2021.10.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 349/1

A TANÁCS (EU) 2021/1750 RENDELETE

(2021. szeptember 28.)

az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodással és végrehajtási jegyzőkönyvével előírt halászati lehetőségek elosztásáról szóló (EU) 2019/440 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2018. november 29-én elfogadta az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a halászati megállapodás) szerinti halászati lehetőségek elosztásáról szóló (EU) 2019/440 rendeletet (1).

(2)	A Tanács 2019. március 4-én elfogadta a halászati megállapodás és annak végrehajtási jegyzőkönyve megkötéséről szóló (EU) 2019/441 határozatot (2).

(3)	Az (EU) 2019/440 rendelet kiosztja a halászati lehetőségeket a tagállamok között – ideértve az Egyesült Királyságot is – többek között a 6. kategóriában (ipari célú nyílt vízi halászat)

(4)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) értelmében az Egyesült Királyság 2020. február 1-je óta nem tagállama az Uniónak. A kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak 2020. december 31-én lejárt. Ennélfogva az Egyesült Királyság ezen időpontot követően már nem jogosult e halászati lehetőségek igénybevételére, és azokat 2021. január 1-jétől kezdődően a tagállamok között újra el kell osztani.

(5)	A halászati lehetőségek újbóli elosztásának átláthatónak és az eredeti kvótakiosztással arányosnak kell lennie.

(6)	Az (EU) 2019/440 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Ezt a rendeletet a 2021. évi halászati tevékenységekre gyakorolt hatása miatt 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. E visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket az Egyesült Királyság nem vette igénybe, az érintett tagállamok esetében pedig e lehetőségek bővültek.

(8)	Figyelemmel e rendelet visszamenőleges hatályú alkalmazásához kapcsolódó sürgősségre, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/440 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) végrehajtási jegyzőkönyvében meghatározott halászati lehetőségek a következők szerint kerülnek elosztásra a tagállamok között:

Halászati kategória

Hajó típusa

Tagállam

Jogosítvány vagy kvóta

1.	Kisüzemi halászat északon, nyílt vízi fajok

Kerítőhálós halászhajók < 150 bruttó tonna (BT)

Spanyolország

2.	Kisüzemi halászat északon

Fenékhorogsoros halászhajók < 40 BT

Spanyolország

Portugália

Fenékhorogsoros halászhajók ≥ 40 BT < 150 BT

Portugália

3.	Kisüzemi halászat délen

Horgászbot < 150 BT hajónként

Összesen ≤ 800 BT

Spanyolország

4.	Tengerfenéki halászat

Fenékhorogsoros halászhajók ≤ 150 BT

Spanyolország

Portugália

Vonóhálós halászhajók ≤ 750 BT

Összesen ≤ 3 000 BT

Spanyolország

Olaszország

5.	Tonhalhalászat

Horgászbotos tonhalhalászhajók

Spanyolország

Franciaország

6.	Ipari célú nyílt vízi halászat

2019-ben 85 000 tonna (t)

2020-ban 90 000 t

2021-ben és 2022-ben évente 100 000 t

A halászatra engedéllyel rendelkező hajók eloszlása:

10 hajó ≥ 3 000 BT és < 7 765 BT

4 hajó ≥ 150 BT és < 3 000 BT

4 hajó < 150 BT

2019: 85 000 t

Németország

6 871,2 t

Litvánia

21 986,3 t

Lettország

12 367,5 t

Hollandia

26 102,4 t

Írország

3 099,3 t

Lengyelország

4 807,8 t

Egyesült Királyság

4 807,8 t

Spanyolország

496,2 t

Portugália

1 652,2 t

Franciaország

2 809,3 t

2020: 90 000 t

Németország

7 275,4 t

Litvánia

23 279,6 t

Lettország

13 095,0 t

Hollandia

27 637,9 t

Írország

3 281,6 t

Lengyelország

5 090,6 t

Egyesült Királyság

5 090,6 t

Spanyolország

525,4 t

Portugália

1 749,4 t

Franciaország

2 974,5 t

2021-ben és 2022-ben: 100 000 t évente

Németország

8 568,4 t

Litvánia

27 417,0 t

Lettország

15 422,3 t

Hollandia

32 549,8 t

Írország

3 864,9 t

Lengyelország

5 995,4 t

Spanyolország

618,8 t

Portugália

2 060,3 t

Franciaország

3 503,1 t”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

S.KUSTEC

(1) A Tanács (EU) 2019/440 rendelete (2018. november 29.) az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodással és végrehajtási jegyzőkönyvével előírt halászati lehetőségek elosztásáról (HL L 77., 2019.3.20., 1. o.).

(2) A Tanács (EU) 2019/441 határozata (2019. március 4.) az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak, végrehajtási jegyzőkönyvének és a megállapodást kísérő levélváltásnak a megkötéséről (HL L 77., 2019.3.20., 4. o.).

(3) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

2021.10.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 349/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1751 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. október 1.)

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerése kivitelezhetetlenségének megállapításával kapcsolatos értesítések egységes formátuma és táblái tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 55. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bizonyos feltételek mellett a tagállamok előírják az intézmények és a szóban forgó irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett szervezetek számára, hogy foglaljanak bele a szerződésbe egy olyan szerződéses feltételt, amely alapján a kötelezettséget keletkeztető megállapodásban vagy instrumentumban részes fél elismeri, hogy a kötelezettség leírási és átalakítási hatáskörök hatálya alá tartozhat.

(2)

A 2014/59/EU irányelv 55. cikke (2) bekezdésének első albekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy amennyiben egy ilyen intézmény vagy szervezet arra a megállapításra jut, hogy jogi vagy egyéb szempontból nem kivitelezhető, hogy az említett feltételt kikösse („a szerződéses elismerés kivitelezhetetlenségének megállapítása”), az intézmény vagy szervezet értesíti a szanálási hatóságot erről a megállapításáról.

(3)	A Bizottságnak végrehajtás-technikai standardokat kell elfogadnia a szanálási hatóságok részére tett értesítések egységes formátumának és tábláinak meghatározása érdekében.

(4)	A szerződéses elismerés kivitelezhetetlenségének megállapításával kapcsolatos értesítés egységes formátumait és tábláit úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az említett megállapítás szanálási hatóságok általi érdemi és egységes értékelését az egész Unióban.

(5)

Az adatminőség javítása és az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az értesítési táblákban meghatározott adatelemeknek meg kell felelniük az egységes adatmodellnek. Az egységes adatmodell használata széles körben elterjedt gyakorlat a felügyeleti adatszolgáltatás terén. Az egységes adatmodellnek az adatokat strukturáltan kell megjelenítenie, és a szerződéses elismerés kivitelezhetetlenségének megállapításával kapcsolatos egységes értesítés céljából azonosítania kell valamennyi lényeges üzleti koncepciót.

(6)	Az értesítésben szereplő adatelemek minőségének, következetességének és pontosságának biztosítása érdekében az adatelemekre közös validálási szabályokat kell alkalmazni.

(7)

Jellegükből adódóan a validálási szabályokat és az adatpont-meghatározásokat rendszeresen frissítik annak biztosítása érdekében, hogy mindenkor megfeleljenek a hatályos szabályozási, elemzési és informatikai követelményeknek. A részletes egységes adatmodellre és a részletes közös validálási szabályokra vonatkozó szigorú minőségi kritériumokat kell megállapítani, amelyeket az Európai Bankhatóság tesz közzé elektronikus úton a weboldalán.

(8)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(9)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szakvéleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kivitelezhetetlenség megállapítására vonatkozó értesítésben feltüntetendő információk

A 2014/59/EU irányelv 55. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti értesítés céljából az intézmény vagy a szóban forgó irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet benyújtja a szanálási hatóságnak az I. mellékletben meghatározott táblákban részletezett információkat. A szóban forgó táblákat a II. mellékletben meghatározott útmutatónak megfelelően kell kitölteni.

2. cikk

Az információk benyújtásának formátuma

(1) Az intézmények vagy a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetek az e rendelet 1. cikkében említett információkat az érintett szanálási hatóság által meghatározott adatcsere-formátumokban és megjelenítési formákban nyújtják be.

(2) Az e rendelet 1. cikkében említett információk benyújtása során az intézmények és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetek tiszteletben tartják a III. mellékletben említett egységes adatmodellben szereplő adatpont-meghatározásokat, valamint a IV. mellékletben említett validálási szabályokat.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 173., 2014.6.12., 190. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

1. MELLÉKLET

N 00.01 – Értesítés azonosítása


			Oszlopok
			Azonosító
			0010
Sorok	Értesítésazonosító	0010
	Értesítés napja	0020
	Értesítés típusa	0030
	Az N01.01 és N01.02 tábla adatszolgáltatási vonatkozási időpontja	0040
	Az N02.00 tábla adatszolgáltatási vonatkozási időpontja	0050
	Alkalmazandó pénznem	0060
	Intézmény vagy szervezet neve	0070
	Kód	0080
	A kód típusa	0090
	Kapcsolattartó személy	0100
	E-mail	0110
	Telefon	0120

N 01.01 – A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége szerződésenként/instrumentumonként


Értesítés típusa

KÖTELEZETTSÉG AZONOSÍTÓJA	LÉNYEGES MÓDOSÍTÁS?	VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT	MEGÚJULÓ?	MEGÚJULÁS GYAKORISÁGA	SZERZŐDÉS / INSTRUMENTUM								KIVITELEZHETETLENSÉG				PARTNER
KÖTELEZETTSÉG AZONOSÍTÓJA	LÉNYEGES MÓDOSÍTÁS?	VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT	MEGÚJULÓ?	MEGÚJULÁS GYAKORISÁGA	LEÍRÁS	KÖTELEZETTSÉG TÍPUSA	IRÁNYADÓ JOG	KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY HARMADIK ORSZÁG JOGA SZERINT	KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY A BEJEGYZÉS SZERINTI TAGÁLLAMBAN	NÉVÉRTÉK A FŐ EREDETI PÉNZNEMBEN	FŐ EREDETI PÉNZNEM	NÉVÉRTÉK A HELYI PÉNZNEMBEN	FELTÉTELEK	KATEGÓRIA	A FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉNEK INDOKAI	JOGI VÉLEMÉNY?	NÉV	KÓD	A KÓD TÍPUSA	NEMZETI KÓD
0010	0020	0030	0040	0050	0060	0070	0080	0090	0100	0110	0120	0130	0140	0150	0160	0170	0180	0190	0200	0210

N 01.02 – A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége kategóriánként


KATEGÓRIA	A KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE HELYI PÉNZNEMBEN	A KATEGÓRIÁK / FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉNEK INDOKAI	KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY	ALAPUL SZOLGÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEK SZÁMA
0010	0020	0030	0040	0050

N 02.00 - Kötelezettségek fizetésképtelenségi osztálya

KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY						A SZANÁLÁSI HATÓSÁGNAK JELENLEG BEJELENTETT ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG NÉVÉRTÉKE
	A RANGHELY SZERINTI ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÓ ÖSSZEGE				EBBŐL: HITELEZŐI FELTŐKÉSÍTÉSBŐL KIZÁRT
	A RANGHELY SZERINTI ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÓ ÖSSZEGE	EBBŐL: HARMADIK ORSZÁG JOGÁNAK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK	EBBŐL: SZERZŐDÉSES ELISMERÉS NÉLKÜL	EBBŐL: A SZANÁLÁSI HATÓSÁGNAK JELENLEG BEJELENTETT	EBBŐL: HITELEZŐI FELTŐKÉSÍTÉSBŐL KIZÁRT
0010	0020	0030	0040	0050	0060	0070

II. MELLÉKLET

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerése kivitelezhetetlenségének megállapítására vonatkozó értesítéshez

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

Ez a melléklet útmutatást nyújt a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerése kivitelezhetetlenségének megállapítására vonatkozóan az intézmény vagy szervezet által benyújtandó értesítéshez.

Minden értesítés több olyan szerződésre/instrumentumra és/vagy több olyan kötelezettségkategóriára vonatkozhat (adott esetben), amely teljesíti a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlenségére vonatkozóan a 2014/59/EU irányelv 55. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeket.

Az intézmény vagy szervezet további igazoló dokumentumokat, például jogi véleményt vagy szerződésmásolatot is benyújthat, ha ezt célszerűnek tartja. Az érintett szanálási hatóság dönt arról, hogy mi a további dokumentumok benyújtásának módja.

Ha az ebben a mellékletben felsorolt valamely információmező nem alkalmazandó egy bizonyos szerződéstípusra, és az intézmény vagy szervezet ezt bizonyítja a szanálási hatóság felé, akkor az intézménynek vagy szervezetnek nem kell megadnia az adott mezőben felsorolt információkat.

1. Az értesítés felépítése

Az értesítésben szereplő információkat az I. mellékletben meghatározott következő táblák kitöltésével kell megadni:

(a)	„Értesítés azonosítása” (N00.01), amelyet magának az értesítésnek és a szanálási hatóságot értesítő intézménynek vagy szervezetnek az azonosítására szolgáló információk megadásához kell használni;

(b)

„A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége szerződésenként/instrumentumonként” (N01.01), amelyet azon kötelezettségekre vonatkozó információk megadásához kell használni, amelyek teljesítik a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlenségére vonatkozóan a 2014/59/EU irányelv 55. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeket;

(c)

„A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége kategóriánként” (N01.02), amelyet azon kötelezettségkategóriákra vonatkozó információk megadásához kell használni, amelyek teljesítik a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlenségére vonatkozó feltételeket, amennyiben az érintett szanálási hatóság szükségesnek ítéli a kötelezettségkategóriák meghatározását a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (7) bekezdésében előírtak szerint;

(d)

„Kötelezettségek fizetésképtelenségi osztálya” (N02.00), amelyet a 2014/59/EU irányelv 55. cikke (2) bekezdése ötödik albekezdésének alkalmazásában a kötelezettségeknek a nemzeti fizetésképtelenségi jog szerint a kielégítési sorrendben betöltött helyére vonatkozó információk megadására kell használni.

2. A konszolidáció köre

Az értesítést az intézményeknek és szervezeteknek egyedi alapon kell elküldeniük.

II. RÉSZ: TÁBLASPECIFIKUS ÚTMUTATÓ

3. N00.01 – Értesítés azonosítása

3.1 A tábla egyes soraira vonatkozó útmutató

Sorok

Útmutató

0010

Értesítésazonosító

Minden értesítésnek az értesítő intézmény vagy szervezet által megadott egyedi azonosítóval kell rendelkeznie.

Az értesítésazonosítót értesítésenként [benyújtásonként], nem pedig kötelezettségenként vagy kategóriánként kell megadni. Egy értesítésbe bármennyi kötelezettség vagy kategória belefoglalható, amely az értesítés időpontjában releváns.

Az intézménynek vagy szervezetnek meg kell adnia az értesítésazonosítót, amelynek minden egyes értesítés esetében egyedinek kell lennie.

0020

Értesítés napja

Az intézményeknek és szervezeteknek azt a napot kell feltüntetniük, amelyen az értesítést elküldték a szanálási hatóságnak.

0030

Értesítés típusa (1)

Az intézményeknek és szervezeteknek a következők szerint kell feltüntetniük a szóban forgó értesítés tárgyát képező elemek típusát:

a)	kizárólag szerződések/instrumentumok (csak az N01.01 táblát kell használni);

b)	kizárólag kötelezettségkategóriák (csak az N01.02 táblát kell használni);

c)	szerződések/instrumentumok és kötelezettségkategóriák egyaránt (az N01.01 és az N01.02 táblát is használni kell ugyanazon értesítéshez).

0040

Az N01.01 és az N01.02 tábla adatszolgáltatási vonatkozási időpontja

Az intézményeknek és szervezeteknek meg kell adniuk az N01.01 és az N01.02 táblában szereplő információk adatszolgáltatási vonatkozási időpontját.

0050

Az N02.00 tábla adatszolgáltatási vonatkozási időpontja

Az intézményeknek és szervezeteknek meg kell adniuk az N02.00 táblában szereplő információk adatszolgáltatási vonatkozási időpontját.

0060

Alkalmazandó pénznem

Az intézményeknek és szervezeteknek meg kell adniuk az N01.01 tábla 0130. oszlopában, az N01.02 tábla 0020. oszlopában és az N02.00 táblában szereplő összegek referencia-pénznemét.

Ez az érték azon tagállam hivatalos pénznemét jelöli, ahol az értesítést benyújtó intézményt bejegyezték. Az értéknek összhangban kell lennie az ISO 4217 szerinti alfabetikus kóddal.

0070

Intézmény vagy szervezet neve

Az értesítést benyújtó intézmény vagy szervezet neve.

0080

Kód

Az értesítést benyújtó intézmény vagy szervezet kódja. Intézmények esetében a kód a 20 jegyű, alfanumerikus jogalany-azonosító (LEI-kód). Más szervezetek esetében a kód a 20 jegyű, alfanumerikus LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, az Unióban alkalmazandó egységes kódrendszer szerinti kód, vagy ha ez sem áll rendelkezésre, valamely nemzeti kód.

A kódnak meg kell egyeznie az (EU) 2018/1624 bizottsági végrehajtási rendelet keretében az ugyanazon intézmény vagy szervezet tekintetében jelentett kóddal (2). A kódra vonatkozó mezőben mindig szerepelnie kell egy értéknek.

0090

A kód típusa

Az intézménynek vagy szervezetnek a 0080. oszlopban feltüntetett kódtípust „LEI-kód”-ként vagy „nem LEI-kód”-ként kell megadniuk. A kód típusánál mindig szerepelnie kell a két érték egyikének.

0100

Kapcsolattartó személy

Az intézményeknek és szervezeteknek fel kell tüntetniük egy olyan személy nevét, akivel a szanálási hatóság felveheti a kapcsolatot, ha pontosításra van szüksége az értesítéssel kapcsolatban.

0110

E-mail

Az intézményeknek és szervezeteknek fel kell tüntetniük a 0100. sorban („Kapcsolattartó személy”) említett személy e-mail-címét.

0120

Telefon

Az intézményeknek és szervezeteknek fel kell tüntetniük a 0100. sorban („Kapcsolattartó személy”) említett személy telefonszámát.

4. N01.01 – A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége szerződésenként/instrumentumonként

4.1 Általános megjegyzések

Az N01.01 táblát a szerződések egyedi alapú értesítésével kapcsolatos bejelentésekhez kell használni. Az N01.01 tábla lehetővé teszi több szerződés ugyanazon értesítésben való feltüntetését. Ezt a táblát a következőkre vonatkozó értesítéshez kell használni:

(a)	új kötelezettségeket keletkeztető szerződések/instrumentumok: olyan szerződések/instrumentumok, amelyekről korábban nem értesítették a szanálási hatóságot;

(b)

meglévő kötelezettségeket módosító szerződések/instrumentumok: ha a meglévő kötelezettséghez kapcsolódó szerződésről vagy instrumentumról korábban értesítették a szanálási hatóságot, és úgy értékelték, hogy teljesíti a kivitelezhetetlenség valamely feltételét, a módosító szerződéseknek vagy instrumentumoknak a korábbi értesítésben szereplővel azonos kötelezettségazonosítóval (0010. oszlop) kell rendelkezniük , a fennmaradó oszlopokat pedig csak akkor kell kitölteni, ha módosultak. Mindenekelőtt a 0020. oszlopot („Lényeges módosítás?”) csak a meglévő kötelezettségeket módosító szerződések esetében kell kitölteni, ha releváns;

(c)	mérlegen kívüli tételek: az intézményeknek és szervezeteknek azon kötelezettség kielégítési sorrendben betöltött helyét kell megadniuk, amely a mérlegen kívüli tétel aktiválása esetén jelentkezik.

Amennyiben az adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem alkalmazhatók, az intézményeknek és szervezeteknek nem kell kitölteniük a következő oszlopokat: 0020., 0030., 0050., 0090., 0130., 0150. és 0210.

4.2 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató

Oszlopok

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

0010

KÖTELEZETTSÉG AZONOSÍTÓJA

A kötelezettségazonosító az értesítő intézmény vagy szervezet által létrehozott egyedi azonosító, amelyet az egyes kötelezettségek azonosítására kell használni minden értesítésben. Az intézmény vagy szervezet használhatja a kötelezettség belső kódját.

0020

LÉNYEGES MÓDOSÍTÁS?

Ezt a mezőt csak a meglévő kötelezettségeket módosító szerződések/instrumentumok esetében kell kitölteni. Az értesítést benyújtó intézménynek vagy szervezetnek jeleznie kell, hogy a meglévő kötelezettség módosítása lényegesnek minősül-e.

Az intézményeknek és szervezeteknek a következő értékek egyikét kell használniuk:

—

Igen

—

Nem

0030

VÉGSŐ LEJÁRATI IDŐPONT

Az a nap, amelyen a kötelezettség teljes tőke- és kamatrészét vissza kell fizetni (az ügylet szerződéses dokumentációja alapján).

A végső lejárati időpont tekintetében a napot, a hónapot és az évet kell megadni. Amennyiben ismert, a pontos napot kell feltüntetni, egyéb esetben a hónap első napját.

0040

MEGÚJULÓ?

Az intézményeknek és szervezeteknek a következő értékek egyikét kell használniuk:

—

Igen

—

Nem

Az oszlopot „Igen”-nel kell kitölteni, ha a szerződés kifejezetten rendelkezik a megújíthatóságáról.

0050

MEGÚJULÁS GYAKORISÁGA

Ha a 0040. oszlopban „Igen” szerepel, az intézményeknek és szervezeteknek hónapokban meg kell adniuk a lejárat megújításának gyakoriságát.

0060–0130

SZERZŐDÉS/INSTRUMENTUM

0060

LEÍRÁS

Az intézményeknek és szervezeteknek legfeljebb 300 karakter terjedelmű leírást kell adniuk a szerződésről/instrumentumról. Ez a mező tartalmazza a szerződés/instrumentum azon fő jellemzőit, amelyek nem szerepelnek az értesítés más mezőiben (például a kötelezettség célja/lényege, az, hogy az instrumentum a harmadik ország irányadó joga szerint hitelezői feltőkésítésbe bevonható-e).

0070

KÖTELEZETTSÉG TÍPUSA

Az intézményeknek és a szervezeteknek a szerződést/instrumentumot a következő típusok egyikeként kell azonosítaniuk:

(a)	bankközi betétek

(b)	nem banki ügyfeleknél elhelyezett betétek

(c)	származtatott termék

(d)	kölcsönfelvétel/finanszírozás

(e)	kereskedelemfinanszírozás

(f)	a szervezet működése szempontjából nem kritikus operatív szolgáltatások

(g)

egyéb

Amennyiben egynél több típus alkalmazható, a szerződés/instrumentum célját legjobban leíró típust kell kiválasztani.

0080

IRÁNYADÓ JOG

Az intézményeknek és szervezeteknek meg kell adniuk azon ország ISO 3166-1 szerinti hárombetűs kódját, amelynek joga a szerződésre/instrumentumra irányadó.

0090

KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY HARMADIK ORSZÁG JOGA SZERINT

Az intézménynek vagy szervezetnek 1-től x-ig terjedő skálán kell megadnia a kötelezettség rangsorbeli helyének megfelelő értéket, ahol 1 a leghátrább sorolt és x a legelőrébb sorolt osztály, a kötelezettségre irányadó alkalmazandó harmadik országbeli jog meghatározása szerint.

Az intézménynek meg kell kísérelnie megszerezni az említett rangsorolást az érintett harmadik országbeli szanálási hatóságtól, vagy ilyen hivatalos rangsorolás hiányában saját magának kell meghatároznia az értéket (1-től x-ig terjedő skálán) az érintett harmadik ország joga szerinti kötelezettségrangsor alapján.

0100

KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY A BEJEGYZÉS SZERINTI TAGÁLLAMBAN

Az intézményeknek vagy szervezeteknek 1-től x-ig terjedő skálán kell megadniuk a kötelezettség rangsorbeli helyének megfelelő értéket, ahol 1 a leghátrább sorolt és x a legelőrébb sorolt osztály, az értesítő intézmény vagy szervezet bejegyzése szerinti tagállamban alkalmazandó vonatkozó jog meghatározása szerint.

0110

NÉVÉRTÉK A FŐ EREDETI PÉNZNEMBEN

Az intézményeknek és a szervezeteknek meg kell adniuk a kötelezettség szerződésben/instrumentumban meghatározott névértékét.

Keretmegállapodások esetében az intézménynek vagy szervezetnek a keretmegállapodás alapján várhatóan elért maximális összeget vagy a keretmegállapodás alapján lehetséges maximális összeget kell feltüntetnie.

Ha a szerződés/instrumentum egynél több pénznemet tartalmaz, az intézményeknek és szervezeteknek a szerződésben domináns pénznemben kell megadniuk a névértéket.

0120

FŐ EREDETI PÉNZNEM

Az intézményeknek és szervezeteknek a szerződés szerinti kötelezettség denominációjának megfelelő ISO-pénznemkódot kell feltüntetniük. Az ISO 4217 szerinti hárombetűs pénznemkódot kell megadni.

Ha a szerződés egynél több pénznemet tartalmaz, az intézményeknek és szervezeteknek a szerződésben dominánsan szereplő pénznemet kell megadniuk.

0130

NÉVÉRTÉK A HELYI PÉNZNEMBEN

Az intézményeknek és szervezeteknek ezt az oszlopot akkor kell kitölteniük, ha a 0110. oszlopban használt pénznem nem az intézmény vagy szervezet bejegyzése szerinti helyi pénznem. Az intézményeknek és szervezeteknek az értesítés időpontjában érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazniuk.

0140–0190

KIVITELEZHETETLENSÉG

0140

FELTÉTELEK

Az intézményeknek és szervezeteknek azonosítaniuk kell azt a feltételt/azokat a feltételeket, amely/amelyek mellett jogi vagy egyéb szempontból kivitelezhetetlennek vélik a szerződéses feltétel kikötését, az (EU) 2021/1527 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) meghatározottak szerint.

Az intézményeknek és a szervezeteknek meg kell adniuk az alkalmazandó feltételek kombinációját (azonosíthatnak egy feltételt vagy akár mind az ötöt is):

a)	feltétel – a szerződéses feltétel szerződéses rendelkezésekbe foglalása a harmadik ország kötelezettséget szabályozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek megsértését jelentené;

b)	feltétel – a szerződéses feltétel szerződéses rendelkezésekbe foglalása ellentétes lenne harmadik országbeli hatóság kifejezett és kötelező erejű utasításával;

c)	feltétel – a kötelezettséget olyan nemzetközi általános feltételek vagy jegyzőkönyvek szerint megkötött instrumentumok vagy megállapodások keletkeztetik, amelyeket az intézmény vagy a szervezet nem képes módosítani;

d)	feltétel – a kötelezettséget olyan szerződéses feltételek szabályozzák, amelyeket az intézménynek vagy szervezetnek el kell fogadnia ahhoz, hogy részt vehessen valamely nem uniós szerv szolgáltatásaiban vagy igénybe vehesse azokat, és amelyeket az intézmény vagy szervezet nem képes módosítani;

feltétel – a kötelezettség kereskedelmi hitelezővel szemben áll fenn, és olyan áruk vagy szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik, amelyek ugyan nem kritikusak, de az intézmény vagy a szervezet napi működéséhez szükségesek, és az intézmény vagy a szervezet nem képes módosítani a megállapodás feltételeit.

Minden alkalmazandó feltételnek szerepelnie kell az értesítésben.

0150

KATEGÓRIA

Az intézményeknek és a szervezeteknek adott esetben az érintett szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (7) bekezdése szerint meghatározott kötelezettségkategóriákat kell feltüntetniük.

0160

A FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉNEK INDOKAI

Az intézményeknek és szervezeteknek világosan ismertetniük kell indokaikat arra, hogy a 0140. oszlopban feltüntetett feltételekből eredő kivitelezhetetlenséget állapítottak meg.

Az ebbe a mezőbe bevitt információk annak meghatározása céljából relevánsak, hogy az értesítésben szereplő szerződés/instrumentum teljesíti-e a kivitelezhetetlenség feltételeit, és ezért ezek képezik a szanálási hatóság intézmény általi megállapításra vonatkozó értékelésének alapját.

Az intézményeknek és szervezeteknek el kell kerülniük az olyan túl rövid indoklást, mint például a „Termék nem használható” vagy „Versenyképesség csökkenése”, és mélyrehatóbb indoklást kell megadniuk, hogy a szanálási hatóság megalapozott döntést hozhasson.

0170

JOGI VÉLEMÉNY?

Az intézményeknek és szervezeteknek tájékoztatniuk kell a szanálási hatóságot arról, ha létezik jogi vélemény az adott kötelezettség értesítésben jelzett kivitelezhetetlenségéről.

Az intézményeknek és szervezeteknek a következők egyikét kell feltüntetniük:

—

Igen

—

Nem

Ha az intézmények vagy szervezetek „Igen”-t adnak meg, továbbítaniuk kell a szanálási hatóságnak a jogi véleményt, a szanálási hatóság által meghatározott módon.

0180–0210

PARTNER

Az intézményeknek és szervezeteknek fel kell tüntetniük az adott kötelezettség partnerének azonosító adatait.

0180

NÉV

A feltüntetett név az egyedi partner neve.

Többoldalú szerződések esetében az intézménynek vagy a fő partnert kell feltüntetnie, vagy a „többoldalú szerződés” értéket kell használnia.

0190

KÓD

A sorazonosító részét képező kódnak minden egyes értesítő szervezet esetében egyedinek kell lennie. Intézmények esetében a kód a jogalany-azonosító LEI-kód. Más szervezetek esetében a kód a LEI-kód, vagy ha nem áll rendelkezésre, a nemzeti kód. A kódnak egyedinek kell lennie, és azt (időben is) következetesen kell használni a táblákban. A kódra vonatkozó mezőben mindig szerepelnie kell egy értéknek.

0200

A KÓD TÍPUSA

Az intézményeknek vagy szervezeteknek a 0190. oszlopban feltüntetett kódtípust „LEI-kód”-ként vagy „nemzeti kód”-ként kell azonosítaniuk.

0210

NEMZETI KÓD

Az intézmények vagy szervezetek nemzeti kódot is megadhatnak, ha a 0190. oszlopban („Kód”) a LEI-kódot használják azonosítóként.

5. N01.02 – A hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerésének kivitelezhetetlensége kategóriánként

5.1 Általános megjegyzések

Az N01.02. táblát kell használni a kötelezettségek kategóriáira vonatkozó értesítések benyújtására, ha az érintett szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (7) bekezdésével összhangban szükségesnek tartja olyan kötelezettségkategóriák meghatározását, amelyek esetében megállapítható a szerződéses elismerési feltétel kikötésének kivitelezhetetlensége.

5.2 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató

Oszlopok	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
0010	KATEGÓRIA Az intézményeknek és a szervezeteknek az érintett szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott azon kötelezettségkategóriákat kell feltüntetniük, amelyek tekintetében az értesítést benyújtják. Az N01.02 tábla használatával benyújtott értesítés annyi kötelezettségkategóriát tartalmazhat, amennyi szükséges.
0020	A KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZÉRTÉKE HELYI PÉNZNEMBEN Az intézményeknek és szervezeteknek a 0010. oszlopban feltüntetett, értesítésben szereplő kategóriák mindegyikére vonatkozóan fel kell tüntetniük a kötelezettségek teljes várható összegét. Az összeg az értesítés napjától számított hat hónapos időszakra vonatkozó, a meghatározott kategóriában elérhető becsült maximális összeg. Az összeget annak a tagállamnak a pénznemében kell kifejezni, amelyben az intézményt vagy szervezetet bejegyezték. Ha az értesítést követő hat hónapos időszak során az intézmény vagy szervezet megállapítja, hogy az adott kategóriában a kötelezettségek értéke az értesítésben szereplő összeg több mint 10 %-ával nőtt, további értesítést kell benyújtania a szanálási hatóságnak.
0030	A KATEGÓRIÁK/FELTÉTELEK TELJESÍTÉSÉNEK INDOKAI Az intézményeknek és szervezeteknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért szerepel az értesítésben a kötelezettségek adott kategóriája. A szanálási hatóság az indokolás alapján fogja értékelni a kivitelezhetetlenségre vonatkozó értesítést.
0040	KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY Az intézményeknek és szervezeteknek 1-től x-ig terjedő skálán kell megadniuk a 0010. oszlopban szereplő egyes kategóriákhoz tartozó kötelezettségek rangsorbeli helyének megfelelő értékeket, ahol 1 a leghátrább sorolt és x a legelőrébb sorolt osztály, az értesítő intézmény vagy szervezet bejegyzése szerinti tagállamban alkalmazandó vonatkozó jog meghatározása szerint.
0050	ALAPUL SZOLGÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEK SZÁMA Az intézményeknek és szervezeteknek fel kell tüntetniük az adott kötelezettségkategóriában az értesítés napjától számított hat hónapos időszak során tartandó szerződések/instrumentumok becsült maximális számát.

6. N02.00 - Kötelezettségek fizetésképtelenségi osztálya

6.1 Általános megjegyzések

Az intézményeknek vagy szervezeteknek azon utolsó negyedévre vonatkozóan kell kitölteniük az N02.00 táblát, amely tekintetében rendelkezésre állnak adatok (4), kivéve a 0070. oszlopban szereplő értékeket.

Alapértelmezés szerint az ebben a táblában bejelentett összegek fennálló értékek, a 0070. oszlop kivételével. A követelés vagy instrumentum fennálló összege a követelés vagy instrumentum tőkeösszegének és felhalmozott kamatának összege. Az esedékes fennálló összeg megegyezik azon követelés értékével, amelyet a hitelező fizetésképtelenségi eljárás keretében követelhet. A 0070. oszlopban szereplő értékeknek az N01.01 és az N01.02 táblában megadott teljes összeget kell tükrözniük, és ezért azok az adott értesítésben szereplő szerződések/instrumentumok és/vagy kategóriák keretében várhatóan elérhető maximális értékek.

Mérlegen kívüli tételek esetében az intézményeknek és szervezeteknek azon kötelezettség kielégítési sorrendben betöltött helyét kell megadniuk, amely az adott mérlegen kívüli tétel aktiválása esetén jelentkezik.

Az ebben a táblában szereplő minden értéket annak a tagállamnak a pénznemében kell megadni, amelyben az intézményt vagy szervezetet bejegyezték.

6.2 A tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató

Oszlopok

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

0010

KIELÉGÍTÉSI SORRENDBEN BETÖLTÖTT HELY

Az intézménynek vagy szervezetnek 1-től x-ig terjedő skálán kell megadniuk a kötelezettség rangsorbeli helyének megfelelő értéket, ahol 1 a leghátrább sorolt és x a legelőrébb sorolt osztály, az intézmény vagy szervezet bejegyzése szerinti tagállamban alkalmazandó nemzeti jog meghatározása szerint.

Az N02.00 tábla külön sort tartalmaz az N01.01 tábla 0100. oszlopbában és az N01.02 tábla 0040. oszlopában feltüntetett minden egyes kielégítési sorrendben betöltött helyre vonatkozóan.

0020

A RANGHELY SZERINTI ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG FENNÁLLÓ ÖSSZEGE

A 0010. oszlopban megadott kielégítési sorrendben betöltött helyhez tartozó összes kötelezettség teljes fennálló összege.

0030

EBBŐL: HARMADIK ORSZÁG JOGÁNAK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

Ez az oszlop tartalmazza a harmadik ország jogának hatálya alá tartozó kötelezettségek fennálló összegét.

0040

EBBŐL: SZERZŐDÉSES ELISMERÉS NÉLKÜL

Ez az oszlop tartalmazza a harmadik ország jogának hatálya alá tartozó olyan kötelezettségek fennálló összegét, amelyek nem foglalják magukban a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében előírt hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerését. Az érték a fennálló összeg lesz.

Az értéket a következő feltételeknek megfelelő összes kötelezettség összegeként kell kiszámítani:

(a)	a kötelezettségek még léteznek;

(b)	a kötelezettségek harmadik ország jogának hatálya alá tartoznak;

(c)	a kötelezettségek nem tartalmazzák a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében előírt szerződéses elismerési feltételt;

(d)	a kötelezettségeket nem zárták ki a hitelezői feltőkésítésből;

(e)	a kötelezettségek nem a 2014/59/EU irányelv 108. cikkének a) pontjában említett betétek.

0050

EBBŐL: A SZANÁLÁSI HATÓSÁGNAK JELENLEG BEJELENTETT

Ez az oszlop tartalmazza az ezen értesítés N01.01 és N01.02 táblájában bejelentett valamennyi kötelezettség és/vagy kötelezettségkategória fennálló összegét.

0060

EBBŐL: HITELEZŐI FELTŐKÉSÍTÉSBŐL KIZÁRT

Ez az oszlop tartalmazza azokat a kötelezettségeket, amelyeket a 2014/59/EU irányelv 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban kizártak a hitelezői feltőkésítés alkalmazásából, vagy amelyek a szóban forgó irányelv 44. cikkének (3) bekezdése szerinti valamely feltétel hatálya alá tartozhatnak.

0070

A SZANÁLÁSI HATÓSÁGNAK JELENLEG BEJELENTETT ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG NÉVÉRTÉKE

Ez az oszlop tükrözi az ezen értesítés N01.01 és N01.02 táblájában bejelentett kötelezettségek és/vagy kötelezettségkategóriák névértékének és/vagy maximális várható értékének teljes összegét.

(1) Az N02.00 táblát az a), b) és c) pontban ismertetett valamennyi esetben be kell nyújtani.

(2) A Bizottság (EU) 2018/1624 végrehajtási rendelete (2018. október 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálási terveihez történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó eljárásokra, valamint egységes formanyomtatványokra és táblákra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról és az (EU) 2016/1066 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 277., 2018.11.7., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2021/1527 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 31.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 329., 2021.9.17., 2. o.).

(4) Az utolsó negyedévnek, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre, összhangban kell lennie a negyedéves adatszolgáltatás-beküldési határidőkkel: május 12. (március 31-i adatszolgáltatási vonatkozási időpont esetében), augusztus 11. (június 30-i adatszolgáltatási vonatkozási időpont esetében), november 11. (szeptember 30-i adatszolgáltatási vonatkozási időpont esetében) és február 11. (december 31-i adatszolgáltatási vonatkozási időpont esetében).

III. MELLÉKLET

Egységes adatmodell

Az e rendelet mellékleteiben meghatározott valamennyi adatot olyan egységes adatmodellé kell átalakítani, amely az intézmények és a szanálási hatóságok egységes informatikai rendszereinek alapját jelenti.

Az egységes adatmodell teljesíti a következő kritériumokat:

a)	biztosítja az e rendelet mellékleteiben meghatározott valamennyi adat strukturált megjelenítését;

b)	azonosítja az az e rendelet mellékleteiben meghatározott valamennyi üzleti koncepciót;

c)	tartalmaz egy olyan adatszótárt, amely azonosítja a táblacíméket, az ordinátacímkéket, a tengelycímkéket, a doméncímkéket, a dimenziócímkéket és a doméntagok címkéit;

d)	olyan mérőszámokat tartalmaz, amelyek meghatározzák az adatpontok tulajdonságát vagy összegét;

e)	olyan adatpont-meghatározásokat ad, amelyek kifejezése a pénzügyi koncepciót egyértelműen azonosító jellemzők összetételével történik;

f)	tartalmazza az összes olyan releváns technikai specifikációt, amely az egységes szanálási adatokat létrehozó adatszolgáltatási informatikai megoldások kifejlesztéséhez szükséges.

IV. MELLÉKLET

Validálási szabályok

Az I. mellékletben meghatározott adatelemek az adatminőséget és -konzisztenciát biztosító ellenőrzési szabályok hatálya alá tartoznak. Az ellenőrzési szabályok megfelelnek a következő kritériumoknak:

a)	meghatározzák a megfelelő adatpontok közötti logikai kapcsolatokat;

b)	olyan szűrőket és előfeltételeket tartalmaznak, amelyek meghatározzák azt az adatcsoportot, amelyre az adott validálási szabály alkalmazandó;

c)	ellenőrzik a továbbított adatok konzisztenciáját;

d)	ellenőrzik a továbbított adatok pontosságát;

e)	meghatározzák azokat az alapértelmezett értékeket, amelyeket alkalmazni kell, amennyiben az adott információt nem továbbították.

2021.10.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 349/19

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1752 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. október 1.)

az (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladék elkülönített gyűjtésével kapcsolatos adatok kiszámítása, ellenőrzése és jelentése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére és 13. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/904 irányelv célértékeket határoz meg az említett irányelv mellékletének F. részében szereplő egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladék (a továbbiakban: egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék) újrafeldolgozás céljából történő elkülönített gyűjtésére vonatkozóan. Az (EU) 2019/904 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2025-re meghatározott célérték az összes forgalomba hozott egyszer használatos palackból keletkezett hulladék 77 tömegszázalékának felel meg, a 2029-re meghatározott célérték pedig 90 tömegszázalék. A Bizottságnak meg kell határoznia az elkülönített gyűjtésre vonatkozó célértékek kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant, valamint azt a formátumot, amelyben a tagállamoknak minden évben adatokat kell szolgáltatniuk az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékról.

(2)

Az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében részletes szabályokat kell megállapítani az összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegének mérésére szolgáló pontok meghatározására. E szabályoknak figyelembe kell venniük az elkülönített gyűjtés jelenlegi gyakorlatait és az összegyűjtött hulladékban az ilyen palackok mellett jelen lévő egyéb anyagok mennyiségét.

(3)

A bejelentendő adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében részletes szabályokat kell megállapítani a forgalomba hozott egyszer használatos palackok mennyiségének meghatározása tekintetében az (EU) 2019/904 irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett kétféle módszer alkalmazására vonatkozóan.

(4)

Az összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegére vonatkozó adatok pontosságának biztosítása érdekében a jelentés formátumának gondoskodnia kell az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék mennyiségének kiszámításához szükséges összes paraméter azonosításáról, valamint az e paraméterekre vonatkozó adatok kiszámításához és ellenőrzéséhez alkalmazott módszerek leírásáról.

(5)

Noha a hulladékok elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettség a hulladékok típus és jelleg szerinti elkülönített tárolását feltételezi, lehetővé kell tenni bizonyos hulladéktípusok együttes gyűjtését, feltéve, hogy ez nem gátolja a hulladék magas minőségű újrafeldolgozását a hulladékhierarchiának megfelelően, a 2008/98/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésével és 10. cikke (3) bekezdése a) pontjával összhangban.

(6)

Az (EU) 2019/904 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében említett, az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó célértékek kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan szorosan kapcsolódik az elkülönített gyűjtésre vonatkozó – a hivatkozott irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett – adatszolgáltatás formátumához, tekintettel a szóban forgó rendelkezések tárgyára és alkalmazásuk körülményeire. Ezért helyénvaló ezt a jogi aktust mindkét említett rendelkezés alapján elfogadni annak érdekében, hogy biztosítsák az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó számítási, ellenőrzési és jelentéstételi szabályok közötti összhangot, és megkönnyítsék a hozzáférést ezekhez a szabályokhoz.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék mennyiségének kiszámítására és jelentésére szolgáló módszertan

(1) Az (EU) 2019/904 irányelv mellékletének F. részében említett, elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladék (a továbbiakban: egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék) mennyiségének kiszámítása úgy történik, hogy az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegét el kell osztani a forgalomba hozott egyszer használatos palackok (a továbbiakban: forgalomba hozott egyszer használatos palackok) tömegével. Az így kapott arányt százalékban kell kifejezni.

(2) A tagállamok az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék mennyiségének kiszámítására az I. mellékletben meghatározott képleteket alkalmazzák.

2. cikk

Az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegének meghatározására szolgáló módszertan

(1) Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegébe beleszámít a kupakok és a fedelek tömege is.

(2) Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegébe nem számíthat bele semmiféle italmaradék.

(3) Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegébe csak akkor lehet beszámítani a címkék és ragasztók tömegét, ha azok a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegébe is beleszámítanak.

(4) Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékot elkülönítetten gyűjtöttnek kell tekinteni, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)	az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékot újrafeldolgozás céljából, minden más hulladéktól elkülönítve gyűjtötték össze;

az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékot a települési hulladék egyéb csomagolási hulladékaival, vagy a települési hulladék – újrafeldolgozás céljából elkülönítve gyűjtött – egyéb, nem csomagolási műanyag-, fém-, papír- vagy üveghulladékaival együtt gyűjtötték össze; és

i.	a gyűjtőrendszerben nem gyűjtenek esetlegesen veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot;

ii.	a hulladékgyűjtést és az azt követő válogatást úgy tervezik meg és hajtják végre, hogy minimálisra legyen csökkenthető az összegyűjtött egyszer használatos palackoknak a nem ilyen palackokból és egyéb hulladékokból származó műanyaghulladékkal való szennyeződése;

iii.	a hulladékkezelők minőségbiztosítási rendszereket hoznak létre annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e az i. és ii. alpontban meghatározott feltételek.

(5) A (4) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említett minőségbiztosítási rendszereknek:

gondoskodniuk kell a személyzet megfelelőségéről, ismereteiről és készségeiről, valamint a helyiségek és berendezések olyan szintű biztosításáról, hogy az összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék megfeleljen a (4) bekezdés b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott feltételeknek;

b)	az ellenőrzési műveleteket előre meghatározott utasítások és eljárások alapján kell végezniük;

c)	független harmadik fél általi tanúsítással kell rendelkezniük.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerint elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegét a gyűjtés helyén vagy a válogatási műveletek kimeneténél kell lemérni. Az ilyen palackokból keletkezett hulladék tömege kiszámítható a palackok száma alapján, megfelelő átváltási tényezők alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik az egyes palackméretek tömegét, a palackok polimertípusát, a fedeleket és a kupakokat, valamint a későbbi válogatási műveletek során bekövetkező veszteségeket.

(7) A (4) bekezdés b) pontjával összhangban elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegét a válogatási műveletek kimeneténél kell mérni, miután különválogatták a vele együtt gyűjtött többi hulladéktól.

(8) Amennyiben a válogatási műveletet követően az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék mellett ugyanolyan polimertípusú egyéb csomagolási hulladék is található, az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegének arányosnak kell lennie az egyszer használatos palackoknak a válogatási művelet elején mért részarányához. Ezt a részarányt reprezentatív mintavétel és azt követő összetétel-elemzés alapján, illetve elektronikus nyilvántartások segítségével kell meghatározni.

3. cikk

A forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegének meghatározására szolgáló módszertan

(1) A forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegébe csak olyan palackok tömege számít bele, amelyek itallal való feltöltés után kerültek forgalomba.

(2) Az ilyen palackoknak a gazdasági szereplők, vagy a palackokat személyes célokra használó természetes személyek általi jelentős behozatala, kivitele vagy egyéb, Unión belüli mozgatása esetén – az említett mozgások figyelembevétele érdekében – lehetőség van a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegének kiigazítására.

(3) Amikor a tagállamok a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegét az ilyen termékekből keletkezett hulladék tömege alapján határozzák meg, az (EU) 2019/904 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint, a szóban forgó hulladék tömegébe a következőket kell beszámítani:

a)	elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék, függetlenül attól, hogy megfelel-e a 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek;

b)	vegyes települési hulladékként összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék;

c)	a hulladékgyűjtő rendszereken kívül hulladéktárolóba került egyszer használatos palackok, függetlenül attól, hogy később összegyűjtötték-e őket vagy sem.

Az első albekezdés b) és c) pontjában említett palackokból keletkezett hulladék tömegét a 4. cikkben meghatározott mintavételi módszer és hulladékösszetétel-elemzés alkalmazásával kell kiszámítani.

4. cikk

Mintavételi módszer és a hulladék összetételének elemzése a vegyes települési hulladékként összegyűjtött vagy hulladéktárolóba került egyszer használatos palackok tömegének kiszámításához

(1) A hulladék-összetétel elemzésére vonatkozó adatgyűjtés felméréseken és reprezentatív mintagyűjtésen alapszik. Az adatgyűjtés során a következőket kell figyelembe venni:

a)	a hulladékgyűjtő rendszereken kívül hulladéktárolóba került egyszer használatos palackok szezonális változásai;

b)	a városiasodás mértékében tapasztalható eltérések;

c)	a települési hulladék gyűjtésének gyakorisága, típusa és helyszíne közötti eltérések.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatgyűjtésnek és -elemzésnek egy adott tagállam teljes területére ki kell terjednie.

5. cikk

Adatgyűjtés és jelentéstétel

(1) Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék és a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegének – a 2. cikkel és a 3. cikkel összhangban történő – kiszámításához szükséges adatgyűjtést minden évben el kell végezni. A tagállamok lehetőség szerint elektronikus nyilvántartásokat használnak az adatok összegyűjtésére és jelentésére.

(2) A tagállamok az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat az e határozat II. mellékletében meghatározott formátumban jelentik, az említett adatokra vonatkozóan az irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében említett minőség-ellenőrzési jelentést pedig az e határozat III. mellékletében meghatározott formátumban nyújtják be.

(3) A Bizottság közzéteszi a tagállamok által jelentett adatokat, kivéve, ha valamely tagállam a (2) bekezdésben említett jelentésben indokolt kérelmet nyújt be bizonyos adatok titokban tartására.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 155., 2019.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT EGYSZER HASZNÁLATOS PALACKOKBÓL KELETKEZETT HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÉPLETEK

ASCB = (WSCB apart + WSCB blended)/(WBPM + WEWG) * 100 %

ahol:

ASCB	az újrafeldolgozás céljából elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék mennyisége, az 1. cikkben foglaltak szerint;
WSCB apart	az újrafeldolgozás céljából a 2. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően minden más hulladéktól elkülönítve gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege;
WSCB blended	az újrafeldolgozás céljából a 2. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően más hulladékokkal együtt gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege;
WBPM	a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömege, a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint;
WEWG	a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömege, amelyet az ilyen termékekből keletkezett hulladék tömege alapján határoznak meg a 3. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint.

WBPM = WBPM gross – WB out + WB in

WBPM gross	a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömege, a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint;
WB out	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint gazdasági szereplők, vagy a palackokat személyes célokra használó természetes személyek kivittek az országból vagy más tagállamokba juttattak;
WB in	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint gazdasági szereplők, vagy a palackokat személyes célokra használó természetes személyek hoztak be az országba vagy szereztek be más tagállamokból;

WB out = W B out moved to other MS + W B out exp + W B out moved to other MS by natural persons + W B out by natural persons

W B out moved to other MS	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők juttattak más tagállamokba;
W B out exp	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők vittek ki az országból;
W B out moved to other MS by natural persons	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek juttattak más tagállamba;
W B out by natural persons	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek vittek ki az országból;

WB in = W B in from other MS + W B in imported + W B in moved from other MS by natural persons + W B in by natural persons

W B in from other MS	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők szereztek be más tagállamokból;
W B in imported	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők hoztak be az országba;
W B in moved from other MS by natural persons	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek szereztek be más tagállamokból;
W B in by natural persons	azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek hoztak be az országba;

WEWG = TWSCB + Wother SCB + WMSW + Wlitter

TWSCB	az újrafeldolgozás céljából a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában hivatkozott 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege;
Wother SCB	az újrafeldolgozás céljából nem a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában hivatkozott 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege;
WMSW	a forgalomba hozott egyszer használatos palackokból keletkezett, a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint vegyes települési hulladékként összegyűjtött hulladék tömege;
WLitter	a forgalomba hozott egyszer használatos palackokból keletkezett, a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint hulladéktárolóba került hulladék tömege.

II. MELLÉKLET

AZ ADATBEJELENTÉS FORMÁTUMA

I. cikkben meghatározott módszertan alapján kiszámított adatok bejelentésének formátuma

1. táblázat

A forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a 3. cikkel összhangban kiszámított tömege (tonnában)

ORSZÁG
TÁRGYÉV
Az egyszer használatos palackoknak a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kiszámított tömege tonnában
A forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömege (1)
Az egyszer használatos palackok tömegének a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban történő kiigazítása
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők hoztak be az országba (2)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők szereztek be más tagállamokból (3)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők vittek ki az országból (4)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a tömege, amelyeket gazdasági szereplők juttattak más tagállamokba (5)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek vittek ki az országból (6)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek hoztak be az országba (7)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek juttattak más tagállamba (8)
Azoknak a forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak a becsült tömege, amelyeket a palackokat személyes célokra használó természetes személyek szereztek be más tagállamokból (9)
A forgalomba hozott egyszer használatos palackok kiigazított tömege (10)

A forgalomba hozott egyszer használatos palackoknak az ilyen termékekből származó hulladék tömege alapján, a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott tömege
A 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően újrafeldolgozás céljából elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege (11)
A nem a 2. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege (12)
A vegyes települési hulladékként összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege (13)
A hulladékgyűjtőbe dobott egyszer használatos palackok tömege (14)
Megjegyzések: Sötétszürkével árnyékolt mezők: Az adatszolgáltatás önkéntes.

II. cikk (4) bekezdésében meghatározott módszertan alapján kiszámított adatok bejelentésének formátuma

2. táblázat

Az újrahaszonítás céljából elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladéknak a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban kiszámított tömege (tonnában)

ORSZÁG

TÁRGYÉV

a)	A vegyes települési hulladékként összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege (15)

b)	A más hulladékokkal együtt gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege (16)

Megjegyzések:

(1) A 3. cikk (1) bekezdése szerinti számítás. (W BPM gross )

(2) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B in imported )

(3) A 3. cikk (2) bekezdésc szerinti számítás. (W B in from other MS)

(4) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B out exp )

(5) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B out moved to other MS )

(6) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B out by natural persons )

(7) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B in by natural persons )

(8) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B out moved to other MS by natural persons )

(9) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W B in moved from other MS by natural persons)

(10) A 3. cikk (2) bekezdése szerinti számítás. (W BPM )

(11) A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti számítás. (TW SCB )

(12) A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti számítás. (W other SCB )

(13) A 3. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti számítás. (W MSW )

(14) A 3. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti számítás. (W litter )

(15) A 2. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti számítás. (W SCB apart)

(16) Az összegyűjtésre a települési hulladék egyéb csomagolási hulladékaival, vagy a települési hulladék – újrafeldolgozás céljából elkülönítve gyűjtött – egyéb, nem veszélyes, nem csomagolási műanyag-, fém-, papír- vagy üveghulladékaival együtt került sor, a számítás pedig 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban készült. (W SCB blended)

III. MELLÉKLET

A MINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI JELENTÉS FORMÁTUMA

I. Általános információk

1.1.

Tagállam:

1.2.	Az adatokat és ismertetésüket benyújtó szervezet:

1.3.	A kapcsolattartó neve:

1.4.	Kapcsolattartási e-mail-cím:

1.5.	Kapcsolattartási telefonszám:

1.6.

Tárgyév:

1.7.	A benyújtás napja/verziószáma:

1.8.	A tagállam által közzétett adatokra mutató link (nem kötelező):

II. Az adatgyűjtésben közreműködő intézmények ismertetése

Az intézmény neve	Fő feladatainak ismertetése

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

III. Az alkalmazott módszerek ismertetése

3.1. Forgalomba hozott egyszer használatos palackok (II. melléklet, 1. táblázat)

3.1.1. A felmérések és az összetétel-elemzés módszertanának ismertetése

Amennyiben a forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömegét az ilyen termékekből származó hulladék tömege alapján határozzák meg, a 4. cikkben említett mintavételhez és hulladékösszetétel-elemzéshez használt módszer ismertetése.

	Alkalmazott módszerek	Figyelembe vett eltérések
Vegyes települési hulladékként összegyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék
Hulladékgyűjtőbe dobott egyszer használatos palackok

3.1.2. A forgalomba hozott egyszer használatos palackok tömege és a keletkezett csomagolási hulladék tömege közötti jelentős eltérések vagy egyéb kapcsolódó problémák ismertetése

Adott esetben a tervezett vagy meghozott korrekciós intézkedések ismertetése.

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

3.2. Az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékra vonatkozó információk (II. melléklet, 2. táblázat)

3.2.1. Az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömegének meghatározására szolgáló módszerek és források ismertetése

Ismertesse az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék arányának kiszámításakor figyelembe vett gyakorlatokat, valamint azokat a módszereket, amelyek alapján megállapítható, hogy a más hulladékokkal együtt gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék minősége összehasonlítható az egyéb hulladékoktól elkülönítve gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékéval. Foglalja bele a hulladékkezelők által a 2. cikk (4) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából létrehozott minőségbiztosítási rendszerek és a harmadik fél általi ellenőrzés dokumentációját.

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

IV. Adatellenőrzési és kontrollrendszer

4.1. Az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékra vonatkozó adatok ellenőrzése

Ellenőrzési és kontrolleljárások	A bekért adatok tárgya					Adott esetben további megjegyzések
Ellenőrzési és kontrolleljárások	Forgalomba hozott egyszer használatos palackok (igen/nem)	Egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék (igen/nem)	A 2. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint minden más hulladéktól elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék (igen/nem)	A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint más hulladékkal együtt gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék (igen/nem)	Kiigazítás az elkülönített gyűjtéssel bekerülő egyéb anyagok után, amelyek nem képezik részét az egyszer használatos palackoknak (1) (igen/nem)	Adott esetben további megjegyzések
Az adatok teljességének ellenőrzése
Keresztellenőrzés
Az idősorok ellenőrzése
Auditellenőrzés
Egyéb (kérjük pontosítani)

4.2. Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékra, a forgalomba hozott egyszer használatos palackokra és/vagy az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezet hulladékra vonatkozó adatok pontosságát befolyásoló főbb tényezők ismertetése

Az adatok megbízhatóságát esetleg befolyásoló tényezők	Tényezők			Az adatpontosság befolyásolásának bemutatása és a pontatlan adatok hatásának minimalizálása érdekében alkalmazott módszerek ismertetése
Az adatok megbízhatóságát esetleg befolyásoló tényezők	Forgalomba hozott egyszer használatos palackok (igen/nem)	Egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék (igen/nem)	Elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék (igen/nem)
Mintavételezési hibák (2) (pl. relatív szórás)
Lefedettségi hibák (3) (pl. de minimis szabályok, regionális lefedettség)
Mérési hibák (4) (pl. mértékegység, olyan anyagok lemérése, amelyek nem képezik részét az egyszer használatos palackoknak, illetve azok kupakjának és fedeleinek)
Adatgyűjtési vizsgálóeszközök (5) (pl. kérdőívek tesztelése)
Feldolgozási hibák (6) (pl. hibák azonosítása, javítása)
A válaszok hiányából eredő hibák (7)
A modellfeltevésből származó hibák (8)
Egyéb (kérjük meghatározni)

4.3. Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékra, a forgalomba hozott egyszer használatos palackokra és/vagy az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladékra vonatkozó adatgyűjtési felmérések hatályának és érvényességének magyarázata

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

4.4. Eltérések az előző tárgyévekre vonatkozóan bejelentett adatokban

Az adott tárgyévre alkalmazott számítási módszerben az előző tárgyévekre vonatkozóan alkalmazott módszerrel összefüggésben bekövetkezett jelentős módszertani változások (különösen az utólagos vizsgálatok és azok jellegének ismertetése, valamint annak feltüntetése, ha egy adott évtől új módszert alkalmaztak).

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

4.5. A mennyiségi különbségének magyarázata

Ha a bejelentett adatok 10 %-nál nagyobb eltérést mutatnak az előző tárgyévre vonatkozóan benyújtott adatokhoz képest.

Az egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék, a forgalomba hozott egyszer használatos palackok és/vagy az elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék tömege közötti különbség okai vagy mögöttes magyarázata.

Egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék, forgalomba hozott egyszer használatos palackok és/vagy elkülönítetten gyűjtött egyszer használatos palackokból keletkezett hulladék	Eltérés (%)	Az eltérés fő oka

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

V. Titoktartás

Az e jelentésben szereplő bizonyos adatok titokban tartására irányuló kérelem indoklása, a titokban tartandó konkrét részek jegyzékével együtt.

VI. Fontosabb nemzeti portálok, referenciadokumentumok és kiadványok

Az adatgyűjtéssel kapcsolatos fontos weboldalak, referenciadokumentumok és kiadványok neve és URL-je.

A táblázat igény szerint további sorokkal bővíthető.

(1) Címkék, ragasztók, a palackokban található italmaradékok, valamint minden egyéb anyag, amely nem része az egyszer használatos palackoknak vagy azok kupakjainak és fedeleinek.

(2) Ismertesse a becsült relatív szórást és a varianciabecsléshez alkalmazott módszereket.

(3) Adja meg a lefedettségi hibák típusát és mértékét.

(4) Ismertesse azokat az eszközöket, amelyek a lehetséges kockázatok csökkentésére és a hibák elkerülésére szolgálnak.

(5) Ismertesse a minőség és a megfelelő adatgyűjtési eszközök biztosítása érdekében alkalmazott eszközöket és módszereket.

(6) Írja le az adatgyűjtés és a statisztikakészítés közötti feldolgozási lépéseket, és soroljon fel minden azonosított feldolgozási hibát és azok mértékét.

(7) Írja le a fő változókra vonatkozóan válasz nélkül maradt kérdések egység- és tételszintű arányait és a hiányosságok kezelésére alkalmazott módszereket (ha vannak).

(8) Adja meg a modellfeltevésből származó hibák típusát és mértékét.

2021.10.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 349/31

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1753 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. október 1.)

a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 107. cikke (4) bekezdésére, 114. cikke (7) bekezdésére, 115. cikke (4) bekezdésére, 116. cikke (5) bekezdésére, 142. cikke (2) bekezdésére és 391. cikke második bekezdésére,

mivel:

(1)

Az intézményeknek a tőkekövetelményeket oly módon kell teljesíteniük, amely megfelelően tükrözi az adott intézmény által vállalt kockázatokat, beleértve a hitelkockázatot, figyelembe véve a működésük helye szerinti eltérő földrajzi kontextust. Az intézményeknél az Unión kívüli szervezeteknek való kitettségekhez kapcsolódóan felmerülő hitelkockázatot – a többi tényező egyenlősége mellett – az érintett harmadik országban az ilyen szervezetekre alkalmazott releváns szabályozási keret és felügyelet határozza meg.

(2)

Az intézményeknek emellett korlátozniuk kell az egyes ügyfelekkel szembeni kitettségüket, hogy elkerüljék a túlzott koncentrációs kockázatnak való kitettséget. Az egyes ügyfelekkel szembeni kitettségeik kiszámításakor az intézmények számára megengedhető, hogy az intézményekkel szembeni kitettségek bizonyos típusait kizárják a számításból. Ha azonban az ügyfelek az Unión kívül találhatók, az, hogy intézményként kezelhetők-e, attól is függ, hogy az adott harmadik országban milyen minőségű a vonatkozó szabályozási keret és a szóban forgó intézményekre alkalmazott felügyelet.

(3)

Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) többek között az 575/2013/EU rendelet 391. cikkébe olyan rendelkezést vezetett be, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási határozatokat fogadjon el arról, hogy az adott harmadik ország az Európai Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz-e, a kitettségek 575/2013/EU rendelet negyedik része szerinti kezelésének meghatározása céljából. Ezért össze kell állítani azon harmadik országok és területek jegyzékét, amelyek prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményei egyenértékűnek tekintendők az említett rendelet 391. cikkének alkalmazásában az Unióban alkalmazottakkal. A jogbiztonság és a következetesség érdekében a kitettségek 575/2013/EU rendelettel összhangban történő kezelése céljából a harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségére vonatkozó valamennyi rendelkezést egyetlen határozatba kell foglalni. Hatályon kívül kell tehát helyezni a 2014/908/EUbizottsági végrehajtási határozatot (3), és helyébe határozatot kell léptetni.

(4)

Az 575/2013/EU rendelet 107. cikkének (3) bekezdése alapján az intézmény kizárólag akkor tekintheti a harmadik országbeli befektetési vállalkozásokkal, hitelintézetekkel és tőzsdékkel szembeni kitettségeket intézményekkel szembeni kitettségnek, ha az adott szervezetre a harmadik ország az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű prudenciális és felügyeleti követelményeket alkalmaz.

(5)

Az 575/2013/EU rendelet 114. cikkének (7) bekezdése, 115. cikkének (4) bekezdése és 116. cikkének (5) bekezdése az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmazó harmadik országbeli központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségekre alkalmazandó külön kockázati súlyokat határoz meg.

(6)

Az 575/2013/EU rendelet 153. cikke meghatározza a vállalatokkal, intézményekkel, központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértékeinek a belső minősítésen alapuló módszer (IRB-módszer) használatával történő kiszámításának képletét, valamint a számításhoz használandó paramétereket, beleértve a korrelációs együtthatót. Az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (2) bekezdése meghatározza a nagyméretű pénzügyi ágazatbeli szervezetek esetében alkalmazandó korrelációs együtthatót. Az említett rendelet 142. cikke (1) bekezdése 4. pontjának b) alpontja szerint a „nagyméretű pénzügyi ágazatbeli szervezet” fogalommeghatározásának való megfelelés érdekében a pénzügyi ágazatbeli szervezetnek vagy egy leányvállalatának az unióssal legalább egyenértékű prudenciális felügyeleti követelményeket alkalmazó harmadik ország joga alá kell tartoznia.

(7)

Az 575/2013/EU rendelet 391. cikke lehetővé teszi az Unióban letelepedett intézmények számára, hogy egy harmadik országbeli magán- vagy közvállalkozással szembeni kitettséget az említett rendelet negyedik részének alkalmazásában intézménnyel szembeni kitettségként kezeljenek, feltéve, hogy a vállalkozás az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott „intézménynek” minősülne, ha az Unióban telepedett volna le, és feltéve, hogy olyan harmadik országban engedélyezték, amely legalább az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmaz.

(8)

A harmadik országbeli szervezetek bizonyos kategóriáival szembeni kitettséghez kapcsolódó hitelkockázatra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításához alkalmazandó, megfelelő kockázattal súlyozott kitettségek, továbbá az 575/2013/EU rendelet negyedik része alkalmazásában a partnerek megfelelő kezelésének meghatározása érdekében a Bizottság értékelte a harmadik országok felügyeleti és szabályozási rendelkezéseinek a megfelelő uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezésekkel való egyenértékűségét.

(9)

Az egyenértékűség meghatározása a harmadik országok prudenciális szabályozási és felügyeleti rendelkezéseinek eredményalapú elemzése alapján történt, amely azt vizsgálja, hogy e rendelkezések képesek-e ugyanazon általános célok elérésére, mint az uniós prudenciális felügyeleti és szabályozási rendelkezések. E célok között szerepel mindenekelőtt mind a hazai, mind a globális pénzügyi rendszer egészének stabilitása és integritása; a betétesek és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói hatékony és megfelelő védelme; a pénzügyi rendszer különböző szereplői – köztük a szabályozó és a felügyeleti hatóságok – közötti együttműködés; a felügyelet függetlensége és hatékonysága; és a releváns nemzetközileg elfogadott standardok hatékony végrehajtása és érvényesítése. Az uniós prudenciális felügyeleti és szabályozási rendelkezések általános céljaival azonos célok elérése érdekében a harmadik ország prudenciális felügyeleti és szabályozási rendelkezéseinek számos működési, szervezési és felügyeleti standardnak meg kell felelniük, amelyek tükrözik a pénzügyi intézmények érintett kategóriáira alkalmazandó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit.

(10)

Az 575/2013/EU rendelet 114., 115., és 116. cikke alkalmazásában az egyenértékűséget a hitelintézetekre alkalmazandó felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapján kell meghatározni, mivel általában ezek a rendelkezések határozzák meg a hitelkockázatra vonatkozó tőkekövetelmények kiszámításához a kockázati súlyokat.

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 142. cikke alkalmazásában az egyenértékűség olyan harmadik országbeli vállalkozásokra alkalmazandó felügyeleti és szabályozási rendelkezésekre korlátozódik, amely vállalkozások az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően hitelintézethez vagy befektetési vállalkozáshoz hasonló fő tevékenységet folytatnak, figyelembe véve az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában szereplő fogalommeghatározást.

(12)

Az 575/2013/EU rendelet 391. cikkének alkalmazásában az egyenértékűség olyan harmadik országbeli vállalkozásokra alkalmazandó felügyeleti és szabályozási rendelkezésekre korlátozódik, amely vállalkozások az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti hitelintézethez vagy befektetési vállalkozáshoz hasonló fő tevékenységet folytatnak.

(13)

A Bizottság a nemzetközi szervezetek – például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete – által végzett független értékeléseket figyelembe véve értékelte a bizonyos harmadik országok hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra és tőzsdékre alkalmazandó felügyeleti és szabályozási rendelkezéseit. Ez az elemzés lehetővé tette a Bizottság számára, hogy az 575/2013/EU rendelet 107., 114., 115., 116. és 142. cikkében említett releváns kitettségi kategóriák kezelésének meghatározása céljából elfogadja a 2014/908/EUvégrehajtási határozatot, amely megállapítja a felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket illetően egyenértékűnek tekintett harmadik országokat és területeket tartalmazó kezdeti jegyzéket.

(14)

A 2014/908/EUvégrehajtási határozatban szereplő egyenértékű országok jegyzéke nem volt kimerítő vagy végleges. A harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási rendelkezései alakulásának nyomon követése alapján, mely e rendelkezéseknek az uniós rendelkezésekkel való egyenértékűségének értékelését szolgálja, az említett végrehajtási határozatot később az (EU) 2016/230 (4), az (EU) 2016/2358 (5), az (EU) 2019/536 (6) és az (EU) 2019/2166 (7) bizottsági végrehajtási határozatok módosították. Az említett határozatok bővítik az egyenértékűnek tekintett harmadik országok és területek jegyzékét, figyelembe véve a rendelkezésre álló információforrásokat, beleértve a nemzetközi szervezetek, majd később az Európai Bankhatóság (EBH) által végzett értékelést is.

(15)

Az (EU) 2019/2166 végrehajtási határozat elfogadása óta a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a harmadik országok prudenciális, felügyeleti és szabályozási keretrendszerének releváns fejleményeit, figyelembe véve a rendelkezésre álló információforrásokat, többek között az EBH által végzett értékeléseket. Egy ilyen értékelés eredményeként az EBH azt ajánlotta, hogy a Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában működő hitelintézetekre alkalmazandó prudenciális, felügyeleti és szabályozási kereteket az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének, 114. cikke (7) bekezdésének, 115. cikke (4) bekezdésének, 116. cikke (5) bekezdésének, 142. cikke (2) bekezdésének és 391. cikkének alkalmazásában az uniós jogi kerettel egyenértékűnek kell tekinteni.

(16)

A Bizottság elismeri, hogy a Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában működő intézményekre alkalmazandó prudenciális, felügyeleti és szabályozási keret EBH általi értékelése csak a vonatkozó nemzeti jog alapján engedélyezett hitelintézetekre terjedt ki. Ez a határozat ezért nem alkalmazandó a Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában letelepedett más szervezetekre.

(17)

Figyelemmel az EBH ajánlására és saját értékelése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia prudenciális, felügyeleti és szabályozási rendelkezései megfelelnek a hitelintézetekre alkalmazandó uniós prudenciális, felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző működési, szervezési és felügyeleti standardok egész sorának. Ezért helyénvaló úgy tekinteni, hogy a Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában elhelyezkedő hitelintézetekre alkalmazott prudenciális, felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének, 114. cikke (7) bekezdésének, 115. cikke (4) bekezdésének, 116. cikke (5) bekezdésének, 142. cikke (2) bekezdésének és 391. cikkének alkalmazásában.

(18)

Bosznia-Hercegovinát és Észak-Macedóniát ezért fel kell venni azon harmadik országokat és területeket tartalmazó jegyzékekbe, amelyek prudenciális, felügyeleti és szabályozási követelményei és rendelkezései a kitettségek 575/2013/EU rendelet szerinti kezelése szempontjából az uniós szabályokkal egyenértékűnek tekintendők.

(19)

Az eddig elvégzett értékelések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Argentína, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Kanada, Kína, a Feröer szigetek, Grönland, Guernsey, Hongkong, India, a Man-sziget, Japán, Jersey, Mexikó, Monaco, Új-Zéland, Észak-Macedónia, Szaúd-Arábia, Szerbia, Szingapúr, Dél-Afrika, Dél-Korea, Svájc, Törökország és az USA olyan prudenciális, felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaz, amelyek a hitelintézetekre alkalmazandó uniós prudenciális, felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző, számos működési, szervezési és felügyeleti standardok egész sorának megfelelnek. Ezért helyénvaló úgy tekinteni, hogy az említett országokban elhelyezkedő hitelintézetekre alkalmazott prudenciális, felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének, 114. cikke (7) bekezdésének, 115. cikke (4) bekezdésének, 116. cikke (5) bekezdésének, 142. cikke (2) bekezdésének és 391. cikkének alkalmazásában.

(20)

Az eddig elvégzett értékelések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, Indonézia, Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva), Mexikó, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Dél-Afrika és az USA olyan felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaz, amelyek a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző, számos működési, szervezési és felügyeleti standardnak megfelelnek. Ezért helyénvaló úgy tekinteni, hogy az említett harmadik országokban elhelyezkedő befektetési vállalkozásokra vonatkozó felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének, 114. cikke (7) bekezdésének, 115. cikke (4) bekezdésének, 116. cikke (5) bekezdésének, 142. cikke (2) bekezdésének és 391. cikkének alkalmazásában.

(21)

Az eddig elvégzett értékelések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, India, Indonézia, Japán, Mexikó, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Dél-Afrika és az USA olyan felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaz, amelyek a tőzsdékre alkalmazandó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző, számos működési standardnak megfelelnek. Ezért helyénvaló úgy tekinteni, hogy az említett harmadik országokban a tőzsdékre alkalmazott felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, az említett harmadik országokban elhelyezkedő tőzsdékkel szembeni kitettségekre korlátozva.

(22)

Az 575/2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazásában egyenértékűnek tekintett harmadik országok és területek jegyzéke nem kimerítő jellegű. A Bizottság az EBH segítségével továbbra is rendszeresen figyelemmel kíséri a harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási rendelkezéseinek alakulását, hogy indokolt esetben és legalább ötévenként frissítse az ezen határozatban rögzített harmadik országok és területek jegyzékét, mindenekelőtt figyelembe véve a felügyeleti és szabályozási rendelkezések uniós és globális szintű fejlődését, valamint a releváns információk elérhető új forrásait.

(23)

Az ezen határozat I–VI. mellékleteiben felsorolt harmadik országokban és területeken alkalmazandó prudenciális és felügyeleti követelmények rendszeres felülvizsgálata nincs kihatással a Bizottság azon lehetőségére, hogy az általános felülvizsgálaton kívül bármikor elvégezzen egy adott harmadik országra vagy területre vonatkozó célzott felülvizsgálatot, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik a Bizottság számára az ezen határozat által biztosított elismerés újraértékelését. Az ilyen újraértékelés eredményeképp visszavonható az egyenértékűség elismerése.

(24)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az európai bankbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hitelintézetekre vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az e határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országok és területek úgy tekintendők, hogy az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak a hitelintézetekre.

2. cikk

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az e határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok úgy tekintendők, hogy az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak a befektetési vállalkozásokra.

3. cikk

A tőzsdékre vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az e határozat III. mellékletében felsorolt harmadik országok úgy tekintendők, hogy az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak a tőzsdékre.

4. cikk

A központi kormányzatokkal, központi bankokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségekre vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 114., 115. és 116. cikkének alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 114. cikke (7) bekezdésének, 115. cikke (4) bekezdésének és 116. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az e határozat IV. mellékletében felsorolt harmadik országok és területek úgy tekintendők, hogy az Unióban a hitelintézetekre alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak.

5. cikk

A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 142. cikkének alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozat V. mellékletében felsorolt harmadik országok és területek úgy tekintendők, hogy az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak.

6. cikk

Az intézményekre vonatkozó követelmények egyenértékűsége az 575/2013/EU rendelet 391. cikke alkalmazásában

Az 575/2013/EU rendelet 391. cikke alkalmazásában az e határozat VI. mellékletében felsorolt harmadik országok és területek úgy tekintendők, hogy az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2014/908/EU végrehajtási határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat ezen határozatra való hivatkozásnak kell tekinteni és a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. október 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

(3) A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2016/230 végrehajtási határozata (2016. február 17.) a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékei tekintetében történő módosításáról (HL L 41., 2016.2.18., 23. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2016/2358 végrehajtási határozata (2016. december 20.) a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékei tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2016.12.21., 75. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2019/536 végrehajtási határozata (2019. március 29.) a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékei tekintetében történő módosításáról (HL L 92., 2019.4.1., 3. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2019/2166 végrehajtási határozata (2019. december 16.) a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése szempontjából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékének Szerbiával és Dél-Koreával történő kiegészítése tekintetében történő módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 84. o.).

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE (HITELINTÉZETEK)

(1)

Argentína

(2)	Ausztrália

(3)	Bosznia-Hercegovina

(4)

Brazília

(5)

Kanada

(6)

Kína

(7)	Feröer szigetek

(8)

Grönland

(9)

Guernsey

(10)

Hongkong

(11)

India

(12)	Man-sziget

(13)

Japán

(14)

Jersey

(15)

Mexikó

(16)

Monaco

(17)

Új-Zéland

(18)	Észak-Macedónia

(19)	Szaúd-Arábia

(20)

Szerbia

(21)

Szingapúr

(22)	Dél-Afrika

(23)

Dél-Korea

(24)

Svájc

(25)	Törökország

(26)

II. MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE (BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK)

(1)	Ausztrália

(2)

Brazília

(3)

Kanada

(4)

Kína

(5)

Hongkong

(6)

Indonézia

(7)	Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva)

(8)

Mexikó

(9)

Dél-Korea

(10)	Szaúd-Arábia

(11)

Szingapúr

(12)	Dél-Afrika

(13)

USA

III. MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKE (TŐZSDÉK)

(1)	Ausztrália

(2)

Brazília

(3)

Kanada

(4)

Kína

(5)

India

(6)

Indonézia

(7)

Japán

(8)

Mexikó

(9)

Dél-Korea

(10)	Szaúd-Arábia

(11)

Szingapúr

(12)	Dél-Afrika

(13)

USA

IV. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE (HITELINTÉZETEK)

(1)

Argentína

(2)	Ausztrália

(3)	Bosznia-Hercegovina

(4)

Brazília

(5)

Kanada

(6)

Kína

(7)	Feröer szigetek

(8)

Grönland

(9)

Guernsey

(10)

Hongkong

(11)

India

(12)	Man-sziget

(13)

Japán

(14)

Jersey

(15)

Mexikó

(16)

Monaco

(17)

Új-Zéland

(18)	Észak-Macedónia

(19)	Szaúd-Arábia

(20)

Szerbia

(21)

Szingapúr

(22)	Dél-Afrika

(23)

Dél-Korea

(24)

Svájc

(25)	Törökország

(26)

USA

V. MELLÉKLET

AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE (HITELINTÉZETEK ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK)

Hitelintézetek:

(1)

Argentína

(2)	Ausztrália

(3)	Bosznia-Hercegovina

(4)

Brazília

(5)

Kanada

(6)

Kína

(7)	Feröer szigetek

(8)

Grönland

(9)

Guernsey

(10)

Hongkong

(11)

India

(12)	Man-sziget

(13)

Japán

(14)

Jersey

(15)

Mexikó

(16)

Monaco

(17)

Új-Zéland

(18)	Észak-Macedónia

(19)	Szaúd-Arábia

(20)

Szerbia

(21)

Szingapúr

(22)	Dél-Afrika

(23)

Dél-Korea

(24)

Svájc

(25)	Törökország

(26)

USA

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott „intézménynek” minősülő befektetési vállalkozások:

(1)	Ausztrália

(2)

Brazília

(3)

Kanada

(4)

Kína

(5)

Hongkong

(6)

Indonézia

(7)	Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva)

(8)

Mexikó

(9)

Dél-Korea

(10)	Szaúd-Arábia

(11)

Szingapúr

(12)	Dél-Afrika

(13)

USA

VI. MELLÉKLET

A 6. CIKKBEN EMLÍTETT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE (HITELINTÉZETEK ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK)

Hitelintézetek:

(1)

Argentína

(2)	Ausztrália

(3)	Bosznia-Hercegovina

(4)

Brazília

(5)

Kanada

(6)

Kína

(7)	Feröer szigetek

(8)

Grönland

(9)

Guernsey

(10)

Hongkong

(11)

India

(12)	Man-sziget

(13)

Japán

(14)

Jersey

(15)

Mexikó

(16)

Monaco

(17)

Új-Zéland

(18)	Észak-Macedónia

(19)	Szaúd-Arábia

(20)

Szerbia

(21)

Szingapúr

(22)	Dél-Afrika

(23)

Dél-Korea

(24)

Svájc

(25)	Törökország

(26)

USA

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott „intézménynek” minősülő befektetési vállalkozások:

(1)	Ausztrália

(2)

Brazília

(3)

Kanada

(4)

Kína

(5)

Hongkong

(6)

Indonézia

(7)	Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva)

(8)

Mexikó

(9)

Dél-Korea

(10)	Szaúd-Arábia

(11)

Szingapúr

(12)	Dél-Afrika

(13)

USA

VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ez a határozat	A 2014/908/EU határozat
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk	–
7. cikk	–
8. cikk	–

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 349

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. október 4.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/1750 rendelete (2021. szeptember 28.) az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodással és végrehajtási jegyzőkönyvével előírt halászati lehetőségek elosztásáról szóló (EU) 2019/440 rendelet módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2021/1751 végrehajtási rendelete (2021. október 1.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerése kivitelezhetetlenségének megállapításával kapcsolatos értesítések egységes formátuma és táblái tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	5
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2021/1752 végrehajtási határozata (2021. október 1.) az (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladék elkülönített gyűjtésével kapcsolatos adatok kiszámítása, ellenőrzése és jelentése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról	19
	*	A Bizottság (EU) 2021/1753 végrehajtási határozata (2021. október 1.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről ( 1 )	31


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.