme, Arquata Scrivia, Parodi Ligure, Ricaldone, Gavi, Cremolino, Brignano-Frascata, Novi Ligure, Molare, Cassinelle, Morbello, Avolasca, Carezzano, Basaluzzo, Dernice, Trisobbio, Strevi, Sant'Agata Fossili, Pareto, Visone, Voltaggio, Tagliolo Monferrato, Casaleggio Boiro, Capriata D'orba, Castellania, Carrosio, Cassine, Vignole Borbera, Serravalle Scrivia, Silvano D'orba, Villalvernia, Roccaforte Ligure, Rocchetta Ligure, Sardigliano, Stazzano, Borghetto Di Borbera, Grondona, Cassano Spinola, Montacuto, Gremiasco, San Sebastiano Curone, Fabbrica Curone,

Liguria Region:

—

in the province of Genova, the municipalities of Bogliasco, Arenzano, Ceranesi, Ronco Scrivia, Mele, Isola Del Cantone, Lumarzo, Genova, Masone, Serra Riccò, Campo Ligure, Mignanego, Busalla, Bargagli, Savignone, Torriglia, Rossiglione, Sant'Olcese, Valbrevenna, Sori, Tiglieto, Campomorone, Cogoleto, Pieve Ligure, Davagna, Casella, Montoggio, Crocefieschi, Vobbia;

—	in the province of Savona, the municipalities of Albisola Superiore, Celle Ligure, Stella, Pontinvrea, Varazze, Urbe, Sassello.

III. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in Blagoevgrad region:

—	the whole municipality of Sandanski

—	the whole municipality of Strumyani

—	the whole municipality of Petrich,

—

the Pazardzhik region:

—	the whole municipality of Pazardzhik,

—	the whole municipality of Panagyurishte,

—	the whole municipality of Lesichevo,

—	the whole municipality of Septemvri,

—	the whole municipality of Strelcha,

—

in Plovdiv region

—	the whole municipality of Hisar,

—	the whole municipality of Suedinenie,

—	the whole municipality of Maritsa

—	the whole municipality of Rodopi,

—	the whole municipality of Plovdiv,

—

in Varna region:

—	the whole municipality of Byala,

—	the whole municipality of Dolni Chiflik.

2. Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	tutto il territorio della Sardegna.

3. Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	część powiatu działdowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu iławskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	powiat nowomiejski,

—	gminy Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim,

—

część gminy Barczewo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Purda położona na północ od linii wyznaczonej przez droge nr 53, część gminy Biskupiec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 16, a nastęnie na południe od drogi nr 16 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 57 do zachodniej granicy gminy w powiecie olsztyńskim,

—	część gminy Dźwierzuty położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 57, część gminy Pasym położona na północ od linii wyznaczonej przez droge nr 53 w powiecie szczycieńskim,

w województwie lubelskim:

—	gminy Radecznica, Sułów, Szczebrzeszyn, Zwierzyniec w powiecie zamojskim,

—	gminy Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Goraj, Frampol, Tereszpol i Turobin w powiecie biłgorajskim,

—	gminy Horodło, Hrubieszów z miastem Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

—	gminy Dzwola, Chrzanów i Potok Wielki w powiecie janowskim,

—	gminy Gościeradów i Trzydnik Duży w powiecie kraśnickim,

w województwie podkarpackim:

—	powiat mielecki,

—	gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim,

—

część gminy Ostrów położona na północ od drogi linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka_- Blizna w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

—	część gminy Czarna położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim

—	gmina Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

—	gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, w powiecie jarosławskim,

w województwie lubuskim:

—	gminy Małomice, Niegosławice, Szprotawa, Żagań w powiecie żagańskim,

—	gmina Sulęcin w powiecie sulęcińskim,

—	gminy Bledzew, Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

—	gminy Lubrza, Łagów, Skąpe, Świebodzin w powiecie świebodzińskim,

w województwie wielkopolskim:

—	gminy Krzemieniewo, Rydzyna w powiecie leszczyńskim,

—	gminy Krobia i Poniec w powiecie gostyńskim,

—	powiat rawicki,

—	gminy Kuślin, Lwówek, Miedzichowo, Nowy Tomyśl w powiecie nowotomyskim,

—	gminy Chrzypsko Wielkie, Kwilcz w powiecie międzychodzkim,

—

część gminy Pniewy położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 187 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 187 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo w powiecie szamotulskim,

w województwie dolnośląskim:

—	część powiatu górowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Prusice i Żmigród w powiecie trzebnickim,

—	gminy Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

—	gminy Chocianów i Przemków w powiecie polkowickim,

—	gmina Chojnów i miasto Chojnów w powiecie legnickim,

—

część gminy Wołów położona na północ od linii wyznaczonej prze drogę nr 339 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Pełczyn, a następnie na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 339 i łączącą miejscowości Pełczyn – Smogorzówek, część gminy Wińsko polożona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 36 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Wińsko, a nastęnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 w miejscowości Wińsko i łączącą miejscowości Wińsko_- Smogorzów Wielki – Smogorzówek w powiecie wołowskim,

—	część gminy Milicz położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Poradów – Piotrkosice - Sulimierz-Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

w województwie świętokrzyskim:

—	gminy Gnojno, Pacanów w powiecie buskim,

—	gminy Łubnice, Oleśnica, Połaniec, część gminy Rytwiany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

—

gminy Chmielnik, Masłów, Miedziana Góra, Mniów, Łopuszno, Piekoszów, Pierzchnica, Sitkówka-Nowiny, Strawczyn, Zagnańsk, część gminy Raków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764 , część gminy Chęciny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na północ od linii wyznczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na południe od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

—	powiat miejski Kielce,

—

gminy Krasocin, część gminy Włoszczowa położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno, i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminyw powiecie włoszczowskim,

—	gmina Kije w powiecie pińczowskim,

—	gminy Małogoszcz, Oksa w powiecie jędrzejowskim,

w województwie małopolskim:

—	gminy Dąbrowa Tarnowska, Radgoszcz, Szczucin w powiecie dąbrowskim.

4. Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Bistrița Năsăud,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Suceava

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—	Judeţul Mehedinţi,

—	Județul Gorj,

—	Județul Argeș,

—	Judeţul Olt,

—	Judeţul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea,

—	Județul Iași,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Alba,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin,

—	Județul Neamț,

—	Județul Harghita,

—	Județul Mureș,

—	Județul Cluj,

—	Județul Maramureş.

5. Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	The whole district of Trebišov’,

—	The whole district of Vranov and Topľou,

—

In the district of Humenné: Lieskovec, Myslina, Humenné, Jasenov, Brekov, Závadka, Topoľovka, Hudcovce, Ptičie, Chlmec, Porúbka, Brestov, Gruzovce, Ohradzany, Slovenská Volová, Karná, Lackovce, Kochanovce, Hažín nad Cirochou, Závada, Nižná Sitnica, Vyšná Sitnica, Rohožník, Prituľany, Ruská Poruba, Ruská Kajňa,

—	In the district of Michalovce: Strážske, Staré, Oreské, Zbudza, Voľa, Nacina Ves, Pusté Čemerné, Lesné, Rakovec nad Ondavou, Petríkovce, Oborín, Veľké Raškovce, Beša,

—	In the district of Rimavská Sobota: Jesenské, Gortva, Hodejov, Hodejovec, Širkovce, Šimonovce, Drňa, Hostice, Gemerské Dechtáre, Jestice, Dubovec, Rimavské Janovce, Rimavská Sobota, Belín, Pavlovce, Sútor, Bottovo, Dúžava, Mojín, Konrádovce, Čierny Potok, Blhovce, Gemerček, Hajnáčka,

—	In the district of Gelnica: Hrišovce, Jaklovce, Kluknava, Margecany, Richnava,

—	In the district Of Sabinov: Daletice,

—

In the district of Prešov: Hrabkov, Krížovany, Žipov, Kvačany, Ondrašovce, Chminianske Jakubovany, Klenov, Bajerov, Bertotovce, Brežany, Bzenov, Fričovce, Hendrichovce, Hermanovce, Chmiňany, Chminianska Nová Ves, Janov, Jarovnice, Kojatice, Lažany, Mikušovce, Ovčie, Rokycany, Sedlice, Suchá Dolina, Svinia, Šindliar, Široké, Štefanovce, Víťaz, Župčany,

—	the whole district of Medzilaborce,

—	In the district of Stropkov: Havaj, Malá Poľana, Bystrá, Mikové, Varechovce, Vladiča, Staškovce, Makovce, Veľkrop, Solník, Korunková, Bukovce, Krišľovce, Jakušovce, Kolbovce,

—	In the district of Svidník: Pstruša.

”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 150

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. június 1.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	Értesítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában, az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatott tárgyalások keretében létrejött, a Svájc által a fűszerezéssel előkészített hús tekintetében biztosított WTO-engedmények módosításáról szóló megállapodás hatálybalépéséről	20
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2022/851 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 22.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet portugál nyelvi változatának helyesbítéséről	21
*	A Bizottság (EU) 2022/852 végrehajtási rendelete (2022. május 20.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	23
*	A Bizottság (EU) 2022/853 végrehajtási rendelete (2022. május 31.) az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendeletnek és az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletnek a Momordica charantia L. Hondurasból, Mexikóból, Srí Lankáról és Thaiföldről származó termései tekintetében történő módosításáról	62
*	A Bizottság (EU) 2022/854 végrehajtási rendelete (2022. május 31.) az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet III. mellékletének a bizonyos állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról ( 1 )	69
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2022/855 határozata (2022. május 24.) a Régiók Bizottsága a Horvát Köztársaság által javasolt három tagjának és négy póttagjának kinevezéséről	86
*	A Bizottság (EU) 2022/856 végrehajtási határozata (2022. május 30.) az Írország által az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott, az IÉ-RU 22000 ICDMU – B2 osztályú közbülső kocsik tekintetében az 1302/2014/EU bizottsági rendelet és az 1303/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazása alóli mentesülésre irányuló kérelem elfogadásáról (az értesítés a C(2022) 3365. számú dokumentummal történt)	88
*	A Bizottság (EU) 2022/857 végrehajtási határozata (2022. május 31.) az afrikai sertéspestis németországi előfordulásával összefüggő egyes ideiglenes vészhelyzeti intézkedésekről (az értesítés a C(2022) 3660. számú dokumentummal történt) ( 1 )	90


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.