2021.10.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1755 RENDELETE

(2021. október 6.)

a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (5) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) 2020. február 1-jén lépett hatályba. A kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikkében említett átmeneti időszak 2020. december 31-én ért véget. Az átmeneti időszak alatt az Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) hivatalos tárgyalásokat kezdett a jövőbeni kapcsolatokról.

(2)

Az átmeneti időszakot követően az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet, határokon átnyúló kereskedelmet, valamint a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását érintő akadályok valósággá váltak, és széles körű és messze ható következményekkel járnak a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és azok alkalmazottaira, valamint a helyi közösségekre, a közigazgatásokra és a polgárokra nézve. Mivel ezek a következmények elkerülhetetlenek, a lehető legnagyobb mértékben enyhíteni kell őket, és az érdekelt feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy felkészüljenek rájuk.

(3)

Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy enyhíti az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, területi és – adott esetben – környezeti következményeit, és szolidaritást tanúsít valamennyi tagállammal szemben, beleértve azok régióit és helyi közösségeit, valamint gazdasági ágazatait, különösen azokat, amelyek e kivételes körülmények között a legkedvezőtlenebbül érintettek.

(4)

Az Unió az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott (6) közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban a fenntartható halászati gazdálkodás mellett is elkötelezte magát, ideértve valamennyi állomány esetében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerinti maximális fenntartható hozam elérésének elvét, valamint a túlhalászás megszüntetését, a célfajok populációinak helyreállítását és a tengeri környezet védelmét, ahogyan azt nemzetközi kötelezettségvállalások is előírják.

(5)

Létre kell hozni a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot (a továbbiakban: a Tartalék), amely támogatást nyújt a tagállamokban, régiókban és ágazatokban az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépése kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozásához – különösen azokban a tagállamokban, régiókban és ágazatokban, amelyeket a kilépés a legsúlyosabban érint –, és ezáltal enyhíti a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatását. A Tartaléknak egészben vagy részben fedeznie kell azokat a további kiadásokat, amelyek kifejezetten az ezen következmények enyhítése céljából hozott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel a tagállamok hatóságainál és kerültek kifizetésre e hatóságok által. A tagállami nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságok által a végrehajtott intézkedések céljából – többek között közjogi vagy magánjogi szervek részére – teljesített kifizetésekre az e rendeletben meghatározott, a kiadások elszámolhatóságát meghatározó referencia-időszakot kell alkalmazni. Figyelembe véve a halászati ágazat jelentőségét bizonyos tagállamokban, helyénvaló a Tartalék forrásainak egy részét a helyi és regionális part menti közösségek célzott támogatására elkülöníteni.

(6)	Amennyiben a tagállamok a munkahelyek fenntartását és létrehozását célzó intézkedések támogatása mellett döntenek, törekedniük kell a minőségi foglalkoztatásra.

(7)

A Tartalék célkitűzéseit az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődés előmozdítására vonatkozó célkitűzéssel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást (7) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) – amelyet 2016. október 5-én fogadott el az Unió (8) –, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 17. cikke szerinti, a ne okozz jelentős kárt elvet, az európai zöld megállapodást, az európai digitális menetrendet, továbbá a partnerség elvét és a szociális jogok európai pillérében meghatározott elveket, ideértve a Tartalék alapvető hozzájárulását az egyenlőtlenségek felszámolásához, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése előmozdításához, biztosítva ugyanakkor az alapvető jogok tiszteletben tartását.

(8)

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének kedvezőtlen következményeit ellensúlyozandó, a tagállamoknak a támogatási intézkedések kidolgozásakor és a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás elosztása során támogatniuk kell a kilépés által kedvezőtlenül érintett magánjogi vagy közjogi szerveket, köztük a kkv-kat és munkavállalóikat, valamint az önfoglalkoztatókat, mivel jelenleg a kereskedelmi forgalom akadályaival, az adminisztratív és vámeljárások növekedésével, valamint nagyobb szabályozási és pénzügyi terhekkel néznek szembe, ideértve az együttműködés és a csere zavarait is. Indokolt ezért nem kimerítő jelleggel felsorolni azokat az intézkedéstípusokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel képesek e célkitűzés elérésére.

(9)

Az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságát tükrözve – összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai végrehajtását érintő kötelezettségvállalásaival –, az uniós források és programok arra szolgálnak, hogy hozzájáruljanak az éghajlatvédelmi intézkedések általános érvényesítéséhez, valamint ahhoz, hogy az uniós költségvetés egészén belül a kiadások 30 %-át az éghajlatpolitikai célok elérésére fordítsák. A Tartalék az egyes tagállamok sajátos szükségleteivel és prioritásaival összhangban várhatóan éghajlatpolitikai célok eléréséhez is hozzájárul majd. A Bizottságnak a Tartalék végrehajtásáról szóló zárójelentésben rendelkezésre álló információk alapján értékelnie kell a Tartalék éghajlatváltozáshoz való hozzájárulását.

(10)

Fontos egyértelműen meghatározni a Tartalékból nyújtott támogatásból való bármely kizárás eseteit is. Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése révén előnyt élvező – többek között a pénzügyi ágazatban működő – szervezeteken kívül ki kell zárni a hozzáadottérték-adót (héa) a Tartalékból nyújtott támogatásból, mivel az a tagállami költségvetést terhelő kapcsolódó költségeket ellentételező tagállami bevételnek minősül. A kohéziós politika általános megközelítésével összhangban szintén ki kell zárni a Tartalékból nyújtott támogatásból az áttelepítésekhez kapcsolódó kiadásokat vagy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal ellentétes kiadásokat.

(11)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Tartalék irányításával, monitoringjával, az ahhoz kapcsolódó tájékoztatással és kommunikációval, valamint a Tartalék ellenőrzésével és auditjával kapcsolatos technikai segítségnyújtást a Bizottság által elfogadott elszámolható kiadások összegén alapuló százalékos átalány formájában is végre lehet hajtani. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe a helyi, regionális és nemzeti hatóságoknak a Tartalék felhasználásában való támogatása érdekében, különösen a kkv-knak történő segítségnyújtás révén, amelyek méretüknél fogva nem rendelkeznek az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépésével kapcsolatban megnövekedett adminisztratív terhek kezeléséhez és költségek fedezéséhez szükséges forrásokkal és ismeretekkel.

(12)

Azon hatás figyelembevétele érdekében, amelyet az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének a tagállamoknál és gazdaságaiknál jelentkező kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, területi és adott esetben környezeti következményei váltanak ki, valamint adott esetben a tagállamok által az átmeneti időszak lejárta előtt a kilépés várható negatív hatásainak enyhítése érdekében hozott intézkedések figyelembevétele érdekében, a referencia-időszaknak 2020. január 1-jén kell megkezdődnie, és egy 4 éves időszakra kell korlátozódnia.

(13)	A Bizottságnak értékelést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben elemzi az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének az uniós vállalkozásokra és gazdasági ágazatokra gyakorolt hatását, figyelembe véve az árfolyam-ingadozások kereskedelemre gyakorolt hatásait.

(14)

Rendelkezni kell arról, hogy a Tartalékhoz rendelt költségvetést a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) értelmében a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Indokolt ezért meghatározni azokat az elveket és egyedi kötelezettségeket, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk, különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elveit, valamint az összeférhetetlenség tilalmának elvét.

(15)	A tagállamoknak biztosítaniuk kell a Tartalék más uniós forrásokkal és programokkal összehangolt felhasználását, adott esetben többek között az érintett helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultációk révén.

(16)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen az uniós költségvetés elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló, az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott általános feltételrendszert is magukban foglalják.

(17)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, az átvitelekre és a Tartalék visszafizettetésére vonatkozóan. Az uniós költségvetés évenkénti meghatározására vonatkozó elv tiszteletben tartása mellett e rendeletnek a Tartalék kivételes és sajátos jellegéből adódóan lehetőséget kell biztosítania a fel nem használt forrásoknak a költségvetési rendeletben meghatározottakon túli átvitelére, így maximális mértékben kihasználva a Tartaléknak az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által a tagállamokra, többek között regionális és helyi szinten, és gazdaságaikra gyakorolt kedvezőtlen következmények ellensúlyozására való képességét.

(18)

Annak érdekében, hogy a tagállamok igénybe vehessék a kiegészítő forrásokat, valamint annak biztosítására, hogy elegendő finanszírozási eszköz álljon rendelkezésre a Tartalékból támogatott intézkedések gyors végrehajtásához, jelentős összeget kell folyósítani előfinanszírozás formájában, 2021-re, 2022-re és 2023-ra lebontott három részletben. A Tartalék forrásaira vonatkozó elosztási módszertannak – megbízható és hivatalos statisztikák alapján – figyelembe kell vennie az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében folytatott halászat, az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem, valamint a szomszédos kapcsolatok jelentőségét az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiókra és közösségeikre nézve. Tekintettel az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének egyedi jellegére, valamint arra a bizonytalanságra, amely az Unió és az Egyesült Királyság között az átmeneti időszak lejárta után beálló kapcsolat kulcsfontosságú aspektusait övezte, nehéz előre meghatározni azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak a kilépés hatásainak ellensúlyozása érdekében gyorsan végre kell majd hajtaniuk. Ezért a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani és különösen lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az előfinanszírozásról rendelkező finanszírozási határozatot anélkül is elfogadhassa, hogy a határozat a költségvetési rendelet 110. cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettség szerint ismertetné a finanszírozandó intézkedéseket.

(19)

Az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő két hónapon belül és az előfinanszírozás első részletének kifizetését megelőzően a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a kijelölt szervekről, valamint arról a szervről, amelynek számára kifizetésre kerül az előfinanszírozási összeg, és meg kell erősíteniük, hogy elkészítették a Tartalék irányítási és kontrollrendszereinek leírását.

(20)

A valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtására egységes határidőt kell megállapítani, amely valamennyi tagállamra érvényes. Tekintettel a Tartalék sajátos jellegére és a végrehajtási időszak viszonylagos rövidségére, indokolt egy testreszabott referencia-időszak alkalmazása, és aránytalan lenne a tagállamokkal szemben érvényesíteni azt a követelményt, miszerint évente be kell nyújtaniuk a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében előírt dokumentumokat. Tekintettel arra is, hogy az uniós költségvetést érintő kockázatokat enyhíti a tagállamokban már meglévő vagy adott esetben a tagállamok által létrehozandó, a Tartalékot érintő megbízható irányítási és kontrollrendszer használatára vonatkozó követelmény, indokolt az eltérés attól a tagállami kötelezettségtől, amely szerint a szükséges dokumentumokat minden év februárjában vagy márciusában kell benyújtani. Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás felhasználásának helyességét, a tagállamoktól meg kell követelni azt is, hogy a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem részeként nyújtsanak be a finanszírozott intézkedésekről részleteket szolgáltató végrehajtási jelentéseket – amelyek ismertetik az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének a vállalkozásokra és a gazdasági ágazatokra gyakorolt kedvezőtlen következményeit, az elszámolás elemeit –, a végleges auditjelentések és az elvégzett kontrollok összefoglalóját, egy vezetői nyilatkozatot, valamint egy véleményt, amelyet egy független auditszerv a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően állított össze.

(21)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése alapján a Tartalékot konkrét monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokra nehezedő adminisztratív terheket és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek a Tartalék hatásainak a helyszíni értékeléséhez szolgáltatnak alapot.

(22)

A valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód, valamint a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek következetes értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságnak a kérelmeket csomagban kell értékelnie. Különösen a bejelentett kiadások elszámolhatóságát és pontosságát, valamint az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének kedvezőtlen következményei és a hozott intézkedések közötti közvetlen kapcsolatot kell megvizsgálnia, továbbá azokat az intézkedéseket is, amelyeket az érintett tagállam által a kettős finanszírozás elkerülése érdekében hozott. A Bizottságnak arányosan értékelnie kell a végrehajtási jelentés tartalmát, figyelembe véve a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben szereplő összes kiadást. A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek értékelése során a Bizottságnak el kell számolnia a kifizetett előfinanszírozási összeget, vissza kell fizettetnie a fel nem használt összeget, és az ideiglenes allokáció keretein belül kifizetésekről kell határoznia. Tekintettel a várható gazdasági sokk mértékére, az ideiglenes allokációból fel nem használt összegeket azon tagállamok rendelkezésére kell bocsátani, amelyek esetében a teljes elfogadott összeg meghaladja a vonatkozó ideiglenes allokációt.

(23)

Tekintettel a Tartalék kivételes és sajátos jellegére és célkitűzésére, a Bizottságnak segítienie kell a tagállamokat az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozására irányuló intézkedések azonosításában, beleértve azt is, hogy miként kell értékelni a kiadások és a kilépés közötti közvetlen kapcsolatot.

(24)

A megosztott irányítás megfelelő működésének biztosítása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy, a Tartalékot érintő irányítási és kontrollrendszert. Az egyes tagállamoknak ki kell jelölniük a Tartalék irányításáért felelős szervet vagy – ha a tagállam alkotmányos rendje ezt előírja – szerveket, és egy különálló független auditszervet, valamint értesíteniük kell a Bizottságot a kijelölt szervről vagy szervekről. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy igénybe vegyenek a kohéziós politika finanszírozásának vagy a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel (13) létrehozott Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtására a megfelelő területi szinten kijelölt meglévő szerveket, illetve már alkalmazott irányítási és kontrollrendszereket. Meg kell határozni a tagállamok felelősségi körét és a kijelölt szervekre vonatkozó egyedi követelményeket.

(25)

Az uniós költségvetés védelmének fokozása érdekében a Bizottságnak olyan integrált és interoperábilis információs és monitoringrendszert kell rendelkezésre bocsátania, amely magában foglal egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt a releváns adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése céljából, és a Bizottságnak a tagállamok általi általános alkalmazás céljából ösztönöznie kell ennek használatát.

(26)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok a valós költségeket megbízhatóan helyettesítő egyszerűsített költségelszámolási módszerek – például százalékos átalányok, egyösszegű átalányok vagy egységköltségek – révén visszatérítést nyújthatnak a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásban részesülők részére.

(27)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14), valamint a 2988/95/EK, Euratom (15), a 2185/96/Euratom, EK (16) és az (EU) 2017/1939 (17) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzésével, feltárásával, korrekciójával és kivizsgálásával, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésével és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazásával kapcsolatos intézkedéseket. Különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban – adott esetben – nyomozást folytathat és büntetőeljárást kezdeményezhet az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenységek esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – adott esetben – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint biztosítania kell, hogy az uniós források végrehajtásában részt vevő harmadik felek egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(28)

A vállalkozásokra és a gazdasági ágazatokra gyakorolt negatív hatások enyhítése, valamint az adminisztratív akadályok elkerülése érdekében a tagállamoknak és a régióknak fel kell hívniuk a figyelmet a Tartalékból származó uniós hozzájárulásra, és mivel az átláthatóságot, a kommunikációt és a láthatóságot szolgáló tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós fellépés a gyakorlatban látható legyen, ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot. E tevékenységeknek pontos és naprakész információkon kell alapulniuk.

(29)	A Tartalékból származó uniós hozzájárulás felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében a Bizottságnak a Tartalék felhasználásáról zárójelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

(30)	Az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló pénzügyi források meghatározására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.

(31)	Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 42. cikkével összhangban a Bizottság konzultációt folytatott az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. április 14-én véleményt nyilvánított.

(32)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió fenntartását, valamint szolidaritási eszköz biztosítását a tagállamok számára az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott, az Unió egészét érintő, ugyanakkor a különböző régiókban és ágazatokban eltérő súlyossággal jelentkező hatások kezelése során – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(33)

Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, területi és – adott esetben – környezeti következményeinek a tagállamokban – beleértve azok régióit és helyi közösségeit, valamint gazdasági ágazatait, különösen azokat, amelyeket a kilépés a legkedvezőtlenebbül érintett – történő haladéktalan ellensúlyozásának, valamint a kilépés gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatása enyhítésének szükségessége fényében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot (a továbbiakban: a Tartalék).

(2) Meghatározza a Tartalék célkitűzéseit, forrásait, az uniós finanszírozás formáit, valamint a végrehajtására – többek között a kiadások elszámolhatóságára, az irányításra és kontrollra, valamint a pénzgazdálkodásra – vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Célkitűzések

(1) A Tartalék támogatást nyújt az Egyesült Királyság Unióból történő kilépéséből származó azon kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, területi és adott esetben környezeti következmények ellensúlyozásához, amelyek a tagállamokban, többek között azok régióiban, helyi közösségeiben és gazdasági ágazataiban jelentkeznek, különösen azon tagállamokban, régiókban és ágazatokban, amelyeket a kilépés a legkedvezőtlenebbül érint, valamint a kapcsolódó gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatások enyhítéséhez.

(2) A Tartalék célkitűzéseit az EUMSZ 11. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást és a ne okozz jelentős kárt elvet.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„referencia-időszak”: a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett referencia-időszak, amely 2020. január 1-jétől 2023. december 31-ig tart;

2.	„alkalmazandó jog”: az uniós jog és az alkalmazására vonatkozó nemzeti jog;

„szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás végrehajtásában részt vevő bármely közjogi vagy magánjogi szerv cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, amely az Unió költségvetését az uniós költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sértette vagy sérthette;

4.	„rendszerszintű szabálytalanság”: minden olyan szabálytalanság, amely ismétlődő jellegű lehet, és nagy valószínűséggel előfordul hasonló típusú intézkedésekben;

5.	„összes hiba”: a kivetített véletlenszerű hibák, valamint adott esetben a körülhatárolt rendszerszintű hibák és a nem korrigált anomáliák összege;

6.	„teljes hibaarány”: az összes hiba elosztva az audit-sokasággal;

7.	„fennmaradó hibaarány”: az összes hiba, levonva belőle a független auditszerv által azonosított kockázatok csökkentése céljából a tagállam által alkalmazott pénzügyi korrekciókat, elosztva a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben feltüntetendő kiadásokkal;

8.	„áttelepítés”: azonos vagy hasonló tevékenység vagy e tevékenység egy részének áthelyezése a 651/2014/EU bizottsági rendelet (20) 2. cikkének 61a. pontja értelmében;

9.	„különleges jogállású területek”: e rendelet alkalmazásában adott esetben a brit tengerentúli területek és a koronafüggőségek.

4. cikk

Földrajzi lefedettség és a Tartalék forrásai

(1) Valamennyi tagállam jogosult a Tartalékból származó támogatásra.

(2) A Tartalék maximális forrásai folyó árakon számolva 5 470 435 000 EUR összeget tesznek ki.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett forrásokat mind kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokként ideiglenesen kell felosztani, az I. mellékletben meghatározott módszertan szerint. A forrásokat az alábbiak szerint kell rendelkezésre bocsátani:

a)	a 9. cikkel összhangban folyó árakon számolva 4 321 749 000 EUR előfinanszírozási összeget kell rendelkezésre bocsátani, amelyet három részletben kell kifizetni, 1 697 933 000 EUR-t 2021-ben, 1 298 919 000 EUR-t 2022-ben és 1 324 897 000 EUR-t 2023-ban;

b)	a fennmaradó, ideiglenesen allokált, folyó árakon 1 148 686 000 EUR-t a 12. cikkel összhangban 2025-ben kell rendelkezésre bocsátani.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett összegek a költségvetési rendelet 115. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak minősülnek.

(4) Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a Tartalék forrásaiból való ideiglenes allokációja az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeken kifogott halak mennyiségéhez kapcsolódó tényező alapján meghatározott, 10 millió EUR-t meghaladó összeget foglal magában, ezen összeg 50 %-a vagy a számukra ideiglenesen allokált összeg legalább 7 %-a közül a kevesebbet a helyi és regionális part menti közösségek, többek között a halászati ágazat, különösen a halászati tevékenységektől függő kisüzemi halászati ágazat támogatására kell fordítaniuk.

Amennyiben az ideiglenes allokációt nem használják fel teljes mértékben, az első albekezdésben említett célra fordítandó összegeket arányosan csökkenteni kell.

Amennyiben a helyi és regionális part menti közösségek támogatására fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben erre a célra, a fel nem használt összeg 50 %-át le kell vonni a teljes elfogadott összeg kiszámításakor.

A 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elfogadott elszámolható kiadások összege adott esetben meghatározza a helyi és regionális part menti közösségek támogatását célzó kiadások elfogadott összegét.

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a helyi és regionális part menti közösségeket támogató intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő és kifizetett kiadások bontását, a II. melléklettel összhangban.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az egyes tagállamok részére allokált ideiglenes összegeket az I. mellékletben meghatározott kritériumok alapján. Az említett végrehajtási jogi aktus meghatározza továbbá a források (4) bekezdéssel összhangban elköltendő források minimum összegét.

II. FEJEZET

Elszámolhatóság, technikai segítségnyújtás és a támogatásból való kizárás

5. cikk

Elszámolhatóság

(1) A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás csak a tagállamok – beleértve regionális és helyi szinten – által kifejezetten a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében végrehajtott intézkedéseket támogathat, és az különösen az alábbiakra terjedhet ki:

a)	az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kedvezőtlenül érintett magán- és állami vállalkozások, különösen kkv-k, önfoglalkoztatók, valamint helyi közösségek és szervezetek támogatását célzó intézkedések;

b)	az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által a legkedvezőtlenebbül érintett gazdasági ágazatok támogatását célzó intézkedések;

az Egyesült Királyság vizein, a különleges jogállású területekhez tartozó vizeken és a part menti államokkal kötött halászati megállapodások hatálya alá tartozó vizeken folytatott halászati tevékenységektől függő regionális és helyi közösségeket és szervezeteket, többek között a kisüzemi parti menti halászatokat támogató intézkedések, amennyiben az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése következtében csökkentek az uniós halászflották halászati lehetőségei;

d)	munkahelyek létrehozásának és védelmének támogatását célzó intézkedések, beleértve az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által legkedvezőtlenebbül érintett ágazatokban megvalósuló zöld munkahelyeket, csökkentett munkaidős foglalkoztatást, átképzést és képzést;

e)	a határ-, vám-, állat- és növényegészségügyi, biztonsági és halászati ellenőrzések működését, valamint a közvetett adók beszedését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet, annak képzését és az infrastruktúrát;

olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a termékek tanúsítási és engedélyezési rendszereinek működését, segítik a letelepedési követelményeknek való megfelelést, előmozdítják a címkézést és a jelölést többek között a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabványok vonatkozásában, valamint segítik a kölcsönös elismerést;

g)	a polgárokat és a vállalkozásokat érintő kommunikációra, tájékoztatásra és figyelemfelhívásra irányuló intézkedések, amelyek az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése következtében a polgárok és a vállalkozások jogaiban és kötelezettségeiben beálló változásokkal kapcsolatosak;

h)	az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése miatt az Egyesült Királyságot elhagyó uniós polgárok, valamint az Unió területén való tartózkodásra jogosult személyek újbóli beilleszkedését célzó intézkedések.

(2) Kiadások abban az esetben támogathatók a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásból, ha azok a referencia-időszak alatt az érintett tagállamban vagy az érintett tagállam javára végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságainál merültek fel, és azokat e hatóságok fizették ki, többek között közjogi vagy magánjogi szervek részére.

(3) A támogatási intézkedések kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésének a különböző régiókra és helyi közösségekre gyakorolt eltérő hatásait, és a Tartalékból nyújtott pénzügyi hozzájárulást a kilépés által legkedvezőtlenebbül érintett régiókra és helyi közösségekre összpontosítják, figyelembe véve a partnerség elvét, és ösztönözve a helyi és regionális hatóságokkal és a régiók és a kilépés által legkedvezőtlenebbül érintett ágazatok közösségeivel, a szociális partnerekkel és adott esetben a civil társadalommal folytatott többszintű párbeszédet, valamint intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban.

(4) A halászat területére vonatkozó támogatási intézkedések kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik a közös halászati politika célkitűzéseit, biztosítva, hogy ezek az intézkedések hozzájáruljanak a halállományokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, és törekednek az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által legkedvezőtlenebbül érintett halászok, többek között a part menti kisüzemi halászatok támogatására.

(5) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó jognak.

(6) Az (1) bekezdés értelmében támogatható intézkedések más uniós alapokból és programokból is részesülhetnek támogatásban, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazokat a költségeket fedezi.

(7) A tagállamok visszafizetik a hozzájárulást, amelyet a Tartalékból infrastrukturális vagy termelő beruházást magában foglaló intézkedéshez bocsátottak rendelkezésére, ha a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettjeinek történő végső kifizetéstől számított öt éven belül vagy adott esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályokban meghatározott időtartamon belül az adott intézkedésre vonatkozóan az alábbiak bármelyikére sor kerül:

a)	a termelő tevékenység megszűnése vagy a termelő tevékenység Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásban részesülő tagállamon kívülre történő áthelyezése;

b)	az infrastruktúra valamely elemében bekövetkező tulajdonosváltás, amely egy céget vagy állami szervet jogosulatlan előnyhöz juttat;

c)	természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás bekövetkezése, amely az eredeti célkitűzéseit veszélyezteti.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállamok három évre csökkenthetik a kkv-k általi beruházások vagy az általuk létrehozott munkahelyek fenntartását érintő esetekben.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra az intézkedésekre, amelyek esetében a termelő tevékenység nem csalás miatt bekövetkező csőd következtében szűnik meg.

6. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) Az egyes tagállamok számára a Tartalékból származó hozzájárulás 2,5 %-át a Tartalék irányításához, monitoringjához, az arról szóló tájékoztatáshoz és kommunikációhoz, valamint a Tartalék kontrolljához és auditálásához való technikai segítségnyújtásként kell kifizetni, adott esetben többek között regionális és helyi szinten is.

(2) A technikai segítségnyújtást átalányként kell kiszámítani, a 25/975-ös együtthatónak a Bizottság által a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott elszámolható kiadások összegére történő alkalmazásával.

7. cikk

A támogatásból való kizárás

A Tartalékból nem elszámolhatók a hozzáadottérték-adó és a 3. cikk 8. pontjában meghatározott áttelepítést támogató kiadások.

III. FEJEZET

Pénzgazdálkodás

8. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A Tartalékból a tagállamok részére nyújtott pénzügyi hozzájárulást a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

(2) A tagállamok a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulást az 5. cikkben említett intézkedések végrehajtására fordítják nem visszafizetendő támogatási formák biztosítása céljából. Az uniós hozzájárulás az intézkedések végrehajtása során ténylegesen felmerülő és a tagállamok hatóságai által – többek között közjogi vagy magánjogi szervek részére – kifizetett elszámolható kiadások visszatérítése, valamint technikai segítségnyújtás esetén átalányfinanszírozás formájában történik.

(3) Az e rendelet szerinti kötelezettségvállalások és kifizetések a finanszírozás rendelkezésre állásától függnek.

(4) A költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésétől eltérve, az e rendelkezésekben említett dokumentumokat e rendelet 10. cikkének megfelelően egyszer kell benyújtani.

(5) A költségvetési rendelet 12. cikkétől eltérve, az e rendelet szerint fel nem használt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek, és 2026. december 31-ig felhasználhatók. A következő pénzügyi évben először az átvitt előirányzatokat kell felhasználni.

9. cikk

Előfinanszírozás

(1) A Bizottság az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt információk kézhezvétele esetén végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az e rendelet 4. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett források tagállamonkénti bontását. Ez a végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikke (1) bekezdésének értelmében vett finanszírozási határozatnak és az említett rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül. A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az említett finanszírozási határozat nem tartalmazza a finanszírozandó intézkedések leírását.

(2) Az Uniónak az egyes tagállamok tekintetében fennálló költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2021. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesíti.

A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a jogi kötelezettségvállalásnak minősülő végrehajtási jogi aktus Bizottság általi elfogadását követően kell meghatározni.

(3) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított 30 napon belül kifizeti az előfinanszírozás 2021-re eső részletét. Az előfinanszírozás 2022-re és 2023-ra eső részletét a Bizottság 2022. április 30-ig, illetve 2023. április 30-ig fizeti ki. Az előfinanszírozás elszámolása a 12. cikknek megfelelően történik.

(4) Az elkülönített, de előfinanszírozásként ki nem fizetett összegek átvitelre kerülnek, és felhasználásuk a 12. cikk (6) bekezdése szerint kiegészítő kifizetések céljából történik.

10. cikk

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtása

(1) Az egyes tagállamok 2024. szeptember 30-ig benyújtják a Bizottsághoz a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmüket. A Bizottság e kérelmeket értékeli, és megállapítja, hogy esedékes-e a fennmaradó ideiglenes allokáció és a kiegészítő összegek kifizetése a tagállamok részére, vagy hogy a 12. cikkel összhangban a tagállamok kötelesek-e bármely összeg visszafizetésére.

(2) Amennyiben egy tagállam 2024. szeptember 30-ig nem nyújt be a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet, a Bizottság visszafizetteti a teljes összeget, amely az adott tagállam részére előfinanszírozás formájában kifizetésre került.

11. cikk

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem tartalma

(1) A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemnek a II. mellékletben meghatározott sablonon kell alapulnia. A kérelemnek információkat kell tartalmaznia a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságainál felmerülő és az általuk kifizetett összes kiadásról, beleértve adott esetben azok NUTS 2 szintű területi megoszlását is, valamint a végrehajtott intézkedésekre vonatkozó kimeneti mutatók értékéről. A kérelemhez csatolni kell a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében említett dokumentumokat, valamint egy végrehajtási jelentést.

(2) A Tartalékra vonatkozó végrehajtási jelentés a következőket tartalmazza:

a)	az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott negatív gazdasági, társadalmi, területi és adott esetben környezeti hatások leírása, ideértve a kilépés által legkedvezőtlenebbül érintett ágazatok, régiók, térségek és adott esetben helyi közösségek azonosítását;

az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kiváltott kedvezőtlen következmények ellensúlyozására végrehajtott intézkedések, valamint annak leírása, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben enyhítették az a) pontban említett regionális és ágazati hatásokat, és hogy milyen módon kerültek végrehajtásra;

c)	a felmerülő és kifizetett kiadások elszámolhatóságának indokolása, valamint azok közvetlen kapcsolata az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésével;

d)	a kettős finanszírozás elkerülése, valamint az egyéb uniós eszközökkel és nemzeti finanszírozással való komplementaritás biztosítása érdekében hozott intézkedések leírása;

e)	annak leírása, hogy az intézkedések mennyiben járulnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(3) A költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett összefoglaló meghatározza a Bizottsághoz benyújtott Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben feltüntetett kiadások teljes hibaarányát és fennmaradó hibaarányát mint a hozott korrekciós intézkedések eredményét.

12. cikk

A fennmaradó ideiglenes allokáció előfinanszírozásának elszámolása és a tagállamok részére kifizetendő kiegészítő összegek kiszámítása

(1) A Bizottság értékeli a 11. cikkben említett kérelmet, és meggyőződik arról, hogy a kérelem teljes, pontos és megfelel a valóságnak. A Bizottság a tagállam részére kifizetendő Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kiszámításakor kizárja az uniós finanszírozásból az olyan intézkedések kiadásait, amelyeket az alkalmazandó jog megsértésével hajtottak végre, vagy amelyek esetében a kifizetéseket az alkalmazandó jog megsértésével folyósították.

(2) Értékelése alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg a következőket:

a)	az elszámolható kiadások elfogadott összege;

b)	a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, a 6. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított összeg;

c)	az a) és a b) pontban említett tételek összege (a továbbiakban: teljes elfogadott összeg);

d)	hogy a 4. cikk (5) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktussal összhangban ideiglenesen allokált összeg (a továbbiakban: ideiglenes allokáció) az e cikk (3) bekezdésének megfelelően esedékes-e a tagállamnak, vagy hogy az e cikk (6) bekezdése szerint szükséges-e összegek visszafizettetése.

(3) Amennyiben az elfogadott teljes összeg meghaladja az előfinanszírozás kifizetett összegét, a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett allokációból kifizetést kell a tagállam részére folyósítani az adott tagállam számára ideiglenesen allokált összeg erejéig.

(4) Az e cikk (3) bekezdése értelmében esedékes összegek tekintetében az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése értelmében vett finanszírozási határozatnak és az említett rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

(5) A Bizottság elszámolja az előfinanszírozást, és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított 30 napon belül folyósítja a tagállamok számára esedékes bármely összeget.

(6) A Bizottság az ideiglenes allokációkból fel nem használt forrásokat további kifizetések teljesítése céljából rendelkezésre bocsátja olyan módon, hogy arányosan megnöveli a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulást azon tagállamok részére, amelyek esetében a teljes elfogadott összeg meghaladja az ideiglenes allokációjukat. A fel nem használt források a 9. cikk (4) bekezdése szerint átvitt összegekből és azon tagállam ideiglenes allokációjának fennmaradó részéből állnak, amelynek teljes elfogadott összege alacsonyabb az ideiglenes allokációnál, valamint az e bekezdés második albekezdése alapján végrehajtott visszafizettetésekből származó összegekből.

Amennyiben a teljes elfogadott összeg alacsonyabb, mint az érintett tagállam számára kifizetett előfinanszírozás, a különbözetet a költségvetési rendelettel összhangban kell visszafizettetni. A visszafizetett összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek.

Amennyiben a valamennyi olyan tagállamra kiszámított kiegészítő tételek összege, amelyek esetében a teljes elfogadott összeg meghaladja az ideiglenes allokációjukat, magasabb az első albekezdés szerint rendelkezésre álló forrásoknál, az ideiglenes allokációt meghaladó összegekre vonatkozó, a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásokat arányosan csökkenteni kell.

Amennyiben azon tagállamok részére, amelyek esetében a teljes elfogadott összeg meghaladja az ideiglenes allokációjukat, a kiegészítő kifizetések mértéke 100 % volt, bármely fennmaradó összeget vissza kell helyezni az uniós költségvetésbe.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg az e cikk (6) bekezdésének első albekezdése alapján folyósítandó kiegészítő összegeket. Ez a végrehajtási jogi aktus a költségvetési rendelet 110. cikke (1) bekezdésének értelmében vett finanszírozási határozatnak és az említett rendelet értelmében vett jogi kötelezettségvállalásnak minősül. A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásától számított 30 napon belül fizet ki minden esedékes kiegészítő összeget.

(8) A (2) és a (7) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az értékeléséről, és felkéri az adott tagállamot, hogy a tagállamnak az értékeléséről történő tájékoztatásától számított két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

13. cikk

Az euro használata

A tagállamok által a Bizottság részére a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben bejelentett összegeket minden esetben euróban kell megadni. Azok a tagállamok, amelyeknek nem az euro a pénzneme, a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemben szereplő összegeket a Bizottság által megállapított havi átváltási árfolyamokon váltják át euróra abban a hónapban, amelynek folyamán a kiadásokat a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv vagy szervek elszámolási rendszerében rögzítik.

IV. FEJEZET

A Tartalék irányítási és kontrollrendszerei

14. cikk

Irányítás és ellenőrzés

(1) A tagállamok a Tartalék végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges – többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási – intézkedést, nevezetesen a következő módokon:

a)	a költségvetési rendelet 63. cikkének (3) bekezdésével összhangban kijelölnek egy, a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szervet vagy – ha a tagállam alkotmányos rendje ezt előírja – szerveket, valamint kijelölnek egy független auditszervet, és felügyelik e szerveket;

b)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban kialakítják a Tartalék irányítási és kontrollrendszereit, és biztosítják e rendszerek hatékony működését;

c)	a III. mellékletben meghatározott sablonnak megfelelően elkészítik a Tartalék irányítási és kontrollrendszereinek leírását, valamint naprakészen tartják és kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják e leírást;

d)	2021. december 10-ig értesítik a Bizottságot a kijelölt szervről vagy szervekről, valamint arról, hogy mely szervnek kerül kifizetésre az előfinanszírozási összeg, és megerősítik, hogy elkészítették a Tartalék irányítási és kontrollrendszerének leírását;

e)	biztosítják, hogy a más uniós források és programok keretében támogatott kiadások nem részesülnek a Tartalékból származó támogatásban;

megelőzik, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat és csalásokat, valamint elkerülik az összeférhetetlenséget; ezek az intézkedések kiterjednek a finanszírozás kedvezményezettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó információknak a III. melléklet (4) bekezdésének a) pontjával összhangban történő gyűjtésére is; az ilyen adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó szabályoknak meg kell felelniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

g)	együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel és – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészséggel.

Az f) pontban említett adatok használata, valamint az ezen adatokhoz való hozzáférés az a) pontban említett szervekre, a Bizottságra, az OLAF-ra, a Számvevőszékre, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészségre korlátozódik.

A tagállamok és a Bizottság csak abban az esetben kezelhetnek személyes adatokat, ha az az e rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, és a személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) vagy az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kezelik, attól függően, hogy melyik rendelet alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában a tagállamok igénybe vehetnek a kohéziós politika finanszírozásának vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtása céljából már alkalmazott szerveket a megfelelő területi szinten, illetve irányítási és kontrollrendszereket.

(3) A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv vagy szervek:

a)	biztosítják a hatékony és eredményes belső kontrollrendszer működését;

b)	megállapítják a finanszírozandó intézkedések kiválasztásának kritériumait és eljárásait, valamint meghatározzák a Tartalékból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeit;

c)	ellenőrzik, hogy a Tartalékból finanszírozott intézkedéseket az alkalmazandó joggal és a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás feltételeivel összhangban hajtják-e végre, és hogy a kiadások ellenőrizhető igazoló dokumentumokon alapulnak-e;

d)	hatékony intézkedéseket foganatosítanak az ugyanazon költségeknek a Tartalékból és más uniós finanszírozási forrásokból történő kettős finanszírozásának elkerülése érdekében;

e)	a költségvetési rendelet 38. cikke (2)–(6) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt;

f)	a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásból fedezendő kiadásokra vonatkozó adatok elektronikus rögzítése és tárolása céljából olyan számviteli rendszert használnak, amely kellő időben pontos, teljeskörű és megbízható információkat nyújt;

a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának határidejét követő öt évben megőrzik a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulásból fedezendő kiadásokra vonatkozó valamennyi igazoló dokumentumot, és ezt a kötelezettséget a Tartalék végrehajtásában részt vevő más szervezetekkel kötött megállapodásokba foglalják;

h)	az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában szabványosított elektronikus formátumban gyűjtenek információkat annak érdekében, hogy a III. mellékletnek megfelelően azonosítani lehessen a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettjeit és azok tényleges tulajdonosait.

(4) A független auditszerv auditálja a Tartalék irányítási és kontrollrendszerét, és elvégzi a finanszírozott intézkedések auditját annak érdekében, hogy a Bizottság részére független bizonyossággal szolgáljon az említett rendszer hatékony működéséről, valamint a Bizottságnak benyújtott elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

Az audittevékenységet a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban végzik.

A finanszírozott intézkedések auditja magában foglalja a kiadások minta alapján történő auditját. E minta reprezentatív, és statisztikai mintavételi módszereken alapul.

Amennyiben a sokaság 300-nál kevesebb mintavételi egységből áll, a független auditszerv szakmai megítélése alapján nem statisztikai mintavételi módszer is alkalmazható. Ilyen esetekben a minta nagyságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a független auditszerv érvényes auditvéleményt állítson össze. A nem statisztikai mintavételezési módszernek a referenciaidőszak sokaságára vonatkozóan véletlenszerűen kiválasztott mintavételi egységek legalább 10 %-át kell lefednie.

(5) A Bizottság a Tartalékból finanszírozott intézkedések tekintetében helyszíni auditokat végezhet a Tartalék végrehajtásában részt vevő bármely szervezet telephelyein, és hozzáfér a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás által fedezendő kiadásokra vonatkozó igazoló dokumentumokhoz.

(6) A Bizottság különös figyelmet fordít a Tartalék irányítási és kontrollrendszerének létrehozására, amennyiben a tagállamok nem veszik igénybe a kohéziós politika finanszírozásának vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának végrehajtására kijelölt meglévő szerveket. Kockázatok azonosítása esetén a Bizottság értékelést végez annak biztosítása érdekében, hogy a Tartalék irányítási és kontrollrendszere hatékonyan biztosítsa az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot ideiglenes következtetéseiről, és felkéri az adott tagállamot, hogy a tagállamnak az ideiglenes következtetéseiről történő tájékoztatásától számított két hónapon belül tegye meg észrevételeit.

15. cikk

Pénzügyi korrekciók

(1) A tagállamok által a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban végrehajtott pénzügyi korrekciók a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetéséből állnak. A tagállamok a valamely észlelt szabálytalanság eredményeként elveszített összeget visszafizettetik.

(2) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz az e rendelet 11. cikkében említett kérelemben a Bizottság részére benyújtott szabálytalan összegeknek az uniós finanszírozásból történő kizárása révén, és amennyiben a későbbiekben szabálytalanságokat azonosítanak, a jogosulatlanul kifizetett összegeket a költségvetési rendelet 101. cikkével összhangban visszafizetteti.

(3) A Bizottság a pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi eseteire alapozza, és figyelembe veszi, hogy egy szabálytalanság rendszerszintű-e. Amennyiben a szabálytalan kiadások összegét nem lehet pontosan számszerűsíteni, vagy a Bizottság azt állapítja meg, hogy a Tartalék irányítási és kontrollrendszere nem működik hatékonyan a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében, a Bizottság százalékos átalányt vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz. A Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azzal, hogy tekintetbe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásait.

(4) A jogosulatlanul folyósított összegek visszafizettetése révén történő pénzügyi korrekciók alkalmazása előtt a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az általa elvégzett értékelésről, és felkéri az adott tagállamot, hogy a tagállamnak az értékeléséről történő tájékoztatásától számított két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

A tagállamok, valamint adott esetben regionális és helyi hatóságaik felelősek azért, hogy tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén tájékoztassák az uniós polgárokat – beleértve a Tartalékból potenciálisan részesülőket is – a Tartalékból származó uniós hozzájárulás szerepéről, eredményeiről és hatásairól, és azokat körükben népszerűsítsék, valamint ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet az Egyesült Királyság Unióból történő kilépéséből eredő változásokra.

17. cikk

Értékelés és jelentéstétel

(1) A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján 2024 júniusáig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtási folyamatának állásáról.

(2) A Bizottság 2027. június 30-ig értékelést végez a Tartalék hatékonyságának, eredményességének, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének vizsgálata céljából. A Bizottság felhasználhatja a költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően már rendelkezésre álló valamennyi releváns információt.

(3) A Bizottság 2028. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a Tartalék végrehajtásáról.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2021. október 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 155., 2021.4.30., 52. o.

(2) HL C 175., 2021.5.7., 69. o.

(3) HL C 101., 2021.3.23., 1. o.

(4) Az Európai Parlament 2021. szeptember 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. szeptember 28-i határozata.

(5) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(7) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(8) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(15) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(16) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(17) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(20) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 4. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT TARTALÉK FORRÁSAINAK ALLOKÁCIÓS MÓDSZERTANA

A Tartalék forrásainak tagállamok közötti elosztása az alábbi módszertannak megfelelően történik:

(1)

Az egyes tagállamoknak a Tartalék forrásaiból való részesedését az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeken fogott halakhoz kapcsolódó tényező, az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemhez kapcsolódó tényező, valamint az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiók lakosságához kapcsolódó tényező összegeként határozzák meg.

(2)

Az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halakhoz kapcsolódó tényező 656 452 200 EUR allokációjára szolgál. Az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemhez kapcsolódó tényező 4 540 461 050 EUR allokációjára szolgál. Az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiókhoz kapcsolódó tényező 273 521 750 EUR allokációjára szolgál. Ezen összegek mindegyike folyó árakon szerepel.

(3)

Az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeken fogott halakhoz kapcsolódó tényező meghatározása a következő kritérium alapján és a következő lépések alkalmazásával történik:

a)	az egyes tagállamok részesedése az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak összértékéből;

e részesedéseket megnövelik azon tagállamok esetében, amelyek halászata az átlagosnál nagyobb mértékben függ az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halaktól, és csökkentik azon tagállamok esetében, amelyek függőségének mértéke az átlagosnál kisebb, a következők szerint:

i.	az egyes tagállamok esetében az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékét az adott tagállam által kifogott halak összértékének százalékában fejezik ki az uniós átlag indexeként (a továbbiakban: függőségi index);

ii.	az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékének kezdeti részarányát kiigazítják azzal, hogy megszorozzák a tagállam 75 %-os hatványra emelt függőségi indexével;

iii.	e kiigazított részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részesedésének összege 100 % legyen.

(4)

Az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemhez kapcsolódó tényező kiszámítása a következő lépések alkalmazásával történik:

a)	az egyes tagállamoknak az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmét az Uniónak az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmének arányában fejezik ki (a kereskedelem az áruk és szolgáltatások importjának és exportjának összege);

b)	az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelmi forgalom relatív fontosságának tagállamonkénti értékeléséhez az említett kereskedelmi forgalom összegét a tagállam bruttó hazai termékének (GDP) százalékában, majd ezután az uniós átlag indexeként (a továbbiakban: függőségi index) fejezik ki;

c)	az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelem kezdeti részarányát kiigazítják azzal, hogy megszorozzák a tagállam 75 %-os hatványra emelt függőségi indexével;

d)	e kiigazított részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részesedésének összege 100 % legyen;

e)	az így kapott részarányokat kiigazítják úgy, hogy elosztják őket a tagállam (vásárlóerő-paritáson mért) egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmével (GNI), amelyet az Unió egy főre jutó átlagos GNI-jének százalékaként fejeznek ki (ahol az átlagos érték 100 %);

az így kapott részarányokat újraszámítják, biztosítva, hogy a tagállamok részarányainak összege 100 % legyen, ezáltal biztosított az, hogy egyetlen tagállam részesedése sem haladja meg az Unió teljes részesedésének 25 %-át; az e felső határ miatt levont forrásokat a felső határ nélküli részesedésük arányában újra elosztják a többi tagállam között;

amennyiben e számítás következtében egy tagállam (euróban mért) GNI-jének 0,36 %-át meghaladó allokáció jön létre, az adott tagállam allokációjának felső határát GNI-jének 0,36 %-ában állapítják meg; az e felső határ miatt levont forrásokat a felső határ nélküli részesedésük arányában újra elosztják a többi tagállam között;

ha a g) pontban említett számítás 195 EUR/lakos feletti támogatási intenzitást eredményez, a tagállam allokációjának felső határát a 195 EUR/lakos támogatási intenzitásnak megfelelő szintben állapítják meg; az e felső határ miatt levont forrásokat azon tagállamok között osztják fel, amelyeket nem érint a g) vagy a h) pont szerinti felső határ; a felosztásra a tagállamok g) pont szerint kiszámított részesedésének arányában kerül sor.

(5)

Az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiókhoz kapcsolódó tényező az egyes tagállamok részarányát jelenti az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiók teljes népességében. Az Egyesült Királysággal közös tengeri határrégiók NUTS 3. szintű, tengerparti határvonalak mentén fekvő régiók és egyéb NUTS 3. szintű régiók, ha a lakosság legalább fele e parti határvonaltól számított 25 km-en belül él. A határ menti partvonalak olyan partvonalak, amelyek az Egyesült Királyság partvonalától legfeljebb 150 km-re helyezkednek el.

(6)

A Tartalék forrásai felosztásának kiszámítása céljából:

a)	az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értéke tekintetében a referencia-időszak a 2015 és 2018 közötti időszak;

b)	az Egyesült Királyság kizárólagos gazdasági övezetében kifogott halak értékének és a tagállamok által kifogott halak összértékének aránya tekintetében a referencia-időszak a 2015 és 2018 közötti időszak;

c)	a kereskedelem tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti időszak;

d)	a GNI tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti időszak;

e)	az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson mért) GNI tekintetében a referencia-időszak a 2016 és 2018 közötti időszak;

f)	a GDP és a tagállamok teljes népessége tekintetében a referencia-időszak a 2017 és 2019 közötti időszak;

g)	a NUTS 3. szintű régiók népessége tekintetében a referencia-időszak 2017.

II. MELLÉKLET

Sablon a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemhez, ideértve az elszámolásokhoz kapcsolódó elemeket

1.	Tagállam
2.	A kérelem dátuma
3.	Az első kiadás dátuma	Felmerülés dátuma		Kifizetés dátuma
4.	Az utolsó kiadás dátuma	Felmerülés dátuma		Kifizetés dátuma
5.	A kapott előfinanszírozás összege (EUR-ban)
6.	A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv (1) vagy szervek: Felelős személy és beosztás Elérhetőség
7.	Független auditszerv Felelős személy és beosztás Elérhetőség
8.	Adott esetben az a szerv vagy szervek, amelyre vagy amelyekre feladatokat ruháztak át
9.	Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által érintett területek és ágazatok, valamint a meghozott válaszintézkedések rövid leírása
10.	A többszintű párbeszéd rövid leírása, ha sor kerül rá
11.	Teljes, levonások előtt felmerült és kifizetett kiadás
12.	A tagállam által levont összegek és a levonás okai
13.	Különösen a 12. pont szerint levont összegeken belül a finanszírozott intézkedések auditja eredményeként korrigált összegek
14.	A Tartalékból történő pénzügyi hozzájárulás céljából bejelentett összes kiadás (EUR-ban) (14 = 11 – 12)
15.	Nemzeti pénznemben (ha van ilyen)	Kérjük, hogy azok a tagállamok, amelyeknek nem az euro a pénzneme, valamennyi összeget váltsák át euróra a Bizottság által megállapított érvényes havi átváltási árfolyamon, amelyet a következő címen tesznek közzé: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/how-eu-funding-works/information-contractors-and-beneficiaries/exchange-rate-inforeuro_hu
16.	A Bizottság által megállapított érvényes havi átváltási árfolyamok
17.	Adott esetben a kiadások területi megoszlása NUTS 2 szinten
18.	A Tartalékból történő hozzájárulás céljából bejelentett kiadások bontása, beleértve a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban elköltött források összegét (kérjük, sorolja fel az egyes intézkedések keretében finanszírozott egyedi intézkedéseket, és tüntesse fel az egyes intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat) Minden egyes kiadási tételt csak egyszer kell feltüntetni	EUR	Nemzeti pénznem (ha van)		Kimeneti mutatók (kérjük, adjon meg egy számot)
18.1.	Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által kedvezőtlenül érintett magán- és állami vállalkozások, különösen a kkv-k, önfoglalkoztatók, helyi közösségek és szervezetek támogatását célzó intézkedések				Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (tanácsadásban részesülő) Az előnyökben részesülő népesség
18.2.	Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által legkedvezőtlenebbül érintett gazdasági ágazatok támogatását célzó intézkedések				Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (tanácsadásban részesülő)
18.3.	Az Egyesült Királyság vizein, az Egyesült Királyság különleges jogállású területeihez tartozó vizeken és a part menti államokkal kötött halászati megállapodások hatálya alá tartozó vizeken folytatott halászati tevékenységektől függő regionális és helyi közösségek és szervezetek, többek között a kisüzemi parti menti halászatok támogatását célzó intézkedések, amennyiben az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése következtében csökkentek az uniós halászflották halászati lehetőségei				Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (tanácsadásban részesülő) Az előnyökben részesülő népesség
18.4.	A munkahelyek létrehozásának és védelmének támogatását célzó intézkedések, beleértve az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése által legkedvezőtlenebbül érintett ágazatokban megvalósuló zöld munkahelyeket, csökkentett munkaidős foglalkoztatást, átképzést és képzést				Résztvevők
18.5.	A határ- és biztonsági ellenőrzések működését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet, annak képzését és az infrastruktúrát				További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m2)
18.6.	A vámellenőrzések működését és a közvetett adók beszedését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet, annak képzését és az infrastruktúrát				További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m2)
18.7.	Az állat- és növényegészségügyi és halászati ellenőrzések működését biztosító intézkedések, beleértve a további személyzetet, annak képzését és az infrastruktúrát				További személyzet (teljes munkaidős egyenértékben) Átalakított fizikai infrastruktúra (m2)
18.8.	Intézkedések, amelyek előmozdítják a termékek tanúsítási és engedélyezési rendszereinek működését, segítik a letelepedési követelményeknek való megfelelést, előmozdítják a címkézést és a jelölést, például a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabványok vonatkozásában, valamint segítik a kölcsönös elismerést				Vállalkozások (támogatott) Támogatott vállalkozások (javasolt)
18.9.	A polgárokat és a vállalkozásokat érintő kommunikációra, tájékoztatásra és figyelemfelhívásra irányuló intézkedések, amelyek a kilépés következtében a polgárok és a vállalkozások jogaiban és kötelezettségeiben beálló változásokkal kapcsolatosak				Támogatott vállalkozások (javasolt) Bevont népesség
18.10.	Az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése miatt az Egyesült Királyságot elhagyó uniós polgárok, valamint az Unió területén való tartózkodásra jogosult személyek újbóli beilleszkedését célzó intézkedések				Személyek
18.11.	Egyéb (kérjük, nevezze meg)
19.	A jelen kérelemben nem szereplő kiadásra kapott vagy igényelt bármely kiegészítő uniós finanszírozás Rövid leírás/összeg (pl. a kohéziós politika keretében megvalósuló finanszírozás/REACT-EU/IÁA/RRF/egyéb használata – kérjük, nevezze meg)
20.	Kérjük, hogy további kifizetések esetén tüntesse fel a jogi személyt, a teljes bankszámlaszámot és a bankszámla tulajdonosát	☐ Az uniós kifizetések fogadására korábban használt számla ☐ Új számla

Sablon a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemhezcsatolandó vezetői nyilatkozathoz

Alulírott(ak), [vezetéknév/vezetéknevek, utónév/utónevek, beosztás(ok) vagy funkció(k)], a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv vezetője (vezetői), a Tartalék referencia-időszakban történt végrehajtása alapján, saját megítélésem (megítélésünk) és a Bizottsághoz benyújtott kérelem időpontjában rendelkezésemre (rendelkezésünkre) álló összes információ – beleértve a referencia-időszak tekintetében a Bizottsághoz benyújtott kérelemben szereplő kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzések és auditok eredményeit – alapján, és figyelembe véve az (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti kötelezettségeimet (kötelezettségeinket), kijelentem (kijelentjük), hogy:

a)	a kérelemben szereplő információk a költségvetési rendelet 63. cikkének megfelelően formailag megfelelők, teljesek és pontosak,

b)	a kérelemben szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak, és azokat rendeltetésszerűen használták fel,

c)	az alkalmazott kontrollrendszerek biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Megerősítem (megerősítjük), hogy a referencia-időszakkal kapcsolatban a záró audit- és kontrolljelentésekben azonosított szabálytalanságokat a kérelem megfelelően orvosolta. Megerősítem (megerősítjük) továbbá, hogy a Tartalék végrehajtására vonatkozó adatok megbízhatóak. Megerősítem (megerősítjük) továbbá, hogy hatékony és arányos csalásellenes intézkedések kerültek bevezetésre, és ezen intézkedések figyelembe veszik az e tekintetben azonosított kockázatokat.

Végezetül megerősítem (megerősítjük), hogy nincs tudomásom (tudomásunk) olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről a Tartalék végrehajtásával kapcsolatban, amely veszélyeztetné a Tartalék megítélését.

Sablon a pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó auditvéleményhez

Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága részére

1. BEVEZETÉS

Alulírott, a(z) [a független auditszerv neve] képviseletében auditáltam a következőket:

i.	a kérelemben szereplő és a referencia-időszakra vonatkozó elszámolásokkal kapcsolatos elemek;

ii.	azon kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek; és

iii.	a Tartalék irányítási és kontrollrendszerének működése; emellett ellenőriztem a vezetői nyilatkozatot

az auditvélemény kiállítása érdekében.

2. A TARTALÉKBBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV (3) FELADATAI

A(z) [a szerv megnevezése] az a szerv, amelyet a 14. cikkben meghatározott feladatkörökkel és feladatokkal kapcsolatos, a Tartalék irányítási és kontrollrendszere megfelelő működésének biztosításáért felelős szervként azonosítottak.

Továbbá, a(z) [a szerv megnevezése] felelős a kérelem teljességének, pontosságának és hitelességének biztosításáért és bejelentéséért.

Továbbá, a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv feladata annak megerősítése, hogy a kérelemben szereplő kiadások jogszerűek és szabályszerűek, valamint megfelelnek az alkalmazandó jognak.

3. A FÜGGETLEN AUDITSZERV FELADATAI

A költségvetési rendelet 63. cikkében foglaltaknak megfelelően feladatom, hogy független véleményt adjak a kérelemben szereplő elszámolási elemek teljességéről, hitelességéről és pontosságáról, a Bizottságtól visszaigényelt kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről, valamint a Tartalék alkalmazott irányítási és kontrollrendszerének megfelelő működéséről.

Feladatom továbbá, hogy a véleménybe egy nyilatkozatot foglaljak arról, hogy az elvégzett audittevékenység kétségbe vonja-e a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.

A Tartalékkal kapcsolatos audittevékenység elvégzése a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban történt. Az említett standardok megkövetelik, hogy a független auditszerv betartsa az etikai előírásokat, az auditot oly módon tervezze meg és folytassa le, hogy az auditvéleményt kellő bizonyossággal kiadhassa.

Az audithoz hozzátartozik olyan eljárások lefolytatása is, amelyek kielégítő bizonyossággal és megfelelően alátámasztják az alábbiakban kifejtett véleményt. A lefolytatott eljárásokat az auditor szakmai szempontok alapján választja ki, beleértve – az akár csalás, akár hiba okozta – lényeges szabálytalanságok kockázatának értékelését. A lefolytatott audit eljárások meggyőződésem szerint az adott körülmények között megfelelőek, és megfelelnek a költségvetési rendelet követelményeinek.

Meggyőződésem szerint az összegyűjtött audit bizonyítékok véleményem alátámasztásához elegendőek [[hatókör korlátozása esetén:], a „Hatókör-korlátozás” című 4. pontban említettek kivételével].

Az auditok által a Tartalékra vonatkozóan nyert megállapítások összefoglalását a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdése b) pontjának megfelelően a mellékelt jelentés tartalmazza.

4. HATÓKÖR-KORLÁTOZÁS

vagy

Az audit hatókörét semmilyen tényező nem korlátozta.

vagy

Az audit hatókörét az alábbi tényezők korlátozták:

…;

….

[Tüntesse fel az audit hatókörének bármely korlátozását, például az igazoló dokumentáció hiányát, a jogi eljárás alá vont ügyeket, és az alábbi „Korlátozott vélemény” pontban becsülje meg az érintett kiadások és a Tartalékból származó érintett hozzájárulás összegét, valamint a hatókör-korlátozás hatását az auditvéleményre. További magyarázatot ebben a tekintetben adott esetben a jelentésben kell adni.]

5. VÉLEMÉNY

vagy (minősítés nélküli vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett audittevékenység alapján:

i.	a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak;

ii.	a kérelemben szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak; és

iii.	a Tartalék irányítási és kontrollrendszere megfelelően működik.

Az elvégzett audit nem kérdőjelezi meg a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.

vagy (korlátozott vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett audittevékenység alapján:

(1)

Az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek a kérelemben

—	a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak [amennyiben a korlátozás a kérelemre vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbi lényeges szempontok kivételével: …

(2)

A kérelemben szereplő kiadások jogszerűsége és szabályszerűsége

—

a kérelemben a kiadások jogszerűek és szabályszerűek [amennyiben a korlátozás a kérelemre vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbi szempontok kivételével: …

A minősítés hatása korlátozott [vagy jelentős], és … (a kiadások teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)-nak felel meg.

(3)

A Tartaléknak az ezen auditvélemény időpontjában alkalmazott irányítási és kontrollrendszere

—

a Tartalék alkalmazott irányítási és kontrollrendszere megfelelően működik [amennyiben a korlátozás a Tartalék irányítási és kontrollrendszerére vonatkozik, az alábbi szöveggel kell kiegészíteni:] az alábbi szempontok kivételével: …

A minősítés hatása korlátozott [vagy jelentős], és ...(a kiadások teljes összegének EUR-ban kifejezett összege)-nak felel meg.

Az elvégzett audit nem kérdőjelezi meg/megkérdőjelezi [a nem kívánt rész törlendő] a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat.

[Ha az elvégzett audit megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat, a független auditszerv ebben a bekezdésben fejti ki, milyen megfontolások alapján jutott erre a következtetésre.]

vagy (elutasító vélemény)

Véleményem szerint és az elvégzett audittevékenység alapján:

i.	a kérelemben az elszámolásokhoz kapcsolódó elemek megbízható és valós képet nyújtanak/nem nyújtanak megbízható és valós képet [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

ii.	a kérelemben azon költségek, amelyeket a Bizottságtól visszaigényeltek jogszerűek és szabályszerűek/nem jogszerűek és szabályszerűek [a nem kívánt rész törlendő]; és/vagy

iii.	a Tartalék alkalmazott irányítási és kontrollrendszerének működése megfelelő/nem megfelelő [a nem kívánt rész törlendő].

Ez az elutasító vélemény az alábbiakon alapul:

—	a kérelemmel kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, fejtse ki] és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

—	a Bizottságtól visszaigényelt és a kérelemben kimutatott kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, nevezze meg] és/vagy [a nem kívánt rész törlendő]

—	a Tartalék irányítási és kontrollrendszerének működésével kapcsolatos lényeges kérdések vonatkozásában: [kérjük, nevezze meg].

Az elvégzett audittevékenység megkérdőjelezi a vezetői nyilatkozatban szereplő állításokat az alábbiak tekintetében:

[A független auditszerv a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően figyelemfelhívó megjegyzést is közölhet, amely nem befolyásolja a véleményét. Kivételes esetekben a véleménynyilvánítás visszautasítható.]

Dátum:

Aláírás:

(1) Adott esetben, a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtani a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős valamennyi szerv számára.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357, 2021.10.8., 1. o.).

(3) Adott esetben a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtani a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős valamennyi szerv számára.

III. MELLÉKLET

Sablon a Tartalék irányítási és kontrollrendszerének leírásához

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1.

Az információk benyújtója:

Tagállam:

b)	A fő kapcsolattartó pont (a leírásért felelős szervezet) neve és e-mail-címe:

1.2.

A benyújtott információk a következő időpontban fennálló helyzetet ismertetik: (nn/hh/éééé)

1.3.

A rendszer struktúrája (a Tartalék irányítási és kontrollrendszerébe bevont szervek közötti szervezeti kapcsolatot bemutató általános információk és folyamatábra)

a)	A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv (1) (név, cím, és kapcsolattartó pont a szervnél):

b)	Adott esetben az a szerv vagy azok a szervek, amelyre vagy amelyekre feladatokat ruháztak át (név, cím és kapcsolattartó pont a szervnél):

c)	A független auditszerv (név, cím és kapcsolattartó pont a szervnél):

d)	Tüntesse fel, hogyan tartják tiszteletben a feladatkörök a) és c) pontban említett szervek közötti elkülönítésére vonatkozó elvet:

2. A TARTALÉKBBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV

2.1.

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv és főbb feladatkörei

a)	A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv jogállása (nemzeti vagy regionális szerv) és a szervezet, amelynek a részét képezi:

b)	Egy keret annak biztosítására, hogy szükség esetén és különösen az irányítási és kontrollrendszer jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak:

2.2.

A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv szervezetének, valamint a feladatköreihez és feladataihoz kapcsolódó eljárásoknak a leírása

a)	A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv feladatköreinek és az általa végrehajtott feladatoknak a leírása:

b)	A munka megszervezésének és különösen az (adminisztratív és helyszíni) ellenőrzések elvégzése során majdan alkalmazandó eljárásoknak a leírása, valamint a kiadásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum megfelelő auditnyomvonalának biztosítása:

c)	A Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős szerv különböző feladatköreivel kapcsolatban elosztandó tervezett források feltüntetése (ezen belül adott esetben az esetleges tervezett kiszervezésekre és azok körére vonatkozó információk):

3. FÜGGETLEN AUDITSZERV

A független auditszerv jogállásának és a szervezeti felépítésének, valamint a feladatköreivel kapcsolatos eljárásoknak a leírása

a)	A független auditszerv (nemzeti vagy regionális szerv) jogállása, és a szervezet, amelynek a részét képezi, ha van ilyen:

b)	A független auditszerv feladatköreinek és az általa végrehajtott feladatoknak a leírása:

c)	A munkaszervezés (workflow, folyamatok, belső felosztások) és alkalmazandó eljárások, valamint annak leírása, hogy azokat mikor és hogyan felügyelik, a különböző auditfeladatokkal kapcsolatban allokálni tervezett források feltüntetése:

4. ELEKTRONIKUS RENDSZER

Az elektronikus rendszer vagy rendszerek leírása folyamatábrával (központi vagy közös hálózati rendszer vagy decentralizált rendszer a rendszerek közötti kapcsolatokkal), az alábbiak céljából:

A Tartalékból finanszírozott minden egyes intézkedésre vonatkozó adatok elektronikus formában történő rögzítése és tárolása:

—	a kedvezményezett neve és Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás összege,

—	a vállalkozó (2) és az alvállalkozó (3) neve, amennyiben a kedvezményezett a közbeszerzésre vonatkozó uniós vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően ajánlatkérő szerv, valamint a szerződés értéke,

—	az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos, valamint az e pont első és második franciabekezdésében említett kedvezményezett vagy vállalkozó vezetékneve, utóneve és születési ideje (5),

—	adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatok;

b)	Annak biztosítása, hogy minden egyes, a Tartalékból finanszírozott intézkedésről elszámolási adatokat rögzítenek és tárolnak, és hogy ezek az adatok alátámasztják a hozzájárulás iránti kérelem összeállításához előírt adatokat;

c)	A felmerült és kifizetett kiadások számviteli nyilvántartásának vezetése;

d)	Annak feltüntetése, hogy hatékonyan működnek-e az elektronikus rendszerek, és képesek-e megbízhatóan rögzíteni az 1.2. pontban említett napon;

e)	Az elektronikus rendszer biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének biztosítását célzó eljárások leírása.

(1) Adott esetben a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtani a Tartalékból származó pénzügyi hozzájárulás kezeléséért felelős valamennyi szerv számára.

(2) Az információkat csak akkor kell megadni, ha az uniós értékhatárokat meghaladó közbeszerzési eljárásokról van szó.

(3) Az információkat csak az alvállalkozás első szintjén kell megadni, csak abban az esetben, ha az adott vállalkozóra vonatkozó információkat rögzítették, és csak az 50 000 EUR összértéket meghaladó alvállalkozói szerződések esetében.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(5) A tagállamok e követelménynek az (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkében említett nyilvántartásokban tárolt adatok felhasználásával is eleget tehetnek.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 357

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. október 8.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1756 rendelete (2021. október 6.) az (EU) 2017/625 rendeletnek az antimikrobiális szerek bizonyos felhasználásaira vonatkozó tilalomnak való megfelelés biztosítása érdekében a harmadik országokból az Unióba behozott állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról, valamint a 853/2004/EK rendeletnek a baromfi és nyúlfélék húsával történő közvetlen ellátás tekintetében történő módosításáról ( 1 )	27


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.