2021.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1873 RENDELETE

(2021. október 20.)

az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozó közösségi növényfajta-oltalmi jogok időtartamának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az összetett genetikai háttér miatt vagy az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak lassú vagy technikailag bonyolult szaporodása miatt a nemesítés technikai nehézségeit kutatási és fejlesztési tevékenységekbe irányuló beruházások útján szükséges kezelni. Amint megadták a növényfajta-oltalmi jogokat az említett faj és az említett fajcsoportok számára, évekbe telik a növények szaporítása és egy olyan állomány kialakítása, amely elég nagy ahhoz, hogy észszerű jövedelmet termeljen. Ennek megfelelően korlátozott az az időtartam, amely alatt a növényfajta-oltalmi jogok jogosultja az említett oltalom alapján jövedelmet termelhet. Az említett faj és az említett fajcsoportok fajtáira vonatkozó kutatásba és fejlesztésbe irányuló beruházások ösztönzése céljából szükséges meghosszabbítani a növényfajta-oltalmi jogok oltalmi időtartamát, és ösztönözni az új fajták kifejlesztésére irányuló nemesítési tevékenységeket a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók igényeinek való megfelelés és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében. Az említett beruházások több időt igényelnek ahhoz, hogy nyereségessé váljanak, mint az egyéb fajok túlnyomó többsége – így például a mezőgazdasági növények – esetében, amelyek gyakran rövidebb élettartammal, valamint nagyobb és szélesebb fogyasztói körrel rendelkeznek.

(2)

Az Asparagus officinalis L. faj, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjai valamely új fajtájának piaci bevezetése és piaci elterjedése több időt igényel ahhoz, hogy az új fajta nyereségessé váljon, mint más fajok esetében, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen új fajta csak hosszú távon mutatja meg a kereskedelmi értékét. Az említett okokból a kutatásba és fejlesztésbe irányuló beruházások méltányos megtérülése csak az említett faj és az említett fajcsoportok oltalmának meglehetősen késői szakaszában lehetséges más fajokhoz képest.

(3)

A 2100/94/EK tanácsi rendelet (3) a növényfajtákra vonatkozó közösségi ipari tulajdonjogok egyetlen és kizárólagos formájaként létrehozza a közösségi növényfajta-oltalmi jogok rendszerét. Az említett rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban a közösségi növényfajta-oltalom időtartama az oltalom megadásának évét követő 25. naptári év végéig, illetve a szőlő- és fafajok fajtái esetében a 30. naptári év végéig tart.

(4)

A méltányos megtérülés elérését elősegítő jogi környezet megteremtése érdekében helyénvaló további öt évvel meghosszabbítani az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozó közösségi növényfajta-oltalmi jogok időtartamát. Az említett meghosszabbítást az e rendelet hatálybalépésének napja előtt, napján vagy napját követően megadott jogokra kell alkalmazni.

(5)	A következetesség érdekében az ilyen meghosszabbítást az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozó valamennyi közösségi növényfajta-oltalmi jogra alkalmazni kell.

(6)	A meghosszabbítás időtartamát csökkenteni kell, ha valamely tagállamban a közösségi növényfajta-oltalom megadását megelőzően az említett fajtákra vonatkozó nemzeti tulajdonjogok voltak hatályban, és ennek megfelelően azok már lehetővé tették volna a nemesítők számára fajtáik hasznosítását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A közösségi növényfajta-oltalmi jogok időtartamának meghosszabbítása

(1) A közösségi növényfajta-oltalmi jogoknak a 2100/94/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében előírt időtartama az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozóan öt évvel meghosszabbodik.

(2) E cikk (1) bekezdése nem érinti a 2100/94/EK rendelet 116. cikke (4) bekezdésének negyedik franciabekezdését.

2. cikk

A meghosszabbítás csökkentése

Azon növényfajták esetében, amelyekre vonatkozóan a közösségi növényfajta-oltalom megadását megelőzően egy vagy több nemzeti növényfajta-oltalmi jogot adtak, de amelyekre a 2100/94/EK rendelet 116. cikke (4) bekezdésének negyedik franciabekezdése nem alkalmazandó, az e rendelet 1. cikkében előírt meghosszabbítás időtartamát csökkenteni kell azzal a teljes naptári években számolt leghosszabb időtartammal, amelynek során a közösségi növényfajta-oltalmi jogok megadását megelőzően ugyanazon fajta tekintetében valamely tagállamban bármely nemzeti növényfajta-oltalmi jog vagy jogok volt(ak) érvényben.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2021. október 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 220., 2021.6.9., 86. o.

(2) Az Európai Parlament 2021. szeptember 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. október 5-i határozata.

(3) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

2021.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/6

A TANÁCS (EU) 2021/1875 HATÁROZATA

(2021. október 22.)

az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2021. április 29-én elfogadta az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1) (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) megkötéséről szóló (EU) 2021/689 határozatot (2). A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2021. május 1-jén lépett hatályba.

(2)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 494. cikke szerint az Unió és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a Felek) megállapodtak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy saját vizeikben a közös állományokra irányuló halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatók legyenek, és hozzájáruljanak a gazdasági és társadalmi előnyök eléréséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva a független parti államok azon jogait és kötelezettségeit, amelyeket a Felek is gyakorolnak. A Felek közös célkitűzése, hogy a közös állományokat olyan mértékben aknázzák ki, amely helyreállítja és a maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH) biztosító biomasszaszint felett tartja a halászott fajok állományait.

(3)	A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke értelmében a Felek évente konzultációt folytatnak annak érdekében, hogy megegyezzenek a közös állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségekről (a továbbiakban: TAC-ok).

(4)	Az Unió nevében a Bizottságnak kell lefolytatnia az éves konzultációkat a Tanács által a Szerződés megfelelő rendelkezéseivel összhangban kialakítandó uniós álláspontok alapján.

(5)

A Tanács és előkészítő szerveinek rendszeres és teljeskörű bevonását a szóban forgó állományokra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásáról az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációkba a Tanács és a Bizottság közötti széles körű koordináció és együttműködés révén kell biztosítani, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvével összhangban.

(6)	Az Európai Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (10) bekezdése értelmében haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell.

(7)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikke (1) bekezdésének értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatók legyenek, végzésük pedig összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére, valamint az élelmiszerellátás biztosításához történő hozzájárulásra irányuló célkitűzésekkel.

(8)

Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet.

(9)

Az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pontja értelmében a halászati gazdálkodásnak igazodnia kell a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) szereplő, a jó környezeti állapot elérésére irányuló célkitűzéshez. Az 1380/2013/EU 2. cikke (5) bekezdésének az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összefüggésben értelmezett a) pontja előírja továbbá, hogy az Uniónak fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, többek között olyan halászati módszerek alkalmazásának előmozdításával, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz, – amennyire lehetséges – a nem szándékos fogások elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra alacsony hatással járó halászathoz.

(10)	Az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkének c) pontja szerint az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia.

(11)

Az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke úgy rendelkezik, hogy az Uniónak a külső halászati politikáját az említett rendelet 2. és 3. cikkében foglalt célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia, és többek között aktívan támogatnia kell a tudományos ismeretek és vélemények fejlesztését, és hozzá kell járulnia ahhoz. Az 1380/2013/EU rendelet 28. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy a külső politikára vonatkozó, az említett rendelet VI. részében szereplő rendelkezések nem érintik az EUMSZ 218. cikke szerint elfogadott különös rendelkezéseket.

(12)	Az 1380/2013/EU rendelet 33. cikke megállapítja az Unió és a harmadik országok számára közös érdekű állományokkal való gazdálkodás alapelveit és célkitűzéseit, valamint a cserére és a közös gazdálkodásra vonatkozó megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket.

(13)

Tekintettel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó halászati erőforrások folyamatosan változó jellegére, valamint arra, hogy az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az éves konzultációkat megelőzően vagy azok során előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, meg kell állapítani az Unió által az említett konzultációk során képviselendő álláspont évenkénti kialakítására vonatkozó rendelkezéseket. E rendelkezéseknek összhangban kell lenniük az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésében rögzített, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködés elvével.

(14)	Az (EU) 2021/1765 tanácsi határozat (5) II. mellékletének 2. c) pontja értelmében az Unió törekedhet arra, hogy rögzítse azokat az ügyeket, amelyekről a Felek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke alapján folytatott konzultációkat követően megállapodtak.

(15)	Ezért indokolt meghatározni az Unió által az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontot, mivel e konzultációk eredményét végre kell hajtani az uniós jogban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Unió által az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) 498. cikke alapján a közös – köztük a mélytengeri – állományokra vonatkozó halászati lehetőségekről az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontot e határozat melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós álláspontot a 2. cikkel összhangban évente kell meghatározni.

2. cikk

(1) A Tanácsnak az éves konzultációkba való rendszeres és teljeskörű bevonását a Tanács és a Bizottság közötti széles körű koordinációval és együttműködéssel kell biztosítani.

(2) Az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk megkezdése előtt és e konzultációk során a Bizottság megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy az Unió által képviselendő álláspont keretében a mellékletben foglalt elvekkel és irányvonalakkal összhangban figyelembe vegyék a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos szakvéleményeket és egyéb releváns információkat. Az álláspontnak tükröződnie kell az Unió és az Egyesült Királyság közötti, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke szerinti konzultációk eredményeként létrejött egyezségeket rögzítő írásbeli jegyzőkönyvben.

(3) Ennek érdekében a Bizottság az éves konzultációkat megelőzően kellő időben és szükség esetén az említett konzultációk során a (2) bekezdésben említett szakvéleményeken és információkon alapuló írásos dokumentumot küld meg a Tanácsnak, amelyben ismerteti az uniós álláspont javasolt meghatározásának elemeit annak érdekében, hogy meg lehessen vitatni és jóvá lehessen hagyni az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit. A Tanács az eljárás teljes ideje alatt foglalkozik a kérdéssel, a Bizottság pedig a (2) bekezdésben említett írásbeli jegyzőkönyv aláírását megelőzően kellő időben, az éves konzultációk részletes eredményeinek jóváhagyása céljából megküldi a Tanácsnak az Unió álláspontját.

(4) Az e cikkben említett eljárás magában foglal helyszíni koordinációs értekezleteket, prezentációkat, tájékoztatókat és megbeszéléseket, valamint a nemzeti delegációk teljeskörű bevonását az éves konzultációkba, többek között az uniós küldöttség tagjaiként, valamint – szükség esetén – a szakmai egyeztetésekbe.

(5) Ha az éves konzultációk során az Unió nem tud megállapodásra jutni az Egyesült Királysággal, valamint annak érdekében, hogy az Unió figyelembe tudjon venni új elemeket az álláspontjában, a Bizottság a Tanács elé terjeszti a kérdést.

(6) Ha az éves konzultációk lezárultát követően indokolt a TAC-ok módosítása abban az évben vagy azokban az években, amely vagy amelyek tekintetében megállapodás született róluk, a Bizottság kellő időben, a rendelkezésre álló legfrissebb tudományos és egyéb releváns információk alapján, valamint a mellékletben foglalt elvekkel és irányvonalakkal összhangban új írásos dokumentumot nyújt be a Tanácsnak, amelyben ismerteti a szóban forgó módosítással kapcsolatban az uniós álláspont javasolt meghatározásának elemeit annak érdekében, hogy az írásbeli jegyzőkönyv aláírását megelőzően meg lehessen vitatni és jóvá lehessen hagyni az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit.

3. cikk

Ezt a határozatot 2027. június 30-ig kell alkalmazni. Ezt a határozatot a Tanács szükség esetén értékeli és adott esetben a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja. A felülvizsgálatra mindenképpen 2023. június 30-ig sort kell keríteni.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. DOVŽAN

(1) HL L 149., 2021.4.30., 10. o.

(2) A Tanács (EU) 2021/689 határozata (2021. április 29.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről (HL L 149., 2021.4.30., 2. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(5) A Tanács (EU) 2021/1765 határozata (2021. október 5.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott halászati szakbizottságban a 2021–2026-os időszak alatt az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról (HL L 355., 2021.10.7., 135. o.).

MELLÉKLET

AZ UNIÓ ÁLTAL AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEKRŐL VALÓ MEGÁLLAPODÁS ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT ÉVES KONZULTÁCIÓK SORÁN KÉPVISELENDŐ ÁLLÁSPONT

1. ELVEK

Az Egyesült Királysággal folytatott éves konzultációk keretében az Uniónak:

törekednie kell annak biztosítására, hogy a megállapodás szerinti halászati lehetőségek összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 1982. évi Tengerjogi Egyezményének, valamint a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodásnak a rendelkezéseivel;

b)	törekednie kell annak biztosítására, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

következetességre és szinergiára kell törekednie a más harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai részeként és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében követett politikái tekintetében, továbbá biztosítania kell az összhangot az egyéb szakpolitikáival, különösen a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, valamint a kutatás és az innováció területén;

biztosítania kell, hogy a TAC-ok és az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedések meghatározása úgy történjen, hogy az összhangban legyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodással, és annak során teljes mértékben figyelembe vegyék a halászati szakbizottság által megállapított intézkedéseket, illetve iránymutatásokat;

törekednie kell annak biztosítására, hogy a TAC-okat közösen állapítsák meg a közös halászati politika (a továbbiakban: KHP) arra irányuló célkitűzésének megfelelően, hogy a halászati tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatók legyenek, végzésük pedig összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, ezen belül is a KHP alapvető állományvédelmi célkitűzésével, nevezetesen az MFH-val, valamint az alkalmazandó többéves tervekkel;

f)	törekednie kell a KHP külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményről szóló 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel való összhangra;

g)	törekednie kell annak biztosítására, hogy az uniós jog szerint alkalmazandó elvekkel és normákkal azonos elvek és normák alapján megkülönböztetésmentes szabályok vonatkozzanak az uniós flottára;

h)	törekednie kell a halászati lehetőségekre vonatkozó éves konzultációk menetrendjeinek meghatározására;

i)	törekednie kell az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a 2008/56/EK irányelvvel, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhang biztosítására.

2. IRÁNYVONALAK

Az Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az alábbiakban ismertetett megközelítés alapján megállapodásra jusson az Egyesült Királysággal a halászati lehetőségekről (a TAC-okról és az azokhoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedésekről).

Ennek keretében az éves konzultációk során a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a Tanáccsal, amivel céljai a következők:

a)	arra törekedik, hogy az MFH szerinti kiaknázási arány elérése érdekében a TAC-ok megállapítása a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján történjen;

b)	arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítása a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítés alapján történjen, amennyiben az MFH szerinti kiaknázási arányra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre ilyen tudományos szakvélemények;

c)	arra törekedik, hogy – amennyiben nem állnak rendelkezésre tudományos szakvélemények – az érintett állományok túlhalászásának elkerülése érdekében a TAC-okat a korábbi évekhez hasonló szinten állapítsák meg;

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapításához különböző tudományos szakvéleményeket vegyenek figyelembe – többek között, amennyiben ezek a szakvélemények ötvözik az MFH-t és az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményt – az olyan TAC-ok esetében, ahol a szakvéleményben meghatározott terület nem egyezik az állománygazdálkodási területekkel, illetve amennyiben a TAC-ok egynél több fajra terjednek ki, továbbá arra törekedik, hogy a valódi rájafélékre vonatkozó TAC-ok megállapítása során a vélemények megfelelő módon kerüljenek figyelembevételre;

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítására a KHP-nak az MFH-ra vonatkozó célkitűzésével és az alkalmazandó többéves tervekkel összhangban, az MFH értékelése és az FMFH-ra vonatkozó szakvélemények alapján kerüljön sor; amennyiben a többéves tervek lehetővé teszik a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által meghatározott FMFH-tartományok alkalmazását, az Uniónak törekednie kell e rendelkezések alkalmazására, ha teljesülnek az említett többéves tervekben meghatározott feltételek;

arra törekedik, hogy a TAC-ok megállapítása az ICES tudományos szakvéleményében szereplő kiemelt tanácsnak megfelelő elővigyázatossági megközelítésen alapuljon, a következőkre vonatkozó elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleménnyel: i. a (többéves tervek keretében) járulékosan kifogott állományok; ii. a (többéves tervek hatálya alá tartozó) célállományok, amelyekre vonatkozóan az ICES kizárólag elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményt ad; valamint iii. azon TAC-ok, amelyekre vonatkozóan elővigyázatossági megközelítésen alapuló többéves szakvéleményt adtak ki, és amelyek esetében törekedni kell a stabilitásra;

törekedik az azzal összefüggő nehézségek figyelembevételére, hogy a vegyes halászatban minden állomány halászata egyidejűleg az MFH-nak megfelelő szinten történjen és különösen, amikor nehéz elkerülni a „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj” okozta helyzetet, ideértve a célzottan, illetve járulékosan kifogott azon állományok TAC-jait is, amelyekre vonatkozóan teljes halászati tilalom javasolt; az Uniónak törekednie kell arra, hogy – adott esetben a többéves tervek keretében – a TAC-ot korrekciós intézkedések kísérjék a vonatkozó tengermedencékben;

h)	arra törekedik, hogy a TAC-ok tudományos, illetve nyomonkövetési célból történő megállapítása a tudományos szakvéleményekkel összhangban történjen;

i)	törekedik az adott fajok és állományok kapcsán alkalmazandó uniós jogszabályokkal való összhangra;

j)	konvergenciára törekszik azon fajok tekintetében, amelyekre tudományos szakvéleményeken alapuló halászati tilalom vonatkozik, ideértve a mélytengeri cápák halászatára vonatkozó általános tilalmat is;

egyeztetett megközelítésekre törekedik az elfogadott TAC-okat érintő, a kirakodási kötelezettség alóli mentességek (az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség alóli de minimis és túlélési arányon alapuló mentességek) alkalmazását követő kiigazítások módszerének és alkalmazásának tekintetében; az ilyen mentességek tekintetében az Uniónak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban lévő, a lehető legmagasabb szintű egyeztetett megközelítésekre kell törekednie;

l)	arra törekedik, hogy az ICES tudományos szakvéleménye alapján megállapodás szülessen az északi vizekben élő farkassügér védelmére vonatkozó megközelítésről;

arra törekedik, hogy az 1380/2013/EU rendelettel – és különösen annak 15. cikke (8) bekezdésével és 15. cikke (9) bekezdésével – összhangban megállapodás szülessen a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó egyéb intézkedésekről, mindenekelőtt a különös feltételek és a területek közötti rugalmasságok tekintetében;

arra törekedik, hogy az ideiglenes TAC-ok megállapítása céljából a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 499. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonosítsák be a „különleges állományoknak” tekintendő állományokat abban az esetben, ha az éves konzultációkat nem lehet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 498. cikke (2) bekezdésének megfelelő határidőre lezárni;

o)	arra törekedik, hogy megállapodás szülessen az ICES-hez intézett együttes megkeresésekről, amennyiben további szakvéleményre van szükség;

törekedik annak biztosítására, hogy a homoki angolnák, a spratt és az Északi-tengerben élő norvég tőkehal tekintetében a TAC-szintek a tudományos szakvéleményekkel összhangban a halászati év kezdete tekintetében kellő időben megállapításra kerüljenek, amennyiben a halászati év nem esik egybe a naptári évvel;

q)	arra törekedik, hogy mindaddig folytatódjon a meglévő ideiglenes kvótacsere-mechanizmus, amíg a halászati szakbizottság nem hoz létre egy állandó mechanizmust.

2021.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1876 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. október 20.)

a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által szabályozott, 2019-re vonatkozó, tagállamonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) a 2013 és 2020 közötti időszak minden évére vonatkozóan meghatározza az egyes tagállamok éves kibocsátási jogosultságait, valamint a határértéknek való megfelelés évenkénti felmérésére szolgáló mechanizmust. A tagállamok éves kibocsátási jogosultságának tonna CO2-egyenértékeit a 2013/162/EU bizottsági határozat (3) tartalmazza. Az egyes tagállamok éves kibocsátási jogosultságainak kiigazításait a 2013/634/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) határozza meg.

(2)

Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke rendelkezik az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó tagállami jegyzékeknek a 2009/406/EK határozatnak való megfelelés értékelése céljából történő felülvizsgálatára alkalmazandó eljárásról. Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett éves felülvizsgálatra a Bizottsághoz 2021 márciusában a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) III. fejezetében és XVI. mellékletében meghatározott eljárásoknak megfelelően benyújtott, 2019-re vonatkozó kibocsátási adatokat alapul véve került sor.

(3)

A 2009/406/EK határozat által szabályozott, 2019-re vonatkozó, tagállamonkénti üvegházhatásúgáz-összkibocsátás meghatározásakor figyelembe kell venni az éves felülvizsgálat során végrehajtott technikai korrekciókat és kiigazított becsléseket, amelyeket a 749/2014/EU végrehajtási rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti végső felülvizsgálati jelentések tartalmaznak.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy e határozat a kihirdetése napján lépjen hatályba annak érdekében, hogy összhangban legyen az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (7) bekezdésének azon rendelkezéseivel, amelyek a 2009/406/EK határozat szerinti rugalmassági mechanizmus igénybevételére a tagállamok rendelkezésére álló négy hónapos időszak kezdetéül e határozat kihirdetésének dátumát határozzák meg,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/406/EK határozat által szabályozott, 2019-re vonatkozó, tagállamonkénti üvegházhatásúgáz-összkibocsátásokat, amelyek az 525/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti éves felülvizsgálat eredményeinek megfelelően korrigált jegyzék adatain alapulnak, e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 165., 2013.6.18., 13. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(3) A Bizottság 2013/162/EU határozata (2013. március 26.) a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013–2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok meghatározásáról (HL L 90., 2013.3.28., 106. o.).

(4) A Bizottság 2013/634/EU végrehajtási határozata (2013. október 31.) a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013–2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok kiigazításáról (HL L 292., 2013.11.1., 19. o.).

(5) A Bizottság 749/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 30.) a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási eljárásáról és felülvizsgálatáról (HL L 203., 2014.7.11., 23. o.).

MELLÉKLET

Tagállam	A 2009/406/EK határozat által szabályozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2019-re vonatkozó adatai tagállamonként (tonna szén-dioxid-egyenérték)
Belgium	72 013 554
Bulgária	25 814 515
Csehország	60 543 276
Dánia	32 050 593
Németország	444 262 722
Észtország	6 208 760
Írország	45 579 575
Görögország	44 744 947
Spanyolország	201 878 747
Franciaország	336 358 317
Horvátország	16 058 241
Olaszország	274 938 773
Ciprus	4 377 563
Lettország	8 650 111
Litvánia	14 298 998
Luxemburg	9 239 043
Magyarország	44 894 942
Málta	1 427 261
Hollandia	97 096 843
Ausztria	50 218 754
Lengyelország	209 084 930
Portugália	41 527 062
Románia	75 211 340
Szlovénia	10 809 900
Szlovákia	20 087 964
Finnország	29 643 287
Svédország	31 679 703
Egyesült Királyság	329 100 245

2021.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/15

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1877 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. október 22.)

az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program által felölelt inklúziós intézkedések 2021–2027-re vonatkozó keretéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács több alkalommal is jelezte, hogy az Erasmus+ programot meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni. Ezen túlmenően az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Erasmus+ program (2014–2020) félidős értékelésével és a programot felváltó programmal (4) kapcsolatos konzultációk résztvevői hangsúlyozták, hogy az Erasmus+ program hatályát, struktúráját és megvalósítási mechanizmusait illetően folytonosságra van szükség. Ugyanakkor számos javítanivalóra is felhívták a figyelmet, így például arra, hogy az Erasmus+ programot a kedvezményezettek számára inkluzívabbá, egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé kell tenni.

(2)

Mind az Erasmus+ rendelet, mind pedig az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet előírja, hogy a Bizottságnak ki kell dolgoznia a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek (5) részvételének növelésére irányuló inklúziós intézkedések keretét. Figyelembe véve az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület program egyes célcsoportjai (az Erasmus+ programban a „kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek” célcsoportja, az Európai Szolidaritási Testület programban pedig a „kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok” célcsoportja) közötti hasonlóságokat, a két program végrehajtási struktúráinak közös jellegét, valamint a finanszírozási struktúra hasonlóságait, az inklúziós intézkedésekhez egy közös keretet kell létrehozni.

(3)

Az inklúziós intézkedések keretének létrehozásakor figyelembe kell venni az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) III. mellékletének 4. pontjában felsorolt, a globális kihívásokkal kapcsolatos beavatkozási területeket, valamint a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó európai uniós munkatervet. A különböző szervezetek – így a programok keretében támogatásban részesülő jogalanyok – kulcsszerepet játszanak az inklúzió megvalósításában, különösen a szervezetfejlesztésben, az inklúziós projektek és a hozzáférhetőségi követelmények kezeléséhez szükséges kapacitás megszerzésében és kiépítésében, az inklúziónak a szervezet egészén belüli előmozdításában, valamint a résztvevők megszólításában és támogatásában a projekt előtt, alatt és után.

(4)

Néhány esetben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból kifolyólag kisebb valószínűséggel vesznek részt a programokban, akár gazdasági helyzetük miatt, akár a sajátos helyzetükből adódó magasabb részvételi költségek miatt, ami gyakori eset a fogyatékossággal élő személyeknél. Ilyen esetekben a részvételüket célzott pénzügyi támogatással lehet elősegíteni.

(5)

A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára rendelkezésre álló célzott intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek hiánya e célcsoportok kisebb mértékű részvételét eredményezheti. Nagyobb erőfeszítésre van szükség az információk terjesztése, valamint a meglévő lehetőségekkel és az azokhoz való hozzáférés módjával kapcsolatos tájékozottság és tudatosság növelése érdekében.

(6)

A szervezeteket arra kérjük, hogy szükségleteiknek és közösségük szükségleteinek megfelelően helyezzenek hangsúlyt az inklúzióra és a sokszínűségre. A szervezeteiken belül kifejezetten az inklúzióval és a sokszínűséggel, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkkel foglalkozó munkatársak számára előnyös lehet, ha partnerként együttműködnek olyan személyekkel, akik más szervezeteken belül hasonló területen működnek, így elősegítve a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek támogatását. Különböző formában megvalósuló támogatási intézkedések – például képzések, a partnerektől való tanulási tevékenységek és szakmai látogatási lehetőségek – szervezhetők az ezzel kapcsolatos kapacitásuk növelése érdekében.

(7)	A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők határozott, támogató jellegű felkarolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni a programokban való teljeskörű részvételük útjában álló akadályokat.

(8)

Az inklúzió és a sokszínűség része a finanszírozási kérelmek kiválasztása és a pénzügyi támogatás elosztása során alkalmazott kritériumoknak. A támogatások odaítélésének folyamatában elsőbbséget élvezhetnek azok a magas színvonalú projektek, amelyek kifejezetten foglalkoznak az inklúzió és a sokféleség kérdésével, és amelyekben kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők vesznek részt.

(9)

A kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket saját személyes környezetükben kell megszólítani a módszernek az ő sajátos információs és hozzáférhetőségi szükségleteikhez való igazítása révén. Az alulreprezentált csoportok tájékoztatásának egyik fontos sikertényezője az e célcsoportokkal foglalkozó érdekelt felekkel való együttműködés, valamint a felhasználók helyi és regionális szintű bevonása.

(10)	A konkrét mutatókat alkalmazó célzott nyomonkövetési tevékenységek minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltathatnak annak érdekében, hogy fokozatosan támogassák a programok keretében rendelkezésre álló költségvetés még inkább stratégiai jellegű és célzottabb felhasználását.

(11)	Előfordulhat, hogy nemzeti szinten már léteznek inklúziós intézkedések. Az ilyen és az e keret által bevezetett intézkedések egymást kiegészítő jellege és a köztük megvalósuló szinergiák révén hatékonyabb módon valósulhat meg a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők megszólítása és támogatása.

(12)

E határozatnak és a hozzá kapcsolódó, inklúzióra vonatkozó cselekvési terveknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, és tekintetbe kell venniük az Európai Unió Alapjogi Chartája (7) által elismert elveket. Biztosítaniuk kell továbbá a megkülönböztetésmentességhez való jog teljeskörű tiszteletben tartását, és elő kell mozdítaniuk a Charta 21. cikkének alkalmazását.

(13)

Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program inkluzívabbá és sokszínűbbé tételének folyamatában különféle szereplők vesznek részt, akik segítik az ötletek és új vagy továbbfejlesztett mechanizmusok kidolgozását, és alapvető motorai a befogadásra és a sokszínűségre irányuló erőfeszítéseknek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a határozat létrehozza az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programon belüli inklúziós intézkedéseknek a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára szóló keretét.

(2) Meghatározza a keret célkitűzéseit, valamint a végrehajtandó fellépéseket és mechanizmusokat.

2. cikk

Az inklúziós intézkedések keretének célkitűzései

(1) Az inklúziós intézkedések keretének általános célja, hogy megkönnyítse a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programhoz való hozzáférést, biztosítsa olyan intézkedések bevezetését, amelyek felszámolják az ilyen hozzáférést esetlegesen akadályozó tényezőket, valamint hogy alapul szolgáljon a mellékletben meghatározott további végrehajtási iránymutatáshoz. Azon alapelv tükrében, miszerint a programokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, az egyéneket esetlegesen hátráltató akadályoktól függetlenül, elő kell segíteni a „senkit nem hagyunk hátra” elv megvalósítását és a társadalmak befogadóbbá válását.

(2) Az inklúziós intézkedések keretének négy konkrét célkitűzése van:

a)	a befogadás és a sokféleség horizontális prioritásként és vezérelvként való általános érvényesítése;

b)	annak biztosítása, hogy a programok kialakításán és a fellépésekre elkülönített költségvetésen belül inkluzív elemek és mechanizmusok álljanak rendelkezésre, és hogy az inklúzió és a sokszínűség a programirányítás valamennyi szakaszában központi szerepet kapjon;

c)	közös álláspont kialakítása azzal kapcsolatban, hogy kik tekintendők kevesebb lehetőséggel rendelkező személynek, és a sokszínűség pozitív megközelítésének előmozdítása;

d)	a kedvezményezett szervezetek támogatása az inklúzióval és a sokszínűséggel foglalkozó, minél több magas színvonalú projekt létrehozásában, valamint a projektek inklúzióra és sokszínűségre törekvő módon való tervezésében és végrehajtásában.

(3) E határozat melléklete tartalmazza azon intézkedések nem teljeskörű felsorolását, amelyeket a Bizottság annak érdekében hozott és fog meghozni, hogy iránymutatást nyújtson az inklúziós intézkedéseknek az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program keretében való végrehajtásához.

II. FEJEZET

INTEGRÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK

3. cikk

Tanulási formák

A programoknak rugalmas és hozzáférhető tanulási formákat kell kínálniuk, hogy minél nagyobb célcsoportok elérését tegyék lehetővé, és ezáltal növeljék a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek integrációját az oktatási és képzési, ifjúsági, sport- és szolidaritási tevékenységekbe.

4. cikk

A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők támogatása

Olyan – megfelelő finanszírozású – mechanizmusoknak, például előkészítő látogatásoknak, nyelvi támogatásnak, megerősített mentorálásnak és tanácsadásnak kell rendelkezésre állniuk, amelyek a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőknek a programokban való részvételük előtti, alatti és utáni megfelelő felkészítését és támogatását célozzák.

5. cikk

Szervezetek támogatása

Mechanizmusokat kell bevezetni a következők érdekében:

a szervezetek támogatása az inklúzió megvalósításában, különösen a szervezetfejlesztés, a hozzáférhetőség és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkkel való interakció tekintetében, a projekt előtt, alatt és után. Ez történhet az olyan munkatársaknak szóló támogató tevékenységek, például képzés és tematikus hálózatépítési lehetőségek formájában, akik a szervezeteken belül kifejezetten az inklúzióval és a sokszínűséggel foglalkoznak, hogy egymással együtt dolgozva tudják elősegíteni a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek támogatását és az inkluzív kiválasztási eljárások érvényesítését;

b)	a szervezetek mint kulcsfontosságú szereplők támogatása abban, hogy meg tudják szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkező potenciális résztvevőket, és felhívják figyelmüket a programok által számukra kínált különböző lehetőségekre és támogatási mechanizmusokra.

6. cikk

Pénzügyi támogatás

(1) A programoknak megfelelő szintű pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számára, így segítve azon akadályok felszámolását, amelyek gátolják őket abban, hogy társaikkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a program tevékenységeiben. Ez magában foglalja az ilyen jellegű támogatás odaítéléséhez legmegfelelőbb mechanizmusok figyelembevételét is.

(2) A programoknak fokozott pénzügyi támogatást kell biztosítaniuk a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkkel foglalkozó szervezetek számára, elismerve azokat a további erőfeszítéseket, amelyeket a szóban forgó célcsoportok projekttevékenységeikbe való hatékony bevonása érdekében tettek.

7. cikk

Kiválasztási folyamat

A támogatás odaítélésének folyamatában előnyben részesíthetők azok a magas színvonalú projektek, amelyek kifejezetten foglalkoznak a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők befogadásával és bevonásával.

8. cikk

A programdokumentumok felhasználóbarát jellege

A programok keretében biztosítani kell, hogy a kérelem és a referenciadokumentumok felhasználóbarátak, hozzáférhetők és több nyelven elérhetők legyenek. Ezeknek a dokumentumoknak világos szerkezetűnek kell lenniük, és egyszerű nyelvezetet kell használniuk, hogy illeszkedjenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek igényeihez.

9. cikk

Képzési tevékenységek

A programok keretében finanszírozás nyújtható többek között szakértőknek, szakembereknek, szervezetek munkatársainak és résztvevőknek a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek befogadását célzó képzési tevékenységekhez. E képzési tevékenységeknek arra kell irányulniuk, hogy lehetőségeket teremtsenek a bevált gyakorlatok cseréjére, fejlesszék a kompetenciákat és ösztönözzék az inklúziós intézkedésekkel kapcsolatos innovatív ötleteket.

10. cikk

Támogató megközelítés

A programok minőségi támogatást nyújtanak az inklúziós intézkedésekhez az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáin és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökségen (EACEA), valamint olyan struktúrákon keresztül, mint a magas szintű tanulási és képzési lehetőségeket nyújtó erőforrásközpont (SALTO, befogadás és sokszínűség).

11. cikk

Kommunikációs tevékenységek

A programok által kínált lehetőségekkel és az inklúziót támogató mechanizmusokkal kapcsolatos tájékoztatást és figyelemfelhívást esetlegesen át kell dolgozni a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők minden egyes kategóriája esetében és hozzá kell igazítani a programok nemzeti és ágazatspecifikus kontextusához. Ennek érdekében célszerű, ha a végrehajtó szervezetek megfelelő és hozzáférhető tájékoztató anyagokat biztosítanak, különböző tájékoztatási és információs csatornákat hoznak létre, megosztják egymással a bevált gyakorlatokat, és proaktívan felveszik a kapcsolatot az inklúzió és a sokszínűség területén tevékenykedő szervezetekkel. Ezeket a feladatokat elsősorban az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáinak kell ellátniuk. E feladatok végrehajtásának támogatása érdekében az inklúzióért és a sokszínűségért felelős tisztviselőket kell kinevezni a nemzeti irodákba.

III. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

12. cikk

Nyomonkövetési tevékenységek

(1) A programok időtartama alatt különösen a Bizottságnak, valamint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáinak és az EACEA-nak a releváns információkra vonatkozóan adatgyűjtést kell végeznie különböző források, mint például a programok végrehajtását támogató informatikai eszközök vagy a résztvevők körében végzett felmérések segítségével.

(2) A nyomonkövetési feladatokat a Bizottság végzi az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáinak és az EACEA-nak a segítségével, valamint eseti elemzések révén, tiszteletben tartva az érzékeny személyes adatok kezelésére alkalmazandó adatvédelmi szabályokat és eljárásokat.

13. cikk

Inklúziós cselekvési tervek

(1) Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodái munkaprogramjuk szerves részeként inklúziós cselekvési terveket dolgoznak ki az inklúziós intézkedések ezen keretrendszere alapján, különös figyelmet fordítva a programokhoz való hozzáférés tekintetében az adott országban tapasztalható sajátos kihívásokra. A tagállamok rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak az inklúziós cselekvési tervük végrehajtása terén elért előrehaladásról.

(2) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az említett inklúziós cselekvési tervek végrehajtását.

(3) A Bizottság szükség esetén ajánlásokat és észrevételeket nyújt be a nemzeti irodáknak az inklúziós cselekvési terveikkel kapcsolatban, a cselekvési tervek kialakításának, végrehajtásának és tartalmuk nyomon követésének javítása céljából.

14. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság rendszeresen jelentéseket tesz közzé az inklúziós intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladásról, különösen a programok félidős értékelése és éves jelentéstételek révén.

15. cikk

Egymást kiegészítő jelleg és szinergiák

(1) Az inklúziós intézkedések végrehajtása során a nemzeti irodák biztosíthatják az inklúziót célzó egyéb meglévő nemzeti intézkedésekkel való kiegészítő jelleget annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők szempontjából a lehető legkedvezőbb hatást fejtsék ki.

(2) Törekedni kell a más uniós alapokkal és nemzeti alapokkal való szinergiákra, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek szempontjából a lehető legnagyobb hatást lehessen kifejteni és őket fokozottan lehessen támogatni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Közös alkotás

(1) A programok inkluzívabbá és sokszínűbbé tétele érdekében ezen intézkedések végrehajtását a közös alkotás szellemében, az érintett érdekelt felekkel, különösen az inklúzió és a sokszínűség területén tevékenykedő nemzetközi és nemzeti szervezetekkel és hálózatokkal, szakértőkkel, szakemberekkel és magukkal a résztvevőkkel, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáival, az EACEA-val, a SALTO erőforrásközpontokkal, az Erasmus+ bizottsággal, valamint más uniós intézmények képviselőivel folytatott folyamatos párbeszéd keretében kell végrehajtani.

(2) Erre a párbeszédre számos formában sor kerülhet, az európai rendezvényektől kezdve az ad hoc munkacsoportokon át a célzott konzultációkig, valamint a képzési és hálózatépítési lehetőségekig, akár fizikai, akár online, akár hibrid részvétellel.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 189., 2021.5.28., 1. o. A továbbiakban: Erasmus+ rendelet.

(2) HL L 202., 2021.6.8., 32. o. A továbbiakban: az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program a továbbiakban együttesen: a programok.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” : elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.).

(5) Az Erasmus+ rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott „kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek” fogalma nagy mértékben hasonlít az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott „kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok” fogalmával. Ez a határozat az ilyen személyekre „kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőként” is hivatkozik.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(7) A továbbiakban: a Charta.

MELLÉKLET

Iránymutatás az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programon belüli inklúziós intézkedések végrehajtásához

A Bizottság az e határozatban meghatározott inklúziós intézkedések végrehajtásával kapcsolatban – az érdekelt felekkel konzultálva – további részleteket tartalmazó, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program 2021–2027 közötti időszaka alatt kidolgozandó és frissítendő végrehajtási iránymutatásokat adhat ki.

A következő iránymutatás a program rendes életciklusának részeként tovább fejleszthető és fokozatosan finomhangolható:

A program referenciadokumentumai: A Bizottság iránymutatást nyújthat az érdekelt felek számára az inklúziót és a sokszínűséget célzó intézkedések végrehajtási módozatait illetően olyan dokumentumokban, mint a pályázati felhívás és a programútmutató, a projektjavaslatokat értékelő szakértőknek szóló iránymutatás, vagy a pályázati űrlap és más technikai dokumentumok, például a befogadásra és a sokszínűségre vonatkozó stratégia (1).

Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáinak irányítása keretében végzett tevékenységek: időszakos értékelési folyamatuk részeként a nemzeti irodák tájékoztatást nyújtanak arról, hogy nemzeti terveik milyen hatást gyakorolnak az inklúzió és a sokféleség területén, valamint arról, hogy hogyan járulnak hozzá uniós szinten a programok inklúzióval és sokszínűséggel kapcsolatos általános célkitűzéseihez.

Kommunikációs anyagok és stratégiai iránymutatások: A program referenciadokumentumain túlmenően a Bizottság további útmutatókat dolgozhat ki, amelyekben hasznos ajánlásokat, sikertörténeteket és bevált gyakorlatokat ismertet meg az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodáival, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel (EACEA), a kedvezményezett szervezetekkel és a kevesebb lehetőséggel rendelkező potenciális résztvevőkkel, hogy magas színvonalon támogassa az inklúzióval és a sokszínűséggel kapcsolatos intézkedések végrehajtását, valamint hogy felhívja a figyelmet a különböző elérhető lehetőségekre. Ezeket az anyagokat és iránymutatásokat a terület érintett szereplőivel közösen kell kidolgozni.

A Bizottság adott esetben a megfelelő végrehajtó struktúrák támogatásával biztosítja, hogy a második albekezdés 3. pontjában említett anyagok minél szélesebb körben legyenek elérhetőek. Ezt külön erre a célra szolgáló honlapokon, közösségimédia-csatornákon és egyéb kommunikációs formákon keresztül kell megvalósítani, hogy a potenciális kedvezményezettek és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők megismerhessék a lehetőségeket és kellő információt szerezhessenek róluk, valamint hogy elő lehessen mozdítani a potenciális kedvezményezettek és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők aktív szerepvállalását az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program közös alkotás keretében történő inkluzívabbá tétele érdekében.

(1) https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity_hu

2021.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 378/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1878 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. október 25.)

a .eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a .eu felső szintű domainnév bevezetéséről és működéséről, valamint a 733/2002/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint a 874/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/517 Európai Parlament és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az (EU) 2019/517 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a .eu felső szintű domainnév nyilvántartójának kijelölésére vonatkozó jogosultsági és kiválasztási kritériumok és eljárás meghatározásával történő kiegészítéséről szóló, 2020. május 14-i (EU) 2020/1083 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletre (2) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás alapján jelöli ki a .eu felső szintű domain szervezésével, kezelésével és igazgatásával megbízott nyilvántartót. A kiválasztási eljárást a Bizottságnak az (EU) 2020/1083 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kiválasztási kritériumok alapján két szakaszban kell lebonyolítania: először értékeli a pályázók részvételi jogosultságát, majd rangsorolja a részvételre jogosult pályázókat.

(2)	A Bizottság és a nyilvántartó közötti, a .eu felső szintű domain szervezésére, kezelésére és igazgatására vonatkozó jelenlegi szerződést 2014. október 10-én írták alá ötéves időtartamra, majd 2019-ben további három évvel meghosszabbították. Érvényessége 2022. október 12-én lejár.

(3)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2021. március 1-jén közzétette a .eu felső szintű domain-nyilvántartó kiválasztására vonatkozó felhívást (2021-026011), amelyben olyan szervezetek jelentkezését várta, amelyek készek ellátni a .eu felső szintű domain szervezését, irányítását és kezelését.

(4)	A felhívást 2021. május 18-án lezárták; öt pályázat érkezett be.

(5)

A kiválasztási eljárás első szakaszában a Bizottság megvizsgálta, hogy fennállnak-e kizáró kritériumok, valamint azt, hogy a pályázók megfelelnek-e a kiválasztási kritériumoknak. Négy pályázat felelt meg a kritériumoknak. A részvételre jogosult pályázók listáját 2021. július 9-én tették közzé, és a Bizottság minden pályázót tájékoztatott az eljárás első szakaszának eredményeiről.

(6)

Az eljárás második szakaszában a Bizottság a részvételre jogosult pályázókat értékelte, és rangsort állított fel közöttük a kiválasztási kritériumok alapján. A Bizottság megvizsgálta a pályázatokat, és az egyes pályázatok egyedi pontszámaiból eredménytáblát állított össze. A pályázatok minőségét a felhívás 3.2. szakaszával összhangban a javasolt szolgáltatás minősége, a nyilvántartó feladatainak ellátásához javasolt emberi és technikai erőforrások megfelelő szintje, valamint a nyilvántartó feladatainak ellátásához javasolt pénzügyi és megfelelőségi helyzet alapján értékelték. A Bizottság külső független szakértőktől is kapott segítséget a pályázatok elemzéséhez.

(7)

A Bizottság rangsorolta a pályázókat. A következő .eu felső szintű domain-nyilvántartónak az első helyen rangsorolt pályázót, a European Registry for Internet Domains (EURid) nevű szervezetet indokolt kijelölni, és fel kell kérni arra, hogy a kiválasztási felhívásnak megfelelően tárgyaljon a szerződés aláírásáról. A szóban forgó szerződésre az (EU) 2020/857 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) meghatározott elvek az irányadók.

(8)	Az (EU) 2020/1083 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően, amennyiben a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások a sikeres pályázó és az ajánlatkérő szerv között szerződés megkötése nélkül zárulnak le, a Bizottság a rangsorban következő pályázót jelöli ki nyilvántartónak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2019/517 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében és a 2. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a .eu felső szintű domain szervezésével, irányításával és kezelésével megbízott .eu felső szintű domain-nyilvántartó a European Registry for Internet Domains (EURid).

2. cikk

A European Registry for Internet Domains (EURid) felkérést kap, hogy kössön szerződést, amely az (EU) 2019/517 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének c) pontjának megfelelően meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság felügyeli a .eu felső szintű domain nyilvántartó általi szervezését, kezelését és igazgatását.

Amennyiben a szerződéssel kapcsolatos tárgyalások a European Registry for Internet Domains (EURid) és a Bizottság között szerződés megkötése nélkül zárulnak le, az (EU) 2020/1083 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkével összhangban a rangsorban következő pályázót kell kijelölni nyilvántartónak.

A szolgáltatási koncessziós szerződés egy ötéves kezdeti időszakra szól, mely egy alkalommal, legfeljebb újabb öt évre hosszabbítható meg.

3. cikk

A 2014/207/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) hatályát veszti.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 91., 2019.3.29., 25. o.

(2) HL L 239., 2020.7.24., 1. o.

(3) A Bizottság (EU) 2020/857 végrehajtási rendelete (2020. június 17.) az (EU) 2019/517 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az Európai Bizottság és a .eu felső szintű domain nyilvántartója közötti szerződésbe foglalandó elvek meghatározásáról (HL L 195., 2020.6.19., 52. o.).

(4) A Bizottság 2014/207/EU végrehajtási határozata (2014. április 11.) a.eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről (HL L 109., 2014.4.12., 41. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 378

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. október 26.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1873 rendelete (2021. október 20.) az Asparagus officinalis L. fajnak, valamint a virághagymák, a fásszárú bogyósgyümölcsűek és a fásszárú dísznövények fajcsoportjainak fajtáira vonatkozó közösségi növényfajta-oltalmi jogok időtartamának meghosszabbításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2021/1874 végrehajtási rendelete (2021. október 25.) a ballonok üzemben tartására, valamint a ballonokkal kapcsolatos hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyezésre vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2018/395 rendelet, és a vitorlázó repülőgépek üzemben tartására, valamint a vitorlázó repülőgépekkel kapcsolatos hajózószemélyzeti szakszolgálati engedélyezésre vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2018/1976 végrehajtási rendelet német nyelvi változatának helyesbítéséről	4
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2021/1875 határozata (2021. október 22.) az Unió által az Egyesült Királysággal a teljes kifogható mennyiségekről való megállapodás érdekében folytatott éves konzultációk során képviselendő álláspontról	6
*	A Bizottság (EU) 2021/1876 végrehajtási határozata (2021. október 20.) a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által szabályozott, 2019-re vonatkozó, tagállamonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról	12
*	A Bizottság (EU) 2021/1877 végrehajtási határozata (2021. október 22.) az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program által felölelt inklúziós intézkedések 2021–2027-re vonatkozó keretéről ( 1 )	15
*	A Bizottság (EU) 2021/1878 végrehajtási határozata (2021. október 25.) a .eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről ( 1 )	22


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.