(1)

2018. július 26-án az Intergaz et Services vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének megfelelően kérelmet nyújtott be több tagállam – köztük Franciaország – illetékes hatóságaihoz az olyan felületfertőtlenítő szerekből álló Oxybio biocid termékcsalád párhuzamos kölcsönös elismerése iránt, amelyek 12 és 49 tömegszázalék közötti koncentrációban tartalmaznak hatóanyagként hidrogén-peroxidot (a továbbiakban: a biocid termékcsalád). A kérelem értékeléséért felelős referencia-tagállam Belgium, az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2)

A biocid termékcsalád olyan termékeket foglal magában, amelyek 12 %-os, 30 %-os, 35 %-os és 49 %-os koncentrációban tartalmaznak hidrogén-peroxidot, három alcsaládba rendezve, amelyek műszaki tulajdonságait a biocid termék jellemzőinek három összefoglalója (meta SPC-k), nevezetesen a meta SPC 1, a meta SPC 2 és a meta SPC 3 ismerteti. Értékelő jelentésében Belgium csak a biocid termékcsaládba tartozó azon termékek engedélyezését javasolta, amelyek 12 %-os koncentrációban tartalmaznak hidrogén-peroxidot. E termékek a meta-SPC 1 (Oxybio L12) alá tartoznak.

(3)

Franciaország az 528/2012/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. szeptember 29-én kifogást terjesztett a koordinációs csoport elé, jelezve, hogy a vitatott termékcsalád nem felel meg a szóban forgó rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) pontjában megállapított feltételeknek.

(4)

Franciaország úgy vélte, hogy a biocid termékcsaládba tartozó termékekkel kapcsolatos fizikai veszélyeknek a Belgium által az oxidáló folyadékok tulajdonsága tekintetében adott és a biocid termék jellemzői összefoglalójának tervezetében az 528/2012/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésének i) pontjának megfelelően feltüntetett meghatározása nem helyes. Belgium jelezte, hogy a biocid termékcsalád oxidáló tulajdonságának meghatározásához figyelembe vették a hidrogén-peroxidnak az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) VI. melléklete 3. részének 3. táblázatában meghatározott egyedi koncentrációs határértékeit, és hogy a biocid termékcsaládba tartozó egyik termék sem felelt meg az alsó határértéknek, azaz 50 %-nak. Ezért Belgium arra a következtetésre jutott, hogy a termékeket nem kell besorolni e tulajdonság tekintetében.

(5)

Franciaország azzal érvelt, hogy helytelen nem besorolni a termékeket az oxidáló folyadékok tulajdonsága tekintetében. Franciaország azt állította, hogy amint azt az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a CLP-kritériumok alkalmazásához készített útmutatója (3) (ECHA-útmutató) is jelzi, hogy ha az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, az fontos tényező az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás mérlegelésekor. Franciaország szerint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások (UN RTDG) alkalmazása ilyen tapasztalatot jelent, és az ezen ajánlások szerinti besorolást bele kellene foglalni a termékjellemzők összefoglalójának tervezetébe. Következésképpen Franciaország arra a következtetésre jutott, hogy a biocid termékcsaládon belül a meta SPC 1 (Oxybio L12) alá tartozó termékek helyes besorolásának az UN RTDG-ben meghatározottak szerint a III. csomagolási osztályba tartozó oxidáló folyadéknak kellene lennie.

(6)

Mivel a koordinációs csoportban nem sikerült megállapodásra jutni, Belgium 2020. december 10-én az 528/2012/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság elé terjesztette a megoldatlan kifogást. Belgium részletes beszámolót küldött a Bizottságnak arról a kérdésről, amellyel kapcsolatban a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni, továbbá a véleménykülönbségük okairól. A szóban forgó beszámoló egy-egy példányát az érintett tagállamok és a kérelmező is megkapták.

(7)

Az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) pontja meghatározza az engedély megadásának egyik feltételét, nevezetesen azt, hogy a biocid termék fizikai és kémiai tulajdonságait meghatározták, és azokat a termék rendeltetésszerű felhasználása és szállítása céljára elfogadhatónak ítélték.

(8)

Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.13.2.1. pontja előírja, hogy egy oxidáló folyadékot a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.2. alpontjában ismertetett O.2. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának (1., 2. és 3. kategória) egyikébe besorolni, a melléklet 2.13.1. táblázata szerint.

(9)

Az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 3. részének 3. táblázata a 008-003-00-9 indexszámú bejegyzésben a hidrogén-peroxid oldatok alábbi harmonizált osztályozását tartalmazza az oxidáló folyadékok tulajdonsága tekintetében, egyedi koncentráció-határértékekkel: oxidáló folyadék, 1. kategória: legalább 70 % hidrogén-peroxiddal és oxidáló folyadék 2. kategória, legalább 50 %, de legfeljebb 70 % hidrogén-peroxiddal. E határértékeket azonban négy csillag („****”) kíséri, jelezve, hogy a helyes besorolást az említett rendelet VI. melléklete 1. részének 1.2.4. pontjában meghatározottaknak megfelelően vizsgálattal kell megerősíteni.

(10)

A kérelmező nem szolgáltatott vizsgálati adatokat az oxidáló folyadékok tulajdonságára vonatkozóan. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 3. részének 3. táblázatában a 008-003-00-9 indexszámú bejegyzésben feltüntetett egyedi koncentrációs határértékek alkalmazandók az oxidáló folyadékok tulajdonsága tekintetében történő besorolására, és hogy ezek alkalmazása vezetett ahhoz, hogy a biocid termékcsaládba tartozó termékeket e tulajdonság tekintetében nem sorolták be.

(11)

Az UN RTDG-vel összhangban a 8 %-nál több hidrogén-peroxidot tartalmazó vizes oldatokat az 5.1. alosztályba (oxidáló anyagok) kell besorolni az alábbiak szerint: oxidáló folyadék, III. csomagolási osztály, legalább 8 %, de legfeljebb 20 % hidrogén-peroxiddal; oxidáló folyadék, II. csomagolási osztály, legalább 20 %, de legfeljebb 60 % hidrogén-peroxiddal; oxidáló folyadék, I. csomagolási osztály, több mint 60 % hidrogén-peroxiddal. Az e veszélyességi osztály tekintetében történő besorolás ugyanazon a vizsgálaton alapul, mint amelyet az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 2. részének 2.13. pontja előír.

(12)

Az ECHA útmutatójának 2.13.5. szakasza szerint az UN RTDG oxidáló folyadékokra vonatkozó ajánlásában meghatározott I., II. és III. csomagolási osztály közvetlenül megfelel az 1272/2008/EK rendelet 1., 2., illetve 3. kategóriájának az oxidáló folyadékok tekintetében.

(13)

Az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 2. részének 2.13.4.3. pontja értelmében ha a vizsgálati eredmények és a tapasztalatok alapján való megítélés között eltérés van, akkor a tapasztalatok alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben. Az ECHA útmutatójának 2.13.4.3. pontja azt is jelzi, hogy ha – a vizsgálatokon kívül– az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, az szintén fontos kiegészítő tényező az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás mérlegelésekor.

(14)

A veszélyes áruk tagállamok területén belüli és azok közötti szállítása tekintetében a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 3. cikke előírja a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) A. és B. mellékletének, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) A. és B. mellékletének, valamint az ADN 3. cikke f) pontjának, 3. cikke h) pontjának, 8. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (3) bekezdésének és a RID mellékletének az alkalmazását.

(15)

Az ADR, az ADN és a RID követi az UN RTDG-t, és tartalmazza a hidrogén-peroxidot tartalmazó vizes oldatoknak az UN RTDG-ben meghatározott osztályozását. A szállítás szempontjából a biocid termékcsaládnak a meta SPC 1 alá tartozó biocid termékeit ezért az ADR, az ADN és a RID alapján a III. csomagolási osztályba tartozó oxidáló folyadékként kell besorolni.

(16)

A kérelmező által szolgáltatott vizsgálati adatok hiányában helyénvalónak tűnik a hidrogén-peroxidot tartalmazó vizes oldatok kezelése és használata során szerzett tapasztalatok alapján való megítélést alkalmazni az oxidáló folyadékok tulajdonságának besorolása tekintetében. Ebben az összefüggésben a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok kötelező kritériumokat határoznak meg az anyagok és keverékek osztályozására vonatkozóan, többek között az oxidáló folyadékok veszélyességi osztálya tekintetében is, amelyek a szóban forgó eset szempontjából relevánsak.

(17)

Ezért a termékjellemzők összefoglalójának tervezetében helyénvaló jelezni, hogy a 12 %-os koncentrációban hidrogén-peroxidot tartalmazó termékeket az UN RTDG-vel összhangban a III. csomagolási osztályba tartozó oxidáló folyadékként kell feltüntetni, ami az 1272/2008/EK rendelet értelmében a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadéknak felel meg.

(18)

A Bizottság 2021. április 8-án lehetőséget adott a kérelmezőnek, hogy az 528/2012/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően írásbeli észrevételeket tegyen. A kérelmező észrevételeket tett, amelyeket a Bizottság ezt követően figyelembe vett.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

2018. július 27-én a THOR GmbH vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének megfelelően egy biocid terméknek az említett rendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerinti ideiglenes engedélye tekintetében párhuzamos kölcsönös elismerésre irányuló kérelmet nyújtott be több tagállam, köztük Németország illetékes hatóságaihoz. Az érintett biocid terméket (a továbbiakban: biocid termék) egyes termékek tárolás során történő tartósítására fogják felhasználni és hatóanyagként 5-klór-2-metil-2H-izotiazol-3-ont (C(M)IT) tartalmaz. Franciaország az 528/2012/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett, a kérelem értékeléséért felelős referencia-tagállam.

(2)

Németország az 528/2012/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. január 24-én kifogásokat terjesztett a koordinációs csoport elé, jelezve, hogy a biocid termék várhatóan nem felel meg a szóban forgó rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában és b) pontjának iv. alpontjában megállapított feltételeknek. 2020. január 27-én a koordinációs csoport titkársága felkérte a többi tagállamot és a kérelmezőt, hogy tegyék meg az előterjesztéssel kapcsolatos írásbeli észrevételeiket. A koordinációs csoport 2020. március 9-én és 23-án megvitatta az előterjesztést.

(3)

Mivel a koordinációs csoportban nem sikerült megállapodásra jutni, Franciaország 2021. január 11-én az 528/2012/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság elé terjesztette a megoldatlan kifogásokat. Franciaország részletes beszámolót küldött a Bizottságnak arról a kérdésről, amellyel kapcsolatban a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni, továbbá véleménykülönbségük okairól. A szóban forgó beszámolót az érintett tagállamok és a kérelmező is megkapták.

(4)

Németország úgy véli, hogy a kezelt árucikkekre vonatkozó kockázatenyhítési intézkedések csak akkor szerepelhetnek egy biocid termék engedélyében, ha azokat a hatóanyag jóváhagyó határozatában rögzítették. Mivel a C(M)IT hatóanyagként még nem került jóváhagyásra, Németország úgy véli, hogy a Franciaország által javasolt, a kezelt árucikkekre vonatkozó kockázatenyhítési intézkedések nem szerepelhetnek a biocid termék engedélyében. Következésképpen továbbra is elfogadhatatlan kockázatok állnak fenn az ideiglenes engedély iránti kérelemben megfogalmazott 2. felhasználás (festékek és bevonatok tartályban történő tartósítása), 3. felhasználás (a papírgyártásban használt adalékanyagok tartósítása) és 7. felhasználás (polimerdiszperziók tartósítása) tekintetében.

(5)

Az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja és b) pontjának iv. alpontja előírja, hogy az engedély megadásának egyik feltétele, hogy a biocid terméknek önmagában vagy szermaradékai révén nem lehet elfogadhatatlan hatása az emberek és állatok egészségére, illetve a környezetre.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 58. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy kezelt árucikkek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az azok kezelésére használt vagy azokban található biocid termékek valamennyi hatóanyaga a releváns terméktípus és felhasználás vonatkozásában szerepel az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint összeállított jegyzékben, vagy I. mellékletében, és az azokban meghatározott összes feltétel és korlátozás teljesül.

(7)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy legfeljebb hároméves időtartamra új hatóanyagot tartalmazó biocid terméket engedélyezzenek, ha a dokumentációknak az említett rendelet 8. cikkével összhangban történő értékelését követően az értékelő illetékes hatóság ajánlást nyújtott be az új hatóanyag jóváhagyásáról, és az ideiglenes engedélyezés iránti kérelmet átvevő illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a biocid termék várhatóan megfelel az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b), c) és d) pontjának, a 19. cikk (2) bekezdésében meghatározott tényezők figyelembevételével.

(8)

Bár a C(M)IT még nem került jóváhagyásra, a francia értékelő illetékes hatóság 2019. szeptember 18-án ajánlást nyújtott be Európai Vegyianyag-ügynökséghez a C(M)IT 6. terméktípusban történő jóváhagyására vonatkozóan. A biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2020. június 16-i ülésén megvitatták az értékelő illetékes hatóság véleménytervezetét és értékelési jelentését, és a jellegzetes biocid termék 2. felhasználásából (festékek és bevonatok tartályban történő tartósítása) és 7. felhasználásából (polimerdiszperziók tartósítása) származó, a vízi és szárazföldi környezetre nézve elfogadhatatlan kockázatokat azonosítottak, és arra a következtetésre jutottak, hogy további vizsgálatok hiányában kizárólag a C(M)IT-tartalmú biocid termékekkel kezelt árucikkek beltéri használatra történő korlátozása vezethet elfogadható kockázatokhoz. A jellegzetes biocid termék 3. felhasználása (a papírgyártásban használt adalékanyagok tartósítása) tekintetében a kezelt árucikkek biztonságos felhasználását állapították meg valamennyi környezeti elem vonatkozásában.

(9)

A Bizottság úgy véli, hogy az a tény, hogy a kezelt árucikkekre vonatkozó feltételek vagy korlátozások csak a hatóanyag jóváhagyó határozatába foglalhatók bele, nem lehet akadálya a biocid termék 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerinti ideiglenes engedélye megadásának, mivel az eltérés pontosan az adott hatóanyag jóváhagyásának hiányán alapul, és a hatóanyag jóváhagyásáig érvényes, és mivel az ilyen ideiglenes engedély megléte alapján a kezelt árucikkekre vonatkozó jövőbeli feltételek vagy korlátozások megállapítására lehet számítani a jóváhagyó határozatban.

(10)

Mindezen megfontolásokat figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy várhatóan a C(M)IT hatóanyagot jóvá lehet hagyni és a jóváhagyó határozat meg fogja határozni annak a kezelt árucikkekben való felhasználásához kapcsolódó feltételeket, nevezetesen az ilyen árucikkek kültéri felhasználására vonatkozó korlátozást, és ezért a biocid termék minden bizonnyal meg fog felelni az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontjában meghatározott feltételeknek, feltéve, hogy a 2. felhasználás (festékek és bevonatok tartályban történő tartósítása) és a 7. felhasználás (polimerdiszperziók tartósítása) esetében kizárólag a biocid termékkel kezelt árucikkek beltéri használata engedélyezett.

(11)

A Bizottság 2021. június 25-én lehetőséget adott a kérelmezőnek, hogy az 528/2012/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően írásbeli észrevételeket tegyen.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

a)

a 2. felhasználás (festékek és bevonatok tartályban történő tartósítása) és a 7. felhasználás (polimerdiszperziók tartósítása) tekintetében – a kölcsönös elismerés iránti kérelemben leírtaknak megfelelően – a biocid termékkel kezelt árucikkek kizárólag beltéren használhatók;

b)

az ilyen kezelt árucikkek forgalomba hozataláért felelős személy biztosítja, hogy az ilyen kezelt árucikkek címkéjén szerepeljen a következő utasítás: „Kizárólag beltéri használatra”.

(1)

A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló ajánlást (1) (a továbbiakban: a tanácsi ajánlás).

(2)

A Tanács azóta elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/1052 (2), (EU) 2020/1144 (3), (EU) 2020/1186 (4), (EU) 2020/1551 (5), (EU) 2020/2169 (6), (EU) 2021/89 (7), (EU) 2021/132 (8), (EU) 2021/767 (9), (EU) 2021/892 (10), (EU) 2021/992 (11), (EU) 2021/1085 (12), (EU) 2021/1170 (13), (EU) 2021/1346 (14), (EU) 2021/1459 (15), (EU) 2021/1712 (16), (EU) 2021/1782 (17), (EU) 2021/1896 (18), (EU) 2021/1945 (19) és (EU) 2021/2022 (20) ajánlást.

(3)

A Tanács 2021. május 20-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/816 tanácsi ajánlást (21), hogy naprakésszé tegye azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelik, hogy a harmadik országokból kiinduló, nem alapvetően szükséges utazások biztonságosak és engedélyezhetők-e.

(4)

A tanácsi ajánlás értelmében a tagállamoknak 2020. július 1-jétől kezdődően fokozatosan és koordinált módon fel kell oldaniuk az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozást a tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében. Az I. mellékletben említett harmadik országok jegyzékét a Tanácsnak kéthetente felül kell vizsgálnia, illetve adott esetben naprakésszé kell tennie a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal való szoros konzultációt követően, a tanácsi ajánlásban említett módszereken, kritériumokon és információkon nyugvó általános értékelés alapján.

(5)

A Tanács az azóta eltelt időszakban – a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal szoros konzultációt folytatva – megbeszéléseket tartott a tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő harmadik országok jegyzékének az (EU) 2021/816 ajánlással módosított tanácsi ajánlásban meghatározott kritériumok és módszerek alkalmazásával történő felülvizsgálatáról. E tárgyalások eredményeként az I. mellékletben szereplő harmadik országok jegyzékét módosítani kell. Különösen, Jordániát és Namíbiát törölni kell a jegyzékből.

(6)

A határellenőrzés nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely megszüntette a belső határellenőrzést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell a külső határokon megtett intézkedések koordinációját, hogy szavatolják a schengeni térség megfelelő működését. Ennek érdekében 2021. december 2-tól kezdődően a tagállamoknak folytatniuk kell az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának koordinált feloldását az ezen ajánlással módosított tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok, különleges közigazgatási területek, valamint egyéb entitások és területi hatóságok lakosai tekintetében.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(8)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (22) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (23) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (24) a 2008/146/EK tanácsi határozat (25) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (26) a 2011/350/EU határozat (27) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak,