(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. augusztus 14-én az alaprendelet (2) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: síkhengerelt alumíniumtermékek vagy vizsgált termékek) behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2021. március 15-én megküldte a feleknek a javasolt ideiglenes vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges mérték részletes számítását. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy három munkanapon belül tegyenek észrevételeket a számítások pontosságával kapcsolatban. A mintában szereplő exportáló gyártók közül három nyújtott be észrevételeket (3). A Bizottság megvizsgálta az észrevételeket, és szükség esetén kijavította a számítási hibákat.

(3)

A Bizottság 2021. április 12-én az (EU) 2021/582 bizottsági végrehajtási rendelet (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) útján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(4)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló, lényeges tényekről és szempontokról való tájékoztatást (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően a panaszosok, a mintában szereplő exportáló gyártók, egy, a mintában nem szereplő exportáló gyártó, a gépjármű-hőcserélők ágazatának több felhasználója és egy továbbfelhasználó, a fóliaágazat egyik felhasználója, az elektrolit-kondenzátorok ágazatának két felhasználója, az alumínium kompozit panelek ágazatának egyik felhasználója, az ablakredőnyök ágazatának egyik felhasználója és annak beszállítója, egy független kereskedő, egy importőr, a Gépjárműipari Beszállítók Európai Szövetsége, az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége és a Kínai Népköztársaság kormánya (a továbbiakban: kínai kormány) írásban ismertették álláspontjukat az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban. Két exportáló gyártó kért további tájékoztatást az esetükben alkalmazott kárkülönbözet kiszámításával kapcsolatban, amelyet meg is kaptak.

(5)

A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A Bizottság meghallgatta a mintában szereplő három exportáló gyártót, a panaszosokat, a „B” vállalatot, a gépjármű-hőcserélők ágazatának két felhasználóját, a fóliaágazat egyik felhasználóját, az alumínium elektrolit-kondenzátorok ágazatának két felhasználóját, egy független kereskedőt, egy független importőrt és a független forgalmazók egyik szövetségét (EURANIMI). A Nanshan csoport (a továbbiakban: Nanshan) kérésére meghallgatásra került sor a Nanshan és a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő között.

(6)

A Bizottság azt javasolta, hogy tartsanak meghallgatást a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek) ágazatában tevékenykedő, ellenérdekű felekkel, azaz a Valeo Systèmes Thermiques SAS vállalattal és a kapcsolt vállalkozásokkal (a továbbiakban: Valeo) és egy uniós gyártóval. Az utóbbi fél azonban nem egyezett bele a részvételbe. A Valeo sajnálatát fejezte ki az uniós gyártó magatartása miatt, és azzal érvelt, hogy az uniós piacon meglévő (vagy hiányzó) kapacitással kapcsolatban általa megfogalmazott érveknek nagyobb bizonyító erővel kell bírniuk, hiszen maga a Valeo nem utasította el, hogy fellépjen a szóban forgó uniós gyártóval szemben.

(7)

Ahogy azt a Valeo is elismerte, az ellenérdekű felek meghallgatását csak akkor lehet megszervezni, ha mindkét fél beleegyezik a meghallgatásba. A 6. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az a tény, hogy valamelyik fél megtagadja az ilyen meghallgatáson való részvételt, nem jelenthet hátrányt. A Bizottság ezért elutasította a Valeo állítását.

(8)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A Bizottság meghallgatta a mintában szereplő három exportáló gyártót, a gépjármű-hőcserélők ágazatának két felhasználóját és egy független importőrt. Emellett a Jiangsu Alcha Aluminum Group Co., Ltd. (a továbbiakban: Jiangsu Alcha) kérésére meghallgatásra került sor ezen exportőr és a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő között.

(9)

A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ feltárását és ellenőrzését. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az önmagát független importőrként feltüntető Nilo Asia PTE Ltd/Lodec Metall-Handel Niederlassung Bremen der O. Wilms GMBH vállalat (a továbbiakban: Nilo) valójában egy kereskedő. Erre tekintettel a Bizottság a végleges ténymegállapításokat illetően nem vette figyelembe e vállalat kérdőívre adott válaszát. Ezt a vállalatot azonban továbbra is érdekelt félnek tekintették, és továbbra is együttműködött a vizsgálatban.

(10)

Tekintettel arra, hogy az érdekelt feleknek elegendő idő állt rendelkezésükre, hogy észrevételeket tegyenek a többi fél észrevételeivel kapcsolatban, a Bizottság a végleges ténymegállapításait illetően nem vette figyelembe a 2021. június 17. után benyújtott beadványokat; ez alól kivételt képeznek a Bizottság információkérésére adott válaszok.

(11)

2021. július 13-án a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Ezenkívül az érdekelt felek újabb tájékoztatást kaptak, először 2021. augusztus 13-án (a továbbiakban: az érdekelt felek első újabb végső tájékoztatása), majd 2021. szeptember 3-án (a továbbiakban: az érdekelt felek második újabb végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek végső és újabb tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(12)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi Metalli S.p.a. (a továbbiakban: Airoldi) azt állította, hogy megsértették a védelemhez való jogát, mivel nem volt lehetősége észrevételt tenni a nem bizalmas iratokhoz egy nappal a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatás előtt csatolt és az általános tájékoztatóban állítólag figyelembe vett dokumentumokkal kapcsolatban. Ennek alapján az általános tájékoztató visszavonását kérte.

(13)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a (10) preambulumbekezdésben említettek szerint az általános tájékoztatóban a t21.004671 dokumentum kivételével az Airoldi által említett egyik beadványt sem vették figyelembe, mivel azokat nem nyújtották be időben. Ami a t21.004671 dokumentumban felvetett állításokat illeti, azok – ahogy az az (527) preambulumbekezdésből is kiderül – ugyanolyan jellegűek, mint a többi érdekelt fél, köztük az Airoldi állításai. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sérült az Airoldi védelemhez való joga. Ezenkívül az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen az Airoldi által a beadványában említett, határidőn túl benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban.

(14)

2021. július 28-án a Bizottság felkérte az uniós gyártókat, az importőröket, a felhasználókat és a szövetségeiket, hogy a 14. cikk (4) bekezdése szerinti értékelés lehetővé tétele érdekében kellő időben nyújtsanak tájékoztatást a vizsgálati időszak utáni fejleményekről.

(15)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(16)

Az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében a Bizottság egy három uniós gyártóból álló mintára hivatkozott, amely gyártók az uniós termelés 35 %-át tették ki. Ez az arány a 28 tagú EU-ra vonatkozó adatokon alapult.

(17)

Az 1.9. szakaszban foglaltak szerint e vizsgálat végleges megállapításai a 27 tagú EU adatain alapulnak. Ezenkívül – a (191) preambulumbekezdésben említettek szerint – a Bizottság bizonyos termékeket kizárt a termékkörből. Ennek alapján a három uniós gyártó az uniós termelés több mint 38 %-át tette ki. A minta tehát reprezentatív maradt.

(18)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a mintában nem szereplő egyik uniós gyártó névtelenség iránti kérelmet nyújtott be. E kérelmet ezen érdekelt fél azzal indokolta, hogy aggódik amiatt, hogy a nagy nyilvánosság sérti az érdekeit más országokban. Az érzékeny kérelmében megadott információk alapján a Bizottság elfogadta a névtelenség iránti kérelmet. Észrevétel nem érkezett.

(19)

Az e szakasszal kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(20)

Az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdésében említett távoli ellenőrzésen felül a Bizottság további távoli ellenőrzést végzett a németországi singeni székhelyű Amcor Flexibles Singen GmbH (a továbbiakban: Amcor) felhasználó tekintetében.

(21)

Az egyik exportőr, a Southwest Aluminium (Group) Co., Ltd (a továbbiakban: SWA) azt állította, hogy a Covid19-világjárvány kihatott a vizsgálati időszakra, ezért azt nem lehet a figyelembe vett időszak más éveihez hasonlítani.

(22)

A Bizottság elemzésében figyelembe vette a Covid19-világjárvány hatását, és az e tekintetben kapott észrevételekkel az ideiglenes rendelet 5.1.2.2. szakaszában és e rendelet 5.2.2. szakaszában foglalkozott. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(23)

A vizsgálati időszakra és a figyelembe vett időszakra vonatkozó további észrevétel hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdésében foglaltakat.

(24)

2021. január 1. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) többé nem része az Európai Uniónak. Ezért e rendelet az Egyesült Királyság nélküli Európai Unió (a továbbiakban: 27 tagú EU) adatain alapul. A Bizottság ezért arra kérte a panaszost és a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy az eredeti kérdőív bizonyos részeire adott válaszaikat ismételten nyújtsák be csak a 27 tagú EU-ra vonatkozó adatok feltüntetésével. A panaszos és a mintában szereplő uniós gyártók benyújtották a kért adatokat. Mivel az ideiglenes rendeletben közzétett makrogazdasági mutatók és a 27 tagú EU makrogazdasági adatai közötti különbség egyetlen brit gyártótól származó adatok kizárásának tudható be, e rendelet egyes táblázataiban az e gyártóval kapcsolatos bizalmas információk védelme érdekében az adatok értéktartományok megadásával szerepelnek.

(25)

Ami a dömpinget illeti, a végleges dömpingkülönbözetek kiszámításához a Bizottság csak a mintában szereplő exportáló gyártóknak a 27 tagú EU-ba irányuló exportértékesítéseit vette figyelembe.

(26)

Végezetül az uniós érdekek értékelése kapcsán a Bizottság arra is rákérdezett, hogy az Egyesült Királyság kilépése milyen hatással volt a független importőrök és felhasználók, nevezetesen a Nova Trading S.A., az Airoldi, a TitanX Engine Cooling AB (a továbbiakban: TitanX), a Multilaque SAS, a Valeo, az „A” vállalat és az Amcor Flexibles Singen GmbH által benyújtott, kitöltött kérdőívekre, és adott esetben frissített adatokat kapott.

(27)

2021. január 12-én az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához fűzött feljegyzés (5) , útján a Bizottság arról tájékoztatta az Egyesült Királyság vállalatait és szövetségeit, hogy a továbbiakban nem minősülnek érdekelt feleknek a piacvédelmi eljárásokban. Egyetlen érdekelt fél sem reagált erre a feljegyzésre.

(28)

A vizsgálat feltárta, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések és az egyes alumíniumfóliák behozatalára az (EU) 2017/2213 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) bevezetett, kijátszás elleni intézkedések némileg átfedik egymást két TARIC-kód, azaz a 7607119044 és a 7607119071 alá tartozó termékmeghatározás tekintetében. Bár az átfedés rendkívül jelentéktelen és csak a 0,03–0,045 mm vastagságú, legalább kétrétegű tekercsekre vonatkozik, jogellenes lenne egyidejűleg és együttesen két különböző dömpingellenes vámot alkalmazni ugyanarra a termékre. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy e kérdés megoldása érdekében helyesbíti a szóban forgó intézkedések termékkörét, és kiveszi a 0,03–0,045 mm vastagságú, legalább kétrétegű tekercseket. E helyesbítés nincs lényeges hatással a vizsgálat ténymegállapításaival kapcsolatos elemzésre.

(29)

Következésképpen a Bizottság kizárta a termékkörből a 7607119044 és a 7607119071 TARIC-kód alá tartozó alumíniumtermékeket.

(30)

Az ideiglenes rendelet (61)–(105) preambulumbekezdésben foglaltak szerint több fél a következő termékek termékkörből való kizárására irányuló kérelmet nyújtott be: keményforrasztott alumíniumból készült gépjármű-hőcserélők gyártásához, valamint elektromos járművek akkumulátorhűtőinek gyártásához történő felhasználásra szánt plattírozott csövek, plattírozott lemezek, plattírozott bordák és plattírozatlan borda-alapanyag (a továbbiakban: gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek); bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercsek; litográfiás nyomólemezek; akkumulátorokhoz való lemezek; 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia, valamint az ablakredőnyök lamelláinak gyártásához szánt, síkhengerelt alumíniumtermékek.

(31)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően több fél is észrevételeket tett a Bizottság ideiglenes ténymegállapításaival kapcsolatban, amelyekkel e szakasz az alábbiakban foglalkozik. Továbbá négy másik felhasználó, azaz az Amcor Flexibles Singen GmbH (a továbbiakban: Amcor), a Hitachi ABB Power grids (a továbbiakban: Hitachi), a TDK Foil Italy S.p.A. (a továbbiakban: TDK IT) és a TDK Hungary Components Kft. (a továbbiakban: TDK HU) további termékmentességi kérelmeket nyújtott be a következő termékek vonatkozásában: fólia-alapanyag, a transzformátorok gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékek és az alumínium elektrolit-kondenzátorok gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékek.

(32)

A Valeo azt állította, hogy az Európai Alumínium Szövetség (a továbbiakban: EA) és a „B” vállalat által az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően benyújtott beadványokat – a t21.003825. sz. dokumentum kivételével – nem nyújtották be időben. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 7. szakaszának ii. pontja és 8. szakaszának ii. pontja alapján a Valeo azt állította, hogy a más felek beadványaival kapcsolatos észrevételek és az új tényállási elemek benyújtási határideje egybeesett, és a beadványait illetően 2021. május 10-i határidőt kellett volna megállapítani. Ennek alapján azt állította, hogy az EA és a „B” vállalat ezen időpont után benyújtott beadványait figyelmen kívül kell hagyni a végleges ténymegállapításokat illetően.

(33)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 8. szakaszának utolsó bekezdésével és ugyanezen értesítés 5.7. szakaszának utolsó bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az EA-t és a „B” vállalatot, hogy nyújtsanak be kiegészítő információkat (7) a már benyújtott információk aktualizálása céljából vagy bizonyos állításokat és információkat alátámasztó bizonyítékok formájában. A kiegészítő információkra a többi fél állításainak megfelelő értékeléséhez volt szükség. Ami az EA észrevételeivel kapcsolatos határidőt illeti, a Bizottság egy kellően indokolt kérelem beérkezését követően 2021. május 28-ig meghosszabbította a határidőt (8). Ezeket az észrevételeket tehát a kért határidőn belül nyújtották be.

(34)

A Valeo 2021. június 11-én észrevételeket tett más felek dokumentumaival, azaz a t21.003825., a t21.004224., a t21.004298. és a t21.004304. sz. dokumentummal kapcsolatban. Mivel e dokumentumok már több mint 7 nappal a Valeo beadványa előtt rendelkezésre álltak a TRON adatbázisban, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy azokat nem nyújtották be időben.

(35)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy a Bizottság indokolása, miszerint a június 11-i észrevételeit nem nyújtotta be időben, ellentmondásos, megalapozatlan és sérti a Valeo védelemhez való jogát. Különösen azzal érvelt, hogy a Bizottság a beadványt késedelmesnek tekintette, mégis foglalkozott az észrevételeivel, így a Valeo nem tudta eldönteni, hogy a Bizottság teljes egészében elfogadhatónak tekintette-e és figyelembe vette-e az észrevételeket. A Valeo továbbá az EA és a „B” vállalat által benyújtott dokumentumok típusára hivatkozott; ezek „észrevételek”, „meghallgatásról szóló jelentés/beadvány”, „beadvány” és „cáfolat” voltak. Azt állította, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 8.ii. pontjában említett ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul más érdekelt felek által benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételekre vonatkozó 7 napos határidő nem vonatkozik az ő beadványára, amely a cáfolatok cáfolatát és az újonnan benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételeket tartalmazta.

(36)

E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 8.ii. pontjában említett 7 napos határidő a többi fél beadványaival kapcsolatos észrevételekre és a többi fél által tett észrevételek cáfolatára egyaránt vonatkozott. E tekintetben a Bizottság megerősítette, hogy a Valeo nem nyújtotta be időben a beadványát. Mindenesetre a (10) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság a 2021. június 17-ig beérkezett összes beadványt figyelembe vette. Tekintettel arra, hogy a Bizottság tehát figyelembe vette a Valeo június 11-i észrevételeit, továbbá lehetőséget adott a Valeonak, hogy észrevételeket tegyen a Bizottság erre vonatkozó ténymegállapításaival kapcsolatban, a Bizottság szerint nem sérült a Valeo védelemhez való joga. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(37)

A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság a „B” vállalat esetében állítólag rendkívül nagyvonalúan és indokolatlanul hosszú időre hosszabbította meg a 7 napos határidőt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a „B” vállalat a más felek észrevételeivel kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó – az előbbi észrevételek nyilvános aktában való rendelkezésre állásától számított – 7 napos határidőn belül nyújtotta be a cáfolatait, és nem került sor a határidő meghosszabbítására. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(38)

A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság bizonyos olyan dokumentumokra hivatkozott, amelyeket nem tettek közzé a jegyzőkönyvben, és azt állította, hogy ez az eljárási jogainak megsértését jelenti, mivel szerinte az EA beadványát (t21.004221) nem nyújtották be időben, az elfogadhatatlan, ennélfogva pedig érdemtelen volt újabb cáfolatok benyújtására. A Valeo ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 9. szakaszára hivatkozva azt állította, hogy az EA-t önkényesen és megkülönböztető módon előnyben részesítették, amikor a más felek észrevételeivel kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt 18 nappal meghosszabbították, míg a többi fél általában 7 napos határidő-hosszabbítást kapott.

(39)

A Bizottság jogosnak találta a Valeo egyes dokumentumok hozzáférhetőségére vonatkozó állítását, mivel az érdekelt felek végső tájékoztatásakor véletlenül nem bocsátották a felek rendelkezésére az említett dokumentumokat a nyilvános aktán belül. E dokumentumokat időközben csatolták az ügy nyilvános aktájához. A Valeonak az észrevételek elfogadhatatlanságával és az ilyen észrevételek értékelésével kapcsolatos állítását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a Valeonak elegendő ideje volt arra, hogy észrevételeket tegyen más felek észrevételeivel – többek között az EA beadványával – kapcsolatban, valamint hogy az EA beadványa után néhány nappal benyújtott más beadványokkal kapcsolatban ténylegesen észrevételeket is tett. A Bizottság ezenkívül minden egyes határidő-hosszabbítási kérelmet külön-külön értékel, hiszen az ilyen hosszabbítások kérelmezésének vállalatspecifikus okai vannak, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA által felhozott körülmények jellegüknél fogva lehetővé tették a kért határidő-hosszabbítást. Valójában a Bizottság az érdekelt felek végső tájékoztatását követően tett észrevételek tekintetében egyetlen határidő-hosszabbítási kérelmet sem utasított el. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem részesítette önkényesen és megkülönböztető módon előnyben az EA-t. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(40)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo arra kérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a 2021. június 11. és július 11. között benyújtott beadványait (9). A Bizottság beleegyezett, és figyelembe vette ezeket az észrevételeket.

(41)

Ugyanebben a tekintetben a TitanX azt állította, hogy a más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően a „B” vállalat nem nyújtotta be időben az észrevételeit (10), és azokat nem lehetett ellenőrizni. Felkérte a Bizottságot, hogy ténymegállapításait az érdekelt felek által 2021. május 10-ig benyújtott információkra alapozza. A TitanX azt állította, hogy amennyiben a Bizottság a ténymegállapításait a „B” vállalat nem időben benyújtott beadványára alapozza, akkor a Bizottságnak a „B” vállalat érveinek megcáfolása céljából általa benyújtott információkat is figyelembe kellene vennie. A TitanX továbbá azt állította, hogy a „B” vállalat beadványa sérti a többi érdekelt fél védelemhez való jogát, mivel nem jelölte meg az általa cáfolt dokumentumokat, illetve az ezen észrevételek által célba vett vállalatot.

(42)

Ezzel összefüggésben, valamint a (10) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság az érdekelt felek végső tájékoztatásához nem vette figyelembe a június 17. után benyújtott beadványokat. Ugyanakkor az összes érdekelt fél védelemhez való jogának biztosítása érdekében – az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételként – adott esetben figyelembe vette a TitanX 2021. június 21-én benyújtott észrevételeit. A Bizottság tehát megerősítette, hogy az érdekelt felek által benyújtott összes beadványt figyelembe vette e rendeletben.

(43)

Ami a védelemhez való jogokat illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a „B” vállalat beadványa nem sértette a többi fél védelemhez való jogát. Éppen ellenkezőleg, a „B” vállalat beadványa azzal, hogy nem nevezett meg konkrétan más érdekelt feleket, biztosította, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra olyan üzleti titkok, amelyek felfedése bármelyik vagy mindegyik fél számára hátrányos lehet. Figyelembe véve továbbá, hogy az e vizsgálatban részt vevő, a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatában tevékenykedő felek száma korlátozott, és figyelembe véve, hogy a „B” vállalat által benyújtott észrevételek elég konkrétak voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a többi fél számára a tartalmuk kielégítő megismerését, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az észrevételek nem sértették a többi érdekelt fél védelemhez való jogát. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(44)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Bizottság észrevételeket kapott három felhasználótól, a gépjárműipari beszállítók szövetségétől, az Európai Gépjárműgyártók Szövetségétől (ACEA), a BMW-től, a mintában nem szereplő egyik exportőrtől, a Shanghai Huafon Aluminium Corporation vállalattól (a továbbiakban: Huafon), és az EA-tól.

(45)

Több fél állította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és a termékkörbe tartozó más síkhengerelt alumíniumtermékek különböző termékosztályokba tartoznak, mivel az ötvözetek szempontjából eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, valamint eltérő kutatás-fejlesztési folyamatokon és validálási eljárásokon mennek keresztül. A Huafon exportáló gyártó állítása szerint a HVACR készülékek (11) és más alkalmazások 95 %-a esetében nem alkalmazzák a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek összeillesztéséhez használt keményforrasztási technológiát, és azok eltérő gyártási folyamat eredményeként jönnek létre. A Huafon azt állította továbbá, hogy a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekben és más területeken használt hőcserélő alkalmazások esetében nem használnak plattírozott bordát és plattírozott csövet. Ugyanez az exportáló gyártó azt állította, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek európai értékesítésének igen nagy hányada a panaszban meghatározott szabványos termékekből áll, ami ellentmond a Bizottság által az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében tett kijelentésnek, miszerint a síkhengerelt alumíniumtermékek legtöbbjének megvan a maga sajátos specifikációja a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően. A Huafon hozzátette, hogy az uniós gyártók nem voltak felkészülve az általuk exportált egyedi termékek szállítására.

(46)

E felek továbbá azt állították, hogy e különbségek kizárják a felcserélhetőséget.

(47)

A Bizottság eredeti értékelésére hivatkozott, miszerint a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek alapvető kémiai, műszaki és fizikai tulajdonságai megegyeznek a vizsgálat hatálya alá tartozó más síkhengerelt alumíniumtermékek ilyen tulajdonságaival (lásd az ideiglenes rendelet (67)–(68) preambulumbekezdését). Ezenkívül e termékek a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez hasonlóak, amelyek szintén a vizsgálat körébe tartoznak. Ezeket más alkalmazásokhoz, például fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez használják, amelyek hasonló (akár burkolt, akár burkolatlan) ötvözetekből állnak, és ugyanazon a gyártóberendezésen készülnek. Továbbá az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően, és ahogy azt az EA is megerősítette, a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek nem az egyetlen olyan termékek, amelyeket az első osztályú járműipari beszállítóknak (azaz a legnagyobb piaci szereplőknek) értékesítenek, és amelyeknek sok más termék mellett kutatás-fejlesztési és validálási folyamaton is át kell esniük.

(48)

A Huafon nem támasztotta alá a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekre vonatkozó állításait. Mindenesetre a rendelkezésre álló bizonyítékokból az derül ki, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek alapvető kémiai, műszaki és fizikai tulajdonságai megegyeznek, és azokat ugyanazokkal a gyártó berendezésekkel gyártják. Ezenkívül a nyilvánosan elérhető források (12) ellentmondanak annak az állításnak, miszerint a fűtő-, szellőztető, légkondicionáló és hűtőkészülékekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek esetében az összeillesztéséhez nem használnak keményforrasztási technológiát. A Huafon azon állításait sem támasztotta alá bizonyítékkal, miszerint a síkhengerelt alumíniumtermékek európai értékesítésének igen nagy hányada szabványos termékekből állna, valamint a termékeit nem tudná az uniós gazdasági ágazat előállítani, illetve nem lehetne más termékekkel helyettesíteni.

(49)

Ami a felcserélhetőséget illeti, a Bizottság az ideiglenes rendelet (70) preambulumbekezdésére hivatkozott. A vizsgálat hatálya alá tartozó más termékekhez hasonlóan a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek nem cserélhetők fel más síkhengerelt alumíniumtermékekkel, mivel azok a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően sajátos specifikációkkal rendelkezhetnek. Ez azonban – miként az EA is jelezte – nem teszi őket egyedivé, és nem jelenti azt, hogy nem egyeznének meg az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai a vizsgálat hatálya alá tartozó más termékek tulajdonságaival. E tekintetben az EA továbbá azzal érvelt, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felcserélhetők más hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekkel, mivel kémiai összetételük és/vagy specifikációik tekintetében hasonlóak az adott alkalmazások szempontjából releváns műszaki tűréshatárokon belül. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(50)

A TitanX és a Valeo azt állította, hogy a meglévő ítélkezési gyakorlattal (13) összhangban a Bizottság nem tulajdoníthat döntő jelentőséget annak, ha a két termékosztály állítólag azonos alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ugyanezek a felek továbbá azt állították, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy mely egyéb elemek bírnak döntő jelentőséggel a két termékosztály azonos alapvető tulajdonságainak meglétével kapcsolatos következtetés szempontjából.

(51)

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet nem határozza meg közvetlenül az „érintett termék” fogalmát, valamint a Bizottság csak akkor rendelkezik jelentős mérlegelési jogkörrel ezen a területen, ha „a vizsgált termék homogenitására vonatkozó feltételt nem lehet teljes egészében figyelmen kívül hagyni az alaprendelet értelmezése során” (14). Ezenkívül az érdekelt felek által hivatkozott ítélkezési gyakorlat kimondja, hogy a fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságok „természetesen fontosak”, de nem feltétlenül élveznek elsőbbséget. Valójában számos olyan tényező van, amelyre a Bizottság támaszkodhat, de ezek jelzésértékűek, és a Bizottság köteles az érintett terméket az összes említett kritérium alapján meghatározni. Fontos, hogy ebből szükségszerűen következik, hogy a nem azonos termékek az érintett termék ugyanazon meghatározása alapján egy csoportba sorolhatók, továbbá az érintett termék Bizottság által meghatározott tulajdonságai alapján vizsgálják meg azt, hogy egy adott terméket jogszerűen sorolnak-e be valamely csoportba (15). A Bizottság az ezen ügyben végzett elemzésében nem csupán arra a tényre támaszkodott, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai megegyeznek a többi síkhengerelt alumíniumtermék tulajdonságaival. A Bizottság valójában a következőket állapította meg:

(52)

A Bizottság ennek alapján elutasította a TitanX és a Valeo állítását.

(53)

Több fél azt állította, hogy az uniós termelési kapacitásra vonatkozó bizottsági értékelés téves tényeken alapult és nem volt kellően megalapozott. Megjegyezték, hogy a következtetéseket nem támasztják alá a rendelkezésre álló bizonyítékok, illetve indokolásuk nem megfelelő, valamint más érdekelt felek nem tudnak észrevételt tenni az ilyen adatokkal kapcsolatban.

(54)

A TitanX és a Valeo azt állította, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad a Versenypolitikai Főigazgatóságnak az Impexmetal vállalat Gränges általi felvásárlására vonatkozó határozatára támaszkodnia, mivel ez a határozat más beszállító felek, köztük kínai gyártók jelenlétét feltételezte, és a helyzet jelentősen megváltozott a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek piacán, mivel az uniós beszállítóknak nincs elegendő kapacitásuk, és a kínai beszállítók a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően már nem jelentenek életképes ellátási lehetőséget.

(55)

A Bizottságnak az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében szereplő azon ténymegállapítása, miszerint uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik a jelenlegi keresletet kielégítéséhez, nem csupán a Gränges és az Impexmetal egyesülésére vonatkozó bizottsági határozaton (16) alapul. Valójában a Bizottság egyéb, már rendelkezésre álló információkra (17) is támaszkodott, amikor levonta (és a fent említett bizottsági határozattal megerősítette) ideiglenes következtetéseit. Ezenfelül az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően benyújtott kiegészítő információkra támaszkodott, amelyek megerősítették és alátámasztották a Bizottság ideiglenes értékelését. Meg kell jegyezni, hogy az érdekelt felek lehetőséget kaptak az ilyen új információkkal kapcsolatos észrevételeik megtételére (18).

(56)

A Valeo továbbá azt állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az ideiglenes rendeletben szereplő, a szabad kapacitás hiányára utaló részletes információkat. A Valeo és a TitanX e-mail-kivonatok formájában olyan további dokumentumokat is benyújtott, amelyek megnövekedett átfutási időkre és kapacitásproblémákra utalnak. E tekintetben az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy a kissé megnövekedett átfutási idők és az átmeneti kapacitásproblémák a Covid19-válság utáni hirtelen és erőteljes fellendüléshez kapcsolódtak. Ez a kereslet általános növekedéséhez vezetett. Más tényezők, például a Kínában tapasztalható konténerhiány szintén hozzájárult az uniós kereslet további növekedéséhez. Az uniós gazdasági ágazat azt is kifejtette, hogy a kért volumenek meghaladták a megállapodás szerinti volumeneket, és hogy a Covid19-válság utáni helyzetet figyelembe véve a kereslet ilyen mértékű növekedését nem lehetett azonnal, a munkaerő növelése nélkül fedezni. Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy ennek érdekében nem azonnali megrendelésekre, hanem aláírt szerződések formájában középtávú átláthatóságra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen határozni a várható volumeneket és a szükséges munkaerő mennyiségét. Az uniós gazdasági ágazat kielégítő magyarázattal szolgált arra vonatkozóan is, hogy a felhasználók által benyújtott egyes e-mail-kivonatok tévesen úgy értelmezhetők, mintha strukturális kapacitáshiány lenne, holott valójában átmeneti hiányhelyzetről van szó.

(57)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy nem róható fel neki a szerződéses megállapodásokon túli volumenek igénylése, továbbá az elektromos közlekedési ágazatban tapasztalható jelentős keresletnövekedés miatt egyre nagyobb szükség van a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre. A Valeo azt is hozzátette, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes gyorsan alkalmazkodni a növekvő kereslethez, ami a legegyértelműbb jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős strukturális kapacitáskorlátokkal néz szembe.

(58)

E tekintetben a Bizottság – még a vizsgálati időszak utáni fejleményekkel kapcsolatos állításokat figyelembe véve is – úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodott a kereslet növekedéséhez, és hogy a kapacitáskorlátok átmeneti jellegűek voltak. Az állítások szerint ugyanis a felhasználók új szerződésekről tárgyaltak az uniós gazdasági ágazattal. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat továbbá azzal érvelt, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek azon fő felhasználói, akik kapacitáshiányra hivatkoztak, a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek beszállítóinak többségétől semmilyen ajánlatot nem kértek a már meglévő szerződéses volumeneken felül szállítandó további volumenekre. Ez az állítás megkérdőjelezi a rendelkezésre álló kapacitás hiányát. A Bizottság mindenesetre megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy egyes felhasználók további mennyiségeket tudnak vagy terveznek beszerezni az uniós gazdasági ágazattól. Következésképpen a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő termelési kapacitással.

(60)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo kifejtette, hogy azért nem küldött hivatalos ajánlatkéréseket, mert a korábban kapott számos elutasítás miatt kedvezőtlen válaszra számított. A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy az egyik uniós gyártóval tárgyalásokat folytatott a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek szállításáról.

(61)

E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Valeo észrevétele spekulatív, és nem tekinthető az árajánlatkéréseket alátámasztó bizonyítéknak. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Valeo által említett tárgyalás nem további volumenekre, hanem a szerződés vizsgálati időszakot követő megújítására vonatkozott, ennélfogva elutasította ezeket az állításokat.

(62)

A TitanX a más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően azt állította, hogy az új szerződés feltételei a korábbi szerződésekhez képest kedvezőtlenebbek voltak, és hogy az új szerződés nem oldotta meg az ideiglenes dömpingellenes vámok hatálybalépése által előidézett problémákat. Emellett azzal érvelt, hogy az új szerződés nem oldotta meg teljes mértékben az ellátási problémát, mivel a TitanX-nek egy bizonyos ideig továbbra is mesterségesen magas árakon Kínából kellene termékeket beszereznie.

(63)

A Valeo a más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően megismételte, hogy az uniós gyártók nem rendelkeznek kapacitással a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti teljes uniós kereslet kielégítéséhez, valamint érzékeny dokumentumokat nyújtott be, amelyek bizonyos kapacitásproblémákról és kereskedelmi magatartásokról számolnak be.

(64)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TitanX azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatban tapasztalható kapacitásprobléma nem tekinthető ideiglenesnek, tekintettel annak időtartamára. Emellett a közelmúltban felmerült, az ellátási láncára hatást gyakorló egyéb problémákról is beszámolt, és kifogásolta, hogy egyes jelentős uniós gyártók opportunista és visszaélésszerű magatartást tanúsítanak.

(65)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy a Bizottság által a Valeo kapacitáshiánnyal kapcsolatos állításának megcáfolására felhozott indokok (a Covid19-válság utáni fellendülés, a szállítási költségek és a nyersanyaghiány) nem foglalkoznak a jegyzőkönyvben dokumentált számos olyan esettel, amelyek állítólag az uniós gyártóknál tapasztalt krónikus és rendszerszintű kapacitásproblémákra utalnak.

(66)

E tekintetben a Bizottság – még a vizsgálati időszak utáni fejleményekkel kapcsolatos állításokat figyelembe véve is – úgy ítélte meg, hogy a TitanX és a Valeo által leírt helyzet – annak időtartamát tekintve – nem rendszerszintű, krónikus vagy strukturális jellegű, sokkal inkább átmeneti, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a Covid19-válság utáni erőteljes gazdasági fellendülés keretében alkalmazkodjon az új piaci helyzethez. Ezt bizonyítja a (61) preambulumbekezdésben leírt helyzet is, amely az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti problémára utal. A Bizottság tehát megerősítette a vizsgálati időszak során a bizonyítékok alapján tett ténymegállapításait, és elutasította ezt az állítást.

(67)

Ami a többi említett kérdést illeti, a Bizottság – még a vizsgálati időszak utáni fejleményekkel kapcsolatos információkat figyelembe véve is – úgy ítélte meg, hogy e fejlemények általában véve nem a szokásostól eltérő üzleti kapcsolatokat, hanem inkább a piaci feszültségek időszakában folytatott tárgyalási gyakorlatot tükröznek. Tehát ez nem változtatna a vizsgálati időszak alatt a bizonyítékok alapján tett ténymegállapításokon. Mindenesetre az (552) preambulumbekezdésben említettek szerint emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a tisztességes és egyenlő versenyfeltételek helyreállítása, amelyek az uniós piacon az árak emelkedését eredményezik.

(68)

Továbbá az (56) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a Valeo kapacitáshiánnyal kapcsolatos állításának megcáfolása céljából nem hivatkozott olyan okokra, mint a szállítási költségek és a nyersanyaghiány. A (152) preambulumbekezdésben említettek szerint ezen elemekre a közelmúltbeli áremelkedés, nem pedig a kapacitáshiány magyarázataként hivatkozott. Ellenkezőleg, a Bizottság a jelenlegi piaci helyzetet a Covid19-válság utáni gazdasági fellendüléssel magyarázta. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(69)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a rendelkezésre álló összes bizonyítékot, és a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó kapacitással kapcsolatos ténymegállapításainak alátámasztásához nem szolgált kellő és következetes magyarázattal. Hozzátette, hogy a Bizottság köteles a rendelkezésre álló összes ellentétes adatot figyelembe venni, és eldönteni, hogy melyek bírnak a legnagyobb bizonyító erővel. A Valeo először is különösen a Bizottság által a ténymegállapításaihoz felhasznált egyes dokumentumok (19) állítólag „rendkívül” hiányos nyilvános összefoglalóival kapcsolatban emelt kifogást. E tekintetben a Valeo úgy vélte, hogy az ilyen szerkesztett információk használata sérti a Valeo védelemhez való jogát. A Valeo továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek tekintetében 2020-ban bejelentett 54 %-os termelésikapacitás-kihasználás ellentmond a 2021 első felében tapasztalt állítólagos „átmeneti” kapacitásproblémáknak, és nem magyarázható a „Covid19-válság utáni hirtelen és erőteljes fellendüléssel”. E tekintetben a Valeo rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kárt, amikor 2021-ben állítólag nem tudott szállítani, miközben 2020-ban ilyen alacsony volt a kapacitáskihasználás.

(70)

A Bizottság ezzel nem értett egyet, és szerinte a rendelkezésre álló összes releváns bizonyítékot figyelembe vette annak érdekében, hogy megfelelő és következetes érvelésen alapuló, érdemi és tárgyilagos következtetésekre jusson. Először is a Bizottság úgy ítélet meg, hogy az általa hivatkozott dokumentumok nyilvános változata tartalmazott egy összefoglalót az érzékeny információkról, amely minden érdekelt fél számára lehetővé tette azok kielégítő megismerését. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a Valeo nem kérte e dokumentumok felülvizsgált, nyilvános változatát. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem sérült a Valeo védelemhez való joga. Ami a kapacitáskihasználás mértékét és az uniós gazdasági ágazat által önmagának okozott állítólagos kárt illeti, először is meg kell jegyezni, hogy – a (117) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint – a Bizottság a termelési kapacitás értékeléséhez nem az EA beadványára támaszkodott – amely szerint 2020-ban 54 %-os volt kapacitáskihasználás –, hanem konzervatív módon az uniós gazdasági ágazat szállításait vette alapul. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Valeo által ismertetett ellentmondás két különböző évet takar (2020, illetve 2021), amikor a gazdasági helyzet lényegesen különbözött, ami a síkhengerelt alumíniumtermékek terén eltérő mértékű növekedéshez és kereslethez vezetett.

(71)

A TitanX ezenkívül a „B” vállalatnak a Kínából való beszerzés olyan tényezőknek betudható állítólagos nehézségeivel kapcsolatos néhány állítását is vitatta, mint a konténerhiány vagy a kínai beszállítókkal kapcsolatos ellátási nehézségek. Vitatta továbbá, hogy javult a „B” vállalat szállítási helyzete, és hogy a hőcserélő-gyártók nem merítették ki a lehetőségeket arra, hogy más uniós gyártóknál további beszerzési forrásokat találjanak, valamint hogy a 2022-re kért mennyiségek alacsonyabbak lennének, mint 2021-ben.

(72)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a „B” vállalat alá nem támasztott és ellentmondásos állításai és a TitanX későbbi cáfolatai olyan, üzleti kapcsolaton belüli vállalatspecifikus elemekre vonatkoztak, amelyeket a Bizottság nem tudott ellenőrizni.

(73)

A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy az EA ebből a szempontból téves beadványokkal félrevezette a Bizottságot a rendelkezésre álló kapacitással kapcsolatban. Az EA azt állította, hogy a Valeonak az EA beadványaival kapcsolatos állításai tévesek és elfogadhatatlanok. Emellett azzal érvelt, hogy ezen állításokat nem támasztották alá a nyilvános aktában szereplő bizonyítékokkal. A Bizottság e tekintetben megerősítette az EA észrevételét, valamint elutasította a Valeo állítását.

(74)

Több érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék a belső égésű motorral hajtott járművekről az elektromos/hibrid járművekre való átállás által vezérelt, 2026-ra várható keresletnövekedést. Ugyanezzel összefüggésben az ACEA úgy vélte, hogy a kereslet növekedése súlyosbítaná a kapacitásproblémákat.

(75)

A TitanX azt állította, hogy a haszongépjárművek erőátviteli rendszere hűtési megoldásainak gyártásához szükséges, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek szállítására nincs elegendő kapacitás. Az ilyen termék iránti kereslet 2021-ben várhatóan növekedni fog, és ez a tendencia várhatóan 2022-ben is folytatódik.

(76)

E tekintetben a Valeo és az uniós gazdasági ágazat a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználása kapcsán előrejelzést adott a 2026-ig tartó időszakra. Ezek az előrejelzések motortípusonként a gyártandó könnyűgépjárművek számán, valamint a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek által az egyes motortípusok (belső égésű, elektromos, teljesen hibrid, hálózatról tölthető hibrid, lágy-hibrid stb.) esetében kitett tömegen alapultak.

(77)

Az uniós gazdasági ágazat előrejelzése alapján a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználása/kereslete a 2019-es [195–215] (20) ezer tonnáról 2026-ra várhatóan [220–270] ezer tonnára fog növekedni, ami összességében 28 %-os növekedésnek felel meg. Részletes számításai keretében az uniós gazdasági ágazat átlátható módon megadta a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermék egy autóra jutó tömegét (az Európai Alumínium Szövetség tagjai által szolgáltatott piaci információk alapján) és a várható járműgyártás volumenét motortípusonként (a Ducker Frontier/LMC Automotive (21) 2020. augusztusi adatai alapján). A Valeo viszont csak azt jelezte, hogy az Unió teljes rendelkezésre álló kapacitása a 2021–2027-es időszakban átlagosan 17 %-kal lesz alacsonyabb a keresletnél, anélkül, hogy más olyan információkat is megadott volna, amelyekkel kapcsolatban a többi fél észrevételeket tehetne.

(78)

A (34) preambulumbekezdésben említettek szerint a Valeo 2021. június 11-i beadványát nem nyújtották be időben, és a felvetett észrevételek egy része a kapacitás- és kínálati előrejelzésekről szóló dokumentumra (22) vonatkozott, amelyet az EA az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását megelőzően csatolt az aktához, és amelyhez a Valeo már hozzáféréssel rendelkezett.

(79)

Egyéb észrevételeiben a Valeo egyetértett a 2019-es évre vonatkozó felhasználási volumennel, és a 2021-es évre vonatkozó adatokat is érvényesnek találta. A Valeo azonban úgy vélte, hogy az EA által a termelési volumen belső égésű motorral felszerelt és egyéb hibrid járművek közötti felosztása (kb. 50–50 %) helytelen, mivel a hibrid járművek részaránya sokkal magasabb lesz 2026-ban (kb. 73 % szemben a 27 %-kal). E tekintetben az IHS Markitra, egy olyan piackutató vállalatra hivatkozott, amellyel állítólag a teljes gépjárműipar konzultál, és amelyet igénybe vett az előrejelzésének elkészítése során (23). Nem lehetett azonban meggyőződni arról, hogy az információt az IHS szolgáltatta-e. Mindenesetre pontatlanok a Valeonak a belső égésű motorral felszerelt járművek 2026-os arányára vonatkozó, az EA előrejelzésén alapuló számításai. Az EA előrejelzése szerint ugyanis a belső égésű motorral felszerelt járművek a gyártás 40 %-át (nem pedig 50 %-át) fogják képviselni. Ezenkívül a Valeo azon állítása, miszerint az EA teljes termelési előrejelzése 2026-ra körülbelül 16 millió járművel számol, szintén téves, hiszen az EA erre az időszakra 20 millió körüli össztermelést jelentett be.

(80)

Más információforrás után kutatva a Bizottság a Boston Consulting Group (a továbbiakban: BCG) (24) által közzétett, a Gépjárműipari Beszállítók Európai Szövetsége (CLEPA) által rendelkezésre bocsátott cikket tanulmányozta, amely megerősítette, hogy a nem belső égésű motorral felszerelt járművek részaránya növekedni fog az elkövetkező években. E forrás szerint a belső égésű motorral felszerelt (dízel- és benzinüzemű) járművek piaci részesedése 2025-re várhatóan 36 %-ra fog csökkenni, ami sokkal közelebb áll az EA adatához, mint a Valeoéhoz. Következésképpen a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Alumínium Szövetségnek a belső égésű motorokkal kapcsolatos jövőbeli piaci fejleményekre vonatkozó előrejelzései jobban tükrözik a következő öt év kapcsán jelenleg várható jövőbeli tendenciákat.

(81)

A Valeo továbbá azt állította, hogy az EA szerint a belső égésű motorokkal felszerelt és a hibrid járművekhez ugyanannyi gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékre van szükség, ami állítólag ellentmond a „B” vállalat és a Valeo között megosztott információknak, amelyek szerint a hibrid járművek esetében nagyobb tömegű és több gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékre van szükség, mint a belső égésű motorral felszerelt járművek esetében.

(82)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az EA a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználását illetően különbséget tett a belső égésű motorral felszerelt és a hibrid járművek között, és véleménye szerint a hibrid járművek esetében átlagosan több gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékre van szükség, mint a belső égésű motorral felszerelt járművek esetében. Másodszor: a „B” vállalat és a Valeo uniós gyártó között megosztott információk nem tekinthetők reprezentatívnak a szabványos, belső égésű motorral felszerelt és a hibrid járművek közötti tényleges különbség tekintetében. Ez az információ ugyanis csak egy adott, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket használó termékre (hűtőberendezés) vonatkozik, és az említett mennyiségek a Valeo által a 2019-es évre vagy a vizsgálati időszakra vásárolt volumennek csupán egy jelentéktelen részét teszik ki. Emellett a projekt méretének és az eredetiberendezés-gyártóhoz kapcsolódó továbbfelhasználó által megrendelt darabszám esetleges növekedésének hatását sem lehetett megállapítani. Harmadszor: a vizsgálat feltárta, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek tömege modellenként a hibrid jármű típusától (lágy-/hálózatról tölthető/teljesen hibrid) függően változik. Ami azt illeti, a lágy-hibrid járművekhez csak némileg több gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékre van szükség, mint a belső égésű motorral felszerelt járművekhez, és 2026-ig ezek fogják kitenni a nem belső égésű motorral felszerelt járművek jelentős részét. Ennek alapján és a járműtípusonként szükséges gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek mennyiségére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság észszerűnek találta az EA-nak a különböző járműtípusok felhasználási arányára vonatkozóan becslését.

(83)

Ami a meglévő kapacitást és a kapacitásbővítési beruházásokat illeti, néhány fél azt állította, hogy a Bizottságnak nem kellene a mintában szereplő Elval uniós gyártó adatait az uniós gazdasági ágazat egészére extrapolálnia. A Valeo továbbá azt állította, hogy a „rendkívül pontos és konzervatív adatok” alapján a „B” vállalat által benyújtott beruházási terv nem megfelelő ahhoz, hogy fedezze a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti, a felhasználási előrejelzései alapján 2022 és 2025 között várható keresletet. A CLEPA viszont azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem támasztotta alá meggyőző bizonyítékokkal, illetve kellő indokokkal a kapacitásbővítési beruházásait. A Valeo továbbá azt állította, hogy a „B” vállalat azon kijelentése, miszerint a géppark jelenleg lassan eléri a maximális kapacitását, ellentmond a t21.004224. sz. dokumentumban közölt kapacitáskihasználásnak, amelyben a „B” vállalat 2021-re várhatóan [80–88 %-os] kapacitáskihasználásról számol be.

(84)

Először is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem extrapolálta az Elval adatait az uniós gazdasági ágazatra, és e tekintetben csak az Elvalra vonatkozó információkat vette figyelembe. Ráadásul, ami a „B” vállalat adatait illeti, a Valeo a termelési kapacitásnak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez való hozzárendelésével kapcsolatban pontatlan feltételezésre támaszkodott. Úgy vélte ugyanis, hogy a hőcserélőkhöz hozzárendelt – kizárólag 2021-ben alkalmazandó – [60–70 %-os] termelési kapacitás a teljes 2022–2026-os időszakra vonatkozik, miközben a „B” vállalat jelezte, hogy a létrehozott többletkapacitást a kereskedelmi feltételektől függően, de legalábbis a kereslettel együtt növekvő mértékben rendelik hozzá a hőcserélőkhöz. Ezzel a Valeo [30–40 %-kal] alulbecsülte a hőcserélős termékekhez létrehozandó többletkapacitást.

(85)

A CLEPA észrevételei nyomán a Bizottság felkérte az uniós gazdasági ágazatot, hogy a kitöltött kérdőívek, küldöttségi mellékletek és egyéb érzékeny dokumentumok formájában már rendelkezésre álló érzékeny információkat egészítse ki a többi fél számára hozzáférhető további bizonyítékokkal, tisztázzon bizonyos számadatokat, valamint hajtson végre bizonyos korrekciókat. Az EA (25) és a „B” vállalat (26) által benyújtott kiegészítő információk megerősítették az ideiglenes ténymegállapításokat.

(86)

Emellett a Bizottság nem talált ellentmondást a kapacitáskihasználási előrejelzés és a „B” vállalat nyilatkozata között. A Valeo állításával ellentétben a „B” vállalat ugyanis nem azt állítja, hogy teljes kapacitással rendelkezik, hanem azt, hogy jelenleg közelít a kapacitáskihasználáshoz, miközben a [80–88] %-os kapacitáskihasználási előrejelzés a 2021-es év egészére vonatkozik; azaz egy adott pillanatban fennálló helyzetet (amikor a „B” vállalat pillanatnyilag a teljes kapacitáshoz közelít) nem szabad az egész évre vonatkozó előrejelzésre extrapolálni, illetve azzal összehasonlítani.

(87)

Összefoglalva: a Bizottság a következő keresleti és kínálati előrejelzéseket állította össze a 2021-es és 2026-os évre vonatkozóan.

1. táblázat

A gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekkel kapcsolatos kínálat és kereslet az Unióban (ezer tonna)

(88)

A fenti értékek kapcsán a Bizottság a következő forrásokra támaszkodott. A fenti táblázatban a kereslet az EA felhasználási előrejelzésén (27) alapult, amelyet hozzáigazítottak a BCG által megállapított, a belső égésű és nem belső égésű járművek közötti megoszláshoz. A Valeo felhasználási előrejelzését (28) az általa benyújtott beadvány tartalmazza.

(89)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően a Valeo az IHS Markit piackutató cég 2021. májusi piaci jelentése alapján felülvizsgált előrejelzési adatokat nyújtott be. E jelentés és a Valeo által a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek tekintetében gépjárműmotor-típusonként előre jelzett tömeg alapján a Valeo azt állította, hogy a kereslet a gépjárműgyártás várható növekedése és a villamosítási tendencia felgyorsulása következtében 2026-ban el fogja érni a [320–350] ezer tonnát. Ennek alapján azt állította, hogy az EA keresleti előrejelzése még jobban alulbecsüli a jövőbeli keresletet, és megismételte, hogy az uniós gazdasági ágazat nem képes kielégíteni a jelenlegi keresletet, és ezzel kapcsolatban elektronikus levelezéseket nyújtott be. A Valeo azt is megismételte, hogy az uniós gazdasági ágazat tervezett beruházásai nem elegendőek a jövőbeli kereslet kielégítéséhez.

(90)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo továbbá vitatta, hogy a Bizottság a BCG cikkére támaszkodva több okból is elutasította a Valeonak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek jövőbeli keresletével kapcsolatos becslését, és úgy vélte, hogy a Bizottság keresletre vonatkozó becslése elavult, és azt az új előrejelzés fényében felül kell vizsgálni. A Valeo továbbá az európai zöld megállapodás keretében elfogadott „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagra mint olyan fontos fejleményre hivatkozott, amelyet más előrejelzésekben nem vettek figyelembe, és amely kifejezetten olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek célja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint az új autók átlagos kibocsátásának 2021-hez képest 2030-tól 55 %-os, 2035-től pedig 100 %-os csökkentése. Ezzel összefüggésben azzal érvelt, hogy az 1. táblázatban és a (87) preambulumbekezdésben szereplő keresleti előrejelzés elavult, és a jövőbeli előrejelzések a zöld megállapodás következtében jelentősen növekedni fognak. Ezzel összefüggésben arra kérte a Bizottságot, hogy a Valeonak az IHS Markit 2021. májusi jelentésén alapuló keresleti előrejelzését használja, amely a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti jövőbeli kereslet gyorsabb növekedését mutatja, mint a Valeo vagy az EA korábban benyújtott jelentései. A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy az IHS Markit jobb forrás, mint a Ducker és az LMC Automotive (a továbbiakban: LMC), amely (a benyújtás időpontjában) naprakészebb volt, valamint más felek számára is hozzáférhető volt (érdemleges, nyilvános változatok, illetve megvásárolható változatok formájában).

(91)

A (64)–(66) preambulumbekezdés már foglalkozott a Valeo azon ismételt kijelentésével (lásd a (89) preambulumbekezdést), miszerint az uniós gazdasági ágazat nem képes megbirkózni a jelenlegi kereslettel.

(92)

A Bizottság a Valeo naprakészebb információk meglétére vonatkozó észrevételei nyomán felkérte az EA-t, hogy nyújtson be frissített keresleti előrejelzést. Az EA által benyújtott keresleti előrejelzés két forráson alapult: az IHS Markit könnyűgépjárművek gyártására vonatkozó 2021. július 5-i előrejelzése, valamint DuckerFrontier (2021. május), amely az LMC Automotive 2021. első negyedévi előrejelzésén alapul. Az IHS Markit adatai rendkívül részletesek voltak, és az országonkénti termelési volumenekkel kapcsolatos előrejelzéseket is tartalmazták, ami lehetővé tette az Unióban gyártandó mennyiségek meghatározását. Az LMC automotive 2021. első negyedévi adatsora nem csak az uniós piacra vonatkozott, és azt az IHS Markit 2021. július 5-i termelési előrejelzése alapján lefelé korrigálták, hogy hozzáigazítsák a 27 tagú EU-hoz. Továbbá az LMC Automotive adatait használták a különböző motortípusok közötti megoszlás meghatározásához is. E frissített statisztikák és a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek EA által autómotor-típusonként meghatározott tömege alapján az EA azt jelezte előre, hogy a kereslet a 2019-es [188–195] ezer tonnáról 2026-ra [222–263] ezer tonnára fog nőni.

(93)

Az EA beadványára hivatkozva a Valeo megjegyezte, hogy a 2026-ra vonatkozó alsó határérték alacsonyabb volt, mint a Bizottság által az 1. táblázatban becsült kereslet, és szerinte ez az érték logikátlan, tekintettel a gépjárműipar villamosítása miatt várható keresletnövekedésre.

(94)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a korábbi keresleti előrejelzésekkel ellentétben az EA legutóbbi előrejelzése kizárólag a 27 tagú EU-ra vonatkozott, ami megmagyarázza, hogy az – a kereslet jelentős növekedése ellenére – miért indult alacsonyabb szintről. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az EA becslése logikus volt, mivel a villamosítási tendenciával összhangban a 2019–2026-os időszakban a kereslet növekedését mutatta.

(95)

A Valeo továbbá azt állította, hogy az EA az „Irány az 55 %!” című zöld megállapodás Bizottság általi, 2021. július 14-i bejelentését megelőzően készült forrásokra támaszkodott, holott az EA tudott erről a bejelentésről, de nem vette figyelembe ezt az elemet a keresletre vonatkozó becslésében. Ennek alapján azzal érvelt, hogy az EA nem működött együtt a legjobb tudása szerint. A Valeo továbbá arra kérte a Bizottságot, hogy a jövőbeli keresletet vagy az IHS Markit (90) preambulumbekezdésben említett, a zöld megállapodás hatásának figyelembevétele érdekében felfelé korrigált, frissített jelentése alapján, vagy az LMC Automotive újonnan benyújtott (29), 2021. július 29-én frissített statisztikái alapján becsülje meg, amelyek állítólag figyelembe vették a zöld megállapodás hatását. Ennek alapján a Valeo 2026-ra vonatkozó, kereslettel kapcsolatos becslése elérte a [340–380] ezer tonnát.

(96)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA a legjobb tudása szerint együttműködött, mivel az EA a rendelkezésre álló legfrissebb IHS Markit-statisztikákat használta. Mindenesetre a Valeo és egy „vezető ipari szövetség” szerint az IHS Markit jobb forrás, mint a Ducker és az LMC. A Bizottság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy az EA által szolgáltatott információk kellően frissek voltak ahhoz, hogy a lehető legpontosabban megbecsüljék a jövőbeli keresletet. Ráadásul a Valeo nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az olyan piackutató cégek, mint az IHS Markit vagy az LMC, nem látták előre a zöld megállapodás bejelentését, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e cégek rendszeresen készítenek ilyen jelentéseket, és a zöld megállapodás bejelentése csak hivatalossá tette azt, amit a piaci szakértők már korábban is előre jeleztek (30). Továbbá, ahogy azt a Valeo is jelezte, a pontos jövőbeli előrejelzések mindenképpen az eredetiberendezés-gyártók ügyfeleivel a jövőbeli igények meghatározása érdekében folytatott megbeszélésektől függenek.

(97)

A Bizottság figyelembe vette a Valeo által benyújtott legfrissebb előrejelzéseket is, de elutasította azokat, mivel a Valeo által benyújtott, a (89) és (95) preambulumbekezdésben említett, az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben szereplő forrásadatokkal alátámasztott információk elemzése azt mutatta, hogy a Valeo (akár az IHS Markit, akár az LMC alapján készült) keresleti becslései túlzottak voltak, mivel azok nemcsak az Unión belüli hajtómű-beépítésre vagy autógyártásra vonatkoztak, hanem a más országokon, például az Egyesült Királyságon, Oroszországon és Törökországon belüli hajtómű-beépítésre, illetve autógyártásra is kiterjedtek. Valójában a Valeo által használt IHS Markit-jelentések a 2021–2026-os időszakra vonatkozóan több mint 18 %-kal becsülték túl az Unión belüli éves hajtómű-beépítést. Bár a rendelkezésre bocsátott LMC-jelentések nem tették lehetővé, hogy különbséget tegyenek az autógyártással foglalkozó egyes országok között, egyértelműen arra utalnak, hogy az Uniónál nagyobb földrajzi hatállyal rendelkeznek, mivel a FÁK-országokat és feltehetően más olyan országokat – többek között az Egyesült Királyságot és Törökországot – is felölelték, ahol jelentős mennyiségben gyártanak gépjárműveket. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e statisztikák földrajzi hatálya túl tág, így azok nem használhatók a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti uniós kereslet értékeléséhez. Ezzel összefüggésben a Bizottság az EA által szolgáltatott, a (103) preambulumbekezdésben említett keresleti előrejelzést megfelelőbbnek tartotta, mivel az csak az EU-ra vonatkozott, valamint az IHS Markit kellően friss jelentésén alapult, amelyet a Valeo – a (90) preambulumbekezdésben említettek szerint – jobb forrásnak tart, mint a Ducker és az LMC jelentéseit.

(98)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TitanX azt állította, hogy a Bizottság keresletre vonatkozó előrejelzése elavult, és nem vette figyelembe a haszongépjárműveket. Az európai zöld megállapodásra és azokra a bejelentett jogalkotási javaslatokra hivatkozott, amelyek célja, hogy általánosságban és különösen a gépjárműiparban csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezzel összefüggésben azt állította, hogy az új kibocsátási célértékek a gépjárműiparban fokozni fogják a villamosítás ütemét, valamint a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet növekedéséhez vezetnek. E tekintetben felkérte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Valeo (89)–(104) preambulumbekezdésben említett keresleti előrejelzését.

(99)

Ami a TitanX haszongépjárművekkel kapcsolatos állítását illeti, a Bizottság a (115) preambulumbekezdésben említettek szerint az EU-ba irányuló, szállításra szánt szállítmány átlagos volumenének csupán 85 %-át vette figyelembe annak érdekében, hogy óvatos becsléssel szolgáljon a könnyűgépjárművek iránti kereslet vonatkozásában. Így a fennmaradó 15 % a haszongépjárműveket érintő szállítmányokat is magában foglalta. Mivel nem állt rendelkezésre olyan információ, amelyből e tekintetben eltérő következtetéseket lehetne levonni, illetve a haszongépjárművek iránti jövőbeli keresletre vonatkozó bizonyíték hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik az ezen ágazat iránti kereslet kielégítéséhez. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(100)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a Valeo és a CLEPA vitatta a Bizottság azon megközelítését, miszerint kizárja a számításaiból az olyan országokon belüli autógyártást, mint Törökország, Oroszország és az Egyesült Királyság. E tekintetben a Valeo az Eurostat statisztikái és saját nyilvántartása alapján azzal érvelt, hogy jelentős mennyiségben exportálnak hőcserélő-alkatrészeket Oroszországba, Törökországba és az Egyesült Királyságba. Továbbá azzal érvelt, hogy ezekben az országokban nagyon korlátozott mennyiségben gyártanak hőcserélő-alkatrészeket, és ezek az országok nagymértékben az Unióból érkező behozataltól függnek. A CLEPA viszont azt állította, hogy az Unión kívüli járműgyártás az uniós gépjárműipari beszállítók termelésének jelentős részét adja, és az Unión kívül korlátozott a gépjármű-hőcserélőkkel kapcsolatos termelési kapacitás. A CLEPA egyúttal azt állította, hogy az Egyesült Királyságban, Oroszországban vagy Törökországban gyártott járművekben jelentős az uniós alkatrészek vagy az uniós hozzáadott érték aránya. Ennélfogva – a CLEPA állítása szerint – az export jelentős bevételt termel az uniós gépjárműipari beszállítók számára, és a gépjárműipari beszállítók termelését nemcsak az Unión belüli járműgyártás határozza meg, hanem a tágabb régió is. Ennek alapján a Valeo és a CLEPA azzal érvelt, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti keresletnek a gépjárműhőcserélő-gyártók tényleges szükségletein kell alapulnia, függetlenül termékeik rendeltetési helyétől. A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy ha az exportra szánt gépjármű-hőcserélőket nem vennék figyelembe, akkor az uniós érdekeket nem vizsgálnák meg megfelelően.

(101)

A (145) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság elismerte, hogy egyes gépjárműhőcserélő-gyártók hőcserélő-alkatrészeket exportálnak. A Bizottság azonban nem értett egyet azzal, hogy az uniós kereslet értékelésénél az ezen országokon belüli autógyártást teljes egészében figyelembe kellene venni. Ugyanis nem támasztották alá bizonyítékokkal azt az állítást, hogy ezek az országok nagymértékben az Unióból érkező behozataltól függnek. Miként azt a Valeo is elismerte, az Eurostat statisztikai adatai nem kizárólag a gépjármű-hőcserélőkre vonatkoznak, hanem más termékekre is kiterjednek. A Valeo ugyan elismerte, hogy ezek az országok a gépjármű-hőcserélők tekintetében rendelkeznek termelési kapacitással, azonban nem számszerűsítette az általa említett belföldi gépjárműhőcserélő-gyártók termelési kapacitását. Ezenkívül nem lehet kizárni, hogy ezeket a piacokat nem látnák el a Valeo által említettektől eltérő belföldi gépjárműhőcserélő-beszállítók (31) vagy nem uniós gépjárműhőcserélő-gyártók. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Valeo nem bizonyította, hogy az Unióban működő gépjárműhőcserélő-gyártók olyan arányban szállítanak ezekbe az országokba, hogy ezek a piacok nagymértékben az uniós gépjárműhőcserélő-gyártóktól függnének. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a CLEPA állításai nem voltak eléggé konkrétak, mivel azok nem kifejezetten a gépjármű-hőcserélőkre, hanem általában a gépjárműipari beszállítók exporttevékenységére vonatkoztak.

(102)

A Bizottság a rendelkezésre információk alapján elismerte, hogy vannak bizonyos kereskedelmi kapcsolatok az Unióban működő gépjárműhőcserélő-gyártók és az olyan országok autógyártói között, mint Oroszország, Törökország és az Egyesült Királyság. A gépjármű-hőcserélők ezen országokba irányuló kivitelének azonosítását lehetővé tevő konkrét információk hiányában azonban a Bizottság nem tudta ténymegállapításait a Valeo által a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti keresletre vonatkozó előrejelzésében említett földrajzi hatályra alapozni. A Bizottság mindenesetre úgy ítélte meg, hogy az uniós piacon jelentkező keresletet elsősorban az uniós autógyártás alapján kell meghatározni, különösen a zöld megállapodás fényében, amely kizárólag az Uniót érinti. Ezenkívül a (127) preambulumbekezdésben vázolt kereslet és az 1. táblázatban ismertetett kínálat elemzése szerint az uniós gazdasági ágazat még mindig megtehetné, hogy biztosítsa az exportálandó gépjármű-hőcserélők előállításához szükséges további mennyiségeket. Ezen túlmenően az uniós gépjárműhőcserélő-gyártók engedélyt kérhetnek a síkhengerelt alumíniumtermékek aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatalára, ami – ha a vámhatóságok a vámjogszabályokkal összhangban megadják az engedélyt – lehetővé tenné számukra, hogy az így előállított gépjármű-hőcserélőket a dömpingellenes vámok alkalmazása nélkül exportálják. Ezért ez csak igen korlátozott terhet róna, illetve pénzügyi hatást gyakorolna a gépjárműhőcserélő-gyártók exporttevékenységére. Ennek alapján a Bizottság elutasította a Valeo és a CLEPA állításait, és úgy ítélte meg, hogy az uniós érdeket megfelelően értékelték.

(103)

2021. augusztus 12-én az EA a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti keresletre vonatkozó frissített előrejelzést nyújtott be, amely az IHS Markit könnyűgépjármű-gyártásról szóló részletesebb – motortípusokat is meghatározó – jelentésén alapult. Ezt a jelentést a (91) preambulumbekezdésben említett 2021. július 5-i jelentéssel egy időben adták ki, és e jelentések összhangban álltak egymással. Ennek alapján az EA előrejelzésének alsó értéke 222 ezer tonnáról 232 ezer tonnára nőtt. Az EA DuckerFrontier/LMC Automotive 2021. első negyedévi jelentésén alapuló előrejelzése változatlanul 263 ezer tonna maradt.

(104)

Az IHS Markit 2021. július 5-i és az LMC 2021. július 29-i, motortípusonkénti bontásban megadott adatainak összehasonlításakor a Bizottság megállapította, hogy az LMC adatai – amelyek állítólag figyelembe vették az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagot – 2026-ra még mindig jóval magasabb részesedést (40 %) prognosztizáltak a belső égésű motorok esetében, mint az IHS Markit július 5-i – az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag bejelentése előtt közzétett – adatai (22 %), amelyeket az EA az előrejelzéséhez használt.

(105)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nehéz nagy pontossággal 2026-ra előre jelezni a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet szintjét, mivel még mindig számos bizonytalansági tényező van az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagnak a közlekedés villamosítását és különösen a könnyűgépjárművek gyártását érintő végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság mindenesetre észszerűnek találta az EA keresleti előrejelzéseit, függetlenül attól, hogy azok a Valeo által ajánlott, rendelkezésre álló legfrissebb IHS Markit-adatokon vagy a magasabb értékű LMC-adatokon alapulnak.

(106)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a Valeo megjegyezte, hogy a Bizottságnak a 2021. július 29-i LMC-adatokkal kapcsolatos megállapításai tévesek voltak. A Valeo rámutatott, hogy az LMC-adatok nemcsak a 27 tagú EU-ra vonatkoztak, hanem figyelembe vették a Törökországban és Oroszországban a gépjárművek villamosítására irányuló – a zöld megállapodásnak megfelelő jogszabályok hiánya miatt viszont lassabb ütemben megvalósuló – erőfeszítéseket is. Ennek alapján a Valeo azt állította, hogy az LMC-adatok teljesek és megbízhatóak, ezért a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie azokat. Továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem mutatott be releváns adatokat a belső égésű motorral felszerelt elektromos és hibrid járművek részarányára vonatkozóan, és a Bizottságnak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti várható kereslet értékelésénél figyelembe kellene vennie az LMC-adatokat azon az alapon, hogy bár az IHS Markit a legmegbízhatóbb forrás, viszont a jegyzőkönyvben szereplő adatok közül kizárólag az LMC-adatok számszerűsítik a zöld megállapodás bejelentésének hatását.

(107)

Mivel termelési országonkénti bontásban nem állnak rendelkezésre LMC-adatok, a Bizottság nem tudta megerősíteni a Valeo azon észrevételeit, miszerint az LMC állítólag figyelembe vette, hogy Oroszországban és Törökországban lassabb ütemben megy végbe a villamosítás. Mindenesetre a (97) és (101) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélet meg, hogy az LMC adatainak földrajzi hatálya nem volt megfelelő a belföldi kereslet értékeléséhez; az EA által rendelkezésre bocsátott információk kellően naprakészek voltak a jövőbeli kereslet becsléséhez; valamint vannak arra utaló jelek, hogy a piaci szakértők előre látták a zöld megállapodás bejelentését. Emellett a Valeo nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az IHS Markithoz hasonló piackutató cégek nem látták előre a zöld megállapodás bejelentését. A megfelelő LMC-adatok, azaz a 27 tagú EU-ra korlátozódó adatok hiányában a Bizottság ezért az IHS Markit július 5-i adatait tekintette a legfrissebb és legmegfelelőbb forrásnak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti 2026-os kereslet értékeléséhez. A Bizottság emellett azt is megjegyzi, hogy minden logikát nélkülöz, hogy a Valeo az IHS adatait az LMC adatainál hitelesebb forrásnak tartja, majd a Bizottságtól az LMC-adatok használatát kéri, főleg úgy, hogy annak földrajzi hatálya nem megfelelő. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(108)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a Valeo a 2021. július 29-i LMC-adatok alapján új szimulációkat is benyújtott az uniós gazdasági ágazat kapacitás- és beruházási előrejelzései kapcsán. A Valeo azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat a 2021–2027-es időszakban még akkor sem tudná kielégíteni a jövőbeli keresletet, ha a gépjárműgyártás volumene 18 %-kal csökkenne.

(109)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az új szimulációk benyújtására az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtására vonatkozó határidőt követően került sor, valamint az érdekelt felek újabb tájékoztatása nem az uniós kapacitásra vagy beruházásokra vonatkozott. Ennek alapján nem lehetett figyelembe venni ezeket az elemeket. A (107) preambulumbekezdésben meghatározottaknak megfelelően az LMC-adatokat semmiképpen sem lehetett elfogadni. A Bizottság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy az LMC adatai – még ha azokat csökkentik is 18 %-kal – jelentősen túlbecsülték a 27 tagú EU tekintetében prognosztizált keresletet. Az IHS Markit legfrissebb (2021. július 5-i) adatai alapján ugyanis a 2021–2027-es időszakban a nem uniós országok termelése az uniós gépjárműgyártás 26,8–30,5 %-át tette ki, szemben a 18 %-kal. A fentiek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(110)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a Valeo és a CLEPA azt állította, hogy a Bizottság azon következtetése, miszerint az uniós gazdasági ágazat várható kapacitása és a harmadik országokból érkező várható behozatal képes fedezni az uniós keresletet, az indokolás hiánya miatt nem volt megalapozott, és azt semmilyen mennyiségi elemzés nem támasztotta alá. A Valeo egészen pontosan azt állította, hogy az általános tájékoztatóval ellentétben az érdekelt felek újabb tájékoztatása nem tartalmazott az 1. táblázattal egyenértékű összefoglalót, miáltal a Valeo nem gyakorolhatta megfelelően a védelemhez való jogát és nem tudott észrevételeket tenni a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet kielégítéséhez elegendő uniós kapacitással kapcsolatban. A Valeo emellett azt állította, hogy az érdekelt felek újabb tájékoztatása nem foglalkozott a „Valeo által benyújtott több tucatnyi e-maillel és más bizonyítékokkal”, amelyek arra vonatkoztak, hogy az uniós gyártók ismételten megtagadták, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekből elegendő mennyiséget szállítsanak. Mivel a Bizottság nem értékelte megfelelően e bizonyítékokat, a Valeo az állította, hogy az érdekelt felek újabb tájékoztatása az elégtelen indokolás és a tényekkel kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hiba miatt nem volt megfelelő.

(111)

E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újabb tájékoztató kellően részletes információkat tartalmazott az általános tájékoztatót követően benyújtott beadványokkal kapcsolatban, és a felek könnyen hivatkozhattak a felek eredeti beadványaira. Ezenkívül az újabb tájékoztató – ahogy az a (92) és (98) preambulumbekezdésből is kitűnik – a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet EA által benyújtott legfrissebb előrejelzéseit tartalmazta. A Bizottság a felek rendelkezésére álló információkat használta, és a Valeo egyszerűen helyettesíthette volna az 1. táblázatban szereplő, 2026-ra vonatkozó keresleti előrejelzést az újabb tájékoztatóban szereplő információkkal, amelyek szintén az EA beadványaira hivatkoztak. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újabb tájékoztató tartalmazta a szükséges indokolást és mennyiségi elemzést. Ami a Valeo védelemhez való jogát illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újabb tájékoztató kellően részletes volt ahhoz, hogy a Valeo gyakorolhassa a védelemhez való jogát. Az érdekelt feleknek az uniós gazdasági ágazat kapacitásával kapcsolatos újabb tájékoztatása nem tartalmazott olyan új elemeket, amelyek ne álltak volna rendelkezésre már a nyilvános aktában is.

(112)

A Bizottság ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a Valeo által a szállítási nehézségekkel kapcsolatban benyújtott bizonyítékok nem indokolták az érdekelt felek újabb tájékoztatását, mivel jellegüket tekintve nem új állításokról volt szó. Ezzel az állítással már a (91) preambulumbekezdés foglalkozott.

(113)

A Valeo azt is állította, hogy az érdekelt felek újabb tájékoztatásában foglalt ténymegállapítások nélkülöztek minden logikát, és nem voltak kellően indokoltak. Lényegében azt állította, hogy mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő kapacitással a [295–315] (32) ezer tonnás kereslet kielégítésére, nem tudná fedezni a Valeo előrejelzései alapján akár a [340–380] (33) ezer tonnát is elérő magasabb keresletet. Ennek alapján azt állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a zöld megállapodás hatását.

(114)

A (97) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Valeo korábbi és legutóbbi keresleti előrejelzései nem megfelelő földrajzi hatályon alapultak, és jelentősen túlbecsülték az uniós gépjárműgyártást, és így a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek iránti uniós keresletet is. A gépjárműgyártásra vonatkozó, legutóbb prognosztizált adatok alapján és a (98) preambulumbekezdésben említett megfelelő földrajzi hatály alkalmazásával a Bizottság észszerűnek találta az EA 232–263 ezer tonna körüli becsléseit. Ennek alapján, valamint az uniós gazdasági ágazat becsült kapacitása és a harmadik országokból érkező becsült behozatal alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő kapacitás áll rendelkezésre a megnövekedett kereslet fedezésére, függetlenül attól, hogy a Kínából érkező behozatal a piacon marad-e vagy sem. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(115)

A gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek Kínából érkező behozatala a Valeo által benyújtott információkon alapult. A Törökországból érkező behozatalt az EA 11. számú, a szállítmányokat t21.004336 számú dokumentummal megegyező formátumban feltüntető, hitelesítő kimutatás alapján értékelték. Az óvatosság kedvéért a Bizottság úgy számolt, hogy a nem könnyűjárművekhez készült, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek a 2017 és 2019 közötti években a szállításra szánt, Unióba irányuló szállítmányok átlagos volumenének csak 85 %-át tették ki.

(116)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo kétségeket fogalmazott meg a Törökországból érkező behozatali volumennel kapcsolatban, de nem részletezte, hogy milyen alapon, és nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot állításai alátámasztására. A (89) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az ilyen behozatali volument óvatosan becsülte meg az EA-val közölt, Törökországból az EU-ba irányuló szállítmányok alapján. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(117)

Az uniós kapacitás az EA által benyújtott, a közlekedési ágazatban a hőcserélők gyártásához szükséges síkhengerelt alumíniumtermékek szállítmányaira vonatkozó beadványon alapult. Ez meglehetősen óvatos megközelítés, mivel a tényleges termelés és kapacitás sokkal nagyobb lehet, mint a szállítmányok. Ugyanezen gondolatmenetet követve a Bizottság úgy számolt, hogy a nem könnyűjárművekhez készült, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek a 2017 és 2019 közötti években a szállításra szánt, Unión belüli szállítmányok átlagos volumenének csak 85 %-át tették ki. A Valeo kapacitásra vonatkozó adatát ugyanebből a beadványból vették.

(118)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy a Bizottságnak nem a Valeo értékesítésének megfelelő szállítási adatokra, hanem a Bizottság részére benyújtott – a vizsgálati időszakban [400–450] ezer tonnára rúgó – kapacitási adatokra kellett volna támaszkodnia (34).

(119)

Ezen észrevételekre válaszul a Valeo és a TitanX a következőket állította: a bejelentett kapacitás nem szerepelt a nem bizalmas jellegű aktában, az ilyen információk késői benyújtása nem tette lehetővé számukra, hogy észrevételeket tegyenek az akta tartalmával kapcsolatban, valamint az akta nem tartalmazott érdemi magyarázatot az alkalmazott módszertanra vonatkozóan, kivéve, hogy az információkat az EA tagjaitól gyűjtötték. Megkérdőjelezték továbbá az EA által említett beadvány és az egyes korábbi beadványok közötti kapcsolatot (35). Ezenkívül azt állították, hogy a bejelentett kapacitás esetében figyelembe kellett volna venni a hőcserélők kapcsán jelentős programokat végrehajtó gyártók validálását. Ennek alapján azt állították, hogy mivel a nyilvános akta nem tartalmazott részletes magyarázatokat, sérült a védelemhez való joguk. A Valeo és a TitanX ezenkívül azt állította, hogy nem reális a bejelentett kapacitás, tekintettel a vizsgálati időszakra bejelentett alacsony kapacitáskihasználásra, valamint a 2021 első felében tapasztalt átmeneti kapacitásproblémákra, amelyek az uniós gazdasági ágazat állítólagos opportunista és visszaélésszerű árképzési magatartásához vezettek. Ennek alapján a Valeo és a TitanX támogatta a Bizottság kapacitással kapcsolatos megközelítését.

(120)

E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA által bejelentett kapacitásnál nem vették figyelembe az uniós gazdasági ágazat által gyártott egyéb, hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez vagy az ugyanazon a berendezésen gyártott egyéb termékekhez általában hozzárendelt kapacitást. Mivel a Bizottság a ténymegállapításaihoz nem a t21.004414 dokumentumra támaszkodott, a Bizottság véleménye szerint nem sérült a Valeo vagy a TitanX védelemhez való joga, bár elismerte, hogy a dokumentum nyilvános változata nem tartalmazott érdemi összefoglalót a dokumentumban foglalt érzékeny információkról. Ennek alapján, illetve a termelési kapacitás óvatos becsléssel történő kezelése érdekében a Bizottság megerősítette megközelítését, és a kapacitással kapcsolatos becslését az Unión belüli szállításokra alapozta. Következésképpen a Bizottság elutasította az EA állítását.

(121)

Az érdekelt felek újabb tájékoztatását követően a Valeo azzal érvelt, hogy a piaci kereslet értékelésére szolgáló bizottsági módszertannal összhangban az uniós gazdasági ágazat kapacitásának értékeléséből ki kellene zárni azokat a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket, amelyeket végső soron nem uniós országokon belüli gépjárműgyártás során használnak fel.

(122)

A (117) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az uniós kapacitást az uniós piacra szánt szállítmányok alapján óvatos becsléssel állapította meg. Tekintettel arra, hogy ez a mutató óvatosan tükrözi azt a mennyiséget, amelyet az uniós gazdasági ágazat az uniós piacra tudott szállítani, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat által gyártott síkhengerelt alumíniumtermékekből előállított, nem uniós országokba exportált gépjármű-hőcserélők részarányának figyelembevételéhez nem kell lefelé módosítani ezt a mennyiséget. A Valeo mindenesetre nem adta meg az Unióban gyártott, nem uniós országokba exportált hőcserélők mennyiségét. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(123)

Az uniós gazdasági ágazat tervezett kapacitásbővítését a Valeo (88) preambulumbekezdésben említett beadványa, a „B” vállalat e konkrét kérdéssel kapcsolatos, a beruházási projektekre vonatkozó konkrét bizonyítékokkal (36) alátámasztott beadványa, valamint a mintában szereplő érintett uniós gyártó ellenőrzött információi alapján állapították meg.

(124)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo kétségeket fogalmazott meg az uniós gazdasági ágazat 2022. és 2023. évet érintő kapacitásbővítési beruházásaival kapcsolatban, azt állítva, hogy a próbaüzemek, a berendezések optimalizálása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése miatt 2024 előtt nem lesz teljes mértékben működőképes. A Valeo kétségeket fogalmazott meg a beruházások gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket érintő elosztásával kapcsolatban is.

(125)

Ezeket az állításokat azonban nem támasztották alá. Az uniós gazdasági ágazat mindenesetre jelezte, hogy kapacitása követni fogja a piaci kereslet alakulását, és tisztességes piaci feltételek megléte esetén a többletkapacitást a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez rendelnék.

(126)

A fenti visszafogott előrejelzés alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezett a jelenlegi kereslet kielégítéséhez, emellett elegendő szabad kapacitással is rendelkezett. Ami a jövőbeli keresletet illeti, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a többletkapacitásra tekintettel elegendő kínálat állna rendelkezésre a növekvő kereslet fedezésére, függetlenül attól, hogy a piacon továbbra is jelen lesz-e a Kínából érkező behozatal. Mindenesetre a Kínából érkező behozatal egy része várhatóan kárt nem okozó árakon továbbra is folytatódni fog.

(127)

. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az IHS Markit 27 tagú EU-ra vonatkozó, 2021. július 5-i adatai és a Valeonak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek motortípusonként megállapított tömegével kapcsolatos saját becslése alapján a 2026-os évre vonatkozó kereslet még mindig alacsonyabb lenne, mint amennyi alapanyag az uniós piacon rendelkezésre állna, függetlenül attól, hogy azt az uniós gazdasági ágazat szállítaná vagy harmadik országokból szereznék be.

(128)

A Valeo felhasználási előrejelzésének – a fenti (118) preambulumbekezdésben kifejtett többletkapacitással kapcsolatos előrejelzések kiigazítása melletti – mérlegelésekor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy alapanyaghiány lépne fel, ha a Kínából érkező behozatal teljesen leállna. Ez a hiány azonban sokkal kisebb lenne (5,5 %), mint amekkorát a Valeo a 2022–2027-es időszakra (17 %) vagy a 2026-os évre (21,7 %) prognosztizált. Mindenesetre, ha a Kínából érkező behozatal ugyanolyan mennyiségben folytatódna, a hiány megszűnne. A fentiek alapján a Bizottság a megnövekedett keresletre tekintettel elutasította a kapacitással, a beruházásokkal és az alapanyaghiánnyal kapcsolatos állításokat.

(129)

A felhasználók és az ACEA támogatását élvező szövetségük azt állították, hogy a Bizottság a szabad kapacitás hiányát tekintve nem értékelte megfelelően az intézkedések hatását. Azt állították, hogy még ha lenne is szabad kapacitás, a validálás rövid távon akadályt jelentene, és a Kínából érkező behozatalt nem tudnák gyorsan európai forrásból való beszerzéssel helyettesíteni. Ennek alapján egyúttal azt állították, hogy jelentős kereskedelmi kockázatnak vannak kitéve és üzleti lehetőségektől eshetnek el. E tekintetben a CLEPA azt is hozzátette, hogy bizonyos globális ügyfélprojektek esetében, amelyek keretében ugyanazt az alkatrészt gyártják, ugyanarra az alapanyagra van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a program kiegyensúlyozott teljesítményét. Ezt az állítást azonban nem támasztották alá a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó bizonyítékokkal. Ugyanebben a tekintetben az ACEA azt állította, hogy az ideiglenes intézkedések szintje jelentősen növelné az előállítási költségeket.

(130)

A Valeo jelezte, hogy nem lehetséges a gyors helyettesítés, mivel a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó 2021. évi ellátási előrejelzésük szerint az uniós piacon nem állnak rendelkezésre validált kínai ötvözetek, és nem léteznek más beszerzési források. A Valeo és több más fél is azt állította, hogy a kettős beszerzést (vagyis azt, hogy ugyanazt a terméket egyidejűleg több beszállító biztosítja) az ügyfelek gyakran nem fogadják el.

(131)

A Bizottság megállapította, hogy több olyan – a Valeo által jelentős mértékben vásárolt – egyedi ötvözet is van, amelyet a Valeo az elmúlt években uniós gyártótól szerzett be, majd Kínából érkező, azonos műszaki leírással rendelkező termékekkel helyettesített. A Bizottság továbbá bizonyítékkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó uniós gyártó rendelkezik e konkrét termék szállításához szükséges kapacitással, és a felhasználó részéről nem lenne szükség teljesen új validálásra. Ráadásul a Valeo állítása egy 2021-es ellátási előrejelzésen alapult, ellenben a vizsgálati időszakra (2019 és 2020) vonatkozóan benyújtott információk nem támasztották alá az állítását. Következésképpen az Unió elutasította azt az állítást, miszerint a szóban forgó ötvözeteket már nem lehet az uniós piacról beszerezni.

(132)

A rendelkezésre álló bizonyítékokból kiderült, hogy egyes ügyfelek esetében kettős beszerzésre van szükség, és egyes felhasználók találnak alternatív megoldásokat a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek beszerzésére, ha szállítási problémákba ütköznek. Ezt támasztja alá a Valeo 2019-re és 2020-ra vonatkozó ellátási előrejelzéseket tartalmazó adatbázisa is, amelyből arra lehet következtetni, hogy a Kínából szállított anyagok jelentős része esetében az említett években egy második validált uniós forrás is rendelkezésre állt. A kettős beszerzés további bizonyíték arra, hogy ugyanazokat az ötvözeteket és anyagokat egyszerre validálják kínai és uniós beszállítók esetében.

(133)

Az EA azt is megerősítette, hogy a Kínából történő beszerzésről az Unióból történő beszerzésre való áttérés már 2021-ben megtörtént, többek között néhány nagy megrendelőnél. Emellett jelezte, hogy a jelenleg Kínából behozott anyagok nagy részét eredetileg az uniós gazdasági ágazat szállította, mielőtt olcsó beszállítókkal váltották volna fel őket. Ez további bizonyíték arra, hogy a Kínából érkező behozatal gyorsan helyettesíthető az uniós gazdasági ágazat által biztosított beszerzési forrásokkal. Az EA továbbá jelezte, hogy a beszállítók közötti váltás nem hosszadalmas vagy költséges, hanem az árképzés dömpingellenes intézkedések bevezetését követő normalizációjával kapcsolatos folyamat eredménye.

(134)

Ezenkívül, ami az egyenértékű ötvözeteket illeti, a Valeo azt állította, hogy a 2019/2020 és 2021 közötti eltérés oka az akkumulátorok hűtőlemezeinek beszerzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódik, és azt állította, hogy az ilyen információk kulcsfontosságúak a validálás hatásának értékeléséhez. Ami a kettős beszerzést illeti, a Valeo azt állította, hogy a Bizottság által végzett kiigazítás ellenére a Kínából beszerzett, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek kevesebb mint [ÉRZÉKENY ADAT] %-a esetében állt rendelkezésre egy második, Unióban validált beszerzési forrás.

(135)

A helyettesítést és a validálást illetően először is emlékeztetni kell arra, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználói a síkhengerelt alumíniumtermékeik többségét a figyelembe vett időszakban és – a Bizottság rendelkezésére álló, vizsgálati időszak utáni adatok szerint – ezen időszakot követően is az Unióban vásárolták.

(136)

Az egyenértékű ötvözetek tekintetében meg kell jegyezni, hogy bár a vizsgálati időszak utáni adatokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, e vizsgálat ténymegállapításait elsősorban a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokra kell alapozni. Az egyik felhasználóra vonatkozó, rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy a megvásárolt ötvözetek túlnyomó többsége esetében 2019-ben és 2020-ban az Unióban volt egyenértékű ötvözet. Ami a 2021-es évet illeti, a Kínából beszerzett, akkumulátor-hűtőlemezekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek fejlesztésének következtében csökkent ugyan a Kínából beszerzett azon ötvözetek aránya, amelyekkel egyenértékű ötvözetek az Unióban is rendelkezésre állnak, de még mindig a Kínából beszerzett volumen több mint felét tette ki. Figyelembe véve a vizsgálati időszakra vonatkozó múltbeli adatokat és a legfrissebb adatokat, a Bizottság elutasította a Valeo azon állítását, miszerint „az uniós piacon nem állnak rendelkezésre validált kínai ötvözetek”.

(137)

A kettős beszerzést illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a (132) preambulumbekezdésben említett, rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint az a tény, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek jelentős része esetében kettős beszerzés valósult meg, elegendő bizonyítékkal szolgálnak azon állítás megcáfolására, hogy „az ügyfelek gyakran nem fogadták el a kettős beszerzést”.

(138)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TitanX megismételte, hogy a rövid távon nem leküzdhető validálási akadályok miatt jelentősen romlott azon képessége, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket más gyártóktól szerezze be. Az ezzel kapcsolatos új bizonyítékok, illetve a Bizottság ténymegállapításaival kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(139)

A felhasználók és az ACEA támogatását élvező szövetségük egyúttal azt állították, hogy az amerikai piacon más a helyzet, mint az EU-ban, hiszen az Unióban vagy más országokban nincs szabad kapacitás, továbbá az amerikai közigazgatási felülvizsgálati eljárás nagyobb rugalmasságot biztosít, ami nem mondható el az alaprendeletről.

(140)

Először: a (126) és (127) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy változatlan piaci viszonyok mellett az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik a jelenlegi és a jövőbeli kereslet kielégítéséhez.

(141)

Másodszor: még ha az USA és az EU piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos jogszabályai el is térnek egymástól, az alaprendelet a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően időközi felülvizsgálatokat ír elő, amelyek bizonyos körülmények között lehetővé teszik a hatályos intézkedések felülvizsgálatát. Az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése azt is előírja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén visszatéríthetők a dömpingellenes vámok.

(142)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a validálással, a helyettesítéssel, a kettős forrásból való beszerzéssel és az amerikai piactól való eltérésekkel kapcsolatos állításokat.

(143)

A felhasználók és szövetségük egyúttal azt állították, hogy a vámok jelentős hatást gyakorolnának pénzügyi helyzetükre, és pénzügyi helyzetükre tekintettel nem tudnák viselni a jelentős dömpingellenes vámok vagy validálási költségek miatt megnövekedett költségeket. Az egyik felhasználó, a MAHLE GmbH (a továbbiakban: Mahle) hozzátette, hogy a Bizottság tévesen feltételezte, hogy a Covid19-válságot megelőző körülmények között nyereséges volt.

(144)

Az EA jelezte, hogy a dömpingellenes intézkedések szintje észszerű volt, és alkalmas volt arra, hogy a szokásos versenykörülmények helyreállítása érdekében biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket.

(145)

A Bizottság megállapította, hogy a végleges intézkedések szintje alacsonyabb, mint az ideiglenes intézkedéseké. A vizsgálat ezenkívül azt is feltárta, hogy a felhasználók főként uniós forrásból szerezték be a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeiket. Ez alapján úgy ítélte meg, hogy az intézkedések csak korlátozott hatást gyakorolnának a felhasználók pénzügyi helyzetére. Ami a Mahle vállalatot illeti, kitöltött kérdőív hiányában a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy felmérje az intézkedéseknek a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását. A Valeo által az intézkedések hatásáról közölt információk szintén némileg hiányosak voltak, ráadásul túlbecsülték az intézkedések hatását. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a felhasználó által értékesített, Kínából beszerzett, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek volumenének jelentős részét nem uniós országokba exportálták. Következésképpen észszerű az a feltételezés, hogy e behozatalok az aktív feldolgozási rendszer hatálya alá tartozhatnak, és ezáltal elkerülhető a dömpingellenes vámok megfizetése, valamint csökkenthető a kapcsolódó többletköltségek hatása. Ezenfelül, ahogy azt a (130)–(133) preambulumbekezdés is alátámasztja, a felhasználók úgy is elkerülhetnék a validálási költségeket, ha a jelenleg Kínában vásárolt anyagokat validált uniós beszállítóktól szereznék be, vagy ha a kettős beszerzésű, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek esetében további mennyiségeket csoportosítanak át a kínai forrásokból az európai forrásokba. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(146)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TitanX azt állította, hogy az intézkedések hatásának értékelése hibás volt, mivel a dömpingellenes intézkedések még alacsonyabb vámok mellett is súlyos pénzügyi következményekkel járnának a működésére nézve. E tekintetben számításokat nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy ezek az intézkedések milyen hatást gyakorolnak a jövedelmezőségére.

(147)

E számítások elemzését követően kiderült, hogy a TitanX a hatásvizsgálatát nem korlátozta az intézkedések bevezetésére. A vizsgálati időszakra és a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó számításaiba ugyanis az uniós piacon bekövetkező áremelkedést is beleszámította. Azonban vagy nem került sor ilyen áremelkedésre a vizsgálati időszakban, vagy azt nem kellett volna figyelembe venni a vizsgálati időszakot követő teljes időszakra vonatkozóan. A Bizottság ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a TitanX túlbecsülte az intézkedések hatását. Mindenesetre a Bizottság nem tekintette jelentősnek az intézkedések és az áremelkedés hatását.

(148)

Ami az intézkedések hatását illeti, figyelembe kell venni, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a tisztességes kereskedelmet lehetővé tevő egyenlő versenyfeltételek helyreállítása. Az ideiglenes rendelet (447) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság emellett arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes a gépjármű-hőcserélők ágazatában tevékenykedő felhasználók érdekével. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a dömpingellenes intézkedések szintjét az érdekelt felek végső tájékoztatásában lefelé módosították.

(149)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Valeo azt állította, hogy a Bizottság nem közölte azokat a tényeket, amelyekre alapozva azt állította, hogy a Valeo számításai bizonyos hiányosságokat tartalmaznak és túlbecsülik az intézkedések hatását. E tekintetben felülvizsgált jövedelmezőségi elemzést nyújtott be, és azt állította, hogy a jövedelmezőségre gyakorolt hatást a Valeo gépjármű-hőcserélőket gyártó egyes üzemei tekintetében kell értékelni, és nincs értelme vizsgálni a Valeo-csoport jövedelmezőségét.

(150)

A Bizottság megerősítette, hogy a Valeo számításai túlbecsülték az intézkedések hatását. Például nem vették figyelembe azt a tényt, hogy – miként az a (145) preambulumbekezdésben is szerepel – a Valeo az aktív feldolgozási eljárás keretében síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalához folyamodhat a dömpingellenes intézkedések hatásának csökkentése érdekében. A Bizottság ezért megerősítette a (145) preambulumbekezdésben említett értékelését, miszerint az intézkedések csak korlátozott hatást gyakorolnának a felhasználók pénzügyi helyzetére.

(151)

A CLEPA és a Mahle azt állította, hogy a rendelkezésre álló kapacitás ideiglenes rendeletben szereplő bizottsági elemzésével ellentétben az árszint állítólag 30 %-kal nőtt. A Mahle továbbá azt állította, hogy a fólia-alapanyagok iránt nagy a kereslet, de nincs elegendő termelési kapacitás. A rendelkezésre álló termelési kapacitás állítólagos hiányára és a dömpingellenes vámok kivetésére tekintettel a Mahle aggodalmát fejezte ki a strukturális áremelkedéssel kapcsolatban. Több fél emellett azt is állította, hogy a vámok káros hatással lennének az ellátási láncra. A CLEPA azt állította, hogy az elektromos járművek elterjedése és a gazdasági fellendülés fokozná a kapacitáshiányt, és veszélybe sodorná az erős uniós gépjárműgyártási ágazat azt követő fellendülését és fejlődését, hogy az elmúlt években csökkentek a bevételek és az árrések. Emellett azzal érvelt, hogy a gépjárműhőcserélő-gyártók azt kockáztatnák, hogy nem tudnák teljesíteni az ügyfeleikkel szemben vállalt szerződéses kötelezettségeiket, vagy a megnövekedett költségek miatt elveszítenék az árrésüket. A Valeo hozzátette, hogy az uniós gépjárműipar villamosítási törekvései csak akkor valósulhatnak meg, ha az uniós gazdasági ágazatból származó beszerzéseit Kínából érkező behozatallal egészíti ki. A Mahle szerint a dömpingellenes vámok kivetése versenyhátrányt jelentene az uniós gépjárműipari beszállítók számára. A vállalat megismételte, hogy a várható áremelkedést nem tudja áthárítani ügyfeleire. A BMW jelezte, hogy az alternatív beszállítókra való átálláshoz szükséges hosszadalmas és költséges anyagvalidálási eljárásokra tekintettel az intézkedések bevezetése a beszállítói láncuk zavarához vezetne. Végső soron az ACEA azt állította, hogy a gépjárműiparra már számos egyéb olyan intézkedés is vonatkozik, amely további pénzügyi terheket ró az eredetiberendezés-gyártókra, ideértve például az acélra vonatkozó védintézkedéseket, amelyek a belföldi és az exportpiacokon egyaránt rontják a versenyképességüket.

(152)

Az EA jelezte, hogy a közelmúltbeli áremelkedés több tényezőnek is betudható, ideértve például az ötvözetek és a lemezek nyersanyagárainak emelkedését, a nemzetközi hajózásban tapasztalható konténerhiányt, a szállítási költségek növekedését és a Covid19-válság után minden ipari ágazatban megfigyelhető hirtelen és erőteljes keresletnövekedést. Az EA továbbá úgy vélte, hogy bár az árakat valószínűleg befolyásolta az ideiglenes intézkedések bevezetése, az áremelkedés nem feltétlenül köthető a kapacitáshiányhoz, és nem tekinthető strukturális problémának, inkább átmeneti helyzetnek, amely várhatóan megszűnik, amint a feszült piaci helyzet jellemezte kezdeti időszakot követően normalizálódik a kereslet és a kínálat. Ezzel összefüggésben az EA egyúttal azt is jelezte, hogy a dömpingellenes intézkedések szintje azt a célt szolgálta, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket és helyreállítsák a szokásos versenykörülményeket. Az EA továbbá azt állította, hogy – ami a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket illeti – a kapacitás nem jelent majd problémát a gépkocsik villamosításának támogatása szempontjából, mivel már gondoskodtak vagy fokozatosan gondoskodnak némi többletkapacitásról annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazat ki tudja elégíteni a növekvő keresletet.

(153)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a végleges intézkedések csak korlátozott hatást gyakorolnának a felhasználók pénzügyi helyzetére. Ezenfelül a (131)–(133) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából érkező behozatalnak az uniós gazdasági ágazatból származó beszerzésekkel való helyettesítésére viszonylag gyorsan sor kerülhet, hiszen egyes validált uniós gyártók korábban is szállítottak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket, és egyébként is folytatnak kettős beszerzést az EU-ban. Ezenkívül a (87)–(127) preambulumbekezdésben szereplő elemzés szerint valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi és jövőbeli kapacitása elegendő lenne a növekvő kereslet kielégítéséhez. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem volt semmilyen nyomós indok a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek uniós érdek miatti kizárására.

(154)

Az EA azt állította, hogy egyes felhasználók Kínából érkező, alacsony árú síkhengerelt alumíniumtermékeket használnak, hogy versenyezni tudjanak az európai alapanyagokat használó többi gyártóval, ami az uniós piacon árerózióhoz vezet. Ezzel összefüggésben az EA nem értette, hogyan állíthatja egy felhasználó, hogy kapacitáshiány van, amikor az EA nemrégiben végzett felmérése szerint 2021-ben csupán nagyon kevés uniós gyártó kapott ajánlatkérést a meglévő szerződésekben biztosított volumeneken felül további volumenekre. Hozzátette továbbá, hogy a növekvő kereslet miatti állítólagos jövőbeli kapacitáshiányt illetően figyelmen kívül hagyják a 2 másik uniós gyártó által végrehajtott vagy bejelentett további kapacitásbővítéseket.

(155)

E tekintetben a Valeo állítása szerint nem helytálló az EA azon állítása, miszerint a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználói, köztük a Valeo, hozzájárulnak a kínai beszállítóknak betudható árerózióhoz. Állításának alátámasztására a Valeo a 2017–2022-es időszakra vonatkozóan benyújtott egy kivonatot az uniós gyártók által a Valeonak szállított, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek árának és volumenének múltbeli alakulásáról. A Valeo ezenkívül megismételte, hogy hosszú távú megállapodásokra van szüksége ahhoz, hogy a gépjárműipari eredetiberendezés-gyártók vonatkozásában biztosítani tudja a zavartalan ellátást, továbbá az uniós gyártók szándékosan nem voltak hajlandók szállítani vagy nem rendelkeztek a szükséges kapacitással. A Valeo továbbá rámutatott az egyik uniós gyártó részéről a közelmúltban tapasztalt szállítási késedelmekre is.

(156)

Az EA egyúttal azt állította, hogy a kapacitáshiány a dömpinggyakorlatokhoz kapcsolódik, amelyek megakadályozták, hogy az uniós gyártók kapacitást biztosítsanak a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek gyártásához. Ami a közelmúltbeli szállítási késedelmeket illeti, a Bizottság az (56) preambulumbekezdésre hivatkozik, amelyben az EA magyarázattal szolgál az ilyen késedelmekre.

(157)

Az áreróziót illetően a Valeo által a cáfolat alátámasztására benyújtott bizonyítékokat a Bizottság töredékesnek ítélte, és így nem találta meggyőzőnek. A Valeo elemzése ugyanis korlátozott számú uniós beszállítón alapult, a következtetések pedig a 2020 júniusával lezárult figyelembe vett időszakon túli, tehát e vizsgálat (az eljárás megindítása, az ideiglenes intézkedések bevezetése) által jó eséllyel érintett időszakon alapulnak. Ráadásul a kereslet alakulását sem veszi figyelembe. Ezzel szemben a Valeo kérdőívre adott válaszából az derül ki, hogy a Kínából történő beszerzések relatív aránya nőtt 2019 és a vizsgálati időszak között. Ezenkívül a 7.1. szakaszban említetteknek megfelelően jelentős alulértékesítési különbözeteket állapítottak meg, ami megerősíti az árerózió meglétét. A Bizottság ennek alapján elutasította a Valeo állítását.

(158)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékekkel kapcsolatban a CLEPA azt állította, hogy az intézkedések korlátoznák a digitális és zöld átállásra vonatkozó uniós célkitűzések elérését célzó innovációs beruházásokat és különösen az európai gépjárműelem-ellátási lánc fejlesztését.

(159)

A (145) preambulumbekezdésben említettek szerint az intézkedések várhatóan csak korlátozott hatást gyakorolnak a felhasználókra, tekintettel a Kínából beszerzett, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek arányára és az intézkedések szintjére. Ennek alapján az intézkedéseknek korlátozott hatást kellene gyakorolniuk az említett beruházásokra.

(160)

Ugyanebben az összefüggésben az EA rámutatott, hogy az uniós síkhengerelt alumíniumtermékek vásárlása elősegítené, hogy csökkenjen az autógyártás és a gépjárműipar szénlábnyoma, és az ideiglenes rendelet (78), (451) és (452) preambulumbekezdésére hivatkozott, amelyben a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat hozzájárul az uniós kibocsátási célértékek eléréséhez azáltal, hogy egyre nagyobb mértékben használ újrahasznosított anyagokat, valamint a síkhengerelt alumíniumtermékek gyártása során átlagosan csaknem háromszor kevesebb szén-dioxidot termel, mint Kína.

(161)

Az EA továbbá a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket Kínából beszerző egyes felhasználók okfejtését is megkérdőjelezte azon az alapon, hogy az ellentétes az európai zöld megállapodás megvalósítására irányuló uniós törekvéssel, tekintve, hogy a kohóalumínium előállítása az Unióban kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár. Ezenfelül a szolárpanel-ágazat korábbi tapasztalataira is hivatkozott, amelyet dömpingelt behozatal sújtott, miután a rövid távú „kínai ellátási stratégiát” részesítette előnyben az egészséges uniós értéklánc fenntartása helyett.

(162)

Ezzel kapcsolatban a Valeo azt állította, hogy csak korlátozott mennyiségben vásárol Kínából származó anyagot, illetve nem vásárol olcsó és környezetszennyező, gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket Kínából. A Valeo továbbá azzal érvelt, hogy stratégiájával a közlekedés forradalmi villamosítását és az uniós környezetvédelmi célkitűzéseket is támogatja.

(163)

A Valeo azonban nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot a beszállítói szénlábnyomára vonatkozóan, illetve más olyan bizonyítékot, amely ellentmondana a Bizottság ezzel kapcsolatos értékelésének. Továbbá, bár a Valeo korlátozott mennyiségben vásárolhat gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket az érintett országból, a Kínából történő beszerzéseinek aránya az elmúlt években növekedett.

(164)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TitanX azt állította, hogy a Bizottság új kibocsátási célértékei és az uniós gépjárműipar ebben játszott szerepe indokolttá teszi a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek uniós érdekek alapján történő kizárását.

(165)

E tekintetben a Bizottság a (160) és (161) preambulumbekezdésre hivatkozik, amely megerősíti, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek Unión belüli beszerzése elősegítené, hogy csökkenjen az autógyártás és a gépjárműipar szénlábnyoma.

(166)

E részletes elemzésre tekintettel a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet 2.3.1. szakaszában foglalt ideiglenes ténymegállapításait, és e vizsgálat hatálya alól nem zárta ki a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket.

(167)

Az ideiglenes rendelet 2.3.2. szakaszában megállapítottak szerint a Bizottság kizárta a termékkörből a bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásához szánt alumíniumtekercseket. Az EA azt állította, hogy az ideiglenesen mentesített termék meghatározása nem volt elég pontos. Véleménye szerint az egyik felhasználó, az „A” vállalat nem szolgált olyan részletes műszaki információkkal, amelyek lehetővé tették volna a többi fél részére, hogy érdemi észrevételeket tegyen, ennélfogva korlátozta a védelemhez való jogukat.

(168)

Az „A” vállalat azt válaszolta, hogy a megadott meghatározás elég konkrét, és bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy egyes uniós gyártók nem tudtak az említett előírásoknak megfelelő termékeket gyártani. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a műszaki jellemzők meglehetősen egyedi terméket eredményeznek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA és az „A” vállalat beadványai egyaránt érdemlegesek voltak, lehetővé tették az érzékeny információk kielégítő megértését, és tiszteletben tartották mindkét fél védelemhez való jogát.

(169)

Az EA azt állította továbbá, hogy az „A” vállalat nem nyújtotta be időben a kérelmét. A Bizottság megállapította, hogy az „A” vállalat az eljárás nagyon korai szakaszában nyújtotta be a kérelmet. Az „A” vállalat kellően megindokolta a kérelmet, valamint kellő időben nyújtotta be ahhoz, hogy a Bizottság minden releváns információt összegyűjthessen az érdemi következtetések levonásához.

(170)

Az EA azt az ideiglenes ténymegállapítást is vitatta, miszerint az uniós gazdasági ágazatnak ne lenne kapacitása a kért minőségi és műszaki előírásoknak megfelelő, mentesített terméket a kért volumenben előállítani. Az EA benyújtotta öt uniós gyártó nyilatkozatát, amelyben az állítják, hogy rendelkeznek az ideiglenesen mentesített termék gyártásához szükséges berendezésekkel, többnyire egyetlen korlátozással a szélesség tekintetében, és hozzátette, hogy az Unióban más gyártók is elő tudják állítani az ideiglenesen mentesített terméket. Ezenkívül az EA benyújtotta négy, alumínium kompozit paneleket gyártó vállalat nyilatkozatát, amely szerint elegendő mennyiségben be tudják szerezni a mentesített anyagot, és ezért nem szembesülnek olyan problémákkal, mint az „A” vállalat.

(171)

Az „A” vállalat elfogadta, hogy egyes uniós gyártók elő tudják állítani a mentesített terméket. Hangsúlyozta azonban, hogy azt nem tudja elegendő mennyiségben beszerezni az EU-ban. Mivel az Unióban és más országokban elégtelen volt a kínálat és ennek következtében hosszabb átfutási idővel kellett számolni, a mentesített terméket bizonyos volumenben Kínából kellett beszereznie. Állításait további bizonyítékokkal támasztotta alá, és a már benyújtott azon bizonyítékokra hivatkozott, amelyek igazolják, hogy egyes gyártók műszaki korlátozások miatt nem tudják előállítani a mentesített terméket, illetve a mentesített terméket nem tudják megfelelő mennyiségben beszerezni.

(172)

Az „A” vállalat emellett azzal érvelt, hogy az uniós gyártók némely állítása pontatlan, mivel nem tudják szállítani az ideiglenesen mentesített terméket, vagy más termékekre szakosodtak. Véleménye szerint ezek a nyilatkozatok megerősítik, hogy az európai gyártók nem terveznek többletkapacitásba beruházni.

(173)

Az EA cáfolta az „A” vállalat kijelentését, és azt állította, hogy az uniós piacon elegendő kapacitás áll rendelkezésre. Azt állította továbbá, hogy a késedelmes szállítások olyan megrendelésekhez kapcsolódnak, amelyek túlmutatnak a megkötött szerződéseken. Ami a késedelmeket illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megerősítették, hogy egyes uniós gyártók, amelyek nem tudták teljesíteni az „A” vállalat műszaki követelményeit, kénytelenek voltak visszatéríteni a nem megfelelő szállítmányokért fizetett összegeket, ennélfogva nem tudnak az „A” vállalatnak szállítani. Az „A” vállalatnak tehát nem maradt más választása, más beszállítóktól kellett további mennyiségeket rendelnie.

(174)

Az „A” vállalat azt válaszolta, hogy az alumínium kompozit paneleket gyártó öt vállalat közül négy rendelkezik garantált beszerzési forrással múltbeli, földrajzi, szerződéses vagy részvényesi/tulajdonosi okokból kifolyólag, és e vállalatoknak komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy korlátozzák az alumínium kompozit paneleket gyártó másik uniós vállalat által támasztott versenyt. Az „A” vállalat továbbá azzal érvelt, hogy a nyilatkozó kilenc vállalat az EA tagja, és közülük néhányan az EA végrehajtó bizottságában is képviseltetik magukat, ami vajmi kevés kétséget hagy a kizárási kérelemmel kapcsolatos álláspontjukat illetően.

(175)

Az „A” vállalat egyúttal azt állította, hogy az alumínium kompozit panelek gyártói által benyújtott nyilatkozatokat el kellene utasítani azon az alapon, hogy nem tartoznak a nyilvántartásba vett érdekelt felek közé, nem működtek együtt a vizsgálatban, és nem támasztották alá állításaikat bizonyítékokkal.

(176)

A Bizottság megerősítette, hogy bizonyos síkhengerelt alumíniumtermékek gyártói nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal állításaikat. Megállapította továbbá, hogy azok nem tükrözik teljes mértékben műszaki kapacitásukat. Míg a síkhengerelt alumíniumtermékek egyes gyártói valóban elő tudják állítani a mentesített terméket, más gyártók nem tudták alátámasztani állításaikat rendelkezésre álló további információkkal. Ezzel szemben ezek a gyártók nem tudják teljesíteni az „A” vállalat specifikációs követelményeit, és a mentesített terméktől eltérő tulajdonságokkal rendelkező síkhengerelt alumíniumtermékeket szállítottak.

(177)

Az EA azt állította, hogy a mentesített termék gyakorlatilag a festékalapanyagok teljes skáláját lefedi, és az ideiglenes rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján mentesített termék által érintett volumen jóval meghaladja az ideiglenes rendeletben említett 2 %-ot, és inkább [300 000–600 000] (37) tonnát tesz ki. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az EA becslést nyújtott be az olyan bevonatos szalagtekercsek gyártásához szánt alumíniumtekercsek felhasználására vonatkozóan, amelyeket később alumínium kompozit panelek gyártásához használnak fel. A becsült mennyiség [52 000–68 000] (38) tonna; azaz megközelíti az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdésében meghatározott bizottsági becslést. Az „A” vállalat megjegyezte, hogy a Bizottság által becsült felhasználás nem felel meg az alumínium kompozit panelek gyártásához használt mentesített terméknek, mivel e termék nagyon pontosan körülhatárolt, különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és az alumínium kompozit panelek néhány gyártója bevonatos síkhengerelt alumíniumtermékeket használ. Ugyanakkor az „A” vállalat kijelentette, hogy az alumínium kompozit panelek gyártásához kapcsolódó felhasználás alacsonyabb, mint az EA legutóbb megadott becslése. Mivel az uniós felhasználás nem korlátozódik kizárólag az „A” vállalat beszerzéseire, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdésében szereplő becslés általánosságban megfelelően tükrözi az alumínium kompozit panelek gyártásához szükséges síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználását.

(178)

Az „A” vállalat általános kapacitáshiányra vonatkozó állításával kapcsolatban az EA azzal érvelt, hogy az EU-ban nincs strukturális kapacitáshiány, amit az ideiglenes rendeletben szereplő kapacitáskihasználási arány is bizonyít, továbbá a jelenlegi szállítási nehézségek a Covid19-világjárványhoz kapcsolódnak.

(179)

Az „A” vállalat azt is megjegyezte, hogy az uniós piacon mutatkozó ellátási hiányra tekintettel a dömpingellenes vámok megléte károsan hatna a tevékenységére és veszélyeztetné az életképességét.

(180)

A Bizottság megerősítette, hogy az „A” vállalat jelentős ellátási nehézségekkel szembesült az ideiglenesen mentesített termékkel kapcsolatban. Ahogy azt az „A” vállalat is alátámasztotta, az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása minőségi és műszaki korlátokba ütközik. Ezenkívül egyes integrált uniós gyártók (amelyek síkhengerelt alumíniumtermékeket, bevonatos szalagtekercseket és alumínium kompozit paneleket egyaránt gyártanak) versennyel és/vagy vertikális integrációval összefüggő okokból korlátozni kívánják az „A” vállalatnak történő szállítást. E két fő tényező korlátozza a mentesített termékek uniós piacon való elérhetőségét. A rendelkezésre álló információk továbbá arra engednek következtetni, hogy a nem uniós források sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem kínálnak megfelelő alternatívát. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az „A” vállalat az ideiglenesen mentesített terméket nem tudja elegendő mennyiségben az uniós piacról vagy más forrásokból beszerezni.

(181)

Az ideiglenes rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1. cikk (1) bekezdésében leírt termék mentesül az ideiglenes dömpingellenes vám alól, ha azt bevonatos szalagtekercsek és alumínium kompozit panelek gyártásában történő felhasználásra importálják. E tekintetben sem az „A” vállalat, sem más piaci felhasználó nem szolgált elegendő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a vizsgálati időszak alatt őt közvetlenül érintette volna a bevonatos szalagtekercsek gyártásához szánt síkhengerelt alumíniumtermékek behozatala. A vizsgálat továbbá feltárta, hogy a bevonatos szalagtekercsek ágazatában sokkal jelentősebb volt a síkhengerelt alumíniumtermékek felhasználása, mint az alumínium kompozit panelek ágazatában. Ezért fennáll a veszélye annak, hogy az ideiglenesen mentesített termék műszaki tulajdonságai ebben az ágazatban normává válnak, és nagyobb mennyiségben importálják őket, ami akár kárt is okozhat az uniós gazdasági ágazatnak. Ezenkívül, bár az „A” vállalatnak nehézséget okoz a megfelelő mennyiségben beszerezni a bevonatos szalagtekercsek gyártásához szükséges síkhengerelt alumíniumtermékeket, szükségleteinek jelentős részét még mindig be tudja szerezni az Unióban.

(182)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az ideiglenesen mentesített termék a felhasználástól – azaz a bevonatos szalagtekercsek gyártásától vagy az alumínium kompozit panelek gyártásától – függően eltérő műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek.

(183)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően az EA megismételte a szóban forgó termék uniós rendelkezésre állásával kapcsolatos állítását, és a Bizottság kérésére benyújtott makrogazdasági adatokra hivatkozott, amelyek állítólag kimutatták, hogy az uniós piacon elegendő kapacitás áll rendelkezésre. Az EA ezenkívül azt állította, hogy az alumínium kompozit panelekhez és a bevonatos szalagtekercsekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek termékleírása megegyezik, és az ideiglenes termékleírás átfedést és zavart okozott a két termék esetében. Megismételte továbbá a (177) preambulumbekezdésben már említett, a bevonatos szalagtekercsek piacának méretére vonatkozó állítását, és jelezte, hogy az „A” vállalat már évek óta az Unióban vásárolja a szóban forgó terméket, emellett pedig a (170) preambulumbekezdésben már említett, valamint a (175) és (176) preambulumbekezdésben már tárgyalt, alumínium kompozit paneleket gyártó más vállalatok nyilatkozataira is hivatkozott. Az EA más beszerzési forrásokra is hivatkozott, anélkül, hogy meghatározta volna, hogy melyek azok.

(184)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az EA által szolgáltatott makrogazdasági adatokat pontatlannak találták, és a Bizottság a végleges kármutatók megállapításakor kiigazította azokat a műszaki kapacitásukra vonatkozó, rendelkezésre álló információkkal összhangban.

(185)

Az EA azon állításában, amelyben az alumínium kompozit panelekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és a bevonatos szalagtekercsekhez szánt síkhengerelt alumíniumtermékek közötti különbségre hivatkozott, nem vette figyelembe a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő legfrissebb termékleírást. Ezenkívül, tekintettel arra, hogy az „A” vállalat kizárásra irányuló kérelme a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex) 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő felhasználási vámeljáráson alapul, a Bizottság lényegtelennek tekintette azt a tényt, hogy e termékek leírása megegyezik. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(186)

Az a tény, hogy az „A” vállalat évek óta az Unióban vásárolja a szóban forgó terméket, nem mond ellent a Bizottság azon értékelésének, miszerint a szóban forgó termék nem állt elegendő mennyiségben rendelkezésre az uniós piacon. Az egyéb beszerzési forrásokkal kapcsolatos pontosabb információk hiányában a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(187)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az „A” vállalat azt állította, hogy a rendelkezésre állással kapcsolatos probléma a bevonatos szalagtekercsek gyártásához és az alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékeket egyaránt érinti, és megismételte azt a kérelmét, hogy a bevonatos szalagtekercsek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékeket mentesítsék a dömpingellenes vámok beszedése alól. Megismételte továbbá, hogy egyes uniós beszállítók nem tudják a megállapodás szerinti mennyiséget szállítani, illetve minőségi problémákkal küzdenek a mentesített síkhengerelt alumíniumtermékek tekintetében.

(188)

Bár a Bizottság elismerte, hogy a rendelkezésre állással kapcsolatos probléma mindkét kérelmet érinti, a Bizottság már a (181) preambulumbekezdésben tisztázta, hogy miért nem alkalmazható a mentesség a bevonatos szalagtekercsek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Az ezzel kapcsolatos további észrevételek hiányában a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(189)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az EA megkérdőjelezte a Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy csökkenti az egyes uniós gyártók által a mentesített termék tekintetében közölt termelési kapacitást, és azt állította, hogy a külső tartomány szélességére vonatkozó bizonyos korlátozások nem támasztják alá a termelési kapacitás ilyetén csökkentését. Az EA továbbá azt állította, hogy még a Bizottság által korrigált, csökkentett termelési kapacitás is elegendő lenne ahhoz, hogy ellássák az uniós piacot a szükséges mennyiséggel. Az EA továbbá azt állította, hogy a nem uniós alternatív beszerzési források hiányát nem támasztják alá a más felek által is elérhető, rendelkezésére álló bizonyítékok, és ezt az alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban figyelmen kívül kellett volna hagyni. Végül az EA megismételte azon állítását, miszerint az alumínium kompozit panelek összes többi uniós gyártója kijelentette, hogy a szükséges mennyiséget be tudja szerezni az Unióban.

(190)

Az EA észrevételeit követően az „A” vállalat megerősítette, hogy a külső tartomány szélességére vonatkozó korlátozásoktól függetlenül pontos az uniós gazdasági ágazatnak az alumínium kompozit panelek gyártáshoz használt síkhengerelt alumíniumtermékekkel kapcsolatos kapacitására vonatkozó bizottsági értékelés, és ismét minőségi problémákra hivatkozott. Az EA-nak küldött egyedi tájékoztatásban kifejtettek szerint az EA által benyújtott, mentesített termékre vonatkozó információkat más felek olyan beadványai alapján helyesbítették, amelyek bizonyították, hogy ezek a gyártók nem tudták teljesíteni az előírt specifikációkat vagy nem gyártották a szóban forgó terméket. Ezenkívül a (174)–(180) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, bár nem tagadják, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek egyes gyártói valóban elő tudják állítani a mentesített terméket, egyes integrált uniós gyártók (akik síkhengerelt alumíniumtermékeket, bevonatos szalagtekercseket és alumínium kompozit paneleket egyaránt gyártanak) versennyel és/vagy vertikális integrációval összefüggő okokból korlátozni kívánják az „A” vállalatnak történő szállítást, ami ahhoz vezet, hogy az uniós piacon nem áll rendelkezésre elegendő termék. Ami a nem uniós beszerzési forrásokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló információkat nem lehetett nyilvános változatban, üzleti titkok felfedése nélkül összefoglalni, ami az érintett felekre nézve hátrányos lehetett volna. Mindenesetre az EA nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a nem uniós országokban van-e rendelkezésre álló kapacitás. Végső soron az, hogy az alumínium kompozit panelek más gyártói állítólag az Unióban is beszerezhetik a síkhengerelt alumíniumtermékeket, nem mond ellent a Bizottság azon ténymegállapításainak, amelyek a szóban forgó termék elégtelen rendelkezésre állására és minőségi követelményeire utalnak. Ennek alapján a Bizottság elutasította az EA állításait.

(191)

Ennek alapján a Bizottság megerősítette ideiglenes ténymegállapításait, miszerint uniós érdek, hogy mentesítse a szóban forgó terméket a dömpingellenes vámok beszedése alól, de a mentességet csak az alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékekre korlátozza.

(192)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun Aluminium Foil Co., Ltd. (a továbbiakban: Xiamen Xiashun) kifogásolta a litográfiás nyomólemezek és az akkumulátorokhoz való fóliák vizsgálat hatálya alóli kizárására irányuló kérelmének az ideiglenes rendelet (89)–(92) preambulumbekezdésében tárgyalt elutasítását. Azt állította, hogy ezek a termékek nem különböznek az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdésében felsorolt termékektől, amelyeket már az eljárás megindításáról szóló értesítésben kizártak a vizsgálat hatálya alól. A már kizárt termékek szintén ugyanolyan kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez hasonlóan ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak.

(193)

A Xiamen Xiashun megismételte továbbá az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdésében a fizikai és kémiai tulajdonságok, a vastagság, a gyártási folyamat és az alkalmazás kapcsán megfogalmazott állításokat.

(194)

Az EA megerősítette, hogy a termékmeghatározásba tartozó litográfiás nyomólemezek és akkumulátorokhoz való fóliák alapvető kémiai tulajdonságai megegyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek tulajdonságaival, mivel a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez hasonlóan ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak. Ezek ugyanannak a gyártási folyamatnak az eredményei, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek. Az EA továbbá azt állította, hogy ezek azért szerepeltek a panaszban, mert azokat számos olyan uniós gyártó gyártja, amelyek nagyon alacsony dömpingelt és kárt okozó kínai árakkal szembesültek.

(195)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a panaszosok helyesen határozták meg e vizsgálat termékkörét, mivel az olyan termékekre terjedt ki, amelyek esetében elegendő bizonyíték állt rendelkezésre az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpingelt behozatalt illetően. Ennek alapján, illetve új értesülések hiányában a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(196)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte a kezdeti szakaszban benyújtott állításait. Új értesülések hiányában, és mivel ezekkel az állításokkal az ideiglenes rendelet (89)–(92) preambulumbekezdése, a Xiamen Xiashun további állításaival pedig a (195) preambulumbekezdés már foglalkozott, a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(197)

Egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet 2.3.3. szakaszában levont következtetéseket.

(198)

A Nanshan által a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia kizárásával kapcsolatban benyújtott eredeti kérelemmel a Bizottság az ideiglenes rendelet (93)–(102) preambulumbekezdésében foglalkozott. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Nanshan megismételte azon állítását, miszerint a vizsgált termék és a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia számos tényező – például az alapvető műszaki és fizikai tulajdonságok, a végfelhasználás és az alkalmazás, a gyártási folyamat és a forgalmazási csatornák – szempontjából különböznek egymástól. Megismételte továbbá, hogy e termékek nem cserélhetők fel egymással, valamint nem versenyeznek egymással. Azzal érvelt, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat (40) szerint egyetlen tényező sem bír nagyobb jelentőséggel a többinél annak értékelésekor, hogy valamely termék különbözik-e a vizsgálat hatálya alá tartozó többi terméktől. Jelezte továbbá, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia uniós piaca rendkívül szűk, és az elkövetkező hónapokban az uniós gyártók csak korlátozott mennyiséget tudnak rendelkezésre bocsátani.

(199)

A Nanshan észrevételeire válaszul az EA azt állította, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékeket az Unión belül gyártják vagy gyárthatják, és azok megfelelnek a termékleírásnak.

(200)

A 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a vizsgálat hatálya alá tartozó egyéb termékek közötti versenyt illetően először is emlékeztetni kell arra, hogy a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia az ideiglenes rendelet (55)–(58) preambulumbekezdésében meghatározott termékkör meghatározása alá tartozik. Először is, a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a vizsgálat hatálya alá tartozó egyéb termékek alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai megegyeznek, a termék a vizsgálat hatálya alá tartozik. Ezen túlmenően a Bizottság az ideiglenes értékelés során az értékelését nem korlátozta csupán egy adott tényezőre, mivel több tényezőre, például az alapvető tulajdonságokra, a funkcióra, a gyártási folyamatra és a végfelhasználásra támaszkodott annak megállapítása céljából, hogy a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia a vizsgálat hatálya alá tartozik-e. A 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia uniós piacon való korlátozott elérhetőségére vonatkozó állítást nem támasztották alá elegendő bizonyítékkal.

(201)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Nanshan megismételte az ideiglenes szakaszban megfogalmazott állítását. Jelezte továbbá, hogy a szóban forgó termék két oldalának tulajdonságai eltérnek, ami a legkorszerűbb berendezéseken is eltérő gyártási folyamatot és eltérő végfelhasználást eredményez. A Nanshan továbbá azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése káros hatással lenne a felhasználókra, mivel az Unióban súlyos ellátási hiány lépne fel. A Nanshan ezt az állítását a felhasználók azon nyilatkozataival támasztotta alá, amelyekben az elmúlt hónapokban (a vizsgálati időszak után) felmerült és az elkövetkező hónapokban felmerülő beszerzési nehézségekről számoltak be. E tekintetben arra is rámutatott, hogy az uniós gyártók egyike leállította a szóban forgó termék gyártását, hogy más termékekre összpontosíthasson. A Nanshan azt állította, hogy alternatív beszerzési források hiányában a kínai behozatal létfontosságú a nem integrált felhasználók számára.

(202)

E tekintetben utalni kell az ideiglenes rendelet (93)–(102) preambulumbekezdésére és a fenti (200) preambulumbekezdésre, amelyek a Nanshan eredeti állításait tárgyalták. A Bizottság ezenkívül megjegyezte, hogy a 30–60 mikron vastagságú, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia nem az egyetlen olyan termék, amely ezen eljárás hatálya alá tartozik, és amelynek oldalai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek is ilyen jellemzőkkel bírnak.

(203)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Nanshan és a két felhasználó által leírt helyzet még a vizsgálati időszak utáni értesülések figyelembevétele mellett sem strukturális kapacitáshiányra, hanem inkább a Covid19-válság utáni általános gazdasági fellendülésből adódó átmeneti helyzetre enged következtetni, amikor is a kereslet rövid idő alatt jelentősen megnőtt, és az uniós gazdasági ágazatnak most alkalmazkodnia kell az új piaci helyzethez. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem gyakorolna káros hatást a végfelhasználókra. Mindenesetre nem töltötték ki a kérdőívet azok a felhasználók, amelyek észrevételeket tettek. Ezért a Bizottság nem tudta felmérni, hogy az intézkedések milyen mértékben érintenék őket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(204)

A Bizottság ennélfogva megerősítette az ideiglenes 2.3.4. szakaszában levont következtetéseit.

(205)

Az OPL System AB (a továbbiakban: OPL) által az ablakredőnyök lamelláinak kizárásával kapcsolatban benyújtott eredeti kérelemmel a Bizottság az ideiglenes rendelet (103)–(104) preambulumbekezdésében foglalkozott.

(206)

Az OPL megismételte, hogy az uniós gazdasági ágazat nem gyárt és nem is tud az OPL specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani. Hangsúlyozta, hogy a gyengébb minőségű termék használata károsítaná berendezéseit, és a késztermékek nem felelnének meg az ügyfelei igényeinek.

(207)

Az OPL a 2016. évi vámkontingensével szemben 4 különböző uniós gyártótól érkezett kifogásra hivatkozott, amely gyártók állítólag nem gyártanak és nem is tudnak az OPL specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani. Ezzel kapcsolatban azt állította, hogy annak ellenére, hogy a 4 vállalat közül némelyikkel kereskedelmi kapcsolatot tart fenn, egyikük sem adott mintát az OPL-nek. Ezeket az állításokat azonban egy kivételével egyik vállalat esetében sem támasztotta alá bizonyítékokkal. Az OPL ugyanakkor azzal érvelt, hogy az uniós gyártók egyike sem tudja a szóban forgó terméket gyártani. Az OPL azonban az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőn belül, illetve az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a más felek észrevételeivel kapcsolatos észrevételek megtételére rendelkezésre álló határidőn belül – egy gyártó kivételével – nem támasztotta alá azt az állítását, miszerint szállítást kért, illetve az uniós gyártók megtagadták a szállítást és/vagy jelezték, hogy nem tudják a szóban forgó terméket gyártani.

(208)

Az EA megismételte, hogy az uniós gazdasági ágazat tud az OPL specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani, és nyilatkozatokat nyújtott be arról, hogy egyes uniós gyártók tudnák a szóban forgó terméket szállítani. Egyúttal azt az állítást is megkérdőjelezte, miszerint az OPL több uniós gyártóval is felvette a kapcsolatot – megjegyezve, hogy az uniós gazdasági ágazat egyik tagja sem kapott a közelmúltban ajánlatkérést –, illetve a tárgyalások folynak.

(209)

Bár az egyik uniós gyártó nyilatkozata megkérdőjelezhető, a Bizottság megállapította, hogy legalább egy uniós gyártó tud az OPL specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani.

(210)

Az OPL által az előírt határidőn belül az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitásával kapcsolatban benyújtott bizonyíték, valamint az uniós gyártókkal való kapcsolatfelvétel ténye is csupán egyetlen uniós gyártóra korlátozódik, és az OPL az állításait többnyire nem támasztja alá bizonyítékokkal. Ezenfelül az érintett gyártó tekintetében benyújtott bizonyítékok az ideiglenes intézkedések bevezetését követő időszakra vonatkoztak. Ezen ideiglenes intézkedések piaci szereplők magatartására gyakorolt lehetséges hatására tekintettel a Bizottság nem tartotta e bizonyítékot kellően megbízhatónak arra nézve, hogy az említett gyártó a végleges intézkedések bevezetését és a rendes piaci feltételek teljes körű helyreállítását követően megtagadja a gyártást vagy a szállítást. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a Bizottság ideiglenes intézkedéseket vezet be, észszerűen feltételezhető, hogy az uniós gyártók dönthetnek úgy, hogy elhalasztják a hosszú távú szerződéses jogviszonyok létesítését mindaddig, amíg nem derül ki, hogy kivetik-e a végleges vámokat, és ha igen, milyen mértékben. Ezenfelül, bár a beadványokban szerepeltek olyan állítások, miszerint más uniós gyártók nem akartak vagy nem tudtak az OPL-nek szállítani, ezeket az állításokat semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Mindenesetre a végleges intézkedések mértékére tekintettel észszerűen feltételezhető, hogy a Kínából érkező behozatal folytatódni fog.

(211)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően az OPL több elektronikus levelezést is benyújtott, amelyet olyan uniós gyártókkal folytatott, akiktől annak megerősítését kérték, hogy tudnak-e az OPL specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani. Ennek alapján az OPL azt állította, hogy – egy olyan uniós gyártó kivételével, amely hajlandó a síkhengerelt alumíniumtermékekből próbatermékeket szállítani – egyik uniós gyártó sem volt abban a helyzetben, hogy a specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártson.

(212)

A vizsgálat feltárta, hogy nem támasztották alá bizonyítékok az OPL azon következtetést, miszerint az uniós gyártók nem tudnak a specifikációinak megfelelő síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártani, mivel az elektronikus levelezésekből az derült ki, hogy egyes gyártók készek üzleti kapcsolatot létesíteni az OPL-lel. Továbbá úgy tűnt, hogy az OPL által a kémiai összetételt illetően kért specifikációk szigorúbbak voltak, mint a kizárás iránti kérelmében megadott specifikációk. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(213)

Ennek alapján a Bizottság elutasította az OPL kérelmét, valamint megerősítette az ideiglenes rendelet 2.3.5. szakaszában levont következtetéseit.

(214)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Hitachi azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése káros hatással van a tágabb uniós villamosenergia-ágazatra. Azt állította, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek több beszállítója is kapacitáshiányt tapasztalt, ami az uniós piacon alapanyaghiányhoz vezetett. A Hitachi továbbá azt jelezte, hogy ez a fejlemény egybeesett a Kínából érkező síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésével. Következésképpen a vállalat azt állította, hogy a termelésben késedelmeket tapasztal, amelyek hamarosan a szállításaikra is hatással lesznek. Ezenkívül azt állította, hogy a transzformátorágazatban – az ágazat szabályozási keretének alakulása következtében – növekedni fog a síkhengerelt alumíniumtermékek iránti kereslet (41). Ennek alapján a transzformátorágazat tekintetében mentességet kért a dömpingellenes intézkedések alól. Továbbá azt állította, hogy már adtak ilyen mentességet az italos dobozok, a gépjárművek és a légi járművek gyártói számára. Azzal érvelt továbbá, hogy a megkülönböztetésmentesség elve alapján és a síkhengerelt alumíniumtermékek ezen ágazat végtermékein belüli részarányára tekintettel hasonló mentességet kellene biztosítani a transzformátorágazat számára is.

(215)

Az EA azt állította, hogy a jelenlegi kapacitás- és szállítási problémák nem kapcsolódnak a dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez, mivel azok közvetlenül a Covid19-válság utáni erőteljes gazdasági fellendüléshez kapcsolódnak. Az EA továbbá azt állította, hogy ez világméretű jelenség, amely számos olyan iparágat érint, amelyekre még csak nem is vonatkoznak dömpingellenes vámok. Azt is hozzátette, hogy az Unióban nincsenek ellátási problémáik a síkhengerelt alumíniumtermékek azon felhasználóinak, akik hosszú távú szerződések révén biztosították az európai gyártóktól származó mennyiségeket.

(216)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Hitachi egyik állítását sem támasztotta alá bizonyítékokkal, kivéve a szabályozási keret megváltozását. Továbbá, ami a mentesség iránti kérelmet és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó állítást illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az italos dobozok, a gépjárművek és a légi járművek gyártói soha nem tartoztak a vizsgálat hatálya alá. Ezért e termékekre nem is adtak mentességet. Következésképpen a Bizottság nem érti, miként lehetne a Hitachit hátrányosan megkülönböztetni. Mindenesetre észszerűen feltételezhető, hogy a végleges intézkedések szintjét tekintve a Kínából érkező behozatal folytatódni fog. A Bizottság ezért elutasította a kérést.

(217)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően két felhasználó, a TDK IT és a TDK HU észrevételeket nyújtott be azzal a kéréssel, hogy zárják ki a vizsgálat hatálya alól az alumínium elektrolit-kondenzátorok gyártásához használt kis- és nagyfeszültségű anód alumíniumfóliát, lapfóliát és katód alumíniumfóliát. Azt állították, hogy ezek a síkhengerelt alumíniumtermékek eltérő fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek (tisztaság, ötvözetek, kristályszerkezet és oxidációs tulajdonságok tekintetében), egyedi gyártási technológiát igényelnek (nincs olvasztás), valamint az uniós gazdasági ágazat e termék gyártásához nem rendelkezik szabad termelési kapacitással. Ezenkívül azt állították, hogy e termékeket csak alumínium elektrolit-kondenzátorok gyártásához használják, e termékek ára magasabb, valamint a behozatali volumen a síkhengerelt alumíniumtermékek uniós felhasználásának csak kis részét teszi ki. Véleményük szerint az ilyen termékek kizárása nem okozna kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ugyanakkor a dömpingellenes intézkedések kedvezőtlenül érintenék az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményét.

(218)

Az EA azt állította, hogy az Unión vagy Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belül gyárthatók a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek, és azok a termékleírás hatálya alá tartoznak. Azt is hozzátette, hogy gyártottak ilyen termékeket az Unióban, és néhány gyártó a gyártás újraindítását tervezi.

(219)

Az EA beadványára válaszul a TDK IT vitatta, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek rendelkezésre állnak az EU-ban. Azt állította továbbá, hogy e konkrét termékek 2018 második fele óta már nem állnak rendelkezésre, és egy uniós gyártó nyilatkozatára hivatkozott. Emellett azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által a múltban szállított síkhengerelt alumíniumtermékek az elfogadható minőség alsó határán voltak, és az ügyfelek most olyan magasabb minőségű termékek iránt támasztanak keresletet, amelyeket e gyártó nem tudott gyártani, amikor leállította a termelését. Hozzátette, hogy amennyiben a gyártás újraindulna, az anyagnak hosszú, kettős validálási eljáráson kellene átesnie (a TDK-val és annak ügyfeleivel), mielőtt azt újra használni lehetne.

(220)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően az EA megismételte a szóban forgó termék Unión vagy EGT-n belüli rendelkezésre állásával kapcsolatos állítását. Azt is hozzátette, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a kínai exportáló gyártók részéről tapasztalható tisztességtelen verseny miatt fel kellett hagynia a szóban forgó termékek Unión belüli gyártásával. A Bizottság kijelentette, hogy tisztességes verseny érvényesülése esetén több uniós gyártó is képes lenne ellátni az uniós piacot e termékekkel. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós érdekkel ellentétes lenne a Kínából érkező ilyen termékek mentesítése, mivel az ilyen mentesség állandósítaná a tisztességtelen helyzetet, és komolyan veszélybe sodorná az uniós gyártók által e termékek uniós gyártása céljából a közelmúltban tett erőfeszítéseket.

(221)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően az EA által benyújtott észrevételekre hivatkozva a TDK HU azt állította, hogy az általa behozott termékek a feldolgozást, a minőséget, az értéket, a vámkódot és a végfelhasználást illetően eltérnek a TDK IT által behozott termékektől. Emellett azt állította, hogy a két termék nem hasonló termék, mivel a TDK IT által behozott termék feldolgozandó nyers alumíniumfólia, míg a TDK HU által behozott terméket már feldolgozták, amelyek további feldolgozás nélkül építendők be alumínium elektrolit-kondenzátorokba.

(222)

Hozzátette továbbá, hogy az EA észrevételei csak az alumínium elektrolit-kondenzátorokhoz szánt nagyfeszültségű anód fólia és lapfólia gyártásához használt nagy tisztaságú alumíniumfóliára vonatkoztak, nem pedig a TDK HU által behozott alumíniumfóliákra és alacsony/nagyfeszültségű anód alumíniumfóliákra, valamint az EA nem nyújtott be semmilyen érdemi és megalapozott bizonyítékot a TDK HU által behozott utóbbi termék jelenlegi vagy jövőbeli rendelkezésre állásával kapcsolatban.

(223)

A TDK HU kijelentette továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat által vagy az EGT-ben is gyártható termék – annak tulajdonságait tekintve – nem felel meg az általa használt terméknek.

(224)

Az EA (220) preambulumbekezdésben szereplő észrevételeire hivatkozva a TDK IT előadta, hogy a szóban forgó termékek gyártására állítólag képes gyártók vagy nem felelnek meg a szükséges minőségi előírásoknak, vagy nem a vizsgált terméket, hanem lemeztuskókat, azaz a vizsgált termék gyártásához használt félkész terméket gyártanak.

(225)

A TDK IT továbbá azt állította, hogy az EA tisztességtelen versennyel kapcsolatos észrevételei homályosak, és azokat nem támasztják alá bizonyítékok, valamint az érintett piac nem ár-, hanem minőségfüggő. Ezenkívül vitatta az EA uniós érdekkel kapcsolatos észrevételeit azon az alapon, hogy az uniós piacon nincs tényleges és stabil beszerzési forrás. Ez megnövekedett költségekhez vezetne, és veszélyeztetné a továbbfelhasználók hatékonyságát.

(226)

A más érdekelt felek által az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul benyújtott információkkal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidőt követően a Német Elektrotechnikai és Elektronikai Központi Szövetség (a továbbiakban: ZVEI) megerősítette a TDK HU és a TDK IT azon állításait, miszerint az Unióban nem áll rendelkezésre a termék, és kitartott amellett, hogy a gépjárműiparban és az ipari elektronikai iparágakban működő ügyfeleik számára stabil ellátást kell biztosítani, valamint az intézkedések kedvezőtlen hatással lennének a nem uniós beszállítókkal szembeni versenyképességükre nézve. A ZVEI a szóban forgó termékek másik beszerzési forrásaként Kína mellett Japánt jelölte meg.

(227)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TDK HU azt állította, hogy a Bizottság az ideiglenes szakaszban nem vizsgálta meg az általa igényelt termékek rendelkezésre állásával kapcsolatos állításait. Megismételte, hogy az általa használt termékeket körülbelül öt éve nem gyártják az Unióban. Pontosabban azt állította, hogy a katód alumíniumfóliákat és a kisfeszültségű anód alumíniumfóliákat nem gyártják az Unióban, és hogy bár bizonyos nagyfeszültségű anód alumíniumfóliákat gyártanak az Unión belül, ezek a termékek nem felelnek meg a fizikai, kémiai vagy műszaki specifikációinak. Ezenkívül azt állította, hogy az uniós gyártás újraindítása jelentős beruházásokat igényelne (időben és pénzügyi szempontból egyaránt).

(228)

A TDK HU emellett azzal érvelt, hogy az uniós gyártók nem emeltek érdemi és megalapozott kifogásokat a kizárás iránti kérelmük ellen. Azzal érvelt, hogy az EA összekeverte a TDK IT és a TDK HU által behozott termékeket, amelyek állítólag különböznek egymástól, továbbá nem szolgált bizonyítékkal arra, hogy a TDK HU által igényelt termékek gyártása folyamatban van vagy hamarosan folyamatban lesz. Ennek alapján azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte kellő részletességgel a TDK HU és az EA beadványait, ennélfogva az ideiglenes szakaszban nem kezelte pártatlanul, illetve tisztességesen a kérelmét.

(229)

A TDK HU ezenkívül azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő felhasználási vámeljárás alkalmazásának lehetőségét. A TDK HU véleménye szerint az ilyen vámeljárás alkalmazása nem okozna kárt az uniós gazdasági ágazatnak, és valójában az Unióban letelepedett kondenzátorgyártókat szolgálná.

(230)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TDK IT megismételte, hogy az általa használt termék nagy fokú tisztaságot igényel, ami a terméket – műszaki tulajdonságai szempontjából – egyedivé teszi, és nem hasonlítható össze más síkhengerelt alumíniumtermékekkel. E tekintetben egy harmadik féltől származó forrásra hivatkozott (42). A TDK IT továbbá azt állította, hogy az Unióban gyártott nagy tisztaságú alumíniumfólia nem megfelelő, illetve nem létezik ilyen termék, így a dömpingellenes vámok kivetése a nagy tisztaságú alumíniumfóliák esetében megszakítaná az ellátást és zavart okozna az uniós piacon, mivel az egyetlen uniós gyártó 2018-ban elhagyta a piacot termékeinek rossz minősége miatt, és a gyártás újraindítása két-három évig is eltartana. Végezetül a TDK IT még azt állította, hogy a nagy tisztaságú alumíniumfólia egyetlen uniós gyártója bérmunkaszerződés keretében dolgozna, tehát nem ő lenne a TDK IT által használt termék tulajdonosa.

(231)

A rendelkezésre álló információk alapján Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek beletartoznak az eljárás megindításáról szóló értesítésben és az ideiglenes rendelet (55)–(58) preambulumbekezdésben meghatározott termékkörbe. Alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságaik megegyeznek más síkhengerelt alumíniumtermékek tulajdonságaival, mivel ezek is több mint 95 %-ban tiszta alumíniumból állnak, hasonlóan a többi síkhengerelt alumíniumtermékhez. A síkhengerelt alumíniumtermékek többségének szintén megvannak a maga sajátos specifikációi a felhasználástól vagy az adott végfelhasználó követelményeitől függően. Az a tény, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek bizonyos tisztasági fokkal rendelkeznek, bizonyos ötvözetekből készülnek, egyedi kristályos szerkezettel vagy bizonyos oxidáló tulajdonságokkal rendelkeznek, nem jelenti azt, hogy azok alapvető kémiai, műszaki és fizikai tulajdonságai nem egyeznek meg a többi síkhengerelt alumíniumtermék tulajdonságaival.

(232)

Ami a gyártási folyamatot illeti, a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek gyártási folyamatai nagy mértékben megegyeznek az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésben leírt gyártási folyamattal, amelynek során nagyrészt ugyanazokat a gyártóberendezéseket használják, mint más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében. Az a tény, hogy a szóban forgó síkhengerelt alumíniumtermékek egy adott berendezést használnak, nem egyedülálló, mivel a termékkörbe tartozó más síkhengerelt alumíniumtermékek esetében is használhatnak külön erre a célra szánt berendezéseket (például plattírozó állomást vagy hasítóberendezéseket).

(233)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a termék uniós piacon való rendelkezésre állásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és a rendelkezésre álló információk nem győzték meg a Bizottságot arról, hogy hosszú távon fennállna-e az ellátáshiány strukturális kockázata. Mindenesetre a végleges intézkedések szintjét tekintve észszerűen feltételezhető, hogy folytatódni fog a Kínából érkező behozatal.

(234)

A Bizottság sajnálja, hogy a TDK IT és a TDK HU felhasználóként nem töltötte ki a kérdőívet, és hogy csak az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően regisztrálták magukat érdekelt félként. Ezzel összefüggésben a Bizottság csak azon hiányos információk alapján tudta értékelni e vállalatok állításait és helyzetét, amelyeket az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásához fűzött észrevételeik keretében nyújtottak be. A Bizottság tehát nem kapta meg a kitöltött kérdőívet, illetve nem kapott kellő időben elegendő információt, amelyet ellenőrizni tudott volna, így nem tudta felmérni, hogy a síkhengerelt alumíniumtermékek mekkora részt tesznek ki a két vállalat teljes termelési költségén belül, ahogy azt sem, hogy a dömpingellenes intézkedések milyen hatással lehetnek az üzleti tevékenységükre és jövedelmezőségükre.

(235)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a TDK HU vitatta, hogy a Bizottság nem kapott kellő időben elegendő információt, és így nem tudta értékelni állítását és helyzetét, arra hivatkozva, hogy az előírt határidőn belül írásbeli észrevételeket nyújtott be a Bizottságnak az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásával kapcsolatban, valamint később három beadványt is benyújtott, amelyek mindegyike érdemi információkat tartalmazott a tevékenységeiről. Ugyanebből a szempontból a TDK HU sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság – bár a TDK HU felkérte erre – nem vette fel vele a kapcsolatot, hogy kiegészítő információkat/indokolást kérjen kérelmének értékelése és az ellentmondások feloldása érdekében.

(236)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.5. pontjában foglaltaknak megfelelően minden érdekelt felet felkértek arra, hogy az eljárás megindításától számított 37 napon belül – vagy kötetlen formátumban, vagy az eljárás megindításának napjától valamennyi fél számára elérhető kérdőív kitöltésével – szolgáltassanak információkat az uniós érdek értékelésével kapcsolatban. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.5. pontja azt is meghatározza, hogy a benyújtott információkat csak akkor veszik figyelembe, ha azokat a benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

(237)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a 37 napos határidőn belül a két vállalat egyike sem nyújtott be információkat az uniós érdek értékelésével kapcsolatban. Másodszor: sem a TDK HU, sem a TDK IT nem töltötte ki a felhasználói kérdőívet, ami lehetővé tette volna a Bizottság számára, hogy kellő időben összegyűjtse a szükségesnek ítélt információkat, szükség esetén kiegészítő információkat kérjen, ellenőrizze a kapott információkat, és az ellenőrzött információk alapján értékelje az állításokat. A szóban forgó esetben a Bizottság csak töredékes, nem ellenőrzött információkkal rendelkezett, amelyeket nem nyújtottak be időben, és amelyek jelentősen eltértek a kitöltött kérdőívben kért szabványos adatkészlettől. Ezek az információk nem tették lehetővé annak megfelelő értékelését, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a dömpingellenes intézkedések TDK HU vagy TDK IT tevékenységére. Az időben kitöltött kérdőívek hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási teher azokat a vállalatokat terheli, amelyek az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően nyújtottak be kérelmet, nem pedig a Bizottságot, amely az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.5. pontjának megfelelően kezdettől fogva kérte a feleket a vizsgálatban való részvételre.

(238)

Következésképpen a Bizottság nem rendelkezett alapvető információkkal a szóban forgó termékek Unión belüli és kívüli rendelkezésre állásáról, és nem tudta felmérni, hogy a szóban forgó termékeket már beszerzik-e vagy be lehet-e szerezni más országokból. Következésképpen a Bizottság nem tudta felmérni az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő felhasználási vámeljárás alkalmazásának lehetőségét sem.

(239)

Mindent egybevetve, és a TDK HU és a TDK IT (227)–(228) preambulumbekezdésben kifejtett állításaira hivatkozva a Bizottság úgy ítélet meg, hogy általában a többek között a beszerzési forrásokkal, a beszerzésekkel, az Unión belüli és kívüli értékesítésekkel, valamint a vizsgált termék összköltségen és a jövedelmezőségen belüli részarányával kapcsolatos információkat tartalmazó, kitöltött kérdőívek hiánya miatt a Bizottságnak nem volt lehetősége arra, hogy kellő időben benyújtott, elegendő szabványos információ alapján érdemben értékelje a TDK HU és a TDK IT állításait. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy gondosan és pártatlanul járt el, mivel minden olyan állítással és észrevétellel foglalkozott, amely tekintetében elegendő információval rendelkezett. Ugyanez a logika alkalmazandó a TDK HU (229) preambulumbekezdésben említett állítást illetően is.

(240)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította a TDK HU és a TDK IT állításait.

(241)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az egyik felhasználó, az Amcor észrevételeket nyújtott be, és uniós érdekre hivatkozva a fólia-alapanyag meghatározott célra történő felhasználás miatti mentesítését kérte. Azt állította, hogy nehézségekbe ütközik a fólia-alapanyag beszerzése amiatt, hogy a nyersanyag állítólag korlátozottan áll rendelkezésre az Unióban és szerte a világon. A Xiamen Xiashun támogatta az Amcor kérelmét. Emellett azt is állította, hogy a fólia-alapanyag és az egyéb síkhengerelt alumíniumtermékek különböző termékek, mivel eltérő fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint gyártási eljárásaikat, végfelhasználásukat és alkalmazásukat illetően is különböznek.

(242)

Az EA azt válaszolta, hogy az Amcor nem biztosította Európában időben a szükséges volument, és a mostani helyzet csak rövid távú problémát jelent, mivel a piac nem számított a jelenlegi, a Covid19-válság utáni gazdasági fellendüléshez kapcsolódó nagy keresletre. Azt állította továbbá, hogy az Amcor helyzete nem hasonlítható össze más fóliagyártókéval, mivel az Amcor fő tevékenysége a csomagolóanyag-gyártás, nem pedig a fóliatekercselés.

(243)

A Bizottság szerint az eltérő fizikai és műszaki tulajdonságokkal, gyártási folyamatokkal, végfelhasználással és alkalmazásokkal kapcsolatos állításokat nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ráadásul az intézkedések bejelentése ellenére az Amcor nem kérte az uniós beszállítóival megállapodott szerződéses volumen növelését, de még csak nem is próbált középtávú szerződést kötni más potenciális uniós beszállítókkal. Ezenfelül a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, és az „Amcor Singen Rolling GmbH” jogi személy még dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén is meglehetősen nyereséges lenne. Valójában a vizsgálati időszakban és azt megelőzően is megfelelő nyereségszintet ért el; határozott jelek utalnak arra, hogy a vámköltségek egy részét vagy egészét át tudná hárítani a vevőjére; valamint a továbbfeldolgozáshoz kapcsolódóan jelentős exporttevékenységet folytat, ami lehetővé teszi az érintett termék aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatalát. Ezenkívül a közelmúltban a Kínából származó, Kína továbbfeldolgozott termékekből álló portfóliójának részét képező, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot vetettek ki (43). Végezetül, bár a fóliaágazatban számos más vállalat is tevékenykedik, az Amcor volt az egyetlen olyan vállalat, amely érdekelt félként nyilvántartásba vetette magát, észrevételeket tett és meghatározott célra történő felhasználás miatt mentességet kért. Ezért úgy tűnt, hogy az ágazat többi felhasználója nem osztja az Amcor aggályait. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt a kérelmet.

(244)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Amcor kifogásolta, hogy e tájékoztatás keretében a Bizottság nem foglalkozott a fólia-alapanyag termékkörből való kizárására irányuló kérelmével. Ugyanezen észrevételek keretében az Amcor visszavonta a fólia-alapanyag termékkörből való kizárására és a meghatározott célra történő felhasználás miatti mentességre vonatkozó kérelmét. Az Amcor ezenkívül azt állította, hogy a Bizottság ténymegállapításával ellentétben kapcsolatba lépett az uniós gyártókkal, hogy fólia-alapanyagot szerezzen tőlük.

(245)

Az Amcor észrevételeire és különösen a kérelem visszavonására tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy értékelje az Amcor termékkizárás iránti kérelmét. Ami az Amcor uniós gyártókkal való kapcsolatfelvételét illeti, meg kell jegyezni, hogy bár az Amcor valóban kapcsolatba lépett uniós gyártókkal, e kapcsolatfelvétel csak néhányukat érintette. Tehát nem vette fel a kapcsolatot az uniós gyártók túlnyomó többségével, amelyek érvényes alternatív beszerzési forrást jelenthetnének. Ennek alapján a Bizottság elutasította az Amcor állításait.

(246)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (303) és (306) preambulumbekezdése – amelyre a Bizottság hivatkozott – továbbra sem foglalkozik megfelelően a fólia-alapanyag eltérő tulajdonságaira vonatkozó beadványaival. Pontosabban a Xiamen Xiashun az ötvözettel, a kémiai összetétellel, a műszaki specifikációkkal, például a vastagsággal és a hőkezeléssel, valamint a gyártási folyamatokkal kapcsolatos különbségekre hivatkozott. Továbbá ugyanez az exportőr azt állította, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó kizárási kérelem elbírálásakor más tényezőket vettek figyelembe, például a termékcsoportot, az ötvözetek típusát és a gyártási folyamatot, és a fólia-alapanyagot ugyanezen tényezők figyelembevételével kell értékelni.

(247)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Az ideiglenes rendelet (303)–(306) preambulumbekezdésében ismertetett elemek a Xiamen Xiashun állítására vonatkoztak, és pontosan arra a tényre hivatkoztak, hogy a fólia-alapanyag „azonos vagy hasonló ötvözetekből készül, és hasonló a felületkezelése, hőkezelése és vastagsága, mint az egyéb síkhengerelt alumíniumtermékeké”. Ezenkívül a fólia-alapanyag az ideiglenes rendelet (56) preambulumbekezdésében említett ugyanazon gyártási folyamat eredménye, mint a többi síkhengerelt alumíniumtermék.

(248)

Tekintve, hogy a bizonyítási teher a kizárást kérelmező feleket terheli, meg kell jegyezni, hogy a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekkel ellentétben a Xiamen Xiashun nem nyújtott be konkrét állításokat olyan elemekkel kapcsolatban, mint a termékcsoport. Ennek alapján a Bizottság nem értékelte ilyen szempontból a Xiamen Xiashun fólia-alapanyaghoz kapcsolódó kérelmét. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(249)

A Xiamen Xiashun azzal érvelt, hogy az e vizsgálatban használt termékkódrendszer nem teszi lehetővé a fólia-alapanyag többi olyan terméktől elkülönítve történő azonosítását, amelyek a fólia-alapanyagtól eltérő tulajdonságokkal és kiváltképp nagyon eltérő felhasználási módokkal rendelkeznek. Véleménye szerint a termékkódrendszernek a rendes érték meghatározásához való használata, az uniós gyártók árainak áralákínálással és áron aluli értékesítéssel kapcsolatos meghatározása, valamint az általa exportált modellekkel való, ebből következő összehasonlítás pontatlan, „almát a körtével” összehasonlítást eredményez. Különösen azt állította, hogy meggyőző bizonyítékkal szolgált a csavaros kupakhoz használt fólia és a fólia-alapanyag közötti állítólagos árkülönbség vonatkozásában, és sürgette a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ilyen állítólagos árkülönbségek meglétét. Ezenkívül azt is megkérdezte, hogy az általa exportált egyik modellt összehasonlította-e a gépjármű-hőpajzsokkal.

(250)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az exportált termékek és az uniós gazdasági ágazat által gyártott termékek között tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy hogyan határozza meg a termékkódokat. Ebben az esetben a termékkód meghatározásakor teljes mértékben biztosított volt az említett tisztességes összehasonlítás.

(251)

Először: az ideiglenes rendelet (44) arra a következtetésre jutott, hogy a fólia-alapanyag alapvető kémiai, műszaki és fizikai tulajdonságai megegyeznek a többi síkhengerelt alumíniumtermék tulajdonságaival, valamint a termékkör meghatározása alá tartozik. Másodszor: a mintában szereplő uniós gyártók a vizsgálati időszakban jelentős mennyiségben, a csavaros kupakhoz használt fóliához hasonló árszinten értékesítettek fólia-alapanyagot, ami megerősítette, hogy e két termék között nincs jelentős árkülönbség. A vizsgálat azt is megerősítette, hogy a gépjármű-hőpajzsokba szánt síkhengerelt alumíniumtermékeket nem hasonlították össze a Xiamen Xiashun által exportált modellel.

(252)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően ugyanez az exportőr azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem gyűjtött adatokat az uniós gyártóktól származó fólia-alapanyagok értékesítési árairól, hogy azokat össze tudja hasonlítani az ő exportáraival. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a Bizottság azért nem gyűjtött ilyen információkat, mert a Xiamen Xiashun nem szolgált bizonyítékkal az állítólagos árkülönbségre. Ezenkívül azt is jelezte, hogy az objektív és tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia ezt az ügyet, és kérte a Bizottságot, hogy állításának alátámasztására hozza nyilvánosságra az uniós gazdasági ágazat által értékesített, csavaros kupakhoz használt fóliára vonatkozó ártartományt. Másfelől arra kérte a Bizottságot, hogy erősítse meg, hogy az alákínálási és alulértékesítési számítások céljából nem hasonlították össze a Xiamen Xiashun fólia-alapanyagát más típusú síkhengerelt alumíniumtermékekkel.

(253)

Először is tisztázni kell, hogy a Bizottság a szükségesnek ítélt információkat a szokásos gyakorlatát követve gyűjtötte össze, mégpedig úgy, hogy ebben az esetben felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy töltsék ki az uniós gyártókra vonatkozó kérdőívet, amelynek értelmében a mintában szereplő uniós gyártóknak ügyletenkénti értékesítési listát kell készíteniük, amely meghatározza azokat az adott termékkódrendszert használó terméktípusokat, amelyek alá a fólia-alapanyag is besorolható. Az uniós gazdasági ágazattól gyűjtött információk a fólia-alapanyag értékesítésére is kiterjedtek. A Bizottság ezért nem értett egyet azzal az állítással, hogy az uniós gyártóktól nem gyűjtött adatokat a fólia-alapanyag értékesítési árairól.

(254)

Másodszor: az ideiglenes rendelet (333) preambulumbekezdésében említettek szerint a Xiamen Xiashun az állításai benyújtásakor, illetve az eljárás későbbi szakaszában sem szolgált bizonyítékkal a különböző alkalmazások (borda-alapanyag, csavaros kupak és litográfiás nyomólemez) állítólagos árkülönbségeivel kapcsolatban. Mindenesetre a (251) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megvizsgálta a kérdést, és megerősítette, hogy nincs jelentős árkülönbség e két termék között.

(255)

A Xiamen Xiashun további részletekkel kapcsolatos kérését illetően meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat által a csavaros kupak és a fólia-alapanyag között felszámított árkülönbség a fólia-alapanyag vásárlójától függően 0 és 10 % között mozgott, és átlagosan [2–6] (45) %-nál alacsonyabb volt. Ami a Xiamen Xiashun meghatározott célra történő felhasználással kapcsolatos kérését illeti, a Xiamen Xiashun nem szolgált semmilyen meggyőző bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a meghatározott célra történő különböző felhasználások az egyes termékkódok esetében jelentős árkülönbségeket eredményeznek. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termékkód a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében megfelelően tükrözi a síkhengerelt alumíniumtermékek releváns tulajdonságait, és elutasította a Xiamen Xiashun állításait.

(256)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a termékkódrendszer megfelelően tükrözte a fólia-alapanyag tulajdonságait, lehetővé téve e termék és más, azonos termékkódrendszerrel rendelkező termékek tisztességes összehasonlítását. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(257)

A Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (60)–(105) preambulumbekezdésében levont és a fenti (191) bekezdésben felülvizsgált következtetéseit.

(258)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a panaszos, a kínai kormány, a mintában szereplő három exportáló gyártó és az Airoldi észrevételeket tett a dömpingre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(259)

A kínai kormány és a Xiamen Xiashun észrevételeket tett a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban.

(260)

Először: a kínai kormány előadta, hogy a kínai jelentésre és felhasználásának módjára súlyos ténybeli és jogi hibák jellemzők. A kínai kormány szerint a tartalom megtévesztő, egyoldalú és a valóságnak nem megfelelő. A munkadokumentum a kínai vállalatok jogszerű versenyelőnyeit, valamint a Kína és Európa közötti szokásos intézményi különbségeket a jelentős piaci torzulás megállapításának alapjaként kezelte. A kínai kormány továbbá azt állította, hogy a Bizottság saját gazdasági ágazatát tisztességtelen előnybe hozta, amikor elfogadta a vizsgálat iránti kérelmet, amelyet a belföldi gazdasági ágazatok az országjelentés alapján nyújtottak be, és ez egyenértékű a tárgyalás előtti ítélettel. A kínai kormány ezenkívül azt állította, hogy a vizsgálat jelentésekkel történő helyettesítése nem felel meg a méltányosság és az igazságosság alapvető jogi szellemiségének.

(261)

Az országjelentés ténybeli hibáival kapcsolatos állításra adott válaszában a Bizottság megjegyezte, hogy az országjelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan elérhető, ennélfogva minden érdekelt félnek bőven lett volna elegendő ideje arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat. A kínai kormány a jelentés 2017. decemberi közzététele óta nem cáfolta vagy észrevételezte a jelentés tartalmát és bizonyítékait.

(262)

A kínai kormány azon érvével kapcsolatban, miszerint az országjelentés kiadása helyettesítette a tényleges vizsgálatot, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a panaszos által a jelentős torzulások fennállásáról benyújtott bizonyítékok elegendőek, akkor ezen az alapon is megindíthatja a vizsgálatot. Azonban a jelentős torzulások tényleges fennállásának és hatásának megállapítására, valamint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszer ezt követő alkalmazására az érdekelt felek ideiglenes és/vagy végső tájékoztatása idején, a vizsgálat eredményeként kerül sor. A jelentős torzulások fennállásának és hatásának megerősítése a kínai kormány állításával szemben nem a vizsgálat megindításának időszakában, hanem részletes vizsgálatot követően történik. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasítja.

(263)

Másodszor: a kínai kormány észrevételezte, hogy a Bizottság csak szolgálati munkadokumentumokat adott ki néhány kiválasztott országra vonatkozóan, ami aggályokat vet fel a legnagyobb kedvezményes elbánás és a nemzeti elbánás vonatkozásában. Továbbá a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság ez idáig nem tette közzé az országok vagy gazdasági ágazatok jelentéstétel céljára történő kiválasztásának egyértelmű, kiszámítható kritériumait.

(264)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint országjelentés csak akkor készül egy országról, ha a Bizottság megalapozott jelzések birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában jelentős torzulások állnak fenn. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésében foglalt új rendelkezések 2017. decemberi elfogadásakor a Bizottságnak tudomása volt a Kínában meglévő jelentős torzulásokra utaló körülményekről. A Bizottság az Oroszországban fennálló torzulásokról is közzétett egy jelentést, és nem zárja ki, hogy további jelentések készülnek majd. Mivel a piacvédelmi vizsgálati ügyek többsége Kínát érintette és Kína esetében súlyos jelek mutattak torzulásokra, ez volt az első ország, amelyről a Bizottság jelentést készített. Oroszország a piacvédelmi vizsgálati ügyek számát tekintve a második helyen áll, ezért a Bizottság objektív okok miatt készített ebben a sorrendben jelentéseket e két országról.

(265)

Továbbá a fent kifejtettek szerint a 2. cikk (6a) pontja alkalmazásának nem kötelező feltétele a jelentések megléte. A 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja leírja, hogy a Bizottság milyen feltételek mellett adhat ki országjelentéseket, azonban a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontja szerint a panaszosok nem kötelesek felhasználni a jelentést, valamint – a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint – az országjelentés megléte nem feltétele a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának. A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elégséges, ha a panaszos a bármely országban fennálló jelentős torzulásokról a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő elegendő bizonyítékot nyújt be. Tehát az országspecifikus jelentős torzulásokra vonatkozó szabályok valamennyi országra megkülönböztetés nélkül érvényesek, az országjelentés meglététől függetlenül. Ebből következik, hogy az országot érintő torzulásokra vonatkozó szabályok definíció szerint nem sértik a legnagyobb kedvezményes elbánást. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(266)

Harmadszor: a kínai kormány a nemzeti elbánás vonatkozásában hozzátette, hogy a piaci torzulások fogalma és az ahhoz kapcsolódó kritériumok az alaprendeletektől eltekintve nem léteznek a belső piacra vagy a versenyre vonatkozó uniós jogszabályokban. A kínai kormány ezért azzal érvelt, hogy a Bizottság sem a nemzetközi jog, sem a kizárólagos hatáskörébe tartozó, a belső piaci jog és versenyjog körébe tartozó jogszabályi előírások és jogi gyakorlat értelmében nem rendelkezik joghatósággal a Kínában fennálló torzulások vizsgálatára.

(267)

A Bizottság az e vizsgálat során alkalmazott módszertanát az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt rendelkezésre alapozta. Jogi szempontból lényegtelen, hogy más európai jogszabályok nem használják a jelentős torzulások fogalmát, mivel az a dömpingellenes intézkedések területére jellemző, amelyre a WTO dömpingellenes megállapodásának szabályai vonatkoznak. A dömpingellenes megállapodás értelmében a behozatallal szembeni intézkedések meghozatalakor az előírt kárelemzésen túlmenően nem kell értékelni a belföldi piaci feltételeket. Az uniós piacot mindenesetre erős versenyt támasztó, szabadpiaci környezet jellemzi, különösen az Unió szigorú állami támogatási és versenyjogi szabályainak köszönhetően. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(268)

A kínai kormány továbbá észrevételezte, hogy a Bizottság diszkriminatív szabályokat és kritériumokat alkalmazott a kínai vállalatokkal szemben, holott azok az uniós vállalatokéhoz hasonló helyzetben vannak; ilyenek voltak többek között a méltánytalan bizonyítási küszöbök és a méltánytalan bizonyítási teher. Ugyanakkor a Bizottság nem értékelte azt, hogy az EU-ban és a tagállamokban fennállnak-e piaci torzulások. Ezek a gyakorlatok súlyosan befolyásolták a dömping és a kár kiszámításához kapcsolódó dömpingellenes vizsgálatok legfontosabb kérdéseinek Bizottság általi elemzésének, valamint a Bizottság e kérdésekkel kapcsolatban levont következtetéseinek megbízhatóságát és legitimitását. Ez aggályokat vet fel a WTO-szabályok által előírt, a nemzeti elbánással kapcsolatos kötelezettségek potenciális megsértése vonatkozásában.

(269)

A kínai kormány nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy az uniós vállalatokat a kínai versenytársaikéhoz hasonlítható torzulások érintenék, és azok emiatt hasonló helyzetben lennének. Továbbá a jelentős torzulások fogalma a rendes érték meghatározásának kontextusában bír jelentőséggel (amely a dömping megállapításához szükséges), míg a dömpingellenes vizsgálatok specifikus kontextusában az uniós gazdasági ágazatra nézve jogi szempontból lényegtelen. Emiatt a Bizottság ezt az állítást megalapozatlannak és jogi szempontból lényegtelennek tekintette.

(270)

Negyedszer: a kínai kormány előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések nem állnak összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkével, amely kimerítő listában ismerteti azokat a helyzeteket, amikor a rendes érték számtanilag képezhető. A jelentős torzulásokat e lista nem tartalmazza. A kínai kormány továbbá azt állította, hogy ha a rendes érték 2. cikk (6a) bekezdése szerinti számtani képzéséhez egy megfelelő reprezentatív ország adatait vagy a nemzetközi árakat használják fel, az nem áll összhangban az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 6.1. cikkének b) bekezdésével és a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkével (és különösen 2.2.1.1. cikkével) sem. A kínai kormány továbbá azzal érvelt, hogy a WTO-szabályok előírásai szerint a rendes érték számtani képzéséhez a származási országra jellemző előállítási költségeket, továbbá az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség észszerű összegét kell figyelembe venni. Azonban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése bővítette az adatforrások körét, így azok a valamely megfelelő reprezentatív ország előállítási és értékesítési költségeit, vagy a nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket is magukban foglalják. A kínai kormány szerint ez a WTO-szabályok hatályán kívül esik. Ezért függetlenül attól, hogy az uniós alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése összhangban áll-e a WTO-szabályokkal, a Bizottság nem végezheti el a rendes érték számtani képzését az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, ha úgynevezett „piaci torzulások” állnak fenn.

(271)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel. A Bizottság álláspontja szerint, ahogyan azt a Fellebbezési Testület a DS473 EU–Biodiesel (Argentína) ügyben tisztázta, az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(272)

A kínai kormány előadta, hogy ebben az ügyben a Bizottság egyenesen figyelmen kívül hagyta a kínai exportálók nyilvántartásait, ami ellentétes volt a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével. A kínai kormány azzal érvelt, hogy a Fellebbezési Testület EU–Biodiesel (Argentína) (DS473) ügyben és a vizsgálóbizottság az EU – Költségkiigazítási módszerek II. (Oroszország) (DS494) ügyben megállapította, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke szerint ha a vizsgált exportáló vagy gyártó által nyilvántartott adatok az elfogadható határértékeken belül, pontosan és megbízhatóan megfelelnek az adott gyártónál vagy exportálónál a vizsgált termék kapcsán felmerülő tényleges költségeknek, akkor a vizsgálatot végző hatóságnak e nyilvántartást felhasználva kell megállapítania a vizsgált gyártó előállítási költségeit.

(273)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a DS473 és a DS494 ügy nem érinti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, amely a rendes érték e vizsgálat során történő meghatározásának releváns jogalapja. Továbbá ezek az ügyek a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos ténybeli helyzetektől eltérő ténybeli helyzetekkel voltak kapcsolatosak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(274)

Végezetül a kínai kormány előadta, hogy a Bizottság által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alapján ebben az ügyben elvégzett vizsgálat kettős mércét alkalmazott. A kínai kormány szerint a Bizottság a kínai piacon fennálló jelentős piaci torzulásokra hivatkozva nem fogadta el a kínai exportálók költségadatait, ellenben elfogadta a reprezentatív ország adatait, és ezekkel helyettesítette a kínai gyártók adatait, anélkül, hogy értékelte volna a helyettesítésre használt adatokat befolyásoló esetleges piaci torzulások fennállását. A kínai kormány szerint ez a „kettős mérce” alkalmazását bizonyítja. A kínai kormány előadta, hogy ez a megközelítés nem garantálta a kiválasztott reprezentatív ország releváns költségeinek megbízhatóságát. Továbbá nem volt lehetőség a származási országban működő gyártók költségeinek valóságnak megfelelő szemléltetésére.

(275)

A kínai kormány még azt is hozzátette, hogy a kínai kormány szerint az Unión és a tagállamokon belül is vannak olyan fejlesztési kezdeményezések, amelyek hasonlóak Kína ötéves terveihez, mint például az új iparstratégia és a német Ipar 4.0 stb. Hivatalos források szerint a 2017–2020-as időszakban az uniós alumíniumipar a belső piacon több mint 200 különböző állami támogatási intézkedésben részesült, amelyeket a Bizottság engedélyével az uniós tagállamok nyújtottak.

(276)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálat során a Bizottság mérlegelte, hogy rendelkezésre állnak-e az ügyben olyan elemek, amely arra mutatnak, hogy a reprezentatív országokban torzulások állnak fenn többek között az érintett termék előállításához használt fő nyersanyagok kapcsán (például hogy vonatkoznak-e rájuk exportkorlátozások). Továbbá a vizsgálat során minden félnek bőven volt lehetősége arra, hogy észrevételeket tegyen a Bizottság által tekintetbe vett potenciális reprezentatív országok megfelelősége kapcsán. Ezen belül a Bizottság két feljegyzést tesz közzé a potenciális reprezentatív országok megfelelőségéről és a vizsgálat céljára megfelelő ország előzetes kiválasztásáról szóló aktához. E feljegyzések valamennyi fél számára hozzáférhetők voltak észrevételezés céljára. A kínai kormánynak és az összes többi félnek volt lehetősége annak bizonyítására, hogy a tekintetbe vett lehetséges reprezentatív országokat jelentős torzulások érintik és ezért nem felelnek meg a vizsgálat céljára.

(277)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint az exportáló országban alkalmazott árak és a termékek költségei tekintetében elemzi az adott rendelkezésben felsorolt egy vagy több torzító elem lehetséges hatását. Ezen eljárás szempontjából semmilyen jelentőséggel nem bírnak a más piacokra jellemző költségszerkezetek vagy árképzési mechanizmusok, ideértve az Unióban állítólag nyújtott általános és bizonyítékokkal alá nem támasztott pénzügyi támogatásokat is (még akkor sem, ha ilyenek lennének, jóllehet nem ez a helyzet (46)). Ez az állítás tehát megalapozatlan volt, és a Bizottság elutasította.

(278)

A Xiamen Xiashun számos észrevételt nyújtott be a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban.

(279)

Először is, a Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdésében utalás történik egy internetes cikkre, amelyben az áll, hogy a Xiamen Xiashun aktívan támogatja a pártépítést és a szakszervezeti munkát. A Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy ezt a cikket úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag azt jelenti, hogy a Xiamen Xiashun megkönnyíti a szakszervezetekben dolgozó munkavállalói számára – függetlenül attól, hogy párttagok-e vagy sem –, hogy a vállalaton belül folytassák a tevékenységüket. A Xiamen Xiashun azonban hangsúlyozta, hogy a „döntéshozatal” megfogalmazás nem jelenti azt, hogy a párttagoknak vagy a szakszervezetnek bármilyen beleszólása lenne a vállalat igazgatásába és irányításába, vagy a nyersanyagbeszerzéshez vagy termékértékesítéshez kapcsolódó árképzésbe. Ennek eredményeképpen e megfogalmazások alapján nem szabad kormányzati ellenőrzésre vagy piactorzulásra következtetni.

(280)

A Xiamen Xiashun emellett ellenezte a Bizottság által az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdésében tett ténymegállapításokat, kifejtve, hogy az a tény, hogy a vállalatban párttagok vannak, nem jelenti azt, hogy ők irányítják a vállalatot. A Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy jogilag kötelessége lehetővé tenni a párttagok számára, hogy pártépítő tevékenységeket végezzenek, de ez nem jelenti azt, hogy a párttagok befolyással rendelkeznek a vállalat felett. Hozzátette, hogy minden személynek joga van az általa választott valláshoz vagy politikai párthoz tartozni, és ez nem befolyásolja a vállalaton belüli döntéshozatalt. Hangsúlyozta továbbá, hogy az a tény, hogy a vállalaton belül pártépítő tevékenységeket végeznek, nem jelenti azt, hogy a vállalat vezetőségében KKP-tagok vannak. Végezetül a Xiamen Xiashun kifejtette, hogy a „pártépítés” kifejezés Bizottság általi fordítása téves, és a KKP-tagok vállalaton belüli tevékenységei főként a kormányzati politikák tanulmányozásához, a pártszervezetük számára adott véleményekhez és tanácsokhoz, illetve olykor akár bizonyos szórakoztató tevékenységekhez kapcsolódnak. Hozzátette, hogy a jegyzőkönyvben semmi sem utal arra, hogy a KKP irányítja a válaszadó vállalatokat. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte ezeket az észrevételeket.

(281)

Először is a Bizottság megállapította, hogy a Xiamen Xiashun vállalaton belül működő pártbizottság tevékenységét az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdésében idézett cikk egyértelműen „döntéshozatalnak” nevezi. A cikk nem boncolgatja és nem értelmezi kimerítően, hogy mit jelent ez a „döntéshozatal”. A Bizottság azonban emlékeztet arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének első és második francia bekezdése szerint a valamely országon belül meglévő torzulásokra utaló két elem a következő: „a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak”, valamint „az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében”. A pártbizottságnak a Xiamen Xiashunon belüli „döntéshozatalba” történő bevonása mindkét kritériumnak megfelel. Az a követelmény, hogy a vállalaton belüli állami jelenlét befolyásolja az árakat és a költségeket, nem jelenti azt, hogy az állam közvetlenül határozza meg az értékesített áruk árait, hanem azt, hogy a párttagok vállalaton belüli jelenléte és részvétele miatt a vállalat kedvezőbb bánásmódra és támogatásra számíthat a hatóságoktól, ami közvetve hatással van a költségeire és az áraira. Ezenkívül a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) tagjainak vállalaton belüli jelenléte, valamint az a tény, hogy a vállalat megkönnyíti a pártépítő tevékenységeket és a KKP-tagok „döntéshozatalba” való bevonását, egyértelmű jelzője annak – és nem csupán feltételezés, miként azt a Xiamen Xiashun az érdekelt felek végső tájékoztatását követően állította –, hogy a vállalat nem független az államtól, és a piaci erők helyett a KKP politikájával összhangban jár el. A Bizottság ezért elutasítja ezt az érvelést.

(282)

Míg valóban minden munkavállalónak joga van az általa választott valláshoz vagy politikai párthoz tartozni, Kínában más a helyzet, mivel Kína egypárti állam, és a KKP egyenlő az állammal és annak kormányával (47). Ezért az olyan KKP-tagok vállalaton belüli jelenléte, akik rendszeres „pártépítő” tevékenységeket végeznek és „döntéshozatali” jogokkal rendelkeznek, ahogy azt a fenti (279) és (281) preambulumbekezdésben is tárgyaltuk, egyenlő a vállalaton belüli állami jelenléttel. A pártbizottság tevékenységével kapcsolatban a Bizottság először is szeretné elmagyarázni, hogy a Bizottság a „pártépítő” tevékenységeket a hivatalos iránymutatásokkal (48) összhangban a „vállalaton belüli pártszellem erősítését célzó tevékenységek”, illetve „a párt általános vezetésének biztosítása érdekében a párttal kapcsolatos tevékenységek fejlesztése” értelmében használja. A Bizottság emlékeztet arra, hogy miként azt a fenti (281) preambulumbekezdésben már kifejtette, a vállalaton belül jelen lévő pártbizottságoknak legalább közvetett, de legalábbis potenciálisan torzító hatása van Kínában az állam és a KKP közötti szoros összefonódás miatt.

(283)

Másodszor: a Xiamen Xiashun vitatta az ideiglenes rendelet (209) preambulumbekezdésében szereplő bizottsági következtetést, miszerint a Xiamen Xiashun országos szintű munkaerőpiaci torzulásoknak van kitéve. A Xiamen Xiashun azzal érvelt, hogy jóval magasabb béreket fizet, mint a versenytársai. A Xiamen Xiashun továbbá megállapította, hogy a „jelentős torzulások” meglétének állítólagos de facto vélelmének megcáfolását illetően az exportáló gyártókra rótt bizonyítási teher olyan megterhelővé vált, hogy azt egyetlen vállalat sem tudja teljesíteni. A Xiamen Xiashun megállapította, hogy ez a gyakorlatban a következőket jelenti: i. egyáltalán nem világos, hogy egy adott vállalat hogyan és milyen bizonyítékokkal tudná megcáfolni azt a vélelmet, hogy költségtételei, például a munkaerőköltségek torzultak; és ii. még ha olyan konkrét, tényszerű bizonyítékkal is szolgálnak, amely összehasonlító módon jelentős különbségeket mutat az exportáló gyártók költségei között, ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság majd megkérdőjelezi a „jelentős torzulások” meglétére vonatkozó prima facie ténymegállapítását.

(284)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy – ahogy azt az ideiglenes rendelet 3.3.1.7. szakasza is megállapította – a kínai bérek többek között a háztartási nyilvántartási rendszert (hukou) érintő korlátozásokból fakadó mobilitási korlátozások, valamint a független szakszervezetek és a kollektív tárgyalások hiánya miatt torzulnak. Mivel a Bizottság 3.3.1.7. szakaszban tett ténymegállapításai a kínai munkaerőpiac horizontális, országos szintű torzulásaira utalnak, e torzulások súlyossága alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai bérek nem megbízhatóak. Nem áll rendelkezésre olyan információ, amely alapján egyértelműen megállapítható lenne, hogy az említett exportáló gyártó belföldi bérköltségeit nem befolyásolták a munkaerőpiaci torzulások. Először is, az említett exportáló gyártó nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezek a horizontális torzulások nem befolyásolják a munkaerőköltségeit; például bizonyíthatná, hogy a személyzetét nem érintette a hukou-rendszer, független szakszervezetek működtek és kollektív tárgyalások folytak. Továbbá nem volt bizonyíték arra, hogy magasabbak béreket fizetne, mint a versenytársai, mivel nem nyújtott be erre vonatkozó adatokat.

(285)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun előadta, hogy azzal érvelt, hogy jóval magasabb béreket fizet, mint a versenytársai. A vállalat a Bizottság egyik ellenőrének a felülvizsgálati eljárás során tett nyilatkozatára hivatkozott, amelyben meglepetését fejezte ki, hogy a Xiamen Xiashun bérei magasak. Ez további információk kéréséhez vezetett a bérszintekkel kapcsolatban, majd a Xiamen Xiashun az ellenőrök megelégedésére információkat nyújtott be. Tehát a vállalat állítása szerint a Bizottság rendelkezett a Xiamen Xiashun bérszintjének meghatározásához és összehasonlításához szükséges összes adattal. A Bizottság megismétli, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók aktuális bérszintje bizalmas információ. Mindenesetre ez az állítás nem változtat az érdekelt felek végső tájékoztatásában szereplő következtetésen, miszerint egy bizonyos bérszint az azonos üzletágban tevékenykedő versenytársak béreivel összehasonlítva önmagában nem jelenti azt, hogy a kínai munkaerőpiacot érintő horizontális, országos szintű torzulások nem befolyásolnák ezen exportáló gyártó bérszintjét. Más szóval, még ha ezen exportáló gyártó magasabb béreket is fizetne, mint a versenytársai, ez nem jelenti azt, hogy a kínai munkaerőpiaci torzulások nem befolyásolják az említett bérszinteket.

(286)

Ami az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételt azon állítást illeti, miszerint az exportáló gyártók nem tudják megcáfolni a jelentős torzulások meglétének állítólagos de facto vélelmét, a Bizottság határozottan nem ért egyet ezzel a megalapozatlan állítással. Először: nem létezik állítólagos de facto vélelem, mivel a Bizottság minden egyes vizsgálat során az aktában rendelkezésre álló összes bizonyíték figyelembevételével részletesen értékeli a vizsgált terméket és az érintett exportáló gyártókat érintő jelentős torzulások meglétét. Továbbá, ha valaki azt állítja, hogy a horizontális torzulások nem befolyásolnak bizonyos, a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése szerinti belföldi költségeket, a Bizottság alaposan és részletesen elemzi az ilyen állításokat, ahogy azt az ebben és a Kínára vonatkozó összes többi vizsgálatban szereplő elemzések hossza is egyértelműen tükrözi. Ha rendelkezésre állna arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Xiamen Xiashunt nem érintik a kínai munkaerőpiacon tapasztalható, országos szintű torzulások, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésével összhangban minden bizonnyal a vállalat saját munkaerőköltségét használná.

(287)

Harmadszor: a Xiamen Xiashun megjegyezte, valamint az érdekelt felek végső tájékoztatását követően ismét kijelentette, hogy az a tény, miszerint a Bizottság rendszeresen figyelmen kívül hagyja a kínai exportáló gyártók munkaerőköltségeit, azt bizonyítja, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 2.2., 2.2.1.1. és 2.2.2. cikkével. Ennek oka, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a költségeket és az árakat módszeresen figyelmen kívül kell hagyni, anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy teljesülnek-e a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében meghatározott feltételek.

(288)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy minden vizsgálat során valamennyi félnek lehetősége van arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban minden lényeges elem vonatkozásában bizonyítékot szolgáltasson, ideértve azt az állítást is, miszerint bizonyos termelési tényezők nem torzultak. A fenti (284) és (286) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság nem veti el módszeresen a kínai exportáló gyártók munkaerőköltségeit, hanem minden olyan esetben, amikor valamely fél a torzulások hiányára hivatkozik, részletesen elemzi az adatokat, hogy ellenőrizze, vajon az exportáló gyártót érintik-e a jelentős torzulások. Ugyanez a megközelítés vonatkozik az igazgatási, értékesítési és általános költségekre, valamint a nyereségre is. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(289)

Negyedszer: a Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (198) preambulumbekezdésében a Bizottság jelezte, hogy a Xiamen Xiashun bizonyos díjakat, illetve hivatalos elismeréseket kapott, ami azt jelenti, hogy ezek elnyeréséhez jogosultsági követelményeknek kellett megfelelnie, ideértve a kínai kormány hivatalos irányvonalának követését és a hivatalos kormányzati stratégiáknak és politikáknak való megfelelést is. A Xiamen Xiashun hangsúlyozta, hogy ezek az elismerések csupán a vállalat által kapott kitüntetések, és bár a vállalatnak meg kellett felelnie bizonyos követelményeknek, azt a kormány nem ellenőrizte. A Xiamen Xiashun hozzátette, hogy nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy a kormány arra utasította volna a vállalatot, hogy a piaci feltételekkel ellentétes nyersanyagbeszerzési árat vagy termékelértékesítési árat állapítson meg. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun kijelentette, hogy a Bizottság nem közli, hogy a Xiamen Xiashun milyen módon követte szigorúan a kormány irányvonalát, sőt azt sem, hogy részesült-e ezen elismerésekhez kapcsolódó közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatásban. A Xiamen Xiashun véleménye szerint a benyújtott adatokból vagy a bizottsági tisztviselők által végzett ellenőrzésből semmi sem engedhetné a Bizottságot arra következtetni, hogy a vállalat szigorúan a kormány irányvonalát követte, vagy hogy bármilyen kapcsolódó előnyben részesült.

(290)

Ahogy azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (198) preambulumbekezdésében már kifejtette, a Xiamen Xiashun által elnyert jutalmak és címek nemcsak a vállalat eredményeit ismerik el, hanem egyértelműen megkövetelik, hogy a vállalat igazodjon a kormány hivatalos politikájához. Ahogy azt az ideiglenes rendelet (198) preambulumbekezdésében szereplő hivatkozások is bizonyítják, a Xiamen Xiashun által elnyert jutalmakra, például a Fujian Backbone Enterprise címre csak a kormány irányvonalát szigorúan követő vállalatok jogosultak. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun nem szolgált olyan bizonyítékkal, amely cáfolná ezeket a következtetéseket.

(291)

Ötödször: a Xiamen Xiashun megjegyezte, hogy a Bizottság az ideiglenes rendelet (205) preambulumbekezdésében jelezte, hogy a Xiamen Xiashun közös vállalatot hozott létre egy állami tulajdonban lévő vállalattal, amiből arra következtetett, hogy szorosan együttműködik a kínai állammal, és hogy az országos szintű torzulások a beszállítóit is érintik. A Xiamen Xiashun kijelentette, hogy világszerte nagyon gyakori, hogy magánvállalatok állami tulajdonban lévő vállalatokkal vagy kormányzati szervekkel ápolnak üzleti kapcsolatokat, és ez nem jelenti azt, hogy a másik fél kénytelen lenne átadni a kormánynak a vállalkozás feletti ellenőrzést. A Xiamen Xiashun esetében az állami tulajdonban lévő vállalattal létrehozott közös vállalkozás kizárólag az alapszabály és a kínai társasági jog alapján működik. A Xiamen Xiashun hangsúlyozta, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely arra utalna, hogy a kormány ellenőrzi és irányítja a termékek árképzését, a nyersanyagok keresletét és kínálatát, valamint a közös vállalat napi működését.

(292)

Jóllehet a Bizottság egyetért azzal, hogy a magánvállalatok és az állami tulajdonban lévő vállalatok által létrehozott közös vállalkozások nagyon gyakoriak a világon, Kínában az állami tulajdonban lévő vállalatok meglehetősen sajátos szerepet töltenek be, ahogy azt az ideiglenes rendelet 3.3.1.3. szakasza is bemutatja. Az állami tulajdonban lévő kínai vállalatok árakra és költségekre gyakorolt torzító hatását továbbá a kínai állam hivatalos oldalán megjelent cikkből származó idézet is jól illusztrálja, amely szerint: „Az alapvető technológiai és stratégiai iparágakban működő, állami tulajdonban lévő vállalatok nagyszabású fejlesztése számos szempontból – például az árak inkluzivitása, a tehetségtranszfer, a technológia továbbterjedése és a tőkementése szempontjából is – előnyös volt a magánvállalkozások számára, illetve segítette a magánvállalkozásokat” (49). A cikkben említett „előny”, „támogatás”, „árak inkluzivitása” és „tőkementés” egyértelműen arra utal, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok és a magánvállalkozások közötti együttműködés torzító hatást gyakorol a kínai piacra. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte észrevételeit, de nem szolgált bizonyítékkal a Bizottság következtetéseinek megcáfolása érdekében.

(293)

Airoldi egy észrevételt nyújtott be a jelentés kapcsán. Az Airoldi előadta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontjában foglalt előírás szerint a szóban forgó dokumentumnak jelentésnek kell lennie, és az Európai Bizottságnak hivatalosan el kell fogadnia azt. Az Airoldi azzal érvelt továbbá, hogy a jelentést nyilvánosságra kell hozni és frissíteni kell. Az Airoldi szerint az e vizsgálat során felhasznált és a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes oldalán közzétett dokumentumot nem frissítették, továbbá egyszerű bizottsági szolgálati munkadokumentum volt, amely nem rendelkezett azokkal a formai és érdemi jellemzőkkel, amelyek alapján az Európai Bizottság hivatalos jelentésének lehetett volna tekinteni. Továbbá az uniós intézményi jogszabályok értelmében az ilyen jelentést az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Airoldi továbbá kérelmezte a Kereskedelmi Főigazgatóságtól, hogy bocsássák rendelkezésére e dokumentum olasz nyelvű változatát, valamint a Hivatalos Lapnak azt a számát, amelyben e dokumentumot kihirdették. Az Airoldi azt is megjegyezte, hogy a Kínáról szóló jelentést a Kereskedelmi Főigazgatóság oldalán kizárólag angol nyelven tették közzé. Következésképpen a kínai jelentés jogellenes volt, és figyelmen kívül kell hagyni.

(294)

Az Airoldi több okot is említett, hogy miért kell számára olasz nyelven hozzáférést biztosítani a jelentéshez. Először: az Airoldi azt állította, hogy az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1958. évi 1. tanácsi rendelet biztosítja az európai vállalatok és polgárok számára a jogot, hogy megkapják az ilyen dokumentum másolatát, vagy ahhoz nemzeti hivatalos nyelveiken – amelyek egyben az Európai Unió hivatalos nyelvei is – hozzáférjenek. Másodszor: az Airoldi azzal érvelt, hogy a jelentés az alaprendelet 2. cikkéhez kapcsolódik, és abban kifejezetten említést tesznek a jelentésről. Ez tehát az alaprendelet e cikkének érdemi rendelkezéseit végrehajtó dokumentum, és ezért az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni. Harmadszor: Airoldi azt állította, hogy a jelentés olasz nyelvű változatának hiánya, amely ebben az esetben a fő bizonyíték, az 1/1958 rendeletnek az Alapjogi Charta 21., 22. és 41. cikkével összefüggésben értelmezett megsértését jelenti. Ezenkívül az Airoldi szerint az alábbi jogi rendelkezések alapján joga van a jelentéshez olasz nyelven hozzáférni: az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke, amelyben nagy jelentőséggel bír az emberi jogok tiszteletben tartása és a megkülönböztetés tilalma; az EUSZ 3. cikke, amely kimondja, hogy „az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét”; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkének (2) bekezdése, amely hangsúlyozza, hogy „az Unió fellépésének célja az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján”, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi sokszínűséget (az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése). Végezetül az Airoldi azzal érvelt, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája tiltja a nyelv alapján történő megkülönböztetést (21. cikk), valamint az Uniót a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására kötelezi (22. cikk). A korábbi Európai Gazdasági Közösség által használandó nyelveket meghatározó 1958. évi 1. rendelet a későbbi uniós csatlakozásokat követően módosult, és az EUSZ 55. cikkének (1) bekezdésével együtt meghatározza az Unió hivatalos nyelveit.

(295)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja nem írja elő a jelentős torzulásokról szóló jelentés konkrét formátumát, továbbá a közzététel módját sem határozza meg. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentés tényeken alapuló technikai dokumentum, amely kizárólag a piacvédelmi vizsgálatok kontextusában használandó. A jelentés tehát megfelelően közzétehető bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában, mivel pusztán leíró jellegű és nem fogalmaz meg politikai nézetet, preferenciát vagy ítéletet. Mindez nem érinti a jelentés tartalmát, nevezetesen az azzal kapcsolatos információforrásokat, hogy a kínai gazdaságban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából lényeges, jelentős torzulások állnak fenn.

(296)

Mivel a 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések nem írják elő sem az országjelentések közzétételének konkrét formátumát, sem a közzététel módját, a kínai jelentés szolgálati munkadokumentumként való közzététele megfelel a vonatkozó szabályoknak, hiszen ez olyan típusú dokumentum, amelyet nem szükséges sem lefordítani az összes európai nyelvre, sem hivatalosan közzétenni a Hivatalos Lapban. A Bizottság mindenesetre ebben az esetben nem értett egyet azzal az érveléssel, hogy sérült az Airoldi védelemhez való joga, amikor nem kapta meg a jelentés olasz nyelvű fordítását. Az Airoldi ugyanis csak a vizsgálat nagyon késői szakaszában vetette fel ezt a kérdést, és addig mind az Airoldi, mind az ügyvédei sikeresen és hosszasan használták az angol nyelvet az írásbeli és a szóbeli kommunikációban egyaránt. A Bizottság emlékeztetett a dokumentum jellegére (vagyis hogy az nem végrehajtási rendelet), és megerősítette álláspontját.

(297)

Ami a jelentés elavult voltával kapcsolatos érvelést illeti, a Bizottság emlékeztet, hogy mindeddig nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a jelentés elavult volna. Éppen ellenkezőleg, a Bizottság különösen azt jegyezte meg, hogy a jelentésben szereplő fő szakpolitikai dokumentumok és bizonyítékok – beleértve a vonatkozó ötéves terveket és a vizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó jogszabályokat is – a vizsgálati időszak alatt is relevánsak voltak, továbbá sem az Airoldi, sem más felek nem bizonyították, hogy ez a helyzet már ne állna fenn.

(298)

Az ideiglenes rendeletben a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésével összhangban Törökországot választotta ki reprezentatív országnak. A kiválasztás során alkalmazott módszertan részleteit a felek számára a nyilvános aktában 2020. október 5-én és 2020. november 25-én rendelkezésre bocsátott első és második feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés és második feljegyzés), valamint az ideiglenes rendelet (225)–(267) preambulumbekezdése tartalmazza.

(299)

Az Airoldi úgy ítélte meg, hogy sérült a védelemhez való joga. Véleménye szerint a Bizottság által az ideiglenes szakaszban nyújtott tájékoztatás nem tette lehetővé a felek számára, hogy megértsék, milyen adatokat nyertek ki, milyen következtetéseket vontak le és milyen módszerre következtettek az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálatból, és erre az eljárás mely szakaszában került sor.

(300)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Az ideiglenes rendelet (226) preambulumbekezdésében leírtak szerint a reprezentatív ország kiválasztására szolgáló módszert az összes érdekelt fél rendelkezésére bocsátott első és második feljegyzésben részletesen ismertette. Ezen túlmenően a Bizottság az ideiglenes rendelet (225)–(267) preambulumbekezdésében kifejtette, hogy miért Törökországot választotta megfelelő országnak, és milyen referenciaértékeket használt a rendes érték kiszámításához. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a felek számára nyújtott tájékoztatás lehetővé tette a felek számára, hogy megértsék az összes részletet, beleértve azt is, hogy milyen adatokat nyertek ki, milyen következtetéseket vontak le és milyen módszerre következtettek az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálatból. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(301)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi hozzátette, hogy a két vizsgálat (a jelenlegi vizsgálat és az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálat) közötti kapcsolatot illetően a meghallgató tisztviselő külön ténymegállapításokat tett, amelyek keretében írásban tisztázta, hogy a két vizsgálat adatai nem hasonlíthatók össze és az egyik vizsgálat adatai nem használhatók fel a másik vizsgálatban. Ezért az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó adatok felhasználása sértette az Airoldi jogos elvárásait és védelemhez való jogát. Ennek alapján az Airoldi azt kérte, hogy az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálat adatait ne vegyék figyelembe a jelenlegi, síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálatban. Az Airoldi továbbá újabb tájékoztatást kért azzal kapcsolatban, hogy milyen módszerrel „importáltak” adatokat az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálatból.

(302)

A Bizottság megjegyezte, hogy a meghallgató tisztviselő jelentésében megemlítette, hogy „a két vizsgálat nem párhuzamosan zajlik”, és „a két ügy között nem lehet párhuzamot vonni”. Ez arra a tényre utalt, hogy az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálat több hónappal korábban kezdődött. Ez azt jelentette, hogy az érdekelt felek 2020. december 22-i végső tájékoztatására az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodás előtt került sor. Ennek megfelelően az extrudált alumíniumtermékek kapcsán végzett ideiglenes kárelemzés a 28 tagú EU adatain alapult, míg a síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálat kezdettől fogva csak a 27 tagú EU adataira támaszkodott. Ezért a meghallgató tisztviselő nem foglalt állást arról, hogy az egyik ügyből származó adatok soha nem használhatók fel egy másik ügyben.

(303)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó eljárásból származó, ebben az eljárásban is felhasznált adatok kizárólag a mindkét eljárás keretében kiválasztott reprezentatív országban, azaz a Törökországban működő, extrudált alumíniumtermékeket gyártó vállalatok nyereségszintjére és SGA-költségeire vonatkoztak. Ezek az adatok meghatározásuknál fogva az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának értelmében „könnyen elérhetők”, azaz a nyilvánosan hozzáférhetőek, nem pedig az alaprendelet 19. cikke (6) bekezdésének értelmében kapott közvetlen adatok. Továbbá az érdekelt felek végső tájékoztatása céljából a Bizottság tovább ellenőrizte és frissítette az extrudált alumíniumtermékeket gyártó, reprezentatív országbeli vállalatok tekintetében elérhető adatokat annak biztosítása érdekében, hogy azok a lehető legjobban lefedjék az ezen eljárás vizsgálati időszakát is.

(304)

A Bizottság az ideiglenes rendeletben részletesen kifejtette, hogy a reprezentatív országban, Törökországban az érintett termék gyártóitól származó, könnyen elérhető adatok hiányában a Bizottság joggal támaszkodhatott egy olyan, nagyon hasonló ágazat adataira, amely esetében rendelkezésre álltak az SGA-költségekkel és a nyereséggel kapcsolatos információk. Ezenkívül az Airoldi állításával ellentétben – ahogy az a (300) preambulumbekezdésben is szerepel – a Bizottság az első és második feljegyzésben, valamint az ideiglenes rendeletben részletesen kifejtette, hogy milyen módszert használ a vonatkozó adatok „importálására” és feldolgozására. A részletezettségi szint és a tájékoztatás mértéke minden fél számára lehetővé tette, hogy megértse azokat a mögöttes okokat, amelyek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az extrudált alumíniumtermékek ágazatában működő vállalatok SGA-költségeire és nyereségére vonatkozó adatok az adott körülmények között a legmegfelelőbb referenciaértéket jelentik. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem volt szükség az érdekelt felek újabb tájékoztatására, ezért elutasította ezt az állítást.

(305)

Az Airoldi továbbá azt állította, hogy a Bizottság tévedett, amikor Törökországot választotta megfelelő reprezentatív országnak. Véleménye szerint az a tény, hogy Törökország azon országok közé tartozik, amelyek vámunió létesítettek az Európai Unióval, befolyásolta a dömping alaprendelet alapján elvégzendő értékelését. Az Airoldi továbbá úgy vélte, hogy Törökország nem teljesítette a szociális és környezetvédelmi normákat.

(306)

Az adatok elérhetősége és minősége alapján Törökországot találták a legmegfelelőbb reprezentatív országnak. Az a tény, hogy Törökországgal vámunió jött létre, nem rontott Törökország azon helyzetén, hogy a torzulásoktól mentes árak és költségek megállapítása szempontjából alkalmas legyen betölteni a reprezentatív ország szerepét. Az ideiglenes rendelet (229)–(243) preambulumbekezdésében szereplő bizottsági ténymegállapítások fényében, valamint az e ténymegállapítást érvénytelenítő állítások hiányában a szociális és környezetvédelmi normák elemzése nem volt indokolt.

(307)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun, a Nanshan csoport és az Airoldi vitatta a Bizottság azon döntését, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereség tekintetében az extrudált alumíniumtermékeket gyártó vállalatok adatait használja referenciaértékként. Véleményük szerint az extrudált alumíniumtermékek nem hasonlítanak a síkhengerelt alumíniumtermékekhez, és a két termék között jelentős különbségek vannak a felhasználás, az előállítási költségek és a termelési tényezők szempontjából. A Xiamen Xiashun továbbá azzal érvelt, hogy a különbségek befolyásolták a vállalatok nyereségét és SGA-költségeit, ezért a rendes érték meghatározásához nem szabadna az extrudált alumíniumtermékeket gyártó vállalatok nyereségét és SGA-költségeit használni. A Nanshan csoport és a Xiamen Xiashun az érdekelt felek végső tájékoztatását követően is ugyanazt állította. A Xiamen Xiashun különösen egy bizottsági rendeletet idézett, amelyben a Bizottság a hasonló ágazat értékelését a gyártási folyamattal, a termelési tényezőkkel és az előállítási költségekkel kapcsolatos hasonlóságokra alapozta (50). Azzal érvelt továbbá, hogy ebben semmilyen szerepet nem játszott az a tény, hogy mindkét terméket ugyanazok a vállalatok állították elő.

(308)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó albekezdése szerinti potenciális reprezentatív ország(ok)ban az érintett termék gyártóinak elfogadható szintű SGA-költségeit és nyereségét kimutató adatok hiányában a Bizottság szükség esetén figyelembe vehet olyan gyártókat is, amelyek a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket gyártanak. Ilyen helyzetekben, bár bizonyos tulajdonságok, meghatározott célra történő felhasználások, gyártási folyamatok és előállítási költségek nem feltétlenül egyeznek meg, ezeket a szempontokat összességében kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy egy termék vagy ágazat a vizsgált termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozik-e. Az e felek által említett, polivinil-alkoholokkal kapcsolatos ügy megerősíti, hogy ilyen esetben a Bizottság az érintett termékkel és a leginkább hasonló beszerzett és továbbfeldolgozott termékekkel kapcsolatos összes lényeges elemet szintén mérlegelte, és ennek alapján választotta ki a leginkább hasonló terméket. A Bizottság mindenesetre emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csupán azt írja elő a Bizottság számára, hogy állapítsa meg a megfelelő reprezentatív országban a megfelelő gyártási és értékesítési költségeket, valamint az SGA-költségek és a nyereség észszerű szintjét anélkül, hogy kötelezővé tenné az érintett termékkel pontosan megegyező terméket gyártó vállalatok alkalmazását.

(309)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár különböző formában szállítják őket, illetve a Xiamen Xiashun által említett egyéb különbségek ellenére a síkhengerelt alumíniumtermékeket és az extrudált alumíniumtermékeket ugyanabból az alapvető nyersanyagból, alumíniumból állítják elő. Ezenkívül az extrudált alumíniumtermékek – csakúgy, mint a síkhengerelt alumíniumtermékek – félkész alumíniumtermékeknek minősülnek, tehát ugyanabba az általános termékkategóriába tartoznak. Ráadásul, ahogy azt az ideiglenes rendelet (239) preambulumbekezdése is kifejti, egyes esetekben az extrudált alumíniumtermékeket és a síkhengerelt alumíniumtermékeket ugyanazon vállalaton vagy ugyanazon csoporton belül gyártották. Ez a helyzet állt elő például a mintában szereplő egyik exportáló gyártó, a Nanshan csoport esetében.

(310)

Ezenkívül az extrudált és a síkhengerelt alumíniumtermékek ugyanabba az általános kategóriába („fémalapanyagok gyártása”) tartoznak, és azokat ugyanazon NACE-kód (24-es NACE-kód) alá sorolták be, amely termékkategória a 24.42 és 24.53 kód alatt a síkhengerelt és az extrudált termékeket egyaránt magában foglalja (51). Ezt a kategóriát használták a munkaerőköltségekkel kapcsolatos referenciaérték megállapításához is (lásd az ideiglenes rendelet (260) preambulumbekezdését).

(311)

Ennél is fontosabb, hogy az exportáló gyártók ugyan bírálták az extrudált alumíniumtermékek kiválasztását, mégsem javasoltak a síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártó vállalatokhoz leginkább hasonló olyan alternatív terméket és/vagy ágazatot a megfelelő reprezentatív ország(ok)ban, amely rendelkezésre álló pénzügyi adatokkal és észszerű nyereséggel rendelkezik. A Bizottság véleménye szerint a vizsgálatban használt vállalatok egy olyan szélesebb alumíniumtermék-csoportot képviseltek, amely egyértelműen kapcsolódik az érintett termékhez, beleértve a hengerelt termékeket is. A (310) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összefüggésben megfelelőnek tekintett vállalatok gyakran egynél több terméket gyártottak. Ebben az esetben az extrudált termékek azonosított gyártóinak pénzügyi adatai csak összesített szinten álltak rendelkezésre. Ezért az extrudált alumíniumtermékeket gyártó vállalatok esetében rendelkezésre álló pénzügyi adatok nemcsak szigorúan az extrudált termékek piacának helyzetére, hanem egy szélesebb (a hengerelt termékeket is magában foglaló) termékcsoportra nézve is reprezentatívak. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat, és fenntartotta, hogy az extrudált alumíniumtermékek ágazatában működő vállalatok SGA-költségeire és nyereségére vonatkozó adatok megfelelő referenciaértéket jelentenek.

(312)

A Bizottság a rendes érték meghatározásához használt forrásokra vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (244)–(267) preambulumbekezdésében ismertette. Az ideiglenes rendelet közzétételét követően több fél is azt állította, hogy különböző forrásokat használt a rendes érték meghatározásához.

(313)

A Jiangsu Alcha azt állította, hogy az egyik termelési tényezője, az alumíniumhuzal rendes értékének megállapításához a Bizottság a drágább titán-szénszál rendes értékét használta.

(314)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy e termelési tényező HR-kódját (HR 7605) maga a vállalat adta meg. Megjegyezte továbbá, hogy a GTA-adatbázisból készült, a felek számára a 2020. október 5-i feljegyzéssel együtt elküldött kivonatban szereplő HR-kód megfelelő árumegnevezése a titán-szénszálra vonatkozott. A Kombinált Nómenklatúra (52) szerint azonban a HR-kód alumíniumhuzalnak vagy olyan huzalnak felelt meg, amelynek az alumínium a meghatározó összetevője. A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kódhoz tartozó, a GTA-adatbázisban szereplő pontatlan árumegnevezés ellenére az alumíniumhuzalra vonatkozott a Jiangsu Alcha esetében a rendes érték kiszámításához használt HR-kód és megfelelő helyettesítő érték, ezért az helyes volt.

(315)

A Nanshan csoport nem tartotta helyénvalónak a Bizottság azon megközelítését, hogy a GTA-adatbázist használja, mivel a nyilvánosan pontosabb helyettesítő értékek álltak rendelkezésre. Úgy vélte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésével összhangban a Bizottságnak helyettesítő értékként „torzulásoktól mentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket” kellene használnia. A Nanshan csoport különösen a feketekőszénre, a timföldporra, a melegen és hidegen hengerelt tekercsekre és a melegen hengerelt lemezekre vonatkozó GTA-értékeket vitatta. A feketekőszén esetében az IHS feketekőszénről szóló jelentésén (53), a timföldpor esetében a Londoni Fémtőzsde timföldre vonatkozó elszámolási árain (54), a hidegen/melegen hengerelt tekercsek és lemezek esetében pedig a CRU jelentésén alapuló alternatív referenciaárak használatát javasolta.

(316)

A Nanshan csoport észrevételeire válaszolva a panaszos ellenezte a Nanshan csoport által javasolt alternatív referenciaárak használatát. Megállapította, hogy a GTA-adatbázisban szereplő árakkal ellentétben a Nanshan csoport által javasolt források nem tükrözik, hogy egy törökországi gyártó mennyit fizetne ténylegesen a termelési tényezőért. Véleménye szerint a három forrás adatai (a HIS feketekőszénről szóló jelentése esetében) piaci dinamikát tükröző mutatók, (a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árak esetében) indexek vagy (a CRU-jelentés esetében) referenciaárak voltak. Ezen túlmenően e mutatók, indexek vagy árak nem tartalmazzák azokat a különböző felárakat, amelyeket a felek ezen árakhoz hozzáadhatnak.

(317)

A feketekőszén tekintetében a Nanshan megismételte, hogy a GTA-adatbázisban szereplő importált mennyiség csupán két országból származik. Az összegyűjtött adatok tehát elhanyagolhatók voltak, és nem tették lehetővé a szén kalóriatartalmának meghatározását. Véleménye szerint a Bizottságnak a feketekőszénről szóló IHS-jelentésből származó adatokat kellett volna használnia. A Nanshan csoport ugyanezt állította a végleges ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalát követően.

(318)

A Bizottság fenntartotta, hogy semmilyen meggyőző bizonyíték nem támasztja alá, hogy a GTA-adatbázisban szereplő ár ne tükrözné a piaci árat, vagy hogy az adatbázisban szereplő ár lényegesen eltérő lett volna nagyobb behozatali volumen esetén. Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (258)–(259) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait, miszerint a Törökországba behozott szén GTA-adatbázison alapuló importára megfelelő referenciaárként szolgált a feketekőszén esetében.

(319)

A timföldport illetően a Nanshan Csoport úgy vélte, hogy a GTA-adatbázis főként a nem kohászati timföld behozatalát tartalmazza, mivel azt olyan országokból importálták Törökországba, amelyek nem kohászati timföldgyártók (55). Véleménye szerint a különböző timföldtípusok árai jelentősen eltérnek egymástól, és a GTA-adatbázisban szereplő timföldtípus rendkívül magas helyettesítő értéket eredményezett. A Nanshan csoport ehelyett a Londoni Fémtőzsde timföldre vonatkozó elszámolási árának használatát javasolta.

(320)

A Bizottság elemezte az állítást, és azt megalapozottnak találta. A Nanshan csoport által bemutatott indokok alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Törökországba importált timföldpor ára nem reprezentatív a Nanshan csoport által használt termelési tényezőt tekintve.

(321)

A rendelkezésre álló bizonyítékok és a felek által benyújtott információk alapján azonban a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a Londoni Fémtőzsdén jegyzett árak valóban torzulástól mentes piaci árat jelentenek-e. A Nanshan csoport szerint a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár a timföldpor piaci értékét tükrözte, ellenben a panaszos úgy vélte, hogy ezek az árak csak indexek, amelyekhez a felek különböző felárakat adnak hozzá. Ezért, bár a Londoni Fémtőzsdét általában nem vetik el a megfelelő referenciaérték megállapításához szükséges forrásként, a Bizottság az üggyel kapcsolatos, a (317) preambulumbekezdésben ismertetett konkrét kétségekre tekintettel úgy döntött, hogy a timföldpor referenciaértékét a folyékony alumínium referenciaértéke alapján határozza meg, levonva a Nanshannál ténylegesen felmerült feldolgozási költségeket. Mindenesetre a felhasznált érték és a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár között értékben nem volt jelentős különbség.

(322)

A Nanshan csoport egyúttal megismételte a hidegen hengerelt tekercsre, a melegen hengerelt tekercsre és a melegen hengerelt lemezre vonatkozó referenciaértékek használatával kapcsolatos észrevételét is. Véleménye szerint e termékek Törökországba történő behozatala a termékkörből kizárt, a repülőgép-alkatrészekhez és a gépjárműiparban használt termékeket is magában foglalt. Véleménye szerint az így kapott referenciaértékek ezért indokolatlanul magasak voltak. A Nanshan csoport alternatívaként azt javasolta, hogy a CRU jelentésében megjelölt néhány uniós ország uniós piaci árait használják. Törökország jelentős mennyiségben importált hengerelt termékeket az Unióból, ezért véleménye szerint a törökországi árakat nagymértékben befolyásolták az Unióban alkalmazott árak. Ennek eredményeképpen a török belföldi árak összhangban voltak az uniós árakkal, és véleménye szerint a CRU jelentésében szereplő árak reprezentatív referenciaértéket jelentenének a rendes érték kiszámításához.

(323)

A Bizottság elfogadta azt az állítást, hogy az uniós árak ebben az esetben megfelelő referenciaértéket jelentenének e konkrét termelési tényezők tekintetében. Úgy vélte azonban, hogy nem használhatja a CRU jelentésében feltüntetett értékeket. A jelentésben használt termékkategóriákat nem határozták meg egyértelműen, és úgy tűnt, hogy a jelentés nem tartalmazta a melegen hengerelt tekercsekre vonatkozó árakat. A Bizottság arra vonatkozóan sem rendelkezett információval, hogy a felek hozzáadnak-e, és ha igen, milyen felárakat adnak hozzá ezekhez az árakhoz. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy inkább a melegen hengerelt tekercsek, hidegen hengerelt tekercsek és melegen hengerelt lemezek tényleges és ellenőrzött értékesítési áraival kapcsolatos adatokra támaszkodik, amelyeket a mintában szereplő uniós gyártóktól kapott a jelenlegi vizsgálat keretében. Ezek az adatok e termékek vizsgálati időszak alatti uniós értékesítését illetően reprezentatív és rendkívül pontos adatokat jelentenek. Ennélfogva a Bizottság a vonatkozó referenciaértéket e termelési tényezők mindegyike tekintetében az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött, gyártelepi árai alapján határozta meg.

(324)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Nanshan csoport megismételte, hogy a Bizottság közvetlenül is felhasználhatta volna a CRU jelentésében szereplő árakat, mivel azok a tényleges ügyletek árai, beleértve a felárakat is. A Nanshan csoport azzal érvelt, hogy a jelentés megemlítette a hidegen hengerelt tekercsek előállításához szükséges nyersanyag árát. Mivel a hidegen hengerelt tekercsek előállításához nyersanyagként melegen hengerelt tekercset használtak, a Bizottságnak ezt a nyersanyagárat kellett volna a melegen hengerelt tekercsek referenciaértékének tekintenie. Továbbá véleménye szerint a jelentés önmagában megbízható információforrásnak minősült, mivel más joghatóságokban, nevezetesen az Egyesült Államokban is hivatkoztak rá.

(325)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy nem utasította el magának a CRU jelentésének a használatát, és azt az állítást is elfogadta, hogy az uniós árak reprezentatív referenciaértéknek minősülnek. A Bizottság azonban rendelkezett a termelési tényezők három kategóriájára (a melegen hengerelt tekercsekre, a hidegen hengerelt tekercsekre és a melegen hengerelt lemezekre) vonatkozó tényleges és ellenőrzött értékesítési áradatokkal, amelyek reprezentatív és pontos adatokkal szolgáltak ezen termékek vizsgálati időszakon belüli uniós értékesítésére vonatkozóan. Véleménye szerint tehát ezen adatok használata megfelelőbb viszonyítási alapot jelentett, mint a CRU jelentésében említett árak használata.

(326)

A Bizottság azzal sem értett egyet, hogy a melegen hengerelt tekercsek árai közvetlenül elérhetőek lennének a jelentésből. A jelentés csak a hidegen hengerelt tekercsek nyersanyagárára hivatkozott anélkül, hogy meghatározta volna, hogy a gyártási folyamat mely szakaszára és milyen nyersanyagra vonatkozik (56). Ezért a Bizottság úgy ítélet meg, hogy az egyes említett termelési tényezők tekintetében pontosabb, ha az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött, gyártelepi árait használja referenciaértékként, mivel a referenciaértékként használt ár egyértelműen a megfelelő termelési tényezőhöz kapcsolódik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(327)

A Nanshan csoport a hulladékra vonatkozó referenciaértékkel sem értett egyet. Véleménye szerint a hulladék referenciaárát az alumíniumöntecsekre vonatkozó referenciaértéket alapul véve kellene meghatározni. A csoport az érdekelt felek végső tájékoztatását követően is ugyanazt állította.

(328)

A Bizottság az ideiglenes rendeletben kifejtette, hogy milyen módszert használt, illetve miért döntött úgy, hogy az alumíniumöntecsre vonatkozó referenciaérték helyett inkább a GTA-adatbázisból származó referenciaértéket használja. Mivel a Nanshan csoport nem szolgált új bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a Bizottság miért nem használhatta volna a GTA-adatbázisban szereplő értéket, a Bizottság elutasította az állítást, és fenntartotta az ideiglenes rendelet (254)–(255) preambulumbekezdésében említett ténymegállapításait.

(329)

A Nanshan csoport és a Xiamen Xiashun továbbá azzal érvelt, hogy az ideiglenes rendeletben a Bizottság egyrészt kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az egyik fő nyersanyag, az alumíniumöntecs ára az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazásában torzulásoktól mentesnek bizonyult, másrészt megemlítette, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók által az öntecsért fizetett beszerzési ár „nem volt lényegesen alacsonyabb a reprezentatív nemzetközi referenciaárnál” (57). Ezért véleménye szerint a Bizottságnak az exportáló gyártó által az öntecsért fizetett tényleges árat kellett volna használnia a helyettesítő (referencia)érték helyett.

(330)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a rendes érték kiszámítása és az alacsonyabb vám szabályának alkalmazásával kapcsolatos értékelés két eltérő, az alaprendelet különböző cikkein alapuló elemzés. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban állapították meg. E cikkel összhangban a Bizottság megállapította, hogy a kínai alumíniumágazatot jelentős torzulások érintették (az ideiglenes rendelet (223)–(224) preambulumbekezdése), következésképpen a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző gyártási és értékesítési költségek alapján kellett kiszámítani.

(331)

Másrészről az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy „a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a kár megszüntetéséhez”. E cikknek megfelelően a Bizottság megvizsgálta többek között, hogy a nyersanyag (ebben az esetben az öntecs) ára „lényegesen alacsonyabb [volt-e], mint a reprezentatív nemzetközi piacokon tapasztalható árak”. Míg a 2. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján levont következtetések az adott ország helyzetén és a figyelembe vett számos különböző tényezőn alapultak, addig a 7. cikk (2a) bekezdése szerinti vizsgálat korlátozottabb, és azt az alacsonyabb vám szabálya alkalmazhatóságának meghatározásával összefüggésben végezték. A 7. cikk (2a) bekezdése szerinti vizsgálat eredménye ezért nem befolyásolta a Bizottság által az ideiglenes rendelet (223)–(224) preambulumbekezdésében levont következtetéseket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(332)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Nanshan csoport megismételte állítását. Azzal érvelt, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja szerint a torzulásokat egyértelműen meg kell állapítani, és az értékelést minden egyes exportáló gyártó vonatkozásában külön-külön el kell végezni. Ehhez bizonyítani kellett, hogy az alumíniumöntecseket olyan áron szerzik be, amely nem tükrözi a referenciaárat. A Nanshan csoport rámutatott, hogy beszerzési ára a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár felett van, ezért véleménye szerint egyértelműen megállapítható, hogy az ár nem torzult.

(333)

A Xiamen Xiashun megismételte, hogy ha a jelentős torzulások miatt nem használhatók a belföldi árak és költségek, ugyanez a cikk egy megfelelő reprezentatív ország megfelelő gyártási és értékesítési költségeire vagy „torzulásoktól mentes nemzetközi árakra, költségekre vagy referenciaértékekre” hivatkozik. Azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság elismerte, hogy az alumíniumöntecsek belföldi kínai árai hasonlóak a reprezentatív nemzetközi piacokon alkalmazott árakhoz, és ez egyúttal nyilván azt jelenti, hogy nem befolyásolták jelentős torzulások az öntecsek árszintjét. Ennek megfelelően nem volt ok arra, hogy a Xiamen Xiashun által kifizetett tényleges árakat a Törökországba irányuló behozatal áraival helyettesítsék.

(334)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján levont következtetések több tényezőn alapulnak. Ezek közé tartozik az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt egy vagy több elem – például a közpolitikák, a hatóságok piaci beavatkozása, vállalatokon belüli állami jelenlét stb. – lehetséges hatásának értékelése. A torzulások meglétének átfogó értékelése során figyelembe vehetők az országot jellemző általános összefüggések és körülmények is. Ezzel szemben az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerint a Bizottság csak egy adott alapanyag árszintjét értékeli a belföldi piacon, és azt, hogy az ilyen alapanyag belföldi árszintje „lényegesen alacsonyabb”-e a nemzetközi referenciaértékhez képest, ami indokolja az alacsonyabb vám szabálya alkalmazásának mellőzését. A belföldi és a nemzetközi árak 7. cikk (2a) bekezdése szerinti összehasonlítása más célt szolgál, mint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésén alapuló rendes érték kiszámítása, és a kontextusát tekintve is eltér attól. Nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alátámasztotta volna a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése szerinti egyértelmű ténymegállapítást, miszerint az egy vagy több exportáló gyártó által vásárolt alumíniumöntecsek árát nem befolyásolták jelentős torzulások, és amely így ezzel összefüggésben a belföldi öntecsárak használatát indokolta volna. A termelési tényezők torzulástól mentes árának forrását illetően az alaprendelet kimondja, hogy ilyen forrásként vagy a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése szerint a megfelelő reprezentatív országbeli, vagy a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése szerint a torzulásoktól mentes nemzetközi árak, költségek vagy referenciaértékek használhatók. Nem állt rendelkezésre bizonyíték, illetve nem volt más kényszerítő ok arra, hogy a rendes érték képzésével összefüggésben az előbbivel szemben az utóbbit alkalmazzák. Ezért a Bizottság fenntartotta, hogy a 7. cikk (2a) bekezdése szerinti vizsgálat eredménye nem befolyásolja a Bizottság által a 2. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján levont következtetéseket, valamint a Bizottság joggal támaszkodott egy megfelelő reprezentatív ország áraira. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(335)

A Nanshan csoport és a Xiamen Xiashun továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottságnak nem kellene behozatali vámokat alkalmaznia azon anyagok tekintetében, amelyeket az exportáló gyártók maguk állítanak elő vagy Kínában vásárolnak. Véleményük szerint a behozatali vám alkalmazása ellentétes az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában foglalt azon okfejtéssel, miszerint újra meg kell állapítani azokat a tényleges költségeket, amelyeket elméletben valamely vállalat egy torzulásoktól mentes gazdasággal rendelkező országban viselt volna. Az említett rendelkezés harmadik bekezdése előírja, hogy „az értékelést minden egyes exportőr és gyártó/termelő tekintetében külön kell elvégezni”. A Nanshan csoport szerint ebből fakadóan a rendes értéket nem lehet absztrakt módon kiszámítani, hanem a vizsgált vállalatok konkrét helyzetét alapul véve kell kiszámítani. A Nanshan csoport a június 4-i (EU) 2019/915 bizottsági rendeletre hivatkozott, amelyben a Bizottság megemlítette, hogy e cikk célja, hogy „a potenciális reprezentatív országban megtalálható legyen azoknak a vonatkozó torzulástól mentes termelési tényezőknek mindegyike (vagy a lehető legtöbbje), amelyeket az együttműködő kínai gyártók használnak, valamint az általános gyártási költségek, SGA-költségek és nyereség torzulástól mentes összegeinek mindegyike (vagy lehető legtöbbje)” (58). Következésképpen a Nanshan csoport úgy ítélte meg, hogy e rendelkezés értelmében (és okfejtése szerint) nem tekinthető észszerűnek a kínai vállalatok által a saját országukban vásárolt nyersanyagokra kivetett behozatali vámok figyelembevétele. A Xiamen Xiashun tovább azzal érvelt, hogy a behozatali vám célja az exportáló országok által ki nem vetett héa ellentételezése volt, hogy az exportár összehasonlítható legyen a belföldi árral, amelyre héa alkalmazandó. Ezért a rendes érték kiszámításakor a behozatali vámot nem kell hozzáadni.

(336)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte, hogy a referenciaérték kiszámításakor a Bizottságnak nem kellene figyelembe vennie a behozatali vámot. Továbbá azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok vizsgálatot végző hatósága nem adta hozzá a behozatali vámokat. Előadta, hogy a reprezentatív országbeli költségeknek meg kell felelniük a Kínában felmerült költségelemeknek, ahol a helyben előállított árukra nem vetnek ki behozatali vámokat. A behozatali vámokat tehát nem kell figyelembe venni.

(337)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a rendes értéket egy reprezentatív ország – ebben esetben Törökország – torzulásoktól mentes költségei és árai alapján állapítsa meg. A lehetséges reprezentatív országok (ebben az esetben Törökország) belföldi árai tekintetében rendelkezésre álló adatok híján az importárakra vonatkozó, a Bizottság számára könnyen hozzáférhető adatokat kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni egy észszerű helyettesítő értéket, amely a kiválasztott reprezentatív ország torzulástól mentes belföldi árának tekinthető, az azonosított importárakat ki kell igazítani a releváns behozatali vámok hozzáadásával, mivel ezek befolyásolják a belföldi piacon felszámított tényleges árat. Az Egyesült Államok vizsgálatot végző hatóságának gyakorlata nem bír jelentőséggel az alaprendelet szerinti ténymegállapítások szempontjából, mivel a vonatkozó jogi keretek és gyakorlatok eltérnek egymástól. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(338)

A Jiangsu Alcha azt állította, hogy az ideiglenes szakaszban a rendes érték megállapításához használt referencia-munkaerőköltség (60,08 RMB/óra) ellentmond az ideiglenes rendelet (248) preambulumbekezdésében említett 42,21 RMB/óra értéknek.

(339)

A Bizottság tisztázta, hogy az ideiglenes rendelet (248) preambulumbekezdésében említett 42,21 RMB/óra érték elírás volt. Az ideiglenes számítások során a rendes érték kiszámításakor a munkaerőköltségek helyes referenciaértéke 60,08 RMB/óra volt. Ezért az ideiglenes dömpingkülönbözet kiszámítása helyesen történt.

(340)

Az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatását követően a Nanshan csoport vitatta a Bizottság azon döntését, hogy a munkaerőköltségeket a „C.24” jelű gazdasági tevékenységre (fémalapanyagok gyártása) vonatkozó NACE-kód alapján határozza meg. Véleménye szerint a csoporton belüli három, az érintett termék gyártásának beszállítói piacán működő vállalat esetében a Bizottságnak a C25.50 kód – fémalakítás, porkohászat (59) – szerinti munkaerőköltségeket kellett volna használnia, mivel véleménye szerint a hengerlési szakasz volt a legfontosabb lépés a vizsgált termék gyártási folyamatában.

(341)

A Bizottság először is megállapította, hogy az exportáló gyártók (valamint az uniós gyártók) tevékenységei az integráció szintjétől függően eltértek egymástól – egyes vállalatok, mint a Nanshan csoport, a gyártási folyamatot timföldporral kezdték, míg mások, mint a Jiangsu Alcha, egyes esetekben hidegen hengerelt tekercseket vásároltak további feldolgozásra. Ezért a tevékenységek köre a vállalatonként eltérő volt.

(342)

Másodszor: a Bizottság a munkaerőköltségek megállapításához használt C.24 NACE-kód a fémek öntecsekké történő finomítását is magában foglalta (60). Ezenfelül a C24.42 NACE-kód kifejezetten az alumíniumgyártásra vonatkozik, beleértve az alumíniumfólia (61) gyártását (azon belül pedig a hengerlési fázist) is. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a munkaerőköltségek referenciaértékének meghatározásához helyesebb a C24 NACE-kódot használni. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(343)

A Nanshan csoport továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság által használt átváltási árfolyam különbözik attól az árfolyamtól, amelyet a Bizottság maga adott meg az exportáló gyártónak a vizsgálat céljából kitöltendő kérdőív mellékleteként, ezért a referenciaértékek túl magasak voltak. A Bizottság elemezte az állítást, és azt megalapozottnak találta. Ezért az értékeket a kérdőívben megadott átváltási árfolyamok alapján újraszámította. Az új referenciaérték 59,97 RMB/óra.

(344)

A Nanshan csoport azt állította, hogy a villamos energiára vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottságnak az Eurostat adatait kellett volna használnia, amelyek véleménye szerint pontosabbak, mint a Bizottság által használt török nemzeti adatok, mivel azok nem tartalmazzák a héát és az egyéb visszaigényelhető adókat.

(345)

A Bizottság megvizsgálta az állítást, és megállapította, hogy az Eurostat Törökországra vonatkozó adatai a török nemzeti statisztikákból származó adatokon alapulnak, bár másképp adta meg őket. A török nemzeti statisztikákból rendelkezésre álló adatokkal ellentétben azonban az Eurostat nyilvánosan elérhető adatai a teljes vizsgálati időszakot lefedték. A Bizottság ezért elfogadta az állítást, és az Eurostat nyilvánosan elérhető adatai alapján határozta meg a villamos energiára vonatkozó referenciaértéket.

(346)

A Nanshan csoport továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság a Nanshan csoport valamennyi vállalata tekintetében egyetlen fogyasztási sávot vett figyelembe, miközben a csoport egyes vállalatai eltérő mennyiségű villamos energiát fogyasztottak. A Bizottság elfogadta az állítást, és a csoport egyes vállalatai által fogyasztott mennyiségnek megfelelő referenciaérték használatával újraszámította a rendes értéket.

(347)

A Nanshan csoport azt állította, hogy a gázra vonatkozó referenciaérték megállapításához a Bizottságnak az Eurostat adatait kellett volna használnia, amelyek véleménye szerint pontosabbak, mint a Bizottság által használt török nemzeti adatok, mivel azok nem tartalmazzák a héát és az egyéb visszaigényelhető adókat.

(348)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs alapja annak, hogy a török nemzeti adatok ne lennének pontosak. Ezeket a teljes vizsgálati időszakot lefedő adatokat közvetlenül a török hatóságok szolgáltatták, és azok az Eurostat adataival ellentétben a szükséges mértékegységben (m3) is tartalmaztak információkat és árakat. Ezek az adatok továbbá nem tartalmazták a héához hasonló adókat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(349)

A Nanshan csoport továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság a Nanshan csoport valamennyi vállalata tekintetében egyetlen fogyasztási sávot vett figyelembe. A csoport egyes vállalatai azonban eltérő mennyiségű gázt fogyasztottak. A Bizottság elfogadta az állítást, és a csoport egyes vállalatai által fogyasztott mennyiségnek megfelelő referenciaérték használatával újraszámította a rendes értéket.

(350)

A Nanshan csoport azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a vízre vonatkozó referenciaérték meghatározásakor ki kellett volna zárnia az isztambuli régióban felmerült vízköltségeket. Rámutatott, hogy egyetlen olyan vállalat sem található ebben a régióban, amelynek adatait felhasználták a torzulásoktól mentes SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(351)

A Bizottság újraértékelte azokat a nyilvánosan elérhető adatokat, amelyeket eredetileg a referenciaérték megállapításához használt (62). Megállapította, hogy a Nanshan csoport állításával ellentétben az átlagos vízköltség megállapításához használt díjak egyike sem vonatkozott kifejezetten az isztambuli régióra. Pontosabban, a nyilvánosan elérhető vízdíjak egyike az egész ország ipara által fizetett díj volt, a másik kettő pedig (a sok közül) két törökországi ipari övezetre vonatkozó egyedi díjszabás volt. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ipar vízköltségeinek megállapításához referenciaértékként használandó megfelelő díj nem más, mint az átlagos törökországi ipari díjszabáshoz kapcsolódó díjak, és ki kell zárni a két ipari övezetben alkalmazandó díjszabást.

(352)

A Nanshan csoport az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos észrevételeiben azt állította, hogy a Bizottságnak az extrudált alumíniumtermékek ágazatában működő vállalatok helyett a Nanshan csoport által megjelölt, állítólag a vizsgált terméket előállító több vállalat közül egyet kellett volna kiválasztania a torzulásoktól mentes SGA-költségek referenciaértékének megállapításához. Úgy vélte továbbá, hogy a Bizottság elavult, 2018-as adatokat használt.

(353)

A Bizottság a Nanshan csoport által megjelölt hat vállalat egyike tekintetében sem talált nyilvánosan elérhető, friss pénzügyi adatokat. Ezenkívül a (307)–(311) preambulumbekezdésben kifejtett okokból kifolyólag, valamint alternatív pénzügyi adatok hiányában a Bizottság fenntartotta, hogy az extrudált alumíniumtermékek ágazatában működő vállalatok adatai megfelelő referenciaértéknek minősülnek.

(354)

Az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun és a Nanshan csoport a Bizottság azon döntését is vitatta, hogy figyelmen kívül hagyja egy török síkhengerelt alumíniumtermékeket gyártó vállalat, a PMS Metal (63) adatait, mivel annak nyeresége közel volt a fedezeti ponthoz. Véleményük szerint ez ellentmondott az extrudált alumíniumtermékekre vonatkozó vizsgálat során alkalmazott bizottsági megközelítésnek, amelynek keretében a Bizottság az SGA-költségek és a nyereség észszerű értékének meghatározásakor nyereségszintjüktől függetlenül minden jövedelmező vállalatot figyelembe vett mindaddig, amíg nem voltak veszteségesek (64). A Xiamen Xiashun az érdekelt felek végső tájékoztatását követően is ugyanazt állította. A Xiamen Xiashun szerint az, hogy egy vállalat nagyon alacsony nyereséggel rendelkezik, nem elegendő ok a kizárására. Azzal érvelt továbbá, hogy nincs alapja annak a feltételezésnek, hogy több vállalat átlagos nyeresége reprezentatívabb, mint egyetlen vállalat adatai. Továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság 2018-as adatokat használt, ugyanakkor elutasította a PMS Metal adatainak használatát, amely vállalat tekintetében olyan adatok álltak rendelkezésre, amelyek a vizsgálati időszakot is lefedték.

(355)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az első feljegyzésben azonosított török gyártó volt az egyetlen olyan vállalat, amely akkoriban nyilvánosan elérhető adatokkal rendelkezett. A rendelkezésre álló adatok nem voltak teljes pénzügyi kimutatások, és csak részben fedték le a vizsgálati időszakot. Mindezen elemek és azon tény alapján, hogy e vállalat nyeresége nagyon közel volt a fedezeti ponthoz, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak az ágazatra nézve.

(356)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. A fedezeti ponthoz közeli nyereség nem tekinthető észszerűnek. Az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegének megállapítása céljából elvileg megfelelőbb, ha a vállalatok egy csoportjának összesített és súlyozott pénzügyi adatait használják, mint ha egyetlen gyártó teljesítményét vizsgálnák. Ezért a Bizottság véleménye szerint az egyes vállalatok kizárása nem volt ellentétes azon megközelítésével, hogy a több olyan, extrudált alumíniumterméket gyártó vállalat súlyozott átlagát számítja ki, amelyek nyereségről számoltak be. Ezzel szemben, mivel az adatok több vállalat pénzügyi helyzetét tükrözték, súlyozott átlagukat az ágazatban működő vállalatokra nézve reprezentatívnak minősültek. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(357)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Nanshan csoport továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság felhasználhatja az Asaş Aluminyum azon adatait, amelyeket a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára vonatkozó másik, folyamatban lévő vizsgálat során találtak. A Nanshan csoport azt is megismételte, hogy a Bizottságnak a legfrissebb adatokra kellene alapoznia ténymegállapításait.

(358)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az említett vizsgálat során a Bizottság nem vette figyelembe az Asaş Aluminyum adatait, mivel a vállalat 2019-es nyeresége közel volt a fedezeti ponthoz (65). A (357) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt a Bizottság fenntartotta, hogy a fedezeti ponthoz közeli nyereséggel rendelkező vállalatok adatai nem minősülnek megfelelő referenciaértéknek.

(359)

Az SGA-költségek és a nyereség ideiglenes rendeletben alkalmazott együttes szintjét a Bizottság a 2018-as év adatai alapján határozta meg. A Bizottság ellenőrizte, hogy a reprezentatív országban elérhetők-e frissebb, 2019-es évi adatok az SGA-költségek és a nyereség tekintetében. Ezek az adatok az ideiglenesen kiválasztott öt vállalatból csak három esetében álltak rendelkezésre, és azt mutatták, hogy 2019-ben csak nagyon kis mértékben nőtt az SGA-költségek és a nyereség együttes szintje. Ez nem lenne érezhető hatással a számtanilag képzett rendes értékre. Ennek fényében, valamint tekintettel arra, hogy az érdekelt felek nem nyújtottak be egyéb észrevételeket az általános előállítási költségek, az SGA-költségek és a nyereség szintjeivel kapcsolatban, a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendeletben felsorolt szinteket.

(360)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította Törökország vonatkozásában a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

2. táblázat

Termelési tényezők és információforrások

(361)

A rendes érték számítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (268)–(276) preambulumbekezdése tartalmazta.

(362)

A Nanshan csoport megismételte azon állítását, hogy a csoport esetében a rendes értéket konszolidált alapon kell kiszámítani, vagyis a Bizottságnak csak azon termelési tényezők árainak a referenciaárakkal való helyettesítését kellene mérlegelnie, amelyeket a csoport a gyártási folyamat kezdetén, egy független féltől vásárolt. A vállalat úgy ítélte meg, hogy annak ellenére, hogy jogilag különálló egységekről van szó, a csoporthoz tartozó vállalatok gazdasági szempontból egyetlen egység részét képezik, mivel i. ugyanaz a szervezet ellenőrzi őket, és a csoporton belül jelentős átfedések vannak mind az igazgatótanácsok, mind a vezetői szintek tekintetében, ii. mindegyikük ugyanabban az ipari parkban található, és iii. a gyártási folyamat rendkívül integrált, mivel az egyik vállalat termelése adja a másik vállalat alapanyagát. Ráadásul az egyes vállalatok a független vevők számára is egyetlen egységként jelennek meg, amely egyetlen weboldallal, egyetlen márkával és egyetlen kapcsolattartó központtal rendelkezik. A Nanshan azt állította, hogy a fogalom nem korlátozódik a piacvédelmi jogra, és különböző bírósági ügyekre hivatkozott, amelyek keretében továbbfejlesztették az egyetlen gazdasági egység fogalmát. Véleménye szerint a Bizottság ténymegállapításai megkülönböztetéshez vezetnek, mivel figyelmen kívül hagyja a mintában szereplő exportőrök közötti különbségeket. Példaként a Xiamen Xiashun vállalatot hozta fel, amelyre a legalacsonyabb dömpingkülönbözet vonatkozik. A Nanshan csoport szerint ez csak azért van így, mert a Xiamen Xiashun ugyanazon jogi személy keretében alumíniumöntecsből gyártja a vizsgált terméket.

(363)

A Nanshan véleménye szerint a módszer az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezéseit is sértette, amely a „megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségekre” hivatkozik. A Nanshan véleménye szerint a vonatkozó előállítási költségei nem a köztes nyersanyagok, hanem az alumínium termelési láncán belüli első nyersanyagok, nevezetesen a bauxit és a szén költségei voltak. A Nanshan véleménye szerint a rendelkezés csak arra hatalmazta fel a Bizottságot, hogy figyelmen kívül hagyja a független szállítóktól származó anyagok költségeit.

(364)

A Bizottság újra megvizsgálta az állítást és a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az ideiglenes rendelet (272) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint azonban a Bizottság jól bevált módszere az, hogy a rendes értéket (és a dömpingkülönbözetet) minden egyes, valamely exportáló gyártót képviselő vizsgált egység tekintetében külön-külön állapítja meg. A Bizottság véleménye szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti rendes érték eltérő módszerrel történő megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a csoport különböző vállalatai egyetlen gazdasági egységet alkotnak-e vagy sem. Ha megállapítást nyer, hogy Kínában az érintett termék és annak alapanyagai tekintetében torzultak az árak és a költségek, akkor e ténymegállapítások a csoporton belüli kapcsolt vállalat által előállított alapanyagokat is érintik. Így ezeket az alapanyagokat – függetlenül attól, hogy kapcsolt beszállítótól szerezték-e be – ebben az összefüggésben ki kell igazítani. A Bizottság továbbá nem tartotta diszkriminatívnak a módszert – véleménye szerint az a csoport tényleges felépítését tükrözte, valamint azt, hogy a csoporton belüli vállalatok különálló jogi személyek. Tehát a Bizottság véleménye szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében említett „vonatkozó” előállítási költségek az egyes jogi személyek által egyénileg viselt és a jelentős torzulások által érintett költségek voltak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(365)

Ennek alapján a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (268)–(276) preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes ténymegállapításait és a rendes érték kiszámításához meghatározott módszert.

(366)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Nanshan csoport megismételte azon állítását, miszerint a Bizottságnak az egyetlen gazdasági egység fogalmát kellett volna alkalmaznia a csoporthoz tartozó vállalatokra vonatkozó rendes érték kiszámításakor. Azzal érvelt, hogy a Bizottság korábban már máskor is alkalmazta ezt a fogalmat a rendes érték kiszámításakor. Különösen a 2017. június 6-i (EU) 2017/957 bizottsági végrehajtási határozatra (68) hivatkozott. A Nanshan csoport továbbá úgy vélte, hogy a csoport az összes releváns kritériumnak megfelelt. Véleménye szerint a Bizottság azzal, hogy csak a független felektől vásárolt termelési tényezőket veszi figyelembe, viszont figyelmen kívül hagyja a kapcsolt vállalkozások közötti kötött értékesítést, a csoport által vásárolt összes torzult termelési tényezőt lefedné. Végezetül a Nanshan csoport megismételte, hogy a Bizottság módszerét diszkriminatívnak tartja, mivel az sérti az egyenlő bánásmód elvét, hiszen nem veszi figyelembe, hogy a csoport vertikálisan integrált.

(367)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fenti bizottsági határozat nem teremt releváns precedenst. Először is megjegyezte, hogy az említett bizottsági határozatban az egyetlen gazdasági egység fogalmának alkalmazására vonatkozó állítást érdemben elutasították. Ezen túlmenően a jogi keret és a ténybeli körülmények eltérőek voltak. A tereftálsav esetében az állítás egy nyersanyag-beszállítóhoz kapcsolódott, és az exportáló gyártó azt kérte, hogy a rendes érték kiszámítása során vonják le a beszállítója nyereségét. A szóban forgó esetben azonban a Nanshan csoport azon vállalatai, amelyek az egyetlen gazdasági egységként való kezelésüket kérték, az érintett termék gyártói, amelyek esetében a Bizottságnak külön-külön kell a dömpingkülönbözeteket megállapítania. Az ideiglenes rendelet (272) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság minden egyes, valamely exportáló gyártót képviselő vizsgált szervezet esetében külön-külön határozta meg a rendes értéket (és a dömpingkülönbözetet). A Bizottság ezért helyénvalónak tartotta, hogy a számtanilag képzett rendes értéket a Nanshan csoport különböző jogi személyei által külön-külön vásárolt termelési tényezőkre alapozza.

(368)

Az exportár kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (277) és (279) preambulumbekezdése tartalmazza. Az e szakasszal kapcsolatos további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette ideiglenes következtetéseit.

(369)

A rendes érték és az exportár összehasonlítására vonatkozó részleteket az ideiglenes rendelet (280)–(283) preambulumbekezdése tartalmazza.

(370)

A Xiamen Xiashun előadta, hogy az egyik vevője exportárának meghatározásához a Bizottságnak a ténylegesen felmerült hitelköltségeket kellett volna figyelembe vennie ahelyett, hogy az exportárat a megállapított fizetési feltételek alapján számította volna ki. Azzal érvelt, hogy más vevővel ellentétben az e vevővel fennálló kapcsolat a bankjával kötött szerződés tárgyát képezte, amelynek keretében a bank csak a ténylegesen felmerült hitelköltségeket számolta fel a vállalatnak.

(371)

A Bizottság megvizsgálta az állítást. A hitelköltségek az ártárgyalás során megvitatott elemek közé tartoztak, és a (export)árat a feltételek megtárgyalásakor határozták meg. Következésképpen a megtárgyalt feltételek, köztük a fizetési feltételek befolyásolták az árszint megállapítását, és így az exportár meghatározását. Továbbá az árat nem módosítaná visszamenőlegesen, ha egy adott ügylet esetében a megtárgyalt és a tényleges fizetési feltételek között különbség lenne. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(372)

A Jiangsu Alcha azt állította, hogy a dömpingkülönbözet kiszámítása rossz termékkódrendszeren alapult, és jelentős hibákat tartalmazott. A Jiangsu Alcha az előzetes tájékoztatás során különösen azt állította, hogy a Bizottság a dömpingkülönbözet és az alulértékesítési különbözet kiszámításához a Jiangsu Alcha által szolgáltatott információkat egy elavult termékkódrendszer, nem pedig a 2020. szeptember 9-i aktafeljegyzésben a felekkel közölt (helyesbített) termékkódrendszer alapján használta fel. A Jiangsu Alcha azt állította, hogy a Bizottságnak az előzetes tájékoztatást követően foglalkoznia kellett volna a hibával, és az ideiglenes intézkedések közzététele előtt ki kellett volna javítania a számításokat. Véleménye szerint az, hogy a Bizottság nem bocsátott rendelkezésre helyesbített számításokat, sérti az alaprendelet 19a. cikkének (1) bekezdését.

(373)

A Bizottság fenntartotta a vállalattal az előzetes tájékoztatást követően közölt álláspontját, miszerint a 19a. cikk szerinti előzetes tájékoztatás során a számítások javításának lehetősége a számítások pontosságára, valamint az összeadás, kivonás vagy más számtani művelet során elkövetett elírásokra, a pontatlan másolásból, sokszorosításból, illetve a következetlen mértékegységek vagy átváltási árfolyamok alkalmazásából eredő hibákra és más hasonló típusú elírásokra korlátozódik. A vállalat helyes termékkódrendszerének ellenőrzéséhez szükség volt a vállalat exportadatainak további ellenőrzésére, és így az nem függött össze a számítások pontosságával és az előzetes tájékoztatást követően javítható hibák típusával.

(374)

A Bizottság ezért az állítást az ideiglenes rendeletet követően a többi állítással együtt vizsgálta meg. Megerősítette, hogy a terméktípusok Jiangsu Alcha általi eredeti besorolása nem volt helyes. A Bizottság ezért a rossz termékkódokat helyes kódokra cserélte. A változtatás nem volt hatással a dömpingkülönbözet kiszámítására. A Bizottság azonban ennek megfelelően helyesbítette az alulértékesítési különbözettel kapcsolatos számításokat (lásd az (564)–(566) preambulumbekezdést).

(375)

A Nanshan csoport továbbá úgy vélte, hogy a török vállalatok SGA-költségei és nyeresége olyan elemeket is tartalmazott, mint a szállítás és a biztosítás. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban és a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottságnak kiigazításokat kell végeznie.

(376)

A Bizottság úgy vélte, hogy először is nem állt rendelkezésre olyan elem, amely alapján arra lehetett volna következtetni, hogy a török vállalatok SGA-költségei és nyeresége magában foglalják a szállítást és a biztosítást, és hogy ezért az értékek más költségeket tartalmaznak, mint a kínai exportáló gyártók esetében figyelembe vett ugyanezen értékek. Tehát a Bizottságnak nem volt alapja arra, hogy ilyen kiigazítást végezzen. A különbségekre vonatkozó bizonyíték hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a török vállalatok és a kínai exportáló gyártók SGA-költségeinek és nyereségének értékei azonos szintűek voltak, és lehetővé tették a tisztességes összehasonlítást.

(377)

Mivel a Bizottság elfogadta az érdekelt felektől az ideiglenes tájékoztatásukat követően kapott észrevételek némelyikét, ennek megfelelően újraszámította a dömpingkülönbözeteket.

(378)

Az ideiglenes rendelet (289) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint ebben az esetben alacsony az együttműködés szintje. Az érintett országból érkező behozatal volumenében bekövetkezett, a 4.5. szakaszban ismertetett változások után ez a következtetés megerősítést nyert, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes kivitelnek csupán körülbelül 65 %-át tette ki az együttműködő exportáló gyártók általi kivitel. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte meg, hogy megállapítson egy, az egész országra érvényes és az összes többi együttműködő exportáló gyártóra alkalmazandó dömpingkülönbözetet a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező együttműködő exportáló gyártók által a reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusra vonatkozóan megállapított legmagasabb dömpingkülönbözettel azonos szinten. Az így megállapított dömpingkülönbözet 88 %.

(379)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

(380)

A Bizottság tájékoztatta a mintában szereplő exportáló gyártókat az érdekelt felektől az ideiglenes tájékoztatásukat követően kapott észrevételek alapján elvégzett javításokat és kiigazításokat is magukban foglaló dömpingkülönbözetekről.

(381)

Az ideiglenes rendelet (291)–(293) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ideiglenes ténymegállapítások az alákínálási különbözet kiszámítása kivételével a 28 tagú EU adatain alapultak. E vizsgálat végleges ténymegállapításai viszont a 27 tagú EU adatain alapultak (lásd a fenti 1.9. szakaszt). Az ideiglenes rendelet (292) preambulumbekezdésében említettek szerint a vizsgált termék mintában szereplő egyik uniós gyártója a figyelembe vett időszak alatt az Egyesült Királyságban tevékenykedett, és az ő adatait használták fel a 28 tagú EU-ra vonatkozó ideiglenes makrogazdasági mutatók meghatározásához. Ezért, valamint a gyártó adatainak bizalmas kezelése érdekében a Bizottság a végleges ténymegállapításokhoz kapcsolódó bizonyos makrogazdasági mutatókat tartományok használatával tüntetett fel.

(382)

Továbbá, a termékkörre vonatkozó következtetéseket követően az alumínium kompozit panelek gyártásra szánt, az alábbi 2. cikk (2) bekezdésében ismertetett síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó adatokat kizárták a kárelemzésből.

(383)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 1 792 606 tonna volt. A Bizottság ezt az értéket az EA uniós termelési adataira alapozta, amelyek megbízhatóságát és teljességét az uniós gyártók által megadott információkkal, köztük a mintában szereplő uniós gyártók adataival összevetve ellenőrizte. Az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében és a (17) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a változtatásokat követően a hasonló termék teljes uniós termelésének 38 %-át képviselték.

(384)

Az uniós gazdasági ágazat meghatározására és az uniós gazdasági ágazat termelését érintő egyéb változtatásokra vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (294) és (295) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(385)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a TitanX és a Valeo megismételte azon állítását, miszerint a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek esetében külön kárelemzést kellene végezni, mivel e termékek nem ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Azt állították továbbá, hogy ezen ágazat vonatkozásában az EA-nak külön mikro- és makrogazdasági mutatókat kellene biztosítania. A Huafong ehhez hasonlóan azt állította, hogy a Bizottságnak a hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek és más termékek közötti állítólagos árkülönbség miatt szegmensspecifikus elemzést kellett volna végeznie a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek vonatkozásában.

(386)

Új értesülések hiányában, és mivel az ideiglenes rendelet már foglalkozott ezen állításokkal, a Bizottság a (300)–(302) preambulumbekezdésre hivatkozik. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(387)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte, hogy a csavaros kupakhoz használt fólia és a fólia-alapanyag közötti állítólagos árkülönbség szegmensspecifikus elemzést tesz szükségessé, és ismét a Fellebbezési Testület nagy teljesítményű, varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekről szóló jelentésére (69) hivatkozott.

(388)

A fenti (251) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megállapította, hogy a Xiamen Xiashun állításával ellentétben nincs jelentős árkülönbség a csavaros kupakhoz használt fólia és a fólia-alapanyag között. Ennek alapján megerősítést nyertek az ideiglenes rendelet (306) preambulumbekezdésében tett ténymegállapítások, miszerint nem indokolt szegmensspecifikus elemzést végezni.

(389)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte, hogy a fólia-alapanyag olyan egyedi termék, amelyet nem szabad más síkhengerelt alumíniumtermékekkel keverni. Az ideiglenes rendelettel kapcsolatban további észrevételeket is tett, azt állítva, hogy mivel a Xiamen Xiashun neve nem szerepel az ismert exportáló gyártók jegyzékében, alaposabban meg kellett volna vizsgálni, hogy a panaszos valóban a fólia-alapanyagot akarta-e megcélozni, és azt állította, hogy a panaszos a panaszban különleges termékkategóriaként jelölte meg ezt a terméket.

(390)

Ugyanez az exportőr hozzátette, hogy ha termékeit bármely más síkhengerelt alumíniumtermékekkel összehasonlítanák, és ha a (390) preambulumbekezdésben említett jelentős árkülönbség hiánya nem lenne alátámasztható, ez megcáfolná a Bizottság által az ideiglenes rendelet (306) preambulumbekezdésében arra tett utalást, hogy „a Fellebbezési Testület HP-SSST ügyekre vonatkozó jelentéseivel ellentétben –, a jelenlegi ügyben nincs olyan jelentős árkülönbség a fólia-alapanyag és más síkhengerelt alumíniumtermékek között, amely ezt a terméket egyértelműen megkülönböztette volna más síkhengerelt alumíniumtermékektől”. A Xiamen Xiashun azt is állította, hogy a Bizottság ideiglenes következtetésével ellentétben a Fellebbezési Testület ugyanezen jelentése szegmensenkénti elemzést írt elő arra az esetre, ha két szegmens között jelentős árkülönbségek vannak.

(391)

A Xiamen Xiashun továbbá hozzátette, hogy más síkhengerelt alumíniumtermékekkel ellentétben, amelyek ára keresletvezérelt tényezők miatt változik, a fólia-alapanyag ára – a Londoni Fémtőzsde hatásától eltekintve – nem ingadozik túlságosan. Ez az exportőr megismételte azon állítását is, hogy a fólia-alapanyag a fóliahengerlés nyersanyaga, azaz nem végfelhasználói termék, továbbá a fólia-alapanyag különbözik az e vizsgálat tárgyát képező minden más közönséges lemeztől és laptól.

(392)

Az ideiglenes rendelet (304) preambulumbekezdése már foglalkozott azzal az állítással, hogy Xiamen Xiashun neve nem szerepel a panaszban, és a Bizottság nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy nem vizsgálta meg alaposan a Xiamen Xiashun állítását. A Bizottság a Xiamen Xiashun állítását különböző szempontokból vizsgálta, és a (251) és (390) preambulumbekezdésben említettek szerint további vizsgálatokat végzett az uniós gazdasági ágazat azon vevőinek tevékenységeivel kapcsolatban, akik a Xiamen Xiashun által exportált termékekével megegyező termékkódok alá tartozó termékeket vásároltak. Ráadásul a panaszban a fólia-alapanyagot nem különleges termékkategóriaként tüntették fel. Éppen ellenkezőleg, azt a panasz által érintett fő terméktípusok egyikeként, a lemezekkel és tekercsekkel, a lapokkal vagy a borda-alapanyagokkal egy szinten sorolták fel.

(393)

Ami a Fellebbezési Testület nagy teljesítményű, varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekről szóló jelentésére való hivatkozást illeti, először is meg kell jegyezni, hogy lényegtelen, hogy a Bizottság összehasonlította-e a Xiamen Xiashun termékeit más termékekkel, lévén a Xiamen Xiashun nem bizonyította, hogy ezek a termékek egyértelműen eltérő termékszegmensbe tartoznak (lásd az ideiglenes rendelet (303)–(306) preambulumbekezdését), vagy hogy jelentős árkülönbségek voltak a fólia-alapanyag és az azonos termékkód alá sorolt egyéb síkhengerelt alumíniumtermékek között. Tény, hogy a Xiamen Xiashun nem támasztotta alá állítását bizonyítékokkal, holott a vizsgálat kimutatta, hogy a fólia-alapanyag és az azonos termékkód alá sorolt egyéb síkhengerelt alumíniumtermékek között nem volt jelentős árkülönbség. Másodszor: a (255) preambulumbekezdésben említett árkülönbség nem hasonlítható össze a nagy teljesítményű, varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek esetében megfigyelt árkülönbséggel, amikor is – az ideiglenes rendelet (302) preambulumbekezdésében említettek szerint – az árkülönbségek elérték a 100 %-ot vagy a 200 %-ot. Következésképpen – tekintve, hogy a körülmények eltérnek, azaz a fólia-alapanyag nem tartozik más termékszegmensbe, és nincs jelentős árkülönbség – a Bizottság nem járt el a Fellebbezési Testület nagy teljesítményű, varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekről szóló jelentésében követett megközelítéssel ellentétesen.

(394)

Ami az áringadozásokat illeti, először is meg kell jegyezni, hogy a Xiamen Xiashun az állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A vizsgálat mindenesetre feltárta, hogy más síkhengerelt alumíniumtermékekhez, például a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékekhez vagy az alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékekhez hasonlóan a fólia-alapanyagot általában közép- vagy hosszú távú szerződések keretében értékesítik, amelyek esetében az átalakítási ár nem vagy csak korlátozott mértékben ingadozik. A rendelkezésre álló bizonyítékok ennek ellenére azt mutatják, hogy a piaci feltételek változásai a szerződések megújításakor a fólia-alapanyagra és az e vizsgálat hatálya alá tartozó egyéb síkhengerelt alumíniumtermékekre ugyanúgy hatással vannak. Ami a fólia-alapanyaggal mint nyersanyaggal kapcsolatos állítást illeti, a Bizottság az ideiglenes rendelet (306) preambulumbekezdésére hivatkozik, ahol már foglalkozott ezzel az állítással. Ami a közönséges lemezekkel és lapokkal való összehasonlítást illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termékkód lehetővé teszi az ilyen termékek és a fólia-alapanyag megkülönböztetését, mivel a termékkód olyan elemeket is meghatároz, mint a síkhengerelt alumíniumtermék vastagsága és formája.

(395)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(396)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun észrevételeket tett az uniós gazdasági ágazat által a fólia-alapanyagokhoz szánt síkhengerelt alumíniumtermékek kapcsán rendelkezésre bocsátott egyes makrogazdasági mutatók alakulásával kapcsolatban. Mivel a Bizottság a végleges ténymegállapításaihoz nem támaszkodott ilyen információkra, nem foglalkozott ezekkel az észrevételekkel.

(397)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Airoldi megismételte a szegmensspecifikus elemzésre vonatkozó kérését, amely lehetővé tenné a hőkezelt termékek (keményötvözetek) és a nem hőkezelt termékek (lágyötvözetek) megkülönböztetését, továbbá hozzátette, hogy a lapok és lemezek szélessége kulcsfontosságú a piaci helyzet meghatározásához. Ezzel összefüggésben azt állította, hogy az uniós gyártók korlátokba ütköznek a lapok/lemezek szélességét illetően, és hozzátette, hogy az Unióban a hőkezelt alumíniumlemezekhez nem állt rendelkezésre termelési kapacitás és nincs elég nyersanyag, így e termékeket 2019-ben jelentős mennyiségben Kínából, Egyiptomból és Norvégiából importálták.

(398)

A lágy- és keményötvözeteket megkülönböztető, szegmensspecifikus elemzés iránti kérelemmel kapcsolatos új értesülések hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (308) preambulumbekezdésben levont ideiglenes következtetéseket. Ami a lapok/lemezek szélességét illeti, az Airoldi nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az 1 500 mm-nél szélesebb lapok/lemezek terén ellátási hiány lenne. Az aktából következik, hogy legalább két uniós gyártó rendelkezik az 1 500 mm-nél vagy akár 2 000 mm-nél szélesebb lapok/lemezek gyártásához szükséges berendezésekkel. Még ha az uniós gazdasági ágazat nem is tudta a szóban forgó terméket megfelelő mennyiségben gyártani, más harmadik országokban, például Törökországban vannak olyan gyártók, amelyek képesek ilyen terméket gyártani és az uniós piacra szállítani. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(399)

Az e szakasszal kapcsolatos további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (296)–(308) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(400)

A Bizottság az Európai Alumínium Szövetségnek az uniós piacon történő értékesítésre vonatkozó adatai, valamint az Eurostat behozatali adatai alapján, a 4.5.1. szakaszban leírt módon határozta meg az uniós felhasználást.

(401)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a 27 tagú EU-ban:

3. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(402)

A figyelembe vett időszak alatt a szabadpiaci felhasználás 11 %-kal csökkent az Unióban. 2017 és 2018 között az uniós piac 1 %-kal, megközelítőleg 2,35 millió tonnáról 2,45 millió tonnára nőtt, mielőtt 2019-ben 4 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban 2,1–2,2 millió tonnára esett vissza. Az uniós összfelhasználás hasonló tendenciát követett: 2018-ban mérsékelten növekedett, majd 2019-ben csökkent, ami a Covid19-világjárvány következtében a vizsgálati időszakban is folytatódott, és a figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal csökkent. Következésképpen a behozatali statisztikákban bekövetkezett változások alapján megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet 4.4. szakaszában foglalt, a felhasználás alakulására vonatkozó ténymegállapítások, jóllehet a visszaesés némileg tovább fokozódik.

(403)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az egyik importőr, az Airoldi azt állította, hogy a felhasználást alulbecsülték, és az uniós termelés 5,6–5,8 millió tonnát tett ki, a Kínából érkező behozatal pedig nem érheti el a 10 %-ot.

(404)

Az Airoldi azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal az állításait. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az Airoldi a gyártásra vonatkozó állítását egy nagyobb termékkörre – azaz e vizsgálat által nem érintett termékekre is – alapozta. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(405)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az SWA vitatta a 3. táblázatban megadott uniós felhasználási adatokat, és azt állította, hogy a „referenciapiac” meghaladta a 3,6 millió tonnát. Az Airoldi támogatta ezt az észrevételt.

(406)

Az alátámasztó bizonyítékok, illetve számítások hiányában a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(407)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun arra kérte a Bizottságot, hogy fejtse ki, figyelembe vette-e, illetve hogyan vette figyelembe a felülvizsgált behozatali statisztikákat a vizsgált termék uniós felhasználásának kiszámításakor. Tisztázni kívánta, hogy az érdekelt felek ideiglenes és végső tájékoztatása között hogyan változtak az uniós felhasználási adatok. A Xiamen Xiashun azt is megkérdőjelezte, hogyan maradtak változatlanok a kötött piacra vonatkozó adatok.

(408)

E tekintetben a Bizottság a (383) és (384) preambulumbekezdésre hivatkozik, amely megemlít, hogy a Bizottság végleges ténymegállapításai a 27 tagú EU adatain alapultak, és egyes, alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékeket kizárt a vizsgálat hatálya alól. Ezenkívül – a (390) preambulumbekezdésben említettek szerint – a Bizottság a Xiamen Xiashun észrevételeit is figyelembe vette. A Bizottság emellett az aktív feldolgozást illetően a (413) preambulumbekezdésre hivatkozik. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az érdekelt felek végső tájékoztatása e tekintetben tévesen a 4.5.1. szakasz helyett a 4.2. szakaszra hivatkozott.

(409)

A (383) és (384) preambulumbekezdésben említett változások nem érintették a kötött piacra vonatkozó információkat.

(410)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte pontosan a behozatali volument és árakat, mivel az alkalmazott módszerek nem zárják ki a vizsgálat által nem érintett ex kódok alá tartozó termékeket.

(411)

Az ideiglenes rendelet (320) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság folytatta az aktív feldolgozási rendszer keretében megvalósuló és különösen a 7606 11 99 KN-kód alá tartozó behozatalra vonatkozó vizsgálatát. A vizsgálat feltárta, hogy e behozatalok nagy része nem kapcsolódott a vizsgált termékhez. E behozatalokat ezért kizárták a behozatali statisztikák kiszámításából.

(412)

Ezenkívül a beérkezett észrevételek fényében a Bizottság újraértékelte a behozatali statisztikákat, és az Eurostat kiigazított adatai alapján, az érdekelt felek számára ismertetett és az aktában rendelkezésre álló módszer alkalmazásával állapította meg a behozatal volumenét (70). Ezzel összefüggésben a Bizottság a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, végleges dömpingellenes vám alól mentesített termékek behozatalát is kizárta. A Bizottság ellenőrizte és megerősítette a panaszos becsléseit az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő, majd az eljárás megindításáról szóló értesítést módosító értesítésben módosított (71) KN-kódok alatti mennyiségben és értékben behozott érintett termék arányára vonatkozóan.

(413)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun felvilágosítást kért arról, hogy a Bizottság hogyan ellenőrizte az érintett országból érkező behozatal értékeléséhez használt statisztikai adatok pontosságát, és különösen az EA által használt piaci információk pontosságát. Megkérdőjelezte továbbá, hogy az EA hogyan férhetett hozzá a behozatalra vonatkozó TARIC-szintű információkhoz, és kifogásolta, hogy számos esetben bizalmas kezelést kértek. Összességében a Xiamen Xiashun jelezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem tudott észrevételt tenni és nem tudta gyakorolni a védelemhez való jogát. A Xiamen Xiashun továbbá az információk késedelmes benyújtására is rámutatott.

(414)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy miként értékeli a kapott információk pontosságát. Mindenesetre, ahogy az a nyilvános aktából is kitűnik, az EA a Bizottság kérésére (72) első alkalommal benyújtotta a behozatali statisztikákat (73). A benyújtást követően a Bizottság elemezte a kapott információkat, értékelve az EA által az egyes KN-kódok tekintetében tett feltételezések és kiigazítások észszerűségét, és biztosította, hogy a benyújtott információk kizárólag a vizsgálatnak az eljárás megindításakor és az eljárás során létrehozott, a különböző TARIC-kódok által meghatározott hatóköréhez kapcsolódnak. A Bizottság észrevételeinek (74) nyomon követéseként az EA benyújtotta behozatali statisztikáinak első, felülvizsgált, bizalmas változatát (75). A Bizottság további bizalmas észrevételeit (76) követően az EA a Bizottság észrevételeinek figyelembevételével felülvizsgált behozatali statisztikákat nyújtott be. E statisztikákat az alkalmazott módszerre vonatkozó indokolással együtt csatolták az ügy irataihoz. A (414) preambulumbekezdésben említett adatokat ezt követően felhasználták a vizsgált termék behozatalának megállapításához. A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA által rendelkezésre bocsátott, behozatalra vonatkozó statisztikai adatokat a szükséges gondossággal értékelte. A TARIC-kód szintű információkat az EA az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban, indokolással ellátott kérelem alapján szerezte be (77).

(415)

Ami a védelemhez való jog gyakorlását illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA által szolgáltatott információk kellően részletesek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az érzékeny információk és az alkalmazott módszer kielégítő megismerését (78). Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt a benyújtott információk nyilvános változatának minőségével kapcsolatban, mielőtt azt a behozatali volumen és az importárak megállapításának alapjául használták volna. Ami az információk állítólagos késedelmes benyújtását illeti, a Bizottság a (416) preambulumbekezdésre hivatkozik, amely részletezi az információkérés és a beadványok sorrendjét, és amelyből kiderül, hogy az EA a Bizottság kérésére nyújtotta be az információkat. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(416)

A teljes behozatal elemzésén túlmenően a Bizottság külön elemezte az aktív feldolgozásra történő behozatalt is, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ügyben az utóbbi jelentős részarányt képvisel.

(417)

Az érintett országból a 27 tagú EU-ba érkező behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedés

(418)

Az érintett országból érkező behozatal a kétszeresére nőtt 2017 és 2019 között, elérve a 201 928 tonnát, majd 2019 és a vizsgálati időszak között 15,2 %-kal visszaesett. A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek Kínából érkező behozatala összességében 70 %-kal növekedett.

(419)

Az érintett országból aktív feldolgozásra érkező behozatal 2018-ban jelentősen nőtt, elérve a 29 254 tonnát, mielőtt 2019-ben enyhén, majd a vizsgálati időszakban nagyobb mértékben csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek aktív feldolgozásra történő, Kínából érkező behozatala összességében 49 %-kal nőtt.

(420)

Az érintett országból nem aktív feldolgozásra érkező behozatal 2017 és 2019 között jelentősen, 86 033 tonnáról 175 829 tonnára nőtt. A vizsgálati időszak alatt 26 751 tonnával csökkent. A figyelembe vett időszak alatt az ilyen behozatal összességében 73 %-kal nőtt.

(421)

Az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése először a 2017-es 4,1–4,5 %-ról 2019-ben 8,7–9,1 %-ra nőtt, és így ugyanezen időszak alatt a felhasználás alakulásával ellentétes irányt követett. A vizsgálati időszak alatt a világpiaci részesedése enyhén, 8–8,4 %-ra csökkent. Összességében a figyelembe vett időszak alatt az érintett országból érkező behozatal piaci részesedése 3,9 százalékponttal emelkedett, ami 90 %-os növekedésnek felel meg.

(422)

Az érintett országból aktív feldolgozásra érkező behozatal piaci részesedése először a 2017-es 0,4–0,8 %-ról a vizsgálati időszakban 0,9–1,3 %-ra nőtt.

(423)

Az érintett országból nem aktív feldolgozásra érkező behozatal piaci részesedése a 2017-es 3,5–3,9 %-ról 2019-ben 7,5–7,9 %-ra nőtt. A vizsgálati időszak alatt a szóban forgó behozatal csökkenése és a felhasználás nagyobb mértékű csökkenése következtében az aktív feldolgozás nélküli behozatal piaci részesedése 6,9–7,3 %-ra csökkent. Ez a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt összességében 94 %-kal nőtt.

(424)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi azt állította, hogy a Bizottság az aktív feldolgozásra történő behozatalon belül nem tett különbséget az aktív feldolgozás különböző lehetőségei között, és azt állította, hogy a behozatali statisztikákban és a kárszámításokban csak azokat a behozatalokat kellett volna figyelembe vennie, amelyet később exportáltak.

(425)

E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az „aktív feldolgozás lehetőségétől” függetlenül az aktív feldolgozásra történő összes behozatalt figyelembe kell venni. A (491) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően ugyanis az ilyen behozatalok hatással vannak az uniós gazdasági ágazat helyzetére abban az értelemben, hogy az értékesítés és a termelés szempontjából egyaránt volumenveszteséget jelentenek. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(426)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján, a (414) preambulumbekezdésben említett eljárás alkalmazásával, az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(427)

Az érintett országból a 27 tagú EU-ba érkező behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Az érintett ország importárai (EUR/tonna)

(428)

A figyelembe vett időszakban az átlagos kínai importárak 8 %-kal, tonnánként 2 426 EUR-ról tonnánként 2 235 EUR-ra csökkentek. Ezek az árak a figyelembe vett időszak alatt – a 9. táblázatban is látható módon – jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós értékesítési árak.

(429)

Az aktív feldolgozásra történő behozatal ára továbbra is csökkenő tendenciát követett, és a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent.

(430)

Az aktív feldolgozás nélküli behozatal ára hasonló tendenciát követett, és folyamatosan csökkent: míg 2017-ben tonnánként 2 445 EUR volt, a vizsgálati időszak alatt elérte a 2 243 EUR-t (–8 %).

(431)

2018-ban a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumár alakulásával ellentétben (+2 %) az érintett országból érkező behozatal ára 2 %-kal csökkent. Ez az időszak egybeesik azzal az időszakkal is, amikor az érintett országból érkező behozatal jelentősen nőtt. Az érintett országból érkező behozatal Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárral csökkentett ára 2018-ben először 14 %-kal esett vissza, majd 2019-ben és a vizsgálati időszakban nőtt, és összességében 4 %-os növekedést ért el.

(432)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Jiangsu Alcha észrevételeket tett az alulértékesítési különbözetének kiszámításával kapcsolatban, ahogy az a (374) preambulumbekezdésben is szerepel. Ezen észrevételek, valamint az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének alkalmazásában az exportár megállapításához használt, uniós független importőrök által elért nyereségszinttel kapcsolatos kisebb változások nyomán a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében felülvizsgálták az alákínálási különbözet súlyozott átlagát, amely most az érintett országból az uniós piacra érkező behozatal esetében 4,4 % és 9,3 % között mozog. A megállapított alákínálás súlyozott átlaga 7 % volt.

(433)

Az 1.9. szakaszban foglaltak szerint e vizsgálat földrajzi hatályát módosítani kellett. A panaszos és a mintában szereplő uniós gyártók ezért az eredeti kérdőív bizonyos részeire adott válaszaikat ismételten benyújtják csak a 27 tagú EU-ra vonatkozó adatok feltüntetésével. Ezen túlmenően az alumínium kompozit panelek gyártásához használt egyes síkhengerelt alumíniumtermékek ideiglenes mentességére tekintettel a panaszost és a mintában szereplő uniós gyártókat olyan adatok benyújtására kérték, amelyekkel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékeket külön-külön mutatják be.

(434)

Ezért a Bizottság a kár végleges megállapításánál a 27 tagú EU adataira támaszkodott, miután kizárta a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az alumínium kompozit panelek gyártásához használt síkhengerelt alumíniumtermékekre vonatkozó adatokat.

(435)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi azt állította, hogy az EA által benyújtott panaszban szereplő információkat nem ellenőrizték alaposan, és azok nem helytállóak.

(436)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontjában foglaltak szerint a panasszal kapcsolatos észrevételek benyújtásának határideje az ezen értesítés közzétételétől számított 37 nap elteltével járt le. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást arra tekintettel, hogy azt nem nyújtották be időben. Mindenesetre az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti jogi kritérium nem a bizonyítékok pontosságában és megfelelőségében rejlik, hanem a vizsgálat megindításához szükséges bizonyítékok elegendő voltában (80). Végezetül az Airoldi nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely ellentmondana a Bizottság azon megállapításának, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott a vizsgálat megindításához.

(437)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(438)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 11 %-kal csökkent, míg a termelési kapacitás 2 %-kal bővült. A kapacitáskihasználás 2017 és a vizsgálati időszak között 91,3 %-ról 79,8 %-ra, vagyis 13 %-kal csökkent.

(439)

A Xiamen Xiashun előadta, hogy a vizsgálati időszakban a kapacitáskihasználás csökkenése volt a legszembetűnőbb, és az az uniós gazdasági ágazat exportvolumenének ugyanezen időszakon belüli csökkenéséhez kapcsolódott. Azt állította, hogy a kivitel visszaesése nélkül a kapacitáskihasználás elérte volna a 78 %-ot. A Xiamen Xiashun azt állította, hogy a kapacitás csökkenése az exportvolumen visszaesésével függött össze.

(440)

Ahogy az a 6. táblázatból is kitűnik, a kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban 91,3 %-ról 79,8 %-ra esett vissza. Még ha az exportvolumen csökkenésének hatását semlegesíteni is kellett volna, azaz a kivitel a vizsgálati időszakban ugyanazon a szinten maradt volna, a kapacitáskihasználás akkor is 82,7 %-ra, azaz 2017-hez képest 9 %-kal alacsonyabb értékre esett volna vissza. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(441)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun a 6. táblázatot – Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás – illetően felvilágosítást kért az ideiglenes rendeletben és az érdekelt felek végső tájékoztatása keretében bemutatott adatok közötti különbséggel kapcsolatban, és megkérdőjelezte, hogy a különbségek csak a (435) és (436) preambulumbekezdésben említett kiigazításokhoz kapcsolódtak.

(442)

E tekintetben a Bizottság megerősítette, hogy az eltérések a fent említett kiigazításokhoz és az EA makrogazdasági mutatóinak a (190) preambulumbekezdésben említett helyesbítéséhez kapcsolódtak. Mindenesetre a két dokumentumban tükröződő tendenciák ugyanazt a fejlődési irányt követik.

(443)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(444)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós értékesítés csökkenő tendenciát mutatott (–12 %), és 2019-ben már 5 %-kal csökkent.

(445)

Az ideiglenes rendelet (298) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gyártók össztermelésének igen kis hányadát szánták a kötött piacra. Ez a hányad az uniós felhasználás legfeljebb 1,6 %-át tette ki.

(446)

Az uniós gazdasági ágazat teljes szabadpiaci értékesítése a figyelembe vett időszakban több mint 200 000 tonnával csökkent. Míg a felhasználás nőtt és 2018-ban elérte a legmagasabb szintjét (+2 %), az említett értékesítések már csökkenő tendenciát mutattak (–2 %), ami 2019-ben és a vizsgálati időszakban is folytatódott. Az uniós szabadpiacon realizált összes értékesítés 14 %-kal csökkent.

(447)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésének piaci részesedése a 2017. évi 66,6–67 %-ról a vizsgálati időszakban 64,6–65 %-ra csökkent. Majd a 2018-ban tapasztalt 4 %-os visszaesést követően némileg helyreállt, ami összességében 3 %-os piaci részesedéscsökkenéshez vezetett.

(448)

A csökkenő felhasználással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat nemcsak értékesítési volumenéből veszített, hanem szabadpiaci részesedéséből is.

(449)

A 27 tagú EU-ban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(450)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatottak száma 7 %-kal csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat igyekezett biztosítani saját fenntarthatóságát és a foglalkoztatást összehangolni a belföldi piaci feltételekkel.

(451)

Következésképpen termelékenysége először 2018-ban mérsékelten javult, azaz az egy teljes munkaidős egyenértékre jutó 222 tonnáról 238 tonnára nőtt, majd – a termelési volumen visszaesését követve – csökkent. A termelékenység összességében 5 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(452)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(453)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat, ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(454)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga és termelési költségeik a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és termelési költség az Unióban

(455)

Az uniós piacon a független szereplők (a szabadpiac) számára történő értékesítések ára 2018-ban először tonnánként 2 812 EUR-ról tonnánként 2 912 EUR-ra nőtt. Ezt követően 2019-ben 5 százalékponttal csökkent, mielőtt a vizsgálati időszak alatt tonnánként 2 703 EUR-ra esett volna vissza.

(456)

A megfelelő termelési egységköltség hasonló tendenciát követett: először 5 %-kal 2 872 EUR/tonnára nőtt, majd fokozatosan 2 750 EUR/tonnára esett vissza a vizsgálati időszakban, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 1 %-os növekedést jelentett.

(457)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun azt állította, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó, az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzet 3 hónapos referenciaára nélkül számított importár (a továbbiakban: kínai átalakítási ár) nőtt a figyelembe vett időszakban, miközben az uniós gazdasági ágazatnak az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzet 3 hónapos referenciaára nélkül számított értékesítési ára (a továbbiakban: az uniós gazdasági ágazat átalakítási ára) folyamatosan nőtt, ami megdönti a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy az uniós gazdasági ágazat árai a Londoni Fémtőzsdén jegyzet alumíniumárak alakulásával összhangban csökkenő tendenciát követtek.

(458)

A 9. táblázat azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakítási ára a figyelembe vett időszakban 10 %-kal nőtt. E ténymegállapítás összhangban van az ideiglenes rendelet (355) preambulumbekezdésében levont következtetésekkel, miszerint az uniós gazdasági ágazat a magas hozzáadott értékű termékek értékesítésének növelése érdekében átalakította termékösszetételét. E fejlemények fényében és az ideiglenes rendelet (356) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazat termelési költségei is növekedtek, ahogy az az ideiglenes rendelet 9. táblázatából és a fenti 9. táblázatból is kitűnik. E táblázatból kitűnik, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakítási költsége (azaz a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárral csökkentett előállítási költség) a figyelembe vett időszak alatt fokozatosan, összességében 25 %-kal nőtt. Az ideiglenes rendelet (371) preambulumbekezdésében már említettek szerint az átalakítási költségek 25 %-os növekedése és az átalakítási árak mindössze 10 %-os növekedése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által okozott (volumenben és az alacsonyabb árakban egyaránt megnyilvánuló) – az uniós gazdasági ágazat árait leszorító – árlenyomás miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait.

(459)

Az a tény, hogy a kínai átalakítási ár nőtt, azt mutatja, hogy a kínai gyártók fokozatosan egyre több nagy hozzáadott értékű terméket exportáltak az Unióba, amelyek erőteljes versenyben álltak az uniós gazdasági ágazattal. A (434) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság megállapította, hogy ezek a behozatalok a vizsgálati időszakban átlagosan 7 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(460)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun az előállítási költségek korlátozott mértékű növekedésére (+1 % a figyelembe vett időszakban) és az uniós gazdasági ágazat átalakítási árának ezzel párhuzamos növekedésére (+10 %) tekintettel azt állította, hogy megalapozatlan az ideiglenes rendeletben az árlenyomásra vonatkozó érv.

(461)

Ezen állítással kapcsolatban az uniós gazdasági ágazat átalakítási árát a megfelelő költségekkel, azaz az uniós gazdasági ágazat átalakítási költségével kell összehasonlítani, amely szintén a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumár nélkül értendő. A (460) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően ezen összehasonlításból kiderül, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta elérni a várt áremelést az olyan magasabb hozzáadott értékű termékekhez kapcsolódóan, amelyekre a Kínából érkező behozatal által (mind a volumenek, mind az alacsony árak tekintetében) okozott árlenyomás miatt állt át. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(462)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(463)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak alatt 5 %-kal növekedett.

(464)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(465)

A zárókészletek észszerű szinten maradtak a figyelembe vett időszak alatt. Mivel a síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatában a gyártás általában egyedi megrendelések alapján történik, ez a mutató az átfogó kárelemzés szempontjából kevésbé jelentős.

(466)

A termelési volumen százalékában kifejezett zárókészletek összességében növekedést mutatnak, ami elsősorban a termelési mennyiség csökkenésének tudható be.

(467)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(468)

A jövedelmezőség alakulása: a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott, és a 2017. évi 3,1 %-ról a vizsgálati időszakban –1,8 %-ra csökkent.

(469)

A (457), (458) és (460) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gyártók költségei nagyobb mértékben növekedtek, mint az áraik, ami az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének hanyatlását eredményezte. Az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által gyakorolt (volumenben és az alacsonyabb árakban egyaránt megnyilvánuló) árlenyomás miatt nem tudta a költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az árait. Ugyanis a figyelembe vett időszak alatt a kínai árak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól és költségeitől (lásd az 5. és a 9. táblázatot), ezáltal pedig korlátozták a termékösszetétel változása (több nagyobb hozzáadott értékű termék) miatt is várható áremeléseket. Mindez árlenyomást és csökkenő nyereségességet okozott. A vizsgálati időszak alatt is folytatódott az árlenyomás. Ugyanis noha a kínai árak enyhén emelkedtek, messze az uniós gazdasági ágazat árszintje alatt maradtak. Ezt bizonyítják a (434) preambulumbekezdésben említett jelentős alákínálási különbözetek is.

(470)

A jövedelmezőség alakulásával összhangban a nettó pénzforgalom is negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. A pénzforgalom 54 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(471)

A figyelembe vett időszak alatt a beruházások 117 %-kal nőttek. Ez a mintában szereplő két uniós gyártó beruházási tervei végrehajtásának volt köszönhető. A beruházások célja a hatékonyságnövelés, valamint az üzleti tevékenységnek a nagyobb hozzáadott értékű termékek és az ügyfélközpontúság felé való elmozdítása volt. Ez elengedhetetlen a mintában szereplő gyártók számára ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket a piacon, képesek legyenek lépést tartani a legújabb termékfejlesztésekkel és minőségi termékeket kínálni.

(472)

A Nilo az ideiglenes rendelet (415) preambulumbekezdésére hivatkozott, és azt állította, hogy nem találkozott olyan bizonyítékkal, amely arra utalna, hogy az uniós gazdasági ágazat dinamikus, és jelentősen növelte beruházásait. Továbbá rámutatott, hogy az uniós hengerlő üzemek által jelzett beruházások inkább karbantartásra, mint új gyártóüzemekre vonatkoznak, míg a kínai alumíniumgyártók európai berendezéseket használó további kapacitásokba ruháztak be.

(473)

E tekintetben a Bizottság az ideiglenes rendelet 12. táblázatára és a fenti 12. táblázatra hivatkozik, amelyből jól látszik, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős összegeket fektetett be a vizsgált termékbe. A (473) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat beruházásai nemcsak a karbantartásra, hanem többek között és főként a hatékonyság növelésére, a magas hozzáadott értékű termékekre és a vevőközpontúságra is irányulnak. Ezt bizonyítják a mintában szereplő uniós gyártók ilyen beruházásokkal kapcsolatos tájékoztatásai is (81).

(474)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a SWA azt állította, hogy az uniós gyártók EBITDA-ja évek óta rendszeresen pozitív, és a kínai behozatal nem okozott kárt nekik. Az Airoldi támogatta ezt az észrevételt.

(475)

Az ilyen EBITDA-szintekre és azoknak a vizsgált termék független uniós vevőknek történő értékesítésével való kapcsolatára vonatkozó alátámasztó bizonyítékok hiányában el kellett utasítani ezt az állítást.

(476)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban negatívan alakult: a 2017-es 12,4 %-ról –2,5 %-ra esett vissza a vizsgálati időszak alatt, az uniós gazdasági ágazat csökkenő jövedelmezőségével összhangban.

(477)

A figyelembe vett időszak alatt a síkhengerelt alumíniumtermékek Kínából érkező behozatala jelentősen növekedett mind abszolút (+70 %), mind pedig relatív értelemben (+3,9 százalékpont a piaci részesedésben), miközben az uniós fogyasztás 10 %-kal csökkent. A behozatal növekedése mind az aktív feldolgozásra történő behozatalt, mind pedig az aktív feldolgozásra behozott volumen nélküli behozatalt érintette. A figyelembe vett időszak alatt a kínai importárak következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. A vizsgálati időszak alatt a mintában szereplő exportáló gyártók importárai átlagosan 7 %-kal kínáltak az uniós árak alá. A mintában szereplő exportáló gyártók tekintetében megállapított egyedi alákínálástól függetlenül a Bizottság azt is megállapította, hogy a kínai árak a figyelembe vett időszak egészében következetesen alacsonyak voltak, és jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól (lásd a 4. és 8. táblázatot). Az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal által gyakorolt (mennyiségi és árleszorító) nyomás miatt nem tudta az átalakítási költségek növekedésével megegyező mértékben emelni az átváltási árait.

(478)

A legtöbb makrogazdasági mutató – mint például a termelés, a kapacitáskihasználás, az uniós piacon történő értékesítés volumene, a piaci részesedés, a foglalkoztatás és a termelékenység – negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Csupán a kapacitás és a kötött értékesítés/felhasználás mutatott pozitív tendenciát. Hasonlóképpen, a legtöbb mikrogazdasági mutató – mint például az uniós szabadpiaci értékesítési árak, a termelési költségek, a munkaerőköltségek, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Csak a beruházások mutattak pozitív tendenciát, miután a mintában szereplő gyártók beruházásokat eszközöltek annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket és lépést tartsanak a legújabb termékfejlesztésekkel. Ezenkívül a termelékenység kivételével ugyanezek a kármutatók már a 2017–2019-es időszakban, vagyis a Covid19-világjárvány kezdete előtt is negatívan alakultak.

(479)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban átalakította a termékösszetételét annak érdekében, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékekkel jobb haszonkulcsot érhessen el, miközben elegendő termelési volument tartott fenn az állandó költségeinek arányos csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben az uniós gazdasági ágazat költségei természetesen növekedtek. Mi több, az uniós gazdasági ágazatnak nem származhatott gazdasági előnye a felhasználás 2018-ban bekövetkezett növekedéséből, és az állandó költségeit alacsonyabb (–11 %) termelési volumenre kellett vetítenie, ami hozzájárult a termelési költségek általános növekedéséhez (+1 %), jóllehet a Londoni Fémtőzsdén jegyzett, 3 hónapos határidős alumíniumár csökkent (–12 %). Ami az értékesítési árakat illeti, az uniós gazdasági ágazat is komoly versennyel szembesült a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek piacain, és nem tudta a várt szintre növelni árait (–4 %). A költségek és az árak alakulására tekintettel a jövedelmezőség fokozatosan romlott, és már 2019-ben veszteségességbe fordult, mielőtt a helyzet tovább súlyosbodott volna a vizsgálati időszakban.

(480)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az ACEA sürgette a Bizottságot, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár felmérése során vegye figyelembe az alumínium árának vizsgálati időszak végét követő alakulását.

(481)

Mivel az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdésében említettek szerint a kárelemzés a figyelembe vett időszakra korlátozódott, a Bizottság érvénytelennek minősítette és ezért elutasította ezt az állítást.

(482)

Az 1.9. szakaszban kifejtettek szerint az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése azzal járt, hogy felül kellett vizsgálni a mikro- és makrogazdasági mutatókat és néhány más adatot is. Emellett néhány, a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a végleges dömpingellenes vám alól mentesített terméket is kizártak az elemzésből. Az ideiglenes rendelet 3–12. táblázata, valamint e rendelet 2–11. táblázata közötti különbségek azonban jelentéktelenek mind az egységek, mind a tendenciák tekintetében. Az alákínálási szintek jelentősek maradtak. Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság kilépése és bizonyos termékek kizárása nem változtatja meg az ideiglenes rendeletben a kár vonatkozásában levont következtetést.

(483)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi azt állította, hogy a kármutatók – többek között a termelés és a jövedelmezőség – ellentmondtak az egyes uniós gyártókra vonatkozó nyilvánosan elérhető információknak.

(484)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az Airoldi által említett nyilvánosan elérhető információk nem az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon az e vizsgálatban érintett termékek tekintetében elért teljesítményre vonatkoztak, hanem egy sokkal szélesebb termékkörre, ráadásul az Európai Unión kívüli piacokra is kiterjedtek. Egyes esetekben az információk annak a csoportnak a globális szintű teljesítményére is kiterjedtek, amelyhez az uniós gyártó tartozott. A termékkör és a földrajzi hatály közötti különbségre tekintettel a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(485)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentős kár érte.

(486)

A kínai kormány azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat egyes mutatók tekintetében mutatott gyenge teljesítménye nem a Kínából érkező behozatalnak tulajdonítható, amelynek piaci részesedése az ideiglenes rendeletben megállapítottak szerint csupán 5,5 %-ról 8,5 %-ra nőtt, és így az aktív feldolgozási eljárásra történő behozatal kizárásával 10 % alatt maradt, sokkal inkább a magas termelési költségeknek, valamint az Unión belül és kívül tapasztalható gyenge keresletnek.

(487)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a kárelemzés az összes mutató holisztikus értékelésén alapul. A (423) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az érintett országból érkező behozatal abszolút és relatív értelemben is nőtt egy olyan időszakban, amikor az uniós piacon csökkent a felhasználás. Így az érintett országból érkező behozatal nem követte a felhasználási tendenciát egy olyan időszakban, amikor a kereslet csökkent, ennélfogva növelte az uniós gazdasági ágazatra nehezedő nyomást. Ráadásul a behozatalok kárt okozó árakon történtek, ahogy azt a megállapított alákínálási különbözetek szintje is bizonyítja, ami árleszorítást okozott. A (458)–(460) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, ami az előállítási költségeket illeti, azok egyrészt az uniós gazdasági ágazat magasabb hozzáadott értékű termékekre való átállásának következtében, másrészt az érintett országból érkező behozatal növekedésével összefüggésben elmaradt értékesítési volumen miatt nőttek, ami az uniós gazdasági ágazat állandó egységköltségeinek növekedését eredményezte. Ezen elemekre tekintettel a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(488)

A Xiamen Xiashun azt állította, hogy a Bizottság szerint az aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatal kárt okozott, de ezt nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Azt állította továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének alakulása összhangban volt az aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatal alakulásával.

(489)

Először is meg kell jegyezni, hogy a 4. táblázatban foglaltak szerint az aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatal volumenét a Bizottság lefelé módosította, és az jelenleg az érintett országból érkező behozatalnak csak kis részét teszi ki. Másodszor: a figyelembe vett időszakban nőtt az aktív feldolgozási rendszer keretében történő behozatal, és az az uniós gazdasági ágazat független vevőknek felszámított értékesítési áránál alacsonyabb árakon történt. Mindenesetre e behozatalok hatással voltak az uniós gazdasági ágazat helyzetére abban az értelemben, hogy az értékesítés és a termelés szempontjából egyaránt volumenveszteséget jelentenek. E további volumenek lehetővé tették volna az uniós gazdasági ágazat számára, hogy nagyobb volumenre vetítve arányosan csökkentse állandó költségeit, és ezáltal javítsa költséghelyzetét és jövedelmezőségét. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(490)

Bár az uniós gazdasági ágazat 14. táblázatban szemléltetett exportteljesítménye hasonló tendenciát követett, mint az érintett országból aktív feldolgozásra érkező behozatal, a 2017 és 2019 közötti abszolút növekedés és a vizsgálati időszakban bekövetkezett csökkenés nem hasonlítható össze az aktív feldolgozásra érkező behozatal ugyanezen időszakon belüli alakulásával. Az exportvolumenben bekövetkezett változások ugyanis sokkal jelentősebbek. Továbbá az a tény, hogy egyes síkhengerelt alumíniumtermékeket aktív feldolgozásra importálnak, nem jelenti azt, hogy az exportált termék is e vizsgálat hatálya alá tartozik. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(491)

A Xiamen Xiashun előadta, hogy a Kínából érkező behozatal a vizsgálati időszak után tovább csökkent, és hogy az importárak ugyanebben az időszakban emelkedő tendenciát mutattak.

(492)

Mivel az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdésében említettek szerint a kárelemzés a figyelembe vett időszakra korlátozódott, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(493)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a SWA azt állította, hogy a Bizottságnak elemeznie kellett volna a Harbour vagy a CRU által szolgáltatott piackutatási információkat, és arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy a piacok több mint 10 éve teljes egészében versenyhelyzetben és a szabályoknak megfelelően működnek. Az Airoldi támogatta ezt az észrevételt.

(494)

Mivel ez az állítás homályos volt, és nem tartalmazta az említett piackutatási információkat, a Bizottság elutasította azt.

(495)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun megismételte azon állítását, hogy az uniós gyártók termelésének és értékesítésének csökkenése a felhasználás csökkenésével függött össze, különösen a vizsgálati időszakban. A Xiamen Xiashun továbbá azt állította, hogy a Bizottság az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítése piaci részesedése alakulásának értékelésekor a 2019. évi fejleményekre összpontosított, és figyelmen kívül hagyta a vizsgálati időszakban – egészen pontosan a más országokból érkező behozatal tekintetében – bekövetkezett fejleményeket.

(496)

Emlékeztetni kell arra, hogy – miként azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (390) és (391) preambulumbekezdésben már említette, és a frissített behozatali statisztikák is megerősítették – a Kínából érkező behozatal 2017 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt. Ráadásul miközben a felhasználás 2019-ben csökkent, a Kínából érkező behozatal tovább nőtt, ami kedvezőtlen hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, amit számos mutató is alátámaszt. Míg a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a 2019. évi 8,7–9,1 %-ról a vizsgálati időszakban enyhén, 8–8,4 %-ra csökkent, a Kínából érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt összességében 70 %-kal. nőtt, és a vizsgálati időszakban jelentős szinten maradt. Ezenkívül, még ha a Kínából érkező behozatal a vizsgálati időszakban magasabb áron is történt, az ilyen árak átlagosan 7 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árak alá. Bár nem tagadható, hogy a vizsgálati időszakban csökkent a felhasználás, és ez hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, egy ilyen tényező nem szüntetheti meg az ok-okozati összefüggést, ha figyelembe vesszük, hogy egyre nőtt az érintett országból az uniós piacra az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal, valamint azt, hogy az ilyen behozatal milyen hatást gyakorolt uniós gazdasági ágazatra a 2017–2019-es időszakban és a vizsgálati időszakban

(497)

Ami a harmadik országokból érkező behozatalt illeti, bár a vizsgálati időszakban nőtt a piaci részesedése, a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott (–1,9 százalékpont). Ezenkívül az (505) preambulumbekezdésben említettek szerint e behozatalok átlagára folyamatosan jóval meghaladta az érintett országból származó import árát. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem szünteti meg az ok-okozati összefüggést.

(498)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun azt állította, hogy a termelés, a kapacitáskihasználás és az értékesítés csak akkor csökkent jelentősen, amikor a felhasználás jelentősen visszaesett, azaz a vizsgálati időszakban. Ennek alapján úgy vélte, hogy a felhasználás csökkenése olyan mértékű volt, ami tompította a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatói közötti ok-okozati összefüggést.

(499)

A (498) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából érkező behozatal 2017 és 2019 között több mint a kétszeresére nőtt, ami kedvezőtlen hatással volt a kármutatók túlnyomó többségére, többek között a termelésre, a kapacitáskihasználásra és az értékesítésre, de más mutatókra is, például a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra és a munkaerőköltségre. Ez a hatás azelőtt következett be, hogy a felhasználás csökkent volna a vizsgálati időszakban. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(500)

Az e szakasszal kapcsolatos további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (386)–(391) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(501)

Az e szakasszal kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (392)–(395) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit.

(502)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal