ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/590 rendelete (2022. április 6.) a 138/2004/EK rendeletnek a regionális mezőgazdasági számlarendszer tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/590 RENDELETE
(2022. április 6.)
a 138/2004/EK rendeletnek a regionális mezőgazdasági számlarendszer tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozza a számlák 2010. évi európai rendszerét (a továbbiakban: ESA 2010), és tartalmazza a közös standardok, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok referenciakeretét az Unió statisztikai követelményeire vonatkozó tagállami számlák elkészítéséhez. |
(2) |
A 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza az uniós mezőgazdasági számlarendszert (a továbbiakban: EAA) azzal, hogy meghatározza a mezőgazdasági számlák továbbítására vonatkozó módszertant és határidőket. Az EAA alatt az ESA 2010-ben foglaltak szerint a nemzeti számlák szatellit számlái értendők, amelyek célja, hogy a tagállamok között harmonizált és összehasonlítható eredményeket érjenek el a számláknak az Unió céljaira történő elkészítéséhez. 2016-ban az Európai Számvevőszék közzétette „A mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatása: Megfelelő a bizottsági teljesítménymérési rendszer kialakítása és a rendszer megbízható adatokon alapul?” című, 1/2016. számú különjelentését. E jelentés megalapozott és releváns észrevételeket és ajánlásokat tartalmaz az EAA-val és a 138/2004/EK rendelettel kapcsolatban. |
(3) |
A regionális mezőgazdasági számlarendszer (a továbbiakban: REAA) az EAA regionális szintre alkalmazott változata. A nemzeti számadatok önmagukban nem tudják megmutatni a teljes és esetenként bonyolult képet arról, milyen folyamatok zajlanak részletesebb szinten. Ezért a regionális szintű adatok elősegítik a régiók körében tapasztalható sokféleség alaposabb megismerését, kiegészítik az Unió, az euroövezet és az egyes tagállamok számára szolgáltatott információkat eleget téve egyúttal az elszámoltathatósághoz szükséges statisztikák iránti megnövekedett igénynek, és növelik az uniós mezőgazdasági statisztikák harmonizációjának, hatékonyságának és következetességének szintjét. A REAA-t ezért a módszertan és az adatszolgáltatási program tekintetében be kell illeszteni a 138/2004/EK rendeletbe. |
(4) |
A statisztikák már nemcsak a szakpolitikai döntéshozatal céljára szolgáló számos információforrás egyikének számítanak, hanem központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A tényeken alapuló döntéshozatalhoz olyan statisztikákra van szükség, amelyek az általuk szolgált célokkal összhangban megfelelnek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott szigorú minőségi követelményeknek. |
(5) |
A magas színvonalú regionális szintű statisztikai adatok az uniós mezőgazdasággal kapcsolatos szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásának, nyomon követésének, értékelésének, felülvizsgálatának és gazdasági, környezeti és társadalmi hatásai értékelésének központi eszközei, ideértve a vidékfejlesztési intézkedéseket, a KAP új teljesítési modelljét és a nemzeti stratégiai terveket, valamint a többek között a környezettel, az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel, a körforgásos gazdasággal, a földhasználattal, a kiegyensúlyozott és fenntartható regionális fejlődéssel, a népegészségüggyel, az állatjóléttel, az élelmiszer- és élelmezésbiztonsággal, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos uniós szakpolitikákat. A REAA annak értékeléséhez is döntő fontosságú, hogy a mezőgazdasági ágazat mennyiben járul hozzá az európai zöld megállapodás, különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és az uniós biodiverzitási stratégia megvalósításához. Egyre inkább elismert a régiók és a regionális adatok szerepe a KAP végrehajtásában. A régiók a munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági növekedés fontos hajtóerejét képezik az Unióban, és jobb adatokat szolgáltatnak a mezőgazdasági ágazatnak a környezet, az emberek, a régiók és a gazdaság szempontjából való fenntarthatósága értékeléséhez. |
(6) |
Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban a nyilvánosság számára hozzáférést kell biztosítani az e rendelet alapján gyűjtött, de közzé nem tett adatokhoz. |
(7) |
A 223/2009/EK rendelet jogi keretet biztosít az európai statisztikákhoz, és előírja, hogy a tagállamok tartsák be az említett rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák minőségének értékelése, javítása és kommunikációja szempontjából. Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság) jóváhagyta az egységes, integrált metaadat-szerkezetet az Európai Statisztikai Rendszer minőségjelentésre vonatkozó szabványaként, ezzel elősegítve a 223/2009/EK rendeletben, különösen annak 12. cikke (3) bekezdésében foglalt statisztikai minőségi követelmények teljesítését egységes szabványok és harmonizált módszerek révén. Az erőforrásokat optimálisan kell felhasználni, és a lehető legkisebbre kell csökkenteni a válaszadási terhet. |
(8) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a minőségjelentésekkel kapcsolatos rendelkezések és a jelentések tartalma tekintetében. Emellett a REAA követelményeitől való esetleges eltérések tekintetében is végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (6). |
(9) |
Az EAA évente háromszor fontos éves makrogazdasági adatokkal szolgál az európai szakpolitikai döntéshozók számára az e rendelet II. mellékletében előírtaknak megfelelően. A második EAA-becslésekre vonatkozó jelenlegi adatszolgáltatási határidő – amely az említett három, évente nyújtandó adatszolgáltatás közül az egyik – a referencia-időszak vége után nem biztosít elegendő időt az első EAA-becslésekhez közölt adatoknál pontosabb adatok gyűjtéséhez. A második EAA-becslések minőségének javítása érdekében némileg meg kell hosszabbítani az érintett adatszolgáltatási határidőt. |
(10) |
A 138/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(11) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen a REAA-nak az EAA-ra vonatkozó európai statisztikák jelenlegi jogi keretébe történő beillesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(12) |
Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 138/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az első adattovábbítás ideje 2003. november. Ugyanakkor a regionális mezőgazdasági számlarendszerhez (a továbbiakban: REAA) kapcsolódó adatokat az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) értelmében vett NUTS 2 szinten első alkalommal 2023. szeptember 30-ig kell továbbítani. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).”" |
2. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „3a. cikk A statisztikai adatok közzététele Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) és a 223/2009/EK rendelet sérelme nélkül, a Bizottság (Eurostat) a részére továbbított adatokat e rendelet 3. cikkével összhangban – online, ingyenesen – közzéteszi. 3b. cikk Minőségértékelés (1) A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket. (2) E rendelet alkalmazásában az e rendelet 3. cikkével összhangban továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontok alkalmazandók. (3) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét. E célból a tagállamok első alkalommal 2025. december 31-ig, majd azt követően ötévente minőségjelentést továbbítanak a Bizottság (Eurostat) részére a jelentéstételi időszak során továbbított adatkészletekre vonatkozóan. (4) A 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontoknak az e rendelet 3. cikkével összhangban továbbítandó adatokra történő alkalmazásához a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikk (3) bekezdésében említett minőségjelentések módozatait, szerkezetét és értékelési mutatóit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 4a. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra. (5) A tagállamok késedelem nélkül megadnak a Bizottságnak (az Eurostatnak) az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden olyan releváns információt vagy változást, amely érdemi módon befolyásolná a továbbított adatok minőségét. (6) A Bizottság (Eurostat) megfelelően indokolt kérésére a tagállamok késedelem nélkül a statisztikai adatok minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő felvilágosítást megadnak. (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).”" |
3. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „4a. cikk A bizottsági eljárás (1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. 4b. cikk Eltérések (1) Ha e rendelet alkalmazása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerének jelentős átalakítását tenné szükségessé az I. melléklet VII. fejezetének és a REAA II. mellékletben említett adatszolgáltatási programjának végrehajtását illetően, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, hogy az adott tagállam számára legfeljebb kétéves időtartamra eltérést engedélyezzen. A REAA-ra vonatkozó adatok továbbításának első időpontja azonban semmi esetben sem lehet 2025. szeptember 30-ánál későbbi időpont. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 4a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben említett eltérés kérelmezése mellett döntő tagállamnak 2022. augusztus 21-ig megfelelően indokolt kérelmet kell benyújtania az (1) bekezdésben említett eltérés iránt a Bizottsághoz. (3) Az Unió az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulást nyújthat a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai intézeteknek és más nemzeti hatóságoknak e rendelet végrehajtási költségeinek fedezésére, amennyiben a REAA létrehozásához valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerének jelentős átalakítása szükséges.” |
4. |
Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
5. |
A II. mellékletet az e rendelet II. mellékletében foglalt szöveg váltja fel. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2022. április 6-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
C. BEAUNE
(1) Az Európai Parlament 2022. március 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. március 29-i határozata.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
I. MELLÉKLET
A 138/2004/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A „Tartalomjegyzék” a következő fejezettel egészül ki:
|
2. |
Az 1.27. pontban a harmadik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
A 2.006. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A 2.108. pont g) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A 2.136. pontban a harmadik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:
|
6. |
A rendelet a következő fejezettel egészül ki: ‘VII. REGIONÁLIS MEZŐGAZDASÁGI SZÁMLARENDSZER (REAA) A. ÁLTALÁNOS ELVEK 1. Bevezető
2. Regionális gazdaság, regionális terület
3. Alapegység a REAA összeállításában
4. A REAA összeállításának módszerei
5. A rezidensi státusz és a terület fogalma
6. Mezőgazdasági ágazat és jellemző egységek
B. TERMÉKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ GAZDASÁGI MŰVELETEK
1. Kibocsátás a) A kibocsátás mérése
b) A kibocsátás értékelése
2. Folyó termelőfelhasználás a) Fogalommeghatározás
b) A folyó termelőfelhasználás értékelése
3. Bruttó felhalmozás
a) Bruttó állóeszköz-felhalmozás
b) Készletváltozás
C. JÖVEDELEMELOSZTÁSSAL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI MŰVELETEK ÉS EGYÉB FOLYAMATOK
1. Általános szabályok
2. Hozzáadott érték a) Általános szabályok
b) A hozzáadott érték értékelése
3. Állóeszközök értékcsökkenése
4. Támogatások
5. Adók
6. Munkavállalói jövedelem
7. Nettó működési eredmény
8. Kamatok, bérleti díjak
9. Mezőgazdasági vállalkozói jövedelem: általános számítási szabályok
D. A VÉGREHAJTÁS RÖVID ÁTTEKINTÉSE 1. Bevezető
2. A regionális mezőgazdaság meghatározása
3. A mezőgazdasági kibocsátás mérése
4. El nem különíthető, nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek
5. Folyó termelőfelhasználás
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.)." (*2) Feltéve, hogy az adott értékesítések és vásárlások ugyanazon elszámolási időszakban mennek végbe." (*3) Az állatvásárlást tilos folyó termelőfelhasználásként elszámolni (alapvetően befejezetlen termelés beszerzésének tekintendő, vö. 2.067.), és az állatkibocsátás kizárólag közvetve, az értékesítés, a bruttó állóeszköz-felhalmozás és az állományváltozások alapján számítható ki." (*4) Az alkalmazott módszer szerint az egységen belüli felhasználást az EAA-értékekhez kell igazítani." (*5) A behozott mezőgazdasági termékek (az állatok kivételével) nem tartoznak ebbe a körbe.”" |
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
(*2) Feltéve, hogy az adott értékesítések és vásárlások ugyanazon elszámolási időszakban mennek végbe.
(*3) Az állatvásárlást tilos folyó termelőfelhasználásként elszámolni (alapvetően befejezetlen termelés beszerzésének tekintendő, vö. 2.067.), és az állatkibocsátás kizárólag közvetve, az értékesítés, a bruttó állóeszköz-felhalmozás és az állományváltozások alapján számítható ki.
(*4) Az alkalmazott módszer szerint az egységen belüli felhasználást az EAA-értékekhez kell igazítani.
(*5) A behozott mezőgazdasági termékek (az állatok kivételével) nem tartoznak ebbe a körbe.””
II. MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
ADATSZOLGÁLTATÁSI PROGRAM
A kibocsátás minden egyes kategóriájára (01–18 kategóriák, beleértve az alkategóriákat is) közölni kell az alapáron mért értéket, valamint az összetevőket (érték termelői áron, terméktámogatások és termékadók).
A termelési számlára és a bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó adatokat folyó és előző évi árakon is közölni kell.
Az értékeket a nemzeti pénznem millió egységeiben kell feltüntetni. A munkaerőt 1 000 éves munkaegységben kell kifejezni.
A regionális mezőgazdasági számlarendszerre (REAA) vonatkozó adatokat NUTS 2 szinten kell megadni, és csak folyó árakon kell közölni.
1. Termelési számla
|
|
Az n. referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás |
|||||
a |
b |
c |
d |
||||
Kategória |
A változók jegyzéke |
n. év november (EAA-becslések) |
n+1. év március (EAA-becslések) |
n+1. év szeptember (EAA-adatok) |
n+2. év szeptember (REAA-adatok) |
||
01 |
GABONAFÉLÉK (vetőmagokkal együtt) |
X |
X |
X |
X |
||
01.1 |
Búza és tönkölybúza |
X |
X |
X |
X |
||
01.1/1 |
Lágy búza és tönkölybúza |
— |
— |
X |
X |
||
01.1/2 |
Durum búza |
— |
— |
X |
X |
||
01.2 |
Rozs és kétszeres |
X |
X |
X |
X |
||
01.3 |
Árpa |
X |
X |
X |
X |
||
01.4 |
Zab és nyári gabonakeverékek |
X |
X |
X |
X |
||
01.5 |
Szemes kukorica |
X |
X |
X |
X |
||
01.6 |
Rizs |
X |
X |
X |
X |
||
01.7 |
Egyéb gabonafélék |
X |
X |
X |
X |
||
02 |
IPARI NÖVÉNYEK |
X |
X |
X |
X |
||
02.1 |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök (vetőmagokkal együtt) |
X |
X |
X |
X |
||
02.1/1 |
Káposztarepce- és réparepce-vetőmag |
— |
— |
X |
X |
||
02.1/2 |
Napraforgó |
— |
— |
X |
X |
||
02.1/3 |
Szója |
— |
— |
X |
X |
||
02.1/4 |
Egyéb olajos termékek |
— |
— |
X |
X |
||
02.2 |
Fehérjenövények (vetőmagokkal együtt) |
X |
X |
X |
X |
||
02.3 |
Nyersdohány |
X |
X |
X |
X |
||
02.4 |
Cukorrépa |
X |
X |
X |
X |
||
02.5 |
Egyéb ipari növények |
X |
X |
X |
X |
||
02.5/1 |
Rostnövények |
— |
— |
X |
— |
||
02.5/2 |
Komló |
— |
— |
X |
— |
||
02.5/3 |
Egyéb ipari növények: egyéb |
— |
— |
X |
— |
||
03 |
TAKARMÁNYNÖVÉNYEK |
X |
X |
X |
X |
||
03.1 |
Takarmánykukorica |
— |
— |
X |
X |
||
03.2 |
Takarmány kapásnövények (takarmányrépával együtt) |
— |
— |
X |
X |
||
03.3 |
Egyéb takarmánynövények |
— |
— |
X |
X |
||
04 |
ZÖLDSÉGEK ÉS KERTÉSZETI TERMÉNYEK |
X |
X |
X |
X |
||
04.1 |
Friss zöldségek |
X |
X |
X |
X |
||
04.1/1 |
Karfiol |
— |
— |
X |
— |
||
04.1/2 |
Paradicsom |
— |
— |
X |
— |
||
04.1/3 |
Egyéb friss zöldség |
— |
— |
X |
— |
||
04.2 |
Növények és virágok |
X |
X |
X |
X |
||
04.2/1 |
Faiskolai növények |
— |
— |
X |
— |
||
04.2/2 |
Dísznövények és -virágok (karácsonyfával együtt) |
— |
— |
X |
— |
||
04.2/3 |
Ültetvények |
— |
— |
X |
— |
||
05 |
BURGONYA (vetőmagokkal együtt) |
X |
X |
X |
X |
||
06 |
GYÜMÖLCSFÉLÉK |
X |
X |
X |
X |
||
06.1 |
Friss gyümölcs |
X |
X |
X |
X |
||
06.1/1 |
Étkezési alma |
— |
— |
X |
— |
||
06.1/2 |
Étkezési körte |
— |
— |
X |
— |
||
06.1/3 |
Őszibarack |
— |
— |
X |
— |
||
06.1/4 |
Egyéb friss gyümölcs |
— |
— |
X |
— |
||
06.2 |
Citrusfélék |
X |
X |
X |
X |
||
06.2/1 |
Édes narancs |
— |
— |
X |
— |
||
06.2/2 |
Mandarin |
— |
— |
X |
— |
||
06.2/3 |
Citrom |
— |
— |
X |
— |
||
06.2/4 |
Egyéb citrusfélék |
— |
— |
X |
— |
||
06.3 |
Trópusi gyümölcs |
X |
X |
X |
X |
||
06.4 |
Szőlő |
X |
X |
X |
X |
||
06.4/1 |
Étkezési szőlő |
— |
— |
X |
— |
||
06.4/2 |
Egyéb szőlőfajták |
— |
— |
X |
— |
||
06.5 |
Olajbogyó |
X |
X |
X |
X |
||
06.5/1 |
Étkezési olajbogyó |
— |
— |
X |
— |
||
06.5/2 |
Egyéb olajbogyó |
— |
— |
X |
— |
||
07 |
BOR |
X |
X |
X |
X |
||
07.1 |
Asztali bor |
— |
— |
X |
— |
||
07.2 |
Minőségi bor |
— |
— |
X |
— |
||
08 |
OLÍVAOLAJ |
X |
X |
X |
X |
||
09 |
EGYÉB NÖVÉNYI TERMÉK |
X |
X |
X |
X |
||
09.1 |
Elsősorban fonáshoz használt növényi anyagok |
— |
— |
X |
— |
||
09.2 |
Vetőmagok |
— |
— |
X |
— |
||
09.3 |
Egyéb növényi termék: egyéb |
— |
— |
X |
— |
||
10 |
NÖVÉNYKIBOCSÁTÁS (01–09) |
X |
X |
X |
X |
||
11 |
ÁLLATOK |
X |
X |
X |
X |
||
11.1 |
Szarvasmarha |
X |
X |
X |
X |
||
11.2 |
Sertések |
X |
X |
X |
X |
||
11.3 |
Lófélék |
X |
X |
X |
X |
||
11.4 |
Juh- és kecskefélék |
X |
X |
X |
X |
||
11.5 |
Baromfi |
X |
X |
X |
X |
||
11.6 |
Egyéb állatok |
X |
X |
X |
X |
||
12 |
ÁLLATI TERMÉKEK |
X |
X |
X |
X |
||
12.1 |
Tej |
X |
X |
X |
X |
||
12.2 |
Tojás |
X |
X |
X |
X |
||
12.3 |
Egyéb állati termékek |
X |
X |
X |
X |
||
12.3/1 |
Nyers gyapjú |
— |
— |
X |
— |
||
12.3/2 |
Selyemhernyógubó |
— |
— |
X |
— |
||
12.3/3 |
Egyéb állati termék: egyéb |
— |
— |
X |
— |
||
13 |
ÁLLATKIBOCSÁTÁS (11+12) |
X |
X |
X |
X |
||
14 |
MEZŐGAZDASÁGI ÁRUK KIBOCSÁTÁSA (10+13) |
X |
X |
X |
X |
||
15 |
MEZŐGAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK KIBOCSÁTÁSA |
X |
X |
X |
X |
||
15.1 |
Mezőgazdasági szolgáltatások |
— |
— |
X |
— |
||
15.2 |
Tejkvótakölcsönzés |
— |
— |
X |
— |
||
16 |
MEZŐGAZDASÁGI KIBOCSÁTÁS (14+15) |
X |
X |
X |
X |
||
17 |
NEM MEZŐGAZDASÁGI MÁSODLAGOS TEVÉKENYSÉGEK (EL NEM KÜLÖNÍTHETŐ) |
X |
X |
X |
X |
||
17.1 |
Mezőgazdasági termékek feldolgozása |
X |
X |
X |
X |
||
17.2 |
Egyéb el nem különíthető másodlagos tevékenységek (termékek és szolgáltatások) |
X |
X |
X |
X |
||
18 |
A MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZAT KIBOCSÁTÁSA (16+17) |
X |
X |
X |
X |
||
19 |
ÖSSZES FOLYÓ TERMELŐFELHASZNÁLÁS |
X |
X |
X |
X |
||
19.01 |
Vetőmagok és szaporítóanyagok |
X |
X |
X |
X |
||
19.02 |
Energia; kenőanyagok |
X |
X |
X |
X |
||
19.02/1 |
|
— |
— |
X |
— |
||
19.02/2 |
|
— |
— |
X |
— |
||
19.02/3 |
|
— |
— |
X |
— |
||
19.02/4 |
|
— |
— |
X |
— |
||
19.03 |
Műtrágyák és talajjavító szerek |
X |
X |
X |
X |
||
19.04 |
Növényvédő szerek és peszticidek |
X |
X |
X |
X |
||
19.05 |
Állategészségügyi költségek |
X |
X |
X |
X |
||
19.06 |
Állati takarmány |
X |
X |
X |
X |
||
19.06/1 |
|
X |
X |
X |
X |
||
19.06/2 |
|
X |
X |
X |
X |
||
19.06/3 |
|
X |
X |
X |
X |
||
19.07 |
Anyagok karbantartása |
X |
X |
X |
X |
||
19.08 |
Épületek karbantartása |
X |
X |
X |
X |
||
19.09 |
Mezőgazdasági szolgáltatások |
X |
X |
X |
X |
||
19.10 |
Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (fisim) |
X |
X |
X |
X |
||
19.11 |
Egyéb áruk és szolgáltatások |
X |
X |
X |
X |
||
20 |
BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALAPÁRON (18-19) |
X |
X |
X |
X |
||
21 |
ÁLLÓESZKÖZ-FELHASZNÁLÁS |
X |
X |
X |
X |
||
21.1 |
Berendezések |
— |
— |
X |
— |
||
21.2 |
Épületek |
— |
— |
X |
— |
||
21.3 |
Ültetvények |
— |
— |
X |
— |
||
21.4 |
Egyéb |
— |
— |
X |
— |
||
22 |
NETTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ALAPÁRON (20-21) |
X |
X |
X |
X |
2. Jövedelmek keletkezése számla
|
|
Az n. referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás |
|||
a |
b |
c |
d |
||
Kategória |
A változók jegyzéke |
n. év november (EAA-becslések) |
március n+1. év (EAA-becslések) |
szeptember n+1. év (EAA-adatok) |
szeptember n+2. év (REAA-adatok) |
23 |
MUNKAVÁLLALÓI JÖVEDELEM |
X |
X |
X |
X |
24 |
EGYÉB TERMELÉSI ADÓK |
X |
X |
X |
X |
25 |
EGYÉB TERMELÉSI TÁMOGATÁSOK |
X |
X |
X |
X |
26 |
TÉNYEZŐJÖVEDELEM (22-24+25) |
X |
X |
X |
X |
27 |
MŰKÖDÉSI EREDMÉNY/VEGYES JÖVEDELEM (22-23-24+25) |
X |
X |
X |
X |
3. Vállalkozóijövedelem-számla
|
|
Az n. referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás |
|||
a |
b |
c |
d |
||
Kategória |
A változók jegyzéke |
november n. év (EAA-becslések) |
március n+1. év (EAA-becslések) |
szeptember n+1. év (EAA-adatok) |
szeptember n+2. év (REAA-adatok) |
28 |
FIZETENDŐ BÉRLETI DÍJAK ÉS EGYÉB INGATLANBÉRLETI DÍJAK |
X |
X |
X |
X |
29 |
FIZETENDŐ KAMAT |
X |
X |
X |
X |
30 |
KAMATBEVÉTEL |
X |
X |
X |
X |
31 |
VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEM (27-28-29+30) |
X |
X |
X |
X |
4. A tőkeszámla elemei
|
|
Az n. referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás |
|||
a |
b |
c |
d |
||
Kategória |
A változók jegyzéke |
november n. év (EAA-becslések) |
március n+1. év (EAA-becslések) |
szeptember n+1. év (EAA-adatok) |
szeptember n+2. év (REAA-adatok) |
32 |
BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS – MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK |
— |
— |
X |
X |
32.1 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás – ültetvények |
— |
— |
X |
— |
32.2 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás – állatállomány |
— |
— |
X |
— |
33 |
BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS – NEM MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK |
— |
— |
X |
X |
33.1 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás – anyagok |
— |
— |
X |
— |
33.2 |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás – épületek |
— |
— |
X |
— |
33.3 |
Egyéb bruttó állóeszköz-felhalmozás |
— |
— |
X |
— |
34 |
BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS (A LEVONHATÓ HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ NÉLKÜL) (32+33) |
— |
— |
X |
X |
35 |
NETTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS (A LEVONHATÓ HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ NÉLKÜL) (34-21) |
— |
— |
X |
X |
36 |
KÉSZLETVÁLTOZÁS |
— |
— |
X |
X |
37 |
TŐKETRANSZFEREK |
— |
— |
X |
X |
37.1 |
Beruházási támogatások |
— |
— |
X |
— |
37.2 |
Egyéb tőketranszferek |
— |
— |
X |
— |
5. Mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás
|
|
Az n. referenciaévre vonatkozó adatszolgáltatás |
||
a |
b |
c |
||
Kategória |
A változók jegyzéke |
n. év november (EAA-becslések) |
n+1. év március (EAA-becslések) |
n+1. év szeptember (EAA-adatok) |
38 |
ÖSSZES MEZŐGAZDASÁGI MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS |
X |
X |
X |
38.1 |
Nem fizetett mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás |
X |
X |
X |
38.2 |
Fizetett mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás |
X |
X |
X |
HATÁROZATOK
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/22 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/591 HATÁROZATA
(2022. április 6.)
a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban 1973 óta a környezetvédelem és az éghajlat területén az egymást követő általános környezetvédelmi cselekvési programok irányítják az uniós környezetvédelmi politika fejlődését és koordinálását, valamint biztosítják az uniós fellépés kereteit. |
(2) |
Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (4) létrehozta a hetedik környezetvédelmi cselekvési programot. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program az Unió 2020. december 31-ig tartó időszakra szóló környezetvédelmi menetrendje mellett meghatároz egy 2050-re vonatkozó hosszú távú jövőképet is. |
(3) |
A hetedik környezetvédelmi cselekvési program értékeléséről szóló, 2019. május 15-i bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a 2050-re vonatkozó jövőkép és a kiemelt célkitűzések továbbra is érvényesek; hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program elősegítette a kiszámíthatóbb, gyorsabb és összehangoltabb fellépést a környezetvédelmi politika terén, valamint hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program struktúrája és támogató kerete elősegítette a szinergiák létrejöttét, ezáltal pedig hatékonyabbá és eredményesebbé tette a környezetvédelmi politikát. A bizottsági jelentés továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program előrevetítette az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét (a továbbiakban: az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje) annak hangsúlyozása révén, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét az egészséges természeti erőforrásoktól függ, elősegítette a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, valamint lehetővé tette az Unió számára, hogy egységes álláspontot képviseljen a globális színtéren az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, ugyanakkor a természetvédelemmel, az egészséggel és a környezetvédelmi szempontok más szakpolitikai területekbe való integrálásával kapcsolatos előrehaladás nem volt elegendő. A bizottsági jelentés azt is megállapította, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program – a környezetvédelem és a szociálpolitika között meglévő kapcsolatokra építve – jobban figyelembe vehette volna a szociális kérdéseket, például a veszélyeztetett csoportokra, a munkahelyekre, a társadalmi befogadásra és az egyenlőtlenségre gyakorolt hatást. A bizottsági jelentés azt is megállapította, hogy annak ellenére, hogy számos szakpolitikai területen egyre ambiciózusabb környezeti célokat tűznek ki, a környezetvédelmi kiadások Európában hosszú évek óta nem változnak (hozzávetőlegesen a GDP 2 %-át teszik ki), valamint hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztása – egészségügyi költségek és közvetlen környezeti költségek formájában – minden évben körülbelül 55 milliárd EUR-ba kerül az uniós gazdaság számára. A bizottsági jelentés megállapította továbbá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtását erőteljesebb nyomonkövetési mechanizmussal is meg lehetett volna erősíteni. |
(4) |
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az EEA) „Európa környezete – Helyzetkép és kilátások 2020-ban: tudás a fenntartható Európába való átmenetért” című jelentése (a továbbiakban: a SOER 2020) szerint a következő évtized egyedülálló lehetőséget kínál az Unió számára, hogy globális szinten vezető szerepet töltsön be a fenntarthatóság terén azáltal, hogy kezeli a rendszerszintű megoldásokat igénylő sürgős fenntarthatósági kihívásokat. A rendszerszintű változás olyan alapvető, átalakító hatású és több területet érintő változással jár, amely jelentős elmozdulásokat és irányváltást von maga után a rendszercélok, ösztönzők, technológiák, szociális gyakorlatok és normák, valamint a tudásrendszerek és irányítási megközelítések terén. A SOER 2020 szerint az Európát érintő tartós környezeti és fenntarthatósági kihívások egyik legfontosabb mögöttes tényezője az, hogy ezek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a gazdasági tevékenységekkel és az életmóddal, különösen azokkal a társadalmi rendszerekkel, amelyek biztosítják az európaiak számára az olyan szükségleteket, mint az élelmiszer, az energia és a mobilitás. A meglévő környezetvédelmi politikák szakpolitikai koherenciájának és teljeskörű végrehajtásának biztosítása nagyban hozzásegítené Európát a 2030-ig tartó időszakra szóló környezetvédelmi céljainak megvalósításához, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje és annak fenntartható fejlődési céljai végrehajtásához. |
(5) |
A Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményének elfogadásával választ adott a SOER 2020-ban azonosított kihívásokra, amely egy kettős – digitális és zöld – átállást támogató új növekedési stratégia, melynek célja, hogy az Uniót fenntartható, versenyképes, klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá alakítsa, valamint hogy megvédje, megőrizze és javítsa az Unió természeti tőkéjét a jelenlegi és a jövőbeli generációk életminőségének javítása mellett. Prioritásként kell kezelni az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok gyors elérését, védve az emberek egészségét és jóllétét a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben, valamint biztosítva az igazságos és inkluzív átmenetet. Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó uniós célt a jogban rögzíti. |
(6) |
Az Európai Parlament az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az azonnali és ambiciózus fellépés, és nyomatékosan kérte a Bizottságot, hogy tegyen konkrét intézkedéseket, többek között biztosítva, hogy valamennyi releváns jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat maradéktalanul összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló célkitűzéssel és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint – különösen a mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, energiaügyi és infrastrukturális beruházási politikák mélyreható reformja révén – kezelve az éghajlati és környezeti vészhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit. |
(7) |
Az európai zöld megállapodás alátámasztja a Next Generation EU helyreállítási tervet, amely a reziliencia kiépítése, valamint egy méltányos és befogadó társadalomban a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében előmozdítja a zöld és digitális átállást szolgáló kulcsfontosságú ágazatokba történő beruházást. Az Unió Covid19-válságból való gazdasági kilábalását a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetéssel együtt vezérlő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szintén az európai zöld megállapodásban meghatározott kiemelt célkitűzéseken alapul. Ezen túlmenően a Next Generation EU helyreállítási terv keretébe tartozó valamennyi kezdeményezésnek adott esetben tiszteletben kell tartania az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a taxonómiai rendelet) 17. cikkében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet. A Next Generation EU helyreállítási terv fontos lehetőséget kínál a klímasemlegességre való átállás ütemének felgyorsítására és a környezet védelmére. |
(8) |
A 2020. december 31-én hatályát vesztett hetedik környezetvédelmi cselekvési program 4. cikkének (3) bekezdése előírta a Bizottság számára, hogy szükség esetén kellő időben nyújtson be javaslatot egy nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programra, ügyelve rá, hogy a hetedik környezetvédelmi cselekvési program és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program között ne legyen törés. Az európai zöld megállapodásról szóló közleményében a Bizottság bejelentette, hogy a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program tartalmazni fog egy új nyomonkövetési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ne térjen le a környezetvédelmi célkitűzéseinek elérése felé vezető útról. |
(9) |
Az EUMSZ 192. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program meghatározza az elérendő kiemelt célkitűzéseket. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához szükséges intézkedéseket az EUMSZ 192. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján kell elfogadni. |
(10) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programot végrehajtó intézkedéseknek – például kezdeményezéseknek, programoknak, beruházásoknak, projekteknek és megállapodásoknak – figyelembe kell venniük a taxonómiai rendelet 17. cikkében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet. |
(11) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az európai zöld megállapodás célkitűzéseit azzal a legkésőbb 2050-ig teljesítendő hosszú távú célkitűzésével összhangban, hogy a magas életminőséget bolygónk tűrőképességének határain belül tartsuk fenn, összhangban azzal, ami már a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban is szerepelt. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program – mint a 2030-ig tartó átfogó uniós környezetvédelmi cselekvési program – túlmutat az európai zöld megállapodáson. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései meghatározzák az uniós szakpolitikai döntéshozatal irányát, többek között az európai zöld megállapodás stratégiáiban és kezdeményezéseiben – például a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában és a szennyező anyag-mentességi cselekvési tervben – foglalt kötelezettségvállalásokra építve. |
(12) |
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (7) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) célja, hogy megerősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ, többek között a globális átlaghőmérséklet emelkedésének az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartásával és a hőmérséklet-emelkedés iparosodást megelőző szinthez képest 1,5 °C-ra való korlátozása érdekében tett erőfeszítésekkel, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait. |
(13) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program képezi az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérésének alapját, és azt össze kell hangolni a Párizsi Megállapodás, a riói egyezmények és más vonatkozó nemzetközi megállapodások céljaival. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program lehetővé teszi az uniós gazdaság olyan rendszerszintű megváltoztatását, amely bolygónk tűrőképességének határain belül biztosítja az olyan jóllétet, melynek során a növekedés regeneratív, továbbá azt is biztosítania kell, hogy a zöld átállás igazságos és inkluzív módon valósuljon meg, hozzájárulva egyben az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A Stockholmi Rezilienciaépítési Központ által kidolgozott modell szerint a környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fenntartható fejlődési célok megvalósítása megalapozza a társadalmi és gazdasági fenntartható fejlődési célokat, mivel társadalmaink és gazdaságaink függenek az egészséges bioszférától, és mivel a fenntartható fejlődés csak egy stabil és ellenálló bolygó biztonságos cselekvési mozgásterén belül valósulhat meg. Ahhoz, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a fenntarthatósági átállás megvalósításában, alapvető fontosságú lesz a fenntartható fejlődési célok Unió általi megvalósítása és a harmadik országok támogatása a fenntartható fejlődési célok megvalósításában. |
(14) |
Az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítására irányuló fellépést a szociális jogok európai pillérének megvalósításával összhangban kell végrehajtani. |
(15) |
Az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor az Unió különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket, és ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet” elven alapul. |
(16) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak igazságos és inkluzív módon fel kell gyorsítania az olyan klímasemleges, fenntartható, nem toxikus, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokra alapuló, reziliens és versenyképes körforgásos gazdaságra való zöld átállást, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz tőle. A zöld átállásnak egy olyan jólléti gazdaság keretében kell végbemennie, amelyben a növekedés regeneratív, és amely lehetővé teszi a rendszerszintű változást, amely elismeri, hogy társadalmaink jólléte és jóléte a stabil éghajlattól, az egészséges környezettől és a virágzó ökoszisztémáktól függ, és amely biztonságos cselekvési mozgásteret biztosít bolygónk tűrőképességének határain belül. Mivel a világ népessége és a természeti erőforrások iránti kereslet folyamatosan nő, a gazdasági tevékenységnek olyan fenntartható módon kell alakulnia, hogy az ne okozzon kárt, hanem éppen ellenkezőleg, fordítsa vissza az éghajlatváltozást, többek között a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával és visszafordításával védje, állítsa helyre és javítsa a környezet állapotát, előzze meg a környezetkárosodást, védje az egészséget és a jóllétet a negatív környezeti kockázatoktól és hatásoktól, előzze meg és minimalizálja a szennyezést, továbbá eredményezze a természeti tőke fenntartását és gazdagítását, valamint a fenntartható bioökonómia előmozdítását, ezáltal biztosítva a megújuló és nem megújuló erőforrások bőségét. A jólléti gazdaság a folyamatos kutatás és innováció, a termelési és fogyasztási minták átalakítása, valamint az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a közös alkotás révén erősíti a rezilienciát, és védi a jelen és a jövő nemzedékeinek jóllétét. |
(17) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak kiemelt tematikus célkitűzéseket kell meghatároznia az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a szárazföldi és tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a mérgező anyagoktól mentes körforgásos gazdaság, a szennyező anyag-mentes környezet, valamint a termelésből és a fogyasztásból eredő környezeti terhelés minimalizálása terén a gazdaság minden ágazatában. Ezek a kiemelt tematikus célkitűzések, amelyek a környezeti károk kiváltó okait és hatásait egyaránt kezelik, szervesen egymáshoz kapcsolódnak. Ezért elérésükhöz rendszerszintű megközelítésre van szükség. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak emellett azonosítania kell azokat az előfeltételeket, amelyek valamennyi érintett szereplő számára lehetővé teszik a hosszú távú és kiemelt tematikus célkitűzések koherens módon történő elérését. |
(18) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program keretében végzett hatásvizsgálatoknak figyelembe kell venniük a környezetre és az éghajlatra gyakorolt azonnali és hosszú távú hatások teljes körét, egy olyan integrált gazdasági, társadalmi és környezeti hatásvizsgálat részeként, amely kiterjed azok kumulatív hatásaira, valamint a cselekvés és a tétlenség költségeire is. E hatásvizsgálatoknak széles körű és átlátható konzultáción kell alapulniuk. A nyilvános konzultáció lezárását követő nyolc héten belül a Bizottságnak részletes visszajelzéssel kell szolgálnia az érdekelt felek által a konzultáció keretében adott válaszokról, külön rendszerezve az érdekelt felek különböző kategóriáitól érkező hozzászólásokat. |
(19) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program részét képezi egy olyan jólléti gazdaságra való átállás, amelyben a növekedés regeneratív, és az mind a 2030-as, mind a 2050-es kiemelt célkitűzések között szerepel. Ezen átállás biztosításához az Uniónak holisztikusabb megközelítést szükséges majd kidolgoznia a politikai döntéshozatal terén, többek között egy olyan összefoglaló eredménytábla alkalmazása révén, amely „a GDP-n túlmutatva” méri a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének végrehajtására irányuló uniós erőfeszítések részeként egy összefoglaló mutatókészlet foglalná össze a meglévő indikátorokat és nyomonkövetési folyamatokat, ugyanakkor – amennyiben lehetséges – tájékoztatást nyújtana a céltól való elmaradásról, és végső soron politikai áttekintést nyújtana a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Az említett mutatókészlet kidolgozása ezért előfeltételként szerepel a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programban. |
(20) |
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és az OECD környezettel foglalkozó globális fóruma kiemelte, hogy a környezeti változások nemspecifikus hatásokat is maguk után vonnak. A nemek szerint megkülönböztetett szerepek miatt a nők és a férfiak különböző mértékben vannak kitéve az éghajlatváltozás hatásainak, és az éghajlatváltozás hatásai súlyosbítják a nemek közötti egyenlőtlenségeket. Ezért annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nemek közötti egyenlőtlenségek állandósulása elkerülésének biztosításához, a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek eléréséhez kapcsolódó intézkedések és célok tekintetében nemi dimenzióra van szükség. |
(21) |
Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 35. cikke úgy rendelkezik, hogy az energiaunió helyzetéről szóló jelentésnek tartalmaznia kell egy arra vonatkozó elemet, hogy a tagállamok milyen előrehaladást értek el az energiatámogatások, különösen a fosszilis üzemanyagok támogatásának fokozatos kivezetése terén. Az említett rendelet 17. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság az Energiaunió-bizottság segítségével végrehajtási jogi aktusokat fogad el, többek között az energiatámogatások, különösen a fosszilis üzemanyagok támogatásának kivezetésére vonatkozó jelentéstétel módszertanára vonatkozóan. Emellett egy folyamatban lévő tanulmány eredményei alapján a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat a környezetre káros egyéb támogatások fokozatos kivezetésében. |
(22) |
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia szükségleteinek kielégítése érdekében, ideértve a Natura 2000-re és a zöld infrastruktúrára vonatkozó beruházási prioritásokat is, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy évente legalább 20 milliárd EUR-t kell felszabadítani a természetre fordított kiadásokra. Ehhez nemzeti és uniós szinten magán- és közfinanszírozást kell mozgósítani, többek között különböző programokon keresztül. |
(23) |
A Bizottság 2020. október 14-i, „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című közleményével összhangban a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak támogatnia kell az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzetközi együttműködés és partnerségek révén – a kétoldalú, regionális és többoldalú fórumokon, valamint harmadik országokkal együttműködve – előmozdítsa a vegyi anyagok megfelelő kezelését. Az Unió a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – többek között a vonatkozó jogszabályok szükség szerinti módosításával – biztosítani fogja, hogy az Unióban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne gyártsák exportra. |
(24) |
Az emberi tevékenységek széles körének, például – gyakran más tényezőkkel együttesen – a nem megfelelő földgazdálkodásnak, a földhasználat megváltoztatásának, a fenntarthatatlan mezőgazdasági gyakorlatoknak, a földterületek termelésből való kivonásának, a szennyezésnek, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatoknak és talajfedésnek tulajdoníthatóan, valamint a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás következtében az Unióban és világszerte is tovább romlik a termőföld és a talaj minősége, így csökken azok arra való képessége, hogy ökoszisztéma-szolgáltatásokat és funkciókat biztosítsanak. |
(25) |
A globális élelmiszerrendszer – a mezőgazdaságot, a halászatot és az akvakultúrát is beleértve – továbbra is az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás, többek között a globális erdőirtás egyik fő mozgatórugója. Az Unióban a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének biztosítása érdekében az uniós élelmiszerrendszer átalakítására van szükség. |
(26) |
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és világjárványokról szóló munkaértekezletről készült 2020. október 29-i jelentése szerint a világjárványok mögöttes okai ugyanazok a globális környezeti változások, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást is előidézik, ideértve a földhasználat megváltoztatását, a mezőgazdaság terjeszkedését és intenzívebbé válását, valamint a vadon élő állatok és növények kereskedelmét és fogyasztását, és egyéb mozgatórugókat. Az éghajlatváltozás szerepet játszott a betegségek megjelenésében, és valószínűleg jelentős jövőbeli járványveszélyt fog okozni, miközben a biológiai sokféleség csökkenése a tájak átalakulásával is összefügg, és egyes esetekben növelheti az újonnan megjelenő betegségek kockázatát. A jelentés szerint a tétlenség költsége jelentősen meghaladja a vadon élő állatok és növények kereskedelmének és a földhasználat megváltoztatásának csökkentésén, valamint az „egy egészség” megközelítés jegyében végzett felügyelet fokozásán alapuló, a világjárványok megelőzésére irányuló globális stratégiák végrehajtásának költségét. |
(27) |
A Covid19-világjárvány, amely példa nélküli egészségügyi és gazdasági világválsághoz vezetett, ismét megmutatta annak fontosságát, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során alkalmazni kell a több ágazatot átfogó „egy egészség” megközelítést, amely elismeri, hogy az emberi egészség a környezet állapotától függ, és összefügg annak alkotóelemeivel és tényezőivel, például az állati egészséggel, valamint hogy az egészséget fenyegető veszélyek kezelését célzó fellépéseknek figyelembe kell venniük az egészségügy és a környezet kölcsönös viszonyának bonyolult összefüggéseit. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az „egy egészség” megközelítés teljes mértékben beépüljön a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szintjébe. |
(28) |
A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való, az Egyesült Nemzetek Szövetsége Emberi Jogi Tanácsának 48/13. sz. határozatában megfogalmazott jog elismerése felé tett előrelépés előfeltétele a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének. |
(29) |
Az „ökoszisztéma-alapú megközelítés” fogalmát a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény egy olyan, a földdel, vízzel és élő erőforrásokkal való integrált gazdálkodásra vonatkozó stratégiaként határozza meg, amely előmozdítja a méltányos módon történő megőrzést és fenntartható használatot annak érdekében, hogy elősegítse az említett egyezmény három célkitűzése, nevezetesen a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható felhasználása és előnyeinek megosztása közötti egyensúly megteremtését. |
(30) |
Az EEA „Természetalapú megoldások Európában: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére vonatkozó politika, ismeretek és gyakorlat” című jelentése szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló természetalapú megoldások olyan intézkedések, amelyek az ökoszisztémák helyreállítása és védelme érdekében, valamint azért, hogy segítsék a társadalmat az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban és a további felmelegedés lassításában, együttműködnek a természettel és erősítik azt, miközben számos további előnyt nyújtanak. A természetalapú megoldások végrehajtásának összhangban kell lennie a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel. |
(31) |
A természetitőke-számvitelnek – amely egy olyan eszköz, amely a természeti tőke állományában bekövetkező különböző léptékű változások mérésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékének a számviteli és jelentéstételi rendszerekbe történő integrálására irányul – támogatnia kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint a biológiai sokféleség védelmére és helyreállítására irányuló ambiciózus célok és intézkedések felé tett előrehaladás mérését, amelyet azonban nem helyettesíthet. |
(32) |
A tengeri és part menti ökoszisztémák, például a mangroveerdők, a korallzátonyok, a sós mocsarak és a tengeri fűágyak állapota egyre romlik, és negatív hatást gyakorolnak rájuk az olyan káros gyakorlatok, szennyezések és folyamatok, mint az eutrofizáció és a savasodás, ami kihat az általuk biztosított biológiai sokféleségre, ökoszisztéma-szolgáltatásokra és funkciókra, valamint arra, hogy képesek legyenek szénelnyelőként működni. Sürgős fellépésre van szükség a tengeri és part menti ökoszisztémák, köztük az óceánfenék védelme és helyreállítása érdekében. Az óceánok védelme és megőrzése globális kihívás és kollektív felelősség, és szükség van a tudatosság növelésére és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek javítására annak előmozdítása érdekében, hogy a társadalom valamennyi szintje és szereplője hatékony intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre. |
(33) |
A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai várhatóan tovább fognak növekedni az elkövetkező években, ami a fejlődő országokra és a veszélyeztetett lakossági csoportokra gyakorolja majd a legsúlyosabb hatást. A reziliencia kiépítésének elősegítése és a harmadik országoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint a biológiai sokféleség védelmére irányuló erőfeszítéseikben való támogatása érdekében az Unió és a tagállamok által a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét, a Párizsi Megállapodást és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény 2020 utáni globális keretét, továbbá összhangban kell lennie a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseivel. Az Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a Párizsi Megállapodást és az egyéb nemzetközi éghajlatváltozási és környezetvédelmi megállapodásokat a méltányosság, valamint a közös, de differenciált felelősség és az eltérő képességek elveit tükröző módon hajtsák végre, amint azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése rögzíti. |
(34) |
A harmadik országokkal – köztük a fejlődő országokkal – folytatott zöld diplomácia és megerősített együttműködés, valamint a jó globális környezetvédelmi irányítás támogatása – beleértve az információhoz való hozzáférés előmozdítását, a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítását környezeti ügyekben – kulcsfontosságú a fenntartható fejlődési célok, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez. Alapvető fontosságú továbbá az Unió valamennyi belső és külső politikája közötti szinergia és koherencia biztosítása, ideértve a kereskedelempolitikákat és megállapodásokat is, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tiszteletben tartása. |
(35) |
mivel a környezetvédelmi politika nagymértékben decentralizált, a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérésére irányuló intézkedéseket a kormányzás különböző szintjein, azaz uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten kell meghozni, együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva a több szintű kormányzás tekintetében. A hatékony nyomon követés, végrehajtás, érvényesítés és elszámoltathatóság alapvető fontosságú, és hatékony irányításra van szükség a szakpolitikák közötti koherencia biztosítása érdekében. A szakpolitika kidolgozása és végrehajtása terén fokozottan kell érvényesíteni az integrált megközelítést a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzések közötti szinergiák maximalizálása érdekében, módszeresen ellenőrizve és adott esetben értékelve az ezek közötti lehetséges kompromisszumokat, valamint módszeresen értékelve a veszélyeztetett és marginalizált csoportok szükségleteit. Ennek az integrált megközelítésnek meg kell felelnie valamennyi régió – többek között a városi és vidéki térségek, valamint a legkülső régiók – sajátos igényeinek. Ezenkívül a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program eredményességének biztosítása érdekében fontos a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvétele, és az igazságszolgáltatáshoz való jog, beleértve a döntéshozatal valamennyi szintjén tevékenykedő hatóságok, a nem kormányzati szereplők és a szélesebb nyilvánosság átlátható módon történő bevonását és az ezek között folytatott átlátható együttműködést a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (9) (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) összhangban. |
(36) |
A Bizottságnak értékelnie kell a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek az Unió és a tagállamok általi megvalósítása terén elért eredményeket a fenntarthatóság, a jóllét és a reziliencia irányába történő igazságos és inkluzív, a bolygónk tűrőképességét figyelembe vevő átállással összefüggésben. Ez összhangban van a tagállamok állam- vagy kormányfői által a Portói Nyilatkozatban, a Tanács 2019. október 24-i, a gazdaság jóllétéről szóló következtetéseiben, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által a „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagában megfogalmazott felhívásokkal, hogy a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérése „GDP-n túlmutató” módon történjen, és elinduljunk afelé, hogy a jóllét a szakpolitika iránytűjeként érvényesüljön, amelyet az OECD is támogat. |
(37) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének érdekében megtett előrehaladás értékelésének tükröznie kell az adatok és a mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Összhangban kell lennie – azok sérelme nélkül – a környezetvédelmi és éghajlat-politika bizonyos specifikusabb vonatkozásait lefedő nyomonkövetési és irányítási eszközökkel, például különösen az (EU) 2018/1999 rendelettel, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának a Bizottság által a 2016. május 27-i, „Az uniós környezetvédelmi politikák hatásának erősítése végrehajtásuk rendszeres felülvizsgálata révén” című közleményében bejelentett felülvizsgálatával, és a körforgásos gazdaságra, a szennyező anyag-mentességre, a biológiai sokféleségre, a levegőre, a vízre, a talajra, a hulladékra vagy bármely más környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési eszközökkel. Az európai szemeszterrel, a fenntartható fejlődési célok nyomonkövetéséről szóló Eurostat-jelentés és a Bizottság „2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés” című, 2020. szeptember 9-i közleménye alapján alkalmazott eszközökkel együtt a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének érdekében megtett előrehaladás értékelése a nyomonkövetési és irányítási eszközök több területet érintő, koherens és összehangolt – a környezeti tényezők mellett társadalmi és gazdasági tényezőket is érintő – tárának részét kell, hogy képezze. |
(38) |
A bolygónk tűrőképességének határaira és a környezeti lábnyomra vonatkozó tudásalap további bővítése, valamint a releváns mutatókészletek bővítése fontos a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései, különösen annak hosszú távú kiemelt célkitűzése szempontjából. |
(39) |
Szilárd és érdemi adatokra és mutatókra van szükség a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének érdekében megtett előrehaladás nyomon követéséhez. A Bizottságnak, az EEA-nak és más érintett ügynökségeknek az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal összhangban hozzá kell férniük a tagállamok által szolgáltatott adatokhoz és mutatókhoz, amelyeket újra felhasználhatnak és építhetnek rájuk. Emellett lehetővé kell tenni más adatforrások, például az Unió Föld-megfigyelési programjából (Kopernikusz), az európai erdőtűz-információs rendszerből, a biológiai sokféleség európai információs rendszeréből, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerből és az európai árvíz-előrejelző rendszerből származó műholdas adatok és feldolgozott információk, és olyan adatplatformok használatát is, mint az európai tengeri megfigyelési és adathálózat, valamint a vegyi anyagok nyomon követésére szolgáló információs platform. A modern digitális eszközök és a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi az adatok hatékony módon történő kezelését és elemzését, és ezáltal csökkenti az adminisztratív terheket, miközben növeli az időszerűséget és minőséget. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzései elérésének érdekében megtett előrehaladás értékeléséhez az uniós jogban meghatározott, jogilag kötelező erejű célok mellett jogilag nem kötelező erejű célokat is fel lehetne használni. |
(40) |
Ezenkívül a 2003/4/EK (10), a 2007/2/EK (11) és az (EU) 2019/1024 (12) európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott követelményekkel összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának nyomonkövetésére szolgáló releváns adatok, információk és mutatók szabadon hozzáférhetőek és megkülönböztetéstől mentesek legyenek, nyílt hozzáféréssel rendelkezzenek, megfelelőek, kiváló minőségűek, összehasonlíthatóak, naprakészek, felhasználóbarátak és online könnyen hozzáférhetők legyenek. |
(41) |
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az EEA-t és az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: az ECHA), valamint a tagállamokat megfelelő kapacitással és elegendő erőforrással kell ellátni, hogy megbízható, hozzáférhető és átlátható tudás- és tényalapot tudjanak biztosítani az európai zöld megállapodás stratégiai prioritásainak megvalósításához és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program keretében elért előrehaladás értékeléséhez. Adott esetben más szerveket és ügynökségeket is be kell vonni, és azoknak hozzá kell járulniuk az említett stratégiai prioritások megvalósításához, valamint az említett előrehaladás értékeléséhez. |
(42) |
Az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében általános cselekvési programokat fogad el, amelyek meghatározzák az Unió környezetpolitikája területén elérendő elsődleges célkitűzéseket. Mivel az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény tartalmaz egy ütemtervet a következő évek környezeti és éghajlati relevanciájú kiemelt intézkedéseiről, kivételesen e határozat nem határozza meg a kiemelt célkitűzéseinek a 2025-ig tartó időszakban történő elérésére irányuló intézkedéseket. Erre azonban szükség lesz majd a 2024 utáni időszakban, amikorra az európai zöld megállapodás kiemelt intézkedéseit már várhatóan megvalósították, annak biztosítása érdekében, hogy az e határozatban meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések elérhetőek legyenek, és hogy a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program továbbra is meghatározza az uniós környezetvédelmi politika átfogó jövőképét. Erre azért is szükség van, hogy tiszteletben lehessen tartani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EUMSZ 192. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti előjogait, a Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke szerinti előjogainak sérelme nélkül. E célból a Bizottságnak 2024. március 31-ig félidős felülvizsgálatot kell végeznie, amelyet adott esetben – a kiemelt tematikus célkitűzések elérése érdekében – 2025. március 31-ig egy, az e határozatot egy melléklettel kiegészítő jogalkotási javaslatnak kell követnie. |
(43) |
A változó szakpolitikai célkitűzések és az előrehaladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak 2029-ben értékelnie kell a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére, amely tartalmazza az említett értékelés megállapításait, és amelyet adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslatnak kell követnie. Ezt a jogalkotási javaslatot kellő időben kell benyújtani a nyolcadik és a kilencedik környezetvédelmi cselekvési program közötti törés elkerülése érdekében. |
(44) |
Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt cselekvési program terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy
(1) Ez a határozat egy általános környezetvédelmi cselekvési programot határoz meg a 2030. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan (a továbbiakban: a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program). Ez a határozat megállapítja a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseit és azonosítja az említett kiemelt célkitűzések eléréséhez szükséges előfeltételeket. Ez a határozat a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program kiemelt célkitűzéseinek elérése érdekében az Unió és tagállamai által megtett előrehaladás mérésére nyomonkövetési keretet, és ezen kiemelt célkitűzések elérésének érdekében egy irányítási mechanizmust hoz létre.
(2) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a klímasemleges, fenntartható, mérgező anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló, reziliens és versenyképes körforgásos gazdaságra való zöld átállást, valamint hogy megóvja, helyreállítsa és javítsa a környezet állapotát, többek között megállítva és megfordítva a biológiai sokféleség csökkenését. Az európai zöld megállapodásra építve támogatja és megerősíti az integrált szakpolitikai és végrehajtási megközelítést.
(3) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és annak fenntartható fejlődési céljaiban meghatározott környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések, valamint a multilaterális környezetvédelmi és éghajlatvédelmi megállapodásokban kitűzött célkitűzések megvalósításának alapját jelenti.
(4) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program nyomonkövetési kerete hozzájárul a fenntarthatóság, a jóllét és a reziliencia irányába tett előrehaladás mérésére irányuló uniós erőfeszítésekhez.
(5) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program az elővigyázatosság, a megelőzés és a környezeti károk forrásuknál való elhárítása elvén, valamint a „szennyező fizet” elven alapul.
2. cikk
Kiemelt célkitűzések
(1) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú kiemelt céljaként azt kell kitűzni, hogy az emberek legkésőbb 2050-ig bolygónk tűrőképességének határain belül jól éljenek egy olyan jólléti gazdaságban, ahol semmi nem megy veszendőbe, a növekedés regeneratív, az Unión belül megvalósul a klímasemlegesség, és ahol jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek. Az egészséges környezet megalapozza minden ember jóllétét, és egy olyan környezetet jelent, amelyben megvalósul a biológiai sokféleség megóvása, az ökoszisztémák gyarapodnak, valamint megvalósul a természet védelme és helyreállítása, fokozott rezilienciát biztosítva az éghajlatváltozáshoz, az időjáráshoz és az éghajlathoz kapcsolódó katasztrófákkal és más környezeti kockázatokkal szemben. Az Unió globális szinten meghatározó szerepet játszik a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításában, a generációk közötti felelősség által vezérelve.
(2) A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak a 2030. december 31-ig tartó időszakra a következő hat, egymással összefüggő kiemelt tematikus célkitűzése van:
a) |
az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és előrelátható csökkentése, egyben az ilyen gázok természetes elnyelésének növelése az Unióban az 2030-ig elérendő üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték elérése érdekében az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint, összhangban az Unió éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel, biztosítva az igazságos átmenetet, amely senkit nem hagy hátra; |
b) |
folyamatos előrehaladás – többek között ökoszisztéma-alapú megközelítések alapján – az alkalmazkodóképesség növelése és általános érvényesítése terén, a reziliencia és az alkalmazkodás erősítése terén, valamint az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén a környezetben, a társadalomban és a gazdaság minden ágazatában, az időjárási és éghajlati katasztrófák megelőzésének és az azokra való felkészültségnek a javítása mellett; |
c) |
előrelépés egy olyan jólléti gazdaság felé, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz tőle és a mérgező anyagoktól mentes körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása, amelyben a növekedés regeneratív, az erőforrásokat hatékonyan és fenntarthatóan hasznosítják, és a hulladékhierarchiát alkalmazzák; |
d) |
szennyező anyag-mentességre törekvés, többek között a káros vegyi anyagok tekintetében is, a mérgező anyagoktól mentes környezet – ideértve a levegő, a víz és a talaj mérgezőanyag-mentességét, valamint a fény- és a zajszennyezés tekintetében is – megteremtése, és az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezeti kockázatokkal és negatív hatásokkal szembeni védelme érdekében; |
e) |
a tengeri és a szárazföldi biológiai sokféleség és a védett területeken belüli vagy kívüli szárazföldi vizek biológiai sokféleségének védelme, megőrzése és helyreállítása, többek között a biológiai sokféleség csökkenésének megállításával és visszafordításával, valamint az ökoszisztémák állapota, funkcióik és az általuk biztosított szolgáltatások javításával, továbbá a környezet állapotának javításával, különösen a levegő, a víz és a talaj tekintetében, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelem révén; |
f) |
a fenntarthatóság környezeti aspektusának előmozdítása, valamint az uniós termeléssel és fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések jelentős csökkentése, különösen az energia, az ipar, az épületek és az infrastruktúra, a mobilitás, a turizmus, a nemzetközi kereskedelem és az élelmiszerrendszer területén. |
3. cikk
A kiemelt célkitűzések eléréséhez szükséges előfeltételek
A 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések eléréséhez a Bizottságnak, a tagállamoknak, a regionális és helyi hatóságoknak és az érdekelt feleknek – adott esetben – a következőket kell megtenniük:
a) |
a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos uniós jogszabályok és stratégiák eredményes, gyors és teljeskörű végrehajtásának biztosítása, valamint a környezeti teljesítmény terén a kiválóságra való törekvés uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között elegendő igazgatási és megfelelésbiztosítási kapacitás biztosítása révén a környezetvédelmi politikák végrehajtásának rendszeres felülvizsgálatában meghatározottak szerint, a szakemberek olyan hálózatainak támogatása és az azokkal folytatott együttműködés révén, mint amilyen például a környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat, az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat, a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fóruma és a Környezeti Bűnözés Elleni Európai Hálózat; |
b) |
az uniós környezetvédelmi jog érvényesítésének előtérbe helyezése a végrehajtás elmaradása esetén, többek között kötelezettségszegési eljárások révén, valamint annak biztosításával, hogy e célra elegendő pénzügyi és emberi erőforrást különítsenek el, továbbá hogy az ezen eljárásokra vonatkozó információk teljeskörűek és könnyen hozzáférhetők legyenek, az uniós jog tiszteletben tartása mellett; |
c) |
iránymutatás és ajánlások javítása, többek között a hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók vonatkozásában az uniós környezetvédelmi jognak való meg nem felelés kockázatainak csökkentése érdekében, valamint a környezetvédelmi felelősséggel kapcsolatos fellépések és a meg nem felelésre adott válaszok fokozása, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályokban, például a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) megállapított környezeti bűnözésre vonatkozó igazságügyi együttműködés és az azzal szembeni bűnüldözés megerősítése; |
d) |
a szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó integrált megközelítés megerősítése, különösen az alábbiak révén:
|
e) |
egy, a „GDP-n túlmutató” összefoglaló eredménytábla és mutatókészlet kidolgozása, amely többek között az összes érdekelt féllel folytatott célzott konzultáción, valamint egy olyan jelentésen alapul, amely azonosítja a társadalmi, gazdasági és környezeti haladást mérő meglévő uniós szintű mutatókészletek, nyomonkövetési keretek és eljárások közötti összefüggéseket, és amely intézkedéseket javasol a meglévő eredménytáblák és mutatókészletek észszerűsítésének módjára vonatkozóan; |
f) |
annak biztosítása, hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos hatásokból és szakpolitikákból eredő társadalmi egyenlőtlenségek a lehető legkisebbek legyenek, és hogy a környezet és az éghajlat védelme érdekében hozott intézkedéseket társadalmilag méltányos és befogadó módon hajtsák végre; |
g) |
a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az éghajlat- és környezetvédelmi politikákban, többek között a nemi dimenziónak a politikai döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszába történő beépítése révén; |
h) |
a környezeti szempontból kedvező hatású ösztönzők megerősítése, valamint a környezeti szempontból káros támogatások, különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának haladéktalan kivezetése uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, többek között az alábbiak révén:
|
i) |
a biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvés általános érvényesítése az Unió szakpolitikáiban, valamint hozzájárulás azon átfogó célkitűzés eléréséhez, hogy 2024-ben biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretben eszközölt éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az említett éves kiadások 10 %-át, e kiadások hatékony, átlátható és átfogó módszertan révén történő nyomon követésével, figyelembe véve egyúttal az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti átfedéseket is; |
j) |
az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség hatékony általános érvényesítésének és vizsgálatának biztosítása az uniós költségvetésben, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozás közötti összhang biztosítása; |
k) |
a vegyi anyagok hatékony és eredményes kezelésének előmozdítása nemzetközi szinten, valamint az Unióban nem engedélyezett anyagok globális betiltásának előmozdítása; |
l) |
az aggodalomra okot adó anyagok, köztük a különös aggodalomra okot adó anyagok, az endokrin károsító anyagok, a nagyon perzisztens vegyi anyagok, a neurotoxikus anyagok és az immuntoxikus anyagok gyors helyettesítése, valamint a vegyi anyagok kombinált hatásainak, az anyagok nanoformáinak és a termékekből származó veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség kezelése, értékelve az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásukat, beleértve az éghajlatot és a biológiai sokféleséget is, előmozdítva ugyanakkor a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi és más anyagokat, valamint fokozva és összehangolva az állatkísérletek alternatívái fejlesztésének és validálásának előmozdítását; |
m) |
a talajromlás kezelése, valamint a talaj védelmének és fenntartható használatának biztosítása, többek között egy talajegészségre vonatkozó, 2023-ig kiadandó jogalkotási javaslat révén; |
n) |
az uniós élelmiszerrendszer átalakítása annak érdekében, hogy az többek között hozzájáruljon a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához az Unión belül és kívül, valamint magas szintű állatjólétet biztosítson, miközben igazságos átmenetet biztosít az érintett érdekelt felek számára; |
o) |
az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet közötti összefüggések holisztikus felismerése az „egy egészség” megközelítés szakpolitikai döntéshozatalba való integrációja révén; |
p) |
előrelépés a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog nemzetközi elismerése felé; |
q) |
az ökoszisztéma-megközelítések és a zöld infrastruktúra teljeskörű kihasználása, ideértve a biológiai sokféleséget támogató, természetalapú megoldásokat, annak biztosítása mellett, hogy azok végrehajtása helyreállítsa a biológiai sokféleséget és fokozza az ökoszisztémák integritását és összekapcsoltságát, egyértelmű járulékos társadalmi előnyökkel járjon, ami megköveteli az őslakos népek és helyi közösségek teljeskörű bevonását és beleegyezését, és ne váltsa fel vagy ássa alá a biológiai sokféleség védelme vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében az Unión belül hozott intézkedéseket; |
r) |
a meglévő eszközök és módszerek felhasználása, valamint a természetalapú megoldások nyomonkövetési módszereinek, értékelési eszközeinek és mérhető mutatóinak további javítása; |
s) |
az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának jelentős csökkentése a bolygónk tűrőképességének való mielőbbi megfelelés érdekében, adott esetben 2030-ig szóló uniós csökkentési célok bevezetése révén is; |
t) |
a fenntartható fejlődési célok, valamint a környezeti és éghajlati célkitűzések hatékony integrálása a gazdasági kormányzás európai szemeszterébe – nem sértve annak eredeti célját –, többek között a nemzeti reformprogramokba és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe; |
u) |
az erőforrások mobilizálása és a köz- és magánforrásokból – többek között az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló alapokból és eszközökből – elegendő fenntartható beruházás biztosítása az Európai Beruházási Bankon keresztül és nemzeti szinten, összhangban az Unió fenntartható finanszírozásra vonatkozó szakpolitikai menetrendjével; |
v) |
a környezetvédelmi adók, a piaci alapú eszközök és a környezetbarát költségvetés-tervezési és finanszírozási eszközök – köztük a társadalmilag méltányos átállás biztosításához szükséges eszközök – lehető legjobb kihasználása, valamint a vállalkozások és más érdekelt felek támogatása a természeti tőkére vonatkozó standard számviteli gyakorlatok kidolgozásában és alkalmazásában; |
w) |
annak biztosítása, hogy az uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű környezetvédelmi politikák és intézkedések a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken és technológiákon alapuljanak, valamint a környezetvédelmi tudásalap – ideértve az őslakosok és a helyiek tudását is – és annak felhasználásának erősítése, többek között a kutatás, az innováció, a zöld készségek előmozdítása, a képzés és az átképzés, valamint a környezeti és ökoszisztéma-alapú számvitel megerősítése révén; |
x) |
a tudásalap fejlesztése és megszilárdítása többek között a rendszerszintű változás követelményeiről, az elszigetelt és ágazati alapú szakpolitikai fókuszról a szakpolitikai koherencia rendszerszintű megközelítésére való áttérés módjáról, valamint a különböző ökoszisztémák üvegházhatásúgáz-nyelőként és -tárolóként való működéséről; |
y) |
a digitális és adatalapú technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a környezetvédelmi politika támogatása érdekében, többek között, az ökoszisztémák állapotára vonatkozó – amennyiben lehetséges – valós idejű adatok és információk biztosítása révén, az e technológiák környezeti lábnyomának minimalizálására irányuló erőfeszítések fokozása mellett, valamint az adatok és információk átláthatóságának, hitelességének, interoperabilitásának és nyilvános hozzáférhetőségének biztosításával; |
z) |
a releváns mutatókészletek hiányosságainak megszüntetése és optimalizálása, például a rendszerszintű változásokkal, bolygónk tűrőképességének határaival, az Unió termelési és fogyasztási lábnyomával, valamint a környezeti és társadalmi-gazdasági tényezők – például a környezeti változásokból eredő egyenlőtlenségek – közötti kapcsolódási pontok kezelésével kapcsolatos mutatókészletek tekintetében, biztosítva ugyanakkor, hogy a mutatókészletek a szakpolitikai döntéshozatal minden szintjén összehasonlíthatók legyenek; |
aa) |
a civil társadalom széles körű támogatásának mobilizálása, együttműködés a vállalkozásokkal, különösen a kis- és középvállalkozásokkal, a szociális partnerekkel, a polgárokkal, a közösségekkel és más érdekelt felekkel; |
ab) |
a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések elérésének fontosságával kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a polgárok cselekvőképességének erősítése többek között a viták és a kommunikáció minden szinten történő előmozdítása, az egész életen át tartó környezetvédelmi oktatás, a civil részvétel és a közösségvezérelt fellépések előmozdítása révén; |
ac) |
hozzájárulás a civil társadalom, a hatóságok, a polgárok és a közösségek, a szociális partnerek és a magánszektor támogatásához az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, hatásuk felmérésében és az ilyen kockázatok megelőzésére, csökkentésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések meghozatalában, valamint a tudásbeli hiányosságok felszámolásában való részvételük előmozdítása, többek között a környezeti kérdések és a megfelelési hiányosságok polgárok általi megfigyelésének és jelentésének ösztönzésével, ideértve a digitális technológiákat alkalmazó civil tudomány bevált gyakorlatainak előmozdítását; |
ad) |
az együttműködés ösztönzése a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programhoz kapcsolódó stratégiák, szakpolitikák, illetve jogszabályok kidolgozása és végrehajtása terén, valamint a regionális és helyi hatóságok teljeskörű részvételének biztosítása a környezetvédelmi politikai döntéshozatal valamennyi dimenziójában a városi és vidéki területeken, beleértve a legkülső régiókat is, egy együttműködésen alapuló és többszintű megközelítés révén, valamint annak biztosítása, hogy a regionális és a helyi közösségek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek a helyi szintű végrehajtáshoz; |
ae) |
az éghajlat- és környezetvédelmi politika területén az összes uniós intézmény, többek között a Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködés megerősítése a megerősített együttműködésük keretében, valamint annak feltárása, hogy miként lehetne javítani a párbeszédet és az információmegosztást; |
af) |
az Aarhusi Egyezménnyel összhangban az átláthatóságra, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó magas szintű normák hatékony alkalmazása uniós és tagállami szinten egyaránt; |
ag) |
a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó adatok és bizonyítékok nyilvánosan, könnyen hozzáférhető és érthető módon történő elérhetővé tétele, a területspecifikus jogszabályok bizalmas kezelésre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül; |
ah) |
a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések globális megvalósításának támogatása, a belső és külső megközelítések közötti koherencia és az összehangolt fellépés biztosítása, különösen az alábbiak tekintetében:
|
4.cikk
Nyomonkövetési keret és irányítás
(1) A Bizottság – függetlenségük sérelme nélkül – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az EEA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az ECHA) támogatásával évente nyomon követi és értékeli az Unió és a tagállamok által a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések elérése terén elért előrehaladást és erről jelentést készít, figyelembe véve a 3. cikkben megállapított előfeltételeket, valamint a rendszerszintű változás eléréséről szóló átfogó célt. A nyomonkövetésből, értékelésből és jelentéstételből származó információkat nyilvánosan és könnyen elérhetően hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben említett nyomon követés, értékelés és jelentéstétel célja a magas szintű stratégiai politikai kommunikáció elősegítése. Az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően a Bizottság 2022. május 2-ig benyújt egy nyomonkövetési keretet, amely korlátozott számú kiemelt mutatón, többek között – amennyiben rendelkezésre állnak – olyan rendszerszintű mutatókon alapul, amelyek kezelik például a környezetvédelem és a társadalom, illetve a környezetvédelem és a gazdaság kapcsolatát. Az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a kiemelt mutatók listájának stabilnak kell maradnia. Szükség esetén azonban azt aktualizálni kell, hogy adott esetben tükrözze a szakpolitika és a mutatók legújabb fejleményeit.
(3) Az (1) bekezdésben említett nyomon követésnek és értékelésnek tükröznie kell az adatok és mutatók hozzáférhetőségével és relevanciájával kapcsolatos legújabb fejleményeket, és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a tagállamokban és az uniós szinten rendelkezésre álló adatokra kell épülnie, különösen az EEA és az európai statisztikai rendszerből szolgáltatott adatokra és mutatókra. Összhangban kell állnia a környezetvédelmi és éghajlat-politikára vonatkozó egyéb nyomonkövetési, jelentéstételi és irányítási keretekkel és gyakorlatokkal, és nem sértheti azokat. Olyan módszertanon kell alapulnia, amely a 2. cikkben meghatározott kiemelt célkitűzések és a kiválasztott kiemelt mutatók tekintetében lehetőség szerint lehetővé teszi a céloktól való elmaradás mérését.
(4) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente számba veszi és véleményt cserél az (1) bekezdésben említett értékelésről, valamint a meghozott intézkedésekről és a lehetséges jövőbeli intézkedésekről.
(5) Az EEA és az ECHA támogatja a Bizottságot az adatok, mutatók és tudás rendelkezésre állásának és relevanciájának javításában, különösen a következők megvalósítása révén:
a) |
adatok és bizonyítékok gyűjtése, feldolgozása és jelentése modern digitális eszközök segítségével, az adatgyűjtést és -kezelést, valamint a harmonizált mutatók kialakítását szolgáló módszertanok fejlesztése mellett; |
b) |
az alapkutatás, a feltérképezés és a nyomon követés megerősítése és támogatása; |
c) |
a tagállamokkal együttműködésben a nyomonkövetési adatok hiányosságainak megszüntetésére irányuló munka, a rendszerszintű változás szükségességének figyelembevételével; |
d) |
szakpolitikai szempontból releváns és rendszerszintű elemzések készítése, valamint hozzájárulás a szakpolitikai célkitűzések uniós és nemzeti szintű végrehajtásához, többek között a célkitűzések elérésének felgyorsítására irányuló ajánlások előterjesztése révén; |
e) |
a környezeti, egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásokra vonatkozó adatok integrálása, és az egyéb rendelkezésre álló – például a Kopernikusz által szolgáltatott – adatok és szolgáltatások maradéktalan kiaknázása; |
f) |
hozzájárulás az ökológiai fordulópontokkal kapcsolatos kritikus tudáshiány megszüntetéséhez, a régiók közötti földrajzi és ökológiai különbségek figyelembevételével; |
g) |
kvantitatív és kvalitatív eszközök – többek között előrejelzések és modellek – kidolgozása, amelyek többek között információval szolgálhatnak a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikák lehetséges jövőbeli rendszerszintű hatásairól, valamint a céloktól való elmaradásról; |
h) |
az adatok rendelkezésre állásának és interoperabilitásának, valamint az adatokhoz való hozzáférésnek a további javítása az uniós programokon keresztül; |
i) |
az átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása. |
(6) A Bizottság rendszeresen megvizsgálja az adatok és tudás iránti uniós és nemzeti szintű igényeket, beleértve az EEA és az ECHA, valamint adott esetben más európai szervek és ügynökségek (5) bekezdésben említett feladatok ellátásával összefüggő kapacitását.
5. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2024. március 31-ig félidős értékelést készít a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések elérése terén megtett előrehaladásról, figyelembe véve a 3. cikkben megállapított előfeltételek állapotát, valamint a rendszerszintű változások nyomon követése és értékelése terén elért előrehaladást. A Bizottság adott esetben a félidős felülvizsgálat eredményének fényében javaslatot tesz a 4. cikk (2) bekezdésében említett kiemelt mutatók módosítására. A félidős felülvizsgálat a 4. cikk (1) bekezdése szerint elvégzett értékeléseken és egyéb releváns megállapításokon alapul. A Bizottság a félidős felülvizsgálatról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett félidős felülvizsgálat, az Európai Parlament és a Tanács által az említett felülvizsgálatra adott lehetséges válaszok, az egyéb releváns szakpolitikai fejlemények és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az európai környezet helyzetképére és kilátásaira vonatkozó legutóbbi jelentése fényében – a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiemelt tematikus célkitűzések elérése érdekében – a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programnak egy, a 2025. utáni időszakra vonatkozó, az említett célkitűzések elérését célzó intézkedések listáját, valamint ezen intézkedések ütemezését tartalmazó melléklettel való kiegészítése céljából.
6. cikk
Értékelés
A Bizottság 2029. március 31-ig értékeli a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programot. A Bizottság az említett értékelés főbb megállapításait tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet 2029. december 31-ig adott esetben a következő környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó jogalkotási javaslat követ.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, 2022. április 6-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
C. BEAUNE
(1) HL C 123., 2021.4.9., 76. o.
(2) HL C 106., 2021.3.26., 44. o.
(3) Az Európai Parlament 2022. március 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. március 29-i határozata.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(7) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(9) HL L 124., 2005.5.17., 4. o.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/37 |
A TANÁCS (EU) 2022/592 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. április 11.)
az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 359/2011/EU rendeletet. |
(2) |
A 2011/235/KKBP tanácsi határozat (2) felülvizsgálata alapján a Tanács úgy határozott, hogy az abban meghatározott korlátozó intézkedéseket 2023. április 13-ig meg kell újítani. |
(3) |
A 359/2011/EU rendelet I. mellékletében jegyzékbe vett három személy elhunyt, és a rájuk vonatkozó bejegyzéseket törölni kell az említett mellékletből. A Tanács azt is megállapította, hogy a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő 25 személyre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni. |
(4) |
A 359/2011/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 359/2011/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Luxembourgban, 2022. április 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.
(2) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).
MELLÉKLET
A 359/2011/EU rendelet I. melléklete („A 2. cikk (1) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke”) a következőképpen módosul:
1. |
A 27. bejegyzést (ZARGAR Ahmad-ra vonatkozóan), a 38. bejegyzést (FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan-ra vonatkozóan) és a 41. bejegyzést (HEJAZI Mohammad-ra vonatkozóan) el kell hagyni a „Személyek” címszó alatti jegyzékből. |
2. |
A következő 25 személyre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek: |
Személyek
|
Név |
Azonosító adat |
Indoklás |
A jegyzékbe való felvétel időpontja |
„1. |
AHMADI-MOQADDAM Esmail |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1961 Nem: férfi |
2021. szeptember 20. óta a Honvédelmi Egyetem és Kutatási Főintézet (University and Higher National Defence Research Institute) igazgatója. Korábban a fegyveres erők (Armed Forces) vezérkari főnökének biztonsági ügyekért felelős vezető tanácsadója. 2005-től 2015 elejéig az Iráni Nemzeti Rendőrség (Iran’s National Police) vezetője. 2011. januártól 2015 elejéig az (uniós jegyzékbe vett) iráni kiberrendőrség (Cyber Police) vezetője is. A parancsnoksága alatt álló erők brutális támadásokat hajtottak végre békés tüntetőkkel szemben, valamint 2009. június 15-én erőszakos éjszakai támadást intéztek a Teheráni Egyetem (Tehran University) kollégiumai ellen. Korábban a jemeni népet támogató iráni központ (Iran’s Headquarters in support of the Yemeni People) vezetője. |
2011.4.12. |
20. |
MOGHISSEH Mohammad (más néven: NASSERIAN) |
Nem: férfi |
2020 novembere óta a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája. A Teheráni Forradalmi Bíróság (Tehran Revolutionary Court) korábbi vezetője (28. körzet). A bahái közösség tagjainak elítéléséért is felelősnek tartják. Választások utáni ügyekkel foglalkozott. Társadalmi és politikai aktivisták, valamint újságírók tisztességtelen bírósági eljárásaiban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott, továbbá számos halálbüntetést kiszabó ítéletet tüntetők, valamint társadalmi és politikai aktivisták ellen. |
2011.4.12. |
21. |
MOHSENI-EJEI Gholam-Hossein |
Születési hely: Ejiyeh (Iran) Születési idő: 1956 körül Nem: férfi |
2021 júliusa óta főbíró. Az Egyeztető Tanács (Expediency Council) tagja. Irán főügyésze 2009 szeptemberétől 2014-ig. Korábban a bírói kar helyettes vezetője és szóvivője volt (2014–2021 júliusáig, illetve 2010–2019-ig). 2005 és 2009 között hírszerzési miniszter. Míg hírszerzési miniszter volt a 2009-es választások idején, az irányítása alá tartozó hírszerzési ügynököket felelősség terhelte több száz aktivista, újságíró, a rendszert bíráló személy és reformpárti politikus fogva tartásáért és kínzásáért, valamint belőlük hamis vallomások kikényszerítéséért. Emellett politikai szereplőket hamis vallomások megtételére kényszerítettek elviselhetetlen kihallgatások folyamán, amelyek részeként kínozták, bántották, zsarolták őket, és családtagjaikat megfenyegették. |
2011.4.12. |
22. |
MORTAZAVI Said (más néven: MORTAZAVI Saeed) |
Születési hely: Meybod, Yazd (Iran) Születési idő: 1967 Nem: férfi |
A szociális jóléti rendszer vezetője 2011-től 2013-ig. Teheráni főügyész 2009. augusztusig. Teheráni főügyészként olyan általános utasítást adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak letartóztatására használtak fel. Egy parlamenti vizsgálat 2010 januárjában megállapította, hogy közvetlen felelősség terheli három olyan fogoly fogva tartásáért, akik az őrizet során később elhaláloztak. 2010 augusztusában felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságügy vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe volt a választások után az utasítására letartóztatott három férfi halálában. 2014 novemberében az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában. Az iráni bíróság 2015. augusztus 19-én felmentette azon vádak alól, amelyek három fiatal férfinak a Kahrizak börtönben (Kahrizak detention centre) 2009-ben történt megkínzásához és halálához kapcsolódtak. 2017-ben börtönbüntetésre ítélték, és 2019 szeptemberében helyezték szabadlábra. 2021 augusztusában az iráni Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) Said Mortazavi számára teljes mértékben kedvező ítéletet hozott, eltörölve korábbi kétéves börtönbüntetését. |
2011.4.12. |
25. |
SALAVATI Abdolghassem |
Nem: férfi |
2019 óta a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó különleges bíróság (Special Court for Financial Crimes) bírája (4. körzet). A Teheráni Forradalmi Bíróság (Tehran Revolutionary Court) korábbi vezetője (15. körzet). A Teheráni Törvényszék (Tehran Tribunal) nyomozási bírája. A választások utáni ügyek felelőseként ő volt a 2009 nyarán lefolytatott kirakatperekben elnöklő bíró, halálra ítélt a kirakatperben megjelent két monarchistát. Több mint száz politikai foglyot, emberi jogi aktivistát és tüntetőt ítélt hosszú szabadságvesztés-büntetésre. 2018-as beszámolók szerint a későbbiekben is szabott ki hasonló büntetéseket, amelyek során nem biztosította a tisztességes bírósági eljárást. |
2011.4.12. |
28. |
YASAGHI Ali-Akbar |
Nem: férfi |
A Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája, a 13. szekció vezetője. A Setad-e Dieh Alapítvány (Setad-e Dieh Foundation) vezérigazgató-helyettese. A Meshedi Forradalmi Bíróság (Mashhad Revolutionary Court) főbírája (2001-től 2011-ig). A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülések keretében megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot (2009 nyara és 2011 nyara között mintegy 550-et), a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt. |
2011.4.12. |
30. |
ESMAILI Gholam-Hossein (másd néven: ESMAILI Gholam Hossein) |
Nem: férfi |
2021 augusztusa óta Ebrahim Raisi iráni elnök kabinetfőnöke. 2019 áprilisától 2021 júliusáig a bírói kar szóvivője volt. A teheráni bírói kar korábbi vezetője. Az iráni börtönök szervezetének (Prisons Organisation) korábbi vezetője. E minőségében közreműködött politikai tüntetők tömeges őrizetbe vételében és a börtönrendszerben elkövetett visszaélések eltussolásában. |
2011.4.12. |
33. |
ABBASZADEH-MESHKINI, Mahmoud |
Nem: férfi |
Parlamenti képviselő (2020. február óta) és a parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának (Committee for National Security and Foreign Affairs) elnöke. Korábban az iráni Emberi Jogi Főtanács (High Council for Human Rights) tanácsadója (2019-ig). Korábban az Emberi Jogi Főtanács titkára. Ilám tartomány (Ilam Province) korábbi kormányzója. A belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság (Article 10 Committee of the Law on Activities of Political Parties and Groups) elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Mir-Hossein Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front (Islamic Iran Participation Front) és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete (Revolution Mujahedeen Organisation) tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen betiltott miden nem kormányzati rendezvényt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez való alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta továbbá az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertartásának megtartására vonatkozó engedélyt. |
2011.10.10. |
35. |
AKHARIAN Hassan |
Nem: férfi |
2015 óta az EU által jegyzékbe vett Rajaee Shahr börtön 5-ös körletének vezetője, felelősségi körébe tartozik a magánelzárás; 2010 júliusáig a Karadj-ban található Rajaee Shahr börtön 1-es körletének igazgatója volt. Több korábbi fogvatartott beszámolt az általa alkalmazott kínzásról, valamint arról, hogy parancsot adott annak megakadályozására, hogy a foglyok orvosi ellátásban részesüljenek. A Rajaee Shahr börtön egyik fogvatartottja beszámolójának átirata szerint az őrök Akharian tudtával valamennyien durván bántalmazták őt. Bejelentés érkezett továbbá legalább egy fogvatartottnak – Mohsen Beikvandnak – az Akharian igazgatósága alatti bántalmazásáról és haláláról. Beikvand 2010 szeptemberében hunyt el. Fogolytársai hiteles beszámolói szerint Hassan Akharian utasítására ölték meg. |
2011.10.10. |
36. |
AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza, AVAIE Alireza) |
Születési hely: Dezful (Iran) Születési idő: 1956.5.20. Nem: férfi |
2021. augusztus 25-ig igazságügyi miniszter. A különleges nyomozó hivatal (special investigations office) korábbi igazgatója. 2016 júliusáig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv (Public Register) vezetője. 2014 áprilisában tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán (Disciplinary Court for Judges). A teheráni bírói kar (Tehran Judiciary) korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelősség terheli emberi jogi jogsértésekért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és nagyszámú kivégzésért. |
2011.10.10. |
46. |
KAMALIAN Behrouz (más néven: Hackers Brain, Behrooz_Ice) |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1983 Nem: férfi |
Az iráni rezsimmel kapcsolatban álló „Ashiyaneh” kibercsoport vezetője. A Behrouz Kamalian által alapított „Ashiyaneh” Digitális Biztonság („Ashiyaneh” Digital Security) elnevezésű csoportot felelősség terheli a belföldi ellenzékiek és reformpártiak, valamint a külföldi intézmények elleni kibertámadásokért. Kamalian „Ashiyaneh” szervezetének működése elősegítette a rezsim ellenzékkel szembeni fellépését, amely 2009-ben számos súlyos emberi jogi jogsértést foglalt magában. Mind Kamalian és az „Ashiyaneh” kibercsoport legalább 2021 decemberéig folytatta tevékenységeit. |
2011.10.10. |
47. |
KHALILOLLAHI Moussa (más néven: KHALILOLLAHI Mousa, ELAHI Mousa Khalil) |
Születési hely: Tabriz (Iran) Születési idő: 1963 Nem: férfi |
Kelet-Azerbajdzsán (East Azerbaijan) tartomány főbírája. 2010-től 2019-ig Tabriz ügyésze. Részt vett Sakineh Mohammadi-Ashtiani ügyében, és közreműködött a jogszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében. |
2011.10.10. |
53. |
TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn) |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1969 Nem: férfi |
Eslamshahr polgármestere 2020-ig. Korábban iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója („Farmandar”) 2010 szeptemberéig, felelősség terhelte a rendőri erők beavatkozásáért, és ezért a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő elnyomásban betöltött szerepéért. |
2011.10.10. |
55. |
ZEBHI Hossein |
Nem: férfi |
A bírói kar első helyettes tanácsadója és a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája (a Legfelsőbb Bíróság főként biztonsági bűncselekményekkel és kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó 41. körzetének vezetője). Az iráni főügyész helyettese (2007–2015). E minőségében felelősség terhelte a választásokat követő 2009-es tüntetések nyomán indított bírósági eljárásokért, amelyek lefolytatása során nem tartották tiszteletben az emberi jogokat. E szerepében túlzottan szigorú büntetéseket is jóváhagyott kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. |
2011.10.10. |
56. |
BAHRAMI Mohammad-Kazem |
Nem: férfi |
A közigazgatási bíróság vezetője 2021 áprilisáig. A fegyveres erők igazságszolgáltatási ágának vezetőjeként 2009-ben közreműködött a békés tüntetőkkel szembeni kemény fellépésekben. |
2011.10.10. |
60. |
HOSSEINI Dr. Mohammad (más néven: HOSSEYNI, Dr. Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid) |
Születési hely: Rafsanjan, Kerman (Iran) Születési idő: 1961.7.23. Nem: férfi |
2021 augusztusa óta parlamenti ügyekért felelős alelnök Ebrahim Raisi elnök mellett. Mahmoud Ahmadinejad elnök egykori tanácsadója és a YEKTA, egy keményvonalas politikai csoport szóvivője. Kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013). A Forradalmi Gárda (IRGC) volt tagja, közreműködött újságírók elnyomásában. |
2011.10.10. |
62. |
ZARGHAMI Ezzatollah |
Születési hely: Dezful (Iran) Születési idő: 1959.7.22. Nem: férfi |
2021. augusztus 25. óta kulturális, kézműipari és idegenforgalmi miniszter. 2014 óta a Legfelsőbb Kibertér-tanács (Supreme Cyberspace Council) és a Kulturális Forradalom Tanácsa (Cultural Revolution Council) tagja. Az Iráni Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltatási Hatóságának (Islamic Republic of Iran Broadcasting, IRIB) korábbi vezetője 2014 novemberéig. Az IRIB-nél betöltött tisztségében a programokat érintő összes döntésért felelős személy. Az IRIB 2009 augusztusában és 2011 decemberében fogvatartottak által kényszer alatt tett vallomásokat és számos kirakatpert sugárzott. Ez a tisztességes és jogszerű eljáráshoz való joggal kapcsolatos nemzetközi előírások egyértelmű megsértése. |
2012.3.23. |
64. |
KAZEMI Toraj |
Nem: férfi |
Az EU által jegyzékbe vett kiberrendőrség nagy-teheráni körzetének vezetője 2020 júniusáig. E minőségében kormányzati hackereket toborzó kampányt indított annak érdekében, hogy hatékonyabban ellenőrizzék az internetes adatforgalmat, és gátolják a „kártékony” weboldalak működését. |
2012.3.23. |
65. |
LARIJANI Sadeq |
Születési hely: Najaf (Iraq) Születési idő: 1960 vagy 1961. augusztus Nem: férfi |
2018. december 29. óta az Egyeztető Tanács (Expediency Council) vezetője. Az Őrök Tanácsának (Guardian Council) egykori tagja (2021 szeptemberéig). A bírói kar korábbi elnöke (2009-től 2019-ig). A bírói kar elnökének jóvá kell hagynia, illetve ellen kell jegyeznie minden olyan ítéletet, amelyet qisas (megtorlás), hodoud (Isten ellen elkövetett bűnök) és ta’zirat (az állam ellen elkövetett bűncselekmények) ügyében hoznak. Ez magában foglal halálbüntetést, korbácsolást, illetve amputálást kiszabó ítéleteket is. Ily módon a nemzetközi előírásokat megsértve személyesen ellenjegyzett számos halálos ítéletet, többek között megkövezéseket, akasztásokat, fiatalkorúak kivégzését és nyilvános kivégzéseket, amelyek során például több ezres tömegek előtt hidakra akasztottak fel fogvatartottakat. Ezzel hozzájárult számos kivégzés végrehajtásához. Engedélyezett továbbá testi fenyítést – például amputálást, illetve az elítélt szemébe sav csepegtetését – kimondó ítéleteket. Sadeq Larijani hivatalba lépése óta jelentősen megnőtt a politikai szereplők, az emberijog-védők és a kisebbséghez tartozó személyek körében végrehajtott önkényes letartóztatások száma. Sadeq Larijanit emellett felelősség terheli azért, hogy az iráni igazságszolgáltatási eljárásban rendszerszinten sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. |
2012.3.23. |
69. |
MORTAZAVI Seyyed Solat |
Születési hely: Farsan, Tchar Mahal-o-Bakhtiari (South) – (Iran) Születési idő: 1967 Nem: férfi |
2021. szeptember 5. óta Irán végrehajtási ügyekért felelős alelnöke és az elnöki hivatal vezetője. 2019. szeptember 16-tól 2021 szeptemberéig a közvetlenül Ali Khamenei legfelsőbb vezető irányítása alatt álló Mostazafan Alapítvány (Mostazafan Foundation) ingatlanrészlegének a vezetője volt. 2019 novemberéig az Astan Qods Razavi Alapítvány (Foundation Astan Qods Razavi) teheráni szervezetének igazgatója. Irán második legnagyobb városának, Meshednek (Mashhad) a korábbi polgármestere, ahol rendszeresen végeznek nyilvános kivégzéseket. Korábban politikai ügyekért felelős belügyminiszter-helyettes, 2009-ben nevezték ki. E minőségében felelősség terhelte a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni elnyomásért. Később a 2012-es parlamenti választások és a 2013-as elnökválasztás idejére az iráni választási bizottság (Iranian Election Committee) vezetőjévé nevezték ki. |
2012.3.23. |
74. |
REZVANMA-NESH Ali |
Nem: férfi |
A 2010–2016-os időszakban Karaj tartomány (Alborz régió) helyettes ügyésze volt. Felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértésekért, beleértve egy fiatalkorú kivégzésében való közreműködését is. |
2012.3.23. |
79. |
RASHIDI AGHDAM Ali Ashraf |
Nem: férfi |
A teheráni börtönök egészségügyi, korrekciós és oktatási igazgatóhelyettese. Korábban az evini börtön (Evin Prison) vezetője (2012–2015). Hivatali ideje alatt romlottak a börtönkörülmények, és a beszámolók szerint súlyosbodott a fogvatartottak bántalmazása. 2012 októberében, jogaik megsértése és a börtönőrök erőszakos fellépése elleni tiltakozásul kilenc női rab éhségsztrájkba kezdett. |
2013.3.12. |
80. |
KIASATI Morteza |
Nem: férfi |
A Teheráni Forradalmi Bíróság (Revolutionary Court of Tehran) 54. körzete és az Ahwazi Forradalmi Bíróság (Ahwaz Revolutionary Court) (4. körzet) bírája; Halálra ítélt négy arab politikai foglyot, Taha Heidariant, Abbas Heidariant, Abd al-Rahman Heidariant (fivérek) és Ali Sharifit. A négy férfit letartóztatták, megkínozták és jogszerű eljárás nélkül felakasztották. Ezek az esetek és a jogszerű eljárás hiánya szerepelnek az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2012. szeptember 13-i jelentésében és az ENSZ főtitkár Iránról szóló 2012. augusztus 22-i jelentésében. |
2013.3.12. |
83. |
JAFARI Asadollah |
Nem: férfi |
Jelenleg legfőbb ügyész Isfahanban. E pozícióban erőszakos fellépést rendelt el azon tüntetőkkel szemben, akik 2021 novemberében vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a vízhiány miatt. Egyes jelentések szerint Jafari bejelentette, hogy külön hivatalt hoz létre a letartóztatott tüntetőkkel kapcsolatos nyomozások lefolytatására. Mazandaran tartomány (Mazandaran Province) egykori ügyészeként Jafari a halálbüntetés kiszabását ajánlotta általa folytatott vádhatósági eljárásokban, ami számos kivégzést eredményezett, beleértve a nyilvános kivégzéseket is, továbbá olyan körülményeket, ahol a halálbüntetés kiszabása ellentétes a nemzetközi emberi jogokkal, többek között azért, mert aránytalan és túlzó büntetés. Jafarit felelősség terhelte jogtalan letartóztatásokért és bahái fogvatartottak jogainak megsértéséért, a kezdeti letartóztatástól kezdve magánzárkában tartásukig a hírszerzés fogva tartó központjában. |
2013.3.12. |
95. |
VASEGHI Leyla (más néven: VASEQI Layla, VASEGHI Leila, VASEGHI Layla) |
Születési hely: Sari, Mazandaran Province (Iran) Születési idő: 1352 (iráni Hidzsri-naptár), 1972 vagy 1973 (Gergely-naptár szerint) Nem: nő Tisztség: Godzs (Shahr-e Qods) korábbi kormányzója (Governor) és a városi biztonsági tanács vezetője (Head of City Security Council) |
Godzs (Shahr-e Qods) kormányzójaként és 2019 szeptemberétől 2021 novemberéig a városi biztonsági tanács (City Security Council) vezetőjeként Leyla Vaseghi arra utasított rendőri és egyéb fegyveres erőket, hogy használjanak halálos eszközöket a 2019. novemberi tüntetések során, fegyvertelen tüntetők és más polgári személyek halálát és sebesülését okozva. Godzs kormányzójaként és a városi biztonsági tanács vezetőjeként Leyla Vaseghit felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértésekért Iránban. |
2021.4.12.” |
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/44 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/593 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. március 1.)
a kubebabors illóolaj bizonyos állatfajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. |
(2) |
A kubebabors illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően határozatlan időre engedélyezték. Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a kubebabors illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan. |
(4) |
A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába, valamint az „aromaanyagok” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(5) |
A kérelmező a kubebabors illóolaj ivóvízben történő felhasználásának engedélyezését kérte. Az 1831/2003/EK rendelet azonban nem engedélyezi az „aromaanyagok” ivóvízben való felhasználását. Ezért a kubebabors illóolaj ivóvízben történő felhasználása nem engedélyezhető. |
(6) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2021. május 5-i véleményében (3) megállapította, hogy a kubebabors illóolaj a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok vagy a fogyasztók egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kubebabors illóolaj bőr- és szemirritálónak, valamint bőr- és légzőszervi szenzibilizálónak tekintendő. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. |
(7) |
A Hatóság megállapította továbbá, hogy a kubebabors illóolaj egy elfogadott élelmiszer-ízesítő, és alapvetően az élelmiszereknél betöltött funkciójával azonos szerepet töltene be takarmányokban felhasználva is. Hatásosságának más módon történő bizonyítása ezért nem szükséges. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést. |
(8) |
A kubebabors illóolaj értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(9) |
A megfelelőbb ellenőrzés érdekében bizonyos feltételeket kell meghatározni. Mindenekelőtt, a takarmány-adalékanyagok címkéjén fel kell tüntetni az ajánlott mennyiséget. A szóban forgó mennyiség túllépésekor bizonyos információkat fel kell tüntetni az előkeverékek címkéjén. |
(10) |
Az a tény, hogy a kubebabors illóolaj aromaanyagként történő felhasználása ivóvízben nem engedélyezett, nem zárja ki a vízzel bejuttatott takarmánykeverékben való felhasználását. |
(11) |
mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a szóban forgó anyag engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Engedélyezés
A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aromaanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyag takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A mellékletben meghatározott anyag és az azt tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2022. november 2. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. május 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.
(2) A mellékletben meghatározott anyagot tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2023. május 2. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. május 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
(3) A mellékletben meghatározott anyagot tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2024. május 2. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. május 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 1-jén.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról(HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).
(3) EFSA Journal 2021;19(6):6623.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: aromaanyagok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2b491-eo |
- |
Kubebabors illóolaj |
Az adalékanyag összetétele A Litsea cubeba (Lour.) Pers. terméséből nyert illóolaj Folyékony formában A hatóanyag jellemzése A Litsea cubeba (Lour.) Pers. gyümölcséből vízgőz-desztillációval nyert illóolaj, az Európa Tanács által meghatározottak (1). Geraniál: 36-45 % Nerál: 25-35 % Limonén: 9–15 % Linalool: 0,4-3 % Gerániol: 1–4 % CAS-szám: 68855-99-2 EINECS-szám: 290-018-7 FEMA-szám: 3846 CoE-szám: 491 Analitikai módszer (2) A takarmány-adalékanyagban vagy az aromaanyagok keverékében található nerál fitokémiai marker mennyiségi meghatározására:
|
Brojlercsirkék Tojótyúkok Hízópulykák Hízósertések Malacok Tejelő kocák Borjak Tejelő tehenek Hízómarhák Juhok/kecskék Lovak Nyulak Lazacalakúak Kutyák Macskák Díszhalak |
– |
– |
– |
|
2032. május 2. |
(1) Natural sources of flavourings – Report No. 2 [Az ízesítők természetes forrásai – 2. sz. jelentés] (2007).
(2) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/49 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/594 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. április 8.)
a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját. |
(2) |
Az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (a továbbiakban: FATA) által engedélyezett légi fuvarozók nem szerepelnek a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletében, kivéve a SKOL Airline LLC légi fuvarozót, amelyet az (EU) 2021/2070 bizottsági végrehajtási rendelet (3) felvett az A. mellékletbe. |
(3) |
A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Unió egyes tagállamai és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) a lista frissítése szempontjából potenciálisan releváns információkat juttattak el a Bizottsághoz. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. A szolgáltatott információkat a Bizottság megfelelően figyelembe vette annak megállapítása során, hogy helyénvaló-e a lista frissítése. |
(4) |
A nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 83a. cikkének a Bermudán lajstromozott és a FATA által engedélyezett légi fuvarozók által üzemeltetett légi járművek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, Bermuda és Oroszország között 1999-ben létrejött megállapodás értelmében, amely a Chicagói Egyezmény 1., 2. és 6. függelékében foglalt szabályozói felügyeleti funkciók és feladatok átruházására vonatkozik, a Bermudai Polgári Repülési Hatóság (a továbbiakban: BCAA) 2022. március 14-én a GEN-01-2022. jelzetű általános értesítés útján arról tájékoztatta a FATA-t, hogy a Bermudán lajstromozott és a FATA engedélyével rendelkező légi fuvarozók által üzemben tartott valamennyi bérelt légi jármű légialkalmassági bizonyítványát 2022. március 12-én, az egyeztetett világidő (UTC) szerinti 23 óra 59 perckor felfüggeszti, mivel megállapítást nyert, hogy az említett légi járművek légialkalmassága a továbbiakban nem biztosítható. |
(5) |
Az Írország és Oroszország között 2002-ben kötött, a Chicagói Egyezmény 83a. cikkének az Írországban lajstromozott és a FATA által engedélyezett légi fuvarozók által üzemeltetett légi járművek tekintetében történő végrehajtásáról szóló megállapodás értelmében, amely a Chicagói Egyezmény 1., 2. és 6. mellékletében foglalt szabályozói felügyeleti funkciók és feladatok átruházására vonatkozik, az Ír Légiközlekedési Hatóság (a továbbiakban: IAA) 2022. március 15-én kiadta A.114. jelzetű légiforgalmi tájékoztatóját, amelyben megállapította, hogy az említett tájékoztató időpontjától kezdődően a FATA engedélyével rendelkező légi fuvarozók által üzemben tartott valamennyi légi jármű légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti, mivel megállapítást nyert, hogy az említett légi járművek légialkalmassága a továbbiakban nem biztosítható. |
(6) |
A lajstromozó államok illetékes hatóságaiként eljáró BCAA és IAA szóban forgó határozatai ellenére számos érintett légi járművet a FATA által engedélyezett légi fuvarozók továbbra is üzemben tartanak mind Oroszországon belüli, mind pedig bizonyos más harmadik országokba irányuló járatok üzemeltetéséhez. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) 2022. március 11-i, 2022/12. számú elektronikus közlönyében emlékeztetett arra, hogy ez a tevékenység közvetlenül sérti a Chicagói Egyezmény 29. és 31. cikkét. Az említett elektronikus közlöny szerint a FATA – mint az Oroszország által engedélyezett légi fuvarozók vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való megfeleléséért felelős hatóság – nem engedhette volna meg az említett üzemeltetéseket. Ezen túlmenően a szóban forgó járatokat a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett, a FATA által engedélyezett légi járművekkel üzemeltető légi fuvarozók ezt a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak, nevezetesen a Chicagói Egyezmény 6. függeléke I. része 5. fejezetében meghatározott 5.2.3. előírásnak a tudatos megsértésével teszik; az említett előírás értelmében „A repülőgépet a légialkalmassági bizonyítványában foglalt feltételek szerint, valamint a repülési kézikönyvében foglalt jóváhagyott repülési korlátozásokkal összhangban kell üzemben tartani”, szem előtt tartva, hogy a légialkalmassági bizonyítványt a lajstromozó tagállam adja ki. |
(7) |
Ezenkívül az említett légi járművek nagy részét a tulajdonosok beleegyezése és a BCAA-val vagy az IAA-val a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben folytatott későbbi együttműködés nélkül vették fel Oroszország légijárműlajstromába. Amint az az ICAO (6) preambulumbekezdésben említett elektronikus közlönyében is szerepel, ez a tényállás sérti a Chicagói Egyezmény 17. és 18. cikkét. |
(8) |
2022. március 18-án az ICAO közzétette AN 3/1.1-22/41. sz. körlevelét, amelyben emlékezteti a Chicagói Egyezmény valamennyi szerződő államát az említett egyezményből és annak függelékeiből eredő felügyeleti feladatokra és kötelezettségekre a biztonságfelügyelet megfelelő ellátása tekintetében. |
(9) |
2022. március 18-án Oroszország bejelentette Bermudának, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a (4) preambulumbekezdésben említett, a 83a. cikk végrehajtásáról szóló megállapodást. Ennek következményeként a korábban Oroszországra az említett megállapodás alapján átruházott szabályozási felügyeleti feladatok – a vonatkozó nemzetközi polgári repülésbiztonsági előírásokkal összhangban – visszakerültek Bermudára mint lajstromozó államra. |
(10) |
Az alkalmazandó nemzetközi polgári repülésbiztonsági előírásokat megsértve a FATA megtartotta a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett, rá átruházott szabályozói felügyeleti feladatokat, és – anélkül, hogy erről Bermudával és Írországgal mint lajstromozó állammal egyeztetett volna – átvette a Chicagói Egyezmény 8. függelékében foglalt szabályozói funkciókat és kötelezettségeket. Nincs olyan ellenőrizhető bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy a FATA kialakította volna a szükséges biztonságfelügyeleti kapacitást ahhoz, hogy ilyen rövid időn belül, ilyen nagy mennyiségű légi jármű felett megfelelően tudjon gyakorolni egy ilyen mértékben kiterjesztett felügyeleti feladatkört. |
(11) |
2022. március 21-én a Bizottság a 473/2006/EK rendelet (4) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a FATA-t az oroszországi repülésbiztonsági felügyeleti helyzettel kapcsolatos komoly aggályairól, és közölte a FATA-val azokat az alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapul szolgálhatnak a FATA által engedélyezett légi fuvarozók Unión belüli működésére vonatkozó tilalom bevezetéséről szóló határozat meghozatalához. |
(12) |
A Bizottság lehetőséget biztosított a FATA-nak arra, hogy írásbeli észrevételeket nyújtson be, valamint 2022. április 5-én szóbeli beszámolót tartson a Bizottságnak és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságnak. A Bizottság felkére a FATA-t, hogy 2022. április 1-jéig jelezze, hogy kíván-e élni a védelemhez való jogával, és meg akar-e jelenni az uniós Repülésbiztonsági Bizottság előtt. |
(13) |
A Bizottság 2022. március 21-én tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet keretében a FATA-val folyamatban lévő közös konzultációkról. |
(14) |
2022. március 31-én a FATA levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy elutasítja a FATA által engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményével kapcsolatos állításokat, és úgy véli, hogy teljes mértékben eleget tesz az ICAO szerződő államaira rótt kötelezettségeknek. A FATA azonban nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot vagy információt az állítása alátámasztására, és nem mutatta be, hogy miként látja el a Chicagói Egyezmény 8. függelékében meghatározott szabályozói funkciókat és kötelezettségeket, különösen a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járműveket üzemben tartó légi fuvarozók tekintetében. |
(15) |
A Bizottság 2022. április 1-jén megállapította, hogy a FATA nem jelezte a részére 2022. március 21-én küldött levélben megfogalmazott felkérésnek megfelelően, hogy élni kíván a 2111/2005/EK rendeletben előírt védelemhez való jogával. |
(16) |
Az uniós Repülésbiztonsági Bizottság 2022. április 5-én összeült, hogy megvitassa a FATA által engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményének helyzetét, valamint hogy a FATA képes-e megfelelni a nemzetközi repülésbiztonsági előírásoknak. Az uniós Repülésbiztonsági Bizottság megállapította a Chicagói Egyezménynek a (6) és a (7) preambulumbekezdésben említett megsértését, valamint az alkalmazandó nemzetközi polgári repülésbiztonsági előírásoknak a (10) preambulumbekezdésben említett megsértését. Az uniós Repülésbiztonsági Bizottság megállapította továbbá, hogy a FATA nem mutatott hajlandóságot a Bizottsággal és az uniós tagállamokkal való együttműködésére azon kérdés megvitatásában, hogy a FATA és az általa engedélyezett légi fuvarozók képesek-e biztosítani a légi fuvarozók flottájának – köztük a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járműveknek – a folyamatos légialkalmasságát és üzembiztonságát. |
(17) |
Az ülésen további figyelmet fordítottak a 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/328 tanácsi rendelet (5) alapján bevezetett korlátozó intézkedések következményeire, valamint különösen annak rövid távú operatív hatására, hogy a navigációs adatbázisok frissítéseihez és a földközelség-jelző rendszerek adatbázisaihoz való korlátozott hozzáférés miatt jelentős mértékben romlott a FATA engedélyével rendelkező légi fuvarozók által üzemben tartott légi járművek biztonságos navigálási képessége. |
(18) |
A Repülésbiztonsági Bizottság tudomásul vette, hogy az alkalmazandó korlátozó intézkedések következtében a FATA által engedélyezett légi fuvarozók számára csak korlátozott műszaki és technikai támogatás áll rendelkezésre. Emellett a műszaki és technikai támogatás hiánya és a jelentős számú új légi járműnek az orosz lajstromba való felvételéből eredő fokozott felügyeleti tevékenység együttesen növelni fogja a FATA munkaterhét és a szakértelem iránti igényt, mely igény – figyelembe véve egyrészt a Chicagói Egyezmény 83a. cikkében meghatározott feltételeket, amelyek mellett az említett tevékenységet Oroszországban ez idáig folytatták, másrészt pedig az alkalmazandó korlátozó intézkedések következményeit – valószínűleg nem lesz azonnal kielégíthető. |
(19) |
Tekintettel a fent említett jogsértésekre, valamint arra, hogy a FATA nem volt hajlandó együttműködni a Bizottsággal és az uniós tagállamokkal a 2022. március 21-i bizottsági levélben felvetett konkrét kérdések és aggályok kezelésében, a Bizottság és az uniós Repülésbiztonsági Bizottság a 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelményekkel, köztük különösen a harmadik követelménnyel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a FATA képes lenne teljesíteni a Chicagói Egyezmény és az annak függelékeiben foglalt előírások szerinti kötelezettségeit a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járműveket üzemben tartó, a FATA által engedélyezett légi fuvarozók tekintetében. |
(20) |
Továbbá a 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelményekkel és különösen az első követelménnyel összhangban a FATA által engedélyezett azon légi fuvarozók, amelyek a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járművek közül egyet vagy többet üzemben tartottak, ezáltal súlyos biztonsági hiányosságokról tettek tanúbizonyságot, mivel lehetővé tették légi járatoknak a kereskedelmi célú légi fuvarozásra vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokat sértő üzemeltetését. |
(21) |
A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 474/2006/EK rendelet A. mellékletében található listáját indokolt módosítani oly módon, hogy az tartalmazza a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járművet üzemben tartó, Oroszországban engedélyezett valamennyi légi fuvarozót. |
(22) |
A földi ellenőrzéseknek a FATA által engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (6) szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak. |
(23) |
Annak megállapítása céljából, hogy a FATA rendelkezik-e a szükséges képességgel és kapacitással az illetékességébe tartozó légi közlekedési ágazat, valamint az Oroszországban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó – különösen a (4) és az (5) preambulumbekezdésben említett légi járműveket üzemben tartó légi fuvarozók – felügyeletével járó szerepkör és feladatok ellátásához, a Bizottság helyzetet szorosan nyomon fogja követni, és – az Ügynökség közreműködésével – az uniós Repülésbiztonsági Bizottság következő ülésein a kérdést további felülvizsgálatnak fogja alávetni. |
(24) |
A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(25) |
A 2111/2005/EK rendelet 5. és 6. cikke rögzíti, hogy a biztonságot érintő következmények miatt gyors döntéshozatalra van szükség, és adott esetben sürgősségi eljárás is igénybe vehető. Ezért az érzékeny információk és az utazóközönség védelme érdekében fontos, hogy az Unión belül működési tilalom vagy korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listájának módosítására vonatkozó bármely határozat kihirdetésére és hatálybalépésére közvetlenül az elfogadását követően sor kerüljön. |
(26) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott uniós Repülésbiztonsági Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az A. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép. |
2. |
A B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Adina VĂLEAN
a Bizottság tagja
(1) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.
(2) A Bizottság 474/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/2070 végrehajtási rendelete (2021. november 25.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 421., 2021.11.26., 31. o.).
(4) A Bizottság 473/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.).
(5) A Tanács (EU) 2022/328 rendelete (2022. február 25.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 49., 2022.2.25., 1. o.).
(6) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
I. MELLÉKLET
„A. MELLÉKLET
AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI TILALOM ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (A KIVÉTELEK FELTÜNTETÉSÉVEL) (1)
A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér) |
Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma |
Hárombetűs ICAO-kód |
Az üzemben tartó illetősége szerinti állam |
AVIOR AIRLINES |
ROI-RNR-011 |
ROI |
Venezuela |
BLUE WING AIRLINES |
SRBWA-01/2002 |
BWI |
Suriname |
IRAN ASEMAN AIRLINES |
FS-102 |
IRC |
Irán |
IRAQI AIRWAYS |
001 |
IAW |
Irak |
MED-VIEW AIRLINE |
MVA/AOC/10-12/05 |
MEV |
Nigéria |
AIR ZIMBABWE (PVT) |
177/04 |
AZW |
Zimbabwe |
A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Afganisztán |
ARIANA AFGHAN AIRLINES |
AOC 009 |
AFG |
Afganisztán |
KAM AIR |
AOC 001 |
KMF |
Afganisztán |
A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó – a TAAG Angola Airlines és a Heli Malongo kivételével –, beleértve a következőket: |
|
|
Angola |
AEROJET |
AO-008/11-07/17 TEJ |
TEJ |
Angola |
GUICANGO |
AO-009/11-06/17 YYY |
Nem ismert |
Angola |
AIR JET |
AO-006/11-08/18 MBC |
MBC |
Angola |
BESTFLYA AIRCRAFT MANAGEMENT |
AO-015/15-06/17YYY |
Nem ismert |
Angola |
HELIANG |
AO 007/11-08/18 YYY |
Nem ismert |
Angola |
SJL |
AO-014/13-08/18YYY |
Nem ismert |
Angola |
SONAIR |
AO-002/11-08/17 SOR |
SOR |
Angola |
A szabályozási felügyeletért Örményországban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Örményország |
AIRCOMPANY ARMENIA |
AM AOC 065 |
NGT |
Örményország |
ARMENIA AIRWAYS |
AM AOC 063 |
AMW |
Örményország |
ARMENIAN HELICOPTERS |
AM AOC 067 |
KAV |
Örményország |
FLYONE ARMENIA |
AM AOC 074 |
|
Örményország |
NOVAIR |
AM AOC 071 |
NAI |
Örményország |
SHIRAK AVIA |
AM AOC 072 |
SHS |
Örményország |
SKYBALL |
AM AOC 073 |
N/A |
Örményország |
A szabályozási felügyeletért Kongóban (Brazzaville) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kongó (Brazzaville) |
CANADIAN AIRWAYS CONGO |
CG-CTA 006 |
TWC |
Kongó (Brazzaville) |
EQUAFLIGHT SERVICES |
CG-CTA 002 |
EKA |
Kongó (Brazzaville) |
EQUAJET |
RAC06-007 |
EKJ |
Kongó (Brazzaville) |
TRANS AIR CONGO |
CG-CTA 001 |
TSG |
Kongó (Brazzaville) |
SOCIETE NOUVELLE AIR CONGO |
CG-CTA 004 |
Nem ismert |
Kongó (Brazzaville) |
A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
AIR FAST CONGO |
AAC/DG/OPS-09/03 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
AIR KATANGA |
AAC/DG/OPS-09/08 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
BUSY BEE CONGO |
AAC/DG/OPS-09/04 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
COMPAGNIE AFRICAINE D’AVIATION (CAA) |
AAC/DG/OPS-09/02 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
CONGO AIRWAYS |
AAC/DG/OPS-09/01 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
KIN AVIA |
AAC/DG/OPS-09/10 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
MALU AVIATION |
AAC/DG/OPS-09/05 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
SERVE AIR CARGO |
AAC/DG/OPS-09/07 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
SWALA AVIATION |
AAC/DG/OPS-09/06 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
MWANT JET |
AAC/DG/OPS-09/09 |
Nem ismert |
Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) |
A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt: |
|
|
Dzsibuti |
DAALLO AIRLINES |
Nem ismert |
DAO |
Dzsibuti |
A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Egyenlítői-Guinea |
CEIBA INTERCONTINENTAL |
2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS |
CEL |
Egyenlítői-Guinea |
CRONOS AIRLINES |
2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS |
Nem ismert |
Egyenlítői-Guinea |
A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Eritrea |
ERITREAN AIRLINES |
AOC No 004 |
ERT |
Eritrea |
NASAIR ERITREA |
AOC No 005 |
NAS |
Eritrea |
A szabályozási felügyeletért Kirgizisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Kirgizisztán |
AEROSTAN |
08 |
BSC |
Kirgizisztán |
AIR COMPANY AIR KG |
50 |
Nem ismert |
Kirgizisztán |
AIR MANAS |
17 |
MBB |
Kirgizisztán |
AVIA TRAFFIC COMPANY |
23 |
AVJ |
Kirgizisztán |
FLYSKY AIRLINES |
53 |
FSQ |
Kirgizisztán |
HELI SKY |
47 |
HAC |
Kirgizisztán |
KAP.KG AIRCOMPANY |
52 |
KGS |
Kirgizisztán |
SKY KG AIRLINES |
41 |
KGK |
Kirgizisztán |
TEZ JET |
46 |
TEZ |
Kirgizisztán |
VALOR AIR |
07 |
VAC |
Kirgizisztán |
A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó |
|
|
Libéria |
A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Líbia |
AFRIQIYAH AIRWAYS |
007/01 |
AAW |
Líbia |
AIR LIBYA |
004/01 |
TLR |
Líbia |
AL MAHA AVIATION |
030/18 |
Nem ismert |
Líbia |
BERNIQ AIRWAYS |
032/21 |
BNL |
Líbia |
BURAQ AIR |
002/01 |
BRQ |
Líbia |
GLOBAL AIR TRANSPORT |
008/05 |
GAK |
Líbia |
HALA AIRLINES |
033/21 |
HTP |
Líbia |
LIBYAN AIRLINES |
001/01 |
LAA |
Líbia |
LIBYAN WINGS AIRLINES |
029/15 |
LWA |
Líbia |
PETRO AIR |
025/08 |
PEO |
Líbia |
A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Nepál |
AIR DYNASTY HELI. S. |
035/2001 |
Nem ismert |
Nepál |
ALTITUDE AIR |
085/2016 |
Nem ismert |
Nepál |
BUDDHA AIR |
014/1996 |
BHA |
Nepál |
FISHTAIL AIR |
017/2001 |
Nem ismert |
Nepál |
SUMMIT AIR |
064/2010 |
Nem ismert |
Nepál |
HELI EVEREST |
086/2016 |
Nem ismert |
Nepál |
HIMALAYA AIRLINES |
084/2015 |
HIM |
Nepál |
KAILASH HELICOPTER SERVICES |
087/2018 |
Nem ismert |
Nepál |
MAKALU AIR |
057A/2009 |
Nem ismert |
Nepál |
MANANG AIR PVT |
082/2014 |
Nem ismert |
Nepál |
MOUNTAIN HELICOPTERS |
055/2009 |
Nem ismert |
Nepál |
PRABHU HELICOPTERS |
081/2013 |
Nem ismert |
Nepál |
NEPAL AIRLINES CORPORATION |
003/2000 |
RNA |
Nepál |
SAURYA AIRLINES |
083/2014 |
Nem ismert |
Nepál |
SHREE AIRLINES |
030/2002 |
SHA |
Nepál |
SIMRIK AIR |
034/2000 |
Nem ismert |
Nepál |
SIMRIK AIRLINES |
052/2009 |
RMK |
Nepál |
SITA AIR |
033/2000 |
Nem ismert |
Nepál |
TARA AIR |
053/2009 |
Nem ismert |
Nepál |
YETI AIRLINES |
037/2004 |
NYT |
Nepál |
A szabályozási felügyeletért Oroszországban felelős hatóság által engedélyezett következő légi fuvarozók: |
|
|
Oroszország |
AURORA AIRLINES |
486 |
SHU |
Oroszország |
AVIACOMPANY "AVIASTAR-TU" CO. LTD |
458 |
TUP |
Oroszország |
IZHAVIA |
479 |
IZA |
Oroszország |
JOINT STOCK COMPANY "AIR COMPANY "YAKUTIA" |
464 |
SYL |
Oroszország |
JOINT STOCK COMPANY "RUSJET" |
498 |
RSJ |
Oroszország |
JOINT STOCK COMPANY "UVT AERO" |
567 |
UVT |
Oroszország |
JOINT STOCK COMPANY SIBERIA AIRLINES |
31 |
SBI |
Oroszország |
JOINT STOCK COMPANY SMARTAVIA AIRLINES |
466 |
AUL |
Oroszország |
JOINT-STOCK COMPANY "IRAERO" AIRLINES |
480 |
IAE |
Oroszország |
JOINT-STOCK COMPANY "URAL AIRLINES" |
18 |
SVR |
Oroszország |
JOINT–STOCK COMPANY ALROSA AIR COMPANY |
230 |
DRU |
Oroszország |
JOINT-STOCK COMPANY NORDSTAR AIRLINES |
452 |
TYA |
Oroszország |
JS AVIATION COMPANY "RUSLINE" |
225 |
RLU |
Oroszország |
JSC YAMAL AIRLINES |
142 |
LLM |
Oroszország |
LLC "NORD WIND" |
516 |
NWS |
Oroszország |
LLC “AIRCOMPANY IKAR” |
36 |
KAR |
Oroszország |
POBEDA AIRLINES LIMITED LIABILITY COMPANY |
562 |
PBD |
Oroszország |
PUBLIC JOINT STOCK COMPANY "AEROFLOT – RUSSIAN AIRLINES" |
1 |
AFL |
Oroszország |
ROSSIYA AIRLINES, JOINT STOCK COMPANY |
2 |
SMD |
Oroszország |
SKOL AIRLINE LLC |
228 |
CDV |
Oroszország |
UTAIR AVIATION, JOINT-STOCK COMPANY |
6 |
UTA |
Oroszország |
A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
São Tomé és Príncipe |
AFRICA'S CONNECTION |
10/AOC/2008 |
ACH |
São Tomé és Príncipe |
STP AIRWAYS |
03/AOC/2006 |
STP |
São Tomé és Príncipe |
A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó |
|
|
Sierra Leone |
A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket: |
|
|
Szudán |
ALFA AIRLINES SD |
54 |
AAJ |
Szudán |
BADR AIRLINES |
35 |
BDR |
Szudán |
BLUE BIRD AVIATION |
11 |
BLB |
Szudán |
ELDINDER AVIATION |
8 |
DND |
Szudán |
GREEN FLAG AVIATION |
17 |
GNF |
Szudán |
HELEJETIC AIR |
57 |
HJT |
Szudán |
KATA AIR TRANSPORT |
9 |
KTV |
Szudán |
KUSH AVIATION CO. |
60 |
KUH |
Szudán |
NOVA AIRWAYS |
46 |
NOV |
Szudán |
SUDAN AIRWAYS CO. |
1 |
SUD |
Szudán |
SUN AIR |
51 |
SNR |
Szudán |
TARCO AIR |
56 |
TRQ |
Szudán |
(1) Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem tartozó fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.
II. MELLÉKLET
„B. MELLÉKLET
AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (1)
A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér) |
Az üzembentartási engedély (AOC) száma |
Hárombetűs ICAO-kód |
Az üzemben tartó illetősége szerinti állam |
A korlátozás alá eső légi jármű típusa |
A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma |
Lajstromozó állam |
IRAN AIR |
FS100 |
IRA |
Irán |
Valamennyi Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi jármű |
A Fokker F100 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; a Boeing B747 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint |
Irán |
AIR KORYO |
GAC-AOC/KOR-01 |
KOR |
Észak-Korea |
A teljes flotta, kivéve: 2 TU-204 típusú légi jármű |
A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633 |
Észak-Korea |
(1) A B. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem tartozó fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.”
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/60 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/595 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. április 11.)
a korlátozó intézkedésekről szóló egyes rendeletek módosításáról, valamint az illetékes tagállami hatóságok elérhetőségét és az Európai Bizottság értesítési címét tartalmazó mellékletek egységes jegyzékének meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére, az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, az egyes Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2003. január 27-i 147/2003/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 6a. cikkére, az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 11. cikke c) pontjára, az egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. február 19-i 314/2004/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 11. cikke a) pontjára, a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2005. július 18-i 1183/2005/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésére, a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2006. február 21-i 305/2006/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 8. cikkére, az egyes Libanonnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006. szeptember 25-i 1412/2006/EK tanács rendeletre (9) és különösen annak 5. cikkére, a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendeletre (10) és különösen annak 15. cikkére, a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendeletre (11) és különösen annak 11. cikkére, a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendeletre (12) és különösen annak 11. cikkére, az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendeletre (13) és különösen annak 11. cikkére, az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. augusztus 1-i 753/2011/EU tanácsi rendeletre (14) és különösen annak 10. cikkére, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendeletre (15) és különösen annak 31. cikkére, az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletre (16) és különösen annak 45. cikkére, a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendeletre (17) és különösen annak 10. cikkére, a Mianmarral/Burmával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 194/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 401/2013/EU tanács rendeletre (18) és különösen annak 7. cikkére, az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletre (19) és különösen annak 13. cikkére, a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendeletre (20) és különösen annak 16. cikkére, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletre (21) és különösen annak 13. cikkére, a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről, valamint a 131/2004/EK és az 1184/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 10-i 747/2014/EU tanácsi rendeletre (22) és különösen annak 14. cikkére, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendeletre (23) és különösen annak 7. cikkére, a jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló. 2014. december 18-i 1352/2014/EU tanácsi rendeletre (24) és különösen annak 14. cikkére, a dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 748/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 7-i (EU) 2015/735 tanácsi rendeletre (25) és különösen annak 19. cikkére, a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. október 1-i (EU) 2015/1755 tanácsi rendeletre (26) és különösen annak 12. cikkére, a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendeletre (27) és különösen annak 20. cikke a) pontjára, az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni további korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2016. szeptember 20-i (EU) 2016/1686 tanácsi rendeletre (28) és különösen annak 17. cikkére, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. augusztus 30-i (EU) 2017/1509 tanácsi rendeletre (29) és különösen annak 46. cikke a) pontjára, a mali helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2017. szeptember 28-i (EU) 2017/1770 tanácsi rendeletre (30) és különösen annak 12. cikke (7) bekezdésére, a venezuelai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2017. november 13-i (EU) 2017/2063 tanácsi rendeletre (31) és különösen annak 17. cikke (5) bekezdésére, a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2018. október 15-i (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletre (32) és különösen annak 12. cikke (5) bekezdésére, az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. május 17-i (EU) 2019/796 tanácsi rendeletre (33) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére, a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. november 11-i (EU) 2019/1890 tanácsi rendeletre (34) és különösen annak 12. cikke (5) bekezdésére, a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre (35) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére, a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2021. július 30-i (EU) 2021/1275 tanácsi rendeletre (36) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére, az Ukrajna donyecki és luhanszki régiói nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek elismerése és az orosz fegyveres erőknek az említett térségbe vezénylése miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2022. február 23-i (EU) 2022/263 tanácsi rendeletre (37) és különösen annak 12. cikkére,
mivel:
(1) |
A korlátozó intézkedésekről szóló egyes rendeletek alapján illetékes tagállami hatóságok elérhetőségének összehangolása és frissítése érdekében ez a rendelet az illetékes tagállami hatóságok elérhetőségét és a Bizottság értesítési címét tartalmazó egységes jegyzéket határoz meg. |
(2) |
Az illetékes tagállami hatóságok elérhetőségét és a Bizottság értesítési címét tartalmazó, e rendeletben meghatározott egységes jegyzék felváltja a 2580/2001/EK tanácsi rendeletben, a 881/2002/EK tanácsi rendeletben, a 147/2003/EK tanácsi rendeletben, az 1210/2003/EK tanácsi rendeletben, a 314/2004/EK tanácsi rendeletben, az 1183/2005/EK tanácsi rendeletben, a 305/2006/EK tanácsi rendeletben, a 765/2006/EK tanácsi rendeletben, az 1412/2006/EK tanácsi rendeletben, az 1284/2009/EU tanácsi rendeletben, az (EU) 356/2010 tanácsi rendeletben, a 101/2011/EU tanácsi rendeletben,, a 359/2011/EU tanácsi rendeletben, a 753/2011/EU tanácsi rendeletben, a 36/2012/EU tanácsi rendeletben, a 267/2012/EU tanácsi rendeletben, a 377/2012/EU tanácsi rendeletben, a 401/2013/EU tanácsi rendeletben, a 208/2014/EU tanácsi rendeletben, a 224/2014/EU tanácsi rendeletben, a 269/2014/EU tanácsi rendeletben, a 747/2014/EU tanácsi rendeletben, a 833/2014/EU tanácsi rendeletben, az 1352/2014/EU tanácsi rendeletben, az (EU) 2015/735 tanácsi rendeletben, az (EU) 2015/1755 tanácsi rendeletben, az (EU) 2016/44 tanácsi rendeletben, az (EU) 2016/1686 tanácsi rendeletben, az (EU) 2017/1509 tanácsi rendeletben, az (EU) 2017/1770 tanácsi rendeletben, az (EU) 2017/2063 tanácsi rendeletben, az (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletben, az (EU) 2019/796 tanácsi rendeletben, az (EU) 2019/1890 tanácsi rendeletben, az (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletben, az (EU) 2021/1275 tanácsi rendeletben, valamint az (EU) 2022/263 tanácsi rendeletben található egyedi jegyzékeket, és ezért e rendeleteket ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2580/2001/EK tanácsi rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
2. cikk
A 881/2002/EK tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
3. cikk
A 147/2003/EK tanácsi rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
4. cikk
Az 1210/2003/EK tanácsi rendelet V. melléklete az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
5. cikk
A 314/2004/EK tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
6. cikk
Az 1183/2005/EK tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
7. cikk
A 305/2006/EK tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
8. cikk
A 765/2006/EK tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
9. cikk
Az 1412/2006/EK tanácsi rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
10. cikk
Az 1284/2009/EU tanácsi rendelet III. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
11. cikk
A 356/2010/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
12. cikk
A 101/2011/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
13. cikk
A 359/2011/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
14. cikk
A 753/2011/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
15. cikk
A 36/2012/EU tanácsi rendelet III. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
16. cikk
A 267/2012/EU tanácsi rendelet X. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
17. cikk
A 377/2012/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
18. cikk
A 401/2013/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
19. cikk
A 208/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
20. cikk
A 224/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
21. cikk
A 269/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
22. cikk
A 747/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
23. cikk
A 833/2014/EU tanácsi rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
24. cikk
Az 1352/2014/EU tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
25. cikk
Az (EU) 2015/735 tanácsi rendelet III. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
26. cikk
Az (EU) 2015/1755 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
27. cikk
Az (EU) 2016/44 tanácsi rendelet IV. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
28. cikk
Az (EU) 2016/1686 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
29. cikk
Az (EU) 2017/1509 tanácsi rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
30. cikk
Az (EU) 2017/1770 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
31. cikk
Az (EU) 2017/2063 tanácsi rendelet III. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
32. cikk
Az (EU) 2018/1542 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
33. cikk
Az (EU) 2019/796 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
34. cikk
Az (EU) 2019/1890 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
35. cikk
Az (EU) 2020/1998 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
36. cikk
Az (EU) 2021/1275 tanácsi rendelet II. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
37. cikk
Az (EU) 2022/263 tanácsi rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő jegyzék lép.
38. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 11-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
a főigazgató
a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága
(1) HL L 344., 2001.12.28., 70. o.
(2) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.
(3) HL L 24., 2003.1.29., 2. o.
(4) HL L 169., 2003.7.8., 6. o.
(5) HL L 55., 2004.2.24., 1. o.
(6) HL L 193., 2005.7.23, 1. o.
(7) HL L 51., 2006.2.22., 1. o.
(8) HL L 134., 2006.5.20., 1. o.
(9) HL L 267., 2006.9.27., 2. o.
(10) HL L 346., 2009.12.23., 26. o.
(11) HL L 105., 2010.4.27., 1. o.
(12) HL L 31., 2011.2.5., 1. o.
(13) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.
(14) HL L 199., 2011.8.2., 1. o.
(15) HL L 16., 2012.1.19., 1. o.
(16) HL L 88., 2012.3.24., 1. o.
(17) HL L 119., 2012.5.4., 1. o.
(18) HL L 121., 2013.5.3., 1. o.
(19) HL L 66., 2014.3.6., 1. o.
(20) HL L 70., 2014.3.11., 1. o.
(21) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.
(22) HL L 203., 2014.7.11., 1. o.
(23) HL L 229., 2014.7.31., 1. o.
(24) HL L 365., 2014.12.19., 60. o.
(25) HL L 117., 2015.5.8., 13. o.
(26) HL L 257., 2015.10.2., 1. o.
(27) HL L 12., 2016.1.19., 1. o.
(28) HL L 255., 2016.9.21., 1. o.
(29) HL L 224., 2017.8.31., 1. o.
(30) HL L 251., 2017.9.29., 1. o.
(31) HL L 295., 2017.11.14., 21. o.
(32) HL L 259., 2018.10.16., 12. o.
(33) HL L 129I., 2019.5.17., 1. o.
(34) HL L 291., 2019.11.12., 3. o.
(35) HL L 410I., 2020.12.7., 1. o.
MELLÉKLET
„BELGIUM
https://diplomatie.belgium.be/en/policy/policy_areas/peace_and_security/sanctions
BULGÁRIA
https://www.mfa.bg/en/EU-sanctions
CSEHORSZÁG
www.financnianalytickyurad.cz/mezinarodni-sankce.html
DÁNIA
http://um.dk/da/Udenrigspolitik/folkeretten/sanktioner/
NÉMETORSZÁG
https://www.bmwi.de/Redaktion/DE/Artikel/Aussenwirtschaft/embargos-aussenwirtschaftsrecht.html
ÉSZTORSZÁG
https://vm.ee/et/rahvusvahelised-sanktsioonid
ÍRORSZÁG
https://www.dfa.ie/our-role-policies/ireland-in-the-eu/eu-restrictive-measures/
GÖRÖGORSZÁG
http://www.mfa.gr/en/foreign-policy/global-issues/international-sanctions.html
SPANYOLORSZÁG
https://www.exteriores.gob.es/es/PoliticaExterior/Paginas/SancionesInternacionales.aspx
FRANCIAORSZÁG
http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/autorites-sanctions/
HORVÁTORSZÁG
https://mvep.gov.hr/vanjska-politika/medjunarodne-mjere-ogranicavanja/22955
OLASZORSZÁG
https://www.esteri.it/it/politica-estera-e-cooperazione-allo-sviluppo/politica_europea/misure_deroghe/
CIPRUS
https://mfa.gov.cy/themes/
LETTORSZÁG
http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539
LITVÁNIA
http://www.urm.lt/sanctions
LUXEMBURG
https://maee.gouvernement.lu/fr/directions-du-ministere/affaires-europeennes/organisations-economiques-int/mesures-restrictives.html
MAGYARORSZÁG
https://kormany.hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/ensz-eu-szankcios-tajekoztato
MÁLTA
https://foreignandeu.gov.mt/en/Government/SMB/Pages/SMB-Home.aspx
HOLLANDIA
https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/internationale-sancties
AUSZTRIA
https://www.bmeia.gv.at/themen/aussenpolitik/europa/eu-sanktionen-nationale-behoerden/
LENGYELORSZÁG
https://www.gov.pl/web/dyplomacja/sankcje-miedzynarodowe
https://www.gov.pl/web/diplomacy/international-sanctions
PORTUGÁLIA
https://www.portaldiplomatico.mne.gov.pt/politica-externa/medidas-restritivas
ROMÁNIA
http://www.mae.ro/node/1548
SZLOVÉNIA
http://www.mzz.gov.si/si/omejevalni_ukrepi
SZLOVÁKIA
https://www.mzv.sk/europske_zalezitosti/europske_politiky-sankcie_eu
FINNORSZÁG
https://um.fi/pakotteet
SVÉDORSZÁG
https://www.regeringen.se/sanktioner
Az Európai Bizottság értesítési címe:
European Commission
Directorate-General for Financial Stability, Financial Services and Capital Markets Union (DG FISMA)
Rue de Spa 2
B-1049 Brussels, Belgium
E-mail-cím: relex-sanctions@ec.europa.eu”
HATÁROZATOK
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/68 |
A TANÁCS (KKBP) 2022/596 HATÁROZATA
(2022. április 11.)
az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 2011/235/KKBP határozatot (1). |
(2) |
A 2011/235/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Tanács úgy véli, hogy az abban meghatározott korlátozó intézkedéseket 2023. április 13-ig meg kell újítani. |
(3) |
A 2011/235/KKBP határozat mellékletében jegyzékbe vett három személy elhunyt, és a rájuk vonatkozó bejegyzéseket törölni kell a mellékletből. A Tanács azt is megállapította, hogy a 2011/235/KKBP határozat mellékletében szereplő 25 személyre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni. |
(4) |
A 2011/235/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2011/235/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Ezt a határozatot 2023. április 13-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat célkitűzései nem valósultak meg, azt meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.” |
2. |
A melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2022. április 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).
MELLÉKLET
A 2011/235/KKBP határozat melléklete („Az 1. és 2. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke”) a következőképpen módosul:
1. |
A 27. bejegyzést (ZARGAR Ahmad-ra vonatkozóan), a 38. bejegyzést (FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan-ra vonatkozóan) és a 41. bejegyzést (HEJAZI Mohammad-ra vonatkozóan) el kell hagyni a „Személyek” címszó alatti jegyzékből. |
2. |
A következő 25 személyre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek: |
Személyek
|
Név |
Azonosító adat |
Indokolás |
A jegyzékbe való felvétel időpontja |
„1. |
AHMADI-MOQADDAM Esmail |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1961 Nem: férfi |
2021. szeptember 20. óta a Honvédelmi Egyetem és Kutatási Főintézet (University and Higher National Defence Research Institute) igazgatója. Korábban a fegyveres erők (Armed Forces) vezérkari főnökének biztonsági ügyekért felelős vezető tanácsadója. 2005-től 2015 elejéig az Iráni Nemzeti Rendőrség (Iran’s National Police) vezetője. 2011. januártól 2015 elejéig az (uniós jegyzékbe vett) iráni kiberrendőrség (Cyber Police) vezetője is. A parancsnoksága alatt álló erők brutális támadásokat hajtottak végre békés tüntetőkkel szemben, valamint 2009. június 15-én erőszakos éjszakai támadást intéztek a Teheráni Egyetem (Tehran University) kollégiumai ellen. Korábban a jemeni népet támogató iráni központ (Iran’s Headquarters in support of the Yemeni People) vezetője. |
2011.4.12. |
20. |
MOGHISSEH Mohammad (más néven: NASSERIAN) |
Nem: férfi |
2020 novembere óta a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája. A Teheráni Forradalmi Bíróság (Tehran Revolutionary Court) korábbi vezetője (28. körzet). A bahái közösség tagjainak elítéléséért is felelősnek tartják. Választások utáni ügyekkel foglalkozott. Társadalmi és politikai aktivisták, valamint újságírók tisztességtelen bírósági eljárásaiban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott, továbbá számos halálbüntetést kiszabó ítéletet tüntetők, valamint társadalmi és politikai aktivisták ellen. |
2011.4.12. |
21. |
MOHSENI-EJEI Gholam-Hossein |
Születési hely: Ejiyeh (Iran) Születési idő: 1956 körül Nem: férfi |
2021 júliusa óta főbíró. Az Egyeztető Tanács (Expediency Council) tagja. Irán főügyésze 2009 szeptemberétől 2014-ig. Korábban a bírói kar helyettes vezetője és szóvivője volt (2014–2021 júliusáig, illetve 2010–2019-ig). 2005 és 2009 között hírszerzési miniszter. Míg hírszerzési miniszter volt a 2009-es választások idején, az irányítása alá tartozó hírszerzési ügynököket felelősség terhelte több száz aktivista, újságíró, a rendszert bíráló személy és reformpárti politikus fogva tartásáért és kínzásáért, valamint belőlük hamis vallomások kikényszerítéséért. Emellett politikai szereplőket hamis vallomások megtételére kényszerítettek elviselhetetlen kihallgatások folyamán, amelyek részeként kínozták, bántották, zsarolták őket, és családtagjaikat megfenyegették. |
2011.4.12. |
22. |
MORTAZAVI Said (más néven: MORTAZAVI Saeed) |
Születési hely: Meybod, Yazd (Iran) Születési idő: 1967 Nem: férfi |
A szociális jóléti rendszer vezetője 2011-től 2013-ig. Teheráni főügyész 2009. augusztusig. Teheráni főügyészként olyan általános utasítást adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak letartóztatására használtak fel. Egy parlamenti vizsgálat 2010 januárjában megállapította, hogy közvetlen felelősség terheli három olyan fogoly fogva tartásáért, akik az őrizet során később elhaláloztak. 2010 augusztusában felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságügy vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe volt a választások után az utasítására letartóztatott három férfi halálában. 2014 novemberében az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában. Az iráni bíróság 2015. augusztus 19-én felmentette azon vádak alól, amelyek három fiatal férfinak a Kahrizak börtönben (Kahrizak detention centre) 2009-ben történt megkínzásához és halálához kapcsolódtak. 2017-ben börtönbüntetésre ítélték, és 2019 szeptemberében helyezték szabadlábra. 2021 augusztusában az iráni Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) Said Mortazavi számára teljes mértékben kedvező ítéletet hozott, eltörölve korábbi kétéves börtönbüntetését. |
2011.4.12. |
25. |
SALAVATI Abdolghassem |
Nem: férfi |
2019 óta a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó különleges bíróság (Special Court for Financial Crimes) bírája (4. körzet). A Teheráni Forradalmi Bíróság (Tehran Revolutionary Court) korábbi vezetője (15. körzet). A Teheráni Törvényszék (Tehran Tribunal) nyomozási bírája. A választások utáni ügyek felelőseként ő volt a 2009 nyarán lefolytatott kirakatperekben elnöklő bíró, halálra ítélt a kirakatperben megjelent két monarchistát. Több mint száz politikai foglyot, emberi jogi aktivistát és tüntetőt ítélt hosszú szabadságvesztés-büntetésre. 2018-as beszámolók szerint a későbbiekben is szabott ki hasonló büntetéseket, amelyek során nem biztosította a tisztességes bírósági eljárást. |
2011.4.12. |
28. |
YASAGHI Ali-Akbar |
Nem: férfi |
A Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája, a 13. szekció vezetője. A Setad-e Dieh Alapítvány (Setad-e Dieh Foundation) vezérigazgató-helyettese. A Meshedi Forradalmi Bíróság (Mashhad Revolutionary Court) főbírája (2001-től 2011-ig). A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülések keretében megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot (2009 nyara és 2011 nyara között mintegy 550-et), a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt. |
2011.4.12. |
30. |
ESMAILI Gholam-Hossein (másd néven: ESMAILI Gholam Hossein) |
Nem: férfi |
2021 augusztusa óta Ebrahim Raisi iráni elnök kabinetfőnöke. 2019 áprilisától 2021 júliusáig a bírói kar szóvivője volt. A teheráni bírói kar korábbi vezetője. Az iráni börtönök szervezetének (Prisons Organisation) korábbi vezetője. E minőségében közreműködött politikai tüntetők tömeges őrizetbe vételében és a börtönrendszerben elkövetett visszaélések eltussolásában. |
2011.4.12. |
33. |
ABBASZADEH-MESHKINI, Mahmoud |
Nem: férfi |
Parlamenti képviselő (2020. február óta) és a parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának (Committee for National Security and Foreign Affairs) elnöke. Korábban az iráni Emberi Jogi Főtanács (High Council for Human Rights) tanácsadója (2019-ig). Korábban az Emberi Jogi Főtanács titkára. Ilám tartomány (Ilam Province) korábbi kormányzója. A belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság (Article 10 Committee of the Law on Activities of Political Parties and Groups) elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Mir-Hossein Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front (Islamic Iran Participation Front) és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete (Revolution Mujahedeen Organisation) tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen betiltott miden nem kormányzati rendezvényt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez való alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta továbbá az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertartásának megtartására vonatkozó engedélyt. |
2011.10.10. |
35. |
AKHARIAN Hassan |
Nem: férfi |
2015 óta az EU által jegyzékbe vett Rajaee Shahr börtön 5-ös körletének vezetője, felelősségi körébe tartozik a magánelzárás; 2010 júliusáig a Karadj-ban található Rajaee Shahr börtön 1-es körletének igazgatója volt. Több korábbi fogvatartott beszámolt az általa alkalmazott kínzásról, valamint arról, hogy parancsot adott annak megakadályozására, hogy a foglyok orvosi ellátásban részesüljenek. A Rajaee Shahr börtön egyik fogvatartottja beszámolójának átirata szerint az őrök Akharian tudtával valamennyien durván bántalmazták őt. Bejelentés érkezett továbbá legalább egy fogvatartottnak – Mohsen Beikvandnak – az Akharian igazgatósága alatti bántalmazásáról és haláláról. Beikvand 2010 szeptemberében hunyt el. Fogolytársai hiteles beszámolói szerint Hassan Akharian utasítására ölték meg. |
2011.10.10. |
36. |
AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza, AVAIE Alireza) |
Születési hely: Dezful (Iran) Születési idő: 1956.5.20. Nem: férfi |
2021. augusztus 25-ig igazságügyi miniszter. A különleges nyomozó hivatal (special investigations office) korábbi igazgatója. 2016 júliusáig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv (Public Register) vezetője. 2014 áprilisában tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán (Disciplinary Court for Judges). A teheráni bírói kar (Tehran Judiciary) korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelősség terheli emberi jogi jogsértésekért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és nagyszámú kivégzésért. |
2011.10.10. |
46. |
KAMALIAN Behrouz (más néven: Hackers Brain, Behrooz_Ice) |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1983 Nem: férfi |
Az iráni rezsimmel kapcsolatban álló „Ashiyaneh” kibercsoport vezetője. A Behrouz Kamalian által alapított „Ashiyaneh” Digitális Biztonság („Ashiyaneh” Digital Security) elnevezésű csoportot felelősség terheli a belföldi ellenzékiek és reformpártiak, valamint a külföldi intézmények elleni kibertámadásokért. Kamalian „Ashiyaneh” szervezetének működése elősegítette a rezsim ellenzékkel szembeni fellépését, amely 2009-ben számos súlyos emberi jogi jogsértést foglalt magában. Mind Kamalian és az „Ashiyaneh” kibercsoport legalább 2021 decemberéig folytatta tevékenységeit. |
2011.10.10. |
47. |
KHALILOLLAHI Moussa (más néven: KHALILOLLAHI Mousa, ELAHI Mousa Khalil) |
Születési hely: Tabriz (Iran) Születési idő: 1963 Nem: férfi |
Kelet-Azerbajdzsán (East Azerbaijan) tartomány főbírája. 2010-től 2019-ig Tabriz ügyésze. Részt vett Sakineh Mohammadi-Ashtiani ügyében, és közreműködött a jogszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében. |
2011.10.10. |
53. |
TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn) |
Születési hely: Tehran (Iran) Születési idő: 1969 Nem: férfi |
Eslamshahr polgármestere 2020-ig. Korábban iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója („Farmandar”) 2010 szeptemberéig, felelősség terhelte a rendőri erők beavatkozásáért, és ezért a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő elnyomásban betöltött szerepéért. |
2011.10.10. |
55. |
ZEBHI Hossein |
Nem: férfi |
A bírói kar első helyettes tanácsadója és a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) bírája (a Legfelsőbb Bíróság főként biztonsági bűncselekményekkel és kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó 41. körzetének vezetője). Az iráni főügyész helyettese (2007–2015). E minőségében felelősség terhelte a választásokat követő 2009-es tüntetések nyomán indított bírósági eljárásokért, amelyek lefolytatása során nem tartották tiszteletben az emberi jogokat. E szerepében túlzottan szigorú büntetéseket is jóváhagyott kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. |
2011.10.10. |
56. |
BAHRAMI Mohammad-Kazem |
Nem: férfi |
A közigazgatási bíróság vezetője 2021 áprilisáig. A fegyveres erők igazságszolgáltatási ágának vezetőjeként 2009-ben közreműködött a békés tüntetőkkel szembeni kemény fellépésekben. |
2011.10.10. |
60. |
HOSSEINI Dr. Mohammad (más néven: HOSSEYNI, Dr. Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid) |
Születési hely: Rafsanjan, Kerman (Iran) Születési idő: 1961.7.23. Nem: férfi |
2021 augusztusa óta parlamenti ügyekért felelős alelnök Ebrahim Raisi elnök mellett. Mahmoud Ahmadinejad elnök egykori tanácsadója és a YEKTA, egy keményvonalas politikai csoport szóvivője. Kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013). A Forradalmi Gárda (IRGC) volt tagja, közreműködött újságírók elnyomásában. |
2011.10.10. |
62. |
ZARGHAMI Ezzatollah |
Születési hely: Dezful (Iran) Születési idő: 1959.7.22. Nem: férfi |
2021. augusztus 25. óta kulturális, kézműipari és idegenforgalmi miniszter. 2014 óta a Legfelsőbb Kibertér-tanács (Supreme Cyberspace Council) és a Kulturális Forradalom Tanácsa (Cultural Revolution Council) tagja. Az Iráni Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltatási Hatóságának (Islamic Republic of Iran Broadcasting, IRIB) korábbi vezetője 2014 novemberéig. Az IRIB-nél betöltött tisztségében a programokat érintő összes döntésért felelős személy. Az IRIB 2009 augusztusában és 2011 decemberében fogvatartottak által kényszer alatt tett vallomásokat és számos kirakatpert sugárzott. Ez a tisztességes és jogszerű eljáráshoz való joggal kapcsolatos nemzetközi előírások egyértelmű megsértése. |
2012.3.23. |
64. |
KAZEMI Toraj |
Nem: férfi |
Az EU által jegyzékbe vett kiberrendőrség nagy-teheráni körzetének vezetője 2020 júniusáig. E minőségében kormányzati hackereket toborzó kampányt indított annak érdekében, hogy hatékonyabban ellenőrizzék az internetes adatforgalmat, és gátolják a „kártékony” weboldalak működését. |
2012.3.23. |
65. |
LARIJANI Sadeq |
Születési hely: Najaf (Iraq) Születési idő: 1960 vagy 1961. augusztus Nem: férfi |
2018. december 29. óta az Egyeztető Tanács (Expediency Council) vezetője. Az Őrök Tanácsának (Guardian Council) egykori tagja (2021 szeptemberéig). A bírói kar korábbi elnöke (2009-től 2019-ig). A bírói kar elnökének jóvá kell hagynia, illetve ellen kell jegyeznie minden olyan ítéletet, amelyet qisas (megtorlás), hodoud (Isten ellen elkövetett bűnök) és ta’zirat (az állam ellen elkövetett bűncselekmények) ügyében hoznak. Ez magában foglal halálbüntetést, korbácsolást, illetve amputálást kiszabó ítéleteket is. Ily módon a nemzetközi előírásokat megsértve személyesen ellenjegyzett számos halálos ítéletet, többek között megkövezéseket, akasztásokat, fiatalkorúak kivégzését és nyilvános kivégzéseket, amelyek során például több ezres tömegek előtt hidakra akasztottak fel fogvatartottakat. Ezzel hozzájárult számos kivégzés végrehajtásához. Engedélyezett továbbá testi fenyítést – például amputálást, illetve az elítélt szemébe sav csepegtetését – kimondó ítéleteket. Sadeq Larijani hivatalba lépése óta jelentősen megnőtt a politikai szereplők, az emberijog-védők és a kisebbséghez tartozó személyek körében végrehajtott önkényes letartóztatások száma. Sadeq Larijanit emellett felelősség terheli azért, hogy az iráni igazságszolgáltatási eljárásban rendszerszinten sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. |
2012.3.23. |
69. |
MORTAZAVI Seyyed Solat |
Születési hely: Farsan, Tchar Mahal-o-Bakhtiari (South) – (Iran) Születési idő: 1967 Nem: férfi |
2021. szeptember 5. óta Irán végrehajtási ügyekért felelős alelnöke és az elnöki hivatal vezetője. 2019. szeptember 16-tól 2021 szeptemberéig a közvetlenül Ali Khamenei legfelsőbb vezető irányítása alatt álló Mostazafan Alapítvány (Mostazafan Foundation) ingatlanrészlegének a vezetője volt. 2019 novemberéig az Astan Qods Razavi Alapítvány (Foundation Astan Qods Razavi) teheráni szervezetének igazgatója. Irán második legnagyobb városának, Meshednek (Mashhad) a korábbi polgármestere, ahol rendszeresen végeznek nyilvános kivégzéseket. Korábban politikai ügyekért felelős belügyminiszter-helyettes, 2009-ben nevezték ki. E minőségében felelősség terhelte a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni elnyomásért. Később a 2012-es parlamenti választások és a 2013-as elnökválasztás idejére az iráni választási bizottság (Iranian Election Committee) vezetőjévé nevezték ki. |
2012.3.23. |
74. |
REZVANMA-NESH Ali |
Nem: férfi |
A 2010–2016-os időszakban Karaj tartomány (Alborz régió) helyettes ügyésze volt. Felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértésekért, beleértve egy fiatalkorú kivégzésében való közreműködését is. |
2012.3.23. |
79. |
RASHIDI AGHDAM Ali Ashraf |
Nem: férfi |
A teheráni börtönök egészségügyi, korrekciós és oktatási igazgatóhelyettese. Korábban az evini börtön (Evin Prison) vezetője (2012–2015). Hivatali ideje alatt romlottak a börtönkörülmények, és a beszámolók szerint súlyosbodott a fogvatartottak bántalmazása. 2012 októberében, jogaik megsértése és a börtönőrök erőszakos fellépése elleni tiltakozásul kilenc női rab éhségsztrájkba kezdett. |
2013.3.12. |
80. |
KIASATI Morteza |
Nem: férfi |
A Teheráni Forradalmi Bíróság (Revolutionary Court of Tehran) 54. körzete és az Ahwazi Forradalmi Bíróság (Ahwaz Revolutionary Court) (4. körzet) bírája; Halálra ítélt négy arab politikai foglyot, Taha Heidariant, Abbas Heidariant, Abd al-Rahman Heidariant (fivérek) és Ali Sharifit. A négy férfit letartóztatták, megkínozták és jogszerű eljárás nélkül felakasztották. Ezek az esetek és a jogszerű eljárás hiánya szerepelnek az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2012. szeptember 13-i jelentésében és az ENSZ főtitkár Iránról szóló 2012. augusztus 22-i jelentésében. |
2013.3.12. |
83. |
JAFARI Asadollah |
Nem: férfi |
Jelenleg legfőbb ügyész Isfahanban. E pozícióban erőszakos fellépést rendelt el azon tüntetőkkel szemben, akik 2021 novemberében vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a vízhiány miatt. Egyes jelentések szerint Jafari bejelentette, hogy külön hivatalt hoz létre a letartóztatott tüntetőkkel kapcsolatos nyomozások lefolytatására. Mazandaran tartomány (Mazandaran Province) egykori ügyészeként Jafari a halálbüntetés kiszabását ajánlotta általa folytatott vádhatósági eljárásokban, ami számos kivégzést eredményezett, beleértve a nyilvános kivégzéseket is, továbbá olyan körülményeket, ahol a halálbüntetés kiszabása ellentétes a nemzetközi emberi jogokkal, többek között azért, mert aránytalan és túlzó büntetés. Jafarit felelősség terhelte jogtalan letartóztatásokért és bahái fogvatartottak jogainak megsértéséért, a kezdeti letartóztatástól kezdve magánzárkában tartásukig a hírszerzés fogva tartó központjában. |
2013.3.12. |
95. |
VASEGHI Leyla (más néven: VASEQI Layla, VASEGHI Leila, VASEGHI Layla) |
Születési hely: Sari, Mazandaran Province (Iran) Születési idő: 1352 (iráni Hidzsri-naptár), 1972 vagy 1973 (Gergely-naptár szerint) Nem: nő Tisztség: Godzs (Shahr-e Qods) korábbi kormányzója (Governor) és a városi biztonsági tanács vezetője (Head of City Security Council) |
Godzs (Shahr-e Qods) kormányzójaként és 2019 szeptemberétől 2021 novemberéig a városi biztonsági tanács (City Security Council) vezetőjeként Leyla Vaseghi arra utasított rendőri és egyéb fegyveres erőket, hogy használjanak halálos eszközöket a 2019. novemberi tüntetések során, fegyvertelen tüntetők és más polgári személyek halálát és sebesülését okozva. Godzs kormányzójaként és a városi biztonsági tanács vezetőjeként Leyla Vaseghit felelősség terheli súlyos emberi jogi jogsértésekért Iránban. |
2021.4.12.” |
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/75 |
A TANÁCS (KKBP) 2022/597 HATÁROZATA
(2022. április 11.)
a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem terén mind az Unión belül, mind harmadik országokban meghozandó intézkedések listáját. |
(2) |
Az Unió aktívan végrehajtja a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, valamint végrehajtja az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, így például kialakítja a szükséges uniós struktúrákat. |
(3) |
A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el és elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot (a továbbiakban: a fellépés új irányairól szóló dokumentum), amely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) lényeges részét képezi. |
(4) |
A fellépés új irányairól szóló dokumentumban a Tanács felszólítja a hatáskörrel rendelkező tanácsi formációkat és szerveket, a Bizottságot, az egyéb intézményeket és a tagállamokat, hogy az említett dokumentum alapján hozzanak konkrét intézkedéseket. |
(5) |
A fellépés új irányairól szóló dokumentumban a Tanács hangsúlyozza, hogy a proliferáció megelőzése érdekében tett uniós fellépés tekintetében előnyös lehet, ha azt egy olyan nem kormányzati nonproliferációs hálózat támogatja, amely összekapcsolja az Unió stratégiai területeire szakosodott külpolitikai intézményeket és kutatóközpontokat, miközben épít a már meglévő hasznos hálózatokra is. Ezt a hálózatot ki lehetne terjeszteni harmadik országok intézményeire is. |
(6) |
A Tanács 2018. november 19-én elfogadta „A fegyverállomány biztonságossá tétele, a polgárok védelme” című, a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni új uniós stratégiát (a továbbiakban: a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia). A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó, 2005-ben elfogadott uniós stratégia helyébe lépett. A tiltott kézi- és könnyűfegyverek továbbra is hozzájárulnak az instabilitáshoz és az erőszakhoz az Unióban, annak közvetlen szomszédságában és a világ többi részén. A tiltott kézifegyverek táplálják a fegyveres erőszakot és a szervezett bűnözést, a globális terrorizmust és a globális konfliktusokat, akadályozva ezáltal a fenntartható fejlődést és a válságkezelési erőfeszítéseket. Destabilizálnak egész régiókat, államokat és azok társadalmait, továbbá növelik a terrortámadások hatását. A Tanács ezért elkötelezett a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének megakadályozása és visszaszorítása iránt, és ezért mozdítja elő az elszámoltathatóságot és a felelősségvállalást jogszerű kereskedelmük terén. A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia figyelembe veszi a megváltozott biztonsági helyzetet, ideértve az Unión belüli terrorizmusveszélyt, valamint a kézi- és könnyűfegyverek kialakításában és technológiájában megfigyelhető fejleményeket, amelyek hatással vannak arra, hogy a kormányok mennyire képesek a fenyegetést kezelni. Figyelembe veszi az EU 2016. évi globális stratégiájának irányelveit is. |
(7) |
A Tanács 2010. július 26-án elfogadta a 2010/430/KKBP határozatot (1), amellyel létrehozta a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatát, és előírta, hogy a határozat technikai végrehajtását az EU Nonproliferációs Konzorciumának (a továbbiakban: a konzorcium) kell végeznie. |
(8) |
A konzorcium mint a támogatás egyetlen kedvezményezettje melletti döntést ebben az esetben az indokolja, hogy az Unió – amelyet a tagállamok támogatnak – a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatával olyan gyümölcsöző együttműködést kíván folytatni, amely hozzájárul egy közös európai nonproliferációs és leszerelési kultúra kialakításához, és amely segíti az Uniót az e területekkel kapcsolatos szakpolitikái kidolgozásában és megformálásában, továbbá fokozza az Unió láthatóságát. Ebben az esetben a konzorcium jellegéből adódóan 100 %-os finanszírozásra van szükség, mivel a konzorciumot az Unió hozta létre és teljes egészében az uniós támogatásoktól függ. A konzorciumnak nincsenek az Uniótól független anyagi forrásai, sem egyéb adományok gyűjtésére való jogszabályi felhatalmazása. Továbbá a konzorcium több mint 100 szellemi műhelyt, kutatóközpontot és egyetemi tanszéket tömörítő, hat szellemi műhely által irányított hálózatot hozott létre, amely az Unióban a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos csaknem teljes nem kormányzati szakértelmet egyesíti, beleértve az összes tagállamban lévő szervezeteket is. |
(9) |
A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 2014/129/KKBP határozatot (2), amely három évvel meghosszabbította a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata tevékenységeinek az Unió általi folyamatos elősegítését és pénzügyi támogatását, és megbízta a konzorciumot a határozat technikai végrehajtásával. |
(10) |
A Tanács 2017. április 3-án elfogadta a (KKBP) 2017/632 határozatot (3), amellyel 2017. július 2-ig meghosszabbította a 2014/129/KKBP határozat végrehajtási időszakát, hogy folytatódhasson a tevékenységek végrehajtása. |
(11) |
A Tanács 2017. július 4-én elfogadta a (KKBP) 2017/1195 határozatot (4), amellyel 2017. július 3-tól december 31-ig meghosszabbította a 2014/129/KKBP határozat végrehajtási időszakát annak érdekében, hogy 2017-ben lehetővé váljon egy nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó nagyszabású éves konferencia megszervezése, valamint a konzorcium internetes platformjának folytatódó fenntartása és naprakésszé tétele. |
(12) |
A Tanács 2018. február 26-án elfogadta a (KKBP) 2018/299 határozatot (5), amely három évvel meghosszabbította a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata tevékenységeinek az Unió általi folyamatos előmozdítását és pénzügyi támogatását, és megbízta a konzorciumot a határozat technikai végrehajtásával. |
(13) |
A Tanács 2021. április 16-án elfogadta a (KKBP) 2021/648 határozatot (6), amellyel a folytatódó Covid19-világjárványból fakadó végrehajtási kihívások miatt 2022. május 17-ig meghosszabbította a (KKBP) 2018/299 határozat végrehajtási időszakát, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A hatékony multilateralizmus, a megelőzés és a harmadik országokkal folytatott együttműködés elvén alapuló, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia eredményesebb végrehajtásához való hozzájárulás céljából a Tanács meghosszabbítja a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata tevékenységeinek folyamatos előmozdítását és támogatását a következő célok elérése érdekében:
a) |
a politikai és a biztonsági vonatkozású párbeszéd előmozdítása, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedések civil társadalom – és különösen szakértők, kutatók és tudományos szakemberek – általi hosszú távú megvitatásának ösztönzése; |
b) |
lehetőség biztosítása a Tanács érintett előkészítő szerveinek résztvevői számára, hogy a nonproliferációval, a leszereléssel és a fegyverkivitel-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekről konzultálhassanak a hálózattal, és annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok képviselői részt vehessenek a konzorcium ülésein; |
c) |
különösen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) megbízottjainak benyújtott jelentések és/vagy ajánlások révén egy olyan hasznos támpont létrehozása, amely segítséget jelent az Unió és a nemzetközi közösség nonproliferációs és leszerelési tevékenységeihez; |
d) |
hozzájárulás ahhoz, hogy a harmadik országok jobban felismerjék a proliferációval és a leszereléssel összefüggő kihívásokat, továbbá megértsék az Unióval és a multilaterális fórumokon – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében – egyéb országokkal való együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy meg lehessen előzni, le lehessen állítani és – amennyiben lehetséges – meg lehessen szüntetni a világszerte aggodalomra okot adó proliferációs programokat, illetve mindenkit el lehessen rettenteni az ilyen programoktól; |
e) |
hozzájárulás az uniós és harmadik országbeli szellemi műhelyek és kormányok nonproliferációs és leszerelési szakismereteinek és intézményi kapacitásának fejlesztéséhez, többek között a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos oktatás megerősítése, a fiatalabb nemzedékek körében az e kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint az e területen, továbbá a természet- és műszaki tudományok területén dolgozó kutatók és gyakorlati szakemberek – különösen a nők – következő nemzedékének a támogatása révén. |
(2) Az Unió által támogatandó projektek a következő egyedi tevékenységekre terjednek ki:
a) |
harmadik országok és a civil társadalom részvételével zajló, a nonproliferációval és a leszereléssel foglalkozó nagyszabású éves konferenciák lebonyolítása, amelyeken a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelmet, valamint az ehhez kapcsolódó leszerelési célkitűzéseket, továbbá a hagyományos fegyverekkel, így például a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívások kezelését célzó további intézkedések megvitatására és azonosítására kerül sor. A konferenciának köszönhetően az Unió nemzetközi szinten is fel fogja hívni a figyelmet a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiára és az EU SALW stratégiára, valamint az uniós intézmények és az uniós szellemi műhelyek e téren betöltött szerepére, és ezzel fokozni fogja az e területre vonatkozó uniós szakpolitikák láthatóságát, a főképviselő megbízottjai számára pedig jelentések és/vagy ajánlások készülnek; |
b) |
éves konzultációs találkozók megrendezése az uniós intézmények képviselői, a tagállamok képviselői és szakértők számára, hogy véleményt cserélhessenek a leszerelés, a nonproliferáció és a fegyverkivitel-ellenőrzés területének főbb kérdéseiről és az e területen bekövetkező legfontosabb fejleményekről, és amely találkozók alapján a főképviselő megbízottjai számára jelentések és/vagy ajánlások készülnek; |
c) |
olyan ad hoc szemináriumok megrendezése szakértők és gyakorlati szakemberek számára, amelyek egyaránt foglalkoznak a nem hagyományos és a hagyományos fegyverekkel, továbbá a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések teljes körével, és amely ad hoc szemináriumok alapján a főképviselő megbízottjai számára jelentések és/vagy ajánlások készülnek; |
d) |
olyan szakpolitikai dokumentumok elkészítése és közzététele, amelyek a konzorcium megbízatása körébe tartozó témákkal foglalkoznak, és politikai és/vagy operatív szakpolitikai alternatívákat vázolnak fel; |
e) |
az uniós és a harmadik országbeli szellemi műhelyek és kormányok nonproliferációval és leszereléssel kapcsolatos tájékozottságának növelése, az e területre vonatkozó oktatásuk, szakismereteik és intézményi kapacitásuk fejlesztése, mégpedig az alábbiak által:
|
f) |
egy olyan internetes platform és a kapcsolódó felhasználói profilok közösségi oldalakon való további fenntartása, kezelése és továbbfejlesztése, amely elősegíti a kapcsolattartást, egyedülálló fórumot teremt a leszereléssel és a nonproliferációval kapcsolatos európai kutatás számára, amely népszerűsíti a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatát, kapcsolatot teremt a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó globális közösséggel, továbbá népszerűsíti a konzorcium által biztosított – akár tantermi, akár e-oktatás formájában történő – oktatási lehetőségeket. |
A projektek részletes leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért a főképviselő felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek technikai végrehajtását a konzorcium végzi, amelyet a Stratégiai Kutatási Alapítvány (FRS), a Frankfurti Békekutató Intézet (HSFK/PRIF), a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), a római Nemzetközi Ügyek Intézménye (IAI) és a leszereléssel és nonproliferációval foglalkozó bécsi központ (VCDNP) alkot. A konzorcium ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. E célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a konzorciummal.
(3) A tagállamok és az Európai Külügyi Szolgálat a konzorcium által végzett kutatási programok keretében történő vizsgálatra különös fontossággal bíró prioritásokat és témákat javasolnak, amelyekkel – az uniós szakpolitikákkal összhangban – munkadokumentumokban és szemináriumokon kell foglalkozni.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekkel foglalkozó projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 4 700 000 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.
(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból támogatási megállapodást köt a konzorciummal. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a konzorciumnak – a hozzájárulás nagyságrendjének megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett megállapodást e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ennek folyamán felmerülő nehézségekről és a megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
(1) A főképviselő a konzorcium által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. E jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.
(2) A Bizottság jelentést tesz az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett megállapodás megkötésének napját követő 36 hónap elteltével hatályát veszti. Azonban, ha az említett időpontig nem kerül sor a szóban forgó megállapodás megkötésére, ez a határozat a hatálybalépését követő 6 hónap elteltével hatályát veszti.
Kelt Luxembourgban, 2022. április 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács 2010/430/KKBP határozata (2010. július 26.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról (HL L 202., 2010.8.4., 5. o.).
(2) A Tanács 2014/129/KKBP határozata (2014. március 10.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról (HL L 71., 2014.3.12., 3. o.).
(3) A Tanács (KKBP) 2017/632 határozata (2017. április 3.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló 2014/129/KKBP határozat módosításáról (HL L 90., 2017.4.4., 10. o.).
(4) A Tanács (KKBP) 2017/1195 határozata (2017. július 4.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló 2014/129/KKBP határozat módosításáról (HL L 172., 2017.7.5., 14. o.).
(5) A Tanács (KKBP) 2018/299 határozata (2018. február 26.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról (HL L 56., 2018.2.28., 46. o.).
(6) A Tanács (KKBP) 2021/648 határozata (2021. április 16.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló (KKBP) 2018/299 határozat módosításáról (HL L 133., 2021.4.20., 57. o.).
MELLÉKLET
PROJEKTDOKUMENTUM
Az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciuma (IV. szakasz) – HR(2022) 34
2022. január 17.
Az EU Nonproliferációs és Leszerelési Konzorciumát (EUNPDC) az Európai Unió Tanácsa hozta létre azzal a céllal, hogy létrejöjjön a független szellemi műhelyek olyan európai hálózata, amely ösztönzi a politikai és biztonsági vonatkozású párbeszédet, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről szóló hosszú távú vitát. Ez a párbeszéd a hagyományos fegyverekkel, köztük a kézi- és könnyűfegyverekkel (SALW) kapcsolatos kérdésekre is kiterjed. A 2010/430/KKBP tanácsi határozattal 2010-ben elindított projekt támogatását az EU 2014-ben (a 2014/129/KKBP tanácsi határozattal) és 2018-ban (a (KKBP) 2018/299 tanácsi határozattal) további két szakaszra megújította. A III. szakasz végrehajtása 2022 májusában zárul majd le.
Az EUNPDC-t jelenleg a Stratégiai Kutatási Alapítvány (FRS), a Nemzetközi Ügyek Intézménye (IAI), a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a Frankfurti Békekutató Intézet (HSFK/PRIF), a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) és a leszereléssel és nonproliferációval foglalkozó bécsi központ (VCDNP) alkotja. Az évek során a hálózat kibővült: 104 tagja között – amelyek az összes uniós tagállamon kívül hat további országban (Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Szerbia, Törökország, Ukrajna) működnek – megtalálhatók szellemi műhelyek, kutatóközpontok és egyetemi tanszékek.
A Konzorcium feladata a hálózat koordinálása és népszerűsítése, valamint a hálózat szakértelmének az EU rendelkezésére bocsátása azzal a céllal, hogy az hozzájáruljon a nonproliferációs, fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési politikákkal foglalkozó illetékes uniós szervek megbeszéléseihez, valamint hogy ötleteket, elemzéseket és ajánlásokat fogalmazzon meg. A Konzorcium ezt a feladatot számos különféle tevékenység – többek között nemzetközi konferenciák és találkozók, oktatási tevékenységek, kiadványok és tájékoztatás – révén teljesítette. A projekt III. szakasza során a Konzorcium tevékenysége fokozatosan bővült, mivel meg kellett felelnie az arra irányuló igénynek, hogy építsen további kapacitásokat, fokozza a tudatosságot és bővítse a lehetőségeket a leszerelés, a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés terén a gyakorlati szakemberek és tudósok következő nemzedéke, valamint a természettudományos szakemberek körében. Különös figyelem irányult emellett arra, hogy a nőket fokozottabban be kell vonni a területen végzett munkába.
A leszerelés, a nonproliferáció és a fegyverzet-ellenőrzés területén folyamatosan felmerülő fejlemények és kihívások miatt a Konzorcium és a hálózat összehívása, valamint az általuk végzett kutatási és tájékoztatási tevékenység különösen releváns az EU és tagállamai számára. A projekt korábbi szakaszaiban végzett munkára építve az EUNPDC IV. szakasza – az e dokumentumban leírtak szerint – azt mutatja be, hogy az EUNPDC tevékenységei hogyan tehetik lehetővé a továbbiakban is, hogy a Konzorcium és a hálózat hozzájáruljon az Unió munkájához e fontos területen.
1. Általános irányítás
Az általános irányítás keretében a SIPRI továbbra is felügyeli és koordinálja a Konzorcium, valamint a nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata (a továbbiakban: a hálózat) tevékenységeit, többek között az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az Európai Bizottság és a Konzorcium képviselői közötti irányítóbizottsági ülések megszervezése, valamint a jelentéstételi kötelezettségek teljesítése révén. Ez magában foglalja azt a feladatot is, hogy tovább bővüljön a hálózat sokszínűsége a tudományágak, a földrajzi megoszlás, a nem és az életkor tekintetében. Az általános irányítás magában foglalja a láthatósági költségeket is, ahogyan azt is, hogy a Konzorcium valamennyi tagja számára idő álljon rendelkezésre az általános irányítási feladatok (pl. koordinációs értekezleteken való részvétel, észrevételek benyújtása a koordinátornak) ellátására.
A IV. szakasz (2022–2025) az alábbiakat is magában foglalja:
— |
a Konzorcium tagjai, az EKSZ és az Európai Bizottság képviselőiből álló EUNPDC-programbizottság létrehozása, amelynek feladata az lesz, hogy hozzájáruljon az éves konferencia és más projektek (pl. konzultatív ülések, a kiadványsorozat és ad hoc szemináriumok) tartalmához és megszervezéséhez; |
— |
hat szóbeli tájékoztató (virtuális formában vagy személyes részvétellel) a CONOP, a COARM és adott esetben más uniós szervek számára a hálózat vagy a Konzorcium tagjaival kapcsolatban álló szakértők által, valamint az EKSZ kérésére (ezekre korábban a Help Desk projekten keresztül került sor). |
2. A projektek leírása
A következő célok horizontálisan érvényesek valamennyi projekt esetében:
— |
a sokszínűség biztosítása a nemek és a földrajzi megoszlás tekintetében valamennyi tevékenység során |
— |
a nonproliferációs és leszerelési szakértők következő nemzedékének támogatása |
2.1 Éves nonproliferációs és leszerelési konferencia szervezése (projektvezető: IAI)
A projekt célja és leírása
Az Unióból, a társult államokból és harmadik országokból érkező kormányzati szakértők, független szellemi műhelyek és egyéb tudományos szakértők részvételével megrendezett éves konferencia alkalmával a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelmet, valamint az ehhez kapcsolódó leszerelési célkitűzéseket, továbbá a hagyományos fegyverekkel, így például a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívások kezelését célzó további intézkedések, illetve a kialakulóban lévő technológiák tekintetében a fentiekhez kötődő kockázatok és lehetőségek megvitatására és azonosítására kerül sor.
A IV. szakasz során (2022–2025) ez a tevékenység évente egy éves konferencia megszervezését jelenti. A Konzorcium célja az, hogy a konferenciára személyes részvétellel kerüljön sor, ugyanakkor a rendezvény egy részét vagy egészét lehessen internetes élő közvetítésen is követni. Amennyiben a Covid19-világjárványhoz kötődő, az utazásra és találkozókon való részvételre vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak, a Konzorcium készen áll arra, hogy módosítsa a rendezvény formátumát, amint azt a III. szakaszban már megtette. Ezenfelül:
— |
az éves konferencia után közvetlenül sor kerül a hálózat tagjainak személyes találkozójára is, az év során pedig további, virtuális találkozókat szerveznek a hálózat tagjai számára, |
— |
az „új nemzedék” találkozójára közvetlenül az éves konferencia után kerül sor, más, fiatal szakértők részvételével zajló tevékenységekhez kapcsolódva (lásd e dokumentum 2.6. pontját), |
— |
a konferenciára az EUNPDC mentorálási programjának mentoráltjai is meghívást kapnak. |
A projekt eredményei
— |
Egy olyan nagyszabású, európai kezdeményezésű nemzetközi nonproliferációs és leszerelési konferencia ismétlődő megrendezése, amely továbbra is kulcsfontosságú fórumként mozdítja elő a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelmet, valamint az ehhez kapcsolódó leszerelési célkitűzéseket, továbbá a hagyományos fegyverekkel, – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel –, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedésekről szóló stratégiai megbeszéléseket. |
— |
A harmadik országok kormánytisztviselőinek, tudományos köreinek és civil társadalmának körében a tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek nonproliferációja, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) cselekvési terv területét érintő uniós szakpolitikák láthatóságának és az azokkal kapcsolatos ismereteknek a növelése. |
— |
A hálózat szerepének és kohéziójának, valamint az Unió e területen játszott szerepének megismertetése. |
— |
A nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos szakértelem kiépítése azokban az országokban, ahol az nem elégséges, ideértve a harmadik országokat is, különös tekintettel a következő nemzedék támogatására. |
— |
Olyan intézkedésorientált ajánlások benyújtása, amelyek előmozdítják a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégia végrehajtását, valamint hasznos támpontot jelentenek az Unió és a nemzetközi közösség nonproliferációs és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos fellépéséhez. |
— |
A tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos fenyegetések fokozottabb tudatosítása és megismertetése az Unió és a tagállamok intézményei, a civil társadalom és a harmadik országok körében, lehetővé téve számukra a kihívásokra való jobb felkészülést. |
2.2 Éves nonproliferációs és leszerelési konzultatív ülés szervezése (projektvezető: FRS)
A projekt célja és leírása
Az EU, a tagállamok és a szellemi műhelyek képviselőinek részvételével folytatott konzultatív ülések a nonproliferáció és a leszerelés területén az Unió előtt álló rövid- és középtávú kihívásokkal fognak foglalkozni, mindenekelőtt a tömegpusztító fegyvereket és hordozóeszközeiket, a hagyományos fegyvereket – így például a kézi- és könnyűfegyvereket –, valamint az új típusú fegyvereket és hordozóeszközeiket illetően.
A projekt IV. szakaszában ez a tevékenység egyrészt évente egy – a CONOP-pal, illetve a COARM-mal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, két részből álló – konzultatív ülés megszervezésére, másrészt a kapcsolódó jelentések és/vagy ajánlások elkészítésére terjed ki. E rendezvények napirendjét az EKSZ-szel, továbbá a Tanács nonproliferációval és leszereléssel (CONOP), valamint hagyományosfegyver-kivitellel (COARM) foglalkozó KKVP-munkacsoportjaival szoros együttműködésben kell elkészíteni. Adott esetben további szervek (pl. az EKSZ világűrrel foglalkozó munkacsoportja) is bevonhatók a konzultációba. Pontosabban:
— |
Az éves konzultatív ülés legfeljebb kétnapos lesz, mely a CONOP-hoz, illetve a COARM-hoz kötődő kérdések között oszlik meg. A tervek szerint e két, a CONOP-hoz, illetve a COARM-hoz kapcsolódó kérdések alapján felosztott ülésszakra a tömegpusztító fegyverek leszerelésével, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával és a hagyományos fegyverekkel – többek között a kézi- és könnyűfegyverekkel –, illetve a kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos kérdésekre szakosodott európai szellemi műhelyek, az uniós tagállamok és az uniós intézmények legfeljebb 50 képviselőjének személyes részvételével kerül sor. |
— |
A konzultatív ülés kétnapos lesz és személyes részvétellel kerül megrendezésre, hogy a résztvevőknek a lehető legtöbb lehetőséget biztosítsa az eszmecserére. |
A projekt eredményei
— |
Az aktuális proliferációs tendenciák elemzése a tagállamokban az e szakpolitikai területen dolgozó gyakorlati és tudományos szakemberek, valamint az EKSZ és az egyéb uniós intézmények szakértői által, és az ezzel kapcsolatban közöttük folytatott információcsere. |
— |
A proliferáció elleni küzdelemre irányuló uniós szakpolitikák végrehajtását célzó legjobb módok és eszközök megvitatása. |
— |
Független uniós szellemi műhelyek által konstruktív visszajelzés adása az Uniónak a tömegpusztító fegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelmet célzó uniós stratégiákról, valamint a gyakorlati szakemberek által a kutatók részére megfogalmazott javaslatok a további kutatást igénylő, a szakpolitika tekintetében legrelevánsabb témákról. |
— |
Szakpolitikai jelentések készítése céljából a nonproliferáció és a leszerelés területével kapcsolatos releváns kérdések meghatározása. |
— |
Szakpolitikai jelentések és intézkedésorientált ajánlások készítése a főképviselő megbízottjainak. |
2.3. A nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos 9 ad-hoc szeminárium megszervezése
A projekt célja és leírása
Az ad-hoc szemináriumok konzultációs célokat szolgálnak a hálózat, az Unió és tagállamai között, amelynek keretében ad hoc módon lehet megvitatni a fontos eseményeket és az uniós szakpolitikai lehetőségeket, másrészt pedig lehetőséget biztosítanak a hálózat, a tagállamok és az uniós intézmények részére, hogy tájékoztatást nyújtsanak az Unión belüli és kívüli célcsoportoknak.
A projekt legfeljebb kilenc ad hoc szeminárium megszervezését, annak előkészítését, valamint a kapcsolódó írásos beszámoló elkészítését irányozza elő. A IV. szakasz keretében:
— |
Három szemináriumra kerül sor személyes részvétellel, hatra pedig virtuális formátumban. |
— |
A szemináriumok megszervezésének részeként az adott terület hálózathoz, a konzorciumhoz vagy szükség esetén más intézetekhez kötődő szakértőit kérik fel ad hoc írásbeli tájékoztató megírására, amely a szeminárium témájára összpontosít. Ezeket a tájékoztatókat vagy háttérdokumentumként fogják körbeküldeni a szeminárium előtt, vagy azt követően, hogy áttekintést adjanak a legfontosabb tanulságokról. Az ad hoc tájékoztatók elérhetők lesznek a Konzorcium honlapján. |
— |
Az EKSZ egy ad hoc szeminárium témájára összpontosító írásbeli tájékoztató helyett önálló tájékoztatót is kérhet (korábban az ún. Help Desk Papers). |
A projekt eredményei
— |
Az aktuális proliferációs tendenciák elemzése a tagállamokban az e szakpolitikai területen dolgozó gyakorlati és tudományos szakemberek, valamint az EKSZ és az egyéb uniós intézmények szakértői által, és az ezzel kapcsolatban közöttük folytatott információcsere. |
— |
A proliferáció elleni küzdelemre irányuló uniós szakpolitikák végrehajtását célzó legjobb módok és eszközök megvitatása. |
— |
Független uniós szellemi műhelyek által adott konstruktív visszajelzés az Uniónak a tömegpusztító fegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelmet célzó uniós stratégiákról, valamint a gyakorlati szakemberek által a szellemi műhelyek részére megfogalmazott javaslatok a további kutatást igénylő, a szakpolitika tekintetében legrelevánsabb témákról. |
— |
Szakpolitikai jelentések készítése céljából a nonproliferáció és a leszerelés területével kapcsolatos releváns kérdések meghatározása. |
— |
Szakpolitikai jelentések és intézkedésorientált ajánlások készítése a főképviselő megbízottjainak. E jelentéseket az Unió megfelelő intézményei és a tagállamok is megkapják. |
2.4 15 uniós szakpolitikai dokumentum közzététele a nonproliferáció és a leszerelés témájában (projektvezető: SIPRI)
A projekt célja és leírása
A projekt legfeljebb 15 szakpolitikai dokumentum elkészítését és publikálását irányozza elő. A szakpolitikai dokumentumokat a Konzorcium rendeli meg, és elsősorban a Konzorcium vagy a hálózat készíti el azzal a céllal, hogy biztosítsák a nemek, valamint a tematikus és regionális szakértelem tekintetében a vélemények kiegyensúlyozott és változatos képviseletét. A szakpolitikai dokumentumsorozat lehetőség szerint felkér a „következő nemzedékhez” tartozó szakértőket is arra, hogy nyújtsanak hozzájárulást, előmozdítva ezzel szakmai fejlődésüket. A szakpolitikai dokumentumok a Konzorcium megbízatásának keretébe tartozó témákkal foglalkoznak. Minden dokumentumban ajánlásokat / szakpolitikai alternatívákat kell felvázolni. Az összes szakpolitikai dokumentum elérhető lesz a Konzorcium honlapján.
A projekt eredményei
— |
Az elsősorban szakértők, kutatók és tudományos szakemberek által folytatott, politikai és biztonsági vonatkozású párbeszéd fokozódása, amelynek témái a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre, a fegyverzet-ellenőrzésre és a leszerelésre irányuló intézkedések. |
— |
A civil társadalom, a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek uniós hálózata és a kormányok figyelmének felhívása az uniós nonproliferációs, fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési szakpolitikákra, ezzel kapcsolatos ismereteik növekedése, és körükben e szakpolitikák jobb megértése. |
— |
Politikai és/vagy operatív szakpolitikai lehetőségek biztosítása a főképviselő, az Unió intézményei és a tagállamok számára. |
— |
Uniós szintű nonproliferációs, fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési fellépések kidolgozása, és ehhez elképzelések, információk és elemzések biztosítása. |
2.5 A nonproliferációhoz és a leszereléshez kapcsolódó oktatás előmozdítása és megerősítése
A projekt a következő tevékenységekből áll:
2.5.1 Az EUNPD e-tanulási infrastruktúrájának és tanfolyamainak naprakésszé tétele (projektvezető: PRIF)
A projekt célja és leírása
E tevékenység középpontjában a II. és a III. szakaszban kidolgozott e-tanulási eszköz egész világon történő elterjesztése és használata áll. A tanfolyam jelenleg 20 tanulási modulból áll, amelyek lefedik a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos valamennyi releváns kérdést. A IV. szakaszban mind a 20 modult rendszeresen naprakésszé teszik majd annak érdekében, hogy a legfrissebb tények és számadatok álljanak a diákok rendelkezésére. A nonproliferáció és a leszerelés terén az elmúlt években bekövetkezett jelentős változások miatt ez a szakasz a 2014 és 2017 között kifejlesztett 15 eredeti tanulási modul jelentős frissítésére összpontosít a tartalom, a felhasználóbarát jelleg és a felhasználói felület, valamint a grafikai és a videotervezés tekintetében. Ezek a módosítások megkönnyítik majd a tanulási modulok naprakészen tartását.
Ismét kiemelt figyelmet kap az akadálymentesség, azaz a látás- vagy hallássérült felhasználók számára történő korszerűsítés. A teljes tanfolyam érthetőségét a témára szakosodott, angol anyanyelvű szakértők fogják javítani az anyag nyelvi ellenőrzésével. Az oktatási intézmények folyamatosan tájékoztatásban és támogatásban részesülnek majd, hogy könnyen integrálhassák az e-tanulási anyagot az egyetemi mesterképzési programokba és oktatási kínálatuk egyéb elemeibe, ez pedig az e-tanulási tanfolyam globális használatát is ösztönözni fogja.
A projekt eredményei
— |
A nonproliferáció és a leszerelés minden releváns szempontjára kiterjedő, meglévő EUNPD e-tanulási tanfolyam karbantartása, optimalizálása és frissítése. |
— |
Az oktatók, valamint az oktatók számára tréninget tartók tájékoztatása és támogatása a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos uniós oktatási segédanyagok használatával kapcsolatban. |
— |
Újságírók és fiatal diplomaták tájékoztatása és támogatása a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos uniós oktatási segédanyagok használatával kapcsolatban. |
— |
Támogatás a fegyverzet-ellenőrzés, a nonproliferáció és a leszerelés egyetemi szemináriumokon történő oktatásához. |
— |
Támogatás az e-tanulás és az osztálytermi képzés ötvözéséhez („vegyes tanulás”). |
— |
Az uniós nonproliferációs és leszerelési politika mélyrehatóbb ismerete az Unióban és harmadik országokban. |
— |
Folyamatosan frissített, nyílt oktatási segédanyagok biztosítása a nonproliferációs kutatásban és programozásban részt vevő valamennyi érintett fél számára. |
— |
Kritikus támogató ismeretek biztosítása a nonproliferációs szakemberek és tudósok számára. |
2.5.2 Tanítási tudásközpont (tanítási segédanyagok platformja) (projektvezető: PRIF)
A projekt célja és leírása
Ez a tevékenység a 2021/22-ben megkezdett munka folytatása, amelynek célja a leszereléssel, a fegyverzet-ellenőrzéssel és a nonproliferációval kapcsolatos oktatás megerősítése az EU-ban. Széles körű online keresés nyomán eddig 59 olyan releváns kurzust azonosítottak, amelyekre a közelmúltban került sor uniós egyetemeken. Az érintett előadókkal egyenként felvették a kapcsolatot. A megkeresésre válaszul 24 tantervet bocsátottak rendelkezésre. Az előzetes értékelés nyomán elkészült két mesterfokú tanterv, valamint a legfontosabb szövegek rövid összefoglalója. A IV. szakaszban a projekt keretében európai és észak-amerikai egyetemek képzési anyagainak az összegyűjtésére kerül majd sor, majd a keresés a nem nyugati országokra is kiterjed. A statisztikai elemzést folyamatosan finomítják és frissítik majd. Az oktatóknak és a tanároknak további tananyagokat javasolnak majd.
A projekt eredményei
— |
A Konzorcium honlapján példaként és inspirációként használható, tanulásra épülő rendezvényeken használt tananyagok széles köre lesz megtalálható. |
— |
A meglévő tanfolyamok statisztikai értékelésének (pl. tanított témák, elméleti megközelítések, nemi sokszínűség) közzététele a Konzorcium honlapján, valamint ezek bemutatása konferenciákon és munkaértekezleteken. |
— |
Két minta-tanterv létrehozása és frissítése kezdő pedagógusok számára. |
— |
Releváns vagy hiányzó szakirodalom rövid összefoglalása a Konzorcium honlapján. |
2.5.3 A proliferációval kapcsolatos tudatosságra irányuló képzés (projektvezető: SIPRI)
A projekt célja és leírása
E tevékenység keretében 6 olyan tanfolyam megszervezésére kerül sor, amelyek célja felhívni a természettudományos és más releváns területen végzett hallgatók, valamint az ilyen területen tanuló posztgraduális hallgatók figyelmét a proliferációval összefüggő kockázatokra. Emellett kapcsolatot létesít a társadalomtudományok és a természettudományok között – ezt a legutóbbi szakaszban sürgős szükségletként azonosították. Ennek részeként különböző célcsoportok (például biomedikai, műszaki vagy nukleáris területekkel foglalkozók) számára készül majd célzott tanterv, és évente két tanfolyamra kerül sor. A IV. szakaszban e tanfolyamok közül háromra személyes részvétellel kerül majd sor Stockholmban, három másikra pedig virtuális formátumban.
A projekt eredményei
— |
Annak elérése, hogy a természettudományos és a nonproliferációs eszközök és politikák szempontjából releváns egyéb területeken dolgozó tudományos szakemberek új nemzedékének kapacitásai erősödjenek. |
— |
A legnagyobb proliferációs kockázatok és a technológiai fejlődés által érintett tudományágak képviselői figyelmének ráirányítása a proliferációs kockázatokra, és ezzel hozzájárulás az uniós nonproliferációs politika céljának a megvalósulásához; valamint a proliferációs kockázatok technológiai fejlesztések révén történő kezelésének lehetőségei. |
— |
A távtanulás (e-tanulás) és a tantermi képzés kombinációjának („vegyes tanulás”) megvalósítása. |
2.6 A nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések népszerűsítése a fiatal nők és a következő nemzedék körében
A projekt a következő tevékenységekből áll:
2.6.1. Gyakornoki program (projektvezető: PRIF)
A projekt célja és leírása
E tevékenység egyenként legfeljebb három hónapos szakmai gyakorlatot biztosít legfeljebb 30 végzett hallgató vagy fiatal diplomata számára az európai nonproliferáció és leszerelés területén. A szakmai gyakorlatokat a Konzorcium hozza létre és dokumentálja, és ezek ötvözik a rendezvényeken és műhelytalálkozókon való részvételt, az olvasási és szövegírási feladatokat, valamint a projektintegrálást. A hálózathoz tartozó minden intézmény fogadhat gyakornokokat. A 30 gyakornoki helyből 24-et európai jelöltek számára, a fennmaradó hat gyakornoki helyet pedig nem európai jelöltek számára kell fenntartani. Amennyiben lehetséges, minden gyakornok meghívást kap a Konzorcium által a gyakornoki időszakuk alatt szervezett konferenciákra és szemináriumokra.
A projekt eredményei
— |
A nonproliferációs politika és a leszerelés területén tevékenykedő tudományos és gyakorlati szakemberek következő nemzedéke kapacitásainak megerősödése. |
— |
Az uniós nonproliferációs és leszerelési politika mélyreható ismeretének fokozódása az Unió egészében. |
— |
Annak elérése, hogy a harmadik országokban jobban megértsék az uniós stratégiákat, szakpolitikákat és az Unió nonproliferációs megközelítéseit. |
— |
Fiatal gyakorlati és tudományos szakemberek hálózatainak létrejötte és a gyakorlati együttműködés elősegítése. |
— |
A tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek területére vonatkozó uniós szakpolitikákkal kapcsolatos fokozottabb kapacitásépítés a hálózaton belül. |
2.6.2 A „Next Generation” és a „Young Women” elnevezésű tevékenységek és a mentorálási program (projektvezető: VCDNP)
A projekt célja és leírása
A projektet a nonproliferációval, a leszereléssel és a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó szakértők és gyakorlati szakemberek között széles körben érzékelt életkori és nemi egyenlőtlenségek inspirálták, célja pedig, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató, a végzett és a posztgraduális hallgatókat megismertesse a nonproliferációval, a leszereléssel és a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekkel, növelve tudatosságukat e téren, és ösztönözve a releváns témákkal foglalkozó rendezvényeken és műhelytalálkozókon való részvételüket. A IV. szakaszban a tevékenység keretében évente két személyes tájékoztató látogatásra kerül sor az európai egyetemeken, a terület láthatóságának és a fiatal kutatók lehetőségeinek a növelése céljából. A tevékenység összefüggésében továbbá tematikus kérdésekről szóló webináriumokat fognak szervezni, amelyek során minden esetben tájékoztatást nyújtanak majd a fiatalokat célzó karrierlehetőségekről vagy szakmai pályákról.
A nők e területen való jelenlétének növelése érdekében a IV. szakaszban a projekt évente (egyéves időtartamra) formális mentorálási programot is biztosít, hogy 20 fiatal nőt 20 mentor segítsen az egyéni hálózatok javításában, a terület jobb megértésében és a szakmai előmenetellel kapcsolatos tanácsadás igénybevételében. A mentorálási programot szakértői, szociális és készségfejlesztési műhelytalálkozók kísérik.
A projekt eredményei
— |
A nonproliferáció, a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés területén tevékenykedő tudományos és gyakorlati szakemberek következő nemzedéke kapacitásainak megerősödése. |
— |
A terület és a vonatkozó uniós szakpolitikák jobb megértése. |
— |
A fiatal tudósok – különösen a nők – körében az azzal kapcsolatos lehetőségek fokozott ismerete, hogy miként válhatnak tevékenyebbé a nonproliferáció, a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés területén. |
— |
Megerősített hálózatok a fiatal gyakorlati szakemberek között, valamint a fiatal és a tapasztalt gyakorlati szakemberek között. |
— |
Fokozott együttműködés az olyan fiatal tudósokkal, akik szeretnének többet megtanulni a területről és belépni oda. |
2.7 Az ENSZ leszerelési ösztöndíjprogramjában részt vevők látogatása Brüsszelben (projektvezető: VCDNP)
A projekt célja és leírása
Az ENSZ leszerelési ösztöndíjprogramja keretében a projekt két-, illetve három napos szakmai tanulmányutat biztosít Brüsszelbe (Belgium), hogy az ösztöndíjasok többet tudjanak meg az EU-ról, annak szakpolitikáiról, működéséről és intézményeiről. A látogatás úgy lesz időzítve, hogy összecsengjen az ösztöndíjprogram európai komponensével. A program célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson az EU főbb intézményeiről és szakpolitikai döntéshozó szerveiről, különösen a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatban, és tematikus előadásokat biztosít az EU e területen végzett munkájáról, ideértve a harmadik országoknak kínált támogatási programokat is.
A projekt eredményei
— |
Az EU működésének és intézményeinek, szakpolitikáinak, valamint a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatban a harmadik országoknak kínált támogatási programoknak a jobb ismerete és láthatósága. |
— |
A tömegpusztító fegyvereket és a kézi- és könnyűfegyvereket érintő kérdésekkel kapcsolatos szakértelem fokozódása a partnerországokban és a harmadik országokban. |
— |
Fokozott együttműködés az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalával, valamint hozzájárulás az oktatási erőfeszítésekhez az ENSZ leszerelési ösztöndíjprogramja keretében. |
2.8 Tájékoztatás és kommunikáció (projektvezető: FRS)
A projekt a következő tevékenységekből áll:
Honlap, hálózati platform és tájékoztatás (projektvezető: FRS)
A projekt célja és leírása
Ez a tevékenység biztosítja a Konzorcium honlapjának és közösségi hálózatainak (Twitter, LinkedIn, Youtube) webtárhely-szolgáltatását, webtervezését és műszaki karbantartását. Miután az előző szakaszban létrejött a digitális együttműködési platform a hálózaton belüli kommunikációnak, együttműködésnek és a bevált gyakorlatok megosztásának a megkönnyítése érdekében, ez a tevékenység a platform közösségi irányítására, frissítéseire és műszaki karbantartására fog kiterjedni. A hálózat tagjait e digitális együttműködési platformon keresztül közvetlenebbül bevonják majd a fórumba, mégpedig a fórumon való interakció révén, aminek során megosztják erőforrásaikat és ismertetik a közelgő rendezvényeiket, valamint naprakész tájékoztatást nyújtanak szakértőikről és intézményükről. Minden egyes kutatás külön profilt hozhat létre a platformon, tájékozódhat az EUNPDC-ről és a hálózatról, és kapcsolatba léphet más felhasználókkal. Ezenkívül:
— |
A Konzorcium és a hálózat más tagjainak kiadványait, rendezvényeit és álláslehetőségeit továbbra is népszerűsítik és támogatják a különböző platformokon. |
— |
A Konzorcium által szervezett konferenciákat továbbra is a honlapon keresztül fogják népszerűsíteni és dokumentálni (háttér-vitaanyagok, napirendek, prezentációk és adott esetben a nyilvános ülésekről készített videófelvételek). |
— |
A Konzorciumon belüli oktatási lehetőségeket, többek között az e-tanulási tanfolyamot, az oktatási segédanyagokat, a „Young Women” és a „Next Generation” kezdeményezéseket, az ösztöndíjakat és a gyakornoki lehetőségeket továbbra is népszerűsítik a honlap egy erre szolgáló részén. |
— |
A honlap és a platform között linkek jönnek létre a Konzorcium által használt valamennyi tájékoztatási és kommunikációs eszköz integrálásának és rendszeres frissítésének biztosítása érdekében. |
— |
A hírlevelet továbbra is havonta teszik közzé. A hírlevél minden száma tartalmazza majd a következőket: 1. olyan fórum, amely lehetővé teszi a hálózat képviselői számára, hogy előmozdítsák kutatási tevékenységeiket, különös tekintettel a legutóbb megkezdett tevékenységekre; b) a Konzorcium tevékenységeire vonatkozó aktuális információk; c) a hálózat tagjainak tevékenységeiről szóló hírek; d) az uniós politika szempontjából releváns nonproliferációs és leszerelési témákról szóló szerkesztői cikk. |
2.8.1 EUNPDC-podcast készítése (projektvezető: IISS-Europe)
A projekt célja és leírása
Ez a tevékenység a Konzorcium megbízatásának keretei közé tartozó tematikus kérdésekkel foglalkozó EUNPDC-podcast elindítását irányozza elő. A projekt IV. szakaszában a podcast-sorozatban – amelynek az IISS-Europe biztosít tárhelyet – legfeljebb 36 epizódot fognak készíteni.
A projekttevékenységek eredményei
— |
A hagyományos fegyverekkel, a tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos fenyegetések fokozottabb tudatosulása és ismerete az Unió intézményei, a tagállamok, a civil társadalom és a harmadik országok körében, lehetővé téve számukra a kihívásokra való jobb felkészülést. |
— |
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni és a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiák jobb megértésének előmozdítása a civil társadalomban. |
— |
Interfész biztosítása az Unió és a szellemi műhelyek hálózata között. |
— |
Egy olyan platform kezelése, ahol a nonproliferációval foglalkozó szellemi műhelyek folyamatosan megoszthatják egymással a tömegpusztító fegyverek elterjedésével, valamint a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre vonatkozó független nézeteiket és elemzéseiket. |
— |
A független szellemi műhelyek már meglévő hálózatának bővítése, igazgatása és aktualizálása. |
— |
A hálózati találkozókról készült és azon független szellemi műhelyektől származó dokumentumok ingyenes és folyamatos letöltésének lehetővé válása, amelyek esetleg pénzügyi ellentételezés nélkül is megosztanák a kutatási eredményeiket. |
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/88 |
A TANÁCS (EU) 2022/598 HATÁROZATA
(2022. április 5.)
az Európai Unió által az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott Vegyes Bizottságban az említett megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspontról és az (EU) 2020/2058 határozat hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást (a továbbiakban: EGT-megállapodás) az Unió a 94/1/ESZAK, EK tanácsi és bizottsági határozat (1) révén megkötötte, és a megállapodás 1994. január 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
Az EGT-megállapodás 4. jegyzőkönyve megállapítja a származási szabályokat. Az EGT-megállapodás 98. cikke értelmében az EGT-megállapodás 92. cikke által létrehozott EGT Vegyes Bizottság (a továbbiakban: Vegyes Bizottság) határozhat a 4. jegyzőkönyv módosításáról. |
(3) |
A Vegyes Bizottság a 2023 vége előtti következő ülésén a 4. jegyzőkönyv módosításáról szóló határozatot (a továbbiakban: a határozat) fog elfogadni. |
(4) |
Helyénvaló meghatározni az Unió által a Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a határozatnak joghatásai lesznek az Unióban. |
(5) |
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Unió a 2013/94/EU tanácsi határozat (2) révén megkötötte, és az egyezmény 2012. május 1-jén hatályba lépett az Unió vonatkozásában. Az egyezmény az egyezmény szerződő felei között kötött releváns bilaterális szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képező termékek származása tekintetében állapít meg rendelkezéseket, amelyek az említett bilaterális megállapodásokban meghatározott elvek sérelme nélkül alkalmazandók. |
(6) |
Az egyezmény módosításáról folytatott megbeszélések eredményeként az egyezményt új, korszerűbb és rugalmasabb származási szabályokkal kell kiegészíteni. Az EGT-megállapodás szerződő felei megállapodtak abban, hogy az egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig a lehető leghamarabb a módosított egyezményben megállapított származási szabályokon alapuló alternatív származási szabályokat fognak alkalmazni, amely szabályok bilaterálisan alternatív származási szabályokként (a továbbiakban: átmeneti szabályok) (3) alkalmazhatók az egyezményben megállapított származási szabályok helyett. E célból a határozat megállapítja az átmeneti szabályokat is. |
(7) |
A Vegyes Bizottság határozattervezetének szövegét, amelyre az (EU) 2020/2058 határozatban (4) a Tanács az álláspontját alapította, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai az áruk szabad mozgásával foglalkozó EGT vegyes albizottság 2021. június 30-i ülésén technikai okokból elutasították. Ezért az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az (EU) 2020/2058 határozatot hatályon kívül kell helyezni, és a Tanácsnak meg kell határoznia az Unió által a Vegyes Bizottságban a 4. jegyzőkönyv módosításával kapcsolatban képviselendő új álláspontot. |
(8) |
Az EGT-megállapodás szerződő felei 2021. szeptember 1-jétől elkezdték alkalmazni egymás között bilaterális alapon az átmeneti szabályokat. Ezért a származási szabályok EGT-n belüli következetes alkalmazásának biztosítása érdekében helyénvaló a határozatot is visszamenőleges hatállyal, azaz 2021. szeptember 1-jétől kezdve, a határozat 4. cikkében előírt feltételekkel alkalmazni. |
(9) |
Ezért a Vegyes Bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott Vegyes Bizottságban az Unió által az említett megállapodás 4. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatban képviselendő álláspont a Vegyes Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.
2. cikk
Az (EU) 2020/2058 határozat hatályát veszti.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba és 2023. december 31-én veszti hatályát.
Kelt Luxembourgban, 2022. április 5-én.
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
(1) A Tanács és a Bizottság 94/1/ESZAK, EK határozata (1993. december 13.) az Európai Közösségek, azok tagállamai, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az Európai Gazdasági Térségről létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 1., 1994.1.3., 1. o.).
(2) A Tanács 2013/94/EU határozata (2012. március 26.) a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről (HL L 54., 2013.2.26., 3. o.).
(3) Lásd az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyve felváltásával történő módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/2056 tanácsi határozatot (HL L 424., 2020.12.15., 15. o.) és az egyrészről az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság közötti megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyve felváltásával történő módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/2057 tanácsi határozatot (HL L 424., 2020.12.15., 17. o.).
(4) A Tanács (EU) 2020/2058 határozata (2020. december 7.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott Vegyes Bizottságban az említett megállapodás 4. jegyzőkönyvének (származási szabályok) módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról (HL L 424., 2020.12.15., 19. o.).
TERVEZET
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2022 HATÁROZATA
(…)
az EGT-megállapodás származási szabályokról szóló 4. jegyzőkönyvének módosításáról
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,
mivel:
(1) |
Az EGT-megállapodás 9. cikke az említett megállapodás 4. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: a 4. jegyzőkönyv) hivatkozik, amely megállapítja a származási szabályokat. |
(2) |
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: PEM-egyezmény) célja, hogy a származási szabályok meglévő, a PEM-egyezmény szerződő felei között kötött bilaterális szabadkereskedelmi megállapodásokban létrehozott bilaterális rendszereit az említett bilaterális megállapodásokban lefektetett elvek sérelme nélkül egyetlen multilaterális keretbe foglalja. |
(3) |
Az Unió, Norvégia és Liechtenstein 2011. június 15-én, Izland pedig 2011. június 30-án írta alá a PEM-egyezményt. |
(4) |
Az Unió, Norvégia, Izland és Liechtenstein 2012. március 26-án, 2011. november 9-én, 2012. március 12-én, illetve 2011. november 28-án helyezte letétbe elfogadási okmányát a PEM-egyezmény letéteményesénél. Következésképpen és a PEM-egyezmény 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban a PEM-egyezmény Liechtenstein és Norvégia tekintetében 2012. január 1-jén, Izland és az Unió tekintetében pedig 2012. május 1-jén lépett hatályba. |
(5) |
Az EGT-megállapodás szerződő felei megállapodtak abban, hogy – a 4. jegyzőkönyvnek az A. függelékkel való kiegészítése révén – a PEM-egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig a módosított PEM-egyezményben megállapított származási szabályokon alapuló alternatív származási szabályokat alkalmaznak, amelyek bilaterálisan alternatív származási szabályokként alkalmazhatók a PEM-egyezményben megállapított származási szabályok helyett. |
(6) |
A 4. jegyzőkönyvet tehát ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 4. jegyzőkönyv az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a határozat […]-án/-én lép hatályba, feltéve, hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1). Ezt a határozatot 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.
4. cikk
E határozat alkalmazásában visszamenőlegesen is kiállíthatók származási igazolások a 2021. szeptember 1-je és e határozat hatálybalépésének időpontja közötti kivitelekre.
Kelt …, …-án/-én.
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
az EGT Vegyes Bizottság
titkárai
(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.
(*1) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]
MELLÉKLET
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/… HATÁROZATÁHOZ
A 4. jegyzőkönyv végére a következőket kell beilleszteni:
„A. FÜGGELÉK
ALKALMAZANDÓ ALTERNATÍV SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: PEM-egyezmény) szerződő felei által a PEM-egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig nem kötelező jelleggel alkalmazható szabályok
(a továbbiakban: a szabályok vagy az átmeneti szabályok)
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREI
TARTALOMJEGYZÉK
I. CÍM |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
1. cikk |
Fogalommeghatározások |
II. CÍM |
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA |
2. cikk |
Általános követelmények |
3. cikk |
Teljes egészében létrejött termékek |
4. cikk |
Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás |
5. cikk |
Tűréshatárokra vonatkozó szabályok |
6. cikk |
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás |
7. cikk |
Származási kumuláció |
8. cikk |
A származási kumuláció alkalmazási feltételei |
9. cikk |
Minősítési egység |
10. cikk |
Készletek |
11. cikk |
Semleges elemek |
12. cikk |
Könyvelés szerinti elkülönítés |
III. CÍM |
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK |
13. cikk |
A territorialitás elve |
14. cikk |
A változtatás tilalma |
15. cikk |
Kiállítások |
IV. CÍM |
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG |
16. cikk |
Vámvisszatérítés vagy vámmentesség |
V. CÍM |
SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS |
17. cikk |
Általános követelmények |
18. cikk |
A származási nyilatkozat kiállításának feltételei |
19. cikk |
Elfogadott exportőr |
20. cikk |
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás |
21. cikk |
Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány |
22. cikk |
EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása |
23. cikk |
A származási igazolás érvényessége |
24. cikk |
Vámszabad területek |
25. cikk |
A behozatalra vonatkozó követelmények |
26. cikk |
Részletekben történő behozatal |
27. cikk |
A származási igazolás alóli mentesség |
28. cikk |
Eltérések és formai hibák |
29. cikk |
Beszállítói nyilatkozatok |
30. cikk |
Euróban kifejezett összegek |
VI. CÍM |
EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK |
31. cikk |
Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése |
32. cikk |
A jogviták rendezése |
VII. CÍM |
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS |
33. cikk |
Értesítés és együttműködés |
34. cikk |
A származási igazolások ellenőrzése |
35. cikk |
A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése |
36. cikk |
Szankciók |
VIII. CÍM |
AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA |
37. cikk |
Liechtenstein |
38. cikk |
San Marino Köztársaság |
39. cikk |
Andorrai Hercegség |
40. cikk |
Ceuta és Melilla |
A mellékletek jegyzéke
I. MELLÉKLET: |
Bevezető megjegyzések a II. melléklet szerinti listához |
II. MELLÉKLET: |
Az előállított termék származó státusának megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája |
III. MELLÉKLET: |
A származási nyilatkozat szövege |
IV. MELLÉKLET: |
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája |
V. MELLÉKLET: |
A Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó különleges feltételek |
VI. MELLÉKLET: |
Beszállítói nyilatkozat |
VII. MELLÉKLET: |
Hosszú távú beszállítói nyilatkozat |
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E szabályok alkalmazásában:
(a) |
»a szabályokat alkalmazó szerződő fél«: a PEM-egyezmény szerződő fele, amely e szabályokat belefoglalja a PEM-egyezményben részes, másik szerződő féllel kötött bilaterális preferenciális kereskedelmi megállapodásaiba; e fogalommeghatározás magában foglalja az EGT-megállapodás szerződő feleit is; |
(b) |
»árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: a Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok); |
(c) |
»besorolt«: egy áru a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik; |
(d) |
»szállítmány«: olyan termékek, amelyeket:
|
(e) |
»a részes fél vagy a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatósága«: az Európai Unió esetében az európai uniós tagállamok bármely vámhatósága; |
(f) |
»vámérték«: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték-megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték; |
(g) |
»gyártelepi ár«: a gyárból való elszállításkor a termékért az EGT területén letelepedett azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejött termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat. Abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a »gyártó« kifejezés az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozást jelenti. Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben az EGT-ben ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat. |
(h) |
»felcserélhető anyagok« vagy »felcserélhető termékek«: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és egymástól nem különböztethetők meg; |
(i) |
»áru«: anyag és termék egyaránt; |
(j) |
»előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is; |
(k) |
»anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.; |
(l) |
»a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya«: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusa megalapozása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve; |
(m) |
»termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják; |
(n) |
»terület«: az EGT-megállapodás szerződő feleinek azon szárazföldi területei, belvizei és felségvizei, amelyekre az EGT-megállapodás alkalmazandó; |
(o) |
»hozzáadott érték«: a terméknek a szabályokat alkalmazó más szerződő fél területéről származó valamennyi beépített anyag vámértékével csökkentett gyártelepi ára, amely viszonylatában kumuláció alkalmazható, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az EGT területén fizetett első megállapítható ár; |
(p) |
»anyag értéke«: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagért az EGT területén fizetett első megállapítható ár. E pont rendelkezéseit a felhasznált származó anyagok vámértékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell; |
II. CÍM
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. cikk
Általános követelmények
1. Az EGT-megállapodás végrehajtása céljából a következő termékeket kell az EGT-ből származó termékeknek tekinteni:
(a) |
a teljes egészében az EGT-ben létrejött termékek a 3. cikk értelmében; |
(b) |
az EGT-ben létrejött és olyan anyagokat tartalmazó termékek, amelyek nem teljes egészében ott jöttek létre, feltéve, hogy a szóban forgó anyagokat a 4. cikk értelmében az EGT-ben kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták. |
Ennek érdekében az EGT-megállapodás szerződő feleinek azon területei, amelyekre a megállapodás alkalmazandó, egyetlen területnek tekintendők.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül a Liechtensteini Hercegség területét ki kell zárni az EGT területéből a 3. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában meghatározott termékek származásának meghatározása céljából, továbbá e termékeket csak akkor lehet az EGT-ből származónak tekinteni, ha vagy teljes egészükben az EGT-megállapodás többi szerződő fele területén jöttek létre, vagy ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
3. cikk
Teljes egészében létrejött termékek
1. Az alábbiak tekintendők teljes egészében az EGT-ben létrejött terméknek:
(a) |
az EGT területén a földből vagy a tengerfenékről kinyert ásványi termékek és természetes víz; |
(b) |
az EGT területén termesztett vagy betakarított növények – beleértve a vízi növényeket – és növényi eredetű termékek; |
(c) |
az EGT területén született és nevelt élő állatok; |
(d) |
az EGT területén nevelt élő állatokból származó termékek; |
(e) |
az EGT területén született és nevelt, majd levágott állatokból származó termékek; |
(f) |
az EGT területén folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek; |
(g) |
akvakultúra-termékek, amennyiben a halak, rákfélék, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatok tojásból, lárvából, zsenge vagy előnevelt ivadékból az EGT területén születtek vagy ott nevelték őket; |
(h) |
az EGT hajóival bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek; |
(i) |
az EGT feldolgozóhajóin a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek; |
(j) |
a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, az EGT területén összegyűjtött használt cikkek; |
(k) |
az EGT területén folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék; |
(l) |
az EGT felségvizein kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására az EGT kizárólagos joggal rendelkezik; |
(m) |
a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből az EGT területén előállított áru. |
2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő »hajói« és »feldolgozóhajói« kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:
(a) |
nyilvántartásba vannak véve az Európai Unió valamely tagállamában vagy valamely EFTA-államban; |
(b) |
az Európai Unió valamely tagállamának vagy egy EFTA-államnak a lobogója alatt közlekednek; |
(c) |
teljesítik a következő feltételek valamelyikét:
|
3. A (2) bekezdés alkalmazásában az EFTA-államokat egy, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.
4. cikk
Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. E cikk (3) bekezdése és a 6. cikk sérelme nélkül, a nem teljes egészében az EGT területén létrejött termékek akkor tekintendők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a II. melléklet listájában az érintett árukra vonatkozóan meghatározott feltételek teljesülnek.
2. Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdésnek megfelelően az EGT-ben megszerezte a származó státust, egy másik termék előállítása során alapanyagként használnak fel, akkor nem kell figyelembe venni a termék előállítása során esetlegesen felhasznált nem származó anyagokat.
3. Az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.
Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának való megfelelésen alapul, az EGT-megállapodás szerződő feleinek vámhatóságai engedélyezhetik az exportőröknek, hogy a költségek és a devizaárfolyamok ingadozásainak figyelembevétele érdekében a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítsák a termék gyártelepi árának és a nem származó anyagok értékének az átlagát.
4. Amennyiben a (3) bekezdés második albekezdése alkalmazandó, a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben az adott termék összes értékesítése után felszámított gyártelepi ár összegéből, utóbbit az előző adóévben az adott termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként az EGT-megállapodás adott szerződő fele által meghatározott adóévet figyelembe véve, illetve ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartamot figyelembe véve.
5. Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetve a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy a devizaárfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó ingadozásai megszűntek.
6. A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdésben említett átlagos értékeket kell figyelembe venni.
5. cikk
Tűréshatárokra vonatkozó szabályok
1. A 4. cikktől eltérve, és figyelemmel az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekre, a II. melléklet szerinti listában meghatározott feltételek értelmében egy adott termék előállításában nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállításában mégis felhasználhatók, ha a termékben a becsült teljes nettó tömegük vagy összértékük nem haladja meg:
(a) |
a 2. és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében – a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével – a termék nettó tömegének 15 %-át; |
(b) |
az a) pontban említettektől eltérő termékek esetében a termék gyártelepi árának 15 %-át. |
Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoport alá tartozó termékek esetében, amelyek tekintetében az I. melléklet 6. és 7. megjegyzésében említett tűréshatárokat kell alkalmazni.
2. E cikk (1) bekezdésének alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl a II. melléklet szerinti listában megállapított szabályok által megengedett legnagyobb értékeket.
3. E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható a 3. cikk értelmében teljes egészében az EGT-ben létrejött termékekre. A 6. cikk és a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül azonban az említett rendelkezésekben előírt tűréshatárokat kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyek esetében a II. melléklet listájában megállapított szabály előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészükben létrejöttnek kell lenniük.
6. cikk
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a származó státus megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben foglalt követelmények:
(a) |
a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek; |
(b) |
csomagok megosztása és összeállítása; |
(c) |
mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása; |
(d) |
textíliák vasalása vagy simítása; |
(e) |
egyszerű festési és fényezési műveletek; |
(f) |
a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása; |
(g) |
a cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; kristálycukor részleges vagy teljes őrlése; |
(h) |
gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése; |
(i) |
élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás; |
(j) |
szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve a készlet összeállítását is); |
(k) |
palackba, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való egyszerű behelyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet; |
(l) |
jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása; |
(m) |
különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű vegyítése; |
(n) |
cukor vegyítése bármely anyaggal; |
(o) |
a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása, víztelenítése vagy denaturálása; |
(p) |
árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése; |
(q) |
állatok levágása; |
(r) |
az a)–q) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja. |
2. Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken az EGT-ben végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.
7. cikk
Származási kumuláció
1. A 2. cikk sérelme nélkül a termékek az EGT-ből származónak tekintendők, ha azok az EGT területén jöttek létre és a szabályokat alkalmazó bármely szerződő fél területéről származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket. Az említett anyagok esetében nem szükséges, hogy azok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben az EGT-ben végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említett műveleteket, a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó anyagok felhasználásával előállított terméket csak akkor kell az EGT-ből származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó felhasznált anyagok értékét. Eltérő esetben a kérdéses terméket a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél területéről származónak kell tekinteni, amelynek területéről az EGT-ben történő gyártás során felhasznált legnagyobb értékű származó anyag származik.
3. A 2. cikk sérelme nélkül és az 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, az EGT-megállapodás szerződő feleitől eltérő, a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél által végzett megmunkálás vagy feldolgozás az EGT-ben elvégzettnek minősül, ha a létrejött termékeket az EGT területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.
4. A 2. cikk sérelme nélkül az 50–63. árucsoportba tartozó termékek esetében és kizárólag az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kétoldalú kereskedelem céljából az EGT-megállapodás importáló szerződő fele területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás az EGT-ben elvégzettnek minősül, ha a termékeket az EGT területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.
E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevőit és a Moldovai Köztársaságot egyetlen, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.
5. Az EGT-megállapodás szerződő felei az EGT Vegyes Bizottság határozata útján közösen dönthetnek úgy, hogy kiterjesztik e cikk (3) bekezdésének alkalmazását az 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára.
6. Az e cikk (3)–(5) bekezdése értelmében vett kumuláció céljából a származó termékeket csak akkor lehet az EGT-ből származónak tekinteni, ha a termékeken ott végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket.
7. A szabályokat alkalmazó szerződő felek területéről származó olyan termékek, amelyek az EGT-ben nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat az EGT-megállapodás valamely másik szerződő felének területére történő kivitelük során.
8. cikk
A származási kumuláció alkalmazási feltételei
1. A 7. cikkben előírt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:
(a) |
az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás van érvényben a származó státus megszerzésében érintett, a szabályokat alkalmazó szerződő felek, valamint az EGT-megállapodás rendeltetési hely szerinti szerződő fele között; és |
(b) |
az áruk a származó státust az e szabályokban meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazása révén szerezték meg. |
2. A kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) és az EGT-megállapodás többi szerződő felének valamely hivatalos kiadványában, az adott fél saját eljárásának megfelelően.
A 7. cikkben előírt kumulációt az említett értesítésekben megjelölt naptól kell alkalmazni.
Az EGT-megállapodás szerződő felei tájékoztatják az Európai Bizottságot a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel kötött releváns megállapodások részleteiről, beleértve e szabályok hatálybalépésének dátumát.
3. Ha egy termék a származó státust a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezte meg, akkor a származási igazolásnak tartalmaznia kell a »CUMULATION APPLIED WITH (a szabályokat alkalmazó, vonatkozó szerződő fél/felek angol neve)« szövegű, angol nyelvű nyilatkozatot.
Abban az esetben, ha származási igazolásként egy EUR.1 szállítási bizonyítványt használnak, ezt a nyilatkozatot az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatában kell megtenni.
4. Az EGT-megállapodás szerződő felei dönthetnek úgy, hogy az EGT-n belül exportált azon termékek esetében, amelyek a származó státust a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezték meg, eltekintenek az e cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatnak a származási igazoláson való megtételére való kötelezettségtől (1).
Az EGT-megállapodás szerződő felei a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesítik az Európai Bizottságot e mentesítésről.
9. cikk
Minősítési egység
1. E szabályok alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amely a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek tekintendő. Ebből az következik, hogy:
(a) |
ha egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt árucikkek csoportja vagy együttese alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet; |
(b) |
ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e szabályok alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni. |
2. Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
3. A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.
10. cikk
Készletek
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó.
Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
11. cikk
Semleges elemek
A termék származó státusának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:
(a) |
energia és tüzelőanyag; |
(b) |
berendezések és készülékek; |
(c) |
gépek és szerszámok; |
(d) |
minden más olyan áru, amely a termék végső összetételébe nem épül be, vagy amelyet nem arra szántak, hogy beépüljön a termékbe. |
12. cikk
Könyvelés szerinti elkülönítés
1. Ha felcserélhető származó és nem származó anyagok kerülnek felhasználásra egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során, akkor a gazdasági szereplők a szóban forgó anyagok kezelését végezhetik a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az anyagok elkülönített raktározása nélkül.
2. A gazdasági szereplők a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásával anélkül biztosíthatják az 1701 vámtarifaszám alá tartozó származó és nem származó felcserélhető termékek kezelését, hogy a termékeket elkülönítve raktároznák.
3. Az EGT-megállapodás szerződő felei előírhatják, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásához szükséges legyen a vámhatóság előzetes engedélye. A vámhatóság az engedély megadását bármilyen általa megfelelőnek ítélt feltételhez kötheti, és figyelemmel kíséri az engedély felhasználását. A vámhatóság visszavonhatja az engedélyt, ha a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel azt, vagy elmulasztja az e szabályokban meghatározott bármely más feltétel teljesítését.
A könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásával biztosítani kell, hogy soha ne minősüljön annál több termék az EGT-ből származónak, mint ha a készleteket a fizikai elkülönítés módszerének alkalmazásával raktározták volna.
A módszert az EGT-megállapodás szerződő fele területén alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az ott alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.
4. Az (1) és (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje származási igazolást állít ki vagy kérelmez arra a termékmennyiségre vonatkozóan, amely az EGT-ből származónak tekinthető. A vámhatóság kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
13. cikk
A territorialitás elve
1. A II. címben megállapított feltételeket az EGT területén megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2. Ha az EGT területéről egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek az EGT-be, az a továbbiakban csak akkor tekinthető származónak, ha a vámhatóság számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:
(a) |
azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint |
(b) |
az adott országbeli tartózkodása vagy a kivitele alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem esett át. |
3. Az EGT területéről exportált és oda később visszaimportált anyagok esetében a származó státusnak a II. címben meghatározott feltételek szerinti megszerzésére nincs hatással az EGT-n kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:
(a) |
az említett anyagok teljes egészében az EGT-ben létrejöttnek minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a kivitelt megelőzően; és |
(b) |
a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
|
4. E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a II. címben meghatározott, a származó státus megszerzésére vonatkozó feltételek nem alkalmazhatók az EGT-n kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó státusának a meghatározásához a II. melléklet szerinti lista szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely az összes beépített nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az EGT-megállapodás érintett szerződő felének területén beépített nem származó termékek teljes értéke, valamint az e cikk alkalmazása során az EGT-n kívül keletkező teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.
5. A (3) és (4) bekezdés alkalmazása céljából a »teljes hozzáadott érték« az EGT-n kívül felmerült összes költséget jelenti, beleértve az ott beépített anyagok költségét is.
6. E cikk (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható olyan termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben található listában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikkben megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.
7. Az e cikk hatálya alá tartozó, az EGT-n kívül végzett bármely megmunkálást vagy feldolgozást a passzív feldolgozásra vonatkozó vagy hasonló eljárások szerint kell elvégezni.
14. cikk
A változtatás tilalma
1. Az EGT-megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag az e szabályok követelményeinek megfelelő és az EGT-megállapodás valamely szerződő felének területére történő behozatalra bejelentett termékekre vonatkozik, feltéve, hogy az említett termékek megegyeznek az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének területéről exportált termékekkel. Az ilyen termékek semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át, kivéve a jó állapotban való megőrzésüket célzó műveleteket és az EGT-megállapodás importáló szerződő fele konkrét nemzeti előírásainak való megfelelés érdekében szükséges jelölések, címkék, plombák vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amelyre a tranzit vagy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban a belföldi használatra való bejelentést megelőzően vámfelügyelet alatt került sor.
2. A termékek vagy a szállítmányok tárolására sor kerülhet, feltéve, hogy ezeket a harmadik tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.
3. E függelék V. címének sérelme nélkül a szállítmányok megbonthatók, feltéve, hogy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják a szállítmányokat.
4. Kétség esetén az EGT-megállapodás importáló szerződő fele bármikor felkérheti az importőrt vagy képviselőjét, hogy nyújtson be minden olyan megfelelő dokumentumot, amely bizonyítja az e cikknek való megfelelést, mely felkérésnek az importőr bármilyen igazoló dokumentum – nevezetesen az alábbiak – benyújtásával tehet eleget:
(a) |
szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek; |
(b) |
a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok; |
(c) |
a tranzitország(ok) vagy a megbontás helye szerinti ország(ok) vámhatósága(i) által benyújtott igazolás arról, hogy a terméket nem manipulálták, vagy bármely más olyan okmány, amely igazolja, hogy az áruk vámfelügyelet alatt maradtak a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti ország(ok)ban; vagy |
(d) |
magához az áruhoz kapcsolódó bármilyen bizonyíték. |
15. cikk
Kiállítások
1. Ha egy származó terméket kiállítás céljából nem egy olyan országba küldenek, amely viszonylatában a 7. és 8. cikkel összhangban kumuláció alkalmazható, majd a kiállítást követően az EGT területére irányuló behozatal céljából értékesítenek, akkor ez a termék a behozatala során jogosult az EGT-megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, ha a vámhatóság számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:
(a) |
a terméket egy exportőr az EGT-megállapodás valamely szerződő felének területéről küldte a kiállítást rendező országba, és ott kiállította azt; |
(b) |
a terméket ez az exportőr az EGT-megállapodás valamely másik szerződő feléhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon továbbadta; |
(c) |
a terméket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azt a kiállításra elküldték; valamint |
(d) |
a terméket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták. |
2. E függelék V. címének megfelelően származási igazolást kell kibocsátani vagy kiállítani, és azt a szokásos módon meg kell küldeni az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatóságának. Az igazoláson fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, további igazoló dokumentum követelhető meg a kiállítás körülményeiről.
3. Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállítás, vásár vagy hasonló nyilvános rendezvény vagy bemutató tekintetében, amelyet nem magáncélból, külföldi termékek boltokban vagy vállalkozások helyiségeiben való értékesítése érdekében szerveznek, és amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.
IV. CÍM
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG
16. cikk
Vámvisszatérítés vagy vámmentesség
1. Azokra a nem származó anyagokra, amelyeket az EGT-ből származó, a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó olyan termékek gyártásában használtak fel, amelyekre e függelék V. címe szerinti származási igazolást adtak vagy állítottak ki, az EGT-megállapodás exportáló szerződő fele területén nem alkalmazható semmilyen jellegű vámvisszatérítés vagy vámmentesség.
2. Az (1) bekezdés szerinti tilalom a vámok vagy azokkal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden olyan intézkedésre vonatkozik, amely az EGT-megállapodás bármely exportáló szerződő fele területén folyó gyártás során felhasznált anyagokat érinti, amennyiben a visszatérítésre, elengedésre vagy meg nem fizetésre – kifejezetten vagy hatását tekintve – az ilyen anyagokból létrejött termékek kivitelekor kerül sor, nem pedig azok belföldi felhasználás céljából történő megtartásakor.
3. A származási igazolás fedezete alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.
4. Az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelemre olyan termékek esetében, amelyek a származó státusukat a 7. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó származási kumuláció alkalmazásával szerezték meg.
V. CÍM
SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS
17. cikk
Általános követelmények
1. A származó termékek az EGT-megállapodás valamely szerződő fele területére történő behozataluk esetén részesülnek az EGT-megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben, amennyiben benyújtásra kerül az alábbi származási igazolások valamelyike:
(a) |
EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája megtalálható e függelék IV. mellékletében; |
(b) |
a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított esetekben egy az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: származási nyilatkozat), amely kellő részletességgel írja le az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljon annak azonosítása; a származási nyilatkozat szövegét e függelék III. melléklete határozza meg. |
2. E cikk (1) bekezdése ellenére az e szabályok értelmében származó termékek– a 27. cikkben meghatározott esetekben – az e cikk (1) bekezdésében említett származási igazolások bármelyikének benyújtása nélkül is részesülnek az EGT-megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben.
3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az EGT-megállapodás szerződő felei megállapodhatnak arról, hogy a közöttük folyó preferenciális kereskedelemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolásokat az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által az EGT-megállapodás szerződő feleinek belső jogszabályaival összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokkal váltják fel.
A szabályokat alkalmazó két vagy több szerződő fél által elfogadott, az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat használata nem akadályozhatja a diagonális kumuláció használatát a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel.
4. Az (1) bekezdés alkalmazásában az EGT-megállapodás szerződő felei megállapodhatnak egy olyan rendszer létrehozásáról, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolások elektronikus úton történő kiállítását és/vagy benyújtását.
5. A 7. cikk alkalmazásában, ha a 8. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, azon, a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén letelepedett exportőrnek, aki egy olyan más származási igazolás alapján ad ki vagy kérelmez származási igazolást, amely tekintetében a nyilatkozat feltüntetésének a 8. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alól mentesítés áll fenn, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kumuláció alkalmazásának feltételei teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtsa a vámhatóságnak az összes vonatkozó dokumentumot.
18. cikk
A származási nyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származási nyilatkozatot kiállíthatja:
(a) |
a 19. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy |
(b) |
bármely olyan szállítmány exportőre, amely egy vagy több csomagból áll, és 6 000 EUR-t meg nem haladó összértékű származó terméket tartalmaz. |
2. Akkor állítható ki származási nyilatkozat, ha a termékek az EGT vagy a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területéről származónak tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
3. A származási nyilatkozatot tevő exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az EGT-megállapodás exportáló szerződő fele vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó státusát, valamint e szabályok egyéb követelményeinek teljesülését.
4. Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövegét e függelék III. melléklete tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni.
5. A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, saját kezű aláírása. A 19. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem kell aláírnia ilyen nyilatkozatokat, amennyiben az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének vámhatósága felé írásban teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is (a továbbiakban: visszamenőleges származási nyilatkozat), azzal a feltétellel, hogy azt a vonatkozó termékek behozatalát követő két éven belül bemutatja az importáló országban.
Amennyiben egy szállítmány megbontása a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően történik, valamint ha az említett két éves határidőt betartják, a visszamenőleges származási nyilatkozatot az EGT-megállapodás termékeket exportáló szerződő felének az elfogadott exportőre állítja ki.
19. cikk
Elfogadott exportőr
1. Az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének vámhatósága – a nemzeti előírások betartása mellett – engedélyezheti az EGT-megállapodás említett szerződő felének területén letelepedett bármely exportőr számára (a továbbiakban: elfogadott exportőr), hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki.
2. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóság számára kielégítően meg kell adnia a termék származó státusának, valamint e szabályok egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot ad, amelyet a származási nyilatkozaton fel kell tüntetni.
4. A vámhatóság ellenőrzi az engedély megfelelő felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha az elfogadott exportőr nem megfelelő módon használja azt, és kötelesek visszavonni azt, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja a (2) bekezdésben említett garanciákat.
20. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének a vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind pedig a kérelem formanyomtatványát, melynek mintáját e függelék IV. melléklete tartalmazza. A formanyomtatványokat az EGT-megállapodás egyik hivatalos nyelvén, az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének nemzeti jogszabályaival összhangban kell kiállítani. Kézírással történő kiállítás esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termékmegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a megnevezés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatának tartalmaznia kell a »TRANSITIONAL RULES« angol nyelvű szöveget.
4. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőr köteles az EGT-megállapodásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó exportáló szerződő fele vámhatóságának kérésére bármikor benyújtani minden olyan releváns okmányt, amely az adott termékek származó státusát, valamint e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését igazolja.
5. Az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének vámhatósága akkor adja ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ellenőrizze a termékek származó státusát és e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Biztosítja továbbá, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy a termékmegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát az EUR.1 szállítási bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
8. EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság akkor ad ki és bocsát az exportőr rendelkezésére, amikor a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.
21. cikk
Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány
1. A 20. cikk (8) bekezdésétől eltérve az EUR.1 szállítási bizonyítvány az adott termékek kivitele után is kiadható, ha:
(a) |
a kivitel időpontjában tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki; |
(b) |
a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el; |
(c) |
az érintett termékek végső rendeltetési helye a kivitel időpontjában nem volt ismert, és azt a szállítmányoknak a szállítása vagy tárolása során, illetve a 14. cikk (3) bekezdése szerinti esetleges felbontása után határozták meg; |
(d) |
e szabályok értelmében is származónak minősülő termékek esetében a PEM-egyezmény szabályainak megfelelő EUR.1 vagy EUR.MED szállítási bizonyítványt adtak ki. Az exportőr minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a kumuláció alkalmazásához szükséges feltételek teljesüljenek, és készen áll arra, hogy benyújtson a vámhatóságnak minden olyan vonatkozó okmányt, amely igazolja, hogy a termék e szabályoknak megfelelően származó, vagy |
(e) |
az EUR.1 szállítási bizonyítványt a 8. cikk (4) bekezdése alapján adták ki, és a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazása szükséges egy másik, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területére történő behozatalkor. |
2. Az (1) bekezdés végrehajtása céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.
3. A vámhatóság a kivitel időpontjától számított két éven belül visszamenőleges hatállyal kiadhat egy EUR.1 szállítási bizonyítványt abban az esetben, ha ellenőrizte, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.
4. A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően a visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű megjegyzéssel kell ellátni: »ISSUED RETROSPECTIVELY«.
5. A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell bejegyezni.
22. cikk
EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása
1. EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiadó vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján a hatóság kiállítson egy másodlatot a bizonyítványról.
2. A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott másodlatot az alábbi angol nyelvű bejegyzéssel kell ellátni: »DUPLICATE«.
3. A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát, és a másodlat attól a naptól kezdve érvényes.
23. cikk
A származási igazolás érvényessége
1. A származási igazolás az EGT-megállapodás exportáló szerződő fele területén történő kibocsátás vagy kiállítás napjától számított tíz hónapon át érvényes, és azt az említett időszakban be kell nyújtani az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatósága részére.
2. Az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatóságához az (1) bekezdésben említett érvényességi idő után benyújtott származási igazolás a vámkedvezmények alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha az előírt határidőig történő benyújtás rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az EGT-megállapodás importáló szerződő felének vámhatósága csak akkor fogadhatja el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.
24. cikk
Vámszabad területek
1. Az EGT-megállapodás szerződő felei minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az EGT vagy a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területéről származó, származási igazolással érintett termékeket vámszabad területre hoznak be, és kezelés vagy feldolgozás alá vonnak, akkor – ha a termékeken végzett kezelés vagy feldolgozás megfelel e szabályoknak – új származási igazolás adható vagy állítható ki.
25. cikk
A behozatalra vonatkozó követelmények
A származási igazolásokat az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatósága részére az EGT-megállapodás adott szerződő fele területén alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani.
26. cikk
Részletekben történő behozatal
Amennyiben az importőr kérésére és az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatósága által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer értelmezésének 2(a) általános szabálya értelmében a XVI. és XVII. áruosztályba vagy 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított terméket részletekben hoznak be, akkor ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóságnak az első részlet behozatalakor.
27. cikk
A származási igazolás alóli mentesség
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket a származásra vonatkozó hivatalos igazolás benyújtásának megkövetelése nélkül is származó terméknek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, nyilatkoznak az e szabályokban meghatározott követelmények teljesüléséről, és a nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.
2. A behozatal a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek:
(a) |
a behozatal alkalmi jellegű; |
(b) |
a behozatal kizárólag a címzettek vagy az utasok vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint; |
(c) |
a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik. |
3. Az említett termékek összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR-t kis csomagok esetében, vagy az 1 200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.
28. cikk
Eltérések és formai hibák
1. A származási igazolást önmagukban nem teszik érvénytelenné a származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termék behozatalához szükséges alakiságok elvégzése érdekében a vámhivatalnak benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok között felfedezett kisebb ellentmondások, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a szóban forgó okmány megfelel a benyújtott terméknek.
2. Nyilvánvaló alaki hiba, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hiba nem eredményezheti az e cikk (1) bekezdésében említett okmányok visszautasítását, amennyiben az említett hiba nem teszi kétségessé az említett okmányokban tett kijelentések helyességét.
29. cikk
Beszállítói nyilatkozatok
1. Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre az EGT-megállapodás valamely szerződő felének területén, amelyekhez a 7. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően az előállításuk során olyan, a szabályokat alkalmazó másik szerződő fél területéről származó árukat használtak fel, amelyek ott megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó beszállítói nyilatkozatot.
2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az EGT vagy a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén az adott árukkal végzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása során, hogy azokat a termékeket, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, úgy lehet-e tekinteni, mint amelyek az EGT-ből származó termékek, és teljesítik e szabályok egyéb követelményeit.
3. A (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan a VI. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.
4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében az EGT vagy a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás bizonyos időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat). A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozat kibocsátásától számított két évig érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatósága határozza meg, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították. Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a VII. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni. A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.
5. A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot az EGT-megállapodás valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kiállítani annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a nemzeti jogával összhangban, amelynek területén azt kiállítják, és el kell látni a beszállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.
6. A nyilatkozattevő beszállító köteles a szabályokat alkalmazó, a nyilatkozattétel helye szerinti szerződő fél vámhatósága kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.
30. cikk
Euróban kifejezett összegek
1. A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, akkor az EGT-megállapodás szerződő feleinek nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok állapítják meg évente.
2. A 18. cikk (1) bekezdése b) pontjából és a 27. cikk (3) bekezdéséből származó előnyökben egy szállítmány a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően.
3. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.
4. Az EGT-megállapodás szerződő felei az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Az adott részes fél változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.
5. Az EUR-ban kifejezett összegeket az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodás szerződő felei kérésére felülvizsgálja. A felülvizsgálat során az EGT Vegyes Bizottság megfontolás tárgyává teszi, hogy kívánatos-e az érintett korlátok hatását reálértékben továbbra is fenntartani. Az említett célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.
VI. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK
31. cikk
Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése
1. A származási nyilatkozatot kiállító, vagy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérelmező exportőr a származási nyilatkozat kiadásától vagy kiállításától számított legalább három évig köteles megőrizni az említett származási igazolások nyomtatott vagy elektronikus változatát, valamint a termék származó státusát alátámasztó valamennyi okmányt.
2. A beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat, valamint a nyilatkozat és valamennyi számla, szállítólevél vagy más olyan kereskedelmi okmány egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, legalább három évig megőrizni.
A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az annak fedezete alá tartozó árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi dokumentum egy-egy példányát, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat legalább három évig megőrizni. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.
3. E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a származó státust alátámasztó okmányok többek között a következők:
(a) |
közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által a termék beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján; |
(b) |
olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származó státusát igazolják, és amelyeket a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél területén, annak nemzeti jogszabályainak megfelelően bocsátottak vagy állítottak ki; |
(c) |
az anyagoknak az EGT-megállapodás érintett szerződő felénél történő megmunkálását vagy feldolgozását igazoló okmányok, amelyeket az EGT-megállapodás adott szerződő fele területén, nemzeti jogszabályaival összhangban állítottak vagy bocsátottak ki; |
(d) |
az EGT-megállapodás szerződő feleinek területén e szabályoknak megfelelően kiállított vagy kibocsátott, a felhasznált anyagok származó státusát igazoló származási nyilatkozatok vagy EUR.1 szállítási bizonyítványok; |
(e) |
az EGT-n kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 13. és a 14. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az említett cikkekben foglalt követelmények teljesültek. |
4. Az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének az EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatósága köteles a 20. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet legalább három évig megőrizni.
5. Az EGT-megállapodás importáló szerződő felének vámhatósága köteles a hozzá benyújtott származási nyilatkozatokat és EUR.1 szállítási bizonyítványokat legalább három évig megőrizni.
6. Egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél vagy az EGT területén a felhasznált anyagokon végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, melyet a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél vagy az EGT területén állítottak ki, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (4) bekezdésében, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy a származási nyilatkozattal rendelkező termékek a szóban forgó, szabályokat alkalmazó szerződő félnek a területéről származó termékeknek tekinthetők, amelyek teljesítik az e szabályokba foglalt egyéb követelményeket.
32. cikk
A jogviták rendezése
Amennyiben a 34. és a 35. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal vagy e függelék értelmezésével kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóság és az ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóság között, akkor ezeket a vitákat az EGT Vegyes Bizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatósága közötti vitákat minden esetben az adott ország jogszabályaival összhangban kell rendezni.
VII. CÍM
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
33. cikk
Értesítés és együttműködés
1. Az EGT-megállapodás szerződő feleinek vámhatóságai megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, az elfogadott exportőröknek kiadott engedélyszámok mintáit, valamint az említett bizonyítványok és származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. E szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az EGT-megállapodás szerződő felei illetékes vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.
34. cikk
A származási igazolások ellenőrzése
1. A származási igazolás utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatóságának megalapozott kétségei vannak az okmányok hitelességét, a szóban forgó termékek származó státusát vagy az e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését illetően.
2. Az utólagos ellenőrzés kérelmezésekor az EGT-megállapodás importáló szerződő felének vámhatósága visszaküldi az EUR.1 szállítási bizonyítványt és a számlát – ha az benyújtásra került –, a számlanyilatkozatot vagy az említett okmányok másolatát az EGT-megállapodás exportáló szerződő fele vámhatóságának, adott esetben megadva az ellenőrzés iránti kérelem okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információ helytelenségére utal.
3. Az ellenőrzést az EGT-megállapodás exportáló szerződő felének a vámhatósága végzi el. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4. Amennyiben az EGT-megállapodás importáló szerződő fele vámhatósága úgy határoz, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggeszti az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást, az importőrnek felajánlja a termékek forgalomba bocsátását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.
5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy hitelesek-e az okmányok, az érintett termékek az EGT-ből származónak tekinthetők-e, és megfelelnek-e e szabályok egyéb követelményeinek.
6. Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre vonatkozó megkereséstől számított tíz hónapon belül, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső vámhatóság – a rendkívüli körülmények esetének kivételével – megtagadja a preferenciális elbánás igénybevételének jogosultságát.
35. cikk
A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése
1. A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az EGT-megállapodás azon szerződő fele vámhatóságának, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, megalapozott kétségei vannak az okmány hitelességét vagy az említett okmányban foglalt adatok helyességét illetően.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett fél vámhatósága visszaküldi a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlákat, a szállítóleveleket vagy bármely, a nyilatkozattal érintett árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányt a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél vámhatósága részére, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították, megadva szükség esetén az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.
Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására a vámhatóság továbbít minden rendelkezésére álló, a beszállítói nyilatkozat vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.
3. Az ellenőrzést annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatósága végzi el, amelynek területén a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot kiállították. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.
36. cikk
Szankciók
Az EGT-megállapodás egyes szerződő felei előírják az e szabályokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályaik megsértésének büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási szankcionálását.
VIII. CÍM
AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA
37. cikk
Liechtenstein
A 2. cikk sérelme nélkül, a Liechtensteinből származó termékeket a Svájc és Liechtenstein közötti vámunió miatt Svájcból származónak kell tekinteni.
38. cikk
San Marino Köztársaság
A 2. cikk sérelme nélkül, a San Marino Köztársaságból származó termékeket az Európai Unió és a San Marino Köztársaság közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.
39. cikk
Andorrai Hercegség
A 2. cikk sérelme nélkül, az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.
40. cikk
Ceuta és Melilla
1. E szabályok alkalmazásában az »EGT« kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.
2. Az EGT-megállapodásnak a Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó 49. jegyzőkönyve alkalmazása tekintetében e szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni, az V. mellékletben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.
I. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. MELLÉKLET SZERINTI LISTÁHOZ
1. megjegyzés – Általános bevezetés
A lista megállapítja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a termékeket e függelék II. címének 4. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztethető meg:
(a) |
a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését; |
(b) |
a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától; |
(c) |
meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor; |
(d) |
egyes, teljes egészében létrejött anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek. |
2. megjegyzés – A lista felépítése
2.1. |
A lista első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az 1. oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoportszám, a 2. oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Abban a néhány esetben, amikor az 1. oszlopban lévő szám előtt az »ex« szó szerepel, a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik. |
2.2. |
Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám van feltüntetve, vagy egy árucsoportszám szerepel, és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő kapcsolódó szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban szereplő vámtarifaszámok bármelyike alá tartoznak. |
2.3. |
Ha a listában egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabályok vonatkoznak. |
2.4. |
Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a »vagy« szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza. |
3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására
3.1. |
Az e függelék II. címe 4. cikkének a származó státust megszerző, más termékek gyártásához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy az EGT területén levő valamely másik gyárban. |
3.2. |
E függelék II. címének 6. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi listában meghatározott feltételek teljesülnek.
E függelék II. címének 6. cikkére is figyelemmel a listán szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik, ezen túlmenő mértékű megmunkálás vagy feldolgozás esetén a termék ugyancsak származó státusúvá válik; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás nem biztosíthat származó státust. Így, ha egy szabály azt írja elő, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de a későbbi szakaszban már nem. Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok nem használhatók fel, akkor az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, de a későbbi szakaszában már nem. Példa: a 19. árucsoportra vonatkozó, listán szereplő szabály értelmében a »1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot«, ugyanakkor a 10. árucsoportban szereplő gabonafélék (az előállítás korábbi szakaszába tartozó anyagok) használata (azaz importja) nem esik korlátozás alá. |
3.3. |
A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha egy szabályban az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból« kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát akár a termékével azonos árumegnevezésű és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, tiszteletben tartva azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.
Az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« vagy az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a lista 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagokat. |
3.4. |
Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Nem jelenti azonban azt, hogy mindegyiket fel kell használni. |
3.5. |
Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, a feltétel nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak. |
3.6. |
Ha a lista valamely szabályában két százalékos érték is szerepel a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, akkor ezek a százalékos értékek nem adhatók össze. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyedi százalékos arányokat sem. |
4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések
4.1. |
Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket az EGT-ben termesztenek vagy takarítanak be, az EGT-ből származónak kell tekinteni akkor is, ha behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik őket. |
4.2. |
Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni. |
5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések
5.1. |
A listában használt »természetes szál« kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is. |
5.2. |
A »természetes szál« fogalma a 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában. |
5.3. |
A listán szereplő »textilpép«, »vegyi anyagok« és »papíripari rostanyag« kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak. |
5.4. |
A listában szereplő »vágott műszál« kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál. |
5.5. |
A nyomás (szövéssel, kötéssel/hurkolással, tűzéssel vagy pelyhesítéssel kombinálva) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni. |
5.6. |
A nyomás (önálló műveletként) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével és azokhoz társuló legalább két előkészítő vagy befejező művelettel (pl. mosással, fehérítéssel, mercerezéssel, hőrögzítéssel, bolyhozással, mángorlással, zsugorodásmentesítéssel, tartós kikészítéssel, avatással, impregnálással, javítással és csomóeltávolítással) egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni, azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok
6.1. |
Ahol a lista egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az említett termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 15 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.) |
6.2. |
A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textilalapanyagból készült termékek esetében lehet alkalmazni.
A textilalapanyagok a következők:
|
6.3. |
A »rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is« megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében a tűréshatár az említett fonal tekintetében 20 %. |
6.4. |
Az olyan termékek esetében, amelyek »egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot« tartalmaznak, a tűréshatár az említett szalag tekintetében 30 %. |
7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok
7.1. |
Ahol a listában erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át. |
7.2. |
A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során. |
7.3. |
Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50–63. árucsoportba besorolt nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor. |
8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és egyszerű műveletek meghatározása
8.1. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:
|
8.2. |
A 2710, a 2711 és a 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:
|
8.3. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy az említett műveletek bármilyen kombinációja, illetve az azokhoz hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust. |
9. megjegyzés – Egyes termékek tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és műveletek meghatározása
9.1. |
Az EGT területén sejtkultúrák felhasználásával előállított, a 30. árucsoportba tartozó termékeket az EGT-ből származónak kell tekinteni. »Sejtkultúra«: az emberi, állati és növényi sejtek ellenőrzött körülmények között – például meghatározott hőmérséklet, tápoldat, gázkeverék és pH-érték mellett – történő, élő szervezeten kívül tenyésztése. |
9.2. |
Az EGT-ben fermentációval előállított, a 29. (kivéve: 2905,43–2905,44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302,10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502,11–3502,19, 3502,20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809,10, 38.23, 3824,60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek az EGT-ből származónak tekintendők. »Fermentáció«: olyan biotechnológiai eljárás, amely során emberi, állati vagy növényi sejtek, baktériumok, élesztők, gombák vagy enzimek használatával a 29–39. árucsoportba tartozó termékeket állítanak elő. |
9.3. |
A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a 28., 29. (kivéve: 2905,43–2905,44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302,10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502,11–3502,19, 3502,20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809,10, 38.23, 3824,60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek esetében a következő feldolgozási műveletek tekinthetők kielégítőnek:
|
II. MELLÉKLET
AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ STÁTUSÁNAK MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK LISTÁJA
Vámtarifaszám |
Termékmegnevezés |
A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó státust eredményez |
||||||||
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||
1. árucsoport |
Élő állatok |
Az 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében létrejött |
||||||||
2. árucsoport |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek |
Előállítás, amelynek során az ezen árucsoportba tartozó termékekben felhasznált összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében létrejött |
||||||||
3. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer |
Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 5. árucsoport |
Máshol nem említett állati eredetű termékek, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 0511 91 |
Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltej |
Az összes haltojás és halikra teljes egészében létrejött |
||||||||
6. árucsoport |
Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat |
Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy dinnyefélék héja |
Előállítás, amelynek során a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében létrejött |
||||||||
9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
10. árucsoport |
Gabonafélék |
Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér |
Előállítás, amelynek során a 8., a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 , a 0714 , a 2302 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 13. árucsoport |
Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 1302 |
Pektintartalmú anyagok, pektinátok és pektátok |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 15. árucsoport |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
1504 –1506 |
Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói; gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is); más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
1508 |
Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
1509 és 1510 |
Olívaolaj és frakciói |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
1511 |
Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 1512 |
Napraforgómagolaj és frakciói: |
|
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
|||||||||
|
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
|||||||||
1515 |
Más stabilizált növényi zsír és olaj (beleértve a jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 1516 |
Halból nyert zsír és olaj és ezek frakciói |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
1520 |
Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
16. árucsoport |
Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek |
Előállítás, amelynek során a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 17. árucsoport |
Cukor és cukoráruk, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: |
|
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
|||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át |
|||||||||
1704 |
Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során:
|
||||||||
ex 18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
ex 1806 |
Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során:
|
||||||||
1806 10 |
Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
1901 |
Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |
|
||||||||
|
Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből |
|||||||||
|
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
1902 |
Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során:
|
||||||||
1903 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítő kivételével |
||||||||
1904 |
Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); máshol nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során:
|
||||||||
1905 |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át |
||||||||
ex 20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
2002 és 2003 |
Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
2006 |
Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
2007 |
Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
ex 2008 |
Termékek, a következők kivételével:
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
2009 |
Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
ex 21. árucsoport |
Különféle ehető készítmények, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
2103 |
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Mustárliszt vagy -dara, illetve elkészített mustár azonban felhasználható |
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|||||||||
2105 |
Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során:
|
||||||||
2106 |
Máshol nem említett élelmiszer-készítmény |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
ex 22. árucsoport |
Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
2202 |
Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
2207 és 2208 |
Nem denaturált etil-alkohol, több vagy kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital |
Előállítás a 2207 és a 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
2309 |
Állatok etetésére szolgáló készítmény |
Előállítás, amelynek során:
|
||||||||
ex 24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótló, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át |
||||||||
2401 |
Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék |
Előállítás, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 2402 |
Cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2403 19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 2403 |
Égés nélküli, hevített hordozóeszközön vagy máson keresztül történő belégzésre szánt termékek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében létrejött |
||||||||
ex 25. árucsoport |
Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
ex 2519 |
Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható |
||||||||
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 2707 |
Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha több mint 65 térfogatszázalékuk legfeljebb 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a benzinkeverékeket és a benzolt is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
2710 |
Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
2711 |
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
2712 |
Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
2713 |
Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok, a következők kivételével: |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 2901 |
Aciklikus szénhidrogének energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 2902 |
Ciklánok és ciklének (azulének kivételével), benzol, toluol, xilolok, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 2905 |
Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
31. árucsoport |
Trágyázószerek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
32. árucsoport |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
34. árucsoport |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, »fogászati viasz« és gipszalapú fogászati készítmények |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
36. árucsoport |
Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
37. árucsoport |
Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 38. árucsoport |
A vegyipar különféle termékei, a következők kivételével: |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 3811 |
Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátló készítmények és más elkészített adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót) vagy más, azonos céllal ásványolajként használt folyadékokhoz: |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy |
||||||||
|
Előállítás, amelynek során a 3811 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||
ex 3824 99 és ex 3826 00 |
Biodízel |
Előállítás, mely során a biodízel átészterezéssel és/vagy észterezéssel vagy hidrogénezéssel jön létre |
||||||||
39. árucsoport |
Műanyagok és ezekből készült árucikkek |
Meghatározott eljárás(ok) (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 40. árucsoport |
Gumi és ebből készült árucikkek, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 4012 |
Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs |
Használt gumiabroncs újrafutózása |
||||||||
ex 41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
4104 –4106 |
Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítve |
Cserzett bőr újracserzése vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 43. árucsoport |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 4302 |
Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva: |
|
||||||||
|
A nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül |
|||||||||
|
Előállítás nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
|||||||||
4303 |
Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk |
Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
||||||||
ex 44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||
ex 4408 |
Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Lapolás, gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||
ex 4410 –ex 4413 |
Szegélyléc és mintázott léc, beleértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt is |
Peremezés vagy mintázás |
||||||||
ex 4415 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag |
Előállítás nem méretre vágott falemezből |
||||||||
ex 4418 |
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Üreges fapanel, zsindely és hasíték azonban felhasználható |
||||||||
|
Peremezés vagy mintázás |
|||||||||
ex 4421 |
Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével |
||||||||
45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő és fonásáruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
49. árucsoport |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 50. árucsoport |
Selyem, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 5003 |
Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot, a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve |
Selyemhulladék kártolása vagy fésülése |
||||||||
5004 – ex 5006 |
Selyemfonal és fonal selyemhulladékból |
Természetes szálak fonása vagy Folytonos végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul vagy Folytonos végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5007 |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
ex 51. árucsoport |
Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
5106 –5110 |
Gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5111 –5113 |
Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
ex 52. árucsoport |
Pamut, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
5204 –5207 |
Pamutfonal és cérna |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5208 –5212 |
Pamutszövet |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
ex 53. árucsoport |
Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
5306 –5308 |
Fonal más növényi textilrostból; papírfonal |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5309 –5311 |
Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
5401 –5406 |
Végtelen műszálból készült fonal, monofil és cérna |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5407 és 5408 |
Szövet végtelen műszálból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
5501 –5507 |
Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak) |
Műszálak sajtolása |
||||||||
5508 –5511 |
Szintetikus vagy mesterséges vágott szálból készült fonal és varrócérna |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5512 –5516 |
Szövet vágott műszálból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
ex 56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk, a következők kivételével: |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul |
||||||||
5601 |
Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrlési csomó |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
5602 |
Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
|
||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul. Azonban:
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült nemez esetében |
|||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült más nemez esetében |
|||||||||
5603 |
Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
|
||||||||
5603 11 –5603 14 |
Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
Előállítás:
amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ |
||||||||
5603 91 –5603 94 |
Szintetikus vagy mesterséges végtelen száltól eltérő anyagból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
Előállítás:
amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ |
||||||||
5604 |
Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva: |
|
||||||||
|
Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból vagy zsinegből |
|||||||||
|
Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
|||||||||
5605 |
Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
5606 |
Paszományozott fonal és az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal |
Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez paszományozás társul vagy Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása vagy Pelyhesítés, amelyhez festés társul |
||||||||
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Előállítás kókuszrostfonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy klasszikus gyűrűs fonású viszkózfonalból vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Műszálak sajtolása, amelyhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák társulnak, a tűlyukasztást is beleértve Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||||||||
ex 58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés, a következők kivételével: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
5805 |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
5810 |
Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
Hímzés, amelynek során a termékétől eltérő vámtarifaszámok alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
5901 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez |
Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul |
||||||||
5902 |
Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból: |
|
||||||||
|
Szövés |
|||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul |
|||||||||
5903 |
Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével |
Szövés, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
5904 |
Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is |
Szövés, amelyhez festés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||||||||
5905 |
Textil falborító:
|
Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul |
||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, bevonás, vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
|||||||||
5906 |
Gumizott textilszövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amihez gumizás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul |
|||||||||
|
Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás, amelyhez festés, bevonás vagy gumírozás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||
5907 |
Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi, stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára |
Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, nyomás, bevonás, impregnálás vagy beborítás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
5908 |
Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is: |
|
||||||||
|
Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből |
|||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
|||||||||
5909 –5911 |
Textiláru műszaki célra: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul vagy Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
60. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt kelmék |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amelyhez kötés vagy hurkolás társul azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
61. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: |
|
||||||||
|
Kötés vagy hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen szintetikus vagy mesterséges szálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés és konfekcionálás egyetlen műveletként |
|||||||||
ex 62. árucsoport |
Ruházati cikk, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével, a következők kivételével: |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
||||||||
ex 6202 , ex 6204 , ex 6206 , ex 6209 és ex 6211 |
Női, leányka- és csecsemőruha, valamint csecsemőruha-tartozékok, hímzéssel |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
ex 6210 és ex 6216 |
Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
||||||||
ex 6212 |
Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból, két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve |
Kötés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
||||||||
6213 és 6214 |
Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: |
|
||||||||
|
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
|||||||||
6217 |
Más konfekcionált ruházati kellék és tartozék; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vtsz. alá tartozók kivételével: |
|
||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Előállítás:
|
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
ex 63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
6301 –6304 |
Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília: |
|
||||||||
|
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
|
|||||||||
|
Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből (a kötött vagy hurkolt kivételével), azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|||||||||
|
Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
6305 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására |
(3) Műszálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a kiszabást is beleértve) társul |
||||||||
6306 |
Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk: |
|
||||||||
|
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
6307 |
Más készáru, beleértve a szabásmintát is |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
6308 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermék készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben |
A készletben lévő termékek mindegyike kielégíti azt a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||
ex 64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével |
||||||||
6406 |
Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
65. árucsoport |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
66. árucsoport |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei; |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
7010 |
Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Üvegáru metszése, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
7013 |
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
ex 7102 , ex 7103 és ex 7104 |
Megmunkált drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7106 , 7108 és 7110 |
Nemesfém: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106 , a 7108 és a 7110 vámtarifaszám alá tartozókat, vagy A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása, vagy A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel, vagy tisztítás |
||||||||
|
||||||||||
|
Előállítás megmunkálatlan nemesfémből |
|||||||||
ex 7107 , ex 7109 és ex 7111 |
Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány |
Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul |
||||||||
ex 72. árucsoport |
Vas és acél, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
7207 |
Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7208 –7212 |
Síkhengerelt termék vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||
7213 –7216 |
Rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
7217 |
Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||
7218 91 és 7218 99 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7219 –7222 |
Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
7223 |
Huzal rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||
7224 90 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7225 –7228 |
Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
7229 |
Huzal más ötvözött acélból |
Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||
ex 73. árucsoport |
Vas- vagy acéláruk, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 7301 |
Szádpalló |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7302 |
Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7304 , 7305 és 7306 |
Cső és üreges profil vasból vagy acélból |
Előállítás a 7206 –7212 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 7307 |
Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712) |
A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át |
||||||||
7308 |
Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel. |
||||||||
ex 7315 |
Hólánc |
Előállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 74. árucsoport |
Réz és ebből készült áruk, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
7403 |
Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
7408 |
Rézhuzal |
Előállítás:
|
||||||||
75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk, a következők kivételével: |
Előállítás:
|
||||||||
7601 |
Megmunkálatlan alumínium |
Előállítás:
vagy Előállítás hőkezeléssel vagy elektrolízissel ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből |
||||||||
7602 |
Alumíniumhulladék és -törmelék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
ex 7616 |
Alumíniumgyártmány, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével |
Előállítás:
|
||||||||
78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
79. árucsoport |
Cink és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
ex 82. árucsoport |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8206 |
A 8202 –8205 vtsz-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben |
Előállítás a 8202 –8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet foglalni a készletbe, azzal a feltétellel, hogy az összértékük nem haladhatja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||
83. árucsoport |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8407 |
Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8408 |
Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel) |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8425 –8430 |
Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő: Hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus targonca üzemen belüli használatra Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel Más emelő-, mozgató-, be- vagy kirakógép (pl. lift, mozgólépcső, szállítószalag, ellentömeges drótkötélpálya) Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró |
Előállítás a termékétől, valamint a 8431 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8444 –8447 |
Szintetikus vagy mesterséges szál sajtolására, nyújtására, a szálszerkezet átalakítására vagy vágására szolgáló gép Textilrostok előkészítésére szolgáló gép; fonó-, cérnázó- vagy sodrógép és textilfonalak készítésére szolgáló más gép; csévélő- vagy orsózógép (vetülékorsózó is), továbbá a 8446 vagy a 8447 vtsz. alá tartozó gépeken használható textilfonalak előkészítésére szolgáló gép Szövőgép (szövőszék): Kötőgép, hurkológép és paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép |
Előállítás a termékétől, valamint a 8448 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8456 –8465 |
Bármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép Megmunkálóközpont, egy munkahelyes gép és több munkahelyes gép, fém megmunkálására Esztergáló fémmegmunkáló szerszámgép Szerszámgépek |
Előállítás a termékétől, valamint a 8466 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8470 –8472 |
Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához Más irodai gép |
Előállítás a termékétől, valamint a 8473 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8501 –8502 |
Elektromotor és elektromos generátor Elektromos áramfejlesztő egység (aggregátor) és forgó áramátalakító |
Előállítás a termékétől, valamint a 8503 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8519 , 8521 |
Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is |
Előállítás a termékétől, valamint a 8522 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8525 –8528 |
Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék Rádióműsor-vevőkészülék Monitorok és kivetítők, beépített televízió vevőkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék vagy képfelvevő vagy -lejátszó készülék |
Előállítás a termékétől, valamint a 8529 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8535 –8537 |
Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál |
Előállítás a termékétől, valamint a 8538 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8542 31 –8542 39 |
Monolit integrált áramkörök |
Diffúzió, amelynek során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy össze van-e szerelve, és hogy a tesztelést nem részes fél területén végezték-e vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8544 –8548 |
Szigetelt huzal, kábel (és más szigetelt elektromos vezeték, optikai szálakból álló kábel) Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
ex 87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével, a következőket kivéve: |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 45 %-át |
||||||||
8708 |
A 8701 –8705 vtsz. alá tartozó járművek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
8711 |
Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segédmotorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
89. árucsoport |
Hajók, csónakok és más úszószerkezetek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 8906 vámtarifaszám alá tartozó hajótestek azonban nem használhatók fel vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
ex 90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
9001 50 |
Szemüveglencse más anyagból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során a következő műveletek valamelyikét elvégzik:
vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
92. árucsoport |
Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
93. árucsoport |
Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
96. árucsoport |
Különböző áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
III. MELLÉKLET
A SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT SZÖVEGE
Az alább megadott szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
Albán változat
Eksportuesi i produkteve të mbuluara nga ky dokument (autorizim doganor Nr. . … (1)) deklaron që përveç rasteve kur tregohet qartësisht ndryshe, këto produkte janë me origjine preferenciale … (2) n në përputhje me Rregullat kalimtare të origjinës.
Arab változat
Bosnyák változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. …(1)) izjavljuje da su, osim ako je to drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi …(2) preferencijalnog porijekla u skladu sa prijelaznim pravilima porijekla.
Bolgár változat
Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение № … (1)), декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с … (2) преференциален произход съгласно преходните правила за произход.
Horvát változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog podrijetla prema prijelaznim pravilima o podrijetlu.
Cseh változat
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že podle přechodných pravidel původu mají tyto výrobky kromě zřetelně označených preferenční původ v … (2).
Dán változat
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)) erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2) i henhold til overgangsreglerne for oprindelse.
Holland változat
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … (2) oorsprong zijn in overeenstemming met de overgangsregels van oorsprong.
Angol változat
The exporter of the products covered by this document (customs authorization No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (2) preferential origin according to the transitional rules of origin.
Észt változat
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on päritolureeglite üleminekueeskirjade kohaselt … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul, kui on selgelt näidatud teisiti.
Feröeri változat
Útflytarin av vørunum, sum hetta skjal fevnir um (tollvaldsins loyvi nr. … (1)) váttar, át um ikki nakað annað er tilskilað, eru hesar vørur upprunavørur …(2) sambært skiftisreglunum um uppruna.
Finn változat
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … (2) alkuperätuotteita siirtymäkauden alkuperäsääntöjen nojalla.
Francia változat
L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … (2) selon les règles d'origine transitoires.
Német változat
Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren gemäß den Übergangsregeln für den Ursprung sind.
Grúz változat
Görög változat
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ' αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής . … (2) σύμφωνα με τους μεταβατικούς κανόνες καταγωγής.
Héber változat
Magyar változat
A jelen okmányban szereplő termékek exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában a termékek az átmeneti származási szabályok szerint preferenciális … (2) származásúak.
Izlandi változat
Útflytjandi framleiðsluvara sem skjal þetta tekur til (leyfi tollyfirvalda nr. … (1)), lýsir því yfir að vörurnar séu, ef annars er ekki greinilega getið, af … (2) uppruna samkvæmt upprunareglum á umbreytingartímabili.
Olasz változat
L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2) conformemente alle norme di origine transitorie.
Lett változat
To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr. . … (1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir … (2) preferenciāla izcelsme saskaņā ar pārejas noteikumiem par izcelsmi.
Litván változat
Šiame dokumente nurodytų produktų eksportuotojas (muitinės leidimo Nr. … (1)) deklaruoja, kad, jeigu aiškiai nenurodyta kitaip, šie produktai turi … (2) lengvatinės kilmės statusą pagal pereinamojo laikotarpio kilmės taisykles.
Macedón változat
Извозникот на производите што ги покрива овоj документ (царинскo одобрение бр. … (1)) изjавува дека, освен ако тоа не е jасно поинаку назначено, овие производи се со … (2) преференциjaлно потекло, во согласност со преодните правила за потекло.
Máltai változat
L-esportatur tal-prodotti koperti minn dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru … (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat mod ieħor b'mod ċar, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali … (2) skont ir-regoli ta' oriġini tranżitorji.
Montenegrói változat
Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр. …(1)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи … (2) преференцијалног пориjекла, у складу са транзиционим правилима поријекла.
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br. …(1)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog porijekla u skladu sa tranzicionim pravilima porijekla.
Norvég változat
Eksportøren av produktene omfattet av dette dokument (tollmyndighetenes autorisasjonsnr … (1)) erklærer at disse produktene, unntatt hvor annet er tydelig angitt, har … preferanseopprinnelse i henhold til overgangsreglene for opprinnelse(2).
Lengyel változat
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie zgodnie z przejściowymi regułami pochodzenia.
Portugál változat
O exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira n.o … (1)) declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2) de acordo com as regras de origem transitórias.
Román változat
Exportatorul produselor care fac obiectul prezentului document (autorizația vamală nr. … (1)) declară că, exceptând cazul în care se indică altfel în mod clar, aceste produse sunt de origine preferențială … (2) în conformitate cu regulile de origine tranzitorii.
Szerb változat
Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр. … (1)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи … (2) преференцијалног порекла, у складу са прелазним правилима о пореклу.
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito nаvedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog porekla, u skladu sa prelaznim pravilima o poreklu.
Szlovák változat
Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že pokiaľ nie je zreteľne uvedené inak, tieto výrobky majú v súlade s prechodnými pravidlami pôvodu preferenčný pôvod v … (2).
Szlovén változat
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št … (1)), izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo v skladu s prehodnimi pravili o poreklu.
Spanyol változat
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera n.o … (1)) declara que, excepto donde se indique claramente lo contrario, estos productos son de origen preferencial … (2) con arreglo a las normas de origen transitorias.
Svéd változat
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … (2) ursprung i enlighet med övergångsreglerna om ursprung.
Török változat
Bu belge kapsamındaki ürünlerin ihracatçısı (gümrük yetki No: … (1)), aksi açıkça belirtilmedikçe, bu ürünlerin geçiş menşe kurallarına göre … (2) tercihli menşeli olduğunu beyan eder.
Ukrán változat
Експортер продукцiї, на яку поширюється цей документ (митний дозвiл № … (1)) заявляє, що, за винятком випадкiв, де це явно зазначено, ця продукцiя має … (2) преференцiйне походження згiдно з перехiдними правилами походження.
…
(Hely és dátum)(3)
…
(Az exportőr aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)(4)
(1) |
Ha a származási nyilatkozatot elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, akkor a zárójelben lévő szöveget el kell hagyni, vagy a helyét üresen kell hagyni. |
(2) |
A termék származását kell feltüntetni. Amennyiben egy származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat »CM« jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a származási nyilatkozatot kiállítják. |
(3) |
Elhagyható, ha az információt maga az okmány már tartalmazza. |
(4) |
Amennyiben az exportőr nem köteles aláírni a nyilatkozatot, az aláírás alóli mentesség egyúttal az aláíró nevének feltüntetése alóli mentességet is jelenti. |
IV. MELLÉKLET
AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM MINTÁJA
NYOMTATÁSI UTASÍTÁSOK
1. |
A formanyomtatványok mérete 210 x 297 mm; hosszirányban legfeljebb mínusz 5 mm, illetve plusz 8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2. Nyomtatott zöld guilloché-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítást szembetűnővé tesz. |
2. |
Az EGT-megállapodás szerződő feleinek illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák vagy az általuk jóváhagyott nyomdákkal nyomtattassák. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen jóváhagyásra történő hivatkozást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek. A formanyomtatványt az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni. |
SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY
|
EUR.1 |
Sorszám: A |
000.000 |
||||||||
Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket |
|||||||||||
(írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét) |
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
|
|||||||||
… (Aláírás) |
Bélyegző |
(Aláírás) |
|
|
||||
|
A végrehajtott ellenőrzés eredménye a következő(1):
|
||||
Kérjük a bizonyítvány hitelességének és pontosságának ellenőrzését. |
|
||||
… (Hely és dátum) Bélyegző … (Aláírás) |
… (Hely és dátum) Bélyegző … (Aláírás)
|
MEGJEGYZÉSEK
1. |
Tilos a bizonyítványokon szereplő adatok törlése és a szavak átírása. Módosítást a helytelen bejegyzés áthúzásával és a szükséges helyes adatok hozzáadásával kell végezni. Az ilyen módosítást a bizonyítványt kitöltő személynek kézjegyével kell ellátnia és a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságának igazolnia kell. |
2. |
A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely, és minden árumegnevezés elé sorszámot kell írni. Közvetlenül a legutolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat kell húzni. Az üresen maradt helyet egy átlós vonallal kell áthúzni oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést. |
3. |
Az árut a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell megnevezni, az azonosításához elegendő részletességgel. |
SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM
|
EUR.1 |
Sorszám: |
A 000.000 |
|||||||
Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket |
||||||||||
valamint … (Írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét) |
||||||||||
|
||||||||||
|
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
|
|
|
AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA
Alulírott, a hátoldalon megnevezett áru exportőre,
KIJELENTEM, hogy a hátoldalon feltüntetett áru megfelel a mellékelt bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek;
ISMERTETEM az alábbiakban azon tényeket, amelyek alapján az áru a fenti feltételeknek megfelel:
…
…
…
…
BENYÚJTOM az alábbi igazoló okmányokat(1):
…
…
…
…
VÁLLALOM, hogy az illetékes hatóság kérésére benyújtok minden olyan igazoló okmányt, amely az említett hatóság megítélése szerint a mellékelt bizonyítvány kiadásához szükséges, valamint hozzájárulok ahhoz, hogy az említett hatóság szükség esetén betekinthessen belső nyilvántartásaimba, és ellenőrizhesse a fenti áru előállítási folyamatát;
KÉREM az említett árura vonatkozó mellékelt bizonyítvány kiadását.
…
(Hely és dátum)
…
(Aláírás)
(1) |
Például: behozatali okmányok, szállítási bizonyítványok, számlák, a gyártó nyilatkozatai stb., amelyek a gyártás során felhasznált termékekre vagy a változatlan állapotban újra kivitt árukra vonatkoznak. |
V. MELLÉKLET
A CEUTÁBÓL ÉS MELILLÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK
Egyetlen cikk
1. Amennyiben megfelelnek az e függelék 14. cikkében a változtatás tilalmáról rendelkező szabálynak, a következők
(1) |
Ceutából és Melillából származó termékeknek tekintendők:
|
(2) |
az EGT-ből származó termékeknek tekintendők:
|
2. Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
3. Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője feltünteti az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon az exportáló fél nevét és a »Ceuta és Melilla« szavakat. Ezenfelül a Ceutából és Melillából származó termékek esetében a származó státust az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.
4. A spanyol vámhatóság felelős ezeknek a szabályoknak a Ceutában és Melillában való alkalmazásáért.
VI. MELLÉKLET
BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
azon árukról, amelyek az EGT vagy a szabályokat alkalmazó szerződő felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül
Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:
1. |
A szóban forgó áruknak az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:
|
2. |
Az említett áruk előállításához az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik. |
3. |
A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:
|
VII. MELLÉKLET
HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
Az alább megadott szövegű hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
azon árukról, amelyek az EGT vagy egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül
Alulírott, a csatolt okmányban szereplő, … (13) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:
1. |
A szóban forgó áruknak az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:
|
2. |
Az említett áruk előállításához az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik. |
3. |
A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:
|
Ez a nyilatkozat ezen áruk minden … és
… között teljesített további szállítmányára érvényes (18).
Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom …-t (13), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.
|
(Hely és dátum) |
|
|
|
(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.) |
(1) Az EGT-megállapodás szerződő felei megállapodnak abban, hogy eltekintenek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatnak a származási igazoláson való megtételére vonatkozó kötelezettségtől.
(2) A »meghatározott eljárásokra« vonatkozó különleges feltételeket lásd a 8.1–8.3. bevezető megjegyzésben.
(3) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.
(4) Lásd a 7. bevezető megjegyzést.
(5) Lásd a 9. bevezető megjegyzést.
(6) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.
(7) Csak akkor kell kitölteni, ha az exportáló ország vagy terület előírásai ezt megkövetelik.
(8) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.
(9) Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.
Példa:
Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.
(10) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.
Példák:
Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.
A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.
(11) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.
Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(12) A »teljes hozzáadott érték« az EGT és [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az EGT és [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(13) A vevő neve és címe.
(14) Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.
Példa:
Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.
(15) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.
Példák:
Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.
A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.
(16) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.
Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(17) A »teljes hozzáadott érték« az EGT és [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az EGT és [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni
(18) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 24 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatósága által megállapított feltételekre is figyelemmel.
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/173 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/599 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló Biomass Biofuels Sustainability voluntary scheme (2BSvs) elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban pontos adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A Biomass Biofuels Sustainability voluntary scheme (2BSvs) tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. november 16-án nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 22-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot (a biometán esetében egészen a termelőegységig). |
(6) |
A Biomass Biofuels Sustainability voluntary scheme (2BSvs) értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „2Bsvs” rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a Biomass Biofuels Sustainability voluntary scheme (2BSvs) esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 22-én elismerés céljából benyújtott Biomass Biofuels Sustainability voluntary scheme (2Bsvs) (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 22-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/176 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/600 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Bonsucro EU” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Bonsucro EU” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2021. február 18-án nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 23-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer kiterjed a cukornád-biomassza alapanyagára, valamint a cukornádból és annak maradványaiból előállított elsőgenerációs bioetanolra és cellulózalapú etanolra, valamint a kipréselt cukornádból származó biomasszából előállított üzemanyagokra. |
(6) |
A „Bonsucro EU” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadása után tehát újra kell értékelni a „Bonsucro EU” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Bonsucro EU” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 23-án elismerés céljából benyújtott „Bonsucro EU” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
c) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumoknak. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 23-án érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/179 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/601 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Better Biomass” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 (2) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Better Biomass” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. december 19-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. július 2-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot. |
(6) |
A „Better Biomass” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az említett irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „Better Biomass” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Better Biomass” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. július 2-án elismerés céljából benyújtott „Better Biomass” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. július 2-án érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/182 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/602 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „International Sustainability & Carbon Certification- ISCC EU” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
Az „International Sustainability & Carbon Certification” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. december17-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 23-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot. |
(6) |
Az „International Sustainability & Carbon Certification- ISCC EU” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az említett irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni az „ISCC” rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy az „International Sustainability & Carbon Certification” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 14-én elismerés céljából benyújtott „International Sustainability & Carbon Certification” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
c) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumoknak. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 14-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/185 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/603 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „KZR INiG” rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „KZR INiG” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. augusztus 28-án nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 25-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot (a biometán esetében egészen a termelőegységig). |
(6) |
A rendszer megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „KZR INiG” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „KZR INiG” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 25-én elismerés céljából benyújtott „KZR INiG” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 25-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/188 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/604 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerése iránti kérelmet először 2021 február 24-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 23-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer az Egyesült Királyságban előállított, kombájnnal betakarítható haszonnövényekből és cukorrépából nyert bioüzemanyagokra terjed ki (kivéve a hulladékokat és maradékanyagokat), a gazdaságtól egészen a mezőgazdasági biomassza első kiszállítási pontjáig. |
(6) |
A „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Annak ellenőrzése, hogy a gazdasági szereplők megfelelnek-e az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazása céljából az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, nem tartozik a „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” tanúsításának hatálya alá. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadása után tehát újra kell értékelni a „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszer esetében az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 23-án elismerés céljából benyújtott „Red Tractor Farm Assurance Crops and Sugar Beet Scheme” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 23-án érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/191 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/605 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „REDcert-EU” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „REDcert-EU” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. december 15-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 18-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot (a biometán esetében egészen a termelőegységtől a fogyasztásig). |
(6) |
A „REDcert-EU” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „REDcert-EU” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „REDcert-EU” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 18-án elismerés céljából benyújtott „REDcert-EU” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 18-án érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/194 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/606 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Round Table on Responsible Soy with EU RED Requirements (RTRS EU RED)” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
Az „RTRS EU RED” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. november 22-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 24-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer a szójából nyert biomassza-alapanyagra terjed ki, kivéve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncra. |
(6) |
Az „RTRS EU RED” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni az „RTRS EU RED” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy az „RTRS EU RED” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 24-én elismerés céljából benyújtott „RTRS EU RED” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 24-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/197 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/607 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Roundtable on Sustainable Biomaterials (RSB) EU RED” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Roundtable on Sustainable Biomaterials (RSB) EU RED” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. augusztus 27-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 24-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer valamennyi alapanyagra kiterjed, beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat, valamint a teljes felügyeleti láncot. |
(6) |
A „Roundtable on Sustainable Biomaterials (RSB) EU RED” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésének megfelelően elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „RSB EU RED” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Roundtable on Sustainable Biomaterials (RSB) EU RED” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 24-én elismerés céljából benyújtott „Roundtable on Sustainable Biomaterials (RSB) EU RED” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
c) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumoknak. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 24-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/200 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/608 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Scottish Quality Crops Farm Assurance Scheme (SQC)” elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokkal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Scottish Quality Crops Farm Assurance Scheme (SQC)” tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2021. április 30-án nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 7-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer az egyesült királyságbeli mezőgazdasági termelők által előállított, kombájnnal betakarítható haszonnövényekből (kivéve a hulladékokat és maradékanyagokat) nyert bioüzemanyagokra terjed ki, egészen e haszonnövények első kiszállítási pontjáig. |
(6) |
A „Scottish Quality Crops Farm Assurance Scheme (SQC)” értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Annak ellenőrzése, hogy a gazdasági szereplők megfelelnek-e az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazása céljából az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, nem tartozik az „SQC” tanúsításának hatálya alá. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadása után tehát újra kell értékelni az „SQC” rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Scottish Quality Crops Farm Assurance Scheme” esetében az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikk (8) bekezdésének megfelelően teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. április 30-án elismerés céljából benyújtott „Scottish Quality Crops Farm Assurance Scheme” (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 7-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/203 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/609 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „SURE” önkéntes rendszer elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt egyes megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „SURE” önkéntes rendszer tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2020. október 15-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 29-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer kiterjed valamennyi alapanyagra – beleértve a hulladékokat és maradékanyagokat –, a biomasszából előállított üzemanyagokra és a teljes felügyeleti láncra. |
(6) |
A „SURE” önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, ugyanakkor helytálló adatokat tartalmaz az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításokról, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (8) bekezdésével és 30. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadandó, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés igazolására vonatkozó iránymutatásról, valamint a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, elfogadandó végrehajtási jogi aktusokat. Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadása után tehát újra kell értékelni a „SURE” önkéntes rendszert. |
(7) |
Az értékelés igazolta, hogy a „SURE” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében megállapított módszertani követelmények. |
(8) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 29-én elismerés céljából benyújtott „SURE” önkéntes rendszer (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(7) és (10) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
A rendszer továbbá az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (10) bekezdésének céljaira pontos adatokat tartalmaz azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti lánc elején elhelyezkedő gazdasági szereplőktől származó valamennyi fontos információnak a felügyeleti lánc későbbi gazdasági szereplőihez való továbbítását.
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 29-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (8) bekezdésében vagy 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/206 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/610 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2021. január 7-én nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 25-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. A rendszer az Egyesült Királyságban előállított, kombájnnal betakarítható haszonnövényekből és cukorrépából (kivéve a hulladékokat, maradékanyagokat, lignocellulóz-tartalmú anyagokat és nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokat) nyert bioüzemanyagokra terjed ki. Lefedi a kereskedelmi, szállítási és tárolási szakaszokat, a gazdaság kapujától az elsődleges feldolgozóig, beleértve a kereskedelem, fuvarozás, tárolás és tesztelés területére vonatkozó egyedi modulokat. |
(6) |
Ez a rendszer nem fedezi közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok szerinti ellenőrzését és tanúsítását. E szempontok tekintetében a rendszer a Bizottság által elismert egyéb önkéntes rendszerekre támaszkodik. Következésképpen a „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” feladata biztosítani, hogy a Bizottság által kibocsátott azon elismerések, amelyek a „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)”-vel együttműködő említett rendszereket érintik, az együttműködés ideje alatt érvényesek maradnak. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadása után tehát újra kell értékelni a „TASCC” rendszert. |
(7) |
A „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. |
(8) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” esetében az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák. |
(9) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(10) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 25-én elismerés céljából benyújtott „Trade Assurance Scheme for Combinable Crops (TASCC)” (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 25-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/209 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/611 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. április 8.)
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló „Universal Feed Assurance Scheme (UFAS)” elismeréséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a megújuló energiaforrásokból (1) előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 30. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv követelményeket állapít meg egyes üzemanyagokra, nevezetesen a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy ezeket csak akkor lehessen beszámítani az irányelvben meghatározott célértékek teljesítésébe, ha fenntartható módon állították elő őket, és a fosszilis üzemanyaghoz képest jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást takarítanak meg. Először is, az irányelv 29. cikke fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra vonatkozóan, továbbá az irányelv 26. cikke és az (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) egyrészt meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállítására felhasznált mely alapanyagok esetében áll fenn a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázat, másrészt pedig mely, a közvetett földhasználat-változás tekintetében magas kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok minősíthetők bizonyos feltételek teljesülése esetén a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentőnek. Másodszor, az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat állapít meg a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan. Harmadszor, az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a gazdasági szereplők rögzítsék az uniós adatbázisban a közlekedésben használt néhány megújuló üzemanyaggal (bioüzemanyagok, biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok) és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit. |
(2) |
Az irányelv szabályokat állapít meg megújuló forrásokból előállított villamos energia közlekedési célértékekhez való hozzájárulásának kiszámítási módjára vonatkozóan is. Különösen az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szabályozza a kiszámítás módját, mind abban az esetben, ha a villamos energiát közvetlenül használják elektromos járművek meghajtására, mind pedig abban az esetben. ha azt a közlekedésben használt, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok előállítására használják. |
(3) |
A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok alkalmazhatnak önkéntes rendszereket. Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszottak a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Az (EU) 2018/2001 irányelv kiterjesztette az önkéntes rendszerek szerepét. Először is, az önkéntes rendszerek már szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a biomasszából előállított összes üzemanyag – beleértve a gáznemű és szilárd üzemanyagokat is – megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és pontos adatokat szolgáltathatnak az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításaikról. Másodszor, szolgálhatnak annak tanúsítására, hogy a közlekedési célú, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok megfelelnek a rájuk vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak. Harmadszor, szolgálhatnak az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdésében a közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia kiszámítására megállapított szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Negyedszer, szolgálhatnak annak bizonyítására, hogy a gazdasági szereplők az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban helytálló adatokat rögzítenek a közlekedésben használt megújuló üzemanyagokra és széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozóan az uniós vagy nemzeti adatbázisba. Ötödször, szolgálhatnak a közvetett földhasználat-változás tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítására. A Bizottság dönthet úgy, hogy az önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek e célok egy részét vagy egészét szolgálhatják. |
(4) |
Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszernek megfelelően beszerzett bizonyítékokat vagy adatokat mutat be a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak való megfelelésről, a tagállamok az elismerésről szóló határozat hatálya alá tartozó területeket illetően nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokat szolgáltasson. |
(5) |
A „Universal Feed Assurance Scheme (UFAS)” tekintetében az irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti elismerés iránti kérelmet először 2021. január 20-án nyújtották be a Bizottsághoz. Ez a kérelem a rendszer Bizottság általi értékeléséhez vezetett, amelyben néhány módosítást igénylő problémát azonosítottak. A 2021. június 25-i újbóli benyújtáskor a rendszer megfelelően kezelte ezeket a problémákat. |
(6) |
A rendszer az Egyesült Királyságban és Írországban előállított kombájnnal betakarítható haszonnövényekből és cukorrépából (kivéve a hulladékokat, maradékanyagokat, lignocellulóz-tartalmú anyagokat és nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokat) nyert bioüzemanyagokra terjed ki. Lefedi a kereskedelmi, szállítási és tárolási szakaszokat, a gazdaság kapujától az elsődleges feldolgozóig, beleértve a kereskedelemre és a takarmánykeverék-gyártókra vonatkozó egyedi modulokat. Ez az értékelés nem veszi figyelembe az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően elfogadandó, a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumok, valamint az alacsony közvetett földhasználat-megváltoztatási kockázatra vonatkozó kritériumok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló, soron következő végrehajtási jogi aktust. Az ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadása után tehát újra kell értékelni a „Universal Feed Assurance Scheme (UFAS)” rendszert. |
(7) |
Ez a rendszer nem fedezi közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok szerinti ellenőrzését és tanúsítását. E szempontok tekintetében a rendszer a Bizottság által elismert egyéb önkéntes rendszerekre támaszkodik. Következésképpen a „Universal Feed Assurance Scheme” feladata biztosítani, hogy a Bizottság által kibocsátott azon elismerések, amelyek a „Universal Feed Assurance Scheme”-mel együttműködő említett rendszereket érintik, az együttműködés ideje alatt érvényesek maradnak. |
(8) |
A „Universal Feed Assurance Scheme” értékelése során a Bizottság megállapította, hogy az megfelelően lefedi az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumokat, és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő tömegmérleg-módszert alkalmaz. |
(9) |
Az értékelés igazolta, hogy a „Universal Feed Assurance Scheme” esetében az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésének megfelelően teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák. |
(10) |
Az elismert rendszert elérhetővé kell tenni a Bizottság EUROPA honlapján az önkéntes rendszereknek szentelt szekcióban. |
(11) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított üzemanyagok fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottsághoz 2021. június 25-én elismerés céljából benyújtott „Universal Feed Assurance Scheme” (a továbbiakban: a rendszer) igazolja a rendszer keretében ellenőrzött üzemanyagok tekintetében a következőket:
a) |
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok szállítmányai megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (3)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak; |
b) |
a gazdasági szereplők megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségnek, hogy helytálló adatokat rögzítenek a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra, a biomasszából előállított üzemanyagokra, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokra és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó uniós vagy nemzeti adatbázisba. |
2. cikk
Ez a határozat a hatálybalépésétől számított 5 évig érvényes. Amennyiben a rendszer tartalma a Bizottsághoz 2021. június 25-én érkezett elismerés iránti kérelemben ismertetetthez képest úgy módosul, hogy az befolyásolhatja e határozat alapját, a változásokról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot. A Bizottság a bejelentett módosítások értékelése tükrében megállapítja, hogy a rendszerben továbbra is megfelelően érvényesülnek-e az eredeti elismerés alapjául szolgáló fenntarthatósági kritériumok.
3. cikk
A Bizottság hatályon kívül helyezheti e határozatot többek között az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) |
ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek az e határozat szempontjából fontosnak tekintett elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek; |
b) |
ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottsághoz az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket; |
c) |
ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozó szabványokat és az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egyéb követelményeket, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek. |
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/807 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 13.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő azon alapanyagok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről, amelyek esetében a termőterület számottevő bővülése figyelhető meg a jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek rovására, továbbá az irányelvnek a közvetett földhasználat-változás szempontjából alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított üzemanyagok tanúsítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 133., 2019.5.21., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
Helyesbítések
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/212 |
Helyesbítés az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2022. február 25-i (EU) 2022/328 tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 49., 2022. február 25. )
A 47. oldalon, az I. mellékletben:
a következő szövegrész:
„OLASZORSZÁG
https://www.esteri.it/mae/it/politica_estera/politica_europea/misure_deroghe”,
helyesen:
„OLASZORSZÁG
https://www.esteri.it/it/politica-estera-e-cooperazione-allo-sviluppo/politica_europea/misure_deroghe/”.
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/213 |
Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ezekre kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/558 bizottsági végrehajtási rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 108., 2022. április 7. )
Az 50. oldalon, Ursula VON DER LEYEN elnök aláírását követően a következő szöveget kell beilleszteni:
MELLÉKLET
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók
Ország |
Elnevezés |
TARIC-kiegészítő kód |
Kínai Népköztársaság |
ANSHAN CARBON CO., LTD. |
C735 |
Kínai Népköztársaság |
ASAHI FINE CARBON DALIAN CO., LTD. |
C736 |
Kínai Népköztársaság |
DALIAN JINGYI CARBON CO., LTD |
C738 |
Kínai Népköztársaság |
DATONG YU LIN DE GRAPHITE NEW MATERIAL CO., LTD. |
C739 |
Kínai Népköztársaság |
DECHANG SHIDA CARBON CO., LTD. |
C740 |
Kínai Népköztársaság |
Fushun Jinly Petrochemical Carbon Co., Ltd. |
C741 |
Kínai Népköztársaság |
FUSHUN ORIENTAL CARBON CO., LTD. |
C742 |
Kínai Népköztársaság |
Fushun Xinxinda Furnace Charge Factory |
C743 |
Kínai Népköztársaság |
Henan Sangraf Carbon Technologies Co., Limited |
C744 |
Kínai Népköztársaság |
Jiangsu Jianglong New Energy Technology Co., Ltd |
C746 |
Kínai Népköztársaság |
JILIN CARBON CO., LTD |
C747 |
Kínai Népköztársaság |
Jilin City Chengxin Carbon Co., Ltd. |
C748 |
Kínai Népköztársaság |
JILIN CITY ZHAOCHEN CARBON CO., LTD. |
C749 |
Kínai Népköztársaság |
Kaifeng Pingmei New Carbon Materials Technology Co., Ltd |
C750 |
Kínai Népköztársaság |
LIAONING SINCERE CARBON NEW MATERIAL CO., LTD |
C751 |
Kínai Népköztársaság |
LIAOYANG CARBON CO., LTD. |
C752 |
Kínai Népköztársaság |
LIAOYANG SHOUSHAN CARBON FACTORY |
C753 |
Kínai Népköztársaság |
LINGHAI HONGFENG CARBON PRODUCTS CO., LTD |
C754 |
Kínai Népköztársaság |
MEISHAN SHIDA NEW MATERIAL CO., LTD. |
C755 |
Kínai Népköztársaság |
SHANDONG ASAHI GRAPHITE NEW MATERIAL TECHNOLOGY CO., LTD. |
C756 |
Kínai Népköztársaság |
SHANDONG BASAN GRAPHITE NEW MATERIAL PLANT |
C757 |
Kínai Népköztársaság |
SHANXI JUXIAN GRAPHITE NEW MATERIALS CO., LTD. |
C758 |
Kínai Népköztársaság |
SHANXI SINSAGE CARBON MATERIAL TECHNOLOGY CO., LTD. |
C759 |
Kínai Népköztársaság |
TIANJIN KIMWAN CARBON TECHNOLOGY AND DEVELOPMENT CO., LTD |
C760 |
Kínai Népköztársaság |
XINGHE COUNTY MUZI CARBON CO., LTD |
C762 |
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/214 |
Helyesbítés az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 229., 2014. július 31. )
A 7. oldalon, az I. melléklet 1. pontjában:
a következő szövegrész:
„OLASZORSZÁG
http://www.esteri.it/MAE/IT/Politica_Europea/Deroghe.htm”,
helyesen:
„OLASZORSZÁG
https://www.esteri.it/it/politica-estera-e-cooperazione-allo-sviluppo/politica_europea/misure_deroghe/”.
2022.4.12. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 114/215 |
Helyesbítés a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt a Krímből és Szevasztopolból származó áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó korlátozások bevezetéséről szóló, 2014. június 23-i 692/2014/EU tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 183., 2014. június 24. )
A 13. oldalon, a mellékletben:
a következő szövegrész:
„OLASZORSZÁG
http://www.esteri.it/MAE/IT/Politica_Europea/Deroghe.htm”,
helyesen:
„OLASZORSZÁG
https://www.esteri.it/it/politica-estera-e-cooperazione-allo-sviluppo/politica_europea/misure_deroghe/”.