2021.10.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 356/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1767 RENDELETE

(2021. október 6.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményének (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) (3), mindegyikük az említett Egyezmény szerinti saját, valamint megosztott felelősségekkel és kötelezettségekkel.

(2)	Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezménynek az uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítása révén hozzájáruljon az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához.

(3)

Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy javítsák az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jog biztosítását azon polgárok és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, akiknek, illetve amelyeknek konkrét aggályaik vannak a környezeti hatással bíró igazgatási aktusoknak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét illetően. A Bizottság arra is kötelezettséget vállalt, hogy fellép annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javítsák a polgárok és a nem kormányzati szervezetek nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítását. Ebből a célból adta ki a 2020. október 14-i, „Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosításának javítása az EU-ban és tagállamaiban” című közleményt, amelyben megerősíti, hogy „az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosítása – mind az Európai Unió Bírósága (EUB), mind a nemzeti bíróságok mint uniós bíróságok előtt – fontos támogató intézkedés az európai zöld megállapodás szerinti átállás megvalósításához, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a civil társadalom fokozottabb ellenőrző szerepet kapjon a demokratikus térben”.

(4)

Az EUB költségmegosztásra vonatkozó előjogának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy az 1367/2006/EK rendelet szerinti bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül drágák, összhangban az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével. Ennek megfelelően az Unió intézményei és szervei arra fognak törekedni, hogy az ilyen eljárások során csak észszerű mértékű költségek merüljenek fel, és így ilyen költségek megtérítését kérjék.

(5)

Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapításait és tanácsait, az uniós jogot – az uniós jog alapelveivel és bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon – összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel.

(6)

Az (EU) 2018/881 határozattal (5) a Tanács kérte egy, az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapítások kezelésével kapcsolatos uniós opciókról szóló tanulmány elkészítését, amelyet adott esetben az 1367/2006/EK rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell követnie. Továbbá az Európai Parlament a 2017. november 15-i, a természetre, az emberekre és a gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló (6), a 2017. november 16-i, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálatáról szóló (7), valamint a 2020. január 15-i, az európai zöld megállapodásról (8) szóló állásfoglalásában kérte az 1367/2006/EK rendelet módosítását.

(7)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemzeti jogának keretében mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyilvánosság tagjai, amennyiben megfelelnek a nemzeti jogában megállapított feltételeknek, bírósági vagy egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz folyamodhassanak bármely olyan határozat, cselekmény vagy mulasztás anyagi és eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, amely ellentétes a környezetre vonatkozó nemzeti jogának rendelkezéseivel. Az 1367/2006/EK rendeletben előírt igazgatási felülvizsgálati eljárás kiegészíti a bírósági felülvizsgálat átfogó uniós rendszerét, amely lehetővé teszi a nyilvánosság tagjai számára, hogy az igazgatási aktusokat uniós szinten – nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikkének negyedik bekezdése alapján – közvetlenül, és az EUMSZ 267. cikkével összhangban nemzeti bíróságokon támadják meg. Az említett rendszernek alapvető eleme a nemzeti bíróságok azon joga és kötelezettsége, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek az EUB elé. Az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 267. cikke alapján a tagállamok nemzeti bíróságai mint általános hatáskörű bíróságok szerves részét képezik az Unió bírói jogvédelmi rendszerének (9).

(8)

Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása jelenti a legfőbb okot, amely miatt elfogadhatatlannak bizonyulnak az említett rendelet 10. cikke alapján környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek által benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelmek, többek között a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében. Szükséges ezért kiterjeszteni az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.

(9)

Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Ezzel szemben az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó joggal „ellentétes” aktusok vagy mulasztások kifogásolására terjed ki. Ezért szükséges tisztázni, hogy belső felülvizsgálatot kell elvégezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus ellentétes-e a környezetvédelmi joggal.

(10)

Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek hatásaik miatt ellentétesek lehetnek a környezetvédelmi joggal, mérlegelni szükséges, hogy az ilyen rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az uniós környezetpolitikának az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Amennyiben ez a helyzet, a belső felülvizsgálati eljárásnak ki kell terjednie azon aktusokra is, amelyeket az uniós környezetpolitikán kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.

(11)

Az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikke alapján egy aktus külső hatással bírónak és ezért arra képesnek minősül, hogy felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezze, ha harmadik személyekre nézve joghatás kiváltására irányul. Azon előkészítő aktusok, ajánlások, vélemények és egyéb nem kötelező erejű aktusok, amelyek harmadik személyekre nézve nem váltanak ki joghatást, és ezért az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban nem minősülnek külső hatással bírónak, nem minősülhetnek az 1367/2006/EK rendelet szerinti igazgatási aktusoknak (10).

(12)

A jogi koherencia biztosítása érdekében egy jogi aktus jogi hatással bírónak és ezért arra képesnek minősül, hogy az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikkével összhangban felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezze (11). Valamely jogi aktus jogi hatással bírónak való minősülése azt vonja maga után, hogy az aktus formájától függetlenül felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti, mivel jellegét a hatásai, célja és tartalma tekintetében kell figyelembe venni (12).

(13)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő felülvizsgálati folyamat elvégzéséhez, indokolt meghosszabbítani az 1367/2006/EK rendeletben az igazgatási felülvizsgálat kérelmezésére megállapított határidőket, valamint az uniós intézményekre és szervekre alkalmazandó, az ilyen kérelmek megválaszolására vonatkozó határidőket.

(14)

Az EUB ítélkezési gyakorlatával (13) összhangban a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek vagy a nyilvánosság más tagjainak, amelyek, illetve akik valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmezik, a felülvizsgálat iránti kérelmük indoklásakor meg kell jelölniük azon ténybeli elemeket vagy jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására.

(15)

Az 1367/2006/EK rendelet szerinti felülvizsgálati eljárások hatályának ki kell terjednie a megtámadott aktus tartalmi és eljárási jogszerűségére is. Az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban az EUMSZ 263. cikkének negyedik bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke szerinti eljárások nem alapulhatnak a felülvizsgálat iránti kérelemben nem szereplő indokokon vagy bizonyítékokon, mivel ekkor az ilyen felülvizsgálat iránti kérelem indokolására vonatkozó, az 1367/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény célja okafogyottá válna, és a kérelemmel megindított eljárás tárgya megváltozna (14).

(16)

A tagállamok hatóságai által elfogadott aktusok – beleértve az uniós jog alapján elfogadott nem jogalkotási aktus által előírt, tagállami szinten elfogadott nemzeti végrehajtási intézkedéseket is – a Szerződésekkel és a nemzeti bíróságok autonómiájának elvével összhangban nem tartoznak az 1367/2006/EK rendelet hatálya alá.

(17)

A környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek és a nyilvánosság más tagjainak rendelkezniük kell azon joggal, hogy az uniós intézmények és szervek igazgatási aktusainak és mulasztásainak belső felülvizsgálatát kérelmezhessék az e rendelettel módosított 1367/2006/EK rendeletben megállapított feltételekkel összhangban.

(18)	Az általuk elszenvedett jogsérelem bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak bizonyítaniuk kell, hogy jogaikat megsértették. Ez magában foglalhatja az ilyen jogok gyakorlásának indokolatlan korlátozását vagy akadályozását.

(19)

A nyilvánosság tagjainak nem kell bizonyítaniuk, hogy az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikkének negyedik bekezdése (15) értelmében közvetlenül és személyükben érintettek. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a nyilvánosság tagjainak feltétel nélküli joguk legyen belső felülvizsgálat kérelmezésére („actio popularis”), amit az Aarhusi Egyezmény nem ír elő, bizonyítaniuk kell, hogy közvetlenül érintettek a tágabb értelemben vett nyilvánossághoz képest, példának okáért a saját egészségüket és biztonságukat fenyegető közvetlen veszély, vagy az uniós jogszabályok alapján őket megillető valamely jognak a környezetvédelmi jog állítólagos megsértése által okozott sérelme esetén, az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban (16).

(20)

A kellő közérdek bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak együttesen bizonyítaniuk kell mind a környezet megőrzéséhez, védelméhez és minőségének javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosításához vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez fűződő közérdeket, mind pedig azt, hogy a felülvizsgálat iránti kérelmüket Unió-szerte elegendő számú természetes vagy jogi személy támogatja, aláírásaik fizikai vagy digitális formátumban történő összegyűjtésével.

(21)

Annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony belső felülvizsgálati eljárásokat és különösen azt, hogy a felülvizsgálati kérelmek adott esetben megfeleljenek az 1367/2006/EK rendeletben meghatározott feltételeknek, és azok az uniós intézmény vagy szerv által végzett értékeléssel kapcsolatos alapvető kétségeket kellően alátámasztó ténybeli elemeket vagy jogi érveket tárjanak elő (17), a nyilvánosság tagjait vagy az e rendelettel módosított 1367/2006/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő környezetvédelmi nem kormányzati szervezetnek, vagy valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult jogásznak kell képviselnie.

(22)

Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez több, ugyanazon aktus vagy mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, és az ilyen kérelmeket összevonja, hogy azokat egyetlen eljárás keretében értékelje, az uniós intézménynek vagy szervnek a válaszában minden egyes kérelemmel egyedi alapon kell foglalkoznia. Így különösen, ha egy ilyen kérelem eljárási okokból elfogadhatatlannak minősül, vagy ha azt érdemben elutasítják, ez nem érintheti az ugyanazon eljárás keretében kezelt többi felülvizsgálat iránti kérelem elbírálását.

(23)	Annak biztosítása érdekében, hogy az ügykezelés hatékony legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek törekedniük kell arra, hogy következetesen alkalmazzák az 1367/2006/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feltételeket.

(24)	Az átláthatóság és a hatékony ügykezelés érdekében az uniós intézmények és szervek számára lehetővé kell tenni, hogy online rendszereket hozzanak létre a belső felülvizsgálat iránti kérelmek átvételére.

(25)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapelveket, nevezetesen a magas színvonalú környezetvédelemnek az uniós politikákba történő beépítésének szükségességét (37. cikk), a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). Ez a rendelet hozzájárul az uniós igazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához, és következésképpen megerősíti a Charta 37., 41. és 47. cikkének alkalmazását, és ezáltal hozzájárul az EUSZ 2. cikkében rögzített jogállamisághoz.

(27)	Az 1367/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1367/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	„igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétesek lehetnek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal;

h)	„igazgatási mulasztás”: olyan nem jogalkotási aktus valamely uniós intézmény vagy szerv általi elfogadásának elmulasztása, amely jogi és külső hatással bír, amennyiben az ilyen mulasztás ellentétes lehet a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.”;

A 10. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Bármely nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik megfelelnek a 11. cikkben meghatározott feltételeknek, jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely az igazgatási aktust elfogadta, vagy amelynek – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – egy ilyen aktust el kellett volna fogadnia, azon az alapon, hogy az ilyen aktus vagy mulasztás ellentétes a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

Az ilyen kérelmeket írásban kell benyújtani az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését – ezek közül az utolsó időpontját – követő nyolc héten belül, vagy egy feltételezett igazgatási mulasztás esetén nyolc héten belül azon időpontot követően, amikor az igazgatási aktust meg kellett volna hozni. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokait.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek minden ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy nyilvánvalóan alaptalan. Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez több, ugyanazon igazgatási aktus vagy igazgatási mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, az intézmény vagy szerv összevonhatja és egyként kezelheti azokat. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártát követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.”;

b)	a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az uniós intézménynek vagy szervnek minden esetben az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártától számított 22 héten belül intézkednie kell.”;

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)

Belső felülvizsgálat iránti kérelmet a nyilvánosság más tagjai is benyújthatnak a következő feltételekkel:

a)	bizonyítaniuk kell jogaiknak az uniós környezetvédelmi jog állítólagos megsértése által okozott sérelmét, valamint azt, hogy az ilyen sérelem közvetlenül érinti őket a tágabb értelemben vett nyilvánossághoz képest; vagy

bizonyítaniuk kell a kellő közérdeket, valamint azt, hogy a kérelmet a nyilvánosság legalább 4 000 tagja támogatja legalább öt tagállamból, ahol lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, és a kérelmet az említett tagállamok mindegyikéből a nyilvánosság legalább 250 tagja támogatja.

A nyilvánosság tagjait az első albekezdésben említett esetekben az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezetnek vagy valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult jogásznak kell képviselnie. Az említett nem kormányzati szervezet vagy jogász együttműködik az érintett uniós intézménnyel vagy szervvel annak megállapítása érdekében, hogy az első albekezdés b) pontjában foglalt mennyiségi feltételek teljesülnek-e, és adott esetben kérésre további bizonyítékot szolgáltat erre vonatkozóan.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)	A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben és az (1a) bekezdés második albekezdésében említett kritériumok és feltételek átlátható és következetes módon történő alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A kérelmek és jogerős határozatok közzététele, valamint a kérelmek átvételére szolgáló online rendszerek

(1) Az uniós intézmények és szervek valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az átvételüket követően a lehető leghamarabb, valamint az említett kérelmekre vonatkozó valamennyi jogerős határozatot az elfogadásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.

(2) Az uniós intézmények és szervek online rendszereket hozhatnak létre a belső felülvizsgálat iránti kérelmek átvételére, és előírhatják, hogy valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az online rendszerükön keresztül kell benyújtani.”;

A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik a 10. cikk értelmében belső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthatnak a Bíróság előtt.”;

6.	A rendelet teljes szövegében az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) rendelkezéseire történő hivatkozások helyébe az EUMSZ megfelelő rendelkezéseire történő hivatkozások lépnek, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt.

7.	A rendelet teljes szövegében, a címet is beleértve, a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontját 2023. április 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2021. október 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 123., 2021.4.9., 66. o.

(2) Az Európai Parlament 2021. október 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. október 6-i határozata.

(3) A Tanács 2005/370/EK határozata (2005. február 17.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(5) A Tanács (EU) 2018/881 határozata (2018. június 18.) a Bizottságnak az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapítások kezelésével kapcsolatos uniós opciókra vonatkozó tanulmány, valamint az 1367/2006/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat benyújtására való felkéréséről (HL L 155., 2018.6.19., 6. o.).

(6) HL C 356., 2018.10.4., 38. o.

(7) HL C 356., 2018.10.4., 84. o.

(8) HL C 270., 2021.7.7., 2. o.

(9) A Bíróság 2011. március 8-i véleménye – A szabadalmi jogviták rendezésére szolgáló egységes rendszer létrehozása, 1/09, ECLI:EU:C:2011:123, 80. pont.

(10) A Bíróság C-583/11. P. sz., Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ügyben 2013. október 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2013:625, 56. pont.

(11) Lásd a C-583/11 P. ügyben hozott ítéletet, 56. pont.

(12) A Bíróság 1/57. és a 14/57. sz., Usines à tubes de la Sarre kontra ESZAK Főhatóság ügyekben 1957. december 10-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1957:13, 114. pont; a 22/70. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 1971. március 31-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1971:32, 42. pont; a C-325/91. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1993. június 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1993:245, 9. pont; a C-57/95. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1997. március 20-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1997:164, 22. pont; és a C-463/10. P. és a C-475/10. P., Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ügyekben 2011. október 13-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2011:656, 36. pont.

(13) A Bíróság C-82/17. P. sz., TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:719, 69. pont.

(14) Lásd a C-82/17 P. ügyben hozott ítéletet, 39. pont.

(15) A Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1963:17.

(16) A Bíróság C-237/07. sz., Janecek ügyben 2008. július 25-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2008:447, a C-529/15. sz., Folk ügyben 2017. június 1-jén hozott ítélete, ECLI:EU:C:2017:419, és a C-197/18. sz., Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland és mások ügyben 2019. október 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:824.

(17) Lásd a C-82/17 P. ügyben hozott ítéletet, 69. pont.

2021.10.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 356/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1768 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. június 23.)

az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II., III. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1009 rendelet I. és II. mellékletében az érintett funkció szerinti termékkategóriára, illetve összetevő-kategóriára meghatározott követelményeknek megfelelő azon termésnövelő anyagok, amelyek az említett rendelet III. mellékletének megfelelő címkével vannak ellátva, és sikeresen átestek az (EU) 2019/1009 rendelet IV. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési eljáráson, ezt követően elláthatók CE-jelöléssel, és uniós termésnövelő anyagként szabadon mozoghatnak a belső piacon.

(2)	Az (EU) 2019/1009 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy módosítsa annak I. mellékletét (részben), II., III. és IV. mellékletét.

(3)

Az új harmonizációs szabályokra való átállás előkészítése során mind a tagállamok, mind az érdekelt felek arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az (EU) 2019/1009 rendelet mellékleteiben szereplő egyes technikai rendelkezéseket ki kell igazítani. E módosítások némelyikére azért van szükség, hogy javuljon az összhang más uniós jogszabályokkal, ami megkönnyítené a belső piachoz való hozzáférést és a biztonságos és agronómiai szempontból hatékony termésnövelő termékek szabad mozgását. Néhány módosításra az (EU) 2019/1009 rendelet által elérni kívánt magas szintű védelem biztosítása érdekében van szükség, ezek által biztosítható, hogy az említett rendelet alapján a belső piacra belépő uniós termésnövelő anyagok ne jelentsenek kockázatot az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. Egyéb módosításokra van szükség az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a termésnövelő anyagok jelentős kategóriáit akaratlanul kizárnák a harmonizációs szabályok hatálya alól. Ezek a módosítások biztosítják az agronómiai szempontból hatékony, biztonságos és a piacon már széles körben forgalmazott termésnövelő termékek belső piacra jutását.

(4)

Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó, a 315/93/EGK tanácsi rendelettel (2), a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3), a 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) vagy a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban meghatározott maximális maradékanyag-határértékkel rendelkező anyagot tartalmazó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozóan. A gyártó köteles használati utasítást adni annak biztosítása érdekében, hogy az uniós termésnövelő anyag tervezett felhasználása ne vezessen az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó felső határértékek túllépéséhez. Ezenkívül a gyártónak bele kell foglalnia a műszaki dokumentációba az e követelménynek való megfelelést igazoló számítások eredményeit. Az e kötelezettség végrehajtásának módjáról folytatott megbeszélések során világossá vált, hogy a gyártók számára lehetetlen e kötelezettség teljesítése, ami megakadályozza, hogy agronómiailag hatékony, biztonságos és már széles körben forgalmazott termésnövelő termékek az (EU) 2019/1009 rendelet értelmében megfeleljenek a vonatkozó megfelelőségértékelésnek és beléphessenek a belső piacra. Ezeket a kötelezettségeket ezért olyan kötelezettségekkel kell felváltani, amelyek arányosabbak és végrehajthatóbbak két szempontból.

(5)

Először is, az említett felső határértékek vagy szintek túllépése a növényekben megelőzhető, ha a végfelhasználót megfelelően tájékoztatják a címkén. Következésképpen az (EU) 2019/1009 rendeletet módosítani kell oly módon, hogy a gyártót kötelezze arra, hogy tájékoztassa a végfelhasználót minden olyan összetevőről, amely élelmiszerként vagy takarmányként történő forgalomba hozatala esetén meghaladja a 470/2009/EK rendeletben vagy a 396/2005/EK rendeletben, a 315/93/EGK rendelettel összhangban, illetve a 2002/32/EK irányelvben meghatározott felső határértékeket vagy szinteket. Továbbá az emberi és az állati egészség, valamint a környezet takarmány-adalékanyagokkal szembeni magas szintű védelmének biztosítása érdekében a szövegben szereplő felsorolást ki kell egészíteni az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6). Ily módon a végfelhasználónak módjában áll minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a növény megfeleljen az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szabályoknak.

(6)

Másodszor, további intézkedésekre van szükség egyes, a 470/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó farmakológiai hatóanyagok tekintetében. A megközelítésnek eltérőnek kell lennie attól függően, hogy a 37/2010/EU bizottsági rendelet (7) mellékletének 1. táblázatában felsorolt olyan engedélyezett anyagról van-e szó, amelyre vonatkozóan maximális maradékanyag-határértéket állapítottak meg, vagy az (EU) 2019/1871 bizottsági rendeletben (8) meghatározott intézkedési referenciaponttal rendelkező, nem engedélyezett anyagról van szó. Egy engedélyezett anyag maradékanyagai csak akkor lehetnek jelen uniós termésnövelő anyagban, ha az említett anyag szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában. Az olyan nem engedélyezett farmakológiai hatóanyag azonban, amely az élelmiszerben való jelenléte esetén a fogyasztó egészségére nézve veszélyesebb, az uniós termésnövelő anyagban sem lehet jelen a referenciapontját meghaladó mértékben.

(7)

Az uniós termésnövelő anyagok az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében vett hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Mivel az (EU) 2019/1009 rendelet nem terjed ki a növényvédő szerekre, az említett rendelet szövegében egyértelművé kell tenni, hogy a hatóanyagot tartalmazó uniós termésnövelő anyag nem rendelkezhet az 1107/2009/EK rendelet értelmében vett növényvédő funkcióval. Erre a pontosításra az 1107/2009/EK rendelettel való összhang biztosítása érdekében van szükség, amely megkönnyíti a harmonizációs szabályok mind a gazdasági szereplők, mind a nemzeti hatóságok általi végrehajtását, és ezáltal megkönnyíti a belső piachoz való hozzáférést az (EU) 2019/1009 rendelet alapján.

(8)

Az (EU) 2019/1009 rendelet tartalmazza az egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen trágyára vonatkozó tipológiák teljeskörű felsorolását, valamint a megfelelő leírásokat és a minimális mikroelem-tartalmat. Mikroelemsó-tartalmú trágya esetében a trágya 10 tömegszázaléka vízoldható mikroelemet tartalmaz. Vannak azonban karbonát- vagy foszfátsókon alapuló műtrágyák, amelyek mikroelemei nem oldhatók vízben. Ez nem befolyásolja sem a trágyák hatékonyságát, sem a növény tápanyagfelvételét. Ezért az ilyen mikroelemsó-tartalmú trágyák számára lehetővé kell tenni a belső piachoz való hozzáférést a vízben oldhatóság feltételének eltörlése révén. Az UVCB (10)-kelátok esetében csak a vaskelátok vannak felsorolva. Azonban más mikroelemek is lehetnek UVCB-kelátok, és lassan juthatnak a növényekhez. A lassan felszabaduló műtrágyák hasznosak a talaj tápanyagszennyezésének megelőzésében azáltal, hogy lassan bocsátják ki a mikroelemeket, és ezáltal növelik annak esélyét, hogy a növények felszívják azokat. Ezért helyénvaló az ilyen réspiaci termékeket a harmonizációs szabályok hatálya alá vonni, és elő kell mozdítani szabad mozgásukat a belső piacon.

(9)

Az (EU) 2019/1009 rendelet határértékeket állapít meg a termesztőközegben előforduló szennyező anyagokra, többek között a nikkelre vonatkozóan; a termesztőközeg a helyszíni talajtól eltérő uniós termésnövelő anyag, amelynek funkciója a növények vagy gombák termesztése. Az (EU) 2019/1009 rendelet harmonizációs szabályokat állapít meg az ilyen típusú uniós termésnövelő anyagokra vonatkozóan, A piacon már számos fajta termesztőközeg létezik, amelyek a nemzeti szabályokon alapulnak és nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy uniós termésnövelő anyaggá váljanak. Az (EU) 2019/1009 rendeletben a termesztőközegek valamennyi típusára vonatkozóan meghatározott nikkelkibocsátási határérték azonban nehézségeket okoz egyes, kizárólag ásványi eredetű összetevőket tartalmazó termesztőközegek számára. Az ilyen termékek olyan réspiaci termékek, amelyek megfelelnek a körforgásos gazdaság elveinek, és már megfelelnek az (EU) 2015/2099 bizottsági határozatban (11) a termesztőközegekre vonatkozóan megállapított uniós ökocímke-kritériumoknak. Az említett határozatban különbséget tesznek az ásványi termesztőközegek és a termesztőközegek egyéb kategóriái között a szennyező anyagok, köztük a nikkeltartalom meghatározására szolgáló módszerek tekintetében. Így az ásványi termesztőközegek kivételével minden termesztőközeg esetében meg kell határozni a szennyező anyag teljes tartalmát, míg az ásványi termesztőközegek esetében csak a biológiailag hozzáférhető tartalmat kell meghatározni. Ezt a különbségtételt az indokolja, hogy az ásványi termesztőközegeket általában magas hőmérsékleten állítják elő, és erős kémiai kötés jön létre a szennyező anyag és az ásványi összetevők szerkezete között, ami korlátozza az ilyen szennyező anyagok biológiai hozzáférhetőségét. Az (EU) 2019/1009 rendelet azonban nem tesz ilyen megkülönböztetést. Míg a rendelkezésre álló információk alapján a piacon elérhető ásványi termesztőközegek eleget tennének a nikkelre vonatkozóan az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott határértéknek, ha csak a szennyező anyag biológiailag hozzáférhető mennyiségét határoznák meg, addig a teljes tartalom meghatározásakor – amint azt jelenleg megkövetelik – nem felelnek meg ugyanennek a határértéknek. Ezért fontos biztosítani az összhangot az említett termékek CE-jelölésére vonatkozó, az (EU) 2019/1009 rendeleten alapuló követelmények és az ökocímke alkalmazása között annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a nem szándékolt helyzet, amelyben olyan termékek, amelyek biztonságosak a környezetre nézve, és ezért ökocímkével rendelkeznek, nem tartoznak a harmonizációs szabályok hatálya alá. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében a nikkelre vonatkozóan megállapított határértéket csak az ásványi termesztőközegek biológiailag hozzáférhető tartalmára kell alkalmazni.

(10)

Védintézkedésként ez a szabály csak abban az esetben alkalmazandó, ha e termékek használata a kertészeti alkalmazásokra, zöldtetőkre vagy zöldfalakra korlátozódik. Ez biztosítaná a használt termesztőközegek jobb kezelését és hasznosítási arányának növelését, az anyagok használat utáni újrafeldolgozásának valódi lehetőségeivel együtt. Emellett a gyártónak együtt kell működnie a felhasználóval annak érdekében, hogy biztosítsa a termékek biztonságos ártalmatlanítását, amint már nem használják azokat. Továbbá a termék nem kerülhet közvetlen érintkezésbe a talajjal, hogy ne járuljon hozzá a szennyező anyagok felhalmozódásához.

(11)

Az uniós termésnövelő anyagok csak olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletében szereplő összetevő-kategóriák egyikére vonatkozó követelményeknek. A termésnövelő anyagok, különösen a műtrágyák, gyakran tartalmaznak polimeralapú technikai adalékanyagokat, amelyek fontosak hatékonyságuk és biztonságos használatuk biztosítása szempontjából. Ezek az adalékanyagok nem tartoznak a meglévő összetevő-kategóriák egyikébe sem. Az ezeket tartalmazó műtrágyákra azonban vonatkoznak a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) harmonizációs szabályai. Az ilyen technikai adalékanyagok közé tartoznak például darabossá válást megakadályozó, csomósodást gátló anyagok, valamint a termésnövelő anyag alkalmazásából származó porkibocsátást megakadályozó, porosodásgátló anyagok. A csomósodást gátló anyagok alapvető fontosságúak a tápanyag-felhasználás hatékonysága szempontjából, mivel ilyen anyagok nélkül a műtrágya nem terjedne el egyenletesen, ezért a végfelhasználó több trágyát alkalmazna annak biztosítása érdekében, hogy minden növényhez eljusson. A porosodásgátló anyagok a felhasználók egészségének védelme szempontjából is nagyon fontosak. Ezért a környezeti aggályokat nem okozó polimereket fel kell venni az (EU) 2019/1009 rendelet alapján a termésnövelő anyagokban engedélyezett összetevők közé. Ez biztosítaná, hogy a jobb agronómiai hatékonyságú és biztonságosabb termékek továbbra is hozzáférjenek a belső piachoz.

(12)

Annak azonosítása érdekében, hogy mely polimerek nem vetnek fel semmilyen környezeti aggályt, helyénvaló hivatkozni az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága (13) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága által az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) összhangban kiadott, a fogyasztói vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyag-részecskékről szóló tudományos véleményekre.

(13)

Azáltal, hogy ezeket a polimerkategóriákat felveszik az 1. összetevő-kategóriába (Primer anyagok és keverékek) és a 11. összetevő-kategóriába (A 2008/98/EK irányelv (15) szerinti melléktermékek), az is biztosított, hogy ezeket a polimereket az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrálják, és a termésnövelő anyagként való felhasználásukról biztonsági jelentést is tartalmazó dokumentációt mellékelnek. Ez biztosítaná, hogy elvégezzék az ezen adalékanyagok termésnövelő anyagokban való felhasználásából eredő kockázatok részletes értékelését, és hogy az e módosítás alapján a belső piacra jutó termésnövelő anyagok biztonságosak legyenek az emberi egészségre és a környezetre nézve.

(14)	A mikroelemeket tartalmazó műtrágyák tartalmazhatnak kelátképző vagy komplexképző anyagokat, amelyek célja a mikroelemek növények számára való hosszú távú rendelkezésre állásának javítása.

(15)

Az (EU) 2019/1009 rendelet előírja, hogy a kelátképző anyagokat tartalmazó termésnövelő anyagoknak legalább három napig stabilnak kell maradniuk a 7 és 8 pH-értékű standard Hoagland-oldatban annak biztosítása érdekében, hogy a mikroelemek lassan juthassanak a növényekhez. A mezőgazdasági talajok összetétele és a pH-érték változásai zavarhatják e termékek stabilitását. Az újabb technikai előrelépések lehetővé teszik a lehetséges interferenciák értékelését és egy olyan pH-tartomány meghatározását, amelyben a termékek mezőgazdasági célokra stabilak. A fentiek alapján előfordulhat, hogy egy termék a 7-es és 8-as pH-értéktől eltérő pH-tartományban stabil, és továbbra is teljesíti a mikroelemek hosszú távú rendelkezésre állásának biztosítására irányuló célját. Ezért az (EU) 2019/1009 rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy az ilyen termékek más pH-tartományban is stabilak lehessenek. Ily módon a harmonizációs szabályok több olyan termékre vonatkoznának, amelyek lassan bocsátanak ki mikroelemeket a növényekbe, és ezáltal csökkentik a tápanyagok talajba jutását. Kiegészítő intézkedésként azt a pH-tartományt, amelyben az uniós termésnövelő anyagok stabilak, fel kell tüntetni a címkén annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználó pontos tájékoztatást kapjon.

(16)

Az (EU) 2019/1009 rendelet előírja, hogy meg kell adni az egyes kelátképző anyagok által kelátot képező egyes mikroelemek százalékos arányát, valamint adott esetben az egyes komplexképző anyagok által alkotott mikroelem-komplexek százalékos arányát. A mikroelemeket tartalmazó termékek tartalmazhatnak kelátképző anyagokból, komplexképző anyagokból vagy mindkettőből álló keveréket. Ilyen esetekben a rendelkezésre álló analitikai módszerek nem tudják alátámasztani az egyes anyagokból alkotott mikroelemkelát vagy -komplex pontos százalékos arányának meghatározását. Ezért az (EU) 2019/1009 rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a gyártó eleget tehessen ezeknek a címkézési követelményeknek, megkönnyítve ezáltal a belső piachoz való hozzáférést.

(17)

Egyes termésnövelő anyagok, például a termesztőközegek fő összetevőként tőzeget használnak. A tőzeg alternatívái használatának ösztönzése fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, különösen a szénveszteség és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megelőzése, valamint a sérülékeny ökoszisztémák megőrzése érdekében. Növényi rostok használhatók a termesztőközegekben található tőzeg részleges helyettesítésére. A kezeletlen növényi rostokban rejlő lehetőség növelése érdekében azonban ezeket finomabb részecskékből álló szálakká kell átalakítani, mivel ez javítja a biológiai lebonthatóság fokát, a tápanyagokkal való kölcsönhatásukat és a vízmegtartást. A nyers növényi rostok szálképződés céljából különböző fizikai előkezelésekkel történő kondicionálását fel kell venni a 2. összetevő-kategóriájú kezelések tételes felsorolásába (Növények, növényi részek vagy növényi kivonatok). Védintézkedésként a feldolgozási módszereket bizonyos korlátozásokkal kell kiegészíteni, mint például a maximális hőmérséklet megszabása és az adalékanyagok – kivéve a vizet – betiltása.

(18)

A 3. összetevő-kategória (Komposzt) és az 5. összetevő-kategória (Friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék) kimerítően felsorolják a felhasználható bemeneti anyagokat. E jegyzék tartalmazza az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 32. cikkében említett származó termékeket és az állati melléktermékeket, amelyek elpusztult szervezetnek tekinthetők, amennyiben az előállítási láncban végpontot határoztak meg az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban.

(19)

Az (EU) 2019/1009 rendelet első alkalommal állapít meg harmonizációs szabályokat az uniós termésnövelő anyagok összetevőiként használt komposztra és fermentációs maradékra vonatkozóan. Ezek az anyagok azonban jelen vannak a piacon a nemzeti szabályok alapján. Jelenleg az elpusztult szervezetnek nem minősülő állati melléktermékeket (különösen a feldolgozatlan trágyát) gyakran használják a komposzt és fermentációs maradék bemeneti anyagaként. Ily módon ezek az anyagok nettó gazdasági és környezeti hozzáadott értékkel rendelkező termésnövelő termékekké alakulnak át. A komposztált állati ürülék, beleértve a baromfitrágyát és a komposztált istállótrágyát, valamint a növényi vagy állati eredetű anyagokkal együtt emésztett állati melléktermékeket tartalmazó fermentációs maradékot a 889/2008/EK bizottsági rendelet (17) I. mellékletében található, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett tápanyagutánpótlók, talajjavítók és tápanyagok kimerítő jegyzéke tartalmazza. Ezért helyénvaló hozzáférést biztosítani a belső piachoz az ilyen állati melléktermékeket bemeneti anyagként tartalmazó, komposztot vagy fermentációs maradékot tartalmazó termésnövelő anyagok számára. Ez biztosítaná az összhangot a közelmúltban bevezetett 12. összetevő-kategóriában (Kicsapatott foszfátsók és azok származékai), a 13. összetevő-kategóriában (Termikus oxidáció útján létrejött anyagok és azok származékai), valamint a 14. összetevő-kategóriában (Pirolízis és gázosítás útján kapott termékek) engedélyezett bemeneti anyagokkal.

(20)

A 3. és az 5. összetevő-kategória szintén kizárja a bemeneti anyagai közül a vegyes kommunális háztartási hulladék szerves részéből származó élő vagy elpusztult szervezeteket. Ellenben a 12., a 13. és a 14. összetevő-kategória nem csak a háztartási hulladékból, hanem a vegyes kommunális hulladékból származó bemeneti anyagok közül is kizárja az élő vagy elpusztult szervezeteket. E rendelkezések célja, hogy ösztönözzék a kommunális hulladék elkülönített gyűjtését azáltal, hogy nem biztosítanak lehetőséget a vegyes hulladék felhasználására. Az érvelés ugyanaz, ha a hulladékot háztartások, éttermek vagy más önkormányzati gazdasági szereplők termelik. Semmi sem indokolja annak megtiltását, hogy csak háztartási vegyes hulladékot használjanak bemeneti anyagként a komposztban és a fermentációs maradékban. Ezért a vegyes kommunális hulladék hasznosítására vonatkozó koherens és szigorú megközelítés biztosítása, és ezáltal a környezet védelmének megerősítése érdekében a 3. és az 5. összetevő-kategória rendelkezéseit össze kell hangolni a közelmúltban bevezetett 12., 13. és 14. összetevő-kategória rendelkezéseivel.

(21)

Az (EU) 2019/1009 rendelet előírja a gyártó számára, hogy a címkén fel kell tüntetnie a termék tömegének több mint 5 %-át kitevő minden összetevőt. Azt az elemet azonban, amelyre az 5 %-os határértéket alkalmazzák, hozzá kell igazítani az érintett termésnövelő anyag fizikai jellemzőihez, ezért lehetővé kell tenni a térfogat 5 %-át kitevő összetevők feltüntetését. Különösen olyan termékek esetében, amelyeknél a mennyiséget térfogatban tüntetik fel, a térfogat 5 %-át képviselő összetevők felsorolását előnyben kell részesíteni, mivel az összetevők termékenkénti tömege nem mindig ismert. Ez megkönnyítené az ilyen termékek belső piacra jutását. A folyékony formában lévő uniós termésnövelő anyagok esetében helyénvaló az 5 % száraz tömegszázalékot meghaladó összetevők címkézése, mivel ellenkező esetben előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben csak a vizet sorolnák fel összetevőként. Ez biztosítaná, hogy a termékek csak akkor férjenek hozzá a belső piachoz az (EU) 2019/1009 rendelet alapján, ha a felhasználók megfelelő tájékoztatást kapnak azok összetevőiről annak érdekében, hogy a termékeket biztonságosan használhassák.

(22)

A szerves-ásványi trágya, a makroelem-tartalmú szilárd vagy folyékony szervetlen trágya és a mikroelem-tartalmú szervetlen trágya címkéjén fel kell sorolni a garantált mikroelemek nevét és vegyjeleit, valamint ellenionjaik nevét. Egyes esetekben a mikroelemek kimutatható szintje természetesen jelen lehet az uniós termésnövelő anyagok összetevőiben. Ez különösen igaz a bányászott anyagokból származó műtrágyákra. Természetes eredetük miatt e mikroelemek ellenionjainak neve analitikai vagy technikai korlátok miatt nem mindig határozható meg. Ezért lehetővé kell tenni azon mikroelemek feltüntetését, amelyeket nem szándékosan adtak hozzá az uniós termésnövelő anyaghoz, még akkor is, ha a megfelelő ellenionok nem határozhatók meg. Ellenkező esetben a bányászott anyagokból származó, mikroelem-tartalmú szervetlen trágyák nem forgalmazhatók az (EU) 2019/1009 rendelet alapján, mivel a gyártó nem tudta teljesíteni ezt a címkézési követelményt. Emellett a makroelem-tartalmú szerves-ásványi és szervetlen trágyák mikroelem-tartalmának a megfelelő ellenionok nélkül történő megadása előnyös mind a végfelhasználó számára, aki a mikroelem-tartalom figyelembevételével kiigazíthatja a trágyázási tervet, mind pedig a környezet számára, mivel elkerülhető a túltrágyázás. A műtrágya hatékonyságát vagy biztonságosságát nem befolyásolja az ellenionok kizárása a címkén.

(23)

A makroelem-tartalmú szilárd szervetlen trágya gyártója köteles feltüntetni a címkén a fizikai egység formáját, a rendeletben felsorolt négy különböző forma – azaz por, granulátum, szemcsék és pellet – egyikére hivatkozva. Egyes esetekben azonban nem lehet a fenti konkrét formák közül csak egyet használni, mivel a termék fizikai formája a négy forma közül kettő kombinációja. Ezért annak érdekében, hogy a gyártó eleget tehessen ennek a címkézési követelménynek, a fizikai egység leírása nem korlátozódhat egyetlen lehetséges formára, hanem lehetővé kell tennie a formák kombinációjának használatát is. A fizikai egység fogalommeghatározásának a műtrágyák valamennyi típusára ki kell terjednie, és nem korlátozhatja az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek egyébként megfelelnek az (EU) 2019/1009 rendelet követelményeinek.

(24)

Az (EU) 2019/1009 rendelet meghatározza az egyes funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozó tűréshatárokat a címkén feltüntetett különböző értékek tekintetében. Az (EU) 2019/1009 rendelet mind a negatív tűréshatárokat (a tényleges érték nem lehet kisebb a negatív tűréshatárral csökkentett garantált értéknél), mind a pozitív tűréshatárokat (ami azt jelenti, hogy a tényleges érték nem haladhatja meg a megfelelő tűréshatárral növelt garantált értéket). Ez különösen fontos a tápanyagok feltüntetésénél, ahol az alul- és túltrágyázás elkerülése érdekében a gyártónak biztosítania kell, hogy a garantált tápanyagtartalom ne legyen se kisebb, se nagyobb, mint a tűréshatárokkal növelt garantált érték.

(25)

A szervetlen trágyákra meghatározott tűréshatárok némelyike nagyon szűk, tekintettel a meglévő műszaki kapacitásokra. Ez különösen igaz a megadott tápanyagokra, ahol a tápanyagtartalom az egész termékhez képest viszonylag alacsony lehet. Az alacsony tápanyagtartalom azt jelenti, hogy a garantált értéktől való eltérés is kicsi, mivel azt a tápanyagtartalom százalékában tüntetik fel. Ezért a szervetlen trágyákra vonatkozó egyes követelmények tűréshatárait ki kell bővíteni annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen biztosítani a gyártó műszaki kapacitása és a végfelhasználónak nyújtandó helyes tájékoztatás szükségessége között.

(26)

Ezenkívül növelni kell a talajjavító anyag szervesszén-tartalmára vonatkozó abszolút tűréshatárt is. A talajjavító anyagok jelentős szervesszén-tartalommal rendelkezhetnek, ami önmagában nem jelent problémát, mivel a szerves szén valójában javítja a talaj minőségét azáltal, hogy növeli szervesanyag-tartalmát. Ilyen esetekben nagyon korlátozó, ha abszolút értékben csak egy százalékpontos eltérést engedélyeznek. Ezért helyénvaló abszolút értékben nagyobb eltérést engedélyezni, a fennálló relatív eltérés fenntartása mellett.

(27)

A növényi biostimuláns és a termésnövelő anyagkeverék mennyisége tekintetében tűréshatárokat kell megadni, mivel ezeket az információkat a címkén fel kell tüntetni. A termésnövelő anyagkeverékek esetében különbséget kell tenni a két uniós termésnövelő anyagot keverő keverék között, ahol meg lehet határozni az egyes termékek keverékben jelen lévő részarányát, és ezért a keverékben lévő arányuktól függően ki lehet számítani és alkalmazni lehet a már meghatározott tűréshatárok átlagát az egész keverékre, és a funkcionális keverék között, amelyben egy és ugyanazon anyag két különböző funkció szerinti termékkategóriába tartozó két uniós termésnövelő anyag megfelelőségértékelésén felel meg, és nem határozható meg objektív módon a keverékben lévő egyes termékek aránya. Az utóbbi esetben az összetevő funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozó mennyiségi tűréshatárok közül a szigorúbbat kell alkalmazni a teljes keverékre. A gyártónak ugyanis bizonyítania kell az egyes funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozó követelményeknek való megfelelést, és ennek részeként fel kell tüntetnie az egyes funkció szerinti termékkategóriák mennyiségét a megfelelő tűréshatároknak megfelelően. Mivel ebben az esetben minden egyes funkció szerinti termékkategória a keverék 100 %-át teszi ki, a keveréknek mint egésznek szigorúbb tűréshatárnak kell megfelelnie.

(28)	Az (EU) 2019/1009 rendelet alapján az uniós termésnövelő anyagokra négy olyan megfelelőségértékelési eljárás alkalmazandó, amelyek összetettsége az összetevő-kategóriá(k)tól és a funkció szerinti termékkategóriától függően eltérő: az A. az A1.,a B+C. és a D1. modul.

(29)

A D1. modul kiigazításra került annak érdekében, hogy tükrözze a hulladékból származó uniós termésnövelő anyagok sajátos szempontjait. A gyártó alkalmazhatja a B+C modult egy inhibitor (5. funkció szerinti termékkategória) vagy növényi biostimuláns (6. funkció szerinti termékkategória) megfelelőségének értékelésekor, az összetevőktől függetlenül. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet IV. melléklete megszövegezésének véletlen hatásaként semmi sem akadályozhatja a B+C modul alkalmazását, még akkor sem, ha egy olyan inhibitor vagy növényi biostimuláns értékeléséről van szó, amely olyan összetevőket tartalmaz, amelyek esetében a szigorúbb D1. modul alkalmazása kötelező. Indokolt szigorú megfelelőségértékelési eljárást alkalmazni minden olyan esetben, amikor egy uniós termésnövelő anyag hulladékból származó összetevőt tartalmaz, függetlenül annak funkció szerinti termékkategóriájától. Ezért a magas szintű és következetes védelem biztosítása érdekében a B+C modult csak akkor szabad engedélyezni az inhibitorok és növényi biostimulánsok esetében, ha azok nem tartalmaznak ilyen összetevőt.

(30)

A megfelelőségértékelési eljárások követésekor a gyártónak a műszaki dokumentációban információkat kell szolgáltatnia többek között a teljes krómtartalomról, amennyiben az meghaladja a 200 mg/kg-ot. Az (EU) 2019/1009 rendelet nem jelzi, hogy ezt a határértéket a szárazanyagra vagy a friss anyagra kell-e alkalmazni. Ez a kötelezettség nem teljesíthető egységesen az Unióban, ha nem egyértelmű, hogyan kell kiszámítani a 200 mg/kg-ot. A szennyező anyagokra, köztük a hat vegyértékű krómra (Cr VI) vonatkozó határértékek meghatározásakor az (EU) 2019/1009 rendelet a szárazanyagot veszi figyelembe. Ezért a koherencia érdekében az összes krómtartalmat szárazanyagra vonatkoztatva kell kiszámítani.

(31)

Az (EU) 2019/1009 rendelet módosításairól folytatott konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (18) foglalt elveknek megfelelően került sor. Konzultációra került sor a termésnövelő termékekkel foglalkozó bizottsági szakértői csoporttal.

(32)	mivel az (EU) 2019/1009 rendelet I., II., III. és IV. mellékletében meghatározott követelményeket 2022. július 16-tól kell alkalmazni, e rendelet alkalmazását ugyanerre az időpontra kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1009 rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet az e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A III. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

4.	A IV. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.

(2) A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

(7) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2019/1871 rendelete (2019. november 7.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontokról és a 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 289., 2019.11.8., 41. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(10) UVCB: ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyag.

(11) A Bizottság (EU) 2015/2099 határozata (2015. november 18.) a termesztőközegek, talajjavítók és talajtakarók uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 303., 2015.11.20., 75. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) a műtrágyákról (HL L 304., 2003.11.21., 1. o.).

(13) RAC ECHA. 2020. Opinion on an Annex XV dossier proposing restrictions on intentionally added microplastics (Vélemény a XV. melléklet szerinti, a szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó korlátozásokat tartalmazó dokumentációról) (ECHA/RAC/RES-O -0000006790-71-01/F).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(17) A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

(18) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletének II. része a következőképpen módosul:

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

A 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) értelmében vett farmakológiai hatóanyag maradékanyagai csak akkor lehetnek jelen uniós termésnövelő anyagban, ha az adott anyag:

—	szerepel a 37/2010/EU bizottsági rendelet (**) mellékletének 1. táblázatában, vagy

—	rendelkezik az (EU) 2019/1871 bizottsági rendeletnek (***) megfelelően meghatározott intézkedési referenciaponttal, és az anyag vagy maradékanyagai e referenciapont alatti szinten vannak jelen az uniós termésnövelő anyagban.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.)."

(**) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.)."

(***) A Bizottság (EU) 2019/1871 rendelete (2019. november 7.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó intézkedési referenciapontokról és a 2005/34/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 289., 2019.11.8., 41. o.).” "

A szöveg a következő 5a. ponttal egészül ki:

„5a.	Az uniós termésnövelő anyag csak akkor tartalmazhat az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hatóanyagot, ha az adott uniós termésnövelő anyag nem rendelkezik az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett növényvédő funkcióval.”

Az 1.C.II.a) funkció szerinti termékkategóriában a táblázat 2. pontjában:

A „Mikroelemsó-tartalmú trágya” tipológiára vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Mikroelemsó-tartalmú trágya

Kémiai úton nyert, egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen szilárd trágya, amely alapvető összetevőként ásványi ionos sót tartalmaz

A mikroelemsó-tartalmú trágya 10 tömegszázalékának egy mikroelemet kell tartalmaznia”;

az „UVCB vaskelátok” tipológiájára vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„UVCB ((5)) mikroelemkelátok

Olyan vízoldható egyetlen mikroelemet tartalmazó szervetlen trágya, amelyben a garantált mikroelem kémiai kötésben van a II. melléklet II. részének 1. összetevő-kategóriája szerinti termékkategória követelményeinek megfelelő, egy vagy több kelátképző anyaggal

—

Az UVCB mikroelemkelátok 5 tömegszázalékának vízoldható mikroelemet kell tartalmaznia, és a vízoldható mikroelem legalább 80 %-a kelátot képez (kelátfrakció), és a vízoldható mikroelem legalább 50 %-a a II. melléklet II. részének 1. összetevő-kategóriája szerinti termékkategória követelményeinek megfelelő kelátképző anyagokkal képez kelátot.

A 3.B. funkció szerinti termékkategória a következő 4. ponttal egészül ki:

„4.

Az 1 tömegszázalékot meghaladó szerves szént (Corg)tartalmazó szervetlen talajjavító anyagban a kórokozók tartalma nem haladhatja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Vizsgálandó mikroorganizmusok	Mintavételi tervek			Határérték
Vizsgálandó mikroorganizmusok	n	c	m	M
Salmonella spp.	5	0	0	25 g-ban vagy 25 ml-ben nincs jelen
Escherichia coli vagy Enterococcaceae	5	5	0	1 000 1 g-ban vagy 1 ml-ben

ahol:

n	=	a vizsgálandó minták száma;
c	=	azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M közötti,
m	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető,
M	=	a baktériumok CFU-ban kifejezett számának legnagyobb értéke.”

(5)

A 4. funkció szerinti termékkategória a következő 2a. ponttal egészül ki:

„2a.	A 2.d) ponttól eltérve, a teljes mértékben ásványi összetevőkből álló és kertészetben, zöld tetőkben vagy zöld falakban szakmai felhasználásra kínált termesztőközegben található nikkelre (Ni) vonatkozó határérték a szennyező anyag biológiailag hozzáférhető tartalmára vonatkozik.”

((5)) UVCB: ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyag.”.

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének II. része a következőképpen módosul:

Az 1. összetevő-kategória a következőképpen módosul:

az 1. f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

a polimereket, a következők kivételével:

—	azon polimerek, amelyek a természetben előforduló polimerizációs eljárás eredményei, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat, és amelyeket az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében kémiailag nem módosítottak.

—	biológiailag lebontható polimerek, vagy

—

2 g/l-nél nagyobb vízoldékonyságú polimerek a következő feltételek mellett:

—	hőmérséklet 20 °C

—	pH-érték 7

—	terhelés: 10 g/1 000 ml

—	vizsgálati idő: 24h,”;

b)	a 3. a) pont utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az uniós termésnövelő anyagnak legalább 3 napig stabilnak kell maradnia olyan oldatban, amelynek pH-értéke az elfogadható stabilitást biztosító bejelentett tartományon belül van.”

A 2. összetevő-kategória első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós termésnövelő anyagok olyan növényeket, növényi részeket vagy növényi kivonatokat tartalmazhatnak, amelyek nem estek át a következőktől eltérő feldolgozáson: vágás, őrlés, darálás, szitálás, rostálás, centrifugálás, préselés, szárítás, fagykezelés, fagyasztva szárítás vagy vizes kivonás vagy szuperkritikus CO2-vel történő extrakció, vagy szálképződés 100 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten és a víz kivételével adalékanyag nélkül.”

A 3. összetevő-kategória a következőképpen módosul:

a)	az 1. b) pontot el kell hagyni;

az 1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve:

i.	a vegyes kommunális hulladékból származó anyagokat,

ii.	a szennyvíziszapot, ipari iszapot vagy kotrásból származó iszapot, és

iii.	az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket;”

az 1. e) pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„e)	bármely, az a) vagy c) pontban vagy az 1a. pontban felsorolt anyag, amely:”;

A szöveg a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a.

Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok tartalmazhatnak a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy azokból származó termékek aerob komposztálásával nyert komposztot, az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, önmagukban vagy az 1. pontban említett alapanyagokkal keverve, feltéve, hogy:

a)	a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban határozták meg, és

b)	a 2. és 3. pontban foglalt feltételek teljesülnek.”;

a 2. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	amelyben az 1.és az 1a. pontban említett bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósorok világosan el vannak különítve az 1. és az 1a. pontban említettektől eltérő bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósoroktól, valamint”;

Az 5. összetevő-kategória a következőképpen módosul:

a)	az 1. b) pontot el kell hagyni;

az 1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

i.	a vegyes kommunális hulladékból származó anyagokat,

ii.	a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot,

iii.	az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket;”

az 1. e) pontban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„e)	bármely, az a) vagy c) pontban vagy az 1a. pontban felsorolt anyag, amely:”

a szöveg a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a.

Az 1. pont ellenére az uniós termésnövelő anyagok önmagukban vagy az 1. pontban említett alapanyagokkal keverve tartalmazhatnak a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy azokból származó termékek anaerob lebontásával nyert fermentációs maradékot, az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 32. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedésekben meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy:

a)	a gyártási lánc végpontját az 1069/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban határozták meg, és

b)	a 2. és 3. pontban foglalt feltételek teljesülnek.”;

a 2. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	amelyben az 1. és az 1a. pontban említett bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósorok világosan el vannak különítve az 1. és az 1a. pontban említettektől eltérő bemeneti anyagokat feldolgozó gyártósoroktól, valamint”.

A 11. összetevő-kategória 1. b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a polimereket, a következők kivételével:

—	azon polimerek, amelyek a természetben előforduló polimerizációs eljárás eredményei, függetlenül az extrakciós eljárástól, amellyel kinyerték azokat, és amelyeket az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 40. pontja értelmében kémiailag nem módosítottak.

—	biológiailag lebontható polimerek, vagy

—

2 g/l-nél nagyobb vízoldékonyságú polimerek a következő feltételek mellett:

—	hőmérséklet 20 °C

—	pH-érték 7

—	terhelés: 10 g/1 000 ml

—	vizsgálati idő: 24h,”.

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. rész a következőképpen módosul:

az 1. h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

a termék tömegének vagy térfogatának több mint 5 %-át, illetve a folyékony formában lévő termékek esetében a szárazanyagban kifejezett tömegük több mint 5 %-át kitevő minden összetevőre vonatkozó lista, csökkenő sorrendben, amely magában foglalja az e rendelet II. mellékletének I. részében említett érintett összetevő-kategóriák megnevezését is. Amennyiben az összetevő egy anyag vagy egy keverék, azt az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének megfelelően kell azonosítani. A természetben előforduló anyagok ásványi nevükkel azonosíthatók.”

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Ha az uniós termésnövelő anyag tartalmaz olyan összetevőt, amelyre – élelmiszerként vagy takarmányként történő forgalomba hozatala esetén – a 470/2009/EK rendelet vagy az 1831/2003/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) alapján megállapított maximális maradékanyag-határérték, a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) alapján megállapított maximális maradékanyag-határértékek, vagy a 315/93/EGK tanácsi rendelet (***) vagy a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (****) alapján megállapított maximális maradékanyag-határértékek vonatkoznak, és az adott összetevő olyan anyagot tartalmaz, amely túllépi a vonatkozó határértéke(ke)t, fel kell tüntetni az adott anyagnak az uniós termésnövelő anyagban jelen lévő maximális koncentrációját, valamint azt a figyelmeztetést, hogy az uniós termésnövelő anyag nem használható olyan módon, amely az említett határérték túllépéséhez vezethet az élelmiszerekben vagy takarmányokban.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.)."

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.)."

(***) A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.)."

(****) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).” "

A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.

Ha az uniós termésnövelő anyag az I. melléklet II. része 4. funkció szerinti termékkategóriájának 2a. pontjában említett termesztőközeg, vagy a II. melléklet II. része 9. összetevő-kategóriájának 1. c) pontjában említettek szerint a termékben kötőanyagként szolgáló polimert tartalmaz, akkor a felhasználót utasítani kell arra, hogy ne használja fel a terméket a talajjal érintkezésben, valamint arra is, hogy a gyártóval együttműködésben gondoskodjon a termék felhasználását követő megfelelő ártalmatlanításáról.”

A II. rész a következőképpen módosul:

Az 1.B. funkció szerinti termékkategória 5. pontjában:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;”

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek),

—	akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést:

»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/»komplexképző anyag: …« (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és »komplexképző anyag: …« (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése);

—	a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;”

iii.

a szöveg a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)	ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;”

iv.	a d) pontot el kell hagyni;

az 1.C.I.a) funkció szerinti termékkategóriában:

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A termék fizikai egységének alakját is jelezni kell a következők egyikének, vagy kettő vagy több kombinációjának megadásával:

a)	granulátumok;

pelletek;

c)	por, ha a termék legalább 90 tömegszázaléka átesik egy 1 mm-es szemméretű szitán; vagy

d)	prillek.”;

ii.

a 8. pontban:

—

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;”

—

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek),

—	akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést:

—	a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;”

—

a szöveg a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)	ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;”

—	a d) pontot el kell hagyni;

az 1.C.I.b) funkció szerinti termékkategória 6. pontjában:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a garantált mikroelemek neve és vegyjele a következő sorrendet követve: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;”

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

ha a garantált mikroelem(ek) egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot vagy komplexképző anyaggal komplexet képez(nek),

—	akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést:

»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/»komplexképző anyag: …«(a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és »komplexképző anyag: …« (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése);

—	a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;”

iii.

a szöveg a következő ca) ponttal egészül ki:

„ca)	ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, a pH-tartomány biztosítja az elfogadható stabilitást;”

iv.	a d) pontot el kell hagyni;

az 1.C.II. funkció szerinti termékkategóriában:

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A mikroelem-tartalmú szervetlen trágya garantált mikroelem-tartalmát a mikroelemek nevének és vegyjelének a következő sorrend szerinti megadásával kell feltüntetni: bór (B), kobalt (Co), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo) és cink (Zn), valamint ezek ellenionjainak nevei, ha a garantált mikroelemeket szándékosan adják hozzá;”

ii.

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Ha a garantált mikroelemek egy vagy több kelátképző anyaggal kelátot képeznek, és az egyes kelátképző anyagok azonosíthatók és mennyiségük mérhető, továbbá a vízoldható mikroelem-tartalom legalább 1 %-ával kelátot képeznek, vagy a garantált mikroelemek egy vagy több komplexképző anyaggal komplex vegyületet képeznek, akkor a mikroelem neve és vegyjele után fel kell tüntetni a következő megjelölést:

—	»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése)/»komplexképző anyag: …« (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése)/»kelátképző anyag: …« (a kelátképző anyag neve vagy rövidítése) és »komplexképző anyag: …« (a komplexképző anyag neve vagy rövidítése);

—	a mikroelemkelát/-komplex mennyisége tömegszázalékban kifejezve;”

iii.

a melléklet a következő 2a. ponttal egészül ki:

„2a.	Ha a garantált mikroelemek kelátképző anyaggal kelátot képeznek, fel kell tüntetni az elfogadható stabilitást biztosító pH-tartományt;”

iv.	a 3. pontot el kell hagyni.

A III. rész a következőképpen módosul:

az 1.C. funkció szerinti termékkategóriában:

az első táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„A garantált tápanyag formái és egyéb garantált paraméterek	A garantált makroelem-tartalomra és egyéb garantált paraméterekre vonatkozó tűréshatárok
A nitrogén (N) garantált formái	± 25 % relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2 százalékpont
A foszfor-pentoxid (P2O5) garantált formái	± 25 % relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2 százalékpont
A kálium-oxid (K2O) garantált formái	± 25 % relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 2 százalékpont
A nitrogén (N), a foszfor-pentoxid (P2O5) vagy a kálium-oxid (K2O) garantált formái kétkomponensű trágyákban	± 1,5 százalékpontok abszolút értékben
A nitrogén (N), a foszfor-pentoxid(P2O5) vagy a kálium-oxid (K2O) garantált formái háromkomponensű trágyákban	± 1,9 százalékpontok abszolút értékben
Az összes és vízoldható magnézium-oxid (MgO), kalcium-oxid (CaO) vagy kén-trioxid (SO3)	–50 és +100 % relatív eltérés e tápanyagok garantált mennyiségéhez képest, abszolút értékben legfeljebb –2 és +4 százalékpontig
Az összes és vízoldható nátrium-oxid (Na2O)	–A garantált tartalom 25 %-a, abszolút értékben legfeljebb 0,9 százalékpontig + a feltüntetett tartalom 50 %-a, abszolút értékben legfeljebb 1,8 százalékpont
Granulometria (szemcseméret vizsgálat)	±20 % relatív eltérés az adott szitán áteső garantált százalékhoz képest
Mennyiség	± 1 % relatív eltérés a garantált értékhez képest”

ii.

a második táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Mikroelem	A mikroelem-formák tekintetében garantált tartalomra vonatkozó tűréshatárok
Legfeljebb 2 %-os koncentráció esetén	± 50 % a garantált értékhez képest
2 % feletti, de legfeljebb 10 %-os koncentráció esetén	± 50 % a garantált értékhez képest, abszolút értékben maximum 1,0 százalékpontig
10 % feletti koncentráció esetén	± 1,0 százalékpont abszolút értékben”

a 3. funkció szerinti termékkategóriában a szerves szénre vonatkozó tűréshatárt meghatározó második sor helyébe a következő szöveg lép:

„Szerves szén (Corg)

± 10 % relatív eltérés a garantált értékhez képest, abszolút értékben legfeljebb 3,0 százalékpont”

c)	a szöveg az „5. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: INHIBITOROK” után a következő szakasszal egészül ki: „ 6. FUNKCIÓ SZERINTI TERMÉKKATEGÓRIA: NÖVÉNYI BIOSTIMULÁNS A növényi biostimuláns mennyisége ± 5 %-kal térhet el a garantált értéktől.”;

a 7. funkció szerinti termékkategória elején a szöveg a következő táblázattal egészül ki:

„A garantált paraméter

A garantált paraméterre vonatkozó tűréshatárok

Mennyiség

A tűréshatár a keveréket alkotó egyes uniós termésnövelő anyagok relatív arányának összege, szorozva az adott termésnövelő anyag funkció szerinti termékkategóriájára vonatkozó tűréshatárával. Ha nem határozható meg az egyes uniós termésnövelő anyagok aránya a termésnövelő anyagkeverékben, akkor a tűréshatár a legszigorúbb mennyiségi tűréshatárral rendelkező funkció szerinti termékkategória tűréshatára.”

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

(****) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).” ”

IV. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1009 rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. rész 3.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.

A B. modul, majd azt követően a C. modul alkalmazható ezenkívül a 7. funkció szerinti termékkategóriában meghatározott termésnövelő anyagkeverék esetében:”.

A II. rész a következőképpen módosul:

az A. modul 2.2. pontjában:

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,”;

ii.

a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)	amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,”;

az A1. modul 2.2.h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)	az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,”;

a B. modul 2.2. pontjában:

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,”;

ii.

a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)	amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,”;

a D1. modul 2.2. pontjában:

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	az elvégzett számítások, valamint vizsgálatok stb. eredményei,”;

ii.

a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)	amennyiben az uniós termésnövelő anyag teljes krómtartalma (Cr) meghaladja a 200 mg/kg szárazanyag-tartalmat, a teljes krómtartalom (Cr) maximális mennyisége és pontos forrása,”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 356

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. október 8.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1767 rendelete (2021. október 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2021/1768 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 23.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II., III. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	8
*	A Bizottság (EU) 2021/1769 rendelete (2021. október 5.) az Olaszország lobogója alatt közlekedő, 18 méter vagy azt meghaladó, de 24 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók által a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen folytatott óriásgarnéla-halászat tilalmáról	24
*	A Bizottság (EU) 2021/1770 rendelete (2021. október 5.) az Olaszország lobogója alatt közlekedő, 12 méter vagy azt meghaladó, de 18 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók által a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen folytatott óriásgarnéla-halászat tilalmáról	27
*	A Bizottság (EU) 2021/1771 rendelete (2021. október 7.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a reteklevél tekintetében történő módosításáról ( 1 )	30

Szám	16/TQ90
Tagállam	Olaszország
Halászati erőkifejtési csoport kódja	EFF2/MED2_TR3
Állománycsoport	Óriásgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen
Az érintett hajók teljes hossza	≥ 18 m és < 24 m
A tilalom bevezetésének dátuma	2021.8.15.

Szám	15/TQ90
Tagállam	Olaszország
Halászati erőkifejtési csoport kódja	EFF2/MED2_TR2
Állománycsoport	Óriásgarnéla a GFCM 9, 10 és 11 földrajzi alterületen
Az érintett hajók teljes hossza	≥ 12 m és < 18 m
A tilalom bevezetésének dátuma	2021.8.15.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.