(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság és egyéb tanácsadó testületek által készített jelentések, valamint a megfelelő földrajzi illetékességi területek tekintetében létrehozott tanácsadó testületektől kapott szakvélemények és a tagállamok által készített közös ajánlások figyelembevételével.

(2)

A Tanácsnak a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására irányuló intézkedéseket – többek között adott esetben bizonyos, e halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket – kell elfogadnia. Az 1380/2013/EU rendelet értelmében a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosítva legyen az egyes halállományokra vagy halászati területekre vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása.

(3)

Az 1380/2013/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy a közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozam (a továbbiakban: MFH) szerinti kiaknázási arány elérése – amennyiben lehetséges – 2015-ig, az összes állomány esetében pedig – fokozatosan, egyre növekvő alapon – legkésőbb 2020-ig. A 2020-ig tartó átmeneti időszak célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsen az összes állomány MFH-jának elérése és a vonatkozó halászati lehetőségek esetleges társadalmi-gazdasági hatásai között.

(4)

Ezért a teljes kifogható mennyiségeket (a továbbiakban: TAC-ok) az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági hatások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot és figyelembe véve az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket.

(5)

Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) többéves tervet hozott létre a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira, és a halászatukra vonatkozóan (a továbbiakban: a terv). A terv annak biztosítását célozza, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák az MFH-t biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet. Az 1380/2013/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy konkrét többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a halászati lehetőségeket az említett többéves tervekben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(6)

A terv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a terv 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kellett meghatározni, hogy a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon legkésőbb 2020-ig el lehessen érni a tartományokban kifejezett MFH-nak megfelelő halászati mortalitást. Az érintett balti-tengeri állományokra vonatkozó 2022. évi fogási korlátokat ezért a terv célkitűzéseivel összhangban kell megállapítani.

(7)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (a továbbiakban: ICES) 2021. május 28-án közzétette a balti-tengeri állományokra vonatkozó éves szakvéleményét. Az ICES jelezte, hogy az ICES 20–24 alkörzetben a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány biomasszája csupán 54 %-a volt a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó azon referenciapontnak, amely alatt csökkenhet a reprodukciós kapacitás (a továbbiakban: Blim). Emellett az állománypótlódás továbbra is történelmi mélyponton van. Az ICES ezért immár a negyedik egymást követő évben tett közzé teljes halászati tilalmi javaslatot a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra vonatkozóan. Az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ezért minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosítani képes szintet meghaladó szintre. Ezen túlmenően e rendelkezés további korrekciós intézkedések elfogadását is előírja. Ha a Balti-tenger nyugati részén élő heringre vonatkozó halászati lehetőségek az ICES szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnének megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a Balti-tenger nyugati részén élő hering járulékos fogásai által érintett vegyes halászatban az összes fogást ki kell rakodni, ahhoz vezetne, hogy kialakul a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” okozta helyzet. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre egyrészt az egyéb állományok halászata folytatásának az ellenkező esetben felmerülő, potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre tekintettel valólehetővé tétele, másrészt pedig az állomány jó biológiai állapota elérésének szükségessége között, figyelembe véve, hogy vegyes halászat esetén nehéz minden állományt az MFH szintjén egyidejűleg halászni, indokolt külön TAC-ot megállapítani a Balti-tenger nyugati részén élő hering járulékos fogásaira vonatkozóan. Ugyanakkor a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott, az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 25. cikkében meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek, valamint bizonyos passzív halászeszközöket használó kisüzemi part menti halászatot folytató halászok esetében lehetővé kell tenni, hogy azok a Balti-tenger nyugati részén élő heringre irányuljanak, illetve azt célozzák meg. A TAC-ot úgy kell meghatározni, hogy ne növekedjen a mortalitás, valamint hogy a TAC ösztönzőleg hasson a szelektivitásnak és a fogások elkerülésének a javítására.

(8)

Ami a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állományt illeti, 2019 óta az ICES ismét adatokban gazdagabb értékelésre tudja alapozni az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményét. Az ICES becslése szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány biomasszája továbbra is a Blim alatt van, és 2021 óta tovább csökkent. Az ICES ezért immár a harmadik egymást követő évben tett közzé teljes halászati tilalmi javaslatot a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozóan. 2019 óta az Unió szigorú állományvédelmi intézkedéseket alkalmaz. Az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján leállították a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal célzott halászatát, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal elkerülhetetlen járulékos fogásaira vonatkozó TAC-ot pedig nagyon alacsony szinten határozták meg annak érdekében, hogy az egyéb halászati tevékenységek vonatkozásában elkerülhető legyen a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” okozta helyzet kialakulása. Ezenkívül a halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő további korrekciós intézkedések bevezetésére került sor az ívóhelyek lezárásának és a rekreációs célú halászatnak a fő elterjedési területen való tilalma formájában. Az ICES szakvéleményeire és az állomány változatlan helyzetére tekintettel indokolt változatlanul hagyni a halászati lehetőségek szintjét és az azokkal funkcionálisan összefüggő korrekciós intézkedéseket.

(9)

A Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalat illetően a tudományos becslések már több éve azt jelezték, hogy a szaporodóképes állomány biomasszája nem éri el azt a referenciapontot, amely alatt konkrét és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell hozni (a továbbiakban: Btrigger). Ezért az elmúlt években egyre szigorúbb gazdálkodási intézkedések elfogadására került sor. 2021-ben az ICES úgy határozott, hogy mélyrehatóbb értékelést készít az állomány helyzetéről, így szakvéleményét 2021. szeptember 10-re halasztotta. Az említett értékelés rávilágított arra, hogy a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal állomány biomasszája az előző becsült érték kevesebb mint felét teszi ki, és több mint 10 éve többnyire a Blim alatt van. A becslések szerint a jelenlegi biomassza a Blim mintegy felét teszi ki. Az állománypótlódás 2018 óta történelmi mélyponton van. Az ICES becslése szerint 53 % annak a valószínűsége, hogy még valamennyi fogás esetén is az állomány biomasszája 2023-ban kis mértékben meghaladja majd a Blim-et. Ilyen helyzetben az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján korrekciós intézkedéseket kell hozni, a halászati lehetőségeket pedig úgy kell meghatározni, hogy biztosítani lehessen, hogy az állomány mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosítani képes szintet meghaladó szintre. A javasolt fogások szintje olyan alacsony, hogy azzal nem lehet egy időben fenntartani a célzott halászatot és a más halászati tevékenységekben – különösen a lepényhal-alakúak tengerfenéki halászatában – jelentkező elkerülhetetlen járulékos fogásokat. Ezért a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” okozta helyzet kialakulásának elkerülése érdekében indokolt egy olyan TAC meghatározása, amely – a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott, az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek tekintetében mentesség biztosítása mellett – a más halászati tevékenységekben elkerülhetetlen járulékos fogásokra korlátozódik. Emellett a múltban a halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő további korrekciós intézkedések bevezetésére került sor az ívóhelyek lezárásának és a rekreációs célú halászat korlátozásának formájában. Tekintettel az állomány további súlyos romlására, az ívóhelyek lezárását indokolt a január 15-től március 31-ig tartó időszakra meghosszabbítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen arra az időszakra is, amikor a közönséges tőkehalak ívás előtt rajokba verődnek. Az ívóhelyek lezárása alóli további mentességet kell bevezetni azon halászhajók tekintetében, amelyek az ICES 22 alkörzet 20 méternél kisebb vízmélységű területein kotróhálóval halásznak kéthéjú kagylókra, mivel e halászati tevékenységekre a tőkehal ívóhelyein kívül kerül sor, és nagyon alacsony a tőkehal járulékos fogása. A rekreációs célú halászatot illetően a korábbi évekkel ellentétben az ICES a teljes javasolt fogás alacsony szintje miatt nem tudta különbontani a kereskedelmi és a rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásokat. Az állomány állapotára tekintettel az ICES által javasolt fogási szintek túllépésének elkerülése érdekében a lehető legkisebb mennyiségre kell csökkenteni a fogási korlátozást. Indokolt továbbá megszüntetni a rekreációs célú halászatnak az ívóhelyek lezárása miatt bevezetett tilalmi időszak alóli mentesítését.

(10)

2020-ban az ICES becslése szerint a Balti-tenger középső részén élő heringállomány biomasszája a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó azon referenciapont alá csökkent, amely alatt konkrét és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell hozni (Btrigger). 2021-ben az ICES becslése szerint a biomassza tovább zsugorodott, és jelenleg a Blim-hez közeli mennyiségű. Ezért indokolt a halászati lehetőségeket az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni.

(11)

Az ICES szakvéleménye szerint a közönséges tőkehalat járulékosan fogják ki a sima lepényhal halászatában. A sprattot a heringgel együtt halásszák és a közönséges tőkehal egyik prédafaja. A sima lepényhalra és a sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásakor indokolt figyelembe venni ezeket a több fajt érintő kölcsönhatásokat.

(12)

Az ICES 22–31 alkörzetben élő lazac tekintetében az ICES már előzőleg több éve megállapította, hogy a folyami állományok állapota nagyon vegyes képet mutat. Annak érdekében, hogy a szakértőknek több idejük legyen ezen eltérés megfelelőbb figyelembevételére, az ICES úgy határozott, hogy szakvéleményét 2021. szeptember 15-re halasztja. Az ICES szakvéleménye szerint a gyenge folyami állományok védelme érdekében le kell állítani a fő medencében végzett összes olyan kereskedelmi és rekreációs célú halászati tevékenységet, amelyek természetüknél fogva olyan vegyes halászatot jelentenek, amelynek keretében egészséges és gyenge folyami állományokból is fognak ki lazacot. Mindazonáltal az ICES úgy véli, hogy a lazac nyári vándorlása idején folytatódhat a Botteni-öböl és az Åland-tenger part menti területein végzett jelenlegi célzott halászat. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre egyrészt a halászat folytatásának (az ellenkező esetben felmerülő, potenciálisan súlyos társadalmi-gazdasági következményekre tekintettel való) lehetővé tétele, másrészt pedig az állomány jó biológiai állapota elérésének szükségessége között, figyelembe véve, hogy vegyes halászat esetén nehéz minden állományt az MFH szintjén egyidejűleg halászni, indokolt külön TAC-ot megállapítani a lazac e területeken való járulékos fogásaira vonatkozóan, a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott, az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek, valamint a május 1. és augusztus 31. közötti időszakban az északi szélesség 59° 30′-től északra folytatott part menti halászat tekintetében mentesség biztosításával. Az ICES szakvéleményére tekintettel indokolt a halászati lehetőségekkel funkcionálisan összefüggő további korrekciós intézkedések elfogadása. Meg kell tiltani a horogsorok négy tengeri mérföldön túli használatát, mivel ez jellemzően a lazac halászatára használt eszköz. Ezen túlmenően, azokon a területeken, ahol a kereskedelmi halászat nem engedélyezett, engedélyezni kell horgászonként naponta egy megjelölt lazac megtartását a rekreációs célú halászat során. Végezetül pedig a téves bejelentések elkerülése érdekében valamennyi halfaj minden megtartott egyedét egészben kell kirakodni azért, hogy egyértelműen azonosítani lehessen őket.

(13)

A part menti halászati lehetőségek maradéktalan igénybevételének biztosítása érdekében a lazac tekintetében 2019-ben – az ICES 22–31 alkörzetből az ICES 32 alkörzet irányába – körzetek közötti korlátozott rugalmasság került bevezetésre. Tekintettel az e két állományra vonatkozó halászati lehetőségekben bekövetkezett változásokra, indokolt csökkenteni ezt a rugalmasságot.

(14)

A tengeri pisztráng négy tengeri mérföldön túli halászatára vonatkozó tilalom bevezetése, valamint a tengeri pisztráng járulékos fogásainak a tengeri pisztráng és a lazac teljes együttes fogásának 3 %-ára történő korlátozása nagymértékben hozzájárult a lazachalászatban a fogások korábban jelentős mértékű – különösen tengeripisztráng-fogásként történő – téves bejelentésének jelentős csökkenéséhez. A téves bejelentések számának alacsony szinten tartása érdekében ezért indokolt fenntartani ezt a rendelkezést.

(15)

Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (4) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok Bizottsághoz történő továbbításáról szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. E rendeletben ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásairól a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során a tagállamoknak használniuk kell.

(16)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (5) kiegészítő feltételeket vezetett be a TAC-ok éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve analitikai TAC-ok tekintetében a 3. és a 4. cikkében előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a TAC-ok meghatározásakor a Tanácsnak – különösen az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3., illetve a 4. cikk. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában bevezetésre került az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmus. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené az élő tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint az állományok biológiai állapotának romlását idézné elő, indokolt megállapítani, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak abban az esetben alkalmazandó az analitikai TAC-okra, ha nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasság 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét.

(17)

Továbbá, mivel a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány, a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány és a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állomány biomasszája a Blim alatt van, és 2022-ben csak a járulékos fogások, a tudományos célú halászat és a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány esetében pedig egyes kisüzemi part menti halászatok engedélyezettek, a vonatkozó TAC-ban kvótahányaddal rendelkező tagállamok vállalták, hogy ezen állományok tekintetében 2022-ben nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasság 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében előírt elvét annak érdekében, hogy a 2022. évi fogások ne lépjék túl a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány, a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány és a Balti-tenger nyugati részén élő közönségestőkehal-állomány tekintetében megállapított TAC-ot. Ezenkívül, mivel az északi szélesség 59° 30′-től délre található folyami lazacállományok csaknem teljes biomasszája a kétéveslazac-termelésre vonatkozó referenciapont (Rlim) alatt van, és ezen a területen csak a járulékos fogások és a tudományos célú halászat engedélyezett 2022-ben, a vonatkozó tagállamok a 2022-ben kifogott, a Balti-tenger központi medencéjében élő lazacállomány tekintetében hasonló kötelezettségvállalást tettek az egymást követő évek közötti rugalmasság tekintetében.

(18)

Az ICES 3a körzetben, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizeiben és az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó halászati év november 1-jétől október 31-ig tart. Annak érdekében, hogy a halászat 2021. november 1-jén megkezdődhessen, valamint új tudományos szakvélemények alapján és az Egyesült Királysággal folytatott konzultáció nyomán meg kell határozni az ICES 3a körzetben, az ICES 2a körzet egyesült királysági vizeiben és az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó előzetes TAC-ot a 2021. november 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra. Ezt az előzetes TAC-ot az ICES 2021. október 8-án közzétett szakvéleményével összhangban kell megállapítani.

(19)

Az (EU) 2021/92 tanácsi rendeletben (6) az Északi-tengeren élő makrélára vonatkozó halászati lehetőségeket tartalmazó táblázat a 3a és a 4 övezet vizeire, a 2a körzet egyesült királysági vizeire, a 3b és 3c körzet uniós vizeire, valamint a 22–32 alkörzetre vonatkozik, az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással (7) összhangban. 2021-ben azonban a parti államok között a makréláról folytatott egyeztetések során az Unió, az Egyesült Királyság és Norvégia között nem sikerült megállapodást elérni a hozzáférési szabályokra vonatkozóan. Az Unió következésképpen nem rendelkezik az ahhoz szükséges hozzáféréssel, hogy az Északi-tenger norvég vizeiben lehalássza a makréla tekintetében rá eső kvótát.

(20)

Az Unió 2021-ben lezárta a tárgyalásokat az Egyesült Királysággal a 2021. évre vonatkozó halászati lehetőségekről és bizonyos TAC-okkal kapcsolatos gazdálkodási intézkedésekről, többek között a makréla tekintetében is, ami lehetővé teszi az Unió számára az Egyesült Királyság vizein a makrélakvótájának lehalászását. Következésképpen ennek megfelelően módosítani kell a halászati lehetőségekre vonatkozó táblázatokat, hogy azok tükrözzék az Északi-tengeren a halászati területeknek az egyesült királysági és uniós vizek szerinti felosztását.

(21)

Az Unió 2021-ben nem rendelkezik az ahhoz szükséges hozzáféréssel, hogy az Északi-tenger norvég vizeiben lehalássza a makréla tekintetében rá eső kvótát. Az (EU) 2021/92 rendelet tartalmazza a 2a és a 4a körzet norvég vizeiben élő makrélával kapcsolatos halászati lehetőségeket tartalmazó táblázatot, és lehetővé kell tenni a Dánia számára kiosztott 13 359 tonnás kvótának az Északi-tenger uniós és egyesült királysági vizein történő lehalászását. A halászati lehetőségekre vonatkozó, megfelelő táblázatot egy lábjegyzettel kell kiegészíteni annak lehetővé tétele céljából, hogy Dánia ezt a kvótát az Északi-tenger uniós és egyesült királysági vizein halássza le. Az Egyesült Királysággal konzultációra került sor e lehetőségről, és az Egyesült Királyság nem emelt kifogást azon megközelítéssel szemben, amely 2021. október 12-től lehetővé teszi e kvótának az említett egyesült királysági vizeken történő lehalászását.

(22)

Az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya között létrejött fenntartható halászati partnerségi megállapodás, valamint az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyv (8) úgy rendelkezik, hogy az Unió az ICES 5 és 14 alterület grönlandi vizein halászott kapellánra vonatkozó TAC 7,7 %-ában részesül. Az Unió 2021. október 5-én arról szóló tájékoztatást kapott a grönlandi hatóságoktól, hogy az ICES a 2021–2022-es idényre vonatkozó, a kapellán tekintetében kiadott szakvéleményében 904 200 tonnában állapította meg TAC-ot. A tudományos szakvélemények nyomán, valamint a Grönland, Izland és Norvégia között a kapellánról született megállapodás alapján Grönland kormánya 135 630 tonnás kvótát határozott meg. A végrehajtási jegyzőkönyvvel összhangban Grönland 69 623 tonna kapellánt kíván felajánlani az Uniónak, ami a TAC 7,7 %-ának felel meg. Ezt a TAC-ot most ezen az alapon kell meghatározni. Ezenkívül Grönland, Izland és Norvégia a kapellánállomány védelméről és az azzal való gazdálkodásról szóló keretmegállapodásuk részeként a halászati idény tekintetében új szabályokról állapodott meg. Ezért a változást a halászati idény tekintetében is tükrözni kell, amelynek most a 2021. október 15-től 2022. április 15-ig tartó időszakot kell jelentenie.

(23)

A Bizottság halászati engedélyeket ad ki venezuelai lobogó alatt közlekedő hajók részére annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a csattogóhal halászatát a Francia Guyana partjainál található uniós vizeken. A javasolt módosítás célja, hogy bizonyos feltételek mellett a két év közötti engedélyezési folyamat során biztosítani lehessen a halászati műveletek folyamatosságát.

(24)

Az (EU) 2021/92 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(25)

A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében e rendelet Balti-tengerre vonatkozó rendelkezéseinek 2022. január 1-jétől kell alkalmazandónak lenniük. Az (EU) 2021/92 rendeletben előírt fogási korlátoknak 2021. január 1-jétől kell alkalmazandónak lenniük. Az e rendelet által az említett fogási korlátokra vonatkozóan bevezetett rendelkezéseknek ezért szintén 2021. január 1-jétől kell alkalmazandónak lenniük. Mindazonáltal e rendeletnek 2021. november 1-jétől 2022. október 31-ig alkalmazandónak kell lennie az ICES 3a körzetben, az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizeiben és az ICES 2a körzet egyesült királysági vizeiben élő norvég tőkehalra. A fenntartható halászati tevékenység folytatásának és a vonatkozó halászatnak a kellő időben, a halászati idény kezdetekor való megkezdésének szükségességére tekintettel e rendeletnek az Északi-tenger norvég vizein halászott makrélára és az ICES 5 és 14 alterület grönlandi vizein halászott kapellánra vonatkozó fogási korlátokra vonatkozó rendelkezéseit 2021. október 12-től, illetve 2021. október 15-től kell alkalmazni. Mivel a vonatkozó halászati lehetőségek vagy még nincsenek kimerítve, vagy e rendelet növelni fogja azokat, e rendelet visszamenőleges alkalmazása nem sérti a jogbiztonságnak és a jogszerű elvárások védelmének az elvét. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

(1)

A Covid19-válság továbbra is visszaesést okoz a légi forgalomban a légi utazás iránti kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések miatt. Az Eurocontrol arról számolt be, hogy 2021 első felében az EGT légterében a légi forgalom meglehetősen stabil volt, a 2019-es év azonos időszakának mintegy 38 %-át tette ki, de a tendencia emelkedő. Az Eurocontrol előrejelzése szerint az éves átlagos légi forgalom – a legvalószerűbb forgatókönyv alapján – 2021-ben várhatóan eléri az 50 %-ot, 2022-ben pedig a 72 %-ot.

(2)

Az említett körülményeket a légi fuvarozók nem tudják befolyásolni, és a légi járatoknak a légi fuvarozók általi, a kereslet alakulásának megfelelő önkéntes vagy kötelező törlése az e körülményekre adott szükséges, illetve jogszerű válasz.

(3)

A 95/93/EGK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a légi fuvarozóknak a részükre kiosztott résidősorozatok legalább 80 %-át fel kell használniuk, ellenkező esetben elveszítik az e résidőkhöz fűződő szerzett jogaikat – ezt nevezik „használd vagy elveszíted” szabálynak. A Covid19-válság fényében, valamint a légi fuvarozók pénzügyi stabilitásának védelme és az olyan üres vagy nagyrészt üres járatok negatív környezeti hatásának kiküszöbölése érdekében, amelyek üzemeltetésére kizárólag az érintett repülőtéri résidők fenntartása céljából kerülne sor, 2020. március 1-jétől 2021. március 28-ig felfüggesztették a „használd vagy elveszíted” szabályt.

(4)

2021. február 16-án – mivel a Covid19-válság légi forgalomra gyakorolt hatása továbbra is fennállt – az Unió úgy módosította a 95/93/EGK rendeletet, hogy a 2021. nyári menetrendi időszakban is könnyítést biztosítson a légitársaságoknak a „használd vagy elveszíted” szabály alól, vagyis a szabály alkalmazását egy további, 2021. március 28. és 2021. október 30. közötti időszakra felfüggesztette.

(5)

A 95/93/EGK rendelet 10a. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 10a. cikk (3) bekezdésében meghatározott „használd vagy elveszíted” szabály felfüggesztési időszakának módosítása céljából.

(6)

A 95/93/EGK rendelet 10a. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a Covid19-válság légi forgalomra gyakorolt folyamatosan változó hatásának kezelése érdekében, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a résidők felhasználási arányának a 30 % és 70 % közötti sávon belüli módosítása céljából.

(7)

A fokozatos növekedés ellenére a légi forgalom szintje 2021 első felében még mindig alacsony a 2019-es év azonos időszakához képest; a szóban forgó időszakban a 2019. évi légi forgalom átlagosan mintegy 38 %-át tette ki. Elismerve, hogy nehéz pontosan előre jelezni a légi forgalom fellendülési pályáját, észszerű azt feltételezni, hogy a helyzet a közeljövőben továbbra is ilyen marad – azzal, hogy a 2021. és 2019. évi légi forgalom szintje közötti különbség 2021-ben folyamatosan csökkenni fog. Az Eurocontrol 2021. május 21-i négyéves előrejelzése alapján a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, amely azt feltételezi, hogy a vakcinázás 2022-re hatékonnyá válik, az éves átlagos forgalmi szintek 2021-ben, illetve 2022-ben a megfelelő 2019-es szintek 50–72 %-át fogják elérni. Az Eurocontrol 2021-re vonatkozó havi előrejelzései és az Eurocontrol 2022-re rendelkezésre álló, éves átlagra vonatkozó előrejelzése alapján a 2021–2022-es téli menetrendi időszakban a légi forgalom várhatóan a 2019. évi szintek 70 %-án áll majd.

(8)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által összeállított adatok azt mutatják, hogy a légi forgalom tartós csökkenése a Covid19-válság hatásának következménye. A rendelkezésre álló adatok korrelációt mutatnak a megbetegedések számának alakulása, valamint a tagállamok és a harmadik országok e számok alakulására adott válaszai között, nevezetesen, hogy olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek hatással voltak a légi közlekedésre, és a légi forgalom visszaesését eredményezték. Ezek az intézkedések, amelyek nagyon rövid időn belül elrendelhetők és megszüntethetők, hozzájárulnak a bizonytalanság légköréhez, és negatívan befolyásolják a fogyasztói bizalmat és a foglalási magatartást.

(9)

A Covid19-megbetegedések számának változása és az új változatok lehetséges terjedése miatt észszerű az a várakozás, hogy a Covid19-válság következtében a 2021. október 31. és 2022. március 26. közötti téli menetrendi időszakban jelentős számú törlésre kerülne sor, amennyiben a légitársaságoknak a 95/93/EGK rendelet 8. cikkével összhangban teljes 2019-es résidő-portfóliójukat működtetniük kellene.

(10)

Ezért a 95/93/EGK rendelet 10a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időszakot 2021. október 31-től 2022. március 26-ig meg kell hosszabbítani.

(11)

A 2021. október 31. és 2022. március 26. közötti téli menetrendi időszakban az utazás iránti kereslet – az oltási kampányok előrehaladása, az utazás fokozott biztonsága és az utazást befolyásoló intézkedéseknek az országok részéről történő visszafogása ellenére – továbbra is alacsony maradhat. Ha a téli menetrendi időszakban a kereslet tartósan alacsony marad, az utalhat a piac és a fogyasztói magatartás hosszú távú strukturális változására. Ezért a résidők felhasználási arányának egyrészt ki kell védenie a légitársaságok pénzügyi helyzetére gyakorolt nem kívánt negatív következményeket, valamint ki kell küszöbölnie az olyan üres vagy nagyrészt üres járatok negatív környezeti hatását, amelyek üzemeltetésére kizárólag a résidőkre vonatkozó szerzett jogok fenntartása céljából kerülne sor, másrészt pedig ösztönöznie kell a légitársaságokat a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználására, vagy a résidők felszabadítására és a résidőalapba való visszautalására más felhasználók számára a repülőtéri kapacitások hatékony kihasználásának biztosítása érdekében.

(12)

Ezenfelül a résidők felhasználási arányát olyan szinten kell meghatározni, hogy egy minimális mennyiségű szolgáltatás garantált legyen az utasok felé az utasok bizalmának növelése, a repülőtéri kapacitásnak a 2021–2022-es téli menetrendi időszakban történő hatékony kihasználása és a megbízható összeköttetések biztosítása érdekében.

(13)

A résidők felhasználási arányának figyelembe kell vennie a piaci és a fogyasztói magatartás hosszabb távú strukturális változásait is annak érdekében, hogy a piac fokozatosan alkalmazkodhasson a változó kereslethez, és a 2022–2023-as téli menetrendi időszakban felszabadítható legyen kapacitás. Különösen fontos ez annak fényében, hogy egyes légitársaságok 2020-ban és 2021 elején anélkül használtak fel eseti résidőket, hogy jogokat szereztek volna.

(14)

Ezért a 2021–2022-es téli menetrendi időszakra vonatkozó résidő-felhasználási arányt 50 %-ban kell megállapítani.

(15)

Bár általában feltételezhető, hogy a légi fuvarozók a kereslet visszatérésével azonnal üzemeltetni kezdenek, az alacsonyabb felhasználási küszöbérték előírása azt a kockázatot hordozza magában, hogy egyes légitársaságok bizonyos repülőtereken a szóban forgó résidőkhöz fűződő szerzett jogok fenntartásához szükséges minimumra korlátozzák az üzemeltetést a versenytársak, a repülőtér-üzembentartók és a fogyasztók kárára. Az új felhasználási arány miatt esetleg felszabaduló repülőtéri kapacitások valószínűleg nem okoznak olyan súlyos zavart a légitársaságok működésében és hálózataiban, mint amilyet egy magasabb felhasználási arány keltene.

(16)

A jogbiztonság érdekében, különösen a résidő-koordinátorok és a légijármű-üzemeltetők tekintetében, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon sürgősséggel hatályba kell lépnie,

(1)

Az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) I. melléklete részletes szabályokat állapít meg a gyümölcs- és zöldségfélékre alkalmazandó forgalmazási előírásokra vonatkozóan.

(2)

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a mezőgazdasági termékek minőségi előírásaival foglalkozó munkacsoportja 2018 és 2020 között felülvizsgálta az étkezési paprikára (2018 és 2020), a csemegeszőlőre (2019 és 2020), valamint az almára és a körtére vonatkozó ENSZ EGB-előírásokat (2020). Az indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek az említett gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozóan megállapított általános és termékspecifikus forgalmazási előírásait indokolt összhangba hozni az új ENSZ EGB-előírásokkal.

(3)

Figyelembe kell venni, hogy ezeket a felülvizsgált ENSZ EGB-előírásokat sikeresen benyújtották a tagállamok általi jóváhagyásra, összhangban az Európai Unió által az ENSZ EGB mezőgazdasági termékek minőségi előírásaival foglalkozó munkacsoportjában (ENSZ EGB 7. munkacsoport) képviselendő álláspontról szóló, 2017. november 6-i (EU) 2017/2104 tanácsi határozatban (3) megállapított eljárással.

(4)

Az 543/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,