2021.11.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 399/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1956 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. november 10.)

az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről

(az értesítés a C(2021) 7939. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésének h) pontjára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy az Unió jobban tudjon reagálni a természeti és az ember okozta katasztrófákra, az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: uniós mechanizmus) törekszik a tagállamok és az Unió közötti együttműködés megerősítésére és elősegíti a koordinációt a polgári védelem területén.

(2)

Az 1313/2013/EU határozat 13. cikkével összhangban létre kell hozni egy uniós polgári védelmi tudáshálózatot (a továbbiakban: tudáshálózat), amelynek célja az uniós mechanizmus szempontjából releváns ismeretek és információk összesítése, feldolgozása és terjesztése az érintett polgári védelmi és katasztrófavédelmi szereplők, kiválósági központok, egyetemek és kutatók bevonásával, valamint a többféle kockázatot figyelembe vevő megközelítés alkalmazásával.

(3)

Az 1313/2013/EU határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a tudáshálózaton keresztül támogatja a tervezési és döntéshozatali folyamatok koherenciáját azáltal, hogy elősegíti az ismeretek és információk folyamatos cseréjét az uniós mechanizmus hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységi területre kiterjedően. Az ismeretek és információk folyamatos cseréjének elősegítése során a Bizottságnak – a tudáshálózaton keresztül – stratégiai terveket kell készítenie, amelyek meghatározzák a tudáshálózat következő évekre vonatkozó stratégiai irányvonalát.

(4)

Az egyéb érintett csoportokkal és hálózatokkal való szinergiák megteremtése érdekében a tudáshálózatnak szorosan együtt kell működnie az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsággal, valamint a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában szereplő, a polgári védelem és a katasztrófavédelem területén működő bizottsági szakértői csoportokkal. A tudáshálózatnak és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak (a továbbiakban: ERCC) szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy biztosítsák a tevékenységeik egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató jellegét.

(5)	A tudáshálózatnak nem megkettőznie, hanem hasznosítania kell a hálózat tevékenységi köre szempontjából releváns egyéb bizottsági kezdeményezések eredményeit.

(6)	A tudáshálózat hivatalos létrehozásához szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a tudáshálózat szervezeti felépítését és működését.

(7)	A tudáshálózat szervezeti felépítésének tanácsadó testületekből és titkárságból kell állnia. A tudáshálózat tanácsadó testületei az igazgatóság és a tudáshálózat egyes pilléreinek munkacsoportjai.

(8)	Az igazgatóságnak elsősorban stratégiai fórumként kell működnie azáltal, hogy stratégiai iránymutatást nyújt a Bizottságnak, és tanácsadói felügyeleti feladatokat kell ellátnia a tudáshálózat felett.

(9)

A tudáshálózat tevékenységének hatékony és eredményes megszervezése érdekében létre kell hozni a tudáshálózat titkárságát. A titkárságot, amelynek a tudáshálózat irányítását, igazgatását és koordinálását kell ellátnia, a Bizottságnak kell biztosítania. A titkárság elsődleges feladata a tudáshálózaton belüli koherencia, szinergiák és zökkenőmentes információáramlás biztosítása, valamint a tudáshálózat tevékenységeinek a stratégiai tervezéssel összhangban történő koordinációja.

(10)

A tudáshálózatnak és tevékenységeinek két fő pillér köré kell szerveződniük, amelyek keretet biztosítanak a tudáshálózat kulcsfontosságú tevékenységeihez, és támogatják a hatáskörükbe tartozó, a hálózat keretében megvalósuló cseréket. Ezek a következők: a kapacitásépítési pillér és a tudományos pillér. A kapacitásépítési pillér célja, hogy összefogja, előmozdítsa és megerősítse a polgári védelem és a katasztrófavédelem szempontjából releváns kapacitásépítési kezdeményezéseket, különös tekintettel az uniós mechanizmusra. A tudományos pillér célja, hogy multidiszciplináris, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés keretében összefogja a tudományos köröket, a gyakorlati szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a tudományos ismereteket hatékonyabban alkalmazzák a katasztrófakockázat-kezelés és különösen a megelőzési és felkészültségi tevékenységek terén.

(11)

A kapacitásépítési pillérnek olyan jól ismert, már meglévő programokra és projektekre kell összpontosítania, mint az uniós mechanizmus képzési és gyakorlási programja, a polgári védelmi szakértők csereprogramja, a tudáshálózat partnerségi programjai és az uniós mechanizmus megelőzési és felkészültségi programja. Ezeket a programokat fokozatosan és folyamatosan konszolidálni kell, és ki kell egészíteni más kapacitásépítési tevékenységekkel. A tudományos pillérnek az uniós mechanizmust támogató meglévő tudományos struktúrákra és hálózatokra kell épülnie és integrálnia kell azokat, különös tekintettel az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által irányított katasztrófakockázat-kezelési tudásközpontra, valamint a Horizont Európa vonatkozó programjaira, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket és kapcsolódó hálózatba szervezési kezdeményezéseket finanszíroznak a katasztrófakockázat-kezelés területén.

(12)	A tudáshálózat tagjai általi információközlésre vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük a szakmai titoktartási kötelezettségeknek.

(13)	A tudáshálózat szervei által végzett tevékenységek átláthatósága érdekében a Bizottságnak közzé kell tennie a vonatkozó ülések dokumentumait az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett online platformon.

(14)	A személyes adatok kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell végezni.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdése szerinti bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat meghatározza a tudáshálózat szervezeti felépítését és működését, létrehoz egy igazgatóságot, egy titkárságot és a pillérek munkacsoportjait, továbbá meghatározza összetételüket és feladataikat, valamint lefekteti működésük szabályait.

2. cikk

Uniós polgári védelmi tudáshálózat

Létrejön az uniós polgári védelmi tudáshálózat.

Célja az 1313/2013/EU határozat 13. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítása és feladatok ellátása.

3. cikk

A tudáshálózat összetétele

A tudáshálózat szervezeti felépítése a következő tanácsadó testületekből áll:

a)	az igazgatóság;

b)	a pillérek munkacsoportjai.

4. cikk

Az igazgatóság

Az igazgatóság az 1313/2013/EU határozat 13. cikkével összhangban tanáccsal látja el a Bizottságot a tudáshálózat irányítása során, és biztosítja, hogy a tudáshálózat átfogó célja és fő célkitűzései teljesüljenek.

5. cikk

Igazgatósági tagság

(1) Az igazgatóság a Bizottság képviselőjéből és az egyes tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. A Bizottság és a tagállamok egy képviselőt és egy helyettes képviselőt jelölnek az igazgatóságba. Elő kell mozdítani a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvételt.

(2) Az igazgatóság tagállamokat képviselő tagjai a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében „D típusú” tagoknak minősülnek.

6. cikk

Az igazgatóság feladatai

(1) Az igazgatóság különösen az alábbi feladatokat látja el:

1.	tanácsot ad a tudáshálózat Bizottság által meghatározott stratégiai irányvonalával kapcsolatban;

2.	felülvizsgálja és nyomon követi a tudáshálózat eljárási szabályzatát, tagsági és irányítási politikáját, és biztosítja ezek betartását;

3.	elfogadja a tudáshálózat éves jelentését;

4.	beszámol a tevékenységeiről az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságnak.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy az igazgatóság szoros együttműködésben végezze munkáját az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottsággal, valamint a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában szereplő, a polgári védelem és a katasztrófavédelem területén működő bizottsági szakértői csoportokkal.

7. cikk

Az igazgatóság működése

(1) Az igazgatóság elnöki tisztét a Bizottság egy képviselője, társelnöki tisztét pedig az ülés időpontjában az Európai Unió Tanácsának előző soros elnökségét betöltő tagállam képviselője tölti be. A Bizottság képviselője a társelnökkel konzultálva évente legalább egyszer ülést hív össze. Az igazgatóság üléseit személyes jelenléttel járó ülés vagy távértekezlet formájában kell megtartani.

(2) Az elnök és a társelnök – a titkárság segítségével – elkészíti a napirendet, és megküldi azt az igazgatóság tagjainak. Az igazgatóság tagjai saját kezdeményezésükre javaslatot tehetnek napirendi pontok felvételére legkésőbb az ülés kezdetén. A napirendet az igazgatóság az egyes ülések kezdetén fogadja el.

(3) Az igazgatóság a Bizottság által elfogadott, a szakértői csoportokra vonatkozó egységes eljárási szabályzat (3) alapján elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(4) Az igazgatóság konszenzussal fogadja el a nem kötelező erejű ajánlásokat és a jelentéseket. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, a nem kötelező erejű ajánlásokat vagy a jelentéseket szavazásra bocsátják, és a jelen lévő tagok egyszerű többséggel határoznak.

Az igazgatóság által elfogadott nem kötelező erejű ajánlások és jelentések előkészítő jellegűek az 1313/2013/EU határozat 33. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság munkájának támogatása céljából.

8. cikk

Az igazgatóság tagjainál felmerült költségek megtérítése

(1) Az igazgatóság tagjai tevékenységükért nem részesülnek javadalmazásban.

(2) Az igazgatóság tagjainak az igazgatóság ülésein való részvétele tekintetében felmerülő utazási és szállásköltségeit a Bizottság a hatályos bizottsági rendelkezéseknek (4) megfelelően téríti meg.

(3) A (2) bekezdésben említett költségeket az éves forrásfelosztási eljárás keretében megállapított rendelkezésre álló előirányzatok erejéig kell megtéríteni.

9. cikk

A tudáshálózat pillérei

(1) A tudáshálózat pillérei fórumot biztosítanak a tevékenységek kezdeményezéséhez, tervezéséhez, kialakításához és végrehajtásához azzal az általános céllal, hogy azok hozzájáruljanak a tudáshálózat célkitűzéseihez az 1313/2013/EU határozat 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2) A kapacitásépítési pillér célja, hogy összefogja, előmozdítsa és megerősítse a polgári védelem és a katasztrófavédelem szempontjából releváns kapacitásépítési kezdeményezéseket, különös tekintettel az uniós mechanizmusra.

(3) A tudományos pillér célja, hogy multidiszciplináris, ágazatközi és határokon átnyúló együttműködés keretében összefogja a tudományos köröket, a szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a tudományos ismereteket hatékonyabban alkalmazzák a katasztrófakockázat-kezelés és különösen a megelőzési és felkészültségi tevékenységek terén.

10. cikk

A pillérek munkacsoportjainak összetétele és működése

(1) A pillérek munkacsoportjai a Bizottság egy képviselőjéből, valamint a tagállamok és az uniós mechanizmusban részt vevő államok egy-egy képviselőjéből állnak.

(2) A pillérek munkacsoportjai tagállamokat képviselő tagjait a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében „D típusú” tagoknak minősülnek.

A pillérek munkacsoportjai az uniós mechanizmusban részt vevő államokat képviselő tagjait a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében „E típusú” tagoknak minősülnek.

(3) A munkacsoportokban a Bizottság képviselője elnököl.

(4) A pillérek munkacsoportjainak működését a tudáshálózat eljárási szabályzata határozza meg, amelyet az igazgatóság fogad el a 7. cikkel összhangban.

(5) A pillérek munkacsoportjai nem fogadnak el sem ajánlásokat, sem jelentéseket.

11. cikk

A pillérek munkacsoportjainak feladatai

(1) A kapacitásépítési pillér és a tudományos pillér munkacsoportjai támogatják a tudáshálózat munkáját.

(2) A pillérek munkacsoportjai különösen az alábbi feladatokat látják el:

a)	felmérik az uniós mechanizmus, valamint a tagállamok és az uniós mechanizmusban részt vevő államok igényeit, eljuttatják a vonatkozó alulról építkező kezdeményezéseket a tudáshálózathoz, valamint tevékenységeket javasolnak a tudáshálózat stratégiai irányvonalán belül;

b)	a titkárság támogatásával végrehajtják és előmozdítják a pillérek tevékenységeit, valamint szinergiákat teremtenek a két pillér kezdeményezései között;

c)	jelentést tesznek tevékenységeikről az igazgatóságnak.

(3) A munkacsoportok tagjaik igényei és/vagy kockázati vagy forgatókönyv-alapú prioritások alapján – saját kezdeményezésre – meghatározott témákkal foglalkozó alcsoportokat hozhatnak létre.

(4) A munkacsoportok biztosítják a két pillér közötti megfelelő információáramlást és tevékenységeik koordinációját.

12. cikk

A pillérek munkacsoportjainak tagjainál felmerült költségek megtérítése

A pillérek munkacsoportjainak tagjainál felmerült utazási és szállásköltségekre a 8. cikk alkalmazandó.

13. cikk

Megfigyelők

(1) Az uniós mechanizmusban részt vevő államok megfigyelői státusszal rendelkeznek az igazgatóságban. Minden részt vevő állam kijelöl egy képviselőt és egy helyettes képviselőt, akik az igazgatóságban megfigyelőként vesznek részt. Elő kell mozdítani a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvételt.

(2) A megfigyelők részt vesznek a megbeszéléseken és szakmai hozzájárulást biztosítanak; szavazati joggal azonban nem rendelkeznek.

(3) A megfigyelők a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i C(2016) 3301 final bizottsági határozat 7. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében „E típusú” tagoknak minősülnek.

14. cikk

Titkárság

(1) A titkárság támogatja a tudáshálózat szerveinek munkáját, hogy biztosítsa köztük a koordinációt, a koherenciát és az információmegosztást.

(2) A titkárságot a Bizottság biztosítja.

(3) A titkárság feladatai a következők:

a)	előkészíti a stratégiai terveket, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus éves vagy többéves munkaprogramjában elfogadott tevékenységeket, és biztosítja ezek végrehajtását;

b)	irányítja, igazgatja és koordinálja a tudáshálózat tevékenységeit;

c)	jelentést tesz a tudáshálózat tevékenységeiről.

(4) A titkárság szükség esetén segítséget nyújt a tudáshálózat tanácsadó testületeinek ülésein.

15. cikk

Titoktartás

Az igazgatóság tagjai, a titkárság és a pillérek munkacsoportjai betartják a Szerződésekben és azok végrehajtási szabályaiban előírt szakmai titoktartási követelményeket, valamint az Unió minősített adatainak védelmével kapcsolatban az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat (5) mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági szabályokat. E kötelezettségeik elmulasztása esetén a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket.

16. cikk

Átláthatóság

(1) A tudáshálózat összetételét illetően a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában, valamint az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett különböző feladatok végrehajtását támogató és megkönnyítő online platformon a következő adatokat kell közzétenni:

a)	az igazgatóságban és a pillérek munkacsoportjaiban tagsággal rendelkező hatóságok által képviselt tagállamok neve;

b)	a pillérek munkacsoportjaiban az uniós mechanizmusban részt vevő államokat képviselő hatóságok neve;

c)	az uniós mechanizmusban részt vevő azon államokat képviselő hatóságok neve, amelyek megfigyelői státusszal bírnak az igazgatóságban.

(2) A tudáshálózat testületei üléseinek teljes dokumentációját – beleértve a napirendeket, a jegyzőkönyveket és a résztvevők beadványait – elérhetővé kell tenni a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásában, és közzé kell tenni az 1313/2013/EU határozat 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett online platformon. Az ülés előtt a napirendet és a többi releváns háttéranyagot, az ülés után pedig a jegyzőkönyvet kellő időben közzé kell tenni. A közzététel alóli kivételek azokra az esetekre korlátozódnak, amikor egy dokumentum közzététele aláásná a közérdek vagy magánérdek védelmét az 1049/2001/EK rendelet (6) 4. cikkében meghatározottak szerint.

17. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatok ezen eljárási szabályzat céljából történő mindennemű feldolgozására az (EU) 2018/1725 rendelet irányadó.

18. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. november 10-én.

a Bizottság részéről

Janez LENARČIČ

a Bizottság tagja

(1) HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(3) A Bizottság C(2016) 3301 final határozata (2016. május 30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról, 3. melléklet.

(4) A Bizottság C(2007) 5858 határozata (2007. december 5.) „Rules on the reimbursement of expenses incurred by people from outside the Commission invited to attend meetings in an expert capacity” (Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok).

(5) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

2021.11.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 399/8

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 203/21/COL FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

(2021. július 16.)

a víziállatokat érintő egyes betegségek hatásának az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 226. cikke (3) bekezdésével összhangban történő korlátozására irányuló norvég és izlandi nemzeti intézkedések jóváhagyásáról és az 58/16/COL-D határozat hatályon kívül helyezéséről [2021/1957]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra és különösen annak 1. jegyzőkönyve 1. cikke (2) bekezdésére és 3. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13. pontjában említett jogi aktusra,

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: (EU) 2016/429), (1)

amelyet az EGT-megállapodás I. mellékletében és különösen annak 226. cikkében, 266. cikkének (2) bekezdésében és 270. cikkének (2) bekezdésében említett egyedi és ágazati kiigazításokkal módosítottak és az EGT-megállapodáshoz igazítottak,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13j. pontjában említett jogi aktusra,

A Bizottság (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. április 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a víziállatok és a víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (a továbbiakban: (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelet) (2),

amelyet az EGT-megállapodás I. mellékletében és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazítottak,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 13k. pontjában említett jogi aktusra,

A Bizottság (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelete (2020. december 7.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek uniós szintű bejelentése és a velük kapcsolatos uniós szintű jelentéstétel, az uniós felügyeleti programok és mentesítési programok benyújtásához és a velük kapcsolatos jelentéstételhez és a betegségtől mentes minősítés elismerése iránti kérelemhez kapcsolódó formai követelmények és eljárások, valamint a számítógépes információs rendszer tekintetében történő megállapításáról (a továbbiakban: (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet) (3),

amelyet az EGT-megállapodás I. mellékletében és különösen annak III. mellékletében és V. mellékletének 4. szakaszában említett egyedi és ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazítottak,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 1.1. részének 13m. pontjában említett jogi aktusra,

A Bizottság (EU) 2020/2236 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a víziállatokat és bizonyos, víziállatoktól származó állati eredetű termékeket tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállítására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1251/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: (EU) 2020/2236 végrehajtási rendelet) (4),

amelyet az EGT-megállapodás I. mellékletében és különösen annak I. melléklete 6. cikkében és 1., 2., 3. vagy 5. fejezetében említett ágazati kiigazításokkal az EGT-megállapodáshoz igazítottak,

amelyet az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyve 4. pontjának d) alpontjával az EGT-megállapodáshoz igazítottak.

mivel:

(1)	Az (EU) 2016/429 rendelet, az (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet és az (EU) 2020/2236 végrehajtási rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: EGT-államok).

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. A 226. cikk (1) bekezdése alapján Norvégia és Izland nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek bejutásának megelőzése vagy terjedésük elleni védekezés érdekében, amennyiben a szóban forgó betegség jelentős kockázatot jelent a víziállatok egészségére az adott EGT-államban. Az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek közé tartoznak azok a víziállat-betegségek, amelyek nem szerepelnek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzékbe foglalt betegségek egyik kategóriájába sem (a továbbiakban: jegyzékbe nem foglalt betegségek) és a jegyzékbe foglalt koi-herpeszvírusbetegség, amelyek tekintetében az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében az EGT-n belüli felügyeletre van szükség.

(3)	Az ilyen nemzeti intézkedések nem haladhatják meg a szóban forgó betegség Norvégiába vagy Izlandra való bejutásának megelőzéséhez vagy terjedése elleni védekezéshez szükséges és megfelelő mértéket.

(4)

Ugyanezen rendelet 226. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése előírja Norvégia és Izland számára, hogy előzetesen értesítsék az EFTA Felügyeleti Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a javasolt nemzeti intézkedésekről, és úgy rendelkezik, hogy a Hatóságnak jóvá kell hagynia az ilyen nemzeti intézkedéseket, amennyiben a szóban forgó betegség bejutásának megelőzéséhez és a betegség terjedése elleni védekezéshez Norvégia vagy Izland és más EGT-államok közötti forgalmi korlátozás megállapítására van szükség, figyelemmel az adott betegségnek és a meghozott intézkedéseknek az EGT-re gyakorolt általános hatására.

(5)

Norvégia és Izland egészségügyi státuszának védelme érdekében, amennyiben mindkét ország rendelkezik az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdése alapján egy adott betegség tekintetében jóváhagyott nemzeti intézkedésekkel, a szóban forgó betegségekre fogékony és Norvégia vagy Izland területére vagy azon belül szállított víziállatfajok szállítmányainak (a továbbiakban: érintett szállítmányok) olyan EGT-államból vagy annak olyan részéből kell származniuk, amely mentes az említett betegségtől. Az ilyen szállítmányokat a betegségtől mentes státuszukat tanúsító hatósági bizonyítványnak kell kísérnie.

(6)

Az (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a felelős személyek biztosítják, hogy az érintett szállítmányokra vonatkozó állategészségügyi bizonyítványokban szerepeljen, hogy az érintett fajokhoz tartozó víziállatok megfelelnek az említett nemzeti intézkedéseknek való megfeleléshez szükséges egészségügyi biztosítékoknak.

(7)

Az érintett szállítmányok származási helyét igazoló állategészségügyi bizonyítványokat az (EU) 2020/2236 végrehajtási rendeletben meghatározott, a víziállatok EGT-államok közötti mozgatására vonatkozó hatósági bizonyítványminták tartalmazzák, és azokat az érintett szállítmányok esetében használni kell.

(8)

Az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdése szerint jóváhagyott norvég vagy izlandi nemzeti intézkedések csak addig alkalmazandók, amíg azok továbbra is megfelelőek és szükségesek a szóban forgó betegség adott országba történő bejutásának megelőzéséhez vagy terjedése elleni védekezéshez. Annak érdekében, hogy a Hatóság rendszeresen értékelhesse az ilyen intézkedések megfelelőségét és szükségességét, valamint, hogy szükség esetén módosítani lehessen azokat, Norvégiának és Izlandnak éves jelentést kell küldeniük a Hatóság részére, részletesen ismertetve az intézkedések előző évi alkalmazását. Az ilyen éves jelentésekben és az egyéb vonatkozó jelentésekben szerepelniük kell bizonyos, az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendeletben meghatározott információknak.

(9)

Az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban engedélyezett mentesítési programok hatására észszerű időn belül javulnia kell a járványügyi helyzetnek. Az egységes végrehajtás érdekében ez az időszak nem lehet hosszabb az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett betegségekre vonatkozó mentesítési program végrehajtására megállapított időszaknál. Az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban engedélyezett mentesítési program alkalmazási időszaka ezért nem lépheti túl a program Hatóság általi első jóváhagyásának időpontjától számított hat évet. Kellően indokolt esetekben és Norvégia vagy Izland kérésére a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy további hat évvel meghosszabbítsa a mentesítési program alkalmazási időszakát. Ez a maximális alkalmazási időszak annak érdekében került meghatározásra, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a mentesítési program végrehajtására, ugyanakkor elkerülhető legyen a víziállatok EGT-n belüli mozgatásában jelentkező aránytalan és tartós zavar.

(10)

2016. március 3-i 58/16/COL-D határozatával (a továbbiakban: 58/16/COL-D határozat) a Hatóság jóváhagyta Norvégia azon nemzeti intézkedéseit, amelyek célja a Gyrodactylus salaris általi fertőzöttség hatásának csökkentése Norvégia azon területein, amelyek a 2006/88/EK irányelv (5) 43. cikke értelmében e betegségtől mentesnek minősülnek. Az (EU) 2016/429 rendelet hatályon kívül helyezi a 2006/88/EK irányelvet, amely az 58/16/COL-D határozat és egyes jogi aktusok (1251/2008/EK rendelet (6) és 2010/221/EK bizottsági határozat (7)) jogalapja, amelyre az említett határozat hivatkozik. Az egyértelműség érdekében ezért ez a határozat hatályon kívül helyezi az 58/16/COL-D határozatot.

(11)

A Hatóság az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben értékelte a Norvégia által az (EU) 2016/429 rendelet (1207866. sz. dokumentum) 226. cikkének (2) bekezdése alapján bejelentett Gyrodactylus salaris (jegyzékbe nem foglalt betegség) okozta fertőzés hatásának csökkentését célzó nemzeti intézkedéseket, figyelembe véve az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) szabványait (8), valamint a szóban forgó betegségnek és a bejelentett intézkedéseknek az EGT-re gyakorolt általános hatását.

(12)

A Hatóság meggyőződött arról, hogy Norvégia hatékony mentesítési programot dolgozott ki Norvégia azon területeire vonatkozóan, amelyek továbbra is fertőzöttek a Gyrodactylus salaris által. A Hatóság továbbá meggyőződött arról, hogy Norvégia az 58/16/COL-D határozat értelmében fenntartotta Norvégia Gyrodactylus salaristól mentesnek tekintett területeinek „betegségtől mentes” minősítését, és Norvégia összes többi, a mentesítési program hatálya alá nem tartozó területén betegségtől mentes minősítést mutatott. Végezetül a Hatóság meggyőződött arról, hogy Norvégia bizonyította a forgalmi korlátozásokat megállapító nemzeti intézkedések megfelelőségét és szükségességét a betegség bejutásának megelőzése vagy terjedése elleni védekezés érdekében. A nemzeti intézkedéseket ezért a Hatóság az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően e határozattal jóváhagyja.

(13)

A Hatóság 201/21/COL felhatalmazáson alapuló határozatával (1212279. sz. dokumentum) az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikke (3) bekezdésének és 266. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtotta a határozattervezetet a bizottságnak. A bizottság jóváhagyja a határozattervezetet. Ennek megfelelően a határozattervezet összhangban áll a bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Norvégiának és Izlandnak az e határozat I. mellékletében szereplő táblázat negyedik oszlopában felsorolt területei az említett táblázat első oszlopának vonatkozó soraiban felsorolt betegségektől mentesnek minősülnek, és az érintett ország jóváhagyást kap arra, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban nemzeti intézkedéseket fogadjon el.

2. cikk

A nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó és az e határozat II. mellékletében szereplő táblázat első oszlopában felsorolt betegségekre vonatkozóan Norvégia és Izland által elfogadott mentesítési programok a határozat negyedik oszlopának megfelelő soraiban felsorolt területek tekintetében jóváhagyásra kerülnek.

Az egyes mentesítési programok alkalmazási időszaka nem lépheti túl a program hatóság általi első jóváhagyásának időpontjától számított hat évet. Kellően indokolt esetekben a hatóság Norvégia vagy Izland kérésére további hatéves időtartamra meghosszabbíthatja a mentesítési program alkalmazásának időszakát.

3. cikk

Az e határozat III. mellékletének második oszlopában felsorolt betegségekre fogékony víziállatok fajait – amennyiben az adott betegségre Norvégiában vagy Izlandon nemzeti intézkedések vonatkoznak – csak akkor lehet az e határozat I. és II. mellékletében szereplő táblázatok negyedik oszlopában felsorolt releváns norvég és izlandi területekre szállítani, ha:

a)	olyan EGT-államból vagy annak olyan részéből származnak, amelyet a szóban forgó betegségtől mentesként jóváhagytak; valamint

a származási EGT-állam illetékes hatósága által kiállított, az (EU) 2020/2236 végrehajtási rendelet I. mellékletének 1., 2., 3. vagy 5. fejezetében meghatározott megfelelő állategészségügyi bizonyítványminta szerinti hatósági bizonyítvány kíséri, amely az (EU) 2020/990 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározza, hogy teljesülnek a vonatkozó norvég vagy izlandi nemzeti intézkedéseknek való megfeleléshez szükséges egészségügyi garanciák.

4. cikk

Norvégia és Izland minden évben legkésőbb április 30-ig jelentést nyújt be a Hatóságnak az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott nemzeti intézkedéseikről.

A jelentés a következőkre tér ki:

a)	a betegségtől mentes státusz fenntartása érdekében az előző naptári évben hozott intézkedésekre vonatkozó információk, köztük legalább az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet III. mellékletében meghatározott információk;

b)	a mentesítési program alakulására vonatkozó releváns információk, többek között az előző naptári évben elvégzett vizsgálatok részletei és legalább az (EU) 2020/2002 végrehajtási rendelet V. mellékletének 4. szakaszában meghatározott információk; valamint

azon okok ismertetése, amelyek miatt a vonatkozó „betegségtől mentes” minősítésnek vagy mentesítési programnak egy további naptári évig továbbra is alkalmazandónak kell maradnia. Külön ki kell térni a kezelések, a vakcinák, a betegségekkel szemben rezisztens állományok elérhetőségére és az egyéb releváns változásokra, amennyiben az előző jelentés benyújtása óta ezek körül egy vagy több Gyrodactylus salarisszal való fertőződés megelőzésének és megfékezésének reális lehetőségét jelenti.

5. cikk

A Hatóság módosíthatja a Hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott norvég vagy izlandi nemzeti intézkedéseket, amennyiben az e határozat 4. cikkének c) pontjában említett információk vagy az állategészségügy terén jelentkező változásokkal kapcsolatos egyéb információk arra utalnak, hogy egy adott betegség bejutásának megelőzése vagy terjedése elleni védekezés már nem teszi szükségessé vagy nem indokolja az EGT-államok közötti forgalmi korlátozások megállapítását.

6. cikk

Az 58/16/COL-D határozat hatályát veszti.

7. cikk

Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

8. cikk

Ennek a határozatnak Norvégia és Izland a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 16-án.

A 130/20/COL felhatalmazáson alapuló határozat alapján eljáró EFTA Felügyeleti Hatóság részéről,

Högni S. KRISTJÁNSSON

felelős testületi tag

Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS nevében

ellenjegyző igazgatóként,

Jogi és Végrehajtási Ügyek

(1) A 2020. december 17-i 179/2020. sz. vegyes bizottsági határozattal belefoglalták az EGT-megállapodásba.

(2) A 2021. február 4-i 4/2021 vegyes bizottsági határozattal belefoglalták az EGT-megállapodásba.

(3) A 2021. február 4-i 4/2021 vegyes bizottsági határozattal belefoglalták az EGT-megállapodásba.

(4) A 2021. március 19-i 93/2021 vegyes bizottsági határozattal belefoglalták az EGT-megállapodásba.

(5) Az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 3.1. részének 8a. pontjában korábban említett jogi aktus, az EGT-megállapodás I. mellékletében említett ágazati kiigazításokkal módosított és az EGT-megállapodáshoz igazított, a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelv.

(6) Az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 4.2. részének 86. pontjában korábban említett jogi aktus, a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének megállapításáról szóló, az EGT-megállapodás I. mellékletében említett ágazati kiigazításokkal módosított és az EGT-megállapodáshoz igazított, 2008. december 12-i 1251/2008/EK bizottsági rendelet.

(7) EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 4.2. részének 94. pontjában említett jogi aktus, a tenyésztett víziállatokban és a vadon élő víziállatokban előforduló egyes betegségek hatásának enyhítésére, a 2006/88/EK tanácsi irányelv 43. cikkével összhangban hozott nemzeti intézkedések jóváhagyásáról szóló, az EGT-megállapodás I. mellékletében említett ágazati kiigazításokkal módosított és az EGT-megállapodáshoz igazított, 2010. április 15-i 2010/221/EU bizottsági határozat.

(8) Az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe és az OIE víziállatok diagnosztikai vizsgálatairól szóló kézikönyve.

I. MELLÉKLET

Norvégiának és Izlandnak a víziállatokat érintő egyes betegségektől mentesnek tekintett és az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban engedélyezett nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó részei

Betegség	EFTA/EGT-állam	Kód	A jóváhagyott nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó terület földrajzi határai	Nemzeti intézkedést jóváhagyó EFTA Felügyeleti Hatósági határozat száma
Gyrodactylus salarisszal (GS) való fertőzés	Norvégia	NO	Az egész terület, kivéve az e dokumentum II. mellékletében felsorolt, a GS-re vonatkozóan jóváhagyott mentesítési program hatálya alá tartozó vízgyűjtő területeket	203/21/COL határozat

II. MELLÉKLET

Norvégiának és Izlandnak a víziállatokat érintő egyes betegségekre vonatkozó mentesítési programmal rendelkező és az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó részei

Betegség	EFTA/EGT-állam	Kód	A jóváhagyott nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó terület földrajzi határai	Nemzeti intézkedést jóváhagyó EFTA Felügyeleti Hatósági határozat száma
Gyrodactylus salarisszal (GS) való fertőzés	Norvégia	NO	Skibotnelva, Signaldalselva és Kitdalselva (Troms), Leirelva, Ranelva, Drevja, Fusta, Vefsna, Hundåla, Halsanelva, Hestdalselva, Dagsvikelva és Nylandselva (Nordland), Batnfjordselva, Driva, Litledalselva, Usma (Øksendalselva) (Møre and Romsdal), Drammenselva és Lierelva (Buskerud), Vesleelva (Sandeelva) és Selvikvassdraget (Vestfold) vízgyűjtő területe	203/21/COL határozat

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó betegségekre fogékony víziállatfajok

Betegség	Betegségre fogékony fajok
Koi-herpeszvírusbetegség (KHV)	Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 3. oszlopában megadottak szerint
Pontyfélék tavaszi virémiája (SVC)	Pettyes busa (Aristichthys nobilis), ezüstkárász (Carassius auratus), kárász (Carassius carassius), amur (Ctenopharyngodon idellus), ponty és koi ponty (Cyprinus carpio), fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix), harcsa (Silurus glanis), compó (Tinca tinca), jászkeszeg (Leuciscus idus)
Bakteriális vesebetegség (BKD)	A Salmonidae családba tartozó valamennyi faj
Fertőző hasnyálmirigy-elhalás (IPN)	Pataki szajbling (Salvelinus fontinalis), sebes pisztráng (Salmo trutta), lazac (Salmo salar), csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus spp.), nagy maréna (Coregonus lavaretus)
Gyrodactylus salarisszal (GS) való fertőzés	Lazac (Salmo salar), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), sarki pisztráng (Salvelinus alpinus), észak-amerikai pataki szajbling (Salvelinus fontinalis), pénzes pér (Thymallus thymallus), észak-amerikai tavipisztráng (Salvelinus namaycush), sebes pisztráng (Salmo trutta) és az e fajokkal érintkezésbe kerülő minden más faj
Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μvar)	Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas)
Salmonid alfavírussal (SAV) való fertőződés	Lazac (Salmo salar), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), sebes pisztráng (Salmo trutta)

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 399

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. november 11.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2021/1956 végrehajtási határozata (2021. november 10.) az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről (az értesítés a C(2021) 7939. számú dokumentummal történt) ( 1 )	1

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 203/21/COL felhatalmazáson alapuló határozata (2021. július 16.) a víziállatokat érintő egyes betegségek hatásának az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 226. cikke (3) bekezdésével összhangban történő korlátozására irányuló norvég és izlandi nemzeti intézkedések jóváhagyásáról és az 58/16/COL-D határozat hatályon kívül helyezéséről [2021/1957]	8


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.