(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2021. február 18-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kalcium-szilícium Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság a vizsgálatot az Euroalliages (a továbbiakban: panaszos) 2021. január 4-én benyújtott panaszát követően indította el. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a kalcium-szilíciummal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése értelmében a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak alatt nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek.

(4)

A vizsgált ügyben a panaszos nem kérte a nyilvántartásba vételt, és a Bizottság megállapította, hogy a d) pontban foglalt követelmények nem teljesültek, mivel a vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjétől eltekintve a behozatal ezt követően nem nőtt jelentősen. Az Eurostat adatai szerint a Kínából származó behozatal volumene a vizsgálat megindítását követő első négy hónapban (vagyis 2021 márciusa és júniusa között) 86 %-kal csökkent a vizsgálati időszak azonos hónapjaihoz képest. A vizsgálat megindítását követő első négy hónapban a Kínából származó átlagos behozatal mértéke 74 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatti havi átlagos behozatalhoz képest. Ezért a Bizottság nem vette nyilvántartásba az előzetes tájékoztatási időszak alatti behozatalt.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket, szállítókat és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(7)

A vizsgálat e szakaszában nem kértek meghallgatást.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításával kapcsolatban az Eurofertől és a Német Acélszövetségtől (Wirtschaftsvereinigung Stahl) kapott észrevételeket, amelyek a vizsgálat megszüntetését kérelmezték.

(9)

Az Eurofer előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítményének fő oka az acélgyártás visszaesése, nem pedig a kínai behozatal, és hogy a panasz emiatt nem állapított meg ok-okozati összefüggést a kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzete között. Az Eurofer azzal is érvelt, hogy a panaszos nem szolgáltatott semmiféle információt arra vonatkozóan, hogy a kalcium-szilícium-gyártók milyen mértékben tudnak más ferroötvözeteket gyártani ugyanazokon a gépeken. Az Eurofer továbbá előadta, hogy a panaszos nem elemezte megfelelően a dömpingelt behozataltól eltérő olyan tényezőket, amelyek esetlegesen az uniós kalcium-szilícium-ágazat helyzetéhez vezethettek (mint például a Covid19-világjárvány és az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel való összefüggés). Az Eurofer továbbá előadta, hogy az állítólagos kínai importnövekedéseket nem lehetett összeegyeztetni a 7202 99 80 KN-kódra vonatkozó Eurostat/COMEXT behozatali adatokkal. Ezen adatok szerint a Kínából érkező behozatal növekedése nem volt megfigyelhető a vizsgálati időszak alatt, míg a Brazíliából érkező behozatal jóval nagyobb mértékben növekedett. Továbbá a jövedelmezőséget illetően az Eurofer és a Német Acélszövetség azt állította, hogy annak csökkenése az utóbbi több mint tízéves időszak legsúlyosabb gazdasági válságának logikus következménye. Az Eurofer szerint a panaszos nem megfelelő teljesítményének oka az általános gazdasági helyzetnek tulajdonítható, nem pedig a behozatalnak. A költségek kapcsán az Eurofer felhívta a figyelmet arra, hogy a panaszos állításával ellentétben a vizsgálati időszakban az energiaköltségek csökkentek, és emiatt nem járulhattak hozzá a költségek növekedéséhez. Az Eurofer hozzátette, hogy az acél iránti alacsonyabb kereslet miatt a fix költségek nem emelkedtek. A Német Acélszövetség véleménye szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a kínai ötvözőelem-gyártók az alacsonyabb energia- és munkaerőköltségek miatt, valamint a saját nyersanyagforrásaiknak köszönhetően érzékelhető komparatív költségelőnyt élveznek az ötvözetek gyártása terén. Ez állítólagosan arra engedett következtetni, hogy a jövedelmezőség csökkenését nem a kínai behozatal váltotta ki, hanem az általános gazdasági helyzet és a Covid19-világjárvány logikus következménye volt.

(10)

A panaszban az alákínálást bizonyos olyan ügyletek alapján állapították meg, amelyek az adott szakaszban a panaszos rendelkezésére álló legjobb információknak minősültek. Az Eurofer kifogásolta ezt a módszert, és arra is rámutatott, hogy az alákínálás során figyelembe kell venni, hogy az értékesítés ömlesztve vagy bélelt huzal formájában történt-e.

(11)

A Bizottság elemzése megerősítette, hogy – függetlenül attól, hogy tényszerűen helyesek voltak-e vagy sem – az említett elemek egyike sem volt elégséges ahhoz, hogy kétségbe vonja azt a következtetést, miszerint a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Unióba történő behozatala dömpingelt árakon történt, és láthatólag jelentős kárt okozott az uniós gyártóknak. Ezeket a szempontokat az adott időpontban a panaszos rendelkezésére álló legjobb bizonyítékok alapján határozták meg; e bizonyítékok kellően reprezentatívak és megbízhatóak voltak. Ezenkívül a Bizottság a vizsgálat során részletesen megvizsgálta az Eurofer és a Német Acélszövetség állításait, amelyekkel az alábbiakban foglalkozunk.

(12)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan, ezáltal eleget tett az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek bizonyos típusai körében.

(14)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a kérdőíveket csak két ismert uniós gyártó (nevezetesen az OFZ a.s. és a Ferropem) részére teszi elérhetővé. Mindazonáltal a Bizottság felkérte a többi uniós gyártót is – amennyiben vannak ilyenek –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 7 napon belül igényeljenek kérdőívet.

(15)

Más uniós gyártó nem jelentkezett a Bizottságnál. Az említett két uniós gyártó tehát az uniós gazdasági ágazat 100 %-át képviseli.

(16)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(17)

Négy független importőr (az Affival SAS, a Coftech GmbH, a Sider Trading SpA és az SKW Stahl-Metallurgie GmbH) nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy a mintába felvegyék. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. A Bizottság felkérte a négy megnevezett vállalatot, hogy töltsék ki az importőröknek szóló kérdőívet.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)

A Kínában működő exportáló gyártók közül három nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(21)

A panaszos továbbá a panaszában elegendő bizonyítékkal szolgált arról, hogy Kínában az érintett termék vonatkozásában nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Emiatt az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentett módon a vizsgálat ezekre a nyersanyagpiaci torzulásokra is kiterjedt annak megállapítása érdekében, hogy Kína tekintetében helyénvaló-e az alaprendelet 7. cikkének (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása. A Bizottság ezért további kérdőívet küldött a kínai kormánynak.

(22)

A Bizottság az uniós gyártók, a független importőrök, a felhasználók és az exportáló gyártók számára összeállított kérdőíveket a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (3).

(23)

A Bizottság két uniós gyártótól, két uniós importőrtől (az Affivaltól és a Coftechtől), két felhasználótól (az AFV Acciaierie Beltrame S.p.A.-tól és a Filo d.o.o-tól) és a három együttműködő exportáló gyártótól (a Ningxia Ketong New Material Technology Co., Ltd-től, a Ningxia Shun Tai Smelting Co., Ltd-től és a vele kapcsolatban álló kereskedőtől, az Overseas Metallurgy Co., Ltd-től, továbbá a Shaanxi Shenghua Metallurgy-Chemical Co., Ltd-től) kapott kitöltött kérdőívet.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és az adatok egybevetésével ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (a továbbiakban: Covid19-ről szóló közlemény) (4) miatt a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni az együttműködő vállalatok telephelyein. Ehelyett a Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

—

OFZ, a.s., Istebné, Szlovákia,

—

FERROPEM, Chambéry, Franciaország;

—

Affival SAS, Solesmes, Franciaország;

—

Ningxia Ketong New Material Technology Co., Ltd (a továbbiakban: Ketong),

—

Ningxia Shun Tai Smelting Co., Ltd és a vele kapcsolatban álló kereskedő, az Overseas Metallurgy Co., Ltd (a továbbiakban: Shun Tai),

—

Shaanxi Shenghua Metallurgy-Chemical Co., Ltd (a továbbiakban: Shenghua).

(25)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(26)

Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 7202 99 80 és ex 2850 00 60 KN-kódok (TARIC-kódok: 7202998030 és 2850006091) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék: olyan ötvözet vagy vegyület, amely legalább 16 tömegszázalék kalciumot, legalább 45 tömegszázalék szilíciumot, 14 tömegszázaléknál kevesebb vasat és legfeljebb 10 tömegszázalék más elemet tartalmaz; ömlesztett formában is, tasakokba vagy acélhordókba csomagolva, acéllemezekben (vagy huzalokban) vagy más kiszerelésben (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék közismert neve „kalcium-szilícium” vagy „CaSi”.

(27)

A kalcium-szilíciumot speciális fémötvözetek gyártásához használják. A kalcium-szilícium-ötvözeteket dezoxidálószerként és kénmentesítőként használják a magas minőségű acél gyártása során.

(28)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(29)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(30)

A Bizottsághoz a termékkörrel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(31)

mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(32)

Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő valamennyi gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a kalcium-szilícium előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat három kínai exportáló gyártó küldte meg.

(33)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormány nem adott választ a kért információk kapcsán. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(34)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Brazíliát választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(35)

A Bizottság 2021. május 7-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket a kalcium-szilícium előállításához felhasználnak. Ezenkívül a Bizottság Brazíliát és Argentínát azonosította megfelelő reprezentatív országként. A Bizottsághoz észrevételek érkeztek a panaszostól, valamint a Ketong és a Shenghua exportáló gyártóktól. Ezekkel az észrevételekkel a (93)–(119) preambulumbekezdésekben foglalkozunk.

(36)

A Bizottság 2021. június 14-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Brazíliát tekinti reprezentatív országnak. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a Rima Industrial S.A. (a továbbiakban: Rima Industrial) elnevezésű, a reprezentatív országban működő gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns információkat kívánja felhasználni. A második feljegyzés az első feljegyzéshez fűzött észrevételekre is kitért. A második feljegyzéssel kapcsolatban észrevételek érkeztek a panaszostól, valamint a Ketong és a Shenghua exportáló gyártóktól. Ezekkel az észrevételekkel a (122)–(136) preambulumbekezdésekben foglalkozunk.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(39)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – figyelemmel a kínai kormány együttműködésének hiányára is, amelyről az (33) preambulumbekezdés tesz említést – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(40)

A Kínából származó ferroszilíciumot – amelynek gyártói a kalcium-szilícium gyártóihoz hasonlóan a ferroötvözetek ágazatához tartoznak (5) – érintő közelmúltbeli vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az említett ágazatban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. E vizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(41)

Az említett vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (6) A Bizottság megállapította különösen, hogy a ferroszilícium-ágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen, (7) hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. (8) A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (9) Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. (10) Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az ferroszilícium-ágazatban torzultak a bérköltségek (11), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn. (12) A felhasznált inputok és a gyártási folyamat nagyfokú hasonlósága miatt ezek a megállapítások nagyrészt érvényesek a kalcium-szilícium-ágazatra is, amely egyben a ferroötvözetek ágazatának is részét képezi.

(42)

A kínai ferroszilícium-ágazatra vonatkozó vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a panaszból, valamint a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a vizsgált termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(43)

Ebben az esetben a panasz a jelentésre hivatkozott, különösen az energiaágazatban és a bizonyos ásványi inputok tekintetében fennálló torzulásokra. A panaszos továbbá egy tanulmányt is benyújtott, amely a kínai ferroötvözet- és szilíciumágazat államilag előidézett piaci torzulásait tárgyalta. E tanulmány megállapította, hogy a kínai ferroötvözet-ágazatban erős kormányzati irányítás és diszkrecionális beavatkozás érvényesül, és arra a következtetésre jutott, hogy az ágazathoz tartozó kínai vállalatok „torzult piaci környezetben működnek, ahol a verseny mechanizmusai nem strukturálhatják a belföldi piacot, és nem igazíthatják azt a globális piacokhoz” . A Bizottság ezt a tanulmányt a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. A tanulmánnyal kapcsolatban nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől, így a kínai kormánytól és az exportáló gyártóktól sem. A panasz hivatkozott továbbá az ipari nyersanyagok exportkorlátozásaira vonatkozó OECD-nyilvántartásra is.

(44)

A kalcium-szilícium-ágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett bizonyos mértékű tulajdona és ellenőrzése. A vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő exportáló gyártók egyike – a Shenghua – 65 %-ban a Shaanxi Metallurgical & Mining Group Co. tulajdonában van, amely viszont az állami tulajdonban álló Shaanxi Non-ferrous Metals Holding Group Co. (13) leányvállalata. A vállalat elismeri, hogy továbbra is az említett állami tulajdonú vállalat befolyása alatt áll, és a kormány erőteljes támogatását élvezi (14). Továbbá, jóllehet a másik két együttműködő exportáló gyártó láthatólag magántulajdonban áll, az egyikük – a Ningxia Shun Tai Smelting – láthatólag szintén szoros kapcsolatban áll a helyi hatóságokkal: a Zhongwei Ipari Parkban található, amely számos preferenciális politikával, csökkentett adókkal vagy alacsonyabb villamosenergia-árakkal segíti az ott működő vállalatokat (15). Az Ipari Park honlapja szerint: „Zhongwei települési önkormányzatának kiemelt beruházás-támogatási projektje a Ningxia Shuntai Smelting Company projektje, amelynek keretében kalcium-szilícium-ötvözetet állítanak elő süllyesztett ívkemencében és hulladékhőből generálnak villamos energiát.”

(45)

mivel a vizsgált termék további kínai exportőreinek egyike sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú kalcium-szilícium-gyártók pontos aránya nem állapítható meg.

(46)

Ezen túlmenően a vizsgálat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése alapján megerősítette, hogy a villamosenergia-ágazatban – amely a kalcium-szilícium gyártásának fő termelési tényezője – továbbra is a kínai kormány tulajdonjogának nagyfokú jelenléte figyelhető meg. Amint azt a Bizottság a jelentésében megállapította, Kínában a villamosenergia-piacot az állami tulajdonú vállalatok erős részvétele jellemzi az ellátási lánc különböző szakaszaiban, és 2017-ben a termelési kapacitás mintegy 50 %-a állami tulajdonban volt, az átviteli hálózat pedig teljes egészében két állami tulajdonú vállalat tulajdonában állt (16).

(47)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy személyes kapcsolat áll fenn a Kínai Kommunista Párt (KKP) és legalább egy, a vizsgált terméket gyártó vállalat között. A Shenghua vezérigazgatója és a vállalati részvények 35 %-ának tulajdonosa egyben párttitkári pozíciót is betölt (17).

(48)

A kalcium-szilícium-ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Mint bármely más kínai ágazatban, ezek a gyártók arra kényszerülnek, hogy pártépítő tevékenység helyszínéül szolgáljanak, továbbá szoros kapcsolatot ápoljanak a KKP-vel és annak ideológiájával. Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a kalcium-szilícium-ágazat működésébe. A vizsgálat megállapította, hogy a Shenghua vállalatnál széles körű pártépítő tevékenység zajlik. A gyártó weboldala különösen egyértelműen szól arról, hogy a vállalat hogyan építi a KKP-t, illetve hogy a KKP milyen szerepet játszik a vállalaton belül: „Július 17-én a Shaanxi Shenghua Metallurgical Chemical Co., Ltd KKP-bizottsága megtartotta a pártbizottság negyedik központi továbbképző csoportülését. Az ülésen Wei Xinhua párttitkár és ügyvezető igazgató elnökölt. A pártbizottsági tagok, a pártbizottságnak nem minősülő egyéb bizottságok tagjai, valamint a párttagozattitkárok vettek részt az ülésen. Az ülésen Yang Hui, a pártbizottság titkárhelyettese bemutatta »A Kínai Kommunista Párt Alaptörvénye – A Kínai Kommunista Párt 19. országos kongresszusának Pártalkotmánya« című anyagot, és gondoskodott arról, hogy a résztvevők közösen tanulmányozzák a Kohászati Csoport elnöke által a július 1-jei értékelő kongresszuson elmondott, »Csatlakozzunk az élen járókhoz, egyesítsük és vigyük előre kohászatunk erejét« című beszédét. A résztvevők azt vitatták meg, hogy hogyan teljesíthetik a párttagként rájuk háruló kötelességeket, és hogyan vihetik sikerre küldetésüket. […] [Wei Xinhua] számos követelményt fogalmazott meg a vezetőséggel és párttag elvtársaival szemben: 1. Folyamatosan fejlődjenek azáltal, hogy elmélyedve olvassák a Párt Alkotmányát, […] 2. Erősítsék meg az ideológiát és a hitet, rendületlenül kövessék a vállalat pártbizottságának vezetőit, vigyék előre a »Yan’an szellemiséget« és a »kitartás szellemiségét«, erőiket összpontosítsák feladataik végrehajtására, és végezzenek a vállalatnál jó munkát. […] 4. A munkastílussal kapcsolatos problémáikat a Párt Alkotmányával és a pártfegyelemmel összhangban elemezzék és korrigálják. Valamennyi tagozatnak jó munkát kell végeznie a párttagok és a káderek ideológiai oktatása terén, és erősítenie kell a pártszellemet; […] A vállalat fegyelmi vizsgálóbizottságának, valamint a fegyelmi vizsgálati és felügyeleti hivatalnak megfelelő szigorral kell ellátnia felügyeleti feladatait.” (18)

(49)

Megállapításra került továbbá, hogy a kalcium-szilícium-ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(50)

Ez az ágazat – az acélgyártásban jelentős szerepet játszó más ferroötvözet-alágazatokkal együtt – fontos ágazat a kínai kormány számára. A Bizottság megállapította, hogy az ágazat a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2020. évi, A nyugati tartományok ösztönzött iparágainak katalógusa (19) című dokumentuma szerint ösztönzött iparágnak minősül Ningxia tartományban.

(51)

A kalcium-szilícium előállításához szükséges inputok tekintetében is számos tervet, irányelvet és egyéb dokumentumot bocsátottak ki különböző szinteken. Ez utóbbi mutatja, hogy milyen mértékű állami beavatkozás zajlik ezen inputok piacain.

(52)

Az inputköltségek legnagyobb részét kitevő villamos energiát illetően megjegyzendő, hogy – amint azt a Bizottság a jelentésben megállapította – a villamos energia árai Kínában nem piaci alapúak, továbbá a központi árképzés, az árdifferenciálás és a közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok következtében jelentős torzulások is hatnak rájuk. (20) Jóllehet a kínai energiapiac számos változáson és reformon ment keresztül (21), az energiarendszer szempontjából releváns árak némelyike továbbra sem piaci alapú. A kormány elismeri, hogy az árakat jelenleg is nagyrészt az állam kontrollálja: „Jelenleg a villamos energia árának kezelése továbbra is az államilag meghatározott árakból indul ki. Az árkiigazítások sok esetben nem követik időben a költségek változásait, és nehéz megfelelő időben és észszerűen tükrözni a villamosenergia-felhasználás költségeit […] A villamos energia értékesítésére vonatkozó hatékony versenymechanizmust még nem hozták létre, a villamosenergia-termelő vállalkozások és a felhasználók közötti piaci ügyletek korlátozottak, és az erőforrások elosztása során nehéz figyelembe venni a piac meghatározó szerepét” (22). Ahogy azt számos későbbi adminisztratív dokumentum is mutatja, a piacnak ez az állam által előidézett gyengesége a piac irányítását célzó további kísérletek kiindulópontja. 2020 novemberében például a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közzétette a 2021. évi közép- és hosszú távú villamosenergia-szerződések aláírásának előmozdításáról szóló közleményét (23). Kiemelendő, hogy a dokumentum a következő utasítást tartalmazza: „erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szerződésekben lekötött villamosenergia-mennyiség az elmúlt három évre jellemző átlagos mennyiség legalább 80 %-át elérje”, az árképzés kapcsán pedig előírja, hogy „az eltéréseket kezelő mechanizmust kell kialakítani […] a helyi piacszabályozásban a szerződésekben lekötött villamosenergia-mennyiség és a tényleges megvalósulás közötti eltérések kezelésére”, továbbá „[j]avítani kell a közép- és hosszú távú ügyleti ármechanizmust. Minden település köteles pontosan alkalmazni a kormány által jóváhagyott villamosenergia-átviteli és -elosztási árakat.” A közlemény a végrehajtásra vonatkozó egyedi rendelkezéseket is tartalmaz, ilyen többek között a szerződések aláírásához vezető folyamat nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása, vagy a szerződések nyomon követésének, közzétételének és végrehajtásának megerősítése (24). Továbbá 2021 januárjában az Államtanács közzétette a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság véleményét a településivíz- és a villamosenergia-ellátás, valamint a fűtés díjainak egységesítéséről, amely az ágazat magas színvonalú fejlődésének előmozdítását célozza. A közlemény egyedi rendelkezéseket tartalmaz a kormányzati árképzésre vonatkozóan: „[…] A kormányzati árképzés vagy a kormány által kontrollált árak hatálya alá tartozó projektek esetében a költségösszetételt észszerűen kell meghatározni, meg kell erősíteni a költségellenőrzést és -felülvizsgálatot, javítani kell árképzési mechanizmust, és tudományos alapokon kell meghatározni az árszintet. […]” A közlemény „fő céljai” között kifejezetten említést tesz az árképzéssel kapcsolatos kormányzati inputmechanizmusról, valamint az árképzési módszerek ágazati differenciálásáról: „2025-ig egyértelmű eredményeket kell elérni a díjak pontosítása és egységesítése terén a vízellátásban, az villamosenergia-ellátásban, továbbá a gáz- és a fűtési szektorban. Ki kell dolgozni egy tudományos, szabványosított és átlátható árképzési mechanizmus alapjait, és tovább kell fejleszteni a kormányzati inputmechanizmust. Jelentősen javítani kell a kapcsolódó ágazatokra alkalmazandó árképzési módszereket, költségfelügyeletet és felülvizsgálati módszereket és az árképzési magatartást, továbbá a szolgáltatások általi egységes, átfogó lefedettséget, és a vízellátás, a villamos energia, a fűtés és az egyéb termékek és szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.” (25)

(53)

A szén szintén olyan nyersanyag, amelyet a kalcium-szilícium előállításához használnak. Amint azt a Bizottság a jelentésében megállapította, a kínai szénpiacon torzulások tapasztalhatók, különösen az állami támogatás (26) eredményeként, valamint a szénforrások kitermelése fölötti irányítás és ellenőrzés miatt (27). Emellett a Kínából és Indonéziából származó mononátrium-glutamátra vonatkozó vizsgálat során a Bizottság a kínálatot, a termeléslokalizációt és az ipari modelleket szabályozó tervezési dokumentumok alapján megállapításokat tett a piaci erőkbe való állami beavatkozásról, amely a kínai szénágazatban tartományi szinten, különösen Shandong tartományban tapasztalható (28). A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság az állami beavatkozás további elemeit tárta fel. 2021 májusában az Országos Energiahivatal (NEA) és a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közösen közzétette A szénbányák termelési kapacitását és a termelés jóváhagyási kritériumait érintő irányítási intézkedésekről szóló közleményét, amelynek célja a szénbányák kapacitásának szabályozása és a közlemény alapján kiszámított határértékek érvényesítése (29). A szénpiacon folytatott kiterjedt állami szabályozási tevékenységre további példa, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2020 decemberében kiadta A szénre vonatkozó közép- és hosszú távú 2021. évi szerződések aláírásának és teljesítésének biztosításáról szóló közleményét (30). A közlemény kifejezetten hangsúlyozza, hogy fokozni kell a szerződéskötési folyamat fölötti állami befolyást és felügyeletet: „Nagyobb teret kell engedni a kormány szerepének, a rendszerkiépítés megerősítésére kell összpontosítani, javítani kell az ügyletekre vonatkozó szabályokat, meg kell erősíteni a hitelfelügyeletet, az érintett feleket ösztönözni kell arra, hogy az általános helyzetre felhívják a figyelmet, társadalmi felelősséget kell vállalni, szabványosítani kell a szerződések teljesítését és biztosítani kell a szénpiac zavartalan működését.” A közlemény szerint „[a]z ágazat önfegyelmét is fokozni kell. Valamennyi érintett iparági szövetség köteles arra ösztönözni a vállalkozásokat, hogy önfegyelmüket erősítsék meg, feleljenek meg a közép- és hosszú távú szerződések követelményeinek, és ne használják fel a piaci kínálati és keresleti helyzetet, valamint az ágazat előnyös helyzetét arra, hogy kiegyensúlyozatlan szerződéseket írjanak alá. A nagyvállalkozásoknak jó példával kell elöl járniuk, saját maguknak kell szabályozniuk a szerződések aláírását, erősíteniük kell a kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatos tudatosságukat, fel kell vállalniuk az ellátás és a stabil árak biztosításával kapcsolatos társadalmi felelősséget, és nemzeti szinten elő kell mozdítaniuk a szénpiac zavartalan működését. Különösen érdemes említést tenni arról az egyértelmű irányelvről, amely megköveteli, hogy a szerződések aláírásakor ne vegyék figyelembe a piaci keresletet és kínálatot. 2021 áprilisában a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság A szénre vonatkozó közép- és hosszú távú 2021. évi szerződések aláírásának és teljesítésének biztosításáról újabb közleményt adott ki, amelynek célja az adásvételi szerződések betartásának jobb felügyelete és a szénellátás biztosítása (különösen a fent idézett 902. számú közlemény alapján). A közlemény szerint az érintett feleknek mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a havi megfelelési arány elérje a 80 %-ot, a negyedéves és éves megfelelési arány pedig a 90 %-ot (31).

(54)

A szénpiacon érvényesülő állami beavatkozás megmutatkozik a zsaluzatos szénbányák próbaüzemi idejének további egy évvel történő meghosszabbításáról szóló közelmúltbeli határozatban is, amelynek célja a termelés és a kínálat növelése a nyersanyagár-emelkedések ellensúlyozása érdekében (miután a bányákban zajló termelését korábban felfüggesztették) (32).

(55)

Továbbá két másik, a kalcium-szilícium gyártásához használt fontos nyersanyag – a kvarcit és a mészkő – az ásványi erőforrásokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv hatálya alá tartozik, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy szinte minden területen irányítsa a legfontosabb kínai ásványkincs-piacokat (33). A vizsgálat megerősítette továbbá, hogy az OECD által az ipari nyersanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokról vezetett nyilvántartás 2020. évi kiadása szerint a kvarcit (HR-kód: 250590) Kínában 2019-ben egy nem automatikus kivitelengedélyezési követelmény (34) hatálya alá tartozott, amely képes az exporttevékenységet korlátozni, és ezáltal torzítani a piacot.

(56)

Ahogyan az a fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a kalcium-szilícium-ágazat fejlődésének további szabályozására, és az ágazat működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. E kormányzati iránymutatás és beavatkozás a vizsgált termék gyártása során felhasznált főbb inputokra is vonatkozik. A Shenghua például elismeri, hogy üzleti tevékenységét a központi tervezési dokumentumokhoz és a kulcsfontosságú állami szakpolitikákhoz igazítja, amiről a vállalati célkitűzések ismertetése így ír: „Erőfeszítések annak érdekében, hogy a tizenharmadik ötéves terv lezárulásáig olyan projekteket dolgozzunk ki és valósítsunk meg, mint például a nagy tisztaságú fémkalciumot és a vegyipari minőségű ipari szilíciumot előállító gyártósorok, illetve és a mikrohullámú kohászati gyártósorok és egyéb projektek”. A vállalat kijelenti továbbá, hogy „aktívan alkalmazkodik a nemzeti gazdasági fejlődés új irányához, pontosan érti a kínálati oldali reformpolitikák új irányát, lelkesen vállalja a biztonságos és környezetbarát termelés felelősségét, és a kalcium-szilícium-ötvözetek ágazatában betöltött stabil vezető szerepét kihasználva a Shaanxi Nonferrous Group vezetésére, tehetségére és tudományos kutatásaira támaszkodik” (35).

(57)

A fentiek mellett a kalcium-szilícium-gyártók különféle állami támogatásokhoz is jutnak, ami egyértelműen annak a jele, hogy az államnak érdeke fűződik ehhez az ágazathoz. A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a Ningxia Shun Tai Smelting a Zhongwei Ipari Parkban történő letelepedésének köszönhetően támogatásban részesült (lásd a (44) preambulumbekezdést), a Ketong vállalatot „a 2020. évi Autonóm Régióbeli Vállalkozástechnológiai Központnak” ismerték el. Ezzel kapcsolatban ugyanezen helyi média a következőkről számolt be: „A vonatkozó szabályozás értelmében az autonóm regionális szintű vállalkozástechnológiai központ – az első vállalat, amely ezt a címet megkapta – egymillió jüan összegű pénzügyi támogatásban részesül.” (36) Más helyi médiajelentések is megerősítették, hogy a tartomány támogatást nyújt a vállalatnak: „Az Autonóm Régió Ipari és Információs Technológiai Minisztériumának illetékes munkatársa jelezte, hogy körzetünk erőteljesen támogatja az ágazatban működő vállalkozások szerkezeti átalakítását, zöld átalakítását, intelligens átalakítását és technológiai átalakítását, amelyre az ipari lánc kiemelt fontosságúnak tekintett kiterjesztésével, valamint a kulcsfontosságú eszköznek tekintett zöld átalakulással, intelligens átalakulással és technológiai átalakulással kerül sor, illetve hogy körzetünk a nyersanyagiparban történő strukturális alkalmazkodást és a termékfejlesztést is támogatja. […] A különleges ötvözetek tekintetében megjegyzendő, hogy régiónk támogatja a hőálló ötvözetek, a korrózióálló ötvözetek, az ultraerős szilárdságú ötvözetek és egyéb, különleges tulajdonságokkal és különleges funkciókkal rendelkező anyagok kifejlesztését. A Shengyan Industrial, a Ketong New Materials és a Jun Magnetic New Materials vállalatokra támaszkodva, áttöréseket érünk majd el az alapvető technológiák terén azzal a céllal, hogy olyan ötvözőanyagokat fejlesszünk ki, amelyek különleges követelményeknek felelnek meg (például ellenállnak a magas hőmérsékletnek, nagy szilárdsággal és nagyfokú korrózióállósággal rendelkeznek) és amelyeket rozsdamentesacél- és az ötvözöttacél-ágazatban széles körben használnak.” (37)

(58)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – ideértve a kalcium-szilícium és a gyártása során legfontosabb nyersanyagok előállítását – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(59)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a kalcium-szilícium-ágazatban való, a (41) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(60)

A kalcium-szilícium-ágazatra a (41) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb nyersanyagai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(61)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt támasztaná alá, hogy a (41) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a kalcium-szilícium-ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(62)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgált termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a kalcium-szilícium-gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Olyan kölcsönt vehetnek fel, amelyet szintén érintenek a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(63)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak kalcium-szilícium belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(64)

A kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. A Ketong és a Shenghua exportáló gyártók azonban több észrevételt is benyújtottak.

(65)

A Ketong előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében a rendes érték megállapítására előírt módszer nem egyeztethető össze a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel, a dömpingellenes WTO-megállapodással (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) és a WTO Vitarendezési Testületének (a továbbiakban: DSB) határozatával, következésképpen nem alkalmazandó.

(66)

Először: a Ketong emlékeztetett arra, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza megengedte az eltéréseket a rendes értéknek és az árak összehasonlíthatóságának a megállapítását szolgáló, a 1994. évi GATT VI. cikkében és a dömpingellenes megállapodásban előírt standard módszertantól, de ezek az eltérések időben korlátozottak voltak, mivel 2016. december 11-én hatályukat vesztették. A Ketong szerint 2016. december 12-től kezdődően az EU nem térhet el az exportáló országban működő gyártókra vonatkozó rendes érték megállapításához használt standard módszertantól, vagyis kizárólag az exportáló ország belföldi árait és költségeit veheti figyelembe, kivéve, ha a WTO-megállapodások (köztük a dömpingellenes WTO-megállapodás) egyéb rendelkezései ezt megengedik. A Ketong előadta, hogy az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdése – mivel lehetővé teszi az Unió számára, hogy egy megfelelő reprezentatív ország adatait használja fel – ellentétes az Unió WTO-megállapodások szerinti kötelezettségvállalásával, különösen a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza szerinti kötelezettségvállalásával.

(67)

A Ketong előadta továbbá, hogy a dömpingellenes megállapodás 2. cikke nem teszi lehetővé azt, hogy a rendes érték megállapításához az exportáló országra vonatkozó információktól eltérő információkat használjanak fel. Ha a rendes értéket kivételes körülmények között kell képezni, az előállítási költségre, az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatokat abban az esetben is az exportáló ország forrásaiból kell beszerezni. A Ketong szerint a jelentős torzulás fogalmát a dömpingellenes megállapodás egyáltalán nem ismeri.

(68)

Másodszor: a Ketong emlékeztetett arra, hogy a WTO Fellebbezési Testülete az Európai Unió – Az Argentínából érkező biodízelre vonatkozó dömpingellenes intézkedések (38) ügyében megállapította, hogy az Unió a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével összeegyeztethetetlen módon járt el azáltal, hogy nem használta fel a vizsgált gyártók által vezetett nyilvántartásokat a vizsgált termék előállítási költségeinek kiszámításához. A Ketong kijelentette, hogy e határozat szerint azok az Argentínában tapasztalható torzulások, amelyek hatására különbség adódott az érintett termék fő nyersanyagának belföldi és nemzetközi árai között, a 2.2.1.1. cikk szerint önmagukban nem voltak elégségesek annak megállapításához, hogy a gyártó nyilvántartásai nem tükrözik megfelelően az érintett termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos nyersanyagköltségeket, vagy hogy ezek a költségek az érintett termék rendes értékének kiszámításakor figyelmen kívül hagyhatók.

(69)

Hasonlóképpen, a Shenghua előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a WTO jogszabályaival.

(70)

Először: a Shenghua azt állította, hogy a dömpingellenes megállapodás nem ismeri el a jelentős torzulások fogalmát 2.2. cikkében, amely csak akkor engedi meg a rendes érték kiszámítását, ha a szokásos kereskedelmi forgalomban nem kerül sor értékesítésre. A Shenghua megjegyezte, hogy a dömpingellenes megállapodásban nincs olyan cikk, amely a rendes érték meghatározásához lehetővé tenné olyan harmadik országbeli adatok felhasználását, amelyek nem tükrözhetik az exportáló országra jellemző árakat vagy költségszintet. A dömpingellenes megállapodás tehát előírja, hogy a rendes értéket a származási ország ár- vagy költségszintjét tükröző eladási árak vagy költségek alapján kell meghatározni. Ezért a reprezentatív ország adatai alapján számított ár nem tükrözheti az exportáló országban érvényesülő ár- és költségszintet.

(71)

Másodszor: a Shenghua azt állította, hogy még ha a jelentős torzulások fogalma összhangban is áll a WTO jogszabályaival, a számtanilag képzett értéket a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével, valamint az említett cikknek az EU–biodízel ügyben (DS473) a WTO Fellebbezési Testülete által közölt értelmezésével összhangban kell kiszámítani. Az exportáló országban fennálló jelentős torzulásoknak a nem „a szokásos kereskedelmi forgalomban” történő értékesítés vagy a „különleges piaci helyzet” kategóriájába kellene esnie. A Shenghua azt állította, hogy annak ellenére, hogy a „szokásos kereskedelmi forgalom” fogalma nincsen kifejezetten meghatározva a dömpingellenes megállapodásban, a 2.2.1. cikk előírja, hogy egy termék értékesítése a következő teljesülése esetén nem tekinthető rendes kereskedelmi ügyletnek, és elhanyagolható: „ha […] az eladások megfelelően hosszú időtartam alatt történtek, lényeges mennyiségben és olyan áron, amely észszerű időn belül nem fedezi az összes költséget […].” Ebben az összefüggésben a Shenghua előadta, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy az állítólagos jelentős torzulások a „nem a rendes kereskedelmi forgalomban” történő értékesítés kategóriájába vagy a „különleges piaci helyzet” kategóriájába tartoznának.

(72)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Unió WTO-kötelezettségeivel, valamint a Ketong és a Shenghua által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. A Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszára tekintettel a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására.

(73)

A EU–biodízel ügy kapcsán a releváns határozat nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását érintette, hanem az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének egy konkrét rendelkezéséét. A Bizottság úgy véli, hogy a WTO jogszabályai (a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület által az EU–biodízel ügy során kifejtett értelmezésükben) lehetővé teszik, hogy a Bizottság a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett harmadik ország adatait használja fel. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is.

(74)

A panaszos által benyújtott bizonyíték elégtelenségével kapcsolatos állítás vonatkozásában megjegyzendő, hogy a panaszban szereplő jogalap és az alátámasztó bizonyítékok az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazási feltételeire vonatkoztak. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint elegendő bizonyítékot szolgáltatott a jelentős torzulásokról ahhoz, hogy a vizsgálat megindítható legyen. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az e fél állításában említettekhez hasonló típusú további bizonyítási követelményeket nem ír elő.

(75)

A Bizottság ennélfogva elutasította a Ketong és a Shenghua érvelését.

(76)

A Ketong előadta, hogy nem igazíthatók ki, illetve nem állapíthatók meg más alapon azon költség- vagy árelemei, amelyek esetében a Bizottság nem bizonyított torzulás fennállását.

(77)

A Shenghua előadta, hogy amennyiben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása mellett döntene, észszerűtlen lenne valamennyi költségtényezőt más forrásokból származó adatokkal helyettesíteni, mivel e rendelkezés szövege szerint csak a bizonyítottan torzult előállítási és értékesítési költségeket szükséges torzulástól mentes árakkal és referenciaértékekkel helyettesíteni. Konkrétan a Shenghua megjegyezte, hogy a panaszos elmulasztotta bizonyítani, hogy a kínai kalcium-szilícium-ágazatban a munkaerőköltségek torzultak, ezért a Bizottságnak az exportáló gyártók által jelentett, tényleges munkaerőköltségeket kellett volna felhasználnia. A Shenghua azt állította, hogy észszerűtlen a munkaerőköltségeket egy harmadik ország költségeivel helyettesíteni, mivel ezeket számos tényező befolyásolta, úgymint a kereslet és a kínálat viszonya az érintett piacon, a termelés automatizálásának mértéke és az árucikk árszintje abban a régióban, ahol a gyártók találhatók. A Shenghua hozzátette, hogy a munkaerőköltségek nemcsak a különböző országok, hanem a különböző kínai gyártók között is eltérőek voltak. A Shenghua kijelentette, hogy a fent említett érvelés az energiára, az SGA-költségekre és a nyereségre is igaz.

(78)

Az arra vonatkozó állításra válaszul, hogy az eljárás megindításakor nem állt rendelkezésre bizonyíték a munkaerőköltségek torzulására, a Bizottság a (41) és a (63) preambulumbekezdésben ismertetett indokolásra hivatkozik. A jelentős torzulások tényleges fennállásának megállapítására, valamint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszertan ezt követő alkalmazására csak az érdekelt felek ideiglenes és/vagy végső tájékoztatása idején kerül sor. Ebben az esetben a Bizottság elegendőnek ítélte a panaszos által a jelentős torzulásokkal kapcsolatban benyújtott bizonyítékokat a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához. Jóllehet elismeri, hogy a bérköltségek országonként vagy akár ágazatonként eltérőek lehetnek, a Bizottság a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy Kínában a munkaerőpiacot országos szintű torzulások befolyásolják. A kínai munkaerőpiac jellegéből fakadó problémák, többek között a kormánytól független szakszervezetek hiánya és a munkaerő mobilitásának a háztartás-nyilvántartási rendszerből fakadó korlátozásai Kínában valamennyi gazdasági szereplő esetében torzító hatással vannak a bérek alakulására. Nem változtat ezen a megállapításon az, hogy a bérköltségek más országokban eltérőek lehetnek vagy Kínán belül is változhatnak.

(79)

Amint azt az (51)-(55) preambulumbekezdés ismerteti, a Bizottság a vizsgálat során azt is megállapította, hogy kalcium-szilícium-gyártók által Kínában felhasznált inputok piacai számos – nem csupán egyedi, hanem több ágazatra kiterjedő – jelentős torzulásnak vannak kitéve. Ugyanez a helyzet állt fenn a kalcium-szilícium és annak nyersanyagai előállításához felhasznált alapvető inputok gyártóinak esetében is. A Bizottság ezért megállapította, hogy Kínában torzult a vizsgált termék gyártása során felhasznált inputok összes költsége (beleértve az energiát is). Az, hogy a különböző országok energiaköltségei között jelentős különbségek vannak (amint azt a Shenghua állítja), nem változtat a Bizottság értékelésén, miszerint Kínában torzultak az energiaárak.

(80)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy bár az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja megengedi a belföldi költségek (köztük a bérköltségek vagy az energiaköltségek) alkalmazását, amennyiben egyértelműen megállapítást nyer, hogy azok nem torzultak, azonban nincs olyan rendelkezésre álló bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy az egész országra kiterjedő torzulások ne érintenék a kalcium-szilícium-gyártókat. Ennek megfelelően a rendes érték megállapításához nem lehetett ezeket a belföldi költségeket felhasználni.

(81)

Az SGA-költségek és a nyereség kapcsán a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság a származási országra vonatkozó rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulásoktól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti minden egyes exportáló gyártóra nézve, a 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának megfelelően. A Bizottság kiemeli, hogy ez utóbbi kifejezetten előírja, hogy a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Ha a vizsgálat során a rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték alapján a Bizottság bizonyítja, hogy az exportáló országban az érintett terméket érintő jelentős torzulások állnak fenn, abból következik, hogy e torzulások az ugyanezen exportáló gyártók SGA-költségeire kihatnak.

(82)

A Ketong és a Shenghua állításait ezért a Bizottság elutasította.

(83)

A Shenghua azt is előadta, hogy még ha más forrásokból származó adatokat is használnának, indokolatlan lenne egy harmadik ország adatait torzulástól mentes árként felhasználni. A Shenghua hivatkozott a Bizottság azon szándékára, hogy a reprezentatív ország importárait illetően a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) adatbázisára kíván hagyatkozni. A Shenghua hozzátette, hogy a vizsgálati időszak alatt a vizsgált termék előállításához felhasznált összes nyersanyagot belföldön vásárolta meg. A Shenghua véleménye szerint ezért a Bizottságnak megbízhatóbb és észszerűbb adatforrást kell használnia, és – függetlenül attól, hogy mi ez az adatforrás – megfelelő kiigazításokat kell végeznie (például a szállítási költségek tekintetében) annak biztosítására, hogy az állítólagos torzulástól mentes árat ugyanolyan beszerzési feltételek mellett alkalmazták, mint amelyek mellett a Shenghua szerezte be a nyersanyagokat.

(84)

Ezzel az érveléssel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a (41)–(63) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt a jelen vizsgálat során a az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését alkalmazza. A Bizottságnak ezért egy megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes költségeket kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott költségeket nem befolyásolják torzulások, továbbá hogy e költségek könnyen elérhető adatokon (például a GTA-adatbázisban szereplő behozatali adatokon) alapulnak. Mivel a Shenghua nem szolgáltatott adatokat a megfelelő kiigazításokra (például magasabb szállítási költségekre való tekintettel történő kiigazításokra) vonatkozó állításának alátámasztására, úgy tekinthető, hogy a reprezentatív ország importértékei megfelelnek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és lehetővé teszik a reprezentatív országban érvényes árra (beleértve a szállítási költségeket is) vonatkozó észszerű becslést. Továbbá, mivel az importált inputok az árak tekintetében versenyeznek egymással a reprezentatív ország belföldi piacán, a Bizottság megbízhatónak tartja azokat. Ha a behozatal esetében nem vennék figyelembe az összes szállítási költséget, akkor az így kapott ár nem tükrözné a reprezentatív ország piacán érvényes torzulástól mentes árat. Ez ellentétes lenne az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával, ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(85)

A fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(86)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(87)

A (35) és a (36) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A termelési tényezőkről szóló második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Brazíliát szándékozik megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítésre kerül.

(88)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy Argentína, Brazília, Kazahsztán, Malajzia és Mexikó gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(89)

Az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel a Bizottság által azonosított országok gazdasági fejlettségi szintjének Kínáéval való hasonlóságáról.

(90)

A Ketong megjegyezte, hogy a Világbank Kínához hasonlóan Oroszországot is a „közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja, és felkérte a Bizottságot, hogy Oroszországot is tekintse lehetséges reprezentatív országnak. A Bizottság azonban nem talált olyan oroszországi kalcium-szilícium-gyártót, amely a vizsgált termék rendes értékének kiszámításához nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi információkkal rendelkezett volna, ezért Oroszországot a továbbiakban nem értékelte.

(91)

Az első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát és Argentínát azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy területén gyártanak kalcium-szilíciumot. Ebben a feljegyzésben a Bizottság továbbá Kazahsztánt, Malajziát és Mexikót azonosította mint ferroötvözeteket gyártó országokat, amely ágazat a termelési folyamat és a termelési tényezők tekintetében nagymértékben hasonlít a kalcium-szilícium-ágazathoz, és amelyet a Bizottság figyelembe vehet abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre a kalcium-szilíciumot gyártó országokból származó megfelelő adatok. A Ketong, a Shenghua és a panaszos észrevételeket nyújtott be.

(92)

A Bizottság két olyan brazíliai és egy argentin kalcium-szilícium-gyártót azonosított, amelyekkel kapcsolatban nyilvánosan pénzügyi információk álltak rendelkezésre. Közelmúltbeli (vagyis 2019. évi) pénzügyi adatok azonban csak az argentin gyártó és a két brazil gyártó egyike (Rima Industrial S.A.) esetében álltak rendelkezésre.

(93)

A panaszos tudomásul vette, hogy Brazília továbbra is az egyik lehetséges reprezentatív ország, és támogatta, hogy a Bizottság a panaszban eredetileg javasoltak szerint reprezentatív országként esetlegesen kiválassza.

(94)

Mind a Shenghua, mind a Ketong előadta az első megjegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben, hogy Brazília nem lehet megfelelő reprezentatív ország, mivel több nyersanyag (például az elektródpaszta és a kovakőzet/kvarcit) behozatali volumene alacsony volt, ezért nem tekinthető reprezentatívnak.

(95)

Azonban az elektródpaszta esetében a Brazíliába irányuló behozatal a Kína esetében jelentett fogyasztás legalább 10 %-át lefedte, és ezért reprezentatívnak volt tekinthető. A kvarcit esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Brazíliába irányuló behozatal alacsony volumene nem reprezentatív, és az uniós gyártók által fizetett átlagos beszerzési árat tekintette megfelelő referenciaértéknek.

(96)

A Shenghua előadta, hogy Brazíliában túlságosan magas a villamos energia ára, és arra kérte a Bizottságot, hogy ezen az alapon vesse el Brazíliát mint reprezentatív országot.

(97)

A Bizottság megjegyezte, hogy a reprezentatív ország kiválasztására vonatkozóan az alaprendeletben előírt kritériumok sehol nem említik, hogy a közüzemi szolgáltatások árainak egy bizonyos tartományon belül kell lenniük. A Bizottság ezért ezt az érvet elutasította.

(98)

A Ketong az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben azt állította, hogy a brazíliai villamosenergia-piac torzult, mivel 1. a brazil kormány az Eletrobrás villamosenergia-termelő vállalat többségi részvényese, és 2. a brazil kormány az Agência Nacional de Energia Elétrica (a továbbiakban: ANEEL) szabályozó ügynökségen keresztül szabályozza a villamosenergia-árat. A Ketong véleménye szerint ezért Brazília nem megfelelő reprezentatív ország.

(99)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Eletrobrásban meglévő állami tulajdon torzítja a brazíliai villamosenergia-piacot, ezen belül pedig arra vonatkozóan, hogy ez a vizsgálati időszak alatt a villamos energiáért fizetett áron keresztül hatással volt a kalcium-szilícium-gyártókra. Például jóllehet az Eletrobrás részvényeinek 52 %-a állami tulajdonban van, a részvények fennmaradó része nyíltpiaci forgalomban van. A kérdéssel részletesebben foglalkozik a (133) preambulumbekezdés az érdekelt felek által benyújtott további bizonyítékok alapján, valamint a (152) preambulumbekezdés.

(100)

A Shenghua előadta, hogy Brazília erőteljesen védi piacát, és „nagyszámú potenciálisan kereskedelemkorlátozó intézkedést” alkalmaz, amit a Bizottság megerősített abban az értékelésben, amelyet a Brazília által bevezetett importkorlátozásokról készített. (40)

(101)

Az első feljegyzésben a Bizottság kijelentette, hogy nem azonosított olyan kereskedelmi torzulásokat Brazíliában, amelyek érintik a kalcium-szilícium előállításához szükséges fő inputokat. A Shenghua nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna, hogy a kalcium-szilíciummal és/vagy a fő termelési tényezőkkel kapcsolatban fennálltak ilyen torzulások. Az állítást a Bizottság megalapozatlannak ítélte, ezért elutasította.

(102)

A Ketong előadta továbbá, hogy a Bizottság által azonosított brazil gyártók változatos gazdasági tevékenységet folytatnak, és emiatt költségeik, bevételeik és nyereségük nem tükrözik a kalcium-szilícium-gyártóknál jelentkező költségeket, bevételeket és nyereséget.

(103)

A Bizottság az első feljegyzésben elismerte, hogy a brazil gyártók a kalcium-szilícium előállításán és értékesítésén kívül más tevékenységet is folytatnak, és pénzügyi beszámolóik nem tették lehetővé a pénzügyi eredmények termékenkénti rendezését. A Bizottság tisztázta, hogy ez önmagában nem ássa alá a vállalatok reprezentativitását, ezért a vállalati szintű pénzügyi eredményeket felhasználhatta az SGA-költségek és a nyereség referenciaértékeinek megállapításához. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(104)

A Shenghua előadta, hogy egyetlen vállalat SGA-költségei és nyeresége nem eléggé megbízható vagy reprezentatív ahhoz, hogy azokból lehessen képezni a rendes értéket.

(105)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Shenghua nem támasztotta alá, hogy egyetlen gyártó SGA-költségei és nyeresége miért ne lenne megbízható vagy reprezentatív a rendes érték kiszámítása szempontjából. A Shenghua továbbá nem azonosított olyan egyéb brazíliai gyártókat, amelyek az adatállományhoz hozzáadható, könnyen hozzáférhető, nyilvános pénzügyi információkkal rendelkeznek. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(106)

A Ketong azt állította továbbá, hogy a Dun & Bradstreettől származó pénzügyi adatokat nem helyénvaló felhasználni, mivel ezek az adatok nem voltak eléggé részletesek ahhoz, hogy a dömpingkülönbözet pontos kiszámításához szükséges információk megismerhetők legyenek belőlük.

(107)

A Bizottság megjegyezte, hogy a lehetséges reprezentatív országokban működő vállalatokra vonatkozó vállalatspecifikus pénzügyi kimutatásokat és arányszámokat a Dun & Bradstreet globális pénzügyi adatbázisából szerzi be. Ezzel kapcsolatban a Bizottság pontosította, hogy a Dun & Bradstreet adatbázisában szereplő „közvetlen költségek” és „közvetett költségek” kifejezések az „értékesített áruk költségét”, illetve a „működési költségeket” jelölik. A Ketong állításával ellentétben a Bizottság tehát kellően részletes adatokkal rendelkezik ahhoz, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése szerinti kiszámításához szükséges információkat fellelhesse. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(108)

Mind a Shenghua, mind a Ketong előadta, hogy Argentína nem megfelelő reprezentatív ország, tekintettel azokra a torzulásokra, amelyek a félkoksz (a Bizottság által már az első feljegyzésben is megemlített egyik legfontosabb termelési tényező) kereskedelmében megfigyelhetők.

(109)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a kereskedelem torzulásai (ebben az esetben az kiviteli engedély és az adó) magyarázhatják a félkoksz Argentínába irányuló behozatalának alacsony volumenét, és emiatt az importár referenciaárként történő alkalmazása adott esetben nem megfelelő.

(110)

A Ketong azt állította továbbá, hogy ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy számos input kínai piaca torzult, akkor az argentin piacról is meg kell állapítani, hogy torzult, mivel az Argentínába érkező legfontosabb inputok közül számos Kínából származik.

(111)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a Ketong állításával ellentétben az inputok túlnyomó többségét (a félkoksz kivételével) Kínán kívüli országokból importálták Argentínába. Az első feljegyzésben a Bizottság megállapította, hogy a félkoksz Argentínába irányuló behozatalának csak igen korlátozott részét teszi ki a nem Kínából érkező félkoksz. Ezért a Bizottság ebben a szakaszban úgy ítélte meg, hogy a félkoksz Argentínába irányuló behozatalának volumene nem reprezentatív. A félkoksz az érintett termék előállítási költségének körülbelül 10 %-át teszi ki.

(112)

A panaszos előadta továbbá, hogy Argentína ebben a szakaszban nem felelhetett meg a reprezentatív országként történő kiválasztás kritériumainak, tekintettel arra, hogy az érintett termék egyetlen argentínai gyártójára vonatkozóan nyilvánosan elérhető információk szerint az adott vállalat veszteségesen működött.

(113)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a haszonkulcshoz szükséges referenciaértékként nem használhatók fel a kalcium-szilícium egyetlen olyan argentin gyártójának adatai, amelynek pénzügyi adatai nyilvánosan hozzáférhetők, mivel ez a vállalat 2019-ben veszteséget könyvelt el. Abban az esetben, ha a 2020. évre vonatkozó pénzügyi adatok valamely későbbi szakaszban válnak elérhetővé, a Bizottság felülvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy Argentínát reprezentatív országként vegye figyelembe.

(114)

A Ketong arra kérte a Bizottságot, hogy reprezentatív országként Oroszországot vegye figyelembe, mivel a Világbank Kínához hasonlóan Oroszországot is a „közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolta be, és mert Oroszországban folyik kalcium-szilícium előállítása, és legalább egy gyártó működik a területén (Kluchevsky Ferroalloy Plant PJSC).

(115)

A Bizottság elemezte azt az állítást, amelyet a Ketong azzal kapcsolatban fogalmazott meg Oroszországot mint megfelelő reprezentatív ország figyelembevételével kapcsolatosan. A Bizottság megvizsgálta a legfrissebb pénzügyi adatokat, amelyeket a Ketong nyújtott be a Kluchevsky Ferroalloy Plant PJSC orosz ferroötvözet-gyártóval kapcsolatban, amely vállalat a honlapja szerint állítólag kalcium-szilíciumot is gyárt. Az adatok a vizsgálati időszakot megelőző évre vonatkoztak. Mivel az adatok közel nulla nyereséget és igen alacsony SGA-költségeket mutattak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vizsgált termék rendes értékének az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzése szempontjából nem tekinthetők reprezentatívnak.

(116)

mivel a Bizottság nem talált reprezentatív pénzügyi adatokat más lehetséges oroszországi kalcium-szilícium-gyártókra vonatkozóan, és a Ketongtól sem kapott ilyen adatokat, arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország ebben a szakaszban nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(117)

A Shenghua és a Ketong előadta, hogy a (94), (96), (98), (100), (102), (104), (106), (108), (110) és (112) preambulumbekezdésben említett okok miatt sem Brazília, sem Argentína nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak, és azt javasolta, hogy – tekintettel a kalcium-szilícium globális termelésének korlátozottságára – a Bizottság a ferroötvözetek és/vagy a szilíciumfém gyártóinak adatait használja fel, mivel e termékek költségszerkezete a kalcium-szilíciuméhoz hasonló. A Shenghua és a Ketong azt javasolta, hogy a Bizottság Kazahsztánt vegye figyelembe, mint az egyik legnagyobb ferroötvözet-gyártó országot, ahol több olyan gyártó is működik, amelyek SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó adatai felhasználhatók.

(118)

A Bizottság megjegyezte, hogy mivel vannak olyan országok, ahol kalcium-szilícium gyártása folyik, ebben a szakaszban Kazahsztánt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumok alapján nem tekintette megfelelő reprezentatív országnak, mivel nem gyárt kalcium-szilíciumot és mivel nem állnak rendelkezésre releváns nyilvános adatok.

(119)

A Ketong előadta továbbá, hogy Kazahsztán és Oroszország tekintetében a GTA-adatok minősége és teljessége alacsonyabb fokú, mint az ITC (Nemzetközi Kereskedelmi Központ) adataié, és azt javasolta, hogy a GTA-adatok helyett ez utóbbiakat használják. Tekintettel arra, hogy a Bizottság ezen országok egyikét sem szándékozik reprezentatív országnak tekinteni, ezt az állítást ebben a szakaszban nem vizsgálta tovább.

(120)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Brazíliát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Rima Industrial S.A. vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni.

(121)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Brazília mint reprezentatív ország és a Rima Industrial S.A. mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. A Ketong, a Shenghua és a panaszos nyújtott be észrevételeket.

(122)

A panaszos támogatta Brazília reprezentatív országként való kiválasztását, Kazahsztánt, Argentínát és Oroszországot pedig – mint nem megfelelő reprezentatív országokat – elutasította. Észrevételeiben a panaszos benyújtotta a két ismert brazil kalcium-szilícium-gyártó legfrissebb elérhető pénzügyi adatait, amelyek Minas Gerais tartomány hivatalos lapjában jelentek meg. (41) (42) A panaszos előadta továbbá, hogy a Kluchevsky Ferroalloy Plant PJSC orosz vállalat – jóllehet a honlapja szerint állítólag foglalkozik kalcium-szilícium előállításával – az elmúlt hat évben (amelybe a vizsgálati időszak is beletartozik) nem gyártott kalcium-szilíciumot, és a közeljövőben nem is tervezi a gyártását.

(123)

A Shenghua ismételten előadta, hogy a brazil villamosenergia-árak túlságosan magasak, ezért Brazília nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak. A Bizottság azon kijelentésével kapcsolatban, amelyet a (97) preambulumbekezdésben tett és amely szerint az alaprendeletben előírt kiválasztási kritériumok sehol nem említik, hogy a közüzemi szolgáltatások árainak egy bizonyos tartományon belül kellene lenniük ahhoz, hogy az adott ország reprezentatív országnak legyen tekinthető, a Shenghua előadta, hogy e kijelentés nincs összhangban az alaprendelettel és a dömpingellenes WTO-megállapodással, amely előírja, hogy még ha a Bizottság úgy is dönt, hogy nem veszi figyelembe a származási országban működő vállalatok eladási árait vagy költségeit, a rendes érték megállapításához észszerű helyettesítő adatokat kell felhasználnia.

(124)

A (86) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a reprezentatív ország kiválasztásához a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében előírt releváns kritériumokat alkalmazza. Brazília e kritériumok mindegyikének megfelelt. Az a tény, hogy a villamos energia ára magasabb Brazíliában, mint más országokban, nem zárja ki azt, hogy Brazília megfelelő reprezentatív országnak legyen tekinthető. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(125)

A Ketong előadta, hogy a Bizottság csupán azért utasította el, hogy Oroszországot reprezentatív országnak tekintse, mert a Kluchevsky Ferroalloy Plant 2019. évi haszonkulcsa és SGA-költségei nem voltak reprezentatívak, azaz túlságosan alacsonyak voltak. A Ketong azt állította továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti, a reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó vizsgálatnak nem képezi részét a haszonkulcs, és az adatokkal kapcsolatban csak annak a kritériumnak kell teljesülnie, hogy könnyen elérhetőnek kell lenniük. A Ketong véleménye szerint e jogi rendelkezésből semmilyen további „reprezentatív vizsgálat” nem extrapolálható, ezért nem tartozik a reprezentatív ország alkalmasságát vizsgáló értékelés kritériumai közé. A Ketong továbbá azzal érvelt, hogy még ha a haszonkulcs része is lenne a vizsgálatnak, nem egyértelmű, hogy a csupán 3 %-os haszonkulccsal működő Rima Industrial S.A. miért lenne alkalmasabb, mint a Kluchevsky Ferroalloy Plant alacsony, de pozitív haszonkulcsa.

(126)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A Bizottság a csaknem nulla értékű haszonkulcsot nem tekinti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében vett „észszerű összegnek”.

(127)

A Ketong előadta továbbá, hogy Oroszország több okból is jobb minőségű adatokkal szolgálhat, mint Brazília. Először: a Rima Industrial diverzifikáltabb tevékenységet folytat, mint a Kluchevsky Ferroalloy Plant, amelynek tevékenysége a ferroötvözetekre összpontosul. Másodszor: a Ketong azt állította, hogy a Bizottság nem támasztotta alá azon állítását, amely szerint a Rima Industrialnak a Dun&Bradstreet adatbázisban bejelentett közvetlen költségei az értékesített áruk költségének, a közvetett költségek pedig a működési költségeknek felelnek meg. A Kluchevsky Ferroalloy Plant adatai ezzel szemben lehetővé tették annak értékelését, hogy a különböző költségkategóriák mit tartalmaznak. Harmadszor: a Kluchevsky Ferroalloy Plant SGA-költségei jobban részletezettek.

(128)

A (122) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság által azonosított két brazil gyártóra vonatkozóan újabb pénzügyi adatok váltak elérhetővé. Ezen adatok szerint a Rima Industrial S.A. 2020-ban veszteséget könyvelt el. Ezzel szemben a Bozel Brasil S.A. 2020-ban nyereséges volt. Amint azt az első feljegyzésben előzetesen jelezte, a Bizottság a 2020. évi adatokat használta fel, mivel azok elérhetővé váltak. Következésképpen – figyelembe véve egyrészt azt, hogy egy nem nyereséges vállalat nem reprezentálja a belföldi piac helyzetét, másrészt pedig azt, hogy a Bozel Brasil S.A. szinte kizárólag kalcium-szilíciumot állít elő – a Bizottság a Bozel Brasil adatait használta fel. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(129)

A Ketong továbbá megismételte azon állítását, hogy a kvarcit brazíliai behozatala nem feltétlenül reprezentatív, míg az ITC által a kvarcit oroszországi behozataláról közzétett adatok megbízható referenciaértéket szolgáltatnak az ipari felhasználásra szánt kvarcit árára vonatkozóan.

(130)

A (90) és (115) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság nem tekintette Oroszországot megfelelő reprezentatív országnak. A kvarcit referenciaértékét illetően megjegyzendő, hogy a brazíliai reprezentatív behozatali volumen hiányában a Bizottság a (95) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kvarcit uniós piaci árát vette figyelembe. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(131)

A Ketong továbbá előadta, hogy amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy Brazíliát tekinti reprezentatív országnak, akkor a legpontosabb és legkevésbé torzult brazíliai villamosenergia-költséget kell választania. A Ketong ezen belül előadta, hogy Brazíliában a villamos energiát két különböző szerződéses környezetben értékesítik: a szabályozott piacon (a továbbiakban: ACR) és a szabadpiacon (a továbbiakban: ACL). A Ketong előadta, hogy mivel az ipari vásárlók főként az ACL-piacon vásárolnak villamos energiát, az ipari villamosenergia-fogyasztók esetében a reprezentatív ár megfelelő forrása nem az ACR-piac, hanem az ACL-piac. Ez különösen igaz a nagy ipari villamosenergia-fogyasztókra, köztük a kalcium-szilícium-gyártókra. A Ketong véleménye szerint észszerű feltételezni, hogy a 3 MW-ot messze meghaladó villamosenergia-igényű kalcium-szilícium-gyártók (megjegyzendő, hogy egyetlen kemence teljesítménye meghaladja a 20 MW-ot) a villamosenergia-termelőtől közvetlenül, az ACL piacon, kedvezményes áron vásárol villamos energiát. A Ketong továbbá azt állította, hogy az EDP Brasil vállalat villamosenergia-árai (amelyet a Bizottság a második feljegyzésben használt fel) az ACR-piacon alkalmazott villamosenergia-tarifát tükrözik, amely nem reprezentatív az olyan nagy ipari fogyasztók, mint például a kalcium-szilícium-gyártók felé érvényesített villamosenergia-árakra nézve. A Ketong azt is állította, hogy az EDP Brasil villamosenergia-tarifája az ANEEL szabályozó ügynökség által szabályozott legmagasabb ár, nem pedig a tényleges ár, amelyen a villamos energiát értékesítették. Ezen állítás alátámasztására a Ketong benyújtott egy sajtóközleményt, amelyben kijelentette, hogy az ANEEL jóváhagyta a 2020 decemberére ütemezett árverésre vonatkozó árplafont. A Ketong előadta továbbá, hogy az EDP Brasil működési adatai azt mutatják, hogy az EDP Brasil ügyfelei által fizetett tényleges ár – függetlenül attól, hogy az ACR- vagy az ACL-piacon fizették – ennél a díjnál alacsonyabb volt, ezért a Bizottságnak azokat az adatokat kell tekintetbe vennie.

(132)

A Bizottság megjegyezte, hogy az ACL-piacon érvényes villamosenergia-árakról kétoldalú megállapodás született, és nem hozzák nyilvánosságra azokat (43). Továbbá, amikor a fogyasztók az ACL-piacon vásárolnak villamos energiát, két szerződést kell aláírniuk: az egyik szerződést a villamos energia előállítását vállaló villamosenergia-termelővel, a másikat pedig az infrastruktúra (távvezetékek) használatára vonatkozóan az villamosenergia-szolgáltatóval (44). Általában elmondható, hogy a villamosenergia-díj magában foglalja a termelés, az átvitel, az elosztás, az ágazati díjak és az adók költségeit. Az EDP Brasil éves jelentésében feltüntetett villamosenergia-árak, amelyekre a Ketong hivatkozott, csupán a villamos energia (víz- és hőenergia) előállításának árát tartalmazzák, ami nem a fogyasztó által fizetett végső ár, és ezért nem használható referenciaértékként.

(133)

A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a Ketong a saját feltételezésén kívül nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kalcium-szilícium-gyártók a villamos energiát nem az ACR-piacon, hanem az ACL-piacon szerzik be. Nincs bizonyíték továbbá arra sem, hogy az EDP Brasil (egy magánvállalat) honlapján feltüntetett díjak, amelyeket a Bizottság figyelembe vett, valóban a legmagasabb árak (ahogy azt a Ketong állítja), nem pedig a fogyasztók által fizetett díjak. Az állítást nem támasztják alá azok a bizonyítékok, amelyeket a Ketong e tekintetben nyújtott be. A benyújtott sajtóközlemény csupán azt állapítja meg, hogy az ANEEL megemelte a felső határt. A Bizottság azt állapította meg, hogy a vizsgálati időszakban az ipari felhasználók esetében a villamos energia átlagos díja 391 R$/MWh volt, míg az EDP Ketong által benyújtott éves jelentése szerint az ipari felhasználók esetében érvényesített villamosenergia-díj 2020 utolsó negyedévében 508 R$/MWh volt, tehát jóval magasabb annál a díjnál, amelyet a Bizottság által a referenciaérték kiszámításához felhasznált. Tekintettel arra, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő alternatív adatok, a Bizottság ideiglenesen úgy határozott, hogy az EDP Brasil által közzétett tarifaárakat veszi figyelembe. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(134)

A Ketong előadta, hogy amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a Rima Industrial Dun&Bradstreettől származó pénzügyi adatait használja fel, és tekintettel arra, hogy ezeket az adatokat pontatlan és általános formában nyújtották be, amely nem teszi lehetővé a „közvetett költségek” körébe tartozó költségek azonosítását, az exportárnak az értékesítési költségekkel történő kiigazítása nem indokolt, hiszen ugyanezek a kiadások a számtanilag képzett rendes értékben is szerepelnek.

(135)

Amit azt a (128) preambulumbekezdés közli, a Bizottság a Bozel Brasil S.A. pénzügyi kimutatásait fogja felhasználni. Ez az állítás tehát a továbbiakban nem releváns.

(136)

A Shenghua ismételten előadta, hogy Kazahsztánt kell kiválasztani mint megfelelő reprezentatív országot. A Shenghua véleménye szerint a Bizottságnak olyan országokat kell figyelembe vennie, ahol ferroötvözetek gyártása zajlik, mivel a kalcium-szilíciumot csak Argentínában és Brazíliában gyártják, és Argentínát a Bizottság kizárta, Brazíliát pedig a Shenghua nem tartja megfelelőnek a (123) preambulumbekezdésben említett magas villamosenergia-árak miatt.

(137)

mivel vannak olyan brazíliai gyártók, amelyek pénzügyi információi nyilvánosan hozzáférhetők, szükségtelen ferroötvözeteket gyártó országokat (például Kazahsztánt) figyelembe venni. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(138)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján a vizsgálat ideiglenes szakaszában Brazília megfelelő reprezentatív országnak minősül, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(139)

A fenti elemzés alapján Brazília maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(140)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által az érintett termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, könnyen hozzáférhető információkra nézve.

(141)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA adatai alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezenkívül – amint azt a (151) és a (152) preambulumbekezdés részletesebben kifejti – a Bizottság kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításához a brazíliai munkaerőköltségekre vonatkozó ILO-statisztikákat és könnyen elérhető forrásokat fogja felhasználni, a villamos energia torzulástól mentes költségeinek megállapításához pedig az ipari elosztási tarifákat ismertető könnyen elérhető forrásokat, amelyet az egyik villamosenergia-szolgáltató tett közzé.

(142)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a távoli ellenőrzések során a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A kalcium-szilícium termelési tényezői

(143)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. Az ennek az értéknek a megállapítása során alkalmazott módszertanról a (154) preambulumbekezdés szolgál magyarázattal.

(144)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (48). A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (85) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a nem piacgazdasági berendezkedésű országokból Brazíliában irányuló behozatal kizárását követően a Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból származó fő nyersanyagok behozatala továbbra is reprezentatív (a Brazíliába importált teljes volumen több mint 98 %-a). A GTA a Brazíliára vonatkozó importértékeket FOB-szinten adja meg. A Bizottság a Brazíliára vonatkozó CIF-paritáson számított importértékek megállapításához a FOB-paritáson számított értékeket 3,1 %-kal megnövelte, ami a kalcium-szilícium kapcsán a vizsgálati időszakban érvényesített és az együttműködő kínai exportáló gyártók által közölt átlagos CIF- és FOB-paritáson számított exportárak közötti különbség.

(145)

mivel Brazíliában nem állnak rendelkezésre behozatali adatok és a szén megfelelő, torzítástól mentes nemzetközi ára, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bitumenes kőszén súlyozott átlagos importára megfelelő viszonyítási alapnak tekinthető.

(146)

mivel a kvarcit Brazíliába irányuló behozatalának volumene alacsony volt, és ezért nem volt reprezentatívnak tekinthető, és mivel nem állt rendelkezésre a kvarcit torzulástól mentes nemzetközi ára, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gyártók által fizetett átlagos beszerzési ár megfelelő referenciaérték.

(147)

Egy exportáló gyártó úgy nyilatkozott, hogy a kvarchomok is termelési tényező. E termelési tényező esetében az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült tényleges költségek a vizsgálati időszak alatt az összes termelési költség elhanyagolható részét tették ki. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja. A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzulástól mentes árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(148)

A szilikapor (a HR-ben salakként besorolt melléktermék) és a finom por formájában kicsapott kalcium-szilicid (a kalcium-szilíciummal azonos HR-kód alá tartozó melléktermék) a teljes előállítási költség kevesebb mint 1 %-át tette ki. Mivel a vizsgálati időszakban nem imporáltak Brazíliába salakot, a Bizottság e melléktermék referenciaárát a kínai belföldi értékesítési érték és a teljes anyagköltség hányadosa alapján állapította meg, és ezt a hányadost alkalmazta a kiszámított torzulástól mentes teljes anyagköltségre. Az így kapott összeget ezután elosztotta a tényleges értékesített mennyiséggel, így megkapta a torzulástól mentes egységárat, amelyet a (142) preambulumbekezdésben szereplő 1. táblázat tüntet fel. A másik melléktermék (a kalcium-szilícium hulladéka) esetében a Bizottság a referenciaárat úgy igazította ki, hogy az e melléktermék értékesítési árából és a kalcium-szilícium kínai belföldi értékesítési árából képzett hányadost a reprezentatív országból származó kalcium-szilícium referenciaárára alkalmazta. Az így kapott kiigazított referenciaértéket az 1. táblázat tartalmazza.

(149)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulástól mentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta.

(150)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes fuvarozási költségeinek becslésére.

(151)

A munkaerő fontos termelési tényező, amely a teljes előállítási költség mintegy 5–10 %-át teszi ki. A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg a brazíliai munkabéreket. Az ILO statisztikái (49) információval szolgálnak a Kolumbiában a 2020-ben a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és ledolgozott heti munkaidővel kapcsolatban. A Bizottság egy brazíliai munkáltató munkaerőköltségét a brazíliai munkaerőköltségekre vonatkozó nyilvánosan elérhető források (50) felhasználásával számította ki.

(152)

A Bizottság az EDP Brasil által felszámított legfrissebb (2021 augusztusától érvényes), könnyen elérhető villamosenergia-árat (51) vette figyelembe. Ezt az árat az inflációval kiigazította, így kapta meg a 2020-ra alkalmazandó árat. A hozzáférhető információk alapján megállapítható az ipari villamosenergia-ár és az elosztórendszer igénybevételéért az ipari felhasználók által fizetett ár (modalidade tarifaria azul). Az információkból továbbá részletesebben megismerhetők az olyan ipari felhasználók által fizetett árak, amelyek a villamosenergia-fogyasztás napszaka alapján differenciált díjszabást választották (modalidade tarifaria verde). Megjegyzendő, hogy a brazíliai szabályozó hatóság, az ANEEL (52) az ország villamosenergia-fogyasztásának szabályozása érdekében a villamosenergia-szolgáltatókat esetenként meghatározott mértékű díjnövelés alkalmazására kötelezi. Az ANEEL színjelzések (53) (zöld, sárga, vörös 1. szint, vörös 2. szint) segítségével ad tájékoztatást arról, hogy a villamos energia árát a szolgáltató által javasolt szinten tartja-e (zöld), vagy pedig megnöveli 0,01343 BRL/kWh-val (sárga), 0,04169 BRL/kWh-val (vörös 1. szint) vagy 0,06243 BRL/kWh-val (vörös 2. szint) (2020. évi adatok). Az ANEEL havi rendszerességgel teszi közzé a színjelzéseket, amelyek a vizsgálati időszakra vonatkozóan könnyen elérhetők az EDP Brasil honlapján (54). A vizsgálati időszak alatt többnyire a zöld színjelzés volt érvényben. Csak 2020 januárjában volt érvényben sárga színjelzés, valamint 2020 decemberében pedig a vörös 2. szint, így a villamosenergia-díjakat kis mértékben meg kellett emelni. Összességében elmondható, hogy ez a növekedés elhanyagolható hatást gyakorolt a díjakra.

(153)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(154)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült általános gyártási költségeket és értékcsökkenést kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(155)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes észszerű összegének megállapítása során a Bizottság a Bozel Brasil S.A. 2020. évi, a Minas Gerais tartomány hivatalos lapjában megjelent pénzügyi adataiból indult ki. (55)

(156)

A fentiekben ismertetett torzulástól mentes árak és referenciaértékek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(157)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ezután az egyes termelési tényezőkből az egyes együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel. A Bizottság az ellenőrzés során megvizsgálta a kérelmező által közölt felhasználási arányok helytállóságát. Az 1. táblázatban leírtak szerint a Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel. A Bizottság az előállítási költségekből levonta a melléktermékek torzulástól mentes költségeit.

(158)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (154) preambulumbekezdés kifejti – a torzulástól mentes előállítási költséghez hozzáadta az gyártási általános költségeket és az értékcsökkenést.

(159)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított előállítási költségekre a Bizottság a Bozel Brasil S.A. SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 11,98 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 18,96 % volt.

(160)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(161)

Az exportáló gyártók közvetlenül független vevőknek, vagy Unión kívüli kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportáltak az Unióba.

(162)

Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(163)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(164)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság az rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a csomagolási díjak, a hitelköltségek, a haszonkulcs és a banki költségek tekintetében.

(165)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(166)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott:

(167)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból a vizsgálati időszakban az Unióba érkező – az Eurostat statisztikai adatai alapján megállapított – teljes behozatali volumen arányában kifejezve.

(168)

Ebben az esetben az együttműködő exportáló gyártók általi kivitel a vizsgálati időszak alatt a teljes behozatal mintegy 57,5 %-át tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet annak a legmagasabb egyedi dömpingkülönbözetnek a szintjén állapítja meg, amelyet az egyik együttműködő exportáló gyártó reprezentatív terméktípusára nézve határozott meg.

(169)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(170)

A vizsgálati időszak alatt két uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(171)

mivel a Bizottság a kárfelméréssel kapcsolatos adatokat javarészt csak két uniós gyártótól származtatta, a kárelemzés számadatai a bizalmas kezelés érdekében tartományok formájában kerülnek feltüntetésre. Az indexek azonban tényleges adatokon, nem pedig a tartományokon alapulnak.

(172)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés 1 313 – 1 590 tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, főképpen az együttműködő uniós gyártók által kitöltött dömpingellenes kérdőívek alapján állapította meg. A (15) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő két együttműködő uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 %-át adták.

(173)

Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazat szenvedett-e kárt, továbbá a felhasználás és az uniós gazdasági ágazat helyzetével összefüggő különböző gazdasági mutatók meghatározása érdekében a Bizottság az integrált uniós gyártók vonatkozásában megvizsgálta a hasonló termék uniós ágazat általi termelését.

(174)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött a kalcium-szilícium teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy a termelést belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e. A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért helyénvaló a kárelemzés során, mert a belső felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben az importtal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával.

(175)

A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt a teljes uniós felhasználás mintegy 7,6 %-a volt belső felhasználás (lásd a 2. táblázatot). A figyelembe vett időszakban a belső felhasználásnak a teljes uniós felhasználáshoz viszonyított aránya viszonylag stabil volt: mindössze 3 %-kal nőtt. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az érintett gyártó a kalcium-szilíciumot a feldolgozott ferroötvözetek gyártásához használta fel, ezért nem került sor tényleges számlázásra.

(176)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát szabadpiaci adatok alapján végezte el. E gazdasági mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, nyereségesség, a beruházás megtérülése, és pénzforgalom.

(177)

Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzésének csak a teljes – így az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló – tevékenységre vonatkoztatva volt értelme. Ezek az alábbiak: termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, és a tőkebevonási képesség. Az említett mutatók a teljes tevékenységtől függenek, tekintet nélkül arra, hogy a termékeket belső felhasználásra tartják-e fenn, vagy a szabadpiacon értékesítik.

(178)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gyártók uniós piaci értékesítéseinek és a kalcium-szilícium-behozatalnak az összegeként állapította meg. Az uniós értékesítésekre vonatkozó adatok az uniós gyártók által kitöltött dömpingellenes kérdőívből származnak. A behozatalra vonatkozó adatokat a 4.4.1. szakaszban leírtak szerint a tagállamok nemzeti vámhatóságaitól szerezte be a Bizottság.

(179)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(180)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós felhasználás és a szabadpiaci felhasználás folyamatosan csökkent, és a vizsgálati időszak alatt eredeti szintje mintegy felére esett vissza. A figyelembe vett időszakban a felhasználás csökkenése a behozatal mintegy 25 %-os visszaesésének, továbbá az uniós belföldi értékesítések körülbelül 75 %-os visszaesésének a következménye volt, amint azt a 6., illetve a 12. táblázat mutatja. A felhasználás jelentős csökkenésének egyik fő oka a nyersacélgyártás visszaesése volt, tekintettel arra, hogy a kalcium-szilícium az acélgyártási folyamat egyik inputja és az acélgyártás messze a legnagyobb piac a kalcium-szilícium számára, illetve arra, hogy az acélipar kevesebb kalcium-szilíciumot vásárolt, helyette saját készleteit használva fel.

(181)

A panaszban említett importstatisztikai adatokat az Eurostattól szerezték be (KN-kódok: 7202 99 80 és 2850 00 60), majd ezeket az adatokat az importárak alapján kiigazították annak érdekében, hogy eltávolítsák azokat a termékeket, amelyek minősülnek a vizsgált terméknek. A vizsgálat megindításáról szóló beadványában az Eurofer kifogásolta az ebben a szakaszban felhasznált behozatali adatok minőségét (mind a volumen, mind pedig az árak tekintetében). Ebben a szakaszban azonban ez volt a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb bizonyíték. A jelenlegi vizsgálat során azonban már beszerezhetők voltak pontosabb importadatok is, amelyek minden egyes, a tagállamok nemzeti vámhatóságaihoz benyújtott behozatali árunyilatkozatra nézve tartalmazták az importált termék leírását. A Bizottság részletes tájékoztatást kért a 7202 99 80 és a 2850 00 60 KN-kód alá tartozó, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból és Szlovéniából – azaz a panaszban említett a négy legnagyobb behozatali volumennel rendelkező tagállamból – érkező behozatalról. A Bizottság ezt követően e tagállamok közül három (Franciaország, Spanyolország és Szlovénia) esetében meghatározta a kalcium-szilícium importvolumenét és -árait, az e tagállamoktól kapott információkban rögzített termékleírások elemzése alapján. Olaszország – mint a behozatali volumen tekintetében a negyedik helyen álló tagállam – esetében a szolgáltatott adatok formátuma nem felelt meg az előírtaknak, ezért a Bizottság az ideiglenes szakaszban kénytelen volt a panaszban szereplő adatokra hagyatkozni. A panasz tartalmazta, hogy a figyelembe vett időszak minden egyes évében hány százalékot képviselt ez a négy tagállam. A Bizottság ezeket a százalékos arányokat használta fel a behozatal volumenének kiszámításához.

(182)

A behozatal piaci részesedése a 2. táblázatban bemutatott szabadpiaci felhasználáshoz viszonyított behozatali volumen alapján került meghatározásra.

(183)

A Kínából érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(184)

A Kínából érkező behozatal a 2017 és 2018 közötti kismértékű, 6 %-os növekedést követően 2018-tól kezdve a vizsgálati időszakig folyamatosan, 27 %-kal csökkent. E behozatal piaci részesedése azonban a 2017 és 2020 közötti időszakban folyamatosan, 57 %-kal nőtt. Így – jóllehet a Kínából érkező behozatal csökkent – e visszaesés sokkal kevésbé volt hangsúlyos, mint az uniós felhasználás csökkenése.

(185)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal súlyozott átlagárait a (181) preambulumbekezdéssel összhangban megállapított, a Kínából érkező kalcium-szilícium behozatalára vonatkozó nemzeti vámhatósági adatok alapján állapította meg. Ezek az árak CIF-paritáson kerültek meghatározásra.

(186)

A Kínából érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(187)

A Kínából érkező behozatal árai a 2017 és 2018 közötti időszakban 6 %-kal, majd 2018 és 2019 között ismét 6 %-kal emelkedtek, ezt követően pedig 2019 és a vizsgálati időszak között jelentős mértékben, 15,5 %-kal csökkentek, a 2017. évi árszintnél 5 %-kal alacsonyabb szintet érve el. A Kínából érkező behozatal árai a 8. táblázatban feltüntetett uniós értékesítési árak alatt maradtak; a vizsgálati időszakban a kettő közötti különbség mértéke 15–30 % volt.

(188)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(189)

Az árakat terméktípusonként – a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletek vizsgálatával, szükség esetén az árengedményeket és a jutalékokat figyelembe vevő kiigazítás mellett – hasonlították össze. Ez a típusonként elvégzett elemzés figyelembe vette, hogy az értékesítés ömlesztve vagy bélelt huzal formájában történt-e, amint arra az Eurofer a vizsgálat megindítására vonatkozó, a (9) preambulumbekezdésben ismertetett észrevételeiben rámutatott. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az uniós gyártók vizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. A megállapított alákínálás súlyozott átlaga 10,6 %. Tekintettel arra, hogy a vizsgált termék nyersanyag, ez jelentős alákínálási különbözetnek minősült. Megállapítást nyert, hogy az együttműködő exportáló gyártók valamennyi terméktípusa esetében megvalósul az alákínálás. Ezek a behozatalok az összes behozatal körülbelül 57 %-át tették ki.

(190)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(191)

A kár meghatározásához felhasznált valamennyi mutató a két együttműködő uniós gyártóhoz kapcsolódott, amelyek – amint azt a (15) preambulumbekezdésben jeleztük – az uniós gazdasági ágazat egészét képviselték.

(192)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(193)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2017 és 2020 között jelentősen, 91 %-kal csökkent, míg kapacitása 3 %-kal nőtt, ami a kapacitáskihasználás 91 %-os visszaesését eredményezte.

(194)

Az uniós gazdasági ágazat kemencékben állítja elő a kalcium-szilíciumot, amelyek más ferroötvözetek előállítására is felhasználhatók. Így a figyelembe vett időszakban kalcium-szilícium uniós termelése nem volt folyamatos, mivel az uniós gyártók optimalizálni tudják a nyereséget vagy minimalizálni tudják a veszteségeket azzal, hogy a legelőnyösebb terméket ugyanazon kemencékben állítják elő.

(195)

A gyártás megszakításának további feltárt okai voltak a gyártóberendezésekkel és az alapvető karbantartással kapcsolatos műszaki problémák. Az uniós gazdasági ágazat készletekből és alkalmanként beszerzésekből biztosította az ellátást annak érdekében, hogy a termelés szüneteiben is ellássa fő vevőit.

(196)

A termelés 2019-ben alacsony volt és különösen alacsony volt a vizsgálati időszakban, amikor a gyártók a – főként Kínából érkező – alacsony áron történő kalcium-szilícium-behozatal jelentős volumenéből eredő árlenyomással szembesültek, annak ellenére, hogy a csökkenő acéltermelés és a Covid19-világjárvány miatt alacsonyabb volt az uniós kereslet.

(197)

Emellett a gyártási költségek jelentős részét kitevő energiaárak magasak voltak. Mivel a Ferropem 2018-ban és 2019-ben kalcium-szilícium-készleteket halmozott fel, úgy döntött, hogy 2020-ban jelentős mértékben visszafogja a termelést.

(198)

A Ferropem jelenleg átfogó szerkezetátalakítási programot hajt végre tevékenységeiben. A kalcium-szilícium tekintetében a FerroGlobe (a Ferropem anyavállalata) jelezte, hogy elkötelezett az érintett termék Unión belüli gyártásának folytatása mellett, és e tekintetben két projektje van folyamatban.

(199)

A másik uniós gyártó (OFZ) jelezte, hogy jelentős szabad kapacitással rendelkezik, amelyet fel lehetne használni az uniós termelés növelésére, feltéve, hogy tisztességes versenyfeltételek érvényesülnek a piacon.

(200)

Az uniós gazdasági ágazat esetében megadott gyártási kapacitás a figyelembe vett időszakban a kalcium-szilícium előállítására használt kemencék kapacitása alapján került meghatározásra. Ugyanakkor – amint azt az Eurofer és a Német Acélszövetség a vizsgálat megindításáról szóló beadványában említette – egyértelművé kell tenni, hogy ezeket a kemencéket más termékek előállításához is felhasználták, ezért az 5. táblázatban bemutatott kapacitáskihasználási arányok (amelyek csak a kalcium-szilíciumra vonatkoznak) alacsonyak voltak a figyelembe vett időszakban. Mindazonáltal az Unió esetében feltüntetett kapacitás rövid időn belül jelentősen növelhető, ha kalcium-szilíciumot állítanak elő a többi kemencében is, amelyeket a figyelembe vett időszakban más ferroötvözetek gyártására használtak. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás azért növekedett kismértékben, mert a hatékonyság javult.

(201)

A vizsgálat ezért azt állapította meg, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitása (amelyről az 5. táblázat ad információt) a figyelembe vett időszakra jellemző körülményeket tükrözi, de rövid távon jelentősen növelhető.

(202)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(203)

A fenti táblázat a saját gyártás uniós gyártók általi értékesítésének volumenét mutatja. 2017 és a vizsgálati időszak vége között az uniós szabadpiaci értékesítési volumene 75 %-kal csökkent. Az értékesítési volumen csökkenése a termelésnek az 5. táblázatban bemutatott jelentős visszaesését követte.

(204)

Az uniós gazdasági ágazat 2017 és a vizsgálati időszak között piaci részesedésének mintegy felét elveszítette. A piaci részesedés visszaesése nem volt annyira markáns, mint az értékesítési volumen csökkenése, de a jelentős volumenű (különösen a Kínából érkező) behozatal folytatódása miatt következett be.

(205)

A csökkenő felhasználással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon nemcsak az értékesítési volumenéből veszített jelentős mértékben, hanem a piaci részesedéséből is. Ezért az uniós gazdasági ágazat pozíciója az uniós piacon abszolút és relatív értelemben egyaránt egyértelműen szűkült.

(206)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(207)

Az alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban változó volt, ami azt mutatja, hogy egyes munkavállalókat az ingadozó termelés időszakában más termékekre csoportosítottak át. A kalcium-szilíciummal összefüggő munkát végző alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben megadott létszáma a figyelembe vett időszakban 73 %-kal csökkent.

(208)

A termelékenység a 2017 és 2018 közötti időszakban 11 %-kal nőtt, majd 2018 és 2019 között 21 %-kal csökkent, ezután 2019 és a vizsgálati időszak között jelentős mértékben, 63 %-kal esett vissza. Figyelembe véve a foglalkoztatási szintek ingadozásait (amelyeket a 7. táblázat mutat be), ez a tendencia főként a termelés tendenciáját követte, amely a figyelembe vett időszakban szintén jelentősen csökkenő volt.

(209)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(210)

Ez az érintett termékkel kapcsolatos egyetlen dömpingellenes vizsgálat. Ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(211)

Az uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban (EUR/tonna)

(212)

Az uniós szabadpiacon a független vevők felé felszámított átlagos értékesítési egységárak 2017 és 2018 között 14 %-kal emelkedtek, és 2019-ben is ezen a szinten maradtak, majd a vizsgálati időszakban 8 %-kal csökkentek. A vizsgálati időszakban az árak 5 %-kal voltak magasabbak, mint 2017-ben. 2018-ban és 2019-ben a növekvő értékesítési árak összhangban álltak a növekvő költségekkel. Az értékesítési volumen jelentős visszaesése következtében az uniós piacon érvényesített értékesítési árak 2019-ben stagnáltak, majd 2020-ban jelentősen csökkentek. Az uniós gyártók árait kedvezőtlenül befolyásolta a Kínából továbbra is folyamatosan érkező, alacsony árú jelentős behozatal, amely leszorította az uniós piac árait.

(213)

A termelési egységköltségek a 2017 és 2020 közötti időszakban folyamatosan, több mint 50 %-kal emelkedtek. Ezek a költségnövekedések nagyrészt annak tudhatók be, hogy a vizsgálati időszakban jelentősen csökkent a termelés, ami a (193)–(197) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt következett be. A 2019. és 2020. évi alacsony termelési szint különösen azt jelentette, hogy a fix költségeket (például az értékcsökkenést) alacsonyabb termelési volumen mellett kellett fedezni, aminek következtében megnövekedtek az egységköltségek. Emellett egyes termelési költségek – például az energiaköltségek – is nőttek.

(214)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9 táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/TME)

(215)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2017 és 2018 között 22 %-kal nőtt, majd 2018 és a vizsgálati időszak között 27 %-kal csökkent. Ez az ingadozás a két uniós gyártó termelési mennyiségének és bértételeinek jelentős különbségeiből ered.

(216)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(217)

A zárókészletek szintje 2017 és 2019 között folyamatosan nőtt, majd 2019-től a vizsgálati időszak végéig jelentősen csökkent. A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók nem termeltek folyamatosan, hanem a kalcium-szilícium és más ferroötvözetek piacának helyzetétől, valamint a készletben lévő kalcium-szilícium mennyiségétől függően hozták meg termelési döntéseiket. Emiatt a készletszintek általában magasabbak a termelési időszakokat követően, majd csökkennek azokban az időszakokban, amikor a gyártók úgy döntenek, hogy a készleteikből értékesítenek.

(218)

A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a figyelembe vett időszak során nőttek, mindenekelőtt a 4. táblázatban bemutatott jelentős termeléscsökkenés miatt.

(219)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(220)

A Bizottság úgy állapította meg az uniós gyártók saját termékei értékesítésének jövedelmezőségét, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. 2018-ban a jövedelmezőség a 2017. évihez hasonló szinten maradt, mivel a költségnövekedést magasabb értékesítési árak kísérték; ezért az uniós gazdasági ágazat a forgalom tekintetében 9,7 % és 12,5 % közötti nyereségszintet ért el. Azonban az alacsonyabb értékesítési volumenek, a stagnáló piaci árak és a költségek további növekedése mellett a jövedelmezőség 2019-ben 0,9 % és 2,7 % közötti szintre esett vissza. 2020-ban a termelési és az értékesítési volumen további visszaesésével párhuzamosan a piaci árak csökkentek, a költségek pedig ismét emelkedtek, ami igen súlyos veszteségeket eredményezett. Az Eurofer a FerroGlobe éves jelentéseire hivatkozva vitatta a panaszban említett haszonkulcsokat. A fenti haszonkulcsok azonban a gyártók (a Ferropem és az OFZ) általi értékesítésekre és kizárólag a kalcium-szilíciumra vonatkoznak, míg a hivatkozott jelentések a FerroGlobe által gyártott összes termék jövedelmezőségét mutatják.

(221)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom 2017-ben és a vizsgálati időszakban jelentősen pozitív volt, 2018-ban és 2019-ben pedig jelentősen negatív. Általában elmondható, hogy ez a tendencia összhangban volt a zárókészlet szintjének változásaival. Amikor a zárókészletek szintje a vizsgálati időszakban csökkent, a pénzforgalom pozitív volt, mivel az értékesítés a készletekből történt, míg 2018-ban és 2019-ben, amikor a zárókészletek szintje nőtt, az értékesítésből származó pénzforgalom csökkent.

(222)

A figyelembe vett időszakban az átlagos beruházási szint alacsony volt: a beruházások értéke évenként nem érte el a 600 000 EUR összeget. A 2019-ben megfigyelhető magasabb beruházási szint összhangban áll a kapacitás 2020. évi kismértékű növekedésével.

(223)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások könyv szerinti nettó értéke kismértékben nőtt, azonban a beruházások megtérülésében 2019-ben és 2020-ban bekövetkezett drámai visszaesés fő oka az volt, hogy ugyanezen években jelentősen csökkent a jövedelmezőség.

(224)

Bár a figyelembe vett időszakban az uniós gyártók nem terveztek nagyszabású beruházásokat, tőkebevonási képességük romlott volna ebben az időszakban, tekintettel arra, hogy jövedelmezőségük visszaesett.

(225)

A figyelembe vett időszak alatt az érintett országból származó behozatal 22 %-kal csökkent, de piaci részesedése jelentősen nőtt, mivel a felhasználás 50 %-kal visszaesett. A Kínából származó behozatal piaci részesedése jelentősen megnőtt (38,7 %-ról 60,8 %-ra). Ezenkívül a figyelembe vett időszak alatt a kínai importárak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. A vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártók importárai átlagosan 10,6 %-kal kínáltak az uniós árak alá. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségek növekedésének megfelelő mértékben emelni az árakat, mert a Kínából érkező behozatal leszorító hatást gyakorolt azokra.

(226)

Az uniós gazdasági ágazatot ért kár a volumen és az árakra gyakorolt hatások kombinációjából adódott. A figyelembe vett időszakban számos volumenmutató jelentős negatív tendenciát mutatott: a termelés 91 %-kal, a kapacitáskihasználás szintén 91 %-kal, az uniós piacon zajló értékesítés volumene 75 %-kal, piaci részesedése pedig 25 százalékponttal esett vissza. Emellett a foglalkoztatás 73 %-kal szűkült, az átlagos munkaerőköltségek 11 %-kal estek vissza, a termelékenység pedig 67 %-kal csökkent.

(227)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagárai csupán 5 %-kal emelkedtek, miközben a költségek 51 %-kal nőttek. Ez drámai hatást gyakorolt a nyereségességre és a beruházások megtérülésére, amely a 2017. és 2018. évi elfogadható szintről a vizsgálati időszakban úgy esett vissza, hogy jelentősen veszteséges helyzet állt elő. A beruházások szintje az egész időszakban alacsony volt.

(228)

Nagyon kevés mutató mozdult el kedvező irányban. A kapacitás a termelés hatékonyságának javulása miatt enyhén pozitív tendenciát mutatott. A kalcium-szilíciumot rendszerint készletből értékesítik, és nyilvánvaló volt, hogy a pénzforgalom és a készletek alakulása szorosan összefügg egymással. Mivel 2018-ban és 2019-ben készletek halmozódtak fel, a pénzforgalom negatív volt, de 2020-ban, amikor a termelés szintje alacsonyabb volt és nagyobb mennyiségeket értékesítettek készletből, a pénzforgalom javult és pozitívvá vált. A viszonylag kismértékű belső felhasználás 3 %-kal nőtt az adott időszakban, de ez a fejlemény csak marginális hatást gyakorolt az ágazat általános helyzetére.

(229)

Összefoglalva: az uniós piacon a felhasználás rohamosan csökkent, de az uniós gazdasági ágazat nem tudta fenntartani piaci részesedését. A Kínából származó behozatal a figyelembe vett időszak teljes egészében jelentős volt, és az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon zajlott. 2019 végén és 2020-ban az uniós gazdasági ágazat olyan árakon értékesített, amelyek már nem fedezték a költségeit, ezért az ágazat jelentősen csökkentette termelési és értékesítési szintjét. A legnagyobb uniós gyártó 2020-ban jelentősen visszafogta a termelést, és a vizsgálati időszakban az értékesítés nagyrészt készletekből történt. Ez a helyzet nem volt fenntartható; szerkezetátalakítási tervet dolgoztak ki, amely magában foglalta a kalcium-szilícium előállítására használt telephely esetleges bezárását.

(230)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(231)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők a következők: A felhasználás visszaesésének a hatása, amely visszaesés az acélipar keresletcsökkenése, a harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós termelési költségek növekedése miatt következik be, a kereslet kielégítése érdekében végzett behozatal és a belső felhasználás hatása.

(232)

A Kínából érkező behozatal volumene 2017 és a vizsgálati időszak között 22 %-kal csökkent (amint az a 3. táblázatban látható). Kína piaci részesedése azonban 57 %-kal (38,7 %-ról 60,8 %-ra) nőtt. Ez hátrányosan érintette az uniós gazdasági ágazatot. Ugyanebben az időszakban (amint az a 6. táblázatban látható) az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítése 75 %-kal csökkent, szabadpiaci részesedése pedig 50,5 %-ról 25,1 %-ra szűkült, ami 50 %-os visszaesést jelent.

(233)

A dömpingelt behozatal ára a figyelembe vett időszakban 5 %-kal, csökkent (amint az a 4. táblázatban látható). Összehasonlításképpen: az uniós gazdasági ágazat árai ugyanebben az időszakban csupán 6 %-kal csökkentek. A figyelembe vett időszakban az uniós piacon egyre nagyobb mértékben jelen lévő kínai behozatal árai folyamatosan az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak.

(234)

A dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás szintén jelentős árlenyomást okozott, amit az is bizonyít, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségek növekedésével azonos mértékben emelni az árakat. Amint azt a 8. táblázat mutatja, a vizsgálati időszakban az előállítási költségek több mint 20 %-kal meghaladták az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait. Amiatt, hogy áremelés végrehajtására nem volt lehetőség, 2019-re az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 3 % alá esett vissza, ami egyértelműen fenntarthatatlan szint. A 2017 és 2019 közötti időszakban a Kínából érkező behozatal volumene csupán 6 %-kal csökkent, míg piaci részesedése 38,7 %-ról 55,3 %-ra nőtt, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 50,5 %-ról 29,5 %-ra esett vissza. A felhasználás 2017 és 2019 között tapasztalt 34 %-os csökkenése ellenére a kínai behozatal piaci részesedését továbbra is növelni tudta az uniós gazdasági ágazat kárára. Ugyanebben az időszakban a kínai importárak 12 %-kal emelkedtek (4. táblázat); az uniós gazdasági ágazat árai ennél nagyobb mértékben, 14 %-kal nőttek, de még így is jóval elmaradtak az előállítási költségek 27 %-os növekedésétől. Az uniós gazdasági ágazatot tehát már 2019-re jelentős kár érte a dömpingelt behozatal miatt.

(235)

A kínai árak 2020-ban a 2019. évi értékekhez képest további 16 %-kal csökkentek, a Kínából érkező behozatal piaci részesedése pedig 10 %-kal, 55 %-ról 61 %-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat árai 8,2 %-kal csökkentek, előállítási költsége 19 %-kal nőtt, piaci részesedése pedig 15 %-kal, 29,5 %-ról 25,1 %-ra szűkült. Ez jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra: a vizsgálati időszakban a jövedelmezőség erősen negatív lett.

(236)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

(237)

Az Eurofer és a Német Acélszövetség az eljárás megindításáról szóló beadványában a felhasználás alakulását (amelyet a 2. táblázat mutat) tekintette a kár fő okának. A figyelembe vett időszakban a beruházások 50 %-kal estek vissza. Ez a fejlemény a fő felhasználói szektorban (az acéliparban) megfigyelhető alacsonyabb keresletet tükrözte. Az acélipari szereplők kalcium-szilícium készleteiket használták fel, így kisebb mennyiségben szereztek be kalcium-szilíciumot, és a figyelembe vett időszakban a nyersacél-termelés 18 %-kal esett vissza.

(238)

2018-ban a kalcium-szilícium felhasználása a 2017. évi értékhez képest 14 %-kal csökkent; az uniós gazdasági ágazat továbbra is képes volt e visszaeséshez igazítani üzleti tevékenységét, aminek köszönhetően a kalcium-szilícium értékesítésének jövedelmezősége 10 % fölött maradt. 2019-ben azonban a helyzet már nem volt fenntartható az uniós gazdasági ágazat számára, mivel a kínai behozatal térhódítása miatt az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítése olyan szintre esett vissza, amely nem tette lehetővé növekvő egységköltségeinek fedezését. 2020-ban, a Covid19-világjárvány kezdetének évében a felhasználás további 25 %-kal esett vissza.

(239)

Mind az Eurofer, mind a Német Acélszövetség azzal érvelt, hogy a kalcium-szilícium-ágazat által elszenvedett kár fő oka a nyersacél-termelés visszaesése volt, nem pedig a kínai behozatal.

(240)

Azonban a csökkenő felhasználás mellett Kína piaci részesedése 57 %-kal (38,7 %-ról 60,8 %-ra) nőtt, miközben az uniós gazdasági ágazat termelése, értékesítési volumene, piaci részesedése, nyereségessége, foglalkoztatása és beruházásainak megtérülése nagyobb mértékben esett vissza, mint a felhasználás. Ennek az az oka, hogy a kínai piac alacsony árak melletti térhódítása jelentős károkat okozott e kármutatókban.

(241)

A felhasználás visszaesése tehát nem tette semmissé a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Továbbá, amint arra az Eurofer rámutatott, a Covid19-világjárvány 2020-ban kezdte éreztetni a hatását, ám a hátrányos helyzet már 2019-re kialakult. A Covid19-világjárványt 2020-ra nézve tehát súlyosbító tényezőnek kell tekinteni.

(242)

Az uniós gazdasági ágazat termelési költségei két fő ok miatt növekedtek. Először: a kalcium-szilícium előállításához felhasznált villamos energia költségei – amelyek a termelési költségek jelentős részét (a figyelembe vett időszakban akár 40 %-át) tették ki – a legnagyobb uniós gyártó esetében több mint 30 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban.

(243)

Másodszor: a termelési egységköltség jelentősen megnőtt amiatt, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési mennyisége alacsonyabb volt. Ez azt jelentette, hogy a fix költségeket az alacsonyabb termelési és értékesítési mennyiségekből kellett fedezni, ami a termelési egységköltségen belül megnövelte a fix költségeket.

(244)

Az Eurofer előadta, hogy a Ferroglobe üzleti tevékenységének 2020. második negyedévében végzett felülvizsgálata azt mutatta, hogy az energiaárak csökkenése miatt a költséghelyzet javult. Ez az üzleti felülvizsgálat azonban a Ferroglobe-ot vizsgálta, amely több országban is működik, és a kalcium-szilíciumot előállító telephelyén nem kizárólag a Ferrropemmel áll kapcsolatban. Emiatt ezt az érvet a Bizottság nem fogadta el.

(245)

2018-ban az uniós gazdasági ágazat a villamosenergia-költségek növekedése ellenére is képes volt 10 % feletti nyereségszintet fenntartani, mivel e költségnövekedéseket átháríthatta a fogyasztókra. 2019-ben azonban az uniós gazdasági ágazat már nem tudta emelni az árakat, tekintettel az árnyomásra, amelyet a kínai behozatal gyakorolt, amely 2019-re (a maga 55 %-os piaci részesedésével) már dominálta a piacot és meghatározta az árakat. Az uniós gazdasági ágazat 2019-ben nem tudott alkalmazkodni az ennyire alacsony importárakhoz. A Ferropem többek között emiatt döntött úgy, hogy 2020-ban jelentősen csökkenti a termelést.

(246)

Azt a következtetést kell levonni tehát, hogy a kárt nem a termelési költségek növekedése okozta. A kár oka az alacsony árú kínai behozatal volt, amely még a felhasználás visszaesése mellett is képes volt az uniós gazdasági ágazat kárára növelni részesedését az uniós piacon, és megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy árait nyereséges szintre emelje.

(247)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat az Unión kívülről (főként Argentínából) szerzett be kalcium-szilíciumot. A Bizottság ezért megvizsgálta, hogy a szereplőknek az döntése, hogy kalcium-szilíciumot importálnak, a termelési és az értékesítési szintre (és ezáltal a jövedelmezőségre) gyakorolt hatása miatt okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Az ilyen behozatalokra – amelyek a figyelembe vett időszak során ingadoztak és a teljes értékesítés 15 %-át tették ki – általában a vevők megrendeléseinek teljesítése céljából került sor, olyan időszakokban, amikor az uniós gyártóüzemekkel műszaki problémák adódtak. Tehát e behozatalok tették lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára a kereslet kielégítését, és emiatt nem tekinthetők az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz hozzájáruló tényezőnek. Ezenkívül ilyen beszerzésekre nem került sor a vizsgálati időszak alatt, amikor az uniós gazdasági ágazatot a legjelentősebb kár érte.

(248)

Az Eurofer rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat a kalcium-szilíciumot olyan berendezésekkel gyártotta, amelyeken más termékeket is előállított, ezért a más termékekre való átállás akadályozhatta a kalcium-szilícium gyártását.

(249)

A vizsgálat azonban feltárta, hogy az uniós gyártók a figyelembe vett időszak egésze alatt rendelkeztek szabad kapacitással, még az egyéb ferroötvözetek gyártása mellett is. Ezért egyértelmű, hogy az egyéb termékek gyártása nem akadályozta a kalcium-szilícium-gyártást, és a figyelembe vett időszak alatt nem volt a kár közvetett oka.

(250)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Behozatal a harmadik országokból