2021.12.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 436/1

A TANÁCS (EU) 2021/2151 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. december 6.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, (EU) 2020/1998 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2020. december 7-én elfogadta az (EU) 2020/1998 rendeletet.

(2)

Az (EU) 2020/1998 rendelet 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács felülvizsgálta a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az említett rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékét. E felülvizsgálat alapján egy elhunyt személyre vonatkozó bejegyzést törölni kell az említett mellékletből, hét személy esetében pedig naprakésszé kell tenni a rájuk vonatkozó bejegyzéseket.

(3)	Az (EU) 2020/1998 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2020/1998 rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. CIGLER KRALJ

(1) HL L 410 I., 2020.12.7., 1. o.

MELLÉKLET

A természetes személyeknek az (EU) 2020/1998 rendelet I. mellékletének A. szakaszában (Természetes személyek) foglalt jegyzéke a következőképpen módosul:

1.	a 11. bejegyzést (Mohammed Khalifa AL-KANI [más néven Mohamed Khalifa Abderrahim Shaqaqi AL-KANI, Mohammed AL-KANI, Muhammad Omar AL-KANI] vonatkozásában) törölni kell;

az alábbi hét természetes személyre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

	Név (Latin betűs átírás)	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel indokai	A jegyzékbe vétel időpontja
„4.	Viktor Vasilievich (Vasilyevich) ZOLOTOV	Виктор Васильевич ЗОЛОТОВ	Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója Születési idő: 1954.1.27. Születési hely: Sasovo, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation) Állampolgárság: orosz Nem: férfi	Viktor Vasilievich Zolotov 2016. április 5. óta az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója, és ezért az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdájának főparancsnoka és a Roszgvargyija keretein belül működő különleges mobil egység (Special Purpose Mobile Unit), az OMON parancsnoka is. E beosztásban a Roszgvargyija és az OMON csapatainak valamennyi tevékenységét felügyeli. A Roszgvargyija igazgatójaként – különösen a tiltakozások és tüntetések erőszakos leverése folytán – felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának szisztematikus és széleskörű megsértése miatt.	2021.3.2.
				A Roszgvargyiját vetették be a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 23-i és április 21-i tüntetések elfojtására, és a beszámolók szerint az OMON és a nemzeti gárda számos tisztje brutálisan és erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A biztonsági erők általi agresszió újságírók tucatjai ellen is irányult, beleértve a Meduza hírportál tudósítóját, Krisztina Szafronovát (Kristina Safronova), akit megütött egy OMON-tiszt, és a Novaja Gazeta (Novaya Gazeta) újságíróját, Jelizaveta Kirpanovát (Yelizaveta Kirpanova), akit rendőrbottal vertek fejbe, vérző sérülést okozva. A 2021. január 23-i tüntetések során a biztonsági erők több mint 300 kiskorút vettek önkényesen őrizetbe.
5.	ZHU Hailun	朱海仑 (kínai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának (13th People’s Congress) Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) képviselő tagja. (2018. március 19. óta) a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.	Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) korábbi titkára, valamint Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pártbizottságának (Party Committee) korábbi helyettes titkára (2016–2019). Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa – amely egy regionális jogalkotó szerv – Állandó Bizottságának (Standing Committee) korábbi helyettes vezetője (2019-től 2021. február 5-ig, de tevékenységét legalább 2021 márciusáig folytatta). A Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet képviselő tagja. 2018. március 19. óta a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.	2021.3.22.
			Születési idő: 1958. január Születési hely: Lianshui, Jiangsu (China) Állampolgárság: kínai Nem: férfi	Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának titkáraként (2016–2019) Zhu Hailun volt felelős a Terület belső biztonságának fenntartásáért és a bűnüldözésért. Ezen tisztségénél fogva kulcsfontosságú politikai pozíciót töltött be az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program felügyeletében és végrehajtásában. Zhu Hailun e program „megalkotójaként” ismert. Ennélfogva felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek nagyarányú, önkényes fogva tartásáért. Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa Állandó Bizottságának helyettes vezetőjeként (2019–2021. február 5.) Zhu Hailun továbbra is döntő befolyást gyakorolt Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen belül, ahol a mai napig zajlik az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program.
9.	JONG Kyong-thaek (más néven CHO’NG, Kyo’ng-t’aek)	정경택 (koreai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere Születési idő: 1961.1.1. és 1963.12.31. között Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Nem: férfi	Jong Kyong-thaek 2017 óta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere. A KNDK Állambiztonsági Minisztériuma (Ministry of State Security) a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért felelős egyik vezető intézmény, amelynek elsődleges feladata a politikai ellenvélemények, a külföldről származó „felforgató” információk, valamint a politikai rendszerre és annak vezetőire nézve súlyos politikai fenyegetést jelentőnek ítélt bármely egyéb magatartás azonosítása és elnyomása. Jong Kyong-thaeket az Állambiztonsági Minisztérium vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak.	2021.3.22.
10.	RI Yong Gil (más néven RI Yong Gi, RI Yo’ng-kil, YI Yo’ng-kil)	리영길 (koreai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere Születési idő: 1955 Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Nem: férfi	Ri Yong Gil a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere. 2021. januártól 2021. júniusig vagy júliusig társadalmi biztonsági miniszterként tevékenykedett, 2018 és 2021. január között pedig a Koreai Néphadsereg (Korean People’s Army – KPA) vezérkari főnöke volt. Honvédelmi miniszterként Ri Yong Gilt felelősség terheli a többek között a Katonai Biztonsági Parancsnokság (Military Security Command) és a Koreai Néphadsereg más egységeinek tagjai által a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. A KNDK Társadalmi Biztonsági Minisztériuma (Ministry of Social Security) (korábbi nevén Népbiztonsági Minisztérium – Ministry of People’s Security –, illetve Közbiztonsági Minisztérium – Ministry of Public Security –) és a Katonai Biztonsági Parancsnokság a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért – többek között a KNDK-ból „illegálisan” elmenekülő személyek kihallgatásáért és büntetéséért – felelős vezető intézmények. Konkrétan, a Társadalmi Biztonsági Minisztérium a büntetés-végrehajtási irodáján (Correctional Bureau) keresztül olyan börtöntáborok és rövid távú fogva tartásra szolgáló munkatáborok működtetéséért felelős, amelyekben a foglyokkal és fogvatartottakkal szemben szándékos éheztetést és egyéb embertelen bánásmódot alkalmaznak.	2021.3.22.
				Ri Yong Gilt a Társadalmi Biztonsági Minisztérium korábbi vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak. Ri Yong Gilt a KPA korábbi vezérkari főnökeként felelősség terheli a KPA által széleskörűen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért is.
12.	Abderrahim AL-KANI (más néven AL-KANI Abdul-Rahim, AL-KANI Abd-al-Rahim)	الرحيم الكاني عبد (arab írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) tagja Születési idő: 1997.9.7. Állampolgárság: líbiai Útlevélszám: PH3854LY Személyi igazolvány száma: 119970331820 Nem: férfi	Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) kulcspozícióban lévő tagja és (a 2021 júliusában elhunyt) Mohammed Khalifa Al-Khaninak, a Kanijat Milícia vezetőjének öccse. A Kanijat Milícia 2015 és 2020. június között ellenőrzése alatt tartotta a líbiai Tarhúna (Tarhuna) városát. Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia belső biztonságáért felelős. E beosztásában felelősség terheli Líbiában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen a 2015 és 2020. június között Tarhúnában elkövetett, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokért és személyek erőszakos eltüntetéséért. Abderrahim Al-Kani és a Kanijat Milícia 2020. június elején Tarhúnából Kelet-Líbiába menekült. Ezt követően Tarhúnában számos, a Kanijat Milíciának tulajdonítható tömegsírt fedeztek fel.	2021.3.22.
13.	Aiub Vakhaevich KATAEV (más néven Ayubkhan Vakhaevich KATAEV)	Аюб Вахаевич КАТАЕВ (más néven Аюбхан Вахаевич КАТАЕВ) (orosz írásmód szerint)	Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) korábbi osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban. Születési idő: 1980.12.1. vagy 1984.12.1. Állampolgárság: orosz Nem: férfi	2018-ig az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban. Aiub Kataev az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának osztályvezetőjeként felügyelte a helyi állambiztonsági ügynökségek és rendőrségi testületek tevékenységét. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai. Aiub Kataevet és a korábban az irányítása alatt álló erőket felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Aiub Kataev személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban.	2021.3.22.
14.	Abuzaid (Abuzayed) Dzhandarovich VISMURADOV	Абузайд Джандарович ВИСМУРАДОВ (orosz írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka, a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre Születési idő: 1975.12.24.	A Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka. 2020. március 23. óta a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre. Abuzaid Vismuradov 2012. március és 2020. március között a Különleges Gyorsreagálási Egység „Terek” elnevezésű alakulatának parancsnoka volt. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai.	2021.3.22.”
			Születési hely: Akhmat-Yurt/Khosi-Yurt, former Checheno-Ingush Autonomous Soviet Socialist Republic (ASSR), jelenleg: Chechen Republic (Russian Federation) Állampolgárság: orosz Nem: férfi	Abuzaid Vismuradovot és a korábban az irányítása alatt álló „Terek” egységet felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Abuzaid Vismuradov személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban. Szoros kapcsolatban áll Ramzan Kadyrovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével, aki hosszú évek óta elnyomó kampányt folytat politikai ellenfeleivel szemben.

2021.12.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 436/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2154 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. augusztus 13.)

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelvének a befektetési vállalkozások kockázati profiljára vagy a befektetési vállalkozás által kezelt eszközökre szakmai tevékenységükkel jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategóriáinak azonosítására szolgáló megfelelő kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, 2009/65/EK, 2011/61/EU, 2013/36/EU, 2014/59/EU és a 2014/65/EU (1) irányelv módosításáról szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre, különösen annak 30. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Míg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) VII. és VIII. címének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokra – az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 1. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban – az (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozik (5), az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásoknak egyedi követelményeket kell alkalmazniuk minden olyan munkavállaló változó javadalmazásának tekintetében, akinek szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. Az ilyen munkavállalók azonosításának érdekében megfelelő kritériumokat kell megállapítani. Az említett kritériumoknak figyelembe kell venniük az ilyen munkavállalók hatáskörét és felelősségi körét, a befektetési vállalkozás kockázati profilját, a vállalkozás által kezelt eszközöket és a teljesítménymutatókat, a befektetési vállalkozás belső szervezetét, valamint jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. E kritériumoknak lehetővé kell tenniük a befektetési vállalkozások számára azt, hogy a javadalmazási politika keretében megfelelő ösztönzők kialakításával biztosítsák, hogy munkavállalóik feladataik elvégzése során óvatosan járnak el. Végül pedig az említett kritériumoknak tükrözniük kell a befektetési vállalkozáson belüli különböző tevékenységek kockázati szintjét.

(2)

A vezető testület tagjai viselik a végső felelősséget a befektetési vállalkozásért, annak stratégiájáért és tevékenységeiért, ezért minden esetben úgy kell tekinteni, hogy ők jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára. Ez egyaránt vonatkozik az irányítási funkciót betöltő vezetőtestületi tagokra, akik döntéseket hoznak, valamint a felügyeleti funkciót betöltő vezetőtestületi tagokra, akik felügyelik a döntéshozatali eljárást, és kifogást emelnek a meghozott döntések ellen.

(3)

Egyes munkavállalók a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységeinek folytatásához elengedhetetlen belső támogatást nyújtanak. Tevékenységeik és döntéseik jelentős hatást gyakorolhatnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, mivel tevékenységeik és döntéseik jelentős működési és egyéb kockázatoknak tehetik ki a befektetési vállalkozást.

(4)

A vezetői felelősségi körrel bíró munkavállalók szakmai tevékenysége jelentős hatással lehet a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, mert ezek a munkavállalók stratégiai vagy egyéb alapvető döntéseket hozhatnak, melyek hatással vannak a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységére vagy az alkalmazott ellenőrzési funkciókra. Ezek az ellenőrzési funkciók jellemzően a kockázatkezelési, megfelelőségi és belső ellenőrzési feladatokat foglalják magukban. Az üzleti egységek által vállalt kockázatok, valamint ezen egységek kezelési módja a legfontosabb tényezők a befektetési vállalkozás kockázati profilja vagy a vállalkozás által kezelt eszközök szempontjából. Bizonyos üzleti tevékenységek nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások; emiatt figyelembe kell venni az üzleti tevékenységek jellegét.

(5)

Megfelelő minőségi kritériumoknak kell biztosítaniuk azt, hogy jelentős hatást gyakorló munkavállalóként azonosítsák azokat a munkavállalókat, akik olyan munkavállalók csoportjáért felelősek, akiknek a tevékenysége jelentős hatást gyakorolhat a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. Ez olyan helyzeteket is érint, ahol a vezető irányítása alá tartozó egyes munkavállalók önállóan nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, együttes tevékenységük nagyságrendje azonban ilyen hatással járhat.

(6)

A munkavállalók teljes javadalmazása jellemzően a befektetési vállalkozás üzleti célkitűzéseinek sikeres megvalósításához tett hozzájárulásuk mértékétől függ. A javadalmazás tehát függ a munkavállalók felelősségi körétől, feladataitól, képességeitől és készségeitől, valamint a munkavállalók és a befektetési vállalkozás teljesítményétől. Ha egy munkavállaló részére megállapított teljes javadalmazás túllép egy bizonyos küszöböt, akkor feltételezhető, hogy e javadalmazás kapcsolatban áll az adott munkavállalónak a befektetési vállalkozás üzleti célkitűzéseihez való hozzájárulásával, és ebből következően a munkavállaló szakmai tevékenységei által a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre gyakorolt hatással. Helyénvaló tehát a munkavállaló abszolút értelemben vett, valamint a befektetési vállalkozáson belüli egyéb munkavállalókhoz viszonyított teljes javadalmazásán alapuló mennyiségi kritériumokat alkalmazni annak meghatározásához, hogy az adott munkavállaló szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolhatnak-e a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel.

(7)

Egyértelmű és megfelelő küszöbértékeket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. A befektetési vállalkozásoknak a mennyiségi kritériumokat kellő időben kell alkalmazniuk. A mennyiségi kritériumoknak követniük kell a javadalmazás alakulását annak érdekében, hogy reálisak legyenek. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló első módszer szerint ezek a mennyiségi kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló második módszer szerint ezek a mennyiségi kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az előző teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az előző teljesítési évben a megelőző pénzügyi évre vonatkozóan megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A második módszer megfelelőbben hangolja össze az azonosítási eljárást és a teljesítési időszakra vonatkozóan megállapított tényleges javadalmazást, azonban csak akkor alkalmazható, ha lehetőség van időben elvégezni a mennyiségi kritériumok alkalmazásához szükséges számítást. Amennyiben már nincs lehetőség e számítás kellő időben való elvégzésére, az első módszert kell alkalmazni. Bármelyik módszer is kerül alkalmazásra, a változó javadalmazás magában foglalhat olyan összegeket, amelyeket – a befektetési vállalkozás által alkalmazott teljesítménykritériumoktól függően – egy évnél hosszabb teljesítési időszakok alapján állapítottak meg.

(8)

500 000 EUR értékű mennyiségi határértéket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. A mennyiségi határértéket meghaladó javadalmazás vagy a befektetési vállalkozáson belüli legmagasabb javadalmazási szinteket elérő javadalmazás esetében tehát megalapozottan feltételezhető, hogy az ilyen javadalmazásban részesülő munkavállalók tevékenysége jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, és ebben az esetben nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzést kell alkalmazni annak megállapítása céljából, hogy e munkavállalók szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol-e a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel.

(9)

Azonban az ilyen mennyiségi kritériumokon alapuló feltételezések nem alkalmazandók olyan esetekben, ahol a befektetési vállalkozások további objektív kritériumok alapján megállapítják, hogy az ilyen munkavállalók valójában nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amelynek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve. A legmagasabb javadalmazásúként azonosított munkavállalók, vagy a 750 000 EUR-nál magasabb javadalmazásban részesülő munkavállalók kizárását az említett objektív kritériumok eredményes és egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A felső jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók esetében, akik 1 000 000 EUR-t meghaladó javadalmazásba részesültek, az illetékes hatóságoknak a kizárás jóváhagyása előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH), hogy az EBH biztosíthassa e kritériumok egységes alkalmazását.

(10)

A felső vezetéssel vagy a kockázatvállalókkal azonos javadalmazási sávba tartozás azt is jelezheti, hogy a munkavállaló szakmai tevékenysége jelentős hatással lehet a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre. E célból az ellenőrzési és támogatási funkciót ellátó munkavállalók, valamint a vezetőtestület felügyeleti funkciót ellátó tagjai részére fizetett javadalmazást nem kell figyelembe venni. E mennyiségi kritérium alkalmazásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a fizetések szintje területenként eltérő. A befektetési vállalkozás számára lehetővé kell tenni annak bizonyítását, hogy azok a munkavállalók, akik a javadalmazási sávba tartoznak, de nem felelnek meg egyik minőségi vagy egyéb mennyiségi kritériumnak sem, nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amelynek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

(11)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és a könyvvizsgálók felülvizsgálhassák a befektetési vállalkozások által a vállalkozásuk kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre szakmai tevékenységeik révén jelentős hatást gyakorló munkavállalók azonosítása céljából végzett értékeléseket, elengedhetetlen, hogy a befektetési vállalkozások nyilvántartást vezessenek az elkészített értékelésekről és azok eredményéről, és ezen belül a teljes javadalmazásukon alapuló kritériumok szerint azonosított azon munkavállalókról, akik a szakmai tevékenységeik értékelése alapján nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre.

(12)	Ez a rendelet az EBH által az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szakvéleményét (6),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„vezetői felelősségi kör”: az a munkavállaló rendelkezik vezetői felelősségi körrel, aki egy szervezeti egység vagy ellenőrzési funkció vezetője, és közvetlen elszámolási kötelezettséggel tartozik a vezető testület egészének, a vezető testület egy tagjának vagy a felső vezetésnek;

„ellenőrzési funkció”: az ellenőrzött szervezeti egységtől független funkció, amely a befektetési vállalkozás kockázatainak objektív értékeléséért, ezek felülvizsgálatáért és az ezekre vonatkozó jelentéstételért felel, ideértve például – de nem kizárólag – a kockázatkezelési funkciót, a megfelelőségi funkciót és a belső ellenőrzési feladatkört;

3.	„üzleti egység”: az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak szerinti üzleti egység.

2. cikk

A kritériumok alkalmazása

(1) Amennyiben ezt a rendeletet az (EU) 2019/2034 irányelv 25. cikke szerint egyedi alapon alkalmazzák, az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott kritériumoknak való megfelelést a befektetési vállalkozás egyéni kockázati profilja alapján kell értékelni.

(2) Amennyiben ezt a rendeletet az (EU) 2019/2034 irányelv 25. cikke szerint összevont alapon alkalmazzák, az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott kritériumoknak való megfelelést a befektetési vállalkozás kockázati profilja alapján,összevont alapon kell értékelni.

(3) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontját egyedi alapon alkalmazzák, a befektetési vállalkozás által megállapított javadalmazást kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontját összevont alapon alkalmazzák, a összevonó befektetési vállalkozás az összevonás hatálya alá tartozó valamennyi szervezet által megállapított javadalmazást figyelembe veszi.

(5) A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja csak egyedi alapon alkalmazandó.

(6) A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja egyedi és összevont alapon alkalmazandó.

3. cikk

Minőségi kritériumok

A munkavállalók akkor tekintendők a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre jelentős hatást gyakorlónak, ha az alábbi minőségi kritériumok közül egy vagy több teljesül:

a)	a munkavállaló az irányítási funkciót ellátó vezető testület tagja;

b)	a munkavállaló a felügyeleti funkciót ellátó vezető testület tagja;

c)	a munkavállaló a felső vezetés tagja;

a legalább 100 millió EUR mérlegfőösszegű befektetési vállalkozásokban az olyan üzleti egységekért vezetői felelősségi körrel bíró munkavállalók, amelyek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete A. szakaszának 2–7. pontjában felsorolt, engedélyköteles szolgáltatások legalább egyikét nyújtják (7);

e)	a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik egy ellenőrzési funkció tevékenységeiért;

f)	a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséért;

g)	a munkavállaló felelős az (EU) 2019/2034 irányelv 28. cikkének (3) bekezdésében említett jelentős kockázatoknak a befektetési vállalkozáson belüli kezeléséért, vagy a befektetési vállalkozást érintő jelentős kockázatok kezeléséért felelős bizottság szavazati joggal rendelkező tagja;

az olyan befektetési vállalkozások esetén, melyek engedéllyel rendelkeznek legalább egy olyan szolgáltatás nyújtására, melyet a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 2–7. pontja sorol fel, a munkavállaló a következő tevékenységek valamelyikének irányításáért felel:

i.	gazdasági elemzés;

ii.	informatika;

iii.	információbiztonság;

iv.	kritikus vagy fontos funkciókra vonatkozó kiszervezési megállapodások az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) 30. cikkének (1) bekezdése szerint.

a munkavállaló az új termékek bevezetésének jóváhagyására vagy megvétózására irányuló döntéseket illetően megfelel az alábbi kritériumok bármelyikének:

i)	a munkavállaló jogosult ilyen döntések meghozatalára;

ii)	a munkavállaló olyan bizottság szavazati joggal rendelkező tagja, amely az ilyen döntések meghozatalára jogosult.

4. cikk

Mennyiségi kritériumok

(1) A (2)–(5) bekezdésre figyelemmel a munkavállalók akkor tekintendők a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre jelentős hatást gyakorlónak, ha az alábbi mennyiség kritériumok bármelyike teljesül:

a)	a munkavállaló részére az előző pénzügyi évben vagy évre megállapított teljes javadalmazás eléri vagy meghaladja a 500 000 EUR-t;

a több mint 1 000 főt foglalkoztató befektetési vállalkozások esetén, ha a munkavállaló abba a – legközelebbi egész számra felfelé kerekített – 0,3 %-os szegmensbe tartozik, amelynek tagjai részére az előző pénzügyi évben vagy az előző pénzügyi évre vonatkozóan a befektetési vállalkozáson belül a legmagasabb összegű teljes javadalmazást állapították meg;

a munkavállaló részére az előző pénzügyi évben vagy évre megállapított javadalmazás eléri vagy meghaladja a 3. cikk a), c), d), h) vagy i) pontjában meghatározott egy vagy több kritériumnak megfelelő munkavállalók számára abban a pénzügyi évben vagy az említett pénzügyi évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazási összegek közül a legalacsonyabbat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok nem alkalmazandók, ha a befektetési vállalkozás megállapítja, hogy a munkavállaló vagy a munkavállalói kategória, amelyhez a munkavállaló tartozik, nincs jelentős hatással a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy az általa kezelt eszközökre.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételt olyan objektív kritériumok alapján kell értékelni, amelyek figyelembe vesznek valamennyi jelentős kockázati és teljesítménymutatót, amelyeket a befektetési vállalkozás az (EU) 2019/2034 irányelv 28. cikkével összhangban a kockázatok azonosítására, kezelésére és felügyeletére alkalmaz, továbbá az adott munkavállaló vagy munkavállalói kategóriák feladat- és hatásköre, valamint az e rendelet 3. cikkével összhangban azonosított munkavállalók által végzett szakmai tevékenység hatásához képest a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre gyakorolt hatása alapján.

(4) Egy befektetési vállalkozás a (2) bekezdést csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés b) pontjában említett munkavállalók, vagy az előző pénzügyi évben vagy az előző pénzügyi évre vonatkozóan 750 000 EUR-t elérő vagy meghaladó teljes javadalmazásban részesülő munkavállalók tekintetében, ha azt a befektetési vállalkozás prudenciális felügyeletéért felelős illetékes hatóság előzetesen jóváhagyta.

Az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának feltétele, hogy a befektetési vállalkozás bizonyítani tudja a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését, tekintettel a (3) bekezdésben meghatározott értékelési kritériumokra.

(5) Ha a munkavállaló részére az előző pénzügyi évben vagy az előző pénzügyi évre vonatkozóan 1 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó teljes javadalmazást állapítottak meg, akkor az illetékes hatóság (4) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyásának csak kivételes körülmények között van helye. E bekezdés egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóság az ilyen munkavállalóval kapcsolatos jóváhagyása előtt köteles tájékoztatni az EBH-t.

A befektetési vállalkozásnak bizonyítania kell a kivételes körülmények fennállását, és az illetékes hatóságnak értékelnie kell azt. Kivételes körülményeknek olyan helyzetek minősülnek, amelyek szokatlanok, nagyon ritkák, vagy a szokásostól igen nagy mértékben eltérnek. A kivételes körülményeknek kapcsolódniuk kell az érintett munkavállalóhoz.

5. cikk

A megállapított teljes javadalmazás kiszámítása

(1) A változó és a meghatározott javadalmazás valamennyi összegét bruttó értéken, teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani.

(2) A befektetési vállalkozások javadalmazási politikái meghatározzák, hogy a változó javadalmazás esetében mely referenciaévet veszik figyelembe a teljes javadalmazás kiszámításakor. Ez a referenciaév vagy az azon pénzügyi évet megelőző év, amelyben a változó javadalmazást megállapítják, vagy az azon pénzügyi évet megelőző év, amelyre vonatkozóan a változó javadalmazást megállapítják.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 25.) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvének a vezetői felelősség, az ellenőrzési funkciók, a lényeges szervezeti egységek és az intézmény kockázati profiljára gyakorolt jelentős hatás meghatározására vonatkozó kritériumokat megállapító, valamint az intézmény kockázati profiljára az irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák szakmai tevékenységeinek hatásával összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorló szakmai tevékenységeket végző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák azonosítására vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 203., 2021.6.9., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).

2021.12.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 436/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2155 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. augusztus 13.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolását megfelelően tükröző, a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható eszközosztályokat és a lehetséges alternatív megoldásokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 32. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az instrumentumok formájában juttatott változó javadalmazásnak elő kell segítenie a hatékony és eredményes kockázatkezelést, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási hajlandóságát meghaladó kockázatvállalásra. Ezért a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható eszközosztályoknak össze kell hangolniuk a munkavállalók érdekeit a befektetési vállalkozás, annak részvényesei, hitelezői, ügyfelei és egyéb érdekeltek hosszabb távú érdekeivel azáltal, hogy a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy a befektetési vállalkozás hosszabb távú érdeke szerint cselekedjenek.

(2)

A befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolásával való szoros kapcsolat biztosítása érdekében a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható instrumentumoknak megfelelő veszteségviselést kiváltó eseményeket kell tartalmazniuk a leírásokhoz vagy átváltásokhoz, amelyek a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolásának romlása esetén csökkentik az instrumentumok értékét. A javadalmazási célú veszteségviselést kiváltó események nem módosíthatják az instrumentumok alárendeltségi szintjét, így nem vezethetnek az egyéb alapvető tőkeinstrumentumoknak vagy járulékos tőkeinstrumentumoknak a szavatolótőke-instrumentumok köréből történő kizárásához.

(3)

A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra és a járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó feltételeket az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 9. cikke határozza meg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) második része 1. címének 3. és 4. fejezetével együtt értelmezve, míg az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdése j) pontjának iii. alpontjában említett egyéb instrumentumok (a továbbiakban: egyéb instrumentumok), amelyek maradéktalanul átválthatók elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra vagy leírhatók, nem tartoznak az említett rendeletek szerinti egyedi feltételek hatálya alá, mivel prudenciális okokból nem minősülnek szavatolótőke-instrumentumoknak. A különböző eszközosztályokra vonatkozóan ezért egyedi követelményeket kell meghatározni annak érdekében, hogy az adott instrumentumok azok eltérő jellegét figyelembe véve a javadalmazás változó összetevőjébe beszámíthatók legyenek. Az instrumentumok változó javadalmazás céljára történő használata önmagában nem akadályozhatja meg, hogy az instrumentumok befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének minősüljenek, amennyiben az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek. Az ilyen beszámítás önmagában az instrumentum visszaváltásával kapcsolatos ösztönzőként sem értelmezhető, mivel a halasztási és visszatartási időszakot követően a munkavállalóknak a visszaváltás mellett egyéb lehetőségeik is vannak arra, hogy likvid forráshoz jussanak.

(4)

Az egyéb eszközök nem korlátozódnak a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletének C. szakaszában meghatározott pénzügyi eszközökre. Az ilyen eszközök létrehozásával járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezeknek az eszközöknek az alkalmazottak és a befektetési vállalkozások közötti egyéb szerződéses megállapodások alkalmazását is lehetővé kell tenniük. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az egyéb instrumentumok tükrözzék a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítését, megfelelő követelményeknek kell biztosítaniuk, hogy az ilyen instrumentumokat leírják vagy átalakítsák, mielőtt a befektetési vállalkozás nem teljesíti a rá vonatkozó szavatolótőke-követelményeket.

(5)

A javadalmazás változó összetevőjébe beszámított instrumentumok lehívásakor, visszaváltásakor, visszavásárlásakor vagy átváltásakor az ilyen ügyletek általában nem növelhetik a megállapított javadalmazás értékét az instrumentum értékét meghaladó összeg kifizetése vagy az eredetileg juttatott instrumentumokét meghaladó értékű instrumentumra történő átváltás útján. Az azonos értékű eszközök cseréje során biztosítani kell, hogy a javadalmazást ne olyan csatornákon keresztül vagy olyan módszerekkel fizessék ki, amelyek megkönnyítik az (EU) 2019/2034 irányelv vagy az (EU) 2019/2033 rendelet be nem tartását.

(6)

A változó javadalmazás odaítélésekor és a változó javadalmazásba beszámított instrumentumok visszaváltásakor, lehívásakor, visszavásárlásakor vagy átváltásakor ezeknek az ügyleteknek olyan értékeken kell alapulniuk, amelyeket az ügylet időpontjában alkalmazandó számviteli standardnak megfelelően állapítottak meg, biztosítva ezáltal, hogy a változó javadalmazás megfelelő összegét megállapítsák, és ne módosítsák indokolatlanul az instrumentum visszaváltásakor, lehívásakor, visszavásárlásakor vagy átváltásakor.

(7)

Az 575/2013/EU rendelet 54. cikke meghatározza a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok leírási és átváltási mechanizmusait. Ezenkívül az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdése j) pontjának iii. alpontja előírja, hogy az egyéb instrumentumoknak maradéktalanul elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra átválthatónak vagy leírhatónak kell lenniük. Mivel az egyéb instrumentumok átváltásából vagy leírásából származó gazdasági eredmény ugyanaz, mint a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok esetében, az egyéb instrumentumok leírási, illetve átváltási mechanizmusainak figyelembe kell venniük a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra vonatkozó mechanizmusokat, megfelelően kiigazítva figyelemmel arra, hogy prudenciális szempontból az egyéb instrumentumok nem minősülnek szavatolótőke-instrumentumoknak. A járulékos tőkeinstrumentumokat az 575/2013/EU rendelet leírásra és átváltásra vonatkozó követelményei nem érintik. Annak biztosítása érdekében, hogy – a változó javadalmazással összefüggő alkalmazás esetén – a befektetési vállalkozás hitelminősítési besorolásának romlásakor az ilyen instrumentumok értéke csökkenjen, meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben az adott instrumentumok leírása vagy átváltása szükséges. Az egységes alkalmazás érdekében meg kell határozni a járulékos és egyéb instrumentumok leírási, felértékelési és átváltási mechanizmusait.

(8)

Az instrumentumok után járó kifizetéseknek számos formája lehet. Lehetnek változók és rögzítettek, továbbá teljesítésük történhet időszakosan vagy az eszköz lejáratakor egy összegben. A hatékony és eredményes kockázatkezelés előmozdítása érdekében a halasztási időszakokban nem szabad kifizetéseket teljesíteni a munkavállalók részére. A munkavállalók részére kifizetés csak az adott instrumentum megszolgálási időszakát követő időszakokra teljesíthető, miután a munkavállaló az instrumentum jog szerinti tulajdonosává vált. Ezért a javadalmazás változó összetevőjébe csak olyan instrumentumok számíthatók be, amelyek után az instrumentum tulajdonosának járó kifizetéseket időszakosan teljesítik. A kamatszelvény nélküli kötvények vagy az eredményt megtartó instrumentumok nem képezhetik olyan javadalmazás részét, amelynek az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett instrumentumok valamelyikéből kell állnia. Ennek oka, hogy a halasztási időszak alatti értéknövekedés a munkavállalók számára előnyt jelentene, ami a kifizetéssel egyenértékűként értelmezhető.

(9)

A nagy összegű kifizetések gyengíthetik a prudenciális kockázatvállalás hosszú távú ösztönzését, mivel gyakorlatilag a javadalmazás változó részét növelik. Így különösen a kifizetések nem teljesíthetők egy évet meghaladó időközönként, mivel ezáltal a kifizetések gyakorlatilag a halasztási időszak során halmozódnának, és azok teljesítésére egyszerre kerülne sor a változó javadalmazás megszolgálttá válásakor. A kifizetések halmozódása megkerülné az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvet, amely szerint a halasztási szabályok szerint fizetendő javadalmazás legfeljebb időarányosan jár. Az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a változó javadalmazás nem fizethető olyan pénzügyi csatornákon keresztül vagy olyan módszerekkel, amelyek megkönnyítik az említett irányelv vagy az (EU) 2019/2033 rendelet be nem tartását. Ezért az instrumentum megszolgálttá válását követő kifizetések nem haladhatják meg a más befektetési vállalkozások vagy hasonló hitelminősítési besorolású intézmények által kibocsátott ilyen eszközök piaci kamatait. Ezt annak előírásával kell biztosítani, hogy a javadalmazás változó összetevőjébe beszámított vagy az ezekhez kapcsolódó instrumentumokat főként más befektetők részére bocsássák ki, vagy pedig az ilyen instrumentumok utáni kifizetések felső határának megállapításával.

(10)

Az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdésének l) pontja és 32. cikke (3) bekezdése szerinti változó javadalmazás megállapítására vonatkozó halasztási és visszatartási követelményeket valamennyi érintett időpontban alkalmazni kell, így a javadalmazás változó összetevőjébe beszámított instrumentumok lehívásakor, visszaváltásakor, visszavásárlásakor és átváltásakor is. Ezért ilyenkor az instrumentumokat olyan kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokkal, járulékos tőkeinstrumentumokkal vagy egyéb instrumentumokkal kell felváltani, amelyek tükrözik a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolását, az eredetileg juttatott instrumentumokkal egyenértékű jellemzőkkel bírnak, és azokkal – a leírt összegek figyelembevételével – azonos értékűek. Ha a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokon kívüli instrumentumok fix lejáratúak, akkor juttatásukkor minimumkövetelményeket kell meghatározni a hátralévő futamidejükre vonatkozóan annak érdekében, hogy a változó javadalmazás halasztási és visszatartási időszakára vonatkozó követelményeknek megfeleljenek.

(11)

Az (EU) 2019/2034 irányelv a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható eszközosztályokat nem korlátozza a pénzügyi instrumentumok meghatározott osztályára. Ezért lehetővé kell tenni a szintetikus instrumentumok, vagy a munkavállalók és a befektetési vállalkozás közötti szerződések alkalmazását, amelyek maradéktalanul átváltható vagy leírható kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokhoz és járulékos tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódnak. Ez lehetővé teszi az adott instrumentumok feltételei között olyan egyedi feltételek meghatározását, amelyek kizárólag a munkavállalóknak juttatott instrumentumokra alkalmazandók anélkül, hogy e feltételeket más befektetőkkel szemben is érvényesíteni kellene.

(12)

Csoporton belül a kibocsátások központilag kezelhetők az anyavállalaton belül, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor az anyavállalat a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) vagy az (EU) 2019/2034 irányelv hatálya alá tartozik. Az egy adott csoportba tartozó befektetési vállalkozások nem minden esetben bocsáthatnak ki maguk a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható instrumentumokat. Az 575/2013/EU rendelettel együtt értelmezett (EU) 2019/2033 rendelet megengedi, hogy a konszolidáció körébe bevont szervezet által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat és járulékos tőkeinstrumentumokat a befektetési vállalkozás – bizonyos feltételekkel – beszámítsa a saját szavatolótőkéjébe. Ezért az ilyen instrumentumoknak a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítására is lehetőséget kell biztosítani, amennyiben egyértelmű kapcsolat áll fenn az ezen instrumentumokat a javadalmazás változó összetevőjébe beszámító befektetési vállalkozás hitelminősítési besorolása, valamint az instrumentum kibocsátójának hitelminősítési besorolása között. Az ilyen kapcsolat fennállása általában feltételezhető egy anyavállalat és leányvállalata között. Azonos feltételekkel lehetővé kell tenni továbbá a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokon és a járulékos tőkeinstrumentumokon kívüli, közvetlenül nem a befektetési vállalkozás által kibocsátott instrumentumoknak a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítását is. A harmadik országbeli anyavállalatok által kibocsátott referencia-instrumentumhoz kapcsolódó, a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokkal vagy a járulékos tőkeinstrumentumokkal egyébként egyenértékű instrumentumoknak a javadalmazás változó összetevőjébe beszámíthatónak kell lenniük akkor, ha a veszteségviselést kiváltó esemény az ilyen szintetikus instrumentumot felhasználó befektetési vállalkozáshoz kapcsolódik.

(13)

Az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja lehetővé teszi azon befektetési vállalkozások számára, amelyek nem bocsátanak ki az említett irányelv 32. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett eszközöket, hogy alternatív megoldásokat alkalmazzanak, feltéve egyrészt, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja az ilyen megoldások alkalmazását, másrészt hogy a szóban forgó megoldások ugyanazon célkitűzéseknek felelnek meg, mint az említett irányelv 32. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett eszközök. Ahhoz, hogy az ugyanazon célkitűzéseknek való megfelelés fennálljon, az ilyen alternatív megoldásoknak biztosítaniuk kell, hogy az odaítélt változó javadalmazást implicit kockázati kiigazításnak vessék alá. Az ilyen alternatív megoldások értékét ezért csökkenteni kell minden olyan esetben, amikor az adott megoldás az érintett befektetési vállalkozás vagy az általa kezelt eszközök teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorol. Továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdésének l) pontja értelmében a változó javadalmazás elhalasztása vonatkozik, az alternatív megoldásoknak összhangban kell lenniük a változó javadalmazás elhalasztására vonatkozó követelménnyel, valamint a malus- vagy visszakövetelési szabályoknak és visszatartási időszakoknak az instrumentumokban kifizetett változó javadalmazásra való alkalmazásával.

(14)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott konzultációt követően az Európai Bankhatóság által az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(15)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolását megfelelően tükröző, a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható eszközosztályok

(1) Az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdése j) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételeket az alábbi eszközosztályok teljesítik:

a)	a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok azon osztályai, amelyek teljesítik az e cikk (2) bekezdésében és a 2. cikkben említett feltételeket, továbbá megfelelnek az 5. cikk (9) bekezdésének, valamint az 5. cikk (13) bekezdése c) pontjának;

b)	a járulékos tőkeinstrumentumok azon osztályai, amelyek teljesítik az e cikk (2) bekezdésében és a 3. cikkben említett feltételeket, továbbá megfelelnek az 5. cikknek;

a 4. cikkben említett esetekben azon eszközosztályok, amelyek instrumentumai maradéktalanul elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká alakíthatók vagy leírhatók, és nem sorolhatók sem a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, sem a járulékos tőkeinstrumentumok közé (a továbbiakban: egyéb instrumentumok), ha az ilyen osztályok teljesítik az e cikk (2) bekezdésében említett feltételeket, továbbá megfelelnek az 5. cikknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközosztályoknak teljesíteniük kell az alábbi feltételeket:

a)	az instrumentumok nem fedezhetők, és azokat nem szavatolhatja olyan garancia, amely javítja a tulajdonos követeléseinek a veszteségviselési rangsorban elfoglalt helyét;

ha egy instrumentumra irányadó rendelkezések megengedik az instrumentum átváltását, akkor az instrumentum csak akkor vehető figyelembe változó javadalmazás juttatása céljából, ha az átváltás arányát vagy terjedelmét olyan szinten határozzák meg, hogy azon instrumentum értéke, amelyre az eredetileg juttatott instrumentumot átváltják, nem haladja meg az eredetileg juttatott instrumentumhoz a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámításkor rendelt értéket;

a kizárólag a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítást szolgáló átváltható instrumentumra irányadó rendelkezéseknek biztosítaniuk kell azt, hogy azon instrumentum értéke, amelyre az eredetileg juttatott instrumentumot átváltják, ne haladja meg az eredetileg juttatott instrumentum adott átváltáskori értékét;

d)	az instrumentumra irányadó rendelkezéseknek elő kell írniuk a kifizetések legalább éves gyakoriságú, kizárólag az instrumentum tulajdonosa részére történő teljesítését;

e)	az egyes instrumentumokat a juttatásukkor hozzájuk rendelt értéken kell árazni az alkalmazandó számviteli standardnak megfelelően;

f)	a kizárólag a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítás céljából kibocsátott instrumentumokra irányadó rendelkezéseknek elő kell írniuk az alkalmazandó számviteli standard szerinti értékelés elvégzését az instrumentum visszaváltása, lehívása, visszavásárlása vagy átváltása esetén.

Az e) pont alkalmazásában az értékelést független felülvizsgálatnak kell alávetni.

2. cikk

A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok osztályaira vonatkozó feltételek

A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok osztályainak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a)	az instrumentumra irányadó rendelkezéseknek meg kell határozniuk az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának iii. alpontja szerinti veszteségviselést kiváltó eseményt;

az a) pontban említett veszteségviselést kiváltó esemény akkor következik be, ha az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az alábbiak egyike alá csökken:

i.	a 12,5-es érték és az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény szorzatának 7 %-a;

ii.	az i. pontban meghatározott szintnél magasabb szint, amennyiben azt az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény határozza meg, és az instrumentumra irányadó rendelkezésekben is szerepel;

az alábbi követelmények egyike teljesül:

az instrumentumokat kizárólag a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítás céljából bocsátják ki, és az instrumentumra irányadó rendelkezések biztosítják, hogy a kifizetések mértéke megfeleljen a befektetési vállalkozás vagy az ahhoz hasonló hitelminősítési besorolású befektetési vállalkozások vagy intézmények által kibocsátott hasonló instrumentumok piaci kamatainak, amely nem lehet magasabb, mint a javadalmazás juttatásának időpontjában érvényes, a Bizottság (Eurostat) által az Unióra vonatkozóan a 2494/95/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerint közzétett harmonizált fogyasztói árindexekben szereplő éves átlagos változás 8 százalékponttal növelt értéke (7);

ii.

a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítás időpontjában a kibocsátott instrumentumok legalább 60 %-át ettől eltérő célból bocsátották ki, és azok nincsenek az alábbiak valamelyike, vagy az alábbiakkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás tulajdonában:

a befektetési vállalkozás vagy leányvállalatai;

—	a befektetési vállalkozás anyavállalata vagy annak leányvállalatai;

—	a befektetési vállalkozás pénzügyi holdingtársaság anyavállalata vagy annak leányvállalatai;

—	a befektetési vállalkozás vegyes tevékenységű holdingtársasága vagy annak leányvállalatai;

—	a befektetési vállalkozás vegyes pénzügyi holdingtársasága és annak leányvállalatai.

Az i. alpont vonatkozásában, ha az instrumentumokat olyan munkavállalóknak juttatják, akik szakmai tevékenységük döntő részét az Unión kívül végzik és az instrumentum harmadik ország pénznemében denominált, akkor a befektetési vállalkozások az adott harmadik országra vonatkozóan függetlenül számított hasonló fogyasztói árindexet is használhatnak.

3. cikk

A járulékos tőkeinstrumentumok osztályaira vonatkozó feltételek

A járulékos tőkeinstrumentumok osztályainak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítás időpontjában az instrumentumok hátralévő futamideje megegyezik az adott instrumentumok juttatásával kapcsolatban a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámításra vonatkozó halasztási időszakok és visszatartási időszakok összegével, vagy azt meghaladja;

b)	az instrumentumra irányadó rendelkezések előírják az instrumentum tőkeösszegének végleges vagy ideiglenes leírását vagy az instrumentumoknak elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká történő átváltását egy veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkeztekor;

a b) pontban említett veszteségviselést kiváltó esemény akkor következik be, ha az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az alábbiak egyike alá csökken:

i.	a 12,5-es érték és az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény szorzatának 7 %-a;

ii.	az i. pontban meghatározott szintnél magasabb szint, amennyiben azt az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény határozza meg, és az instrumentumra irányadó rendelkezésekben is szerepel;

d)	a 2. cikk c) pontjában meghatározott követelmények egyike teljesül.

4. cikk

Az egyéb instrumentumok osztályaira vonatkozó feltételek

(1) Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített feltételek mellett az egyéb instrumentumok az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdése j) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételeket az alábbi esetek mindegyikében teljesítik:

a)	az egyéb instrumentumok teljesítik az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket;

b)	az egyéb instrumentumok kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumhoz vagy járulékos tőkeinstrumentumhoz kapcsolódnak, és teljesítik az e cikk (3) bekezdésében említett feltételeket;

az egyéb instrumentumok olyan instrumentumhoz kapcsolódnak, amely kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősülne, ha azt nem befektetési vállalkozás anyavállalata bocsátaná ki, amely az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete alapján nem tartozik a konszolidáció körébe, és az egyéb instrumentumok teljesítik a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételek az alábbiak:

az egyéb instrumentumokat az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete vagy az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke alapján a konszolidáció körébe tartozó befektetési vállalkozás, intézmény vagy pénzügyi vállalkozás által vagy közreműködésével kell kibocsátani, feltéve, hogy az instrumentumokat kibocsátó szervezet hitelminősítési besorolásában bekövetkezett változás feltételezhetően hasonló változást idéz elő annak a befektetési vállalkozásnak a hitelminősítési besorolásában, amely az egyéb instrumentumokat a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítja;

az egyéb instrumentumokra irányadó rendelkezések nem jogosítják fel a tulajdonost arra, hogy a nyereség vagy a tőke kifizetésének ütemezéséhez képest előrehozott kifizetést követeljen, kivéve az adott instrumentumot kibocsátó intézmény vagy befektetési vállalkozás fizetésképtelensége vagy felszámolása esetén;

c)	a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámítás időpontjában az egyéb instrumentumok hátralévő futamideje megegyezik az adott instrumentumok juttatására vonatkozó halasztási időszakok és visszatartási időszakok összegével, vagy azt meghaladja;

d)	az instrumentumra irányadó rendelkezések előírják az instrumentum tőkeösszegének végleges vagy ideiglenes leírását vagy az instrumentumoknak elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká történő átváltását egy veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkeztekor;

a d) pontban említett veszteségviselést kiváltó esemény akkor következik be, ha az instrumentumot kibocsátó intézmény vagy befektetési vállalkozás elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az alábbiak egyike alá csökken:

i.	ha az instrumentumok kibocsátója befektetési vállalkozás, a 12,5-es érték és az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény szorzatának 7 %-a;

ii.	ha az instrumentumok kibocsátója intézmény, az instrumentumot kibocsátó intézmény elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójának 7 %-a;

iii.	az i. vagy ii. pontban meghatározott szintnél magasabb szint, amennyiben azt az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény határozza meg, és az instrumentumra irányadó rendelkezésekben is szerepel;

f)	a 2. cikk c) pontjában meghatározott követelmények egyike teljesül.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltételek az alábbiak:

a)	az egyéb instrumentumok teljesítik a (2) bekezdés a)–e) pontjában említett feltételeket;

az egyéb instrumentumok olyan kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumhoz vagy járulékos tőkeinstrumentumhoz (a továbbiakban: a referencia-instrumentum) kapcsolódnak, amely az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezete vagy az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke alapján a konszolidáció körébe tartozó szervezet közreműködésével bocsátanak ki;

c)	a referencia-instrumentum az instrumentumnak a javadalmazás változó összetevőjébe történő beszámításakor teljesíti a (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott feltételeket;

d)	az egyéb instrumentum értéke úgy kapcsolódik a referencia-instrumentumhoz, hogy annak értékét semmikor ne haladja meg;

e)	az egyéb instrumentum megszolgálttá válását követően teljesített kifizetések értéke úgy kapcsolódik a referencia-instrumentumhoz, hogy a teljesített kifizetések értéke semmikor ne haladja meg a referencia-instrumentumok után járó kifizetés értékét;

az egyéb instrumentumokra irányadó rendelkezések előírják, hogy a referencia-instrumentumoknak a halasztási vagy visszatartási időszakon belüli lehívása, átváltása, visszavásárlása vagy visszaváltása esetén az egyéb instrumentumokat olyan egyenértékű referencia-instrumentumhoz kell kapcsolni, amely teljesíti az e cikkben meghatározott feltételeket úgy, hogy az egyéb instrumentumok összértéke nem nő.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek az alábbiak:

az illetékes hatóságok az (EU) 2019/2034 irányelv 55. cikkének, illetve a 2013/36/EU irányelv 127. cikkének alkalmazása céljából megállapították, hogy az olyan eszközt kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény, amelyhez az egyéb instrumentumok kapcsolódnak, egy harmadik országbeli felügyeleti hatóság által végzett összevont felügyelet hatálya alá tartozik, amely egyenértékű az (EU) 2019/2034 irányelvben – abban az esetben, ha a kibocsátó harmadik országban található befektetési vállalkozás –, vagy a 2013/36/EU irányelvben – abban az esetben, ha a kibocsátó harmadik országbeli intézmény – meghatározott elvek, valamint az 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetében foglalt követelmények szerinti felügyelettel;

b)	az egyéb instrumentumok teljesítik a (3) bekezdés a) pontjában, valamint c)–f) pontjában említett feltételeket.

5. cikk

Leírási, felértékelési és átváltási eljárások

(1) A 3. cikk b) pontja, valamint a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a járulékos tőkeinstrumentumokra és az egyéb instrumentumokra irányadó rendelkezéseknek meg kell felelniük az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató, valamint a leírandó, felértékelendő vagy átváltandó összegek kiszámítására vonatkozóan e cikk (2)–(14) bekezdésében meghatározott eljárásoknak és időrendnek. A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra irányadó rendelkezéseknek meg kell felelniük az e cikk (9) bekezdésében és (13) bekezdése c) pontjában a leírandó, felértékelendő vagy átváltandó összegekre vonatkozóan meghatározott eljárásoknak.

(2) Amennyiben a járulékos tőkeinstrumentumokra és az egyéb instrumentumokra irányadó rendelkezések a veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezése esetére előírják az elsődleges alapvető tőkeinstrumentummá való átváltást, az adott rendelkezéseknek meg kell határozniuk a következők valamelyikét:

a)	az átváltás arányát és az átváltás engedélyezett összegére vonatkozó korlátot;

b)	a tartományt, amelyen belül az instrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká kerülnek átváltásra.

(3) Amennyiben az instrumentumra irányadó rendelkezések veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezése esetére előírják a tőkeösszeg leírását, a leírás ideiglenesen vagy véglegesen csökkenti az összes következő elemet:

a)	az instrumentumot kibocsátó intézmény vagy befektetési vállalkozás fizetésképtelensége vagy felszámolása során az instrumentum tulajdonosának követelése;

b)	az instrumentum lehívása vagy visszaváltása esetén fizetendő összeg;

c)	az instrumentumhoz kapcsolódó kifizetések.

(4) A leírást követően teljesítendő bármely kifizetésnek a csökkentett tőkeösszeg lesz az alapja.

(5) Az instrumentumok leírásának vagy átváltásának olyan elemeket kell generálnia, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján elsődleges alapvető tőkeelemeknek minősülnek.

(6) Ha az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény megállapította, hogy elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója az instrumentum átváltását vagy leírását kiváltó szint alá esett, az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény vezető testülete vagy egyéb illetékes testülete haladéktalanul megállapítja, hogy veszteségviselést kiváltó esemény következett be, amely az instrumentum leírásának vagy átváltásának visszavonhatatlan kötelezettségét vonja maga után.

(7) Az instrumentumok azon aggregált összege, amelyet egy veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor le kell írni vagy át kell váltani, nem lehet kevesebb, mint az alábbiak közül az alacsonyabb összege:

az ahhoz szükséges összeg, hogy az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatóját teljes mértékben visszaállítsák az instrumentumra irányadó rendelkezésekben a veszteségviselést kiváltó eseményre vonatkozóan meghatározott százalékos arányra;

b)	az instrumentum teljes tőkeösszege.

(8) Veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezése esetén:

a)	a befektetési vállalkozás tájékoztatja azon munkavállalókat, akik javadalmazásának változó összetevőjébe az instrumentumokat beszámították, valamint azon személyeket, akiknek az instrumentumok a tulajdonában maradtak;

b)	az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény leírja az instrumentumok tőkeösszegét, vagy haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül átváltja az instrumentumokat elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká, az e cikkben foglalt követelményekkel összhangban.

(9) Ha a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, a járulékos tőkeinstrumentumok és az egyéb instrumentumok azonos küszöbszintet tartalmaznak, a tőkeösszeg leírását vagy átváltását arányosan kell alkalmazni a javadalmazás változó összetevőjébe beszámított instrumentumok összes birtokosára.

(10) A leírandó vagy átváltandó instrumentum mennyiségét független felülvizsgálatnak kell alávetni. A felülvizsgálatot a lehető leghamarabb el kell végezni, és az nem akadályozhatja az instrumentum leírását vagy átváltását.

(11) Azon befektetési vállalkozásnak vagy intézménynek, amely a veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra átváltható instrumentumot bocsát ki, biztosítania kell, hogy engedélyezett részvénytőkéje mindenkor elegendő legyen ahhoz, hogy a veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor valamennyi átváltható instrumentumot részvényekre lehessen átváltani. A befektetési vállalkozásnak vagy az intézménynek mindenkor rendelkeznie kell az ahhoz szükséges előzetes engedéllyel, hogy kibocsáthassa azokat az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokat, amelyekre a szóban forgó instrumentumokat a veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor átváltanák.

(12) Azon befektetési vállalkozásnak vagy intézménynek, amely a veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra átváltandó instrumentumokat bocsát ki, biztosítania kell, hogy ez az átváltás a létesítő okiratából vagy alapszabályából vagy szerződéses rendelkezéseiből adódóan ne ütközzön eljárási akadályokba.

(13) Az instrumentum leírása akkor tekinthető átmenetinek, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a felértékelések alapja az azt követően kapott nyereség, hogy az instrumentum kibocsátója a végleges nyereséget megerősítő formális döntést hozott;

az instrumentum felértékelése vagy kamatszelvények csökkentett tőkeösszegen való kifizetése az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény kizárólagos hatáskörébe tartozik, figyelemmel a c), d) és e) pontban meghatározott feltételekre, és a befektetési vállalkozás vagy az intézmény nem köteles arra, hogy egyedi körülmények fennállása esetén a felértékelést alkalmazza vagy felgyorsítsa;

c)	a felértékelést arányosan kell elvégezni a javadalmazás változó összetevőjébe beszámított és leírt kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, járulékos tőkeinstrumentumok és egyéb instrumentumok tekintetében;

a járulékos tőkeinstrumentumok és egyéb instrumentumok felértékelésére és a kamatszelvények csökkentett tőkeösszegen való kifizetésére fordítható maximális összeg megegyezik az instrumentumot kibocsátó befektetési vállalkozás vagy intézmény nyereségének és az i. pontban meghatározott összeg, valamint a ii. pontban meghatározott összeg hányadosának szorzatával:

i.	a befektetési vállalkozás összes járulékos tőkeinstrumentuma és egyéb instrumentuma névértékének összege a leírás előtt;

ii.	a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének, valamint a javadalmazás változó összetevőjébe beszámított egyéb instrumentumai névértékének összege;

a felértékelési összegek és a csökkentett tőkeösszegre járó kamatszelvény-kifizetések összegét olyan kifizetésként kell kezelni, amely az elsődleges alapvető tőke csökkenését eredményezi, és amely:

i.	összhangban van a befektetési vállalkozás stabil tőkebázisának fenntartásával,

ii.	adott esetben összhangban van a rendkívüli állami pénzügyi támogatásból való, időben történő kilépésével, és

iii.	adott esetben a nettó bevétel egy részére korlátozódik, amennyiben a befektetési vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül.

(14) A (13) bekezdés d) pontja alkalmazásában a számítást a felértékelés végrehajtásának időpontjában kell elvégezni.

6. cikk

Alternatív megoldások

A változó javadalmazásnak az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerinti kifizetésére a befektetési vállalkozások által – az illetékes hatóság jóváhagyásával – alkalmazható alternatív megoldásoknak az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a)	az alternatív megoldás hozzájárul a változó javadalmazásnak a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszú távú érdekeihez való igazításához;

b)	az alternatív megoldás olyan visszatartási politika hatálya alá tartozik, amelynek célja, hogy az egyén ösztönzőket összehangolja a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszabb távú érdekeivel; a visszatartási időszaknak legalább hat hónapnak kell lennie;

c)	az alternatív megoldás szerint kapott összeg és az alkalmazandó feltételek jól dokumentáltak és átláthatóak az ilyen megoldás szerint változó javadalmazásban részesülő munkavállaló számára;

d)	a halasztási és visszatartási megoldás szerint kapott összegek esetében az alternatív megoldás biztosítja, hogy a munkavállalók ilyen időszakokban ne férhessenek hozzá a változó javadalmazás halasztott részéhez, ne utalhassák át vagy ne válthassák vissza azt;

e)	az alternatív megoldás nem rendelkezik a halasztási időszakok alatt kapott változó javadalmazás értékének az f) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő megoldásokon kívüli kamatfizetések vagy más hasonló megoldások révén történő növekedéséről;

amennyiben az alternatív megoldás lehetővé teszi a változó javadalmazásként kapott értéknek a halasztási és visszatartási időszakokban előre meghatározott, a befektetési vállalkozás vagy a kezelt eszközök teljesítménye alapján történő módosítását, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

i.	az értékváltozás előre meghatározott teljesítménymutatókon alapszik, amelyek a befektetési vállalkozás hitelminősítési besorolásán vagy a kezelt eszközök teljesítményén alapulnak;

ii.	amennyiben halasztást és visszatartást kell alkalmazni, az értékváltozásokat legalább évente és a visszatartási időszak végén is ki kell számítani;

iii.	az esetleges pozitív és negatív értékváltozások arányának szintén a pozitív vagy negatív hitelminősítés-besorolási változások vagy a mért teljesítmény szintjén kell alapulnia;

iv.	amennyiben az i. alpont szerinti értékváltozás a kezelt eszközök teljesítményén alapul, az értékváltozás százalékos aránya a kezelt eszközök értékváltozásának százalékos arányára korlátozódik;

v.	amennyiben az i. alpont szerinti értékváltozás a befektetési vállalkozás hitelminősítési besorolásán alapul, az értékváltozás százalékos aránya a teljes éves bruttó bevételnek a befektetési vállalkozás teljes szavatolótőkéjéhez viszonyított százalékos arányára korlátozódik;

g)	az alternatív megoldás nem akadályozza az (EU) 2019/2034 irányelv 32. cikke (1) bekezdése m) pontjának alkalmazását.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7) A Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).

2021.12.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 436/28

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2157 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. december 6.)

a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vám kiterjesztésével kapcsolatos (EU) 2021/1266 és (EU) 2021/1267 végrehajtási rendelet felülvizsgálatának az intézkedések alól egy kanadai exportáló gyártó számára biztosítható mentesség lehetőségének megállapítása céljából történő megindításáról, a dömpingellenes vámnak az érintett exportáló gyártótól származó behozatalok tekintetében való hatályon kívül helyezéséről, valamint az érintett exportáló gyártótól érkező behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 13. cikke (4) bekezdésére és 14. cikke (5) bekezdésére, valamint az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 23. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2021. július 29-i (EU) 2021/1266 bizottsági végrehajtási rendeletre (3) és az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámoknak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló, 2021. július 29-i (EU) 2021/1267 bizottsági végrehajtási rendeletre (4),

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

1. KÉRELEM

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése értelmében kérelem érkezett a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések alóli, a Verbio Diesel Canada Corporation (a továbbiakban: kérelmező) vállalatra vonatkozó mentesség iránt.

(2)	A kérelmet a kérelmező, a biodízel egy kanadai (a továbbiakban: az érintett ország) exportáló gyártója 2021. szeptember 7-én nyújtotta be.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK

(3)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209821), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009121), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009921), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194321), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194621), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194721), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201121), ex 2710 20 16 (TARIC-kód: 2710201621), ex 3824 99 92 (TARIC-kód: 3824999210), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok: 3826001020, 3826001050, 3826001089) és ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009011) KN-kódok alá tartozó, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel) tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat.

3. A MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(4)	A Tanács az 598/2009/EK (5) és az 599/2009/EK rendelettel (6) végleges kiegyenlítő és dömpingellenes vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára.

(5)	Ezeket az intézkedéseket a 443/2011/EU (7) és 444/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (8) kiterjesztette a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára.

(6)

A jelenleg hatályos intézkedéseket a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az (EU) 2021/1266 bizottsági végrehajtási rendelet, a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően pedig az (EU) 2021/1267 bizottsági végrehajtási rendelet vezeti be.

4. A FELÜLVIZSGÁLAT INDOKAI

(7)

A kérelmező azt állította, hogy a 443/2011/EU és a 444/2011/EU végrehajtási rendelettel elfogadott kiterjesztett intézkedésekhez vezető vizsgálat vizsgálati időszaka (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) alatt – azaz 2009. április 1. és 2010. június 30. között – nem exportálta az Unióba a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A kérelmező által benyújtott bizonyítékok szerint a kérelmezőt csak 2019-ben hozták létre jogszerűen, míg az üzemet az eredeti vizsgálati időszakot követően, 2012-ben építették fel és nyitották meg.

(8)	A kérelmező emellett bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy valódi gyártó, és állítása szerint nem játszotta ki a meglévő intézkedéseket.

(9)	A kérelmező továbbá azt állította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az eredeti vizsgálati időszakot követően, 2021 júliusában exportálta az Unióba.

5. ELJÁRÁS

5.1. Az eljárás megindítása

(10)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat és arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 23. cikke (6) bekezdése szerinti, arra vonatkozó vizsgálat megindításához, hogy mentesség adható-e a kérelmezőnek a kiterjesztett intézkedések alól.

(11)	Az érintettként ismert uniós gazdasági ágazatot a Bizottság tájékoztatta a felülvizsgálati kérelemről és megadta a lehetőséget számukra észrevételeik megtételére. Észrevétel nem érkezett.

(12)

A Bizottság a vizsgálat során különös figyelmet fog fordítani a kérelmező és a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatok közötti kapcsolatra, hogy meggyőződjön arról, hogy azt nem az intézkedések kijátszása céljából hozták létre vagy használták. A Bizottság azt is fontolóra veszi, hogy – ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a mentesség megállapítása indokolt – szükséges-e különleges nyomonkövetési feltételek alkalmazása.

5.2. A meglévő dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése és a behozatal nyilvántartásba vétele

(13)

A dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban a szóban forgó exportáló ország azon új exportőrei esetében, amelyek az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak alatt nem exportálták a terméket, a hatályos dömpingellenes vámot hatályon kívül kell helyezni a felülvizsgálat tárgyát képező, a kérelmező által gyártott és az Unióba irányuló exportra értékesített termék behozatala tekintetében.

(14)

Ezekre a behozatalokra ugyanakkor a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a felülvizsgálat a kérelmezőt illetően az intézkedések kijátszásának megállapításával zárul, e behozatalok nyilvántartásba vételének napjától kezdődően dömpingellenes vámokat lehessen kivetni. A kérelmező lehetséges jövőbeli kötelezettségeinek összege megegyezne az (EU) 2021/1266 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámmal (172,2 EUR/tonna).

5.3. A meglévő szubvencióellenes intézkedések

(15)

mivel a szubvencióellenes alaprendelet nem rendelkezik a kiegyenlítő vámok hatályon kívül helyezéséről azokban az esetekben, amikor az exportőröket az eredeti vizsgálat során nem vizsgálták meg egyenként, ezek az intézkedések hatályban maradnak. A hatályban lévő szubvencióellenes intézkedéseket csak abban az esetben helyezik hatályon kívül a kérelmező vonatkozásában, ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a kérelmező jogosult a mentességre.

5.4. Felülvizsgálati időszak

(16)	A vizsgálat a 2009. április 1. és 2021. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki.

5.5. A kérelmező vizsgálata

(17)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a kérelmezőnek. A kérelmezőnek a dömpingellenes alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendelet hatálybalépésétől számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

5.6. Egyéb írásbeli beadványok

(18)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy e rendelet rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.7. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

(19)

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat megindításához kapcsolódó kérdések esetében a meghallgatás iránti kérelmet az e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.8. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

(20)

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(21)

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az e rendeletben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

(22)

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek a dömpingellenes alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

(23)

Amennyiben a „Sensitive” jelöléssel ellátott információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

(24)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket hordozható digitális adathordozón (például CD-ROM lemezen, DVD lemezen vagy USB adattároló egységen) személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat:http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf.

(25)

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

G Igazgatóság

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussels

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: TRADE-R752-BIODIESEL-EXEMPTION@ec.europa.eu

6. ÉSZREVÉTELEK FŰZÉSE MÁS FELEK BEADVÁNYAIHOZ

(26)

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel. Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételeket az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani. A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

7. AZ E RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT HATÁRIDŐK MEGHOSSZABBÍTÁSA

(27)	Az e rendeletben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak igazoltan alapos okkal indokolt esetben biztosítható.

(28)	A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

(29)	A rendeletben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

8. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(30)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(31)	Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(32)

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkének és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(33)

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

9. MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ

(34)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közvetíthet annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket.

(35)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a feleknek az e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell benyújtaniuk kérelmüket. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a meghallgató tisztviselő közreműködését indokoló esemény bekövetkezését követő lehető leghamarabb be kell nyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a közreműködés iránti kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(36)	További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

10. A VIZSGÁLAT IDŐKERETEI

(37)	A vizsgálat a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 22. cikkének (1) bekezdése értelmében e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül zárul le.

11. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(38)	A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kezeli.

(39)	A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése és az (EU) 2016/1037 rendelet 23. cikkének (6) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít annak megállapítása céljából, hogy a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209821), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009121), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009921), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194321), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194621), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194721), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201121), ex 2710 20 16 (TARIC-kód: 2710201621), ex 3824 99 92 (TARIC-kód: 3824999210), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok: 3826001020, 3826001050, 3826001089) és ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009011) KN-kódok alá tartozó, a Verbio Diesel Canada Corporation (TARIC-kiegészítő kód: C600) által előállított, következőképpen meghatározott terméknek az (EU) 2021/1266 és az (EU) 2021/1267 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések hatálya alá kell-e tartoznia: szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel), tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat.

2. cikk

Az (EU) 2021/1266 végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes vám az e rendelet 1. cikkében meghatározott behozatalok tekintetében hatályát veszti.

3. cikk

Az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vámhatóságok megteszik az e rendelet 1. cikkében meghatározott behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépéseket.

A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(3) HL L 277., 2021.8.2., 34. o.

(4) HL L 277., 2021.8.2., 62. o.

(5) A Tanács 598/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a behozatalra megállapított ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 179., 2009.7.10., 1. o.).

(6) A Tanács 599/2009/EK rendelete (2009. július 7.) az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a behozatalra megállapított ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 179., 2009.7.10., 26. o.).

(7) A Tanács 443/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 5.) az 598/2009/EK rendelettel kivetett, az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak a Kanadában feladott biodízel behozatalára – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – történő kiterjesztéséről, az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámnak az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Szingapúrban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 122., 2011.5.11., 1. o.).

(8) A Tanács 444/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 5.) az 599/2009/EK rendelettel kivetett, az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Kanadában feladott biodízel behozatalára – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – történő kiterjesztéséről, az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Szingapúrban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 122., 2011.5.11., 12. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

2021.12.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 436/40

A TANÁCS (KKBP) 2021/2160 HATÁROZATA

(2021. december 6.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2020. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2020/1999 határozatot (1).

(2)	A (KKBP) 2020/1999 határozat 2. és 3. cikkében foglalt intézkedéseket az említett határozat mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2021. december 8-ig kell alkalmazni.

(3)

A (KKBP) 2020/1999 határozat mellékletének felülvizsgálata alapján az említett határozat 2. és 3. cikkében foglalt intézkedéseket az említett mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2022. december 8-ig meg kell hosszabbítani, egy elhunyt személy kivételével: a rá vonatkozó bejegyzést törölni kell az említett mellékletből. Az említett mellékletben szereplő hét személyre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni.

(4)	A (KKBP) 2020/1999 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2020/1999 határozat a következőképpen módosul:

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Ezt a határozatot 2023. december 8-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. A 2. és 3. cikkben foglalt intézkedéseket a mellékletben felsorolt természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2022. december 8-ig kell alkalmazni.”

2.	A melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. CIGLER KRALJ

(1) A Tanács (KKBP) 2020/1999 határozata (2020. december 7.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 410 I., 2020.12.7., 13. o.).

MELLÉKLET

A természetes személyeknek a (KKBP) 2020/1999 határozat mellékletének A. szakaszában (Természetes személyek) foglalt jegyzéke a következőképpen módosul:

1.	a 11. bejegyzést (Mohammed Khalifa AL-KANI [más néven Mohamed Khalifa Abderrahim Shaqaqi AL-KANI, Mohammed AL-KANI, Muhammad Omar AL-KANI] vonatkozásában) törölni kell;

az alábbi hét természetes személyre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

	Név (Latin betűs átírás)	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel indokai	A jegyzékbe vétel időpontja
„4.	Viktor Vasilievich (Vasilyevich) ZOLOTOV	Виктор Васильевич ЗОЛОТОВ	Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója Születési idő: 1954.1.27. Születési hely: Sasovo, Russian SFSR (jelenleg: Russian Federation) Állampolgárság: orosz Nem: férfi	Viktor Vasilievich Zolotov 2016. április 5. óta az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdája szövetségi szolgálatának (Roszgvargyija) (Federal Service of National Guard Troops of the Russian Federation, Rosgvardia) igazgatója, és ezért az Oroszországi Föderáció nemzeti gárdájának főparancsnoka és a Roszgvargyija keretein belül működő különleges mobil egység (Special Purpose Mobile Unit), az OMON parancsnoka is. E beosztásban a Roszgvargyija és az OMON csapatainak valamennyi tevékenységét felügyeli. A Roszgvargyija igazgatójaként – különösen a tiltakozások és tüntetések erőszakos leverése folytán – felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések, többek között önkényes letartóztatások és fogva tartások miatt, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának szisztematikus és széleskörű megsértése miatt.	2021.3.2.
				A Roszgvargyiját vetették be a Navalnij (Navalny) mellett szervezett 2021. január 23-i és április 21-i tüntetések elfojtására, és a beszámolók szerint az OMON és a nemzeti gárda számos tisztje brutálisan és erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A biztonsági erők általi agresszió újságírók tucatjai ellen is irányult, beleértve a Meduza hírportál tudósítóját, Krisztina Szafronovát (Kristina Safronova), akit megütött egy OMON-tiszt, és a Novaja Gazeta (Novaya Gazeta) újságíróját, Jelizaveta Kirpanovát (Yelizaveta Kirpanova), akit rendőrbottal vertek fejbe, vérző sérülést okozva. A 2021. január 23-i tüntetések során a biztonsági erők több mint 300 kiskorút vettek önkényesen őrizetbe.
5.	ZHU Hailun	朱海仑 (kínai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának (13th People’s Congress) Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) képviselő tagja. (2018. március 19. óta) a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.	Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (Xinjiang Uyghur Autonomous Region, XUAR) politikai és jogi bizottságának (Political and Legal Affairs Committee) korábbi titkára, valamint Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pártbizottságának (Party Committee) korábbi helyettes titkára (2016–2019). Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa – amely egy regionális jogalkotó szerv – Állandó Bizottságának (Standing Committee) korábbi helyettes vezetője (2019-től 2021. február 5-ig, de tevékenységét legalább 2021 márciusáig folytatta). A Kínai Népköztársaság (2018 és 2023 között hivatalban lévő) 13. Népi Kongresszusának Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területet képviselő tagja. 2018. március 19. óta a Népi Kongresszus Felügyeleti és Igazságügyi Bizottságának (Supervisory and Judicial Affairs Committee) tagja.	2021.3.22.
			Születési idő: 1958. január Születési hely: Lianshui, Jiangsu (China) Állampolgárság: kínai Nem: férfi	Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület politikai és jogi bizottságának titkáraként (2016–2019) Zhu Hailun volt felelős a Terület belső biztonságának fenntartásáért és a bűnüldözésért. Ezen tisztségénél fogva kulcsfontosságú politikai pozíciót töltött be az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program felügyeletében és végrehajtásában. Zhu Hailun e program „megalkotójaként” ismert. Ennélfogva felelősség terheli Kínában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek nagyarányú, önkényes fogva tartásáért. Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület 13. Népi Kongresszusa Állandó Bizottságának helyettes vezetőjeként (2019–2021. február 5.) Zhu Hailun továbbra is döntő befolyást gyakorolt Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen belül, ahol a mai napig zajlik az ujgurok és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló nagyszabású megfigyelési, fogva tartási és átnevelési program.
9.	JONG Kyong-thaek (más néven CHO’NG, Kyo’ng-t’aek)	정경택 (koreai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere Születési idő: 1961.1.1. és 1963.12.31. között Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Nem: férfi	Jong Kyong-thaek 2017 óta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere. A KNDK Állambiztonsági Minisztériuma (Ministry of State Security) a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért felelős egyik vezető intézmény, amelynek elsődleges feladata a politikai ellenvélemények, a külföldről származó „felforgató” információk, valamint a politikai rendszerre és annak vezetőire nézve súlyos politikai fenyegetést jelentőnek ítélt bármely egyéb magatartás azonosítása és elnyomása. Jong Kyong-thaeket az Állambiztonsági Minisztérium vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak.	2021.3.22.
10.	RI Yong Gil (más néven RI Yong Gi, RI Yo’ng-kil, YI Yo’ng-kil)	리영길 (koreai írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere Születési idő: 1955 Állampolgárság: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) Nem: férfi	Ri Yong Gil a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) honvédelmi minisztere. 2021. januártól 2021. júniusig vagy júliusig társadalmi biztonsági miniszterként tevékenykedett, 2018 és 2021. január között pedig a Koreai Néphadsereg (Korean People’s Army – KPA) vezérkari főnöke volt. Honvédelmi miniszterként Ri Yong Gilt felelősség terheli a többek között a Katonai Biztonsági Parancsnokság (Military Security Command) és a Koreai Néphadsereg más egységeinek tagjai által a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért. A KNDK Társadalmi Biztonsági Minisztériuma (Ministry of Social Security) (korábbi nevén Népbiztonsági Minisztérium – Ministry of People’s Security –, illetve Közbiztonsági Minisztérium – Ministry of Public Security –) és a Katonai Biztonsági Parancsnokság a KNDK elnyomó biztonsági politikáinak végrehajtásáért – többek között a KNDK-ból „illegálisan” elmenekülő személyek kihallgatásáért és büntetéséért – felelős vezető intézmények. Konkrétan, a Társadalmi Biztonsági Minisztérium a büntetés-végrehajtási irodáján (Correctional Bureau) keresztül olyan börtöntáborok és rövid távú fogva tartásra szolgáló munkatáborok működtetéséért felelős, amelyekben a foglyokkal és fogvatartottakkal szemben szándékos éheztetést és egyéb embertelen bánásmódot alkalmaznak.	2021.3.22.
				Ri Yong Gilt a Társadalmi Biztonsági Minisztérium korábbi vezetőjeként felelősség terheli a KNDK-ban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés, bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és gyilkosságok, személyek erőszakos eltüntetése, valamint önkényes letartóztatások és fogva tartás, továbbá széles körben alkalmazott kényszermunka és nők elleni nemi erőszak. Ri Yong Gilt a KPA korábbi vezérkari főnökeként felelősség terheli a KPA által széleskörűen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért is.
12.	Abderrahim AL-KANI (más néven AL-KANI Abdul-Rahim, AL-KANI Abd-al-Rahim)	الرحيم الكاني عبد (arab írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) tagja Születési idő: 1997.9.7. Állampolgárság: líbiai Útlevélszám: PH3854LY Személyi igazolvány száma: 119970331820 Nem: férfi	Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia (Kaniyat Militia) kulcspozícióban lévő tagja és (a 2021 júliusában elhunyt) Mohammed Khalifa Al-Khaninak, a Kanijat Milícia vezetőjének öccse. A Kanijat Milícia 2015 és 2020. június között ellenőrzése alatt tartotta a líbiai Tarhúna (Tarhuna) városát. Abderrahim Al-Kani a Kanijat Milícia belső biztonságáért felelős. E beosztásában felelősség terheli Líbiában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, különösen a 2015 és 2020. június között Tarhúnában elkövetett, bírósági eljárás nélküli gyilkosságokért és személyek erőszakos eltüntetéséért. Abderrahim Al-Kani és a Kanijat Milícia 2020. június elején Tarhúnából Kelet-Líbiába menekült. Ezt követően Tarhúnában számos, a Kanijat Milíciának tulajdonítható tömegsírt fedeztek fel.	2021.3.22.
13.	Aiub Vakhaevich KATAEV (más néven Ayubkhan Vakhaevich KATAEV)	Аюб Вахаевич КАТАЕВ (más néven Аюбхан Вахаевич КАТАЕВ) (orosz írásmód szerint)	Beosztás(ok): az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) korábbi osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban. Születési idő: 1980.12.1. vagy 1984.12.1. Állampolgárság: orosz Nem: férfi	2018-ig az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának (Ministry of Internal Affairs of the Russian Federation) osztályvezetője a Csecsen Köztársaságban, Argun városban. Aiub Kataev az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának osztályvezetőjeként felügyelte a helyi állambiztonsági ügynökségek és rendőrségi testületek tevékenységét. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai. Aiub Kataevet és a korábban az irányítása alatt álló erőket felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Aiub Kataev személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban.	2021.3.22.
14.	Abuzaid (Abuzayed) Dzhandarovich VISMURADOV	Абузайд Джандарович ВИСМУРАДОВ (orosz írásmód szerint)	Beosztás(ok): a Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka, a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre Születési idő: 1975.12.24.	A Különleges Gyorsreagálási Egység (Special Rapid-Response Unit) (SOBR) „Terek” elnevezésű csapatának korábbi parancsnoka. 2020. március 23. óta a Csecsen Köztársaság miniszterelnök-helyettese. A Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak a nem hivatalos testőre. Abuzaid Vismuradov 2012. március és 2020. március között a Különleges Gyorsreagálási Egység „Terek” elnevezésű alakulatának parancsnoka volt. E beosztásában személyesen felügyelte a Csecsenföldön 2017-ben kezdődött, széles körű és szisztematikus üldöztetéseket. Az elnyomás a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI), valamint az olyan egyéb személyek ellen irányul, akikről feltételezik, hogy LMBTI-csoportokhoz tartoznak, illetve hogy a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadyrovnak az ellenlábasai.	2021.3.22.”
			Születési hely: Akhmat-Yurt/Khosi-Yurt, former Checheno-Ingush Autonomous Soviet Socialist Republic (ASSR), jelenleg: Chechen Republic (Russian Federation) Állampolgárság: orosz Nem: férfi	Abuzaid Vismuradovot és a korábban az irányítása alatt álló „Terek” egységet felelősség terheli Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, így különösen a következőkért: kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes letartóztatások és fogva tartás, valamint bírósági eljárás nélküli és önkényes gyilkosságok és kivégzések. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Abuzaid Vismuradov személyesen felügyelte a fogvatartottak kínzását és részt vett ezekben a kínzásokban. Szoros kapcsolatban áll Ramzan Kadyrovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével, aki hosszú évek óta elnyomó kampányt folytat politikai ellenfeleivel szemben.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 436

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. december 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/2151 végrehajtási rendelete (2021. december 6.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, (EU) 2020/1998 rendelet végrehajtásáról	1
	*	A Tanács (EU) 2021/2152 végrehajtási rendelete (2021. december 6.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról	7
	*	A Bizottság (EU) 2021/2153 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. augusztus 6.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az 575/2013/EU rendelet követelményeinek bizonyos befektetési vállalkozásokra való alkalmazásával kapcsolatos feltételeket megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2021/2154 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. augusztus 13.) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelvének a befektetési vállalkozások kockázati profiljára vagy a befektetési vállalkozás által kezelt eszközökre szakmai tevékenységükkel jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategóriáinak azonosítására szolgáló megfelelő kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2021/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. augusztus 13.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozás folyamatos működés melletti hitelminősítési besorolását megfelelően tükröző, a javadalmazás változó összetevőjébe beszámítható eszközosztályokat és a lehetséges alternatív megoldásokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	17
	*	A Bizottság (EU) 2021/2156 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 17.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Rift-völgyi lázzal foglalkozó európai uniós referencialaboratórium létrehozása révén történő kiegészítéséről ( 1 )	26
	*	A Bizottság (EU) 2021/2157 végrehajtási rendelete (2021. december 6.) a Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vám kiterjesztésével kapcsolatos (EU) 2021/1266 és (EU) 2021/1267 végrehajtási rendelet felülvizsgálatának az intézkedések alól egy kanadai exportáló gyártó számára biztosítható mentesség lehetőségének megállapítása céljából történő megindításáról, a dömpingellenes vámnak az érintett exportáló gyártótól származó behozatalok tekintetében való hatályon kívül helyezéséről, valamint az érintett exportáló gyártótól érkező behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről	28
	*	A Bizottság (EU) 2021/2158 végrehajtási rendelete (2021. december 6.) a klasszikus sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/934 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	35
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2159 határozata (2021. november 25.) Spanyolország EGF/2021/001 ES/País Vasco metal referenciaszámú kérelme nyomán az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről	38
	*	A Tanács (KKBP) 2021/2160 határozata (2021. december 6.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 határozat módosításáról	40
	*	A Tanács (KKBP) 2021/2161 határozata (2021. december 6.) a Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központnak (SEESAC) a nyugat-balkáni tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó regionális ütemterv végrehajtásában történő támogatásáról szóló, (KKBP) 2018/1788 határozat módosításáról	46


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.