ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 454

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. december 17.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2021/2251 végrehajtási határozata (2021. december 13.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/593 végrehajtási határozat módosításáról

1

 

*

A Bizottság (EU) 2021/2252 végrehajtási határozata (2021. december 16.) a hulladékágazatra vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívekről szóló 94/741/EK bizottsági határozat módosításáról

4

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2253 iránymutatása (2021. november 2.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/49) (átdolgozás)

7

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2254 határozata (2021. december 7.) a 2021-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről szóló (EU) 2020/1997 határozat módosításáról (EKB/2021/53)

17

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2255 határozata (2021. december 7.) a 2022-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2021/54)

19

 

 

IRÁNYMUTATÁSOK

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2021/2256 iránymutatása (2021. november 2.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/50) (átdolgozás)

21

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/1


A TANÁCS (EU) 2021/2251 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. december 13.)

az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/593 végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Olaszország az (EU) 2018/593 tanácsi végrehajtási határozat (2) útján felhatalmazást kapott arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő intézkedést (a továbbiakban: a különös intézkedés) vezessen be annak érdekében, hogy az említett irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozásoknak biztosított mentességben részesülő adóalanyok kivételével az Olaszország területén letelepedett valamennyi adóalany számára kötelezővé tehesse az elektronikus számlázást.

(2)

A Bizottságnál 2021. március 31-én iktatott levelében Olaszország felhatalmazást kért arra, hogy a továbbiakban is eltérhessen a 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől, és folytathassa a kötelező elektronikus számlázás alkalmazását. Ezenkívül Olaszország felhatalmazást kért arra is, hogy a különös intézkedés alkalmazási körét kiterjeszthesse az említett irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozások számára biztosított mentességben részesülő adóalanyokra.

(3)

A Bizottság a 2021. szeptember 10-én kelt leveleiben tájékoztatta a többi tagállamot Olaszország kérelméről. A 2021. szeptember 13-án kelt levelében a Bizottság arról értesítette Olaszországot, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információnak.

(4)

Olaszország állítása szerint az alkalmazott kötelező elektronikus számlázási rendszer, amely minden kibocsátott számlát az olasz adóhivatal által irányított „Sistema di Interscambio” rendszer útján kezel, teljes mértékben megvalósította célkitűzéseit, nevezetesen hozzájárult az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelemhez, az adójogszabályoknak való megfelelés egyszerűsítéséhez, valamint az adóbeszedés hatékonyabbá tételéhez és ezáltal a vállalkozások adminisztratív költségeinek csökkentéséhez.

(5)

Olaszország megítélése szerint a különös intézkedés alkalmazási körének a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, a kisvállalkozások számára biztosított mentességben részesülő adóalanyokra történő kiterjesztése több lehetőséget nyújtana az olasz adóhivatal számára a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemre azáltal, hogy teljes képet adna az összes adóalany számláiról. Ezenkívül lehetővé tenné az olasz adóhivatal számára annak ellenőrzését, hogy az említett adóalanyok megfelelnek-e az említett adómentesség igénybevételéhez szükséges követelményeknek és feltételeknek.

(6)

Olaszország érvelése szerint a különös intézkedés alkalmazási körének kért kiterjesztése nem járna jelentős költségekkel a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozásoknak biztosított mentességben részesülő adóalanyok számára. Az ilyen költségek mérséklése céljából Olaszország ingyenesen rendelkezésre bocsátott különféle, az elektronikus számlák kiállítására és továbbítására szolgáló megoldásokat, például egy számítógépekre telepíthető szoftvercsomagot és egy mobil eszközökre telepíthető alkalmazást. Ezenkívül az elektronikus számlázás alkalmazása maga után vonta más követelmények – például a belföldi ügyletekkel kapcsolatos számlaadatok bejelentése, az Unión belüli vásárlásokhoz kapcsolódó statisztikai nyilatkozatok benyújtása, valamint a lízinggel, bérbeadással és kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok által kötött szerződések részleteinek közlése – eltörlését. Az elektronikus számlázással összefüggésben olyan további szolgáltatások is elérhetővé váltak az adóalanyok számára, mint például az előre kitöltött vételi és eladási nyilvántartások, az időszakos héaelszámolások ütemezése, az előre kitöltött éves héabevallások és az előre kitöltött fizetési formanyomtatványok, amelyekben szerepelnek a fizetendő, a jóváírt, illetve a visszaigényelt adóösszegek, elsőbbséget biztosítva az e-számlázást alkalmazó adóalanyoknak. Az említett intézkedéseknek biztosítaniuk kell a különös intézkedés arányosságát.

(7)

Indokolt a különös intézkedés időbeli hatályát oly módon korlátozni, hogy nyomon lehessen követni az intézkedésnek a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozásoknak biztosított mentességben részesülő adóalanyokra.

(8)

Amennyiben Olaszország úgy véli, hogy szükség van a különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítására, a hosszabbítás iránti kérelemmel együtt egy jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amely tartalmazza a különös intézkedésnek a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelem, valamint az adóbeszedés egyszerűsítése tekintetében megállapított eredményesség szempontjából történő értékelését. Az említett jelentésben értékelni kell továbbá azt is, hogy milyen hatást gyakorol az intézkedés az adóalanyokra, különös tekintettel azokra, akik a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozásoknak biztosított mentességben részesülnek.

(9)

A különös intézkedés nem érinti a fogyasztók azon jogát, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében papíralapú számlát kapjanak.

(10)

A különös intézkedésnek nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira.

(11)

Az (EU) 2018/593 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2018/593 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A 2006/112/EK irányelv 218. cikkétől eltérve Olaszország felhatalmazást kap arra, hogy a számlákat csak elektronikus formátumú dokumentumok vagy üzenetek formájában fogadja el, ha azokat Olaszország területén letelepedett adóalanyok bocsátják ki.”

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A 2006/112/EK irányelv 232. cikkétől eltérve Olaszország felhatalmazást kap arra, hogy előírja, hogy az Olaszország területén letelepedett adóalanyok által kibocsátott elektronikus számlák alkalmazásához a számlabefogadó beleegyezése nem szükséges.”

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Ezt a határozatot 2024. december 31-ig kell alkalmazni.

Amennyiben Olaszország úgy ítéli meg, hogy szükség van az 1. és a 2. cikkben említett eltérések időbeli hatályának meghosszabbítására, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt egy jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a 3. cikkben említett nemzeti intézkedések milyen mértékben bizonyultak eredményesnek a héacsalás és a héakijátszás elleni küzdelemben, valamint az adóbeszedés egyszerűsítésében. Az említett jelentésben a szóban forgó intézkedéseknek az adóalanyokra – különösen a 2006/112/EK irányelv 282. cikkében említett, kisvállalkozásoknak biztosított mentességben részesülő adóalanyokra – gyakorolt hatását is értékelni kell és különösen értékelni kell azt, hogy ezek az intézkedések növelik-e az adóalanyok adminisztratív terheit és költségeit.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/593 végrehajtási határozata (2018. április 16.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról (HL L 99., 2018.4.19., 14. o.).


2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2252 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. december 16.)

a hulladékágazatra vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívekről szóló 94/741/EK bizottsági határozat módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikkére,

mivel:

(1)

A 94/741/EK bizottsági határozat (2) megállapítja a 86/278/EGK irányelv átültetéséről és végrehajtásáról szóló tagállami jelentéshez használandó kérdőívet.

(2)

E tagállami jelentés formátumát felül kell vizsgálni, hogy az tükrözze az (EU) 2019/1010 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) módosított 86/278/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokban foglalt információk közt szereplő téradatok bejelentésére vonatkozó új jelentéstételi követelményeket.

(3)

A bejelentett téradatoknak a 86/278/EGK irányelv könnyebb végrehajtásához szükséges adatokra kell korlátozódniuk, ezért csak az iszap felhasználási helyének geometriáját vagy helyét kell érinteniük.

(4)

Az adatgyűjtéssel és a jelentéstétellel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyéb célokra gyűjtött meglévő adatokat, például a kataszteri adatokat vagy a közös agrárpolitika irányítására szolgáló integrált igazgatási és kontrollrendszer és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) keretében gyűjtött adatokat fel lehet használni a szennyvíziszap mezőgazdasági földterületen való felhasználásának helyét azonosító térbeli adatok jelentésére is.

(5)

A 94/741/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

E határozat alkalmazásának a kezdőnapjának egybe kell esnie a 86/278/EGK irányelv 10. cikke (1) és (2) bekezdésének módosítására az (EU) 2019/1010 rendelet 11. cikkében meghatározott alkalmazási időponttal.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 39. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 94/741/EK határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ezt a határozatot 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 181., 1986.7.4., 6. o.

(2)  A Bizottság 94/741/EK határozata (1994. október 24.) a hulladékágazatra vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívekről (a 91/692/EGK tanácsi irányelv végrehajtása) (HL L 296., 1994.11.17., 42. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1010 rendelete (2019. június 5.) a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 170., 2019.6.25., 115. o. ).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).


MELLÉKLET

A 94/741/EK határozat melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 86/278/EGK irányelv átültetéséről és végrehajtásáról szóló tagállami jelentéshez használandó kérdőív címének helyébe a következő szöveg lép:

„KÉRDŐÍV

a 91/692/EGK tanácsi irányelvvel (*1) és az (EU) 2019/1010 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*2) módosított, a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről szóló 86/278/EGK tanácsi irányelv (*3) átültetéséről és végrehajtásáról szóló tagállami jelentéshez

2.

A II. részben a 7. pont a következő táblázattal egészül ki:

Az iszap felhasználási helyeit azonosító földrajzi hely vagy geometria

Adattípus

(Egy adott földrajzi hely vagy geometria megadására kizárólag egy adattípust kell használni.)

Egy hely földrajzi koordinátái vagy geometria

(A helyszínt egy pontnak kell jelölnie. A geometria lehet poligon vagy lyukas poligon (fánk).

Mezőgazdasági parcella (*4) geometriája

 

Kataszteri parcellák geometriája

 

A szennyvíziszapot használó mezőgazdasági földterületet azonosító egyéb geometria

 

A szennyvíziszapot használó mezőgazdasági földterület egy pontjának földrajzi koordinátái.

 

3.

A II. rész a következő ponttal egészül ki:

„9.

A 10. cikk (2) bekezdésével összhangban az összevont nyilvántartások terjesztésére szolgáló nemzeti honlapok

Adja meg azon nemzeti honlapok hiperhivatkozásait, amelyekről a 10. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartások a nyilvánosság számára összevont formátumban elérhetők és könnyen hozzáférhetők.”


(*1)  A Tanács 91/692/EGK irányelve (1991. december 23.) a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és észszerűsítéséről (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.).

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1010 rendelete (2019. június 5.) a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 170., 2019.6.25., 115. o.).”

(*3)  (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.).”


(*4)  A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.) 67. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint.”


2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/7


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2253 IRÁNYMUTATÁSA

(2021. november 2.)

az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/49)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. és 128. cikkére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. és 16. cikkével összefüggésben értelmezett 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

Számos módosításra van szükség az (EU) 2015/855 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/11) (1) tekintetében. Az egyértelműség érdekében az (EU) 2015/855 iránymutatást (EKB/2015/11) át kell dolgozni.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel az Európai Központi Bankra (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjaira (NKB-k) bízott feladatok ellátása érdekében, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: eurorendszer) az eurorendszer tiszteletben tartja a függetlenség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság elvét, valamint a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeit tartja fenn, ideértve azt is, hogy nem tűri a nem megfelelő magatartást és a zaklatást. Az ezen elveket és követelményeket biztosító irányítási keret kulcsfontosságú eleme az eurorendszer hitelessége biztosításának, és elengedhetetlen a felügyelt szervezetek, a monetáris politikai ügyfelek és az uniós polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(3)

Erre figyelemmel és a korábban alkalmazandó EKB/2002/6 európai központi banki iránymutatás (2) továbbfejlesztéseként a Kormányzótanács 2015-ben elfogadta az eurorendszer közös etikai keretrendszerének alapelveit meghatározó (EU) 2015/855 iránymutatást (EKB/2015/11) (a továbbiakban: az eurorendszer etikai keretrendszere), amely védi az eurorendszer hitelességét és jó hírnevét, valamint az EKB és az eurorendszer NKB-i szervei tagjainak és személyzete tagjainak integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat.

(4)

A Kormányzótanács azt az álláspontot képviseli, hogy a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeinek fenntartása érdekében a bennfentes kereskedelem és az eurorendszer nem nyilvános információival való visszaélés megelőzésére, valamint az összeférhetetlenség eseteinek megelőzésére és kezelésére irányuló jelenlegi közös minimumkövetelményeket és szabályokat tovább kell fejleszteni. Ennek érdekében a Kormányzótanács fontosnak tartja, hogy az EKB és az NKB-k olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja, hogy a bennfentes kereskedelemnek, a nem nyilvános információkkal való visszaélésnek vagy az esetleges összeférhetetlenségnek még a látszatát is elkerüljék. Noha az EKB-nak és az NKB-knak bizonyos mozgástérrel kell rendelkezniük az ilyen intézkedések legmegfelelőbb keretrendszerének meghatározása során, ugyanakkor az eurorendszer jó hírnevének megfelelő védelme érdekében fontos, hogy – különösen a kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok tekintetében – összehangolt intézkedések vonatkozzanak legalább az EKB és az NKB-k személyzetének tagjaira akkor, amikor az eurorendszer feladatait látják el. Ezeknek az összehangolt intézkedéseknek vonatkozniuk kell az olyan belső szerv tagjaira is, amely az eurorendszer NKB-k által végrehajtott feladataival közvetlenül vagy közvetetten összefüggő adminisztratív és/vagy tanácsadó funkciókat tölt be.

(5)

A felügyelt szervezetek, monetáris politikai ügyfelek és uniós polgárok abba vetett bizalmának további védelme érdekében, hogy az EKB és az NKB-k személyzetének tagjai, valamint szerveinek tagjai teljes szakmai pártatlansággal járnak el, el kell kerülni az összeférhetetlenség látszatát. Ennek érdekében a személyzet és a szervek azon tagjainak, akik piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá, különös szabályokat és követelményeket kell betartaniuk a magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során, különösen akkor, ha e tranzakciók szabályozott szervezeteket érintenek.

(6)

Míg az eurorendszer etikai keretrendszere kizárólag az eurorendszer feladatainak ellátására vonatkozik, az integritás és a jó irányítással kapcsolatos követelmények NKB-k és illetékes nemzeti hatóságok körében fennálló lehető legnagyobb mértékű koherenciája érdekében a Kormányzótanács elfogadta az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló (EU) 2015/856 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/12) (3) (a továbbiakban: az SSM etikai keretrendszere), amely a felügyeleti feladatok EKB és illetékes nemzeti hatóságok általi ellátására vonatkozik.

(7)

Az (EU) 2015/855 iránymutatással (EKB/2015/11) megállapított elveket az eurorendszer etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó, a Kormányzótanács által jóváhagyott gyakorlatok (4) egészítették ki, amelyeket valamennyi eurorendszerbeli központi bank belső szabályokba és gyakorlatokba ültetett át. E gyakorlatokat, így különösen a megfelelési funkcióra vonatkozó 4. sz. végrehajtási gyakorlatot be kell építeni az eurorendszer felülvizsgált etikai keretrendszerébe oly módon, amely biztosítja az egyes eurorendszerbeli központi bankok szervezeti autonómiájának elvét.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az eurorendszer etikai keretrendszere folyamatosan a központi bankok közösségében és az uniós intézmények körében érvényesülő legújabb eredményeket figyelembe vevő, megfelelő követelményeket és bevált gyakorlatokat tükrözzön, az (EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11) a Kormányzótanács általi rendszeres felülvizsgálatot ír elő. Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (5) (a továbbiakban: egységes kódex) hatálybalépése tovább fejlesztette a EKB magas szintű szerveinek valamennyi tagjára és helyetteseikre vonatkozó egységes szakmai etikai követelményeket. Ezen előzményekre tekintettel a Kormányzótanács szükségesnek tartja az eurorendszer etikai keretrendszerében foglalt jelenlegi követelmények kiigazítását.

(9)

Az etikai és a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekre, valamint az (EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó eszmecsere intézményközi fórumának megteremtése érdekében a Kormányzótanács létrehozta az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportját. Az e kérdések növekvő jelentőségére és ebből következően az eurorendszer szintjén ambiciózusabb követelményekre való törekvés szükségességére tekintettel, valamint az eurorendszer etikai keretrendszere koherens végrehajtásának elősegítése érdekében a Kormányzótanács megfelelőnek ítélte, hogy a munkacsoportot további feladatokkal ruházza fel és állandó etikai és megfelelési konferenciává alakítsa át. E további feladatoknak lehetővé kell tenniük az eurorendszer számára az integritás és a jó irányítási követelmények dinamikus természetéből eredő kihívások megfelelő kezelését.

(10)

Az ezen etikai keretrendszerek átfogó koherenciájának biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni az összeférhetetlenséggel, az ajándékok és vendéglátás elfogadásával, valamint a nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalmával kapcsolatos, az (EU) 2015/855 iránymutatásban (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatásban (EKB/2015/12) szereplő főbb fogalmakat, és össze kell hangolni azokat az egységes kódexszel. Közelebbről, a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést és a munkaviszony megszűnését követő korlátozásokat ki kell terjeszteni az eurorendszer személyzete közvetlenül a vezetésnek jelentő magas beosztású tagjain túlra annak érdekében, hogy hatékonyan orvosoljuk a központi bankok és a magánszektor, különösen a pénzügyi piaci résztvevők közötti forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos aggályokat.

(11)

Noha az eurorendszer etikai keretrendszere csak az eurorendszer feladatainak ellátására vonatkozik, ugyanakkor kívánatos, hogy az eurorendszerbeli központi bankok egyenértékű követelményeket alkalmazzanak a szerveik és személyzetük azon tagjaira, illetve azon más személyekre, akik nem az eurorendszerhez kapcsolódó feladatokat látnak el.

(12)

A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, különösen a munkajogi jogszabályokat.

(13)

A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az egységes kódexet és az etikus magatartás konkrét területeken megállapított olyan követelményeit, amelyek legalább az eurorendszer etikai keretrendszere elveinek megfelelnek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ez az iránymutatás az eurorendszerbeli központi bankokra alkalmazandó az eurorendszer feladatainak ellátása során. E tekintetben az eurorendszerbeli központi bankok által az ezen iránymutatás rendelkezéseinek teljesítése érdekében elfogadott belső szabályok alkalmazandók személyzetük tagjaira és szerveik tagjaira.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankok törekednek arra, hogy – amennyire ez jogilag megvalósítható – az ezen iránymutatás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében meghatározott kötelezettségeket kiterjesszék az eurorendszer feladatainak ellátásában részt vevő azon személyekre is, akik nem az eurorendszerbeli központi bankok személyzetének tagjai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1.

„eurorendszerbeli központi bank”: az Európai Központi Bank vagy valamely olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

2.

„az eurorendszer feladata”: a Szerződéssel és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányával összhangban az eurorendszerre ruházott feladat;

3.

„az eurorendszer etikai keretrendszere”: a jelen iránymutatásnak az egyes eurorendszerbeli központi bankok által végrehajtott rendelkezései;

4.

„nem nyilvános információ”: formájától függetlenül olyan információ, amely az eurorendszer feladatainak az eurorendszerbeli központi bankok általi ellátására vonatkozik, és amelyet nem hoztak nyilvánosságra;

5.

„piaci szempontból érzékeny információ”: olyan nyilvánosságra nem hozott pontos információ, amely nyilvánosságra hozatala esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely eszközök árára vagy a pénzügyi piacokon fennálló árakra;

6.

„személyzet tagja”: olyan személy, aki valamely eurorendszerbeli központi bankkal munkaviszonyban áll, kivéve, ha e személyt kizárólag az eurorendszer feladatainak ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg;

7.

„szerv tagja”: az eurorendszerbeli központi bankok valamely döntéshozó vagy egyéb belső szervének a személyzet tagjaitól eltérő tagja, kivéve, ha a szerv e tagját kizárólag az eurorendszer feladatainak ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg;

8.

„szabályozott szervezet”: a következők bármelyike:

a)

az (EU) 2021/379 európai központi banki rendelet (EKB/2021/2) (6) 2. cikke 1. pontjának b) alpontjában meghatározott monetáris pénzügyi intézmény (MPI), de ide nem értve a pénzpiaci alapokat;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nem-MPI hitelintézet;

c)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott értékpapír-kiegyenlítési rendszer, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél, a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár üzemeltetője, a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) (9) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott fizetési rendszer üzemeltetője, az eurorendszer felvigyázói tevékenysége politikai keretrendszerének (10) vagy az EKB kis értékű fizetési rendszerek átdolgozott felvigyázási keretrendszerének (11) hatálya alá tartozó bármely más fizetési rendszer vagy valamely kártyaalapú fizetési rendszer üzemeltetője – (a továbbiakban együtt: releváns pénzügyi piaci infrastruktúrák);

d)

az eurorendszer felvigyázói tevékenységének politikai keretrendszerével összhangban közvetlenül az eurorendszer által felvigyázott releváns pénzpiaci infrastruktúra kritikus szolgáltatója;

9.

„összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a személyes érdekeltségek befolyásolhatják a kötelezettségek és feladatok pártatlan és objektív ellátását, vagy ezt a látszatot kelthetik;

10.

„személyes érdekeltség”: valamely pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű juttatás vagy lehetséges juttatás a személyzet valamely tagja vagy valamely szerv tagja számára, ideértve többek között, de nem kizárólag, a közvetlen családtagnak (szülő, gyermek vagy testvér), házastársnak vagy élettársnak nyújtott juttatást;

11.

„rövid távú kereskedés”: valamely pénzügyi eszköz megvásárlása és ezt követő értékesítése vagy ugyanazon pénzügyi eszköz értékesítése és ezt követő megvásárlása 90 naptári napon belül;

12.

„korábban szerzett eszköz”: olyan tiltott eszköz, amelyet valamely szerv tagja vagy a személyzet valamely tagja az eszközre vonatkozó tilalom előtt vagy a tilalom rájuk alkalmazandóvá válása előtt szerzett, vagy amely később olyan körülmények következtében került a birtokukba, amelyekre nem volt befolyásuk;

13.

„előny”: olyan ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli, természetbeni vagy más jellegű – juttatás, amely nem képezi a teljesített szolgáltatások megállapodás szerinti ellenértékét, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult;

14.

„biztosító”: a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 13. cikkének 1–6. pontjában szereplő fogalommeghatározások közül egy vagy több alá tartozó vállalkozás, feltéve, hogy szerepel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által vezetett biztosítói nyilvántartásban.

3. cikk

Ellentétes nemzeti rendelkezések és az eltérő etikai keretrendszerek alkalmazhatósága

(1)   Amennyiben valamely NKB-t az alkalmazandó nemzeti jog akadályozza a jelen iránymutatás valamely rendelkezésének végrehajtásában, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t és meghozza a rendelkezésére álló észszerű intézkedéseket az ilyen nemzeti jog jelentette akadály elhárítására annak érdekében, hogy biztosítsa a jelen iránymutatásnak az eurorendszer egészében történő harmonizált végrehajtását.

(2)   A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az eurorendszerbeli központi bankok által meghatározott, a személyzetük és szerveik tagjaira alkalmazandó szigorúbb etikai szabályokat.

II. FEJEZET

AZ ETIKUS MAGATARTÁS SZABÁLYAI

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELVEK

4. cikk

Alapvető elvek

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai a kötelezettségeik és feladataik ellátása során az etikus magatartás legmagasabb szintű követelményeihez tartsák magukat.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák különösen a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik tagjai tisztességesen, függetlenül, pártatlanul, tiszteletteljesen és körültekintően, a nem megfelelő magatartás és a zaklatás minden formájának elkerülésével, valamint az önérdeket figyelmen kívül hagyva járjanak el, ezáltal fenntartva és előmozdítva az eurorendszerbe vetett közbizalmat.

5. cikk

Kapcsolattartás külső felekkel

Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik azon tagjai, akik külső felekkel – és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat képviselőivel – találkoznak, a) az e külső felekkel folytatott interakcióikban biztosítsák a semlegességet és az egyenlő bánásmódot; b) a Kormányzótanács bármely monetáris politikai ülése előtt hét napos nyilatkozatcsendet tartsanak be, amely alatt tartózkodnak az olyan beszédektől vagy más megjegyzésektől, amelyek befolyásolhatják a soron következő monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos várakozásokat; c) alapszintű feljegyzéseket készítsenek a találkozásokról; és d) kerüljék az olyan magatartást, amely azt a látszatot keltheti, hogy külső feleknek előnyt nyújt, ideértve az üzleti vagy a presztízs jellegű előnyt is.

2. RÉSZ

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG MEGELŐZÉSE ÉS KEZELÉSE

6. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok mechanizmust alakítanak ki az olyan helyzet kezelésére, amelyben a személyzet tagjaként kinevezésre kerülő pályázó esetében többek között a korábbi szakmai tevékenységeiből, pénzügyi részesedéseiből, magánjellegű tevékenységeiből vagy személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség áll fenn.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy szerveik és személyzetük tagjai munkaviszonyuk fennállása alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint, hogy jelentsék az ilyen helyzeteket. Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén azt megfelelően rögzítsék és az összeférhetetlenség kiküszöbölését vagy mérséklését szolgáló megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre és kerüljenek meghozatalra, beleértve az adott ügyhöz kapcsolódó feladatok alóli mentesítést.

(3)   Az eurorendszerbeli központi bankok mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak a munkaviszony megszűnése után folytatott szakmai tevékenységeiből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére, ideértve a megfelelő bejelentési követelményeket és türelmi időszakokat.

(4)   Az eurorendszerbeli központi bankok adott esetben mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjai és szerveik tagjai által a fizetés nélküli szabadság alatt folytatott szakmai tevékenységekből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

7. cikk

Előnyök elfogadásának tilalma

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megtiltják személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára, hogy hivatali kötelességeik és feladataik ellátásával bármilyen összefüggésben saját maguknak vagy bármely más személynek valamely előnyben részesülésével összefüggő ígéretet kérjenek, kapjanak vagy fogadjanak el.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban az (1) bekezdésben rögzített tilalom alóli mentességeket határozhatnak meg a központi bankok, illetékes nemzeti hatóságok, uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, nemzetközi szervezetek és kormányzati szervek, valamint tudományos intézmények által kínált előnyök tekintetében, valamint a magánszféra által kínált, szokásos vagy elhanyagolható értékű előnyök tekintetében, ez utóbbi esetben feltéve, hogy ezek az előnyök nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak. Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezek a mentességek ne befolyásolják a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak függetlenségét és pártatlanságát, és ne is kelthessék ezt a látszatot.

3. RÉSZ

SZAKMAI TITOKTARTÁS ÉS A NEM NYILVÁNOS INFORMÁCIÓKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS MEGELŐZÉSE

8. cikk

Szakmai titoktartás és a nem nyilvános információk felfedésének tilalma

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 37. cikkéből eredő szakmai titoktartási követelményekre figyelemmel az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai megfeleljenek a rájuk alkalmazandó szakmai titoktartási követelményeknek, valamint, hogy számukra tilos legyen a nem nyilvános információk harmadik felek előtt történő felfedése, kivéve, ha az ilyen információk felfedését számukra engedélyezték.

9. cikk

A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára tilos legyen a nem nyilvános információkkal való visszaélés.

(2)   A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma kiterjed legalább a nem nyilvános információk következő célokra való felhasználására: a) saját számlára vagy harmadik felek számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók céljára; és b) harmadik feleknek az ezen nem nyilvános információk alapján való eljárás ajánlása, vagy harmadik felek erre való késztetése céljára.

10. cikk

A magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó általános elvek

Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai – a saját számlájukra vagy bármely harmadik fél számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során – kötelesek legyenek körültekintően és önmérsékletet tanúsítva eljárni, valamint közép- vagy hosszú távú befektetési horizontot figyelembe venni.

11. cikk

A kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozások

(1)   Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel az eurorendszerbeli központi bankoknak a személyzetük és szerveik azon tagjaira vonatkozóan, akik az eurorendszer feladatainak ellátása során – az eseti hozzáférést kivéve – piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá (a továbbiakban: piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyek), olyan belső szabályokat kell elfogadniuk, amelyek bevezetik az eurorendszer feladataival szorosan összefüggő vagy esetlegesen a szoros összefüggés látszatát keltő magánjellegű pénzügyi tranzakciókra (a továbbiakban: kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciók) vonatkozó, a (2) bekezdésben megjelölt különös korlátozásokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső szabályoknak:

a)

meg kell tiltaniuk a következőkkel folytatott kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat:

i.

szabályozott szervezet által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok;

ii.

szabályozott szervezet által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök;

iii.

olyan kollektív befektetési formák befektetési jegyei, amelyek kinyilvánított befektetési politikája kizárólag szabályozott szervezetekre irányul; valamint

b)

korlátozniuk kell különösen a következőkkel folytatott kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat:

i.

deviza, arany, euroövezeti államkötvények, biztosítók által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint nem szabályozott szervezetek által kibocsátott és az eurorendszerbeli központi bankok által az EKB bármely eszközvásárlási programja keretében megvásárolt, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok;

ii.

az i. alpontban felsorolt kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök; továbbá

c)

korlátozniuk kell a rövid távú kereskedést.

(3)   Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján elfogadott belső szabályok állhatnak az érintett tranzakcióra vonatkozó egy vagy több következő korlátozásban:

a)

tilalom;

b)

előzetes engedélyezési követelmény;

c)

előzetes és utólagos bejelentési követelmény;

d)

tilalmi időszak, amelyen belül nem lehet ilyen tranzakciókat folytatni.

(4)   Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban: i. előírják, hogy a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyeknek be kell jelenteniük korábban szerzett eszközeiket, amennyiben ezen eszközök tartása az eurorendszer feladataiban való részvételüket illetően összeférhetetlenséghez vezet; és ii. mechanizmust alakítanak ki annak biztosítására, hogy a korábban szerzett eszközökből eredő összeférhetetlenség eseteit észszerű időn belül kiküszöböljék, ideértve azt is, hogy kérhető, hogy az összeférhetetlenséghez vezető korábban szerzett eszközöket észszerű időn belül értékesítsék. Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban rendelkezhetnek úgy, hogy az összeférhetetlenséghez nem vezető, korábban szerzett eszközök megtarthatók.

(5)   Az eurorendszerbeli központi bankok belső szabályaikban meghatározzák azokat a feltételeket és biztosítékokat, amelyek mellett a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő azon személyek, akik magánjellegű pénzügyi eszközeik kezelését írásbeli vagyonkezelési megállapodás alapján független harmadik félre bízzák, mentesülnek az e cikkben rögzített különleges korlátozások alól.

(6)   Az eurorendszerbeli központi bankok elfogadhatnak olyan belső szabályokat, amelyek az e cikkben foglalt korlátozásokat alkalmazzák a személyzetüknek és szerveiknek a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyektől eltérő tagjaira.

(7)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett, kritikus pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat előíró belső szabályaikat kiigazítsák oly módon, hogy azok tükrözzék a Kormányzótanács határozatait.

III. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ EURORENDSZER ETIKAI KERETRENDSZERÉNEK VÉGREHAJTÁSA

12. cikk

Független etikai és/vagy megfelelési funkció

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy – alapvető kockázatkezelési funkciónak minősülő – külön etikai és/vagy megfelelési funkcióval rendelkezzenek, amely támogatja döntéshozó szerveiket az eurorendszer etikai keretrendszerének végrehajtásában. Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak a feladatai ellátásához szükséges megfelelő jogállással, tekintéllyel és függetlenséggel kell rendelkeznie. A funkciónak közvetlenül az érintett eurorendszerbeli központi bankon belül – hierarchikus vagy funkcionális szempontból – legmagasabb szintű vezetésnek kell beszámolnia. A funkció számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a feladatai ellátásához, valamint ahhoz, hogy lépést tarthasson a releváns fejleményekkel és naprakészen tarthassa szakismereteit.

(2)   Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak az eurorendszer etikai keretrendszerét illetően fennálló feladatai kiterjednek a következőkre: a) tanácsadás és útmutatás nyújtása az eurorendszer etikai keretrendszerének értelmezéséről és alkalmazásáról; b) figyelemfelhívás és kötelező képzések lefolytatása; c) a megfelelési kockázatok azonosítása és értékelése; d) a megfelelés figyelemmel kísérése és ellenőrzése; e) a meg nem felelés eseteinek jelentése; f) az érintett eurorendszerbeli központi bank belső szabályainak és gyakorlatainak megszövegezése vagy megszövegezéséhez való hozzájárulás; és g) az érintett eurorendszerbeli központi bank 15. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentésének elkészítése.

(3)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az etikai és/vagy megfelelési funkciójukat megfelelően és kellő időben bevonják az olyan ügyekbe, amelyek hatással lehetnek az eurorendszer etikai keretrendszerére.

(4)   Az eurorendszerbeli központi bankok etikai és/vagy megfelelési funkciója a feladatai ellátása során szerzett információkat teljes mértékben bizalmasan kezeli, és a személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és őrzi meg.

(5)   Azokban az esetekben, amelyekben az eurorendszerbeli központi bankok etikai és/vagy megfelelési funkciója más feladatokat és kötelezettségeket is ellát, az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ilyen feladatok és kötelezettségek összeegyeztethetőek legyenek magával az etikai és/vagy megfelelési funkcióval vagy azon szervezeti egység feladataival és kötelezettségeivel, amelyhez az etikai és/vagy megfelelési funkció szervezetileg kapcsolódik.

13. cikk

A megfelelés figyelemmel kísérése

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok mechanizmust alakítanak ki az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok betartásának figyelemmel kísérésére. A figyelemmel kísérés kiterjed különösen a 11. cikkben foglaltak szerinti, kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat végrehajtó belső szabályok betartására, valamint adott esetben rendszeres és/vagy eseti ellenőrzésekre.

(2)   A megfelelés figyelemmel kísérése nem érinti azokat a belső szabályokat, amelyek belső vizsgálatot tesznek lehetővé abban az esetben, amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy a személyzet egy tagja vagy valamely szerv tagja megsértette az ezen iránymutatást végrehajtó szabályokat.

14. cikk

A meg nem felelés jelentése és nyomon követése

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, valamint az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok be nem tartása eseteinek jelentésére szolgáló belső eljárásokat fogadnak el. Az ilyen belső szabályoknak és eljárásoknak a meg nem felelés eseteit bejelentő személyek megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket kell tartalmazniuk.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a meg nem felelés potenciális eseteit nyomon kövessék, beleértve adott esetben az arányos fegyelmi intézkedések kirovását az alkalmazandó fegyelmi szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(3)   Az eurorendszerbeli központi bankok az ezen iránymutatást végrehajtó belső szabályoknak való meg nem feleléshez kapcsolódó jelentősebb eseteket az alkalmazandó belső eljárásokkal összhangban indokolatlan késedelem nélkül jelentik a szervezetfejlesztési bizottságon és az Igazgatóságon keresztül a Kormányzótanácsnak, valamint ezzel párhuzamosan tájékoztatják a számvizsgáló bizottságot és az etikai és megfelelési konferenciát.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1)   Az eurorendszerbeli központi bankok megküldik az etikai és megfelelési konferenciának az ezen iránymutatás végrehajtásáról szóló éves jelentésüket az ezen iránymutatás végrehajtásával kapcsolatos információcsere és a jövőbeli felülvizsgálatok előkészítése, és/vagy közös megközelítések kialakításának elősegítése céljából, a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)   A Kormányzótanács ezt az iránymutatást – attól az időponttól számítva, amikor az iránymutatást végrehajtó szabályokat és intézkedéseket a 17. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb alkalmazni kell – legalább háromévente, vagy az etikai és megfelelési konferencia ajánlására felülvizsgálja.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az (EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11) ezennel hatályát veszti.

(2)   Az (EU) 2015/855 iránymutatásra (EKB/2015/11) történő hivatkozásokat az ezen iránymutatásra való hivatkozásnak kell tekinteni és a jelen iránymutatás mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlése napján lép hatályba.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás végrehajtása és az annak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2023. június 1-jétől alkalmazzák. Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t az ezen iránymutatás végrehajtásának esetleges akadályairól, és legkésőbb 2023. április 1-jéig értesítik az EKB-t ezen intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.

18. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. november 2-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (HL L 135., 2015.6.2., 23. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank iránymutatása (2002. szeptember 26.) a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról (EKB/2002/6) (HL L 270., 2002.10.8., 14. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12) (HL L 135., 2015.6.2., 29. o.).

(4)  Eurosystem Ethics Framework Implementation Practices (Az eurorendszer etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó gyakorlatok), 2015. március 12., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(5)  Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (HL C 89., 2019.3.8., 2. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(9)  Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16. o.).

(10)  Az eurorendszer felvigyázói tevékenységének politikai keretrendszere (The Eurosystem's oversight policy framework), 2016. júliusi felülvizsgált változat, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(11)  A kis értékű fizetési rendszerek átdolgozott felvigyázási keretrendszere (Revised oversight framework for retail payment systems), 2016. február, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).


MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11)

Ezen iránymutatás

1. cikk

2. cikk

2. cikk

1. cikk

3. cikk

/

4. cikk

/

5. cikk

13. cikk

6. cikk

14. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

11. cikk

9. cikk

6. cikk

10. cikk

7. cikk

11. cikk

16. cikk

12. cikk

17. cikk

13. cikk

15. cikk

14. cikk

18. cikk


2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/17


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2254 HATÁROZATA

(2021. december 7.)

a 2021-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről szóló (EU) 2020/1997 határozat módosításáról

(EKB/2021/53)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az euroérme-kibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2332 európai központi banki határozatra (EKB/2015/43) (1) és különösen annak 3. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

1999. január 1-jétől kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) jogosult az azon tagállamokban kibocsátott érmék mennyiségének engedélyezésére, amelyek pénzneme az euro.

(2)

Az euroérmék iránti 2021. évi igényre vonatkozó becslés alapján, amelyet azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, nyújtottak be az EKB-hoz, az EKB az (EU) 2020/1997 európai központi banki határozatban (EKB/2020/57) (2) jóváhagyta a 2021-ben forgalomba hozatalra szánt euroérmék és a gyűjtőknek szánt (forgalomba hozatalra nem szánt) euroérmék teljes mennyiségét.

(3)

Az (EU) 2015/2332 európai központi banki határozat (EKB/2015/43) 3. cikke értelmében az euroövezeti tagállamoknak értesíteniük kell az EKB-t, ha az euroérmék iránti tényleges igény várhatóan meghaladja az érmekibocsátás adott naptári évre jóváhagyott mennyiségét, és amennyiben továbbra is fennáll a magasabb érmeigény, az adott naptári év tekintetében az érmekibocsátás további mennyiségére vonatkozó, eseti engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtaniuk.

(4)

2021. november 22-én a Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland Írország nevében kérte, hogy az Írország által 2021-ben kibocsátható euroérmék mennyiségét további 10 millió EUR-val emeljék 16,3 millió EUR-ról 26,3 millió EUR-ra válaszul az annak következtében jelentősen megnőtt érmeigényre, hogy 2020-hoz képest 2021-ben kevesebb érmét fizettek be és a 2021 karácsonya előtti időszakra előre jelzettnél magasabb a kereslet.

(5)

Az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 3. cikkének (7) bekezdése értelmében az Igazgatóság egyedi határozatot hoz az eseti engedélyezés iránti kérelemről, amennyiben az eseti kérelmet nem szükséges módosítani.

(6)

Ezért az (EU) 2020/1997 határozatot (EKB/2020/57) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítás

Az (EU) 2020/1997 határozat (EKB/2020/57) 2. cikkében szereplő táblázat a következőképpen módosul:

Az Írországra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Írország

25,8

0,5

26,3 ”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. december 7-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  HL L 328., 2015.12.12., 123. o.

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1997 határozata (2020. november 24.) a 2021-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2020/57) (HL L 410., 2020.12.7., 104. o.).


2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/19


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2255 HATÁROZATA

(2021. december 7.)

a 2022-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2021/54)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az euroérme-kibocsátás mennyiségének engedélyezésére vonatkozó eljárási keretről szóló, 2015. december 4-i (EU) 2015/2332 európai központi banki határozatra (EKB/2015/43) (1) és különösen annak 2. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

1999. január 1-jétől kizárólag az Európai Központi Bank (EKB) jogosult az azon tagállamokban kibocsátott érmék mennyiségének engedélyezésére, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok).

(2)

A 19 euroövezeti tagállam benyújtotta az EKB-hoz a 2022-ben kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezésére vonatkozó kérelmét, az előrejelzési módszerrel kapcsolatos magyarázó megjegyzésekkel együtt. Közülük egyes tagállamok további információkat is benyújtottak a pénzforgalmi érmékkel kapcsolatban, amennyiben az információk rendelkezésre álltak, és azokat az érintett tagállam fontosnak minősítette a kérelme alátámasztásához.

(3)

Mivel az euroövezeti tagállamok euroérmék kibocsátására vonatkozó jogosultsága az EKB kibocsátandó mennyiségre vonatkozó engedélyének függvénye, az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 3. cikkének megfelelően az EKB által jóváhagyott mennyiséget nem léphetik túl a tagállamok az EKB előzetes engedélye nélkül. Az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 2. cikkének (9) bekezdése szerint, mivel nincs szükség az érmekibocsátás kért mennyiségének módosítására, az euroövezeti tagállamok által benyújtott, a 2022. évi érmekibocsátás mennyiségének engedélyezése iránti kérelemről szóló ezen határozatot az Igazgatóság jogosult elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

2. cikk

A 2022-ben kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezése

Az EKB engedélyezi az euroövezeti tagállamok által 2022-ben kibocsátandó érméknek az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségét:

 

A 2022-ben kibocsátandó euroérmék engedélyezett mennyisége

Pénzforgalmi érmék

Gyűjtőknek szánt érmék

(forgalomba hozatalra nem szánt)

Az érmekibocsátás mennyisége

(millió EUR)

(millió EUR)

(millió EUR)

Belgium

32,00

1,00

33,00

Németország

371,00

212,00

583,00

Észtország

13,90

0,33

14,23

Írország

23,30

0,50

23,80

Görögország

101,70

0,62

102,32

Spanyolország

159,80

30,00

189,80

Franciaország

199,00

50,00

249,00

Olaszország

166,26

2,74

169,00

Ciprus

10,40

0,01

10,41

Lettország

10,30

0,15

10,45

Litvánia

20,00

0,77

20,77

Luxemburg

11,50

0,40

11,90

Málta

7,40

0,40

7,80

Hollandia

49,70

0,30

50,00

Ausztria

66,00

166,01

232,01

Portugália

30,50

2,00

32,50

Szlovénia

21,00

1,00

22,00

Szlovákia

18,00

2,00

20,00

Finnország

10,00

5,00

15,00

Összesen

1 321,76

475,23

1 796,99

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. december 7-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  HL L 328., 2015.12.12., 123. o.


IRÁNYMUTATÁSOK

2021.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 454/21


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2256 IRÁNYMUTATÁSA

(2021. november 2.)

az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/50)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, 6. cikke (7) bekezdésével együtt,

mivel:

(1)

Számos módosításra van szükség az (EU) 2015/856 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/12) (2) tekintetében. Az egyértelműség érdekében az (EU) 2015/856 iránymutatást (EKB/2015/12) át kell dolgozni.

(2)

Az 1024/2013/EU rendelettel az Európai Központi Bankra (EKB) és az egységes felügyeleti mechanizmusban (a továbbiakban: SSM) részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságaira ruházott feladatok ellátása érdekében az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok tiszteletben tartják a függetlenség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság elvét, valamint a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeit tartják fenn, ideértve azt is, hogy nem tűrik a nem megfelelő magatartást és a zaklatást. Az ezen elveket és követelményeket biztosító irányítási keret kulcsfontosságú eleme az SSM hitelessége biztosításának, és elengedhetetlen a felügyelt szervezetek és az uniós polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(3)

Erre figyelemmel a Kormányzótanács 2015-ben elfogadta az SSM közös etikai keretrendszerének alapelveit meghatározó (EU) 2015/856 iránymutatást (EKB/2015/12) (a továbbiakban: az SSM etikai keretrendszere), amely védi az SSM hitelességét és jó hírnevét, valamint az EKB és az SSM-ben részt vevő illetékes nemzeti hatóságok szervei tagjainak és személyzete tagjainak integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat.

(4)

A Kormányzótanács azt az álláspontot képviseli, hogy a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeinek fenntartása érdekében a bennfentes kereskedelem és az SSM nem nyilvános információival való visszaélés megelőzésére, valamint az összeférhetetlenség eseteinek megelőzésére és kezelésére irányuló jelenlegi közös minimumkövetelményeket és szabályokat tovább kell fejleszteni. Ennek érdekében a Kormányzótanács fontosnak tartja, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja, hogy a bennfentes kereskedelemnek, a nem nyilvános információkkal való visszaélésnek vagy az esetleges összeférhetetlenségnek még a látszatát is elkerüljék. Noha az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak bizonyos mozgástérrel kell rendelkezniük az ilyen intézkedések legmegfelelőbb keretrendszerének meghatározása során, ugyanakkor az SSM jó hírnevének megfelelő védelme érdekében fontos, hogy – különösen a kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok tekintetében – összehangolt intézkedések vonatkozzanak legalább az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjaira akkor, amikor az SSM feladatait látják el. Ezeknek az összehangolt intézkedéseknek vonatkozniuk kell az olyan belső szerv tagjaira is, amely az SSM illetékes nemzeti hatóságok által végrehajtott feladataival közvetlenül vagy közvetetten összefüggő adminisztratív és/vagy tanácsadó funkciókat tölt be.

(5)

A felügyelt szervezetek és az uniós polgárok abba vetett bizalmának további védelme érdekében, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjai, valamint szerveinek tagjai teljes szakmai pártatlansággal járnak el, el kell kerülni az összeférhetetlenség látszatát. Ennek érdekében a személyzet és a szervek azon tagjainak, akik piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá, különös szabályokat és követelményeket kell betartaniuk a magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során, különösen akkor, ha e tranzakciók szabályozott szervezeteket érintenek.

(6)

Míg az SSM etikai keretrendszere kizárólag a felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, az integritás és a jó irányítással kapcsolatos követelmények nemzeti központi bankok (NKB-k) és illetékes nemzeti hatóságok körében fennálló lehető legnagyobb mértékű koherenciája érdekében a Kormányzótanács elfogadta az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló (EU) 2015/855 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/11) (3) (a továbbiakban: az eurorendszer etikai keretrendszere), amely az eurorendszer feladatainak az NKB-k általi ellátására vonatkozik.

(7)

Az (EU) 2015/856 iránymutatással (EKB/2015/12) megállapított elveket az SSM etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó, a Kormányzótanács által jóváhagyott gyakorlatok (4) egészítették ki, amelyeket az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályokba és gyakorlatokba ültettek át. E gyakorlatokat, így különösen a megfelelési funkcióra vonatkozó 4. sz. végrehajtási gyakorlatot be kell építeni az SSM felülvizsgált etikai keretrendszerébe oly módon, amely biztosítja az egyes illetékes nemzeti hatóságok szervezeti autonómiájának elvét.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az SSM etikai keretrendszere folyamatosan a felügyeleti közösségében és az uniós intézmények körében érvényesülő legújabb eredményeket figyelembe vevő, megfelelő követelményeket és bevált gyakorlatokat tükrözzön, az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) a Kormányzótanács általi rendszeres felülvizsgálatot ír elő. Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (5) (a továbbiakban: egységes kódex) hatálybalépése tovább fejlesztette a EKB magas szintű szerveinek valamennyi tagjára és helyetteseikre vonatkozó egységes szakmai etikai követelményeket. Ezen előzményekre tekintettel a Kormányzótanács szükségesnek tartja az SSM etikai keretrendszerében foglalt jelenlegi követelmények kiigazítását.

(9)

Az etikai és a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekre, valamint az (EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó eszmecsere intézményközi fórumának megteremtése érdekében a Kormányzótanács létrehozta az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportját. Az e kérdések növekvő jelentőségére és ebből következően az SSM szintjén ambiciózusabb követelményekre való törekvés szükségességére tekintettel, valamint az SSM etikai keretrendszere koherens végrehajtásának elősegítése érdekében a Kormányzótanács megfelelőnek ítélte, hogy a munkacsoportot további feladatokkal ruházza fel és állandó etikai és megfelelési konferenciává alakítsa át. E további feladatoknak lehetővé kell tenniük az SSM számára az integritás és a jó irányítási követelmények dinamikus természetéből eredő kihívások megfelelő kezelését.

(10)

Az ezen etikai keretrendszerek átfogó koherenciájának biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni az összeférhetetlenséggel, az ajándékok és vendéglátás elfogadásával, valamint a nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalmával kapcsolatos, az (EU) 2015/855 iránymutatásban (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatásban (EKB/2015/12) szereplő főbb fogalmakat, és össze kell hangolni azokat az egységes kódexszel. Közelebbről, a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést és a munkaviszony megszűnését követő korlátozásokat ki kell terjeszteni az SSM személyzete közvetlenül a vezetésnek jelentő magas beosztású tagjain túlra annak érdekében, hogy hatékonyan orvosoljuk a bankfelügyeleti hatóságok és a magánszektor, különösen a pénzügyi piaci résztvevők közötti forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos aggályokat.

(11)

Noha az SSM etikai keretrendszere csak a felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, ugyanakkor kívánatos, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok egyenértékű követelményeket alkalmazzanak a szerveik és személyzetük azon tagjaira, illetve azon más személyekre, akik nem az SSM-hez kapcsolódó feladatokat látnak el.

(12)

A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, különösen a munkajogi jogszabályokat.

(13)

A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az egységes kódexet és az etikus magatartás konkrét területeken megállapított olyan követelményeit, amelyek legalább az SSM etikai keretrendszere elveinek megfelelnek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Hatály

(1)   Ez az iránymutatás az Európai Központi Bankra (EKB) és az illetékes nemzeti hatóságokra alkalmazandó az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok ellátása során. E tekintetben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által az ezen iránymutatás rendelkezéseinek teljesítése érdekében elfogadott belső szabályok alkalmazandók személyzetük tagjaira és szerveik tagjaira.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok törekednek arra, hogy – amennyire ez jogilag megvalósítható – az ezen iránymutatás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében meghatározott kötelezettségeket kiterjesszék a felügyeleti feladatok ellátásában részt vevő azon személyekre, akik nem az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1.

„illetékes nemzeti hatóság”: az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóság. Ez a fogalommeghatározás nem érinti az olyan nemzeti jogi szabályozásokat, amelyek egyes felügyeleti feladatokat az illetékes nemzeti hatóságként ki nem jelölt NKB-ra telepítenek. Az ebben az iránymutatásban szereplő, az illetékes nemzeti hatóságra való hivatkozás ilyen esetben a nemzeti joggal az NKB-ra telepített feladatok tekintetében az NKB-ra is vonatkozik;

2.

„az SSM etikai keretrendszere”: a jelen iránymutatásnak az EKB és az egyes illetékes nemzeti hatóságok által végrehajtott rendelkezései;

3.

„nem nyilvános információ”: formájától függetlenül olyan információ, amely az EKB-ra és az illetékes nemzeti hatóságokra ruházott felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, és amelyet nem hoztak nyilvánosságra;

4.

„piaci szempontból érzékeny információ”: olyan nyilvánosságra nem hozott pontos információ, amely nyilvánosságra hozatala esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely eszközök árára vagy a pénzügyi piacokon fennálló árakra;

5.

„személyzet tagja”: olyan személy, aki az EKB-val vagy valamely illetékes nemzeti hatósággal munkaviszonyban áll, kivéve, ha e személyt kizárólag az 1024/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg;

6.

„szerv tagja”: az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok valamely döntéshozó vagy egyéb belső szervének a személyzet tagjaitól eltérő tagja, kivéve, ha a szerv e tagját kizárólag a 1024/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg;

7.

„szabályozott szervezet”: a következők bármelyike:

a)

az (EU) 2021/379 európai központi banki rendelet (EKB/2021/2) (6) 2. cikke 1. pontjának b) alpontjában meghatározott monetáris pénzügyi intézmény (MPI), de ide nem értve a pénzpiaci alapokat;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nem-MPI hitelintézet;

c)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság;

d)

a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holdingtársaság;

e)

a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott pénzügyi konglomerátum, amely az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében az EKB általi kiegészítő felügyelet alatt áll;

8.

„összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a személyes érdekeltségek befolyásolhatják a kötelezettségek és feladatok pártatlan és objektív ellátását, vagy ezt a látszatot kelthetik;

9.

„személyes érdekeltség”: valamely pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű juttatás vagy lehetséges juttatás a személyzet valamely tagja vagy valamely szerv tagja számára, ideértve többek között, de nem kizárólag, a közvetlen családtagnak (szülő, gyermek vagy testvér), házastársnak vagy élettársnak nyújtott juttatást;

10.

„rövid távú kereskedés”: valamely pénzügyi eszköz megvásárlása és ezt követő értékesítése vagy ugyanazon pénzügyi eszköz értékesítése és ezt követő megvásárlása 90 naptári napon belül;

11.

„korábban szerzett eszköz”: olyan tiltott eszköz, amelyet valamely szerv tagja vagy a személyzet valamely tagja az eszközre vonatkozó tilalom előtt vagy a tilalom rájuk alkalmazandóvá válása előtt szerzett, vagy amely később olyan körülmények következtében került a birtokukba, amelyekre nem volt befolyásuk;

12.

„előny”: olyan ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli, természetbeni vagy más jellegű – juttatás, amely nem képezi a teljesített szolgáltatások megállapodás szerinti ellenértékét, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult.

3. cikk

Ellentétes nemzeti rendelkezések és az eltérő etikai keretrendszerek alkalmazhatósága

(1)   Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóságot az alkalmazandó nemzeti jog akadályozza a jelen iránymutatás valamely rendelkezésének végrehajtásában, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t és meghozza a rendelkezésére álló észszerű intézkedéseket az ilyen nemzeti jog jelentette akadály elhárítására annak érdekében, hogy biztosítsa a jelen iránymutatásnak az SSM egészében történő harmonizált végrehajtását.

(2)   A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által meghatározott, a személyzetük és szerveik tagjaira alkalmazandó szigorúbb etikai szabályokat.

II. FEJEZET

Az etikus magatartás szabályai

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELVEK

4. cikk

Alapvető elvek

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai a kötelezettségeik és feladataik ellátása során az etikus magatartás legmagasabb szintű követelményeihez tartsák magukat.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák különösen a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik tagjai tisztességesen, függetlenül, pártatlanul, tiszteletteljesen és körültekintően, a nem megfelelő magatartás és a zaklatás minden formájának elkerülésével, valamint az önérdeket figyelmen kívül hagyva járjanak el, ezáltal fenntartva és előmozdítva az SSM-be vetett közbizalmat.

5. cikk

Kapcsolattartás külső felekkel

Az EBK és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik azon tagjai, akik külső felekkel – és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat képviselőivel – találkoznak, a) az e külső felekkel folytatott interakcióikban biztosítsák a semlegességet és az egyenlő bánásmódot; b) alapszintű feljegyzéseket készítsenek a találkozásokról; és c) kerüljék az olyan magatartást, amely azt a látszatot keltheti, hogy külső feleknek előnyt nyújt, ideértve az üzleti vagy a presztízs jellegű előnyt is.

2. RÉSZ

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG MEGELŐZÉSE ÉS KEZELÉSE

6. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki az olyan helyzet kezelésére, amelyben a személyzet tagjaként kinevezésre kerülő pályázó esetében többek között a korábbi szakmai tevékenységeiből, pénzügyi részesedéseiből, magánjellegű tevékenységeiből vagy személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség áll fenn.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy szerveik és személyzetük tagjai munkaviszonyuk fennállása alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint, hogy jelentsék az ilyen helyzeteket. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén azt megfelelően rögzítsék és az összeférhetetlenség kiküszöbölését vagy mérséklését szolgáló megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre és kerüljenek meghozatalra, beleértve az adott ügyhöz kapcsolódó feladatok alóli mentesítést.

(3)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak a munkaviszony megszűnése után folytatott szakmai tevékenységeiből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére, ideértve a megfelelő bejelentési követelményeket és türelmi időszakokat.

(4)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjai és szerveik tagjai által a fizetés nélküli szabadság alatt folytatott szakmai tevékenységekből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.

7. cikk

Előnyök elfogadásának tilalma

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megtiltják személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára, hogy hivatali kötelességeik és feladataik ellátásával bármilyen összefüggésben saját maguknak vagy bármely más személynek valamely előnyben részesülésével összefüggő ígéretet kérjenek, kapjanak vagy fogadjanak el.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban az (1) bekezdésben rögzített tilalom alóli mentességeket határozhatnak meg a központi bankok, illetékes nemzeti hatóságok, uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, nemzetközi szervezetek és kormányzati szervek, valamint tudományos intézmények által kínált előnyök tekintetében, valamint a magánszféra által kínált, szokásos vagy elhanyagolható értékű előnyök tekintetében, ez utóbbi esetben feltéve, hogy ezek az előnyök nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezek a mentességek ne befolyásolják a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak függetlenségét és pártatlanságát, és ne is kelthessék ezt a látszatot.

3. RÉSZ

SZAKMAI TITOKTARTÁS ÉS A NEM NYILVÁNOS INFORMÁCIÓKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS MEGELŐZÉSE

8. cikk

Szakmai titoktartás és a nem nyilvános információk felfedésének tilalma

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 37. cikkéből, az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdéséből és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 53. cikkéből eredő szakmai titoktartási követelményekre figyelemmel az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai megfeleljenek a rájuk alkalmazandó szakmai titoktartási követelményeknek, valamint, hogy számukra tilos legyen a nem nyilvános információk harmadik felek előtt történő felfedése, kivéve, ha az ilyen információk felfedését számukra engedélyezték.

9. cikk

A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára tilos legyen a nem nyilvános információkkal való visszaélés.

(2)   A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma kiterjed legalább a nem nyilvános információk következő célokra való felhasználására: a) saját számlára vagy harmadik felek számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók céljára; és b) harmadik feleknek az ezen nem nyilvános információk alapján való eljárás ajánlása, vagy harmadik felek erre való késztetése céljára.

10. cikk

A magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó általános elvek

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai – a saját számlájukra vagy bármely harmadik fél számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során – kötelesek legyenek körültekintően és őnmérsékletet tanúsítva eljárni, valamint közép- vagy hosszú távú befektetési horizontot figyelembe venni.

11. cikk

A kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozások

(1)   Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak a személyzetük és szerveik azon tagjaira vonatkozóan, akik az SSM feladatainak ellátása során – az eseti hozzáférést kivéve – piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá (a továbbiakban: piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyek), olyan belső szabályokat kell elfogadniuk, amelyek bevezetik az SSM feladataival szorosan összefüggő vagy esetlegesen a szoros összefüggés látszatát keltő magánjellegű pénzügyi tranzakciókra (a továbbiakban: kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciók) vonatkozó, a (2) bekezdésben megjelölt különös korlátozásokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső szabályoknak:

a)

meg kell tiltaniuk a következőkkel folytatott kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat:

i.

szabályozott szervezet által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok;

ii.

szabályozott szervezet által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó származtatott pénzügyi eszközök;

iii.

olyan kollektív befektetési formák befektetési jegyei, amelyek kinyilvánított befektetési politikája kizárólag szabályozott szervezetekre irányul; valamint

b)

szükség szerint korlátozniuk kell egyéb kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat; továbbá

c)

korlátozniuk kell a rövid távú kereskedést.

(3)   Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján elfogadott belső szabályok állhatnak az érintett tranzakcióra vonatkozó egy vagy több következő korlátozásban:

a)

tilalom;

b)

előzetes engedélyezési követelmény;

c)

előzetes és utólagos bejelentési követelmény;

d)

tilalmi időszak, amelyen belül nem lehet ilyen tranzakciókat folytatni.

(4)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban: i. előírják, hogy a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyeknek be kell jelenteniük korábban szerzett eszközeiket, amennyiben ezen eszközök tartása az SSM feladataiban való részvételüket illetően összeférhetetlenséghez vezet; és ii. mechanizmust alakítanak ki annak biztosítására, hogy a korábban szerzett eszközökből eredő összeférhetetlenség eseteit észszerű időn belül kiküszöböljék, ideértve azt is, hogy kérhető, hogy az összeférhetetlenséghez vezető korábban szerzett eszközöket észszerű időn belül értékesítsék. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban rendelkezhetnek úgy, hogy az összeférhetetlenséghez nem vezető, korábban szerzett eszközök megtarthatók.

(5)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban meghatározzák azokat a feltételeket és biztosítékokat, amelyek mellett a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő azon személyek, akik magánjellegű pénzügyi eszközeik kezelését írásbeli vagyonkezelési megállapodás alapján független harmadik félre bízzák, mentesülnek az e cikkben rögzített különleges korlátozások alól.

(6)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok elfogadhatnak olyan belső szabályokat, amelyek az e cikkben foglalt korlátozásokat alkalmazzák a személyzetüknek és szerveiknek a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyektől eltérő tagjaira.

(7)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett, kritikus pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat előíró belső szabályaikat kiigazítsák oly módon, hogy azok tükrözzék a Kormányzótanács határozatait.

III. FEJEZET

Együttműködés és az SSM etikai keretrendszerének végrehajtása

12. cikk

Független etikai és/vagy megfelelési funkció

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy – alapvető kockázatkezelési funkciónak minősülő – külön etikai és/vagy megfelelési funkcióval rendelkezzenek, amely támogatja döntéshozó szerveiket az SSM etikai keretrendszerének végrehajtásában. Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak a feladatai ellátásához szükséges megfelelő jogállással, tekintéllyel és függetlenséggel kell rendelkeznie. A funkciónak közvetlenül az EKB-n vagy az érintett illetékes nemzeti hatóságon belül – hierarchikus vagy funkcionális szempontból – legmagasabb szintű vezetésnek kell beszámolnia. A funkció számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a feladatai ellátásához, valamint ahhoz, hogy lépést tarthasson a releváns fejleményekkel és naprakészen tarthassa szakismereteit.

(2)   Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak az SSM etikai keretrendszerét illetően fennálló feladatai kiterjednek a következőkre: a) tanácsadás és útmutatás nyújtása az SSM etikai keretrendszerének értelmezéséről és alkalmazásáról; b) figyelemfelhívás és kötelező képzések lefolytatása; c) a megfelelési kockázatok azonosítása és értékelése; d) a megfelelés figyelemmel kísérése és ellenőrzése; e) a meg nem felelés eseteinek jelentése; f) az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság belső szabályainak és gyakorlatainak megszövegezése vagy megszövegezéséhez való hozzájárulás; és g) az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság 15. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentésének elkészítése.

(3)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az etikai és/vagy megfelelési funkciójukat megfelelően és kellő időben bevonják az olyan ügyekbe, amelyek hatással lehetnek az SSM etikai keretrendszerére.

(4)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok etikai és/vagy megfelelési funkciója a feladatai ellátása során szerzett információkat teljes mértékben bizalmasan kezeli, és a személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és őrzi meg.

(5)   Azokban az esetekben, amelyekben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok etikai és/vagy megfelelési funkciója más feladatokat és kötelezettségeket is ellát, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ilyen feladatok és kötelezettségek összeegyeztethetőek legyenek magával az etikai és/vagy megfelelési funkcióval vagy azon szervezeti egység feladataival és kötelezettségeivel, amelyhez az etikai és/vagy megfelelési funkció szervezetileg kapcsolódik.

13. cikk

A megfelelés figyelemmel kísérése

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok betartásának figyelemmel kísérésére. A figyelemmel kísérés kiterjed különösen a 11. cikkben foglaltak szerinti, kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat végrehajtó belső szabályok betartására, valamint adott esetben rendszeres és/vagy eseti ellenőrzésekre.

(2)   A megfelelés figyelemmel kísérése nem érinti azokat a belső szabályokat, amelyek belső vizsgálatot tesznek lehetővé abban az esetben, amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy a személyzet egy tagja vagy valamely szerv tagja megsértette az ezen iránymutatást végrehajtó szabályokat.

14. cikk

A meg nem felelés jelentése és nyomon követése

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, valamint az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok be nem tartása eseteinek jelentésére szolgáló belső eljárásokat fogadnak el. Az ilyen belső szabályoknak és eljárásoknak a meg nem felelés eseteit bejelentő személyek megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket kell tartalmazniuk.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a meg nem felelés potenciális eseteit nyomon kövessék, beleértve adott esetben az arányos fegyelmi intézkedések kirovását az alkalmazandó fegyelmi szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(3)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok az ezen iránymutatást végrehajtó belső szabályoknak való meg nem feleléshez kapcsolódó jelentősebb eseteket az alkalmazandó belső eljárásokkal összhangban indokolatlan késedelem nélkül jelentik a szervezetfejlesztési bizottságon és a Felügyeleti Testületen keresztül a Kormányzótanácsnak, valamint ezzel párhuzamosan tájékoztatják a számvizsgáló bizottságot és az etikai és megfelelési konferenciát.

IV. FEJEZET

Záró Rendelkezések

15. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok megküldik az etikai és megfelelési konferenciának az ezen iránymutatás végrehajtásáról szóló éves jelentésüket az ezen iránymutatás végrehajtásával kapcsolatos információcsere és a jövőbeli felülvizsgálatok előkészítése, és/vagy közös megközelítések kialakításának elősegítése céljából, a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2)   A Kormányzótanács ezt az iránymutatást – attól az időponttól számítva, amikor az iránymutatást végrehajtó szabályokat és intézkedéseket a 17. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb alkalmazni kell – legalább háromévente, vagy az etikai és megfelelési konferencia ajánlására felülvizsgálja.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) ezennel hatályát veszti.

(2)   Az (EU) 2015/856 iránymutatásra (EKB/2015/12) történő hivatkozásokat az ezen iránymutatásra való hivatkozásnak kell tekinteni és a jelen iránymutatás mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az illetékes nemzeti hatóságokkal történő közlése napján lép hatályba.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás végrehajtása és az annak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2023. június 1-jétől alkalmazzák. Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják az EKB-t az ezen iránymutatás végrehajtásának esetleges akadályairól, és legkésőbb 2023. április 1-jéig értesítik az EKB-t ezen intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.

18. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a címzettjei az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. november 2-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 1. o.

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12) (HL L 135., 2015.6.2., 29. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (HL L 135., 2015.6.2., 23. o.).

(4)  Ethics Framework for the SSM Implementation Practices (Az SSM etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó gyakorlatok), 2015. március 12., elérhető az Eur-Lexen.

(5)  Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (HL C 89., 2019.3.8., 2. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12)

Ezen iránymutatás

1. cikk

2. cikk

2. cikk

1. cikk

3. cikk

/

4. cikk

/

5. cikk

13. cikk

6. cikk

14. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

11. cikk

9. cikk

6. cikk

10. cikk

7. cikk

11. cikk

17. cikk

12. cikk

15. cikk

13. cikk

18. cikk