2021.8.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 277/1

A TANÁCS (EU) 2021/1275 RENDELETE

(2021. július 30.)

a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2021. július 30-i (KKBP) 2021/1277 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2021. július 30-án elfogadta a (KKBP) 2021/1277 határozatot, amely a libanoni helyzet kezelése érdekében célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretet hoz létre. A korlátozó intézkedések megállapításának politikai kontextusát és politikai indokait az említett határozat preambulumi bekezdései ismertetik. A tanácsi határozat a Libanonban kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági, társadalmi és politikai válságért felelős természetes személyek valamint a velük kapcsolatban álló természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében pénzeszközeik és gazdasági erőforrásaik befagyasztásáról, valamint pénzeszközök és gazdasági erőforrások számukra történő rendelkezésre bocsátásának tilalmáról rendelkezik. A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeket, szervezeteket és szerveket a (KKBP) 2021/1277 határozat melléklete sorolja fel.

(2)	Ezen intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – nevezetesen a tagállamokban tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – a végrehajtásukhoz uniós szintű szabályozás szükséges.

(3)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a védelem jogait, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet az említett jogokkal összhangban kell alkalmazni.

(4)	Az e rendelet I. mellékletében szereplő jegyzék módosítására vonatkozó eljárás keretében a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket és szerveket tájékoztatni kell a jegyzékbe vételük okairól, lehetőséget adva számukra észrevételek benyújtására.

(5)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében közzé kell tenni azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más releváns adatait, akik vagy amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A személyes adatok kezelése során meg kell felelni az (EU) 2016/679 (2) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3).

(6)	A tagállamoknak és a Bizottságnak tájékoztatniuk kell egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló egyéb releváns információkról.

(7)	A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

„igény”: bármely, e rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett igény, akár bírósági eljárásban érvényesítik, akár nem és különösen:

i.	szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettség teljesítése iránti igény;

ii.	bármilyen formájú kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia meghosszabbítása vagy kifizetése iránti igény;

iii.	kártérítési kereset szerződés vagy ügylet vonatkozásában;

iv.	ellenigény;

v.	bárhol meghozott ítélet, választottbírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy – akár végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás útján történő – végrehajtása iránti igény;

„szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen formában, függetlenül az alkalmazandó jogtól, valamint attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettséget foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; e célból a „szerződés” magában foglal minden kötvényt, garanciát vagy viszontgaranciát, különösen pénzügyi garanciát vagy pénzügyi viszontgaranciát, minden jogilag független és nem független hitelt, továbbá bármely olyan kapcsolódó megállapodást, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

c)	„illetékes hatóságok”: a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett tagállami illetékes hatóságok;

d)	„gazdasági erőforrások”: mindenféle – tárgyi vagy immateriális, ingó vagy ingatlan – vagyoni eszköz, amely nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

e)	„gazdasági erőforrások befagyasztása”: annak megakadályozása, hogy a gazdasági erőforrásokat bármilyen módon pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére használják fel, beleértve – de nem kizárólag – azok eladását, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, illetve rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is;

„pénzeszközök”: bármilyen pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve – de nem kizárólag – a következőket:

i.	készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök;

ii.	pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, adósságok és adósságkötelezvények;

iii.	nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, beleértve a részvényeket, az értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, a kötvényeket, a váltókat, az opciós utalványokat, a fedezetlen kötvényeket és a származtatott ügyleteket;

iv.	kamatok, osztalékok, vagy vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett egyéb jövedelem vagy értéktöbblet;

v.	hitelek, beszámítási jogok, garanciák, teljesítési biztosítékok vagy egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások;

vi.	hitellevelek, fuvarlevelek, adásvételi szerződések;

vii.	pénzeszközökben vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

h)	„az Unió területe”: a tagállamok területe, amelyre a Szerződés az abban meghatározott feltételek mellett alkalmazandó, beleértve a légterüket is.

2. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, tulajdonukban álló, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2) Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3) Az I. melléklet – a Tanács által a (KKBP) 2021/1277 határozat 4. cikkével összhangban azonosítottak szerint – tartalmazza a következők nevét:

azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek, akik vagy amelyek felelősek Libanonban a demokrácia vagy a jogállamiság aláásásáért a következő tevékenységek bármelyike révén:

i.	a demokratikus politikai folyamat akadályozása vagy aláásása a kormányalakítás tartós hátráltatása vagy a választások megtartásának akadályozása vagy súlyos aláásása révén;

ii.

libanoni hatáságok által jováhagyott és releváns nemzetközi szereplők, köztük az EU által támogatott, a közszektoron belüli elszámoltathatóság és jó kormányzás javítására irányuló tervek végrehajtásának vagy a – többek között a banki és pénzügyi ágazatokon belüli – kritikus gazdasági reformok végrehajtásának akadályozása vagy aláásása, és beleértve a tőkekivitelre vonatkozó átlátható és nem diszkriminatív jogi szabályozás elfogadását is;

iii.	az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel;

b)	azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek, akik vagy amelyek az a) pont alapján jegyzékbe vett személyekkel kapcsolatban állnak.

3. cikk

az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, lakbér vagy jelzálogkölcsön, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)	kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak vagy jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokról az engedély megadását megelőzően legalább két héttel értesítette a többi tagállam illetékes hatóságát és a Bizottságot; vagy

diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi joggal összhangban mentességet élvező nemzetközi szervezetek számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben az említett be- vagy kifizetésekre a diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

4. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve, az illetékes hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból vagy evakuáció céljából szükséges, az előbbibe beleértve a humanitárius segítségnyújtást és annak támogatását, így többek között az egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek biztosítását, valamint a humanitárius dolgozók Libanonból történő szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

5. cikk

(1) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások a 2. cikkben említett valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletben történő jegyzékbevételének időpontját megelőzően hozott választottbírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítését szolgálja, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogait szabályozó, alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a határozat nem az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; és

d)	a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

6. cikk

(1) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és feltéve, hogy egy, az I. mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv általi kifizetés az érintett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az érintett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvétele előtt kötöttek meg, vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, az illetékes hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megállapította a következőket:

a)	a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az I. mellékletben szereplő valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv általi kifizetésre használják fel; és

b)	a kifizetés nem sérti a 2. cikk (2) bekezdését.

(2) Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

7. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdése nem akadályozza meg, hogy a pénzügyi intézmények vagy hitelintézetek a harmadik felek által a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számlájára átutalt pénzeszközöket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekményeket is befagyasztják. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot az ilyen ügyletekről.

(2) A 2. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező következő növekményekre:

a)	az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyek megkötésére, illetve keletkezésére a 2. cikkben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételét megelőzően került sor; vagy

c)	valamely tagállamban hozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozat alapján esedékes kifizetések,

feltéve, hogy az ilyen kamat, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is a 2. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedések hatálya alá tartoznak.

8. cikk

(1) A tájékoztatásra, a titoktartásra és a szakmai titoktartásra vonatkozó alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek:

haladéktalanul az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például a 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően befagyasztott számlákkal és összegekkel kapcsolatos információt, és az ilyen információt közvetlenül vagy a tagállamon keresztül továbbítják a Bizottsághoz; és

b)	együttműködnek az illetékes hatósággal az a) pontban említett információk ellenőrzése során.

(2) A Bizottság minden, hozzá közvetlenül beérkezett további információt a tagállamok rendelkezésére bocsát.

(3) Az e cikkel összhangban nyújtott vagy kapott bármely információ kizárólag arra a célra használható fel, amelyre azt nyújtották vagy kapták.

9. cikk

Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységben, amelynek célja vagy hatása a 2. cikkben említett intézkedések megkerülése.

10. cikk

(1) A pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben az erre vonatkozó döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után az azt végrehajtó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, illetve ezek igazgatói vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása vagy visszatartása gondatlanság eredménye.

(2) A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták és nem volt észszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik az e rendeletben foglalt intézkedéseket.

11. cikk

(1) Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, beleértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, nevezetesen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat a következők nyújtották be:

a)	az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2) Igény érvényesítésére irányuló bármilyen eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az említett igény teljesítését.

(3) Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz való jogát, e rendelettel összhangban.

12. cikk

(1) A Bizottság és a tagállamok értesítik egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint megosztják egymással az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló bármely egyéb lényeges információt, különösen a következőkre vonatkozó információt:

a)	a 2. cikk alapján befagyasztott pénzeszközök, valamint a 3., 4., 5. és 6. cikk alapján megadott engedélyek;

b)	jogsértési és végrehajtási problémák, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek.

(2) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják egymást és a Bizottságot bármely egyéb rendelkezésükre álló vonatkozó információról, amely érintheti e rendelet tényleges végrehajtását.

13. cikk

(1) Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy valamely természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 2. cikkben említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

(2) A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatot – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele révén, lehetővé téve az említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.

(3) Amennyiben észrevételeket nyújtanak be, vagy új érdemi bizonyítékot mutatnak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és ennek megfelelően tájékoztatja az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

(4) Az I. mellékletben foglalt jegyzéket rendszeres időközönként és legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk alapján módosítsa a II. mellékletet.

14. cikk

(1) Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbe vételének indokolását.

(2) Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen információ lehet: a név és névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, ha ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet: a név; a nyilvántartásba vétel helye és ideje; a nyilvántartási szám; és a telephely.

15. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról, és értesítik a Bizottságot bármely későbbi módosításról.

16. cikk

(1) A Tanács, a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) az e rendelet alapján ráruházott feladataik elvégzése érdekében személyes adatokat kezelnek. E feladatok magukban foglalják a következőket:

a)	a Tanács esetében az I. melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása;

b)	a főképviselő esetében az I. melléklet módosításainak kidolgozása;

a Bizottság esetében:

i.	az I. melléklet tartalmának hozzáadása az uniós pénzügyi szankciókkal sújtott személyeket, csoportokat és szervezeteket felsoroló, nyilvánosan elérhető összesített elektronikus jegyzékhez és a szintén nyilvánosan elérhető interaktív szankciótérképhez;

ii.	az e rendelettel összhangban előírt intézkedések hatásával kapcsolatos információk – például a befagyasztott pénzeszközök értéke és az illetékes hatóságok által megadott engedélyekre vonatkozó információk – kezelése.

(2) A Tanács, a Bizottság és a főképviselő adott esetben – kizárólag az I. melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig – kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(3) E rendelet alkalmazásában a Tanács, a Bizottságnak az e rendelet II. mellékletében felsorolt szolgálata, valamint a főképviselő tekintendők az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek” annak biztosítása érdekében, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

17. cikk

(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat, és feltüntetik azokat a II. mellékletben felsorolt honlapokon. A tagállamok értesítik a Bizottságot a II. mellékletben felsorolt honlapok címének bármely változásáról.

(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve azok elérhetőségét is –, és értesítik a Bizottságot bármely későbbi változásról.

(3) Amennyiben e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetett címet és egyéb elérhetőségeket kell használni.

18. cikk

E rendelet alkalmazandó:

a)	az Unió területén, annak légterét is beleértve;

b)	valamely tagállam joghatósága alá tartozó bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)	az Unió területén belül vagy kívül tartózkodó bármely természetes személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)	bármely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létrehozott jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy azon kívül;

e)	a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

19. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. DOVŽAN

(1) Lásd e Hivatalos Lap 17. oldalát.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

[…]

II. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságokra vonatkozó információkat tartalmazó honlapok és az Európai Bizottság értesítési címe

BELGIUM

https://diplomatie.belgium.be/en/policy/policy_areas/peace_and_security/sanctions

BULGÁRIA

https://www.mfa.bg/en/101

CSEHORSZÁG

www.financnianalytickyurad.cz/mezinarodni-sankce.html

DÁNIA

http://um.dk/da/Udenrigspolitik/folkeretten/sanktioner/

NÉMETORSZÁG

http://www.bmwi.de/DE/Themen/Aussenwirtschaft/aussenwirtschaftsrecht,did=404888.html

ÉSZTORSZÁG

http://www.vm.ee/est/kat_622/

ÍRORSZÁG

http://www.dfa.ie/home/index.aspx?id=28519

GÖRÖGORSZÁG

http://www.mfa.gr/en/foreign-policy/global-issues/international-sanctions.html

SPANYOLORSZÁG

http://www.exteriores.gob.es/Portal/en/PoliticaExteriorCooperacion/GlobalizacionOportunidadesRiesgos/Paginas/SancionesInternacionales.aspx

FRANCIAORSZÁG

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/autorites-sanctions/

HORVÁTORSZÁG

http://www.mvep.hr/sankcije

OLASZORSZÁG

https://www.esteri.it/mae/it/politica_estera/politica_europea/misure_deroghe

CIPRUS

http://www.mfa.gov.cy/mfa/mfa2016.nsf/mfa35_en/mfa35_en?OpenDocument

LETTORSZÁG

http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539

LITVÁNIA

http://www.urm.lt/sanctions

LUXEMBURG

https://maee.gouvernement.lu/fr/directions-du-ministere/affaires-europeennes/organisations-economiques-int/mesures-restrictives.html

MAGYARORSZÁG

https://kormany.hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/ensz-eu-szankcios-tajekoztato

MÁLTA

https://foreignaffairs.gov.mt/en/Government/SMB/Pages/Sanctions-Monitoring-Board.aspx

HOLLANDIA

https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/internationale-sancties

AUSZTRIA

http://www.bmeia.gv.at/view.php3?f_id=12750&LNG=en&version=

LENGYELORSZÁG

https://www.gov.pl/web/dyplomacja

PORTUGÁLIA

http://www.portugal.gov.pt/pt/ministerios/mne/quero-saber-mais/sobre-o-ministerio/medidas-restritivas/medidas-restritivas.aspx

ROMÁNIA

http://www.mae.ro/node/1548

SZLOVÉNIA

http://www.mzz.gov.si/si/omejevalni_ukrepi

SZLOVÁKIA

https://www.mzv.sk/europske_zalezitosti/europske_politiky-sankcie_eu

FINNORSZÁG

http://formin.finland.fi/kvyhteistyo/pakotteet

SVÉDORSZÁG

http://www.ud.se/sanktioner

Az Európai Bizottság értesítési címe:

Európai Bizottság

A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA)

Rue de Spa 2

B-1049 Brüsszel, Belgium

E-mail: relex-sanctions@ec.europa.eu

2021.8.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 277/12

A TANÁCS (EU) 2021/1276 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 30.)

a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/1716 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. október 14-i (EU) 2019/1716 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2019. október 14-én elfogadta a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/1716 rendeletet.

(2)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) 2021. június 10-én nyilatkozatot adott ki az Unió nevében, amelyben elítélte a nicaraguai hatóságok által az ellenzéki pártok, a média, az újságírók és a médiában dolgozó más személyek, valamint az emberijog-védők és a civil társadalom ellen tett intézkedéseket, beleértve a potenciális elnökjelöltek és az ellenzéki vezetők szisztematikus fogva tartását és letartóztatását. A főképviselő jelezte, hogy a nicaraguai helyzetre tekintettel az Unió készen áll arra, hogy minden eszközt felhasználjon, beleértve újabb korlátozó intézkedések bevezetését is.

(3)	Tekintettel a nicaraguai helyzet folytatódó súlyosságára, nyolc személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az (EU) 2019/1716 rendelet I. mellékletében meghatározott jegyzékébe.

(4)	Az (EU) 2019/1716 rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1716 rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. DOVŽAN

(1) HL L 262., 2019.10.15., 1. o.

MELLÉKLET

A természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az (EU) 2019/1716 rendelet I. mellékletében foglalt jegyzéke a következő személyekkel egészül ki:

	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel okai	A jegyzékbe vétel időpontja
„7.	Rosario Maria MURILLO ZAMBRANA Más néven: Alias: Rosario María MURILLO DE ORTEGA	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság alelnöke (2017 óta), Daniel Ortega elnök felesége Születési idő: 1951. június. 22. Születési hely: Managua, Nicaragua Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai Útlevélszám: A00000106 (Nicaragua)	Nicaragua alelnöke, a nicaraguai first lady és a Szandinista Párt ifjúsági szervezetének (Sandinista Youth) egyik vezetője. Daniel Ortega elnök szerint Rosario María Murillo de Ortega egyenlő arányban osztozik vele a hatalmon. Rosario Maria Murillo Zambrana meghatározó szerepet játszott a Nicaragua Nemzeti Rendőrsége (Nicaraguan National Police) által irányított 2018. évi, ellenzéki tüntetések elfojtásának ösztönzésében és igazolásában. 2021 júniusában nyilvánosan megfenyegette a nicaraguai ellenzéket, továbbá igyekezett lejáratni a független újságírókat. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért és a demokrácia aláásásáért.	2021.8.2.
8.	Gustavo Eduardo PORRAS CORTÉS	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság nemzetgyűlésének (National Assembly) elnöke (2017. január óta) Születési idő: 1954. október 11. Születési hely: Managua, Nicaragua Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	2017. január óta a nicaraguai nemzetgyűlés (National Assembly) elnöke, valamint 1996 óta a Szandinista Nemzeti Felszabadítási Front (Sandinista National Liberation Front, FSLN) országos elnökségének tagja. A nicaraguai nemzetgyűlés elnökeként felelős több, elnyomást okozó jogi aktus elfogadásának előmozdításáért, amelyekkel kapcsolatban befolyást gyakorolt; ezek közé tartozik az az amnesztiatörvény, amely kizárja annak lehetőségét, hogy vizsgálat induljon a 2018. évi súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőivel szemben, valamint több olyan jogszabály, amely veszélybe sodorja a szabadságot és a demokratikus folyamatokat Nicaraguában. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai civil társadalommal és demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért, valamint a nicaraguai demokrácia és jogállamiság súlyos veszélyeztetéséért.	2021.8.2.
9.	Juan Antonio VALLE VALLE	Beosztás(ok): a Nicaragua Nemzeti Rendőrség (Nicaraguan National Police) vezetője Rang: rangidős főbiztos Születési idő: 1963. május 4. Születési hely: Matagalpa, Nicaragua Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	A Nicaragua Nemzeti Rendőrség (Nicaraguan National Police, NNP) rangidős főbiztos rangú (második legmagasabb rendfokozat) vezetőjeként és Managua városának vezető pozíciójában betöltött szerepéért Juan Antonio Valle Vallét felelősség terheli a rendszeresen előforduló rendőri brutalitásért és az erőszak túlzott alkalmazásáért, aminek következtében több száz polgári személy vesztette életét, továbbá felelősség terheli az önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért, valamint a kormány elleni tüntetések ellehetetlenítéséért. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.
10.	Ana Julia GUIDO OCHOA Más néven: Ana Julia GUIDO DE ROMERO	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság legfőbb ügyésze Születési idő: 1959. február 16. Születési hely: Matagalpa, Nicaragua Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai	Legfőbb ügyészként – azaz az ügyészségi hivatal (Prosecutor Office) legfontosabb tisztviselőjeként – az Ortega-rezsimhez hű Ana Julia Guido Ochoát felelősség terheli számos tüntető és ellenzéki politikus politikai indíttatású büntetőeljárás alá vonásáért. Nevezett személy létrehozott egy olyan különleges ügyosztályt, amely koholt vádakat gyártott a tüntetők ellen, majd vádat emelt ellenük. Ezenkívül felelős az általános választások fő ellenzéki jelöltjének közhivatal viselésétől való eltiltásáért. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.	2021.8.2.
11.	Fidel de Jesús DOMÍNGUEZ ÁLVAREZ	Beosztás(ok): León városának rendőrfőkapitánya, a Nemzeti Rendőrség (National Police) főbiztosa Születési idő: 1960. március 21. Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	Fidel de Jesús Domínguez Alvarez, aki 2018. augusztus 23. óta León városának rendőrfőkapitánya, jó néhány súlyos emberi jogi jogsértésért felelős, különös tekintettel az önkényes letartóztatásokra és fogva tartásokra, beleértve a politikai ellenzék családtagjainak elrablását, az erőszak túlzott alkalmazását, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságának és a tömegtájékoztatás szabadságának megsértését. Ennélfogva felelősség terheli az emberi jogok súlyos megsértéséért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.
12.	Alba Luz RAMOS VANEGAS	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of Justice) elnöke Születési idő: 1949. június 3. Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai Útlevélszám: A0009864 (Nicaragua)	Nicaragua Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of Justice) elnökeként felelős azért, hogy a bírói hatalom az Ortega-rezsim érdekeit kiszolgáló eszközzé vált az ellenzék tevékenységeinek szelektív módon történő bűncselekménnyé nyilvánítása, a jogszerű eljáráshoz való jog szisztematikus megsértésének permanenssé tétele, az önkényes letartóztatások, valamint a politikai pártok és az ellenzéki jelöltek be-, illetve eltiltása révén. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint a jogállamiság súlyos veszélyeztetéséért.	2021.8.2.
13.	Juan Carlos ORTEGA MURILLO	Beosztás(ok): a Canal 8 csatorna és a Difuso Comunicaciones igazgatója, a május 4-e szandinista mozgalom (4th of May Sandinista Movement) vezetője, a Nicaraguai Köztársaság elnökének és alelnökének fia Születési idő: 1982. október 17. Állampolgárság: nicaraguai	Daniel Ortega elnök és a first lady, Rosario Murillo alelnök fia. Az egyik fő propaganda-televíziócsatorna, a Canal 8 igazgatója, valamint a május 4-e szandinista mozgalom (4th of May Sandinist Movement) vezetője. Beosztásában hozzájárult a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásához. Nyilvánosan megfenyegette az Ortega-rezsimmel szemben álló nicaraguai vállalkozókat. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai demokrácia aláásásáért és a civil társadalom elnyomásáért. Rosario Murillo alelnök fiaként kapcsolat fűzi a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért és a civil társadalom elnyomásáért felelős személyekhez.	2021.8.2.
14.	Bayardo ARCE CASTA ÑO	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság elnökének gazdasági tanácsadója Születési idő: 1950. március 21. Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	Daniel Ortega elnök gazdasági tanácsadójaként Bayardo Arce Castano jelentős befolyással bír az Ortega-rezsim politikájára. Ennélfogva kapcsolat fűzi a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős személyekhez. Nevezett személy támogatta az ellenzéki jelöltek választásokon való részvételét megakadályozó jogszabályok kidolgozását. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.”

2021.8.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 277/16

A TANÁCS (KKBP) 2021/1277 HATÁROZATA

(2021. július 30.)

a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2020. december 7-én következtetéseket fogadott el, amelyben növekvő aggodalommal állapította meg, hogy a Libanonban kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági, társadalmi és politikai válság a korábbi hónapokban tovább mélyült, és hogy az országban tapasztalható növekvő nehézségektől elsősorban a libanoni nép szenved.

(2)

A Tanács aláhúzta annak sürgető szükségességét, hogy a libanoni hatóságok hajtsanak végre reformokat annak érdekében, hogy visszanyerjék a nemzetközi közösség bizalmát. A Tanács kijelentette, hogy az Unió kész támogatni a reformokat, de a reformfolyamat megvalósításáért Libanonnak kell felelősséget vállalnia. A Tanács felszólította a libanoni hatóságokat, hogy hajtsák végre korábbi kötelezettségvállalásaikat, többek között azokat, amelyeket a magánszféra bevonásával, reformok útján történő fejlesztésről szóló, 2018. áprilisi gazdasági konferencia (CEDRE) keretében tettek, és amelyek élvezik a Libanont támogató nemzetközi csoport (ISG) (amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét, továbbá Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, az Oroszországi Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányát tömöríti az Európai Unióval és az Arab Ligával együtt) és a nemzetközi közösség más tagjainak (beleértve a Világbankot és a nemzetközi Valutaalapot) támogatását. A Tanács felszólította a libanoni hatóságokat arra is, hogy sürgősen hajtsanak végre reformokat azon megállapodásokra támaszkodva, amelyeket a 2020. augusztus 4-i robbanást követően fogadott el Libanon valamennyi politikai vezetője a reformok támogatása céljából a politikai nézetkülönbségek áthidalása érdekében. Az említett reformok különösen érdemi és mélyreható gazdasági és kormányzati reformokkal járnak a gazdasági stabilitás helyreállítása, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a növekvő szintű szegénység kezelése, az egyenlőtlenségek mérséklése, az államháztartás fenntarthatóvá tétele, a pénzügyi ágazat hitelességének helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a libanoni nép által békésen kifejezésre juttatott jogos elvárások teljesítése érdekében. A Tanács támogatását fejezte ki az „egy jobb Libanon újjáépítését” célzó reform-, helyreállítási és újjáépítési keret iránt, amelyet az átláthatóság, a befogadás és az elszámoltathatóság elvei vezérelnek.

(3)

Az Unió, az ENSZ és a Világbank által 2020. decemberben létrehozott reform-, helyreállítási és újjáépítési keret társirányítója a libanoni kormány. Emellett a 2020. áprilisi pénzügyi helyreállítási tervet jóváhagyta a libanoni miniszterek tanácsa, és üdvözölte a nemzetközi közösség is. Továbbá az ISG – 2020. szeptember 23-i közös nyilatkozatában – üdvözölte a Libanon valamennyi politikai vezetője által a korábbi kötelezettségvállalásaikkal – többek között azokkal, amelyeket a 2018-as CEDRE konferencia keretében tettek, és amelyek élvezik az ISG és a nemzetközi közösség más tagjainak támogatását – összhangban egy átfogó reformútitervről és annak végrehajtási menetrendjéről elért megállapodást.

(4)

A Tanács a 2020. december 7-i következtetéseiben továbbra is szorgalmazta, hogy a 2020. augusztustól ügyvivőként eljáró kormány az alkotmányos korlátain belül gyorsan és határozottan lépjen fel, megjegyezte azonban, hogy a libanoni parlament által teljes mértékben támogatott programot, amely a Libanon nehézségeire választ adó, pontos, hiteles és időhöz kötött reformvállalásokat tartalmaz, csak egy működőképes kormány tudná teljeskörűen végrehajtani. A Tanács ezért felszólította valamennyi libanoni érdekelt felet és politikai erőt, hogy támogassák egy küldetéstudatos, hiteles és elszámoltatható kormány sürgős megalakítását Libanonban, amely képes megvalósítani a szükséges reformokat.

(5)

A Tanács 2020. december 7. óta ismételten kifejezte komoly aggodalmát a romló libanoni helyzettel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az Unió és más releváns nemzetközi szereplők ismételten felszólították a libanoni politikai erőket és érdekelt feleket, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően járjanak el, és ne késleltessék tovább egy teljes körű felhatalmazással rendelkező olyan kormány megalakítását, amely képes kielégíteni az ország sürgős szükségleteit és végrehajtani a kritikus reformokat, a kormányalakítási folyamat terén nincs előrelépés. Több mint tizenegy hónap telt el az előző kormány 2020. augusztusi lemondása óta, és kilenc hónap azóta, hogy a libanoni parlament 2020. októberben új miniszterelnök-jelöltet jelölt ki, aki 2021. júliusban visszalépett.

(6)

Mindeközben tovább romlik a gazdasági, társadalmi és humanitárius helyzet Libanonban, és az emberek továbbra is szenvednek. A Világbank a 2021. júniusi Libanoni Gazdasági Monitorjában beszámolt arról, hogy Libanont súlyos és elhúzódó gazdasági depresszió sújtja, amely valószínűleg a XIX. század közepe óta világszerte kialakult legsúlyosabb válságfejezetek körébe sorolható. A Világbank olyan „szándékos depresszióként” jellemezte a válságot, amelyet a hatékony politikai kezdeményezésekről való politikai konszenzus hiányának eredményeként elégtelen politikai válaszok jellemeznek. A Világbank beszámolt arról, hogy a lakosság több mint fele valószínűleg a nemzeti szegénységi küszöb alatt él, a munkanélküliségi ráta emelkedik, és a háztartások növekvő hányada szembesül nehézségekkel az alapvető szolgáltatásokhoz, többek között az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén. A Világbank rámutatott arra, hogy az alapszolgáltatások erőteljes romlása hosszú távú következményekkel – többek között tömeges migrációval, tanulási veszteséggel, rossz egészségügyi mutatókkal és megfelelő biztonsági hálók hiányával – járna. A Világbank úgy vélte, hogy a humán tőke tekintetében okozott tartós károkat nagyon nehéz volna helyrehozni, és hogy ez talán egyedülállóvá tette a libanoni válságot más globális válságokhoz képest. A Világbank megjegyzi továbbá, hogy az egyre borzasztóbb társadalmi-gazdasági körülmények rendszerszintű nemzeti ellehetetlenülések kockázatát hordozzák magukban, ami növekvő óvatosságra int a társadalmi zavargások potenciális kiváltó okait illetően, és nem látszik egyértelmű fordulópont a horizonton.

(7)

A libanoni lakosság kivételesen nagy árat fizet a libanoni politikai vezetők tétlensége miatt. A jelenlegi gazdasági, társadalmi, humanitárius és politikai válság komoly fenyegetést jelent Libanon stabilitására és biztonságára nézve, lehetséges következményekkel az egész régió stabilitására és biztonságára is.

(8)

Az Unió kész arra, hogy valamennyi szakpolitikai eszközét igénybe véve hozzájáruljon a jelenlegi válságból való fenntartható kilábaláshoz, továbbá reagáljon a demokrácia és a jogállamiság, valamint a libanoni gazdasági, társadalmi és humanitárius helyzet további romlására. A helyzet súlyosságára tekintettel el kell fogadni azon természetes személyekkel, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel szembeni célzott korlátozó intézkedések keretét, akik felelősek a demokrácia vagy a jogállamiság aláásásáért Libanonban.

(9)

Az ilyen célzott korlátozó intézkedések az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 21. cikkében meghatározott közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzések elérésére fognak irányulni, és hozzá fognak járulni a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elvei megszilárdítását és erősítését célzó uniós fellépéshez az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban. Alkalmazásuknak összhangban kell lennie az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésével, különösen azáltal, hogy hozzájárul a békéhez és biztonsághoz, a szolidaritáshoz és a népek közötti kölcsönös tisztelethez, és az emberi jogok védelméhez, valamint a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, beleértve az ENSZ Alapokmány elveinek tiszteletben tartását is.

(10)

A demokráciát és a jogállamiságot olyan személyek fenyegetik, akik azáltal akadályozzák vagy ássák alá a demokratikus politikai folyamatot, hogy szüntelenül gátolják a kormány megalakítását, illetve akadályozzák vagy komolyan aláássák a választások megtartását, ideértve nevezetesen a 2022. májusra tervezett, soron következő libanoni általános választásokat. Az említett személyek a libanoni közérdek rovására mozdítják elő saját érdekeiket, legyen szó a személyes érdekeikről, illetve a közösségük vagy a politikai csoportjuk sajátos érdekeiről, nevezetesen azáltal, hogy megpróbálnak visszaélni a politikai erők kormányalakítást célzó együttműködésére irányadó szabályokkal annak érdekében, hogy blokkolják egy új kormány megalakítását, és fenntartsák a status quo-t. A demokráciát és a jogállamiságot fenyegető cselekmények közé tartozhat a választások akadályozása vagy aláásása.

(11)

A demokráciát és a jogállamiságot olyan személyek is fenyegetik, akik akadályozzák a releváns nemzetközi szereplők által támogatott, a közszektoron belüli elszámoltathatóság és jó kormányzás javítására irányuló tervek végrehajtását, illetve a kritikus gazdasági reformok végrehajtását, többek között a banki és a pénzügyi ágazatban. Ezek nevezetesen azon reformok, amelyek mellett a libanoni hatóságok elkötelezték magukat, és amelyek élvezik az Unió és más releváns nemzetközi szereplők támogatását. Következetesen elmulasztották végrehajtani e reformokat, valamint elegendő hiteles intézkedést hozni a korrupció és az adókijátszás elleni küzdelem érdekében, elfogadni a tőkekorlátozásról szóló törvényt és egyéb intézkedéseket hozni mind az átláthatóságnak, mind a teljes körű elszámoltathatóságnak a libanoni nép számára való garantálása érdekében.

(12)

A demokráciát és a jogállamiságot olyan személyek is fenyegetik, akik súlyos pénzügyi kötelességszegést követnek el, beleértve a korrupciót és az engedély nélküli tőkekivitelt. A politikai és intézményi rendszer keretében elkövetett pénzügyi kötelességszegés a jelenlegi gazdasági, társadalmi, humanitárius és politikai válság gyökerénél rejlő rendszerszintű problémát jelent. A pénzügyi kötelességszegésben érintett szereplők, vagy azok, akik abból személyesen hasznot húznak, komoly felelősséget viselnek a libanoni lakosságot sújtó borzasztó társadalmi-gazdasági és humanitárius helyzetért.

(13)

A Tanács emlékeztet arra, hogy Libanon részes fél az ENSZ 2003. október 31-i korrupció elleni egyezményében, és hogy a libanoni hatóságok a korrupció elleni küzdelem terén is tettek kötelezettségvállalásokat, nevezetesen a 2018-as CEDRE konferencián, a 2020. áprilisi pénzügyi helyreállítási tervben és a 2020. szeptemberi átfogó reformútitervben.

(14)	Egyes intézkedések végrehajtása érdekében további uniós fellépés szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

azon természetes személyek, akik a következő tevékenységek bármelyike révén felelősek a demokrácia vagy a jogállamiság aláásásáért Libanonban:

i.	a demokratikus politikai folyamat akadályozása vagy aláásása a kormányalakítás folyamatos hátráltatása révén, illetve a választások megtartásának akadályozása vagy komoly aláásása révén;

ii.

a libanoni hatóságok által jóváhagyott és a releváns nemzetközi szereplők, köztük az Unió, által támogatott, arra irányuló tervek végrehajtásának akadályozása vagy aláásása, hogy javítsák a közszektoron belüli elszámoltathatóságot és jó kormányzást, vagy végrehajtsák a kritikus gazdasági reformokat, többek között a banki és pénzügyi ágazatban, és beleértve a tőkekivitelre vonatkozó átlátható és nem diszkriminatív jogi szabályozás elfogadását is;

iii.	az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel;

b)	az a) pont alapján jegyzékbe vett személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

Az a) pont (ii) alpontjában említett tervek a következők: a 2018-as CEDRE konferencián bemutatott reformtervek, a 2020. áprilisi pénzügyi helyreállítási terv, a 2020. szeptemberi átfogó reformútiterv és a 2020-as libanoni reform-, helyreállítási és újjáépítési keret.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépést.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti azon eseteket, amikor egy tagállamot valamely nemzetközi jogi kötelezettség terhel, nevezetesen:

a)	ha az ország nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

b)	ha az ország az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak égisze alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

c)	kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d)	az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) alapján.

(4) A (3) bekezdés azon esetekre is alkalmazandó, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad otthont.

(5) A Tanácsot megfelelő módon értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.

(6) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, amennyiben az utazás indoka sürgős humanitárius szükséghelyzet vagy olyan – kormányközi vagy az Unió által kezdeményezett vagy rendezett vagy az EBESZ soros elnökségét betöltő tagállamban tartott – ülésen való részvétel, ahol a korlátozó intézkedések politikai célját – így többek között Libanonban a demokráciát és a jogállamiságot – közvetlenül előmozdító politikai párbeszéd zajlik.

(7) A tagállamok szintén mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.

(8) Valamely tagállam, amely a (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha egy vagy több tagállam a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül írásban kifogást emel az ellen. Amennyiben egy vagy több tagállam kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(9) Amennyiben a (3), a (4), a (6) vagy a (7) bekezdés alapján valamely tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélynek szigorúan az abban megjelölt célra és a közvetlenül érintett személyekre kell korlátozódnia.

2. cikk

(1) Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely a következőkhöz tartozik, a következők tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

azon természetes személyek, akik a következő tevékenységek bármelyike révén felelősek a demokrácia vagy a jogállamiság aláásásáért Libanonban:

i.	a demokratikus politikai folyamat akadályozása vagy aláásása a kormányalakítás folyamatos hátráltatása révén, illetve a választások megtartásának akadályozása vagy komoly aláásása révén;

ii.

a libanoni hatóságok által jóváhagyott és a releváns nemzetközi szereplők, beleértve az Uniót, által támogatott, arra irányuló tervek végrehajtásának akadályozása vagy aláásása, hogy javítsák a közszektoron belüli elszámoltathatóságot és jó kormányzást, vagy végrehajtsák a kritikus gazdasági reformokat, többek között a banki és pénzügyi ágazatban, és beleértve a tőkekivitelre vonatkozó átlátható és nem diszkriminatív jogi szabályozás elfogadását is;

iii.	az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel;

b)	az a) pont alapján jegyzékbe vett személyekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2) Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)	kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak és jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal; vagy

Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választott bírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

c)	a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; és

d)	a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

Az érintett tagállam az e bekezdés alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak nem akadályozzák meg a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy az ilyen természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe való felvételét megelőzően kötött szerződés vagy megállapodás vagy keletkezett kötelezettség alapján esedékes kifizetést teljesítsen, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.

(6) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon keletkező következő növekményekre:

a)	az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedések hatálya alá kerültek; vagy

c)	az Unióban meghozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági határozat alapján teljesítendő kifizetések;

feltéve, hogy az ilyen kamat, egyéb hozam és kifizetés továbbra is az (1) bekezdésben előírt intézkedések hatálya alá tartozik.

3. cikk

(1) A 2. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, az illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból – beleértve a támogatás, például egészségügyi felszerelések vagy élelmiszerek nyújtását vagy annak megkönnyítését, valamint a humanitárius dolgozók szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást – vagy pedig a Libanonból történő evakuáció céljából szükséges.

(2) Az érintett tagállam az e cikk alapján megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

4. cikk

(1) A Tanács – valamely tagállam vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslatára – egyhangúlag eljárva létrehozza és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.

(2) Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatot – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, vagy értesítés közzététele révén, lehetővé téve az említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.

(3) Amennyiben észrevételeket nyújtanak be, vagy új érdemi bizonyítékot mutatnak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és ennek megfelelően értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

5. cikk

(1) A mellékletnek tartalmaznia kell az 1. és a 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékbe vételének indokolását.

(2) A mellékletnek tartalmaznia kell az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet: a név és a névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, ha ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen adat lehet: a nevek a nyilvántartásba vétel helye és ideje; a nyilvántartási szám; és a telephely.

6. cikk

(1) A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezel az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése, különösen a következők érdekében:

a)	a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása;

b)	a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása.

(2) A Tanács és a főképviselő kizárólag a melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(3) E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek” tekintendő annak biztosítása érdekében, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

7. cikk

Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e határozatban előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat a következők nyújtották be:

a)	a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	valamely, az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében eljáró természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv.

8. cikk

Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönöz harmadik országokat, hogy fogadjanak el az e határozatban előírtakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

9. cikk

Ezt a határozatot 2022. július 31-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat célkitűzései nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.

Az 1. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja és a 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján hozott korlátozó intézkedések felülvizsgálata során a Tanács adott esetben figyelembe veszi, hogy a kérdéses személyek bírósági eljárás hatálya alatt állnak-e vagy sem azon cselekmény tekintetében, amely miatt jegyzékbe vételre kerültek.

10. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. DOVŽAN

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

Az 1. és 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

[…]

2021.8.2.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 277/24

A TANÁCS (KKBP) 2021/1278 HATÁROZATA

(2021. július 30.)

a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2019. október 14-én elfogadta a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozatot (1).

(2)

(3)	Tekintettel a nicaraguai helyzet folytatódó súlyosságára, nyolc személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a (KKBP) 2019/1720 határozat mellékletében meghatározott jegyzékébe.

(4)	A (KKBP) 2019/1720 határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2019/1720 határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. DOVŽAN

(1) A Tanács (KKBP) 2019/1720 határozata (2019. október 14.) a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 262., 2019.10.15., 58. o.).

MELLÉKLET

A természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a (KKBP) 2019/1720 határozat mellékletében foglalt jegyzéke a következő személyekkel egészül ki:

	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel okai	A jegyzékbe vétel időpontja
„7.	Rosario Maria MURILLO ZAMBRANA Más néven: Alias: Rosario María MURILLO DE ORTEGA	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság alelnöke (2017 óta), Daniel Ortega elnök felesége Születési idő: 1951. június. 22. Születési hely: Managua, Nicaragua Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai Útlevélszám: A00000106 (Nicaragua)	Nicaragua alelnöke, a nicaraguai first lady és a Szandinista Párt ifjúsági szervezetének (Sandinista Youth) egyik vezetője. Daniel Ortega elnök szerint Rosario María Murillo de Ortega egyenlő arányban osztozik vele a hatalmon. Rosario Maria Murillo Zambrana meghatározó szerepet játszott a Nicaragua Nemzeti Rendőrsége (Nicaraguan National Police) által irányított 2018. évi, ellenzéki tüntetések elfojtásának ösztönzésében és igazolásában. 2021 júniusában nyilvánosan megfenyegette a nicaraguai ellenzéket, továbbá igyekezett lejáratni a független újságírókat. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért és a demokrácia aláásásáért.	2021.8.2.
8.	Gustavo Eduardo PORRAS CORTÉS	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság nemzetgyűlésének (National Assembly) elnöke (2017. január óta) Születési idő: 1954. október 11. Születési hely: Managua, Nicaragua Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	2017. január óta a nicaraguai nemzetgyűlés (National Assembly) elnöke, valamint 1996 óta a Szandinista Nemzeti Felszabadítási Front (Sandinista National Liberation Front, FSLN) országos elnökségének tagja. A nicaraguai nemzetgyűlés elnökeként felelős több, elnyomást okozó jogi aktus elfogadásának előmozdításáért, amelyekkel kapcsolatban befolyást gyakorolt; ezek közé tartozik az az amnesztiatörvény, amely kizárja annak lehetőségét, hogy vizsgálat induljon a 2018. évi súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőivel szemben, valamint több olyan jogszabály, amely veszélybe sodorja a szabadságot és a demokratikus folyamatokat Nicaraguában. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai civil társadalommal és demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért, valamint a nicaraguai demokrácia és jogállamiság súlyos veszélyeztetéséért.	2021.8.2.
9.	Juan Antonio VALLE VALLE	Beosztás(ok): a Nicaragua Nemzeti Rendőrség (Nicaraguan National Police) vezetője Rang: rangidős főbiztos Születési idő: 1963. május 4. Születési hely: Matagalpa, Nicaragua Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	A Nicaragua Nemzeti Rendőrség (Nicaraguan National Police, NNP) rangidős főbiztos rangú (második legmagasabb rendfokozat) vezetőjeként és Managua városának vezető pozíciójában betöltött szerepéért Juan Antonio Valle Vallét felelősség terheli a rendszeresen előforduló rendőri brutalitásért és az erőszak túlzott alkalmazásáért, aminek következtében több száz polgári személy vesztette életét, továbbá felelősség terheli az önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért, valamint a kormány elleni tüntetések ellehetetlenítéséért. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.
10.	Ana Julia GUIDO OCHOA Más néven: Ana Julia GUIDO DE ROMERO	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság legfőbb ügyésze Születési idő: 1959. február 16. Születési hely: Matagalpa, Nicaragua Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai	Legfőbb ügyészként – azaz az ügyészségi hivatal (Prosecutor Office) legfontosabb tisztviselőjeként – az Ortega-rezsimhez hű Ana Julia Guido Ochoát felelősség terheli számos tüntető és ellenzéki politikus politikai indíttatású büntetőeljárás alá vonásáért. Nevezett személy létrehozott egy olyan különleges ügyosztályt, amely koholt vádakat gyártott a tüntetők ellen, majd vádat emelt ellenük. Ezenkívül felelős az általános választások fő ellenzéki jelöltjének közhivatal viselésétől való eltiltásáért. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.	2021.8.2.
11.	Fidel de Jesús DOMÍNGUEZ ÁLVAREZ	Beosztás(ok): León városának rendőrfőkapitánya, a Nemzeti Rendőrség (National Police) főbiztosa Születési idő: 1960. március 21. Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	Fidel de Jesús Domínguez Alvarez, aki 2018. augusztus 23. óta León városának rendőrfőkapitánya, jó néhány súlyos emberi jogi jogsértésért felelős, különös tekintettel az önkényes letartóztatásokra és fogva tartásokra, beleértve a politikai ellenzék családtagjainak elrablását, az erőszak túlzott alkalmazását, továbbá a véleménynyilvánítás szabadságának és a tömegtájékoztatás szabadságának megsértését. Ennélfogva felelősség terheli az emberi jogok súlyos megsértéséért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.
12.	Alba Luz RAMOS VANEGAS	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of Justice) elnöke Születési idő: 1949. június 3. Nem: nő Állampolgárság: nicaraguai Útlevélszám: A0009864 (Nicaragua)	Nicaragua Legfelsőbb Bíróságának (Supreme Court of Justice) elnökeként felelős azért, hogy a bírói hatalom az Ortega-rezsim érdekeit kiszolgáló eszközzé vált az ellenzék tevékenységeinek szelektív módon történő bűncselekménnyé nyilvánítása, a jogszerű eljáráshoz való jog szisztematikus megsértésének permanenssé tétele, az önkényes letartóztatások, valamint a politikai pártok és az ellenzéki jelöltek be-, illetve eltiltása révén. Ennélfogva felelősség terheli a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint a jogállamiság súlyos veszélyeztetéséért.	2021.8.2.
13.	Juan Carlos ORTEGA MURILLO	Beosztás(ok): a Canal 8 csatorna és a Difuso Comunicaciones igazgatója, a május 4-e szandinista mozgalom (4th of May Sandinista Movement) vezetője, a Nicaraguai Köztársaság elnökének és alelnökének fia Születési idő: 1982. október 17. Állampolgárság: nicaraguai	Daniel Ortega elnök és a first lady, Rosario Murillo alelnök fia. Az egyik fő propaganda-televíziócsatorna, a Canal 8 igazgatója, valamint a május 4-e szandinista mozgalom (4th of May Sandinist Movement) vezetője. Beosztásában hozzájárult a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának korlátozásához. Nyilvánosan megfenyegette az Ortega-rezsimmel szemben álló nicaraguai vállalkozókat. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai demokrácia aláásásáért és a civil társadalom elnyomásáért. Rosario Murillo alelnök fiaként kapcsolat fűzi a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért és a civil társadalom elnyomásáért felelős személyekhez.	2021.8.2.
14.	Bayardo ARCE CASTA ÑO	Beosztás(ok): a Nicaraguai Köztársaság elnökének gazdasági tanácsadója Születési idő: 1950. március 21. Nem: férfi Állampolgárság: nicaraguai	Daniel Ortega elnök gazdasági tanácsadójaként Bayardo Arce Castano jelentős befolyással bír az Ortega-rezsim politikájára. Ennélfogva kapcsolat fűzi a Nicaraguában történt súlyos emberi jogi jogsértésekért felelős személyekhez. Nevezett személy támogatta az ellenzéki jelöltek választásokon való részvételét megakadályozó jogszabályok kidolgozását. Ennélfogva felelősség terheli a nicaraguai civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomásáért.	2021.8.2.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 277I

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. augusztus 2.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/1275 rendelete (2021. július 30.) a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről	1
	*	A Tanács (EU) 2021/1276 végrehajtási rendelete (2021. július 30.) a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2019/1716 rendelet végrehajtásáról	12
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1277 határozata (2021. július 30.) a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről	16
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1278 határozata (2021. július 30.) a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozat módosításáról	24