(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Portugália kérelmét, amely az 1107/96/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Carne Mertolenga” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) 2019 decemberében felülvizsgálta a 3. pillér szerinti keretrendszerét, többek között a nem kereskedési könyvi kamatlábkockázatra (IRRBB) vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelményeket (2). A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott nemzetközi standardok kidolgozásával összhangban az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) bevezette az IRRBB-re vonatkozó, 2021 júniusától alkalmazandó nyilvánosságra hozatali követelményeket az 575/2013/EU rendelet 448. cikkébe.

(2)

Az IRRBB-re vonatkozó információk 575/2013/EU rendelet 448. cikkében meghatározott nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos új végrehajtás-technikai standardokat az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendeletbe (4) is be kell illeszteni.

(3)

Biztosítandó, hogy az intézmények átfogó és összehasonlítható információkat hozzanak nyilvánosságra a nem kereskedési könyvi pozíciók kamatlábkockázatairól, meg kell határozni a nem kereskedési könyvi tevékenységek kamatlábkockázataira vonatkozó minőségi információkat tartalmazó táblázatot, valamint a nem kereskedési könyvi tevékenységek kamatlábkockázataira vonatkozó mennyiségi információkat tartalmazó táblát.

(4)

Annak érdekében, hogy az intézményeknek elegendő idejük legyen felkészülni az e rendeletben előírt nyilvánosságra hozatalra, az intézményeknek az első nyilvánosságra hozatalkor csak az aktuális időszakra vonatkozó információkat kell közölniük.

(5)

Az (EU) 2021/637 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

(1)

Az (EU) 2016/715 bizottsági végrehajtási határozat (2) a Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa (a továbbiakban: meghatározott károsító) Unió területére történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzése érdekében intézkedéseket állapít meg az Argentínából, Brazíliából, Dél-Afrikából és Uruguayból származó Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. és hibridjeik gyümölcseire vonatkozóan, kivéve a Citrus aurantium L. és a Citrus latifolia Tanaka gyümölcseit (a továbbiakban: meghatározott gyümölcsök). Az említett végrehajtási határozat 2022. március 31-én hatályát veszti.

(2)

Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (3) II. mellékletének A. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulása az Unió területén nem ismert. Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet célja megakadályozni, hogy az említett károsítók az Unió területére bejussanak, valamint hogy ott megtelepedjenek és elterjedjenek.

(3)

A meghatározott károsító szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében megállapított jegyzékében. Emellett szerepel a kiemelt zárlati károsítóknak az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) megállapított jegyzékében is.

(4)

A tagállamok 2016 óta a meghatározott károsítónak az Argentínából, Brazíliából, Dél-Afrikából és Uruguayból származó meghatározott gyümölcsök Unióba behozott szállítmányaiban való előfordulása miatti meg nem felelés számos esetét jelentették. Következésképpen az említett országok mindegyike tekintetében fenn kell tartani és naprakésszé kell tenni az (EU) 2016/715 végrehajtási határozatban megállapított intézkedéseket, és azokat az egyértelműség érdekében rendeletben kell rögzíteni.

(5)

Emellett 2021-ben nagyszámú meg nem felelést észleltek a meghatározott károsítónak a Zimbabwéből származó meghatározott gyümölcsökön való előfordulása miatt. A Zimbabwéből származó gyümölcsökkel összefüggő meg nem felelések nagy száma arra utal, hogy az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VII. mellékletének 60. pontjában előírt intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a Zimbabwéből származó meghatározott gyümölcsök esetében biztosítsák a meghatározott károsítótól való mentességet, ezért a meghatározott károsító ellen e rendeletben megállapított átmeneti intézkedések hatályát a Zimbabwéből származó meghatározott gyümölcsökre is ki kell terjeszteni.

(6)

A meghatározott károsító Unió területére való bejutásának hatékonyabb megelőzése érdekében, valamint az (EU) 2016/715 végrehajtási határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatokra tekintettel további intézkedéseket kell meghatározni az Argentínából, Brazíliából, Dél-Afrikából, Uruguayból és Zimbabwéből származó meghatározott gyümölcsök vonatkozásában.

(7)

Ezek az intézkedések annak biztosításához szükségesek, hogy a meghatározott gyümölcsök Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Uruguay vagy Zimbabwe nemzeti növényvédelmi szervezetei által nyilvántartásba vett és jóváhagyott termelőüzemekből és termesztési helyekről származzanak. Szükségesek továbbá annak biztosításához is, hogy a szóban forgó gyümölcsök olyan nyomonkövethetőségi kóddal legyenek ellátva, amely – ha az a meghatározott károsító észlelése miatt szükséges – lehetővé teszi a termesztési helyig történő visszakövetésüket. Ezekre az intézkedésekre annak biztosítása érdekében is szükség van, hogy a meghatározott gyümölcsök olyan termesztési helyekről származzanak, ahol az előző és a jelenlegi kereskedelmi időszakban nem észlelték a meghatározott károsítót.

(8)

Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Uruguay és Zimbabwe nemzeti növényvédelmi szervezeteinek ellenőrizniük kell a termesztési helyen végzett kezelések alkalmazásának megfelelőségét is, mivel ez bizonyult a legeredményesebb módszernek annak biztosítása szempontjából, hogy a meghatározott károsító ne forduljon elő a meghatározott gyümölcsökön.

(9)

A meghatározott gyümölcsöket növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelynek tartalmaznia kell az ellenőrzés időpontját, az egyes termesztési helyekről származó csomagok számát, valamint a nyomonkövethetőségi kódokat. A meg nem felelések elektronikus értesítési rendszerben történő bejelentésekor a tagállamoknak fel kell tüntetniük a nyomonkövethetőségi kódokat.

(10)

Az Argentínából származó meghatározott gyümölcsökre vonatkozó behozatali követelmények 2021-es felülvizsgálata óta – amelynek eredményeként az (EU) 2016/715 végrehajtási határozatot az (EU) 2021/682 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította – a növényvédő szerek termesztési helyen történő alkalmazása megfelelőségének megerősítésére szolgáló mintavételnek a termesztési helyen, a kivitelt megelőzően a csomagoló létesítményekben, vagy a szállítmányokon az uniós határállomásoknál végzett ellenőrzések során feltárt meg nem feleléseken kell alapulnia. Erre azért van szükség, hogy a mintavétel kockázatalapú legyen.

(11)

Tekintettel a tagállamok által 2021-ben a Dél-Afrikából származó meghatározott gyümölcsökkel kapcsolatban bejelentett meg nem felelések nagy számára, az (EU) 2016/715 végrehajtási határozatban foglaltakhoz képest szigorítani kell a meghatározott károsítónak a meghatározott gyümölcsökön való észlelésére vonatkozó mintavételi követelményeket a csomagolási folyamat egészen addig tartó különböző szakaszai vonatkozásában, amikor a gyümölcsök készen állnak a kivitelre.

(12)

A Brazíliából és Uruguayból származó meghatározott gyümölcsök esetében a tagállamok 2019 óta csekély számú meg nem felelést jelentettek be, tehát az (EU) 2016/715 végrehajtási határozatban előírt intézkedések ezen országok általi alkalmazása megakadályozta a Phyllosticta citricarpa Unióba történő behurcolását és Unión belüli elterjedését. Ezeket az intézkedéseket ezért továbbra is alkalmazni kell e két ország tekintetében. Ugyanakkor nem szükséges fenntartani Uruguay azon kötelezettségét, hogy a Valencia narancs esetében látens fertőzéssel kapcsolatos vizsgálatot végezzen, ugyanis 2016 óta jelentősen csökkent a meghatározott károsítónak az említett meghatározott gyümölcsön való előfordulásával összefüggő meg nem felelések száma.

(13)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a károsítóra vonatkozó kockázatértékelése (6) alapján a kizárólag feldolgozásra szánt meghatározott gyümölcsök behozatala esetében kisebb a meghatározott kárósító megfelelő gazdanövényre való átvitelének kockázata, mivel az ilyen gyümölcsöket az Unión belül hatósági ellenőrzéseknek vetik alá, továbbá azoknak az áruk szállítására, feldolgozására, tárolására, tárolóedényeire, csomagolására és címkézésére vonatkozó egyedi követelményeknek kell megfelelniük. Ezért az ilyen gyümölcsök behozatala kevésbé szigorú követelmények mellett is megengedhető.

(14)

Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 49. cikkében említett fizikai ellenőrzéseket követően a kizárólag feldolgozásra szánt meghatározott gyümölcsöket a növényegészségügyi kockázat minimalizálása érdekében haladéktalanul és közvetlenül a feldolgozóüzembe vagy egy raktározási létesítménybe kell szállítani.

(15)

Annak érdekében, hogy az érintett nemzeti növényvédelmi szervezeteknek, illetékes hatóságoknak és vállalkozóknak elegendő idejük legyen alkalmazkodni az e rendeletben meghatározott követelményekhez, valamint hogy ezek a követelmények az (EU) 2016/715 végrehajtási határozat hatályvesztését követően azonnal alkalmazandóvá váljanak, ezt a rendeletet indokolt 2022. április 1-jétől alkalmazni.

(16)

Annak érdekében, hogy a brazíliai, uruguayi és zimbabwei vállalkozóknak elegendő idejük legyen alkalmazkodni az új szabályokhoz, az említett országokból származó meghatározott gyümölcsök esetében csak 2023. április 1-jétől kell alkalmazni az arra vonatkozó követelményt, hogy a meghatározott gyümölcsöket olyan termesztési helyen kell termeszteni, ahol az előző tenyészidő és exportidőszak során, vagy az adott tenyészidő és exportidőszak alatt az említett országokban végzett hatósági ellenőrzések vagy az Unióba beléptetett szállítmányok ellenőrzései keretében nem mutatták ki a meghatározott károsító előfordulását a meghatározott gyümölcsökön. Argentína és Dél-Afrika esetében, amelyek megerősítették, hogy már alkalmaznak ilyen követelményt, nincs szükség az alkalmazás elhalasztására.

(17)

A meghatározott károsító Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikában, Uruguayban és Zimbabwében való előfordulása, valamint az említett harmadik országokból származó meghatározott gyümölcsök Unióba történő behozatala által okozott növényegészségügyi kockázat mértéke a meghatározott gyümölcsök esetében továbbra is évről évre változik az egyes származási harmadik országokban. Ezért a meghatározott károsító terjedésének megelőzésével és megfékezésével kapcsolatos legújabb tudományos és technikai fejlemények alapján a kockázat további értékelése szükséges. E rendeletnek ezért – a felülvizsgálata lehetővé tétele érdekében – átmenetinek kell lennie, és 2025. március 31-én hatályát kell vesztenie.

(18)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/715 végrehajtási határozat 2022. március 31-én hatályát veszti, továbbá annak érdekében, hogy a meghatározott gyümölcsök kereskedelme közvetlenül az említett rendelet hatályvesztését követően e rendelet szabályainak megfelelően folytatódhasson, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Lactiplantibacillus plantarum DSM 26571 készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Lactiplantibacillus plantarum DSM 26571 készítmény valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2021. szeptember 29-i véleményében (2) megállapította, hogy a Lactiplantibacillus plantarum DSM 26571 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az adalékanyagot légzőszervi szenzibilizálónak kell tekinteni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az érintett készítmény segítségével jobban megőrizhetők a könnyen, mérsékelten nehezen, és nehezen silózható alapanyagokból készített szilázsban lévő tápanyagok. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Lactiplantibacillus plantarum DSM 26571 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 470/2009/EK rendelettel összhangban a Bizottságnak rendelet útján kell megállapítania az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL).

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata ismerteti a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukat.

(3)

A bambermicin a nyulak esetében kizárólag orális alkalmazásra engedélyezett anyagként már szerepel ebben a táblázatban. A meglévő bejegyzés besorolása szerint „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre”.

(4)

A 470/2009/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Huvepharma N.V. vállalat 2019. december 3-án kérelmet nyújtott be az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) a bambermicinre vonatkozó meglévő bejegyzésnek a házityúkok szöveteire történő kiterjesztése iránt.

(5)

2021. március 18-án az Ügynökség az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye nyomán arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség a bambermicin házityúkok szöveteiben való előfordulására vonatkozó MRL megállapítására, és a „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolást javasolta.

(6)

A Bizottság 2021. május 5-én felkérte az Ügynökséget, hogy vizsgálja felül 2021. március 18-i véleményét az MRL-ek megállapítása céljából annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hatósági ellenőrzéseket és a jogszabályi rendelkezések illetékes hatóságok általi végrehajtását.

(7)

2021. július 15-én a Hatóság – a bizottság véleménye alapján, valamint a kérelem és a Bizottság kérésének figyelembevételével – a bambermicin házityúkoknál való alkalmazására vonatkozó számszerű, a természetes arányban jelenlévő izomra, bőrre és zsírra, a májra és a vesére alkalmazandó MRL-ek megállapítását javasolta, ugyanakkor nem javasolta az emberi fogyasztásra szánt tojást termelő állatoknál való alkalmazást.

(8)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Ügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(9)

Az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a bambermicinre vonatkozó MRL-eknek a házityúkok szöveteiről más baromfifajok szöveteire történő extrapolációja megfelelő, a baromfitojásra azonban nem.

(10)

Az Ügynökség véleménye alapján helyénvalónak tűnik megállapítani a javasolt MRL-t a barbamicinnek a házityúkok szöveteiben való előfordulása tekintetében, továbbá helyénvaló azt más baromfifajokra is extrapolálni, a baromfitojásra azonban nem.

(11)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2017. október 16-án elfogadta az Európai Uniónak az iraki biztonsági ágazat reformját támogató tanácsadó missziójáról (EUAM Irak) szóló (KKBP) 2017/1869 határozatot (1).

(2)

A Tanács 2020. április 7-én elfogadta az EUAM Irak megbízatásának módosításáról és hatályának 2022. április 30-ig történő meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2020/513 határozatot (2).

(3)

A Politikai és Biztonsági Bizottság az EUAM Irak stratégiai felülvizsgálatát követően azt ajánlotta, hogy módosítsák és 2024. április 30-ig hosszabbítsák meg az EUAM Irak megbízatását.

(4)

A (KKBP) 2017/1869 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az EUAM Irak végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső fellépése tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

(1)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a (KKBP) 2022/338 határozatot (1), amellyel egy olyan támogatási intézkedést hozott létre, amelynek pénzügyi referenciaösszege 450 000 000 EUR; e referenciaösszeg célja, hogy fedezze halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára történő eljuttatását.

(2)

A Tanács 2022. március 23-án elfogadta a (KKBP) 2022/338 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/471 határozatot (2), amelyben 900 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

Tekintettel az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen végzett, folyamatban levő katonai agresszióra, a pénzügyi referenciaösszeget meg kell növelni további 450 000 000 EUR-val, a támogatási intézkedés időtartamát pedig 24 hónappal meg kell hosszabbítani.

(4)

A (KKBP) 2022/338 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Tanács 2022. február 28-án elfogadta a (KKBP) 2022/339 határozatot (1), amellyel egy olyan támogatási intézkedést hozott létre, amelynek pénzügyi referenciaösszege 50 000 000 EUR; e referenciaösszeg célja, hogy fedezze az ukrán fegyveres erők számára biztosítandó, nem halálos erő célba juttatására tervezett felszerelések és készletek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag – finanszírozását.

(2)

A Tanács 2022. március 23-án elfogadta a (KKBP) 2022/339 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/472 határozatot (2), amelyben 100 000 000 EUR-ra növelte a pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

Tekintettel az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen végzett, folyamatban levő katonai agresszióra, a pénzügyi referenciaösszeget további 50 000 000 EUR-val meg kell növelni az ukrán fegyveres erők számára biztosítandó, nem halálos erő célba juttatására tervezett felszerelések és készletek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag – finanszírozásának fedezése céljából. A támogatási intézkedés időtartamát is meg kell hosszabbítani 24 hónappal.

(4)

A (KKBP) 2022/339 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az Oroszországi Föderáció 2022. február 23-án Ukrajnával szemben provokáció nélküli és indokolatlan katonai agressziót indított, amelyet az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben a lehető leghatározottabban elítélt.

(2)

Az Európai Tanács 2022. március 24-én a következtetéseiben kijelentette, hogy „Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja súlyosan sérti a nemzetközi jogot, valamint rengeteg emberéletet követel, és annak következtében polgári személyek szenvednek sérüléseket. Oroszország támadásokat intéz a polgári lakosság ellen, és támadásaival polgári javakat – többek között kórházakat, egészségügyi létesítményeket, iskolákat és menedékhelyeket – céloz meg. Ezeknek a háborús bűncselekményeknek azonnal véget kell vetni. A felelősöket és azok bűntársait a nemzetközi joggal összhangban felelősségre fogják vonni.” Az Európai Tanács továbbá megerősítette a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatot, amely mindenekelőtt üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének azon döntését, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében.

(3)

A 2014/486/KKBP határozat (1) létrehozta az EUAM Ukraine [helyesen: EUAM Ukrajna] missziót a polgári biztonsági ágazati reform területén, beleértve a rendőrség és a jogállamiság reformját is.

(4)

Az EUAM Ukrajna missziónak támogatást kell biztosítania az ukrán hatóságok részére az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziójával összefüggésben elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásának a megkönnyítése céljából.

(5)

A 2014/486/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az EUAM Ukrajna végrehajtására olyan helyzetben fog sor kerülni, amely rosszabbodhat, és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

(1)

A bejelentést megelőző eljárást követően a Belga Királyság 2019. december 19-én kelt levelében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően értesítette a Bizottságot a piac egészére kiterjedő kapacitásmechanizmusról (a továbbiakban: az intézkedés vagy kapacitásmechanizmus).

(2)

2020. szeptember 21-én kelt levelében a Bizottság az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást az intézkedés vonatkozásában megindító határozatáról tájékoztatta Belgiumot.

(3)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(4)

2020. október 22-i levelében Belgium megtette az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételeit. A Bizottsághoz 15 érdekelt féltől érkeztek további észrevételek. A Bizottság ezen észrevételeket továbbította Belgiumnak, amelynek lehetősége volt megjegyzéseket fűzni az észrevételekhez. Belgium a 2020. december 24-i levélben nyújtotta be észrevételeit.

(5)

2021. július 9-én Belgium kivételes jelleggel beleegyezett, hogy lemond az EUMSZ 342. cikkéből eredő jogairól az 1/1958 rendelet (3) 3. cikkével kapcsolatban, és elfogadtatja ezt a határozatot, majd angol nyelven értesítést küld róla.

(6)

Belgium becslése szerint 2025-től kezdődően fog szembesülni villamosenergia-termelés megfelelőségével kapcsolatos problémával, amelynek oka elsősorban az a döntése, hogy a 2022 és 2025 közötti időszakban fokozatosan kivezeti összes nukleáris kapacitását, valamint az, hogy Belgiumban és a szomszédos országokban megszüntetik a hőtermelési kapacitásokat.

(7)

Ezért az intézkedés célja annak biztosítása, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a villamosenergia-termeléshez, és hogy ez a termelés kielégítse a várható villamosenergia-keresletet.

(8)

A kapacitásmechanizmus keretében a kedvezményezetteket versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében választják ki, és a rendelkezésre állásukért ellentételezésben részesülnek. A támogatás a kapacitásmegállapodás időtartamára vonatkozó kapacitáskifizetés formájában valósulna meg. Cserébe a sikeres ajánlattevők rendelkezésre állnak a szállításirendszer-üzemeltető igényeinek a kielégítésére az esetlegesen előforduló terhelési csúcsok időszakaiban.

(9)

Belgium nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseit nemzeti energia- és klímatervében (4) határozta meg. E klímaterv szerint a megújuló energiaforrások részaránya a belga villamosenergia-fogyasztásban a 2017. évi 17 %-ról 2030-ra legalább 40,4 %-ra nő. E célkitűzések eléréséhez jelentős megújuló energiaforrások – például a szél- és a napenergia – bevonására van szükség, amelyek időszakos jellege kihívást jelenthet az ellátás megfelelősége és biztonsága szempontjából.

(10)

A kapacitásmechanizmus – jóllehet a megújuló energiaforrások fejlesztése nem elsődleges célja – magában foglalja a megújuló energiaforrásoknak a belga energiamixbe való további bevezetéséhez kapcsolódó ambiciózus célkitűzéseket, és kiegészíti az új időszakos megújuló energiaforrások további fejlesztését.

(11)

Az intézkedés jogalapja a belga villamosenergia-piac szervezéséről szóló, 1999. április 29-i villamosenergia-törvény (a továbbiakban: villamosenergia-törvény), amelyet a 2019. május 16-án és 2021. március 19-én a belga hivatalos közlönyben közzétett törvények (5) módosítottak.

(12)

Ezen túlmenően a királyi rendeleteket (6) és a belga kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályokat (7) is előkészítették arra, hogy részletesebben szabályozzák a kapacitásmechanizmus különböző módozatait:

(13)

2020 augusztusában az Elia, a belga átvitelirendszer-üzemeltető nyilvános konzultációt folytatott a belga kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályokról (13).

(14)

A javasolt kapacitásmechanizmus elsődleges célja az ellátásbiztonság garantálása a megbízhatósági standardban meghatározottak szerint.

(15)

A 2019-ben bejelentetteknek megfelelően a belgiumi megbízhatósági kritériumokat a várt terhelésvesztésre (a továbbiakban: LOLE) vonatkozó, két részből álló kritérium határozta meg: azoknak az óráknak a várható száma, amelyek során a belga villamosenergia-hálózat rendelkezésére álló valamennyi energiatermelői erőforrás nem lesz képes fedezni a terhelést és kielégíteni az üzemeltetési tartalék iránti igényt (figyelembe véve a keresletoldali választ, a tárolást és a rendszerösszekötőket), egy statisztikailag szokásos évben nem haladhatja meg a 3 órát. A második kritérium azt írja elő, hogy egy statisztikailag nem szokásos évben a LOLE nem érheti el a 20 órát (a továbbiakban: LOLE95) (14). Ezeket az értékeket a villamosenergia-törvény is rögzítette.

(16)

A „megbízhatósági standard” kifejezés arra a becsült értékre vonatkozik, amelyet a fogyasztók tulajdonítanak az üzemszünet elkerülésének (a továbbiakban: VOLL), valamint az új kapacitás Belgiumban várható költségeire (a továbbiakban: CONE).

(17)

A villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) (a továbbiakban: villamosenergia-rendelet) 23. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy ki kell dolgozni a VOLL, a CONE és a megbízhatósági standard kiszámítására szolgáló módszertant.

(18)

2020. október 2-án az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ACER) jóváhagyta a VOLL kiszámítására vonatkozó módszertant (a továbbiakban: VOLL-módszertan), a CONE kiszámítására vonatkozó módszertant (a továbbiakban: CONE-módszertan) és a megbízhatósági standard kiszámítására vonatkozó módszertant (a továbbiakban: RS-módszertan). A három módszertanra együttesen a „VOLL/CONE/RS-módszertan” kifejezéssel hivatkozunk (16).

(19)

2021. június 7-én Belgium benyújtotta a VOLL, a CONE és a megbízhatósági standard új értékeinek a VOLL/CONE/RS módszertannak megfelelő kiszámítását.

(20)

A belga energiaügyi szabályozó hatóság (a továbbiakban: CREG) 2021. május 28-án megküldte az energiaügyi miniszternek a Belgiumra vonatkozó megbízhatósági standardról szóló javaslatát. A CREG által javasolt megbízhatósági standard 2 óra 43 perc volt.

(21)

A Szövetségi Közszolgálati Gazdaság (a továbbiakban: FPS Economy) Energiaügyi Főigazgatósága 2021. június 2-i véleményében azt javasolta, hogy a megbízhatósági standardot három órára kell kerekíteni annak érdekében, hogy biztosítsák az összhangot a nemzeti és európai erőforrások megfelelőségéről szóló korábbi tanulmányokkal, lehetővé tegyék a megbízhatósági standardokat kerekített órákban kifejező gyakorlatnak való megfelelést (melyet a szomszédos országok is követnek), és figyelembe vegyék azt, hogy Belgium esetében meghatározott nem marginális hiányt nem egyetlen referenciatechnológiával, hanem egy energiamixszel fogják ellensúlyozni.

(22)

A megbízhatósági standard meghatározásáról, valamint a VOLL és a CONE költségei értékeinek meghatározásáról szóló királyi rendelet tervezete az új megbízhatósági standardot 3 órában állapítja meg.

(23)

A királyi rendelet tervezete a jóváhagyja továbbá az egységes becsült értéket a VOLL költségének esetében az FPS Economy Energiaügyi Főigazgatósága és a Tervezőiroda által közösen meghatározott érték alapján, valamint a CONE esetében a keresletoldali válasz technológiája alapján (17).

(24)

A VOLL 16 033 EUR/MWh, a CONE pedig 45 EUR/kW/év értékben kerül meghatározásra.

(25)

A VOLL kiszámítása egy olyan triangulációs módszerrel történt, amely figyelembe vette a termelési funkciót és a felmérést, amelyet a CREG a fizetési hajlandóságra vonatkozóan végzett. A belga hatóságok véleménye szerint a CREG által végzett felmérés nem volt megbízható, többek között azért, mert az egyetlen javasolt forgatókönyv (amely + 5 °C-nál alacsonyabb hőmérséklettel számolt) a legtöbb szűkösségi forgatókönyvre nézve nem volt reprezentatív. Emiatt a VOLL becslése során a felmérés eredményeit korlátozottan vették figyelembe.

(26)

A villamosenergia-törvény szerint a kapacitásmechanizmusra vonatkozó számításokat az aukciót megelőző év szeptember 15-én hatályos megbízhatósági standard alapján végzik el.

(27)

Tekintettel a szoros ütemtervre, Belgium a régi megbízhatósági standard használatával számította ki a 2021 októberére tervezett T–4 aukción, illetve 2024 októberére tervezett T–1 aukción beszerzendő mennyiséget, azzal a kötelezettségvállalással, hogy kiigazítja a mennyiségeket szükség esetén, ha az új megbízhatósági standard és a megfelelőség-értékelés jelentősen kisebb kapacitásigényt mutat.

(28)

Belgium vállalta továbbá, hogy a fizetési hajlandóságot vizsgáló új felmérés alapján a CONE/VOLL/RS módszertannal összhangban aktualizálja a VOLL-t, és szükség esetén 2022 szeptemberéig új megbízhatósági standardot határoz meg annak érdekében, hogy a legkésőbb a 2023. évi aukción beszerzendő mennyiség meghatározására már az új megbízhatósági standardot lehessen alkalmazni.

(29)

A belga hatóságok szerint Belgium 2025-től kezdődően fog szembesülni a villamosenergia-termelés megfelelőségével kapcsolatos problémával, amely elsősorban a nukleáris kapacitások 2022 és 2025 közötti időszakban történő fokozatos kivezetéséből ered, amelynek hatását erősíti az, hogy a szomszédos országokban megszüntetik a hőtermelési kapacitásokat. A megfelelőség problémáját az erőforrások megfelelőségét vizsgáló nemzeti vizsgálattal állapították meg, amely több forgatókönyvet is figyelembe vett.

(30)

Az Elia belga átvitelirendszer-üzemeltető által 2019 júniusában közzétett, a 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti megfelelőségi tanulmány (a továbbiakban: 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány) (18) megállapította, hogy a nagy hatású, alacsony valószínűséggel bekövetkező eseményekkel számoló forgatókönyv (a továbbiakban: EU-HiLo) szerint 2025/2026 telére rendszerszinten szükség lesz legalább 3,9 GW új kapacitásra. Ez a forgatókönyv figyelembe veszi az importált villamos energiát, és feltételezi, hogy adott esetben több francia nukleáris egység nem áll majd rendelkezésre (a rendelkezésre állás hiányának „szokásos” esetein felül). Ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazták a stratégiai tartalék mennyiségének értékelése során is (19). Az uniós alapforgatókönyv (20) 2,4 GW hiányt mutat arra az esetre, ha a rendszer meglévő hőkapacitása megmarad (lásd a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány 4–18. ábráját).

(31)

A 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az EU-HiLo forgatókönyv esetében a LOLE beavatkozás nélkül 2025-ben elérné az 10,5 órát, ami az ellátásbiztonság tekintetében jelentősen meghaladná a nemzeti megbízhatósági standardot. A LOLE95 mutató pedig akár 84 órára is emelkedne. Az alábbi táblázat az EU-HiLo forgatókönyvre és az uniós alapforgatókönyvre nézve mutatja a LOLE-vel kapcsolatban a nemzeti megfelelőségi tanulmányban feltüntetett eredményeket:

1. táblázat

A LOLE-vel kapcsolatos eredmények Belgiumra nézve a megfelelőségi és rugalmassági vizsgálat szerint

Forrás: 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány.

(32)

2019. július 11-én a CREG közzétette a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány elemzését (21). Ebben az elemzésben a CREG többek között az EU-HiLo forgatókönyv fő forgatókönyvként való alkalmazásának helyénvalóságát kérdőjelezte meg. A CREG szerint javítani kell a meglévő és az új kapacitás nyereségességének értékelésére szolgáló módszertant, és figyelembe kell venni a Belgiumban és a többi országban rendelkezésre álló összes kiegyenlítési tartalékot.

(33)

2019 novemberében a villamosenergia-piaci és a földgázpiaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (a továbbiakban: Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata) közzétette a 2019. évi félidős megfelelőségi előrejelzést (22), amely Belgium tekintetében 2025-re nézve a következő eredményeket mutatja:

2. táblázat

A LOLE szintje Belgiumra nézve a 2019. évi félidős megfelelőségi előrejelzés szerint

Forrás: Az ENTSO-E félidős megfelelőségi előrejelzése – 2019.

(34)

Belgium szerint azonban az ENTSO-E 2019. évi félidős megfelelőségi előrejelzése Belgiumra nézve nem kellő pontossággal mutatja be a LOLE-vel kapcsolatos eredményeket, mivel további 2,5 GW (24) rendelkezésre állását feltételezi, ami valójában nem garantált.

(35)

2020. áprilisi zárójelentésében (25) az ötoldalú energiaügyi fórum (26) a következő eredményeket mutatta be a Belgiumra vonatkozóan a 2025. évre:

3. táblázat

A LOLE szintjei Belgiumra nézve az ötoldalú energiaügyi fórum 2020. évi általános megfelelőségi értékelése szerint

Forrás: Ötoldalú energiaügyi fórum: A termelési kapacitások megfelelőségének értékelése, 2020. április, zárójelentés.

(36)

2020 novemberében az ENTSO-E közzétette a 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzést. A 2025-ös alapforgatókönyv esetében a 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzés eredményei szerint az átlagos LOLE 0,4 óra, amely megfelel a Belgiumra nézve jogszabályban előírt megfelelőségi kritériumnak (3 óra LOLE).

(37)

Belgium azonban a 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzéshez csatolt észrevételekben jelezte, hogy: „A 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzés azzal számol, hogy számos ország között megosztva jelentős »új kapacitás« épül majd ki. Megjegyzendő, hogy általánosságban véve nincs bizonyosság afelől, hogy ezek a kapacitások 2025-re valóban kiépülnek, emiatt a 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzés e feltevéseit, valamint az azokból levezetett eredményeket körültekintően kell értelmezni. Belgium továbbá évek óta része annak a régiónak, ahol már végrehajtották az áramláson alapuló piaci összekapcsolást. Jóllehet az Elia – például a 2019. évi Elia-tanulmányban – áramláson alapuló szimulációs modellt dolgozott ki és alkalmazott (ezt a modellt az ötoldalú energiaügyi fórum termelési kapacitások megfelelőségét vizsgáló 2020. évi értékelése is felhasználta), a jelenlegi 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzés még nem alkalmazza ezt a megközelítést”.

(38)

Bejelentésükben a belga hatóságok jelezték, hogy a módszertan és az adatok európai szinten vannak összehangolva annak érdekében, hogy a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány összhangban álljon a 2019. évi félidős megfelelőségi előrejelzéssel.

(39)

A villamosenergia-rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint az ENTSO-E-nek ki kell dolgoznia egy módszertant, amelyet az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése és az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése során alkalmazni kell (lásd a villamosenergia-rendelet 24. cikkét). Ezt a módszertant az ACER-nek jóvá kell hagynia.

(40)

2020. október 2-án az ACER jóváhagyta az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertant (30).

(41)

2021. június 30-án az Elia közzétette a 2022 és 2032 közötti időszakra vonatkozó új megfelelőségi és rugalmassági tanulmányt (a továbbiakban: 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány).

(42)

Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertannak megfelelően az Elia e módszertan alábbi elemeit beépítette a 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmányba:

(43)

A belga hatóságok kijelentették, hogy a tanulmány megfelel az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertanban meghatározott főbb módszertani követelményeknek.

(44)

A villamosenergia-rendelet szerint az erőforrások megfelelősége nemzeti szintű értékelésének tartalmaznia a központi referencia-forgatókönyveket. E forgatókönyveknek többek között tartalmazniuk kell a termelőeszközök gazdasági életképességének értékelését. Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertan továbbá előírja, hogy két központi referencia-forgatókönyvet kell meghatározni: egy olyat, amely egész Európában működő kapacitásmechanizmusokkal számol, és egy olyat, amely nem.

(45)

Ennek megfelelően a 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány két központi forgatókönyvet vizsgált:

(46)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány megfelelő módon figyelembe vegye minden erőforrás hozzájárulását, beleértve a termelőkapacitásokkal, az energiatárolással, az ágazati integrációval, a keresletoldali válasszal, valamint az importtal és az exporttal kapcsolatos meglévő és jövőbeli lehetőségeket és azoknak a rugalmas rendszerüzemeltetést segítő hatását is.

(47)

A belga hatóságok előadták, hogy a 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmányban a maximális elszámolóárak modellezése figyelembe veszi az összes ismert jogszabályi rendelkezést, mint például a jelenleg alkalmazandó maximális árkorlátot, a 60 %-os szabályt (31), amelyet kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (32) ír elő, valamint az ACER 2017. november 14-i 04/2017. számú határozatát.

(48)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány az elszámolóár 2025-től történő automatikus emelését modellezi. A belga hatóságok szerint a legvalószínűbb, hogy 2025 előtt nem következik be LOLE, ezért a 2025 előtti időszakra nézve nem modellezték a maximális elszámolóár emelkedését. Azonban a belga hatóságok szerint a modellezés azt mutatja, hogy ha emelkedne is az árplafon, a gazdasági életképesség 2025-re vonatkozó értékelésének eredményei nem változnának (lásd a 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány 3–72. ábráját). Belgium kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a 2023 júniusáig közzéteendő új megfelelőségi tanulmány teljes mértékben figyelembe veszi a dinamikus áremelés módszertanát a szimulációs időszak kezdetétől.

(49)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány szerint 2025-től kezdődően, a nukleáris kapacitások fokozatos kivonásának lezárulását követően Belgiumnak strukturálisan új kapacitásra lesz szüksége. Ez az igény a központi „EU-BASE” forgatókönyv szerint 2025-ben 2 GW-ot tesz ki, majd 2032-ra fokozatosan 3,9 GW-ra emelkedik. A fokozott igény a villamosenergia-fogyasztás várható növekedésével és a Belgiumban beálló szűkös időszakokban történő csökkent mértékű behozatallal függ össze.

(50)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány szerint 2025-re az új kapacitásnak csak igen kis hányada lesz életképes a hagyományos energiapiacon keresztül.

(51)

A belga hatóságok emiatt úgy vélik, hogy intézkedés hiányában Belgiumban 2025-től kezdődően vet majd fel aggályokat az erőforrások megfelelősége.

(52)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány a legnaprakészebb és legjobb képet adja a kapacitásmechanizmus szükségességéről.

(53)

Belgium számos olyan piaci hiányosságot azonosított, amely akadályozza a jól működő, biztonságos, megfizethető és fenntartható villamosenergia-piacot.

(54)

Az első piaci hiányosság a hatékony árjelzéseket megakadályozó különböző tényezőkre vezethető vissza, valamint arra, hogy az energiaárak nem emelkedhetnek a VOLL értékére, továbbá a piac kialakításának egyéb hiányosságaiból adódik.

(55)

E piaci hiányosságok és a kapcsolódó szabályozási intézkedések kombinációja adott esetben „tompíthatja” az árjelzéseket a villamosenergia-piacokon, és emiatt az árak szűkösség idején esetleg nem emelkednek a „hatékony” szintre. Ez az erőművek üzemeltetőinél és a keresletoldali válaszintézkedéseket végző szolgáltatóknál jelentkező krónikus bevételhiányához vezet, ami befolyásolja az állandó és változó költségeik visszanyerésére való képességüket (általában ezt nevezik „hiányzó pénznek”), ez pedig megakadályozza, hogy a piaci erők elérjék a szükséges megfelelőségi szintet.

(56)

Az, hogy a fogyasztók nem választhatják meg a kívánt megbízhatósági szintet, elméletileg megoldható a hagyományos energiapiacon, ha lehetővé tesszük az árak olyan szabályozási szintre emelkedését, hogy az tükrözze azt az árat, amelyet a fogyasztók már nem hajlandók megfizetni a villamos energiáért, és amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy szűkösségi díjakat kapjanak. Az alacsony szintű keresletoldali válasz miatt azonban nehéz megállapítani a tényleges VOLL-t, a hirtelen felszökő árakhoz pedig politikai elfogadhatósági problémák is kapcsolódnak.

(57)

A belga hatóságok szerint a második piaci hiányosság annak következménye, hogy a befektetők a megnövekedett volatilitás és a nagyfokú szabályozási bizonytalanság miatt kerülik a kockázatot. Az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások elterjedése fokozza az árak volatilitását, és növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy a villamosenergia-piacon hagyományos technológiákkal visszanyerhetők-e az állandó költségek. Belgium szerint a megújuló energiaforrások bevezetésének szintjéhez kapcsolódó feltételeknek – például a napenergiával, a szárazföldi szélenergiával és a tengeri szélenergiával kapcsolatban kitűzött céloknak – már kismértékű eltérései is jelentős hatást gyakorolhatnak a hagyományos energiatermelési technológiákból származó bevételekre. Ahogy az időszakos kapacitás növekszik, úgy válik egyre súlyosabbá a „hiányzó pénz” problémája. A belga hatóságok szerint ennek következtében megnő a rugalmas hagyományos energiatermelési technológiákba történő beruházásokhoz kapcsolódó gazdasági kockázat. Ezen túlmenően Belgium szerint az energiaárak általában nem biztosítanak három évnél hosszabb időszakra nézve fedezetet, amely időszak túlságosan rövid ahhoz, hogy a beruházók fel tudják építeni a beruházási folyamatot. Emellett a belga hatóságok szerint a tőzsdén kívüli határidős piacok – bár a kínálat és a kereslet fokozatos változásait képesek kezelni – jelentős strukturális sokk esetén (ilyen például a nukleáris kapacitások Belgiumban tervezett fokozatos kivonása) nem tudnának fedezetet biztosítani.

(58)

Harmadszor: a villamosenergia-rendszerek megbízhatósága bizonyos aspektusait tekintve közjószágnak minősül. Ennek az az oka, hogy a magasabb szintű ellátásbiztonságot célzó beruházások mindenki számára előnyösek, miközben – amint azt korábban kifejtettük – a rendszerüzemeltető nem képes a végfogyasztókat a fizetési hajlandóságuk alapján szelektíven leválasztani. Valószínűsíthető tehát, hogy a termelők az optimálistól elmaradó szintű ösztönzést kapnak arra, hogy a termelési kapacitásba beruházzanak, aminek végső soron az lesz a következménye, hogy a rendszer megbízhatósága szuboptimális lesz.

(59)

A belga hatóságok szerint ezek a problémák Belgiumban sajátos formában jelentkeznek, tekintettel arra, hogy a piac viszonylag kicsi és nagymértékben összekapcsolt, így a szomszédos villamosenergia-piacok hasonló ellátási kockázatai is érintik. A belga hatóságok szerint emiatt Belgium megfelelőségét nagymértékben befolyásolja a szomszédos villamosenergia-piacok helyzete.

(60)

2018-ban a Bizottság a 2022. március 31-ig tartó időszakra stratégiai tartalékot hagyott jóvá Belgium számára (33). A stratégiai tartalék célja, hogy a téli időszakokban fedezze a csúcsterhelést – amikor a piac ezt nem tudja megtenni – úgy, hogy a piacon kívül fenntart bizonyos mennyiségű meglévő termelési kapacitást és keresletoldaliválasz-kapacitást, amelyet csak akkor lehet aktiválni, amikor a kiegyenlítő szabályozási források kimerültek.

(61)

A Bizottság 2019. november 25-én végrehajtási tervet (34) kapott a belga energiaügyi minisztériumtól; a tervet a villamosenergia-rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján állították össze, amely előírja, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében megfelelőségi aggályokat azonosítottak, kötelesek olyan végrehajtási tervet kidolgozni, amely tartalmazza a szabályozási torzulások vagy piaci hiányosságok kiküszöbölését célzó intézkedéseket. Nyilvános konzultációt követően a Bizottság 2020. április 30-án a villamosenergia-rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján véleményt fogadott el Belgium végrehajtási tervéről (35). Belgium elfogadta és benyújtotta a Bizottságnak végrehajtási terve végleges változatát (36).

(62)

A kiegyenlítő piacok vonatkozásában Belgium kiegyenlítőenergia-árazási mechanizmusába bevezetett egy úgynevezett „alfa komponenst”. Az alfa komponens az egyensúlyért felelős felekre rótt extra kiegyenlítőár-komponens, amelynek célja a valós idejű árjelzés erősítése abban az esetben, ha a belgiumi ellenőrzési zónában a rendszer egyensúlyvesztése fokozódik. Véleményében a Bizottság felkérte Belgiumot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a szűkösségi árazási függvény ne csak az egyensúlyért felelős felekre, hanem a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatókra is vonatkozzon. Ez támogathatja az ellátásbiztonságot annak biztosításával, hogy az egyensúlyért felelős felek és a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók számára az előállított/fogyasztott energia ára azonos, mivel az árdifferenciálás nem hatékony arbitrázshoz vezethet a piaci szereplők részéről. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a szűkösségi árazási függvény alkalmazását a rendszerben lévő tartalékok szűkösségének kell kiváltania, és azt úgy kell kalibrálni, hogy a kiegyenlítőenergia-egységárak a VOLL szintjére emelkedjenek akkor, ha a rendszer tartalékai elfogynak. A Bizottság felkérte Belgiumot, hogy fontolja meg szűkösségi árazási rendszerének legkésőbb 2022. január 1-jéig történő módosítását. Belgium emellett kiegyenlítetlenség-nettósítást hajt végre, valamint felkészül az aFRR (automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék) és az mFRR (manuális frekvencia-helyreállítási tartalék) uniós egyensúlyozó platformjaihoz való csatlakozásra, amely platformok üzembe helyezése várhatóan 2021 végéig, illetve 2022 végéig történik meg. Emellett Belgium a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások és kisegítő szolgáltatások beszerzésével kapcsolatban a következőket vállalta:

(63)

A Belgium által 2021 júliusában benyújtott éves jelentés megerősíti, hogy ezek az intézkedések időközben megtörténtek.

(64)

Belgiumban a keresletoldali választ alkalmazó szereplők is jogosultak arra, hogy részt vegyenek a nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon (beleértve a másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokat), valamint a kiegyenlítő piacon, és a többi piaci szereplőhöz és kiegyenlítő szabályozási szolgáltatóhoz hasonló elbánásban részesülnek. A keresletoldali válaszintézkedéseket végző szereplők külön-külön vagy beszerzési közösség szolgáltatóin keresztül is képviseltethetik magukat. A keresletoldali válasz további megkönnyítése érdekében Belgium (2019-ben benyújtott) végrehajtási tervében kötelezettséget vállalt az intelligens fogyasztásmérők bevezetésére, amelyek folyamat régiónként eltérő majd:

(65)

Belgium villamosenergia-összeköttetési rátája 2020-ban 21 % volt. A már tervezett projektekkel (lásd a 2020 és 2030 között időszakra vonatkozó szövetségi fejlesztési tervet (38)) Belgium villamosenergia-összeköttetési rátája 2030-ra eléri a 30 %-ot (39). A belga hálózat alábbi megerősítéseire került sor a közelmúltban vagy fog sor kerülni az elkövetkező években:

(66)

A kapacitásmechanizmus minden olyan kapacitás számára elérhető lesz majd, amely képes hozzájárulni az erőforrások megfelelőségéhez a meglévő és az új kapacitás, a tárolás és a keresletoldali válasz tekintetében. A kapacitások aggregálása (beleértve a különböző technológiákból származó kapacitások aggregálást is) megengedett lesz.

(67)

Külföldi kapacitás részvétele is engedélyezett. Az intézkedések részletesebb leírását az 2.10. szakasz tartalmazza.

(68)

A kapacitásmechanizmus kedvezményezettjei a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során kiválasztott kapacitásszolgáltatók lesznek.

(69)

A részvételhez szükséges minimális küszöbértéket 1 MW-ban határozták meg, elsősorban a következő okok miatt:

(70)

A kumulált támogatással és a minimális részvételi küszöbértékkel kapcsolatos jogosultsági kritériumokról szóló királyi rendelet előírja, hogy a kapacitásmechanizmus élettartama alatt legalább ötévente el kell végezni a minimális részvételi küszöbérték értékelését.

(71)

Az aggregálási szabályok lehetővé teszik a részvételt olyan kisebb kapacitásszolgáltatók számára, amelyek nem teljesítik a minimális küszöbértékre vonatkozó követelményt.

(72)

Kapacitásszolgáltatók dönthetnek úgy, hogy legalább 1 MW-os egységes kapacitáspiaci egységet alkotnak; a maximális méretre nem vonatkozik korlátozás. Az egyetlen korlátozás az, hogy az aggregált portfóliónak nem képezhetik részét azok a szállítási pontok, amelyek az energiapiacok napi programjainak hatálya alá tartoznak (jelenleg ezek jellemzően a 25 MW-nál nagyobb teljesítményű szállítási pontok). Az aggregálás minden technológia esetében megengedett. Megengedett továbbá az aggregált kapacitáspiaci egységen belül a komponensek átcsoportosítása a beszerzési közösség szolgáltatói felé tanúsított rugalmasság növelése és az e szolgáltatók aukciós folyamatban történő részvételének ösztönzése érdekében.

(73)

Amennyiben a belga hatóságok szükségesnek ítélik, az aggregálásra vonatkozó szabályokat időszakonként felülvizsgálják és módosítják, annak biztosítása érdekében, hogy e szabályok nem akadályozzák az aukcióban való részvételt.

(74)

A mechanizmus tartalmazza a „nem bizonyított kapacitás” külön kategóriáját. A nem bizonyított kapacitás olyan kapacitás, amely a T–4 előminősítési folyamat kezdetén nem kapcsolható a szállítási ponthoz, és ezért nem felelhet meg a szállítási pontra vonatkozó előminősítési követelményeknek. A kategória minden technológia számára nyitott, és célja az olyan kapacitások részvételének előmozdítása, amelyeknek a T–4 során adott esetben nagyobb nehézséget okozna az előírt standard fejlettségi szint biztosítása. A nem bizonyított kapacitások a kevésbé fejlett projektek sajátosságai, például abban az esetben, ha a teljesítési pont még nem ismert, nem áll rendelkezésre projektvégrehajtási terv, és a projekt csak a szállítást megelőző időszakban éri el a fejlettség további szintjeit. A belga hatóságok előadták, hogy a „nem bizonyított kapacitás” fogalmát a piac kérésére vezették be, és különösen hasznos lehet a beszerzési közösség szolgáltatói/keresletoldali választ alkalmazó szolgáltatók számára, amelyek úgy ítélik, hogy a szállítást megelőző időszakban tudnak majd ilyen kapacitást találni, de például még véglegesíteniük kell a keresleti helyszínekkel kötött megállapodásokat/több lehetőséget mérlegelnek. Nem bizonyított kapacitás kizárólag csak T–4 aukción kínálhat fel. Ez a kategória csak az egyéves szerződések standard kapacitás kategóriájához rendelhető (lásd a (138) és (145) preambulumbekezdést).

(75)

A kevésbé fejlett szakaszban lévő projektekre való támaszkodással járó rendszerbiztonsági kockázat csökkentése érdekében az ebben a kategóriában elfogadható összkapacitás az első aukció során 200 MW-ra korlátozódik. A villamosenergia-törvény úgy rendelkezik, hogy e maximális összkapacitással kapcsolatos döntést aukciónként kell meghozni. Pozitív tapasztalatok esetén ez a küszöbérték idővel módosulhat.

(76)

A kapacitásmechanizmus valamennyi kapacitástulajdonos számára nyitott, azok rendelkezésre állásának függvényében, továbbá annak függvényében, hogy mennyiben járulnak hozzá az erőforrások megfelelőséghez kapcsolódó célkitűzések megvalósulásához. Többek között az időjárási viszonyok, a karbantartási ciklusok és a meghibásodások miatt a kapacitáspiaci egységek várhatóan nem állnak majd rendelkezésre az idő 100 %-ában és referenciateljesítményük 100 %-án.

(77)

Ezért minden egyes technológia esetében kiszámítanak egy csökkentési tényezőt, amely az adott technológiát értékeli abból a szempontból, hogy mennyire megbízható és mennyiben tud hozzájárulni az ellátásbiztonság megfelelőségéhez a különösen releváns időszakokban (ezek az úgynevezett „szimulált szűkösségi órák”). A kapacitástulajdonosok ezért csak csökkentett kapacitásuk erejéig vehetnek részt az aukción, tehát csak csökkentett kapacitásuk erejéig jogosultak kapacitásszerződésekre (41).

(78)

A csökkentési paraméterek kiszámításának módszertana technológiánként eltérő; részletesebben a királyi rendelet rendelkezik róla, amely meghatározza a kapacitásszámításra és az aukció paramétereire vonatkozó módszertant. A módszertan a kapacitás kategóriájától függ:

(79)

2021. május 4-én Belgium aktualizált csökkentési tényezőket nyújtott be, amelyeket az alábbi táblázat mutat be:

4. táblázat

Csökkentési tényezők

Forrás: Értesítés (42).

(80)

A csökkentésre vonatkozó szabályokat évente felül lehet vizsgálni, és szükség esetén módosítani lehet. Az átvitelirendszer-üzemeltető különösen a piacon jelenleg létező technológiák jegyzékével kapcsolatban konzultál. Ha visszajelzés érkezik arról, hogy a jegyzékről hiányzik egy új technológiatípus, akkor ezt a csökkentési tényezők éves kalibrálása során is figyelembe lehet venni. Ezért szükség esetén évente frissítik és felülvizsgálják a csökkentési tényezőket és a technológiákat.

(81)

A határokon átívelő részvétel tekintetében az ellenőrzési zónában a közvetett külföldi kapacitás részvételére rendelkezésre álló maximális importkapacitást a rendszerüzemeltető határozza meg minden egyes, a belga szabályozási területtel közvetlen összeköttetésben álló piaci övezetre vonatkozóan, a villamosenergia-rendelet 26. cikkével összhangban.

(82)

A villamosenergia-rendelet 26. cikkét végrehajtó releváns stratégiák, javaslatok vagy határozatok elfogadásáig a Belgiummal közvetlen összeköttetésben álló minden egyes piaci övezet hozzájárulását az határozza meg, hogy az adott zóna milyen mértékű hozzájárulást nyújt az 2.10.1. szakaszban leírt szimulált szűkösségi órákban.

(83)

A T–4 aukciókon az egyéb szerződéses kapacitásokéival egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az Elia a nem bizonyított kapacitások standard előminősítési folyamata során inputparaméterként a T–4 aukció időpontjában ismert csökkentési tényezőket fogja figyelembe venni (mivel e kapacitások standard előminősítési folyamatának megszervezéséig a T–4 aukciót követően akár 24 hónap is eltelhet).

(84)

A bejelentés szerint az átvitelirendszer-üzemeltető kapacitásmechanizmus-aukciókat szervez a kapacitásforrások azon szintjétől függően, amelyre a megbízhatósági standard eléréséhez szükséges erőforrások megfelelő szintjének biztosításához szükség van.

(85)

A kapacitásaukcióra évente kerül sor és négy évvel későbbi szállításra vonatkozik (ún. „T–4 aukció”). A fő aukció szállítási évét közvetlenül megelőző évben további éves aukcióra kerül sor (ún. „T–1 aukció”). Az első T–4 aukcióra a tervek szerint 2021-ben, az első T–1 aukcióra 2024-ben kerül sor.

(86)

A villamosenergia-törvény korábbi változatának 7. cikk (2) bekezdése előírta, hogy a beszerzendő kapacitás mennyiségét meghatározó paraméterek megállapításához használt módszertant az átvitelirendszer-üzemeltető javasolta. A 2020. január 1-jétől alkalmazandó villamosenergia-rendelet értelmében a tagállam a CREG szabályozó hatóság javaslata alapján hagyja jóvá az árverésre bocsátandó mennyiséget. A kapacitásmechanizmus-bizottság (az FPS Economy, a CREG, az Elia és az energiaügyi miniszter kabinetje) ezért már 2019-ben úgy határozott, hogy a CREG javaslatot dolgoz ki az aukciókon beszerzendő mennyiségeket meghatározó paraméterek módszertanára vonatkozóan. Az alábbi preambulumbekezdések további részletekkel szolgálnak az időrenddel kapcsolatban.

(87)

2019. november 22-én az Elia kidolgozta az aukciós paraméterek (például a csökkentési tényezők, a kötési árfolyam és a referenciaárak, a köztes árplafonok) módszertanának meghatározásáról szóló királyi rendeletre irányuló javaslattervezetet, beleértve a szükséges kapacitás meghatározásához felhasználandó forgatókönyv kidolgozásának a folyamatát is (43). 2019. december 6-án a CREG véleményt (44) fogadott el az Elia javaslatáról, amelyben kifejti, hogy az EU-HiLo forgatókönyv nem alkalmas (45) a beszerzendő kapacitás meghatározására, és nem áll összhangban a villamosenergia-rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével.

(88)

2020. március 18-án a CREG megküldte a belga energiaügyi miniszter részére a beszerzendő kapacitásmennyiség meghatározására vonatkozó 2064. számú javaslattervezetet. A javaslattervezetet nagyrészt a CREG 2024 (Z) számú feljegyzésén alapult, amelyet nyilvános konzultációt követően 2019. december 20-án küldtek meg a miniszter részére (46). A CREG 2020. március 24-én elfogadta a végleges javaslatot (47). A javaslat:

a)

olyan költségvetési korlátozást tartalmaz, amely szerint a kapacitásmechanizmus költségének alacsonyabbnak kell lennie, mint annak a költségnek, amely a fogyasztónál jelentkezne a várhatóan nem szolgáltatott villamos energia (a továbbiakban: EENS) (48) miatt, amely költség felmerülését a kapacitásmechanizmus kivédi. A kapacitásmechanizmus költsége annak a kapacitásnak a költsége, amely esetében kötelező a megbízhatósági standardnak való megfelelés. A hiányzó villamos energia várható költsége az EENS és a VOLL szorzata (a VOLL azoknak a fogyasztóknak a fizetési hajlandóságát jelöli, akik nem tervezetetten nem kapják meg ezt a villamos energiát). Ellátásbiztonsági kockázat esetén ez a VOLL-érték a szolgáltatásnyújtás előre bejelentett elmaradásának költségét jelenti. A Tervezőiroda VOLL-értékének (49) és az ACER által készített egyik tanulmánynak (50) a felhasználásával a CREG a következő költségvetési korlátozásokat állapítja meg: Forrás: CREG „Proposition (E)2064 – 24 mars 2020”

b)	a következő keresleti függvényt határozza meg, ahol az árverésre bocsátandó megcélzott mennyiség C-Q (51): Forrás: CREG „Proposition (E)2064 – 24 mars 2020”

(89)

Figyelembe véve a CREG 2024. számú feljegyzéséről folytatott nyilvános konzultáció eredményeit, a belga energiaügyi minisztérium megállapította, hogy a CREG által javasolt módszertan (különösen a költségvetési korlátozás) nem nyújt elegendő garanciát arra nézve, hogy a kapacitásmechanizmusnak „az ellátásbiztonság szükséges szintje biztosítására” irányuló célkitűzését a jogi követelményekkel összhangban tiszteletben tartják.

(90)

Ezért a belga energiaügyi minisztérium alternatív módszert dolgozott ki, amely definiálja a kapacitásmechanizmus keretében vásárolt kapacitás mennyiségét meghatározó paramétereket, figyelembe véve az Elia királyi rendeletre tett javaslatát (amelyet a (87) preambulumbekezdés említ) és a CREG javaslatát (amelyet a (88) preambulumbekezdés említ). E kiigazított módszertannal kapcsolatban 2020. március 23. és 2020. március 27. között nyilvános konzultációra került sor. A kapacitásmechanizmusról szóló módosított törvénynek megfelelően a villamosenergia-törvény módosított 7. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a beszerzendő mennyiséget meghatározó paramétereket királyi rendeletben, a szabályozó javaslata alapján kell megállapítani. A végleges királyi rendeletet 2021. április 30-án hirdették ki a belga hivatalos közlönyben, a kapacitásmechanizmusról szóló törvény (52) elfogadását követően. A (91)–(99) preambulumbekezdés az e végleges királyi rendeletben előírt eljárást ismerteti.

(91)

Az adott jövőbeni szolgáltatási évben érvényes megbízhatósági standardnak való megfeleléshez szükséges kapacitás mennyiségét (azaz a célmennyiséget) évente, a szabályozó hatóság javaslata alapján határozzák meg. A szabályozó hatóság ezt a javaslatot az átvitelirendszer-üzemeltető által szolgáltatott adatok figyelembevételével állítja össze, de ezeket az adatokat is az átvitelirendszer-üzemeltető számítja ki a szabályozó hatóság által javasolt és a miniszter által meghatározott forgatókönyv és köztes értékek alapján. A célmennyiség meghatározása a jogszabályban előírt megbízhatósági standard alapján történik, amely a LOLE egy bizonyos értékének felel meg. A forgatókönyvet kalibrálását úgy végzik el, hogy e kritérium teljesüljön. A forgatókönyv kalibrálását követően piaci szimulációt végeznek, amelynek eredményeként meghatározzák a szimulált szűkösségi órákat. A célmennyiséget kiszámításához ezután a szimulált szűkösségi órák idején mért átlagos terhelés és a kiegyensúlyozási igény összegéből kivonják a szimulált szűkösségi órák átlagos EENS-értékét.

(92)

A (91) preambulumbekezdésben említett forgatókönyv lesz az egyik központi referencia-forgatókönyv, amelyet az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok azonosítására használnak; ez származhat az erőforrások megfelelőségének legújabb európai szintű értékeléséből (53) vagy az erőforrások megfelelőségének legújabb nemzeti szintű értékeléséből (54), és a legfrissebb rendelkezésre álló információkkal frissítik (55). A beszerzési kapacitás mennyiségének véglegesítésére irányuló folyamat során meg kell felelni a villamosenergia-rendelet vonatkozó részeiben foglalt rendelkezéseknek is.

(93)

A királyi rendelet az alábbi folyamatot írja elő a referencia-forgatókönyv meghatározásához. Az energiaügyi miniszter döntésének támogatása érdekében a belga átvitelirendszer-üzemeltető a piaci felekkel folytatott nyilvános konzultációt követően ajánlást tesz közzé az adatokról és feltételezésekről. A szabályozó hatóság ezt követően javaslatot tesz a referencia-forgatókönyvre nézve, amelyben figyelembe veszi a királyi rendeletben előírt módszertant. Végezetül az FPS Economy szakvéleményt tesz közzé e javaslatról. A forgatókönyv kiválasztásával kapcsolatos végső döntés az energiaügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(94)

A maximális ellentételezést, amelyet a kapacitásmechanizmus keretében az aukción egy ajánlat kaphat, globális aukciós árplafon állapítja meg, amely valamennyi kapacitáskategóriára alkalmazandó. A globális aukciós árplafon korlátozza a maximálisan nyújtható ellentételezést, és ezzel annak lehetőségét, hogy valamely szereplő nem megfelelő ajánlatok benyújtásával visszaéljen piaci erejével. A globális aukciós árplafon a nettó CONE (56) x-szeres szorzata. Az x korrekciós tényező értéke figyelembe veszi a nettó CONE becslésével kapcsolatos bizonytalanságokat, mind az új belépők bruttó költségeinek a különböző technológiákhoz kapcsolódó változékonyságának a szintjén, mind pedig az energiapiaci inframarginális éves fenntartási díj és a kiegészítő kiegyenlítő szolgáltatások piacán keletkező nettó bevételek meghatározása kapcsán. Az első aukcióra vonatkozó globális árplafon 75 EUR/kW/év, amely a nettó CONE és az 1,50-os korrekciós tényező szorzata (57).

(95)

A T–4 aukciók keresleti függvényét 3 pont alapján alakítják ki, az alábbi ábra szerint:

(96)

A T–1 aukciók keresleti függvényét ugyanazon B. és C. pont alapján alakították ki, mint a T–4 aukciókét, de a célmennyiséget úgy igazították ki, hogy figyelembe vegye azt a kapacitást, amelyet ugyanazon szállítási időszakra nézve a T–4 aukción már lekötöttek. Az A. pont az ordinátatengelyen a globális aukciós árplafonnak, az abszcisszatengelyen a célmennyiségnek felel meg.

(97)

A belga hatóságok véleménye szerint a keresleti függvények kidolgozása során két elvet tartanak szem előtt:

(98)

A villamosenergia-törvény előírja, hogy minimális kapacitásmennyiséget fenn kell tartani a T–1 aukciók számára, és le kell vonni a T–4 aukció célmennyiségéből. Ennek a fenntartott mennyiségnek legalább azt a kapacitásmennyiséget el kell érnie, amely átlagosan szükséges a teljes csúcskapacitásnak az évi 200 üzemóránál rövidebb ideig tartó fedezéséhez. A kapacitásszámítás módszertanának és az aukciós paramétereknek a kapacitás-ellentételezési mechanizmus keretében történő meghatározására vonatkozó királyi rendelet szerint a teljes csúcskapacitás átlagosan 200 óránál rövidebb ideig történő fedezéséhez szükséges kapacitást minden 100 MW-os blokk esetében azon átlagos óraszám alapján kell meghatározni, amely a terhelés időtartamának függvényén alapuló ellátásbiztonsági kritériumnak való megfeleléshez szükséges. Ezek azok az órák, amelyekre bizonyos kapacitásszükségletek miatt van szükség a maximális villamosenergia-fogyasztás eléréséhez. A keresleti függvény becslése a 2024-re tervezett T–1 aukcióra megközelítőleg 2,5 GW mennyiség fenntartását eredményezte. Belgium szerint az a döntés, hogy a beszerzendő mennyiség egy részét a T–1 aukciós folyamat számára tartja fenn, azt tükrözi, hogy hajlandó hangsúlyozni a mechanizmus technikai semlegességét és technikai nyitottságát. Ez az intézkedés ösztönzi a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatók részvételét, mivel e kapacitások esetében a rendelkezésre állás jó előre történő megtervezése nehezebb lehet, ami esetlegesen megnehezítheti a T–4 aukción való részvételüket. A kapacitásmennyiségnek a T–1 aukcióra történő átvitelének ellenére egy adott szállítási időszakra nézve minden kapacitástulajdonos részt vehet mind a T–4, mind a T–1 aukciós folyamatban.

(99)

A királyi rendelet végleges tervezetének végrehajtását előrevetítve:

(100)

A 2021. októberi T–4 aukció keresleti függvénye a 2019. évi félidős megfelelőségi előrejelzés központi forgatókönyvén alapul, amelyet az ötoldalú energiaügyi fórum által készített és 2020 áprilisában közzétett, a termelési kapacitások megfelelőségét vizsgáló értékelés alapján aktualizált adatok és korrekciók egészítenek ki (lásd még a (287)–(289) preambulumbekezdést).

(101)

A 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány a 2020. évi félidős megfelelőségi előrejelzés központi forgatókönyvét használja, amelyet az egyes országokra vonatkozóan rendelkezésre álló és az ENTSO-E-n belül gyűjtött legfrissebb adatkészlet, továbbá a más országokra vonatkozó nyilvános információk vagy aktualizált nemzeti tanulmányok egészítenek ki. Belgium szerint a koherenciát biztosítja az, hogy mind az erőforrás-megfelelőség értékelése, mind pedig a keresleti függvény kalibrálása során ugyanazt a forrást (a félidős megfelelőségi előrejelzést) használják adatkészletként.

(102)

Belgium egyértelműsítette, hogy a 2021. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány is modellezte azt az érzékenységet, amelyet az első aukcióra vonatkozó keresleti függvény számításai során a francia nukleáris kapacitás rendelkezésre állásának hiányával kapcsolatban (az ötoldalú energiaügyi fórum termelési kapacitások megfelelőségét vizsgáló értékelésével összhangban) figyelembe vettek.

(103)

Az első T–4 és T–1 aukciókon beszerzendő becsült mennyiség körülbelül 9,5 GW. A teljes mennyiséget aukciónként, az 2.5.2. szakaszban ismertetett módszertan alapján határozzák meg. A T–4 aukció keresleti függvényében a belga hatóságok jelentős mennyiséget tartottak fenn a T–1 aukcióra, biztosítva, hogy az újabb kalibrálására a szállítási évhez közeli időpontban kerüljön sor, és elkerülve azt, hogy az első T–4 aukción túlságosan sok kapacitás kerüljön árverésre. A T–1 aukcióra fenntartott nagy mennyiség lehetővé teszi a belga hatóságok számára, hogy az új bemeneti adatok és módszertani fejlemények nyomán adódó kisebb eltéréseket kezelni tudják, ugyanakkor széleskörű részvételi lehetőségeket biztosít az új és innovatív technológiák számára, ami az intézkedés technológiai semlegességét garantálja a gyakorlatban.

(104)

Összességében a szűkösségi időszakokban mért átlagos csúcsfogyasztás mintegy 54 %-át fogják lekötni a 2021. évi T–4 aukción, aminek eredményeként a célmennyiség a feltétlenül szükséges szintre csökken.

(105)

Belgium kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2023. évi T–4 aukción és 2026. évi T–1 aukción beszerzendő mennyiségeket összeveti és szükség esetén kiigazítja az erőforrások 2023. évi nemzeti szintű értékelésének eredményeivel.

(106)

Kötelező előminősítési eljárás alá kell vonni minden olyan termelésikapacitás-tulajdonost, amelynek tulajdonában 1 MW-ot meghaladó termelési kapacitás van. Az előminősített kapacitások azonban nem kötelesek részt venni az ajánlattételi eljárásban (opt-out). E kötelező előminősítés megkönnyítése érdekében gyorsított előminősítési eljárást irányoznak elő annak érdekében, hogy a kapacitástulajdonosok minimális erőfeszítéssel teljesíthessék előminősítési kötelezettségüket (csak minimális mennyiségű információ szükséges, például az azonosító szám, a szállítási hely típusa és a teljes telepített kapacitás): a gyorsított előminősítési eljárást követően a kapacitástulajdonosok kapacitását automatikusan opt-outnak tekintik.

(107)

Az előminősítési követelmények kibocsátási határértéket is tartalmaznak: az alábbiakban említett kibocsátási határértéket túllépő kapacitásszolgáltatók nem vehetnek részt a kapacitásaukción:

(108)

Továbbá az előminősítési eljárás részeként a jelölteknek ideiglenes pénzügyi biztosítékot kell nyújtaniuk ahhoz, hogy részt vehessenek az aukción. Ezt az ideiglenes pénzügyi biztosítékot akkor érvényesítik, amikor a kapacitáspiaci egységet kiválasztják az aukción. Ha a kapacitásszolgáltató az aukción történő kiválasztását követően nem felel meg szerződéses kötelezettségeinek, vagy ha nem hajlandó aláírni a kapacitásszerződést, a szállítást megelőző ellenőrzési folyamat részeként pénzbüntetést szabnak ki rá. A szerződő félnek joga van pénzügyi biztosítékot követelni arra az esetre, ha a pénzbüntetés kifizetése nem történik meg. Az előminősítés időpontjában az ideiglenes pénzügyi biztosíték összege virtuális és további kapacitáspiaci egységek esetében 20 000 EUR/MW, meglévő kapacitáspiaci egységek esetében pedig 10 000 EUR/MW lesz, az adott kapacitáspiaci egység figyelembe vehető mennyiségétől függően (tekintettel arra, hogy a lekötött kapacitás még nem ismert, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi biztosíték arányos a projekt méretével és ehhez kapcsolódóan azzal a kockázattal, amelyet az esetleges nemteljesítés jelent a rendszerre nézve). Ha a kapacitáspiaci egység végleges lekötött kapacitása alacsonyabb a figyelembe vehető mennyiségnél, a pénzügyi biztosíték összege a figyelembe vehető mennyiség és a lekötött kapacitás közötti pozitív különbség és (a virtuális és további kapacitáspiaci egységek esetében) 20 000 EUR vagy (meglévő kapacitáspiaci egységek esetében) 10 000 EUR szorzatára csökken.

(109)

Ezenkívül azoknak a feleknek, amelyek fosszilis tüzelőanyaggal működő új létesítményekre (azaz 15 éves kapacitásszerződésre) kívánnak előminősítést kérelmezni, tudomásul kell venniük, hogy a kapacitásszerződés megkötése nem mentesíti őket az Európai Unió és/vagy Belgium által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló jelenlegi és jövőbeli jogszabályok és célkitűzések alól. Tudomásul kell azt is venniük, hogy a kapacitásszerződés megkötése arra kötelezi őket, hogy vegyék ki részüket az e célok elérését szolgáló szakpolitikai előkészületekből. E célból írásbeli nyilatkozatot kell csatolniuk, amelyben a következőket vállalják:

(110)

A (109) preambulumbekezdésben meghatározott kötelezettségvállalások teljesítését igazolni kell az SPF Economie Energiaügyi Főigazgatósága felé.

(111)

A versenyen alapuló aukciós mechanizmus a zárt versenytárgyalásos aukciós formátumot alkalmazza, ahol az ajánlattevők névtelenül tesznek ajánlatot, és a piaci elszámolásra ezt követően egyetlen fordulóban kerül sor. A belga hatóságok véleménye szerint a zárt versenytárgyalásos aukciós formátum korlátozza a piaci erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét azáltal, hogy a piaci elszámolás során nem nyújt tájékoztatást, továbbá nem teszi lehetővé az ajánlattevők számára ajánlataik módosítását. A belga hatóságok továbbá azt is jelzik, hogy a zárt versenytárgyalási folyamat során – a csökkenő áras árveréssel ellentétben – az ajánlattevőknek (jellemzően) nem kell 2–3 napon keresztül elérhetőknek lenniük, hogy reagálni tudjanak az aukciós folyamattal kapcsolatban a rendelkezésükre bocsátott információkra. A kevésbé összetett és kevésbé időigényes aukciós folyamat eredményeként tovább csökkenhetett a belépési korlát, ami különösen az új és kis szereplők számára releváns, továbbá az olyan keresletoldali válaszintézkedésekben érdekelt felek számára, amelyek fő üzleti tevékenységüket nem az energiapiacon végzik.

(112)

Minden sikeres ajánlattevő kapacitás-ellentételezésben részesül, a legalább az első két szállítási időszakot érintő valamennyi aukció (a 2025 novemberében és 2026 novemberében kezdődő szállítási időszakokat érintő T–4 és T–1 aukciók) esetében érvényes „pay-as-bid” (ajánlatok szerinti) árazási szabály alapján. Ez azt jelenti, a sikeres kapacitásszolgáltatók ajánlattételi árukat kapacitás-ellentételezés formájában kapják meg.

(113)

Azt értékelő jelentés Parlament részére történő benyújtását követően a „pay-as-cleared” árazási szabály (egységes áron történő elszámolás) a későbbi szállítási időszakokat érintő aukciókon is érvényesíthető. Az egységes áron történő elszámolás szabálya szerint a kapacitás-ellentételezés összege megegyezik a legdrágább kiválasztott ajánlat ajánlati árával (a köztes árplafon általi korlátozás mellett, lásd a 2.5.4.2. szakaszt).

(114)

A belga hatóságok úgy vélik, hogy Belgiumban a megfelelőségi helyzet új kapacitást tesz majd szükségessé 2025 körül (lásd a (29) preambulumbekezdést). Ezért valószínű, hogy a kezdeti kapacitásmechanizmus-aukciókon igen heterogén költségszerkezetű kapacitástulajdonosok versenyeznek majd egymással. A belga hatóságok emiatt attól tartanak, hogy az egységes áron történő elszámolás árazási szabályának alkalmazása esetén egyes kapacitásszolgáltatók profitálhatnak a kapacitásmechanizmus magas inframarginális díjaiból, és emiatt rendkívüli bevételre tehetnek szert. Belgium véleménye szerint abban az esetben, ha – elméletileg – tökéletes információk állnának rendelkezésre, vagyis a piaci szereplők előre tudnák jelezni a jövőbeni piaci elszámolóárat az egységes áron történő elszámolás keretében, az eredmény ugyanaz lenne, mint az ajánlatok szerinti árazási szabály mellett, mivel az ajánlattevők arra lennének ösztönözve, hogy a várható elszámolóáron tegyenek ajánlatokat. A gyakorlatban azonban a kapacitásmechanizmus első aukcióinál elkerülhetetlen némi bizonytalanság és kiszámíthatatlanság az egységes áron történő elszámolás keretében alkalmazandó potenciális piaci ár vonatkozásában. Ebből következik, hogy az ajánlatok szerinti árazási szabály mellett a piaci szereplők adott esetben körültekintőbben járnak el annak érdekében, hogy ne kockáztassák azt, hogy esetleg nem kerülnek kiválasztásra, ami azt jelenti, hogy az ajánlatok szerinti árazás kevésbé költséges eredményhez vezethet.

(115)

Belgium azonban úgy véli, hogy az ajánlatok szerinti árazást alkalmazó aukciók költséghatékonysági előnye idővel valószínűleg csökkenni fog, nem csupán azért, mert az új kapacitás iránti igény megszűnhet, hanem azért is, mert az ajánlatok szerinti árazást alkalmazó rendszeres aukciók lehetővé teszik a piaci szereplők számára, hogy jobban előre jelezzék a piaci referencia-elszámolóárat, aminek következtében a kínálati függvény „ellaposodik”. Továbbá abban az esetben, ha a „hiányzó pénz” problémája közép- vagy hosszú távon megszűnne, az ajánlatok szerinti árazás megakadályozhatná, hogy az ár nullához közelítsen, mivel az ajánlatok szerinti árazási szabály esetében a kapacitásszolgáltatók nincsenek ösztönözve arra, hogy nulla összegű ajánlattal vegyenek részt az aukciókon.

(116)

Belgium véleménye szerint a későbbi aukciókat követően az egységes áron történő elszámolás szabálya lehet a jobb választás, amely ösztönzi a versenyt, átlátható árjelzést ad, és lehetővé teszi, hogy a kapacitás-ellentételezés összege nullához közelítsen abban az esetben, hogy a rendelkezésre bocsátott kapacitás szintje várhatóan megfelel majd az igényelt kapacitás szintjének. Az egységes áron történő elszámolás szabályának egyik fontos jellemzője, hogy a racionális ajánlattételi magatartás az, ha az ajánlattevők a valós áron tesznek ajánlatot. Továbbá: mivel az egységes áron történő elszámolás átlátható árjelzést ad a piac felé, ez az információ különösen értékes lehet a kis egységek és az új piaci szereplők számára, mivel pontosabb képet alkothatnak a jelenlegi és jövőbeli várható piaci körülményekről, ami pedig további részvételre ösztönzi őket. Ezen túlmenően az egységes áron történő elszámolás szabálya megkönnyíti a szerződéses megállapodásokat, különösen a beszerzési közösségek számára. Belgium ezért olyan eljárást fog előirányozni, amely lehetővé teszi az egységes áron történő elszámolás szabályára történő átállást abban az esetben, ha az előnyösnek bizonyul.

(117)

Amint azt a 2.6. szakasz részletesen kifejti, a jelentős beruházásokat igénylő kapacitáspiaci egységek több évre szóló kapacitásszerződésre is pályázhatnak. Ez a szabály egyelőre nem vonatkozik a közvetett külföldi részvételre, amely esetben csak egyéves szerződésre van lehetőség (lásd a (143) és a (144) preambulumbekezdést). A belga hatóságok szerint az egyéves szerződések kategóriájába tartozó kapacitáspiaci egységeknek nem kell beruházási költségekkel számolniuk vagy alacsony beruházási költségekkel kell számolniuk (máskülönben jogosultak lennének többéves szerződésre). Ezért a rendkívüli bevételek elkerülése érdekében az egyéves szerződések kategóriájában köztes árplafont kell alkalmazni a kapacitáspiaci egységekre. Ez a szabály a közvetett külföldi kapacitáshoz kapcsolódó szerződésekre is alkalmazandó (a részleteket lásd a 2.10.1. szakaszban).

(118)

Az egyéves szerződések kategóriájába tartozó kapacitáspiaci egységek számára nem engedélyezett, hogy a köztes árplafonnál magasabb áron tegyenek ajánlatot. Továbbá, ezek a kapacitáspiaci egységek még az egységes áron történő elszámolás szabályának (lásd a (113) preambulumbekezdést) alkalmazása esetén sem részesülnének a köztes árplafont meghaladó kapacitáskifizetésekben.

(119)

A belga hatóságok szerint a köztes árplafon azt is megakadályozza, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező piaci szereplők stratégiai megfontolásokból úgy döntsenek, hogy meglévő kapacitásaikat felfüggesztik vagy megszüntetik, ezáltal tulajdonképpen kapacitást kivonva a piacról, befolyásolva a piaci elszámolóárat. Az egyéves szerződések kategóriájába tartozó kapacitások maximális kapacitás-ellentételezésének korlátozásával (amelybe a meglévő eszközök is beletartoznak) a köztes árplafon korlátozná a túlzott inframarginális díjak lehetőségét.

(120)

A belga hatóságok jelzik, hogy a köztes árplafonnak egyrészt kellően alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy kivédhesse a rendkívüli bevételeket, másrészt azonban nem szabad olyan alacsonynak lennie, hogy akadályozza a befektetőknél jelentkező szokásos megtérülést, vagy akár megakadályozzon kapacitáspiaci egységeket abban, hogy a kapacitásmechanizmus aukcióin részt vegyenek, továbbá nem kívánt kilépési jelzést adjon.

(121)

A kapacitás-ellentételezési mechanizmuson belüli aukciós paraméterek kiszámításának módszertanát meghatározó királyi rendeletben leírt módszertan előírja, hogy a köztes árplafont a piacon jelenleg legrosszabbul teljesítő technológiánál várhatólag jelentkező „hiányzó pénz” szintjéhez kell igazítani, figyelembe véve a költségeket és a bevételeket is.

(122)

A következő költségeket kell figyelembe venni:

(123)

Ezeket a költségelemeket elosztják az alkalmazandó csökkentési tényezőkkel, mivel a köztes árplafon alkalmazandó annak az aukciónak a során, ahol az árakat csökkentett MW-re vetítve fejezik ki. A belga hatóságok az alábbi 5. táblázatban feltüntetett adatokat nyújtották be (64).

5. táblázat

A meglévő technológiák szűkített jegyzékéhez kapcsolódó éves összköltségek  (65)

Forrás: Értesítés.

(124)

A következő éves költségeket kell figyelembe venni:

(125)

A belga hatóságok az alábbi 6. táblázatban feltüntetett adatokat nyújtották be:

6. táblázat

A meglévő technológiák szűkített jegyzékéhez kapcsolódó éves összbevételek  (67)

Forrás: Értesítés

(126)

Végül a „hiányzó pénz” kiszámításához az éves bevételeket levonják az éves költségértékekből. Az így kapott értékhez 5 %-os bizonytalansági tényezőt adnak hozzá, tekintettel a „hiányzó pénz” becsléséhez kapcsolódó általános bizonytalanságokra, és különösen arra, hogy a köztes árplafon kalibrálása szükségessé teszi a költség- és bevételi adatok technológiánkénti általánosítását, és hogy erre a becslésre a releváns szállítási időszak előtt több évvel kerül sor.

(127)

A belga hatóságok a 7. táblázatban feltüntetett adatokat nyújtották be: A „hiányzó pénz” értékének különböző szintjei az alábbi kategóriáknak feleltethetők meg: az 1. szint alacsony költségekkel és magas bevétellel számol; a 2. szint alacsony költségekkel és közepes bevétellel számol; a 3. szint alacsony költségekkel és alacsony bevétellel számol; a 4. szint közepes költségekkel és magas bevétellel számol; az 5. szint közepes költségekkel és közepes bevétellel számol; a 6. szint közepes költségekkel és alacsony bevétellel számol.

7. táblázat

A meglévő technológiák szűkített listájához kapcsolódó „hiányzó pénz” értékek  (69)

Forrás: Értesítés.

(128)

Az Elia által szolgáltatott adatok, valamint a szabályozó hatóság által az ezen adatokra vonatkozóan adott tanácsok alapján a belga hatóságok az első aukcióra (vagyis a 2025 novembere és 2026 októbere közötti szállítási időszakra vonatkozó T–4 aukcióra) nézve 20 EUR/csökkentett kW/év értéken határozták meg a köztes árplafont.

(129)

A hivatalos vizsgálati eljárás során Belgium olyan mechanizmust vezetett be, amely lehetővé teszi a köztes árplafontól való egyedi derogációt (70).

(130)

A derogációs mechanizmust a királyi rendelet vezette be a kapacitásszámítás módszertanának és az aukciós paramétereknek a kapacitásmechanizmus kapcsán történő meghatározására. A derogációs mechanizmus a nemzeti és a határkeresztező közvetett kapacitásokra egyaránt alkalmazandó.

(131)

A királyi rendelet értelmében a derogációs mechanizmus kidolgozása és az első aukció előkészítése közötti idő rövidsége miatt az első aukció vonatkozásában a derogáció engedélyezésére utólag, vagyis az aukció lezárását követően kerül sor. Belgium kifejtette, hogy a potenciális kedvezményezettek az aukciók előtt kérelmezik a derogációt, és az aukciók előtt minden releváns információt benyújtanak. A derogációval kapcsolatos valamennyi kritériumot és szabályt átlátható módon, az aukciók előtt határozzák meg. A derogáció nem függ az aukció résztvevői által benyújtott ajánlatoktól. Végezetül: ha utólag megállapításra kerül, hogy bizonyos egységek nem jogosultak a derogációra, és a kifizetések csökkentésére kerül sor, az nem befolyásolja az aukción részt vevő többi egység eredményét (szerződést, kifizetést és odaítélt mennyiséget).

(132)

A kapacitásaukció elszámolását a szociális jólétet maximalizáló ajánlatok kombinációjának kiválasztásával kell elvégezni, figyelembe véve a keresleti függvényt (melynek meghatározása adminisztratív eszközökkel történik) és az ajánlati függvényt (melynek meghatározása a kapacitástulajdonosok különböző ajánlatainak aggregálásával történik), valamint tekintetbe véve a különböző ajánlatok mennyiségi és árkomponenseit. Ebben a kontextusban a szociális jólétet a fogyasztói többlet és a termelői többlet összegeként számítják ki. (Az előbbi az a többlet, amely a társadalomnál jelentkezik annak eredményeként, hogy a kapacitásért történő fizetésre való hajlandóság kapcsán a keresleti függvény által meghatározott árnál alacsonyabb áron elégíthető ki az ellátásbiztonsági igény, az utóbbi pedig az a többlet, amely a kapacitásszolgáltatóknál jelentkezik annak eredményeként, hogy ajánlataikat az ajánlati árnál magasabb áron kerülnek kiválasztásra.)

(133)

Ha a gazdasági többlet maximalizálásának szempontjából több elszámolási megoldás (vagyis az ajánlatok többféle kombinációja) egyenértékű, akkor a legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó megoldásra esik a választás. Ha a gazdasági többlet maximalizálása és a súlyozott átlagos szén-dioxid-kibocsátás tekintetében két megoldás egyenértékű, akkor azt a megoldást választják, amely esetében a súlyozott átlagos szerződéses időtartam a legrövidebb; ennek az a célja, hogy korlátozzák a többéves időszakra történő „beragadás” lehetőségét (71).

(134)

Az aukciós algoritmus a hálózat korlátait is figyelembe veszi oly módon, hogy elutasítja az ajánlatok olyan kombinációit, amelyek együttesen nem megvalósíthatók. Az átvitelirendszer-üzemeltetők hálózatához kapcsolódó, az aukciós elszámolás során alkalmazandó hálózati korlátokat az aukciós elszámolást megelőzően, rendszerbiztonsági megfontolások alapján vagy a fizikai távolsági korlátokat figyelembe véve határozzák meg.

(135)

A belga hatóságok véleménye szerint a kapacitásszerződés hosszabb időtartama lehetővé teszi a kapacitásszolgáltató számára, hogy a beruházási költségek hosszabb időszakra történő elosztása érdekében hosszú távú finanszírozást biztosítson. Ez csökkentheti az évente szükséges kapacitás-ellentételezési összeget, és hozzájárulhat annak biztosításához, hogy egy új projekt versenyképes legyen a már piacon lévő projektekkel szemben. A versenyképes árat kínáló új szereplők piacra lépésének lehetősége szintén rendkívül fontos a már meglévő kapacitásszolgáltatók piaci erejének ellenőrzése szempontjából.

(136)

A kapacitásszerződés hosszabb időtartama következtében azonban egy adott technológia hosszabb időre „beragadhat” a piacon. Ezért a belga állam úgy döntött, hogy különböző kapacitáskategóriákkal dolgozik (1 év, legfeljebb 3 év, 8 év és 15 év). Következésképpen az új beruházások nem azonnal a maximális (15 éves) időszakra kapnak kapacitásszerződést; így elkerülhető az, hogy a jövőbeli energiapiacra bizonyos új (és potenciálisan környezetbarátabb) technológiák ne tudjanak belépni.

(137)

A CREG által javasolt 2019. december 12-i királyi rendelet (72) az alábbi elszámolható költségeket határozza meg: „Az adott kapacitást kiválasztó aukció eredményeinek közzétételi napjától kezdődően elrendelt beruházások kezdeti és nem ismétlődő kiadásai, melyek végrehajtására legkésőbb a kapacitásnyújtási időszak első napját megelőző napon sor kerül, és amelyek a kapacitás alapvető fizikai műszaki elemeinek kialakításához és/vagy rendelkezésre bocsátásához, valamint a kapacitásszerződés tárgyát képező első szállítási időszaktól kezdődően a további kapacitásoknak a belga piac számára történő felajánlásához szükségesek.” Meglévő kapacitás esetében a többletkapacitás felajánlásával járó kiadások a következők: i. a költségek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a kapacitás megfeleljen a környezetvédelmi szabványoknak és ezáltal a piacon maradhasson; ii. a létesítmény telepített kapacitásának vagy műszaki élettartamának növeléséhez szükséges kiadások, valamint iii. közvetlen külföldi kapacitás esetében az egységnek a belga irányítói területen belüli hálózathoz való csatlakoztatásához szükséges kiadások (lásd a 2.10.2. szakaszt).

(138)

A javasolt királyi rendelet a 8. táblázatban bemutatott küszöbértékeket írja elő. Ezeket a beruházási küszöbértékeket úgy számították ki, hogy biztosítsák azt, hogy az átlagos becsült évesített beruházási költségek megegyezzenek az 15, 8 és 3 éves maximális kapacitásszerződési időtartamhoz kapcsolódó kapacitáskategóriák esetében. A CREG szükség esetén, de legalább háromévente javaslatot tesz a beruházási küszöbértékek aktualizálására (73). A küszöbértékek inkább a telepített kapacitást, semmint a csökkentett kapacitást veszik figyelembe. Belgium szerint abban az esetben, ha a beruházási küszöbértékek vonatkozásában a telepített kapacitás helyett a kapacitáspiaci egység által kínált csökkentett kapacitást vennék figyelembe, azok a kapacitások, amelyekhez magasabb csökkentési tényezőket rendeltek, könnyebben elérnék a többéves szerződések beruházási küszöbértékeit, ami ellentétes lenne a kapacitásmechanizmus célkitűzésével.

8. táblázat

A hosszú távú kapacitás-ellentételezési szerződésekre vonatkozó beruházási küszöbértékek

Forrás: SPF Economie.

(139)

A CREG figyelemmel fogja kísérni a beruházási költségeket annak biztosítása érdekében, hogy az egyes kapacitásszolgáltatókhoz rendelt kapacitáskategória az egység beadványát megelőzően, illetve azután is megfelelő legyen. A kapacitásszolgáltatónak ezen belül utólagos beruházási dokumentációt kell benyújtania, amelyet a szabályozó a kijelölt kapacitáskategória utólagos értékeléséhez felhasználhat. Ha az utólagos elemzés azt tárja fel, hogy a költségkritériumok nem teljesültek (ideértve a kisebb bizonytalanságok miatti korlátozott toleranciatartományt), a szerződéses feltételek felülvizsgálhatók (pl. a kapacitáspiaci egység átsorolható a megfelelő szerződéskategóriába). Ezenkívül abban az esetben, ha az utólagos beruházási dokumentáció benyújtására nem kerül sor (időben), a kapacitáspiaci egységet a szabályozó hatóság átsorolhatja az egyéves kapacitáskategóriába.

(140)

Az eredeti javaslat szerint szerződéskategóriát aggregált ajánlatokhoz is hozzárendelnek. Ha a különböző szerződéskategóriáknak megfelelő kapacitásokat aggregáló ajánlatra kerül sor, azt a legrövidebb időtartamú szerződéskategóriába tartozó kapacitásnak megfelelő szerződéskategóriába sorolják be.

(141)

Ezt a javaslatot a hivatalos vizsgálati eljárást követően felülvizsgálták. A beruházási küszöbértékeket, a beruházási költségekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat és a rangsorolási eljárást megállapító királyi rendelet értelmében az aggregált ajánlat részét képező valamennyi kapacitás besorolandó valamely kapacitáskategóriába. A kapacitások osztályozása alapján a CREG adott esetben különböző besorolási kombinációkat határoz meg, és az egyes kombinációkat az aggregált ajánlatban szereplő kapacitások névleges referenciakapacitásai összegének megfelelő maximális névleges referenciateljesítményhez köti; ezek a meghatározott kapacitáskategóriával azonos vagy annál magasabb kapacitáskategóriába kerülnek besorolásra. Ennek alapján az aggregált ajánlat kezelője választja ki az aggregált ajánlatra vonatkozó kapacitáskategóriát.

(142)

A hivatalos vizsgálati eljárást követően Belgium módosította a királyi rendelet elszámolható beruházási költségekre vonatkozó rendelkezéseit is. A módosított királyi rendelet kimondja, hogy a kapacitásmechanizmus keretében kizárólag azok a költségek számolhatók el, amely a jövőbeli uniós szabványokhoz való alkalmazkodást szolgálják.

(143)

A belga hatóságok szerint külföldi kapacitás esetében a többéves szerződések lehetősége nem látható előre, mivel hosszú távon nem mindig garantálható a megfelelő importkapacitás. Ez utóbbi nemcsak az összeköttetés szintjétől és rendelkezésre állásától függ, hanem a szomszédos országokéival egyidejű rendszerterhelési csúcsok kockázatától is. Ez utóbbi kockázat idővel – más országok megfelelőségétől és piaci helyzetétől függően – jelentős mértékben változhat.

(144)

A belga hatóságok mindenesetre kötelezettséget vállaltak arra, hogy felülvizsgálják a külföldi kapacitások többéves szerződésekhez való hozzáférésének lehetőségét. Az első felülvizsgálatra 2023. január 15-ig bezárólag, azt követően pedig kétévente kerül sor. Külföldi kapacitások is elnyerhetnek többéves szerződéseket, amennyiben a felülvizsgálat azt mutatja, hogy a rendszerösszekötő szintjével és rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatokat, valamint a párhuzamos rendszer terhelésének kockázatait megfelelően csökkentik annak érdekében, hogy a közvetett külföldi kapacitást érintő, egy évnél hosszabb időtartamú szerződések ne kockáztassák észszerűtlen mértékben a megfelelőséget.

(145)

Végezetül: nem bizonyított kapacitás csak egyéves kapacitásszerződésre jogosult, mivel nehéz rámutatni azokra a pontos költségadatokra, amelyek alapján a többéves szerződések valamely kategóriájába besorolható lenne (lásd a 2.4.4. szakaszt).

(146)

A belga kapacitásmechanizmusban a szerződő fél megbízhatósági opciók formájában vásárolja meg a kapacitást a kapacitásszolgáltatóktól. Az aukción kiválasztott kapacitásszolgáltatók eladják a megbízhatósági opciókat a központi vevőnek, és cserébe fix kapacitás-ellentételezésben részesülnek. Amennyiben a referenciaár meghaladja az előre meghatározott szintet, az úgynevezett kötési árfolyamot, a kapacitásszolgáltató köteles a központi vevő részére visszafizetni a referenciaár és a kötési árfolyam különbözetét, amelyet a szerződéses kapacitásmennyiségek alapján számítanak ki.

(147)

Ennek eredményeként a hagyományos energiapiacon működő kapacitásszolgáltató bevételeit a kötési árfolyamon áron maximálják, de cserébe a kapacitásszolgáltatók számára bizonyos rögzített mértékű kapacitás-ellentételezést biztosítanak. Más szóval a kapacitásszolgáltatók lemondanak bizonytalan szűkösségi díjuk egy részéről, hogy cserébe bizonyos kapacitás-ellentételezésben részesüljenek, ami jelentősen csökkenti a volatilis bevételekkel (és ezáltal a végrehajtandó beruházással) kapcsolatos kockázatokat. A megbízhatósági opció célja kettős. A visszafizetési kötelezettség elsősorban a rendkívüli bevétel lehetőségét korlátozza, másodsorban pedig arra ösztönzi a kapacitáspiaci egységeket, hogy az ellátásbiztonság szempontjából releváns pillanatokban rendelkezésre álljanak.

(148)

Belgium a másnapi piaci árat választotta referenciaárnak. Belgium véleménye szerint ennek fő előnyei a következők:

(149)

Belgium kifejtette, hogy a referenciaár módszertanát a jövőben felül lehet vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az a legmegfelelőbb árjelzést küldje, amint más azonnali piacok érettsége a másnapi piacéhoz közeli szintre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy akkor lehet ismét figyelembe venni a napon belüli piaci árakat, ha a likviditás megfelelő mértékű és folyamatos.

(150)

Belgium úgy döntött, hogy egységes kötési árfolyamot alkalmaz bizonyos korrekciókkal annak érdekében, hogy biztosítsa a rendszer technológiai nyitottságát, és a kalibrálás során korlátozza a rendkívüli bevételeket. A belga hatóságok szerint ezekre a korrekciókra azért van szükség, hogy csökkentsék a kockázatot, amelyet a kapacitásmechanizmusra nézve jelent az, hogy bizonyos technológiák részvételére egységes kötési árfolyam érvényes. E korrekciók hiányában különösen a kötési árfolyamot meghaladó rövidtávú határköltségű technológiák lennének akadályozva.

(151)

A villamosenergia-törvény 7 undecies cikke (2) bekezdésének megfelelően a kötési árfolyam mint paraméter kalibrálását évente (a T–4 és a T–1 aukciók esetében egyaránt) legkésőbb adott év március 31-ig miniszteri rendelet útján kell elvégezni, az aukciós paraméterekre vonatkozó királyi rendeletben meghatározott módszertan alapján.

(152)

Ez a másnapi piacon megfigyelt piaci reakciómennyiség rugalmas elemeit összegyűjtő aggregált függvények elemzésén alapul, amely mennyiséget az e három év releváns időszakaira (a téli hétköznapokra) számított hároméves időszakra nézve súlyoznak. A módszertan szerint a kalibrált kötési árfolyamot a reagáló piac reakciójának árrugalmas mennyiségéhez kapcsolódó megfelelő tartományok közül kell kiválasztani [75 %; 85 %], több irányadó elvet figyelembe véve:

(153)

Az első kritérium értékelése során ezt a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmányban – különösen a 2.9.3. és 2.9.4. szakaszban – alkalmazott eredmények és hipotézisek fényében vizsgálják. A rövidtávú határköltségek kiszámítása több feltételezésen alapul: az üzemanyagárak becslésén, a szén-dioxid-ár lehetséges alakulásának becslésén, a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmányban figyelembe vett különböző technológiák (jelen esetben a kombinált ciklusú gázturbina, a nyílt ciklusú gázturbina és a dízelgenerátor) teljesítményének (a továbbiakban: hatékonyság) becslésén.

(154)

Belgium azt javasolta, hogy a legutóbbi három téli időszakon (a 2016/2017 telétől 2018/2019 teléig tartó perióduson) alapuló indikatív kalibrált kötésiárfolyam-tartományt szűkítsék le [320; 500] EUR/MWh-ra.

(155)

Ez azt jelenti, hogy a kötési árfolyam idővel az energiapiac alakulásának megfelelően változhat (de a kapacitáspiaci egyeség szerződésének időtartama alatt ugyanaz marad), és hogy az egyik aukció eredményeként megkötött kapacitásszerződések nem feltétlenül ugyanazt a kötési árfolyamot tartalmazzák, mint a valamely másik aukcióhoz kapcsolódó kapacitásszerződések. Mindenesetre a kapacitásszolgáltatókat minden aukció előtt tájékoztatni kell az alkalmazandó kötési árfolyamról, lehetővé téve számukra, hogy ezeket az információkat beépítsék ajánlatukba.

(156)

Belgium továbbá úgy döntött, hogy az egyéni ütemezés hatálya nem alá tartozó kapacitáspiaci egységek (mely kategóriába jellemzően a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatók és a beszerzési közösségek szolgáltatói tartoznak) számára lehetővé teszik, hogy a visszafizetési kötelezettség keretein belül egy egységes kötési árfolyamot a bejelentett piaci árukra (azaz rövid távú határköltségükre) cseréljenek, amennyiben az magasabb, mint az adott egységes kötési árfolyam. Más szóval ezek az egyéni ütemezésű kötelezettségek alá nem tartozó kapacitáspiaci egységek (és így a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatók is) csak abban az esetben tartoznak visszafizetési kötelezettség hatálya alá, ha a referenciaár meghaladja a bejelentett piaci árukat, vagyis azt az árat, amely felett bejelentésüknek megfelelően e kapacitásszolgáltatók az energiapiacon energiát szállítanak. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az egységes kötési árfolyam kalibrálása az aktiválási költségüknél alacsonyabb árat eredményez, ezek a kapacitáspiaci egységek nem kötelesek visszafizetni azokat a bevételeket, amelyekre nem tettek szert az energiapiacon (amennyiben a referenciaár magasabb a kötési árfolyamnál, de alacsonyabb a bejelentett piaci árnál). Ezt az intézkedést a nyilvános konzultációt követően vezették be annak érdekében, hogy enyhítsék azoknak a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatóknak és más feleknek az aggályait, amelyek az intézkedés hiányában nehezebben tudnának részt venni a kapacitásmechanizmusban, mivel előfordulhatna, hogy úgy keletkezik visszafizetési kötelezettségük, hogy nem is szállítottak, illetve nem is tettek szert bevételre. Belgium szerint ez a technológiai nyitottságot is biztosítja, miközben korlátozza a rendkívüli bevételeket. A hatóságok szerint ez a kialakítási elem a tervek szerint kifejezetten elősegíti a kapacitásmechanizmusban való részvételt a keresletoldaliválasz-technológia számára, továbbá minden olyan technológia számára, amelynek rövid távú határköltségei magasabbak.

(157)

Ezenkívül az egyéni ütemezés hatálya alá nem tartozó kapacitáspiaci egységek dönthetnek úgy, hogy több másnapi árat jelentenek be. Ez különösen a beszerzési közösségek szolgáltatói számára fontos, amelyek portfóliói adott esetben különböző marginális árakkal rendelkező kapacitáspiaci egységekből állnak, és a tényleges költségfüggvényeket mutatják. Ez annak elkerülését szolgálja, hogy visszafizetési kötelezettség keletkezzen olyan villamos energiára nézve, amelyet nem értékesítettek a piacon, és amelyből nem keletkezett bevétel.

(158)

Amennyiben a villamos energia ára a másnapi nagykereskedelmi piacon meghaladja a kötési árfolyamot, a kapacitásszolgáltató köteles az Elia részére megfizetni a referenciaár és a kötési árfolyam különbözetét, melyet a lekötött kapacitások mennyisége alapján számítanak ki. Ennek eredményeként a hagyományos energiapiacon működő kapacitásszolgáltató bevételeit a kötési árfolyamon áron maximálják, de cserébe a kapacitásszolgáltatók számára bizonyos rögzített mértékű kapacitás-ellentételezést biztosítanak.

(159)

A kapacitásszolgáltatóra visszafizetési kötelezettség vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott elszámolási időszakban magas áron értékesítette-e a villamos energiát.

(160)

Fontos hozzáfűzni, hogy a megbízhatósági opció kialakítása biztosítja, hogy az eszközök tervezett és nem tervezett üzemszüneteinek megfelelő bejelentése esetén a kapacitásszolgáltató a rendelkezésre állás ilyen jellegű hiányának mértékéig mentesül a visszafizetési kötelezettség alól. A visszafizetési kötelezettség célja ugyanis a rendkívüli bevételek elkerülése az előre nem látható energiapiaci bevételek visszafizettetése útján. Azonban a üzemszünetek során – függetlenül attól, hogy tervezettek-e vagy sem – nem kerül sor villamosenergia-szállításra. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásszolgáltatónak a (megfelelően bejelentett) üzemszünetek során nem áll módjában szert tenni a felszökő árakból származó magasabb energiapiaci bevételre, így ilyen körülmények között nem érvényesítendő a visszafizetési kötelezettség.

(161)

Amennyiben a referenciaár meghaladja a bejelentett piaci árat (lásd a (156) preambulumbekezdést), a keresletoldaliválasz-technológiát alkalmazó egységekre és a napi ütemezés hatálya alá nem tartozó egyéb kapacitásokra érvényes a visszafizetési kötelezettség.

(162)

A belga hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy műszaki és gazdasági elemzést végeznek, amelynek keretében megvizsgálják az ajánlatokat és az aukciók eredményeit, különös tekintettel a visszafizetési kötelezettség hatására. Az elemzésre kétévente kerül sor, első alkalommal a 2022 tavaszán megrendezendő első aukciót követően. Az elemzés eredményeit nyilvános konzultációra bocsátják.

(163)

Belgium továbbá a – megbízhatósági opciókhoz kapcsolódó – visszafizetési kötelezettségre és a rendelkezésre állás hiánya esetén kumulatív módon alkalmazandó szankciókra (lásd az 1.8.4. szakaszt) nézve bevezet egy veszteségkorlátozó mechanizmust.

(164)

A veszteségkorlátozó mechanizmus azt jelenti, hogy a kapacitásmechanizmus keretében a kapacitásszolgáltatónak semmilyen esetben sem kell a kapacitás-ellentételezése éves összegét meghaladó összeget visszafizetnie. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződés értéke nullára csökken, nem keletkezik fizetési kötelezettség (sem a megbízhatósági opciók, sem a rendelkezésre állási díjak tekintetében). Ez az elv a kapacitásszolgáltató számára hasznos kockázatkorlátozást jelent, mivel lehetővé teszi a nulla értékű ajánlattételt abban az esetben, ha az energiapiacon a „hiányzó pénz” nullára csökken. Ellenkező esetben – azaz veszteségkorlátozó mechanizmus hiányában – fennállna annak a kockázata, hogy a kapacitásszolgáltatónak visszafizetési kötelezettsége keletkezne és/vagy a kapacitásszolgáltatót szankció sújtaná abban az esetben is, ha nincs „hiányzó pénze” és a kapacitásszerződés értéke 0 EUR. A veszteségkorlátozó mechanizmus hiányában a kapacitásszolgáltató e kockázat kezelése érdekében soha nem tenne 0/MW/év árajánlatot, még abban az esetben sem, ha nem keletkezne nála „hiányzó pénz”.

(165)

A szállítást megelőző időszakban (vagyis azt követően, hogy a kapacitáspiaci egységet kiválasztották az aukción, de még a szállítási időszak kezdete előtt) a kiválasztott kapacitásszolgáltatókra olyan követelmények vonatkoznak, amelyek célja annak biztosítása, hogy lekötött kapacitásuk a szállítási időszak kezdetén rendelkezésre áll és elősegíti az ellátásbiztonságot. E követelmények mindenekelőtt a rendszer kijátszásával járó kockázatok csökkentését és az új beruházásokkal járó bizonytalanságok (pl. az építési munkálatok késedelme) ellensúlyozását szolgálják.

(166)

Feltételes pénzügyi biztosítékra van szükség a kapacitásszerződésből és/vagy a kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályokból eredő, a szállítást megelőző ellenőrzésekkel kapcsolatos valamennyi kötelezettség előírás szerinti, pontos teljesítésének biztosításához (lásd a (108) preambulumbekezdést). Amennyiben a kapacitásszolgáltató a szállítást megelőző időszakban nem teljesíti kötelezettségeit, érvényesíthető a pénzügyi biztosíték.

(167)

A meglévő kapacitáspiaci egységek esetében a szállítást megelőzően rendelkezésre állási teszteket fognak szervezni; meg nem felelés esetén szankciók alkalmazására kerül sor. Ezen túlmenően a további és virtuális kapacitáspiaci egységek esetében további kötelezettségeket és nyomonkövetési követelményeket irányoztak elő a T–4 és a szállítási időszak közötti periódusra. Ezeknek az új kapacitásoknak a szállítás előtti nyomon követése a kapacitásszolgáltató által biztosított részletes projekttervezésen alapul. Amennyiben a kapacitásszolgáltató nem teljesíti a projekttervezés során meghatározott mérföldköveket és ez felhalmozódó késedelmet eredményez, szankciókat kell alkalmazni; ilyen szankció többek között a pénzbüntetés (melyet a pénzügyi biztosíték fedez) vagy bizonyos esetekben az eredetileg lekötött kapacitásnak (és ezáltal a kapacitás-ellentételezés éves összegének) a csökkentése és/vagy a kapacitásszerződés időtartamának a csökkentése (és ezáltal azon évek számának a csökkentése, melyek során a kapacitásszolgáltató kapacitás-ellentételezésben részesül).

(168)

Az ellátásbiztonság kívánt szintjének elérése érdekében a belga átvitelirendszer-üzemeltető biztosítja az összes szerződéses kapacitáspiaci egység rendelkezésre állását (a csökkentést figyelembe véve). Tekintettel arra, hogy a kapacitásmechanizmus fő célja a megfelelő szintű kapacitás biztosítása a rendszerben, a rendelkezésre állás nyomon követésére az ellátásbiztonság szempontjából releváns időszakokban kerül sor. E tekintetben meghatároznak egy, a rendelkezésre állás nyomon követését kiváltó tényezőt (Availability Monitoring Trigger; a továbbiakban: AMT), amellyel azonosíthatók a megfelelőség szempontjából releváns időpontok, amikor az átvitelirendszer-üzemeltető nyomon követi a kapacitáspiaci egységek rendelkezésre állását.

(169)

Az AMT a másnapi piac árán alapul. A másnapi piac árának kiválasztására ugyanazon okok miatt került sor, mint amelyeket a visszafizetési kötelezettség kapcsán a 2.7.2. szakasz ismertet. Az AMT-időpontokban (vagyis azokban az időpontokban, amikor a másnapi piac ára meghaladja az AMT-t) az átvitelirendszer-üzemeltető ellenőrizheti, hogy a beszerzett kapacitás valóban képes-e reagálni a másnapi piac jelzésére. Ha a kapacitás nem felel meg a kötelező kapacitásnak (74) (melyet a kapacitásszerződés feltételei és a működési szabályok írnak elő), szankció szabható ki a kötelezettség rendelkezésre nem álló részére, kivéve, ha a kapacitáspiaci egység a kötelező kapacitás és a rendelkezésre álló kapacitás (75) közötti pozitív különbséget a kapacitásmechanizmus másodlagos piacán keresztül le tudja fedni (lásd a 2.9. szakaszt). A kötelezettségek másodlagos piacon történő értékesítésével a kapacitásszolgáltató ténylegesen csökkentheti a kötelező kapacitást annak érdekében, hogy elkerülje a kötelező és a rendelkezésre álló kapacitás közötti eltérést, és így a szankciókat.

(170)

A kötelező kapacitás kiszámítása során különbséget kell tenni az energiakorlátozott és a nem energiakorlátozott eszközök között, mivel azok más-más módon járulnak hozzá az ellátásbiztonsághoz. Az energiakorlátozott eszközök (pl. akkumulátorok, keresletoldaliválasz-technológiák) csak bizonyos számú egymást követő órában képesek rendelkezésre állni, míg a nem energiakorlátozott eszközök esetében nincsenek ilyen korlátok.

(171)

A nem energiakorlátozott eszközök (pl. termikus berendezések, szélerőműparkok) esetében az AMT-időpont (órák számában kifejezett) időtartama nem befolyásolja a rendelkezésre álló kapacitást. Ezeknek az eszközöknek átlagosan kell képesnek lenniük arra, hogy legalább csökkentett kapacitásukat szállítsák. A kötelező kapacitás tehát a kapacitásszerződés időtartama alatt minden AMT-órában megegyezik az eszköz csökkentett kapacitásával, amelyet az előminősítési szakaszban határoznak meg.

(172)

Tekintettel arra, hogy az energiakorlátozott eszközök (pl. akkumulátorok, keresletoldaliválasz-technológiák) csak bizonyos számú egymást követő órában állhatnak rendelkezésre, az előminősítési szakaszban ezek a kapacitáspiaci egységek kiválaszthatnak egy bizonyos szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást. Ezért esetükben a kötelező kapacitás az energiakorlátozottságuknak megfelelő órákra vonatkozó a csökkentett kapacitásuknak felel meg. Ugyanazon a napon a kötelező kapacitás bármely más AMT-órában 0 MW lesz. A kapacitáspiaci egységnek szabadságában áll az AMT-órák sorozatának bármely általa választott AMT-időpontjában működtetni az eszközét, amennyiben a napi összes AMT-órában legalább a szolgáltatási szintre vonatkozó szerződését teljesítette.

(173)

Azokról a kapacitásszolgáltatókról, amelyek az energiapiacon napi ütemezésű kötelezettségek hatálya alá tartoznak, vélelmezni kell, hogy minden AMT-órában rendelkezésükre áll a maximális teljesítményű (Pmax) kapacitás (76).

(174)

Az ilyen ütemezési kötelezettségek hatálya alá nem tartozó kapacitásszolgáltatók tényleges rendelkezésre állása azonban kevésbé vizsgálható. Ezért ez utóbbi kapacitásszolgáltatók a másnapi piac zárása előtt kötelesek közölni azt a másnapi árat, amely felett a kapacitáspiaci egységgel legalább a kötelező kapacitást teljesítve szállítanak villamos energiát a piacra (ez az ár meghaladhatja az AMT-árat). Ha a piaci elszámolás ezen ár alatt történik, az egységről egy nyilatkozat alapján vélelmezik, hogy rendelkezésre áll (de nem szállít villamos energiát). Amennyiben a piaci elszámolás a bejelentett másnapi árat meghaladó áron történik, az átvitelirendszer-üzemeltető ellenőrzi az energiaszállítást. Ez azt jelenti, hogy a nyomon követés nem teszi szükségessé a villamos energia szállítását minden AMT-időpontban, csak abban az esetben, ha a piaci feltételek kedvezőek a kapacitáspiaci egység számára (bejelentett másnapi ár).

(175)

Az ütemezési kötelezettségek hatálya alá nem tartozó kapacitásszolgáltató opcionálisan más árakat is bejelenthet a más piacokon (napon belüli piacon vagy kiegyenlítő piacon) és/vagy alacsonyabb mennyiségekben történő szállítás jelzésére. Ez a piac működésének tükrözését szolgálja, tekintettel arra, hogy a villamos energia egy részét a valós időhöz közelebb lehet értékesíteni. Az átvitelirendszer-üzemeltető az energiaszállítás időpontjában érvényes ár alkalmazásával fogja nyomon követni a rendelkezésre állást. Abban az esetben, ha a bejelentett árat (árakat) soha nem haladják meg az adott piac(ok)on, az eszköz nem lesz eléggé látható a piacon, és emiatt nagyobb valószínűséggel kerül sor a tesztelésére. A kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályok tartalmazni fogják azt, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető jogosult arra, hogy a szállítási időszak alatt bizonyos számú tesztet kérjen (lásd a 2.8.3. szakaszt).

(176)

Belgium szerint a kapacitásszolgáltatót két fő tényező ösztönzi arra, hogy a visszafizetési kötelezettség és a rendelkezésre állás nyomon követése tekintetében a valós árat adja meg kapacitáspiaci egysége vonatkozásában:

(177)

Az Elia a kapacitáspiaci egység rendelkezésre állását bejelentés nélkül rendelkezésreállás-teszttel ellenőrizheti. Az Elia a kapacitásszolgáltatót a tesztekről legkésőbb a rendelkezésre állási tesztet megelőző napon közép-európai idő szerint 15:00 és 15:30 óra között értesíti, vagyis az AMT-órákat azonosító közlés időpontjában.

(178)

Az Elia a téli időszakban legfeljebb háromszor, a téli időszakon kívül pedig egy alkalommal végezhet sikeres tesztet egy kapacitáspiaci egységen. Az Elia fenntartja magának a jogot arra, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás (ha van ilyen) teljes időtartama során legfeljebb egyszer végezzen tesztet. Az Elia nem végez rendelkezésre állási teszteket azokban az időszakban, amikor előzetes tudomása van arról, hogy az érintett kapacitáspiaci egységben a rendelkezésre nem álló kapacitás (illetve annak egy része) tervezetten nem áll rendelkezésre (vagyis a kötelező kapacitás arra a kapacitásra korlátozódik, amely ismerten rendelkezésre áll).

(179)

Az Elia a tesztelendő kapacitáspiaci egységet nyilvánosságra nem hozott belső eljárással választja ki. Az Elia ezt az eljárását többek között – de nem kizárólag – a következő kritériumokra alapozza:

(180)

Amikor az Elia értesíti a kapacitásszolgáltatót a rendelkezésre állási tesztről és annak várható időtartamáról (a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás teljes időtartama vagy 1 negyedóra), az értesítésnek tartalmaznia kell a teszt kezdő és záró időpontját is. Ebben az időszakban a kapacitásszolgáltató a számára legmegfelelőbb módon szervezheti meg a villamosenergia-szállítást.

(181)

Az ebben az időszakban megfigyelt kapacitáshiány esetében rendelkezésre állási szankció állapítható meg. A rendelkezésre állási tesztek költségeit a kapacitásszolgáltató viseli.

(182)

Az AMT-óra alatt hiányzó kapacitás (vagyis a kötelező és a rendelkezésre álló kapacitás közötti pozitív különbség) esetében rendelkezésre állási szankció vethető ki.

(183)

Azoknak a rendelkezésre állási szankcióknak a teljes összege, amelyekkel egy kapacitásszolgáltató sújtható egy kapacitáspiaci egységre, egy szállítási időszakra és egy elsődleges piaci kötelezettséggel rendelkező vagy a másodlagos piaci ügyletet végrehajtó hiányzó kapacitásra nézve (ahol az ügyleti időszak legalább egy teljes szállítási időszakot lefed) az aukciók során kiválasztott odaítélt ajánlat árának és az aukciókon lekötött kapacitásoknak a szorzatára korlátozódik.

(184)

Azoknak a rendelkezésre állási szankcióknak a teljes összege, amelyekkel egy kapacitásszolgáltató sújtható egy kapacitáspiaci egységre, egy hónapra és egy elsődleges piaci kötelezettségből vagy másodlagos piaci ügyletből eredően hiányzó kapacitásra nézve (ahol az ügyleti időszak legalább egy teljes szállítási időszakot lefed) az aukciók során kiválasztott odaítélt ajánlat ára 20 %-ának és az aukciókon lekötött kapacitásoknak a szorzatára korlátozódik.

(185)

Abban az esetben, ha ugyanazon kapacitáspiaci egységre vonatkozóan három különböző AMT-időpontban és/vagy rendelkezésre állási teszt során a kötelező kapacitás 20 %-át meghaladó mértékű hiányzó kapacitást találnak, az Elia az adott kapacitáspiaci egység kapacitás-ellentételezésének az adott időszakban megállapított maximális hiányzó kapacitással arányos, lefelé történő módosítását teszi közzé. A kapacitásszolgáltatóra azonban ekkor is vonatkozik a rendelkezésre állási kötelezettség, és az eredeti kapacitásszerződésben foglaltaknak megfelelően továbbra is rendelkezésre állási szankciókkal sújtható az adott kapacitáspiaci egység vonatkozásában. A szerződés összértéke nem változik. Az eredeti kapacitás-ellentételezés visszaállítására azután kerül sor, hogy a kapacitáspiaci egység három egymást követő AMT-időpontban vagy rendelkezésre állási teszt során sikeresen – az elsődleges szerződésben meghatározott lekötött kapacitásnak és a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak megfelelően – rendelkezésre bocsátotta a kötelező kapacitást.

(186)

Ha a kapacitáspiaci egység esetében két egymást követő szállítási időszakban sor került a kapacitás-ellentételezés lefelé történő módosítására, és a kapacitáspiaci egység minden alkalommal sikertelenül próbálta visszaállítani az eredeti kapacitás-ellentételezést az egyes felülvizsgálatoktól számított 12 héten belül, a kapacitáspiaci egységnek a továbbiakban nincs lehetősége az eredeti kapacitás-ellentételezés visszaállítására, és az e rendelkezés alkalmazását követően az első T–1 aukció által lefedett szállítási időszaktól kezdődő szállítási időszakokra vonatkozó valamennyi kapacitásszerződése megszűnik.

(187)

Belgium másodlagos piacot hoz létre annak érdekében, hogy a kapacitásszolgáltatók számára olyan mechanizmust biztosítson, amely a kapacitásmechanizmus keretében javítja kockázatkezelésüket. Abban az esetben ugyanis, ha egy kapacitásszolgáltató a vártnál alacsonyabb (a piaci szabályokkal összhangban kiszámított kötelező kapacitásánál alacsonyabb) rendelkezésre állást tud csak biztosítani, lehetősége van arra, hogy a szerződésben előírt kötelező kapacitás és a rendelkezésre álló kapacitása közötti pozitív különbséget a másodlagos piacról fedezze, elkerülve ezzel a rendelkezésre állás hiánya miatt kiszabandó szankciókat. Másodlagos piaci ügyletek esetén a kötelezettségek teljes átruházására kerül sor, beleértve az eredeti kötelezettség kötési árfolyamát is.

(188)

A másodlagos piac bevezetésére mechanizmus végrehajtására legfeljebb egy évvel az első szállítási időszak kezdetét megelőzően kerül sor. A másodlagos piaci mechanizmus módozatait a kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályok ismertetik.

(189)

Belgium lehetővé teszi, hogy a vele közvetlen hálózati összeköttetéssel rendelkező tagállamokban található külföldi kapacitások az első szállítástól kezdve részt vegyenek a kapacitásmechanizmusban. Az erre vonatkozó szabályokat királyi rendelet (77) állapítja meg. Belgium véleménye szerint mivel a villamosenergia-rendelet 26. cikkének (11) bekezdésében említett módszerek, közös szabályok és feltételek jóváhagyására csak 2020 decemberében került sor (78), és mivel az átvitelirendszer-üzemeltetők még nem tudták megkötni a szükséges megállapodásokat, az első T–4 aukciótól kezdődő határokon átívelő részvétel megszervezése nem volt lehetséges. A belga hatóságok szerint ennek megvalósítására a lehető leghamarabb sor kerül. Időközben a T–1 aukcióra fenntartottak egy bizonyos mennyiséget, amely már az első szállítási évben (azaz 2025-ben) biztosítja a határkeresztező kapacitás részvételét.

(190)

A részvétel minden technológia számára lehetséges. Kétféle – közvetlen és közvetett – külföldi kapacitást különböztet meg.

(191)

Közvetett külföldi kapacitás a szomszédos tagállamokban található kapacitás. Minden egyes szomszédos tagállam esetében előzetes aukcióra kerül sor. A rendszerösszekötők korlátozott kapacitására tekintettel az előzetes aukció célja a hatékony előminősítés biztosítása, ami pedig a fő aukció előfeltétele. Az előzetes aukciókat legkésőbb június 1-jéig meg kell kezdeni; az átvitelirendszer-üzemeltető köteles azokat megszervezni a villamosenergia-törvény 7 undecies cikke (6) bekezdésében említett miniszteri utasítás és egy szomszédos tagállam által meghatározottak szerint. A miniszter az utasításában adott esetben dönthet úgy, hogy valamely szomszédos tagállammal nem szervezhető előzetes aukció. Az előzetes aukció paraméterei megegyeznek a hozzá tartozó aukció paramétereivel. Az egyes szomszédos tagállamokra vonatkozó referenciaárnak azonban tükröznie kell azt az árat, amelyet a közvetett külföldi kapacitás szolgáltatója a közvetett külföldi kapacitás által kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által kezelt villamosenergia-piacon (79) kapott volna.

(192)

Az átvitelirendszer-üzemeltető minden évben a villamosenergia-rendelet 26. cikkének (7) bekezdésében említett regionális koordinációs központ ajánlása alapján, a villamosenergia-rendelet 26. cikke (11) bekezdésének a) pontjában említett, az ACER által jóváhagyott módszertannak megfelelően meghatározza az egyes szomszédos tagállamok közvetett külföldi kapacitásainak részvétele kapcsán rendelkezésre álló maximális importkapacitást.

(193)

A villamosenergia-rendelet 26. cikkét végrehajtó releváns stratégiák, javaslatok vagy határozatok elfogadásáig a Belgiummal közvetlen összeköttetésben álló minden egyes piaci övezet hozzájárulását az határozza meg, hogy az adott zóna milyen mértékű hozzájárulást nyújt az erőforrások megfelelőségének európai vagy nemzeti szintű értékelése alapján szimulált szűkösségi órákban.

(194)

A határokon átívelő részvétel egyéb feltételeit a kapacitásmechanizmusokban való határokon átívelő részvételre vonatkozó műszaki előírásokról szóló 36/2020. sz. ACER-határozat tartalmazza.

(195)

Ha Belgium és egy vele közvetlen összeköttetésben álló piaci övezet közötti nettó átviteli kapacitási kapcsolat modellezésére kerül sor, akkor:

(196)

Ha a Belgiumra kiterjedő szimuláció áramláson alapuló területet határoz meg, akkor:

(197)

Az a közvetett külföldi kapacitás, amely az előzetes aukción ajánlatot kíván benyújtani, köteles tájékoztatni az átvitelirendszer-üzemeltetőt a felkínált kapacitásnak a csökkentési tényezők alkalmazása utáni mennyiségéről, az ajánlott árról és az érintett kapacitás szén-dioxid-kibocsátásáról.

(198)

Az a közvetett külföldi kapacitás, amelynek ajánlatát az előzetes aukció végén kiválasztják, előminősítési dokumentációt nyújt be. Az előminősítési dokumentáció értékelését a szomszédos átvitelirendszer-üzemeltető az Eliával együttműködésben végzi, a villamosenergia-rendelet 26. cikke (11) bekezdésének f) pontjában említett módszertanokban megállapított szabályokkal és adott esetben az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti megállapodással összhangban.

(199)

A belga hatóságok szerint a közvetlen külföldi kapacitás olyan kapacitás, amely valamely szomszédos tagállamban található, azonban közvetlen és kizárólagos összeköttetésben áll a belga hálózattal, és le van választva az érintett szomszédos tagállam hálózatától.

(200)

A kapacitásnak továbbá olyan szomszédos tagállamban kell lennie, amellyel Belgium megállapodást kötött a közvetlen külföldi kapacitásnak a kapacitásmechanizmusban való részvételéről, biztosítva, hogy:

(201)

A villamosenergia-rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban Belgium 2019 októbere és decembere között konzultációt folytatott a szomszédos tagállamokkal.

(202)

A külföldi kapacitásszolgáltatók belga kapacitásmechanizmusban való részvételre való jogosultságának („cross-border ticket”) allokációjából származó bevételek elosztását teljes mértékben a villamosenergia-rendelet 26. cikkének (9) bekezdése szabályozza.

(203)

Belgium jelezte, hogy a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételeket a villamosenergia-rendelet 26. cikkének (9) bekezdésében előírtak szerint az ugyanezen rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célokra fogják felhasználni.

(204)

Belgium megerősítette, hogy meg fog felelni az ACER 36/2020. számú határozatának, amely többek között az importkapacitás allokációjából származó bevételek elosztásának módszertanát írja elő.

(205)

A kumulált támogatással és a minimális részvételi küszöbértékkel kapcsolatos jogosultsági kritériumokról szóló királyi rendelet 3. cikke szerint a működési támogatásban részesülő kapacitások ki vannak zárva az előminősítési szakaszból. Az ilyen támogatásban részesülő kapacitások azzal a feltétellel vehetnek részt az előminősítési szakaszban, hogy amennyiben a kapacitásmechanizmus keretében elnyernek egy szerződést, lemondanak e támogatásról. Az Energiaügyi Minisztérium közzétett egy formanyomtatványt, amelynek kitöltésével a kapacitások megerősíthetik, hogy kötelezettséget vállalnak e lemondásra. Emellett az előminősítési szakaszra vonatkozó kérelem benyújtásakor a kapacitások kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem nyújtanak be egyéb működési támogatás iránti kérelmet abban az időszakban, amelyre kapacitásszerződésük szól.

(206)

Az intézkedés pontos költségét az aukciók határozzák meg. A belga hatóságok által benyújtott legfrissebb költségbecslés szerint – amelyet 2021 januárjában a belga hatóságok megbízásából a Haulogy tanácsadó cég végzett el – az intézkedés teljes költsége évi 238–253 millió EUR összegre becsülhető.

(207)

A belga parlament 2020. július 16-án állásfoglalást (80) fogadott el, amelyben jelezte, hogy a kapacitásmechanizmus költségeit az Elia „közszolgáltatási kötelezettség” útján, a hálózati díjakkal finanszírozza.

(208)

A belga hatóságok jelzik, hogy a kapacitásmechanizmus finanszírozása a kedvezményezett részére juttatott adójellegű járulékok vagy adók útján történik. A villamosenergia-törvény 12 cikkének (1) bekezdése szerint az összeköttetésért, az infrastruktúra és az elektromos rendszerek használatáért és adott esetben a rendszerüzemeltető kiegészítő szolgáltatásaiért az átviteli rendszer és a szállítási funkcióval rendelkező hálózatok üzemeltetésére nézve megállapított díjat kell megfizetni. Továbbá a villamosenergia-törvény 12. cikkének (13) bekezdése szerint a rendszerüzemeltető köteles a lehető legrövidebb időn belül közölni hálózata felhasználóival az általa alkalmazandó díjakat, és azokat minden erre igényt tartó személyek rendelkezésére bocsátani.

(209)

A villamosenergia-törvény 12. cikke (5) bekezdésének 11. pontja szerint az e törvény által előírt közszolgáltatási feladatok nettó költségét átlátható és megkülönböztetésmentes módon, az alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelően kell érvényesíteni a díjakban.

(210)

A CREG által a villamosenergia-törvény 12. cikke alapján 2018. június 28-án elfogadott határozat (81) 4. cikkének (2) bekezdése szerint – amely a 2020 és 2023 közötti időszakra érvényes hálózati díjakat határozza meg – a hálózati díjak megegyeznek a rendszerhasználók által a hálózatüzemeltetőnek fizetendő árakkal. Ugyanezen határozat 4. cikkének (7) bekezdése szerint az általános díjszabási rendszer különbséget tesz a rendszerüzemeltető teljes bevételét fedező szállítási díjak és a közszolgáltatási kötelezettségek díjai között. A határozat 6. cikke előírja, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek díjai ellentételezik a közszolgáltatási kötelezettségek nettó költségeit, beleértve a rendszer üzemeltetőjénél jelentkező irányítási költségeket és pénzügyi költségeket is, amelyek tekintetében jogszabályok, rendeletek vagy határozatok, illetve ezek végrehajtási rendeletei a rendszer teljesítményének ellentételezésére nem írnak elő egyedi (például túlterhelési vagy egyéb illeték útján működő) ellentételezési mechanizmust.

(211)

Ennek alapján az átvitelirendszer-üzemeltető a CREG felé minden évben jóváhagyásra benyújtja a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjszabásra vonatkozó javaslatát. Ehhez költségvetést is csatol, amely tartalmazza a kapacitásmechanizmus következő évi összes előrejelzett költségét (kapacitás-ellentételezés, az átvitelirendszer-üzemeltetők irányítási és fejlesztési költségei) és összes előrejelzett bevételét. A közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó javasolt díjszabás figyelembe veszi az előző pénzügyi évről áthozott egyenleget is.

(212)

Az év végén az átvitelirendszer-üzemeltető a CREG felé jóváhagyásra benyújtja díjszabási jelentését, amely tartalmazza az előző évi tényleges költségeket és bevételeket, valamint a díjszabás alkalmazásából származó bevételeket. Az adatok pontosságának és az átvitelirendszer-üzemeltetőnél a kapacitásmechanizmus kezelésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek észszerűségének ellenőrzését követően a CREG meghatározza az átvihető egyenleget.

(213)

A villamosenergia-rendelet 26. cikke (9) bekezdésének sérelme nélkül a kapacitásmechanizmushoz kapcsolódó bevételeket a közszolgáltatási kötelezettség díjában foglalt költségek fedezésére fogják felhasználni.

(214)

A díjszabást egységesen, EUR/MWh alapon alkalmazzák valamennyi fogyasztóra (közvetlenül, az átviteli hálózathoz csatlakozó fogyasztóra, vagy közvetetten, az elosztórendszer-üzemeltetőn keresztül, vagy az elosztóhálózathoz csatlakozó fogyasztók esetében a szolgáltatókra).

(215)

Amint azt a villamosenergia-törvény 7 undecies cikkének (15) bekezdése előírja, a kapacitásmechanizmus finanszírozásának konkrét módozatait leghamarabb 2025 januárjában fogják alkalmazni.

(216)

A Parlament állásfoglalása szerint a díjat legkésőbb 2029-től kezdődően a csúcsteljesítmény alapján vetik ki, az intelligens fogyasztásmérők régiókon belüli bevezetésének függvényében. Ezért a kormány legkésőbb 2023 végéig elemzést készít az intelligens fogyasztásmérők várható bevezetéséről.

(217)

Belgium a kapacitásmechanizmus jóváhagyását az első aukció időpontjától számított legfeljebb 10 éves időtartamra (a maximális megengedett időtartamra) (82) kérte.

(218)

Belgium kötelezettséget vállalt arra, hogy a villamosenergia-törvénybe beilleszt egy rendelkezést, amely kimondja, hogy amennyiben a villamosenergia-törvény 7 undecies cikke (11) bekezdésének megfelelően három egymást követő éven keresztül nem kötöttek új kapacitásmegállapodást, úgy a következő évtől kezdődően a kapacitásmechanizmus keretében nem kerül sor új aukcióra.

(219)

Belgium kijelentette, hogy meg fog felelni az átláthatóságról szóló közleményben (83) foglalt követelményeknek.

(220)

Belgium kötelezettséget vállalt arra, hogy felfüggeszti a bejelentett támogatási program szerinti támogatás odaítélését és/vagy kifizetését minden olyan vállalkozás esetében, amely korábban olyan támogatásban részesült, amelyet bizottsági határozat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(221)

Belgium előadta, hogy nehéz helyzetben lévő kedvezményezettek részére nem nyújt támogatást (84).

(222)

A Bizottságnak kétségei merültek fel az intézkedés egyes aspektusainak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(223)

Az elérhető információk és az eljárást megindító határozatban ismertetett tényezők alapján a Bizottság további tájékoztatást kért és az alábbiakkal kapcsolatban észrevételek benyújtására szólított fel:

(224)

A Bizottságnak kétségei merültek fel azt illetően is, hogy az intézkedés megfelel-e az uniós jog szervesen kapcsolódó rendelkezéseinek, nevezetesen a villamosenergia-rendelet 22. és 24. cikkének.

(225)

Ez a szakasz összefoglalást ad azokról az észrevételekről, amelyeket a Bizottság a konzultációs időszak során 15 érdekelt féltől, különösen az energiaágazatban tevékenykedő érdekelt felektől, valamint a szakmai szövetségektől és nem kormányzati szervezetektől kapott. Észrevételek érkeztek egy szomszédos országtól és annak átvitelirendszer-üzemeltetőjétől is.

(226)

Különböző érdekelt felek tettek észrevételeket a kapacitásmechanizmus szükségességéről és az aukciókhoz kapcsolódó mennyiségszámításról, esetenként kombinálva a két témát.

(227)

Négy érdekelt fél vitatta, hogy a szükségesség a bizonyítására megfelelően sor került volna. Ezzel szemben három másik fél megerősítette a szükségességet, és hangsúlyozta a sürgősséget.

(228)

Három érdekelt fél azt előadta, hogy az EU-HiLo forgatókönyv alkalmazása láthatólag nem alkalmas az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos probléma szintjének meghatározásához, mivel fennáll annak a kockázata, hogy túlbecsüli a problémát és torzítja a villamosenergia-piacot.

(229)

Négy érdekelt fél rámutatott, hogy az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésének új módszertana és a VOLL/CONE/RS módszertan teljes mértékben alkalmazandó a javasolt belga kapacitásmechanizmusra.

(230)

Öt érdekelt fél előadta, hogy a kapacitásmechanizmus szükségességének bizonyítására használt korábbi megfelelőségi tanulmányok nem egyeztethetők össze az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertannal, különösen az alábbiak kapcsán:

(231)

Az egyik érdekelt fél előadta, hogy Belgium 2021-ben az első aukciót nem szervezheti az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése alapján, amely elavult és nem megfelelő. Az érintett érdekelt fél véleménye szerint a kapacitásmechanizmust nem szabad végrehajtani addig, amíg az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését közzé nem teszik.

(232)

Négy érdekelt fél rámutatott, hogy a Belgium által a kapacitásmechanizmus szükségességének igazolására és/vagy az első aukció mennyiségének kiszámítására használt megbízhatósági standard nem áll összhangban a villamosenergia-rendeletben előírt módszertannal.

(233)

Az egyik érdekelt fél előadta, hogy biztosítani kell azoknak az eljárásoknak, módszertanoknak, adatoknak és forgatókönyveknek a következetességét, amelyeket egyrészt a kapacitásmechanizmus szükségességének bizonyítására, másrészt pedig az e kapacitásmechanizmus keretében árverésre bocsátandó mennyiség meghatározására használnak.

(234)

Egy másik érdekelt fél rámutatott, hogy a megbízhatósági standard, valamint a VOLL és a CONE meghatározására vonatkozó módszertan változhat az eredeti T–4 aukció és az azt követő aukciók között, ami a mennyiség eltérő meghatározáshoz vezet.

(235)

Három érdekelt fél úgy véli, hogy az azonosított megfelelőségi problémára megfelelőbb megoldást nyújthatna egy stratégiai tartalék, mint egy olyan kapacitásmechanizmus, amely a piac egészére kiterjed. Egyes felek kijelentették, hogy a stratégiai tartalék lehetőségének értékelésére nem került sor.

(236)

Egy érdekelt fél azt javasolta, hogy vezessenek be egy T–2 aukciót annak érdekében, hogy elkerüljék a túlzottan biztonságos feltételezéseken alapuló túlbeszerzést a T–4 idején, valamint hogy figyelembe vegyék az ACER módszertanán alapuló megváltozott megbízhatósági standardot.

(237)

Egy érdekelt fél előadta, hogy azok a kapacitástulajdonosok, amelyek jogosultak a részvételre (például az 1 MW-nál nagyobb kapcsolt energiatermelő létesítményeket) kizárják a részvételből abban az esetben, ha egy adott időszakban zöld tanúsítványaik (GSC) és/vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési tanúsítványaik (CHP) okán működési támogatásban részesülnek.

(238)

Egy érdekelt fél rámutatott, hogy nem lenne szabad elszámolni hosszabb időtartamú szerződések esetében azokat a kiadásokat, amelyek azt teszik lehetővé a kapacitás számára, hogy megfeleljen a beruházási küszöbértékekről szóló királyi rendelet tervezetének 3. cikk (2) bekezdés 1. pontjában előírt környezetvédelmi standardoknak.

(239)

Az egyik érdekelt fél szerint az aukción beszerzendő kapacitás mennyiségét meghatározó paramétereket a szabályozó hatóság javaslata alapján kell jóváhagyni. Ugyanez az érdekelt fél előadta, hogy a szabályozó hatóság javaslatát nem lehet módosítani; a tagállam csak elutasíthatja azt, és új javaslatot kérhet.

(240)

Egy érdekelt fél előadta, hogy a raktározási eszközöket mentesíteni kellene a kapacitásmechanizmus finanszírozására vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség alól. A mentességnek a hálózati (front-of-meter) és az otthoni (behind-the-meter) tárolásra egyaránt ki kell terjednie.

(241)

Egy másik fél előadta, hogy a finanszírozási mechanizmus befolyásolhatja a kapacitásmechanizmus kapacitásmennyiségét. Például a kapacitásmechanizmus finanszírozására szolgáló díjaknak a keresleti csúcsok idején történő villamosenergia-fogyasztással való összekapcsolása értelmezhető úgy is, hogy arra ösztönözi az érintett feleket, hogy a keresleti csúcsok idején csökkentsék fogyasztásukat, ami az árverésre bocsátandó kapacitás iránti igény csökkenéséhez vezet.

(242)

Két érdekelt fél előadta, hogy az aggregálást akadályozzák a többéves szerződésekre vonatkozó jelenlegi jogosultsági szabályok, azokon belül pedig az a szabály, hogy a teljes portfólióra vonatkozó szerződéses időtartamot az aggregált portfólióban szereplő legrövidebb szerződéses időtartamú eszköz határozza meg.

(243)

Két másik érdekelt fél azt állította, hogy az egyéni aggregálásra vonatkozó küszöbértékét ki kell igazítani. Jelenleg a kapacitásmechanizmus működéséről szóló szabályok tervezete előírja, hogy a napi ütemezésű kötelezettségek hatálya alá tartozó kapacitások nem képezhetik aggregált kapacitáspiaci egység részét.

(244)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy az aggregálás útján történő részvétel nem lehetséges a 25 MW-nál nagyobb teljesítményű létesítmények számára. Ez az érdekelt fél ezért azt szeretné, ha ezt a küszöbértéket 75 MW-ban állapítanák meg.

(245)

Három érdekelt fél azzal érvelt, hogy a többéves szerződések beruházási küszöbértékeinek szintje nem áll összhangban a legújabb piaci fejleményekkel, és emiatt nem tartja tiszteletben a technológiasemlegességet, továbbá bizonyos technológiai osztályok (a kombinált ciklusú gázturbinák és a nyílt ciklusú gázturbinák esetében a H/HL osztálynak az F osztállyal szembeni) megkülönböztetéséhez, valamint a meglévő és az új kapacitások közötti megkülönböztetéshez vezet.

(246)

Egy fél azzal érvelt, hogy elszámolható költségnek kellene minősülniük azoknak a beruházásoknak, amelyek a telepített kapacitás növelése nélkül teremtenek rugalmasságot vagy növelik meg a csökkentett kapacitást. Ennek az érdekelt félnek a véleménye szerint a bejelentőknél végrehajtott beruházások, továbbá a meglévő akkumulátor-energiatárolók bővítésébe vagy ipari folyamatokat kiszolgáló tárolókapacitásba történő beruházások emiatt ki lennének zárva a többéves szerződésekből.

(247)

Két érdekelt fél előadta, hogy a szomszédos országokban – például Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban – alkalmazott kapacitásmechanizmusokhoz képest a belga csökkentési tényezők súlyosan büntetik az olyan technológiákat, mint például a tárolás, a keresletoldali válasz vagy a megújuló energiaforrások.

(248)

Egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy a belga kapacitásmechanizmus csökkentési tényezői (amelyeket az eljárás megindításáról szóló határozatban tettek közzé) jelentős akadályokat gördítenek általában a tárolás és különösen az energialimitált kapacitásszolgáltatók piacra lépése elé.

(249)

Két érdekelt fél azt állította, hogy a kapacitásszerződésekben előírt visszafizetési kötelezettségek különbséget tesznek a „teljes ütemezés hatálya alá tartozó” és a „teljes ütemezés hatálya alá nem tartozó” kapacitáspiaci egységek között, és sértik az „egységes kötési árfolyam” elvét.

(250)

Az egyik érdekelt fél szerint a „visszafizetési kötelezettség” mechanizmusa hátrányos megkülönböztetést jelent a teljes ütemezés hatálya alá tartozó kapacitásszolgáltatókkal szemben, mivel nem veszi figyelembe e szolgáltatók fedezeti tevékenységeit, amelyek keretében várható mennyiségük nagy részét előre értékesítik a határidős piacokon, és ennek következtében olyan bevételeket kell visszafizetniük, amelyek nem folytak be hozzájuk. Ezzel szemben a teljes ütemezés hatálya alá nem tartozó üzemeltetők jelentős mértékű rugalmasságot élveznek, így tulajdonképpen olyan egyedi piaci árakat jelenthetnek be, amelyek kötési árfolyamként működnek, ez pedig korlátozza annak kockázatát, hogy olyan bevételeket kelljen visszafizetniük, amelyek nem folytak be hozzájuk, és egyben lehetőséget biztosít a visszafizetési kötelezettség elkerülésére is.

(251)

Egy másik fél azzal érvelt, hogy a visszafizetési kötelezettség különbséget tesz a teljes ütemezés hatálya alá tartozó és a teljes ütemezés hatálya alá nem tartozó kapacitáspiaci egységek között, először is azért, mert a visszafizetési kötelezettség a határidős piacokon már értékesített kapacitásokra is vonatkozik (amelyek esetében az értékesítő nem érte el a szűkösségi árakat), másodszor pedig azért, mert bevezeti a „bejelentett piaci árat” azon kapacitáspiaci egységek számára, amelyek nem tartoznak teljes ütemezés hatálya alá, ami a gyakorlatban a többszörös kötési árfolyam bevezetését jelenti.

(252)

Az egyik érdekelt fél aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a köztes árplafon bevezetése torzítja a versenyt az aukciókon, mivel előfordulhat, hogy olyan meglévő kapacitások, amelyek esetében a gazdasági nyereségesség megőrzéséhez beruházásra, nem feltétlenül tudják garantálni a „hiányzó pénz” visszanyerését, így arra kényszerülhetnek, hogy kilépjenek a piacról.

(253)

Az egyik érdekelt fél szerint jelentős „beruházási szakadék” van a hároméves szerződések beruházási küszöbértéke (jelenleg 177 EUR/kW) és a köztes árplafon között (amely a jelenlegi előrejelzések szerint a 21 és 31 EUR/kW közötti tartományba esik majd), ami hátrányosan különböztetheti meg azokat a meglévő kapacitásokat, amelyek beruházásokat igényelnek, és adott esetben jelentős „hiányzó pénz” generálódik náluk.

(254)

Két érdekelt fél kijelentette, hogy a közvetlen határkeresztező kapacitások részvételére való lehetőség biztosítása indokolatlan negatív hatást gyakorolhat a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre.

(255)

Ezen érdekelt felek szerint a közvetlen határkeresztező kapacitások részvétele gyengítheti a rendszerösszekötő kapacitásba való beruházás ösztönzőit. Ezen túlmenően az intézkedés alááshatja a piac-összekapcsolást, mivel a kapacitásmechanizmus olyan helyzetet válthat ki, ahol a kapacitásszolgáltatók a közvetlen és kizárólagos összeköttetésekkel rendelkező legvonzóbb piachoz próbálnak hozzáférni. Az intézkedésnek továbbá figyelembe kell vennie, hogy a rendszerösszekötés milyen mértékben képes orvosolni a termelési kapacitások megfelelőségével kapcsolatos lehetséges problémákat.

(256)

A villamosenergia-rendelet 24. cikke (1) bekezdése szerint a tagállamok a megfelelőség értékelése során „a nemzeti villamosenergia-kereslet és -kínálat sajátosságaihoz” kapcsolódó érzékenységeket is figyelembe vehetnek. Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kapacitásmechanizmus összhangban áll-e a 24. cikk (1) bekezdésével, mivel a 2019. évi belga megfelelőségi és rugalmassági tanulmány a francia villamosenergia-ellátással kapcsolatos feltételezéseken alapuló EU-HiLo forgatókönyvet vette figyelembe. Öt érdekelt fél kifogásolta a villamosenergia-rendelet 24. cikke (1) bekezdésének Bizottság általi értelmezését, arra hivatkozva, hogy az túlságosan korlátozó jellegű.

(257)

Ezek az érdekelt felek előadták, hogy az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékeléséhez kapcsolódó módszertan megerősíti, hogy az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelései regionális hatállyal rendelkeznek, és további érzékenységeket is figyelembe vehetnek. E további érzékenységek jellegét az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékeléséhez kapcsolódó módszertan nem határozza meg és nem korlátozza. Amint azt az említett módszertan 3. cikkének (6) bekezdése említi, ezek az érzékenységek a feltételezések változásainak széles körét fedhetik le a teljes figyelembe vett földrajzi területen, ideértve a bemeneti adatokra, például a telepített kapacitásra vonatkozó különböző feltételezéseket is.

(258)

Az egyik érdekelt fél megjegyezte, hogy a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) (85) is kifejezetten megerősíti, hogy az erőforrások megfelelőségének értékelése során figyelembe kell venni „a különböző forrásokból – többek között a szomszédos rendszerekből származó – energiafajták hatásának értékelését”.

(259)

Két érdekelt fél rámutatott, hogy a jogalkotási aktusok/rendeleti jellegű jogi aktusok nem rendelkeznek a kapacitásmechanizmus fokozatos kivezetéséről.

(260)

Két érdekelt fél előadta, hogy a kapacitásmechanizmusban a gáz számára fenntartott kapacitás nagy aránya nem egyeztethető össze az Unió dekarbonizációjának és a fosszilis tüzelőanyagok támogatása kivezetésének célkitűzéseivel, amelyek az európai zöld megállapodással, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatással és a belga szövetségi kormány által a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához nyújtott támogatással állnak összhangban.

(261)

Az egyik érdekelt fél rámutatott arra, hogy Belgium fontolóra veszi a 2 GW nukleáris energia fenntartását, ha az első kapacitásaukcióról értékelő jelentés váratlan ellátásbiztonsági problémát tár fel. E fél szerint ez számos kérdést vet fel a kapacitásmechanizmus szükségességével és kialakításával kapcsolatban.

(262)

Az egyik érdekelt fél rámutatott, hogy a hosszú távú szerződések odaítélésének módja során figyelembe kell venni azt, hogy az év során enyhülnek a megfelelőségi aggályok, és el kell kerülni a „beragadást” (lock-in).

(263)

Az egyik érdekelt fél hivatkozott arra, hogy a szerződések időtartama (15 év) meghaladhatja az intézkedés időtartamát (10 év), ami véleménye szerint ellentétes lenne az intézkedés ideiglenes jellegével.

(264)

Ez a szakasz Belgiumnak az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban 2020. október 22-én, valamint a harmadik felek észrevételeivel kapcsolatban 2020. december 24-én beérkezett észrevételeit foglalja össze. Tartalmazza továbbá a Belgium által 2021. január 28-én, 2021. március 1-jén, 2021. április 13-án és 27-én, 2021. május 4-én, 5-én, 19-én és 26-án és 2021. augusztus 17-én benyújtott aktualizált információkat.

(265)

Belgium előadta, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető véleményével alátámasztott elemzése azt mutatja, hogy nukleáris kapacitások (melyek jelenleg a belga hőtermelési kapacitás több mint felét teszik ki) 2022 és 2025 közötti fokozatos kivezetése következtében a kapacitásmechanizmus hiánya hátrányosan érintené Belgium villamosenergia-ellátásának biztonságát. A 2017 és 2020 közötti időszakban a tudományos szakemberek, a technológiai intézetek és a Szövetségi Tervezőiroda által készített számos más tanulmány is megerősíti a kapacitásmechanizmus szükségességét, az átvitelirendszer-üzemeltetők elemzésétől függetlenül.

(266)

Belgium jelezte, hogy nemcsak a HiLo-forgatókönyv, hanem az uniós alapforgatókönyv is jelentős ellátásbiztonsági problémát tárt fel (a LOLE érték a jogszabályban előírt LOLE-kritérium háromszorosa), és alátámasztja a kapacitásmechanizmus révén történő beavatkozás szükségességét.

(267)

Belgium rámutatott, hogy azt a módszertant, amely szerint el kellene készíteni az erőforrások megfelelőségének európai/nemzeti szintű értékelését, az ACER csak 2020. október 2-án hagyta jóvá. Az ACER módszertana jelentős változtatásokat tartalmaz, és ezért fokozatos végrehajtást irányoz elő, ami azt jelenti, hogy az erőforrások megfelelőségének első európai szintű értékelése – amelyet 2021 végén tesznek közzé – az ACER módszertanának csak bizonyos aspektusait fogja tartalmazni. Az ENTSO-E előrejelzése szerint az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére vonatkozó módszertan teljes körű alkalmazására 2023-ig kerül sor.

(268)

Belgium előadta, hogy nem lett volna elvárható az, hogy a korábbi tanulmányokban teljes mértékben alkalmazza az erőforrások megfelelőségének európai és nemzeti szintű értékelésére vonatkozó ACER-módszertant, hiszen a módszertan akkor még nem volt ismert. Belgium azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a módszertanból eredő számos fontos elemet már a módszertan jóváhagyása előtt alkalmazott (például a gazdasági életképesség értékelését, az áramláson alapuló modellezést, a valószínűségi modellezést és a más országokban tapasztalható fejleményeket).

(269)

Belgium kifogásolta az állítást, mely szerint a hatásmechanizmust nem szabad végrehajtani addig, amíg közzé nem teszik az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését. Belgium kijelentette, hogy a tagállamok kiegészítő nemzeti szintű értékeléseket is végezhetnek, és felmérhetik, hogy az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése szerint van-e szükség kapacitásmechanizmusra, továbbá hogy nem áll módjukban megvárni amíg az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését elvégzik (amire előreláthatólag 2023-ban kerül sor).

(270)

A megbízhatósági standardot illetően Belgium rámutatott, hogy a VOLL és a CONE kiszámításának módszertanát, valamint a megbízhatósági standard meghatározásának módszertanát az ACER csak 2020. október 2-án tette közzé. Ezért nincs lehetőség a kapacitásmechanizmusnak az új megbízhatósági standard kidolgozásáig tartó szüneteltetésére. Emellett az ellátásbiztonság kívánt szintjének meghatározása végső soron a tagállam felelőssége.

(271)

A nemzeti megfelelőségi vizsgálatokban használt éghajlati évekkel kapcsolatban Belgium kifejtette, hogy ezek a tanulmányok – közzétett módszertan hiányában – a koherencia biztosítása érdekében ugyanazt az éghajlati adatbázist használják, mint a félidős megfelelőségi előrejelzés.

(272)

A piaci bevételekkel kapcsolatban Belgium előadta, hogy a 2019-ig tartó időszakra vonatkozó meglévő nemzeti megfelelőségi vizsgálatokban a várt bevételeket az összes szimulált év bevételének mediánja alapján modellezték. Ez a megközelítés – annak ellenére, hogy leegyszerűsített – tekinthető úgy, hogy tükrözi a várható bevételeket és számol az árkockázatokkal, amely az ACER módszertanának releváns eleme.

(273)

Általánosságban az árplafonokkal és a teljes piaci modellezéssel kapcsolatban Belgium ismertette, hogy a nemzeti megfelelőségi tanulmányokban használt rendszer megegyezik az európai szinten alkalmazott rendszerrel (ENTSO-E, ötoldalú energiaügyi fórum). Ez tekinthető a lehető legjobb rendelkezésre álló megközelítésnek, amely tükrözi az európai piac szerkezetét, beleértve a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által előirányzott érvényes technikai ajánlattételi korlátokat.

(274)

A szűkösségi árazási függvénnyel kapcsolatban – amint azt az aktualizált belga végrehajtási terv is közli – Belgium mérlegeli, hogy mennyire szükséges egy ilyen kezdeményezés előirányozása. Belgium kifejtette, hogy a nemzeti szabályozó hatóság és az átvitelirendszer-üzemeltető tanulmányt készít ezzel kapcsolatban.

(275)

Belgium megjegyezte, hogy a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmány már a rendelkezésre álló legjobb előrejelzéseket használta a rugalmasság és a tengeri szélenergia bevezetésére vonatkozóan (összhangban a nemzeti energia- és klímatervvel) és a 70 %-os minRAM szabályt alkalmazta. Az alapforgatókönyv szerint ezt a szabályt valamennyi európai ország időben teljesíti.

(276)

A megfelelőségre vonatkozó aggállyal kapcsolatban Belgium előadta, hogy jóllehet igaz az, hogy a tanulmányok a konkrétan kiszámított kapacitásigény ingadozását mutatják, ez nem változtat azon, hogy 2025-ban a kapacitásigény olyan beavatkozást tesz szükségessé, amely új kapacitásra is irányul.

(277)

A legújabb megfelelőségi és rugalmassági tanulmány azt mutatja, hogy 2025 és 2032 között nőni fog a kapacitásigény.

(278)

Belgium nem ért egyet bizonyos érdekelt felek véleményével, amely szerint a stratégiai tartalék célszerűbb lenne, mint a piacszintű kapacitáspiac.

(279)

Belgium a 2019. évi megfelelőségi és rugalmassági tanulmányra hivatkozott, amely két forgatókönyvet vizsgál: a hagyományos energiapiacon alkalmazott stratégiai tartalék, valamint a hagyományos energiapiacon alkalmazott kapacitásmechanizmus forgatókönyvét. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos energiapiacon alkalmazott stratégiai tartalék forgatókönyve szerint az ellátásbiztonságra vonatkozó kritérium nem teljesül.

(280)

A T–2 aukcióval kapcsolatban Belgium kifejtette, hogy a kapacitásmechanizmussal rendelkező többi tagállam esetéhez hasonlóan a T–4 és a T–1 aukció lehetővé teszi valamennyi technológia számára, hogy hosszabb vagy rövidebb átfutási idővel részt vegyen a mechanizmusban, valamint a tagállam számára, hogy relatív bizonyosságot szerezzen afelől, hogy az ellátásbiztonságnak az adott szállítási évben történő biztosításához szükséges mennyiség beszerezhető. A mennyiség T–1 és T–2 aukciók közötti felosztása azzal a kockázattal jár, hogy túlzott mértékben csökken a verseny ezeken az aukciókon.

(281)

A telepített kapacitásnak a beruházási küszöbérték kiszámításához való felhasználásával kapcsolatban Belgium előadta, hogy a kapacitásmechanizmus közös céljával összhangban áll az, hogy többéves szerződéseket azoknak a kapacitáspiaci egységeknek ítélnek oda, melyek nagyobb mértékben járulnak hozzá az ellátásbiztonsághoz.