(1)

Dömpingellenes vizsgálatot követően a Tanács a 925/2009/EK rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki az Örményországból, Brazíliából és Kínából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat). Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelettel (3)2015. december 17-én meghosszabbította a kínai exportra vonatkozó intézkedéseket, és megszüntette a Brazíliára vonatkozó intézkedéseket (a továbbiakban: a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat). Az Örményországból érkező behozatallal szembeni dömpingellenes intézkedések 2014. október 7-én hatályukat vesztették.

(2)

Az alaprendelet 13. cikke szerinti, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálat eredményeként a Bizottság az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelettel (4) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára kivetett dömpingellenes vámot a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára is kiterjesztette.

(3)

Az alaprendelet 13. cikkével összhangban elvégzett második kijátszásellenes vizsgálatot követően az (EU) 2021/1474 végrehajtási rendelettel (5) a Bizottság az (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelettel és az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára kivetett dömpingellenes vámot kiterjesztette a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét (6) követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2020. szeptember 10-én nyújtották be az egyes alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának mintegy 90 %-át képviselő uniós gyártók (a továbbiakban: a kérelmezők). A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2020. december 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (7) útján (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan.

(7)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2019. október 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék uniós termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés mintegy 77 %-át, valamint a hasonló termék becsült uniós értékesítési volumenének 75 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel. A minta tehát az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(12)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(13)

Mindössze egy független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Mintavételre ennélfogva nem volt szükség.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a kínai exportáló gyártókat, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba azokkal az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(15)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül kettő jelentkezett és nyújtotta be a kért információkat. Egyikük azonban úgy nyilatkozott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem gyártotta és nem exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, ezért nem kíván együttműködni a vizsgálatban. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(17)

A kezdeti szakaszban a kérdőívet az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (8).

(18)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte. A mintavétel során jelentkező exportáló gyártó nem válaszolt a kérdőívre. A független importőrök egyikétől sem érkezett válasz. A felhasználók egyike sem nyújtott be kérdőívet, vagy jelentkezett a vizsgálat során. A kínai kormánytól sem érkezett kitöltött kérdőív.

(19)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában, a dömpingre és a kárra vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét. Észrevétel nem érkezett.

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni, amelyet a vizsgálathoz szükségesnek tartott. A Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól szóló közleménnyel (9) összhangban a Bizottság videokonferencia útján távoli ellenőrzést folytatott le az alábbi vállalkozásoknál:

—

Alcomet AD, Shumen, Bulgária

—

Slim Aluminium SpA, Cisterna di Latina, Olaszország

—

Symetal, Athén, Görögország

(21)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfólia (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy háztartási alumíniumfólia).

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket többcélú, rövid időtartamú csomagolásra használják háztartásokban, a vendéglátóiparban, az élelmiszeriparban és a virágáru-kiskereskedelemben.

(23)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(24)

A Bizottság úgy határozott, hogy az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(25)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(26)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala folytatódott a felülvizsgálati időszak alatt, csak 1 588 tonnát ért el, amely az uniós felhasználáson belül 2 %-os piaci részesedésnek felel meg. E kivitelek túlnyomó részét aktív feldolgozás (10) keretében exportálták, és ebből adódóan azokra sem dömpingellenes, sem pedig egyéb vámok nem vonatkoztak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal volumene kellően reprezentatív annak megvizsgálásához, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban.

(27)

mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg a vizsgálatot.

(28)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő gyártókat arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. Ezt az információt egyetlen gyártó sem nyújtotta be.

(29)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Nem érkezett beadvány.

(30)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. Tájékoztatta arról is, hogy amennyiben a megállapítások az 18. cikkel összhangban rendelkezésre álló tényeken alapulnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet a fél számára, mintha együttműködött volna. A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(31)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság pontosította, hogy a vizsgálat akkori szakaszában rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása céljából Kína esetében Brazília és Törökország a lehetséges reprezentatív országok. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(32)

2021. január 29-én a Bizottság közzétette az ügy aktájához fűzött első feljegyzést (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzés), amelynek útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. Az első feljegyzésben a Bizottság a felülvizsgálati kérelem és a kérelmezők beadványa alapján rendelkezésre bocsátotta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során felhasznált valamennyi termelési tényező – például nyersanyagok, munkaerő és energia – jegyzékét. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság a vizsgálat akkori szakaszában három országot, nevezetesen Brazíliát, az Orosz Föderációt (a továbbiakban: Oroszország) és Törökországot jelölte meg lehetséges reprezentatív országként. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Az első feljegyzéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(33)

2021. május 28-án a Bizottság közzétette az ügy aktájához fűzött második feljegyzést (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzés). A feljegyzésben a Bizottság közölte a termelési tényezőkről összeállított jegyzéket, és tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A Bizottság Törökországot választotta ki reprezentatív országként. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a lehetséges reprezentatív országok egyikében sem volt megfelelő reprezentatív gyártója, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó terméket gyártó vállalatok adataiból megfelelően előállíthatók a pénzügyi adatok (az értékesítési, általános és igazgatási költségek, a továbbiakban: SGA-költségek, valamint a nyereség). A Bizottság ezért arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy öt, extrudált alumíniumtermékeket gyártó török vállalattól származó pénzügyi információk alapján fogja megállapítani az SGA-költségeket és a nyereséget. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az extrudált alumíniumtermékek a felülvizsgálat tárgyát képező termékéhez nagymértékben hasonló műszaki jellemzőkkel, valamint hasonló alapanyag-összetétellel rendelkeznek. Ezeket a termékeket gyakran ugyanazok a vállalatok, vagy ugyanazon csoporton belül állítják elő, mint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Tekintettel a felülvizsgálat tárgyát képező termék és az extrudált alumíniumtermékek közötti hasonlóságra, valamint az extrudált alumíniumtermékek nyereséges gyártóinak azonosítására, ezek az adatok reprezentatívnak tekinthetők a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó vállalatok helyzetére nézve, ennélfogva pedig megfelelőek a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megállapításához.

(34)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, de a második feljegyzéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(35)

A Bizottság a kínai alumíniumágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (11) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(36)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (12). A Bizottság különösen arra a következtetésre jutott, hogy az alumíniumágazatban a kínai kormány nemcsak jelentős mértékű tulajdonosi szerepét őrizte meg az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése (13) értelmében, hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése (14) értelmében a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben is van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (15). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (16). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az alumíniumágazatban torzultak a bérköltségek (17), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (18).

(37)

A kínai alumíniumágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, köztük a kérelemben szereplő bizonyítékokra, valamint a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz, nyilvánosan hozzáférhető források alapján készített bizottsági szolgálati munkadokumentumban (19) (a továbbiakban: jelentés) szereplő bizonyítékokra. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(38)

A jelen ügyben a kérelem hivatkozott a jelentésre, különösen annak az alumíniumágazatra és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó szakaszaira, valamint a továbbfeldolgozott termékekre vonatkozó korábbi bizottsági vizsgálatokra (20). A kérelem emellett hivatkozott olyan független tanulmányokra is, amelyek következtetései szerint a kínai alumíniumpiac a jelentős támogatás miatt torzult, például az OECD 2019. évi Measuring distortions in international markets: the aluminium value chain (21) („A torzulások mérése a nemzetközi piacokon: az alumínium értéklánca”) című tanulmányára, valamint a német nemvasfém-ágazat szereplőit tömörítő WVMetalle szervezet 2017. évi jelentésére (22). A Bizottság e tanulmányokat a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. A tanulmányokkal kapcsolatban egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt. A kérelem hangsúlyozta, hogy e tanulmányok dokumentálják az állami tulajdonú vállalatok jelentős jelenlétét a kínai alumíniumágazatban, az olcsó nyersanyagellátás biztosítását az alumíniumgyártók számára, valamint a piacot ténylegesen torzító adórendszer meglétét. Szintén a jelentésre és a korábbi bizottsági vizsgálatra hivatkozva a kérelem rámutatott arra is, hogy a szén, a villamos energia, a földgáz és az olaj árát a kínai hatóságok határozzák meg, ami torzítja az alumíniumágazat energiaárait. A kérelem hasonlóképpen hivatkozott az alumíniumágazatban a bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokra is. A kérelem emellett gépköltségek torzult voltára vonatkozó állítást is tartalmazott arra tekintettel, hogy a kínai hatóságok „ösztönzött ágazatnak” tekintik az alumíniumágazatot, amely e minőségben szerepel a kínai kormánynak az iparszerkezeti kiigazításról kiadott iránymutatás-gyűjteményében, beleértve annak legutóbbi, 2019. évi változatát is (23). A kérelem rámutatott továbbá a pénzügyi költségek torzulásaira, amelyeket egyrészt a kínai bankrendszer általános felépítése okoz, másrészt több szakpolitikai dokumentum, például a nemzeti és ágazati ötéves tervek, vagy az olyan politikák, amelyek előírják a pénzügyi intézmények számára az alumíniumipar támogatását. Végül a kérelem felsorolta az olyan egyéb kormányzati intézkedésekből eredő torzulásokat, mint az exportértékesítői hitelprogram, a kutatási és fejlesztési költségekhez kapcsolódó jövedelemadó-csökkentés, vagy a belföldön előállított berendezések utáni héa-visszatérítések. A kérelem ezzel összefüggésben hivatkozott az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztérium által a kínai alumíniumfólia-ágazat támogatására vonatkozóan 2018-ban végzett vizsgálatára (24).

(39)

Az alumíniumágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona és ellenőrzése. A legnagyobb gyártók közül számos állami tulajdonban van. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az alumíniumágazatban számos nagy gyártó állami tulajdonú vállalat, köztük az Aluminium Corporation of China vagy a Shenhuo Group Aluminium, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is gyártják.

(40)

Azt illetően, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, megállapítható, hogy az alumíniumágazatban működő állami és magántulajdonban lévő vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A Bizottság az alumíniumágazattal kapcsolatos korábbi vizsgálatai során alaposan dokumentálta a pártépítési tevékenységeket, amelyekben több olyan gyártó is részt vett, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is gyártják (25). Emellett a felülvizsgálat tárgyát képező termék számos gyártója kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét.

(41)

A Nanshan-csoport például nemrégen a következőkről számolt be egy 2021 márciusában tartott pártépítő rendezvény kapcsán: „Március 19-én a közvetlenül a Nanshan Holdings alatti pártfiók megszervezte márciusi tematikus pártnapi rendezvényét, amelynek résztvevői behatóan tanulmányozták Hszi Csin-ping főtitkár a Párttörténeti Tanulmányi és Oktatási Mobilizációs Konferencián tartott beszédének szellemét és gyakorlati alkalmazását, megismerték a párttörténelem lényegi elemeit, erőt gyűjtöttek, és elkötelezték magukat a kemény munka mellett. A találkozó elnöki feladatait a közvetlenül a Nanshan Holdings alatti pártfiók vezetői látták el. A pártfiók titkára a pártelőadásról szóló beszámolójában rámutatott, hogy a párttagoknak és a kádereknek teljes mértékben érvényre kell juttatniuk példamutató és vezető szerepüket, nem feledkezhetnek meg eredeti törekvéseikről, és szem előtt kell tartaniuk a küldetésüket. […] A párttagok és káderek egyöntetűen kijelentették, hogy folytatják Hszi Csin-ping főtitkárnak a Párttörténeti Tanulmányi és Oktatási Mobilizációs Konferencián tartott beszéde szellemének tanulmányozását és gyakorlati megvalósítását, a 14. ötéves terv követelményeinek és megvalósításának megfelelően egyesítik gondolataikat és intézkedéseiket, nem feledkeznek meg az eredeti szándékról, továbbá szem előtt tartják a küldetésüket, és keményen dolgoznak. Előre törnek, bátrak lesznek az innovációban, és teljes mértékben érvényre juttatják a párttagok élgárdájának példamutató szerepét a vállalkozásban […]” (26).

(42)

Hasonlóképpen az állami tulajdonban lévő Dengfeng Electricity Group a honlapján a következőkről számol be: „a tagvállalat vállalatirányítási osztálytermi képzését [2020] november 10-én délután tartották a hatodik ülésteremben. A képzésen összesen 66 fő vett részt: a tagvállalat igazgatói és felső vezetői, különböző üzleti területek képviselői, valamint a közvetlenül kapcsolt vállalkozások képviselői és alárendelt vállalkozások vezetői. […] A következőkben a tagvállalat még lelkiismeretesebben tanulmányozza Hszi Csin-ping főtitkárnak a plenáris ülésen elhangzott fontos beszédét, értelmezi a plenáris ülés szellemiségét, […] továbbá őszintén megérti a Párt Központi Bizottságának döntéshozatali és szervezeti rendjét, bölcsességet és erőt gyűjtve a 14. ötéves tervben meghatározott célok és feladatok eléréséhez” (27).

(43)

Az alumíniumágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(44)

Az alumíniumágazatra számos nemzeti, regionális és települési szintű terv, iránymutatás, irányelv és egyéb szakpolitikai dokumentum vonatkozik. A felülvizsgálati időszak alatt hatályban lévő politikákat – a tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési tervtől (28) a nemvasfémágazat 2016–2020 közötti időszakra szóló fejlesztési tervén és más nemzeti szintű szakpolitikákon át az olyan regionális tervekig, mint például a Shandong (Santung) tartomány kormányának a hét energiaintenzív iparág kiváló minőségű fejlesztésének felgyorsítását célzó végrehajtási tervről szóló közleménye – a Bizottság az ágazattal kapcsolatos korábbi vizsgálatában (29) részletesen dokumentálta. A Bizottság hasonlóképpen részletesen dokumentálta, hogy a legfontosabb nyersanyagokkal és inputokkal, különösen az energiával kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás előnyös az alumíniumágazat számára (30). Ugyanez vonatkozik az ágazatban a piaci erőviszonyokat befolyásoló egyéb kormányzati intézkedésekre, köztük az exporttal kapcsolatos politikákra, a készletfelhalmozási politikákra, a termelési kapacitás bővítésére irányuló politikákra (31) vagy az inputok piaci ár alatti rendelkezésre bocsátására (32).

(45)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasznált legfontosabb inputokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(46)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a csőszerelvény-ágazatban való, a (36) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(47)

Az alumíniumágazatra a (36) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(48)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (36) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az alumíniumágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(49)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak; olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(50)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(51)

Az érdekelt felek egyike sem nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(52)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(53)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének megfelelően a reprezentatív ország kiválasztása a következő kritériumokon alapult:

(54)

A (32)–(33) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: termelési tényezőkre vonatkozó első és második feljegyzés). A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(55)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Oroszországot, Örményországot és Törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis a felülvizsgálati időszakban elért bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(56)

Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(57)

A fenti (55) preambulumbekezdésben említett négy ország esetében a Bizottság ellenőrizte továbbá, hogy rendelkezésre állnak-e a felülvizsgálat tárgyát képező termék ezen országokban működő gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok.

(58)

Örményország esetében az egyetlen ismert gyártóra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok (34). Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Örményország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak e vizsgálat szempontjából.

(59)

Brazíliát illetően a Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a háztartási alumíniumfólia két gyártóját azonosította, nevezetesen a Companhia Brasileira de Aluminio (a továbbiakban: CBA) és a Novelis do Brasil Ltda (a továbbiakban: Novelis) gyártókat. A CBA veszteséges volt a felülvizsgálati időszak alatt, ezért adatait a Bizottság nem vette figyelembe az SGA-költségek és a nyereség meghatározásakor. A Novelis pénzügyi adatai rendelkezésre álltak, és a vállalat a felülvizsgálati időszak alatt nyereséges is volt, azonban a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat a következő okok miatt nem vehető figyelembe: először is a Bizottság megállapította, hogy Brazíliában az alumíniumtermékek kínai behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás van folyamatban, amely a háztartási alumíniumfóliára is kiterjed. Az állítólagosan dömpingelt kínai behozatal torzító hatást gyakorolhat a brazil piacra, például azáltal, hogy árerózióhoz vezet, vagy kárt okozó veszteséget eredményez a brazil alumíniumiparban; másodszor a Dun & Bradstreet adatbázisában fellelhető pénzügyi kimutatásban a Novelis által közölt összesített nyereség nem volt összhangban annak a brazil hatóságok által lefolytatott dömpingellenes vizsgálatnak a keretében bemutatott veszteséges pénzügyi eredményekkel, amelyben a Novelis volt az egyik belföldi panaszos. Ez komoly kétségeket ébresztett a Novelis Dun & Bradstreet adatbázisában rendelkezésre álló pénzügyi adatainak minőségével és pontosságával kapcsolatban. Emellett a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság hangsúlyozta, hogy Brazíliában az alumíniumtermékekre vonatkozóan több exportkorlátozás – köztük a háztartási alumíniumfóliák gyártása során felhasznált egyik kulcsfontosságú inputra (alumíniumötvözetek) és a folyamat egyik melléktermékére (alumíniumhulladékok) vonatkozó exportkvóta – van érvényben. Ezért a Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben arra a következtetésre jutott, hogy Brazília nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(60)

Oroszország esetében, bár a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben azonosított, háztartási alumíniumfóliát gyártó három vállalat pénzügyi adatai nyilvánosan hozzáférhetők voltak, a Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak. E következtetés az alumíniumra vonatkozó exportkorlátozások meglétén, a belföldi piacon a földgázpiaci torzulások fennállásán, valamint azon alapult, hogy az oroszországi alumíniumpiacot a jelek szerint egyetlen vállalatcsoport (Rusal) uralta, megakadályozva a tényleges versenyt az orosz belföldi piacon.

(61)

Törökország esetében a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben azonosított, háztartási alumíniumfóliát gyártó három vállalat közül friss pénzügyi adatok csak egy vállalatra, az Asaş Aluminyumra vonatkozóan álltak rendelkezésre. Az Asaş Aluminyum azonban mindössze a megtérülési ponthoz közeli nyereséget ért el. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekintette észszerűnek ezt az alacsony haszonkulcsot, figyelembe véve, hogy i. a Kínai Népköztársaságból származó extrudált alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/1428 végrehajtási rendeletben (35) meghatározottak szerint a törökországi extrudáltalumínium-ágazat 2018-ban lényegesen magasabb, 7,3 %-os jövedelmezőségi szintet ért el, valamint ii. az uniós gazdasági ágazat által a kárt okozó dömping hiányában elért nyereségnek az eredeti vizsgálat során figyelembe vett mértéke 5 % volt. Ezért a Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben arra a következtetésre jutott, hogy az Asaş Aluminyum pénzügyi adatai nem használhatók fel az SGA-költségeknek és a nyereségnek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti meghatározásához, amely előírja, hogy „a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(62)

Következésképpen Törökországban a háztartási alumíniumfóliának nem volt olyan gyártója, amelynek a pénzügyi adatait fel lehetett volna használni az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegének meghatározásához.

(63)

A Bizottság ezért megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó terméket gyártó vállalatoktól származó adatokat használjon fel. A Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben arra a következtetésre jutott, hogy az extrudált alumíniumtermékek a felülvizsgálat tárgyát képező termékéhez nagymértékben hasonló műszaki jellemzőkkel, valamint hasonló alapanyag-összetétellel rendelkeznek. Mindkettőt gyakran ugyanazok a vállalatok vagy ugyanazon csoporton belül állítják elő. A Bizottság ezért a jelen ügyben helyénvalónak ítélte az extrudált alumíniumtermékek ágazatában működő török vállalatok adatainak felhasználását. A felülvizsgálati időszak felére kiterjedő pénzügyi adatok az extrudált alumíniumtermékek öt törökországi gyártója esetében álltak rendelkezésre (36), és a Bizottság a háztartási alumíniumfóliát gyártó vállalatok helyzetére nézve reprezentatívnak tekintette ezeket az adatokat. Ezért ezen öt vállalat SGA-költségeinek és nyereségének súlyozott átlagát használta fel ahhoz, hogy meghatározza a háztartási alumíniumfóliát gyártó vállalatok SGA-költségeinek és nyereségének torzulástól mentes és észszerű összegét.

(64)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország, valamint a reprezentatív országbeli öt extrudáltalumínium-gyártó megfelelőségével kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(65)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(66)

A fenti elemzés szerint Törökország megfelelt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt valamennyi kritériumnak, ezért a Bizottság megfelelő reprezentatív országnak tekintette.

(67)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(68)

Mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, és egyik érdekelt fél sem tett észrevételt, a Bizottság a kérelmező által benyújtott információkra támaszkodott. A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság az egyik kérelmező által szolgáltatott és a Bizottság által egybevetéssel ellenőrzött információk alapján frissítette a rendes érték megállapításához figyelembe vett termelési tényezők jegyzékét, amely a kérelmezők szerint így – egyéb információk hiányában – a kínai exportáló gyártókra nézve reprezentatív termelési tényezőket és gyártási folyamatot tartalmazott.

(69)

A termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben a Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (37) alapján állapítja meg a fő termelési tényezők (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a munkaerő (38) és az energia (39) torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a Török Statisztikai Intézet adatait használja majd.

(70)

Végül a Bizottság jelezte, hogy a fenti (63) preambulumbekezdésben ismertetett módon az extrudált alumíniumtermékek öt török gyártójától származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(71)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. A Bizottság a gyártási általános költségek és a közvetlen gyártási költségek arányát a fenti (68) preambulumbekezdésben említett uniós gyártó adatai alapján állapította meg, amely erre vonatkozóan konkrét információkat szolgáltatott. A módszertan ismertetése az alábbi 3.3.4. szakaszban található.

(72)

Az érdekelt felek által benyújtott, valamint a távoli ellenőrzések során gyűjtött és egybevetéssel ellenőrzött összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

A háztartási alumíniumfólia termelési tényezői

(73)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos, CIF paritáson számított importárát vette alapul, amelyet adott esetben megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) I. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(74)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a fenti 3.3.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatottak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. Ez a kizárás nem járt jelentős hatással, mivel a fennmaradó behozatal továbbra is jelentős volt (75 000 tonna fólia-alapanyag, 700 000 tonna hengerlő olaj és 161 000 tonna alumíniumhulladék).

(75)

A reprezentatív országbeli munkaerőköltségre vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett legfrissebb statisztikai adatokat használta fel (41). Az intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban tapasztalt munkaerőköltségekről. A Bizottság a referenciaértéket a NACE Rev.2 osztályozás szerinti „C.24” jelű gazdasági tevékenységre, azaz a fémalapanyag gyártására (42) vonatkozó, 2016. évi, munkaórára vetített munkaerőköltség (43) alapján állapította meg. A belföldi termelőiár-indexet (44) felhasználva kiigazította az inflációval az értékeket, hogy azok a felülvizsgálati időszakra vonatkozó költségeket tükrözzék.

(76)

A törökországi ipari felhasználókra vonatkozó villamosenergia-árat a Török Statisztikai Intézet teszi közzé (45). A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a megfelelő fogyasztási sávban, Kuruş/kWh-ban megadott ipari villamosenergia-árak adatait használta fel.

(77)

A törökországi ipari felhasználókra vonatkozó földgázárat a Török Statisztikai Intézet teszi közzé (46). A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a megfelelő fogyasztási sávban Kuruş/M3-ban megadott ipari gázárak adatait használta fel.

(78)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(79)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően az uniós gyártók által a kérelmezők által szolgáltatott adatok alapján meghatározta a gyártási általános költségek és a gyártási közvetlen költségek arányát. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási közvetlen költség torzulástól mentes értékére.

(80)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a fenti (63) preambulumbekezdésben kifejtett módon a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzésben az azonos általános kategóriába tartozó termék (extrudált alumíniumtermékek) aktív és nyereséges gyártójaként azonosított öt törökországi vállalat legfrissebb rendelkezésre álló pénzügyi adatait vette alapul. A Bizottság a következő öt vállalatnak a Dun & Bradstreet adatbázisából (47) lekérdezett pénzügyi adatait használta fel:

(81)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(82)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Mivel egyetlen kínai gyártó sem működött együtt, a Bizottság azokra az információkra támaszkodott, amelyeket a (68) preambulumbekezdésben említett módon az egyik kérelmező nyújtott be az egyes tényezők (anyagok és munkaerő) a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához történő felhasználásáról. A Bizottság a felhasználási arányokat egybevetéssel végzett távoli ellenőrzéssel igazolta. Ezután a Bizottság a fenti 3.3.4. szakaszban leírtak szerint a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(83)

A torzulástól mentes gyártási költség megállapítását követően a Bizottság a (78) preambulumbekezdésben kifejtett módon a gyártási általános költségek és az értékcsökkenés hozzáadásával számította ki a torzulástól mentes előállítási költségeket.

(84)

A Bizottság a reprezentatív országban működő öt vállalat SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta az előző preambulumbekezdésben leírtak szerint megállapított előállítási költségekre. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 14,1 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 7,1 % volt.

(85)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(86)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában az exportár meghatározása az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeken alapult. Ennek megfelelően az exportárak az Eurostat által nyilvántartott CIF-árakon alapultak, amelyeket a Bizottság gyártelepi szintre korrigált. Ennek érdekében a CIF-exportárból levonta a tengeri szállítási és biztosítási költségeket, valamint a kínai belföldi fuvarozási költségeket. A kínai belföldi és a nemzetközi szállítási költségek a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokon alapultak, amelyekről a Bizottság megállapította, hogy összhangban állnak a külső adatbázisok (Világbank és OECD) felhasználásával kiszámított szállítási költségekkel.

(87)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított rendes értéket és a fentiek szerint gyártelepi paritáson megállapított exportárat.

(88)

Ez alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 72,2 % volt a felülvizsgálati időszakban.

(89)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló kivitele a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is dömpingelt volt.

(90)

A dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásának megállapításán túlmenően a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. A következő elemek vizsgálatára került sor: a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, más piacok rendelkezésre állása és a kínai exportőrök árazási magatartása, valamint az uniós piac vonzereje. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiánya miatt az elemzés az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelmen, a GTA-statisztikákon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapult.

(91)

A kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás elemzéséhez, valamint a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság a kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében benyújtott adatokra és az alábbi preambulumbekezdésekben meghatározott, nyilvánosan hozzáférhető információkra támaszkodott.

(92)

A vizsgálat kimutatta, hogy a 2005 és 2015 közötti gyors növekedés miatt a kínai alumíniumágazatban általános többletkapacitás figyelhető meg (48). Ez kifejezetten a háztartási alumíniumfólia ágazatára is igaz (49). A CRU szerint a teljes alumíniumfólia-gyártás mintegy 8 %-át a háztartási alumíniumfólia gyártása adja (50). Ennek alapján a háztartási alumíniumfólia termelési kapacitása Kínában jelentősen meghaladja a jelenlegi termelési volument, ezért a kínai gyártók jelentős mértékben exportfüggők. 2020-ban a kínai háztartásifólia-fogyasztás mintegy 250 000 tonnát tett ki, míg a termelés mintegy 308 000 tonnára, a termelési kapacitás pedig mintegy 360 000 tonnára volt becsülhető. Ez azt jelenti, hogy Kína 2020-ban mintegy 52 000 tonnás szabad kapacitással rendelkezett, amely a háztartási alumíniumfólia körülbelül 80 000 tonnás uniós felhasználásának 65 %-át tette ki a felülvizsgálati időszak alatt.

(93)

A kínai kapacitásfelesleget megerősítik a Sanghaji Városi Gazdasági és Információs Bizottság nyilvánosan hozzáférhető információi is, amelyek szerint Kínában jelenleg is bővítik az alumíniumfólia-gyártó kapacitást, és az új kapacitás 2020-ban rekordszintet, 1,65 millió tonnát ért el (51). Feltételezve, hogy a teljes kapacitást a becslés szerinti 8 %-os arányban (132 000 tonna) fordítják háztartási alumíniumfólia előállítására, ez utóbbi teljes termelési kapacitásának növekedése önmagában az uniós felhasználás több mint 150 %-át tenné ki.

(94)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, és a kapacitásokat jelenleg is bővítik. E szabad kapacitások az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló export szolgálatába állíthatók.

(95)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában nem áll rendelkezésre információ a háztartási alumíniumfólia kínai belföldi piacáról, azért a Bizottság a belföldi felhasználást a kérelmezők becslésének megfelelően, a CRU adatai alapján állapította meg. Ez utóbbiakból kiderül, hogy a teljes kínai felhasználás lényegesen elmarad a telepített kapacitástól, ezért a kínai gyártók az exportpiacoktól függenek. Kínában az elmúlt években (2017-től 2020-ig) stabil, évi 3 %-os (mintegy évi 8 000 tonnás) keresletnövekedés figyelhető meg, míg a szabad kapacitás 2020-ban 52 000 tonnát tett ki. Ezért a kereslet mértéke nem elegendő ahhoz, hogy képes legyen lekötni a Kínában rendelkezésre álló teljes szabad kapacitást.

(96)

A Bizottság elemezte a más harmadik országok piacain fennálló helyzetet is, ezen belül azt, hogy képesek-e lekötni a háztartási alumíniumfólia Kínából érkező megnövekedett exportját. A felülvizsgálati időszak alatt a kínai gyártók számos más harmadik országba, többek között Thaiföldre, Indiába, Dél-Koreába, Indonéziába és Japánba exportáltak, az ide irányuló kivitel a felülvizsgálati időszak alatt a teljes kínai export közel 40 %-át tette ki.

(97)

A Kínából származó háztartási alumíniumfóliák exportjával szemben különféle piacvédelmi intézkedések és egyéb behozatali korlátozások vannak hatályban. A Global Trade Alert (52), a WTO (53), valamint a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatok (54) szerint piacvédelmi intézkedések vannak hatályban Argentínában (dömpingellenes intézkedések), Indiában (dömpingellenes intézkedések), Mexikóban (dömpingellenes intézkedések), Törökországban (dömpingellenes intézkedések), az Egyesült Államokban (dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések) és Indonéziában (védintézkedések). A felsorolt intézkedések arra utalnak, hogy a kínai gyártók e piacokhoz való hozzáférése korlátozott, ezért az e piacokra irányuló kivitel valószínűleg nem fog jelentősen növekedni a közeljövőben.

(98)

Az egyik importőr szerint mivel az ázsiai és csendes-óceáni térségben nő a kereslet és a szállítási költségek is alacsonyabbak az uniós piacra irányuló exporthoz képest, a kínai exportáló gyártók számára gazdaságosabb lenne, ha a háztartási alumíniumfóliát a csendes-óceáni térségbe, nem pedig az uniós piacra exportálnák, még az ezen országok némelyikében fennálló piacvédelmi intézkedések és egyéb kereskedelmi akadályok ellenére is.

(99)

Az alumíniumfólia Kína öt legnagyobb exportpiacára irányuló kivitele 2017 és a felülvizsgálati időszak között 34 %-kal nőtt. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a Kínában a belföldi és a szomszédos országokban az elmúlt években tapasztalható keresletnövekedés ellenére továbbra is jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami arra utal, hogy valószínűleg a megnövekedett kereslet az exporthoz kapcsolódó alacsonyabb szállítási költségekkel együtt sem lesz elegendő a rendelkezésre álló szabad kapacitás lekötéséhez.

(100)

Így a szabad kapacitások számottevő részét nagy valószínűséggel a Kínából az Unióba irányuló export növelésére fogják felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, és az uniós piac jelentős korlátozások nélkül válik hozzáférhetővé.

(101)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a más harmadik országok piacain kialakult árszintekből észszerűen lehet következtetni az uniós piaccal szemben várható árazási magatartásra is. A Bizottság ezért elemezte a Kínából annak legfontosabb exportpiacaira: Thaiföldre, Indiába, Dél-Koreába, Indonéziába és Japánba irányuló export árszintjének a felülvizsgálati időszak alatti alakulását. A (102) preambulumbekezdésben kifejtett módon az elemzés kimutatta, hogy az ezen országokba irányuló export árai alacsonyabbak voltak, mint az Unióba irányuló export árai. Figyelembe véve továbbá a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kivitel tekintetében megállapított jelentős dömpingkülönbözeteket, nem volt észszerűen feltételezhető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló export árai nem maradnának továbbra is dömpingelt szinten.

(102)

A (119) és (120) preambulumbekezdésben megállapított módon az Unióba irányuló kínai kivitelre egyrészt (főként) a dömpingellenes intézkedés vagy vámok alkalmazásától mentes aktív feldolgozás, másrészt pedig a rendes vámeljárás keretében került sor. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a rendes vámeljárás alá tartozó behozatal minden valószínűség szerint növekedni fog, és végül nagymértékben meghaladja majd az aktív feldolgozási keretében történő behozatalt. Ezt arra alapozta, hogy a dömpingellenes vámok kivetése előtt jelentős mennyiségű behozatalra került sor rendes vámeljárásban, továbbá arra, hogy a (103) preambulumbekezdésben meghatározott uniós piac a világ egyik legnagyobb piaca, amely képes legalább részben lekötni a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásokat. Ezért a Bizottság a rendes behozatali rendszer szerinti importárakat megfelelő viszonyítási alapnak tekintette annak megállapításához, hogy az uniós piac az árszintek tekintetében vonzó-e a kínai behozatal számára. Ennek alapján a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kínai export árszintje (dömpingellenes vám nélkül) átlagosan 7 %-kal volt magasabb a Kína egyéb fő exportpiacain jellemző átlagárakhoz képest. Ez jelezte, hogy az uniós piac vonzó az árak szempontjából, mivel jövedelmezőbb.

(103)

Kína után az Unió az alumíniumfólia második legnagyobb piaca a világon, amely a világkereslet 15 %-át teszi ki (55). Ezért a háztartási alumíniumfólia kínai gyártói számára az Unió a méretére tekintettel is vonzó.

(104)

Ezenkívül az (2) és (3) preambulumbekezdésben kifejtett módon a kínai exportáló gyártók a múltban az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok révén többször is hozzáfértek az uniós piachoz: kismértékben módosított terméket exportáltak, továbbá összeszerelési tevékenységet alakítottak ki Thaiföldön azzal a kizárólagos céllal, hogy kikerüljék a hatályban lévő dömpingellenes vámokat. Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok megléte azt bizonyítja, hogy a kínai gyártók erősen érdekeltek abban, hogy korlátozások nélkül hozzáférjenek az uniós piachoz, ami arra enged következtetni, hogy uniós piac vonzó ezen exportőrök számára.

(105)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(106)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai export továbbra is dömpingelt árakon lépett be az uniós piacra, a háztartási alumíniumfólia kínai exportáló gyártóinak tisztességtelen árképzési gyakorlata pedig valószínűleg nagyobb léptékben folytatódna az intézkedések hatályvesztése esetén.

(107)

Kína többi fő exportpiacára irányuló exportja még az Unióba irányuló áraknál is alacsonyabb árakon valósul meg, emellett a háztartási alumíniumfólia kínai exportjával szemben több más joghatóságban is piacvédelmi intézkedések vannak hatályban, amelyek megerősítik, hogy a kínai exportáló gyártók tisztességtelen árazási magatartást folytatnak.

(108)

A Bizottság ezenkívül más körülmények – például a Kínában háztartási alumíniumfóliát gyártók jelentős szabad kapacitása, valamint az uniós piac árszintek és méret tekintetében meglévő vonzereje – alapján is valószínűnek tartja, hogy intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog. Ugyanakkor a jelek szerint a kínai belföldi piac és más harmadik országok piacai nem képesek lekötni a Kínában meglévő jelentős szabad kapacitást, amely így az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba exportálható lenne.

(109)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(110)

A felülvizsgálati időszak alatt hat gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalkozások alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(111)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 39 460 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei, valamint a mintában nem szereplő gyártók és a kérelmezők által szolgáltatott becsült adatok alapján állapította meg (56). A (11) preambulumbekezdésben megállapított módon a mintában szereplő három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 80 %-át adta.

(112)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacra szánt saját termelésének értékesítési volumene, az Eurostat statisztikáiból származó behozatali volumen, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó, kismértékben módosított terméknek az intézkedések kijátszásával megvalósuló, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerinti adatbázisban rögzített behozatala alapján állapította meg (57).

(113)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)  (58)

(114)

Összességében a figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás növekedett. 2017 és 2019 között viszonylag stabil maradt, viszont a felülvizsgálati időszakban mind az előző, mind a 2017-es évhez képest 8 %-kal nőtt.

(115)

A (112) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság a Kínából érkező behozatal volumenét az Eurostat statisztikái és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó információk alapján állapította meg. A piaci részesedés meghatározásához a (113) preambulumbekezdésben megállapított uniós felhasználás szolgált alapul.

(116)

A Kínából érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(117)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országból érkező behozatala 2017 és 2019 között nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt csökkent. Összességében az érintett országból érkező behozatal 2017 és a felülvizsgálati időszak között 24 %-kal csökkent. A Kínából érkező behozatal piaci részesedése 2017 és 2019 között stabil maradt, majd a felülvizsgálati időszakban körülbelül 1 százalékponttal csökkent annak ellenére, hogy a behozatal abszolút értékben jelentősebb mértékben esett vissza.

(118)

Ezt a fejleményt azonban a (131) és (133) preambulumbekezdésben ismertetett módon Thaiföldről ugyanebben az időszakban az intézkedések kijátszásával érkező termék behozatalának jelentős növekedése fényében kell szemlélni.

(119)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket a rendes eljárás, valamint aktív feldolgozás keretében importálják Kínából.

(120)

A Kínából rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A Kínából a rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal volumene (tonnában)

(121)

A rendes eljárás alá tartozó behozatal volumene 2017 és 2019 között 31 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen csökkent, ennek megfelelően a 2017 és 2019 között a piaci részesedés 1,2 %-ról 1,5 %-ra nőtt, a felülvizsgálati időszakban pedig 0,3 %-ra csökkent. Az aktív feldolgozási keretében érkező behozatal ezzel ellentétes tendenciát követett: 2017 és 2019 között 10 %-kal csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig 20 %-kal nőtt. Így a figyelembe vett időszak alatt az aktív feldolgozás keretében érkező behozatal volumene 8 %-kal nőtt, bár a felhasználás piaci részesedése nem nőtt ezzel párhuzamosan, és összességében 1,7 % maradt.

(122)

A Kínából érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(123)

Összességében mind a rendes eljárás, mind az aktív feldolgozás esetében a Kínából érkező behozatal átlagárai 8 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. Az importárak (valamennyi vámrendszer) a vizsgálati időszakban az uniós gyártók árai alatt maradtak (9. táblázat).

(124)

A rendes eljárás szerinti átlagos importár 2017 és 2019 között viszonylag stabil maradt, a felülvizsgálati időszakban pedig 5 százalékponttal nőtt, míg az aktív feldolgozás szerinti átlagos importár 2019-ig folyamatosan nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban 2 százalékponttal csökkent.

(125)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálást az alábbiak összehasonlításával határozta meg:

(126)

Az összehasonlítás eredménye nem mutatott alákínálást.

(127)

A behozatali rendszerek szerinti részletesebb elemzés azonban kimutatta, hogy az aktív feldolgozás keretében végzett behozatal átlagosan 7,2 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. A (173) preambulumbekezdésben megállapított módon e behozatalok árszintje határozottan jelezte a dömpingellenes vámok nélkül a jövőben az Unióba irányuló behozatal árszintjét.

(128)

Ezenkívül a teljes kínai behozatal átlagos importárát – a behozatali rendszertől függetlenül és a dömpingellenes vámok alkalmazása nélkül – figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az importárak a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 4,2 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. A fentiekhez hasonlóan a Bizottság ebben az esetben is úgy ítélte meg, hogy ezekből az árakból észszerűen lehet következtetni az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén lehetséges jövőbeli árszintekre.

(129)

Ezenkívül a Bizottság figyelembe vette a Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező behozatal árszintjét is, mivel e behozatal valójában olyan kínai exportáló gyártóktól érkezett, amelyek csupán kikerülték a Kínából érkező behozatalra vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes vámokat. A vizsgálat megállapította, hogy ezek a behozatalok a felülvizsgálati időszak alatt (a vámok és a behozatal utáni költség tekintetében végzett megfelelő kiigazítással) átlagosan 3,5 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(130)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék más harmadik országokból érkező behozatala főként Örményországból, Thaiföldről és Törökországból érkezett.

(131)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciája a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(132)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mintegy 9 000 tonnával, azaz 26 %-kal – az uniós felhasználás alakulásánál gyorsabb ütemben – bővült, aminek következtében a piaci részesedése 46 %-ról 53 %-ra nőtt.

(133)

Ennek a növekedés 76 %-a (6 792 tonna) azonban olyan Thaiföldről érkező behozatalnak tudható be, amely a (3) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti, a Kínából érkező behozatalra vonatkozóan hatályban lévő végleges dömpingellenes intézkedések kijátszásával valósult meg, amelyeket ezért azokat kínai behozatalnak kell tekinteni.

(134)

Az 5. táblázatban látható, hogy míg a Thaiföld kivételével más harmadik országokból érkező behozatal 6 %-kal – az uniós felhasználásnál lassabb ütemben –, 2 126 tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban, a Thaiföldről érkező behozatal több ezerszeresére, piaci részesedése pedig 0 %-ról 9 %-ra nőtt. A Thaiföld kivételével más harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése csökkent, különösen 2019 és a felülvizsgálati időszak között, amikor Thaiföld piaci részesedésének növekedése a legkiemelkedőbb volt (+ 5 százalékpont).

(135)

A fenti (129) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt a Thaiföldről érkező behozatal árai átlagosan 3,5 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, ugyanakkor a Thaiföld kivételével más harmadik országokból érkező behozatal árai összhangban voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraival.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(137)

A Bizottság a (11) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(138)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a mintában szereplő gyártóktól a kitöltött dömpingellenes kérdőíveken kapott adatok, valamint a mintában nem szereplő gyártók és az uniós gyártókat tömörítő szervezet által szolgáltatott makrogazdasági adatok alapján értékelte, amelyeket összevetett a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatokkal. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(139)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(140)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(141)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(142)

Bár az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt a (113) preambulumbekezdésben említettek szerint, a hasonló termék termelési volumene 2017 és 2018 között 15 %-kal csökkent, majd ezt követően a figyelembe vett időszak hátralévő részében kismértékben nőtt, ami a teljes figyelembe vett időszak alatt 5 %-os csökkenést eredményezett. Az uniós gazdasági ágazatnak tehát nem származott előnye az uniós felhasználás bővüléséből.

(143)

A termelési volumen csökkenése részben az uniós gazdasági ágazat által az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka során (2013. október 1. – 2014. szeptember 30.) elszenvedett kárból való felépülése érdekében végrehajtott szerkezetátalakítási folyamatnak, részben pedig annak a fokozódó tisztességtelen versenynek köszönhető, amellyel az uniós gazdasági ágazat szembesült a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek Thaiföldről, az intézkedések kijátszásával érkező behozatala miatt. A (132) preambulumbekezdésben kifejtett módon a harmadik országokból érkező behozatal volumenének növekedése elsősorban a háztartási alumíniumfóliának a Thaiföldről, az intézkedések kijátszásával érkező behozatala növekedésének tudható be.

(144)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(145)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 6 %-kal csökkent. 2019-ig folyamatosan (17 %-kal) csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt részben helyreállt, és 11 százalékponttal nőtt. A növekedés azonban nem volt összhangban az uniós felhasználás növekedésével, aminek az eredményeként az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017. évi 51 %-ról a felülvizsgálati időszakban 6 százalékponttal, 45 %-ra csökkent, míg a Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező behozatal piaci részesedése ugyanebben az időszakban 9 százalékponttal nőtt.

(146)

Bár az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 6 %-kal csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 13 %-os csökkenését eredményezte a figyelembe vett időszakban. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem növekedett.

(147)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(148)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottainak száma 2017 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – az egy alkalmazottra jutó, tonnában számított kibocsátásban mérve – 2019-ig ugyanezt a tendenciát követte, majd a felülvizsgálati időszakban a termelésnek és az értékesítésnek a (142) és a (145) preambulumbekezdésben említett növekedésével párhuzamosan helyreállt.

(149)

Az alkalmazottak számának csökkenése a termelési volumen csökkenésének tudható be, amely az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenésével is összefügg.

(150)

A Bizottság a (89) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége a Kínából érkező dömping folytatódásának.

(151)

A 2009 óta hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentős mértékben csökkent, amit a piaci részesedés 13 %-os visszaesése tükröz a figyelembe vett időszakban. Így nem volt megállapítható a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való teljes felépülés, az uniós gazdasági ágazat pedig továbbra is rendkívül érzékeny az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(152)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(153)

Az átlagos értékesítési egységár 2017 és 2018 között nőtt, 2019-ben a 2017. évivel azonos szintre csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt 6 %-kal csökkent. Míg az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak egésze alatt sikerült a gyártási egységköltség felett tartania értékesítési árait, a Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező megnövekedett behozatal árnyomása a felülvizsgálati időszak alatt kihatott az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, amelyek az egységköltségnél nagyobb mértékben csökkentek ebben az időszakban.

(154)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(155)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak alatt fokozatosan nőtt. Összességében az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 14 %-kal nőtt. Ezt a tendenciát leginkább az uniós gazdasági ágazatra szerkezetátalakítási folyamata befolyásolta, amelynek során egyes gyártók különböző tagállamok kialakított értékesítési struktúrákra irányuló beruházásokat hajtottak végre.

(156)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(157)

A készletek ebben az ágazatban nem tekinthetők releváns kármutatónak, mivel a gyártás és az értékesítés főként rendelés alapján történik, így a gyártók általában korlátozott készleteket tartanak. Ezért a készletek alakulását csak tájékoztatásul közöljük.

(158)

A készletek összességében 46 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. Először 2017 és 2018 között 4 %-kal csökkentek, majd 2019-ben és a felülvizsgálati időszakban fokozatosan emelkedtek.

(159)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(160)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(161)

Az (1) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálatot követően, amelynek eredményeként a Bizottság dömpingellenes intézkedéseket vezetett be, javult az uniós gazdasági ágazat helyzete, és haszonkulcsa 2017-ben elérte a 8,2 %-ot. A helyzet azonban később ismét romlott, és a 2018-tól romló haszonkulcs a felülvizsgálati időszakban mindössze 3,4 %-ot ért el, ami 59 %-os csökkenésnek felel meg a figyelembe vett időszakban.

(162)

Ez főként az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló, Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező behozatal keltette jelentős árnyomásnak tudható be, amely a (153) preambulumbekezdésben kifejtett módon árcsökkentésre kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot.

(163)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a romló tendencia ellenére továbbra is nyereséges, a pénzforgalom összességében viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszakban.

(164)

A beruházások 46 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, ami főként az uniós gazdasági ágazat arra irányuló erőfeszítéseinek tudható be, hogy észszerűsítse termelését, valamint növelje hatékonyságát és termelékenységét annak érdekében, hogy helytállhasson a növekvő olcsó behozatallal szemben. Ugyanebben az időszakban azonban a beruházások megtérülése – vagyis a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség – 10 %-ról 1 %-ra esett vissza, tehát a jövedelmezőséggel azonos tendenciát mutatott.

(165)

A csökkenő jövedelmezőség és a beruházások romló megtérülése egyre nehezebbé tette a mintába felvett uniós gyártók számára a beruházáshoz szükséges tőkebevonást. Mivel a beruházások megtérülése ilyen rohamos ütemben csökken, a mintában szereplő gyártók jövőbeli tőkebevonási képessége még nagyobb veszélyben van.

(166)

A mikro- és makrogazdasági mutatók figyelembe vett időszak alatti alakulása alapján az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete rosszabbra fordult. Összességében véve a fontosabb gazdasági mutatók romlottak a figyelembe vett időszakban.

(167)

Különösen a termelés, az értékesítés volumene és piaci részesedése, valamint az értékesítési árak estek vissza, mindez pedig együttesen negatív hatást gyakorolt a foglalkoztatásra és a termelékenységre, valamint a jövedelmezőségre. A Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező behozatal kiváltotta fokozott árnyomás nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy értékesítési árait hozzáigazítsa a termelési költségek alakulásához, ami negatív hatással volt nyereségességére, amely a figyelembe vett időszakban csaknem 60 %-kal csökkent. Végezetül a beruházások gyorsan csökkenő megtérülése negatív hatással van az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képességére és beruházásaira.

(168)

Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatnak a romló tendenciák ellenére is sikerült fenntartania a számottevő értékesítési volumenét, és megőriznie jelentős piaci részesedését. Hasonlóképpen a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban a negatív tendencia ellenére is pozitív maradt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár, de helyzete sérülékeny volt.

(169)

Ezért a Bizottság tovább vizsgálta a kár megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén.

(170)

A Bizottság a (168) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár, de helyzete sérülékeny. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

(171)

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az érintett országból érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése, a Bizottság a következő tényezőket vette figyelembe: i. a kínai termelési volumen és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje; ii. a Kínából érkező behozatal várható árszintje és hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén; valamint iii. az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok megléte.

(172)

A (91) preambulumbekezdésben megállapított módon a kínai termelési kapacitás jelentősen meghaladja a kínai belföldi piac termelési volumenét és belső keresletét. Figyelembe véve továbbá az uniós piac vonzerejére vonatkozó, a (102)–(105) preambulumbekezdésben ismertetett következtetéseket, az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást nagy valószínűséggel az uniós piacra irányuló export előállítására fogják felhasználni.

(173)

Annak értékeléséhez, hogy a jövőbeli behozatal milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes vámok nélküli kínai export árszintjéből észszerűen lehet következtetni az uniós piacra érkező behozatal jövőbeli árszintjére. Ennek alapján a (127) és (128) preambulumbekezdésben megállapított módon a felülvizsgálat tárgyát képező termék átlagos alákínálási különbözete az összes behozatali eljárás esetében 4,2 %, az aktív feldolgozás esetében pedig 7,2 % volt, amely utóbbi – mivel vámmentes – dömpingellenes intézkedések hiányában a valószínűsíthető árszintek legmegbízhatóbb mutatójának tekinthető.

(174)

Továbbá a (120) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Kínából az Unióba érkező behozatal szinte teljes egésze aktív feldolgozás keretében valósult meg. Ezért megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések eredményesen akadályozták meg a Kínából érkező dömpingelt behozatal uniós piacra való belépését, amely az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódni fog.

(175)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék alaptermék, ezért piaca árérzékeny. Az olcsó behozatal növekedése arra kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot, hogy tovább csökkentse árait, ahogyan ezt a fenti (133) és (135) preambulumbekezdésben kifejtett módon is tette a Thaiföldről az intézkedések kijátszásával érkező behozatallal való verseny érdekében.

(176)

A fentieket figyelembe véve, valamint a Kínából érkező olcsó behozatal fokozódásával szembesülve az uniós gyártók – értékesítési volumenük és piaci részesedésük megtartására törekedve – 4,2 %-kal (az alákínálás mértékével) csökkentenék áraikat, ez pedig hatással lenne az ágazat általános jövedelmezőségére, amely a felülvizsgálati időszak alatti 3,4 %-ról –1 %-ra csökkenne, vagyis rövid távon negatívvá válna.

(177)

Másrészről, ha az uniós gazdasági ágazat megtartja jelenlegi árszintjét, továbbá figyelembe véve, hogy a háztartási alumíniumfólia alaptermék, ez szinte azonnali negatív hatást gyakorolna értékesítési és termelési volumenére, valamint piaci részesedésére. Ezenkívül a termelési volumen csökkenése a méretgazdaságosság csökkenése miatt gyártási egységköltség növekedését eredményezné. Ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, amely rövid távon veszteségbe fordulna.

(178)

Jövedelmezőségének elvesztésével az uniós gazdasági ágazat nem tudná végrehajtani a szükséges beruházásokat. Végső soron ez a munkahelyek elvesztéséhez és a gyártósorok bezárásának kockázatához is vezetne.

(179)

A (104) preambulumbekezdésben megállapított módon a kínai exportőrök korábban az uniós piacra irányuló dömpinget folytattak. Az (2) és (3) preambulumbekezdésben említett módon jelenleg két kijátszásellenes intézkedés van hatályban: az egyik egy kismértékben módosított termék Kínából érkező behozatalával szemben, a másik, utóbb bevezetett pedig a Thaiföldről érkező behozatallal szemben, ahol a kínai exportáló gyártók összeszerelési tevékenységet alakítottak ki.

(180)

A (153) és (162) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és részesedésének a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett jelentős csökkenése mögött is elsődlegesen a Thaiföldről folytatott, az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlat áll. Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok azt mutatják, hogy az uniós piacra az intézkedések kijátszásával, dömpingellenes vámoktól mentesen érkező behozatal jelentős, a piac árérzékenysége miatt gyorsan érvényesülő negatív hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(181)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a Kínából az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős megnövekedésével járna, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat eleve sérülékeny gazdasági helyzetét. Nagyon valószínű, hogy ez a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne, és ennek következtében komoly veszélybe kerülne az uniós gazdasági ágazat életképessége.

(182)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek – többek között az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a forgalmazók és a felhasználók érdekei – felmérésével történt.

(183)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontjának ismertetésére.

(184)

Az uniós gazdasági ágazat mintegy nyolc vállalatból áll, és nagyjából 1 000 munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, valamint ennél sokkal többen közvetetten függenek tőle. A (11) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság uniós gyártókból álló mintát választott ki. A minta három olyan uniós gyártóból állt, amelyek kitöltötték a kérdőívet. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(185)

A fentieknek megfelelően az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a figyelembe vett időszakban, helyzete azonban sérülékeny, amint azt a kármutatók negatív tendenciái is megerősítik. A dömpingellenes vámok eltörlése a jelentős kár valószínű megismétlődéséhez vezetne, ami az értékesítési és termelési volumen, valamint a piaci részesedés csökkenésében nyilvánulna meg, mindez pedig a jövedelmezőség és a foglalkoztatás visszaeséséhez vezetne.

(186)

Az uniós gazdasági ágazat ugyanakkor életképesnek bizonyult. A legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálatot követően sikerült tisztességes feltételek mellett javítania helyzetét az uniós piacon, beruházásokat eszközölt és tisztességes jövedelmezőséget ért el. Az intézkedések fenntartása megakadályozná, hogy a Kínából érkező olcsó behozatal elárassza az uniós piacot, ezáltal lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartható árszintet alkalmazhasson, és jövedelmezőségét a jövőbeli beruházásokhoz szükséges szintre növelje.

(187)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(188)

A Bizottság minden ismert független importőrrel, kereskedővel és felhasználóval felvette a kapcsolatot. Csak egy importőr, a Cellofix nyújtott be észrevételeket, de nem válaszolt a kérdőívre.

(189)

A Cellofix ellenezte a hatályban levő intézkedések megújítását, azt állítva, hogy i. hatályvesztésük nem eredményezné az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését, és ii. megújításuk nem szolgálná az Unió érdekeit.

(190)

Az első szempont kapcsán a Cellofix azzal érvelt, hogy a jelenlegi intézkedések több mint tizenegy éve hatályban vannak, amelynek során állítása szerint az uniós gazdasági ágazat felépült az elszenvedett kár hatásaiból. Állításai szerint ezt az ágazat növekedése is alátámasztja.

(191)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. Az 5.4. szakaszban foglaltak szerint a vizsgálat során megállapítást nyert az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi mutatóinak általános romló tendenciája, továbbá a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt sérülékeny helyzetben volt. A (146) preambulumbekezdésben jelzett módon a Bizottság azt sem állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedett volna. Emlékeztet arra, hogy e fejlemények alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne. A Bizottság ezért elutasította az importőr erre vonatkozó állításait.

(192)

A második szempont kapcsán, amely szerint az intézkedések megújítása nem szolgálja az Unió érdekeit, az importőr azt állította, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések 2009. évi elfogadását követően nehézkessé vált számára a háztartási alumíniumfólia beszerzése az uniós gazdasági ágazattól ez utóbbi szűkös gyártási kapacitása és amiatt, hogy a Cellofix nagy versenytársai nyomást gyakoroltak az uniós gyártókra annak érdekében, hogy korlátozzák az ellátását.

(193)

Ami a termelési kapacitás állítólagos hiányát illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat mintegy 10 000 tonna szabad kapacitással rendelkezett, ami nem arra utal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak problémái lennének az uniós piac ellátásával kapcsolatban. Ami az uniós gazdasági ágazatra a háztartási alumíniumfólia kínálatának korlátozása érdekében gyakorolt állítólagos nyomást illeti, a vállalkozás nem támasztotta alá bizonyítékokkal az állítását. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(194)

Más importőrök, kereskedők vagy felhasználók együttműködésének hiányában nem állt rendelkezésre információ a vámok e felekre gyakorolt hatásáról. Az eredeti vizsgálat azonban feltárta, hogy a többi érdekelt félre gyakorolt hatás önmagában nem jelenti azt, hogy az intézkedéseket az uniós érdekkel ellentétesnek kellene tekinteni, és hasonlóképpen a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentős negatív hatást e felek helyzetére.

(195)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentős negatív hatást az importőrökre, a kereskedőkre vagy a felhasználókra.

(196)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(197)

A Kínából érkező dömping folytatódására, a Kínából érkező országból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődésére és az uniós érdekre vonatkozó következtetései alapján a Bizottság megállapítja, hogy az egyes alumíniumfóliák Kínából érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(198)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. Azoknak a vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(199)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(200)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(201)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(202)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (60). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(203)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a számukra küldött tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(204)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (61) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(205)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Török Köztársaságból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

Egy, az összes exportáló termelő támogatásával kapcsolatos, az (EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2018. június 4-én úgy határozott, hogy fenntartja az eredeti vizsgálatban bevezetett intézkedéseket.

(3)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat keretében vizsgált, a Törökország által a pisztrángtermelőknek nyújtott támogatásokat szabályozó jogszabályok módosítása nem indokolta az összes törökországi pisztrángtermelő esetében az alkalmazandó kiegyenlítő vámok módosítását. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jogszabályi változás különböző mértékben hatott az egyes vállalatokra (4).

(4)

Az (EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelet (5) szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a Bizottság 2020. május 15-én egy exportáló termelő tekintetében módosította a kiegyenlítő vám mértékét.

(5)

Az (EU) 2021/823 bizottsági végrehajtási rendelet (6) szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2021. május 20-án úgy határozott, hogy fenntartja az eredeti vizsgálatban megállapított és az (EU) 2020/658 végrehajtási rendelettel módosított kiegyenlítő vámok mértékét.

(6)

A Bizottság megállapította, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a támogatás folytatódásával járna, mivel az érintett termék Unióba irányuló támogatott kivitele továbbra is jelentős mértékű lenne. Emellett, tekintettel a Törökországban rendelkezésre álló hatalmas szabad kapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a Törökországból érkező behozatal árszintjeire és azok uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínű hatására, az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető volt a kár folytatódása.

(7)

Következésképpen megállapítást nyert, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(8)

A jelenleg hatályban levő végleges kiegyenlítő vámok mértéke 1,5 % és 9,5 % közötti.

(9)

A Bizottsághoz 2020. május 29-én az (EU) 2016/1037 rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 19. cikke alapján a Selina Balik Isleme Tesis Ithalat Ihracat ve Ticaret Anonim Sirketi elnevezésű exportáló termelő (a továbbiakban: a kérelmező) kérelmet nyújtott be a hatályban lévő kiegyenlítő vám részleges időközi felülvizsgálata érdekében. A részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem a támogatásnak a kérelmező tekintetében történő vizsgálatára korlátozódott.

(10)

Az Európai Bizottság 2021. február 5-én az alaprendelet 19. cikke szerinti időközi felülvizsgálatot indított a Török Köztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes szivárványos pisztrángok Unióba történő behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (7).

(11)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a fennálló kiegyenlítő intézkedéseket indokoló körülmények a jelek szerint megváltoztak, és a kérelmező tekintetében tartósnak tűnnek.

(12)

A kérelmező támogatására vonatkozó felülvizsgálat a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra terjedt ki.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a felülvizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós termelőket és szövetségeket, valamint az érintett ország kormányát a felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(14)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(15)

A Bizottság kérdőíveket küldött a kérelmezőnek és az érintett ország hatóságainak.

(16)

A Bizottság mind a kérelmezőtől, mind az érintett ország hatóságaitól kapott kitöltött kérdőívet.

(17)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Török Köztársaságból származó és jelenleg az ex 0301 91 90, ex 0302 11 80, ex 0303 14 90, ex 0304 42 90, ex 0304 82 90 és ex 0305 43 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 0301919011, 0302118011, 0303149011, 0304429010, 0304829010 és 0305430011) alá tartozó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) alábbi kiszerelései:

(a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(18)

Az eredeti vizsgálattal egyezően a Bizottság megállapította, hogy a Törökországban termelt és az Unióba exportált termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által termelt és az Unióban értékesített termék alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai megegyeznek, továbbá alapvető végfelhasználási területei is megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek tekintette.

(19)

A Bizottsághoz intézett, 2021. november 30-i levelében a kérelmező visszavonta az időközi felülvizsgálat iránti kérelmét.

(20)

Az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban az eljárás megszüntethető, kivéve, ha a megszüntetés az Unió érdekeit sértené.

(21)

A vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az eljárás megszüntetése sértené az Unió érdekeit.

(22)

Továbbá, 2021. szeptember 20-án az Európai Bizottság a Török Köztársaságból származó egyes szivárványos pisztrángok Unióba történő behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan országos szintű részleges időközi felülvizsgálatot indított (8). Ezért a jelenleg hatályos szubvencióellenes intézkedéseket e kereten belül valamennyi exportáló termelő tekintetében felül kell vizsgálni.

(23)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a részleges időközi felülvizsgálatra irányuló eljárást anélkül indokolt megszüntetnie, hogy a jelentős tartós változás vagy a kérelmezővel kapcsolatos támogatási gyakorlatok tekintetében hivatalos megállapítást tenne.

(24)

Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget biztosított észrevételeik benyújtására.

(25)

A Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel, amely alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott volna, hogy az eljárás megszüntetése nem áll az Unió érdekében.

(26)

Ez a határozat összhangban van az alaprendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,