2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1437 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok tekintetében történő hatáskör-átruházásról szóló (EU) 2017/934 határozat módosításáról (EKB/2021/33)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (2) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/934 európai központi banki határozat (EKB/2016/41) (3) meghatározza a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A jelentőségre vonatkozó határozatok módosítása tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (4), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (5) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Ezen túlmenően, amennyiben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak a jelentőségre vonatkozó határozat módosításának összetettsége vagy – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – érzékeny jellege miatt, e módosítást nem felhatalmazáson alapuló határozat révén, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kell elfogadni. Ez a módosítás biztosítja a Kormányzótanács által az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikke alapján más típusú felügyeleti határozatok tekintetében elfogadott hatáskör-átruházási határozatokban foglalt eljárásokkal való összehangolást.

(5)	Ezért az (EU) 2017/934 határozatot (EKB/2016/41) megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2017/934 határozat (EKB/2016/41) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. »érzékeny jelleg«: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t.”

A 2. cikk a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jelentőségre vonatkozó határozat módosítása nem fogadható el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azt a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(4) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

b)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.

(5) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 3. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a jelentőségre vonatkozó határozat módosítását benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben a jelentőségre vonatkozó határozat e módosításának felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2017/934 határozata (2016. november 16.) a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok tekintetében történő hatáskör-átruházásról (EKB/2016/41) (HL L 141., 2017.6.1., 18. o.).

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/30) (HL L 224. I, 2020.7.13., 1. o.).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/31) (HL L 224. I, 2020.7.13., 4. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/3

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1438 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör-átruházásról és a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékeléséről szóló (EU) 2017/935 határozat módosításáról (EKB/2021/34)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/935 európai központi banki határozat (EKB/2016/42) (3) meghatározza a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadása, valamint a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékelése érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia. A döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárás e pontosítása ugyanakkor nem érintheti annak lehetőségét, hogy valamely vezető testület több tagjának kinevezéséről szóló határozatot több határozatra osszanak fel, amennyiben a hatáskör-átruházásra vonatkozó kritériumok egy vagy több kinevezett személy vonatkozásában nem teljesülnek.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (4), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (5) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2017/935 határozat (EKB/2016/42) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(5)

A szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó, hatáskör-átruházás tárgyát képező határozatok körét ki kell terjeszteni oly módon, hogy azok közé tartozzanak a) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 91. cikkének (6) bekezdése értelmében további nem ügyvezető igazgatói tisztség betöltését engedélyező határozatok; b) az arról szóló határozatok, hogy az – alkalmazandó jognak megfelelően meghatározott – fiókvezetők megfelelnek-e a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek; és c) az arról szóló határozatok, hogy azok a személyek, akikre a vezető testület a vezetői feladatokat részben vagy teljes mértékben átruházza – attól függetlenül, hogy e személyeket a nemzeti jog alapján az intézmény vezető testületének vagy testületeinek formális tagjaként javasolták vagy kinevezték-e – megfelelnek-e a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek. A szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó, hatáskör-átruházás tárgyát képező határozatok körének e kiterjesztése megfelelő, mivel az ilyen határozatok alapjául szolgáló értékelések hasonló jellegűek, mint amelyeket a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó általános határozatokkal összefüggésben végeznek.

(6)

Ezenkívül a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó, hatáskör-átruházás tárgyát képező határozatok körét ki kell terjeszteni oly módon, hogy az magában foglalja az újbóli kinevezésekre vonatkozó határozatokat azokban az esetekben, amelyekben az EKB nem kifogásolta az előző kinevezést, és a legutóbbi értékelés óta nem következtek be olyan lényeges új tények, amelyek egy vagy több értékelési kritériumot érintenének.

(7)

Az annak megállapítására alkalmazott kritériumok egyszerűsítése érdekében, hogy a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó valamely határozat hatáskör-átruházás tárgyát képezi-e, valamint a jelen hatáskör-átruházási rendszernek más hatáskör-átruházási rendszerekkel való összhangba hozása érdekében be kell iktatni az „elutasító határozat” fogalommeghatározását. A más hatáskör-átruházási rendszerekkel való összehangolásra vonatkozó ugyanezen okból el kell hagyni azt a – felhatalmazáson alapuló határozat útján elfogadandó szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat esetén alkalmazandó – követelményt, amely szerint az érintett illetékes hatóságnak a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat elfogadására az alkalmazandó jogszabály szerint irányadó határidő letelte előtt 20 munkanappal be kell nyújtania az EKB-hoz a felhatalmazáson alapuló határozat tervezetét.

(8)

Azokban az esetekben, amelyekben szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozattal összefüggésben büntetőeljárással vagy közigazgatási eljárással kapcsolatos tényt vagy tényeket nyújtanak be az EKB-hoz, pontosítani kell az annak megállapítására alkalmazott kritériumot, hogy e határozatot felhatalmazáson alapuló határozat útján kell-e elfogadni, oly módon, hogy a hangsúly a kinevezett személy alkalmasságát befolyásoló eljárásokra kerüljön.

(9)	Ezért az (EU) 2017/935 határozatot (EKB/2016/42) megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

»szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat«: az EKB olyan határozata, amely i. kimondja, hogy egy magánszemély megfelel-e a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek, vagy ii. a 2013/36/EU irányelv 91. cikkének (6) bekezdése alapján engedélyezi a vezető testület valamely tagjának, hogy egy további, nem ügyvezető igazgatói tisztséget töltsön be;”

A 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10.

»tag«: a következők közül egy vagy több: i. a vezető testületbe tagként jelölt vagy kinevezett személy; ii. adott esetben az alkalmazandó joggal összhangban meghatározott kulcsfontosságú pozícióba jelölt vagy kinevezett személy; iii. az alkalmazandó joggal összhangban meghatározott fiókvezetőként javasolt vagy kinevezett személy; és iv. olyan személy, akire a vezető testület részben vagy teljes mértékben átruházza a vezetői feladatokat, attól függetlenül, hogy e személyt a nemzeti jog alapján az intézmény vezető testületének vagy testületeinek formális tagjaként javasolták vagy kinevezték-e;”

A 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.

»a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelésére vonatkozó útmutató« (Guide to fit and proper assessments): az ezen a címen elfogadott dokumentum, ideértve annak jövőbeli változatait is, valamint ideértve bármely más, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelésére vonatkozó vezérelveket tartalmazó dokumentumot, amely az előbbit a jövőben felválthatja vagy kiegészítheti, és amelyet időről-időre a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint módosítanak, továbbá amely az EKB honlapján közzétételre kerül;”

A szöveg a következő 16. ponttal egészül ki:

„16.

»elutasító határozat«: olyan határozat, amely nem, vagy nem teljes mértékben adja meg a jelentős felügyelt szervezet vagy a tag által kért engedélyt. A kiegészítő rendelkezéseket, így feltételeket vagy kötelezettségeket tartalmazó határozat elutasító határozatnak minősül, kivéve, ha e kiegészítő rendelkezések a) azt biztosítják, hogy a felügyelt szervezet eleget tegyen a 4. cikkben hivatkozott, vonatkozó uniós jog követelményeinek, és e rendelkezésekről írásban megállapodtak, vagy b) csupán megismételnek egy vagy több fennálló követelményt, amelyet az intézménynek a 4. cikkben hivatkozott rendelkezések alapján teljesítenie kell, vagy információkat kérnek egy vagy több ilyen követelmény teljesítésével kapcsolatban;”

A szöveg a következő 17. ponttal egészül ki:

„17.

»az EKB uniós jogban biztosított választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörre vonatkozó útmutatója« (ECB Guide on options and discretions available in Union law): az ezen a címen elfogadott dokumentum, ideértve annak jövőbeli változatait is, valamint ideértve bármely más, az uniós jogban biztosított választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörre vonatkozó vezérelveket tartalmazó dokumentumot, amely az előbbit a jövőben felválthatja vagy kiegészítheti, és amelyet időről-időre a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint módosítanak, továbbá amely közzétételre kerül az EKB honlapján;”

A szöveg a következő 18. ponttal egészül ki:

„18.

»érzékeny jelleg«: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t.”

2. A 2. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

2.„(3) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

b)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.”

3. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A hatáskör-átruházás terjedelme

3.(1) A szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a következő kritériumok bármelyike teljesül:

az érintett felügyelt szervezet az alábbiak egyike:

i.	jelentős felügyelt csoport esetében a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén levő felügyelt szervezet;

ii.	jelentős felügyelt csoporton belül a legnagyobb teljes eszközértékkel rendelkező hitelintézet, ha ez a szervezet eltér az i. alpontban említett szervezettől;

iii.	olyan jelentős felügyelt szervezet, amely nem képezi jelentős felügyelt csoport részét;

b)	a határozat esetében elutasító határozatról van szó;

az EKB előtt a következő tények bármelyikét előterjesztik:

i.	a tag ellen bírósági szakban büntetőeljárás van folyamatban vagy első fokon vagy jogerősen bűncselekmény miatt elítélték; vagy

ii.	a tag ellen a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok vagy szabályozói rendelkezések be nem tartása miatt vizsgálat vagy végrehajtási cselekmény folyt vagy folyik, illetve a taggal szemben közigazgatási szankciót alkalmaznak vagy alkalmaztak;

kivéve, ha a vonatkozó tény a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelésére vonatkozó útmutatóban megjelölt – különösen a vád vagy a terhére rótt cselekmény jellegére, a szankció súlyosságára és az eltelt időre (a szankció vagy intézkedés kiszabásától számított legalább öt év) vonatkozó – kritériumokkal összhangban folytatott értékelés alapján nem érinti a tag jó hírnevét;

d)	az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege miatt a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha az ugyanazon felügyelt szervezeten belül ugyanazon személynek ugyanabba a pozícióba történő kinevezésére vonatkozik, az EKB az előző kinevezést nem kifogásolta, és a legutóbbi értékelés óta nem következtek be olyan lényeges új tények, amelyek egy vagy több értékelési kritériumot érintenének.

(3) Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés szerint a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, azokat az alkalmazandó joggal és a kifogásról való lemondáson alapuló eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan e cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó e határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.

(5) A (4) bekezdés ellenére, ha a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékelése a vezető testület több tagját érinti, és az (1) és (2) bekezdés alapján a határozat egy vagy több tag tekintetében nem fogadható el felhatalmazáson alapuló határozat révén, az értékelés eredményeként két szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatot kell elfogadni. Az egyik határozatot a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás útján, a másikat pedig felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni.”

4. A 4. cikk a következőképpen módosul:

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagokra vonatkozó szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékelését az alkalmazandó joggal összhangban, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelésére vonatkozó útmutató (az értékelési kritériumokról szóló fejezet, valamint a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal összefüggő engedélyezésről szóló fejezet) figyelembevételével kell lefolytatni, és annak adott esetben a következő kritériumokra kell kiterjednie:”

A szöveg a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az egy további, nem ügyvezető igazgatói tisztség betöltésének a vezető testület tagja számára történő engedélyezésére vonatkozó értékelést a 2013/36/EU irányelv 91. cikkének (6) bekezdését végrehajtó alkalmazandó joggal összhangban, valamint a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelésére vonatkozó útmutató (az időráfordításról szóló szakasz) és az EKB uniós jogban biztosított választási lehetőségekre és mérlegelési jogkörre vonatkozó útmutatójában szereplő kritériumok figyelembevételével kell lefolytatni.”

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

Továbbra is az (EU) 2017/935 határozat (EKB/2016/42) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozat iránti javaslatot az illetékes nemzeti hatóság e határozat hatálybalépése előtt benyújtotta az EKB-hoz.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2017/935 határozata (2016. november 16.) a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör-átruházásról és a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékeléséről (EKB/2016/42) (HL L 141., 2017.6.1., 21. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/8

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1439 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2018/546 határozat módosításáról (EKB/2021/35)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 26. cikke (2) és (3) bekezdésére, valamint a 28., 29., 77., 78. és 78a. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/546 európai központi banki határozat (EKB/2018/10) (4) meghatározza a szavatolótőkéről szóló határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A szavatolótőkéről szóló határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (5), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (6) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a szavatolótőkéről szóló határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a szavatolótőkéről szóló határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(5)

A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében a döntéshozatali hatáskör átruházására van szükség az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámítására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyek elfogadása vonatkozásában, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét. Ugyanakkor, amennyiben az (EU) 2015/656 európai központi banki határozat (EKB/2015/4) (7) alkalmazásához szükséges követelmények teljesülnek, úgy ez utóbbi határozatot kell alkalmazni.

(6)

Ezen túlmenően a döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében a döntéshozatali hatáskör átruházására van szükség az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke alapján valamely szanálási hatóságtól származó, arra vonatkozó konzultációs felkérésre az EKB által adandó válasz vonatkozásában, hogy az intézmény 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedését követően az intézménynek milyen többlettel kell meghaladnia az 575/2013/EU rendeletben, valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(7)	Ezért az (EU) 2018/546 határozatot (EKB/2018/10) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

»szavatolótőkéről szóló határozat«: a következő határozatok bármelyike: a) az EKB határozata valamely instrumentum elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában, b) az EKB határozata valamely instrumentum kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában; c) az EKB határozata az évközi vagy év végi nyereség beszámítására vonatkozó engedély tárgyában; és d) az EKB határozata a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedély tárgyában. E határozat alkalmazásában a szavatolótőkéről szóló határozat magában foglalja a szanálási hatóságtól származó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó konzultációs felkérésre az EKB által adott válasz jóváhagyását is.”

A szöveg a következő 16., 17. és 18. ponttal egészül ki:

„16.	»jelentős felügyelt csoport«: a 468/2014/EU (*) európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt csoport;

17.	»általános előzetes engedély«: a szavatolótőke csökkentése érdekében az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében megjelölt bármely intézkedés végrehajtására vonatkozó általános engedély, amelyet az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően adnak meg;

18.

(*) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).” "

A 2. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által a szervezeti egységeknek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a következő szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört:

a)	a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről, az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (3) bekezdésében foglaltak szerint;

b)	a tőkeinstrumentumok kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről, amennyiben a nemzeti jog ezt megköveteli;

c)	a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedélyről, az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint;

valamely intézmény által az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámítására vonatkozó engedélyről, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint;

az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke szerinti, szanálási hatóságtól származó konzultációs felkérésre adott válaszokról, ideértve az egyetértést a javasolt többlettel kapcsolatban, amellyel a szanálási hatóság megítélése szerint az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott intézkedést követően meg kell haladniuk a követelményeit.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett, szavatolótőkéről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának 3., 4., 5., 5a. és 5b. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A szavatolótőkéről szóló határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.”

A szöveg a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 3–5b. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a szavatolótőkéről szóló határozatot benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e szavatolótőkéről szóló határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.

(5) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

(a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

(b)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki;

(c)

az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke szerinti, szanálási hatóságtól származó konzultációs felkérésre az EKB által adott válasz jóváhagyása, ideértve az egyetértést a javasolt többlettel kapcsolatban, amellyel a szanálási hatóság megítélése szerint az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott intézkedést követően meg kell haladniuk a követelményeit.”

3.	A 3. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „ Az instrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok ”

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítéséről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, amennyiben az instrumentumtípus, amelynek tekintetében az engedélyt kérik, a kérelem EKB-hoz való beérkezésének időpontjában szerepel az EBH jegyzékében.”

5.	A 4. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „ Az instrumentumok kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok ”

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a nemzeti jog értelmében engedélyre van szükség, a tőkeinstrumentumok kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni.”

7.	A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „ A szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok ”

b)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A szavatolótőke csökkentésének engedélyezéséről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, a (2), (3), (3a), (4) és (4a) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Felváltás melletti csökkentés esetén a határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell meghozni, amennyiben:

a)	a felváltó instrumentum olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével; vagy

b)	a felváltó instrumentum olyan kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével, ha a felváltott instrumentum kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum; vagy

a felváltó instrumentum olyan kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével, ha a felváltott instrumentum járulékos tőkeinstrumentum.

Amennyiben az a)–c) pontban említett felváltó vagy felváltott instrumentumnak nincs névértéke, a hivatkozott összeg ehelyett az adott instrumentum névleges összege.

Amennyiben a felváltott instrumentum névértéke (vagy az előző albekezdésben említett körülmények között a névleges összege) magasabb, mint az adott instrumentum azon összege, amely szavatolótőkének minősül, a hivatkozott összeg ehelyett a szavatolótőkének minősülő összeg.”

A (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a csökkentést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint legalább a kérelem időpontját követő három pénzügyi évben is meg fogja haladni, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában rögzített követelményeket, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőkét, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelményt, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást; továbbá”

A (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad jelentős felügyelt csoport esetében konszolidált szinten, vagy jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet esetében egyedi szinten. Amennyiben a csökkentés célja fennálló veszteség vagy negatív tartalék fedezése, és e csökkentés nem befolyásolja a szavatolótőke szintjét, a 100 bázispontot kitevő értékhatárra vonatkozó e kritérium teljesítettnek tekintendő.”

A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti általános előzetes engedélyről szóló határozatokat és a 241/2014/EU (*) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (2) bekezdése szerinti, bizonyos előre meghatározott visszaváltandó összegre vonatkozó engedélyről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, amennyiben a (3) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek, vagy ha a határozat fennálló határozat megújítását jelenti, és azonos vagy alacsonyabb előre meghatározott összegre adják meg.

(*) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).” "

g)	A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A szavatolótőke csökkentésének engedélyezéséről szóló határozatok visszavonhatók felhatalmazáson alapuló határozat útján, ha a visszavonást a határozat címzettje kéri.”

h)	Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) Amennyiben az (1)–(4a) bekezdés alapján a szavatolótőke csökkentéséről szóló határozat nem fogadható el felhatalmazáson alapuló határozat révén, azt a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerinti, az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámításának engedélyezéséről szóló határozatokat, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, azon intézmények vonatkozásában is, amelyek nem tesznek eleget az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti követelménynek, felhatalmazáson alapuló határozat révén kell meghozni, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzési követelménynek az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 4. cikkének megfelelően eleget tettek;

b)	az intézmény bizonyította, hogy az előre látható terhek vagy osztalékok levonásra kerültek a nyereség összegéből, az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 5. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének és adott esetben a c) pontnak megfelelően;

az előre látható osztalékoknak az intézmény által az évközi vagy évi végi nyereségből levonandó összege a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (2), (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelően kerül meghatározásra, vagy az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott körülmények között az e cikknek megfelelően kiszámított magasabb összeg kerül levonásra.

(2) Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

10.

A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki:

„5b. cikk

A szanálási hatóságtól származó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó konzultációs felkérésekre adandó válaszok jóváhagyására vonatkozó kritériumok

(1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése alapján valamely szanálási hatóság konzultál az EKB-val vagy az EKB egyetértését kéri, az EKB e konzultációs felkérésre adott válaszának jóváhagyásáról szóló határozatot hatáskör-átruházás útján kell meghozni, kivéve, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az EKB nem ért egyet vagy részben nem ért egyet a szanálási hatósággal abban a kérdésben, amelyben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB-vel konzultáltak vagy egyetértését kérték, az EKB válaszának jóváhagyásáról szóló határozat nem hozható meg felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

Továbbra is az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben az említett határozat módosítás nélküli 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(3) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/546 határozata (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10) (HL L 90., 2018.4.6., 105. o.).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/30) (HL L 224I, 2020.7.13., 1. o.).

(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/31) (HL L 224I, 2020.7.13., 4. o.).

(7) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/656 határozata (2015. február 4.) az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésével összhangban az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő, hitelintézetek általi beszámításának engedélyezésére vonatkozó feltételekről (EKB/2015/4) (HL L 107., 2015.4.25., 76. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/14

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1440 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/1376 határozat módosításáról (EKB/2021/36)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjára, 4. cikkének (3) bekezdésére, 6. cikkének (4) bekezdésére, 14. cikkének (3) és (5) bekezdésére, 15. cikkének (3) bekezdésére és 17. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1376 európai központi banki határozat (EKB/2019/23) (3) meghatározza a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A passzportálásról, a befolyásoló részesedésről és a visszavonásról szóló határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (4), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (5) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2019/1376 határozat (EKB/2019/23) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a passzportálásról, a befolyásoló részesedésről vagy a visszavonásról szóló határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a passzportálásról, a befolyásoló részesedésről vagy a visszavonásról szóló határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(5)

A befolyásoló részesedésről szóló, hatáskör-átruházás tárgyát képező határozatok körét ki kell terjeszteni azokra az esetekre, amelyekben a csoport, amelyhez a részesedést szerezni kívánó személy tartozik, a célszervezetben már befolyásoló részesedéssel rendelkezik, csoportszinten nem kerül sor a vonatkozó határértékek túllépésére, és az értékesítő nem tartozik a csoporthoz. Az alapul szolgáló értékelés az ilyen esetekben általában egyértelmű lenne, mivel a releváns körülmények nem járnak a célszervezet tulajdonosi struktúrájában bekövetkező jelentős változással, az értékelés ezért hasonló a csoporton belüli szervezeti átalakításokból eredő befolyásoló részesedések esetében végzett, alapul szolgáló értékeléshez, és ez utóbbiak tekintetében a határozatok jelenleg hatáskör-átruházás tárgyát képezik.

(6)	Ezért az (EU) 2019/1376 határozatot (EKB/2019/23) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2019/1376 határozat (EKB/2019/23) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő 15. ponttal egészül ki:

„15. »érzékeny jelleg«: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A passzportálásról, a befolyásoló részesedésről és a visszavonásról szóló határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.”

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

b)	a pozitív értékelések EKB általi jóváhagyása, amennyiben felügyeleti határozatra nincs szükség;

c)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.”

A szöveg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 4–6. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a passzportálásról, a befolyásoló részesedésről vagy a visszavonásról szóló határozatot benyújtják a felügyeleti testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.”

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a befolyásoló részesedés megszerzése annak eredménye, hogy a célszervezet a csoportszerkezeten belüli egyik holdingtársaság tulajdonából átkerül valamely másik holdingtársaság tulajdonába;”

A szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)

a befolyásoló részesedés megszerzését olyan vállalkozások csoportjához tartozó jogalany hajtja végre, amely vállalkozások együttesen a célszervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, és csoportszinten a nemzeti jogba átültetett 2013/36/EU irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében megjelölt vonatkozó határértékek egyike sem kerül túllépésre.”

4.	Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép: [Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.]

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

Továbbra is az (EU) 2019/1376 határozat (EKB/2019/23) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben a befolyásoló részesedésről vagy visszavonásról szóló határozat iránti javaslattervezetet, vagy a jelentős felügyelt szervezet fióktelep létrehozatala vagy a pénzügyi intézmény leányvállalat kötelezettségvállalásainak garantálása iránti szándékára vonatkozó értesítést az illetékes nemzeti hatóság e határozat hatálybalépése előtt benyújtotta az EKB-hoz.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1376 határozata (2019. július 23.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2019/23) (HL L 224., 2019.8.28., 1. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/17

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1441 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/322 határozat módosításáról (EKB/2021/37)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára, 4. cikkének (3) bekezdésére és 9. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/322 európai központi banki határozat (EKB/2019/4) (3) meghatározza a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (4), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (5) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a nemzeti hatáskörök szerinti határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a nemzeti hatáskörök szerinti határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(5)

Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) bevezette a hitelintézetek számára annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett – külön felügyeleti jóváhagyás nélkül – elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősíthessék olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentum-típusok későbbi kibocsátásait, amelyekre vonatkozóan már megkapták az engedélyt. Ebben az összefüggésben helyénvaló lehetővé tenni a hatáskör-átruházást a hitelintézetek alapszabályának az ilyen instrumentumok kibocsátásával összefüggő módosítását jóváhagyó határozatok tekintetében, amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy az alkalmazandó feltételek fennállnak.

(6)

Valamely jelentős felügyelt szervezet egyesülése vagy szétválása szükségessé teheti a szervezet alapszabályának módosítását annak érdekében, hogy az tükrözze a szervezetnek az egyesülés vagy szétválás következtében fennálló helyzetét. Az ilyen esetekben az egyesülés vagy szétválás felügyeleti értékelése a szervezet alapszabályának ebből következő módosításait is vizsgálja, attól függetlenül, hogy e módosítások jóváhagyása külön felügyeleti eljárás tárgyát képezi. Ezért helyénvaló lehetővé tenni a hatáskör-átruházást az alapokmányok módosításait jóváhagyó határozatok tekintetében azokban az esetekben, amelyekben e módosítások egyesülésből vagy szétválásból következnek.

(7)	Ezért az (EU) 2019/322 határozatot (EKB/2019/4) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

»részesedésszerzés«: a) valamely másik szervezet vonatkozásában tőkében vagy szavazati jogokban való közvetlen vagy közvetett részesedés megszerzése, ideértve az új szervezet létrehozatalával való szerzést is, amely eltér a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 22. cikke szerinti befolyásoló részesedés megszerzésétől; és b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint az ilyen szerzéssel egyenértékű;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).” "

A 17. pont helyébe a következő szöveg lép:

„17.

»nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatások«: a hitelintézet fő tevékenységét támogató kiegészítő szolgáltatások, ideértve az adminisztratív szolgáltatásokat, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat, a követelésbehajtási szolgáltatásokat, az elektronikus aláírással összefüggő vagy más hasonló szolgáltatásokat;”

A szöveg a következő 19. ponttal egészül ki:

„19.	»szabályozott vállalkozás«: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szabályozott vállalkozás;

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).” "

A szöveg a következő 20. ponttal egészül ki:

„20.

»az EKB útmutatója a bankszektorbeli konszolidációval kapcsolatos felügyeleti megközelítésről« (ECB Guide on the supervisory approach to consolidation in the banking sector): az ezen a címen elfogadott, időről-időre a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint módosított és az EKB honlapján közzétett dokumentum, amely azon felügyeleti megközelítést alátámasztó elveket tartalmazza, amelyet az EKB annak megállapítása során követ, hogy a valamely konszolidáció következtében létrejött hitelintézet által végrehajtott intézkedések biztosítják-e kockázatai megfelelő kezelését és fedezetét;”

A szöveg a következő 21. ponttal egészül ki:

„21.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a nemzeti jog előírja a hitelintézetek stratégiai intézkedéseinek felügyeleti jóváhagyását, vagy ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.”

A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 4–14. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a nemzeti hatáskörök szerinti határozatot benyújtják a felügyeleti testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e nemzeti hatáskörök szerinti határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.”

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

b)	a pozitív értékelések EKB általi jóváhagyása, amennyiben a nemzeti jog nem írja elő felügyeleti határozat elfogadását;

c)	az EKB által a mechanizmusban részt vevő tagállamok hatóságainak kérelmére a nemzeti hatáskörök tekintetében kibocsátott válaszok és jelentések EKB általi jóváhagyása;

d)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.”

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

Az 5. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

A 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az egyesülések értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat, köztük az EKB bankszektorbeli konszolidációval kapcsolatos felügyeleti megközelítésről szóló útmutatóját, valamint az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatásait vagy hasonló aktusait is.”

A 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának bevezető fordulata helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek szavatolótőkéjére gyakorolt hatás mind konszolidált, mind egyedi szinten korlátozott, vagyis:”

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a szolgáltató az Unióban letelepedett szabályozott vállalkozás és engedéllyel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatások végzésére; vagy”

10.

A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a jelentős felügyelt szervezet alaptőkéjét érintő módosítások, amennyiben:

i.	a kapcsolódó szavatolótőkéről szóló határozat (például a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítése vagy a szavatolótőke csökkentése tárgyában) ugyancsak felhatalmazáson alapul; vagy

ii.

a jelentős felügyelt szervezet valamely kibocsátást az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (3) bekezdése második albekezdése rendelkezéseinek megfelelően minősített, és az EKB úgy ítéli meg, hogy a jelentős felügyelt szervezet által az említett albekezdés b) pontjának megfelelően tett bejelentés eleget tesz a bejelentési követelményeknek.”

A szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	olyan módosítások, amelyek kizárólag az EKB által korábban jóváhagyott egyesülésből vagy szétválásból következő változásokat tükröznek.”

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

Továbbra is az (EU) 2019/322 határozat (EKB/2019/4) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben az említett határozat módosítás nélküli 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/322 határozata (2019. január 31.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4) (HL L 55., 2019.2.25., 7. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/22

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1442 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2021/38)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének keretén belül az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos feladata a hitelintézetek felügyelete a felügyeleti standardok következetes alkalmazásának biztosítása, a pénzügyi stabilitás elősegítése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából.

(2)

Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében az EKB a jelentős felügyelt szervezetek tekintetében illetékes hatóságként felelős azért, hogy előzetesen engedélyezze a jelentős felügyelt szervezetek számára a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítására szolgáló, belső minősítésen alapuló módszer különböző kitettségi osztályok és üzleti egységek tekintetében történő fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbítását az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján, a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján, valamint a sztenderd módszer tartós használatát az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján.

(3)

Az EKB felügyeleti határozatai tartalmazhatnak olyan kötelezettségeket vagy követelményeket, amelyeknek a címzettnek meghatározott határidőig kell eleget tennie, amennyiben ez a határozat vagy más követelmények megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges. A felügyelt szervezetek kérelmére az EKB egy további felügyeleti határozattal meghosszabbíthatja a kötelezettségekre vagy követelményekre vonatkozó határidőt, amennyiben ezt észszerűnek tekinti. Ezenkívül a részesedést szerezni kívánó személyek kérelmére az EKB meghosszabbíthatja a hitelintézetben fennálló befolyásoló részesedés szándékolt megszerzésének végrehajtására vonatkozó maximális időtartamot.

(4)

Az EKB-nak illetékes hatóságként minden évben jelentős számú belső modellekről szóló határozatot, valamint határidők meghosszabbításáról szóló határozatot kell elfogadnia. A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az ilyen határozatok meghozatalával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatra van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (4).

(5)	A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni.

(6)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (5), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (6) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az e határozat vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(7)

Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) meghatározza a felügyeleti vonatkozású hatáskör-átruházási határozatok elfogadásakor követendő eljárást, valamint azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskör átruházható. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a Felügyeleti Testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljesen kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be.

(8)

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat elfogadásának kritériumai nem teljesülnek, a határozatokat az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése és az EKB/2004/2 európai központi banki határozat (7) 13g. cikke szerinti kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezenkívül a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni akkor is, amennyiben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak a belső modellekről szóló határozatokhoz vagy a határidők meghosszabbításáról szóló határozatokhoz kapcsolódó értékelési kritériumok teljesülésével kapcsolatban az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege miatt, továbbá amennyiben a vonatkozó értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(9)

Az EKB felügyeleti határozatai az 1024/2013/EU rendelet 24. cikke értelmében adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik, amelyet részletesebben az EKB/2014/16 európai központi banki határozat (8) szabályoz. Ilyen adminisztratív felülvizsgálat esetében a Felügyeleti Testületnek figyelembe kell vennie a Felülvizsgálati Testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint történő elfogadásra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„belső modellekről szóló határozat”: az EKB határozata az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján a belső minősítésen alapuló módszernek a különböző kitettségi osztályok tekintetében a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához történő fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának, az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérésnek, valamint az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján a sztenderd módszer tartós használatának az előzetes engedélyezéséről;

2.	„sztenderd módszer”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítására szolgáló, az említett rendelet harmadik része II. címének 2. fejezetében meghatározott módszer;

3.	„belső minősítésen alapuló módszer” (IRB-módszer): az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítására szolgáló, az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott módszer;

4.	„elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató”, „alapvetőtőke-megfelelési mutató” és „teljestőke-megfelelési mutató”: az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató, alapvetőtőke-megfelelési mutató, illetve teljestőke-megfelelési mutató;

5.	„kötelezettség”: valamely felügyeleti határozat kiegészítő rendelkezése, amely megköveteli, hogy a címzett vagy címzettek adott határidőig intézkedéseket hozzanak a felügyeleti határozat megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében;

6.	„korlátozás”: valamely felügyeleti határozat kiegészítő rendelkezése, amely korlátozza vagy módosítja valamely belső modell engedélyezett használatát, többek között magasabb szorzótényezők vagy többletőke-követelmények előírásával;

„határidő meghosszabbításáról szóló határozat” az EKB olyan határozata, amely meghosszabbítja a) az EKB által felügyeleti határozatban előírt követelmények vagy kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidőt, és b) a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának az (EU) 2019/1376 európai központi banki határozat (EKB/2019/23) (9) 1. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedésről szóló határozatban megjelölt maximális időtartamát;

8.	„felhatalmazáson alapuló határozat”: az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 3. cikkének 4. pontjában meghatározott felhatalmazáson alapuló határozat;

9.	„szervezeti egységek vezetői”: az EKB azon szervezeti egységeinek vezetői, akikre a belső modellekről szóló határozatok vagy a határidő meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásra került;

10.	„kifogásról való lemondáson alapuló eljárás”: az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat 13g. cikkében részletesen szabályozott eljárás;

11.

„elutasító határozat”: olyan határozat, amely nem, vagy nem teljes mértékben adja meg a felügyelt szervezet vagy a részesedést szerezni kívánó személy által kért engedélyt vagy hosszabbítást. A kiegészítő rendelkezéseket, így feltételeket, kötelezettségeket vagy korlátozásokat tartalmazó határozat elutasító határozatnak minősül, kivéve, ha e kiegészítő rendelkezések a) azt biztosítják, hogy a felügyelt szervezet eleget tegyen a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vonatkozó uniós jog követelményeinek, és e rendelkezésekről írásban megállapodtak, vagy b) csupán megismételnek egy vagy több fennálló követelményt, amelyet a felügyelt szervezetnek az uniós jog alapján teljesítenie kell, vagy információkat kérnek egy vagy több ilyen követelmény teljesítésével kapcsolatban;

12.

„érzékeny jelleg”: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t;

13.	„jelentős felügyelt szervezet”: a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (10) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezet;

14.	„jelentős felügyelt csoport”: a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt csoport;

15.	„SREP határozat”: az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke alapján, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 97. cikke értelmében vett éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást követően elfogadott határozat;

16.	„EKB útmutató”: a Kormányzótanács által a Felügyeleti Testület javaslata alapján elfogadott és az EKB honlapján közzétett dokumentum, amely útmutatást nyújt az EKB jogi követelményekre vonatkozó értelmezéséről;

17.

„az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatója” (ECB Guide to internal models): az ezen a címen elfogadott dokumentum, valamint bármely más, a belső modellek értékelésére alkalmazandó jogi követelmények EKB általi értelmezéséről útmutatást nyújtó dokumentum, amelyet a Felügyeleti Testület javaslata alapján a Kormányzótanács fogad el, és amely közzétételre kerül az EKB honlapján.

2. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat meghatározza a belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatáskörök EKB szervezeti egységeinek vezetőire való átruházásának kritériumait.

(2) A döntéshozatali hatáskörök átruházása nem sérti a belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok elfogadása céljából végzendő felügyeleti értékelést.

3. cikk

A belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházása

(1) Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által a szervezeti egységeknek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a következőkről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört:

a)	az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 148. cikke alapján;

b)	a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 149. cikke alapján;

c)	a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásának engedélyezése az 575/2013/EU rendelet 150. cikke alapján;

d)	határidők meghosszabbítása.

(2) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

b)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki.

(3) Az (1) bekezdésben említett, belső modellekről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.

(4) Az (1) bekezdésben említett, határidők meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának a 7. és 8. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.

(5) A belső modellekről szóló határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el. A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 4–8. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, belső modellekről szóló határozatot vagy határidő meghosszabbításáról szóló határozatot benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e belső modellekről szóló határozat vagy határidő meghosszabbításáról szóló határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.

(6) A belső modellekről szóló elutasító határozatok és a határidők meghosszabbításáról szóló elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.

4. cikk

Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbítását engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a hosszabbítást az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó utolsó jóváhagyott tervben az 575/2013/EU rendelet 148. cikkében foglaltak szerinti adott kitettségi osztály vagy üzleti egység tekintetében, vagy a nemteljesítéskori veszteségrátára vagy hitel-egyenértékesítési tényezőkre vonatkozó saját becslések használata tekintetében szereplő határidőtől számított három évet meg nem haladó időszakra kérik;

azon kitettségeknek, amelyekre az intézmény az IRB-módszert alkalmazza, – az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatójában az ezen összegek kiszámítására vonatkozóan szereplő útmutatás figyelembevételével kiszámított – kitettségértéke és kockázattal súlyozott kitettségértéke jelenleg a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-a fölött van és a határozatot követően is a fölött marad.

(2) Az IRB-módszer fokozatos végrehajtására vonatkozó határidő meghosszabbításának értékelését az 575/2013/EU rendelet 148. cikkének, valamint az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

5. cikk

A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést követően a felügyelt szervezet szavatolótőkéje a becslések szerint továbbra is meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában rögzített követelmények, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőke, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás összegét, és az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató nem csökken 50 bázispontnál nagyobb mértékben, továbbá az ebből következő, a teljes tőkekövetelményhez és a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatáshoz viszonyított többlet nem kevesebb, mint 50 bázispont a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatója tekintetében;

b)	a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérést követően a szavatolótőke-követelmények nem csökkennek jelentős felügyelt csoport esetében konszolidált szinten, vagy jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet esetében egyedi szinten.

(2) Amennyiben a kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatérés iránti kérelem egynél több minősítési rendszert érint, a határozatot felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt valamennyi feltétel a határozat hatálya alá tartozó minden egyes minősítési rendszer tekintetében teljesül.

(3) A kevésbé bonyolult módszerek alkalmazásához való visszatéréssel kapcsolatos értékelést az 575/2013/EU rendelet 149. cikkének, valamint a Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

6. cikk

A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásának előzetes engedélyezéséről szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazását engedélyező határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásáról szóló határozatot követően azon kitettségeknek, amelyekre az intézmény az IRB-módszert alkalmazza, – az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatójában szereplő útmutatás figyelembevételével kiszámított – kitettségértéke és kockázattal súlyozott kitettségértéke eléri vagy meghaladja a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 50 %-át;

a sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásáról szóló határozatot követően a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek kitettségértékének és kockázattal súlyozott kitettségértékének növekedése nem haladja meg a jelentős felügyelt csoport konszolidált szintű, vagy a jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet egyedi szintű teljes kitettségértékének és teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének 20 %-át.

(2) A sztenderd módszer tartós részleges alkalmazásával kapcsolatos értékelést az 575/2013/EU rendelet 150. cikkének, valamint a Bizottság által elfogadott végrehajtás- és szabályozástechnikai standardoknak megfelelően kell lefolytatni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat vagy az EKB által kibocsátott hasonló dokumentumokat, valamint az európai felügyeleti hatóságok iránymutatásait és végleges szabályozástechnikai standardtervezeteit is.

7. cikk

Az EKB valamely korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettségekre és követelményekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) Az EKB valamely korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettségekre és követelményekre vonatkozó határidők meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)	a felügyelt szervezet kéri a határidő meghosszabbítását, és a kérelmet a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal benyújtja az EKB-hoz;

b)	a hosszabbítás nem haladja meg az eredeti határidő előtti időszak tartamát, és nem haladja meg a 12 hónapot;

c)	a hosszabbítás nem érinti hátrányosan a felügyelt szervezet jogait.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok nem hozhatók meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a következők bármelyike fennáll:

a)	a hosszabbítás az EKB korábbi felügyeleti határozatában előírt kötelezettség vagy követelmény eredeti terjedelmének vagy a korábbi határozat alapjául szolgáló értékelésnek a módosításával jár;

b)	a hosszabbítás már meghosszabbított határidőre vonatkozik;

c)	a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelynek az irányításra vonatkozó, a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt pontszáma 4;

d)	a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelynek a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás fölötti szavatolótőke-többlete kevesebb, mint 100 bázispont az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató tekintetében;

e)	a hosszabbítást olyan hitelintézet kéri, amelyhez az előző három évben a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 27. cikkében foglaltak szerinti korai beavatkozási intézkedéseket intéztek;

f)	a hosszabbítás az alkalmazandó jog alapján nem megengedett.

(3) A határidők meghosszabbítása iránti kérelmek értékelése során figyelembe kell venni, hogy a) a hosszabbítás észszerű-e, tekintettel a kért hosszabbítás hitelintézet által megjelölt indokára, és b) a hosszabbítás veszélyezteti-e a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtását.

8. cikk

A szándékolt részesedésszerzés végrehajtása maximális időtartamának meghosszabbításáról szóló felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) A szándékolt részesedésszerzés végrehajtására vonatkozó, a befolyásoló részesedésről szóló határozatokban megjelölt maximális időtartam meghosszabbításáról szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, amennyiben a hosszabbítást a szándékolt részesedésszerzés végrehajtására vonatkozó eredeti időtartam lejártától számított legfeljebb 12 hónapos időtartamra adják meg.

(2) Az (1) bekezdés ellenére az említett maximális időtartam meghosszabbításáról szóló határozatok nem hozhatók meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a következők bármelyike fennáll:

a)	a hosszabbítás a befolyásoló részesedésről szóló határozat eredeti hatályának vagy az e határozat alapjául szolgáló értékelésnek a módosításával jár;

b)	a maximális időtartam már meghosszabbításra került;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelynek az irányításra vonatkozó, a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt pontszáma 4;

a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelynek a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás fölötti szavatolótőke-többlete kevesebb, mint 100 bázispont az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutató tekintetében;

e)	a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célszervezet olyan hitelintézet, amelyhez az előző három évben a 2014/59/EU irányelv 27. cikkében foglaltak szerinti korai beavatkozási intézkedéseket intéztek.

(3) A hivatkozott maximális időtartam meghosszabbítása iránti kérelmek értékelése során figyelembe kell venni, hogy a) a hosszabbítás észszerű-e, tekintettel a kért hosszabbítás részesedést szerezni kívánó személy által megjelölt indokára, és b) hogy a hosszabbítás veszélyezteti-e a felügyeleti intézkedés eredményes végrehajtását.

9. cikk

Átmeneti rendelkezés

Ez a határozat nem alkalmazandó azokra az esetekre, amelyekben a belső modellekről szóló határozat vagy határidő-hosszabbítás iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(3) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(4) A Bíróság 1986. szeptember 23-i AKZO Chemie kontra Bizottság ítélete, 5/85, ECLI:EU:C:1986:328, 37. pont, és 2005. május 26-i Carmine Salvatore Tralli kontra EKB ítélete, C-301/02 P, ECLI:EU:C:2005:306, 59. pont.

(7) Az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(8) Az Európai Központi Bank EKB/2014/16 határozata (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).

(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1376 határozata (2019. július 23.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2019/23) (HL L 224., 2019.8.28., 1. o.).

(10) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

2021.9.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/30

AZ EUROPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1443 HATÁROZATA

(2021. augusztus 26.)

a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2021/40)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IGAZGATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 11.6. cikkére,

tekintettel a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló, 2021. augusztus 3-i (EU) 2021/1442 európai központi banki határozatra (EKB/2021/38) (2) és különösen annak 3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 európai központi banki határozatra (3) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Központi Bank (EKB) által felügyeleti feladatai ellátása során meghozandó jelentős számú határozat kezelésére meghatározott felhatalmazáson alapuló határozatok meghozatalára vonatkozó eljárás került kialakításra.

(2)	A hatáskör-átruházási határozat az Igazgatóság azon határozatának elfogadásakor lép hatályba, amellyel kijelöli egy vagy több szervezeti egység vezetőjét határozatoknak hatáskör-átruházási határozat alapján történő elfogadására.

(3)	A szervezeti egységek vezetőinek kijelölése során az Igazgatóságnak figyelemmel kell lennie a hatáskör-átruházási határozat fontosságára és azon címzettek számára, akiknek a felhatalmazáson alapuló határozatokat meg kell küldeni.

(4)	Az EKB/2004/2 európai központi banki határozat 10.1. cikke úgy rendelkezik, hogy az Igazgatóság határoz az EKB szervezeti egységeinek számáról, elnevezéséről és hatásköréről.

(5)	A Felügyeleti Testület elnökével konzultációra került sor azon szervezeti egységek vezetőit illetően, akikre a belső modellekről szóló és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára irányuló hatáskört át kell ruházni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában az (EU) 2021/1442 határozat (EKB/2021/38) 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

2. cikk

A belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló, felhatalmazáson alapuló határozatok

(1) Az (EU)2021/1442 (EKB/2021/38) határozat 3. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló határozatokat – a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának az (EU) 2019/1376 európai központi banki határozat (EKB/2019/23) (4) 1. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedésről szóló határozatban megjelölt maximális időtartamát meghosszabbító határozatok kivételével – a következő szervezeti egységek vezetőinek egyike fogadja el:

a)	a Rendszerszintű és Nemzetközi Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Rendszerszintű és Nemzetközi Pénzintézetek Főigazgatóság látja el;

b)	az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság látja el;

c)	a Szakosodott Pénzintézetek és Kevésbé Jelentős Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Szakosodott Pénzintézetek és Kevésbé Jelentős Pénzintézetek Főigazgatóság látja el.

(2) Az (EU) 22021/1442 határozat (EKB/2021/38) 3. cikke szerinti, a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (5) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezeteket érintő szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát meghosszabbító felhatalmazáson alapuló határozatokat, az SSM Irányítás és Műveletek Főigazgatóságának főigazgatója vagy helyettes főigazgatója – vagy távollétükben az Engedélyeztetési Osztály vezetője – és a következő szervezeti egységek vezetőinek egyike fogadja el:

a)	a Rendszerszintű és Nemzetközi Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Rendszerszintű és Nemzetközi Pénzintézetek Főigazgatóság látja el;

b)	az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság látja el;

c)	a Szakosodott Pénzintézetek és Kevésbé Jelentős Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, ha az érintett felügyelt szervezet vagy csoport felügyeletét a Szakosodott Pénzintézetek és Kevésbé Jelentős Pénzintézetek Főigazgatóság látja el.

Ha az (EU) 2019/1376 határozat (EKB/2019/23) 3. és 4. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló határozat egynél több jelentős felügyelt szervezetet érint, az a felügyelt szervezet vagy csoport lesz az érintett felügyelt szervezet, amelyikben megszerzik a befolyásoló részesedést.

(3) Az (EU)2021/1442 határozat (EKB/2021/38) 3. cikke szerinti, a jelentős felügyelt szervezetet nem érintő szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát meghosszabbító, felhatalmazáson alapuló határozatokat a SSM Irányítás és Műveletek Főigazgatóság főigazgatója vagy helyettes főigazgatója, vagy távollétükben az Engedélyeztetési Osztály vezetője fogadja el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 26-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát.

(3) HL L 80., 2004.3.18., 33. o.

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1376 határozata (2019. július 23.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2019/23) (HL L 224., 2019.8.28., 1. o.).

(5) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 314

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. szeptember 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1437 határozata (2021. augusztus 3.) a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok tekintetében történő hatáskör-átruházásról szóló (EU) 2017/934 határozat módosításáról (EKB/2021/33)	1
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1438 határozata (2021. augusztus 3.) a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör-átruházásról és a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékeléséről szóló (EU) 2017/935 határozat módosításáról (EKB/2021/34)	3
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1439 határozata (2021. augusztus 3.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2018/546 határozat módosításáról (EKB/2021/35)	8
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1440 határozata (2021. augusztus 3.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/1376 határozat módosításáról (EKB/2021/36)	14
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1441 határozata (2021. augusztus 3.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/322 határozat módosításáról (EKB/2021/37)	17
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1442 határozata (2021. augusztus 3.) a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2021/38)	22
	*	Az Europai Központi Bank (EU) 2021/1443 Határozata (2021. augusztus 26.) a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2021/40)	30