(1)

2017. szeptember 15-én kelt levelükben a ciprusi hatóságok azt javasolták a Bizottságnak, hogy biztosítson átmeneti időszakot a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς” (Loukaniko Pitsilias) elnevezés használatára vonatkozóan a „Γρηγορίου Β.Ε. Λτδ” (Grigoriou B.E. Ltd) vállalat számára, amely a nemzeti felszólalási eljárás során bizonyította, hogy több mint öt éve jogszerűen forgalmazta az érintett terméket a bejegyzett elnevezéssel megegyező néven. A ciprusi hatóságok rámutattak, hogy ez a vállalat a Cyprus Meat Products Association (A Ciprusi Húsipari Szövetség) tagja, amely nemzeti szinten elfogadható kifogást nyújtott be a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς” (Loukaniko Pitsilias) elnevezés bejegyzése iránti kérelemmel szemben, amelyet az illetékes hatóság elutasított. Az említett vállalat esetében teljesülnek az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, ezért a ciprusi hatóságok azt javasolták, hogy az Európai Bizottság biztosítson számára egy átmeneti időszakot.

(2)

A Bizottság az (EU) 2021/154 bizottsági végrehajtási rendelet (2) útján anélkül jegyezte be a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς” (Loukaniko Pitsilias) (OFJ) elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába, hogy biztosította volna a „Γρηγορίου Β.Ε. Λτδ” (Grigoriou B.E. Ltd) vállalat számára a ciprusi hatóságok által kért, a 15. cikk (1) bekezdése szerinti átmeneti időszakot. Az (EU) 2021/154 végrehajtási rendelet 2021. március 2-án lépett hatályba.

(3)

2021. március 1-jei levelükben a ciprusi hatóságok emlékeztették a Bizottságot a 2017. szeptember 15-i levélben foglalt, átmeneti időszakra vonatkozó javaslatra.

(4)

A Bizottság 2021. május 4-i levelében válaszolt, és felkérte a ciprusi hatóságokat, hogy határozzák meg és indokolják meg a kért átmeneti időszak időtartamát.

(5)

2021. szeptember 28-i levelükben a ciprusi hatóságok jelezték, hogy ötéves átmeneti időszakot tartanak megfelelőnek. A „Γρηγορίου Β.Ε. Λτδ” (Grigoriou B.E. Ltd) vállalat több mint tíz éven keresztül folyamatosan jogszerűen forgalmazott egy, az (EU) 2021/154 végrehajtási rendelettel bejegyzett elnevezéssel megegyező elnevezésű terméket. A javasolt átmeneti időszak engedélyezése lehetővé tenné a vállalat számára, hogy az új helyzet fényében kiigazítsa és átalakítsa működési ciklusát.

(6)

A ciprusi hatóságok által szolgáltatott információk szerint a szóban forgó vállalat nem alkalmazza a termékleírást, következésképpen a fent említett elnevezés használata esetén megsértené az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdését.

(7)

A „Γρηγορίου Β.Ε. Λτδ” (Grigoriou B.E. Ltd) vállalatról megállapítást nyert tehát, hogy teljesíti az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon feltételeket, amelyek alapján engedélyezhető egy átmeneti időszak, amelynek során a termék forgalmazás céljából használt megnevezését továbbra is használni lehet. Ezért indokolt egy ötéves átmeneti időszakot biztosítani, amely alatt a „Γρηγορίου Β.Ε. Λτδ” (Grigoriou B.E. Ltd) vállalat használhatja a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς” (Loukaniko Pitsilias) oltalom alatt álló elnevezést.

(8)

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó elnevezés 2021. március 2., vagyis a „Λουκάνικο Πιτσιλιάς” (Loukaniko Pitsilias) (OFJ) elnevezés bejegyzéséről szóló (EU) 2021/154 végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontja óta oltalom alatt áll, az oltalom alatt álló elnevezés használatára vonatkozó engedély hatályát visszamenőlegesen ki kell terjeszteni úgy, hogy az az említett időpontban kezdődjön.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet (2) német nyelvű változatában a melléklet 1.1.2.3. pontjának első mondata a rendelkezés jelentését megváltoztató hibát tartalmaz.

(2)

Ezért az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet német nyelvi változatát ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 300/2008/EK rendelet 19. cikkében említett bizottság véleményével,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 15. pontja alapján Szlovénia a hozzáadottérték-adó (héa) alóli mentességet biztosíthat azoknak az adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 25 000 EUR-t.

(2)

A 2013/54/EU tanácsi végrehajtási határozat (2)2015. december 31-ig felhatalmazta Szlovéniát, hogy a 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 15. pontjától eltérő különös intézkedést vezessen be, amely héamentességet biztosít azoknak az adóalanyoknak, melyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 000 EUR-t (a továbbiakban: különös intézkedés). A különös intézkedés alkalmazási időszaka azóta kétszer meghosszabbításra került, legutóbb – az (EU) 2018/1700 tanácsi végrehajtási határozattal (3) – 2021. december 31-ig.

(3)

2021. október 27-én kelt levelében Szlovénia további felhatalmazást kért a Bizottságtól arra, hogy 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazhassa a különös intézkedést, mivel ez az az időpont, ameddig a tagállamoknak át kell ültetniük az (EU) 2020/285 tanácsi irányelvet (4). Az említett irányelv 2025. január 1-jétől lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy héamentességet biztosítsanak az olyan adóalanyok által végzett termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, amelyek éves árbevétele az adott tagállamban nem éri el a 85 000 EUR értékhatárt vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.

(4)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottság 2021. november 15-én kelt levelében továbbította a Szlovénia által benyújtott kérelmet a többi tagállamnak. A Bizottság 2021. november 16-án kelt levelében értesítette Szlovéniát arról, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ a rendelkezésére áll.

(5)

A különös intézkedés összhangban van az (EU) 2020/285 irányelvvel, amelynek célja a kisvállalkozások megfelelési terheinek csökkentése és a belső piaci verseny torzulásának elkerülése.

(6)

A különös intézkedés választható marad az adóalanyok számára, amelyek a 2006/112/EK irányelv 290. cikkének megfelelően ezentúl is választhatják az általános héaszabályozást.

(7)

A Szlovénia által átadott információkból kiderül, hogy a különös intézkedés a végső fogyasztói szinten Szlovénia által beszedett adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni.

(8)

Az (EU, Euratom) 2021/769 tanácsi rendelet (5) hatálybalépését követően Szlovénia nem végezhet kompenzációs számítást a 2021-es és az azt követő pénzügyi évekre vonatkozó héa sajátforrás-bevallás tekintetében.

(9)

Tekintettel arra, hogy a különös intézkedés pozitív hatással járt a héával kapcsolatos kötelezettségek egyszerűsítésére, mivel csökkentette mind a kisvállalkozások, mind az adóhatóságok adminisztratív terheit és megfelelési költségeit, és tekintettel arra, hogy a különös intézkedés nem jár jelentős hatással a héából származó összbevételre, Szlovéniát fel kell hatalmazni arra, hogy továbbra is alkalmazza a különös intézkedést.

(10)

A különös intézkedés alkalmazását időbeli korláthoz kell kötni. Az időbeli korlátnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a jelenlegi értékhatár eredményességének és megfelelőségének értékelését. Ezenkívül az (EU) 2020/285 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok 2024. december 31-ig kötelesek elfogadni és kihirdetni az említett irányelv – amely módosítja a 2006/112/EK irányelvet – 1. cikkének való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, és e rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Szlovéniát indokolt tehát felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazza a különös intézkedést.

(11)

A zavart okozó hatások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni Szlovénia számára, hogy megszakítás nélkül továbbra is alkalmazza a különös intézkedést. A kért felhatalmazást ezért 2022. január 1-jei hatállyal kell megadni, hogy az megszakítás nélkül kövesse a 2013/54/EU tanácsi végrehajtási határozat szerinti korábbi intézkedéseket.

(12)

A 2013/54/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1313/2013/EU határozat meghatározza az uniós szintű kapacitástartalékként működő rescEU jogi keretét, és annak céljaként az olyan kezelhetetlen helyzetekben való segítségnyújtást határozza meg, amelyekben a tagállami szinten meglévő és a tagállamok által az európai polgári védelmi eszköztár céljára rendelkezésre bocsátott képességek összessége nem elegendő a természeti és az ember okozta katasztrófákra való hatékony reagálás biztosításához.

(2)

Az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban a rescEU-képességeket a már azonosított és az újonnan felmerülő kockázatok, valamint az uniós szintű képességek és hiányosságok összességének figyelembevételével kell meghatározni. A rescEU-nak elsősorban négy területre kell összpontosítania: a légi erdőtűzoltásra, a vegyi, a biológiai, a radiológiai és a nukleáris incidensekre, a sürgősségi orvosi ellátásra, valamint a szállításra és a logisztikára.

(3)

Az (EU) 2019/570 bizottsági végrehajtási határozat (2) meghatározza a rescEU kezdeti összetételét a képességek és a minőségi követelmények tekintetében. A rescEU kapacitástartaléka jelenleg légi erdőtűzoltó képességekből, egészségügyi célú légi evakuálási képességekből, sürgősségi segélyszolgálati csoportokból, orvostechnikai felszerelés vagy egyéni védőeszközök vagy mindkettő készleteinek felhalmozásából, vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris mentesítési és készletfelhalmozási képességekből, ideglenes menedékhelyekkel összefüggő képességekből, valamint szállítási és logisztikai képességekből áll.

(4)

A már azonosított és az újonnan felmerülő kockázatok, valamint az uniós szintű képességek és hiányosságok elemzése során világossá vált, hogy a polgári védelmi tevékenységet a veszélyhelyzeti reagálással (az emberek életét és egészségét a vegyi, a biológiai, a radioaktív és a nukleáris anyagok következtében érő káros következmények enyhítése), a felkutatási tevékenységgel (a szabályozói ellenőrzés alatt nem lévő vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris anyagok helyének meghatározása), a biztonsági eseményekre való reagálással (a vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris anyagokkal elkövetett vagy azokra irányuló potenciális bűncselekményekre vagy szándékos jogosulatlan cselekményekre való reagálás), valamint a nagyobb rendezvények felügyeletével (a vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris anyagokkal elkövetett potenciális bűncselekmények vagy szándékos jogosulatlan cselekmények megelőzése) összefüggő helyszíni vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris észlelési, mintavételi, azonosítási és nyomonkövetési képességek biztosításával támogatni kell.

(5)

A képességnek olyan műszaki értékelési háttérképességet is magában kell foglalnia, amely támogatja az uniós mechanizmus keretében végzett vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris észlelési, mintavételi, azonosítási és nyomonkövetési tevékenységet. Lehetővé kell tenni, hogy ezt a háttérképességet a nemzeti hatóságok is igénybe vegyék. A háttérképességet biztosíthatja akár egyetlen intézmény, akár több szakintézmény együtt.

(6)

Az elképzelés szerint a képesség egyetlen, belsőleg nagymértékben skálázható, moduláris felépítésű csomagot alkot, ami lehetővé teszi az egyes alkotóelemek szükség szerinti, a veszélyhelyzeti reagálás, a felkutatási tevékenység, a biztonsági reagálás vagy a felügyeleti tevékenység, illetve az érintett vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris veszély vagy fenyegetés függvényében történő bevetését.

(7)

A már azonosított és az újonnan felmerülő kockázatok, valamint az uniós szintű képességek és hiányosságok elemzése emellett rámutatott a mobil laboratóriumi képességek szükségességére is. A mobil laboratóriumi képesség fő célja a tagállamok rugalmas és a helyzethez igazítható támogatása azokban az esetekben, amikor azok a kórokozók vagy a vegyi, biológiai, radioaktív vagy nukleáris anyagok kimutatására, elemzésére vagy ellenőrzésére való képességüket illetően kezelhetetlen helyzetbe kerülnek. A mobil laboratóriumi képeségeknek nagymértékben skálázhatónak, moduláris felépítésűnek és interoperábilisnak kell lenniük, és különböző szakterületekre összpontosíthatnak.

(8)

Az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (4) bekezdése szerint a rescEU keretében a minőségi követelményeket elismert nemzetközi normák alapján kell megállapítani, amennyiben ilyen normák már léteznek. Ennek megfelelően a mobil laboratóriumok biológiai komponensére vonatkozó minőségi követelményeket az Egészségügyi Világszervezetnek a gyors reagálású mobil laboratóriumokra vonatkozó osztályozási rendszere (3) alapján kell meghatározni.

(9)

A vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris észlelési, mintavételi, azonosítási és nyomonkövetési képességeket, valamint a mobil laboratóriumi képeségeket az alacsony valószínűségű, de nagy hatású katasztrófákkal kapcsolatos kockázatokra való reagálás érdekében, az (EU) 2019/570 végrehajtási határozat 3d. cikke szerinti kategóriákkal összhangban, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően kell létrehozni.

(10)

Az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdése szerinti bizottság véleményével,