(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. december 21-én az alaprendelet 10. cikke alapján szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó, optikai szálakból álló kábelek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság a vizsgálatot az Europacable (a továbbiakban: panaszos) által az uniós gyártók nevében benyújtott panasz nyomán indította el. A panaszos az optikai szálakból álló kábelek uniós össztermelésének több mint 25 %-át képviselte. A panaszban foglalt, a támogatással és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A szubvencióellenes vizsgálat megindítása előtt a Bizottság értesítette a kínai kormányt (3) arról, hogy megfelelő módon dokumentált panaszt nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. A Bizottság 2020. december 16-án konzultált a kínai kormánnyal. Mindazonáltal nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni.

(4)

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én külön dömpingellenes vizsgálatot indított ugyanezen, Kínából származó termék behozatalára vonatkozóan (4) (a továbbiakban: külön dömpingellenes vizsgálat). Az ennek a szubvencióellenes vizsgálat, illetve a külön dömpingellenes vizsgálat keretében végzett, a kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozó elemzések értelemszerűen megegyeznek, hiszen az uniós gazdasági ágazat meghatározása és a mintában szereplő uniós gyártók mindkét vizsgálatban azonosak, és a figyelembe vett időszak és a vizsgálati időszak is megegyezik.

(5)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek a kínai kormánytól, a gépek és elektronikai termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamarától (a továbbiakban: CCCME), egy importőrtől (Connect Com) és a panaszostól.

(6)

A kínai kormány azt állította, hogy a vizsgálatot nem kellene megindítani, mivel a panasz nem felel meg a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SCM-megállapodás) 11. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése, valamint az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti bizonyítási követelményeknek. A kínai kormány szerint nem volt elegendő bizonyíték a kiegyenlíthető támogatások, a kár, valamint a támogatott behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggés fennállására. A kínai kormány állítására válaszul a panaszos azzal érvelt, hogy a panasz észszerűen rendelkezésre információkat tartalmazott, és a panasz több mint elegendő, a támogatás, a kár és a kettő közötti ok-okozati összefüggés fennállását alátámasztó bizonyítékot tartalmazott. A kínai kormány megismételte, hogy a panasz nem tartalmazott elegendő bizonyítékot, így nem felelt meg a bizonyítási követelményeknek, és függetlenül attól, milyen információk állnak könnyen a panaszos rendelkezésére, a támogatás fennállását és jellegét, a jelentős kárt és az ok-okozati összefüggést mindig elegendő bizonyítéknak kell alátámasztania.

(7)

A Bizottság elutasította a kínai kormány állítását. A panaszban benyújtott bizonyítékok e szakaszban valóban az észszerűen a panaszos rendelkezésre álló információkat tartalmazták. A bizonyítékok elegendő jellegéről szóló feljegyzésben bemutatottak szerint, amely tartalmazza minden olyan bizonyíték Bizottság általi értékelését, amelyek Kínával kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére állnak, és amelynek alapján a Bizottság megindította az eljárást, a bizonyítékok – az eljárás megindítási szakaszában – elegendőnek bizonyultak annak alátámasztására, hogy a vélelmezett támogatások meglétük, összegük és jellegük tekintetében kiegyenlíthetőek. A panasz ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazatot ért kár fennállására vonatkozóan is elegendő bizonyítékkal szolgált, amelynek hátterében a támogatott behozatal állt.

(8)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány előadta, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad a rendelkezésre álló tényekkel orvosolni a panaszban foglalt bizonyítékok hiányát. A Bizottság megjegyezte, hogy a kínai kormány félreértette, hogyan járt el a Bizottság a vizsgálat megindításának szakaszában. A (7) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a panaszban szereplő bizonyíték az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében elegendő volt ahhoz, hogy a Bizottság vizsgálatot indítson. Logikusan nézve a panasz nem tartalmazhatott minden, a kínai kormány által kért szükséges információt, mivel ez a Bizottság által a vizsgálat során elvégzett részletes értékelés részét képezte. Mi több, a Bizottság a számára elérhető valamennyi információ alapján megvizsgálta a panaszt az állítólagos támogatás tekintetében, a korábbi gyakorlatát is beleértve. Ez nem azt jelenti, hogy a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket alkalmazta, hanem azt, hogy minden rendelkezésre álló információt felhasznált a panaszban foglalt állítások megerősítésére. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(9)

Az eljárás megindítását megelőző konzultációk során és az eljárás megindítását követő beadványában a kínai kormány konkrétabban azt állította, hogy a panaszos szelektíven alkalmazta a kínai jogszabályokat, és félreértelmezte az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazattal való kapcsolatukat, továbbá kijelentette, hogy a szakpolitikai dokumentumok – például a kínai csúcstechnológiai termékek katalógusa, a Széles sávú Kína stratégia, a tizenharmadik ötéves terv vagy a Made in China 2025 – csupán iránymutató jellegűek, és nem rendelkeznek jogi kötőerővel. A gépek és elektronikai termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamara (a továbbiakban: CCCME) megismételte ezt az állítást. A kínai kormány kijelentette, hogy a „Made in China 2025” dokumentum nem hivatkozik kifejezetten az optikai szálakból álló kábelekre. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság a korábbi vizsgálatokban már megállapította, hogy Kína ötéves tervei kötelező erejűek.

(10)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány nem vitatja az ilyen tervek, programok és ajánlások létezését, csak azt, hogy azok milyen mértékben kötelező erejűek az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra nézve. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a panaszos olyan bizonyítékkal szolgált, amely szerint több kormányzati dokumentum is említést tesz az „optikai szálakról”, a Made in China 2025 stratégia pedig megemlíti az „száloptikai hálózatokat”. A kínai kormány nem adott elő semmilyen bizonyítékot, amely azt mutatná, hogy ezek az állítások az érintett termékre nem érvényesek.

(11)

A kínai kormány azt is kijelentette, hogy az állami tulajdonú vállalatok, az állami tulajdonú bankok vagy a Chinese Export & Credit Insurance Corporation (a továbbiakban: Sinosure) nem tekinthetők közjogi szerveknek, és a panaszos alaptalanul támaszkodott a Bizottság korábbi, a jelen üggyel semmiféle kapcsolatban nem álló ágazatokra vonatkozó ténymegállapításaira. A CCCME megismételte az állítását, hogy az állami tulajdonú bankok nem minősülhetnek közjogi szerveknek. A panaszos előadta, hogy a Bizottság korábbi vizsgálatok során közjogi szervnek ismerte el az állami tulajdonú bankokat és a Sinosure-t. A kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság más ágazatokra vonatkozó korábbi ténymegállapításai nem tekinthetők a panaszban elegendő bizonyítéknak arra, hogy a Sinosure és az állami tulajdonú bankok a jelenlegi vizsgálat összefüggésében közjogi szervként jártak el.

(12)

A Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány ezen állítása összefügg a fent már idézett állítással, és hogy a panasz megemlítette többek között a kínai banktörvényt, amely – mint azt a kínai kormány sem vitatja – a kínai jog része. A Bizottság azt is kiemelte, hogy a közelmúltbeli uniós szubvencióellenes vizsgálatok eltérő következtetést vontak le ez ügyben (5). Az, hogy ezek a vizsgálatok az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazattól eltérő ágazatokra vonatkoznak, nem kérdőjelezi meg a fenti intézmények közjogi szervként történő minősítését. Mi több, az állami tulajdonra utaló bizonyítékok „jellemzően azt bizonyító vagy arra utaló” bizonyítéknak tekinthetők, hogy egy szervezet pénzügyi hozzájárulás nyújtására képes közjogi szerv (6).

(13)

Az eljárás megindítását követően a kínai kormány azt az érvet is előadta, hogy a panaszos nem határozta meg a hitelekre és a földhasználati jogokra vonatkozó országon kívüli referenciaérték alkalmazásának feltételeit. A Bizottság azonban azt állapította meg, hogy a panaszban megfogalmazott állításokat alátámasztják az EU közelmúltbeli szubvencióellenes vizsgálatai, amelyek azokban az ügyekben azzal zárultak, hogy külső referenciaértékekre van szükség, amelyeket a Kínai Népköztársaságban uralkodó feltételekhez igazítanak (7).

(14)

A kínai kormány azt állította továbbá, hogy a panaszos által hivatkozott különböző támogatási programok nem tekinthetők támogatásnak, mivel a panasz nem szolgáltatott részletes bizonyítékokat ezen támogatások fennállására, összegére és jellegére, illetve a támogatás és az érintett termék közötti közvetlen kapcsolatra.

(15)

A panaszos azzal érvelt, hogy a panasz példákat szolgáltatott konkrét közvetlen pénzátutalásokról, és kifejezetten hivatkozott az optikai szálakból álló kábelek számos kínai exportáló gyártójának éves jelentéseire, amelyek világosan kimutatták a támogatások formájában kapott közvetlen pénzátutalásokat. Emellett a panaszos benyújtott egy, az egyik exportáló gyártó által közzétett dokumentumot, amely igazolta a vállalat által a kínai kormánytól kapott pénzügyi támogatást.

(16)

A kínai kormány azt is előadta továbbá, hogy a panaszos a különböző támogatásokkal kapcsolatban nem nyújtott be bizonyítékot az előnyről és az egyedi jellegről. A Bizottság véleménye szerint a panaszos a számára rendelkezésre álló mértékben elegendő bizonyítékkal szolgált az előnyről és az egyedi jellegről. Mindazonáltal a Bizottság megvizsgálta a panaszban megadott információkat, és saját értékelést készített a bizonyítékok elegendő jellegéről szóló feljegyzésben lévő összes lényeges elemről, amelyet az eljárás kezdeményezése után nyílt aktában közzétettek. A kínai kormány az eljárás megindítását követően megismételte észrevételeit, de nem nyújtott be további bizonyítékot.

(17)

Ezért a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a panaszban elegendő, a kínai kormány általi állítólagos támogatásnyújtás fennállására utaló bizonyítékkal szolgáltak.

(18)

Az eljárás megindítása után a kínai kormány és a CCCME azzal érvelt, hogy a panaszos hibásan hagyta figyelmen kívül, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó uniós gazdasági ágazat a Kínában nyújtottakhoz rendkívül hasonló támogatásban részesült, és a Bizottságnak nem lenne szabad kettős mércét alkalmaznia. A panaszos előadta, hogy ezek az állítások nem relevánsak a kérdéses vizsgálat szempontjából. A kínai kormány nem értett egyet, és azt állította, hogy a Bizottság az állítólagos kínai támogatások vizsgálatával a nem uniós versenytársak kárára torzítja a piacot. Ez a megközelítés protekcionista intézkedésekhez vezetne, amelyek végül akadályoznák a nemzetközi kereskedelmet és fejlődést.

(19)

Ez az unión belüli támogatásokkal kapcsolatos állítás nem befolyásolta a Bizottságnak a jelen eljárás megindítását alátámasztó értékelését, mivel ezek a támogatások nem tartoznak az e célból vizsgált tényezők körébe.

(20)

Végezetül az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben a kínai kormány azt állította, hogy az alákínálásra/áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokban nem szerepeltek tényleges értékesítési információk, és hogy a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszai nem szolgáltattak érdemi összefoglalást a bizalmas információkról. A kínai kormány kijelentette, hogy ez megakadályozta őt a kárra vonatkozóan a panaszos által tett állítások megfelelő megcáfolásában, és hogy úgy tűnik, ezek a kérdőívre adott válaszok ellentmondanak a panasznak az állítólagos kár tekintetében.

(21)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasznak és a kérdőívre adott válaszoknak az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes alapvető bizonyítékot és a bizalmasan kezelt adatok nem bizalmas jellegű összefoglalásait, hogy az érdekelt felek az eljárás során gyakorolni tudják a védelemhez való jogukat. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 29. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. A kínai kormány ezzel kapcsolatos állításait ezért a Bizottság elutasította.

(22)

A vizsgálat megindításának érdemi követelményeit illetően a kínai kormány és a CCCME azt állította, hogy a panaszos nem szolgáltatott összehasonlítható adatokat az értékesítési árakról és a jövedelmezőségről. Ezen túlmenően a kínai kormány és a CCCME azt állította, hogy a panaszosok által megadott nyereségcél nem volt indokolt, és a panaszosok által elszenvedett kárt okozhatták más elemek is, például az, ha egy uniós gyártó felhalmozta a raktárkészletét.

(23)

A Connect Com egyetértett a kínai kormánynak a vizsgálat megindításával kapcsolatos érveivel. A Connect Com különösen azt hangsúlyozta, hogy egy dömpingellenes és egy párhuzamosan folyó szubvencióellenes vizsgálat az uniós gazdasági ágazat esetleges kétszeres jogorvoslatát eredményezheti, és a kiegyenlítő intézkedésekkel való visszaéléshez vezethet. A Connect Com azzal érvelt, hogy a panasznak a támogatás fennállására, a kárra, valamint a támogatás és a kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozó állításait nem támasztották alá megfelelő bizonyítékok. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó bizonyíték hiányát illetően a Connect Com azt állította, hogy számos alternatív oka lehetett annak, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent – ilyen például az egyéb harmadik országokból érkező behozatal növekedése a figyelembe vett időszak során, valamint az Unióban fennálló kapacitásfelesleg. Emellett a Connect Com azt állította, hogy a panasz a dömpingellenes vizsgálat panaszának puszta másolata volt, és a panaszosnak különbséget kellett volna tennie a dömping által okozott állítólagos kár és a támogatás által okozott állítólagos kár között.

(24)

Emellett a kínai kormány és a CCCME azt is előadta, hogy a panasz nem mutatta be a kár meglétét, mivel az uniós gazdasági ágazat növelte termelését, és mivel a termelési kapacitás amiatti enyhe csökkenése, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kiszolgálni az újonnan megnövekedett európai felhasználásból adódó keresletet, önmagában nem jelez jelentős kárt. Az értékesítési volumenek is nőttek, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csaknem 80 %-on állt, a jövedelmezőség pedig nem követett egyértelmű tendenciát, és nem utalt kárra. E tekintetben a panaszos előadta, hogy az uniós felhasználás növekedése a kínai behozatalnak kedvezett, hogy a fennmaradó piaci részesedés nem releváns a kár értékelése szempontjából, továbbá hogy a kínai gyártók által elnyert pályázatok hatásai bizonyos idő után jelentkeznek majd. A CCCME azt válaszolta, hogy a felhasználásra, a termelésre és a termelési kapacitásra vonatkozó adatok tanúsága szerint az uniós gazdasági ágazat képes volt az uniós felhasználás növekedéséből származó nagyobb kereslet legnagyobb részét kiszolgálni, miközben üzleti tevékenységét bővítette.

(25)

A CCCME továbbá azt is állította, hogy a panasz nem tartalmazott bizonyítékot a támogatott behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggésre nézve. Először, a kínai kormány és a CCCME azzal érvelt, hogy nincs összefüggés a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzetének alakulása között. A két fél példaként arra hivatkozott, hogy 2017–2018-ban, amikor a Kínából érkező behozatal volumene a legerőteljesebben növekedett, az uniós gazdasági ágazat a jövedelmezőségének legjelentősebb növekedését könyvelhette el. Másodszor, 2018 és 2019 között a harmadik országokból érkező behozatal – a Kínából érkező behozatallal ellentétben – nőtt, tehát hatása nem volt felróható Kínának, és ha kár következett be, azt az uniós gazdasági ágazat önmagának okozta azzal, hogy lassan reagált a piaci mozgásokra.

(26)

A panaszos erre az állításra reagálva előadta, hogy az ok-okozati összefüggés megállapítható, mivel a kár a Kínából érkező behozatal növekedésével egy időben következett be, és hogy a harmadik országokból érkező behozatal azért nem okozhatta a kárt, mert vagy csekély mértékű volt, vagy voltak jelei a kárt okozó árazásnak.

(27)

A CCCME válaszában emlékeztetett arra, hogy a 2017 és 2018 közötti időszakban (amikor a Kínából érkező behozatal volumene a legerőteljesebben növekedett) az uniós gazdasági ágazat a jövedelmezőség legjelentősebb növekedését könyvelhette el, és hogy a Kínából érkező behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat csökkenő értékesítési volumene között nem volt korreláció. A harmadik országokból érkező behozatalt illetően a CCCME megjegyezte, hogy 2018 és 2019 között a harmadik országokból érkező behozatal összességében nőtt, míg a Kínából érkező behozatal csökkent. Végezetül a CCCME megjegyezte, hogy a panaszos nem vitatta azokat az érveket, amelyek szerint a panaszban szereplő szinte valamennyi kármutató kedvező tendenciát jelzett, és hogy az ágazat az állítólagos kárt legalább bizonyos mértékben önmagának okozta. Mi több, a CCCME azt állította, hogy a Covid19-világjárvány hatásait és az elektromos kábelekkel foglalkozó kartell fennállásával kapcsolatos állításokat is figyelembe kell venni a támogatott behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának értékelésében. Továbbá a kínai kormány és a CCCME azt állította, hogy a panaszos által bemutatott, az importálásra vonatkozó adatok nem voltak megbízhatóak, mivel elavultak voltak, és az érintett termék súlyára, valamint a 8544 70 00 KN-kódon belüli arányára vonatkozó feltevéseken alapultak. Emellett a kínai kormány és a CCCME szerint a panaszban szereplő áralákínálási számítások hibásak, mivel egyetlen konkrét pályázat keretén belül egy exportőrre hivatkoznak.

(28)

Ezzel kapcsolatban a panaszos a párhuzamos dömpingellenes vizsgálat keretében megfogalmazott válaszára hivatkozott, amely szerint a behozatali volumen növekedésének megállapításához hosszabb időszakot kell figyelembe venni, amit a CCCME sem tagad, illetve harmadik felek (CRU) piaci értesüléseiből származó adatok is megerősítenek; hozzátette, hogy a számítások nem hibásak, mivel a panaszosnak csak észszerűen rendelkezésre álló információkat kellett szolgáltatnia, amelyek több uniós és kínai gyártótól származó információkat is magukban foglaltak.

(29)

A CCCME azt válaszolta, hogy a panaszos feladata, hogy állításait alátámassza, és bizonyítékkal szolgáljon a behozatali adatokkal kapcsolatban, továbbá arról, hogy a piaci értesülések adatai (CRU) az optikai szálakra, nem pedig az optikai szálakból álló kábelekre vonatkoztak. Az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások kapcsán a CCCME megismételte, hogy azok nem feleltek meg az elegendő bizonyítékkal kapcsolatos követelménynek, és hogy a lényeges számítások elvégzésekor a panaszos csak egyetlen kínai gyártó áraira hivatkozott (például a 2019 első felére jellemző kárkülönbözet kiszámításához a szabad forgalomba bocsátási exportárra, valamint a 2019 második felére jellemző alákínálási különbözet esetében az előállítási költségeknél használt exportárra).

(30)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításával kapcsolatban megfogalmazott észrevételek egyike sem cáfolta azt a következtetést, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre a szubvencióellenes eljárás megindításához. A panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a támogatott behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A panaszban foglalt konkrét kárelemzés azt mutatta, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal – mind abszolút, mind relatív értékben – fokozta az uniós piaci térnyerést. Ebből az következik, hogy az állítólagos támogatott behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, amit például az értékesítés és a piaci részesedés csökkenése, illetve a pénzügyi eredmények romlása mutat.

(31)

A panaszban foglalt bizonyítékok minden reprezentatív terméktípus esetében külön számításokat tartalmaznak az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozóan. A Bizottság elégségesnek találta a panaszos által benyújtott, az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó bizonyítékokat, és úgy ítélte, hogy a panasz megfelelt a vizsgálat megindításához szükséges bizonyítási követelményeknek.

(32)

Annak az állításnak a kapcsán, miszerint a panaszos nem szolgáltatott megbízható/összehasonlítható adatokat az értékesítési árakról, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy – annak érdekében, hogy az érdekelt felek az eljárás során mindvégig gyakorolhassák a védelemhez való jogukat – a panasznak az érdekelt felek számára betekintésre nyitva álló változata tartalmazza az alapvető bizonyítékokat és a bizalmas megjelöléssel szolgáltatott adatok nem bizalmas összefoglalóját.

(33)

Az alaprendelet 29. cikke (és a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikkének (4) bekezdése) megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte.

(34)

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elegendő bizonyítékkal kapcsolatban a következőket kell megjegyezni. Először, a panaszos bemutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete azzal egy időben romlott, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árkon érkező támogatott behozatal növekedett. Ez máris utal az ok-okozati összefüggés fennállására. Másodszor, ami a többi tényezőt – például a harmadik országokból érkező behozatalt, valamint a kínai kormány és a CCCME által említett más körülményeket – illeti, ezek hatása nem volt olyan mértékű, hogy kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatban, továbbá az elemzés nem mutatott rá olyan kárra, amelyet az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott volna. Továbbá ami azt az állítást illeti, hogy a támogatás vizsgálata kettős adóztatáshoz vezetne, a Bizottság a (765) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint gondoskodott arról, hogy a támogatásnyújtás szintjét és a teljes dömpingszintet tükröző halmozott vám kivetése ne eredményezze a támogatás hatásainak kétszeres kiegyenlítését. Végezetül a behozatali volumennel kapcsolatban a panaszos – többek között az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített érintett termék súlyára vonatkozó – észszerű feltételezések alapján adott meg adatokat, és azokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre nyilvános információk, piaci információkat használt fel az elemzés elvégzéshez. Ami a panaszban a behozatal mérési időszakát illeti, az állítólagos kárt a dömping és a támogatás együttesen okozta, ezért a különböző vizsgálati időszak észszerűtlen terhet rótt volna a panaszt benyújtó gazdasági ágazatra.

(35)

A Bizottság 2021. augusztus 24-én az alaprendelet 29a. cikke (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, hogy nem vezet be ideiglenes kiegyenlítő intézkedéseket, és folytatja a vizsgálatot.

(36)

Mivel ideiglenes kiegyenlítő intézkedésekre nem került sor, a behozatal regisztrációja sem történt meg.

(37)

A támogatásra és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(38)

A jelenlegi szubvencióellenes vizsgálat és a (4) preambulumbekezdésben említett külön dömpingellenes vizsgálat vizsgálati időszaka és figyelembe vett időszaka megegyezik.

(39)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a kínai kormányt, más uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(40)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az eljárás megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Senki nem kért beavatkozást.

(41)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a vizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a vizsgálati időszakban az uniós termelés 52 %-át képviselték, és az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak minősültek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett, ezért a Bizottság megerősítette a mintát.

(42)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(43)

Öt független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök által szolgáltatott mintavételi információk elemzését követően a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és felkérte az összes együttműködő importőrt, hogy nyújtsák be a kérdőívre adott válaszaikat.

(44)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(45)

Huszonöt, az érintett országban működő exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egy olyan, két exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az optikai szálakból álló kábelek kínai együttműködő exportáló gyártói által az Unióba eszközölt export több mint 40 %-át adták.

(46)

Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival.

(47)

A minta kiválasztásával kapcsolatban egy, a mintába nem felvett exportáló gyártótól, a Yangtze Optical Fibre and Cable Joint Stock Limited Companytől (a továbbiakban: YOFC) érkeztek észrevételek, amely kérte a mintába való felvételét.

(48)

A YOFC azzal érvelt, hogy – figyelembe véve az együttműködő exportáló gyártók nagy számát – a mintában szereplő két vállalat az Unióba irányuló exportvolumennek csak viszonylag alacsony hányadát képviselte, amely a kínai exportőrök szempontjából nem volt reprezentatív, és hogy a Bizottság a korábbi dömpingellenes vizsgálatok során legalább három vállalatot felvett a mintába. Emellett a YOFC azt állította, hogy egy olyan minta esetében, amely három vállalatot tartalmaz, helyesebb elkerülni azt, hogy a mintában szereplő vállalatokban beálló változások következtében a minta egyetlen vállalatra redukálódjon. Végezetül a YOFC azzal érvelt, hogy bizonyos támogatási programok regionálisak, ezért a kínai támogatási programokról való átfogóbb kép kialakításához a minta kiválasztásakor a földrajzi eloszlást is figyelembe kell venni.

(49)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a mintát a termelés, az értékesítés vagy az export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kell kiválasztani, amely a rendelkezésre álló időn belül megfelelően megvizsgálható. A (45) preambulumbekezdésben említett módon a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló bejelentett kínai export több mint 40 %-át adták, ami reprezentatív szintnek tekinthető. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kiválasztott minta a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható legnagyobb mennyiségű behozatalt tartalmazta. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport nagyszámú gazdálkodó egységet (négy exportáló gyártót, hét értékesítési egységet és több mint 20, inputot vagy finanszírozást biztosító kapcsolt vállalkozást) foglal magában. Emellett a mintában szereplő vállalat mintavételt követő együttműködése szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy egy exportáló gyártót az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerinti minta kiválasztása céljából figyelembe lehessen venni. A Bizottság figyelembe vette továbbá a mintában szereplő, kiválasztott vállalatok földrajzi eloszlását – a két exportálógyártó-csoport két kínai tartományt érint, a velük kapcsolatban álló, inputot vagy finanszírozást biztosító egyéb vállalatok pedig számos más tartományra kiterjednek. Mivel így az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi követelmény teljesült, nem állt fenn harmadik vállalatnak a mintába való felvételére vonatkozó kötelezettség.

(50)

A YOFC azt is előadta, hogy fel kell venni a mintába, mivel tapasztalt gyártó, amely kiváló minőségű optikai szálakból álló kábeleket exportál az Unióba, és gyártási folyamata eltér a többi kínai gyártóétól (vertikálisan integrált, az optikai szálakból álló kábelek gyártásához európai technológiát használ, fejlett technológiákkal rendelkezik, Kína egyetlen nemzeti intelligens gyártási demonstrációs egysége, és az optikai szálak gyártása terén nagymértékben automatizálódott). Azt is kijelentette, hogy a vizsgálati időszakban viszonylag nagy mennyiséget exportált az Unióba. A YOFC továbbá jelezte, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó közvetve birtokolja a YOFC és a YOFC-cal kapcsolatban álló vállalatok közül kettő részvényeit, ezért a YOFC-nak a mintába történő felvétele lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy átfogóbb képet kapjon a gazdasági ágazat szerkezetéről. A YOFC azt is állította, hogy a csoport öt exportáló gyártója Hubei, Guangdong, Sichuan és Jiangsu tartományban, valamint Sanghaj városában található, ezért a YOFC mintába való felvételével a Bizottság több tartományból kaphatna információkat a támogatási programokról.

(51)

A fentiekben kifejtettek szerint a Bizottság az exportáló gyártók mintáját a szóban forgó országból kiinduló export volumenének azon, Kínán belül jó földrajzi eloszlást képviselő, legnagyobb százalékos aránya alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen meg lehetett vizsgálni. A YOFC nem tartozott a legnagyobb exportálók gyártók közé, ezért nem szerepelt a mintában. Mindazonáltal a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport szintén sok tapasztalattal rendelkező nagy vállalatcsoport, amely jó minőségű optikai szálakból álló kábeleket gyárt és értékesít az Unió felé, illetve vertikálisan integrált gazdasági szereplő. Továbbá nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók által használt technológia kevésbé lenne fejlett, mint a többi kínai exportáló gyártóé. A YOFC nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely ellentmondana ennek. Emellett az exportáló gyártók mintájának kiválasztása szempontjából nem releváns az, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó részesedéssel rendelkezik-e az egyik exportáló gyártóban. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(52)

A mintavételi űrlapot visszaküldő, a mintában nem szereplő kínai exportáló gyártók közül hat jelezte a Bizottságnak, hogy az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván kérni. A Bizottság a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. Emellett a Bizottság tájékoztatta a mintába fel nem vett exportáló gyártókat arról, hogy nekik is ki kell tölteniük a kérdőívet, ha egyedi vizsgálatot kívánnak kérni. Két vállalat válaszolt a kérdőívre.

(53)

A kérdőívet kitöltő vállalatok egyike ugyanazon, a (48) és az (50) preambulumbekezdésben kifejtett okokból kifolyólag kérte az egyedi vizsgálatát, mint amelyek alapján a mintába való felvételét kérte.

(54)

A kérdőívet kitöltő másik vállalat azért kérte az egyedi vizsgálatát, mert kapcsolatban állt egy uniós importőrrel, és azt állította, hogy semmit nem kapott az állítólagos támogatásokból.

(55)

A vizsgálat komplexitása és a mintában szereplő exportáló gyártók bonyolult felépítése miatt a Bizottság úgy döntött, hogy nem végez egyedi vizsgálatot, az ugyanis indokolatlanul megterhelő lett volna, és akadályozta volna a Bizottságot abban, hogy a vizsgálatot a jogszabályi határidőn belül lezárja.

(56)

A Bizottság kérdőívet küldött a panaszosnak, továbbá az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és a kínai exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (8).

(57)

A Bizottság kérdőívet küldött továbbá a kínai kormánynak, amely a Sinosure-nek, a mintában szereplő exportáló gyártóknak finanszírozást vagy exporthitelt nyújtó bankoknak és más pénzügyi intézményeknek, valamint a mintában szereplő exportáló gyártók által használt alapanyagok tíz legnagyobb gyártójának és forgalmazójának szóló egyedi kérdőíveket is magában foglalt. Arra is felkérték a kínai kormányt, hogy az adminisztratív egyszerűsítés érdekében gyűjtsön össze minden, e pénzügyi intézmények által adott választ, és közvetlenül a Bizottsághoz továbbítsa azokat.

(58)

A Bizottsághoz beérkezett egy kitöltött kérdőív a kínai kormánytól, amely magában foglalta az Export-Import Bank of China (a továbbiakban: EXIM Bank) kitöltött kérdőívét is. A Sinosure, a többi bank vagy pénzügyi intézmény, valamint az alapanyagok fő gyártói és forgalmazói részéről azonban nem érkezett válasz.

(59)

Az alaprendelet 28. cikkének sérelme nélkül a Bizottság beszerzett és az adatok egybevetésével ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a támogatás, az ebből eredő károkozás és az uniós érdek megállapítása céljából szükségesnek ítélt. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (9) miatt a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni a kínai kormány, a mintában szereplő vállalatok, valamint az együttműködő importőrök és felhasználók telephelyein. Ehelyett a Bizottság elvégezte a kínai kormány által szolgáltatott információk távoli ellenőrzését, amelyben részt vettek a releváns minisztériumok és egyéb kormányzati hatóságok tisztviselői. A Bizottság továbbá videokonferencia útján távoli egyeztetést végzett a következő vállalatokkal:

(60)

A Bizottság 2021. május 10-én újabb információkérést küldött a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, a mintában szereplő exportáló gyártóknak és a mintában szereplő uniós gyártóknak, amelyben elsősorban – de nem kizárólag – a termékkódcsoportok szerinti bontású értékesítési adatokkal, a beruházásokkal és a pályázatokkal kapcsolatban tett fel kérdéseket. A beérkezett válaszokat a Bizottság a távoli adategyeztetések keretében ellenőrizte.

(61)

2021. augusztus 24-én az alaprendelet 29a. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, hogy nem vezet be ideiglenes intézkedéseket, és folytatja a vizsgálatot.

(62)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott végleges ténymegállapításainak megfogalmazásához.

(63)

2021. szeptember 14-én a Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges szubvencióellenes vámot kíván kivetni az érintett termék behozatalára vonatkozóan („végső tájékoztatás”).

(64)

A Bizottság a felek számára egy 20 napos időszakot biztosított az érdekelt felek végleges tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az eljárás megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(65)

A panaszostól, a kínai kormánytól, a CCCME-től, a mintában szereplő két exportáló gyártótól, valamint egy független importőrtől, nevezetesen a Connect Com GmbH vállalattól („Connect Com”) érkeztek észrevételek. Két együttműködő, a mintában nem szereplő exportáló gyártó pontosította a Bizottság által az együttműködési státuszukkal és a pontos nevükkel kapcsolatban vétett elírásokat, amelyek ennek megfelelően helyesbítésre kerültek.

(66)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az érdekelt felek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.7. pontja értelmében lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra a CCCME-vel került sor.

(67)

A Bizottság ebben a rendeletben a szubvencióellenes eljárás során benyújtott észrevételekkel foglalkozott. A külön dömpingellenes vizsgálatban előadott észrevételekkel ez a rendelet nem foglalkozik, kivéve, ha a felek kifejezetten jelezték, hogy a benyújtott észrevételek mindkét eljárásra vonatkoznak.

(68)

Az érintett termék: a Kínából származó, jelenleg az ex 8544 70 00 KN-kód (TARIC-kód: 8544700010) alá tartozó, önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló kábel védőburkolattal, az elektromos vezetéket tartalmazó is (a továbbiakban: érintett termék).

(69)

Az érintett termék nem tartalmazza:

(70)

Az optikai szálakból álló kábeleket optikai átviteli közegként használják a távközlési hálózatokban a long haul, a nagyvárosi és a hozzáférési hálózatokban.

(71)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(72)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékek.

(73)

A ZTT csoport kérte a védővezetőbe integrált optikai szálakból álló kábelek (a továbbiakban: OPGW) és a fázisvezetőbe integrált optikai vezetékek (a továbbiakban: OPPC) vizsgálatból való kizárását. A ZTT csoport azzal érvelt, hogy bár ezek a kábelek a termékmeghatározás hatálya alá tartoznak, mégis eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználásuk eltér (villamosenergia-átvitel), más műszaki szabványok vonatkoznak rájuk, előállításuk különböző nyersanyagok felhasználásával és különböző gyártási folyamatokkal történik, és értékesítésük külön piacokon zajlik. A ZTT csoport előadta továbbá, hogy az OPGW és az OPPC kábelek az Unióba irányuló értékesítésnek csak kis részét teszik ki. Azt is kérte, hogy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az OPGW és az OPPC kábelek a vizsgálat termékkörébe tartoznak, a vizsgálat során vegyék figyelembe e termékek sajátos tulajdonságait, illetve végfelhasználási vagy a piaci szegmenseket érintő tényezőit.

(74)

Az OPGW és az OPPC kábeleket adatátvitelre használják. Jellemzők rájuk a többi optikai szálakból álló kábel alapvető tulajdonságai, többek között a következők: i. optikai szálakat tartalmaznak; ii. a bevonattal ellátott optikai szál átmérője ugyanabba a tartományba esik; iii. a szálak száma szintén ugyanabba a tartományba esik; iv. az egy modulban található szálak száma szintén azonos; és v. a kábelmag felépítése azonos. Ezt nem befolyásolja az, hogy az OPGW és az OPPC kábelek esetében van egy további felhasználási mód (villamosenergia-átvitel), illetve vannak bizonyos további tulajdonságok (például elektromos tulajdonságok, lángállósági előírások, a magas szakítószilárdságra vonatkozó követelmények stb.).

(75)

Továbbá valamennyi kábeltípusra bizonyos mértékben eltérő műszaki előírások és szabványok vonatkoznak. A nyersanyagok vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az optikai szálakból álló kábel egyik alkatrészéhez felhasznált anyag kábeltípusonként eltérhet, mivel az optikai szálakból álló kábelek valamennyi típusát optikai szálak felhasználásával gyártják. A gyártási folyamatokkal kapcsolatban a vizsgálat feltárta, hogy a szabványos optikai szálakból álló kábelek egyes különlegesen védett formatervezési mintáiban a köpenyt acélsodrony-réteg veszi körbe, és hogy ezeket a kábeleket ugyanazokon a gépeken gyártják, mint az OPGW-t. Emellett az OPGW és az OPPC kábelek armatúrájának előállítása e kábelek gyártásának csak egy szakaszában zajlik, ezért nem indokolja azok kizárását a vizsgálat termékköréből. Hozzá kell tenni, hogy a felvetés értékelése szempontjából irreleváns az, hogy a vizsgálati időszakban az OPGW és az OPPC kábelek értékesítése az Unióba irányuló értékesítésnek kisebb részét tette ki. Végezetül az uniós gazdasági ágazat is gyárt OPGW és OPPC kábeleket, következésképpen e kábelek kínai exportőreivel is közvetlen versenyben áll.

(76)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az OPGW és az OPPC kábelek olyan optikai szálakból álló kábelek, amelyek a többi optikai szálakból álló kábelével azonos fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és az érintett termék meghatározásának körébe tartoznak, tehát e termékek esetében nincs szükség külön elemzésre. A Bizottság által a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet kiszámításához használt termékkódok megfelelően azonosítják az OPGW és az OPPC kábeleket, és lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy elvégezhesse az uniós és a kínai gyártók árainak tisztességes összehasonlítását. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(77)

A ZTT csoport emellett négy módszert javasolt az intézkedések kijátszásával kapcsolatos esetleges problémák kezelésére és elkerülésére arra az esetre, ha az OPGW és az OPPC kábeleket kizárnák a vizsgálat termékköréből. E módszerek a következők: i. a vámhatóság által elvégzett szemrevételezés és okmányellenőrzés, ii. tanúsítási rendszer, iii. végfelhasználás-ellenőrzési vámeljárás és iv. nyomonkövetési rendszer. Mivel megállapítást nyert, hogy a vizsgálat az OPGW-re és az OPPC-re is kiterjed, nem volt szükség az intézkedések kijátszásának megakadályozására javasolt módszerek vizsgálatára.

(78)

Mielőtt a Bizottság a támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte volna a vélelmezett támogatásnyújtás elemzését, feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek az érintett termék és/vagy az érintett termék alapanyagainak ágazatát érintették, és ezért nélkülözhetetlen kontextusként szolgáltak a lényeges ténymegállapítások tekintetében. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat ösztönzését szolgáló központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(79)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (10).

(80)

Az optikai szálakból álló kábelek felhasználásával előállított berendezéseket a kínai kormány kulcsfontosságú terméknek tekinti, amint az a közpolitikai dokumentumokban és jegyzékekben is látható (11). Ennek a kategorizálásnak komoly jelentősége van, mivel adott ágazatokat számos olyan egyedi szakpolitika és támogatási intézkedés hatálya alá vonja, amelyek célja az egyes ágazatok fejlődésének ösztönzése (12). Mivel az optikai szálakból álló kábelek az internetes hálózati infrastruktúra kulcsfontosságú elemei, kulcsszerepet játszanak az optikai szálas hálózatok és a széles sávú internet kiépítésében. Ez utóbbi fejlesztését Kínában számos terv, irányelv és egyéb dokumentum irányítja, amelyeket nemzeti, regionális és települési szinten bocsátanak ki, és amelyek kölcsönösen összefüggnek egymással. Ilyen kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumok például a következő tervek, projektek és egyéb dokumentumok.

(81)

Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves terve (a továbbiakban: tizenharmadik ötéves terv), amely a 2016–2020-as időszakra vonatkozik, felvázolja a kínai kormánynak a kulcságazatok fejlesztésére és előmozdítására vonatkozó stratégiai jövőképét. A tizenharmadik ötéves terv hangsúlyozta a kínai kormánynak a stratégiai fontosságú csúcstechnológiák – és köztük a 6. fejezetben az információtechnológia – fejlesztésének erősítésére irányuló szándékát. A 23. fejezet előírta, hogy az információs hálózatok, amelyek kategóriájába az optikai szálakból álló kábelek is tartoznak, „stratégiai fontosságú feltörekvő ágazatnak” minősülnek. E tekintetben a tizenharmadik ötéves terv kifejti, hogy a kínai kormány „elő fogja segíteni a feltörekvő ágazatok termelési és innovációs láncainak gyors fejlődését annak érdekében, hogy felgyorsítsa az azok sajátos jellemzői szerinti ipari klaszteresedést”, és „ösztönözni fogja a kínai vállalatokat az innovációs erőforrások globális allokálására”.

(82)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a tizenharmadik ötéves terv nem utal az optikai szálakból álló kábelekre, és a Bizottság csupán feltételezte, hogy az optikai szálakból álló kábelek az „információs hálózatok” kategóriájába tartoznak. A kínai kormány szerint a tizenharmadik ötéves terv 6. fejezete egyértelműen kimondja, hogy az „általános célú” technológiákra fog összpontosítani, a 23. fejezet nem említi az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot, és az „információs hálózatnak” a 23. fejezetben szereplő fogalmából világos, hogy az nem az optikai szálakból álló kábelekre vagy más konkrét termékekre, hanem az általános infrastruktúrára vonatkozik. Hasonlóképpen a 25. fejezet is „optikai hálózatokat”, nem pedig konkrét termékeket – például optikai szálakból álló kábeleket – említ.

(83)

A tizenharmadik ötéves terv „Fejlesztési filozófia” című 4. fejezete a fejlesztési prioritások között említi az „információtechnológia alkalmazását”. A fejezet meghatározza a tizenharmadik ötéves terv célkitűzéseinek elérését szolgáló kiemelt területeket és prioritásokat, és a benne felsorolt elemek stratégiai fontosságúak. Ezért az „információtechnológia” a tizenharmadik ötéves fejlesztési terv által lefedett időszakban az ország fejlődésének egyik kulcsfontosságú elemének tekinthető. Emellett a tizenharmadik ötéves terv számos, a gazdaság és a társadalom különféle szektorait érintő fejezetben hivatkozik az „információtechnológiára”.

(84)

A tizenharmadik ötéves terv „A stratégiai fontosságú feltörekvő iparágak fejlesztése” című 23. fejezetének „Stratégiai ágazatok” című 2. szakasza kifejti a következőket: „támogatni fogjuk a stratégiai ágazatokat az űripar, az oceanográfia, az információs hálózatok, az élettudományok és a nukleáris technológia területén”. Továbbá a „Mindenütt jelen lévő, hatékony információs hálózat kiépítése” című 25. fejezet kimondja, hogy „gyorsítani fogjuk a nagy sebességű, mobil, biztonságos és mindenütt jelen lévő újgenerációs információs infrastruktúra kiépítését, és el fogjuk terjeszteni az információs hálózattechnológia használatát”, amely kiterjed a „nagy sebességű újgenerációs száloptikai hálózatokra”, a „fejlett és mindenütt jelen lévő széles sávú vezeték nélküli hálózatra” és az „új információs hálózattechnológiára”. Emellett a 9. háttérmagyarázat bemutat egy információtechnológiai projekteket tartalmazó listát, amelyen szerepel a „nagy sebességű, nagy kapacitású optikai telekommunikációs rendszer kialakítására” összpontosító Nemzeti Széles Sávú Menetrend is.

(85)

A tizenharmadik ötéves terv egy, Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének prioritásait meghatározó kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentum, amely úgy mutat rá a kiemelt területekre, hogy nem feltétlenül adja meg a prioritások konkrét elérésének minden részletét. Ezért az, hogy a tizenharmadik ötéves terv nem tesz említést az optikai szálakból álló kábelekről, nem jelenti azt, hogy azok nem nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú összetevői az információtechnológia és az információs hálózati infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos általánosabb stratégiai célok elérésének.

(86)

Az „újgenerációs információtechnológiai ágazat”, amely magában foglalja az információs és kommunikációs eszköznek minősülő optikai szálakból álló kábeleket is, a Made in China 2025 kezdeményezés (13) szerint is ösztönzött ágazat. Ez a kezdeményezés a támogatott „információs és kommunikációs berendezéseket”„rendkívül nagy sebességű és nagy kapacitású optikai átviteli technológiaként” is definiálja, és a „Stratégiai feladatok és prioritások” között kiemelt célként említi a „száloptikai hálózat” telepítésének és kiépítésének felgyorsítását.

(87)

Mivel a Made in China 2025 stratégia ösztönzi az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot, az jelentős állami támogatásra lehet jogosult. A Made in China 2025 kezdeményezés (14), ennélfogva pedig közvetetten az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat támogatására számos alap jött létre, köztük a Nemzeti Integráltáramkör-alap (15), a Fejlett Feldolgozóipari Alap (16) és a Feltörekvő Ágazatok Befektetési Alapja (17).

(88)

A száloptikai hálózat kiépítésének a „Made in China” 2025 stratégiába vagy bármely más stratégiai tervezési dokumentumba célkitűzésként való belefoglalásával az ilyen hálózatok fejlesztett és intenzívebb bővítéséhez létfontosságú termékek, például az adattovábbításra használt optikai szálakból álló kábelek is bekerülnek e stratégiai tervek hatókörébe, és ezáltal a kapcsolódó preferenciális intézkedések kedvezményezettjévé válnak.

(89)

Az optikai szálakból álló kábeleket továbbá gyakran az „újgenerációs információtechnológiai ágazat”, és különösen az „információs és kommunikációs berendezések” körében említik. A Made in China 2025 ütemterve (18) 10 stratégiai ágazatot sorol fel, amelyeket a kínai kormány kulcságazatként kezel. Az 1. szektor „Újgenerációs információtechnológiai ágazat”/1.2. Információs és kommunikációs eszközök pontjában a „nagy sebességű és nagy kapacitású optikai átviteli berendezés (400G/1Tbps)” és „nagy sebességű optikai hozzáférési berendezések (10G/100Gbps)” elnevezésű termékkategóriákat határozza meg az ezen ágazat fejlesztési prioritásai közé tartozó termékekként. Ennélfogva az információtechnológia új generációja részesül a dokumentumban felsorolt támogatási mechanizmusokból származó előnyökből, ideértve többek között a pénzügyi támogatási politikákat, a költségvetési és adópolitikát, valamint az államtanácsi felügyeletet és támogatást (19).

(90)

Emellett az optikai szálakból álló kábelek az „új anyagok” kategóriájába tartoznak. A Made in China 2025 ütemterve a 9. pontban ismerteti az („Új anyagok”) kategóriát, és felsorolja annak alkategóriáit, ideértve a fő stratégiai anyagokat (9.2. pont), valamint a nagy teljesítményű szálakat és kompozitokat. Ahogyan az új és csúcstechnológiát alkalmazó kínai termékek 6020004. és 6020005. számú katalógusában (2006) látható, az optikai szálas termékek – különösen az optikai szálakból álló kábelek gyártásának egyik fő alapanyagát jelentő optikaiszál-előformához kapcsolódóak – „új anyagoknak” minősülnek.

(91)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság nem magyarázta meg, milyen alapon tekintette az optikai szálakból álló kábeleket „új anyagoknak”. Kiemelte, hogy az ütemterv 9.2.3. szakasza csak „a nagy teherbírású szálakra és a kompozitokra” hivatkozik, és csak az optikai szálakból álló kábelek gyártásának fő alapanyaga minősül „új anyagnak”, az optikai szálakból álló kábel nem.

(92)

E tekintetben a Bizottság megismételte, hogy az új és csúcstechnológiát alkalmazó kínai termékek 2006. évi katalógusában az optikai szálas termékek – köztük különösen az optikaiszál-előformák – „új anyagoknak” minősülnek. Az optikaiszál-előforma egy kulcsfontosságú, az optikai szálakból álló kábelek gyártása szempontjából magas hozzáadott értéket képviselő alapanyag, amely az előállítási költségek jelentős részét teszi ki. Ezért a Bizottság megállapította, hogy mivel az optikaiszál-előforma – amely az optikai szálakból álló kábelekhez kapcsolódó félkész termék – az „új anyagok” között szerepel, az optikai szálakból álló kábelek és az „új anyagok” kategóriája között közvetlen kapcsolat áll fenn.

(93)

Ezenkívül a Made in China 2025 stratégia alapján 2016 novemberében a 10 stratégiai ágazat listája alapján elkészítették a négy alapelemet bemutató pontosított katalógust, (20) amelyet a feldolgozóipar fejlesztésével foglalkozó vezetői testület tanácsadó csoportja, a Nemzeti Feldolgozóipari Stratégiai Tanácsadó Bizottság (NMSAC) tett közzé. Ezt a csoportot a kínai kormány a feldolgozóipar fejlődését előmozdító tervek, szabályzatok, projektek és munkatervek kidolgozása, valamint a régiókon és minisztériumokon átívelő koordinálás céljából hozta létre (21). A katalógusban a 10 stratégiai ágazat mindegyike négy fejezetre oszlik: i. alapvető fontosságú alkatrészek, ii. kulcsfontosságú anyagok, iii. fontos fejlett eljárások/technológiák és iv. ipari technológiai platformok. Az optikai szálakból álló kábelek az 1. ágazat: újgenerációs információtechnológia i. pontjának (alapvető tartalék alkatrészek) 38. alpontjában (rendkívül alacsony veszteségű 400G sávszélességű optikai szál [elektromos hálózat]) és ii. pontjának (kulcsfontosságú alapanyagok) 22. alpontjában (újgenerációs száloptikai anyagok) találhatók meg.

(94)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány megismételte álláspontját, amely szerint a tizenharmadik ötéves terv és a Made in China 2025 kezdeményezés nem kötelező dokumentum, illetve nem rendelkezik jogi kötőerővel.

(95)

Erre vonatkozóan a Bizottság rámutatott, hogy a tizenharmadik ötéves terv nem pusztán általános jellegű, ösztönzőnek szánt kijelentéseket tartalmaz, hanem olyan nyelvezetet használ, amely a kötelező jellegére mutat rá. Mindazonáltal a (85) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a tizenharmadik ötéves terv egy kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentum, amely meghatározza a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés prioritásait, és számos különböző, jogilag kötelező erejű jogi aktus alapját képezi, amelyeket a hatóságoknak figyelembe kell venniük és végre kell hajtaniuk új szabályok elfogadásakor vagy állami erőforrások szétosztásakor.

(96)

A Made in China 2025 kezdeményezést illetően elmondható, hogy azt a Made in China 2025 ütemtervvel együtt, a Made in China 2025 kezdeményezés támogatására létrehozott alapokat figyelembe véve kell értelmezni. Bár a Made in China 2025 kezdeményezés főként általános irányelveket határoz meg, az állami finanszírozás bizonyos ösztönzött gazdasági ágazatoknak való folyósításán keresztüli végrehajtása jogilag kötelező erejűvé, és kifejezetten ezeket az ösztönzött gazdasági ágazatokat célzóvá, nem pedig általánosan alkalmazandóvá teszi azt. Emellett a Made in China 2025 stratégia megfogalmazása teljesítendő célkitűzésekre és célokra utal – például: „felgyorsítjuk a száloptikai hálózatok telepítését és kiépítését” és „hatékonyan előmozdítjuk az áttörést jelentő fejlesztéseket a kiemelt területeken” –, amikor az „újgenerációs információtechnológiai ágazatról” beszél, az „információs és kommunikáció eszközöket” is beleértve.

(97)

A Bizottság ezért elutasította a kínai kormány állításait.

(98)

Az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra is kiterjed a Kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium (a továbbiakban: MIIT) (22) által közzétett, az intelligens gyártás fejlesztésére vonatkozó terv (2016–2020) is, amelynek célja a tizenharmadik ötéves terv végrehajtása, és amely 10 kulcsfontosságú feladatot határoz meg, amelyek célja a termékfejlesztési ciklus lerövidítése, a termelési hatékonyság, a termékminőség javítása, a működési költségek, az erőforrások és az energiafelhasználás csökkentése, valamint az intelligens gyártás fejlesztésének felgyorsítása. Az Államtanács 2018-ban bejelentette, hogy Kína még az említett évben körülbelül 100 kísérleti projekt felvételével bővíteni tervezi intelligens gyártási programját, és a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a mintában szereplő exportáló gyártókkal kapcsolatban álló két vállalat, a Zhongtian Technology Precision Materials Ltd és a Fiberhome Communication Technology szerepelt az MIIT intelligens gyártási kísérleti demonstrációs projektekről összeállított listáján – az előbbi 2017-ben (23), az utóbbi 2018-ban (24). Emellett az egyik együttműködő exportáló gyártó, a Yangtze Optical Fibre and Cable „Nemzeti Első Tételes Intelligens Gyártási Kísérleti Vállalatként” volt feltüntetve (25).

(99)

Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy az ilyen, a Made in China 2025 kezdeményezéshez kapcsolódó listákra való felkerülés nem puszta elismerés, hanem pénzügyi előnyöket is maga után von. „A Pénzügyminisztérium közleménye a 2017. évi helyi ipari átalakítási és korszerűsítési programokra átcsoportosított összegekről” című dokumentumban a 151. sorban található egy kapcsolódó bejegyzés, mely szerint a Fiberhome Communication Technology az „5G kommunikációs hálózati alapberendezések új gyártási módja” elnevezésű program keretében 12 millió jüan támogatásban részesült.

(100)

Számos további dokumentum alátámasztja azt a ténymegállapítást, hogy a kínai kormány kiterjedt támogatási keretet hozott létre az internetes technológiai infrastruktúra és a széles sávú hálózatok segítésére, amely kiterjed többek között az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra is. A kínai kormány már 2009-ben, az elektronikus információs ágazat kiigazítási és revitalizációs tervében (26) kifejezetten megfogalmazta azt a célját, hogy „irányítsa és előmozdítsa a széles sávú száloptikai hozzáférési hálózat […] kiépítését”.

(101)

A 2013. évi „Széles sávú Kína” stratégiában (27) a kínai kormány célként fogalmazta meg a „hozzáférési hálózatoknak […] a nagy sebességű hozzáféréssel kapcsolatos elképzelésekkel összhangban” történő előmozdítását, valamint azt, hogy „a városi területeken a hozzáférési hálózatok kiépítésére és felújítására többek között olyan műszaki módszerek, mint az otthoni üvegszálas hálózat és az épületig vezetett üvegszálas hálózat használatával kerüljön sor”. Továbbá e stratégia szerint „elő kell segíteni az optikai szálak felhasználóoldali kiterjesztését”, és fokozatosan ki kell építeni egy „elsődleges forrásként működő széles sávú vezetékes száloptikai hozzáférési hálózatot”.

(102)

A „Széles sávú Kína” stratégia szakpolitikai eszközökkel foglalkozó fejezetében a kínai kormány bemutatja a stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében használt eszközöket, azaz „a központi kormányzat különféle speciális alapjainak teljes körű felhasználását arra, hogy az érintett helyi alapokat a széles sávú hálózatokkal kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenységre és iparosításra irányuló beruházások felé irányítsa”, „a nyugati régió nemzeti fejlesztési övezeteiben megvalósuló, támogatásra jogosult széles sávú hálózatépítési projektekre nyújtott hitelekhez kapcsolódó kamattámogatást”, valamint az „adókedvezmények útján nyújtott támogatás” megerősítését és a „széles sávú hálózatok kiépítésének támogatását”. A (80) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság az optikai szálakból álló kábeleket az internetes hálózati infrastruktúra kulcsfontosságú elemének, és a széles sávú internet kiépítéséhez nélkülözhetetlen komponensnek tekintette.

(103)

A „Széles sávú Kína” stratégia nem csupán jogi kötőerővel nem rendelkező célkitűzéseket határoz meg az internetes infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan. Más dokumentumokkal együtt értelmezve világos, hogy a kínai kormány pénzügyi hozzájárulásai létfontosságúak e stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A „Vélemények a széles sávú száloptikai hálózatok kiépítésének előmozdításáról” című dokumentum (28) kimondja, hogy a „helyi kormányzati szervek minden szinten ösztönzést kapnak arra, hogy pénzügyi támogatásokat nyújtsanak a széles sávú száloptikai technológia közfeladatot ellátó intézményekben való használatára”, hogy fokozni kell „a száloptikai széles sávú kommunikációhoz szükséges chipekre, eszközökre, rendszereszközökre és alkalmazásokra irányuló kutatás-fejlesztés finanszírozását és szakpolitikai támogatását”, valamint hogy ösztönözni kell „a száloptikás kommunikációval kapcsolatos technológiai innovációt”.

(104)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a „Széles sávú Kína” stratégia csak egy iránymutató dokumentum a széles sávú infrastruktúrával kapcsolatban. Erre vonatkozóan a kínai kormány megjegyezte, hogy a „China – GOES” (Kína – szemcseorientált síkhengerelt elektromos acél) ügyben a vizsgálóbizottság megállapította, hogy „a kormányzati szakpolitikáról szóló általános, a szóban forgó programhoz nem kapcsolódó információk nem minősülnek az egyediséget igazoló »elegendő bizonyítéknak« ”.

(105)

E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a (102) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Széles sávú Kína Stratégia szakpolitikai eszközökkel foglalkozó fejezetében a kínai kormány bemutatja e stratégia célkitűzéseinek eléréséhez használt eszközöket, például a különféle speciális alapok, kamattámogatások, adókedvezmények stb. használatát. Ezért a Bizottság a (103) preambulumbekezdésben úgy ítélte meg, hogy más dokumentumokkal együtt értelmezve világos, hogy a kínai kormány pénzügyi hozzájárulásai létfontosságúak e stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ezért bár a Széles sávú Kína Stratégia állítólag iránymutató jellegű, az állami finanszírozás bizonyos ösztönzött gazdasági ágazatoknak való folyósításán keresztüli végrehajtása jogilag kötelező erejűvé, és kifejezetten ezeket az ösztönzött gazdasági ágazatokat célzóvá, nem pedig általánosan alkalmazandóvá teszi azt. A China – GOES (Kína – szemcseorientált síkhengerelt elektromos acél) ügyben készült vizsgálóbizottsági jelentésre való hivatkozás az egyediséget illetően egyébként sem meghatározó, mivel a jelen ügyben a kínai kormány által kibocsátott, ebben a szakaszban tárgyalt számtalan terv és szakpolitika konkrét iránymutatást és támogatást nyújt az érintett termékre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(106)

A 2015-ben kiadott, az „Internet Plusz” aktív előmozdításáról szóló államtanácsi iránymutatások (29) világos célkitűzést fogalmaznak meg azzal a kijelentéssel, hogy ez a dokumentum segít „felgyorsítani a »Széles sávú Kína« stratégia végrehajtását, megszervezni és végrehajtani a nemzeti újgenerációs információs infrastruktúra kiépítésére vonatkozó projektet, [és] előmozdítani a száloptikás széles sávú hálózatok átalakítását”. E cél elérésének módját a „(6) iránymutatás és támogatás megerősítése” szakasz mutatja be, a szöveg ugyanis kifejti, hogy pénzügyi és adózási támogatást fokozni kell, és olyan feladatokat határoz meg, mint például „a minősített »Internet +«-integrált kulcsfontosságú innovációs technológiák kutatásába és fejlesztésébe, valamint alkalmazási bemutatójába való aktív beruházás. A meglévő speciális pénzügyi alapoknak az »Internet +«-hoz kapcsolódó platformok kiépítésének és alkalmazási bemutatójának támogatását célzó koordinálása”.

(107)

2015-ben „Az Államtanács Főhivatalának útmutatása a nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítésének felgyorsításáról és a hálózatgyorsítási díjak csökkentéséről” című dokumentumban (30) a kínai kormány körvonalazta továbbá a pénzügyi beruházásokra vonatkozó tervet, amelyek célja „az infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása”. Ez a dokumentum kifejti, hogy a kínai kormány e célkitűzés elérése érdekében „felgyorsítja a 100 %-ban száloptikai hálózatokkal rendelkező városok és a negyedik generációs mobil kommunikációs (4G) hálózatok kiépítését, melyre 2015-ben több mint 430 milliárd jüant, 2016 és 2017 között pedig legalább 700 milliárd jüant ruház be”, valamint „előmozdítja az otthoni üvegszálas hálózatok telepítésének folyamatát, 2015-ben elvégzi 45 000 rézkábeles hozzáférési övezet átalakítását, és több mint 80 millió otthoni üvegszálas hálózattal felszerelt új háztartást hoz létre”.

(108)

A kínai kormány megközelítése, amelynek keretében katalógusokban meghatározza az ösztönzött ágazatokat és termékeket, majd a kínai kormány által nekik tulajdonított stratégiai vagy politikai fontosság alapján erőforrásokat rendel hozzájuk, és valamennyi közigazgatási szinten végrehajtja, valamint felügyeli a terveket, jól megfigyelhető a stratégiai fontosságú és feltörekvő termékek 2016. évi, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) által összeállított katalógusának (31) megvizsgálása esetén. A kormány egy újgenerációs informatikai ágazat, és ezzel együtt egy, az újgenerációs információs hálózatokkal foglalkozó gazdasági ágazat létrehozását tervezi. E célkitűzés elérése érdekében felvett bizonyos termékeket a stratégiai fontosságú és a feltörekvő termékek katalógusába. Az egyik ilyen termék egyértelműen az optikai szálakból álló kábel, mivel az „Optikai kommunikációs készülékek, beleértve a szálakat is” kategóriára való hivatkozás nyilvánvaló. Az érintett berendezés műszaki sajátosságainak felsorolása – például „G.657 szál FTTx-hez, nagy hatóterű G.655 szál, G.656 szál, alacsony veszteségű és rendkívül alacsony veszteségű, a G.652 szabványnak megfelelő szál, […] optikai átviteli berendezés, egycsatornás 10 Gbit/s, 40 Gbit/s, 100 Gbit/s, 200 Gbit/s, 400 Gbit/s sebességű szál” – nemcsak azt jelzi, hogy a kínai kormány stratégiai fontosságú és feltörekvő terméknek tekinti az optikai szálakból álló kábeleket, hanem a kínai kormány részletes tervezésének mértékét is bemutatja, amely bizonyos technológiai termékek szintjére is kiterjed.

(109)

Ugyanezt a megközelítést – azaz a célkitűzések tervekben való meghatározását és a műszaki részletek katalógusok útján történő meghatározásával történő végrehajtásukat – alkalmazza az új és csúcstechnológiát alkalmazó kínai termékek exportkatalógusa (32), amelyben az optikai szálakból álló kábelek az 1020011. sz. alatt kommunikációs termékként szerepelnek; e szám alá tartoznak az „egymódusú száloptikai továbbító közeget, nagysebességű adatátviteli csatornát alkalmazó, 10Gbit/s és 40Gbit/s átviteli sebességű SDH száloptikás továbbítórendszerek kommunikációs vonalak és metró gerinchálózathoz”. Az optikai szálakból álló kábelek már 2003-ban is szerepeltek az ösztönzött csúcstechnológiai termékek külföldi befektetési katalógusában, a „Kommunikációs berendezések és termékek” kategória (33) 42. száma alatt, mint „legalább 10 Gb/s sebességű SDH száloptikai kommunikációs berendezések”.

(110)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány és a Connect Com azt állította, a Bizottság nem igazolta, hogy a 3.1. szakaszban említett különböző dokumentumok „egyedileg” támogatják vagy ösztönzik az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot, annak ellenére, hogy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja a Bizottság számára annak igazolását, hogy a kínai kormány valamely dokumentuma „a jogosultságot kifejezetten meghatározott vállalkozástípusokra korlátozza”, és az SCM-megállapodás 2.1. cikkének a) pontjában is szerepel a „kifejezett […], egyértelmű és világos” (34) korlátozás igazolása. A Connect Com továbbá az alaprendelet 4. cikkének (5) bekezdésére hivatkozott, amely előírja, hogy az egyedi jelleget bizonyítékok bemutatásával egyértelműen alá kell támasztani, és azt állította, hogy a Bizottság nem teljesítette ezt a követelményt. A kínai kormány továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság arra a téves feltevésre támaszkodik, hogy amennyiben a hálózati infrastruktúra feltehetően ösztönzött, akkor a hálózatot felépítő valamennyi elem is az. A kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság által említett számos dokumentum – például a tizenharmadik ötéves terv, a Made in China 2025 kezdeményezés, az intelligens gyártás fejlesztésére vonatkozó terv (2016–2020), az elektronikus információs ágazat 2009. évi kiigazítási és revitalizációs terve, valamint a 2013. évi széles sávú Kína stratégia – nem az optikai szálakból álló kábelekre mint termékre vagy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra, hanem a downstream hálózatokra vagy a széles sávú hálózat kiépítésére, vagyis az általános infrastruktúra kiépítésére vonatkozik. A kínai kormány szerint tekintettel arra, hogy a hálózatok kiépítéséhez számos input és termék szükséges, a Bizottságnak világosan ki kellene fejtenie, pontosan melyik, az infrastruktúrát alkotó termékeket és szolgáltatásokat tekinti ösztönzöttnek. Ezen túlmenően a kínai kormány azt állította, hogy a hálózat vagy a széles sáv „kiépítése” nem termékekhez, hanem infrastruktúrafejlesztéshez és szolgáltatásokhoz kapcsolódik, mivel az ilyen kiépítés az általános távközlési szolgáltatások fejlesztését érinti.

(111)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A (80) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az optikai szálakból álló kábelek az internetes hálózati infrastruktúra kulcsfontosságú elemei, és kulcsszerepet játszanak az optikai szálas hálózatok és a széles sávú internet kiépítésében. A széles sávú infrastruktúra a nagy sebességű internet-hozzáférés és más fejlett telekommunikációs szolgáltatások biztosításához szükséges, telepített telekommunikációs berendezések és technológiák hálózatait foglalja magában (35); az optikai szálakból álló kábelek az átviteli berendezések egyik fő részét képezik. Ezért a széles sávú infrastruktúra és hálózatok kiépítése maga után vonja az adatok átvitelét lehetővé tévő termékek használatát, és nem elsődlegesen szolgáltatások nyújtásában merül ki, ahogy azt a kínai kormány sugallja. A szolgáltatásnyújtás ugyanis az infrastruktúra kiépítése után, annak következtében jönne létre. Ezért amennyiben a kínai kormány ösztönzi a széles sávú infrastruktúra kiépítését, akkor az ilyen infrastruktúra kiépítéséhez nélkülözhetetlen, annak szerves részét képező kulcsfontosságú termékeket is ösztönzi. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 3.1. szakaszban említett különféle dokumentumok végrehajtásának eredményeképpen létrejövő normatív keretrendszer „kifejezetten” az ösztönzött gazdasági ágazatok, például az információtechnológia és a széles sávú hálózatok részét képező optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat bizonyos vállalataira „korlátozza” a kedvezményes elbánáshoz való „hozzáférést”. Következésképpen a 3.1. szakaszban említett különböző dokumentumok elegendő bizonyítéknak minősültek a támogatás egyediségének és az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat kínai kormány általi ösztönzésének megállapításához. Ezért a kínai kormány és a Connect Com állításait elutasították.

(112)

Emellett a kínai kormány szerint a széles sávú infrastruktúra és az internet-hozzáférési hálózatok általános infrastruktúrának minősülnek. A kínai kormány az „általános infrastruktúra” vizsgálóbizottság általi értelmezésére hivatkozott az „Európai Közösségek és egyes tagállamok – Nagy polgári légi járművek” ügyében, mely szerint az „olyan infrastruktúra, amelyet nem egyetlen vagy korlátozott számú szervezet számára vagy előnyére biztosítanak, hanem valamennyi vagy szinte valamennyi szervezet számára elérhető”. A kínai kormány azzal érvelt továbbá, hogy az „Egyesült Államok – Softwood Lumber IV” ügyben a Fellebbezési Testület megerősítette, hogy „az egyetlen kifejezett kivétel azon általános elv alól, hogy az »áruk« kormányzat általi nyújtása pénzügyi hozzájárulást eredményez, az az eset, amikor a termékeket »általános infrastruktúra« formájában nyújtják”.

(113)

E tekintetben a Bizottság rámutatott, hogy az „általános infrastruktúra” értelmezése, amelyre a kínai kormány hivatkozott, a kormány által általános infrastruktúra formájában nyújtott áruk meghatározásához kapcsolódik. Ez az értelmezés nem a támogatási programok egyedi jellegének elemzésére vonatkozik. Ezenkívül e vizsgálat tárgya nem – a kínai kormány állítása szerint „általános infrastruktúrának” minősülő – optikai szálakból álló kábelek kormányzat általi nyújtása, hanem az optikai szálakból álló kábelek – az optikai szálakból álló kábeleket az uniós távközlési szolgáltatóknak exportáló – exportáló gyártóinak nyújtott valamennyi kiegyenlíthető támogatás. Ezért a Bizottság megalapozatlannak és az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat kínai kormány általi ösztönzésének értékelése szempontjából irrelevánsnak találta az állítást, így elutasította azt.

(114)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Connect Com azt állította, hogy a száloptikai hálózat bővítését szolgáló általános támogatás nem tekinthető az optikai szálakból álló kábelek egyedi támogatásának, és a (749) preambulumbekezdésre hivatkozott, amely szerint az optikai szálakból álló kábelek a száloptikai hálózat teljes volumenének legfeljebb 5 %-át teszik ki.

(115)

Erre vonatkozóan a Bizottság kiemelte, hogy a (749) preambulumbekezdés a következőképpen szól: „a vizsgálat megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek költségei a digitális hálózatokkal kapcsolatos projektek teljes kiépítési költségének csupán egy kis részét teszik ki (az 5G esetében ez az arány jóval kisebb, mint 5 %)”. Először is ez az állítás a termelési költségre, nem pedig a volumenre vonatkozik. Másrészt az, hogy az optikai szálakból álló kábelek a hálózat teljes kiépítésének töredékét teszik ki, nem változtat azon, hogy az optikai szálakból álló kábelek az ilyen hálózatok telepítésének kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen elemei. A (80) és a (111) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az optikai szálakból álló kábelek az ezen a technológián alapuló legújabb generációs, nagy sebességű, széles sávú hálózatok nélkülözhetetlen alkotóelemét képezik, amelyek ezért nem tudnának működni nélkülük. E kulcsfontosságú komponens támogatásai ezért jellegüknél fogva egyediek, és elengedhetetlenek a teljes száloptikás hálózat sikeres működéséhez. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(116)

Az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések (2005. évi 40. sz. államtanácsi határozat, a továbbiakban: 40. sz. határozat) III. fejezete továbbá „Az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusát” említi, amely háromféle tartalommal rendelkezik, nevezetesen a támogatott projekttartalommal, a korlátozott projekttartalommal és a megszüntetett projekttartalommal. A határozat XVII. cikke szerint „az ösztönzött kategóriába tartozó beruházási projekt tartalmának vizsgálata, jóváhagyása és nyilvántartásba vétele a beruházással kapcsolatos vonatkozó nemzeti szabályok szerint történik; valamennyi pénzügyi intézmény köteles hiteltámogatást nyújtani a részére a hitelezési elvekkel összhangban; a beruházás teljes összegében importált saját felhasználású berendezések – a Pénzügyminisztérium által kiadott (2000-ben módosított) belföldi beruházási projektek nem mentesített importált árutartalmában szereplő áruk kivételével – mentesíthetők a behozatali vám és a behozatali hozzáadottérték-adó alól, kivéve, ha a nem mentesített beruházási projektek tartalmára vonatkozóan új szabályozás van érvényben. Az ösztönzött gazdasági ágazat projektjeire vonatkozó egyéb kedvező politikákat a vonatkozó nemzeti rendeletekkel összhangban kell végrehajtani”.

(117)

Következésképpen a 40. sz. határozat az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusával együtt értelmezve egyedi elbánást ír elő egyes ösztönzött gazdasági ágazatok meghatározott projektjei számára.

(118)

Az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusa 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (36), valamint az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusa 2019. évi kiadása (37) – melyet a Kínai Népköztársaság Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságának 2019. augusztus 27-i 29. számú rendelete hagyott jóvá, és amely 2020. január 1-jén lépett hatályba – az „I. kategória: Ösztönzés” alatt sorolja fel a következőket:

„XXVIII.   Információs ágazat

[…]

[…]

(119)

Ezért az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusában az „információs ágazat” alatt az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazathoz kapcsolódó konkrét projektek ösztönzöttként szerepelnek.

(120)

A kínai kormány azt állította, hogy a 40. sz. határozat nem kötelező, illetve nem rendelkezik jogi kötőerővel, hanem pusztán iránymutató dokumentum. Emellett a kínai kormány szerint a 40. sz. határozat „az információs infrastruktúra, többek között a széles sávú kommunikáció kiépítésének megerősítésére” hivatkozó V. cikke egyértelműen csak az infrastruktúra fejlesztését érinti, és nem terjed ki az optikai szálakból álló kábelekre. Ezért a kínai kormány azzal érvelt, hogy ez a dokumentum nem támogathatta vagy ösztönözhette az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot.

(121)

Először is a Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a 40. sz. határozat nem kötelező érvényű. A 40. sz. határozat lényegében ideiglenes szabályozásokat fektet le az ipari szerkezetátalakítás előmozdítása érdekében, és megemlíti „az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusát”, amely háromféle tartalmat határoz meg: az ösztönzött projektek, a korlátozott projektek és a megszüntetett projektek kategóriáját. A 40. sz. határozat XVII. cikke kötelező módon határozza meg az ösztönzött projektek katalógusába tartozó beruházási projektek kezelését, pl. „minden pénzügyi intézménynek a hitelezési elvek szerint hiteltámogatást kell nyújtania” és „az idevágó nemzeti rendeletekkel összhangban egyéb támogató politikákat kell végrehajtani az ösztönzött gazdasági ágazatban végrehajtott projektekkel kapcsolatban”. A XXI. cikk rögzíti továbbá, hogy „az állam által jelenleg ösztönzött legfontosabb gazdasági ágazatok, termékek és technológiák katalógusa (2000-es módosítás) szerint végrehajtott megfelelő preferenciális szakpolitikákat ki kell igazítani annak érdekében, hogy a végrehajtás az ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusában meghatározott ösztönzéseknek megfelelően történjen”. E tekintetben tehát a 40. sz. határozat kötelező érvényű.

(122)

Másodszor a 40. sz. határozat V. cikke, amely „Az ipari szerkezetátalakítás iránya és prioritásai” című II. fejezetbe tartozik, prioritásként határozza meg az „információs infrastruktúra, többek között széles sávú kommunikáció kiépítésének” megerősítését, és a (80) preambulumbekezdésben említettek, majd a (111) preambulumbekezdésben tovább kifejtettek szerint az optikai szálakból álló kábelek az ilyen infrastruktúra kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen részét képezik. A Bizottság által a (111) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint amennyiben a kínai kormány ösztönzi a széles sávú infrastruktúra kiépítését, akkor az ilyen infrastruktúra kiépítéséhez nélkülözhetetlen, annak szerves részét képező kulcsfontosságú termékeket is a kínai kormány által ösztönzöttnek kell tekinteni. Emellett a 40. sz. határozat „Útmutató katalógus az iparszerkezet átalakításához” című III. fejezetének XIV. cikke a következőket mondja ki: „az ösztönzött tartalom körébe főként a kulcsfontosságú technológiák, berendezések és termékek tartoznak, amelyek elősegíthetik a társadalmi és gazdasági fejlődést, amelyek előnyösek az erőforrások megtakarítása, a környezetvédelem és az iparszerkezet fejlesztése szempontjából, és amelyeket a releváns szakpolitikáknak és intézkedéseknek ösztönözniük és támogatniuk kell”. A (118) preambulumbekezdésben már kifejtettek szerint az információs ágazat és különösen az optikai szálakból álló kábelek gyártásának kulcsfontosságú alapanyagai – például az egymódusú optikai szál és az optikaiszál-előforma –, valamint az upstream termékek – például a száloptikás átviteli rendszerek és a száloptikás kommunikációs rendszerek ösztönzött tartalomként szerepelnek. Emellett az optikai szálakból álló kábelek a kínai kormány által ösztönzött „információs infrastruktúra, többek között a széles sávú kommunikáció” kiépítéséhez nélkülözhetetlen berendezések. Ezért a fenti rendelkezések együttes értelmezése rámutat, hogy az optikai szálakból álló kábelek ösztönzött terméknek minősülnek, egyrészt mert egy ösztönzött infrastruktúra nélkülözhetetlen alkotóelemét képezik, másrészt mivel alapvető alapanyagaikat, melyek az optikai szálakból álló kábelek hozzáadott értékét meghatározzák, szintén ösztönzi a kínai kormány. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(123)

Az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot nem csak nemzeti szinten támogatják tervek és stratégiák. Tartományi szinten úgynevezett nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetek kerültek létrehozásra. Ezek egyike az East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet. Ezen övezetek célja a nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetekre vonatkozó tizenharmadik ötéves terv I.2. szakaszában kifejtettek szerint regionális platformot biztosítani a mélyreható nemzeti stratégiák, például az „Internet +” és a „Made in China 2025” végrehajtásához (38). Az ezen övezetek egyikében található, a releváns stratégiák hatálya alá tartozó üzleti tevékenységet végző szervezetnek minősülő vállalatok és vállalkozások kedvezményes elbánásban részesülnek. „A nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetekre vonatkozó preferenciális szakpolitikák” című dokumentumban (39) látható módon a vállalat létrehozásától számított két éven belül a társasági adó alóli általános mentességben részesülnek, ezt követően pedig a kedvezményes elbánás a csökkentett társasági adó biztosításával, a kiviteli vámok alóli mentességgel és más adókedvezmények biztosításával folytatódik.

(124)

A csúcstechnológiai ágazatban tevékenységet folytató, a nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetekben található vállalatoknak nyújtott előnyök nem csupán adókedvezményekre korlátozódnak, hanem közvetlen pénzügyi támogatást is magukban foglalnak. Ahogyan az a nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetekre vonatkozó preferenciális szakpolitikákat meghatározó, idézett dokumentumban látható, az állam feladata „minden évben meghatározott összegű építési hiteleket és befektetéseket […] biztosítani, és az ehhez szükséges finanszírozást meghatározott mennyiségű hosszú lejáratú kötvény kibocsátásával begyűjtheti a társadalomtól” (40). Ez a dokumentum pontosabb meghatározást ad azzal a kijelentéssel, hogy „a kínai kormány által a csúcstechnológiai iparfejlesztési övezeteknek nyújtott támogatás célja főként az, hogy induló finanszírozást nyújtson a nemzeti fejlesztési övezeteknek, és hogy végrehajtson bizonyos nemzetileg tervezett projekteket a fejlesztési övezetekben működő vállalatokkal. A legtöbb kínai fejlesztési övezetben a helyi kormányzati szervek főként földterület bérbeadásával és alacsony árakkal támogatják a fejlesztési övezetet”.

(125)

„A nemzeti fejlesztési övezetekre vonatkozó preferenciális szakpolitikák” című dokumentum emellett hivatkozik az állam által támogatott kulcsfontosságú csúcstechnológiai területek 2016. évi katalógusára, amely felsorolja a támogatott kulcsfontosságú csúcstechnológiai területeket. Ez a katalógus világosan megemlíti az „I. Elektronikus információk” kategória „Kommunikációs technológia” című 4. pontjában, hogy az „optikai átviteli hálózat” és az „optikai átviteli rendszertechnológia” – amely az optikai szálakból álló kábelekre is kiterjed – az állam által támogatott csúcstechnológiai terület. Az optikai szálakból álló kábelek a mintában szereplő exportáló gyártójának egyike Wuhan tartományban, a csoport legtöbb vállalata pedig az East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezetben található. Ezek a vállalatok tehát a nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetek rendszerében biztosított kedvezményes elbánásra jogosultak.

(126)

A kínai kormány által támogatott különleges iparfejlesztési övezetek közül ez a wuhani (East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet) az optikai szálakból álló kábelek gyártásának egyik fő helyszíne. A wuhani övezet – mint az Államtanács által jóváhagyott »nemzeti csúcstechnológiai iparfejlesztési övezetek« és a »nemzeti belföldi innovációs demonstrációs övezetek« egyike – Kína első optoelektronikai ipari bázisává vált, melyet kínai Optika-völgynek is neveznek. Az övezetben működő gyártók különféle ösztönzőkben és állami támogatásban részesültek.

(127)

Az optikai szálakból álló kábelek gyártása során felhasznált inputok tekintetében a Bizottság megállapította, hogy az aramidot (a vegyi úton előállított szintetikus szálak egy típusát, az optikai szálakból álló kábelek gyártásában alkalmazott inputok egyikét) a kínai kormány a kulcsfontosságú termékek közé sorolja A stratégiai feltörekvő iparágak fő termékeinek és szolgáltatásainak útmutató katalógusa című dokumentumban. (41) E minősítésnek köszönhetően ez utóbbi nyersanyag a kínai kormány különböző szakpolitikáinak középponti eleme.

(128)

Tágabb értelemben a szintetikus szálak nemcsak a központi szinten tartoznak az állami szabályozás és piacirányítás hatálya alá, hanem alsóbb szintű tervezési dokumentumok is szabályozzák őket (például Zhejiang tartomány cselekvési terve a hagyományos feldolgozóipar átfogó átalakításáról és korszerűsítéséről, amely a szintetikus szálakat az adott politikai irányítás alá tartozó tíz kulcsfontosságú gazdasági ágazatok között tünteti fel (42), vagy a Jiangsu tartomány vegyiparának fejlesztéséről szóló tizenharmadik ötéves terv [2016–2020]). Az utóbbi dokumentum új vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezései a hangsúlyt elsősorban a nagy hozzáadott értéket képviselő downstream alkalmazások (például a „kiváló tulajdonságú szálak”) fejlesztésének és iparosításának támogatására helyezik, amely kategória az optikai szálakból álló kábelek előállításához használt szálakat is magában foglalja.

(129)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság által idézett számos dokumentum, például a négy alapelemet meghatározó katalógus, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által összeállított „Stratégiai fontosságú és feltörekvő termékek és szolgáltatások 2016. évi katalógusa”, valamint az „Ipari szerkezetátalakítás útmutató katalógusa” nem említi az optikai szálakból álló kábeleket, hanem az alapanyagokra utal. A kínai kormány azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem végezte el az átadás vagy a visszaadás teljes körű elemzését annak igazolására, hogy az upstream vagy downstream iparágak továbbadták az általuk kapott állítólagos támogatásokat az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak.

(130)

Az upstream iparágakat illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók vertikálisan integráltak, ezért úgy tekintette, hogy a velük kapcsolatban álló beszállítók által kapott támogatásokat átadták az optikai szálakból álló kábelek exportáló gyártóinak. Továbbá azok a dokumentumok, amelyekről a kínai kormány azt állítja, hogy az optikai szálakból álló kábelek alapanyagaira vonatkoznak – még ha feltételezzük is, hogy nem terjednek ki legalább közvetve vagy implicit módon az optikai szálakból álló kábelekre (ami nem igaz) –, a kínai kormány e szakaszban említett többi preferenciális szakpolitikájával és dokumentumával együttvéve akkor is relevánsak. Az ebben a szakaszban említett dokumentumok mindegyike vagy az optikai szálas hálózatokra vonatkozik – melyeknek az optikai szálakból álló kábelek kulcsfontosságú alkotóelemét képezik –, vagy annak fő alapanyagaira, ezáltal rámutatnak arra, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó ágazat egésze az upstream termeléstől egészen az érintett termék downstream kimenetéig bezárólag ösztönzött. Ezek a dokumentumok a különféle támogatási programok egyedi jellegének bemutatása szempontjából is relevánsak. Az átadás elemzése kizárólag a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kevesebb összeg fejében biztosított és az exportáló gyártók által az érintett termék előállításához felhasznált nyersanyagokra vonatkozóan ténylegesen odaítélt támogatások esetén szükséges, és csak abban az esetben, ha ezen alapanyagok vevője és eladója egymástól független. A 3.8.2. szakaszban kifejtettek szerint a független beszállítók által a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval kevesebb összeg fejében beszerzett nyersanyagokat nem egyenlítették ki ebben a vizsgálatban. Továbbá az ebben a preambulumbekezdésben fentebb kifejtettek szerint az együttműködő exportáló gyártók nagyrészt integráltak.

(131)

A fenti tervek és programok alapján megállapítható tehát, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat olyan kulcs-, illetve stratégiai ágazatnak számít, amelynek – szakpolitikai célként meghatározott – fejlesztésére a kínai kormány aktívan törekszik. A kínai kormány megítélése szerint az optikai szálakból álló kábelek olyan termékek, amelyek kulcsszerepet játszanak azoknak a hálózatoknak és infrastruktúráknak a kiépítésében, amelyek a konnektivitás valamennyi szintjét, valamint a kormány által kidolgozott és ellenőrzött valamennyi digitális szakpolitikai területet kiszolgálják. Az e szakaszban említett szakpolitikai dokumentumok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban a kapcsolódó szakpolitikák végrehajtása érdekében beavatkozik a piaci erők szabad érvényesülésébe, mindenekelőtt azzal, hogy az ágazatot különböző eszközökkel támogatja.

(132)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány általános észrevételeket tett a Bizottság azon döntésére vonatkozóan, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazza a kedvezményes hitelnyújtás, az exporthitel-biztosítás és az alapanyagok kapcsán.

(133)

A kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság minden olyan információkérése, amelyre a kínai kormány nem tudott választ adni, észszerűtlen volt, mivel ezek olyan hatáskör meglétét feltételezték, amellyel a kínai kormány nem rendelkezik.

(134)

Továbbá a kínai kormány azzal érvelt, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a rendelkezésére álló tényeket, és nem szolgáltatott megfelelő magyarázatot arra, miért minősültek a rendelkezésre álló tények a hiányzó szükséges információk észszerű pótlásának.

(135)

A (146), (160) és a (168) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínai kormány azon szervezetek részvényeseként vagy felelős hatóságaként, amelyekre vonatkozóan a Bizottság az információkat kérte, rendelkezett a kért információk megszerzéséhez szükséges hatáskörrel. A Bizottság a kínai kormánynak címzett, a 3.2.1–3.2.3. szakaszban ismét megtalálható közleményében leírta, miért kellett a rendelkezésre álló tényekre támaszkodnia. A Bizottság a nyilvánosan rendelkezésre álló információkat a kínai kormány által meg nem adott információk észszerű pótlásának tekintette. A Bizottság ezért elutasította a kínai kormány állításait.

(136)

Az adminisztráció megkönnyítése érdekében a Bizottság felkérte a kínai kormányt, hogy továbbítson egyedi kérdőíveket bármely olyan pénzügyi intézménynek, amely kölcsönöket vagy exporthiteleket nyújtott a mintában szereplő vállalatoknak.

(137)

Először kizárólag az EXIM Banktól érkezett válasz. A kínai kormány nem válaszolt a Bizottság arra vonatkozó felkérésére, hogy nyújtsa be valamennyi olyan pénzügyi intézmény kitöltött kérdőívét, amely kölcsönöket vagy exporthiteleket nyújtott a mintában szereplő vállalatoknak. Ezért a Bizottság a hiánypótlásra felhívó levelében megismételte a pénzügyi intézményekre vonatkozó kérését abból a célból, hogy maximalizálja a vizsgálatba való bevonásukra nyíló lehetőségeket, és hogy azok a Bizottság rendelkezésére bocsássák a szükséges információkat ahhoz, hogy a Bizottság ténymegállapításokat tehessen az állítólagos támogatás létezésére és terjedelmére vonatkozóan.

(138)

A hiánypótlásra felhívó levelet követően a kínai kormány jelezte, hogy a hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények kitöltött kérdőívei nem voltak relevánsak a vizsgálat szempontjából, mivel a panaszban állítottakkal és a kérdőívben foglaltakkal ellentétben egyik hitelt vagy exporthitelt sem kormányzati tervek vagy projektek alapján biztosították.

(139)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Először is a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami tulajdonban lévő szervezetektől kért információk a kínai kormány rendelkezésére állnak minden olyan szervezet esetében, amelyben a kínai kormány a fő vagy többségi részvényes. Ezenkívül a kínai kormány rendelkezik a pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartáshoz szükséges hatáskörrel, még abban az esetben is, ha azok nem állnak állami tulajdonban, mivel mindegyikük a kínai bankfelügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozik.

(140)

Végül a Bizottság mindössze egy állami tulajdonú banktól kapott a vállalati, irányítási és tulajdonosi struktúrára vonatkozó információkat, de a többi olyan pénzügyi intézmény egyikétől sem, amely a mintában szereplő vállalatoknak hiteleket nyújtott. Mi több, a Bizottsághoz az EXIM Bank kivételével egyik banktól sem érkezett ellenőrizhető, vállalatspecifikus információ.

(141)

Továbbá az EXIM Bank ugyan általános magyarázattal szolgált hitel-jóváhagyási és kockázatkezelési rendszereik működéséről, azonban nem adott konkrét információkat a mintában szereplő vállalatoknak nyújtott hitelek értékeléséről. Azzal érvelt, hogy nem állt módjában közzétenni ezeket a dokumentumokat, mivel azok belső felhasználású és bizalmas üzleti információnak minősültek.

(142)

Ezen okokból a Bizottság felkérte a mintában szereplő exportálógyártó-csoportokat, hogy engedélyezzék az összes olyan – állami tulajdonú és magántulajdonban lévő – bank által nyilvántartott vállalatspecifikus adathoz való hozzáférést, amelyektől hitelt kaptak. Bár a mintában szereplő vállalatok beleegyeztek abba, hogy hozzáférést biztosítsanak a rájuk vonatkozó banki adatokhoz, a részlegesen együttműködő bank megtagadta a kért részletes információk rendelkezésre bocsátását.

(143)

Mivel nem kapott információkat a mintában szereplő vállalatoknak hiteleket nyújtó bankok többségével kapcsolatban, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálati terület szempontjából alapvető fontosságú információkat nem kapott meg.

(144)

A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai kormányt, hogy lehetséges, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználnia annak vizsgálatakor, hogy megvalósult-e a vélelmezett támogatásnyújtás kedvezményes hitelnyújtás révén, és ha igen, akkor milyen mértékben.

(145)

A Bizottság levelére küldött válaszában a kínai kormány kifogásolta, hogy a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdését alkalmazza. Azzal érvelt, hogy a kínai kormány nem köteles megadni a kért információkat, és hogy a kért információk nem minősülnek szükséges információknak.

(146)

A Bizottság fenntartotta álláspontját, mely szerint szabályozó szervként a kínai kormány az a hatóság, amelynek választ kell adnia a mintában szereplő exportáló gyártóknak finanszírozást biztosító pénzügyi intézményeknek feltett konkrét kérdésekre. A Bizottság levelében foglaltak szerint az állami tulajdonú szervezetektől kért információk valamennyi olyan szervezet esetében hozzáférhetők a kínai kormány számára, amelynek a kínai kormány a fő vagy többségi részvényese, és a kínai kormány rendelkezik a pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartáshoz szükséges hatáskörrel, még abban az esetben is, ha azok nem állnak állami tulajdonban, mivel mindegyikük a kínai bankfelügyeleti hatóság illetékességi körébe tartozik.

(147)

Emellett a Bizottság a kért információkat nélkülözhetetlennek tartotta a pénzügyi intézményeknek az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak való hitelnyújtás során a kínai kormány hitelezési politikájával és kockázatértékelésével összefüggésben tanúsított magatartása felett a kínai kormány által gyakorolt ellenőrzés értékeléséhez.

(148)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság által a mintában szereplő vállalatoknak hitelt vagy exporthitelt nyújtó pénzügyi intézményekre vonatkozóan kért információk nem voltak szükségesek, sem pedig relevánsak a Bizottság számára az elemzés elvégzése szempontjából, mivel a szóban forgó hitelek egyikét sem kormányzati tervek vagy a kínai kormány más dokumentumai alapján biztosították.

(149)

A hiányzó információk két szempontot érintettek. Egyrészt a Bizottságnak szüksége volt a nem együttműködő bankok tulajdonosi és irányítási struktúrájára vonatkozó információkra annak meghatározásához, hogy ezek a bankok közjogi szervek-e vagy sem. Másrészt a részlegesen együttműködő bank, az EXIM Bank vállalatspecifikus információira – például a mintában szereplő exportáló gyártók számára nyújtott kölcsönökkel összefüggő hiteljóváhagyási eljárásra és hitelképesség-értékelésre vonatkozó információkra – annak meghatározásához volt szükség, hogy a kölcsönöket kedvezményes kamatlábak mellett nyújtották-e ezeknek a gyártóknak. Ezeket a belső dokumentumokat csak a kínai kormány és a bankok tudták rendelkezésre bocsátani, mivel azok a mintában szereplő exportáló gyártók számára nem hozzáférhetők.

(150)

A kínai kormány azzal érvelt továbbá, hogy a kért információk nem álltak a rendelkezésére. Azt állította, hogy jogilag nem volt lehetősége a kért információk megszerzésére, mivel a kínai jog nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy a pénzügyi intézményeket ilyen bizalmas információk megosztására kényszerítse. Ezen információk kérésével a Bizottság indokolatlan terhet rótt a kínai kormányra.

(151)

A Bizottság megjegyezte, hogy minden egyes bank hitelügyletei tekintetében minden egyes vállalattól külön-külön hozzájárulást kért. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ennek a külön hozzájárulásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy hozzáférést kapjon a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó nyilvántartásokhoz. Ezen túlmenően a részlegesen együttműködő bank biztosított áttekintést a vállalatokkal fennálló hiteleiről, ami bizonyítja, hogy a konkrét tranzakciókra vonatkozó információk szolgáltatását semmi sem korlátozta. A bankok egyike sem szolgált azonban információkkal az érintett tranzakciókra vonatkozó saját belső értékelését illetően.

(152)

Végezetül a Bizottság nem ítélte úgy, hogy indokolatlan terhet rótt volna a kínai kormányra a kedvezményes hitelnyújtásra vonatkozó információk megküldésének kérésével. A Bizottság a kezdetektől fogva azokra a pénzügyi intézményekre korlátozta a vizsgálatot, amelyek a mintában szereplő vállalatok számára hitelt nyújtottak. A Bizottság a vizsgálat korai szakaszában beazonosította ezeket a pénzügyi intézményeket, és a kínai kormány rendelkezésére bocsátotta a kérdőívek továbbítására vonatkozó kérelmet, valamint kínai kormány által kitöltendő kérdőívet. Ily módon bőséges idő állt a kínai kormány rendelkezésére arra, hogy megfeleljen a Bizottság kérésének. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megkönnyítse a kínai kormányhoz intézett kérésének teljesítését.

(153)

A Bizottság fenntartotta, hogy részben a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia annak vizsgálatakor, hogy megvalósult-e a vélelmezett támogatásnyújtás kedvezményes hitelnyújtás révén, és ha igen, akkor milyen mértékben.

(154)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a panaszos azzal érvelt, hogy a kínai kormány nem nyújtott be a Bizottságnak a kedvezményes hitelnyújtással kapcsolatos létfontosságú információkat, ennek következtében pedig olyan támogatáskülönbözet került meghatározásra, amely valószínűleg alulreprezentálja a kedvezményes hitelek által az exportáló gyártóknak nyújtott tényleges gazdasági előnyt.

(155)

A mintában szereplő exportáló gyártók együttműködtek a vizsgálatban, és részletes információkat szolgáltattak az általuk a bankoktól kapott hitelekről. Mivel az előnyt az ezen információk és egy referencia-kamatláb közötti különbség alapján számították ki, a támogatási különbözetet úgy tekintették, hogy az a mintában szereplő exportáló gyártókra ruházott valós előnyt tükrözi. Ezért az állítást el kellett utasítani.

(156)

Az adminisztráció megkönnyítése érdekében a Bizottság felkérte a kínai kormányt, hogy továbbítson egy egyedi kérdőívet a Sinosure-nek.

(157)

Az első kitöltött kérdőívben a kínai kormány azt állította, hogy a Sinosure nem nyújtott támogatásokat az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, és úgy vélte, hogy a Sinosure-nak szánt egyedi kérdőív nem volt releváns. A kínai kormány csak a Sinosure éves jelentését nyújtotta be.

(158)

A hiánypótlásra felhívó levelet követően a kínai kormány megismételte álláspontját, mely szerint a Sinosure nem adott egyedi támogatásokat a mintában szereplő exportáló gyártóknak vagy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, azonban részleges választ nyújtott az egyedi kérdőívre. Ugyanakkor sem a kínai kormány, sem a Sinosure nem nyújtotta be a Sinosure vállalatirányítására vonatkozóan kért igazoló dokumentumokat, például az alapszabályát, és nem adta meg a mintában szereplő exportáló gyártóknak nyújtott exporthitelek teljes és helyes listáját. Továbbá nem szolgáltatott konkrét adatokat sem az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak nyújtott exporthitel-biztosításról, sem a biztosítási díjainak mértékéről, illetve az exporthitel-biztosítási üzletágának jövedelmezőségével kapcsolatos részletes számadatokról.

(159)

Ezen információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálati terület szempontjából alapvető fontosságú információkat nem kapott meg.

(160)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami tulajdonban lévő szervezetektől (akár vállalatoktól, akár köz- vagy pénzügyi intézményektől) kért információk a kínai kormány rendelkezésére állnak minden olyan szervezet esetében, amelyben a kínai kormány a fő vagy többségi részvényes. Ez a Sinosure esetében is igaz, amely egy teljes mértékben állami tulajdonban lévő szervezet. A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai kormányt, hogy lehetséges, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználnia annak vizsgálatakor, hogy megvalósult-e a vélelmezett támogatásnyújtás exporthitel-biztosítás révén, és ha igen, akkor milyen mértékben.

(161)

A Bizottság levelére adott válaszában a kínai kormány fenntartotta álláspontját, mely szerint a Sinosure nem nyújtott egyedi támogatásokat az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, és piacorientált elvek alapján végzi releváns biztosítási tevékenységét, valamint nem nyújt szakpolitikai dokumentumok kérésére kedvezményes elbánást az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak.

(162)

A kínai kormány által a Sinosure tekintetében szolgáltatott információk hiányosak voltak, emiatt nem tették lehetővé a Bizottság számára, hogy következtetéseket vonjon le az exporthitel-biztosítással kapcsolatos vizsgálat alapvető elemeiről, azaz konkrétan arról, hogy a Sinosure közjogi szerv-e, valamint hogy a mintában szereplő vállalatoknak felszámított díjak piackonformnak tekinthetők-e.

(163)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azzal érvelt, hogy minden szükséges információt benyújtott a Bizottságnak, és mivel a Sinosure nem nyújtott egyedi támogatásokat az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, a kért információk nem voltak relevánsak a jelen vizsgálat szempontjából.

(164)

A (162) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Sinosure nem szolgáltatott olyan információkat a Bizottságnak, amelyek lehetővé tették volna a kínai kormány azon állítása valóságtartalmának megállapítását, hogy a Sinosure nem közjogi szervezet, valamint annak felmérését, hogy a Sinosure által felszámított díjak piackonformnak tekinthetők-e. A Bizottság szükségesnek ítélte ezt az információt annak megállapításához, hogy a Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosítás kiegyenlíthető támogatást hozott-e létre, amely előnyt ruházott a mintában szereplő exportáló gyártókra.

(165)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy részben a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia az exporthitel-biztosításra vonatkozó ténymegállapításainál.

(166)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság hiányos információkat kapott a kínai kormánytól a Sinosure-ra vonatkozóan, ennek következtében pedig az exporthitel-biztosítással kapcsolatos vizsgálat fontos részeiben nem tudott következtetéseket levonni. Ennek eredményeképpen a mintában szereplő egyes exportáló gyártókra vonatkozóan kiszámított támogatási mérték nagy valószínűséggel alulreprezentálhatja az exporthitel-biztosítás által az exportáló gyártókra ruházott előnyt. A panaszos úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak az egyik exportáló gyártó esetében megállapított legmagasabb rátát kellene automatikusan alkalmaznia a másik exportáló gyártóra is.

(167)

A mintában szereplő exportáló gyártók együttműködtek a vizsgálatban, és részletes információkat szolgáltattak az általuk a Sinosure-től kapott exporthitel-biztosításokról. Mivel az előnyt az ezen információk és egy megfelelő külső referenciaérték közötti különbség alapján számították ki, a támogatási összeget úgy tekintették, hogy az a mintában szereplő exportáló gyártókra ruházott tényleges előnyt tükrözi. Ezért az állítást el kellett utasítani.

(168)

A Bizottság felkérte a kínai kormányt, hogy továbbítson egy egyedi kérdőívet az optikai szálakból álló kábelek előállításához használt alapanyagok tíz legnagyobb gyártójának és forgalmazójának, valamint a szóban forgó anyagok bármely más beszállítójának, amely inputot szolgáltatott a mintában szereplő vállalatoknak. A kitöltött kérdőívben a kínai kormány azt állította, hogy nem gyakorol olyan irányítást az alapanyagok beszállítói felett, amelynek értelmében előírhatná a számukra, hogy nyújtsák be a kérdőívben kért bizalmas információkat, és hogy indokolatlan teher lenne a kínai kormány számára a mintában szereplő vállalatok rendkívül nagy számú alapanyag-beszállítójával együttműködni. A Bizottság a nyilvánosan elérhető adatok alapján azonban megállapította, hogy a fő germániumgyártók a 3.8.2. pontban foglaltaknak megfelelően (részben) állami tulajdonúak. A kínai kormánynak tehát lett volna módja arra, hogy megadja a kért információkat.

(169)

A Bizottság kérésére a kínai kormány benyújtotta a Yunnan tartomány kormánya által kiadott, a germániumágazatot érintő kormányzati terveket és közleményeket. A kínai kormány ennek ellenére nem működött együtt a Bizottság arra vonatkozó kérésével, hogy továbbítsa a kérdőívet az inputok beszállítóinak annak érdekében, hogy a Bizottság részletesebb információkat kaphasson a szóban forgó alapanyagokat gyártó és szállító vállalatok tulajdonosi szerkezetéről. Ezért a kínai kormánynak az optikai szálakból álló kábelek gyártásához használt alapanyagokkal kapcsolatos részleges együttműködése miatt a Bizottság nem kapta meg az alapanyagok beszállítóira vonatkozó szükséges információkat.

(170)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság jogszerűtlenül használta az alapanyaggyártókkal és -forgalmazókkal kapcsolatban rendelkezésére álló tényeket, és azzal érvelt, hogy észszerűtlen elvárni a kínai kormánytól, hogy a számtalan alapanyaggyártó mindegyikével egyeztessen.

(171)

A Bizottság a kínai kormánynak címzett, hiánypótlásra felhívó levelében a 3.8.2. szakaszban kifejtett okok miatt kivételesen csak további kérdéseket tett fel az egyik fő alapanyaggal, a germániummal kapcsolatban. A kínai kormány azonban nem nyújtotta be teljeskörűen az erre az alapanyagra vonatkozó szükséges információkat.

(172)

Ez a hiányzó információ főként két szempontot érintett: egyrészt az alapanyagok nem együttműködő gyártóinak tulajdonosi és irányítási struktúrájára vonatkozó információkat. Ezen információk hiányában a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy ezek a gyártók közjogi szervek-e, vagy sem. Másrészt az alapanyagok nem együttműködő gyártóinak vállalatspecifikus információit, például a mintában szereplő vállalatoknak biztosított inputok árképzésével kapcsolatos információkat. Ezek az információk az alaprendelet 28. cikke értelmében szükségesek annak meghatározásához, hogy a mintában szereplő vállalatoknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítottak-e hozzájárulásokat. Ezenkívül az ilyen információkat csak a gyártók szolgáltathatják, ezért nem nyújthatók be a mintában szereplő vállalatok kérdőívre adott válaszai révén.

(173)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében részben a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia az alapanyagoknak a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítására vonatkozó ténymegállapításainál.

(174)

A panaszban, az eljárás megindításáról szóló értesítésben és a Bizottság által összeállított kérdőívre adott válaszokban szereplő információk alapján a vélelmezett támogatásnyújtás vizsgálata a kínai kormány következő támogatásaira terjedt ki:

(175)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatcsoportok számos különböző támogatási programban – például technológiával, innovációval és fejlesztéssel kapcsolatos támogatásokban, eszközökhöz kapcsolódó támogatásokban, hitelekre vonatkozó kamatkedvezményekben, exportot elősegítő támogatásokban, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő támogatásokban, valamint a Covid19-világjárvány gazdasági hatásaival kapcsolatos speciális támogatásokban – részesültek. A technológiához, az innovációhoz és a fejlesztéshez kapcsolódó támogatások a mintában szereplő vállalatok által bejelentett támogatások jelentős részét tették ki. A Bizottság ezért két kategóriára osztotta fel a támogatásokat: i. a technológiához, innovációhoz és fejlesztéshez kapcsolódó támogatások, valamint ii. egyéb támogatások kategóriájára.

(176)

A mintában szereplő mindkét csoport részesült kutatással-fejlesztéssel (K+F), iparosítással, technológiai korszerűsítéssel és innovációval kapcsolatos támogatásokban a vizsgálati időszak során.

—

A technológiai innovációról szóló tizenharmadik ötéves terv

—

Értesítés az opto- és mikroelektronikai eszközökkel és integrációval kapcsolatos kulcsfontosságú speciális projektek 2018. évi projektjeinek létrehozásáról, Tudományos és Technológiai Minisztérium, Guo Ke Gao Fa Ji Zi (2019) 49. sz.

—

Értesítés a 2019. évi nemzeti kulcsfontosságú K+F-program a széles sávú kommunikáció és az új hálózat létrehozását célzó kulcsfontosságú speciális projektjeinek kiadásáról, Tudományos és Technológiai Minisztérium, Guo Ke Gao Fa Ji Zi (2020) 6. sz.

—

Iparági támogatási alapok és speciális K+F- és iparosítási alapok, Dong Ban Fa (2018) 62. sz.

—

A Nemzeti csúcstechnológiai kutatási-fejlesztési program (863) kezelési intézkedései

—

Konvergens optikai átviteli berendezések fejlesztése és iparosítása – 13 Hubei Tudomány és technológiafejlesztés (2014) 10. sz. értesítés A tartomány tudományügyi és technológiai hivatal értesítése a 2014. évi Hubei tartományi tudományos és technológiai tervvel kapcsolatos projektek kiadásáról (első tétel)

—

A kettős innovációs szolgáltatási platformra előirányzott projektalapok

—

Értesítés az első tartományi ágazati és információs ipari átalakítási és korszerűsítési speciális alapra vonatkozó mutatók 2019. évi kiadásáról

—

A Közbiztonsági Minisztérium 3. számú Kutatóintézete, Projektkutatási Előirányzat, közvetlen finanszírozás

—

A technológiai megújításra szolgáló speciális alapok, az egyes ágazatok újjáélesztésére szolgáló speciális alapok, a technikai átalakításra szolgáló speciális alapok, valamint az iparfejlesztésre szolgáló speciális alapok elkülönítéséről szóló közlemények

—

A Wuhan város piacfelügyeleti hatósága által a nagy értékű termelési projektekre elkülönített helyi programok

—

A Nanjing Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezet irányítóbizottságának 2018. évi 149. sz. dokumentuma

(177)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok által kapott technológiai korszerűsítéshez, megújításhoz, átalakításhoz kapcsolódó támogatások nagy része kifejezetten a kutatáshoz és a fejlesztéshez kapcsolódott. Kevés támogatás kapcsolódott a vállalatok vagy a gyártási folyamatuk átalakításához és innovációjához, és ezáltal közvetve a kutatáshoz és fejlesztéshez.

(178)

A mintában szereplő egyik csoport egy exportáló gyártója 113 támogatásról számolt be a vizsgálati időszak során, melyeknek – érték alapján – több mint 80 %-a K+F-projektekhez kapcsolódott. A csoport másik exportáló gyártója esetében a K+F-támogatások értéke a vizsgálati időszakra bejelentett támogatások teljes értékének több mint 70 %-át tette ki.

(179)

E vállalatcsoportot tekintve a Bizottság megállapította továbbá, hogy a kínai kormány a csoport különböző szintjein biztosított a K+F-iparosítást célzó támogatásokat. A kínai kormány speciális támogatásokat ítélt oda az anyavállalatoknak – melyek egyikét közvetlenül az állami tulajdonú, az eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottság („SASAC”) felügyeli –, amelyeket ezután azok K+F-projektek finanszírozása céljából átcsoportosítottak a leányvállalataiknak, beleértve az egyik exportáló gyártót is.

(180)

A csoport egyik exportáló gyártója anyavállalatától az anyavállalatoknak nyújtott, megbízotti K+F-szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások keretében részesült bizonyos pénzösszegben. A támogatásokat a kínai kormány az anyavállalatoknak ítélte oda. A távoli ellenőrzés során azonban a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány által odaítélt támogatásokat végül K+F-szolgáltatásokért fizetendő díjak formájában kifizették az exportáló gyártónak. Mi több, a megállapodás rendelkezései előírták, hogy a K+F-eredmények – az ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódó valamennyi szellemi tulajdonhoz fűződő jogot is beleértve – mindkét felet megilletik, és az alkalmazás joga a K+F-projektet végrehajtó vállalatot, vagyis az exportáló gyártót illeti meg. A Bizottság megállapította, hogy a kérdéses K+F-szolgáltatások az érintett termékre is kiterjedtek. Ezért ennek alapján a Bizottság a K+F-díjak formájában biztosított összeget teljes mértékben a kínai kormány által az exportáló gyártóknak odaítélt támogatásnak tekintette. A csoporttal kapcsolatban álló beszállítók szintén jelentős támogatásokat kaptak K+F-projektek végrehajtására.

(181)

Az ebben mintában szereplő csoport vállalatainak nagy része a Wuhan East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezetben található, és azért részesült K+F-támogatásokban, mert ebben az övezetben található. Ezt a csúcstechnológiai övezetet gyakran nevezik „Optika-völgynek” (43), mivel fő tevékenysége az optoelektronikai eszközök (többek között az optikai szálakból álló kábelek) gyártása. A (123)–(125) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Wuhan East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet az optikai szálakból álló kábelek fő termelési bázisaként szolgált, és az övezetben működő gyártók különféle ösztönzőkben és állami támogatásban, többek között vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban is részesültek (44).

(182)

A mintában szereplő második csoport vonatkozásában a Bizottság megállapította, hogy a kutatást és fejlesztést elősegítő, illetve átalakítási vagy innovációs célokat szolgáló támogatások értéke az egyik exportáló vállalat esetében a vizsgálati időszak során kapott támogatások 90 %-át, a másik exportáló gyártó esetében pedig a vizsgálati időszak során kapott támogatások 40 %-át teszi ki.

(183)

A (81)–(126) preambulumbekezdésben bemutatott tervek és programok végrehajtása konkrét pénzbeli kifizetéseket eredményezett. Azon eszközök között, amelyekkel a kínai kormány az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat fejlődését irányítja, közvetlen állami támogatások is megtalálhatók. Az FTT exportáló gyártó nyilvánosan elérhető 2019. évi éves jelentése megerősíti, hogy a vállalatnak 2019 végén 393,8 millió jüan összegű halasztott bevétel állt rendelkezésére kormányzati támogatások formájában, és 45,8 millió jüan összegű kormányzati támogatás „egyéb bevételként” (45). A ZTT exportáló gyártó nyilvánosan elérhető 2019. évi éves jelentése megerősíti, hogy a vállalatnak 2019 végén 150,3 millió jüan összegű halasztott bevétel állt rendelkezésére kormányzati támogatások formájában, továbbá 361,1 millió jüan összegű kormányzati támogatásban részesült napi tevékenységeihez kapcsolódóan (46).

(184)

A támogatási programok, amelyekben a mintában szereplő vállalatcsoport részesült, nagymértékben hasonló kialakításúak. A céltól függően kritériumok kerülnek meghatározásra, amelyek teljesülése esetén a vállalatok pályázhatnak, és pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

(185)

A mintában szereplő vállalatoknak nyújtott támogatások egy része a „Nemzeti csúcstechnológiai kutatási-fejlesztési programon” az úgynevezett „863. kezelési intézkedéseken” alapul. Ezek a kezelési intézkedések ismételten szemléltetik a kínai állami tervezésnek a (79) preambulumbekezdés szerinti működését. A 2. cikk kimondja, hogy „a nemzeti csúcstechnológiai kutatási-fejlesztési terv (863) egy világos nemzeti célkitűzésekkel rendelkező tudományos és technológiai program, amelyet központilag elkülönített pénzügyi források támogatnak”. Ugyanezen dokumentum 29. cikke meghatározza a támogatható projektek jóváhagyási eljárását. Ez a fent bemutatott mechanizmust tükrözi: a pályázat benyújtása, elfogadása és értékelése után egy szakértői csoport előterjeszti a projektre vonatkozó javaslatokat és a projektfinanszírozásra vonatkozó becslést, végül pedig egy közös hivatal jóváhagyja és aláírja a támogatást.

(186)

Vannak további jogi rendelkezések is, amelyek olyan támogatási programok alapját képezik, amelyekben az optikai szálakból álló kábelek gyártói részt vesznek.

(187)

E jogi dokumentumok egyike az „Értesítés az opto- és mikroelektronikai eszközökkel és integrációval kapcsolatos kulcsfontosságú speciális projektek 2018. évi projektjeinek létrehozásáról”. Ez az értesítés kifejti, hogy a projektek végrehajtásának koordinálása és nyomon követése a projektek úgynevezett vezető egységeinek, vagyis az adott programban részesülő, a többi kedvezményezettet felügyelő kiválasztott vállalatok felelőssége.

(188)

A program keretében odaítélt támogatások konkrét tartalma az értesítés mellékleteiben található. A vizsgálati időszak során végrehajtott egyik program tartalma például „25G/100G hibrid fotonikus integrált chip és modul passzív optikai hálózathoz (PON)”, értéke pedig 50,54 millió jüan. Az egyik exportáló gyártó e program keretében részesült támogatásban. A „Projektcélokból”, melyekben szerepel többek között a „passzív optikai hálózat (PON) nagy teljesítményű 25G lézerchip-technológiája” célkitűzés is, világosan kiderül, hogy a kínai kormány a K+F ösztönzésére törekszik ezzel a támogatással. A passzív optikai hálózat egy száloptikás távközlési technológia, mellyel széles sávú hálózati hozzáférés biztosítható a végfelhasználóknak.

(189)

Ugyanezen jogi dokumentum alapján egy „optikai hozzáférést biztosító 25G/50G/100G PON szilíciumalapú optoelektronikai chippel és alrendszerrel kapcsolatos projekt” elnevezésű, 64,17 millió jüan teljes finanszírozási értékű projekt is jóváhagyást kapott. A támogatás célkitűzése nem hagy kétséget afelől, hogy a támogatásoknak az optikai modulátorok, az optikai érzékelők, a fotodetektorok és a szilíciumalapú többcsatornás 100 Gb/s PON-technológia kutatását kell segítenie, ezek pedig mind az optikai szálas hálózatokban használatosak.

(190)

Az értesítés által meghatározott másik projekt neve „Optikai emissziós és integrált vezérlésű chiptechnológiai projekt a koherens optikai kommunikációs rendszerben”, finanszírozása 41,77 millió jüan, és várhatóan a 2019. augusztus és 2022. július közötti időszakban kerül végrehajtásra. A lézereket, lézerchipeket és modulátorokat érintő kutatási célkitűzések meghatározásával ez a támogatás általánosságban az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó ágazat gyártóit, és konkrétabban az optikai szálakból álló kábelek gyártóit segíti. A mintában szereplő egyik exportáló gyártó e program kedvezményezettjei közé tartozik.

(191)

Egy, az internetes ágazatot, és különösen az optikai szálakból álló kábelek gyártóit segítő további támogatási program alapja az „Értesítés a 2019. évi nemzeti kulcsfontosságú K+F-program a széles sávú kommunikáció és az új hálózat létrehozását célzó kulcsfontosságú speciális projektjeinek kiadásáról”. Ezen értesítés alapján jóváhagyást kapott egy „alacsony energiafogyasztású, magasfokú integrációjú és nagy teljesítményű 100G optikai átviteli rendszerre vonatkozó kutatás és alkalmazási bemutató” elnevezésű projekt, amelyre 95,47 millió jüan összegű finanszírozást különítettek el. A projektcélok leírásában szerepel, hogy ennek a támogatásnak elő kell segítenie a 100G nagy sebességű optikai átviteli technológiához szükséges készülékek külföldi kínálatától való függetlenedést, és ehhez nagy sebességű optoelektronikai készülékeket és modulokat, valamint független chippel felszerelt eszközökön alapuló 100G optikai átviteli platform berendezéseket kell kutatnia és megvalósítania. A mintában szereplő egyik exportáló gyártó 8 360 000 jüan értékű K+F-támogatást kapott e program keretében.

(192)

A technológiához, az innovációhoz és a fejlesztéshez kapcsolódó támogatások – a (184)–(191) preambulumbekezdésben ismertetett, a K+F-projektekhez kapcsolódó támogatásokat is beleértve – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az érintett termék gyártói szempontjából olyan támogatásnak minősülnek, amely a kínai kormánytól származó, támogatás formáját öltő transzfer formájában valósult meg. A (183) preambulumbekezdésben említettek szerint a legtöbb ilyen pénzösszeg kormányzati támogatásként szerepel a mintában szereplő exportáló gyártók könyvelésében.

(193)

Ezek a támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatásokra csak a rendszeresen közzétett iránymutatásokban, közigazgatási intézkedésekben és katalógusokban felsorolt, a kulcsfontosságú területek vagy technológiák terén működő vállalatok jogosultak, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat pedig a jogosult szektorok között van.

(194)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány és a Connect Com azt állította, hogy a K+F-támogatások egyike sem irányul az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra, és hogy a Wuhan East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet nem nyújt támogatást az optikai szálakból álló kábeleket gyártó vállalatoknak, mivel az ebből az övezetből eredő bármilyen állítólagos támogatás az optikai szálakból álló kábelek upstream vagy downstream ágazatához kapcsolódik. A kínai kormány előadta továbbá, hogy a Bizottság nem igazolta, hogy a szóban forgó támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében véve egyediek, és nem teljesítette a vizsgálóbizottság által az „EK – Légi járművek” ügyben meghatározott követelményt, amely szerint az egyedi jelleg megállapításához az állítólagos támogatás kifejezett korlátozása szükséges, és a korlátozásnak „pontosan meg kell fogalmaznia, hogy az említettekre vonatkozik, és nem engedhet teret semmilyen hallgatólagos következtetésnek vagy sugalmazásnak”. A kínai kormány továbbá azt állította, hogy a Bizottság azon következtetése, amely szerint ezek a támogatások kifejezetten az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra korlátozódnak, nyilvánvalóan téves volt, és a Fellebbezési Testület „Egyesült Államok – Nagy polgári légi járművek” ügyben készített jelentésére hivatkozott, amely szerint annak vizsgálata, hogy egy támogatás kifejezetten korlátozott-e, nemcsak arra fókuszál, „hogy a panaszban beazonosított konkrét kedvezményezettek részesültek-e a támogatásban, hanem valamennyi, az adott támogatásra jogosult vállalatra vagy gazdasági ágazatra összpontosít”.

(195)

A Bizottság a (193) preambulumbekezdésben már igazolta a támogatások egyedi jellegét. Valóban csak azok a vállalatok jogosultak a támogatásra, amelyek az iránymutatásokban, közigazgatási intézkedésekben és katalógusokban felsorolt, kulcsfontosságú területeken vagy technológiák terén folytatnak tevékenységet. Továbbá az együttműködő exportáló gyártók benyújtották a támogatással kapcsolatos dokumentumokat, például a jogi dokumentumokat és támogatási értesítéseket, amelyek azt igazolták, hogy a támogatásokat bizonyos meghatározott iparágakba vagy ágazatokba tartozó és/vagy az állam által ösztönzött konkrét ipari projektekben részt vevő vállalatoknak nyújtották. Ezért a Bizottság megismételte azt a következtetését, hogy ezek a támogatások csak bizonyos vállalkozások és/vagy gazdasági szereplők egyértelműen meghatározott csoportja számára elérhetőek, amely csoport egyértelműen jóval szűkebb és pontosabban meghatározott, mint amiről az „EK – Légi járművek” vita esetében szó volt. A Bizottság azt is megállapította, hogy e támogatások jogosultsági feltételei nem voltak egyértelműek és objektívek, és nem érvényesültek automatikusan; következésképpen nem felelnek meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az egyediség kizárására vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(196)

A Bizottság nem értett egyet a kínai kormány állításával, hogy a Wuhan East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet nem nyújtott támogatást az optikai szálakból álló kábeleket gyártó vállalatoknak, és hogy az ebből az övezetből eredő bármilyen állítólagos támogatás az optikai szálakból álló kábelek upstream vagy downstream ágazatához kapcsolódik. Egyrészt a Bizottság megállapította, hogy az exportáló gyártók egyike részesült a Wuhan East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Övezet egyik hatósága által az anyavállalatának odaítélt K+F-forrásokban. Másrészt, még ha igaz is lenne a kínai kormány állítása, mely szerint az ebből az övezetből eredő bármilyen állítólagos támogatás az optikai szálakból álló kábelek upstream vagy downstream ágazatához kapcsolódik, ez sem igazolná, hogy az optikai szálakból álló kábelek velük kapcsolatban álló gyártói nem részesültek ezekből a támogatásokból. A Bizottság valamennyi, az exportáló gyártóknak alapanyagot szállító, velük kapcsolatban álló vállalatot megvizsgálta, és az általuk kapott támogatások (többek között vissza nem térítendő támogatások) egy részét az érintett termékhez rendelte. A Bizottság ezért megalapozatlannak tekintette ezt az állítást.

(197)

A vizsgálati időszak során nyújtott gazdasági előny megállapításához a Bizottság a vizsgálati időszak során kapott támogatásokat, valamint azokat a vizsgálati időszak előtt kapott támogatásokat vette figyelembe, amelyekre vonatkozóan az értékcsökkenési időszak kiterjedt a vizsgálati időszakra. A nem értékcsökkentett támogatások esetében a vizsgálati időszak során kapott összeget tekintette a gazdasági előnynek. A projektekhez kapcsolódó és az eszközökhöz kapcsolódó támogatásokat illetően a teljes támogatási összegnek a vizsgálati időszak során értékcsökkentett részét tekintette a gazdasági előnynek.

(198)

A (180) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a K+F-szolgáltatások ellentételezéseként kapott támogatások tekintetében a Bizottság a vizsgálati időszak során K+F-díjként kapott összegeket vette alapul, és az érintett termék forgalmának az exportáló gyártó teljes árbevételén belüli aránya alapján az érintett termékhez társította őket.

(199)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Connect Com felkérte a Bizottságot arra, hogy tegye közzé az egyedileg az optikai szálakból álló kábelek gyártására odaítélt és az érintett termék előállítására az együttműködő exportáló gyártók számára elkülönített támogatások mértékét, és azt állította, hogy nem tudta eredményesen gyakorolni a védelemhez való jogát.

(200)

A Bizottság nem közölhette ezeket az információkat, mivel azok érzékeny üzleti információknak minősültek. A vállalat továbbá nem nyújtott magyarázatot arra, miért létfontosságú jogainak védelméhez ezen összegek ismerete. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(201)

A Bizottság megfontolta, hogy a támogatási összeg számítására vonatkozó bizottsági iránymutatás (47) F. a) pontjával összhangban vegyen-e figyelembe kiegészítő éves kereskedelmi kamatlábat. Ez azonban több különböző komplex hipotetikus tényező vizsgálatát igényelte volna, amelyekre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre pontos információk. Ezért a Bizottság megfelelőbbnek ítélte, hogy – a korábbi esetekben (48) alkalmazott számítási módszert követve – az összegeket a kutatási-fejlesztési projektek és eszközök értékcsökkenési rátái alapján rendelje hozzá a vizsgálati időszakhoz.

(202)

A (175) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő két vállalatcsoport is részesült egyéb támogatásokban, például eszközökhöz kapcsolódó támogatásokban, hitelekkel kapcsolatos kamatkedvezményekben, kivitelt elősegítő támogatásokban, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó támogatásokban.

(203)

A szóban forgó támogatásokat országos, tartományi, városi, megyei vagy körzeti kormányzati hatóságok nyújtották a vállalatok részére, és mindegyik egyedinek bizonyult a mintában szereplő vállalatok vagy a földrajzi elhelyezkedés, illetőleg a gazdasági ágazat típusa szempontjából. A támogatások odaítélésének jogalapjával kapcsolatos információkat nem mindegyik, a mintában szereplő vállalat tette közzé. Ugyanakkor a Bizottság egyes vállalatoktól megkapta a kormányzati hatóság által a támogatás odaítélésére vonatkozóan kiadott dokumentumok – az úgynevezett „értesítések” – másolatát.

(204)

Ilyen támogatások például az eszközökhöz kapcsolódó támogatások, a szabadalmi alapok, a tudományos és technológiai alapok és díjak, az üzleti fejlesztési alapok, az exportösztönző alapok, az ipari minőségjavításra és hatékonyságnövelésre nyújtott támogatások, a települési kereskedelemtámogatási alapok, a külgazdasági és kereskedelemfejlesztési alapok és a termelésbiztonsági díjak.

(205)

Tekintettel a Bizottság által a mintában szereplő vállalatcsoportok könyvelésében talált támogatások hatalmas számára, e rendelet csak a főbb ténymegállapításokat foglalja össze. Eredetileg a mintában szereplő két csoport szolgált bizonyítékokkal több támogatás fennállásáról és arról, hogy a kínai kormány különböző szintjei révén támogatásokban részesülnek. Az ilyen támogatásokról az egyedi tájékoztatóik szolgáltak részletesebb ténymegállapításokkal az egyes vállalatok számára.

(206)

Ezek az egyéb támogatások az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősülnek, mert a kínai kormány vissza nem térítendő támogatás formájában forrásokat adott át a mintában szereplő vállalatcsoportoknak, és ezzel gazdasági előnyhöz juttatta őket.

(207)

A mintában szereplő vállalatcsoportok információkat szolgáltattak a támogatások összegét, valamint az egyes támogatásokat odaítélő és kifizető hatóságokat illetően. Az érintett vállatok ezt a bevételt többnyire a „támogatási bevétel” soron könyvelték le a nyilvántartásaikban, és ezeket a nyilvántartásokat elkülönített könyvvizsgálatnak vetették alá. Az ezekre a támogatásokra vonatkozó információkat a Bizottság arra utaló egyértelmű bizonyítéknak tekintette, hogy gazdasági előny átruházása valósult meg.

(208)

Ezek a támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedinek is minősülnek, mivel az exportáló gyártók által benyújtott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy bizonyos vállalatokra, bizonyos ágazatokra, például az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra, vagy konkrét régiók konkrét projektjeire korlátozódnak. Ezenkívül a támogatások egy részének nyújtása a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítmény szerint történt.

(209)

Ezek a támogatások továbbá nem felelnek meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a nem egyedi jelleggel kapcsolatos követelményeknek, mert a jogosultság megszerzésének feltételei és a jogosultság tényleges megadása érdekében alkalmazott kiválasztási kritériumok nem átláthatóak, nem objektívek és nem érvényesülnek automatikusan.

(210)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azzal érvelt, hogy ha egy állítólagos támogatást egy helyi és/vagy regionális szerv nyújtja, az nem tekinthető regionálisan egyedi támogatásnak. A kínai kormány rámutatott arra, hogy az SCM megállapodás 2.2. cikke értelmében a regionális támogatás nem tekinthető egyedinek, mivel azt maga a régió (azaz regionális vagy helyi kormányzati szerv) nyújtja (49), és a Bizottságnak bizonyítania kellett volna, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés kizárólag a földrajzi hely szerint korlátozott (50).

(211)

E tekintetben a Bizottság rámutatott, hogy a (208) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a technológiához, az innovációhoz és a fejlesztéshez kapcsolódó támogatások kivételével a támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 4. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében vett egyedi támogatásoknak minősülnek. Úgy tűnt, e támogatások többsége bizonyos, meghatározott gazdasági ágazatokban – például az optikai szálakból álló kábelekkel foglakozó gazdasági ágazatban – tevékenységet folytató vállalatokra korlátozódott. Látszólag csak bizonyos támogatások kapcsolódtak konkrét régiókon belüli konkrét projektekhez. Az, hogy ezeket a támogatásokat nemzeti, tartományi, városi, megyei vagy körzeti kormányzati hatóságok ítélték oda, nem jelenti azt, hogy a támogatások jogalapja nem nemzeti szintű, és a támogatások nem konkrét régiók konkrét projektjeit érintették. A kínai kormány nem szolgáltatott semmilyen konkrét bizonyítékot arra, hogy ezek a támogatások nem egyediek (például hogy a támogatást nyújtó hatóságként eljáró helyi szervezet hatáskörébe tartozó valamennyi vállalat részesült a támogatásokban). Következésképpen a Bizottság megismételte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt a következtetést vonta le, hogy ezek a támogatások nem felelnek meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az egyediség kizárására vonatkozóan meghatározott követelményeknek, és az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 4. cikkének (3) bekezdése, valamint 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében véve egyedinek minősülnek. A Bizottság ezért elutasította a kínai kormány állítását.

(212)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Connect Com azt állította, hogy egy támogatás csak akkor egyedi, ha az kifejezetten az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra vonatkozik, akkor pedig nem, ha több ágazatot is érint, mint például az optikai szálakból álló kábelek gyártása, ahogy azt a Bizottság a (208) preambulumbekezdésben állította.

(213)

Erre vonatkozóan a Bizottság tisztázta, hogy az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „annak megállapításához, hogy a támogatás egyedinek minősül-e az azt nyújtó hatóság illetékességébe tartozó vállalkozás vagy gazdasági ágazat, illetve vállalkozáscsoport vagy gazdasági ágazatok csoportja vonatkozásában (a továbbiakban: bizonyos vállalkozások), a következő alapelveket kell figyelembe venni […]”. E rendelkezés szövegéből az következik, hogy az egyedi jelleg „vállalatcsoportokra vagy ágazatokra” is vonatkozhat. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(214)

A Connect Com azt állította továbbá, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját, amelynek értelmében nem áll fenn egyedi jelleg, amennyiben a támogatást nyújtó hatóság a jogosultság megszerzése és a nyújtható támogatás összege vonatkozásában objektív kritériumokat vagy feltételeket ír elő.

(215)

E tekintetben a Bizottság kifejtette, hogy a (195) és a (209) preambulumbekezdésben említettek szerint ezek a támogatások nem felelnek meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a nem egyedi jelleggel kapcsolatos követelményeknek, mert a jogosultság megszerzésének feltételei és a jogosultság tényleges megadása érdekében alkalmazott kiválasztási kritériumok nem átláthatóak, nem objektívek és nem érvényesülnek automatikusan. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(216)

A Bizottság a (197) preambulumbekezdésben ismertetett módszerrel számította ki az előnyt.

(217)

Az összes támogatás vonatkozásában a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a vizsgálati időszakra megállapított támogatási mértékek a következőképpen alakultak:

Vissza nem térítendő támogatások

(218)

A mintában szereplő két exportáló gyártói csoport által benyújtott információk tanúsága szerint e vállalatcsoportok számára 32 kínai székhelyű pénzügyi intézmény nyújtott finanszírozást. E 32 pénzügyi intézmény közül 25 volt állami tulajdonban. A fennmaradó pénzügyi intézmények vagy magántulajdonban voltak, vagy a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy állami tulajdonban vagy magántulajdonban lévő intézmények-e. Mindazonáltal mindössze egyetlen állami tulajdonú bank töltötte ki az egyedi kérdőívet, a kínai kormánynak küldött kérés ellenére, amely minden olyan pénzügyi intézményre kiterjedt, amely a mintában szereplő vállalatoknak hiteleket nyújtott.

(219)

A Bizottság ellenőrizte, hogy az állami tulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke és 2. cikkének b) pontja szerinti közjogi szervként jártak-e el. Az alaprendeletet az Uniónak a WTO-megállapodásokból eredő kötelezettségeivel összhangban értelmezve az, hogy egy adott, állami tulajdonban lévő vállalkozás közjogi szervnek minősül-e, a következőképpen határozható meg (51): „Az a kérdés, hogy a szervezetet felruházták-e hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, nem pedig az, hogy erre milyen módon kerül sor. A szűk értelemben vett kormányzat változatos eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy hatáskörrel ruházzon fel szervezeteket. Ebből következően különböző típusú bizonyítékok lehetnek fontosak annak bizonyítása szempontjából, hogy egy adott szervezetet felruháztak-e ilyen jellegű hatáskörrel. Amennyiben a bizonyítékok amellett szólnak, hogy egy adott szervezet ténylegesen ellát kormányzati feladatokat, akkor ez egyúttal arra is bizonyítékul szolgálhat, hogy rendelkezik kormányzati hatáskörökkel, vagy hogy átruháztak rá kormányzati hatásköröket, különösen abban az esetben, ha e bizonyítékok tartós és rendszeres gyakorlatról tanúskodnak. Ebből adódóan – meglátásunk szerint – annak bizonyítéka, hogy egy kormány érdemi ellenőrzést gyakorol egy szervezet és annak tevékenysége felett, adott körülmények között azt is bizonyíthatja, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskörrel rendelkezik, és e hatáskört a kormányzati feladatok ellátása keretében gyakorolja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a jogi eszközökkel történő kifejezett felhatalmazáson kívüli, a szervezet és a szűk értelemben vett kormány közötti, pusztán formális kapcsolatok feltehetően nem jelentenek kellő alapot ahhoz, hogy megállapítható legyen a kormányzati hatáskörrel való rendelkezés tényállása. Így például önmagában az, hogy a kormányzat egy adott szervezet többségi részvényese, még nem bizonyítja a kormányzat érdemi ellenőrzését a szóban forgó szervezet tevékenysége felett, még kevésbé pedig azt, hogy a kormány ez utóbbit kormányzati hatáskörrel ruházta fel. Bizonyos esetekben azonban, amikor a bizonyítékok azt jelzik, hogy a kormányzati ellenőrzés formális jelei többféleképpen is jelentkeznek, és rendelkezésre állnak arra utaló bizonyítékok is, hogy ezt az ellenőrzést érdemi módon gyakorolják, akkor e bizonyítékok arra engedhetnek következtetni, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskört gyakorol.”.

(220)

A Bizottság adatokat gyűjtött az állami tulajdonrészekről, valamint az állami tulajdonú bankok feletti kormányzati ellenőrzés formális jeleiről. Ezen túlmenően azt is elemezte, hogy a kormányzat érdemi módon gyakorolta-e az ellenőrzést. E célból a Bizottságnak részben a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia, mivel a kínai kormány és az állami tulajdonú bankok megtagadták, hogy a kedvezményes hitelnyújtáshoz vezető döntéshozatali eljárásra vonatkozóan bizonyítékot szolgáltassanak, ahogy azt a (136)–(153) preambulumbekezdés bemutatja.

(221)

A Bizottság a szóban forgó elemzés elvégzéséhez első lépésként annak az állami tulajdonú banknak az adatait vizsgálta meg, amely kitöltötte az egyedi kérdőívet.

(222)

Mindössze egyetlen állami tulajdonú bank, az EXIM adott választ a kérdőívre.

(223)

A kérdőívekre adott válaszokban szereplő információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány e pénzügyi intézményben 50 %-ot meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik.

(224)

Az együttműködő állami tulajdonú bank felett gyakorolt kormányzati ellenőrzés formális jelei kapcsán a Bizottság e bankot „főbb állami tulajdonú pénzügyi intézménynek” minősítette. A „Főbb állami tulajdonú pénzügyi intézmények felügyelőbizottságáról szóló ideiglenes rendeletek” (52) című értesítésben foglaltak szerint: „Az e rendeletekben szereplő főbb állami tulajdonú pénzügyi intézmények olyan állami tulajdonban lévő fejlesztési bankok, kereskedelmi bankok, pénzügyieszköz-kezelők, értékpapírcégek, biztosítók stb. (a továbbiakban: állami tulajdonú pénzügyi intézmények), amelyek felügyelőbizottságát az Államtanács jelöli ki”.

(225)

A főbb állami tulajdonú pénzügyi intézmények esetében a felügyelőbizottságot a „Főbb állami tulajdonú pénzügyi intézmények felügyelőbizottságáról szóló ideiglenes rendeletek” alapján nevezik ki. A Bizottság az ideiglenes rendeletek 3. és 5. cikke alapján megállapította, hogy a felügyelőbizottság tagjait az Államtanács jelöli ki, amelynek e tagok beszámolási kötelezettséggel tartoznak, ez alapján pedig megállapítható, hogy az állam intézményes ellenőrzést gyakorol az együttműködő, állami tulajdonú bank üzleti tevékenysége felett.

(226)

Ezen az általános érvényű jelnek tekinthető tényezőn túlmenően a Bizottság a következőket állapította meg az EXIM kapcsán. Az EXIM létrehozását és működését a Kínai Export-Import Bank létrehozásáról szóló államtanácsi közlemény, valamint az EXIM alapszabálya szabályozza. Alapszabálya szerint az EXIM vezetőségét közvetlenül az állam nevezi ki. A felügyelőtanácsot az Államtanács nevezi ki a „Főbb állami tulajdonú pénzügyi intézmények felügyelőbizottságáról szóló ideiglenes rendeletek” című rendelettel, valamint más törvényekkel és rendeletekkel összhangban, és az Államtanácsnak tartozik beszámolással.

(227)

Az alapszabály azt is megemlíti, hogy az EXIM pártbizottsága vezető és politikai kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy az EXIM végrehajtsa a párt és az állam szakpolitikáját és főbb intézkedéseit. A pártvezetés a vállalatirányítás valamennyi aspektusában szerepet vállal.

(228)

Az alapszabály kimondja továbbá, hogy az EXIM elkötelezett a külkereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztése, a határokon átnyúló beruházások, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés, valamint a nemzetközi gyártókapacitási és berendezésgyártók közötti együttműködés támogatása iránt. Üzleti tevékenységei közé tartoznak – az állam által jóváhagyott és az állam külkereskedelmi és „külföld felé nyitási” politikájával összhangban álló – rövid távú, középtávú és hosszú lejáratú hitelek, mint például exporthitelek, importhitelek, külföldi megbízásos mérnöki szolgáltatásokra nyújtott hitelek, tengerentúli beruházási hitelek, a kínai kormány külföldi segélyként nyújtott hitelei és exportvásárlói hitelei.

(229)

Továbbá a 2019. évi éves jelentésében az EXIM Bank azt állította, hogy teljeskörűen végrehajtotta a KKP Központi Bizottsága és az Államtanács által meghozott valamennyi főbb szakpolitikát és döntést.

(230)

A Bizottság azt is megállapította, hogy több állami tulajdonban lévő pénzügyi intézmény 2017-ben módosította az alapszabályát annak érdekében, hogy a bankok legmagasabb döntéshozatali szintjén erősítsék a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) szerepét (53).

(231)

Ez az új alapszabály előírja, hogy:

(232)

A Bizottság további információkat gyűjtött annak megállapításához, hogy a kínai kormány azokban az esetekben, amikor az EXIM Bank hitelt nyújtott az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, érdemi ellenőrzést gyakorolt-e a szóban forgó bank hitelezési politikája, illetve kockázatértékelése felett. E tekintetben a következő szabályozási dokumentumokat vette figyelembe:

(233)

A felsorolt szabályozási dokumentumok áttekintése alapján a Bizottság megállapította, hogy az alábbi okoknál fogva a kínai pénzügyi intézmények olyan általános jogi környezetben működnek, amelyben kötelesek pénzügyi döntéseiket a kínai kormány iparpolitikai céljaihoz igazodva meghozni.

(234)

Az EXIM Bankot az EXIM Bank létrehozásáról szóló közlemény, valamint az alapszabálya ruházza fel közpolitikai mandátummal.

(235)

Általánosságban a Kínában működő összes pénzügyi intézményre alkalmazandó banktörvény 34. cikke úgy rendelkezik, hogy „a kereskedelmi bankok hitelnyújtási tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végzik”. Bár a banktörvény 4. cikke kimondja, hogy „[a] kereskedelmi bankok üzleti tevékenységeit a jogszabályok értelmében egyetlen szervezeti egység vagy magánszemély sem befolyásolhatja. A kereskedelmi bankokat teljes jogi személyi minőségükben független polgári jogi felelősség terheli”, a vizsgálat rámutatott, hogy a banktörvény 4. cikkét a banktörvény 34. cikkére is figyelemmel alkalmazzák, azaz ha az állam szakpolitikai irányelveket határoz meg, azokat a bankok végrehajtják és az állam utasításait követik.

(236)

Emellett az Általános hitelezési szabályzat 15. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a]z illetékes szervezeti egységek az állami politikával összhangban támogathatják a hitelkamatokat bizonyos gazdasági ágazatok növekedésének és egyes területek gazdasági fejlesztésének előmozdítása érdekében”.

(237)

Hasonlóképpen, a 40. sz. határozat valamennyi pénzügyi intézmény számára előírja, hogy az ösztönzött projekteket külön hitelnyújtással támogassák. Az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó ágazat projektjei – ahogy azt a 3.1. szakasz és konkrétabban a (81) és a (86) preambulumbekezdés már említette – az „ösztönzött” kategóriába tartoznak. A 40. sz. határozat következésképpen megerősíti a banktörvény kapcsán tett korábbi ténymegállapítást, miszerint kedvezményes hitelnyújtási tevékenységeikkel a bankok kormányzati hatáskört gyakorolnak. A Bizottság azt is megállapította, hogy a CBIRC széles körű jóváhagyási hatáskörrel rendelkezik a Kínai Népköztársaságban letelepedett valamennyi pénzügyi intézmény (beleértve a magántulajdonban és a külföldi tulajdonban lévő pénzügyi intézményeket is) igazgatásának valamennyi szempontja felett, úgymint (54):

(238)

A banktörvény jogilag kötelező. Az ötéves tervek és a 40. sz. határozat kötelező jellegét a 3.1. szakasz megállapította. A CBIRC szabályozási dokumentumainak kötelező jellege annak a bankfelügyeleti hatósági jogköréből fakad. A többi dokumentum kötelező jellegét a bennük foglalt, felügyeletre és értékelésre vonatkozó rendelkezések bizonyítják.

(239)

Az Államtanács 40. sz. határozata minden pénzügyi intézményt arra utasít, hogy csak az ösztönzött projekteknek nyújtsanak hiteltámogatást, és ígéretet tesz „az ösztönzött projektekkel kapcsolatos más preferenciális szakpolitikák” végrehajtására is. Ez alapján a bankok kötelesek hiteltámogatást nyújtani az ösztönzött gazdasági ágazatok közé tartozó, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak.

(240)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány olyan normatív keretrendszert teremtett, amelyet az együttműködő állami tulajdonú bank a kínai kormány által kinevezett, illetve felelősségre vonható menedzserei és felügyelői kötelesek voltak tiszteletben tartani. A kínai kormány következésképpen minden olyan esetben, amikor az együttműködő állami tulajdonú bank hitelt nyújtott az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, erre a normatív keretrendszerre támaszkodott annak érdekében, hogy a bank tevékenysége felett érdemi ellenőrzést gyakoroljon.

(241)

Az érdemi ellenőrzés gyakorlását a Bizottság ezen túlmenően a mintában szereplő exportáló gyártóknak nyújtott egyes hitelek kapcsán is igyekezett konkrét bizonyítékokkal alátámasztani. A kitöltött kérdőívben a részlegesen együttműködő állami tulajdonú bank elmagyarázta, hogy a kérdéses hitelek nyújtásakor korszerű kockázatértékelési irányelvek és modellek alapján járt el. Az EXIM Bank kifejtette továbbá, hogy nem követ eltérő politikát a hitelfelvevő ágazati hovatartozásától, adósság- és tőkehelyzetétől stb. függően, bár ezek a tényezők hatást gyakorolnak a hitelfelvevő hitelképességi besorolására és kockázati költségére. Előfordul, hogy a hitelnyújtáskor figyelembe veszi a releváns terveket és szakpolitikákat, azonban az egyedi hitelprojektek elbírálásakor piaci alapú értékelést alkalmaz.

(242)

A (141) preambulumbekezdésben már kifejtettek szerint a részlegesen együttműködő állami tulajdonú bank megtagadta a mintában szereplő vállalatokkal kapcsolatos hitelkockázat-értékelésre vonatkozó konkrét példák nyújtását, és arra hivatkozott, hogy a kért információk a bank belső információi, és bizalmas üzleti információkat tartalmaznak, amelyek annak ellenére sem tehetők közzé, hogy a Bizottság rendelkezik a mintában szereplő vállalatok írásbeli hozzájárulásával, amelyben lemondtak a titoktartáshoz való jogukról.

(243)

A hitelképességi vizsgálatokra vonatkozó konkrét bizonyítékok hiányában a Bizottság így a (232)–(239) preambulumbekezdésben bemutatott általános jogi környezetet vizsgálta, azzal együtt, hogy az együttműködő állami tulajdonú banknak a mintában szereplő vállalatok részére nyújtott hitelek tekintetében alkalmazott megközelítését is megvizsgálta. Ez a megközelítés nem állt összhangban a bank hivatalosan képviselt álláspontjával, mivel a bank a gyakorlatban nem részletes piaci alapú kockázatértékelés alapján járt el.

(244)

A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a bank a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport számára a Kínai Központi Bank (a továbbiakban: PBOC) referencia-hitelkamatlába alatti vagy ahhoz közeli, és a Nemzeti Bankközi Finanszírozási Központ (a továbbiakban: NIFC) által közzétett, 2019. augusztus 20-án bevezetett irányadó hitelkamatláb (55) alatti kamatlábak mellett folyósított hitelt, függetlenül az egyes vállalatok pénzügyi és hitelkockázati helyzetétől. A bank a hiteleket – a mintában szereplő exportáló gyártók kockázati profiljának megfelelő kamatlábakat alapul véve – tehát a piacinál alacsonyabb kamatlábak mellett nyújtotta.

(245)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság nem igazolta, hogy az együttműködő állami tulajdonú bank, az EXIM Bank közjogi szerv, és hogy a kínai kormány érdemi ellenőrzést gyakorolt az EXIM Bank felett. A kínai kormány hangsúlyozta, hogy a „tulajdoni részesedés és az ellenőrzés formális jelei” nem elegendőek egy közjogi szerv fennállásának igazolására, és hogy a Bizottság nem igazolta az EXIM Bank vezetősége függetlenségének hiányát; továbbá azzal érvelt, hogy a kínai kormány kizárólag a bank vezetőségének és igazgatóságának kijelölése során gyakorolt felügyelet formájában gyakorol ellenőrzést az EXIM Bank felett.

(246)

A kínai kormány továbbá azt állította, hogy a kérdéses pénzügyi intézmények nem töltenek be semmilyen kormányzatinak tekinthető funkciót, és a kínai kormány nem gyakorolt érdemi ellenőrzést az EXIM Bank felett. Bár a kínai banktörvény 34. cikke előírja, hogy a kereskedelmi bankok a kínai kormány „iparpolitikájának iránymutatása alapján” járnak el, a rendelkezés sehol nem mondja ki, hogy a bankok kötelesek valamilyen meghatározott módon eljárni, és a kínai kormány szerint ezt a rendelkezést afféle irányadó elvnek kell tekinteni a kínai bankok vonatkozásában. A kínai kormány kijelentette továbbá, hogy a kínai banktörvény kifejezetten tiltja a kínai kormány számára, hogy bármilyen ellenőrzést gyakoroljon a kereskedelmi bankok döntései felett. E tekintetben a kínai kormány a kínai banktörvény 4. és 5. cikkét idézte, amelyek kimondják, hogy a kereskedelmi bankok „önállóan hozzák döntéseiket”, és tevékenységüket „bármilyen szervezet vagy magánszemély beavatkozása nélkül” végzik. A kínai kormány kiemelte továbbá, hogy a kínai banktörvény 41. cikke értelmében „semmilyen szervezet vagy személy nem kényszeríthet egy kereskedelmi bankot hitelnyújtásra vagy garancia biztosítására”. A kínai kormány azt állította továbbá, hogy sem az általános hitelezési szabályzat 15. cikke, sem a 40. sz. határozat nem kötelező, hanem mindössze iránymutatás. Végezetül a kínai kormány nem értett egyet azzal az állítással, hogy az EXIM Bank a piaci kamatlábak alatt nyújtott hiteleket, mivel az a kockázatértékelés és a hitelfolyósítás tekintetében nemzetközileg elfogadott normák szerint működik, és a kínai kormánytól függetlenül folytatja tevékenységét.

(247)

A Bizottság nem értett egyet a kínai kormány állításaival. A Bizottság nemcsak a „tulajdoni részesedésre és az ellenőrzés formális jeleire” támaszkodott az együttműködő állami tulajdonú EXIM Bank közjogi szervezetnek minősítésekor, hanem azt is bizonyította, hogy a kínai kormány az alábbi okokból kifolyólag érdemi ellenőrzést gyakorolt a bank felett.

(248)

A (238) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság kötelező érvényűnek tekintette a kínai banktörvényt és a 40. sz. határozatot. Továbbá e vizsgálat ténymegállapításai (valamint a Bizottságnak a korábbi vizsgálatok során ugyanazon támogatási programra vonatkozóan tett ténymegállapításai (56)) nem támasztották alá azt az állítást, miszerint a bankok hitelnyújtási döntéseik meghozatalakor nem veszik figyelembe a kormányzati politikát és terveket. A Bizottság például megállapította, hogy az exportáló gyártók a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellet részesültek kedvezményes hitelekben. Az egyik exportáló gyártó a (285) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint főként az „állam által elismert kulcsfontosságú ágazatok projektjeit” támogató szakpolitika-orientált beruházási szervezet, a China Development Bank Fund által nyújtott kedvezményes hitelben részesült.

(249)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az általános hitelezési szabályzat 15. cikkét ténylegesen alkalmazták a gyakorlatban, és a banktörvény 4., 5. és 41. cikkét a banktörvény 34. cikkére is figyelemmel alkalmazzák, azaz ha az állam szakpolitikai irányelveket határoz meg, azokat a bankok végrehajtják és az állam utasításait követik. Valójában míg a banktörvény 4. és 5. cikke az általános rendelkezéseket tartalmazó I. fejezet része, a 34. cikk már a hitelekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó IV. fejezetbe tartozik. A 34. cikk, amely szerint „a kereskedelmi bankok a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően és az állami iparpolitikák iránymutatása szerint végzik a hitelezési tevékenységüket”, jól szemlélteti, hogy ez a rendelkezés nem iránymutató, hanem kötelező erejű, és világos útmutatást ad a bankoknak arra, hogy a hitelezési tevékenységük során vegyék figyelembe az állami iparpolitikákat. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az Államtanács 40. sz. határozata minden pénzügyi intézményt arra utasít, hogy csak az ösztönzött projekteknek nyújtsanak hiteltámogatást, és ígéretet tesz „az ösztönzött projektekkel kapcsolatos más preferenciális szakpolitikák” végrehajtására is. Jóllehet ugyanezen határozat 17. cikke a hitelnyújtási elvek tiszteletben tartását is előírja a bankok számára, ennek gyakorlati megvalósulását a vizsgálat során a Bizottság nem tudta megállapítani. Éppen ellenkezőleg, az exportáló gyártóknak a pénzügyi helyzetüktől és hitelképességüktől függetlenül biztosítottak hiteleket.

(250)

Mi több, konkrétan az EXIM Bankot illetően vitathatatlan, hogy az fejlesztési bank, amely saját bevallása szerint is közvetlenül követi a kormányzati szakpolitikákat. Ahogy a weboldala (57) is mutatja, az EXIM állami finanszírozású és állami tulajdonú fejlesztési bank, mely közvetlenül az Államtanács vezetése alatt áll, küldetése, hogy támogassa többek között Kína külkereskedelmét, valamint végrehajtsa a „going global” stratégiát.

(251)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány olyan normatív keretrendszert teremtett az ösztönzött gazdasági ágazatoknak való hitelnyújtásra vonatkozóan, amelyet a banknak a kínai kormány által kinevezett, illetve felelősségre vonható menedzserei és felügyelői kötelesek voltak tiszteletben tartani. Ez a normatív keretrendszer semmi mozgásteret nem hagyott a bankok vezetőinek és felügyelőinek a keretnek a mintában szereplő exportáló gyártók esetében való követését illetően, ezáltal pedig függő helyzetbe hozta az adott bank vezetőségét. A kínai kormány következésképpen minden olyan esetben, amikor az együttműködő állami tulajdonú bank hitelt nyújtott az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak, a normatív keretrendszerre támaszkodott annak érdekében, hogy a bank tevékenysége felett érdemi ellenőrzést gyakoroljon.

(252)

A (241) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a Bizottság az egyes hitelek kapcsán igyekezett bizonyítékokkal alátámasztani az érdemi ellenőrzés gyakorlását. Az együttműködő állami tulajdonú bank azonban nem adott meg bizonyos szükséges információkat, ideértve a mintában szereplő vállalatok konkrét hitelkockázat-értékelését is. Az ilyen hitelkockázati értékelésre vonatkozó konkrét bizonyítékok hiányában a Bizottság az ösztönzött gazdasági ágazatoknak, például az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak nyújtott hitelekre vonatkozó általános jogi környezetet és az együttműködő állami tulajdonú bank magatartását vizsgálta, és megállapította, hogy a bank nem részletes, piaci alapú hitelkockázati értékelések alapján járt el. Továbbá a (244) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő két exportálógyártó-csoportnak a PBOC referencia-kamatlábai, valamint az irányadó hitelkamatláb alatti vagy ahhoz közeli kamatlábak mellett folyósítottak hitelt, függetlenül az egyes vállalatok pénzügyi és hitelkockázati helyzetétől. Ezért figyelembe véve a mintában szereplő exportáló gyártóknak a 3.5.3.3. szakaszban bemutatott kockázati profilját, valamint azt, hogy a Bizottság által elvégzett kockázatelemzés alapján az exportáló gyártóknak BB hitelminősítést kellett volna kapnia, és ezért jóval a kockázatmentes kamatláb feletti kamatlábat kellett volna fizetnie, a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó hiteleket piaci ár alatt biztosították.

(253)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány érdemi ellenőrzést gyakorolt az együttműködő állami tulajdonú bank tevékenységei felett a szóban forgó banknak az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot érintő hitelezési politikája és kockázatértékelése tekintetében.

(254)

A Bizottság megállapította, hogy a részlegesen együttműködő állami tulajdonú bank a fent ismertetett jogi keretet az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó ágazat esetében kormányzati feladatok ellátásával hajtja végre. Ebből következően az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontjával együtt értelmezett 2. cikke b) pontjának értelmében, valamint a WTO idevágó ítélkezési gyakorlatával összhangban közjogi szervként jár el.

(255)

A (218) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint a mintában szereplő vállalatoknak hitelt nyújtó többi állami tulajdonú pénzügyi intézmények egyike sem válaszolt az egyedi kérdőívre. A kínai kormány szolgáltatott ugyan részleges információkat néhány bank tulajdonosi szerkezetéről, azonban az irányítási struktúrájukról, a kockázatértékelésükről nem, és nem adott példákat az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak nyújtott konkrét hitelekkel kapcsolatban sem.

(256)

Ezért a 3.2.1. szakaszban levont következtetésekkel összhangban a Bizottság úgy határozott, hogy a rendelkezésre álló tényeket használja fel annak megállapításához, hogy a szóban forgó állami tulajdonú pénzügyi intézmények közjogi szerveknek minősülnek-e.

(257)

A kínai kormány előadta, hogy az alábbi bankok, amelyek hitelt nyújtottak a szóban forgó vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártói csoportoknak, részben vagy egészben az állam vagy állami tulajdonban lévő jogi személyek tulajdonában állnak: Agricultural Bank of China, Bank of China, Bank of Communications, Bank of Jiangsu, Bank of Kunlun, Bank of Nanjing, Bank of Ningbo, China CITIC Bank China Development Bank, China Construction Bank, China Everbright Bank, China Guangfa Bank, China Merchants Bank, China Minsheng Bank, Hankou Bank, Industrial Bank, Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), Ping An Bank, Postal Savings Bank, Shanghai Pudong Development Bank és Zheshang Bank.

(258)

Nyilvánosan elérhető információk – például honlapok, éves jelentések, a bankjegyzékekben rendelkezésre álló vagy online elérhető információk – alapján a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő két exportálógyártó-csoportnak hitelt nyújtó alábbi pénzügyi intézmények közvetlenül az állam, vagy állami tulajdonú jogi személy rész- vagy kizárólagos tulajdonában áll:

(259)

A Bizottság – a szóban forgó pénzügyi intézményektől származó ellenkező értelmű konkrét információk hiányában – az 1. pontban bemutatottal megegyező megfontolások alapján, a formális jelekből kiindulva megállapította továbbá a kínai kormány tulajdonosi szerepvállalását és az általa gyakorolt ellenőrzést is. Kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló tények szerint az említett nem együttműködő, állami tulajdonú pénzügyi intézmények esetében a menedzsereket és felügyelőket láthatóan – csakúgy, mint az együttműködő állami tulajdonú banknál – a kínai kormány nevezi ki, és e tisztségviselők a kínai kormánynak tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

(260)

Az érdemi módon gyakorolt ellenőrzést illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az együttműködő állami tulajdonú pénzügyi intézménnyel kapcsolatos ténymegállapítások a nem együttműködő állami tulajdonú pénzügyi intézményekre nézve is reprezentatívnak tekinthetők. Az 1. pontban elemzett normatív keretrendszer azonos módon ezekre az intézményekre is érvényes. A rendelkezésre álló tények alapján (58), illetve az ezeket cáfoló információk hiányában a hitelképességi vizsgálatokra az együttműködő állami tulajdonú bankhoz hasonlóan e szereplők esetében sincsenek konkrét bizonyítékok.

(261)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság érvei, amelyek alapján megállapította, hogy az EXIM Bank kivételével minden állami tulajdonú pénzügyi intézmény közjogi szervnek minősült, elégtelenek voltak. A kínai kormány azzal érvelt, hogy a Bizottság korábbi szubvencióellenes ügyekre, és az együttműködő állami tulajdonú pénzügyi intézmények tekintetében levont saját következtetéseire támaszkodott, és nem végezte el az egyes nem együttműködő pénzügyi intézmények esetenkénti elemzését, különös figyelmet fordítva az egyes ügyek konkrét körülményeire. A kínai kormány előadta továbbá, hogy a Bizottság nem nyújtott elegendő bizonyítékot az állami tulajdonú pénzügyi intézmények felett gyakorolt érdemi ellenőrzés fennállására, mivel úgy tűnik, azok vezetőit és felügyelőit a kínai kormány nevezi ki.

(262)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a többi állami tulajdonú bank együttműködésének hiányában a rendelkezésre álló tényeket kellett alapul vennie. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben a korábbi vizsgálatokból származó információk, az ellenőrzés formális jelei, valamint magának a vizsgálatnak az EXIM Bankra és a bankoknak az exportáló gyártókkal szemben tanúsított tényleges magatartására vonatkozó ténymegállapításai képezték a legjobb rendelkezésre álló tényeket. Mindazonáltal a kínai kormány nem terjesztett elő olyan bizonyítékot vagy érvet, amely cáfolná a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a mintában szereplő vállalatoknak hitelt nyújtó többi állami tulajdonú bank az alaprendelet 2. cikke b) pontja értelmében – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összefüggésben értelmezve – közjogi szervnek minősül. A Bizottság így fenntartotta álláspontját.

(263)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő két együttműködő exportáló gyártói csoportnak finanszírozást nyújtó állami tulajdonú kínai pénzügyi intézmények mindegyike az alaprendelet 2. cikke b) pontja értelmében – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összefüggésben értelmezve – közjogi szervnek minősül.

(264)

Emellett még ha az állami tulajdonú pénzügyi intézményeket a Bizottság nem is tekintené közjogi szerveknek, a 3.5.1.2. szakaszban meghatározott okok miatt akkor is megállapítható lenne ugyanezen információk alapján, hogy a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerinti olyan feladatok ellátásával bízza meg, vagy olyan feladatok ellátására utasítja azokat, amelyek szokásos esetben a kormányzat feladatai lennének. Magatartásuk ily módon mindazonáltal a kínai kormánynak tulajdonítható.

(265)

A korábbi szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai (59), valamint az azokat kiegészítő, nyilvánosan elérhető információk alapján a Bizottság a következő pénzügyi intézményeket tekintette magántulajdonban lévőnek: HSBC, CITI Bank China, Zijin Rural Commercial Bank, Mizuho Bank, Sumitomo Mitsui Banking (Kína), MUFG Bank, Bohai International Trust Co., Ltd, és Hubei Rural Credit Cooperative. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy ezeket a pénzügyi intézményeket a kínai kormány az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontjának iv. esete értelmében megbízta-e azzal vagy utasította-e arra, hogy támogatást nyújtsanak az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó ágazatnak.

(266)

A WTO Fellebbezési Testülete szerint „megbízás” akkor történik, ha a kormányzat magánjogi szervezetre feladatköröket ruház át, „utasítás” pedig akkor, ha a kormányzat magánjogi szervezet felett hatáskört gyakorol (60). A kormányzat mindkét esetben magánjogi szervezetet vesz igénybe arra a célra, hogy közvetetten pénzügyi hozzájárulást nyújtson, és „az esetek többségében feltételezhető, hogy a magánjogi szervezet megbízása vagy utasítása valamilyen fenyegetéssel vagy késztetéssel jár” (61). Ugyanakkor a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja nem teszi lehetővé, hogy a tagok egy termékre kiegyenlítő vámot vessenek ki, „ha a kormányzat mindössze általános szabályozói hatáskörét gyakorolja” (62), illetve ha a kormányzati beavatkozás „pusztán az adott ténybeli körülmények és az adott piac szereplőinek szabad választása folytán jár vagy nem jár bizonyos következményekkel” (63). A megbízás vagy utasítás ezzel szemben inkább „a kormányzat részéről aktívabb szerepvállalást, semmint puszta ösztönzést” (64) jelent.

(267)

A Bizottság megállapította, hogy a (232)–(238) preambulumbekezdésben említett, az ágazatra irányadó normatív keretrendszer valamennyi kínai pénzügyi intézményre, így a magántulajdonúakra is vonatkozik. Szemléltetésképpen: a banktörvény és a CBIRC különféle rendeletei kiterjednek a CBIRC irányítása alatt álló összes kínai finanszírozású és külföldi tőkével működő bankra.

(268)

Továbbá a magántulajdonú pénzügyi intézményekkel kötött hitelszerződések többsége az állami tulajdonú bankokkal kötött szerződésekhez hasonló szerződési feltételeket tartalmaz, és a magántulajdonú pénzügyi intézmények által felszámított kamatlábak hasonlóak az állami tulajdonú pénzügyi intézmények által felszámított kamatlábakhoz.

(269)

A magántulajdonú pénzügyi intézményektől kapott eltérő tájékoztatás hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot illetően az állam a CBIRC felügyelete alatt, Kínában működő valamennyi pénzügyi intézményt (ideértve a magántulajdonú pénzügyi intézményeket is) az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontja iv. esetének első franciabekezdése értelmében megbízta azzal vagy utasította arra, hogy a kormányzati politikáknak megfelelően az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak kedvezményes kamatlábak mellett nyújtson hitelt. (65)

(270)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság nem igazolta a kínai kormány általi megbízást vagy utasítást, különös tekintettel a kormány és az összes pénzügyi intézmény konkrét magatartása közötti kapcsolatra. A kínai kormány azzal érvelt, hogy általános szabályozói hatáskörének pusztán iránymutatás vagy ösztönzés nyújtásával való gyakorlása nem elegendő a megbízás és utasítás bizonyítására; szükség van valamilyen formájú fenyegetésre vagy késztetésre. A kínai kormány szerint a banktörvény kifejezetten tiltja a kínai kormány számára a beavatkozást, és a 40. sz. határozat, valamint a Hitelekre vonatkozó általános szabályok mindössze iránymutatást nyújtanak, és nem kötelezőek, illetve nem rendelkeznek jogi kötőerővel. Ezenkívül a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság nem tett eleget az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy minden egyes szervezetre vonatkozóan ilyen elemzést végezzen.

(271)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Mivel az összes kínai bankra alkalmazandó – a (232)–(239) preambulumbekezdésben bemutatott – normatív keret a (248) és a (249) preambulumbekezdésben is megerősítettek szerint jogi kötőerővel bír, nem tekinthető puszta kormányzati ösztönzésnek vagy iránymutatásnak. A Bizottság a (239) preambulumbekezdésben már megállapította, hogy a 40. sz. határozat minden pénzügyi intézményt arra utasít, hogy csak az ösztönzött projekteknek nyújtsanak hiteltámogatást, még akkor is, ha ugyanezen határozat 17. cikke arra is kéri a bankokat, hogy tartsák tiszteletben a hitelezési elveket. Ezért a Bizottság a (251) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a kínai kormány erre a normatív keretre támaszkodott annak érdekében, hogy érdemi irányítást gyakorolhasson a pénzügyi intézmények felett, semmilyen mozgásteret nem hagyva nekik annak végrehajtását illetően. Világos kapcsolat áll fenn tehát a kínai kormány és a magánbankok konkrét magatartása között, ami igazolja, hogy a kínai kormány megbízást és utasítást ad nekik.

(272)

Emellett a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a magánbankok együttműködésének hiányában a rendelkezésre álló tényeket kellett alapul vennie. Mivel csak egy állami tulajdonú bank működött együtt, és az is csak részlegesen, a Bizottság az erre a – bizonyítottan közjogi szervezetnek minősülő – bankra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat használta fel, hogy összehasonlítsa azokat a nem együttműködő magánbankok által kínált hitelnyújtási feltételekkel. Ezenkívül a mintában szereplő vállalatokkal lefolytatott távoli ellenőrzések nem tártak fel semmilyen jelentős különbséget a magántulajdonban lévő pénzügyi intézmények, valamint az állami tulajdonú pénzügyi intézmények által biztosított hitelkondíciók vagy hitelkamatlábak között. A kamatok egybeesése azt mutatja, hogy a fenti normatív keretrendszerrel összhangban a magánbankok is a piaci feltételek alatt kínáltak hiteleket. Ezért a kínai kormány állítása, amely szerint a Bizottság nem tett eleget az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy minden egyes szervezetre vonatkozóan ilyen elemzést végezzen, megalapozatlan.

(273)

Következésképpen a Bizottság megerősítette azt a következtetését, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot illetően az állam a Kínában működő valamennyi pénzügyi intézményt (ideértve a magántulajdonú pénzügyi intézményeket is) az alaprendelet 3. cikke 1. pontja a) alpontja iv. esetének első franciabekezdése értelmében megbízta azzal vagy utasította arra, hogy a kormányzati politikáknak megfelelően az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatnak kedvezményes kamatlábak mellett nyújtson hitelt.

(274)

Korábbi szubvencióellenes vizsgálatai során a Bizottság már megállapította, hogy egy a Nemzetközi Valutaalap által közzétett tanulmány (66) alapján, amely szerint eltérések mutatkoznak a nemzetközi és a kínai hitelminősítések között, a kínai vállalatok tekintetében megítélt belföldi hitelminősítések nem voltak megbízhatóak. Ehhez társultak a vizsgálat mintában szereplő vállalatokkal kapcsolatos ténymegállapításai. Az IMF szerint a helyi hitelminősítő intézetek a kínai kötvények több mint 90 %-át az AA-tól AAA-ig terjedő kategóriák egyikébe sorolják. Ez nem hasonlítható össze más piacokkal, például az Unió vagy az Egyesült Államok piacával. Például az Egyesült Államok piacán ezeket a legkedvezőbb minősítéseket csak a cégek kevesebb mint 2 %-a tudhatja magáénak. A kínai hitelminősítő intézetek így erőteljesen a minősítési skála legmagasabb szintjének irányába hajlanak. Rendkívül széles minősítési skálákkal rendelkeznek, és hajlamosak a szignifikánsan eltérő nemteljesítési kockázatú kötvényeket egyetlen tág minősítési kategóriába összevonni. (67) A Bloomberg „2021. évi betekintés a kínai kötvénypiacra” című kiadványa (68) szerint a kötvénypiacot öt kínai helyi hitelminősítő intézet – a China Chengxin, a Dagong, a Lianhe, a Shanghai Brilliance, valamint a Golden Credit Rating – uralja, és a kötvények mintegy 90 %-a AAA minősítést kapott a helyi hitelminősítő intézetektől. Azonban számos kibocsátó alacsonyabb – A és BBB – S&P Global kibocsátói hitelminősítést kapott (69).

(275)

Ezenkívül a külföldi hitelminősítő intézetek, például a Standard and Poor’s és a Moody’s, amikor a külföldön kibocsátott kínai kötvényeket minősítik, jellemzően úgy járnak el, hogy a kibocsátó kiindulási hitelminősítését felfelé korrigálják azon becslésük alapján, hogy a kínai kormány mekkora stratégiai jelentőséget tulajdonít az adott vállalatnak, és milyen erősek az esetleges implicit garanciák (70).

(276)

A Bizottság további információkat is talált ezen elemzés kiegészítésére. Először is a Bizottság megállapította, hogy az állam képes bizonyos befolyást gyakorolni a hitelminősítési piacra.

(277)

A kínai kormány által szolgáltatott információk alapján a vizsgálati időszak során összesen 14 hitelminősítő intézet, ebből 12 belföldi hitelminősítő intézet volt aktív a kínai kötvénypiacon.

(278)

Másrészt nincs szabad belépés a kínai hitelminősítési piacra. Lényegében zárt piacról van szó, mivel a hitelminősítő intézeteket a Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottságnak (a továbbiakban: CSRC) vagy a Kínai Központi Banknak jóvá kell hagynia, mielőtt megkezdhetnék a működésüket (71). A Kínai Központi Bank 2017 közepén bejelentette, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezni fogják a külföldi hitelminősítő intézetek számára, hogy a belföldi kötvénypiac egy részén hitelminősítéseket adjanak ki. A vizsgálati időszak során két külföldi tulajdonú és két, kínai-külföldi közös vállalkozás formájában üzemelő hitelminősítő intézet működött a kínai piacon. Ezek a hitelminősítő intézetek azonban a kínai minősítési skálákat követik, így nem hasonlíthatók össze a nemzetközi minősítésekkel, amint azt a (275) preambulumbekezdésben kifejtettük.

(279)

Végül a Bizottság ténymegállapításait a Kínai Központi Bank által 2017-ben készített felmérés is megerősíti, amelynek következtetése szerint „ha a külföldi kötvények befektetési kategóriája BBB– és annál magasabb nemzetközi minősítésű, akkor a hazai kötvényminősítés AA– vagy annál magasabb lehet, figyelembe véve a több mint 6 fokozatnyi eltérést az átlagos hazai minősítés és a nemzetközi minősítés között” (72).

(280)

A (274)–(279) preambulumbekezdésben leírt helyzet alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai hitelminősítések nem adnak megbízható becslést a mögöttes eszköz hitelkockázatáról. A minősítéseket a stratégiai kulcságazatok, köztük az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat ösztönzésére irányuló szakpolitikai célkitűzések is torzították.

(281)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő mindkét csoport vállalatai igénybe vettek rövid és hosszú lejáratú hiteleket tevékenységük finanszírozására. Ezeket a hiteleket elsődlegesen a napi műveletek, a működőtőke-szükségletek és speciális projektek finanszírozására, beruházásokra vagy más hitelek kiváltására használták fel. Mindkét csoport igénybe vett emellett rövid és hosszú lejáratú exporthiteleket is.

(282)

A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy egyes, a mintában szereplő vállalatok hitelszerződéseket kötöttek kifejezetten más bankoknál igénybe vett hitelek kiváltásának céljából. Ezzel a gyakorlattal a vállalatok átszervezhették a kötelezettségeiket, és forrásokat szerezhettek a korábbi kötelezettségeik visszafizetésére, ami más okok hiányában adósságtörlesztési problémákat jelez.

(283)

A hitelek más, fennálló hitelek törlesztésének kizárólagos céljára való használata arra utal, hogy a vállalat nem tudja teljesíteni jelenlegi hitelkötelezettségeit, ezért a vállalat rövid és hosszú távú finanszírozása szempontjából további kockázatot képez.

(284)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók egyike az anyavállalatán keresztül banki hitelt kapott a China Development Banktól. Az anyavállalat úgynevezett „részvényesi kölcsön” vagy „megbízotti hitel” keretében hitelszerződést kötött a bankkal egy, az exportáló gyártó által végrehajtandó K+F-projektre vonatkozóan, és a hitel összegét a bankkal kötött szerződésben foglalt feltételekkel megegyező szerződéses feltételekkel továbbította az exportáló gyártónak. A távoli ellenőrzés során az érintett vállalat kifejtette, hogy a China Development Bank speciális projektalapokat tart fenn, amelyek kizárólag központi tulajdonú, közvetlenül a SASAC ellenőrzése alatt álló szervezetek számára biztosíthatók hitelek formájában. A hitellel kapcsolatos tárgyalásokat azonban közvetlenül az exportáló gyártó és a bank folytatja le. Ezenkívül a hitelszerződés kimondja, hogy a bank megbízza az anyavállalatot azzal, hogy projektfinanszírozás céljából átadja az exportáló gyártónak a „megbízotti hitelt”.