(1)

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő 3. táblázat tartalmazza a veszélyes anyagoknak az említett rendelet I. mellékletének 2–5. részében meghatározott kritériumokon alapuló harmonizált osztályozási és címkézési jegyzékét.

(2)

Az 1272/2008/EK rendelet 37. cikke alapján javaslatokat nyújtottak be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) bizonyos anyagok harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó bejegyzések beillesztésére, illetőleg bizonyos egyéb anyagok harmonizált osztályozásának és címkézésének aktualizálására vagy törlésére vonatkozóan. Az Ügynökség Kockázatértékelési Bizottsága (RAC) az érintett felektől kapott észrevételek figyelembevételével a következő véleményeket (2) fogadta el e javaslatokról:

(3)

További információk érkeztek, amelyek vitatták a RAC 2020. június 11-i, a 2-etilhexánsavról és sóiról szóló; 2020. június 11-i, az N-karboxi-metiliminobisz (etilénnitrilo)-tetra(ecetsav) (DTPA) és a pentanátrium- és pentakáliumsói fejlődési toxicitásának az Európai Bizottság kérésére történő újraértékeléséről szóló; 2020. október 8-i, az ammónium-bromidról szóló; 2020. december 10-i, a divanádium-pentoxidról szóló; 2020. december 10-i, a 2-butoxietanol, az etilén-glikol-monobutil-éter (EGBE) akut inhalációs toxicitására vonatkozó új információknak az Európai Bizottság kérésére történő újraértékeléséről szóló; valamint 2020. december 10-i, a melaminról szóló véleményében foglalt tudományos értékelést.

(4)

E kiegészítő információk értékelését követően a Bizottság megállapította, hogy azok nem szolgáltatnak elegendő alapot a RAC véleményeiben foglalt tudományos elemzés kétségbe vonásához. Ezért helyénvaló bevezetni, aktualizálni vagy törölni az érintett anyagok harmonizált osztályozását és címkézését az említett véleményekben foglalt értékelések alapján.

(5)

A RAC véleményének a Bizottsághoz való továbbítását követően további információk érkeztek a szilánamin, az 1,1,1-trimetil-N-(trimetilszilil)-, a szilícium-dioxiddal alkotott hidrolízistermékek; a pirogén, szintetikus, amorf, nano, felületkezelt szilícium-dioxid akut inhalációs toxicitásáról. A szilanaminnak, az 1,1,1-trimetil-N-(trimetilszililnek)-, a szilícium-dioxiddal alkotott hidrolízistermékeknek; a pirogén, szintetikus, amorf, nano, felületkezelt szilícium-dioxidnak a belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás 2. kategóriájába való, a RAC 2019. december 5-i véleményében ajánlott besorolását nem ajánlott felvenni az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletébe, mivel a Bizottság értékelte az új tudományos információkat, és megállapította, hogy azok a RAC további értékelését igénylik. Az anyagnak a RAC 2019. december 5-i véleményében javasolt STOT RE 2 besorolását azonban fel kell venni az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletébe, mivel nem érkezett olyan új információ, amely az említett osztályozás további értékelését tenné szükségessé.

(6)

Az 1272/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az új, illetve az aktualizált harmonizált osztályozásoknak való megfelelés nem írható elő azonnali követelményként, mivel bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a szállítók hozzáigazíthassák az anyagok és keverékek címkézését és csomagolását az új, illetve aktualizált osztályozásokhoz, és hogy értékesítsék az eddig érvényben lévő szabályozási követelmények hatálya alá tartozó, már meglévő készleteiket. Erre az időtartamra azért is szükség van, hogy a szállítóknak elegendő idejük legyen megtenni az egyéb jogi követelményeknek való folyamatos megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket az e rendelettel bevezetett változtatásokat követően. A szállítók számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon már e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt alkalmazzák az új, illetve felülvizsgált harmonizált osztályozásokat, és hozzáigazítsák a címkézést és a csomagolást, valamint hogy biztosítani tudják az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, kellő rugalmasságot biztosítva a szállítók számára,

(1)

A Vanuatui Köztársaság szerepel az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletében azon harmadik országok között, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól. A Vanuatu állampolgáraira vonatkozó vízummentesség 2015. május 28-tól alkalmazandó, amikor az Európai Unió és a Vanuatui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást (2) (a továbbiakban: a megállapodás) aláírták, és a megállapodás 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazandóvá vált. A megállapodás 2017. április 1-jén hatályba lépett.

(2)

A megállapodás 8.cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács 2022. március 3-án elfogadta az Európai Unió és a Vanuatui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről szóló (EU) 2022/366 határozatot (3). A megállapodás alkalmazásának felfüggesztése a 2015. május 25-től kiállított magánútlevelekre korlátozódik, amikor is a Vanuatu befektetői állampolgársági programjaiban részt vevő sikeres kérelmezők száma jelentősen emelkedni kezdett.

(3)

Bár az (EU) 2022/366 határozat felfüggesztette az Európai Unió és a Vanuatui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást, az uniós jog szintjén is rendelkezni kell a felfüggesztésről.

(4)

Az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikkének (3) és (6) bekezdése szerint, amennyiben a Bizottság konkrét és megbízható információkkal rendelkezik arról, hogy fennállnak a 8. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett körülmények, nevezetesen „a tagállamok közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető kockázatok vagy közvetlen veszély növekedése (…), amit az illetékes hatóságok által szolgáltatott objektív, konkrét és releváns információk és adatok támasztanak alá”, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amellyel kilenc hónapos időtartamra ideiglenesen és részlegesen felfüggeszti a vízummentességet.

(5)

A Vanuatu által 2015. május 25. óta működtetett befektetői állampolgársági programok révén az egyébként vízumköteles harmadik országbeli állampolgároknak lehetőségük van arra, hogy befektetésért cserébe megszerezzék Vanuatu állampolgárságát, és így vízummentesen lépjenek be az Unióba.

(6)

Az említett programok a kérelmezők számára nem írnak elő tényleges tartózkodást vagy fizikai jelenlétet Vanuatuban. A kérelmezési eljárást Vanuatun kívül (pl. Dubajban, Thaiföldön és Malajziában) található szakosodott ügynökségek irányítják, és a kérelmezőnek nem kell közvetlen kapcsolatot tartania Vanuatu hatóságaival. A személyes jelenlétet igénylő meghallgatásra vonatkozó követelmény hiánya csökkenti a vanuatui hatóságok azon lehetőségét, hogy megerősítsék a kérelemben szereplő információkat, beleértve azok valódiságát és hitelességét is. A programokat általában úgy hirdetik meg, hogy azok módot adnak a schengeni vízumeljárás megkerülésére, és az EU területére való egyszerű vízummentes belépésre (4). A vanuatui programok üzleti alapú vonzerejét a gyorsított biztonsági ellenőrzési eljárások és a pénzeszközök eredetének könnyített ellenőrzése jelenti.

(7)

Amint azt Vanuatu hatóságai megerősítették, a kérelmeket nagyon rövid határidőn belül dolgozzák fel (5). Az ilyen feldolgozási idő nem teszi lehetővé a biztonsági ellenőrzést, és az állampolgárság megadása előtti információcserét a kérelmező származási országával vagy korábbi tartózkodási helye szerinti országgal. Az említett rövid feldolgozási időszak és a kérelmezők származási országával folytatott rendszeres információcsere hiánya miatt Vanuatu olyan személyeknek is állampolgárságot adott, akikkel szemben nyomozás folyik, köztük az Interpol adatbázisaiban szereplő személyeknek is.

(8)

Az elutasítási arány rendkívül alacsony, ami megerősíti a Bizottságnak a biztonsági hiányosságokra és a biztonsági ellenőrzési folyamat alacsony szintű megbízhatóságára vonatkozó értékelését. A Vanuatu Útlevélhivatala által 2021. június 14-én szolgáltatott információk szerint 2021. márciusig Vanuatu több mint 10 500 útlevelet állított ki a programok keretében végrehajtott befektetésekért cserébe, és Vanuatu hatóságai 2020 végéig csak egy kérelmet utasítottak el.

(9)

Továbbá a sikeres kérelmezők származási országai közé tartozik néhány, más állampolgársági programokból jellemzően kizárt ország, mint Irán és Afganisztán, valamint más olyan országok, amelyek állampolgárai az EU-ban való rövid távú tartózkodás esetén vízumkötelezettség alá esnek, többek között Nigéria, Jemen, Szíria, Pakisztán és Líbia.

(10)

A névváltoztatásra vonatkozó laza jogi szabályozás tovább súlyosbítja a biztonsági kockázatokat. Amint azt Vanuatu hatóságai a 2021. április 15-i technikai egyeztetésen megerősítették, a befektetői állampolgársági programok sikeres kérelmezői is kérhetik személyazonosságuk megváltoztatását.

(11)

A fent említett körülmények arra engednek következtetni, hogy Vanuatu befektetői állampolgársági programjainak jelenlegi formája és működése ellentétes az uniós vízumpolitika célkitűzéseivel, amely előírja annak ellenőrzését, hogy a vízumköteles harmadik országok állampolgárai megfelelnek-e a 810/2009/EK rendelet (6) 21. cikkében, valamint azon tagállamok esetében, amelyekben a 810/2009/EK rendelet még nem teljes mértékben alkalmazandó, az egyenértékű nemzeti jogszabályokban foglalt feltételeknek. A Bizottság többek között a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó feltételek alapján végzi el a vonatkozó eseti ellenőrzéseket. Az említett programok végrehajtásának módja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiállítására vonatkozó uniós eljárás, és az azzal együtt járó biztonsági és migrációs kockázatokra vonatkozó értékelés kijátszásának tekinthető.

(12)

A Bizottság és a Vanuatu hatóságai közötti 2017. októberi, 2019. novemberi, 2020. júniusi és 2021. márciusi eszmecserék során a Bizottság komoly aggodalmának adott hangot az Interpol adatbázisaiban szereplő személyek számára adott állampolgársággal, a fizikai jelenlétre vagy tartózkodásra vonatkozó követelmények hiányával, a programok rövid feldolgozási időszakaival, valamint a kérelmezők származási országaival, illetve korábbi tartózkodási helyük szerinti országokkal való rendszeres információcsere hiányával kapcsolatban, és figyelmeztette Vanuatu kormányát a vízumkötelezettség visszaállításának lehetőségére. A Vanuatu által adott magyarázatok nem voltak elegendőek ezen aggodalmak enyhítéséhez.

(13)

A fent említett információk és adatok, jelentések és statisztikák figyelembevételével, valamint az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja, továbbá 8. cikkének (3) és (6) bekezdése szerint a Bizottság megállapította, hogy a Vanuatu által befektetői állampolgársági programjai keretében megadott állampolgárság a tagállamok közrendjét és belső biztonságát fenyegető kockázat növekedését jelenti, és úgy döntött, hogy intézkedésre van szükség.

(14)

A vanuatui állampolgárság befektetői állampolgársági programok keretében történő megszerzésével kapcsolatos, a közrendet és belső biztonságot fenyegető megnövekedett kockázat csak a vízummentesség részleges felfüggesztésével enyhíthető.

(15)

Az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikkének (6) bekezdése értelmében, a Bizottságnak a rendelkezésére álló információk alapján és az arányosság elvét tiszteletben tartva olyan kategóriákat kell alkalmaznia, amelyek megfelelően tágak ahhoz, hogy minden egyes esetben hozzájáruljanak a körülmények orvoslásához. Tehát, mivel Vanuatu nem tesz különbséget a befektetői állampolgársági programok keretében kibocsátott útlevelek és az egyéb útlevelek között, a felfüggesztésnek a 2015. május 25. óta kiállított valamennyi magánútlevélre ki kell terjednie, Vanuatu ugyanis ekkor kezdett jelentős számban útleveleket kiállítani befektetésért cserébe.

(16)

Vanuatu azon állampolgárai számára, akik e rendelet hatálybalépése előtt léptek be az EU-ba, lehetővé kell tenni, hogy továbbra is az EU területén tartózkodjanak és vízum nélkül lépjenek ki onnan. Ez nem alkalmazandó az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkének c) pontjában meghatározott, a tagállamok közötti ideiglenes külső határok átlépésére.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (8) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak.

(20)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (11) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(21)

Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(22)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1806 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az 1071/2009/EK rendeletet módosította az (EU) 2020/1055 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), amely a szerződéses kötelezettségekre, a kabotázsra és a közúti fuvarozásban dolgozó munkavállalók kiküldetésére alkalmazandó jog tekintetében új súlyos jogsértéseket vezetett be az 1071/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt jó hírnév elveszítését eredményező jogsértések jegyzékébe.

(2)

Az (EU) 2020/1055 rendelet egy további kritériumot is bevezetett, amelyet a Bizottságnak figyelembe kell vennie a súlyos jogsértések súlyossági fokának meghatározásakor, kiegészítve a kritériumokat a közúti fuvarozási piacon a versenytorzulás előidézésének kockázatára való hivatkozással.

(3)

Az (EU) 2020/1055 rendelet az 1071/2009/EK rendeletet is módosította annak előírása érdekében, hogy az előfordulás azon gyakoriságának meghatározásakor, amelyen túl a többször előforduló jogsértések súlyosabbnak minősülnek, a Bizottságnak a fuvarozási tevékenységekben részt vevő járművek számát, nem pedig a járművezetők számát kell figyelembe vennie.

(4)

Az (EU) 2020/1054 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új rendelkezéseket vezetett be a súlyos sérülések vagy halálesetek kockázatához, illetve a közúti fuvarozási piacon a verseny torzulásához vezető jogsértések tekintetében. Ezeket a jogsértéseket fel kell venni az 1071/2009/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában található jegyzékbe, amely az uniós jogszabályok olyan súlyos megsértéseit tartalmazza, amelyek befolyásolhatják a közúti fuvarozási vállalkozás vagy a szakmai irányító jó hírnevét.

(5)

Ezért az (EU) 2016/403 bizottsági rendeletet (4) módosítani kell annak érdekében, hogy tartalmazza az új jogsértéseket, és figyelembe vegye a súlyossági fokuk és előfordulásuk gyakoriságának meghatározására szolgáló új kritériumokat.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közúti szállítási bizottság véleményével,

1.

Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.

A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

(1)

A közúti szállításra vonatkozó uniós jogszabályok hatékony és költséghatékony végrehajtása kiemelkedő fontosságú a közúti közlekedésbiztonság, a járművezetők munkakörülményeinek és szociális védelmének javítása, valamint a közúti szállítási vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása szempontjából.

(2)

A tagállamok által a nagy kockázatot jelentő vállalkozások ellenőrzésének célzottabbá tétele érdekében bevezetett nemzeti kockázatértékelő rendszerek különböző nemzeti számítási módszereken alapulnak. Ez akadályozza az összehasonlíthatóságot és a kockázati pontszámokra vonatkozó információk cseréjét a határokon átnyúló végrehajtás összefüggésében.

(3)

A 2006/22/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén egységes képletet kell kidolgoznia a vállalkozások kockázati besorolásának kiszámításához.

(4)

E képlet kidolgozása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie minden olyan jogsértést, amely befolyásolhatja a vállalkozások kockázati besorolását, ideértve az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) átültető nemzeti rendelkezések megsértését, valamint az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 6. cikkében meghatározott jogsértéseket.

(5)

Az egységes képletnek figyelembe kell vennie a jogsértések számát, súlyosságát és előfordulásuk gyakoriságát, továbbá azon ellenőrzések eredményeit, amelyek nem tártak fel jogsértést, valamint azt, hogy a közúti szállítási vállalkozás használt-e mindegyik járművén a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében foglaltaknak megfelelő intelligens menetíró készüléket.

(6)

A vállalkozások kockázati besorolásának kiszámítására szolgáló egységes képletnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a végrehajtási gyakorlatok Unió-szerte történő harmonizációjához annak biztosítása révén, hogy az alkalmazandó uniós szabályok szerinti ellenőrzések és szankciók tekintetében valamennyi járművezető és szállítási vállalkozás egyenlő bánásmódban részesüljön.

(7)

Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok kezelését vonják maguk után, azt a személyes adatok és a magánélet védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és adott esetben a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban kell végezni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 165/2014/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A 91/676/EGK irányelv megállapítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos szabályokat.

(2)

A 91/676/EGK irányelv III. mellékletének 2. pontja előírja, hogy azok a tagállamok, amelyek hektáronként (ha) több mint 170 kg nitrogént tartalmazó szerves trágyát kívánnak alkalmazni, úgy határozzák meg a mennyiségeket, hogy az ne akadályozza az említett irányelv 1. cikkében felsorolt célok elérését. Ezeket a mennyiségeket objektív kritériumok alapján meg kell indokolni.

(3)

A Bizottság 2007. október 22-én elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2007/697/EK határozatot (2) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2006” című jogszabály (3) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben.

(4)

A Bizottság 2011. február 24-én elfogadta a 2007/697/EK határozatot módosító 2011/127/EU határozatot (4), amely az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2010” című jogszabály (5) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben alkalmazandó eltérés időtartamát 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(5)

A Bizottság 2014. február 27-én elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló 2014/112/EU végrehajtási határozatot (6) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Communities (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2014” című jogszabály (7) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben.

(6)

A Bizottság 2018. február 8-án elfogadta az Írország által kérelmezett eltérésnek a 91/676/EGK irányelv alapján való engedélyezéséről szóló (EU) 2018/209 végrehajtási határozatot (8) a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban évente legfeljebb 250 kg/ha nitrogént tartalmazó istállótrágya kijuttatásának bizonyos feltételek mellett történő engedélyezése céljából, az Írország által a „European Union (Good Agricultural Practices for Protection of waters) Regulations 2017” című jogszabály (9) szerint végrehajtott ír cselekvési programmal összefüggésben. Az (EU) 2018/209 végrehajtási határozat 2021. december 31-én hatályát veszti.

(7)

Az (EU) 2018/209 végrehajtási határozattal biztosított eltérés 2020-ban 6 016 gazdaságot érintett; ez a legelő állatállományt tartó gazdaságok mintegy 4,9 %-ának, az összes számosállategység 15,9 %-ának, valamint az Írországban lévő teljes nettó mezőgazdasági terület 9,6 %-ának felel meg.

(8)

Írország 2021. október 14-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik albekezdése alapján biztosított eltérés meghosszabbítása érdekében.

(9)

Írország a „European Union (Good Agricultural Practice for Protection of Waters) Regulations 2022” című jogszabálynak (10) megfelelően új cselekvési programot fogadott el, amely járulékos és megerősített intézkedéseket tartalmaz a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek való megfelelés érdekében.

(10)

A 91/676/EGK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban Írország teljes területén alkalmaz egy cselekvési programot.

(11)

Az Írország által a 91/676/EGK irányelv 10. cikkében előírt jelentéstételi kötelezettséggel összefüggésben benyújtott adatok azt mutatják, hogy a 2016–2019-es időszakban a vizek általában jó minőségűek voltak. Ennek kapcsán Írországban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve az ellenőrző állomások 98,5 %-ánál 50 mg/l alatti értéket mértek, amelyek 81,5 %-ánál 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutattak ki. Írországban a felszíni vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve valamennyi ellenőrző állomáson 50 mg/l alatti értéket mértek, az ellenőrző állomások 99,2 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott ki. Emellett a felszíni vizeket ellenőrző állomások 14 %-a eutrofizációról, 10 %-uk pedig eutrofizációs kockázatról számolt be. Ami a tendenciákat illeti, a felszín alatti vizeket ellenőrző állomások 37,5 %-a a nitrátkoncentráció növekedéséről, 45,5 %-uk stagnáló tendenciáról, 17 %-uk pedig csökkenésről számolt be. A felszíni vizek tekintetében az ellenőrző állomások 11,1 %-a a nitrátkoncentráció növekedéséről, 86,2 %-uk stagnáló tendenciáról, 2,8 %-uk pedig csökkenésről számolt be.

(12)

Az utóbbi években Írországban megnövekedett az állatállomány. A szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány 4,78 %-kal, 2,81 %-kal, illetve 0,54 %-kal nőtt a 2012–2015-ös és a 2016–2019-es időszak között, folytatva az előző jelentéstételi időszakban tapasztalt növekvő tendenciát. Az istállótrágyából származó átlagos nitrogénkijuttatás 2016 és 2018 között 117 kg nitrogén/ha, míg 2012 és 2015 között 104 kg nitrogén/ha volt. Az átlagos foszforkijuttatás mértéke 2016 és 2018 között 14 kg foszfor/ha, míg a 2012–2015-ös időszakban 15 kg foszfor/ha volt. A nitrogéntartalmú műtrágya átlagosan felhasznált mennyisége 2016 és 2019 között 13 %-kal nőtt a 2012 és 2015 közötti időszakhoz képest. A foszfortartalmú műtrágya átlagosan felhasznált mennyisége a 2012 és 2015 közötti időszakhoz viszonyítva 24 %-kal nőtt a 2016–2019-es időszakban. Az átlagos foszfortöbblet 2016 és 2018 között 23,1 kg foszfor/ha, míg a 2012–2015-ös időszakban 20 kg foszfor/ha volt. A nitrogén átlagos többlete 2016 és 2018 között 62,3 kg nitrogén/ha értéket tett ki, míg ez az érték a 2012–2015-ös időszakban 44,8 kg nitrogén/ha volt.

(13)

Írországban a mezőgazdasági területek 92 %-át gyepterület fedi. A földterület 67 %-át külterjes módon művelik meg, ezért itt viszonylag alacsony az állománysűrűségi mutató és a műtrágyabevitel; a földterület 33 %-át mezőgazdasági környezetvédelmi programok keretében művelik, és csupán 14 %-on folytatnak intenzív gazdálkodást. A szántóföldi művelés a mezőgazdasági területek 6,6 %-át érinti. A gyepterületeken felhasznált műtrágya átlagos mennyisége 78,3 kg nitrogén/ha és 8,6 kg foszfor/ha értéknek felel meg.

(14)

Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető ír éghajlati viszonyok kedveznek a legelők hosszú – délnyugaton évi 330 nap, északkeleten pedig körülbelül évi 250 nap időtartamú – vegetációs időszakának (11).

(15)

Az Írország által benyújtott igazoló dokumentumok szerint a javasolt évenkénti és hektáronkénti 250 kg nitrogén kijuttatása a legalább 80 %-ban gyepterületből álló gazdaságokban objektív kritériumok alapján – például a hosszú vegetációs időszak és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas fűhozam miatt – indokolt.

(16)

Az Írország által benyújtott kérelemnek a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja harmadik albekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján – továbbá az ír cselekvési programot, valamint a 2007/697/EK, a 2014/112/EU és az (EU) 2018/209 végrehajtási határozattal engedélyezett eltérések kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve – a Bizottság úgy véli, hogy az engedély hatálya alá tartozó gazdálkodókra alkalmazandó bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén az Írország által javasolt, évenkénti 250 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő szervestrágya-mennyiség nem fogja hátrányosan érinteni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését.

(17)

A (11)–(13) preambulumbekezdésben említett adatok összefüggésében az e határozatban előírt feltételeket az (EU) 2018/209 végrehajtási határozatban előírtakhoz képest szigorítani kell. A megállapított feltételeknek, valamint a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszereknek elégségesnek kell lenniük annak biztosításához, hogy ez az eltérés összhangban legyen a víz-keretirányelv (12) jogilag kötelező erejű célkitűzéseivel, a közös kötelezettségvállalási rendelet (13) egyre nagyratörőbb céljaival, valamint az európai zöld megállapodásnak a tápanyagszennyezéssel kapcsolatos ambiciózus célkitűzéseivel.

(18)

Járulékos intézkedéseket kell hozni a szerves és egyéb trágya kijuttatása tekintetében. Ezeknek az intézkedéseknek a trágyázás optimalizálása és a trágyák használatának korlátozása révén hozzá kell járulniuk a tápanyag-gazdálkodás javításához. Az e határozatban felsorolt intézkedéseknek ki kell egészíteniük a helyes mezőgazdasági gyakorlatról szóló szabályzat útján már alkalmazott intézkedéseket.

(19)

Az évente végzett adminisztratív és szántóföldi ellenőrzéseket az engedéllyel rendelkező gazdaságok 10 %-ára ki kell terjeszteni. A helyszíni ellenőrzéseknek megbízható módszertanon kell alapulniuk, amelynek kockázatértékelést, véletlenszerű ellenőrzéseket és az előző évek ellenőrzéseinek eredményeit is magában kell foglalnia. A nemzeti hatóságoknak felül kell vizsgálniuk a helyi hatóságok által végrehajtott mezőgazdasági ellenőrzési programot, valamint az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges erőforrásokat is. Visszatartó erejű (többek között gazdasági) szankciókat kell alkalmazni. A polgároktól, nem kormányzati szervezetektől vagy visszaélést bejelentő személyektől érkező, a szabályok be nem tartására vonatkozó panaszokat vagy jelentéseket meg kell vizsgálni.

(20)

2023-ban az ír hatóságoknak el kell végezniük a vízminőség kétéves felülvizsgálatát, kitérve a nitrátkoncentrációra és a trofitásfokra is. Azokon a területeken, amelyeken a nyomonkövetési adatok a tendenciák romlását, vagy a nitrátkoncentráció vagy az eutrofizáció tekintetében szennyezés meglétét vagy kockázatát tárják fel, 2024-től a kijuttatandó trágya maximális mennyiségét 220 kg nitrogén/ha értéknek megfelelő mennyiségre kell csökkenteni.

(21)

A 91/676/EGK irányelvvel összhangban továbbra is alkalmazni kell a nitrátkoncentrációra és a trofitásfokra vonatkozó ellenőrzési követelményeket. A kétéves felülvizsgálatnak az e nyomon követésből származó adatokon kell alapulnia. Az eltérés hatálya alá tartozó területeken további nyomon követésre és éves jelentéstételre lesz szükség.

(22)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) általános szabályokat állapít meg az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozat alapján összegyűjtött térinformatikai adatoknak adott esetben összhangban kell állniuk a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Írország az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

(23)

Az e határozatban előírt eltérés nem érinti Írországnak a 92/43/EGK tanácsi irányelv (16) alkalmazására vonatkozó kötelezettségét, beleértve az Európai Unió Bíróságának a C-293/17. sz., Coöperatie Mobilisation for the Environment és Vereniging Leefmilieu ügyben hozott ítéletét (17), különösen az említett irányelv 6. cikke (3) bekezdésének értelmezését illetően.

(24)

Az e határozat 6–9. cikkében meghatározott feltételek kötelező erővel bírnak az eltérés alapján engedélyezett valamennyi legelőgazdaság számára. Ezért ezek a feltételek az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 12. és 13. cikke értelmében az említett szervezetekre vonatkozóan a nemzeti jogban megállapított kötelező előírásoknak és követelményeknek minősülnek.

(25)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

a)

„gyepterület”: állandó gyepterület vagy olyan ideiglenes legelő, amelyet négy évnél rövidebb ideig alkalmaznak e célra;

b)

„legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amelynek trágyázásra alkalmas mezőgazdasági területe legalább 80 %-ban gyepterület;

c)

„legeltetett állatállomány”: szarvasmarhák (a hízóborjak kivételével), juhok, szarvasok, kecskék és lovak;

d)

„parcella”: a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja;

e)

„trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának előzetes kiszámítása;

f)

„trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg;

g)

„közös földtulajdon”: olyan földparcella, amely meghatározott arányokban két vagy több személy tulajdonát képezi, vagy amelyet két vagy több személy a földvásárlási törvények (Land Purchase Acts) értelmében az Ír Földbizottságtól (Irish Land Commission) közösen és közvetlenül megvásárolt, beleértve azokat a földterületeket is, amelyek tekintetében két vagy több személy legeltetési vagy tőzegkitermelési joggal rendelkezik.

a)

minden körzet esetében a legelőgazdaságok, az állatállomány és az engedélyek hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek állapotának nyomon követéséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízhelyzetének alakulására, valamint az e határozattal biztosított eltérés vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek talajvizének nitrogén- és foszforkoncentrációjára és a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a víz fokozott nyomon követéséből származó adatok összegzése és értékelése;

e)

a 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó felmérések eredményei;

f)

a nitrát- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei a 10. cikk (6) bekezdésének megfelelően;

g)

a 11. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett adminisztratív és szántóföldi ellenőrzések eredményeinek értékelése;

h)

az állatállomány egyedszámának és a szerves trágya mennyiségének alakulása valamennyi állománykategóriára és az eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságokra vonatkozóan;

i)

az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok és az engedélyek hatálya alá nem tartozó legelőgazdaságok ellenőrzéseinek összehasonlító elemzése, adatokat szolgáltatva többek között a következőkről: