(1)

Az adatkezelés, az adatminőség és a méretgazdaságosság megteremtése szükségességének határokon átnyúló dimenziójára tekintettel, valamint az esetleges eltérések által mind az adatminőségre, mind az adatszolgáltatók feladataira gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében az (EU) 2019/2175 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az adatszolgáltatók uniós tevékenységei tekintetében engedélyezési és felügyeleti hatásköröket ruházott az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (a továbbiakban: ESMA).

(2)

Helyénvaló meghatározni az ESMA általi felügyelet hatálya alá tartozó adatszolgáltatók tekintetében a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok ESMA általi kiszabására vonatkozó hatáskör gyakorlásával kapcsolatos eljárási szabályokat. A 600/2014/EU rendelet előírja, hogy az említett eljárási szabályoknak a védelemhez való jogra, a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időkre vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(3)

Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy komoly jelek utalnak olyan tények esetleges fennállására, amelyek az adatszolgáltatók tekintetében meghatározott követelmények egy vagy több megsértésének minősülhetnek, az ESMA-n belül független vizsgálatvezetőt kell kijelölnie az ügy kivizsgálására. A vizsgálat befejezésekor a vizsgálatvezetőnek lehetőséget kell adnia a vizsgálat által érintett személy számára a meghallgatásra. Ez azt jelenti, hogy az érintett személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy legalább négy héttel azelőtt, hogy a vizsgálatvezető benyújtja megállapításait az ESMA-nak, észszerű határidőn belül írásbeli észrevételeket tehessen. A vizsgálat által érintett személy számára lehetővé kell tenni, hogy az általa választott képviselő segítségét igénybe vegye. A vizsgálatvezetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a vizsgálat által érintett személy beadványai alapján szükséges-e módosítani a megállapításközlést, mielőtt azt benyújtaná az ESMA-nak.

(4)

Az ESMA-nak egy dokumentumjegyzék alapján értékelnie kell a vizsgálatvezető által benyújtott ügyirat teljességét. Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően fel tudjon készülni a védelemre, az ESMA-nak a pénzbírságokra vagy a felügyeleti intézkedésekre vonatkozó végleges határozat elfogadása előtt biztosítania kell e személy számára az ahhoz való jogot, hogy további írásbeli észrevételeket tegyen.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett személyek együttműködjenek a vizsgálat során, az ESMA számára lehetővé kell tenni bizonyos kényszerítő intézkedések meghozatalát. Amennyiben az ESMA olyan határozatot hozott, amely valamely személyt egy jogsértés megszüntetésére szólít fel, vagy teljeskörű információk szolgáltatását vagy hiánytalan nyilvántartások, adatok vagy egyéb anyagok benyújtását írta elő, vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésére vonatkozó határozatot hozott, kényszerítő bírságot szabhat ki annak érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személyt a meghozott határozatnak való megfelelésre kötelezze. A kényszerítő bírság kiszabása előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az érintett személy számára, hogy írásbeli beadványt nyújtson be.

(6)

A védelemhez való jogot mérlegelni kell azzal összefüggésben, hogy bizonyos körülmények között az ESMA-nak sürgősen cselekednie kell. Amennyiben a 600/2014/EU rendelet 38 l. cikke szerinti sürgős intézkedés indokolt, a vizsgálat által érintett személy védelemhez való joga nem akadályozhatja az ESMA-t a sürgős intézkedések meghozatalában. Ilyen esetben a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el anélkül, hogy lehetőséget adna a vizsgálat által érintett személynek beadványok benyújtására. Az ESMA-nak az ideiglenes határozat elfogadását követően a lehető leghamarabb és a megerősítő határozat elfogadása előtt lehetőséget kell biztosítania a személy meghallgatására. Az eljárás keretében mindazonáltal biztosítani kell a vizsgálat által érintett személy azon jogát, hogy őt a vizsgálatvezető előzetesen meghallgassa.

(7)

Az ESMA és a vizsgálatvezető által készített ügyiratok olyan információkat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az érintett személy számára a bírósági vagy közigazgatási eljárásokra való felkészüléshez. Miután a vizsgálat által érintett személy a vizsgálatvezetőtől vagy az ESMA-tól megkapta a megállapításközlést, az érintett személynek ezáltal jogosultnak kell lennie az ügyiratba való betekintésre, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét. Azon ügyiratok, amelyekbe betekintést biztosítottak, kizárólag a 600/2014/EU rendelet megsértésével kapcsolatos bírósági vagy közigazgatási eljárásokban használhatók fel.

(8)

Mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskörre, mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok behajtására vonatkozó hatáskörre elévülési időt kell előírni. A következetesség érdekében a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok kiszabására és behajtására vonatkozó elévülési időknek figyelembe kell venniük a felügyelt szervezetekkel szembeni szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat, valamint az ESMA-nak az ilyen jogszabályok alkalmazása terén szerzett tapasztalatait.

(9)

Ahhoz, hogy az ESMA biztosítsa a beszedett pénzbírságok és kényszerítő bírságok megőrzését, az ESMA-nak azokat olyan kamatozó számlákon kell elhelyeznie, amelyeket kizárólag egyetlen pénzbírság vagy kényszerítő bírság céljára nyitottak, egy adott jogsértés megszüntetése érdekében. A költségvetési körültekintés jegyében az ESMA csak akkor utalhatja át az összegeket a Bizottságnak, ha a fellebbezéshez való jog kimerülése vagy megszűnése miatt a határozatok jogerősek.

(10)

Az (EU) 2019/2175 rendelet 4. cikkében bevezetett, az adatszolgáltatókra vonatkozó új felügyeleti keretrendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 48f. és 48 g. cikkével összhangban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos feltételek mellett pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat szabjon ki a felügyelete alá tartozó referenciamutató-kezelőkre. Az (EU) 2016/1011 rendelet 48i. cikkének (10) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia az e pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat, beleértve a védelemhez való jogot, a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok beszedését, valamint a szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó elévülési időket.

(2)

Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy komoly jelek utalnak olyan tények esetleges fennállására, amelyek a felügyelete alá tartozó referenciamutató-kezelők tekintetében az (EU) 2016/1011 rendelet 42. cikkében meghatározott követelmények egy vagy több megsértésének minősülhetnek, az ESMA-n belül független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálatvezetőnek a munkája befejezését követően teljes ügyiratot kell átadnia az ESMA-nak. Az e megállapításokról való tájékoztatás, valamint az azokra történő válaszadás lehetősége a védelemhez való jog szerves részét képezi. Ezért a vizsgálat alá vont személyt tájékoztatni kell a vizsgálatvezető megállapításairól, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észszerű határidőn belül válaszoljon ezekre a megállapításokra. A vizsgálat által érintett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk választott képviselő segítségét igénybe vegyék. A vizsgálatvezetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a vizsgálat által érintett személy beadványai alapján szükséges-e módosítani a megállapításközlést, mielőtt azt benyújtaná az ESMA-nak.

(3)

Az ESMA-nak egy dokumentumjegyzék alapján értékelnie kell a vizsgálatvezető által benyújtott ügyirat teljességét. Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően fel tudjon készülni a védelemre, az ESMA-nak a pénzbírságokra vagy a felügyeleti intézkedésekre vonatkozó végleges határozat elfogadása előtt biztosítania kell, hogy e személynek lehetősége legyen további írásbeli észrevételeket tenni.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy együttműködjön a vizsgálat során, az ESMA számára lehetővé kell tenni bizonyos kényszerítő intézkedések meghozatalát. Amennyiben az ESMA olyan határozatot hozott, amely valamely személyt egy jogsértés megszüntetésére szólít fel, vagy teljeskörű információk szolgáltatását vagy hiánytalan nyilvántartások, adatok vagy egyéb anyagok benyújtását írta elő, vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésére vonatkozó határozatot hozott, kényszerítő bírságot szabhat ki annak érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személyt a meghozott határozatnak való megfelelésre kötelezze. A kényszerítő bírság kiszabása előtt az ESMA-nak lehetőséget kell biztosítania az érintett személy számára, hogy írásbeli beadványt nyújtson be.

(5)

Mivel a vizsgálatvezető függetlenül végzi munkáját, az ESMA-t nem kötheti az általa elkészített ügyirat. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően felkészülhessen a védelemre, amennyiben az ESMA nem ért egyet, e személyt tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani számára a válaszadásra.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat által érintett személy megfelelően felkészülhessen a védekezésre, tájékoztatni kell őt, és lehetőséget kell biztosítani számára a válaszadásra, amennyiben az ESMA egyetért a vizsgálatvezető valamennyi megállapításával vagy azok egy részével.

(7)

A meghallgatáshoz való jogot mérlegelni kell azzal összefüggésben, hogy bizonyos körülmények között az ESMA-nak sürgősen cselekednie kell. Amennyiben az (EU) 2016/1011 rendelet 48e. cikke szerinti sürgős intézkedés indokolt, a vizsgálat által érintett személy meghallgatáshoz való joga nem akadályozhatja az ESMA-t a sürgős intézkedések meghozatalában. Ilyen esetekben a vizsgálat által érintett személy meghallgatáshoz való jogát a határozathozatalt követően a lehető leghamarabb biztosítani kell. Az eljárás keretében mindazonáltal biztosítani kell a vizsgálat által érintett személy azon jogát, hogy őt a vizsgálatvezető meghallgassa.

(8)

Az ESMA kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó hatáskörét a védelemhez való jog kellő figyelembevételével kell gyakorolni, és az nem tartható fenn a szükséges időtartamon túl. Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy kényszerítő bírságot szab ki, az érintett személy számára lehetőséget kell biztosítani a meghallgatásra, és a kényszerítő bírság már nem lehet esedékes attól az időponttól kezdve, amikor az érintett személy eleget tesz az ESMA vonatkozó utasításának.

(9)

Az ESMA és a vizsgálatvezető által készített ügyiratok olyan információkat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az érintett személy számára a bírósági vagy közigazgatási eljárásokra való felkészüléshez. Miután a vizsgálat által érintett személy a vizsgálatvezetőtől vagy az ESMA-tól megkapta a megállapításközlést, az érintett személynek jogosultnak kell lennie az ügyiratba való betekintésre, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét. Azon ügyiratok, amelyekbe betekintést biztosítottak, kizárólag az (EU) 2016/1011 rendelet 42. cikkének megsértésével kapcsolatos bírósági vagy közigazgatási eljárásokban használhatók fel.

(10)

Mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskört, mind a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok behajtására vonatkozó hatáskört észszerű időn belül kell gyakorolni, és ezért azokra elévülési időt kell előírni. A következetesség érdekében a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok kiszabására és behajtására vonatkozó elévülési időknek figyelembe kell venniük a felügyelt szervezetekkel szembeni szankciók kiszabására és végrehajtására vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat, valamint az ESMA-nak az ilyen jogszabályok alkalmazása terén szerzett tapasztalatait. Ahhoz, hogy az ESMA biztosítsa a beszedett pénzbírságok és kényszerítő bírságok megőrzését, az ESMA-nak azokat olyan kamatozó számlákon kell elhelyeznie, amelyeket kizárólag egyetlen pénzbírság vagy kényszerítő bírság céljára nyitottak, egy adott jogsértés megszüntetése érdekében. A költségvetési körültekintés jegyében az ESMA csak akkor utalhatja át az összegeket a Bizottságnak, ha a fellebbezéshez való jog kimerülése vagy megszűnése miatt a határozatok jogerősek.

(11)

Az (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően egy 2023-ig meghosszabbított átmeneti időszakban a harmadik országbeli referenciamutatók az Unióban anélkül használhatók fel, hogy az érintett referenciamutató-kezelőknek egyenértékűség, elismerés vagy jóváhagyás iránti kérelmet kellene benyújtaniuk. Ezen átmeneti időszak alatt az Unióban való elismerés egy választható rendszert jelent a harmadik országokban székhellyel rendelkező referenciamutató-kezelők számára, ami azt jelzi, hogy referenciamutatóik az átmeneti időszak lejárta után is rendelkezésre fognak állni az Unióban. Következésképpen ezen időszak alatt a pénzbírságokra vonatkozó rendelkezések csak azokra a harmadik országokban található referenciamutató-kezelőkre alkalmazandók, amelyek önkéntesen kérelmezték az elismerést az (EU) 2021/168 rendelettel bevezetett átmeneti időszak lejárta előtt, és amennyiben az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az ESMA megadta az elismerést.

(12)

Az ESMA-ra ruházott új felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 48 l. cikke előírja az ESMA számára, hogy a kritikus referenciamutatók kezelőinek és a harmadik országbeli referenciamutató-kezelőknek az említett rendelet 34. cikke szerinti engedély iránti kérelmekhez és a 32. cikke szerinti elismerés iránti kérelmekhez kapcsolódó díjakat, valamint a kritikus referenciamutatókkal és elismert harmadik országbeli referenciamutató-kezelőkkel kapcsolatos, e rendelettel összhangban végzett feladatai ellátásához kapcsolódó éves díjakat számítson fel. Az (EU) 2016/1011 rendelet 48 l. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy e díjaknak arányosnak kell lenniük az érintett referenciamutató-kezelő árbevételével, és fedezniük kell az ESMA-nál a kritikus referenciamutatók kezelőivel és a harmadik országbeli referenciamutató-kezelőkkel kapcsolatban az említett rendelettel összhangban végzett engedélyezés vagy elismerés, valamint a feladatainak ellátása során felmerült valamennyi költséget.

(2)

Az ESMA kritikus referenciamutatók és harmadik országbeli referenciamutatók kezelőivel kapcsolatos tevékenységei után felszámított díjak mértékét oly módon kell meghatározni, hogy az ne vezessen se jelentős hiány, se jelentős többlet felhalmozódásához. Jelentős és ismételt többlet vagy hiány jelentkezése esetén a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét.

(3)

Az engedélykérelmekhez („engedélyezési díjak”) és az elismerés iránti kérelmekhez („elismerési díjak”) kapcsolódó díjakat a kritikus és a harmadik országbeli referenciamutatók kezelőinek az engedély és az elismerés iránti kérelmek feldolgozása kapcsán az ESMA-nál felmerült költségek fedezése céljából kell felszámítani, ideértve a kérelmek hiánytalanságának ellenőrzésével, a további információk kérésével, a határozatok megszövegezésével kapcsolatos költségeket, valamint a kritikus referenciamutatók rendszerszintű jelentőségének és a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők megfelelésének értékelésével kapcsolatos költségeket.

(4)

Tekintettel arra, hogy a kérelmek elbírálása ugyanolyan erőforrás-igényes, függetlenül attól, hogy azt nagy vagy kis referenciamutató-kezelők nyújtják-e be, az elismerési díjnak egy valamennyi harmadik országbeli referenciamutató-kezelő számára azonos átalányösszegű elismerési díjnak kell lennie.

(5)

A várható munkateher és az ESMA számára ezzel járó költségek alapján az elismerési kérelmek elbírálásának költségét 40 000 EUR-ban kell megállapítani, hogy azt az egyszeri elismerési díj teljes mértékben fedezze.

(6)

A kritikus referenciamutatókat az (EU) 2016/1011 rendelet alapján intenzívebb vizsgálatnak kell alávetni, azok referenciamutató-kezelőinek pedig szigorúbb szervezeti követelményeknek kell megfelelniük. Ennek következtében az engedélyezési folyamat nagyobb munkaterhet jelent az ESMA számára. Ezért a kritikus referenciamutató kezelője által fizetendő engedélyezési díjnak jelentősen magasabbnak kell lennie, mint az elismerés iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjnak.

(7)

A beérkezett kérelmek minőségének és teljességének előmozdítása érdekében, valamint összhangban az ESMA-nak az általa felügyelt szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó megközelítésével, az elismerési díjat a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.

(8)

Éves díjakat kell felszámítani a kritikus referenciamutatók kezelői és az elismert harmadik országbeli referenciamutató-kezelők számára is az ESMA-nak az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti feladatainak ellátása során az ilyen referenciamutató-kezelők folyamatos felügyelete tekintetében felmerülő költségeinek fedezésére. A harmadik országbeli referenciamutatók esetében ezeknek a díjaknak fedezniük kell a harmadik országbeli hatóságokkal kötött együttműködési megállapodások végrehajtását és fenntartását, valamint a harmadik országokban történő szabályozási és felügyeleti fejlemények nyomon követését. A kritikus referenciamutatók esetében a díjaknak fedezniük kell az ESMA azon költségeit is, amelyek az említett referenciamutató-kezelőknek az (EU) 2016/1011 rendelet 48 l. cikkében és VI. címében meghatározott követelményeknek való megfelelésének folyamatos – adott esetben, amennyiben azt megállapítják, összehasonlításon alapuló megfelelésen keresztül történő – felügyeletével kapcsolatban merülnek fel.

(9)

A kritikus referenciamutató folyamatos felügyeletének költsége attól függ, hogy az előírja-e az ESMA számára, hogy az adott referenciamutató tekintetében felügyeleti kollégiumot hozzon létre és annak üléseit vezesse, ami jelentős többletmunkát jelent. Következésképpen a felügyeleti díjak megállapítása során különbséget kell tenni a két eset között. Ezzel szemben a kritikus referenciamutatók kategóriáján belül nincs szükség a felügyeleti díjak között a referenciamutató-kezelő éves árbevétele szerinti különbségtételre, mivel a kritikus referenciamutatók jellegüknél fogva rendszerszintű hatást gyakorolnak az Unióban.

(10)

Az Unióban történő elismerés kérelmezése a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők által kereskedelmi alapon hozott döntés, mivel a referenciamutatóik Unión belüli kínálása várhatóan bevételt eredményez. Ezért az elismert harmadik országbeli referenciamutató-kezelők esetében a felügyeleti díjakat az e referenciamutatók Unión belüli használatából származó bevételük függvényében kell megállapítani. Abban az esetben, ha nem keletkezik bevétel, a felügyeleti díj minimumát 20 000 EUR-ban kell megállapítani.

(11)

Az ismételt vagy megalapozatlan kérelmek visszaszorítása érdekében célszerű, hogy az elismerési díjakat és az engedélyezési díjakat ne térítsék vissza abban az esetben, ha a kérelmező visszavonja kérelmét. Mivel az elismerés vagy az engedélyezés iránti elutasított kérelem esetében szükséges adminisztratív munka megegyezik az elfogadott kérelem esetében szükséges adminisztratív munkával, célszerű, hogy az elismerési díjakat és az engedélyezési díjakat ne térítsék vissza az engedély vagy az elismerés elutasítása esetén.

(12)

Az (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően egy 2023-ig meghosszabbított átmeneti időszakban a harmadik országbeli referenciamutatók az Unióban anélkül használhatók fel, hogy az érintett referenciamutató-kezelőknek egyenértékűség, elismerés vagy jóváhagyás iránti kérelmet kellene benyújtaniuk. Ezen átmeneti időszak alatt az Unióban való elismerés egy választható rendszert jelent a harmadik országokban székhellyel rendelkező referenciamutató-kezelők számára, ami azt jelzi, hogy referenciamutatóik az átmeneti időszak lejárta után is rendelkezésre fognak állni az Unióban. Következésképpen ezen időszak alatt az elismerési és felügyeleti díjakra vonatkozó rendelkezések csak azokra a harmadik országokban található referenciamutató-kezelőkre alkalmazandók, amelyek önkéntesen kérelmezték az elismerést az (EU) 2021/168 rendelettel bevezetett átmeneti időszak lejárta előtt, és amennyiben az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy az ESMA megadta az elismerést.

(13)

Az ESMA-ra ruházott új felügyeleti hatáskörök zökkenőmentes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. június 16-án az (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelettel (3), illetve az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban együtt: meglévő intézkedések) végleges dömpingellenes vámokat és végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja) a dömpingellenes alaprendelet egy új 14a. cikkel, és a szubvencióellenes alaprendelet pedig egy új 24a. cikkel egészítette ki.

(3)

E cikkek szerint dömpingellenes, illetve kiegyenlítő vám abban az esetben is kivethető, ha egy dömpingelt vagy támogatott terméket jelentős mennyiségben hoznak be valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az UNCLOS alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigetre, rögzített vagy úszó létesítményre vagy más szerkezetre (a továbbiakban: kontinentális talapzat vagy kizárólagos gazdasági övezet), (6) amennyiben ez kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(4)

Ugyanezen cikkek szerint a Bizottságnak olyan végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák e vámok bevezetésének feltételeit, valamint az érintett termékekre vonatkozó bejelentésekkel és árunyilatkozatokkal és az érintett vámok megfizetésével kapcsolatos eljárásokat, ideértve a vámok beszedését, visszafizetését és elengedését is (a továbbiakban: vámeszköz). A Bizottság ilyen vámokat csak a vámeszköz működésének megkezdése után vethet ki. A vámeszköz (7)2019. november 2. óta alkalmazandó.

(5)

A Bizottság 2021. május 27-én értesítést (8) tett közzé a Kínából és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekhez vezető vizsgálatok újbóli megindításáról.

(6)

A vizsgálatok újbóli megindítása annak vizsgálatára korlátozódott, hogy az intézkedéseket helyénvaló-e alkalmazni a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe jelentős mennyiségben érkező, Kínából és Egyiptomból (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára, tekintettel arra, hogy a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálatok megindításakor a vámeszköz alkalmazására még nem volt mód, ezért a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy következtetést fogalmazzon meg a vámoknak a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetre történő kiterjesztése indokoltságáról.

(7)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték állt rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szöveteket jelentős mennyiségben szállították az aktív feldolgozás szabályai alapján szélturbinalapáttá történő feldolgozás, majd pedig a kontinentális talapzaton vagy kizárólagos gazdasági övezetben lévő szélerőműparkokba történő kivitel céljából, és ez kárt okozhatott az uniós gazdasági ágazatnak. E bizonyítékok egy részét az uniós gazdasági ágazat szolgáltatta. Az érdekelt felek az ügy iratai között megtekinthették a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékokról készített feljegyzést.

(8)

A Bizottság a vizsgálatok újbóli megindításáról értesítette azokat az érdekelt feleket, amelyek együttműködtek a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálatokban, nevezetesen a Kínai Népköztársaság képviseletét, Egyiptom képviseletét, a Kínában és az Egyiptomban működő exportáló gyártókat és a velük kapcsolatban álló vállalatokat, az uniós gyártókat, a független uniós importőröket és az uniós felhasználókat.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. A Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását egyetlen érdekelt fél sem kérte.

(10)

A Bizottság kérdőívet küldött azoknak az érdekelt feleknek, amelyek együttműködtek a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálatokban.

(11)

A Bizottsághoz az uniós gyártóktól, az uniós gazdasági ágazat képviseleti szervétől és egy felhasználótól érkeztek kitöltött kérdőívek.

(12)

Az exportáló gyártók részéről nem érkezett kitöltött kérdőív. A Bizottság értesítette Kína és Egyiptom képviseletét arról, hogy a Kínában és az Egyiptomban működő exportáló gyártók elégtelen együttműködése miatt a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkét és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkét kívánja alkalmazni, és ténymegállapításait a rendelkezésre álló tények alapján kívánja megfogalmazni. Az értesítés nyomán nem érkezett észrevétel.

(13)

A vizsgálati időszak megegyezett az eredeti vizsgálatok vizsgálati időszakával, azaz a 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak).

(14)

A vizsgált termék azonos a meglévő vizsgálatok bevezetéséhez vezető vizsgálatok keretében vizsgált termékkel: a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, jelenleg az ex 7019 61 00, ex 7019 62 00, ex 7019 63 00, ex 7019 64 00, ex 7019 65 00, ex 7019 66 00, ex 7019 69 10, ex 7019 69 90 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019610081, 7019610083, 7019610084, 7019620081, 7019620083, 7019620084, 7019630081, 7019630083, 7019630084, 7019640081, 7019640083, 7019640084, 7019650081, 7019650083, 7019650084, 7019660081, 7019660083, 7019660084, 7019691081, 7019691083, 7019691084, 7019699081, 7019699083, 7019699084, 7019900081, 7019900083 és 7019900084) alá tartozó, folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: vizsgált termék).

(15)

Egyiptom képviselete az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) és az uniós vámjogszabályok tükrében megkérdőjelezte a dömping- és a szubvencióellenes alaprendelet új rendelkezéseinek (14a., illetve 24a. cikkének) jogszerűségét.

(16)

A Bizottság elutasította az észrevételt. A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 1. cikkének (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vámjogszabályok egyes rendelkezései az Unió vámterületén kívül is alkalmazhatók a különleges tárgykörökre vonatkozó jogszabályok vagy nemzetközi egyezmények keretén belül. Az UNCLOS része az uniós jognak. A kizárólagos gazdasági övezeteket az UNCLOS V. része, a kontinentális talapzatot pedig az UNCLOS VI. része szabályozza. Az UNCLOS 56. cikke meghatározza „[a] parti állam jogai[t], joghatóság[át] és kötelezettségei[t] a kizárólagos gazdasági övezetben”, amelyek között szerepel a „mesterséges szigetek, létesítmények és építmények felállítása és használata”. Az UNCLOS 60. cikkének (2) bekezdése szerint „[a] parti államnak kizárólagos joghatósága van az ilyen mesterséges szigetek, berendezések és létesítmények felett, beleértve a vám-, pénzügyi, egészségügyi, biztonsági és bevándorlási törvényeket és előírásokat.” Az idézett rendelkezésben az egyes területek felsorolása nem taxatív. Az UNCLOS 80. cikke értelmében a 60. cikk rendelkezései a kontinentális talapzatra is vonatkoznak. A Nemzetközi Tengerjogi Bíróság további iránymutatással szolgált az UNCLOS hivatkozott rendelkezéseihez. Az M/V „Saiga” ítéletben kimondta, hogy „a kizárólagos gazdasági övezetben a parti állam joghatósága kiterjed arra, hogy a mesterséges szigetek, létesítmények és szerkezetek tekintetében alkalmazza a vámjogi törvényi és jogszabályi rendelkezéseit (60. cikk (2) bekezdés)”. A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor az egyezmény nem hatalmazza fel a parti államot arra, hogy a kizárólagos gazdasági övezet nem említett más részei tekintetében alkalmazza a vámjogszabályait. (10) Ennek alapján az UNCLOS értelmében az Unió hatásköre kiterjed a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámok kivetésére, hiszen ez a „vám- és pénzügyi törvények és előírások” körébe tartozik. Az Unió jogalkotási hatásköre ugyanis kiterjed azokra a területekre is, amelyek felett a nemzetközi közjog értelmében a tagállamokat szuverén jogok illetik meg. (11) Összességében a Bizottság megállapította, hogy nincs helye elfogadni az Egyiptom képviselete által előterjesztett azon kérelmet, hogy mellőzze az alaprendeletek 14a., illetve 24a. cikkének alkalmazását.

(17)

A Bizottság egyebek mellett a következő, az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában végrehajtott műveleteket vizsgálta meg:

(18)

A vizsgálatban eredetileg két felhasználó tanúsított együttműködést: a Siemens Gamesa Renewable Energy, S.A. (a továbbiakban: SGRE) és a Vestas Wind Systems A/S (a továbbiakban: Vestas). A vizsgálat újbóli megindítása után azonban csak az SGRE küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(19)

Az üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes rendelet (469) preambulumbekezdésében és az üvegrost szövetekre vonatkozó szubvencióellenes rendelet (1079) preambulumbekezdésében foglaltak szerint ez a két felhasználó a legnagyobb szélturbinagyártók között van az Unióban, felhasználásuk az üvegrost szövetek iránti teljes uniós kereslet több mint 20 %-át teszi ki. Ez a két vállalat együtt az érintett országokból érkező összes behozatal több mint 30 %-át importálja.

(20)

Az üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes rendelet (464) preambulumbekezdésében és az üvegrost szövetekre vonatkozó szubvencióellenes rendelet (1075) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a szélturbinagyártók az üvegrost szövetek legnagyobb felhasználói, ez az ágazat adja az üvegrost szövetek iránti teljes uniós kereslet mintegy 60–70 %-át. További felhasználók emellett a hajó- (mintegy 11 %), a tehergépjármű- (mintegy 8 %) és a sportfelszerelés-gyártók (mintegy 2 %), valamint a csőhálózat-felújítási rendszerek szállítói (mintegy 8 %).

(21)

A szélturbinagyártók az üvegrost szöveteket a szélturbinalapátok gyártásához használják fel a szárazföldön, amelyeket azután vagy a szárazföldön, vagy pedig a kontinentális talapzaton vagy kizárólagos gazdasági övezetben lévő szerkezetekbe szerelnek be.

(22)

Az üvegrost szövetekre vonatkozó dömpingellenes rendelet és az üvegrost szövetekre vonatkozó szubvencióellenes rendelet 2. táblázata szerint a vizsgálati időszakban az üvegrost szövetek teljes uniós felhasználása 168 270 tonna volt.

(23)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában az EU-ban körülbelül 2 600 MW új tengeri szélerőművi kapacitást telepítettek. Egy 8 MW teljesítményű tengeri szélturbina három lapátja összesen 60 tonna üvegrost szövetet igényel. Ennek megfelelően 2018-ban az EU-28 tengeri szélerőműparkjaiban mintegy 19 958 tonna, az EU-27 tengeri szélerőműpartjaiban pedig mintegy 10 118 tonna üvegrost szövetre volt szükség.

(24)

Egyiptomból 2018-ban az aktív feldolgozási eljárás keretében nem érkezett behozatal. Egyiptom a pán-euromediterrán egyezmény részes feleként preferenciális tarifális elbánásban részesül. Ennek megfelelően az Egyiptomból érkező üvegrost szövetek után 0 % kedvezményes vámot kell fizetni, szemben az 5–7 %-os legnagyobb kedvezményes vámmal. Emiatt 2018-ban nem volt gazdaságilag észszerű a felek számára, hogy Egyiptomból az aktív feldolgozási eljárás keretében hozzanak be üvegrost szöveteket.

(25)

Kitöltött kérdőívében az SGRE jelezte, hogy a vizsgálati időszakban nem importált Egyiptomból a kontinentális talapzaton vagy kizárólagos gazdasági övezetben történő felhasználásra üvegrost szöveteket. A Vestas nem töltötte ki a kérdőívet, így a rá vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a Vesta már az eredeti vizsgálat keretében sem szolgáltatott adatokat külön az egyiptomi behozatalról. Az eredeti vizsgálat keretében – különösen közvetlenül az egyiptomi exportőrök által – szolgáltatott információkból azonban kiderül, hogy a Vesta a rendes vámeljárás keretében jelentős mennyiségben hozott be üvegrost szöveteket Egyiptomból: a vállalat által behozott mennyiségek az EU-28-ba érkező importon belül 5–8 %-ot, az EU-28-beli felhasználáson belül pedig 2–5 %-ot képviseltek. (13) Ezek a részarányok az EU-27-t alapul véve jóval nagyobbak lennének.

(26)

Eközben a Vesta 2018-ban jelentős számú új tengeri létesítmény építésében volt érdekelt, részesedése az EU-28-ban, illetve az EU-27-ben épített ilyen típusú létesítményeken belül 30–50 % volt. Ez azt jelzi, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában jelentős mennyiségben érkeztek egyiptomi üvegrost szövetek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe. Az ügy kapcsán rendelkezésre álló információk nem jelzik ennek ellenkezőjét.

(27)

Ezt a következtetést az is alátámasztja, hogy rögtön az intézkedések bevezetése után hoztak be Egyiptomból származó üvegrost szöveteket az aktív feldolgozási eljárás keretében (több mint 230 tonnát 2020 második félévében).

(28)

Ennek megfelelően a Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy Egyiptomból jelentős mennyiségek érkeztek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe, tovább súlyosbítva az eredeti vizsgálat keretében már megállapított kárt.

(29)

Kínából 2018-ban az aktív feldolgozási eljárás keretében 5 343 tonna üvegrost szövet érkezett. Ebből a tengeri létesítményekkel rendelkező tagállamok 4 835 tonnát importáltak, és ennek a mennyiségnek 15 %-a érkezett az Egyesült Királyságba.

(30)

Kitöltött kérdőívében az SGRE beszámolt arról, hogy mind az aktív feldolgozási eljárás, mind pedig a rendes vámeljárás keretében importált üvegrost szöveteket Kínából a kontinentális talapzaton vagy kizárólagos gazdasági övezetben való felhasználásra. A vizsgálati időszakban az aktív feldolgozási eljárás keretében az EU-27-be behozott mennyiség önmagában 1–3 %-át tette ki az EU-28-ban felhasznált teljes mennyiségnek, és 4–7 %-át az EU-28-ba behozott teljes mennyiségnek. (14) Az EU-27-be behozott és az EU-27-ben felhasznált mennyiségeken belüli részesedések még nagyobbak lennének. Mivel ezek a mennyiségek meghaladják a de minimis szintet, önmagukban elegendőek ahhoz, hogy kárt okozzanak, és ezáltal súlyosbítsák az eredeti vizsgálat keretében már megállapított kárt. Emellett a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eredeti vizsgálat keretében a kárelemzést az Egyiptomból és a Kínából érkező behozatal összesített mennyisége alapján végezte. Ennek megfelelően a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe szánt behozatal bármilyen mértékű növekedése csak súlyosbíthatja az eredeti vizsgálat keretében megállapított kárt.

(31)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az intézkedéseket ki kívánta terjeszteni a Kínából és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szöveteknek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe való behozatalára. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a tájékoztatást követően egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek.

(32)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az SGRE előadta, hogy az intézkedések új területekre, nevezetesen a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetre történő kiterjesztéséhez a Bizottság köteles teljes kárelemzést végezni az alaprendeletek alapján. A fél előadta továbbá, hogy a Bizottság a kárelemzésében a Kínából a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe 2018-ban érkező üvegrostszövet-behozatal volumenének vizsgálatára szorítkozott, és nem vizsgálta a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe érkező behozatalnak a figyelembe vett időszak egészében, azaz 2015 és 2018 között tapasztalt tendenciáját.

(33)

Emellett az SGRE álláspontja szerint a Bizottságnak azt is elemeznie kellett volna, hogy az Uniónak érdekében áll-e, hogy intézkedéseket vezessen be a szóban forgó behozatalokra vonatkozóan. A fél szerint abból, hogy az Unió érdeke nem volt akadálya az eredeti intézkedések bevezetésének, nem következik feltétlenül az, hogy az Unió érdeke nem akadálya az intézkedéseknek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetre történő kiterjesztésének. Az SGRE szerint az Uniónak nem érdeke a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetekre alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseknek a Kínából és az Egyiptomból a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe érkező üvegrostszövet-behozatalra történő kiterjesztése, hiszen ez a kiterjesztés ellentétes volna az EU által a megújuló energiaforrások tekintetében követett azon politikával, hogy támogatni kívánja az uniós szélenergia-termelés vonzerejét és versenyképességét, miközben az ágazat a jelenlegi piaci körülmények között árnyomással és általános jövedelmezőségi problémákkal néz szembe. A fél azt is előadta, hogy az uniós gyártók nem rendelkeznek elegendő termelési kapacitással a növekvő kereslet kielégítéséhez. Beszámolt arról, hogy a dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedések 2020-as bevezetése óta az EU üvegrostszövet-ágazata nem növelte elegendő mértékben termelését és termelési kapacitását ahhoz, hogy kielégítse az üvegrost szövet iránti egyre növekvő uniós keresletet. A Bizottság megjegyezte, hogy a fél ezzel kapcsolatban semmilyen bizonyítékkal nem szolgált, eltekintve egy diagramtól, amely a 2020-tól 2030-ig tartó időszakban üzembe helyezendő tengeri szélturbinákra vonatkozóan mutatott be becslést.

(34)

Az SGRE szerint a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetekre alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseknek a Kínából és az Egyiptomból a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe érkező üvegrostszövet-behozatalra történő kiterjesztése arra kényszerítené a hozzá hasonló felhasználókat, hogy a tengeri szélturbinák lapátjainak gyártását áthelyezze az uniós országokból az EU-n kívülre, ami kihatna az Unión belüli foglalkoztatási helyzetre és a beszállítókra.

(35)

Az SGRE szerint továbbá a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetekre alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseknek a Kínából és az Egyiptomból a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe érkező üvegrostszövet-behozatalra történő kiterjesztése megnövelné az érintett termék felhasználóinak költségeit.

(36)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés egyértelműen kijelentette, hogy az eredeti vizsgálatok újbóli megindítása annak vizsgálatára korlátozódott, hogy az intézkedéseket helyénvaló-e alkalmazni a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szöveteknek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe történő jelentős mennyiségű behozatalára. Ezt a korlátozott hatályt az ügy irataihoz a vizsgálatok újbóli megindítását megelőzően csatolt feljegyzésben foglalt információk is megerősítették. A vizsgálat hatálya közvetlenül a dömpingellenes alaprendelet 14a. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 24a. cikkének szövegéből következik, és teljes mértékben összhangban van a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagjának (15) (24) preambulumbekezdésével. Ezek a rendelkezések azt követelik meg, hogy a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe jelentős mennyiségben szállított dömpingelt és/vagy támogatott termék „kárt okoz[zon] az uniós gazdasági ágazatnak”.

(37)

Ahogyan azt az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés egyértelműen jelezte, a jelen vizsgálatot megelőző helyzet abban sajátos, hogy az eredeti vizsgálat megindításakor a 14a. és a 24a. cikkben előírt vámeszköz alkalmazására még nem volt mód. Ezt követően a vámeszköz a 14a. cikk (2) bekezdésének, illetve a 24a. cikk (2) bekezdésének megfelelően alkalmazandóvá vált, ami lehetőséget adott a vizsgálat újbóli megindítására. Mindazonáltal, ahogyan azt az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés szintén jelezte, a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámok bevezetéséhez vezető eredeti vizsgálatok keretében a Bizottság már vizsgálta az érintett termék aktív feldolgozási eljárás keretében történő behozatalát, és arra a következtetésre jutott, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Az eredeti vizsgálat keretében lefolytatott kárelemzés nem korlátozódott 2018-ra, hanem a teljes, 2015-től 2018-ig tartó figyelembe vett időszakra kiterjedt. A jelen vizsgálat ezekre a ténymegállapításokra támaszkodott, és célja annak megállapítása volt, hogy helyénvaló-e kiterjeszteni a vámokat a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetre. Ennek megfelelően a vámokat kivető rendelet már megerősítette, hogy a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe jelentős mennyiségben szállított dömpingelt és támogatott termék kárt okozott-e az Uniónak. A vizsgálat újbóli megnyitása nyomán a Bizottság meggyőződött e mennyiségek létezéséről, valamint arról, hogy az uniós gazdasági ágazat védelme érdekében a hatályban lévő intézkedéseket helyénvaló kiterjeszteni.

(38)

A körülményeknek és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a Bizottság az eredeti vizsgálatnak a kárral kapcsolatos adataira, bizonyítékaira és ténymegállapításaira támaszkodott. A jelen vizsgálat keretében megállapította, hogy a dömpingelt és támogatott terméket jelentős mennyiségben szállították a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetbe, valamint hogy ez további kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, hiszen csak tovább súlyosbítja a már fennálló kárt. Ezeket a felvetéseket ezért a Bizottság elutasította.

(39)

Azt a felvetést illetően, hogy a vizsgálatok újbóli megindítása nem terjedt ki az uniós érdek vizsgálatára, megjegyzendő, hogy az alaprendeletek 14a., illetve 24a. cikke nem utal az uniós érdek vizsgálatának szükségességére. Emellett a jelen vizsgálat megindítása után az SGRE sem fogalmazott meg további észrevételeket ebben a kérdésben. A Bizottság megjegyezte, hogy az SGRE által az uniós érdekkel kapcsolatban előadott érvek vagy hasonlóak az eredeti intézkedéseket bevezető rendeletekben már vizsgált és elutasított érvekhez, vagy pedig nincsenek alátámasztva bizonyítékokkal. Ennek megfelelően a Bizottság megerősítette a jelenlegi intézkedéseknek a kontinentális talapzatra vagy kizárólagos gazdasági övezetre történő kiterjesztése helyénvalóságára vonatkozó értékelését, és elutasította a szóban forgó felvetéseket.

(40)

A fentiek alapján a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövetekre (beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált [prepreg] termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket) vonatkozó meglévő dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat ki kell vetni a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, valamely tagállam kontinentális talapzatán vagy az UNCLOS alapján kinyilvánított kizárólagos gazdasági övezetében lévő mesterséges szigetre, rögzített vagy úszó létesítményre vagy más szerkezetre szállított, folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövetek (beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált [prepreg] termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket) behozatalára.

(41)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Bizottság az (EU) 2022/191 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

Az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet (347) preambulumbekezdése és melléklete hibát tartalmazott a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártó, a Liaocheng BSC Metal Products Co., Ltd. nevével kapcsolatban. E vállalat neve a (347) preambulumbekezdésben és az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet mellékletében tévesen hiányos volt, azaz nem tartalmazta a vállalat nevének utolsó három szavát (Products Co., Ltd).

(3)

Következésképpen az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet (347) preambulumbekezdése és melléklete nem tükrözi a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártó, a Liaocheng BSC Metal Products Co., Ltd. pontos nevét. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy ennek megfelelően helyesbíti a (347) preambulumbekezdést és az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet mellékletét. E helyesbítésnek az (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet hatálybalépésétől, nevezetesen 2022. február 18-tól kell hatályba lépnie.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének B. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagokat.

(2)

2018. július 30-án a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 1. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a biszpiribak hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(3)

Az (EU) 2018/1916 bizottsági végrehajtási rendelet (4)2021. július 31-éről 2023. július 31-ére terjesztette ki a biszpiribak hatóanyag jóváhagyási időtartamát.

(4)

2020. október 22-én azonban a kérelmező megerősítette, hogy már nem támogatja a jóváhagyás meghosszabbítása iránti kérelmet.

(5)

mivel a meghosszabbítási kérelmet visszavonták, e hatóanyag jóváhagyása érvényességének az (EU) 2018/1916 végrehajtási rendeletben előírt meghosszabbítása a továbbiakban nem indokolt. Ezért az érvényességi idő új lejártát a lehető legkorábbi időpontban kell megállapítani, ugyanakkor elegendő időt kell biztosítani a tagállamoknak az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek visszavonására.

(6)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a (KKBP) 2022/338 határozatot (1), amellyel egy támogatási intézkedést hozott létre a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek és platformoknak az ukrán fegyveres erők számára történő eljuttatásának fedezésére szánt 450 000 000 EUR pénzügyi referenciaösszeggel.

(2)

A Tanács 2022. március 23-án elfogadta a (KKBP) 2022/338 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/471 határozatot (2), amellyel 900 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A Tanács 2022. április 13-án elfogadta a (KKBP) 2022/338 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/636 határozatot (3), amellyel 1 350 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

Tekintettel az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen végrehajtott, folyamatban levő fegyveres agresszióra, a pénzügyi referenciaösszeget további 490 000 000 EUR-val meg kell növelni.

(5)

A (KKBP) 2022/338 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a (KKBP) 2022/339 határozatot (1), amellyel egy támogatási intézkedést hozott létre az ukrán fegyveres erők számára biztosítandó, nem halálos erő célba juttatására tervezett felszerelések és készletek – így például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag – finanszírozásának fedezésére szánt 50 000 000 EUR pénzügyi referenciaösszeggel.

(2)

A Tanács 2022. március 23-án elfogadta a (KKBP) 2022/339 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/472 határozatot (2), amellyel 100 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A Tanács 2022. április 13-án elfogadta a (KKBP) 2022/339 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/637 határozatot (3), amellyel 150 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

Tekintettel az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen végrehajtott, folyamatban levő fegyveres agresszióra, a pénzügyi referenciaösszeget az ukrán fegyveres erők számára biztosítandó, nem halálos erő célba juttatására tervezett felszerelések és készletek – így például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag – finanszírozásának fedezésére szánt további 10 000 000 EUR-val meg kell növelni.

(5)

A (KKBP) 2022/339 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,