2022.5.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TAGJAIRA VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEX

(2022. MÁJUS)

PREAMBULUM

(1)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió konzultatív intézményi szerve, amelyet a Római Szerződések hoztak létre 1957-ben.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 300. cikke alapján a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll.

Az EGSZB tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

Az EGSZB három csoport keretében végzi munkáját. Ezek: a munkáltatókat, a munkavállalókat és a civil társadalom egyéb feleit tömörítő csoport.

(3)

Az EGSZB az európai intézményrendszeren belül sajátos feladatot lát el mint a tagok által képviselt szervezett civil társadalom első számú képviseleti helye és vitafóruma, valamint megkülönböztetett közvetítőként lép fel a szervezett civil társadalom és az Európai Unió intézményei között.

Az EGSZB tanácsadó funkciója lehetővé teszi az európai civil társadalom számára, hogy részt vegyen az európai uniós döntéshozatal folyamatában.

(4)

A bizottsági tagok által folytatott párbeszédben a civil társadalom valamennyi szereplője: a munkáltatói (I. Csoport) és a munkavállalói (II. Csoport) oldal, valamint a civil társadalom többi képviselője (III. Csoport) is részt vesz.

(5)

A szaktudás és a párbeszédből megszülető közös pontok keresése javítja az európai uniós politikai döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszi azt az európai polgárok számára, és növeli a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot.

(6)

Az EGSZB – mint vitafórum és a vélemények kidolgozásának színtere – hozzájárul a demokratikus véleménynyilvánítás követelményének minél jobb kielégítéséhez az Európai Unió megvalósítása során, beleértve az EU és a harmadik országok gazdasági és társadalmi csoportjai közötti kapcsolatok építését is.

E tevékenységével hozzájárul a valódi európai tudat kialakulásához.

(7)

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően az Európai Bizottság megbízta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy vegye át az ESZAK konzultatív bizottságának vívmányait és forrásait. Így jött létre az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI), amely a mai napig az EGSZB részét képezi.

(8)

Feladatának megfelelő végrehajtása érdekében az EGSZB – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 303. cikkének második bekezdése alapján – elfogadja eljárási szabályzatát.

ELSŐ RÉSZ

AZ EGSZB FELÉPÍTÉSE

I. CÍM

AZ EGSZB TAGJAI

1. cikk – Az EGSZB tagjai

(1)

Az EGSZB a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll.

(2)

Az EGSZB tagjait öt évre nevezik ki. Megbízatásuk megújítható.

(3)

Az EGSZB tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

(4)

Az EGSZB tagjai – az Európai Unió Tanácsa és az Elnökség megfelelő határozatai értelmében – jogosultak a feladataik ellátásához szükséges juttatásokra, valamint utazási és ellátási költségeik megtérítésére.

Az EGSZB tagjainak juttatásait a Tanács határozza meg.

(5)

Az EGSZB törekszik arra, hogy ügyeljen a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség uniós jog által meghatározott elvének betartására, valamint annak biztosítására, hogy ezeket az elveket az EGSZB valamennyi szervében érvényre juttassák.

Az Elnökség felméri a nemek egyensúlyának alakulását az EGSZB különféle szerveiben, és szükség esetén konkrét ajánlásokat fogad el.

Rendszeres időközönként egy az adminisztráció segítségével összeállított jelentést kell az Elnökség elé terjeszteni, amelyben értékelik a nemek egyensúlyának alakulását. E jelentés alapján az Elnökség konkrét intézkedésekről határoz a nemek egyensúlyának javítása érdekében.

2. cikk – A tagokra vonatkozó szabályzat

(1)

Az EGSZB tagjainak megnevezése: „az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja”.

(2)

Feladataik ellátása közben, illetve az ülésekre és az ülésekről történő utazásaik során megilletik őket a Szerződésekhez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 10. cikkében rögzített kiváltságok, mentességek és szokványos könnyítések.

(3)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira vonatkozó szabályzat („a tagokra vonatkozó szabályzat”) meghatározza az EGSZB tagjainak jogait és kötelezettségeit, valamint a tevékenységüket, illetve az EGSZB-vel és annak szervezeti egységeivel való kapcsolatukat meghatározó szabályokat.

3. cikk – Magatartási kódex

(1)

A tagoknak érvényesíteniük kell az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben („magatartási kódex”) rögzített normákat.

(2)

A mellékletben csatolt magatartási kódex jogilag egyenértékű az eljárási szabályzattal. Meghatározza az EGSZB tagjai, a CCMI-küldöttek, a póttagok és a tanácsadók vonatkozásában alkalmazandó magatartási normákat és elveket.

(3)

A magatartási kódex alapján létrejön az etikai bizottság.

A kódex ezenkívül meghatározza a normák és elvek megsértése esetén alkalmazandó eljárást és intézkedéseket is.

(4)

A magatartási kódexben meghatározott normák és elvek be nem tartása az ott megállapított intézkedések alkalmazásához vezethet.

4. cikk – A tagok megbízatásának megszűnése

(1)

Az EGSZB tagjainak megbízatása akkor jár le, amikor az EGSZB tisztújításakor a Tanács által rögzített ötéves időszak véget ér.

(2)

Az EGSZB egyes tagjainak megbízatása rendkívüli módon elhalálozás, lemondás, felmentés, előre nem látott körülmények vagy összeférhetetlenség, illetve kizárás esetén is megszűnhet.

(3)

A lemondást az EGSZB elnökének címezve, írásban kell benyújtani.

Lemondás esetén – amennyiben arra nem e cikk (8) bekezdése szerint kerül sor – a megbízatásáról lemondó tag:

—	mindaddig hivatalában marad, amíg a helyébe lépő tag kinevezése hatályba nem lép, kivéve, ha a megbízatásáról lemondó tag jelzi ezzel ellentétes szándékát, és

—	visszavonhatja a lemondását addig a napig, amíg azt e cikk (9) bekezdése szerint nem továbbították a Tanácsnak.

(4)

A felmentés feltételeiről az eljárási szabályzat 93. cikkének (2) bekezdése rendelkezik.

(5)

Előre nem látott körülmények akkor merülnek fel, ha az EGSZB valamely tagja egészségügyi vagy más okból tizenkét hónapot meghaladó ideig nem tudja gyakorolni a megbízatását.

(6)

Összeférhetetlenség esete akkor merül fel, ha az EGSZB-tagot valamely kormány vagy parlament tagjának, politikai felelősséggel rendelkező miniszterhelyettesnek, az Európai Unió valamely intézménye vagy szerve tagjának nevezik ki vagy választják meg, illetve ha az Európai Uniónál aktív státuszú tisztviselő vagy egyéb alkalmazott lesz.

(7)

A kizárás feltételeiről a magatartási kódex 14. cikkének (3) bekezdése és 16. cikke rendelkezik.

(8)

Felmentés, előre nem látott körülmények vagy összeférhetetlenség esetén az érintett tag benyújtja lemondását.

Ennek elmaradása esetén sor kerülhet a magatartási kódex 14. cikke (3) bekezdésének és 16. cikkének alkalmazására.

(9)

A megbízatás valamely rendkívüli módon történő megszűnésének esetén az EGSZB elnöke tájékoztatja a Tanácsot, hogy az megállapíthassa az üresedést, és megindíthassa az új tag kinevezésére irányuló eljárást.

Az új tagot a megbízatás fennmaradó időtartamára nevezik ki.

II. CÍM

AZ EGSZB SZERVEI

I. fejezet

Általános rendelkezések

5. cikk – Végrehajtó szervek, egységek és struktúra

(1)

Az EGSZB végrehajtó szervei: az elnök és az Elnökség.

(2)

Az EGSZB munkavégzése teljes körű részvétellel – a Közgyűlés plenáris üléseinek formájában – vagy szűkebb körben – szekcióülések vagy az EGSZB más szerveinek ülései keretében – történik.

Az EGSZB szerveinek jegyzékét a titkárság naprakészen tartja és közzéteszi az intraneten.

(3)

Az EGSZB három csoportból tevődik össze, amelyeknek összetételét és szerepét a 6. cikk szabályozza.

II. fejezet

Csoportok

6. cikk – A csoportok összetétele és szerepe

(1)

Az EGSZB alakuló ülésén a tagok három csoportba szerveződnek, amelyek a munkáltatókat, a munkavállalókat és a szervezett civil társadalom más alkotóelemeit képviselik.

(2)

A csoportok demokratikus, átlátható és autonóm módon működnek, a saját maguk által meghatározott elveknek és belső gyakorlatoknak megfelelően és az eljárási szabályzattal összhangban.

(3)

A tagok önkéntes alapon csatlakoznak valamelyik csoporthoz azzal a feltétellel, hogy annak tagjai csatlakozásukat jóváhagyják.

Egy tag egyidejűleg csak egyetlen csoporthoz tartozhat.

(4)

A csoportok részt vesznek az EGSZB és szervei munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában.

Minden esetben konszenzusra törekszenek a többi csoporttal.

Az eljárási szabályzat szerinti pozíciókra megválasztandó és kinevezendő személyekre, valamint az EGSZB szerveinek összetételére a csoportok tesznek javaslatot.

(5)

Mindegyik csoport rendelkezik titkársággal.

7. cikk – Csoportelnökök

(1)

Minden csoport saját tagjai közül megválasztja elnökét és adott esetben alelnökeit.

(2)

A csoportelnökök hivatalból az EGSZB Elnökségének is tagjai.

(3)

A csoportelnököknek tanácsadó szerepük van az EGSZB Elnöki Testülete és Elnöksége mellett az EGSZB fő politikai irányvonalainak kialakítása során.

(4)

A csoportelnökök – a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban – a kibővített Elnöki Testület keretében rendszeresen üléseket tartanak az Elnöki Testülettel, hogy hozzájáruljanak az Elnökség és a Közgyűlés munkájának előkészítéséhez.

8. cikk – Független tagok

(1)

Mivel a csoportokhoz történő csatlakozás önkéntes, a tagok dönthetnek úgy, hogy egyik csoporthoz sem csatlakoznak.

(2)

Azok a tagok, akik nem csatlakoznak egyik csoporthoz sem, nem élvezhetnek jelentős előnyöket a csoporthoz tartozó tagokkal szemben, illetve jelentős hátrányok sem érhetik őket.

(3)

A független tagok az EGSZB munkájában ugyanazon jogosultságokkal és kötelezettségekkel vesznek részt, mint azok a tagok, akik csatlakoztak valamely csoporthoz.

Azoknak a tagoknak, akik egyetlen csoporthoz sem csatlakoznak, biztosítani kell a megbízatásuk gyakorlásához szükséges anyagi és technikai támogatást.

Ezt a támogatást a főtitkárság biztosítja.

(4)

A független tagoknak az EGSZB munkájában való részvételére vonatkozó szabályokat az Elnökség határozza meg.

A titkárság által nyújtott anyagi támogatásra vonatkozó szabályokat a főtitkár javaslata alapján az Elnökség határozza meg.

(5)

A független tagok tanulmányozócsoportokban való részvételéről, valamint előadóként történő kinevezéséről a csoportokkal folytatott konzultáció után az EGSZB elnöke dönt.

(6)

A plenáris üléseken a felszólalási időt a független tagokat szem előtt tartva kell kiosztani.

(7)

A független tagok számára minden esetben biztosítani kell azt a jogot, hogy a csoportok tagjainak küldött információkhoz ők is hozzáférhessenek.

III. fejezet

A közgyűlés

9. cikk – A Közgyűlés összetétele

(1)

A Tanács által kinevezett EGSZB-tagok összességéből álló Közgyűlés plenáris ülések keretében ül össze.

(2)

A CCMI-küldöttek, a póttagok és a tanácsadók nem az EGSZB tagjai és nem tagjai a Közgyűlésnek sem.

10. cikk – A Közgyűlés hatáskörei

(1)

A Szerződések és más jogi eszközök által az EGSZB-re ruházott valamennyi hatáskört a Közgyűlés gyakorolja.

Hatásköreit azonban az eljárási szabályzatban, a magatartási kódexben vagy a tagokra vonatkozó szabályzatban szereplő más EGSZB-szerv hatáskörébe utalhatja az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.

Ezenkívül hatásköreit az eljárási szabályzatban meghatározott esetekben kifejezetten átruházhatja.

(2)

A Közgyűlés fennmaradó hatáskörökkel rendelkezik, azaz minden olyan hatáskör a Közgyűlést illeti meg, amelyet az eljárási szabályzat, a magatartási kódex vagy a tagokra vonatkozó szabályzat nem utal más szerv hatáskörébe.

(3)

A Szerződések által az EGSZB-re ruházott konzultatív hatáskör keretében az EGSZB által kidolgozott véleményeket és más aktusokat a Közgyűlés fogadja el.

(4)

A Közgyűlés fogadja el az eljárási szabályzatot, a magatartási kódexet és a tagokra vonatkozó szabályzatot.

(5)

A Közgyűlés az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban meghatározza az elnökségi tagok számát.

Rögzíti továbbá a szekciók számát és felelősségi köreit, valamint a csoportok javaslata alapján az egyes szekciókban és a CCMI-ben részt vevő tagok számát.

(6)

A Közgyűlés nevezi ki az EGSZB elnökét és alelnökeit, a szekcióelnököket és a CCMI elnökét, valamint a többi elnökségi tagot a három csoportelnök kivételével, akiket közvetlenül saját csoportjuk választ meg.

A csoportok javaslata alapján kinevezi továbbá a szekciók tagjait és a CCMI-küldötteket, valamint ezen testületek elnökségi tagjait, az albizottságok, a megfigyelőközpontok, a küldöttségek és az etikai bizottság tagjait, a quaestorokat és az eljárási szabályzat felülvizsgálatával foglalkozó bizottság tagjait.

(7)

A Közgyűlés a 12. cikk (8) bekezdésével összhangban az Elnökség bizonyos határozatai kapcsán felülvizsgálati vagy fellebbezési jogkörrel rendelkezik.

(8)

Az ezen cikk (2)–(7) bekezdésében meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át és nem utalhatók más szerv hatáskörébe.

IV. fejezet

Az EGSZB elnöksége

11. cikk – Az Elnökség összetétele

Az Elnökség a következő személyekből áll:

a)	az EGSZB elnöke;

b)	az EGSZB két alelnöke;

c)	a 37. cikk (2) bekezdés a) pontja második franciabekezdésének rendelkezései alapján megválasztott három csoportelnök;

d)	a szekcióelnökök és a CCMI elnöke; valamint

e)	a tagállamok számát meg nem haladó, változó számú tag.

12. cikk – Az Elnökség hatáskörei

(1)

Az EGSZB általános vezetéséért az Elnökség viseli a politikai felelősséget.

E felelősség gyakorlása során különösen ügyel arra, hogy az EGSZB, valamint annak szervei és személyzete által végzett tevékenység megfeleljen annak az intézményi szerepkörnek, amelyet a számára kijelöltek.

(2)

Az Elnökség feladata az EGSZB célkitűzéseinek, stratégiáinak és prioritásainak meghatározása valamennyi területen.

Az Elnökség határozza meg az EGSZB munkáinak ütemezését és értékeli az elvégzett munkát.

Az Elnöki Testülettel folytatott konzultációt követően elfogadja az EGSZB munkaprogramját.

(3)

Az Elnökség gyakorolja az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályok (1) (a „költségvetési rendelet”) és az eljárási szabályzat által meghatározott költségvetési és pénzügyi hatásköröket.

(4)

Az Elnökség feladata egyebek mellett:

—

az EGSZB-hez rendelt engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatainak ellátása a költségvetési rendelet előírásainak megfelelően. E hatásköreit a főtitkárra mint megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőre ruházza, meghatározva az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a főtitkár továbbruházhatja-e ezeket a hatásköreit további személyekre,

—	a hatályos költségvetési és pénzügyi eljárások tiszteletben tartásával a tagok, valamint a CCMI-küldöttek, a póttagok és a tanácsadók juttatásaira, illetve utazási és ellátási költségeinek megtérítésére alkalmazandó végrehajtási rendelkezések meghatározása,

—

az alkalmazandó költségvetési és pénzügyi eljárások tiszteletben tartásával az alábbiakra vonatkozó szabályok meghatározása:

—	a fogyatékossággal élő tagoknak, CCMI-küldötteknek, póttagoknak és tanácsadóknak nyújtandó támogatás,

—	a tagok és CCMI-küldöttek számára felmerülő képzési, informatikai, távközlési és irodaszerköltségek társfinanszírozása,

—	a tagok és a CCMI-küldöttek fogadási és reprezentációs költségeinek átvállalása vagy megtérítése,

—	tevékenységek engedélyezése a 13. cikk rendelkezéseivel összhangban.

(5)

Az Elnökség felel azért, hogy az EGSZB az emberi, költségvetési és technikai erőforrásokat rendeltetésszerűen használja.

Az Elnökség meghatározza az EGSZB belső felépítését és működését, és a főtitkár javaslata alapján elfogadja a szervezeti ábrát.

(6)

Az Elnökség az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban a csoportokkal folytatott konzultációt követően rögzíti az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseit.

(7)

Az Elnökség ad hoc csoportokat alakíthat a hatáskörébe tartozó bármilyen kérdés megvitatására. A 35. cikknek megfelelően állandó csoportokat is létrehozhat.

(8)

Bármely EGSZB-tag vagy a főtitkár kérésére az Elnökség pontosítja az eljárási szabályzatnak és végrehajtási rendelkezéseinek értelmezését. Az Elnökség előjogai tekintetében azonban a Közgyűlés hatáskörébe tartozik az eljárási szabályzat értelmezése.

Az Elnökség értelmező határozata ellen fellebbezés nyújtható be a Közgyűléshez az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseiben foglalt eljárás szerint.

A Közgyűlés határozata végleges.

(9)

Az Elnökség az e célból készített jelentés alapján félévente megvizsgálja, hogy az EGSZB által készített vélemények milyen intézkedéseket vontak maguk után.

(10)

Az Elnökség kellő időben mérlegeli a külső ellenőrző testületek vagy vizsgálati szervek javaslatait és ajánlásait.

(11)

Az Elnökség meghatározza saját működési szabályait.

13. cikk – Tevékenységek engedélyezése

Az Elnökség eseti alapon határozatokkal engedélyezheti az EGSZB konzultatív szerepéhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó tevékenységeket. Ez különösen a következőkre vonatkozik:

—

fórumok, platformok és a tematikus konzultációt szolgáló más szervezeti egységek EGSZB általi létrehozása, összeállítása és irányítása, valamint az EGSZB részvétele módjának meghatározása az európai uniós intézmények által felállított vagy a részvételükkel működő szervezeti egységekben, határozat a tagok külső szervezetekben való részvételéről,

—	a részvétel rendszeres nyomon követés és értékelés tárgyát képezi. A tagok kiegyensúlyozott módon és rotációs rendszerben képviseltetik magukat a külső szervezeti egységekben,

—	tanulmányok készítése, megrendelése és közzététele,

—	székhelyen kívüli munkalátogatások és rendezvények szervezése.

14. cikk – Szakpolitikák értékelése

(1)

Az Elnökség adott esetben engedélyezi szakpolitikák értékelését.

(2)

„Szakpolitikák értékelése” alatt az Európai Unió olyan szakpolitikáinak vagy jogalkotási eszközeinek utólagos értékelése értendő, amelyek végrehajtása már folyamatban van.

Az utólagos értékelés kvalitatív és célirányos.

A szakpolitikák értékelése a gazdasági, szociális és környezeti hatásokat veszi figyelembe.

(3)

A szakpolitikák értékelése az eljárási szabályzatban meghatározott vélemények vagy értékelő jelentések formájában történhet.

—

Amennyiben az értékelések az Európai Unió intézményeinek kifejezett felkérésére vagy saját kezdeményezésre készülnek, hogy kifejezzék a szervezett civil társadalomnak az uniós szakpolitikák hatásával kapcsolatos álláspontjait, véleményeit és kéréseit, akkor azokat vélemény formájában kell elfogadni.

—	Amennyiben az Európai Unió intézményeinek kifejezett felkérésére készülnek és céljuk, hogy tényszerű információkat, következtetéseket és ajánlásokat ismertessenek, akkor értékelő jelentések formájában kell őket elfogadni.

15. cikk – Az EGSZB Elnökségének működése

(1)

Az Elnökség elnöki tisztét az EGSZB elnöke, illetve távollétében az egyik alelnök látja el.

Az Elnökség a plenáris ülésszakok előtt rendes ülés keretében ül össze, szükség szerint pedig rendkívüli ülést is tarthat.

(2)

Az Elnökséget az elnök hivatalból, vagy legalább 10 elnökségi tag kérésére hívja össze.

(3)

Az Elnökség minden üléséről jegyzőkönyv készül,

amelyet a következő ülésen az Elnökség elé terjesztenek jóváhagyásra.

(4)

Az Elnökség írásbeli eljárás keretében is eljárhat.

Ennek szabályait az Elnökség a saját működési szabályaiban fekteti le.

(5)

Az ötévenkénti tisztújításkor az új EGSZB első üléséig a folyamatban lévő ügyekben a leköszönő Elnökség intézkedik.

(6)

„Folyamatban lévő ügy” mindaz, amivel a szolgáltatás folytonossága és az EGSZB rendes működése érdekében foglalkozni kell az EGSZB leköszönő tagjai hivatali idejének vége és az új EGSZB beiktatása között („két hivatali idő közötti időszak”). Ilyenek például:

—	a napi munkával kapcsolatos ügyek, amelyek elvégzése szükséges, de nem jár új, az EGSZB-t tartósan elkötelező határozatok meghozatalával,

—	olyan folyó ügyek, amelyek kapcsán korábban született döntés, és a velük kapcsolatos eljárás előrehaladott szakaszban van és lezárásra vár,

—	azok a sürgős ügyek, amelyek késedelmes megoldása káros hatással lenne az EGSZB számára. Ebben az esetben az Elnökség meghatalmazhat kizárólag egy olyan tagot, akinek a megbízatását megújították, hogy a két hivatali idő közötti időszakban folytasson bizonyos meghatározott tevékenységeket.

16. cikk – A külső vagy intézményközi együttműködéshez kapcsolódó megbízatások

(1)

Az Elnökség megbízhatja az EGSZB elnökét, hogy az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, illetve külső szervekkel vagy szervezetekkel együttműködési megállapodásokról tárgyaljon és ilyen megállapodásokat kössön.

(2)

Az Elnökség ezenkívül megbízhatja az EGSZB főtitkárát vagy valamely igazgatóját, hogy az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, illetve külső szervekkel vagy szervezetekkel tisztán adminisztratív megállapodásokról tárgyaljon és ilyen megállapodásokat kössön. Az Elnökség ilyen értelmű meghatalmazást is adhat a fent említett személyeknek.

(3)

A megbízásnak és a meghatalmazásnak tartalmaznia kell a megbízás vagy meghatalmazás hatályát, kiterjedését és korlátait, illetve rögzítenie kell az adott megállapodás EGSZB nevében történő tárgyalására és megkötésére vonatkozóan követendő eljárást.

17. cikk – Pénzügyi és költségvetési bizottság (CAF)

(1)

Pénzügyi és költségvetési bizottság (CAF) jön létre, amely tizenkét tagból áll: egy elnökből, aki az EGSZB két alelnökének egyike és tizenegy tagból, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(2)

A pénzügyi és költségvetési bizottság feladatai a következők:

a)	Megkapja a főtitkár által benyújtott, a következő pénzügyi évre szóló kiadási és bevételi előirányzatok előzetes tervezetét; megvizsgálja, és megvitatja azt a főtitkárral, majd, megjegyzéseivel és módosítási javaslataival ellátva, jóváhagyásra az Elnökség elé tejeszti.

b)	Kidolgozza az Elnökség pénzügyi és költségvetési tárgyú határozattervezeteit, vagy a pénzügyi és költségvetési hatással járó szervezeti tárgyú határozattervezeteit.

Tanácsokat ad az Elnökségnek a következők vonatkozásában:

—	bármely fontos kérdés, amely veszélyeztetheti az előirányzatok megfelelő kezelését vagy megakadályozhatja a kitűzött célok elérését, különösen az előirányzatok felhasználására vonatkozó előrejelzések tekintetében,

—	az aktuális költségvetés végrehajtása, az előirányzatok átcsoportosítása, a létszámtervvel kapcsolatos költségvetési vonzatok, az épületekkel kapcsolatos projekteket illető igazgatási előirányzatok és műveletek. Ennek keretében értékeli a mindenkori helyzetet és jövőbeli fellépéseket javasol,

—	a mentesítési eljárás, a főtitkárral és az Európai Parlament előadójával szoros együttműködésben.

(3)

Az Elnökség további jogkörökkel is felruházhatja a pénzügyi és költségvetési bizottságot.

(4)

A pénzügyi és költségvetési bizottság jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti saját belső szabályainak tervezetét.

(5)

A pénzügyi és költségvetési bizottság tevékenységéről jelentést nyújt be az Elnökség rendes üléseire.

(6)

A pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke képviseli az EGSZB-t az Európai Unió költségvetési hatóságával szemben, és erről beszámol az Elnökségnek.

18. cikk – Kommunikációs bizottság (COCOM)

(1)

Kommunikációs bizottság (COCOM) jön létre, amely tizenkét tagból áll: egy elnökből, aki az EGSZB két alelnökének egyike és tizenegy tagból, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(2)

A kommunikációs bizottság feladatai a következők:

a)	Megadja a szükséges impulzusokat az EGSZB kommunikációs stratégiájához, és figyelemmel kíséri azt.

b)	Tanácsokat ad az EGSZB Elnökségének és elnökének a kommunikáció terén.

c)	Koordinálja a kommunikációért, a sajtó- és médiakapcsolatokért, valamint a kultúráért felelős szervezeti egységek tevékenységét, biztosítva, hogy e tevékenységek összhangban legyenek az EGSZB jóváhagyott stratégiáival és programjaival.

(3)

A kommunikációs bizottság jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti saját belső szabályainak tervezetét.

(4)

A kommunikációs bizottság jelentést nyújt be tevékenységeiről az Elnökség rendes üléseire.

V. fejezet

Az Elnöki Testület

19. cikk – Az EGSZB elnöke

(1)

Az elnök képviseli az EGSZB-t.

Ezt a képviseleti jogot átruházhatja valamelyik alelnökre vagy szükség esetén egy másik tagra.

(2)

Az elnök – a Szerződéseknek, a hatályban lévő jogi eszközöknek és az eljárási szabályzatnak megfelelően eljárva – irányítja az EGSZB és annak szervei által végzett tevékenységeket.

(3)

Az EGSZB elnöke hívja össze és vezeti a Közgyűlés, az Elnökség és a kibővített Elnöki Testület üléseit.

Az elnök rendelkezik mindazon jogosítványokkal, melyek ezen szervek tanácskozásainak vezetéséhez, valamint azok megfelelő lefolytatásának biztosításához szükségesek.

(4)

Az elnök az alelnököket állandó jelleggel bevonja tevékenységébe, és meghatározott, saját hatáskörébe tartozó feladatokat vagy saját hatáskörébe tartozó egyedi felelősséget is rájuk bízhat.

Az alelnökök a rájuk ruházott feladatok vagy felelősségek tekintetében az elnöknek tartoznak felelősséggel.

(5)

Az elnök beszámol a Közgyűlésnek arról, hogy a plenáris ülésszakok közötti időszakban milyen lépéseket és intézkedéseket tett az EGSZB nevében.

Ezt a tájékoztatást vita követheti.

(6)

Az elnök pontosan meghatározott időtartamra a főtitkárt is megbízhatja meghatározott feladatokkal, aki beszámol az elnöknek ezek elvégzéséről.

(7)

Az EGSZB-t, mint a személyes adatok kezelőjét, az elnök képviseli.

Az EGSZB nevében az elnök látja el a személyes adatok védelméről szóló hatályos jogszabályok által az EGSZB-re mint az Európai Unió szervére ruházott feladatokat és felelősségi köröket.

E hatáskör átruházható a főtitkárra.

(8)

Megválasztását követően az elnök ismerteti a Közgyűléssel a megbízatásának időtartamára vonatkozó munkaprogramját.

Megbízatásának lejártakor összegzést készít a Közgyűlés számára az elvégzett munkáról.

E két beszámolót a Közgyűlés megvitatja.

20. cikk – Az Elnöki Testület

(1)

Az EGSZB Elnöki Testülete az elnökből és a két alelnökből áll.

(2)

Az egyik alelnök a pénzügyi és költségvetési bizottság, a másik a kommunikációs bizottság elnöke. Feladataikat mindketten az elnök felügyelete alatt látják el.

(3)

Az EGSZB Elnöki Testülete a csoportelnökökkel közös értekezleten – mint kibővített Elnöki Testület – készíti elő az Elnökség és a Közgyűlés munkáját.

Ezekre az értekezletekre a szekcióelnököket is meghívhatják.

(4)

Az Elnöki Testület évente legalább kétszer összeül a csoportok és a szekciók elnökeivel, illetve a CCMI elnökével az EGSZB munkaprogramjának meghatározása, valamint a munkaprogram végrehajtásának értékelése érdekében, és adott esetben javaslatokat terjeszt az Elnökség elé.

21. cikk – A kibővített Elnöki Testület

(1)

A kibővített Elnöki Testület az Elnöki Testületből és a csoportelnökökből áll.

(2)

A kibővített Elnöki Testület szerepe a következő:

a)	az Elnökség és a Közgyűlés munkájának előkészítése és megkönnyítése;

b)	sürgős esetben vagy rendkívüli körülmények esetén a szükséges döntések lehetővé tétele;

c)	tanácsadás az Elnökségnek az EGSZB szakpolitikáinak alakításában;

d)	egyeztetés a tanulmányozócsoport méretével és tevékenységeivel kapcsolatos nézeteltérések esetén;

e)	javaslat benyújtása az Elnökségnek a Közgyűlés napirendjére;

f)	adott esetben az eljárási szabályzattal összhangban tanácsadás a tisztviselők kinevezéséről és az egyéb alkalmazottak felvételéről.

(3)

A kibővített Elnöki Testület az Elnökség és a Közgyűlés munkájának előkészítése érdekében, illetve más szükséges esetekben ül össze.

Ezenkívül évente legalább kétszer összeül a szekcióelnökökkel és a CCMI elnökével az EGSZB munkaprogramjának meghatározása, valamint a munkaprogram végrehajtásának értékelése érdekében, és adott esetben javaslatokat terjeszt az Elnökség elé.

A kibővített Elnöki Testület üléseire adott esetben más személyek is meghívhatók.

VI. fejezet

A szekciók

22. cikk – A szekciók létrehozása

(1)

Az EGSZB konzultatív tevékenysége tematikus szekciókba szervezve zajlik, kivéve, ha az eljárási szabályzat másként rendelkezik.

(2)

Az EGSZB a szekciókat minden ötévenkénti tisztújításakor a beiktató ülésen hozza létre.

A szekciókat a Közgyűlés hozza létre azokon a területeken, ahol a Szerződések hatáskört ruháznak az EGSZB-re.

(3)

A szekciók listáját és hatásköreit minden ötévenkénti tisztújításkor felül lehet vizsgálni.

23. cikk – A szekciók tagjai

(1)

A szekciók tagjainak számát a Közgyűlés állapítja meg.

(2)

A szekciók tagjait a csoportok javaslatai alapján a Közgyűlés nevezi ki. A kinevezés két és fél évre szól és meghosszabbítható.

(3)

Az elnök kivételével az EGSZB minden tagja legalább egy szekciónak tagja kell hogy legyen.

Egy tag nem tartozhat kettőnél több szekcióhoz, kivéve, ha kilenc vagy annál kevesebb EGSZB-taggal rendelkező tagállamot képvisel.

Háromnál több szekcióhoz senki sem tartozhat.

(4)

Ha a szekciók valamely tagja helyett új tagot kell állítani, ez a kinevezéssel azonos szabályok szerint történik.

Az új tagnak nem szükséges ugyanahhoz a csoporthoz tartoznia, mint a korábbi tagnak.

24. cikk – A szekciók elnöke és elnöksége

(1)

Az egyes szekciók – két és fél évre megválasztott – elnöksége tizenkét tagot számlál az elnökkel és a három alelnökkel együtt.

(2)

Az egyes szekciók elnökségének tagjait a csoportok javaslatára a Közgyűlés nevezi ki.

Az egyes szekciók elnöke és elnökségének egyéb tagjai újraválaszthatók.

(3)

A csoportok a következő feltételek szerint váltják egymást a szekciók elnöki tisztének betöltésében:

—	A szekciók egyik fele elnöki tisztének betöltésében a csoportok az ötéves megbízatási időszak kezdetén váltják egymást rotációs rendszerben.

—	A szekciók másik fele elnöki tisztének betöltésében a csoportok két és fél év után, a félidei tisztújítás alkalmával váltják egymást rotációs rendszerben.

—	Egy adott csoport legfeljebb két egymást követő két és fél éves megbízatási időszak alatt töltheti be egy adott szekció elnöki tisztét.

25. cikk – A szekciók feladatai

(1)

A szekciók feladata, hogy véleménytervezeteket fogadjanak el azokban a témakörökben, amelyekre felkérést kaptak.

(2)

Feladatuk lehet az is, hogy értékelőjelentés- és tájékoztatójelentés-tervezeteket fogadjanak el.

(3)

E feladatok ellátásához minden szekciónak titkárság áll a rendelkezésére.

VII. fejezet

Albizottságok és megfigyelőközpontok

26. cikk – Albizottságok

(1)

A Közgyűlés – az Elnökség kezdeményezésére – kivételes esetekben albizottságokat alakíthat azzal a feladattal, hogy szigorúan horizontális és általános jellegű kérdésekről véleménytervezetet készítsenek.

A tervezeteket ismertetik az Elnökséggel, és a Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

Az albizottságok tagjait a csoportok javaslatára a Közgyűlés nevezi ki.

(2)

A plenáris ülésszakok közötti időszakban az Elnökség is létrehozhat albizottságokat.

Tagjaikat a csoportok javaslatai alapján ki is nevezheti.

Ebben az esetben az albizottság létrehozásáról és tagjainak kinevezéséről szóló határozatot a Közgyűlésnek utólag jóvá kell hagynia.

(3)

Egy albizottság csak egy kérdéssel foglalkozhat,

és működése megszűnik, amint a Közgyűlés szavazott az általa kidolgozott véleménytervezetről.

(4)

Ha egy kérdés több szerv hatáskörébe is tartozik, az albizottság tagjai az érintett szervek tagjai közül kerülnek ki.

(5)

A szekciókra vonatkozó rendelkezéseket – a szükséges változtatásokkal – az albizottságokra is alkalmazni kell.

27. cikk – Megfigyelőközpontok

(1)

Az EGSZB megfigyelőközpontokat hozhat létre, ha a felmerülő téma jellege, terjedelme és komplexitása a munkamódszerek, eljárások és az alkalmazandó eszközök különleges rugalmasságát kívánja meg.

(2)

A megfigyelőközpontok létrehozása közgyűlési határozattal történik, amely adott esetben az Elnökség korábbi – valamely szekció vagy csoport javaslatán alapuló – határozatát erősíti meg.

(3)

A megfigyelőközpont létrehozására vonatkozó közgyűlési határozat meghatározza a megfigyelőközpont tevékenységének tárgyát, a megfigyelőközpont felépítését, összetételét és működésének időtartamát.

A határozatot az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a későbbiekben visszavonhatja vagy módosíthatja.

(4)

A megfigyelőközpontok tagjait a csoportok javaslatai alapján a Közgyűlés nevezi ki.

(5)

A szekciók és a CCMI hatásköreinek sérelme nélkül a megfigyelőközpontok, a saját illetékességi területükön, tájékoztató dokumentumokat készíthetnek, és az Európai Unió jogi eszközeinek vagy azok hiányának hatásairól szóló tanulmányokat állíthatnak össze.

Ezek a tájékoztató dokumentumok és tanulmányok, ha a Közgyűlés úgy határoz, továbbíthatók az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak vagy bármely más európai uniós intézménynek vagy szervnek.

(6)

Minden megfigyelőközpont egy szekció felügyelete alatt működik.

(7)

Az Elnökség engedélyezheti a szekcióknak, hogy egy adott véleménytervezet előkészítését egy hozzájuk kapcsolódó megfigyelőközpontra bízzák.

A megfigyelőközpont által elkészített véleménytervezetet elfogadás céljából a szekció elé terjesztik.

Amennyiben a véleménytervezetet a szekció elfogadja, maga nyújtja be azt elfogadásra a Közgyűlésnek.

VIII. fejezet

Konzultatív bizottságok

28. cikk – Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)

(1)

Az EGSZB – ötéves tisztújításának időpontjától számított három hónapon belül, a Közgyűlés plenáris ülésén – létrehozza az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságát (CCMI).

(2)

A CCMI EGSZB-tagokból, valamint az ipari szerkezetváltás által érintett különböző gazdasági és szociális ágazatok, illetve a civil társadalom reprezentatív szervezeteinek küldötteiből áll. A tagok és küldöttek számát a Közgyűlés határozza meg az Elnökség javaslata alapján.

A CCMI-tagok megbízatása két és fél évre szól. A CCMI-küldöttek megbízatása öt évre szól. A megbízatás mindkét esetben megújítható.

(3)

A CCMI tagjait a csoportok javaslatai alapján a Közgyűlés nevezi ki.

(4)

A CCMI küldötteit a csoportok ajánlásai nyomán az Elnökség javaslatára a Közgyűlés nevezi ki.

A küldöttek kinevezésére vonatkozó javaslatokról az egyes csoportok döntenek az eljárási szabályzattal összhangban.

(5)

A CCMI elnöke tagja az EGSZB Elnökségének, amelynek két és fél évente jelentést készít a konzultatív bizottság tevékenységéről.

(6)

A küldöttek az EGSZB-tagokkal azonos feltételek mellett jogosultak juttatásokra, valamint utazási és ellátási költségtérítésre.

A CCMI-küldöttek nem jelölhetnek ki póttagokat a CCMI üléseire és az előkészítő munkákra.

(7)

A CCMI titkársággal rendelkezik.

29. cikk – Egyéb konzultatív bizottságok létrehozása

(1)

Az EGSZB más konzultatív bizottságokat is létrehozhat, ha ez a Szerződések vagy más jogi eszközök által az EGSZB-re ruházott feladatok teljesítéséhez szükségesnek bizonyul.

Ezeket az EGSZB tagjai és a szervezett civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket az EGSZB a munkájába be kíván vonni.

(2)

Új konzultatív bizottságok létrehozásához előzetesen meg kell szerezni az EU költségvetési hatóságainak kifejezett engedélyét.

(3)

Konzultatív bizottság létrehozásáról a Közgyűlés – az Elnökség határozatát jóváhagyva – határoz.

A konzultatív bizottságot létrehozó közgyűlési határozat megállapítja a bizottság tevékenységének tárgyát, a bizottság felépítését, összetételét, működésének időtartamát, valamint adott esetben azt, hogy milyen feltételekkel delegálhatók küldöttek a bizottságba.

IX. fejezet

Párbeszéd európai uniós és harmadik országok gazdasági és szociális szervezeteivel

30. cikk – Kapcsolat külső szervezetekkel

(1)

Az EGSZB az Elnökség kezdeményezésére strukturált kapcsolatokat tarthat fenn az Európai Unió és harmadik országok gazdasági és szociális tanácsaival vagy hasonló intézményeivel, valamint gazdasági és szociális jellegű civil szervezeteivel.

(2)

Hasonlóképpen az EGSZB intézkedéseket tehet gazdasági és szociális tanácsok vagy hasonló intézmények létrehozásának támogatására azokban az országokban, amelyekben ezek még nem léteznek.

31. cikk – Küldöttségek és konzultatív vegyes bizottságok

(1)

A Közgyűlés az Elnökség javaslatára küldöttségeket jelölhet ki az Európai Unión kívüli államok vagy államszövetségek szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és szociális alkotóelemeivel való kapcsolattartás céljából.

(2)

Az EGSZB és a tagjelölt országok szervezett civil társadalmát képviselő partnerek közötti együttműködés konzultatív vegyes bizottságok formájában valósul meg, amennyiben a társulási tanácsok létrehoztak ilyeneket.

Ennek hiányában az együttműködés kapcsolattartó csoportokban történik.

A konzultatív vegyes bizottságok és a kapcsolattartó csoportok tagjait a csoportok javaslatai alapján az Elnökség nevezi ki.

(3)

A konzultatív vegyes bizottságok és a kapcsolattartó csoportok közös jelentéseket és nyilatkozatokat dolgoznak ki, amelyeket az EGSZB eljuttathat az illetékes intézményekhez és az érintett szereplőkhöz.

X. fejezet

Egyéb szervek

32. cikk – A quaestorok csoportja

(1)

A Közgyűlés az Elnökség javaslatára minden két és fél éves időszakra megválaszt három EGSZB-tagot, akik a quaestorok csoportját alkotják.

(2)

A quaestorok nem lehetnek egyben a következő testületek tagjai is:

—	az EGSZB Elnöksége,

—	a pénzügyi és költségvetési bizottság (CAF),

—	az etikai bizottság, valamint

—	az auditbizottság.

(3)

A quaestorok az alábbi feladatokat látják el:

a)	figyelemmel kísérik a tagokra vonatkozó szabályzat alkalmazását, és gondoskodnak annak megfelelő végrehajtásáról;

b)	a tagokra vonatkozó szabályzat tökéletesítését és továbbfejlesztését célzó javaslatokat dolgoznak ki;

c)	megfelelő intézkedések megtételével igyekeznek megoldani a tagokra vonatkozó szabályzat alkalmazásához kapcsolódó esetleges kétséges vagy konfliktushelyzeteket;

d)	a tagokra vonatkozó szabályzat alkalmazását illetően biztosítják az EGSZB tagjai és a főtitkárság közötti kapcsolatot.

33. cikk – Az etikai bizottság

(1)

Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés minden két és fél éves időszakra tizenkét EGSZB-tagot – a nemek paritását szem előtt tartva hat teljes jogú tagot és hat tartaléktagot – választ meg, akik az etikai bizottságot alkotják.

E választás részletes szabályait a magatartási kódex 10. cikke határozza meg.

(2)

Az etikai bizottság tagja nem lehet egyben a következő testületek tagja is:

—	az EGSZB Elnöksége,

—	a quaestorok csoportja, valamint

—	az auditbizottság.

(3)

Az etikai bizottság elnökét az EGSZB három csoportja saját tagjai közül rotációs alapon jelöli ki két és fél éves ciklusokra.

34. cikk – Az auditbizottság

(1)

Auditbizottság jön létre, amely tanácsadó szerepet tölt be az Elnökség mellett az audit terén.

(2)

A költségvetési rendelet 123. cikke értelmében a belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságra ruházott feladatokat az auditbizottság látja el.

Az auditbizottság felelős a belső ellenőr függetlenségének biztosításáért, a belső ellenőrzési munka minőségének nyomon követéséért, valamint annak biztosításáért, hogy a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat az EGSZB szolgálatai megfelelően figyelembe vegyék és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket.

(3)

Az auditbizottság az Elnökségnek tesz jelentést.

(4)

Az Elnökség határozza meg az auditbizottság felépítését, összetételét, feladatait és működési szabályait, figyelembe véve az EGSZB szervezeti autonómiáját és a független szakértők véleményének fontosságát.

(5)

Az auditbizottság tagjait a csoportok javaslatára az Elnökség nevezi ki.

Az auditbizottság elnökét az EGSZB három csoportja rotációs alapon jelöli, két és fél éves ciklusokra.

(6)

Az auditbizottság tagja nem lehet egyben a következő szervek tagja is:

—	az EGSZB Elnöksége,

—	a pénzügyi és költségvetési bizottság (CAF),

—	a quaestorok csoportja, valamint

—	az etikai bizottság.

(7)

Az auditbizottság a költségvetési rendelettel és a vonatkozó nemzetközi belső ellenőrzési normákkal összhangban elfogadja a belső ellenőrre vonatkozó alapszabály tervezetét, és elfogadás céljából benyújtja azt az Elnökségnek.

35. cikk – Állandó csoportok

(1)

Az EGSZB állandó csoportot hozhat létre, ha a felmerülő téma a civil társadalom számára kiemelt fontosságú uniós szakpolitika részét képezi, így annak jellege különösen elmélyült nyomon követést igényel.

(2)

Az állandó csoportok létrehozása elnökségi határozattal történik, valamely szekció vagy csoport javaslata alapján.

(3)

Az állandó csoport létrehozására vonatkozó elnökségi határozat meghatározza az állandó csoport tevékenységének tárgyát, a csoport felépítését, összetételét és működésének időtartamát. Az állandó csoport működésének időtartama nem nyúlhat túl az EGSZB aktuális megbízatási időszakának végén.

(4)

Az egyes állandó csoportok tagjait a csoportok javaslatai alapján az Elnökség nevezi ki.

(5)

Minden állandó csoport egy szekció felügyelete alatt működik.

XI. fejezet

Kategóriák

36. cikk – Kategóriák

(1)

Az EGSZB tagjai önkéntes alapon olyan kategóriákba szerveződhetnek, amelyek az Európai Unió szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és társadalmi érdekeit képviselik.

(2)

Egy-egy kategória az EGSZB legalább tíz tagjából áll.

Ha nézeteltérés alakul ki azt illetően, hogy egy tag tartozhat-e egy adott kategóriához, akkor az adott kategória tagjaival történő konzultációt követően a kérdésben az Elnökség határoz.

Egy tag egyidejűleg csak egyetlen kategóriához tartozhat.

(3)

A kategóriák létrehozását az Elnökség hagyja jóvá, és erről tájékoztatja a Közgyűlést.

(4)

Az adott kategória létrehozását jóváhagyó elnökségi határozat meghatározza a kategória tevékenységének tárgyát, a kategória felépítését, összetételét, működésének időtartamát és működési szabályait.

A határozatot az Elnökség a későbbiekben visszavonhatja vagy módosíthatja.

MÁSODIK RÉSZ

ELJÁRÁSOK

I. CÍM

AZ EGSZB BEIKTATÁSÁRA ÉS AZ EGYES TISZTSÉGEKET BETÖLTŐ SZEMÉLYEK MEGVÁLASZTÁSÁRA ÉS KINEVEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

I. fejezet

Az EGSZB beiktatására vonatkozó eljárás

37. cikk – A Közgyűlés első ülése és az EGSZB beiktatása

(1)

Minden ötévenkénti tisztújítás után a Közgyűlés első ülésszakát az EGSZB beiktatásának szentelik.

Az ülést – amelyet a korelnök hív össze és vezet le – legkésőbb az EGSZB-tagok kinevezéséről szóló tanácsi határozat kelte után 40 naptári nappal meg kell tartani, amennyiben a Tanács addigra kinevezi a tagok legalább felét.

Abban az esetben, ha az EGSZB-tagok kinevezése nem egyazon tanácsi határozatban történik, a fenti határidő kiszámításához az EGSZB-tagok többségének kinevezéséről szóló tanácsi határozat kelte az irányadó.

(2)

A beiktató ülésen az alábbiakra kerül sor:

A csoportok megalakítása

—	Az EGSZB tagjai nyilatkoznak arról, hogy melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ezáltal megalakul a három csoport.

—	A csoportok elvonulnak, és adott esetben külön, csak az adott csoport tagjainak részvételével tartott ülésen megválasztják elnöküket és alelnökeiket.

—	A három csoportelnök nevét közlik a Közgyűléssel.

A szekciók megalakítása

—	A Közgyűlés meghatározza a szekciók számát és hatásköreit.

—	Az EGSZB tagjai nyilatkoznak arról, hogy mely szekciókhoz kívánnak csatlakozni.

—	A Közgyűlés kinevezi a szekciók tagjait és létrehozza a szekciókat.

Az EGSZB Elnökségének megalakítása

—	A Közgyűlés meghatározza az elnökségi tagok számát.

—	A Közgyűlés az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban a beiktatásának időpontjától számított két és fél évre megválasztja az Elnökségnek a csoportelnökökön kívüli tagjait.

d)	Tagok kinevezése az EGSZB többi felelős posztjára az eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.

(3)

A korelnök elnökletével semmilyen, ezektől az intézkedésektől eltérő témájú vitát nem lehet lefolytatni.

38. cikk – Félidei tisztújító ülés

(1)

Az EGSZB felelős posztjain a tisztújításra az ötéves hivatali idő félidejében, tehát két és fél évvel az EGSZB beiktatása után kerül sor.

(2)

A Közgyűlésnek azt az ülését, amelyen az ötéves ciklus második két és fél éves periódusára megválasztják vagy kinevezik az előző bekezdésben említett posztokat betöltő tagokat, az EGSZB leköszönő elnöke hívja össze.

(3)

Ezt az ülést az abban a hónapban tartott ülésszak elején kell megtartani, amelyikben az első Elnökség hivatali ideje lejár. Az ülést az EGSZB leköszönő elnöke vezeti.

II. fejezet

A választásra és a kinevezésre vonatkozó eljárás

1. szakasz – Az elnökségi tagok megválasztására vonatkozó eljárás

39. cikk – Előkészítő bizottság és jelöltlisták az elnökségi tagok megválasztásához

(1)

A Közgyűlés saját tagjaiból előkészítő bizottságot hoz létre, amelyben a három csoport tagjai kiegyensúlyozott arányban, az egyes tagállamok pedig egy-egy fővel képviseltetik magukat.

Az előkészítő bizottság tagjai nem pályázhatnak az elnökségi tagságra.

(2)

Az előkészítő bizottság feladata az elnökségi tagságra pályázók listájának (vagy listáinak) összegyűjtése a csoportoktól, a jelentkezések megvizsgálása abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jelen cikk (6) bekezdésében foglalt követelményeknek, valamint a jelöltlistának (vagy jelöltlistáknak) a Közgyűlés elé terjesztése az Elnökség megválasztása céljából.

(3)

A csoportok – akiket ebben az eljárásban a csoportelnökök képviselnek – részt vesznek az Elnökség összetételére vonatkozó, közös lista formájában a Közgyűlés elé terjesztendő javaslat megfogalmazását célzó tárgyalásban.

(4)

Az előkészítő bizottsághoz legalább huszonöt tag is benyújthat teljes alternatív jelöltlistát.

(5)

Az előkészítő bizottság először a csoportok által előterjesztett közös listát nyújtja be a Közgyűlésnek szavazásra. Adott esetben az alternatív jelöltlistákat is benyújthatja.

(6)

Ahhoz, hogy a Közgyűlés szavazhasson róluk, a jelöltlistáknak meg kell felelniük az 1. cikk (5) bekezdésében és a 41. cikkben említett követelményeknek, és csatolni kell hozzájuk a rajtuk szereplő valamennyi jelölt elfogadó nyilatkozatát, megjelölve, hogy melyik pozícióra pályáznak.

40. cikk – Az Elnökség tagjainak megválasztása

Az elnökségi tagok megválasztására vonatkozó eljárást szakaszokban, adott esetben több fordulóban kell lefolytatni az alábbi sorrendben:

(1)

Első lépésként a Közgyűlés határoz az Elnökségbe jelöltek listájáról vagy listáiról.

a)	Első körben a csoportok által ismertetett közös listát bocsátják szavazásra. Ha a listát az EGSZB tagjainak több mint kétharmada támogatja, akkor az Elnökség tagjai megválasztásra kerülnek.

Ha a közös lista nem kapja meg a szükséges többséget, akkor szavazásra bocsátják az alternatív listát vagy adott esetben – az előkészítő bizottság által meghatározott sorrendben – az alternatív listákat.

Ha a listát az EGSZB tagjainak több mint kétharmada támogatja, akkor az Elnökség tagjai megválasztásra kerülnek.

c)	Ha a Közgyűlés elé terjesztett listák egyike sem kapja meg a szükséges többséget, akkor a fenti a) és b) pontban meghatározott eljárásnak megfelelően második fordulót kell tartani. Ebben az esetben a szükséges többséget az EGSZB tagjainak többsége jelenti.

Ha a második körben a listák egyike sem kapja meg az új szükséges többséget, akkor az ülést felfüggesztik és egy másik napra halasztják.

Az újból összehívott ülésen a fenti a) és b) pontban meghatározott eljárásnak megfelelően harmadik fordulót kell tartani.

Ebben az esetben a szükséges többséget a jelen lévő vagy képviselt tagok többsége jelenti.

(2)

Az elnökségi tagok listájának Közgyűlés általi elfogadását követően sor kerül a második szakaszra, amelyben a Közgyűlés – szükség esetén több fordulóban – az alábbi feltételeket szem előtt tartva megválasztja az Elnökség különböző posztjait betöltő tagokat, a csoportelnökök kivételével:

a)	Csak azok az elnökségi tagok választhatók meg, akik szerepelnek a Közgyűlés által előzetesen elfogadott listán.

A szavazás az alábbi sorrendben történik:

i.	az EGSZB elnökének megválasztása;

ii.	az EGSZB két alelnökének megválasztása;

iii.	a szekcióelnökök megválasztása;

iv.	a CCMI elnökének megválasztása.

c)	A szükséges többséget a jelen lévő vagy képviselt tagok többsége jelenti.

Amennyiben valamelyik szavazás során egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, akkor második fordulóra kerül sor. Ebben a fordulóban azonban csak az első körben legtöbb szavazatot kapott két jelöltre lehet szavazni.

Azt a jelöltet nevezik ki, aki a második szavazás során a legtöbb szavazatot kapja.

41. cikk – Az elnökségi tagok megválasztásának feltételei

Az elnökségi tagok megválasztása során meg kell felelni az alábbi feltételeknek. Enélkül a választás érvénytelennek minősül.

(1)

Az Elnökség összetételének összhangban kell lennie az 1. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseivel és tükröznie kell a csoportok közötti általános egyensúlyt, valamint a földrajzi egyensúlyt, éspedig úgy, hogy minden tagállamnak legalább egy, illetve legfeljebb három képviselője legyen.

(2)

Az EGSZB elnökének személyét két és fél éves hivatali időre rotációs rendszerben, váltakozva a három csoport tagjai közül választják.

(3)

A két alelnököt két különböző, az EGSZB elnökének csoportjától eltérő csoport tagjai közül kell választani.

(4)

Az EGSZB elnöke és alelnökei nem választhatók újra.

(5)

A megbízatásának lejártát követő két és fél éves időszakban az EGSZB elnöke az EGSZB alelnökeként, csoport- vagy szekcióelnökként, illetve a CCMI elnökeként nem lehet az Elnökség tagja.

42. cikk – Az Elnökség tagjainak helyettesítése

(1)

Ha az Elnökség valamely tagjának megbízatása a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetek valamelyike miatt megszűnik, a tag helyettesítésére a 41. cikkben rögzített feltételek szerint állítanak új tagot a megbízatás fennmaradó időtartamára.

(2)

A helyettesítésről a Közgyűlés szavaz annak a csoportnak a javaslata alapján, amelyhez a helyettesítendő tag tartozik. Ha a helyettesítendő tag nem tartozik csoporthoz, akkor a csoportok közösen javasolnak helyettest.

A szükséges többséget a jelen lévő vagy képviselt tagok többsége jelenti.

Ha a szavazás során az érintett csoport által javasolt jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, akkor a csoport új személyt javasol mindaddig, amíg az általa jelölt tag kinevezésre nem kerül.

2. szakasz – A további felelős posztok betöltésére vonatkozó eljárás

43. cikk – A további felelős posztokat betöltő személyek Közgyűlés általi megválasztására vonatkozó eljárás

(1)

A beiktató ülésen az Elnökség tagjainak megválasztását és az elnökségi posztok kiosztását követően a Közgyűlés rátér az alábbi posztokat betöltő tagok megválasztására:

a)	a quaestorok csoportjának három tagja;

b)	az etikai bizottság hat teljes jogú tagja és hat póttagja;

c)	a szekcióelnökségek egyéb tagjai (a szekcióelnökön kívül).

(2)

Az érintett posztok betöltését célzó választási eljárást az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezései részletezik.

44. cikk – Az előadók és a tanulmányozócsoportok tagjainak kinevezésére vonatkozó eljárás

Az előadók és a tanulmányozócsoportok tagjainak kinevezésére vonatkozó kritériumokat és eljárást az eljárási szabályzat 55. cikke rögzíti.

3. szakasz – A csoportok részvétele a választásra és a kinevezésre vonatkozó eljárásokban

45. cikk – A csoportok javaslatai

(1)

A csoportok javaslatokat tesznek az elnökségi tagok megválasztására és az EGSZB-szervek tagságának kinevezésére vonatkozóan. Javaslataik megfogalmazásakor tiszteletben tartják a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma uniós jog által meghatározott elvét.

(2)

E cikk alkalmazásakor a csoportok egyensúlyra törekszenek, és figyelembe veszik a javasolt tagok készségeit és szakértelmét.

Adott esetben szem előtt tartják a független tagok létét is.

II. CÍM

A KONZULTATÍV FUNKCIÓVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

I. fejezet

Általános rendelkezések

46. cikk – A konzultatív feladatok ellátása

Az EGSZB-t az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság kérésére az EGSZB elnöke hívja össze.

Az EGSZB saját kezdeményezésére is ülésezhet.

Konzultatív feladatainak ellátása érdekében véleményeket, értékelő jelentéseket, tájékoztató jelentéseket vagy aktuális témákról állásfoglalásokat dolgoz ki.

47. cikk – Az EGSZB-vélemények

A vélemény a Szerződések által biztosított jogi eszköz, amelynek révén az EGSZB kifejezésre juttatja a szervezett civil társadalom álláspontját.

Az EGSZB véleményei az 53. cikk rendelkezéseivel összhangban az alábbi három kategóriába tartoznak:

(1)

„A” kategóriás vélemények

Ebbe a kategóriába azok a vélemények tartoznak, amelyek alapja:

—	az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság azon kötelező vagy fakultatív felkérése, melynek témáját az EGSZB kiemelten fontosnak tekinti,

—	az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság valamennyi feltáró vélemény iránti kérelme,

—	minden elfogadott, saját kezdeményezésű véleményre vonatkozó javaslat.

Ezekkel a véleményekkel változó létszámú (6–24 tagú), megfelelő eszközökkel rendelkező tanulmányozócsoport foglalkozik.

(2)

„B” kategóriás vélemények

Ebbe a kategóriába azok a vélemények tartoznak, amelyek alapját sürgős vagy az EGSZB számára másodrendű fontosságú témákban érkezett kötelező vagy fakultatív felkérések alkotják.

Ezeket a véleményeket – azoktól az esetektől eltekintve, amelyekről az eljárási szabályzat másként rendelkezik – önálló előadó vagy főelőadó készíti.

Az Elnökség megfelelően indokolt esetekben úgy dönthet, hogy az adott „B” kategóriás véleményt háromtagú szerkesztői csoport készítse el („B+” kategória).

(3)

„C” kategóriás vélemények

Ebbe a kategóriába azok a vélemények tartoznak, amelyek alapját tisztán technikai jellegű kötelező vagy fakultatív felkérések alkotják, és amelyek elkészítéséhez előadó vagy tanulmányozócsoport munkáját nem tartják szükségesnek.

Az EGSZB ezeket típusvélemény formájában dolgozza ki, amelyet az Elnökség közvetlenül a Közgyűlés elé terjeszt.

Az eljáráshoz nincs szükség sem előadó kinevezésére, sem szekcióban történő tanulmányozásra, csupán a típusvélemény plenáris ülésen való elfogadására vagy elutasítására.

A plenáris ülésen való megvitatás során a Közgyűlés először arról foglal állást, hogy támogatja vagy ellenzi-e a felkéréseknek az említett eljárással történő teljesítését, ezután pedig adott esetben a típusvélemény elfogadása mellett, illetve ellen szavaz.

48. cikk – Értékelő jelentések

(1)

Az értékelő jelentésekkel az EGSZB az uniós szakpolitikákat értékeli a 14. cikkel összhangban.

Az értékelő jelentés minden esetben egy európai intézmény felkérésére készül.

(2)

Az értékelő jelentést tanulmányozócsoport állítja össze egy előadóval együttműködésben.

(3)

Az értékelő jelentést, következtetéseivel és ajánlásaival, valamint szükség esetén mellékleteivel együtt, az illetékes szekció vagy a CCMI elé terjesztik elfogadásra. A szekcióülésen a módosító indítványok kapcsán a 60. cikk (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.

(4)

A szekció vagy a CCMI által elfogadott jelentést az előadó a Közgyűlés elé terjeszti.

Az Elnökség a jelen cikk (1) bekezdésének meg nem felelő értékelő jelentést visszaküldi a szekciónak vagy a CCMI-nek.

A tagok és a csoportok módosító indítványokat terjeszthetnek elő az értékelő jelentéshez. Ezekről – amennyiben megfelelnek a jelen cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek – a Közgyűlés szavaz.

A Közgyűlés szavaz a jelentésről és adott esetben arról, hogy a dokumentumot továbbítsák a többi európai intézménynek.

(5)

Az értékelő jelentéseket nem teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, de a Közgyűlés döntése alapján továbbíthatók a többi intézménynek.

49. cikk – Tájékoztató jelentések

(1)

A tájékoztató jelentésekkel az EGSZB az Európai Unió politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. A tájékoztató jelentések csak tényszerű információkat és esetleg az információk összefoglalóit tartalmazzák, ajánlások nélkül.

(2)

A tájékoztató jelentés tervezetét tanulmányozócsoport állítja össze egy előadóval együttműködésben.

(3)

A tájékoztató jelentést, az információk esetleges összefoglalóival és az esetleges mellékletekkel együtt, az illetékes szekció vagy a CCMI elé terjesztik elfogadásra. A szekcióülésen a módosító indítványok kapcsán a 60. cikk (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak.

(4)

A szekció vagy a CCMI által elfogadott jelentést az előadó a Közgyűlés elé terjeszti.

Az Elnökség a jelen cikk (1) bekezdésének meg nem felelő tájékoztató jelentést visszaküldi a szekciónak vagy a CCMI-nek.

A Közgyűlés szavaz a jelentésről és adott esetben arról, hogy a dokumentumot továbbítsák a többi európai intézménynek.

(5)

A tájékoztató jelentéseket nem teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, de a Közgyűlés döntése alapján továbbíthatók a többi intézménynek.

(6)

A tájékoztató jelentések saját kezdeményezésű vélemények kidolgozásának alapjául szolgálhatnak.

50. cikk – Állásfoglalások aktuális témákról

(1)

Az EGSZB állásfoglalásokat adhat ki aktuális témákról.

(2)

Az erre vonatkozó javaslatot az EGSZB elnökének, egy szekcióelnöknek, egy csoportelnöknek vagy az EGSZB legalább huszonöt tagjának alá kell írnia.

Az állásfoglalás tervezetét is tartalmazó javaslatot lehetőleg 48 órával a plenáris ülésszak megnyitása előtt el kell juttatni az Elnökség titkárságára.

(3)

A Közgyűlés napirendjében az állásfoglalás-tervezetek lehetőleg elsőbbséget élveznek.

Az aktuális témákról megfogalmazott állásfoglalásokról a Közgyűlés vitát és szavazást tart, és adott esetben elfogadja azokat.

II. fejezet

A konzultatív funkcióval kapcsolatos eljárás elindítása

51. cikk – Az eljárás elindítása az intézményektől érkező felkérések alapján

(1)

Az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság a Szerződésekben előirányzott esetekben vélemény kidolgozása céljából konzultál az EGSZB-vel.

(2)

Ezek az intézmények bármely más olyan esetben is konzultálhatnak az EGSZB-vel, amikor azt indokoltnak tartják. Felkérhetik az EGSZB-t szakpolitikai értékelő jelentés elkészítésére is.

(3)

Ha az adott intézmény szükségesnek tartja, az EGSZB számára véleményének benyújtására határidőt tűzhet ki.

A határidő lejártát követően a vélemény hiánya nem képezheti akadályát a további eljárásnak.

(4)

Az intézmények a vélemények iránti kérelmeket megküldik az EGSZB elnökének,

aki – az Elnökséggel együttműködve – a felkérésben megszabott határidők figyelembevételével szervezi az EGSZB munkáját.

52. cikk – Az eljárás megindítása saját kezdeményezésre

(1)

Az EGSZB saját kezdeményezésére is készíthet véleményt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja.

(2)

A Közgyűlés az Elnökség – többségi szavazással elfogadott – javaslatára határozhat úgy, hogy saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki bármely, az Európai Unióval, annak politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésben.

(3)

A Közgyűlés az Elnökség javaslatára dönthet úgy, hogy az Európai Unió politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos bármely kérdés tanulmányozására tájékoztató jelentést dolgoz ki.

(4)

A Közgyűlés az EGSZB elnökének, valamely szekciónak, csoportnak vagy legalább huszonöt tagnak a javaslatára határozhat úgy, hogy állásfoglalást ad ki egy aktuális témáról.

III. fejezet

A szekciók munkája

1. szakasz – A szekciók munkájának előkészítése

53. cikk – A szekciók kijelölése és a vélemények kiosztása

(1)

Vélemény, értékelő jelentés vagy tájékoztató jelentés kidolgozásakor az EGSZB Elnöksége kijelöli az adott munka előkészítéséért felelős szekciót.

Amennyiben a téma nem egyértelműen tartozik egy adott szekció hatáskörébe, úgy annak kijelölése az EGSZB elnökére hárul, aki tájékoztatja erről az Elnökséget.

Az Elnökség adott esetben a soron következő ülésén megerősíti az EGSZB elnöke által kijelölt szekciót.

(2)

A szekcióelnökök javaslatot terjesztenek elő a véleményeknek a 47. cikk szerinti három kategóriába való besorolására.

A javaslatot az Elnökség elé terjesztik, amely a vélemények tanulmányozásának prioritási sorrendjét azok kategóriák szerinti csoportosításával határozza meg.

A vélemény kategóriájától függ, hogy azt önálló vagy tanulmányozócsoport által támogatott előadó dolgozza-e ki.

(3)

A szekciók ideiglenes jelleggel feltüntetik az egyes véleményekkel, értékelő jelentésekkel vagy tájékoztató jelentésekkel foglalkozó tanulmányozócsoportok létszámát.

A szekciók közötti nézetkülönbség esetén a kérdést egyeztetés céljából a kibővített Elnöki Testület elé terjesztik.

A végleges javaslatot az Elnökség elé terjesztik határozathozatalra.

(4)

A kellően indokoltnak tekintett esetekben a csoportelnökök az elnökségi határozat meghozatala után javaslatot tehetnek a tanulmányozócsoport létszámának módosítására.

Az Elnökség adott esetben a soron következő ülésén jóváhagyja az új javaslatot, és véglegesíti a tanulmányozócsoport létszámát.

Ha az intézményi határidők betartása érdekében sürgősségi eljárásra van szükség, akkor a módosításokról a szekciókat a jelölésekkel egyidejűleg tájékoztatják, és a szekciók írásbeli eljárás keretében kérhetik az EGSZB Elnökségének jóváhagyását.

54. cikk – A szekciók által végzett előkészítő munka

A szekciók előkészítő munkája tanulmányozócsoportok keretében zajlik, az előadóval együttműködve.

Kivételes esetekben az előkészítő munkát végezheti:

—	az előadó egy vagy két társelőadóval együttműködve, vagy egyazon tanulmányozócsoporton belül két vagy három egyenrangú előadó, vagy

—	önálló, vagy szükség esetén szerkesztői csoport támogatásával dolgozó előadó.

55. cikk – Tanulmányozócsoportok

(1)

A tanulmányozócsoportok létszáma 6 és 24 tag között változik.

A szerkesztői csoport olyan tanulmányozócsoport, amely 3 tagból áll.

(2)

A csoportelnökök konszenzusos javaslata alapján a szekcióelnök előadót – és adott esetben társelőadókat – nevez ki, valamint kijelöli a tanulmányozócsoport tagjait.

(3)

A tanulmányozócsoportok gyors felállítása érdekében, különösen sürgős esetekben – amennyiben a három csoportelnök megállapodásra jutott az előadók és az esetleges társelőadók kijelölésére vonatkozó javaslatról, valamint a tanulmányozócsoportok és szerkesztői csoportok összetételéről –, a szekcióelnökök meghozhatják a munka megkezdéséhez szükséges intézkedéseket.

Ebben az esetben az előadó – és az esetleges társelőadók – kijelölésére, valamint a tanulmányozócsoportok összetételére vonatkozó szekcióelnöki határozatot a három csoportelnöknek jóvá kell hagynia.

(4)

A kinevezett előadó (és adott esetben társelőadók), akit az általa felkért tanácsadó segít munkájában, megvizsgálja a felvetett témakört, figyelembe veszi a tanulmányozócsoport tagjai által kifejtett álláspontokat, és ezek alapján összeállítja a véleménytervezetet, amelyet továbbít a szekcióelnöknek.

A tanulmányozócsoportok ülésein nem kerül sor szavazásra.

(5)

A tanulmányozócsoportok nem válhatnak állandó szervezeti egységekké.

Rendkívüli esetekben az Elnökség előzetesen engedélyezheti tevékenységük meghosszabbítását legfeljebb az aktuális két és fél éves hivatali idő végéig.

56. cikk – Véleménykiegészítések

(1)

Amennyiben egy vélemény elkészítésében az illetékesként kijelölt szekció meg kívánja hallgatni a CCMI-t, vagy amennyiben ez utóbbi ismertetni kívánja álláspontját a szekció által képviselt véleményről, úgy az EGSZB Elnöksége engedélyezheti véleménykiegészítés kidolgozását vagy további megjegyzések hozzáfűzését a vélemény iránti elsődleges kérelem tárgyát képező pontok némelyikével kapcsolatban.

Az Elnökség a saját kezdeményezésére is dönthet a fentiekről.

(2)

Az EGSZB elnöke értesíti a CCMI elnökét a döntésről, valamint a határidőről, amelyen belül a szekciónak be kell fejeznie a munkáját. A fentiekről az érintett szekció elnökét is tájékoztatják.

(3)

Az EGSZB elnöke tájékoztatja az EGSZB-tagokat a CCMI felkéréséről, valamint arról, hogy a téma melyik napon szerepel a plenáris ülésszak napirendjén.

(4)

Az Elnökség oly módon szervezi meg a munkát, hogy a CCMI kellő időben elkészíthesse a véleménykiegészítést ahhoz, hogy a szekció azt figyelembe vehesse.

(5)

Ebben az esetben is egyedül a szekció számolhat be a Közgyűlés előtt.

Véleményéhez azonban csatolnia kell a CCMI által kidolgozott véleménykiegészítést is.

2. szakasz – A szekcióülések lebonyolítása

57. cikk – A szekciók ülései

(1)

A szekciók üléseit a szekcióelnökök készítik elő együttműködésben az adott szekció elnökségével, kivéve abban az esetben, ha az eljárási szabályzat másként rendelkezik.

A szekciókat azok elnöke hívja össze.

(2)

A szekcióüléseket a szekcióelnök, illetve távollétében a szekció egyik alelnöke vezeti.

(3)

A szekcióüléseken folytatott vitákról rövid jegyzőkönyv készül, amely a résztvevők névsorát is tartalmazza. Ezt a jegyzőkönyvet a következő ülésen jóváhagyásra a szekció elé terjesztik, majd közzéteszik az EGSZB honlapján.

58. cikk – Együttes ülések

Az EGSZB elnöke az Elnökséggel egyetértésben engedélyezheti egy szekció számára, hogy egy másik szekcióval, a CCMI-vel, az Európai Parlament egyik bizottságával vagy a Régiók Bizottsága valamely szakbizottságával közösen tartson ülést.

59. cikk – A szekciók határozatképessége

(1)

A szekcióülés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele jelen van vagy képviselteti magát, kivéve abban az esetben, ha az eljárási szabályzat másként rendelkezik.

(2)

Határozatképesség hiányában az elnök berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, illetve az általa meghatározott módon, de még ugyanarra a napra új ülést hív össze, mely a jelen lévő vagy a képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

60. cikk – A szekcióvélemények

(1)

A szekció az előadó, illetve adott esetben a társelőadók által ismertetett véleménytervezet alapján megvitatja a javasolt szöveget.

A szekció módosításokat építhet be a véleménytervezetbe.

A szekció szavaz, és adott esetben elfogadja a szekcióvéleményt.

(2)

A szekcióvélemény a szekció által elfogadott szöveget tartalmazza.

Az elutasított módosító indítványok szövegét a szavazás eredményének megjelölésével mellékletként csatolni kell a véleményhez, amennyiben a támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét.

3. szakasz – A szekcióüléseket követő lépések

61. cikk – A szekcióvélemény továbbítása a Közgyűlésnek

(1)

A szekcióvéleményt – annak mellékleteivel együtt – a szekcióelnök átadja az EGZSB Elnökségének, amely a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti azt.

(2)

Ezeket a dokumentumokat kellő időben hozzáférhetővé teszik az EGSZB tagjai számára.

62. cikk – A szekcióvélemény felülvizsgálata

Az EGSZB elnöke az Elnökséggel, vagy a Közgyűléssel egyetértésben – az eljárási szakasztól függően – visszaküldhet egy szekcióvéleményt a szekciónak, amennyiben nem tartották be az eljárási szabályzatnak a vélemény kidolgozására vonatkozó előírásait, vagy ha kiegészítő vizsgálatot tart szükségesnek.

IV. fejezet

A közgyűlés munkája

1. szakasz – A Közgyűlés munkájának előkészítése

63. cikk – A plenáris ülések előkészítése

(1)

A Közgyűlés plenáris ülések keretében ül össze, és fogadja el az EGSZB aktuális kérdésekkel kapcsolatos véleményeit, értékelő jelentéseit, tájékoztató jelentéseit és állásfoglalásait.

(2)

A plenáris üléseket az Elnökséggel együtt az EGSZB elnöke készíti elő.

(3)

A munka megszervezése érdekében az Elnökség minden plenáris ülésszak előtt és esetleg az ülésszakok alatt is összeül.

64. cikk – A napirend összeállítása

(1)

A Közgyűlés napirendtervezetét az Elnökség határozza meg a kibővített Elnöki Testület javaslata alapján.

(2)

Abban az esetben, ha a 92. cikknek megfelelően bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, mindig ez a bizalmatlansági indítvány lesz a következő plenáris ülésszak első napirendi pontja.

(3)

A plenáris ülésszak napirendjén az állásfoglalás-tervezetek elsőbbséget élveznek.

(4)

Abban az esetben, ha egy szekció egy szöveget úgy fogad el, hogy az ellenszavazatok száma ötnél kevesebb, az Elnökség azt a Közgyűlés napirendjének vita nélküli szavazási eljárás szerint tárgyalt pontjai közé veheti fel.

(5)

Az Elnökség minden vélemény esetében meghatározhatja a plenáris ülésen lefolytatandó általános vita időtartamát.

(6)

A napirendtervezetet az EGSZB elnöke a plenáris ülésszak kezdete előtt legalább tizenöt naptári nappal megküldi az EGSZB minden tagjának, valamint az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

(7)

Az EGSZB tanácskozásaihoz szükséges dokumentumokat kellő időben az ülésszak megnyitása előtt a tagok rendelkezésére bocsátják.

65. cikk – A módosító indítványok benyújtása

(1)

A Közgyűlés munkájának megfelelő megszervezése érdekében az Elnökség megállapítja a módosító indítványok benyújtásának szabályait.

(2)

Módosító indítványokat csak az EGSZB tagjai és a csoportok nyújthatnak be az EGSZB véleményeihez, értékelő jelentéseihez és tájékoztató jelentéseihez.

(3)

A módosító indítványokat írásban, az előterjesztők aláírásával ellátva, a plenáris ülésszak megnyitása előtt kell eljuttatni a titkárságra.

A Közgyűlés azonban a szöveget megvitató ülés megnyitása előtti déli 12 óráig lehetővé teszi a csoportok által előterjesztett vagy a legalább huszonöt tag aláírásával ellátott módosító indítványok benyújtását.

(4)

A módosító indítványban szerepelnie kell a hivatkozott szöveghely megjelölésének, valamint egy rövid indokolásnak is.

(5)

A plenáris ülésszak kezdete előtt – vagy a (3) bekezdés második mondatában meghatározott esetben az adott ülés kezdete előtt – kiosztják a tagoknak az összes módosító indítványt.

2. szakasz – A Közgyűlés plenáris ülésszakának lebonyolítása

66. cikk – Az ülések megnyitása és a határozatképesség ellenőrzése

(1)

Az EGSZB elnöke nyitja meg az üléseket, vezeti a vitákat és ügyel az eljárási szabályzat betartására.

Munkáját az EGSZB alelnökei segítik.

(2)

Távolléte esetén az EGSZB elnökét az egyik alelnök helyettesíti.

Az alelnökök távollétében a helyettesítés az Elnökség legidősebb tagjának a feladata.

(3)

Az EGSZB elnöke minden ülés kezdetén ellenőrzi a határozatképességet.

A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van vagy képviselteti magát.

(4)

Határozatképesség hiányában az EGSZB elnöke berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, de még ugyanazon az ülésszakon belül, új ülést hív össze, mely a jelen lévő vagy képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

67. cikk – A napirend elfogadása

(1)

A napirendtervezetet minden plenáris ülésszak megnyitásakor a Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

(2)

A napirend jóváhagyása során az EGSZB elnöke adott esetben valamely aktuális téma megvitatását is bejelentheti.

(3)

A Közgyűlés módosíthatja a napirendtervezetet olyan állásfoglalás-tervezetek megvitatása érdekében, amelyeket az 50. cikkben meghatározott eljárással összhangban nyújtottak be.

(4)

Abban az esetben, ha az Elnökség egy dokumentumot a vita nélküli szavazási eljárás szerint vett fel a Közgyűlés napirendjére, akkor kerül sor mégis vitára, ha:

—	legalább 25 tag kéri azt,

—	a plenáris ülésen megvitatandó módosító indítványokat nyújtottak be, vagy

—	az érintett szekció kéri, hogy a dokumentumot vitassák meg a plenáris ülésen.

(5)

Miután a napirendet elfogadták, az egyes napirendi pontokat azon az ülésen kell megvitatni, a megállapított sorrendet követve, amelyikre azokat előirányozták.

68. cikk – Vita és szavazás

(1)

A Közgyűlés az illetékes szekciónak a munkájára alapozza tanácskozását.

(2)

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

(3)

Az EGSZB véleményeire, értékelő jelentéseire és tájékoztató jelentéseire a következő szavazási eljárást kell alkalmazni:

a)	először a dokumentumtervezethez kapcsolódó módosító indítványokról szavaznak;

b)	a módosító indítványokról szóló szavazást követően a teljes – esetlegesen módosított – dokumentumról szavaznak.

69. cikk – A felszólalások időtartama

(1)

Az EGSZB elnöke kivételes esetekben a saját kezdeményezése vagy valamely tag kérése alapján felszólíthatja a Közgyűlést, hogy határozzon a felszólalások időtartamának és a felszólalók számának korlátozásáról, az ülés elnapolásáról, illetve a vita lezárásáról.

(2)

A vita lezárását követően a szólás joga már csak a szavazás után, szavazatindoklás céljából és az EGSZB elnöke által megszabott időtartamra adható meg.

(3)

Ügyrendi javaslat előterjesztése céljából bármely tag bármikor elsőbbséggel szót kérhet és kaphat.

70. cikk – A módosító indítványok kezelése

(1)

A Közgyűlés a módosító indítványok jegyzéke alapján végzi munkáját.

(2)

Az előadók jelezhetik, hogy a véleménytervezetükhöz beérkezett módosító indítványokból melyeket ajánlanak elfogadásra.

Az a tény, hogy az előadó elfogad egy módosító indítványt, nem indok arra, hogy az adott módosító indítványt ne bocsássák szavazásra.

(3)

A tartalmi és formai szempontból egymást ismétlő módosító indítványokat együtt tárgyalják és egységesen kezelik.

(4)

Az egyes módosító indítványok kapcsán a Közgyűlés az egyenlő elbánás elvével összhangban meghallgat az adott indítványt támogató és ellene szóló tagokat is. Az előadónak joga van ahhoz, hogy ha kívánja, felszólaljon.

Amennyiben az EGSZB elnöke a felszólalási idő korlátozása mellett dönt, akkor ez a korlátozás az egyenlő bánásmód elve alapján valamennyi résztvevőre egyaránt vonatkozik.

(5)

Ha a Közgyűlésen szavazásra bocsátandó bármely dokumentum vitáján a felszólalók száma a 69. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban korlátozott, akkor ugyanannyi tagnak kell felszólalási jogot biztosítani a módosító indítványok mellett, illetve ellen, és az előadónak joga van ahhoz, hogy utolsó felszólalóként ő is közöttük legyen.

(6)

A módosító indítvány megvitatása során az előadó – a szóban forgó módosítás előterjesztőjének egyetértésével és lehetőleg írásban – javaslatot tehet kompromisszumos megoldásra.

Ilyen esetben a Közgyűlés csak a kompromisszumos javaslatról szavaz.

(7)

A módosító indítványokat a vonatkozó teljes szöveg számozott pontjainak a sorrendjében, az alábbi elsőbbségi sorrendet követve bocsátják szavazásra:

—	először a kompromisszumos módosító indítványokat,

—	utána az előadói módosító indítványokat, majd

—	végül az egyéb módosító indítványokat.

(8)

Ha ugyanarra a szövegrészre két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik, az elnök a szekciók javaslata alapján határozhat úgy, hogy azt a módosító indítványt kell először szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(9)

A szavazás előtt az EGSZB elnöke bejelenti, ha egy adott módosító indítvány elfogadásával egy vagy több másik módosító indítvány érvényét veszti – vagy azért, mert ezek a módosító indítványok azonos szövegrészre vonatkozva kizárják egymást, vagy mert ellentmondást vinnének a szövegbe.

A módosító indítvány érvényét veszti, ha nincs összhangban egy korábbi, ugyanazt a véleményt érintő szavazás eredményével.

(10)

Ha a zárószavazás során a szöveg egésze nem nyeri el a szavazatok többségét, a Közgyűlés a következő lépések egyikét teheti:

a)	további vizsgálat céljából visszaküldheti a dokumentumot az illetékes szekciónak a 62. cikkel összhangban;

b)	kijelölhet egy főelőadót, aki még ugyanezen vagy egy későbbi ülésszak alkalmával újabb szövegtervezetet terjeszt a Közgyűlés elé; vagy

c)	eláll a vélemény kidolgozásától.

Ez utóbbi esetben az RB elnöke tájékoztatja erről azt az intézményt, amelytől a felkérés érkezett.

(11)

Amennyiben a végső szöveg koherenciája sérül a módosító indítványok megszavazása miatt, akkor az EGSZB elnöke – az illetékes szekció elnökével, az előadóval és az érintett módosító indítványok előterjesztőivel egyeztetve – javasolja a Közgyűlésnek, hogy a módosító indítványokat úgy dolgozzák fel, hogy a végleges szöveg összhangja megmaradjon.

A Közgyűlés szavaz az EGSZB elnökének javaslatáról.

71. cikk – Ellenvélemények

(1)

Az olyan módosító indítványt vagy módosítóindítvány-csomagot, amely a szekció vagy a CCMI által előterjesztett véleménytől alapvetően különböző álláspontot fogalmaz meg, ellenvéleménynek kell tekinteni.

(2)

Az Elnökség hatásköre, hogy egy vagy több módosító indítványt ellenvéleménynek minősítsen.

Bármely csoport benyújthat erre vonatkozó kérelmet az Elnökséghez.

Az Elnökség a csoportelnökökkel és az érintett szekció vagy a CCMI elnökével folytatott konzultációt követően hozza meg határozatát.

(3)

Egy vagy több módosító indítvány ellenvéleménynek minősítését követően az Elnökség dönthet úgy, hogy a véleménytervezetet a hozzá kapcsolódó ellenvéleménnyel együtt újabb megtárgyalás céljából visszaküldi az érintett szekcióhoz vagy a CCMI-hez, amennyiben a vélemény elfogadására megszabott határidő ezt lehetővé teszi.

Ha az Elnökség úgy határoz, hogy a véleménytervezetet nem küldi vissza, akkor – ha ez még lehetséges – azt a plenáris ülésszak utolsó napjára kell ütemezni.

(4)

Amennyiben egy módosító indítványt nem nyújtottak be kellő időben ahhoz, hogy az Elnökség határozhasson az ellenvéleménnyé minősítésről, ezt a határozatot, valamint az érintett szervhez történő esetleges visszaküldésre vonatkozó határozatot a Közgyűlés fogadja el az elnök javaslatára és az érintett szerv elnökével, valamint az ellenvélemény szerzőivel folytatott konzultációt követően.

(5)

Ha az Elnökség a javasolt szöveget nem tekinti ellenvéleménynek, vagy ha a véleménytervezetet nem küldik vissza az érintett szervhez, akkor a Közgyűlés ugyanúgy szavaz az ily módon előterjesztett módosító indítványokról, mint a többi módosító indítványról.

(6)

Ha az ellenvélemény a plenáris ülésen megszerzi a szavazatok többségét, elfogadottnak tekintendő. Annak eldöntésére, hogy az eredeti szöveget csatolják-e az elfogadott véleményhez, újabb szavazásra kerül sor. Az eredeti szöveget akkor csatolják az új szöveghez, ha megszerzi a leadott szavazatok legalább egynegyedét.

(7)

Ha az ellenvélemény nem szerzi meg a szavazatok többségét, de megszerzi a leadott szavazatok legalább egynegyedét, akkor ezt a szöveget csatolják az eredeti véleményhez.

72. cikk – A Közgyűlés plenáris ülésszakának jegyzőkönyve

(1)

Az egyes plenáris ülésszakokról jegyzőkönyv készül, amelyet a következő plenáris ülésszak során a Közgyűlés elé terjesztenek jóváhagyásra.

(2)

A jegyzőkönyv végleges változatát az EGSZB elnöke és főtitkára írja alá.

73. cikk – A plenáris ülésszak berekesztése

A plenáris ülésszak berekesztése előtt az elnök ismerteti a következő ülésszak helyszínét és időpontját.

Adott esetben közli a már ismert napirendi pontokat is.

3. szakasz – A plenáris ülésszakot követő lépések

74. cikk – Az intézményekhez továbbított EGSZB-vélemények tartalma

(1)

Az EGSZB véleménye a jogalap megjelölése mellett indokolást, valamint az EGSZB-nek az adott kérdésről alkotott véleményét tartalmazza.

Tartalmi és eljárási részből áll.

(2)

A vélemény egészére vonatkozó szavazás eredménye az eljárási részben szerepel.

Név szerinti szavazás esetén a szavazók nevét is fel kell tüntetni.

(3)

A plenáris ülésen elutasított módosító indítványok szövegét és indokolását a szavazás eredményének megjelölésével mellékletként csatolni kell a véleményhez, amennyiben a támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat legalább egynegyedét.

Ez a szabály az ellenvéleményekre is vonatkozik.

(4)

Az EGSZB véleményéhez a szekcióvéleménynek azokat a szövegrészeit is csatolni kell mellékletként, a szavazás eredményének megjelölésével, amelyeket a Közgyűlés által elfogadott módosító indítványok következtében elutasítottak, amennyiben a támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat legalább egynegyedét.

(5)

Ha az EGSZB három csoportjának vagy a 36. cikkben említett, gazdasági és társadalmi érdekeket képviselő kategóriáinak egyike a Közgyűlés elé terjesztett kérdésben eltérő, de egységes álláspontot képvisel, a témában folytatott vitát lezáró név szerinti szavazást követően az adott csoport vagy kategória dönthet úgy, hogy a szóban forgó álláspontot rövid nyilatkozatban megfogalmazza, melyet mellékletként a véleményhez kell csatolni.

75. cikk – A vélemények továbbítása

(1)

Az EGSZB által elfogadott véleményeket és a Közgyűlés plenáris ülésszakának jegyzőkönyvét továbbítják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

(2)

Az EGSZB által elfogadott vélemények bármely más érintett intézménynek vagy szervezetnek is továbbíthatók.

V. fejezet

Közös rendelkezések

1. szakasz – Szavazás

76. cikk – Szavazás

(1)

Az érvényesen leadott szavazatok a következők: „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”.

(2)

Ha az eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, az EGSZB és szervei szövegeinek és határozatainak elfogadása a leadott „igen” vagy „nem” szavazatok többsége alapján történik.

(3)

A szavazatok leadása nyílt szavazással, titkos szavazással vagy név szerinti szavazással történik. Név szerinti szavazás esetén a szavazók nevét és szavazatát az ülés jegyzőkönyvében rögzítik.

(4)

Az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjai egynegyedének kérésére az állásfoglalásról, a módosító indítványról, az ellenvéleményről, a vélemény egészéről vagy bármilyen más szövegről név szerint történik a szavazás.

(5)

A különböző reprezentatív tisztségekre történő megválasztás mindig titkos szavazással történik.

Más esetekben akkor kell titkos szavazást tartani, ha azt az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjainak többsége kéri.

(6)

Ha a szavazáson az „igen” és a „nem” szavazatok száma egyenlő, az ülést vezető elnök szavazata dönt.

2. szakasz – Előadók

77. cikk – Az előadók feladatai

(1)

Az előadó feladata a vélemény, az értékelő jelentés vagy a tájékoztató jelentés tervezetének kidolgozása, melynek során gondoskodnia kell a tanulmányozócsoport tagjai különböző hozzájárulásainak a szövegbe történő beépítéséről.

Az előadó az általa összeállított szöveget ismerteti az érintett szerv előtt.

Amennyiben azt elfogadják, a szövegtervezetet a Közgyűlés előtt is ismerteti.

(2)

Az előadó feladata, hogy a plenáris ülésen történő elfogadást követően, szükség esetén az általa felkért tanácsadó bevonásával, nyomon kövesse a véleményt.

Feladatának ellátásában az érintett szekció titkársága segíti. A szekció erről a nyomon követésről tájékoztatást kap.

(3)

Amennyiben az érintett szerv olyan módosító indítványokat fogad el, amelyek lényegileg változtatják meg az előadó által kidolgozott szöveget, az előadó írásban tájékoztathatja az érintett szerv elnökét arról, hogy lemond az előadói tisztségről. Kérheti továbbá, hogy az eljárás végén töröljék a nevét a véleményből.

Ilyenkor az a szerv, amely a lemondó előadót kinevezte, a csoportokkal történő konzultációt követően új előadót nevezhet ki.

78. cikk – Önálló előadó

Az önálló előadó egyedül, tanulmányozócsoport nélkül készíti el véleménytervezetét, amelyet a szekció vagy a CCMI elé terjeszt. Szükség esetén az önálló előadót két további tag is támogathatja, akik szerkesztői csoportot alkotnak.

79. cikk – Főelőadó

(1)

A főelőadó egyedül, tanulmányozó- vagy szerkesztői csoport nélkül dolgozza ki véleménytervezetét, és a szekció vagy a CCMI előzetes bevonása nélkül, önállóan számol be a Közgyűlésnek.

(2)

Főelőadót kijelölhet:

—	a Közgyűlés, vagy

—	sürgős esetekben az EGSZB elnöke. Az EGSZB elnöke általi kinevezést az érintett véleménytervezet vizsgálatát megelőzően a Közgyűlésnek jóvá kell hagynia.

(3)

Egyébiránt a főelőadónak ugyanazok a feladatai és kötelezettségei, mint bármely más előadónak.

3. szakasz – Meghallgatások

80. cikk – Meghallgatások

Ha egy meghatározott témakörben valamely kérdés fontossága indokolja, az EGSZB különböző szervei és szervezeti egységei munkáik előkészítésének keretében külső személyek meghallgatásához is folyamodhatnak. A meghallgatások előkészítésében a három csoport azonos mértékben vesz részt.

4. szakasz – Tanácsadók

81. cikk – Tanácsadók

(1)

Az EGSZB szükség esetén, meghatározott munkák előkészítésének támogatása érdekében tanácsadókat nevezhet ki az előadók vagy a csoportok mellé.

(2)

A tanácsadók nem képviselik az EGSZB-t, és a nevében nem jogosultak véleménynyilvánításra.

(3)

Az EGSZB tagjai nem nevezhetők ki tanácsadónak.

Póttagjaik kinevezhetők tanácsadónak, amennyiben póttag megbízatásukat ideiglenesen felfüggesztik.

(4)

A munkában részt vevő tanácsadókra a juttatások, valamint az utazási és tartózkodási költségek térítése tekintetében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az EGSZB-tagokra.

(5)

E cikk alkalmazásában előadók alatt a szükséges változtatásokkal társelőadók is értendők.

82. cikk – Az előadók által felkért tanácsadók

(1)

Az előadók szükség esetén javasolhatják tanácsadók kinevezését.

(2)

Ezeket a tanácsadókat a szekcióelnökök nevezik ki az előadók javaslatára, hogy segítsék őket az EGSZB konzultatív feladatainak ellátásához kapcsolódó, az eljárási szabályzat 46. cikkében említett dokumentumok összeállításában.

(3)

Az előadók javaslatára az őket segítő tanácsadók részt vehetnek bizonyos szekcióüléseken, amennyiben jelenlétük hasznosnak és indokoltnak tűnik annak a dokumentumnak a megvizsgálásához, amelynek összeállításához a tanácsadók kinevezésére sor került.

E feltételek mellett a következő üléseken vehetnek részt:

—	a tanulmányozócsoportok ülései,

—	a szekcióülések,

—	a CCMI ülései,

—	az albizottságok ülései,

—	az ad hoc csoportok ülései.

A tanácsadók ezenkívül részt vehetnek összesen egy, az előadóval tartandó előkészítő ülésen is.

Más – például más intézmények képviselőivel és egyéb érdekcsoportokkal tartott – üléseken történő részvételüket a szekcióelnöknek előzetesen engedélyeznie kell.

(4)

Az előadók által felkért tanácsadók csak kivételes esetekben vehetnek részt a plenáris üléseken, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

i.	a segítségükkel készülő dokumentum megvitatás céljából szerepel a Közgyűlés napirendjén; és

ii.	a szekcióelnök előzetesen engedélyezte a részvételüket.

(5)

A főelőadókat segítő tanácsadók részt vehetnek a plenáris üléseken.

83. cikk – A csoportok által felkért tanácsadók

(1)

A csoportelnökök kinevezhetnek a csoportokat segítő tanácsadókat.

(2)

A csoportok által felkért tanácsadók részt vehetnek a tanulmányozócsoportok ülésein.

(3)

A csoportok által felkért szakértők csak kivételes esetekben vehetnek részt az előkészítő üléseken, a szekciók ülésein és a plenáris üléseken, feltéve, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

i.	a segítségükkel készülő dokumentum megvitatás céljából szerepel az ülés vagy a plenáris ülésszak napirendjén; és

ii.	részvételüket az érintett szekció elnöke előzetesen engedélyezi.

(4)

A csoportok által felkért tanácsadók az Elnökség engedélyével segíthetik más, az EGSZB jogalkotási és politikai munkájához kapcsolódó dokumentumok vagy jelentések csoportok számára történő előkészítését is. E feladatok ellátása érdekében a csoportok által felkért tanácsadók részt vehetnek legfeljebb két, a csoporttagokkal tartandó előkészítő ülésen. A csoportok által felkért tanácsadók csak az érintett csoport elnökének előzetes engedélyével vehetnek részt további üléseken.

(5)

A csoportok által felkért tanácsadók kinevezésére vonatkozó kritériumokról és eljárásról az egyes csoportok határoznak.

5. szakasz – Távollét és képviselet

84. cikk – A szavazati jog átruházása

(1)

Az EGSZB bármely tagja, aki nem tud részt venni a Közgyűlés valamely ülésszakán, szavazati jogait írásban átruházhatja az EGSZB egy másik tagjára.

Az EGSZB bármely tagja, aki nem tud részt venni valamely szekcióülésen, szavazati jogait írásban átruházhatja a szekció egy másik tagjára.

(2)

A részvételben akadályoztatott tag távollétéről írásban tájékoztatja csoportjának titkárságát, amely értesíti erről az érintett szervet.

A független tagok közvetlenül az érintett szerv elnökét tájékoztatják.

(3)

Egy tag sem rendelkezhet egynél több ráruházott szavazattal a közgyűlési ülésszakon vagy a szekcióülésen.

(4)

A határozatképesség és a többség kiszámításakor a szavazati jogát átruházó tagot képviselettel rendelkező tagnak kell tekinteni.

85. cikk – Képviselet

(1)

Bármely tag, aki nem tud részt venni egy olyan ülésen, amelyre megfelelő módon meghívták, az EGSZB egy másik tagjával képviseltetheti magát. Ennek érdekében képviseleti megbízást kell kiállítania.

(2)

A részvételben akadályoztatott tag távollétéről írásban tájékoztatja csoportjának titkárságát, amely értesíti erről az érintett szervet.

A független tagok közvetlenül az érintett szerv elnökét tájékoztatják.

(3)

A képviseleti megbízás kizárólag arra az ülésre érvényes, amelyre vonatkozóan kiállították.

A képviseleti megbízás a szavazati jog 84. cikk szerinti átruházását is jelenti a képviseletet ellátó tagra, kivéve ha az adott képviseleti megbízásban kifejezetten másként rendelkeznek.

(4)

Az ebben a cikkben foglalt képviseleti lehetőség nem vonatkozik az alábbi szervek üléseire:

—	az EGSZB Elnöksége,

—	a pénzügyi és költségvetési bizottság (CAF),

—	a quaestorok csoportja,

—	az etikai bizottság,

—	az auditbizottság.

86. cikk – Helyettesítés tanulmányozócsoportban

(1)

Tanulmányozócsoport létrehozásakor annak bármely tagja kérheti a szekciótól, hogy az EGSZB egy másik tagja helyettesítse.

(2)

Ez a helyettesítés egy adott témakörre, a szekció e témakörrel kapcsolatos munkájának teljes időtartamára érvényes, és nem vonható vissza.

87. cikk – Póttagok

(1)

Az EGSZB tagjai póttagokat jelölhetnek ki az előkészítő munkálatokban történő részvételre. A póttagokat az Elnökség nevezi ki.

A CCMI küldöttei nem nevezhetnek ki póttagokat.

(2)

E cikk értelmében előkészítő munkának minősülnek az alábbi ülések, amennyiben azokat vélemények, értékelő jelentések vagy tájékoztató jelentések összeállítása céljából tartják Brüsszelben:

—	a tanulmányozócsoportok ülései,

—	a szekcióülések,

—	a CCMI ülései,

—	a megfigyelőközpontok ülései,

—	az albizottságok ülései.

(3)

A póttagok nem az EGSZB tagjai.

Az EGSZB tagjai és a CCMI küldöttei nem lehetnek póttagok.

(4)

A póttagok a civil társadalomnak ugyanazt a szegmensét vagy ugyanazt a civil társadalmi kategóriát képviselik, mint az a tag, aki számára a feladatokat ellátják.

A választott póttag nevét és hatáskörét az EGSZB Elnökségével jóváhagyás végett közölni kell.

(5)

Egy póttag egyszerre csak egy tag számára láthat el feladatokat.

(6)

A póttag ugyanazokat a feladatokat látja el, mint az a tag, akit képvisel, az alábbi kivételekkel:

—	a póttagok nem rendelkeznek szavazati joggal. Ha a tag élni kíván szavazati jogával, akkor szavazati jogát – az eljárási szabályzat 84. cikkével összhangban – írásban át kell ruháznia az EGSZB valamely másik tagjára,

—	amikor egy tag szekcióelnök, szekcióelnökségi tag vagy tanulmányozócsoport elnöke, a póttag e feladatokat nem láthatja el,

—	póttag nem lehet előadó vagy társelőadó.

(7)

A juttatások, valamint az utazási és ellátási költségek tekintetében a póttagokra a Tanács és az Elnökség megfelelő határozatai vonatkoznak.

(8)

A póttagok kinevezhetők tanácsadónak.

Ebben az esetben a póttagi státusz a tanácsadói megbízatás teljes időtartamára de facto felfüggesztésre kerül.

(9)

A tagok az Elnökséghez eljuttatott értesítéssel bármikor véget vethetnek az általuk kijelölt póttag megbízatásának.

A póttag megbízatása a tag megbízatásának lejártával egyidejűleg minden esetben megszűnik.

A tag lemondása esetén az általa kijelölt póttag hivatali ideje azon a napon jár le, amikor az EGSZB-tag megbízatása ténylegesen megszűnik.

(10)

A póttagok kinevezésére vonatkozó kritériumokat és eljárást elnökségi határozat rögzíti, a csoportokkal történő konzultáció alapján.

6. szakasz – A CCMI működése

88. cikk – A CCMI sajátosságai és működése

(1)

A CCMI véleménykiegészítéseket dolgoz ki.

Az Elnökség megbízhatja a CCMI-t rendes véleménytervezetek, ezen belül pedig saját kezdeményezésű vélemények, illetve értékelő jelentések és tájékoztató jelentések tervezeteinek kidolgozásával is.

(2)

A szekciókra vonatkozó rendelkezések a szükséges változtatásokkal alkalmazandók a CCMI-re, a következő kiegészítésekkel:

—	Előadónak csak EGSZB-tagok nevezhetők ki. Küldöttek csak társelőadónak nevezhetők ki.

—

Amikor a CCMI véleménytervezetről, értékelőjelentés- vagy tájékoztatójelentés-tervezetről szavaz, az adott szerv elnöke először csak a küldötteket kéri fel próbaszavazásra, majd közzéteszi ennek eredményét.

Ezt követően megnyitja a szavazást az EGSZB tagjai előtt.

A vélemény, értékelő jelentés vagy tájékoztató jelentés tervezetének elfogadásához csak az EGSZB-tagok szavazatait veszik figyelembe.

A módosító indítványokról történő szavazás során ugyanez az eljárás alkalmazandó.

—	A küldöttek is előterjeszthetnek módosító indítványt ahhoz a vélemény-, értékelőjelentés- vagy tájékoztatójelentés-tervezethez, amelyről a CCMI szavazni fog. A Közgyűlés általi szavazásra nem terjeszthetnek elő módosító indítványokat.

III. CÍM

EGYÉB ELJÁRÁSOK

I. fejezet

Sürgősségi eljárások

89. cikk – Sürgősségi eljárás a Közgyűlés szintjén

(1)

Amennyiben a Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság által az EGSZB számára kitűzött határidő miatt sürgősen kell véleményt kibocsátani, a sürgősségi eljárás akkor alkalmazható, ha az EGSZB elnöke megállapítja, hogy erre a vélemény kellő időben történő elfogadása érdekében szükség van.

A Közgyűlés szintjén sürgősségi eljárást lehet alkalmazni aktuális témában készítendő értékelő jelentés, tájékoztató jelentés vagy állásfoglalás elfogadására is, amennyiben az EGSZB elnöke szerint azzal nem lehet megvárni a következő plenáris ülésszakot.

(2)

A Közgyűlés szintjén alkalmazott sürgősségi eljárás értelmében az EGSZB elnöke a kibővített Elnöki Testület írásbeli tájékoztatását követően azonnal meghozhat minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az EGSZB munkájának megfelelő elvégzését.

Az EGSZB elnöke azonnal tájékoztatja az Elnökség tagjait ezekről az intézkedésekről.

(3)

A sürgősségi eljárás során az EGSZB elnöke által hozott intézkedések a következő plenáris ülésszakon a Közgyűlés elé kerülnek jóváhagyásra.

90. cikk – Sürgősségi eljárás az Elnökség szintjén

(1)

Amennyiben az Elnökségnek mindenképpen olyan határidőn belül kell határozatot hoznia, amely nem teszi lehetővé, hogy az elfogadással megvárják a következő ülést és nem lehet az írásbeli eljárást sem alkalmazni, az EGSZB elnöke azonnal meghozhat minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az EGSZB megfelelő működését.

Az elnök tájékoztatja az Elnökség tagjait ezekről az intézkedésekről.

(2)

A sürgősségi eljárás során az EGSZB elnöke által hozott intézkedések a következő ülésen az Elnökség elé kerülnek jóváhagyásra.

91. cikk – Sürgősségi eljárás a szekciók szintjén

(1)

Ha a szekció számára kitűzött határidő miatt kell sürgősen kidolgozni a véleményt, akkor a szekcióelnök a munka megszervezését tekintve a három csoportelnök egyetértésével eltérhet az eljárási szabályzatnak a szekciók munkájának megszervezésére vonatkozó rendelkezéseitől.

A szekciók szintjén sürgősségi eljárást lehet alkalmazni aktuális témában készítendő értékelő jelentés, tájékoztató jelentés vagy állásfoglalás elfogadására is, amennyiben az érintett szekció elnöke szerint azzal nem lehet megvárni a következő ülést.

A szekcióelnök erről tájékoztatja a szekció elnökségi tagjait.

(2)

A szekcióelnök által hozott intézkedések a következő ülésen az érintett szekció elé kerülnek jóváhagyásra.

A szekcióelnök dönthet úgy, hogy a következő szekcióülés előtt kéri az általa előterjesztett javaslat írásbeli jóváhagyását. Ebben az esetben meghatározza a válaszadás határidejét. A szekción belüli határozathozatalra vonatkozó szokásos többségi feltételek alkalmazandók.

(3)

E cikk rendelkezései a CCMI-re is alkalmazandók.

II. fejezet

A tagokkal kapcsolatos eljárások

92. cikk – Bizalmatlansági indítvány

(1)

Az Elnökség tagjainak legalább háromnegyede által elfogadott elnökségi javaslatra vagy az EGSZB-tagok több mint felének kérésére az EGSZB elnöke ellen bizalmatlansági indítvány nyújtható be a Közgyűléshez.

Ebben az esetben ez a bizalmatlansági indítvány lesz a következő plenáris ülésszak első napirendi pontja.

A bizalmatlansági indítvány tárgyalásakor a Közgyűlés ülését a CAF-ért felelős alelnök vezeti.

(2)

A Közgyűlés titkos szavazással és a szavazati jogok átruházásának lehetősége nélkül határoz, miután egymás után meghallgatta mindegyik csoport egy-egy tagját és az Elnöki Testület álláspontjukat ismertetni kívánó tagjait, adott esetben a bizalmatlansági indítványt benyújtó tagok egy képviselőjét, végül pedig az EGSZB elnökét.

A Közgyűlés a leadott szavazatok kétharmados többségével – melynek az összes tag többségét is képviselnie kell – határoz a javaslatról.

Ellenkező esetben az indítvány elutasítottnak minősül.

(3)

A Közgyűlés haladéktalanul intézkedik arról, hogy az EGSZB elnöke helyébe olyan tag lépjen, aki a leköszönő EGSZB-elnök csoportjának tagja.

(4)

A Közgyűlés szavaz az érintett csoport által javasolt jelöltről. Amennyiben nem fogadja el a jelöltet, a Közgyűlés felfüggeszti a munkát, hogy az érintett csoport saját köréből másik tagot javasolhasson mindaddig, ameddig a jelöltjét meg nem választják EGSZB-elnöknek.

Az ideiglenes elnök lehetőség szerint még aznapra ismételten összehívja a Közgyűlést.

(5)

Az EGSZB új elnökét az aktuális hivatali idő fennmaradó részére választják meg.

93. cikk – Felmentés

(1)

Az EGSZB bármely tagjának, aki nem tud részt venni egy olyan ülésszakon vagy ülésen, amelyre megfelelő módon meghívták, távollétéről előzetesen tájékoztatnia kell csoportjának titkárságát, amely értesíti erről az érintett szerv elnökét.

A független tagok közvetlenül az érintett szerv elnökét tájékoztatják.

(2)

Ha az EGSZB valamely tagja a Közgyűlés több mint öt egymást követő plenáris ülésszakáról távol marad anélkül, hogy szavazati jogát a 84. cikk szerint egy másik tagra ruházná és elfogadható magyarázatot adna, az EGSZB elnöke az Elnökséggel folytatott konzultációt követően, és miután a szóban forgó tagot felszólította távolmaradásának megindokolására, felkérheti őt, hogy a 4. cikk (8) bekezdésével összhangban mondjon le, illetve adott esetben az eljárási szabályzat 4. cikkének (9) bekezdésével összhangban kérheti a Tanácstól a tag megbízatásának megszüntetését.

(3)

Ha valamely szekció vagy a CCMI tagja az adott szerv több mint öt egymást követő üléséről távol marad anélkül, hogy szavazati jogát a 84. cikk szerint egy másik tagra ruházná, a 85. cikk szerint egy másik taggal képviseltetné magát és elfogadható magyarázatot adna, az adott szerv elnöke a szóban forgó tagot, miután felszólította távolmaradásának megindokolására, felkérheti arra, hogy lépjen ki a szekcióból vagy a CCMI-ből.

A szekcióelnök erről értesíti az EGSZB Elnökségét, és elindítják az eljárási szabályzat 23. cikke (4) bekezdésének rendelkezései szerinti helyettesítési eljárást.

94. cikk – Fegyelmi eljárás

Abban az esetben, ha az EGSZB egy tagja, egy küldött, egy póttag vagy egy tanácsadó megsérti az etikai normákat, megszegi a szabályokat, magatartási elveket vagy normákat, vagy nem teljesíti az eljárási szabályzatban, a magatartási kódexben vagy a tagokra vonatkozó szabályzatban megállapított feladatokat és kötelezettségeket, a magatartási kódex III. részében meghatározott fegyelmi eljárást kell alkalmazni.

95. cikk – A mentelmi jog felfüggesztése

Az EGSZB elnökéhez egy tagállam illetékes hatósága által az EGSZB valamely tagja mentelmi jogának felfüggesztése céljából intézett kérelmeket a tagokra vonatkozó szabályzat IV. fejezetében meghatározott eljárás szerint kell kezelni.

96. cikk – Segítségnyújtás

(1)

Az EGSZB tagjai részesülhetnek abban a segítségben, amit az Unió az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (2) („a személyzeti szabályzat”) az ott említett esetekben és feltételek mellett előír a tisztviselők számára.

(2)

Az Elnökség jogosult arra, hogy az EGSZB elnökének javaslata alapján határozzon egy tag segítségnyújtás iránti kérelméről.

Az Elnökség az érintett tag meghallgatását követően hoz határozatot a kérdésben.

(3)

Ha a segítséget kérő tag az Elnökség tagja, akkor nem vehet részt az elnökségi ülésnek azon a részén, amelyen az ügyében határozatot hoznak.

Ha pedig az EGSZB elnöke kéri a segítséget, akkor az Elnökség a pénzügyi és költségvetési bizottságért felelős alelnök javaslata alapján jár el.

III. fejezet

Nyilvánosság és a dokumentumok terjesztése

97. cikk – Közzététel

(1)

Az EGSZB a véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(2)

A Közgyűlés, az Elnökség és a szekciók tagjainak névjegyzékét, valamint minden, a tagságra vonatkozó módosítást közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EGSZB honlapján.

98. cikk – Átláthatóság, nyilvánosság és az EGSZB dokumentumaihoz való hozzáférés joga

(1)

Az EGSZB a nyilvánosság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával biztosítja döntéseinek átláthatóságát.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkének negyedik bekezdése értelmében minden uniós polgárnak lehetősége van arra, hogy az EU bármely hivatalos nyelvén írásban forduljon az EGSZB-hez, és ugyanazon a nyelven választ kapjon.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikke értelmében bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az EGSZB dokumentumaihoz, függetlenül azok tárolási formájától.

Az EGSZB dokumentumaihoz való hozzáférésre az európai rendeletekben és az EGSZB belső határozataiban megállapított elvek, feltételek és korlátozások vonatkoznak, és a hozzáférés az EU adatvédelmi szabályainak megfelelően történik.

(4)

Az EGSZB összeállítja saját dokumentumainak jegyzékét.

Egyúttal az Elnökség belső rendelkezéseket ad ki a jegyzékhez való hozzáférés módjának szabályozásáról, és rögzíti a közvetlenül hozzáférhető dokumentumok jegyzékét.

Törekszik annak biztosítására, hogy az EGSZB dokumentumai, különösen a Közgyűlés, az Elnökség és az EGSZB elnöke által hozott határozatok szerepeljenek a jegyzékben.

(5)

A kibővített Elnöki Testülettel és a jogi szolgálattal való konzultációt követően a főtitkár hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nyilvánosság részére a megfelelő dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

99. cikk – Az EGSZB üléseinek nyilvánossága

(1)

A Közgyűlés plenáris ülései és a szekciók, valamint a CCMI ülései nyilvánosak.

(2)

A Közgyűlés azonban határozhat úgy, hogy e szervek bizonyos, a konzultatív munkát nem érintő vitáit bizalmasnak nyilvánítja.

Az érintett intézmények vagy szervek, illetve az Elnökség is kérheti a Közgyűléstől, hogy egy adott vitát zárt körben tartsanak meg.

(3)

A többi ülés nem nyilvános.

Indokolt esetben azonban a levezető elnök mérlegelése alapján megfigyelőként mások is részt vehetnek ezeken az üléseken.

(4)

Az adott ülés elnöke meghívhatja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság tagjait, valamint bármely más, megfelelőnek ítélt érdekcsoport képviselőit, hogy vegyenek részt, szólaljanak fel vagy válaszoljanak kérdésekre a Közgyűlés, az Elnökség, a szekciók és a CCMI vagy az EGSZB más szerveinek ülésein.

HARMADIK RÉSZ

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG IGAZGATÁSA

I. fejezet

Főtitkárság

100. cikk – A főtitkárság

(1)

Az EGSZB-t munkájában a főtitkárság segíti a főtitkár irányításával, aki az Elnökséget képviselő elnök felügyelete alatt gyakorolja tevékenységét.

(2)

Az Elnökség a főtitkár javaslata alapján úgy határozza meg a főtitkárság szervezeti felépítését és fogadja el az EGSZB organigramját, hogy az képes legyen biztosítani az EGSZB és szervei működését, és segíteni tudja annak tagjait megbízatásuk gyakorlásában, különösen az ülések lebonyolításában és a vélemények kidolgozásában.

101. cikk – A főtitkár

(1)

A főtitkár az Elnökséget képviselő EGSZB-elnök felügyelete alatt látja el feladatait.

(2)

A főtitkár tanácsadói minőségben részt vesz az Elnökség ülésein, és vezeti azok jegyzőkönyvét.

(3)

A főtitkár az Elnökség előtt ünnepélyes esküt tesz, hogy feladatát teljes pártatlansággal és lelkiismeretesen fogja ellátni.

(4)

A főtitkár gondoskodik a Közgyűlés, az Elnökség és az EGSZB elnöke által hozott döntéseknek az eljárási szabályzatban foglaltak szerint történő végrehajtásáról.

Adott esetben háromhavonta írásban tájékoztatja az EGSZB elnökét az ezen szervek által hozott határozatok végrehajtására vonatkozó igazgatási, szervezési és személyzeti kérdésekkel kapcsolatban meghozott vagy tervezett végrehajtási rendelkezésekről és kritériumokról.

Az EGSZB elnöke haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat az Elnökségnek.

(5)

Az Elnökségnek vagy az EGSZB elnökének felhatalmazása alapján a főtitkárra átruházott hatáskörök legkésőbb 21 naptári nappal az új Elnökség megválasztását vagy az EGSZB új elnöke kinevezését követően megszűnnek.

A főtitkár – a felhatalmazó hatóság által meghatározott korlátozásokkal – továbbruházhatja az Elnökség vagy az EGSZB elnöke által ráruházott hatásköröket.

(6)

A főtitkár saját hatásköreit átruházhatja, belső igazgatási szabályokban megjelölve a személyzet azon tagjait, akikre átruházza ezeket a feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbruházhatják-e.

II. fejezet

Tisztviselők és alkalmazottak

102. cikk – A kinevezésre jogosult hatóság jogkörei

Minden olyan jogkört, melyet a személyzeti szabályzat a kinevezésre jogosult hatóságra ruház, a következők gyakorolnak:

(1)

a főtitkári posztra kinevezett tisztviselőt illetően az Elnökség;

(2)

a főtitkárhelyettesi vagy igazgatói posztra kinevezett tisztviselőket illetően

—	a személyzeti szabályzat 29., 30., 31., 40., 41., 49., 50., 51., 78. cikkének és a 90. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén – a főtitkár javaslata alapján – az Elnökség,

—	a személyzeti szabályzat egyéb rendelkezéseinek (ideértve a 90. cikk (1) bekezdését is) alkalmazása esetén pedig – a főtitkár javaslata alapján – az EGSZB elnöke;

(3)

az igazgatóhelyettesi vagy osztályvezetői posztra kinevezett tisztviselőket illetően – a főtitkár javaslata alapján – az EGSZB elnöke.

Az érintett tisztviselők kinevezése előtt átfogó módon tájékoztatni kell a kibővített Elnöki Testületet és konzultálni kell azzal;

(4)

az AD besorolási csoportba tartozó, osztályvezetői vagy magasabb vezetői posztot be nem töltő tisztviselőket, valamint az AST és az AST/SC besorolási csoportba tartozó tisztviselőket illetően a főtitkár.

103. cikk – A munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság jogkörei

Minden olyan jogkört, amelyet az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (EAAF) a munkaszerződés-kötési jogkörrel rendelkező hatóságra ruháznak, a következők gyakorolnak:

(1)

a főtitkári posztra felvett ideiglenes alkalmazottat illetően az Elnökség;

(2)

a főtitkárhelyettesi vagy igazgatói posztra felvett ideiglenes alkalmazottakat illetően:

—	az EAAF 11., 17., 33. és 48. cikkének alkalmazása esetén – a főtitkár javaslata alapján – az Elnökség,

—	az EAAF többi rendelkezésének alkalmazása esetén – a főtitkár javaslata alapján – az EGSZB elnöke;

(3)

az igazgatóhelyettesi vagy osztályvezetői posztra felvett ideiglenes alkalmazottakat illetően – a főtitkár javaslata alapján – az EGSZB elnöke.

Az érintett alkalmazottak kinevezése előtt átfogó módon tájékoztatni kell a kibővített Elnöki Testületet és konzultálni kell azzal;

(4)

az AD besorolási csoportba tartozó, osztályvezetői vagy magasabb vezetői posztot be nem töltő ideiglenes alkalmazottakat és az AST és AST/SC besorolási csoportba tartozó ideiglenes alkalmazottakat illetően a főtitkár;

(5)

a különleges tanácsadókat illetően a főtitkár;

(6)

a szerződéses alkalmazottakat illetően a főtitkár.

104. cikk – A személyzeti szabályzat egyéb rendelkezései

(1)

Az EGSZB elnöke gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a személyzeti szabályzat 110. cikke biztosít az EGSZB számára a személyzeti szabályzatot és az intézmények közös megegyezéssel elfogadott szabályozásait megvalósító általános rendelkezések végrehajtása tekintetében.

A többi általános jellegű rendelkezés tekintetében ezeket a hatásköröket a főtitkár gyakorolja.

(2)

Minden más olyan esetben, amelyről az eljárási szabályzat nem rendelkezik, a személyzeti szabályzat vagy az EAAF által az EGSZB-re ruházott hatásköröket a főtitkár gyakorolja.

(3)

Az Elnökség, az EGSZB elnöke és a főtitkár az eljárási szabályzat 102., 103. és 104. cikkében meghatározott hatásköreit átruházhatja.

Az átruházási határozatokban meg kell jelölni a címzett tisztviselőket vagy alkalmazottakat, illetve azokban szerepelnie kell az átruházott hatáskör hatályának, korlátainak és időtartamának, valamint annak, hogy az így átruházott hatáskör átruházható-e további személyekre.

105. cikk – A főtitkár kiválasztása

Új főtitkár kinevezése vagy felvétele a következő eljárás szerint történik:

Az Elnökség (első szakasz):

i.	határoz a főtitkári poszt státuszáról (tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott);

ii.	kijelöl egy, az EGSZB három tagjából álló szerkesztőbizottságot, amelynek feladata, hogy a főtitkárság illetékes szolgálatainak támogatásával összeállítsa az álláshirdetés tervezetét, valamint meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a szerkesztőbizottságnak elő kell terjesztenie a tervezetet;

iii.	a szerkesztőbizottság által előterjesztett tervezet alapján meghatározza az álláshirdetés részletes tartalmát;

iv.	kijelöl egy előválogatásért felelős, az EGSZB hat tagjából álló bizottságot, továbbá megállapítja azokat a határidőket, amelyeken belül e bizottságnak ismertetnie kell munkája eredményeit az Elnökség előtt.

Az előválogatásért felelős bizottság

feladata, hogy:

—	megvizsgálja a pályázatokat,

—	lebonyolítsa a felvételi beszélgetéseket,

—	indokolással ellátott írásbeli jelentést készítsen, amely a pályázókat a kompetenciáik alapján, az álláshirdetésben meghatározott eljárás és kritériumok szerint rangsorolja, valamint

—

javaslatot tegyen a posztra alkalmas jelöltekre.

Amennyiben elegendő számú, az álláshirdetésben rögzített feltételeknek megfelelő pályázat érkezett be, akkor a javasolt jelöltek listájának legalább három jelöltet kell tartalmaznia, és azonos kvalitású jelöltek esetén tiszteletben kell tartania a nemek egyensúlyának elvét.

Tisztviselői poszt esetén az előválogatásért felelős bizottság a jelölteket a személyzeti szabályzat 29. cikkében meghatározott sorrendet szem előtt tartva rangsorolja;

ii.

függetlenül, pártatlanul és bizalmasan végzi munkáját az Elnökség által elfogadott álláshirdetésben meghatározott feltételek alapján.

A bizottság segítséget kap az EGSZB főtitkárságának illetékes szolgálataitól, és szükség esetén külső szakvéleményt vagy egy értékelőközpont által összeállított teszteket is kérhet.

Az Elnökség (második szakasz):

i.	megvizsgálja a jelentést és az annak alapját képező dokumentumokat, valamint az előválogatásért felelős bizottság által előterjesztett jelöltlistát;

ii.	meghallgatja az előválogatásért felelős bizottság által javasolt jelölteket;

iii.

zárt körben tartott, amennyiben szükséges, többfordulós szavazással meghozza végleges határozatát.

—	Azt a jelöltet, aki az első fordulóban megszerzi az elnökségi tagok több mint felének támogató szavazatát, anélkül nevezik ki, hogy második fordulóra kerülne sor.

—	Amennyiben elsőre egyetlen jelölt sem szerzi meg ezt a többséget, az Elnökség második fordulót tart, melyben a két legtöbb szavazatot elért jelöltre szavaznak. Az Elnökség azt a jelöltet nevezi ki, aki megszerzi az elnökségi tagok többségének támogató szavazatát.

—

Szavazategyenlőség esetén, melynek következtében nem lehet csak két jelöltet megtartani az első forduló után vagy kinevezni a főtitkárt a második forduló után, egy későbbi időpontra új elnökségi ülést kell összehívni e célból.

Ezen a második ülésen az Elnökség ismét meghallgatja az előválogatásért felelős bizottság által javasolt jelölteket.

—	Ha az elnökség végül egyetlen jelöltet sem tart alkalmasnak, a kiválasztási eljárást kinevezés nélkül zárják le, és az Elnökség új kiválasztási eljárást indít.

106. cikk – A hierarchia más pozícióinak betöltése

(1)

Azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az álláshelyeket az intézményen belüli áthelyezéssel vagy előléptetéssel töltsék be – amely lehetőséget első körben kell megvizsgálni –, tisztviselők főtitkárhelyettesi, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi posztra, illetve a konzultatív munkák osztályának vezetői posztjára történő kinevezése, valamint alkalmazottaknak ugyanezen posztokra történő felvétele esetében az alábbi eljárás alkalmazandó:

A kinevezésre jogosult hatóság vagy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság dönt arról, hogy az álláshelyet csak az intézményen belül vagy intézményközi szinten is közzéteszi-e.

A főtitkárhelyettesi és az igazgatói álláshelyek esetében a közzétételre a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdésével összhangban is sor kerülhet.

b)	A pályázatok tanulmányozása előtt a főtitkár egy értékelési táblázatot hoz létre az előválogatáshoz az álláshirdetés alapján.

A különböző pályázatok tanulmányozásakor a főtitkár munkáját a főtitkárság olyan tisztviselői támogatják, akiknek a besorolási fokozata legalább a betöltendő álláshelyével azonos. A főtitkárhelyettesi álláshely esetében ezek a tisztviselők legalább igazgatói besorolásúak.

A bizottság munkájában három, az Elnökség által kinevezett tag is részt vesz.

d)	Az eljárás befejeztével a főtitkár javaslatot tesz a kinevezésre vagy a felvételre, tisztviselői poszt esetén szem előtt tartva a személyzeti szabályzat 29. cikkében rögzített sorrendet.

A főtitkár az alábbiak szerint terjeszti elő javaslatát:

—	főtitkárhelyettes vagy igazgató kinevezése vagy felvétele kapcsán az Elnökségnek tesz javaslatot, amely ez alapján határoz,

—

igazgatóhelyettes vagy a konzultatív munkák osztályának vezetője kinevezése vagy felvétele kapcsán az EGSZB elnökének tesz javaslatot, aki ez alapján határoz. Az érintett tisztviselők kinevezése vagy felvétele előtt átfogó módon tájékoztatni kell a kibővített Elnöki Testületet és konzultálni kell azzal.

(2)

A főtitkár határozatot fogadhat el e cikk végrehajtásának szabályairól.

III. fejezet

Titkárságok

107. cikk – Az EGSZB elnökének titkársága

(1)

Az EGSZB elnökének munkáját titkárság segíti.

(2)

Ezt a titkárságot az EGSZB elnökének titkárságához rendelt tisztviselők és/vagy a költségvetés keretein belül ideiglenes alkalmazottként felvett munkatársak alkotják.

A kinevezésre jogosult hatóság vagy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság jogköreit mindkét esetben az EGSZB elnöke gyakorolja.

108. cikk – A szekciók titkárságai

A szekciók és a CCMI mindegyike rendelkezik titkársággal, melynek feladatait a főtitkárság szolgálatai látják el egy osztályvezető irányítása alatt.

109. cikk – A csoportok titkárságai

(1)

Valamennyi csoport saját titkársággal rendelkezik. A csoporttitkárság vezetője közvetlenül az adott csoport elnökének van alárendelve.

(2)

A tisztviselők személyzeti szabályzata 37. cikke a) pontjának második franciabekezdése értelmében a csoportokhoz kirendelt tisztviselőket illetően a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek gyakorlása – ideértve a csoporton belüli előmenetelükről való határozathozatalt is – a személyzeti szabályzat 38. cikkének alkalmazása tekintetében az érintett csoport elnökének javaslata alapján történik.

Amennyiben egy csoporthoz kirendelt tisztviselő visszatér az EGSZB titkárságához, akkor abba a fokozatba sorolják be, amelyre tisztviselőként jogosult lenne.

(3)

Az EAAF 2. cikkének c) pontja alapján a csoportokhoz kirendelt ideiglenes alkalmazottakat illetően a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság jogköreinek gyakorlása az EAAF 8. cikke harmadik bekezdésének, 9. cikkének és 10. cikke harmadik bekezdésének alkalmazása tekintetében az érintett csoport elnökének javaslata alapján történik.

IV. fejezet

Költségvetés

110. cikk – Az EGSZB költségvetésének összeállítása

(1)

A főtitkár minden év első harmadában elküldi a pénzügyi és költségvetési bizottságnak az EGSZB következő pénzügyi évre tervezett kiadásainak és bevételeinek előirányzat-tervezetét, amelyet ezután az Elnökség elé terjesztenek.

(2)

A CAF megvizsgálja és a főtitkárral megvitatja a tervezetet, majd az Elnökség elé terjeszti azt, adott esetben megjegyzéseket fűzve vagy módosításokat javasolva hozzá.

(3)

Az Elnökség elkészíti az EGSZB tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást,

melyet a költségvetési rendeletben meghatározott feltételek mellett és határidőig továbbít a költségvetési hatóságnak.

(4)

Az EGSZB elnöke a költségvetési rendelet alapján hajtja végre a bevételi és kiadási kimutatást, vagy ad utasítást ennek végrehajtására.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

111. cikk – Levelek

Az EGSZB-nek címzett leveleket eljuttatják az EGSZB elnökének vagy a főtitkárnak.

112. cikk – Az ülések megtartásának módjára alkalmazandó elvek

(1)

Az EGSZB megfelelő működésének biztosítása érdekében az EGSZB ülései személyes jelenléttel zajlanak. Ülések hibrid formában is tarthatók.

(2)

Az Elnökség a csoportokkal és a kibővített Elnöki Testülettel való konzultációt követően egyedi rendelkezéseket fogad el a hibrid ülések megszervezéséről és megtartásáról, valamint arról, hogy a tagok, a CCMI-küldöttek, a póttagok és a tanácsadók milyen feltételekkel vehetnek részt ezeken az üléseken.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

113. cikk – Nemi szempontból semleges terminológia

Az eljárási szabályzatban említett pozíciók és feladatkörök megnevezése nőket és férfiakat egyaránt jelölhet.

114. cikk – Az EGSZB jelképei

(1)

Az EGSZB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

a)	a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta kört ábrázoló zászlót;

b)	a Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapuló himnuszt;

c)	az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatot.

(2)

Az EGSZB május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3)

A zászlót a hivatalos események során az EGSZB valamennyi épületében felvonják.

(4)

A himnusz felcsendül a hivatali idő elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők, illetve egy bővítést követően az új tagok köszöntésére.

115. cikk – Az eljárási szabályzat felülvizsgálata

(1)

Az eljárási szabályzat felülvizsgálatához a Közgyűlés abszolút többséggel hozott határozata szükséges.

(2)

Az eljárási szabályzat felülvizsgálatához a Közgyűlés úgynevezett eljárási szabályzati bizottságot állít fel.

A Közgyűlés főelőadót nevez ki, akinek feladata az új eljárási szabályzat tervezetének elkészítése. A bizottság és a főelőadó valamennyi kritikus kérdésben konszenzus elérésére törekszik. Ha ez nem lehetséges, a főelőadó által készített tervezetet ki kell egészíteni a bizottság tagjainak legalább fele által támogatott alternatív javaslatokkal.

(3)

A tervezetet ismertetik a Közgyűléssel, és ahhoz módosító indítványok terjeszthetők elő.

(4)

A Közgyűlés adott esetben a tagok több mint felének szavazatával fogadja el az új eljárási szabályzatot.

116. cikk – Az eljárási szabályzat elfogadása és végrehajtási rendelkezései

(1)

Az eljárási szabályzat elfogadása után a Közgyűlés legfeljebb kilencven munkanapra meghosszabbítja az eljárási szabályzati bizottság megbízatását, hogy az szükség esetén a végrehajtási rendelkezések módosítására irányuló javaslatot nyújtson be az Elnökségnek elfogadásra.

(2)

A javaslatot az Elnökség elé terjesztik, amely a csoportok véleményének meghallgatása után a tagok többségének szavazatával fogadja azt el.

(3)

Ha az eljárási szabályzat felülvizsgálata nyomán a végrehajtási rendelkezéseket nem módosítják, akkor azok változatlanul hatályban maradnak.

Értelmezésük során minden esetben biztosítani kell a hatályos eljárási szabályzat rendelkezéseinek való megfelelést.

(4)

A végrehajtási rendelkezések akkor is módosíthatók, ha az Elnökség szükségesnek tartja felülvizsgálatukat.

Ebben az esetben az Elnökség felkéri a Közgyűlést egy, a végrehajtási rendelkezések felülvizsgálatával foglalkozó bizottság felállítására, és az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott eljárást a szükséges változtatásokkal alkalmazzák.

(5)

A végrehajtási rendelkezések az EGSZB intranetes oldalán való közzétételüket követő napon lépnek hatályba.

117. cikk – Az eljárási szabályzat hatálybalépése

Ez az eljárási szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1023/2013/EU, Euratom rendelete (2013. október 22.) az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o.). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20220101

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TAGJAIRA VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEX

I. RÉSZ – NORMÁK ÉS ELVEK

1. cikk

Általános elvek

(1) Ez a magatartási kódex az EGSZB tagjaira vonatkozik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Elnökségének 2020. októberi határozata szerint a kódex felülvizsgálata valamennyi kapcsolódó szöveg – például a tagokra vonatkozó szabályzat, az EGSZB eljárási szabályzata és szükség szerint bármely más szöveg – kiigazítását is maga után vonja.

Ez a kódex értelemszerűen alkalmazandó a konzultatív bizottságok küldötteire, a póttagokra és a szakértőkre is, kivéve e kódex 1. cikkének (2) bekezdését, 7. cikkének (3) bekezdését és 10. cikkét, amelyek csak az EGSZB tagjaira vonatkoznak.

(2) Az EGSZB tagjai nem utasíthatók.

Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

(3) A tagok a Szerződésekben foglalt rendelkezések és az ezekből származtatott jog értelmében járnak el. Különböző szervezetekkel, valamint érdekképviseleti csoportosulásokkal fenntartott kapcsolatuk során függetlenségüket fenn kell tartaniuk.

(4) A tagok irányadónak tekintik és betartják az alábbi általános magatartási elveket: feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság, tisztelet mások iránt és az EGSZB hírnevének tiszteletben tartása.

(5) Az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a tagok a feladataik ellátása során biztosítják az alapvető jogok és értékek, például az emberi méltóság, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, a szabadság, a szolidaritás, a jogállamiság elve, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, hatékony védelmét és tiszteletben tartását.

(6) A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy feladataik végzése során a kölcsönös tisztelet szellemében a lehető legjobb konszenzus kialakítására törekednek.

(7) Feladataik ellátása során a tagok kizárólag az általános érdeket követve járnak el, és semmilyen közvetlen vagy közvetett anyagi hasznot vagy más ellenszolgáltatást nem szereznek, illetve annak megszerzésére nem törekszenek.

(8) Ha valamely tag – akár szándékosan, akár gondatlanságból – nem tesz eleget kötelezettségeinek, illetve a tagságából adódó feladatok ellátása során közvetlen vagy közvetett anyagi hasznot vagy más ellenszolgáltatást szerez vagy erre törekszik, akkor rá az e kódexben előírt intézkedések alkalmazandók.

2. cikk

Magatartási elvek

(1) A tagok magatartását a kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, és annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia.

(2) A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják az EGSZB-t, valamint a tagok és a személyzet méltóságát, és őrzik az intézmény hírnevét.

(3) A tagok nem akadályozhatják az EGSZB tevékenységének zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását az EGSZB épületeiben, illetve az EGSZB berendezéseinek működését.

(4) A tagok nem zavarhatják meg az ülések rendjét, és tartózkodniuk kell a nem megfelelő magatartástól.

Nyelvhasználatuk és viselkedésük nem lehet becsmérlő, rasszista, szexista, homofób, idegengyűlölő vagy sértő.

(5) E cikk alkalmazása egyéb tekintetben nem korlátozhatja a viták élénkségét és a tagok szólásszabadságát.

(6) A volt tagokat megbízatásuk megszűnését követően is kötik a feddhetetlenség és a diszkréció etikai normái. A volt tagok a megbízatásuk megszűnését követően két évig nem lobbizhatnak a tagoknál vagy alkalmazottaknál saját vállalkozásuk, illetve munkáltatójuk vagy ügyfelük vállalkozása nevében olyan kérdésekben, amelyekkel összefüggésben fontos pozíciót töltenek be, vagy jelentéseket készítenek.

3. cikk

Információk nyilvánosságra hozatala

(1) A tagok tartózkodnak a feladataik ellátása során tudomásukra jutott, érzékenynek minősített információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától, kivéve ha az említett információt már nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető.

(2) Az EGSZB elhagyását követően is köti őket ez a kötelezettség.

4. cikk

Megfelelő magatartás

(1) Feladataik ellátása során a tagok az e magatartási kódexben lefektetett szabályoknak és kötelezettségeknek megfelelően járnak el, méltósággal és tisztelettel, valamint előítélet és megkülönböztetés nélkül.

(2) A tagok professzionális magatartást tanúsítanak, és a többi taggal, valamint a személyzettel való kapcsolatukban tartózkodnak a megalázó vagy bántó viselkedéstől, a sértő vagy diszkriminatív nyelvhasználattól vagy bármely más etikátlan, lealacsonyító vagy jogellenes cselekedettől.

(3) A tagok nem biztathatnak vagy ösztönözhetnek más tagokat vagy alkalmazottakat arra, hogy megsértsék, megkerüljék vagy figyelmen kívül hagyják a hatályos jogszabályokat, az EGSZB belső szabályait vagy ezt a kódexet, és nem fogadhatják el a felelősségi körükbe tartozó alkalmazottak ilyen magatartását.

(4) Az EGSZB hatékony működésének biztosítása érdekében a tagok – megfelelő diszkréció mellett – törekednek arra, hogy a más tagokat vagy a felelősségi körükbe tartozó alkalmazottakat érintő nézeteltéréseket vagy konfliktusokat haladéktalanul, tisztességesen és hatékonyan kezeljék.

5. cikk

A zaklatás megelőzése

(1) A tagok tartózkodnak a lelki vagy szexuális zaklatás minden formájától (1).

(2) Szükség esetén a tagok haladéktalanul és teljeskörűen együttműködnek a konfliktusok és (lelki, fizikai vagy szexuális) zaklatási esetek kezelésére szolgáló eljárások során, ideértve azt is, hogy zaklatásra vonatkozó bármely panasz esetén haladéktalanul reagálnak.

(3) A tagok lehetőséget és ösztönzést kapnak arra, hogy külön képzésen vegyenek részt a munkahelyi konfliktusok és zaklatás, valamint az olyan kötelességszegések vagy magatartásformák megelőzéséről, amelyek ellentétben állnának az európai értékekkel.

6. cikk

Feddhetetlenség és pénzügyi átláthatóság

(1) A tagok a Tanács által meghatározott juttatásokra jogosultak, de az EGSZB-től nem kapnak díjazást.

(2) Az EGSZB nem téríti meg még egyszer azokat a kiküldetéseket vagy tevékenységeket, amelyeket egy harmadik fél részben vagy egészben megtérített.

Ha egy kiküldetést vagy tevékenységet egy harmadik fél részben vagy egészben megtérít, miután azt korábban már az EGSZB is megtérítette, a tag erről haladéktalanul tájékoztatja a főtitkárságot, és a költségtérítést a harmadik féltől kapott összeg erejéig visszafizeti az EGSZB-nek.

(3) Feladataik ellátása során a tagok nem fogadhatnak el 150 eurót meghaladó értékű ajándékot vagy juttatást.

Amennyiben a diplomáciai szokásokkal és az udvariassági normákkal összhangban ezen összeget meghaladó ajándékokat kapnak, azokat az EGSZB legközelebbi ülésén való megjelenésükkor átadják a főtitkárságnak.

Az elnök határoz arról, hogy ezek az ajándékok, illetve a hasonló értékű, személyesen neki adott ajándékok az EGSZB tulajdonába kerüljenek-e, vagy pedig egy megfelelő karitatív szervezetnek adományozzák-e őket.

A főtitkárság nyilvántartást vezet az 150 eurót meghaladó értékű ajándékokról, amelyet kérésre nyilvánosan hozzáférhetővé tesz.

(4) A tagok betartják az EGSZB rájuk vonatkozó valamennyi pénzügyi szabályát.

7. cikk

A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat

(1) A tagok az átláthatóság elvével összhangban hivatalba lépésükkor nyilatkozatot nyújtanak be az elnöknek pénzügyi érdekeltségeikről.

A nyilatkozatokat évente, január 1-jén kell benyújtani, és abban az esetben, ha a tagok hivatali ideje alatt változás áll be a benyújtandó információkban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szóban forgó változástól számított két hónapon belül új nyilatkozatot kell benyújtani.

(2) A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat a tagokra vonatkozó szabályzat 5a. cikkében felsorolt információkat tartalmazza.

(3) Az EGSZB-tag nem választható meg az EGSZB vagy valamely EGSZB-testület tisztségviselőjének, nem nevezhető ki előadónak, illetve nem vehet részt kiküldetésekben vagy tevékenységekben, amennyiben nem nyújtotta be vagy nem frissítette a pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát.

(4) A konzultatív bizottságok küldöttei, a póttagok és a szakértők a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatuk benyújtásáig vagy frissítéséig nem kaphatnak juttatásokat az EGSZB-től.

(5) Amennyiben az elnök olyan információkhoz jut, amelyek alapján úgy véli, hogy valamely tagnak a pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozata jelentős hibát tartalmaz vagy elavult, vagy észszerűen feltételezhető, hogy összeegyeztethetetlenséghez vezet a tag e magatartási kódexben meghatározott kötelezettségeivel, az elnök konzultálhat az etikai bizottsággal.

Az elnök adott esetben felkérheti a tagot arra, hogy a nyilatkozatot 10 munkanapon belül javítsa ki.

(6) Az Elnökség, miután írásban megkapta az etikai bizottság véleményét, legalább 14 nap elteltével meghallgatja az érintett tagot, kívánság szerint egy másik személy kíséretében, és határozhat a (3) vagy adott esetben a (4) bekezdés alkalmazásáról az elnök helyesbítési kérelmének eleget nem tevő taggal szemben.

Az Elnökség az indokolással ellátott határozat elfogadása előtt szóban vagy írásban meghallgatja az érintett tagot.

8. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A tagok minden olyan helyzetet kerülnek, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, vagy amely objektívan összeférhetetlenségnek tekinthető.

(2) Összeférhetetlenség áll fenn, ha egy tagnak olyan személyes érdeke van, amely ellentétes lehet az Unió érdekeivel, vagy nem helyénvaló módon befolyásolhatja az adott tag feladatainak ellátását.

Nem áll fenn összeférhetetlenség abban az esetben, ha a tag csupán a nagyközönségnek vagy egy szélesebb csoportnak a tagjaként részesül előnyökben.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha valamely személyes érdek befolyásolhatja az egyént feladatainak független ellátásában. A személyes érdekek magukban foglalnak maguk a tagok, házastársuk, partnerük vagy közvetlen családtagjaik számára biztosított bármely lehetséges előnyt vagy lehetőséget, de nem korlátozódnak azokra.

(4) Nem egyértelmű esetekben a tag a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében bizalmas tanácsot kérhet az etikai bizottságtól.

(5) Amennyiben valamely tag úgy véli, hogy esetében összeférhetetlenség áll fenn, vagy olyan helyzetben van, amely objektíven ilyennek tekinthető, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a helyzetet e magatartási kódex elveinek és rendelkezéseinek megfelelően orvosolja.

Ha a tag nem képes feloldani az összeférhetetlenséget vagy az összeférhetetlenségnek tekinthető helyzetet, felfüggeszti az üggyel kapcsolatos tevékenységeit, és erről írásban jelentést tesz az elnöknek.

(6) Az elnök az etikai bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a tagnak véglegesen be kell-e szüntetnie az üggyel kapcsolatos tevékenységeit.

(7) Azokra a tagokra, akik nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy felfedjenek vagy bejelentsenek egy összeférhetetlenséget vagy olyan helyzetet, amely objektíven annak tekinthető, és akik nem orvosolják a helyzetet – illetve nem szüntetik be az üggyel kapcsolatos tevékenységeiket abban az esetben, ha nem képesek feloldani az összeférhetetlenséget –, alkalmazhatók e kódex intézkedései.

II. RÉSZ – ETIKAI BIZOTTSÁG

9. cikk

Etikai bizottság

(1) Etikai bizottság jön létre.

(2) Az etikai bizottság feladatai a következők:

A tagok bármely e kódexszel kapcsolatos kérdésről konzultálhatnak az etikai bizottsággal, az etikai bizottság pedig tanácsot kérhet az EGSZB jogi szolgálatától. A tag kérésére az etikai bizottság – bizalmas jelleggel – 30 naptári napon belül iránymutatást ad a tagnak e kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

b)	A 11. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott panaszt követően az etikai bizottság az e kódexben meghatározott etikai normák megsértésének állítólagos eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az elnöknek a lehetséges lépésekkel kapcsolatban.

c)	Az etikai bizottság kérésre tanácsot ad az elnöknek és az Elnökségnek e kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

(3) Az etikai bizottság, miután konzultációt folytatott az elnökkel (feltéve, hogy az ő esetében nem áll fenn összeférhetetlenség), szakértői tanácsot kérhet.

(4) Az etikai bizottság a tevékenységéről éves, megfelelően anonimizált jelentést tesz közzé.

(5) Az etikai bizottság javaslatot tesz saját eljárási szabályzatára, amelyet az Elnökség fogad el.

10. cikk

Az etikai bizottság tagjai

(1) Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés minden két és fél éves időszakra hat EGSZB-tagot – a három csoport mindegyikéből két (különböző nemű) tagot – választ meg az etikai bizottság teljes jogú tagjának.

(2) Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés ugyanezen időszakra hat másik EGSZB-tagot – a három csoport mindegyikéből két (különböző nemű) tagot – is kinevez az etikai bizottság tartaléktagjának. Tartaléktag helyettesíti az etikai bizottság munkája során azt a teljes jogú tagot, aki a munkában nem tud részt venni, vagy összeférhetetlenségben érintett.

(3) Az etikai bizottság teljes jogú és tartaléktagjainak megbízatása megújítható.

(4) Az etikai bizottság tagja nem lehet egyben a következő testületek tagja is:

—	az EGSZB Elnöksége,

—	az auditbizottság,

—	a quaestorok csoportja.

(5) Az etikai bizottságban egy-egy csoport két és fél évig látja el az elnökségi teendőket, a három csoport rotációs alapon váltja egymást.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) Az etikai bizottság tagjai tartózkodnak az adott eljárásban való részvételtől, ha úgy ítélik meg, hogy személyüket tekintve összeférhetetlenség áll fenn, vagy olyan helyzetben vannak, amelyet harmadik fél objektíven összeférhetetlenségnek tekinthet.

Ha egy eljárás során az etikai bizottság egyik tagját az etikai bizottság egy másik tagja megkérdőjelezi, az etikai bizottság szavazattöbbséggel megtagadhatja az eljárásban való részvételét.

A megkérdőjelezett tag nem lehet jelen a szavazáson.

(7) Ha az etikai bizottság teljes jogú vagy tartaléktagja állítólagosan megsértette az etikai normákat, az érintett tag tartózkodik az állítólagos szabálysértéssel kapcsolatos eljárásban való részvételtől, és helyét azonnal egy tartaléktag veszi át.

Ha az eljárás végén az elnök arra a következtetésre jut, hogy az érintett tag megsértette az etikai normákat, és az alkalmazott szankció több mint egy írásbeli figyelmeztetés, a tag etikai bizottságbeli teljes jogú vagy tartaléktagsága megszűnik.

Ebben az esetben az elnök a két és fél éves mandátumidőszak fennmaradó idejére új tagot nevez ki. A kinevezést a Közgyűlés a következő plenáris ülésen megerősíti.

(8) Az etikai bizottság tagjait titoktartási kötelezettség köti.

(9) Az etikai bizottság tagjai megbízatásuk kezdetén megfelelő, kötelező képzést kapnak.

III. RÉSZ – AZ ETIKAI NORMÁK ESETLEGES MEGSÉRTÉSE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

11. cikk

Az eljárás megindítása

(1) A tagok és az alkalmazottak közül bárki panaszt tehet az etikai bizottságnál valamely tag magatartásával kapcsolatban.

A vizsgálat megindításához az állításokat elegendő prima facie bizonyítékkal kell alátámasztani.

(2) Az etikai bizottság tájékoztatja az EGSZB elnökét a panasz beérkezéséről, kivéve, ha a panasz tárgya maga az elnök.

(3) Az elnök haladéktalanul továbbít az OLAF-nak minden olyan, a tagokra vonatkozó információt vagy bizonyítékot, amely a tudomására jut, és amelyet az OLAF-fal aláírt adminisztratív megállapodás értelmében továbbítani kell a Hivatalnak.

(4) A visszaélést bejelentőként elismert személyek az uniós jog, többek között az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (2), a nemzeti jog és adott esetben az EGSZB belső szabályai szerint jogosultak a titoktartásra, a védelemre, a megtorlás tilalmára és támogató intézkedésekre.

12. cikk

Vizsgálat

(1) A 17. cikk sérelme nélkül, amennyiben az etikai bizottság úgy ítéli meg, hogy okkal feltételezhető, hogy egy tag esetleg megsértette az e kódexben meghatározott etikai normákat, vizsgálatot indít. Az etikai bizottság haladéktalanul tájékoztatja az elnököt és az érintett tagot a vizsgálat megindításáról, feltéve, hogy ez nem befolyásolja hátrányosan káros a vizsgálatot vagy a lehetséges bizonyítékokat.

(2) Az etikai bizottság megvizsgálja az állítólagos szabálysértés körülményeit, és szóban vagy írásban meghallgatja az érintett tagot,

aki igénybe veheti ügyvéd vagy egy általa választott személy segítségét.

(3) Az etikai bizottság vizsgálati hatáskörrel rendelkezik, és a vizsgálat keretében bármely olyan tanút (tagokat, alkalmazottakat vagy harmadik feleket) beidézhet, akinek meghallgatását szükségesnek vagy hasznosnak tartja.

Az etikai bizottság rendelkezésére kell bocsátani minden meglévő bizonyítékot, beleértve a levelezéseket is, továbbá minden olyan információt, amelyet a bizottság szükségesnek vagy hasznosnak ítél.

(4) A tagoknak és a volt tagoknak haladéktalanul és teljeskörűen együtt kell működniük az etikai bizottsággal, rendelkezésre bocsátva minden további, szükséges és releváns információt.

A tagok nem lobbizhatnak az etikai bizottságnál, az elnöknél vagy az Elnökségnél azért, hogy befolyásolják az ügy megítélését.

(5) Következtetései alapján az etikai bizottság indokolással ellátott jelentést készít az elnök számára, melyben ajánlásokat tesz egy – adott esetben szankciókat is tartalmazó – esetleges határozatra vonatkozóan. A jelentést ezzel egy időben az érintett tagnak is megküldik.

13. cikk

Indokolással ellátott határozat

(1) Az elnök az etikai bizottság jelentése alapján indokolással ellátott határozatot fogad el, miután értesítette az érintett tagot az ügyiratban szereplő valamennyi bizonyítékról és az etikai bizottság ajánlásairól, és miután az érintett tagot szóban vagy írásban meghallgatta, bevonva a tag jogi tanácsadóját is, ha a tag ezt kéri.

(2) Az indokolással ellátott határozatban az elnök:

a)	úgy határozhat, hogy a tag elleni panasz megalapozatlan; vagy

b)	ha az elnök arra a következtetésre jut, hogy az érintett tag megsértette az e kódexben meghatározott etikai normákat, a 14. cikken alapuló szankciót kiszabó határozatot fogadhat el.

(3) Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett tagot az indokolással ellátott határozatról.

(4) Amennyiben az EGSZB elnöke az, aki állítólagosan megsértette az etikai normákat, az elnök nem vesz részt az eljárásban, és a pénzügyi és költségvetési bizottságot elnöklő alelnök lép a helyébe, ellátva az elnök szerepét az adott eljárásban.

14. cikk

Szankciók

(1) A tanúsított magatartás értékelésekor a kiszabott szankciók súlyosságának arányban kell állnia a kötelességszegés súlyosságával és a tag által a hierarchiában betöltött pozícióval.

A kötelességszegés súlyosságának megállapításakor, illetve a kiszabandó szankció meghatározásakor különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a)	a kötelességszegés jellege és bekövetkeztének körülményei;

b)	a kötelességszegés milyen mértékben érinti hátrányosan a tagok és/vagy alkalmazottak testi és/vagy lelki épségét, az EGSZB vagy az Európai Unió jó hírnevét és/vagy érdekeit;

c)	a kötelességszegés hátterében milyen mértékben állt szándékos cselekedet vagy gondatlanság, és a tag milyen fokú felelősséggel rendelkezik a hierarchiában;

d)	a tag feladatainak és felelősségeinek szintje, valamint a tag hierarchikus pozíciója a kötelességszegés sértettjeivel szemben;

e)	milyen mértékű kár érte a sértett vagy sértettek testi vagy lelki épségét; valamint

f)	a kötelességszegésnek minősülő cselekedet vagy magatartás ismétlődő jellege.

(2) A tag magatartásának súlyosságától függően a szankció a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában:

a)	írásbeli figyelmeztetés (nyilvánosságra hozható);

b)	megrovás (nyilvánosságra hozható);

c)	a napidíjra való jogosultság ideiglenes megvonása a kötelességszegés súlyosságának megfelelően legalább két, legfeljebb harminc ülésnapra;

d)	a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül az EGSZB vagy testületei valamennyi vagy néhány tevékenységében, kiküldetésekben vagy egyéb tevékenységekben való részvétel ideiglenes felfüggesztése legalább két, legfeljebb 30 ülésnapra;

e)	az EGSZB bármely nemzeti, intézményközi vagy nemzetközi fórumon való képviseletének tilalma legfeljebb egy évre;

f)	a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a bizalmas vagy minősített információhoz való hozzáférés korlátozása legfeljebb egy évre.

(3) Ezen túlmenően az elnök a 16. cikkben lefektetett eljárásnak megfelelően javaslatot terjeszthet az Elnökség elé a következőkre vonatkozóan:

g)	a tag ideiglenes felfüggesztése az EGSZB-ben betöltött egy vagy több tisztségéből legfeljebb egy évre;

h)	a tag felmentése az EGSZB-ben betöltött egy vagy több tisztségéből; vagy

i)	a Tanács felkérése arra, hogy a tagot zárja ki az EGSZB-ből.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésének c)–f) és g) pontjában meghatározott intézkedések időtartama megduplázható ismételt kötelességszegés esetén, vagy ha a tag megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott kiegészítő intézkedések valamelyikének végrehajtását.

(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott szankciókon kívül a következő kiegészítő intézkedések is alkalmazhatók:

i.	a tag kötelezése arra, hogy intézkedjen helyzetének rendezése érdekében;

ii.	a tag kötelezése arra, hogy személyesen bocsánatot kérjen (négyszemközt, egy meghatározott személynek vagy nyilvánosan, a plenáris ülésen);

iii.	a tag kötelezése arra, hogy helyreállítsa az esetleges károkat.

15. cikk

Belső fellebbezési eljárás

(1) Az érintett tag az elnök által a 14. cikk (2), (4) és (5) bekezdése alapján kiszabott szankcióról szóló értesítéstől számított két héten belül belső fellebbezést nyújthat be az Elnökséghez.

A fellebbezés azonnali hatállyal felfüggeszti a szankció alkalmazását.

(2) Az Elnökség határozathozatal előtt szóban vagy írásban meghallgatja az érintett tagot.

Az Elnökség legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított négy héten belül, vagy ha ezen időszak alatt nem ülésezik, a következő ülésén megsemmisítheti, megerősítheti vagy módosíthatja a kiszabott szankciót.

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében az érintett tag megsemmisítés iránti keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához a végleges határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül, vagy attól az időponttól számított két hónapon belül, amikor az Elnökségnek határozatot kellett volna hoznia.

16. cikk

Hivatal idő előtti megvonása

(1) Az elnök indokolással ellátott határozatával összhangban javaslatot nyújthat be az Elnökséghez a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(2) Az Elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy függessze fel vagy vonja meg az elnök, egy alelnök, egy csoportelnök, egy elnökségi tag, egy quaestor, egy szekcióelnök vagy -alelnök, illetve bármely más, az EGSZB-n belül megválasztott tisztségviselő hivatalát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó tag súlyos kötelességszegést követett el.

Kivételes esetben az Elnökség javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy a tagot zárják ki az EGSZB-ből.

Az Elnökség szóban vagy írásban meghallgatja az érintett tagot, mielőtt e cikk alapján javaslatot tesz a Közgyűlésnek.

(3) A Közgyűlés a leadott szavazatok kétharmados többségével – melynek az összes tag többségét is képviselnie kell – határoz a javaslatról.

A Közgyűlés a határozat elfogadása előtt meghallgatja az EGSZB elnökének indokolással ellátott jelentését, majd az érintett tagot, szóban vagy írásban.

Ha a tag kizárásáról határoznak, arról értesíteni kell a Tanácsot, hogy az megindítsa a kizárt tag helyébe lépő tag kinevezésére vonatkozó eljárást.

(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében az érintett tag a közgyűlési határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül megsemmisítés iránti keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához.

IV. RÉSZ – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatok

(1) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodásban (3) lefektetett közös szabályok alkalmazandók, amelyek tartalmazzák az OLAF-vizsgálatok zökkenőmentes lefolytatásának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket.

(2) Ha az EGSZB-nek tudomása van esetlegesen csalásnak, korrupciónak vagy az Európai Unió érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységnek minősülő ügyekről, és az OLAF még nem kapott tájékoztatást, vagy még nem hozott határozatot arról, hogy indít-e vizsgálatot, az etikai bizottság nem indíthat vizsgálatot ugyanazon tényállásra vonatkozóan, kivéve, ha az OLAF-fal ettől eltérően állapodnak meg.

Az etikai bizottság az üggyel kapcsolatos esetleges eljárást felfüggeszti, és tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely veszélyeztetheti a potenciális bizonyítékokat és az OLAF vizsgálatát.

18. cikk

A kódex alkalmazása

E kódex teljes körű és helyes alkalmazásáért az elnök felel.

E kódex alkalmazásával kapcsolatban az elnök tanácsadás céljából bármikor az etikai bizottsághoz fordulhat.

(1) EGK/Euratom Tanács: 31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL P 45., 1962.6.14., 1385. o.), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20200101&qid=1653325709293

(2) Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20220101

(3) – Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti 2016. január 13-i adminisztratív megállapodás.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 149

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. május 31.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	Eljárási szabályzat és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex (2022. május)	1