„I. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZILAG AZ 1., 2. ÉS 3. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA TARTOZÓ UNIÓS BELVÍZI UTAK JEGYZÉKE

1. FEJEZET

1. zóna

Franciaország

A tenger vonalától folyásirányban a Szajna, a Loire, a Gironde és a Rhône folyótorkolatában

Németország

Ems	A régi Greetsiel világítótornyot az eemshaveni kikötői bejárat nyugati kikötőgátjával összekötő vonaltól kifelé az északi szélesség 53° 30′ és a keleti hosszúság 6° 45′-ig, azaz kissé kifelé a szárazáru-szállító hajók átrakási helyétől az Alte Emsen (1)

Lengyelország

A Pomorska-öbölnek a Rugen-szigeti Nord Perdet és a Niechorze világítótornyot összekötő vonaltól délre eső része

A Gdanski-öbölnek a Hel világítótornyot és Baltijsk kikötőjének bejárati bójáját összekötő vonaltól délre eső része

Svédország

Vänern-tó, délről a bastungsgrundeni fényjelzőn keresztül futó szélességi körrel határolva

Vättern-tó

Brofjorden – Donsö

A szárazföld, illetve a 2. vagy a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Grötö legdélebbi pontjától Gåsö legnyugatibb pontján, Hermanö legészakibb pontján, Hermanö huvudon, Vedholmenen, Danholmenen, Mollön középpontján, Räbbehuvud jelzőfényein keresztül, Sankt Olov alsó jelzőfényein keresztül, Flatholmen legdélkeletibb pontján, Åstol jelzőfényein keresztül, Marstrand jelzőfényein keresztül, Sälö jelzőfényein keresztül, Kågholmen alsó jelzőfényein keresztül, Tynneskär jelzőfényein keresztül, Buskärs Knöte jelzőfényein keresztül és Rivö felső jelzőfényein keresztül Rivö jelzőfényeiig.

Öregrundsgrepen északi része

A szárazföld és Gräsö közötti terület, amelyet északon az Engelska grundet jelzőfényein keresztül húzódó szélességi kör, délen pedig az Öregrund felső fő jelzőfényén keresztül áthaladó hosszúsági kör határol.

Söderarm – Sandhamn

A 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Tyvö fő jelzőfényétől Söderarm jelzőfényein keresztül, Söderarm révkalauz-kikötőjének felső fő jelzőfényein keresztül és Prästkobben jelzőfényein keresztül a korsöi irányfényig.

Jungfrufjärden

A szárazföld, illetve a 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Nämdö legnyugatibb pontjától Mörtö-Bunsö legnyugatibb pontján keresztül Ornöhuvud irányfényéig.

Mysingen – Landsort

A 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Utö jelzőfényétől Nåttarö legdélebbi pontján keresztül, Måsknuv jelzőfényein keresztül és Viksten jelzőfényein keresztül Landsort jelzőfényéig.

Landsort – Arkö

A szárazföld, illetve a 2. vagy 3. zóna határvonala és a Landsort jelzőfényeitől Enskär legdélebbi pontján és Norra Kränkan jelzőfényein keresztül Marö kupáig húzódó vonal által határolt terület.

A Valdemarsviken-öböl és a Gryt-szigetek

A szárazföld, illetve a 2. zóna határvonala és a Gubbö kupa irányfényétől Häradsskär jelzőfényein és Hägerökarten jelzőfényein keresztül Kvädö legdélebbi pontjáig húzódó vonal által határolt terület.

Kalmarsund északi része – Västervik

A szárazföld, továbbá a Hallmare Skackeltől Aleskär jelzőfényein keresztül, Idö jelzőfényein keresztül, Idö Stångskär jelzőfényein keresztül, Strupö Ljungskär jelzőfényein keresztül, az é.sz. 57 20,0 k.h. 016 48,0 koordinátájú ponton keresztül és Enerumsgrund nyugati kardinális bójáján keresztül Öland legészakibb pontjáig húzódó vonal, valamint Öland észak-nyugati partja és délen az 56 51,00 északi szélességi kör által határolt terület.

Kalmarsund déli része

A szárazföld és Öland közötti terület, amelyet északon az Ölandon, a dunöi pont (a szárazföldön) és Beijerhamn között húzódó vonal, délen pedig az 56 15,00 északi szélességi kör határol.

2. zóna

Cseh Köztársaság

Lipno tavi gát

Németország

Ems	Az Emsen keresztül a Papenburg kikötő bejáratához közel a korábbi diemeni szivattyútelep és a Halténél levő töltés eleje között húzódó vonaltól egészen a régi Greetsiel világítótornyot és az eemshaveni kikötő bejáratát összekötő vonalig
Jade	A korábbi Schillig jelzőfényt a lanwardeni templomtoronnyal összekötő vonalon belül
Weser	A brémai vasúti híd északnyugati szélétől egészen a langwardeni és a cappeli templomtornyot összekötő vonalig, beleértve a Westergate, Rekumer Loch, Rechter Nebenarm és Schweiburg oldalágakat
Elba és Bütztflether Süderelbe (a 0,69 km-től az Elba torkolatáig), Ruthenstrom (a 3,75 km-től az Elba torkolatáig), Wischhafener Süderelbe (a 8,03 km-től az Elba torkolatáig)	A hamburgi kikötő alsó határától egészen a döse-i irányfényt és a Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét összekötő vonalig, beleértve a Nebenelbe és az Este, a Lühe, a Schwinge, az Oste, a Pinnau, a Krückau és a Stör mellékfolyóit (minden esetben a torkolattól a duzzasztógátig)
Meldorfer Bucht	A Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét és a büsumi kikötő nyugati végét összekötő vonalon belül
Eider	A Gieselau-csatorna torkolatától (22,64 km) a (Tränke) erőd és a vollerwieki templomtorony közötti vonalig
Gieselau-csatorna	Az Eider torkolatától a Kieli-csatorna torkolatáig
Flensburger Förde	A Kegnäs világítótornyot és Birknackot összekötő vonalon belül, a német-dán határtól északra a Flensburger fjordnál
Schlei	A schleimündei kikötő végei közötti vonalon belül
Eckernförder Bucht	A Boknis-Ecket és a szárazföld Dänisch Nienhofnál levő északkeleti pontját összekötő vonalon belül
Kieler Förde	A Bülk világítótornyot a Laboe tengerészeti emlékművel összekötő vonalon belül
Kieli-csatorna, beleértve az Audorfer See-t és a Schirnauer See-t	A brunsbütteli kikötőgát végpontjait összekötő vonaltól a Kiel-Holtenaunál levő bejárati fényeket, a Schirnauer See-t, a Bergstedter See-t, az Andorfer See-t, az Obereidersee-t az Enge-vel, a Flemhuder See-vel és az Achterwehrer csatornával összekötő vonalig
Trave	A lübecki nyitható vasúti híd északnyugati szélétől, beleértve a Pötenitzer Wieket és a Dassower See-t, a travemündei kikötőgát belső déli és külső északi végpontját összekötő vonalig
Leda	A Leernél levő tengeri zsilip külső kikötője bejáratától az Eems torkolatáig
Hunte	Az oldenburgi kikötőtől és Oldenburgban az Amalienbrückétől völgymenetben 140 métertől a Weser torkolatáig
Lesum	A Hamme és a Wümme egybefolyásától (0,00 km) a Weser torkolatáig
Este	A buxtehudei gátkaputól (0,25 km) az Elba torkolatáig
Lühe	A horneburgi Au-Mühle-től (0,00 km) az Elba torkolatáig
Schwinge	A stadei Salztor gátkapu északi sarkától az Elba torkolatáig
Oste	Az Oste duzzasztógátja fölötti közúti híd középvonalától folyásiránnyal szemben mért 210 métertől (69,360 km) az Elba torkolatáig
Pinnau	A pinnebergi vasúti híd délnyugati szélétől az Elba torkolatáig
Krückau	Az elmshorni Wedenkamptól és ide vezető híd délnyugati szélétől az Elba torkolatáig
Stör	A Rensing árapályszintmérőtől az Elba torkolatáig
Freiburger Hafenpriel	A Freiburg an der Elbe zsilip keleti szélétől egészen az Elba torkolatáig
Wismarbucht, Kirchsee, Breitling, Salzhaff és Wismar kikötői terület	A tenger felé egészen a Hoher Wieschendorf Huk és a Timmendorf jelzőfény közötti vonalig és a Poel-szigeti Gollwitz jelzőfényt a Wustow-félsziget déli pontját összekötő vonalig
Warnow, valamint a Breitling és mellékágai	Lefelé a Mühlendammon a rostocki Geinitzbrücke északi szélétől a tenger felé egészen a warnemündei nyugati és keleti kikötőgát északi pontjait összekötő vonalig
A szárazföld és a Darß és Zingst félsziget által körbezárt vizek, valamint a Hiddensee- és Rügen-sziget (beleértve a Stralsund kikötői területet)	A tenger felé kiterjedve az alábbiak között   a Zingst-félsziget és Bock szigete: egészen az északi szélesség 54° 26′ 42″-ig   Bock és Hiddensee szigete: egészen a Bock-sziget északi pontját a Hiddensee-sziget déli pontjával összekötő vonalig   Hiddensee szigete és Rügen szigete (Bug): egészen a Neubessin délkeleti pontját és Buger Hakent összekötő vonalig
Kleine Jasmunder Bodden
Greifswalder Bodden	A Bodden a tenger felé egészen a Thiessower Haken (Südperd) keleti pontjától a Ruden-sziget keleti pontjáig húzódó vonalig, és innen az Usedom-sziget északi pontjáig (északi szélesség 54° 10′ 37″, keleti hosszúság 13° 47′ 51″)
Ryck	A greifswaldi Steinbecker hídtól keletre, a kikötőgátakat összekötő vonalig
A szárazföld és az Usedom-sziget által közrezárt vizek (a Peenestrom, beleértve a Wolgast kikötői területet és az Achterwassert és az Oder Haffot)	Kelet felé egészen a Lengyel Köztársaság határáig a Stettiner Haffban
Uecker	Az Uekermünde közúti híd dél-nyugati sarkától a kikötőgátakat összekötő vonalig

Megjegyzés: Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője másik tagállamban van, az 1960. április 8-i Ems–Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II., 602. o.).

Franciaország

A Gironde az Ile de Patirastól lefelé elhelyezkedő 48,50 km-től a tenger vonaláig, amelyet Pointe de Grave-ot és a Pointe de Suzac-ot összekötő vonal jelöl ki

A Loire Cordemais-től (25. km) a tenger vonaláig, amelyet a Pointe de Mindin-t és a Pointe de Penhoët-t összekötő vonal jelöl ki

A Szajna a Tancarville csatorna elejétől a tenger vonaláig, amelyet az a vonal jelöl ki, amely a jobb parton található Cape Hode-ot a bal parton található azon ponttal köti össze, ahol a tervezett töltés Berville alatt találkozik a parttal

A Vilaine az Arzal Dam-tól a tenger vonaláig, amelyet a Pointe du Scalt a Pointe du Moustoirral összekötő vonal jelöl ki

Genfi-tó

Magyarország

Balaton

Hollandia

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az összekötőket az Északi-tengerrel

IJsselmeer: beleértve a Markermeert és az Ijmeert, de a Gouwzee nem

Nieuwe Waterweg és a Scheur

Calandkanaal nyugatra a Benelux kikötőtől

Hollands Diep

Breeddiep, Beerkanaal és kapcsolódó kikötői

Haringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészről a Goeree-Overflakkee, másrészről aVoorne-Putten és Hoeksche Waard közötti vízi utakat

Hellegatt

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwerschavensche Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közötti vízi utakat

Keten, Mastgat, Zijpe, Krabbenkreek, Eastern Scheldt és Roompot: beleértve egyrészről a Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészről pedig a Schouwen-Duiveland és Tholen közötti vízi utakat, nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Scheldt és Nyugat-Scheldt, valamint tengeri torkolata: beleértve egyrészről a Zeeland Flanders, másrészről pedig a Walcheren és Zuid-Beveland közötti vízi utakat, de nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Lengyelország

Szczecini lagúna

Kamień-lagúna

Wisła-lagúna

Puck-öböl

Włocławski víztározó

Śniardwy tó

Niegocin tó

Mamry tó

Svédország

Lysekil – Orust – Tjörn

A szárazföld és a következők által határolt terület: a Lysekilben Slaggöntől Skaftölandetig 170 fokos szögben húzódó vonal; az Islandsberg jelzőfényeitől Lavösundig húzódó vonal; a Lyr jelzőfényeitől 300 fokos szögben a Mollösundtól keletre található szárazföldig húzódó vonal; a Lyr legdélebbi pontjától Björholmenig húzódó vonal; Hakefjorden északi részén az 58 01,00 szélességi kör által alkotott vonal.

Göteborg déli szigetcsoportja

A szárazföld, illetve a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: az Arendal kikötő nyugati részétől Knippelholmenen keresztül, Rivö jelzőfényein és Rivö felső jelzőfényein keresztül, Känsö torn irányfényén keresztül, Kårholmen jelzőfényein keresztül és Rättarens jelzőfényein keresztül Askims nabbeig.

Öregrund – Norrtälje

A szárazföld és Gräsö közötti terület, amelyet északon az Öregrund felső fő jelzőfényein keresztül áthaladó hosszúsági kör, a tenger felől pedig az Äspskäret és a Råstensudde jelzőfényei közötti vonal, a Singsundeten áthaladó vonal, a Fygdströmmenen áthaladó hidak és a Dejeuddentől Arholma jelzőfényein keresztül Tyvö jelzőfényeiig húzódó vonal határolnak.

Norrtälje – Nämdö

A szárazföld, illetve a 2. vagy a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Tyvö jelzőfényeitől Idskärskobben jelzőfényein keresztül, Svartlöga legnyugatibb pontján át, Stenkobbsgrund jelzőfényein, Korsö irányfényein keresztül Nämdö legnyugatibb pontján át Björnö legdélebbi pontjáig.

Dalarö – Torö

A szárazföld és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Klacknäsettől Ornöhuvud irányfényétől keresztül, az Ornö melletti Näseten keresztül, Utö legészakibb pontján át, Utö jelzőfényén keresztül, Älvsnabben jelzőfényén keresztül, Norra Stegholmenen, Yttre Gårdenen keresztül, a järflottai Valsuddenen keresztül és a järflottai Långsuddenen keresztül Torö legkeletibb pontjáig.

Torö – Oxelösund

A szárazföld, illetve a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Torö templomától Fifång jelzőfényein keresztül, Kockehällan jelzőfényein keresztül, Lacka tornon keresztül, Kittelö legkeletibb pontján át, Trutbådan jelzőfényein és Beten jelzőfényein keresztül, továbbá Femörehuvud irányfényén keresztül Svartuddenig, Kungshamn felső jelzőfényétől északra.

A Bråviken, Slätbaken és Östergötland szigetcsoport

A szárazföld (Bråviken nyugati részén a norrrköpingi Hamnbron hídtól, Slätbaken nyugati részén pedig a memi zsiliptől kezdődően) és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Gullängsberget jelzőfényeitől Arkö irányfényén keresztül, Marö kupán keresztül, Kupa klint irányfényén keresztül, Birkskär legnyugatibb pontján keresztül és Gubbö kupa irányfényén keresztül Dalauddéig, Orrentól délre.

Kalmarsund középső része

A nyugaton a szárazföld, keleten Öland, északon az 56 51,00 északi szélességi kör, délen pedig a dunöi ponttól (a szárazföldön) az ölandi Beijerhamnig húzódó vonal által határolt terület.

2. FEJEZET

3. zóna

Belgium

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefelé)

Bulgária

Duna: 845,650 fkm – 374,100 fkm

Cseh Köztársaság

Duzzasztógáttavak: Brněnská (Kníničky), Jesenice, Nechranice, Orlík, Rozkoš, Slapy, Těrlicko, Žermanice és Nové Mlýny III

Homokoskavics-bányatavak: Ostrožná Nová Ves és Tovačov

Németország

Duna	Kelheimtől (km 2 414,72 ) a jochensteini német–osztrák határig
Rajna és Lampertheimer Altrhein (4,75 km-től a Rajnáig), Altrhein Stockstadt- Erfelden (9,80 km-től a Rajnáig)	A német–svájci határtól a német–holland határig
Elba (Norderelbe), a Süderelbe en Köhlbrand is	Az Elba-Seiten csatorna torkolatától a hamburgi kikötő alsó határáig
Müritz

Franciaország

az Adour a Bec du Gave-tól a tengerig;

az Aulne Châteaulin-i gátkaputól a tengernek a Passage de Rosnoën által kijelölt vonaláig;

a Blavet Pontivy-tól Pont du Bonhomme-ig;

a Calais-i csatorna;

a Charente a Tonnay-Charente-nál található hídtól a tenger vonaláig, amelyet a bal parton, völgymenetben található közlekedési lámpát a Fort de la Pointe közepével összekötő vonal jelöl ki;

a Dordogne a Lidoire-ral való összefolyástól a Bec d’Ambès-ig;

a Garonne a Castet en Dorthe-i hídtól a Bec d’Ambès-ig;

a Gironde a Bec d’Ambès-tól a 48,50-es km-nél lévő, és az Ile de Patiras után elhelyezkedő ponton áthaladó vonalig;

a Hérault Bessan kikötőjétől a tengerig, a part felső vonaláig;

az Isle a Dronne-nal való összefolyástól a Dordogne-nyal való összefolyásig;

a Loire a Maine-nal való összefolyástól Cordemais-ig (KP 25);

a Marne a Bonneuil-i hídtól (KP 169 bis 900) és a St Maur-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig;

Rajna

a Nive Haïtze gáttól Ustaritzban az Adourral való összefolyásig;

az Oise a Janville-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig;

az Orb Sérignantól a tengerig, a part felső vonaláig;

a Rajna a svájci határtól a tengerig, a Kis-Rajna kivételével;

a Saône a Pont de Bourgogne-i hídtól Chalon sur Saône-ban a Rajnával való összefolyásig;

a Szajna a Nogent sur Seine-i gátkaputól Tancarville-csatorna kezdetéig;

Sèvre Niortaise a Marans-i gátkaputól a tenger vonaláig, a torkollatnál lévő őrházig;

a Somme Pont de la Portelette híd alsó folyási oldalától Abbeville-ben a Noyelles-i viaduktig és a Saint-Valéry-sur-Somme-i vasútig;

a Vilaine Redontól (KP 89,345) Arzal gátig;

Amance-tó;

Annecy-tó;

Biscarosse-tó;

Bourget-tó;

Carcans-tó;

Cazaux-tó;

Der-Chantecoq-tó;

Guerlédan-tó;

Hourtin-tó;

Lacanau-tó;

Orient-tó;

Pareloup-tó;

Parentis-tó;

Sanguinet-tó;

Serre-Ponçon-tó;

Temple-tó.

Horvátország

Duna: 1 295 + 500 fkm – 1 433 + 100 fkm

Dráva: 0 fkm – 198 + 600 fkm

Száva: 210 + 800 fkm – 594 + 000 fkm

Kupa: 0 fkm – 5 + 900 fkm

Una: 0 fkm – 15 fkm

Magyarország

Duna: 1 812 fkm – 1 433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm – 0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm – 0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm – 0 fkm

Tisza: 685 fkm – 160 fkm

Dráva: 198 fkm – 70 fkm

Bodrog: 51 fkm – 0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm – 0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm – 0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm – 0 fkm

Velencei-tó

Fertő tó

Hollandia

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketelmeer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten IJ, Afgesloten IJ, Noordzeekanaal, IJmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch-csatorna, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

Ausztria

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig

March: a 6,00 km-ig

Lengyelország

A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Wisła folyó torkolatig

A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

A Dąbie tó a belső tengervizekkel való határig

Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyásától az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bartężek-tóig, a Bartężek-tóval együtt

A Bydgoski-csatorna

Az Elbląski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szeląg Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

A Gliwicki-csatorna a Kędzierzyński-csatornával

A Jagielloński-csatorna az Elbląg folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

A Łączański-csatorna

A Ślesiński-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Gopło tóval

A Żerański-csatorna

A Martwa Wisła folyó a przegalinai Wisła folyótól a belső tengervizekkel való határig

A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Wisła folyó torkolatáig, a Zegrzyński tóval együtt

A Nogat folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

A (felső) Noteć folyó a Gopło tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Noteć folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatig

A Nysa Łużycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dąbie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wrocław városában

A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, ami a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig

A Pisa folyó a Roś tótól a Narew folyó torkolatáig

A Szkarpawa folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

A Warta folyó a Ślesiński-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

Wielkie Jeziora Mazurskie, amely körbeöleli a piszi Roś tótól (azt is beleértve) a węgorzewói Węgorzewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty, Mikołajskie, Tałty, Tałtowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty, Kisajno, Dargin, Łabap, Kirsajty és Święcajty, a Giżycki-csatornával és a Niegociński-csatornával, valamint a Piękna Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Ryńskie tó egy mellékútja (beleértendő) a Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a „Nidzkie rezervátummal”), a következő tavakkal együtt: Bełdany, Guzianka Mała és Guzianka Wielka

A Wisła folyó a Przemsza folyó torkolatától a Łączański-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Wisła folyó Gdański-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Włocławski víztározó

Románia

Duna: a szerb–román határtól (1 075 km) a Sulinai-ágon át a Fekete-tengerig

Duna–Fekete-tenger-csatorna (64,410 km hosszú): a Duna 299,300 km-énél Cernavodănál található csatornatorkolattól (a csatorna 64,410 km-e) a Constanta Dél-Agigea-i kikötőig (a csatorna „0” km-e)

Poarta Albă–Midia Năvodari csatorna (34,600 km hosszú): a Duna–Fekete-tenger-csatorna 29,410 km-énél Poarta Albă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 27,500 km-e) a midiai kikötőig (a csatorna „0” km-e)

Szlovákia

Duna: 1 880,26 fkm – 1 708,20 fkm

Duna-csatorna: 1 851,75 fkm – 1 811,00 fkm

Váh folyó: 0,00 fkm – 70,00 fkm

Morava folyó: 0,00 fkm – 6,00 fkm

Bodrog: 49,68 fkm – 64,85 fkm

Duzzasztógáttavak: Oravská Priehrada, Liptovská Mara, Zemplínska Šírava

Svédország

Mälaren-tó

Saltsjön, valamint Stockholm és Värmdölandet kikötője

A Mälaren-tó Stockholmban, Norrströmben, Slussenben, illetve Hammarbyslussenben található kilépési pontjainál kezdődő terület, amelyet a szárazföld és a Lidingöbron híd, az Elfviksgrund jelzőfényein keresztül 135–315 fokos szögben húzódó vonal, a Baggensfjärdenben Mellangårdsholmen és Högklevsudde között húzódó vonal, Ingarö és Fågelbrolandet között az Örsundet, a Rönnäsuddtól Tegelhällan jelzőfényein és Runö jelzőfényein keresztül a Djurőn lévő Talattáig húzódó vonal, a Vindöströmön át, Vindö és Värmdölandet között húzódó vonal és mindezek mellett a térség szigetei határolnak.

A Södertälje-csatorna és Södertälje kikötői

A Södertälje-csatorna és Södertälje kikötői, északról a Södertälje gátkapuval, délről pedig az 59° 09′ 00″ északi szélességi körrel határolva

A Trollhätte-csatorna, Göta älv és Nordre älv

A Vänern-tó déli részén található Bastugrund irányfényén át az Älvsborg hídig és a Nordre älv folyóig húzódó szélességi kör és a 11° 45′ 00″ keleti hosszúsági kör közötti terület.

Göta-csatorna

Keleten a memi zsiliptől a Motala hídig, beleértve az Asplången-tót, a Roxen-tót és a Boren-tót; nyugaton a karlsborgi Rödesund Norra Yttre jelzőfényen át húzódó hosszúsági körtől a sjötorpi zsilipig, beleértve a csatorna által átszelt tórendszert is.

(1)	Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője máshol van, az 1960. április 8-i Emst–Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II 602. o.).

„II. MELLÉKLET

AZ 1., 2., 3. ÉS 4. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2021/1 szabványban foglaltakkal.