(1)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)

Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

(3)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követően 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (5) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek és potenciális ügyfelek irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. A befektetési vállalkozásoknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan figyelembe venniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére. Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból, valamint a belső eljárások és szervezeti szabályok megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a befektetési vállalkozások eljárásainak, rendszereinek és belső kontrolljainak tükrözniük kell a fenntarthatósági kockázatokat, és hogy technikai kapacitásra és tudásra van szükség e kockázatok elemzéséhez.

(4)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében a befektetési vállalkozásoknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ügyfél vagy potenciális ügyfél érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak integrálásából erednek. A meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.

(5)

A befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy alkalmas pénzügyi eszközöket ajánljanak ügyfeleiknek és potenciális ügyfeleiknek, és ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak azonosítása céljából kérdéseket tegyenek fel. Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlásoknak – a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének megfelelően, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el – tükrözniük kell mind a pénzügyi célkitűzéseket, mind a szóban forgó ügyfelek által kifejezett fenntarthatósági preferenciákat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a befektetési vállalkozásoknak megfelelő intézkedésekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy a fenntarthatósági tényezőknek a tanácsadási folyamatba és a portfóliókezelésbe történő bevonása ne vezessen megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz vagy a pénzügyi eszközök és stratégiák olyan megtévesztő bemutatásához, mintha megfelelnének a fenntarthatósági preferenciáknak, miközben ez nem igaz. Az ilyen gyakorlatok vagy megtévesztő bemutatások elkerülése érdekében a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak először az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyéb befektetési céljait, a befektetési időtartamot és az egyéni körülményeket kell értékelniük, mielőtt a potenciális fenntarthatósági preferenciáiról kérdeznék.

(6)

Eddig több, különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvést szolgáló pénzügyi eszköz került kidolgozásra. Ahhoz, hogy az ügyfelek és potenciális ügyfelek megérthessék a fenntarthatóság eltérő szintjeit és a fenntarthatóság szempontjából megalapozott befektetési döntést hozhassanak, a befektetési tanácsadást és portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk a különbséget egyrészt a teljes mértékben vagy részben az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetéseket megvalósító, az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetéseket megvalósító, és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat figyelembe vevő, az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak esetleg megfelelőként ajánlható pénzügyi eszközök, másrészt az egyéb, az említett sajátos jellemzőkkel nem rendelkező pénzügyi eszközök között, amelyek nem vehetők figyelembe az egyéni fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő ajánlás céljából.

(7)

El kell oszlatni azokat aggályokat, amelyek a „zöldrefestéssel” kapcsolatosak, vagyis azzal a gyakorlattal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi eszköz környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi eszköz valójában nem felel meg alapvető környezetvédelmi vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozások nem ajánlhatnak egyéni fenntarthatósági preferenciákat teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhatnak az azokkal való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk ügyfeleiknek vagy potenciális ügyfeleiknek ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetniük.

(8)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak nem megfelelő pénzügyi eszközöket továbbra is ajánlhatják a befektetési vállalkozások, de nem az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak megfelelőként. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek további ajánlásokat lehessen tenni, amennyiben a pénzügyi eszközök nem felelnek meg az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó információkat kiigazítsa. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük az ügyfél döntéséről, valamint az ügyfél kiigazítást alátámasztó magyarázatáról.

(9)

Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az illetékes hatóságok és a befektetési vállalkozások számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,

(1)

Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 1. cikkének (1) bekezdésében hibák merültek fel, mivel az az említett rendelet 59. cikke (4) bekezdésének, 60. cikkének és IV. fejezetének alkalmazását írta elő a 64. cikk (4) bekezdése, a 65. cikk és a VIII. fejezet helyett.

(2)

Hibák merültek fel az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében szereplő több kereszthivatkozásban, konkrétabban az „Ügyfélértékelés”, a „Megbízások kezelése”, az „Ügyfélmegbízások és ügyletek”, a „Jelentés az ügyfeleknek”, az „Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció” és a „Szervezeti követelmények” alatt.

(3)

Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell,

(1)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)

Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

(3)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követő, 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (5) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy az alternatívbefektetésialap-kezelőknek (ABAK-oknak) a befektetők irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. Az ABAK-oknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan értékelniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére. A 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból és a belső eljárások és szervezeti szabályok megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az ABAK-ok eljárásai, rendszerei és belső kontrolljai tükrözik a fenntarthatósági kockázatokat, és hogy technikai kapacitásra és tudásra van szükség e kockázatok elemzéséhez.

(4)

Az (EU) 2019/2088 rendelet értelmében azok az ABAK-ok, amelyek kötelesek figyelembe venni befektetési döntéseik fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, vagy amelyek ezeket a főbb káros hatásokat önként veszik figyelembe, kötelesek közzétenni, hogy átvilágítási politikájuk hogyan veszi figyelembe ezeket a főbb káros hatásokat. Az (EU) 2019/2088 rendelet és a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet közötti összhang biztosítása érdekében ennek a kötelezettségnek a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben is tükröződnie kell.

(5)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében az ABAK-oknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ABA érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenségeket is, amelyek a fenntarthatósági kockázatok eljárásaikba, rendszereikbe és belső kontrolljaikba történő integrálása következtében merülhetnek fel. Ezen összeférhetetlenségek közé tartozhatnak az érintett személyzet javadalmazásából vagy személyes ügyleteiből eredő összeférhetetlenségek, az adott esetben zöldrefestést, megtévesztő értékesítést vagy a befektetési stratégiák megtévesztő bemutatását eredményező összeférhetetlenségek, valamint az ugyanazon ABAK által kezelt különböző ABA-k közötti összeférhetetlenségek.

(6)

A 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az illetékes hatóságok és az ABAK-ok számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,

(1)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)

Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-ben megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Ez megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű, hosszú távú jelzéseket kapjanak iránymutatásként ahhoz, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket, és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

(3)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követően 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (5) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak a szerződők irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. A biztosítóknak és viszontbiztosítóknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan értékelniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés vagy a kötelezettség értékére. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból és az irányítási rendszer megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók irányítási rendszerének, valamint az e vállalkozások általános szavatolótőke-megfelelési igényére vonatkozó értékelésnek tükröznie kell a fenntarthatósági kockázatokat.

(4)

Azoknak a biztosítóknak, amelyek az (EU) 2019/2088 rendeletnek megfelelően közzéteszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ki kell igazítaniuk eljárásaikat, rendszereiket és belső kontrolljaikat is e közzétételekkel összefüggésben.

(5)

Tekintettel a Bizottság annak biztosítására irányuló törekvésére, hogy a pénzügyi rendszer kezelje és integrálja az éghajlati és környezeti kockázatokat, továbbá tekintettel a javadalmazási politikák jelentőségére annak biztosítása során, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók alkalmazottai hatékonyan kezeljék a kockázatkezelési rendszer által azonosított kockázatokat, a biztosítók és viszontbiztosítók javadalmazási politikáinak információkat kell tartalmazniuk arról, hogy a politikák hogyan veszik figyelembe a fenntarthatósági kockázatok kockázatkezelési rendszerbe való integrálását.

(6)

A 2009/138/EK irányelv 132. cikkében meghatározott „prudens személy” alapelv előírja, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók csak olyan eszközökbe fektetnek be, amelyeknek kockázatát megfelelően tudják azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni. Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók hatékonyan kezeljék az éghajlati és környezeti kockázatokat, a „prudens személy” alapelvének végrehajtása során figyelembe kell venni a fenntarthatósági kockázatokat, a biztosítóknak és viszontbiztosítóknak pedig tükrözniük kell befektetési eljárásaikban az ügyfeleik termékjóváhagyási folyamatban figyelembe vett fenntarthatósági preferenciáit.

(7)

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A felügyeleti hatóságok, valamint a biztosítók és viszontbiztosítók számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,

(1)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást (2). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)

Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást (3). A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.

(3)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (4), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében.

(4)

A cselekvési terv megfelelő végrehajtása ösztönzi a befektetők fenntartható befektetések iránti keresletét. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a fenntarthatósági tényezőket és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket figyelembe kell venni az (EU) 2017/2358 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (5) meghatározott termékirányítási követelmények keretében.

(5)

A biztosítási termékeket előállító biztosítóknak és biztosításközvetítőknek figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket minden biztosítási termék termékjóváhagyási folyamatában, valamint az egyéb termékirányítási és -felügyeleti intézkedésekben minden olyan biztosítási termék esetében, amelyet fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkező biztosítási termékeket kereső ügyfeleknek kívánnak értékesíteni.

(6)

Figyelembe véve, hogy a célpiacot megfelelően tagolt szinten kell meghatározni, nem elegendő egy olyan általános nyilatkozat, miszerint a biztosítási termék fenntarthatósággal kapcsolatos profillal rendelkezik. A biztosítási terméket előállító biztosítónak vagy biztosításközvetítőnek ehelyett pontosan meg kell határoznia, hogy az adott biztosítási terméket melyik, konkrét fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzésekkel rendelkező ügyfélcsoportnak szánta értékesítésre.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági tényezőkkel rendelkező biztosítási termékek könnyen hozzáférhetők maradjanak a fenntarthatósági preferenciákkal nem rendelkező ügyfelek számára is, a biztosítási termékeket előállító biztosítók és biztosításközvetítők számára nem indokolt előírni olyan ügyfélcsoportok azonosítását, amelyek igényeivel, jellemzőivel és célkitűzéseivel a fenntarthatósági tényezőkkel rendelkező biztosítási termék nem összeegyeztethető.

(8)

A biztosítási termékek fenntarthatósági tényezőit átlátható módon kell bemutatni annak érdekében, hogy a biztosításértékesítők a megfelelő tájékoztatást nyújthassák ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik számára.

(9)

A később, 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket (6) alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a biztosítási alapú befektetési terméket értékesítő biztosítóknak és biztosításközvetítőknek az ügyfeleik és potenciális ügyfeleik irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket.

(10)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ügyfél vagy potenciális ügyfél érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak integrálásából erednek. A meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a biztosításközvetítők és biztosítók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.

(11)

A biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatban tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők és biztosítók számára lehetővé kell tenni, hogy alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánljanak ügyfeleiknek vagy potenciális ügyfeleiknek, és ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak azonosítása céljából kérdéseket tegyenek fel. Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlásoknak – azon kötelezettségnek megfelelően, hogy az értékesítési tevékenységeket az ügyfelek érdekeinek legmegfelelőbb módon kell végezni – tükrözniük kell mind a pénzügyi célkitűzéseket, mind a szóban forgó ügyfelek által kifejezett fenntarthatósági preferenciákat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a fenntarthatósági tényezőknek a tanácsadási folyamatba való bevonása nem vezethet megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz vagy a biztosítási alapú befektetési termékek olyan megtévesztő bemutatásához, mintha megfelelnének a fenntarthatósági preferenciáknak, miközben ez nem igaz. Az ilyen gyakorlatok vagy megtévesztő bemutatások elkerülése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos tanácsadást nyújtó biztosításközvetítőknek és biztosítóknak először az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyéb befektetési céljait és az egyéni körülményeket kell értékelniük, mielőtt a potenciális fenntarthatósági preferenciáiról kérdeznék.

(12)

Eddig több, különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvést szolgáló biztosítási alapú befektetési termék került kidolgozásra. Ahhoz, hogy az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek megérthessék a fenntarthatóság eltérő szintjeit és a fenntarthatóság szempontjából megalapozott befektetési döntést hozhassanak, a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak el kell magyarázniuk a különbséget egyrészt a teljes mértékben vagy részben az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetéseket megvalósító, az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetéseket megvalósító, és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat figyelembe vevő, az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak esetleg megfelelőként ajánlható biztosítási alapú befektetési termékek, másrészt az egyéb, az említett sajátos jellemzőkkel nem rendelkező biztosítási alapú befektetési termékek között, amelyek nem vehetők figyelembe az egyéni fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő ajánlás céljából.

(13)

El kell oszlatni azokat az aggályokat, amelyek a „zöldrefestéssel” kapcsolatosak, vagyis azzal a gyakorlattal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni valamely biztosítási alapú befektetési termék környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott biztosítási alapú befektetési termék valójában nem felel meg alapvető környezetvédelmi vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítők és biztosítók nem ajánlhatnak biztosítási alapú befektetési termékeket egyéni fenntarthatósági preferenciákat teljesítőként, ha az említett termékek nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak el kell magyarázniuk az ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik számára ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetniük.

(14)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak nem megfelelő biztosítási alapú befektetési termékeket továbbra is ajánlhatják a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítők és biztosítók, de nem az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak megfelelőként. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek további ajánlásokat lehessen tenni, amennyiben a biztosítási alapú befektetési termékek nem felelnek meg az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó információkat kiigazítsa. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a biztosítási alapú befektetési termékeket értékesítő biztosításközvetítőknek és biztosítóknak nyilvántartást kell vezetniük az ügyfél döntéséről, valamint az ügyfél kiigazítást alátámasztó magyarázatáról.

(15)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz és az (EU) 2019/2088 rendelet rendelkezéseihez, mivel a fenntarthatósági szempontok közzétételére vonatkozó átfogó rendszert hoznak létre. E rendelkezések egységes értelmezésének és alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a piaci szereplők és az illetékes hatóságok, továbbá a befektetők átfogó képet kapjanak a rendelkezésekről és azokhoz könnyen hozzáférjenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen jogi aktusba foglalni.

(16)

Az (EU) 2017/2358 és az (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az illetékes hatóságok, a biztosításközvetítők és a biztosítók számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Magyarország kérelmét (2) az „Őrségi tökmagolaj” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért az „Őrségi tökmagolaj” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Magyarország kérelmét (2) a „Tuzséri alma” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Tuzséri alma” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 134/98/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Pera Mantovana” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét az „Olio di Roma” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért az „Olio di Roma” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

A Bizottság megvizsgálta a „Iaşi” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Románia az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be.

(2)

A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(4)

Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Horvátország által a „Muškat momjanski”/„Moscato di Momiano” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(3)

A „Muškat momjanski”/„Moscato di Momiano” elnevezést az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A Bizottság megvizsgálta a „Coteaux du Libron” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Franciaország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be. A módosítás részeként a „Coteaux du Libron” elnevezés „Coteaux de Béziers” elnevezésre módosul.

(2)

A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(4)

Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendeletnek az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikke (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A Bizottság a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálta Németországnak a „Bayerischer Bärwurz” földrajzi jelzés bejegyzésére vonatkozó, 2019. június 7-i kérelmét.

(2)

A 110/2008/EK rendeletet felváltó (EU) 2019/787 rendelet 2019. május 25-én lépett hatályba. A szóban forgó rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 110/2008/EK rendeletnek a földrajzi árujelzőkre vonatkozó III. fejezete 2019. június 8-án hatályát vesztette.

(3)

Miután megállapította, hogy a kérelem megfelel a 110/2008/EK rendeletnek, a Bizottság a műszaki dokumentáció főbb előírásait az említett rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) az (EU) 2019/787 rendelet 50. cikke (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően.

(4)

A Bizottsághoz nem érkezett az (EU) 2019/787 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólalás.

(5)

Ezért helyénvaló rendelkezni a „Bayerischer Bärwurz” jelölés földrajzi jelzésként történő bejegyzéséről,

(1)

Az 599/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként 0 EUR és 198 EUR közötti vámtétellel végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: Egyesült Államok, érintett ország) származó, akkor az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824 90 97 87) KN-kód alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel) tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat. Az említett rendelettel kivetett dömpingellenes vámokra a továbbiakban az „eredeti intézkedések” fordulattal hivatkozunk. Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Kijátszásellenes vizsgálatot követően a 444/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) a Tanács az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat kiterjesztette a biodízel Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalaira, kivéve a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termékeket. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács az 599/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjesztette a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó biodízel-keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) követően az (EU) 2015/1518 végrehajtási rendelettel (4) az Európai Bizottság ismételten bevezette a végleges dömpingellenes intézkedéseket az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára.

(4)

Ezen túlmenően az (EU) 2016/676 rendelettel (5) módosított (EU) 2015/1518 rendelet a végleges dömpingellenes vámokat kiterjesztette a biodízel Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalaira, kivéve az oakville-i BIOX Corporation és a guelphi Rothsay Biodiesel (mindkettő Kanadában, Ontario tartományban található), valamint a DSM Nutritional Products Canada Inc. (Dartmouth, Nova Scotia, Kanada) vállalat által előállított termékeket. Ugyanezzel a rendelettel az Európai Bizottság a végleges dömpingellenes vámot kiterjesztette a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó biodízel-keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(5)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok a mintában szereplő exportáló gyártóktól származó behozatal esetében nettó 0 EUR/tonna és 198 EUR/tonna közötti összegű, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatoktól származó behozatal esetén 115,6 EUR/tonna összegben, az összes többi vállalattól származó behozatal esetében pedig 172,2 EUR/tonna összegű mértékvámok.

(6)

Ezen túlmenően az (EU) 2017/1598 bizottsági végrehajtási rendelet (6) módosította a (EU) 2015/1518 rendeletet, és engedélyezte azon vállalatok számára, amelyek nem exportáltak biodízelt az eredeti vizsgálati időszak alatt, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be annak megállapítására, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra kivetett vámtétel hatálya alá tartozhatnak-e.

(7)

Egy „új exportáló gyártó” kérelem nyomán a Bizottság az (EU) 2018/1121 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) módosította az (EU) 2015/1518 rendeletet, és az egyesült államokbeli Organic Technologies, Coshocton (Ohio) vállalatot felvette az I. mellékletbe, és ezáltal a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra megállapított 115,6 EUR/tonna súlyozott átlagos vámtétel hatálya alá vonta.

(8)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján (8).

(9)

A felülvizsgálati kérelmet az Európai Biodízeltanács (European Biodiesel Board, EBB; a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be 2020. június 11-én olyan uniós gyártók nevében, amelyek termelése a teljes uniós biodízel-termelés több mint 25 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(10)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2020. szeptember 14-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9).

(11)

Ugyanezen a napon a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozóan hatályban lévő szubvencióellenes intézkedésekre vonatkozóan is hatályvesztési felülvizsgálatot indított indított. (10)

(12)

Kanada kormánya kifejtette álláspontját ezen eljárás megindításával kapcsolatban, és megjegyezte, hogy az intézkedések fenntartása esetén a három kanadai biodízelgyártó számára biztosított mentességet is fenn kell tartani. A Bizottság e rendelet 2. cikkében fenntartotta a mentességet.

(13)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

A jelen ügy 2020. szeptember 14-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU által megállapodott átmeneti időszakban indult, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(15)

Az ügy irataihoz 2021. január 15-én fűzött feljegyzésével (11) a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélték, hogy továbbra is érdekelt feleknek minősülnek, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A BP OIL International Limited és az Argent Energy kérelmezte, hogy a továbbiakban is tekintsék őket érdekelt félnek, és a Bizottság az általuk benyújtott bizonyítékok alapján biztosította számukra ezt a jogot. Nevezetesen mindkét vállalat bizonyítékkal igazolta, hogy létezik az adott csoporton belül olyan kapcsolódó szervezet, amely az uniós piacon folytat tevekénységet. Az egyesült királyságbeli anyavállalat, a Valero Energy Limited azonban helyébe az ír leányvállalata, a Valero Energy Limited Ireland lépett, mivel ez utóbbi folytat az uniós piacon tevékenységet.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat, kereskedőket és szövetségeket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(17)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Meghallgatás iránti kérelem nem érkezett.

(18)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat.

(19)

A Bizottság 2020. szeptember 14-én az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.4. szakasza szerint tájékoztatta az érdekelteket az uniós gyártókból álló ideiglenes mintáról. A mintát a hasonló termék 2019. évi termelési és értékesítési volumene, valamint a hasonló termék gyártóinak földrajzi elhelyezkedése alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének 17,5 %-át tették ki, és megfelelő földrajzi megoszlást biztosítottak. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az uniós gyártók ideiglenes mintájának értékesítésétől számított 7 napos határidőn belül nem érkezett észrevétel.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(21)

Mindössze egy független importőr, a Shell Trading Rotterdam BV nyújtotta be a kért információkat, ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(22)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Egyesült Államokban működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezen túlmenően a Bizottság felkérte az érintett ország hatóságait, hogy nevezzék meg és/vagy lépjenek kapcsolatba azokkal az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(23)

Az eljárás megindításakor a kérdőív egy példányát az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(24)

Három egyesült államokbeli exportáló gyártó jelentkezett és jelezte, hogy a vizsgálatban együtt kíván működni a Bizottsággal. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. Ennek megfelelően mindhárom jelentkező vállalatot felkérte a kérdőív kitöltésére és a Bizottságnak a megadott határidőn belül való benyújtására.

(25)

A három vállalat egyike 2020. október 15-én e-mailben tájékoztatta a Bizottságot, hogy a továbbiakban nem kíván vele együttműködni. Továbbá a másik két vállalat sem nyújtotta be a kért információkat az előírt határidőn belül a kitöltött kérdőív visszaküldésével.

(26)

A Bizottság 2020. november 10-én levelet küldött mindhárom vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni. Erről az Egyesült Államok hatóságai is tájékoztatást kaptak. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2020. november 17. volt. Nem érkezett észrevétel.

(27)

mivel a három egyesült államokbeli exportáló gyártó egyike sem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálat során, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, melynek értelmében ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(28)

A kezdeti szakaszban a kérdőív egy példányát az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(29)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó és egy független uniós importőr küldte vissza kitöltve.

(30)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett kijárási korlátozások miatt a Bizottság nem tudta elvégezni az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (12). A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli ellenőrzést:

(31)

A Bizottság 2021. május 21-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság minden fél számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(32)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(33)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat és a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel: az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209829), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009129), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009929), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194329), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194629), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194729), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201129), ex 2710 20 16 (TARIC-kód: 2710201629), ex 3824 99 92 (TARIC-kód: 3824999212), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok: 3826001029, 3826001059 és 3826001099) és ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009019) KN-kódok alá tartozó, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel) tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagypbb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat (a továbbiakban: érintett termék).

(34)

A biodízel egy különféle nyersanyagokból, például növényi olajokból (repceolaj, szójaolaj, pálmaolaj), használt sütőolajból, állati eredetű zsírokból vagy biomasszából előállított megújuló üzemanyag.

(35)

A biodízelt gyakran használják a közlekedési ágazatban, elsősorban ásványi dízellel (azaz petróleumdízellel/hagyományos dízellel) keverve, és elhanyagolható mértékben tiszta formájában (B100) is.

(36)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és [műszaki] jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(37)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(38)

A svéd Preem AB és a Valero Energy Ltd Ireland, amelyek üzemanyaggyárással és -forgalmazással foglalkoznak, ezáltal az érintett termék felhasználói, előadták, hogy a zsírsav-metil-észter (FAME) és a hidrogénezett növényi olaj (HVO) két különböző típusú biodízel, és a HVO-t ki kell zárni a jelenlegi termékkörből. Az ideiglenes intézkedéseket bevezető 2009. évi rendeletben (13) minden típusú biodízel és biodízel-keverék biodízel-üzemanyagnak minősült. Mind a FAME, mind a HVO keverhető dízellel, és a bizonyos fizikai tulajdonságaik terén fennálló különbségek ellenére a végfelhasználásuk azonos, továbbá mindkét terméket gyártja az uniós gazdasági ágazat. Ezen túlmenően az eredeti vizsgálathoz kapcsolódó panasz kifejezetten az érintett termék részeként határozta meg a HVO-ból előállított dízelüzemanyagot, és akkor egyik fél sem vitatta ezt a kijelentést. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(39)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta annak valószínűségét, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

(40)

Az együttműködés a (25)–(27) preambulumbekezdésben ismertetett hiánya miatt nem volt lehetőség elemzést készíteni az egyesült államokbeli gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött adatok alapján.

(41)

Ennélfogva az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. A Bizottság az alábbi információforrásokra támaszkodott: a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem és a kérelmező későbbi beadványai, az Eurostat, a Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA), valamint az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration, a továbbiakban: EIA) és az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (Department of Agriculture, a továbbiakban: USDA) weboldala.

(42)

Az intézkedések 2009-ben történt bevezetését követően az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala 2013-tól kezdődően szinte nullára esett vissza. A felülvizsgálati időszak során (2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig) például 156 tonnát importáltak az Egyesült Államokból. Ezek a mennyiségek a teljes egyesült államokbeli kivitel mindössze 0,04 %-át és az uniós felhasználás még kisebb részét teszik ki. A Bizottság ennek megfelelően megállapította, hogy ezek a csekély mennyiségek nem szolgálnak megfelelő alapként a dömpingelemzés folytatásához. A Bizottság ezért vizsgálatát a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén való megismétlődésének valószínűségére összpontosította.

(43)

A Bizottság megvizsgálta, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping megismétlődne. Különösen a következő elemek vizsgálatára került sor: az Unióban és az Egyesült Államokban előállított termékek árai közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az egyesült államokbeli árszint közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, az egyesült államokbeli kihasználatlan kapacitások és az intézkedések kijátszása, valamint a visszanyerés.

(44)

A Bizottság szolgálatai három információforrásra támaszkodtak a biodízel felülvizsgálati időszakbeli egyesült államokbeli belföldi értékesítési árának meghatározásakor: i. az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (Department of Agriculture, USDA) által szolgáltatott és ii. a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk.

(45)

Az USDA által szolgáltatott információk alapján a felülvizsgálati időszakban a belföldi gyártelepi értékesítési ár 909,05 USD/tonna volt. Az EUR/USD felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamát (1 EUR = 1,105 USD) alapul véve ezen összeg alapján az egyesült államokbeli belföldi értékesítési ár 822,31 EUR/tonna értéknek felel meg. Ez közel áll a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információkhoz, melyek 918,06 USD/tonna (820 EUR/tonna) belföldi értékesítési árat határoztak meg. A Bizottság úgy ítélte, hogy helyénvaló a megismétlődés valószínűségére vonatkozó elemzéshez az egyesült államokbeli belföldi árat (822,31 EUR) megállapítottnak tekinteni.

(46)

Az uniós gyártók által az Unióban a felülvizsgálati időszakban értékesített biodízel átlagos gyártelepi ára, ahogyan az az 1. táblázatban is látható, 771 EUR/tonna volt.

(47)

Az uniós piacra való visszatéréshez az amerikai gyártóknak mintegy 771 EUR/tonna vagy annál alacsonyabb áron kellene értékesíteniük. A gyártók végső árának fedeznie kell egyebek mellett az óceáni fuvarozási és biztosítási költségeket, valamint a biodízelre jelenleg alkalmazandó 6,5 %-os vámot is. A vizsgálat során kapott adatok alapján ez így megközelítőleg 92 EUR/tonna összeget eredményezne. A Bizottság ezt az összeget a) a fuvarozás és a szállítmányozás a kérelmező által kiszámított összegére és b) az Egyesült Államokból származó biodízelre kivetett vámtételek (6,5 %) a Bizottság által a nyilvánosan hozzáférhető adatok – például a Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) – figyelembevételével kiszámított és bizonyos, a behozatalt követő további költségek fedezése érdekében összesen tonnánként 106 EUR-ra felkerekített összegére alapozta.

(48)

Következésképpen amennyiben az egyesült államokbeli gyártók ismét versenyképes áron exportálnának az Unióba, ehhez minden valószínűség szerint 665 EUR/tonna gyártelepi árnál alacsonyabb árszintet kellene alkalmazniuk, amely alacsonyabb lenne az egyesült államokbeli belföldi értékesítési áraknál, és így dömpingelt árszintnek minősülne.

(49)

A Bizottság tovább elemezte az egyesült államokból harmadik országokba a felülvizsgálati időszak során exportált biodízel árának alakulását.

(50)

Ehhez figyelembe vette a nyilvánosan, például a Globális Kereskedelmi Atlaszban (GTA) elérhető információkat, és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte a 3826 00 HS-kód alatt nyilvántartott biodízel kivitelének mennyiségével és értékével kapcsolatos adatokat. Az összes országra vonatkozó (az Uniót is magában foglaló) exportmennyiség 389 075 tonna volt, melyből 14 tonnát exportáltak az Unióba.

(51)

Az alábbi táblázat összehasonlítja az USD-ban kifejezett tonnánkénti átlagos értékesítési árakat – a gyártelepi szintre megfelelően kiigazítva (a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a belföldi szállításra vonatkozó 82,52 USD/tonna összeg levonásával) – az Egyesült Államok átlagos belföldi áraival azon hat (az Unión kívüli) ország esetében, amelyekbe az Egyesült Államok a felülvizsgálati időszak során az összes kivitelének több mint 0,1 %-át exportálta.

1. táblázat

Az Egyesült Államokból származó export mennyisége és az exportár a felülvizsgálati időszak alatt

(52)

A táblázat azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli gyártók mind a hat exportáló ország esetében a belföldi értékesítési áraknál – legalább 5 %-kal és legfeljebb 65 %-kal – alacsonyabb árszinten értékesítenek. Ezen túlmenően nagy eltérések tapasztalhatók az exportárak terén azokban a különböző országokban, amelyekbe a legtöbb export irányult az Egyesült Államokból a felülvizsgálati időszak során.

(53)

A táblázatból végezetül az is kiderül, hogy a legmagasabb átlagos exportárak például Kanadában és Norvégiában voltak megfigyelhetőek, az USA pedig ezekbe az országokba értékesíti összes kivitelének 92 %-át. A kérelem e tekintetben azt írja, hogy a drágább, „[…] Kanadába exportál biodízelt speciális típusú, jobb hidegtűrő-képességű alapanyagokból, például repcemagból kell készíteni; megfelelő lehet a kiváló hidegtűrő-képességű hidrogénezett növényi olaj (HVO) is […]”. Ennek eredményeképpen a két ország esetén fennálló magasabb átlagos exportárakat az alapanyag (például a repce) magasabb költsége magyarázza.

(54)

Az Uniós piac vonzó piacot jelent az Egyesült Államok biodízel-kivitele számára. Ezt követően a Bizottság a (49) preambulumbekezdésben említett GTA-adatbázis alapján, az alábbi tényezők figyelembevételével képezte az összes célországba a felülvizsgálati időszak folyamán teljesített kivitelekhez tartozó exportárak egyszerű átlagát (lásd az (55) preambulumbekezdést):

(55)

A fenti tényezőket figyelembe véve a Bizottság kiszámította az exportárak átlagát, amely 682 USD/tonna (617 EUR/tonna) értékre adódott. Ez a 617 EUR átlagos exportár FOB paritáson számított ár, amelyhez a CIF paritáson számított ár megállapításához hozzá kell adni a tengeri fuvarozás és a biztosítás költségeit. Ezeket a költségeket a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben mintegy 52 USD/tonna (47 EUR/tonna) összegre becsülték.

(56)

A Bizottság úgy véli, hogy a 47 EUR/tonna észszerű becslés a más célországokba való szállításhoz kapcsolódó tengeri fuvarozás és biztosítás költségeit illetően. Az Egyesült Államokból harmadik országokba irányuló export árszintje tehát 617 EUR (FOB) összegben került megállapításra, amely, még a tengeri fuvarozás és a biztosítás költségeinek, valamint az Egyesült Államokból az Unióba érkező behozatal után beszedett meglévő vámtétel (6,5 %) (bizonyos, a behozatalt követő további költségek fedezése érdekében összesen tonnánként 104 EUR-ra kerekített) összegének hozzáadásával (összesen mintegy 721 EUR végösszeget eredményezve) is lényegesen alacsonyabb lenne az uniós gazdasági ágazat 771 EUR/tonna gyártelepi árszintjénél.

(57)

Ez pedig azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli exportáló gyártók képesek lennének az uniós piacra való betörés érdekében 771 EUR/tonna alatti áron értékesíteni, és ez ösztönző tényező lenne a számukra, hogy harmadik országokba irányuló jelenlegi exportjuk volumenük egy részét az uniós piacra irányítsák át, mivel ez utóbbi vonzóbb árakkal rendelkezik bizonyos harmadik országbeli piacoknál.

(58)

Az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az egyesült államokbeli termelési kapacitást az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatalának (EIA) weboldalán rendelkezésre álló információk alapján állapította meg.

(59)

Az Egyesült Államok biodízel gyártóinak e hatóság felé kell jelenteniük (az előbbinek éves, az utóbbinak havi rendszerességgel) a biodízellel kapcsolatos meglévő és tervezett termelési kapacitásaikat, valamint termelésüket, termelési költségeiket, készleteiket és értékesítéseiket.

Az EIA-tól begyűjtött adatok alapján az egyesült államokbeli biodízelgyártók kapacitása a felülvizsgálati időszak alatt 8 412 000 tonnát tett ki.

(60)

Az Egyesült Államok tényleges biodízel-termelése (az EIA adatai alapján) 5 718 000 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt, ami 68 %-os kapacitáskihasználásnak és 32 %-os, azaz 2 694 000 tonna szabad kapacitásnak felel meg. Az egyesült államokbeli gyártók jelentős szabad kapacitása ösztönzőleg hat a termelés növelésére és a biodízel uniós piacon dömpingáron való értékesítésére, ezért valószínűsíthető, hogy ezt a szabad kapacitást az adott gyártók az uniós piac ellátására használnák fel, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék. Tény, hogy az amerikai gyártók könnyen megnövelhetik a termelésüket és a többlettermelést az Unióba exportálhatják, ami azzal a gazdasági előnnyel járna, hogy javulna a kapacitáskihasználás aránya és csökkenne a termelés egységköltsége. Az egyesült államokbeli gyártók szabad kapacitásának az uniós piacra való ráengedése jelentős hatást fejtene ki, mivel ez a kapacitás a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás közel 18 %-ának felel meg.

(61)

Továbbá a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok biodízel előállítása (5 718 000 tonna) alacsonyabb volt, mint a fogyasztás (5 934 000 tonna). Az USA tehát több biodízelt importált, mint amennyit exportált. A felülvizsgálati időszakban a behozatal összesített mennyisége 629 000 tonna, az összes kivitel pedig 428 000 tonna volt. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló termelési kapacitást a vizsgált időszakban nem a belső kereslet kielégítésére használták fel, valószínűtlen, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitást a jövőben erre használnák fel. A felülvizsgálati időszakban közölt egyesült államokbeli termelési kapacitás (8 412 000 tonna, lásd az előző preambulumbekezdést) lényegesen magasabb volt a belföldi felhasználásnál. Ez azt jelenti, hogy ha exportpiaci lehetőségek adódnak, az egyesült államokbeli gyártók a belföldi fogyasztás helyett valószínűsíthetően exportértékesítésre használják majd fel a szabad kapacitásaikat.

(62)

Nem valószínű, hogy a szabad kapacitást az Unión kívüli harmadik országokba irányuló export növelésére használnák fel. A nagy méretű harmadik országbeli piacok (Brazília, Indonézia, Argentína, Kína, Thaiföld) a belföldi biodízelgyártás tekintetében önellátók, és az Egyesült Államok a szabad kapacitása ellenére eddig nem exportált nagy mennyiségben ezekbe az országokba. Nincs ok azt feltételezni, hogy ez változni fog a jövőben.

(63)

Ezért valószínűsíthető, hogy az egyesült államokbeli gyártók a szabad kapacitásuk jelentős részét az Unióba irányuló további értékesítésekre használnák fel, az uniós piac ugyanis rendkívül vonzó, mivel a legnagyobb piac a világon, és a biodízel-felhasználást számos intézkedés ösztönzi.

(64)

Az (1) preambulumbekezdésben említettek szerint a 2009-ben bevezetett dömpingellenes intézkedéseket Kanadában végrehajtott átrakodással és a keverék összetételének megváltoztatásával kijátszották. Ez arra utal, hogy egyes egyesült államokbeli gyártók még az intézkedések bevezetése után is érdekeltek voltak az uniós piacra való belépésben, tehát annak jele, hogy az uniós piac vonzó az egyesült államokbeli biodízelgyártók számára.

(65)

Az uniós piac nagyon vonzó, mivel a legnagyobb piac a világon, és az Unió és a tagállamok jelentős mértékben ösztönzik a biodízel-felhasználást. Az egyesült államokbeli gyártók számára előnyös lenne szabad kapacitásaikat teljes mértékben kihasználni, és a harmadik országokba irányuló kevésbé nyereséges exportértékesítéseik egy részét átirányítani az uniós piacra.

(66)

A Bizottság az (51) preambulumbekezdésben található táblázat alapján megállapította, hogy az egyesült államokbeli gyártók összességében a belföldi áraiknál alacsonyabb árakon értékesítenek harmadik országokba.

(67)

E tekintetben az egyesült államokbeli gyártók jelentős szabad kapacitása, az uniós piacnak a méretéből, illetve – különösen az Egyesült Államokból harmadik országokba irányuló kivitel során alkalmazott árszintekhez képest – az árszintekből fakadó vonzereje, valamint az intézkedések múltbeli kijátszása alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne az Egyesült Államokból érkező dömpingelt behozatal.

(68)

A kérelmező által szolgáltatott adatok szerint a figyelembe vett időszakban a hasonló terméket 49 gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(69)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 14 millió tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazat által megadott információk alapján határozta meg. A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 17,5 %-át képviselték.

(70)

A Bizottság az uniós felhasználást a gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok és a Comext adatbázis szerinti importadatok alapján határozta meg.

(71)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)  (14)

(72)

A felülvizsgálati időszak során a behozott és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített teljes mennyiség összegeként számított uniós biodízel-felhasználás 22 %-kal, a 2017-es 13,8 millió tonnáról 16,9 millió tonnára nőtt.

(73)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat által szolgáltatott információk (a Comext adatbázis) alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a kérelmező által az uniós gazdasági ágazat belföldi értékesítéseire vonatkozóan szolgáltatott adatok és a Comext adatbázis szerinti kereskedelmi adatok alapján határozta meg.

(74)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna), piaci részesedése és árai  (15)

(75)

Az intézkedések 2009-ben történt bevezetése óta az Egyesült Államokból érkező behozatal gyakorlatilag megszűnt, és a felülvizsgálati időszakban mindössze 156 tonnát tett ki (az eredeti vizsgálati időszak több mint 1 137 000 tonnájához képest).

(76)

A felülvizsgálati időszak során gyakorlatilag nem volt biodízel-behozatal az Egyesült Államokból az Unióba, amely az áralákínálás kiszámításának megbízható alapját képezhette volna.

(77)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság alternatívaként összehasonlította egymással:

(78)

Az összehasonlítás eredményeként 6,4 %-os áralákínálás volt megállapítható.

(79)

A felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokból érkező behozatal 3 750 000 tonnát, az uniós összfelhasználás mintegy 22 %-át tette ki. A biodízel főbb behozatali forrása az Egyesült Államokon kívül Argentína (az uniós behozatal 24 %-a), Malajzia (18 %), Szingapúr (13 %) és Indonézia (5 %) volt.

(80)

A biodízel egyéb harmadik országokból érkező behozatalának (összesített) volumene, valamint annak piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal  (16)

(81)

A két jelentős biodízel-exportáló országból, Argentínából és Indonéziából származó behozatalra kivetett dömpingellenes vámokat 2018-ban megszüntették. Ennek eredményeképp a harmadik országokból érkező behozatal 2018-ban nőtt, 2019-ben és a felülvizsgálati időszak során pedig 3,8 millió tonna körüli szinten maradt. A harmadik országokból az Egyesült Államok kivételével összesen érkező behozatal 145 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ezen túlmenően a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt 11 %-ról 22 %-ra nőtt.

(82)

Az árakat illetően a helyzet országonként eltérő.

(83)

Argentína, a fő behozatali forrás esetében a Bizottság 2019 februárjában végleges szubvencióellenes intézkedéseket vezetett be az ebből az országból érkező behozatalra, és ezzel egyidejűleg elfogadott egy határozatot nyolc argentin gyártó és az Argentin Bioüzemanyag-ipari Kamara (CARBIO) minimális ár iránti kötelezettségvállalásának elfogadásáról. Ez jelentős áremelkedéshez vezetett 2019-ben (2018-hoz képest 14 %) és a figyelembe vett időszakban (2018-hoz képest 17 %).

(84)

Indonézia esetében az Európai Bizottság 2019-ben kiegyenlítő vámokat vetett ki az Indonéziából érkező támogatott biodízel behozatalára. Ez az Indonéziából érkező behozatal jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett a 2020-es évben.

(85)

Indonézia és Malajzia esetében az árak csökkenő tendenciát mutattak. A többi harmadik ország esetében az árak jelentős mértékben emelkedtek. Összességében az Egyesült Államoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagos értékesítési árai 11 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. Ez a tendencia összhangban van az érintett országokból érkező behozatal esetében a 3. táblázatban megfigyelhető tendenciával. Az uniós gazdasági ágazat a 8. táblázatban látható uniós piaci értékesítési áraival összehasonlítva azonban az ártendencia eltérő. A mintában szereplő uniós gyártók árai a termelési költségek csökkenésével összhangban csökkenő tendenciát mutattak. Ennek következtében a harmadik országbeli exportőrök és a mintában szereplő uniós gyártók árai közötti különbség csökkent, ezáltal fokozva az uniós gazdasági ágazat versenyképességét.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(87)

A Bizottság a (18) és (19) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(88)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok és más ágazatspecifikus makrogazdasági adatok, például a FAO-OECD-adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(89)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(90)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(91)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(92)

Az uniós termelés a 2017-es 12,6 millió tonnáról a felülvizsgálati időszakra 14,0 millió tonnára, azaz a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat kedvezően reagált a felhasználás a figyelembe vett időszak alatt tapasztalt 22 %-os emelkedésére azzal, hogy növelte a termelését.

(93)

A termelési kapacitás ugyanakkor 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak során, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 17,5 millió tonnát. Az uniós gazdasági ágazat folyamatosan fejleszti a kapacitásait, hogy képes legyen kielégíteni a növekvő keresletet. Egy jelentés (18) szerint ez a kapacitásbővítés elsődlegesen a hidrogénezett növényi olaj (HVO) termelését érinti.

(94)

A termelés és a termelési kapacitás egyidejű növekedése miatt a kapacitáskihasználás stabilan 80 % körüli szinten maradt a figyelembe vett időszak során.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(96)

Az uniós gazdasági ágazat a 2017-es 12,3 millió tonnáról a felülvizsgálati időszakra 13,2 millió tonnára növelte az uniós piacon történő értékesítéseinek volumenét (+ 7 %).

(97)

mivel az uniós felhasználás 22 %-kal nőtt, a tényleges értékesítési mennyiség kisebb mértékű növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017-es 89 %-ról a felülvizsgálati időszakra 78 %-ra csökkent. A piaci részesedés csökkenése a harmadik országokból származó behozatal növekedésével hozható kapcsolatba, főleg 2018-tól kezdődően ((80) preambulumbekezdés).

(98)

Számos mutató (termelés, termelési kapacitás, értékesítés, foglalkoztatás) az uniós gazdasági ágazat pozitív növekedését bizonyítja az időszak során. Ez a növekedés a biodízel fogyasztásának az adott időszakban megfigyelhető alakulásához viszonyítva azonban mérsékeltnek mondható. Valójában az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent a referencia-időszak alatt.

(99)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(100)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás 2 643-ról 3 909-re, 48 %-kal nőtt.

(101)

mivel a termelés kisebb mértékben nőtt (+ 11 %), ez a termelékenység csökkenésében nyilvánult meg (–25 %).

(102)

A (42) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem lehetett megállapítani, hogy fennált-e dömping a felülvizsgálati időszak során. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(103)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során a figyelembe vett időszakban e felépülés folytatódott, amit az uniós gazdasági ágazat fő kármutatóinak kedvező alakulása is bizonyít.

(104)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(105)

A figyelembe vett időszakban az előállítási költség 9 %-kal (828 EUR/tonna értékről 755 EUR/tonna értékre) csökkent. Ez részben a növényi olajok árában bekövetkező csökkenésnek tudható be, az ugyanis az időszak során csökkenő tendenciát mutatott. Bár nem minden bioüzemanyag növényi olajból készül, a növényi olajok ára jó becslést kínál a biodízelgyártás fő alapanyagainak árára vonatkozóan.

(106)

Az átlagos értékesítési ár 8 %-kal, a 2017. évi 834 EUR/tonna értékről 771 EUR/tonna értékre csökkent a felülvizsgálati időszakra. Ez az előállítási költségek csökkenésével hozható összefüggésbe.

(107)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(108)

A mintavételben szereplő társaságok átlagos munkaerőköltsége a felülvizsgálati időszak során 14 %-kal nőtt. Ezen eltérés hatása elég csekély, figyelembe véve, hogy a munkaerőköltség a teljes előállítási költség mindössze 3 %-át teszi ki.

(109)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(110)

A készletszint stabilan a termelés 1 %-a körüli szinten maradt. Ez meglehetősen alacsony arány, amely azt jelzi, hogy az ágazat képes megrendelésre dolgozni, és ezáltal korlátozni a készletet. Ez a biodízel lebomlásának elkerülése szempontjából is fontos.

(111)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(112)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A jövedelmezőség alacsony szinten maradt. Ugyanakkor ez a mutató a figyelembe vett időszak során valamivel kedvezőbb tendenciát mutatott, és 1 %-ról 3 %-ra nőtt. Ez a mintában szereplő vállalatok csökkenő termelési költségeivel volt összefüggésbe hozható (–9 %). Ezen átlag mögött azonban a mintában szereplő uniós gyártók közötti jelentős egyenlőtlenség rejlik, és bizonyos vállalatok egyáltalán nem is tesznek szert nyereségre.

(113)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak végére (2019-ben és 2020 első felében) a nettó pénzforgalom pozitív tendenciát mutatott, 2018-ban azonban hirtelen visszaesés volt tapasztalható a pénzforgalom terén. A 2018-as visszaesést főként az egyik, a mintában szereplő, speciális üzleti modellel rendelkező vállalat konkrét helyzete okozta. A mintában szereplő másik két vállalat esetében a tendencia viszonylag stabil volt.

(114)

A mintában szereplő vállalatokba való beruházások nem mutatnak egyértelmű tendenciát a figyelembe vett időszak alatt. Az egyes mintában szereplő vállalatok által végzett beruházás vagy annak hiánya a beruházási szintet egyik évről a másikra megemelheti vagy lecsökkentheti. A beruházás a figyelembe vett időszak során megközelítőleg a forgalom 1–2 %-át tette ki, tehát rendkívül korlátozott volt.

(115)

A beruházások megtérülése (ROI) a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszak során kedvező módon alakult, és a felülvizsgálati időszak alatt is magas szinten maradt. A beruházások megtérülésének magas szintje azonban elsődlegesen a beruházások alacsony könyv szerinti nettó értékével áll összefüggésben, nem pedig a magas nyereséggel.

(116)

A figyelembe vett időszakban a szinte nem is létező egyesült államokbeli behozatal mellett a harmadik országokból érkező behozatal mennyisége jelentős mértékben (145 %-kal) nőtt, azonban az árszintek is emelkedtek (11 %-kal). Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat árai a termelési költségek (9 %-os) csökkenésével összhangban csökkentek (8 %-kal). Ennek következtében a harmadik országbeli exportőrök és a mintában szereplő uniós gyártók árai közötti különbség csökkent, ezáltal javult az uniós gazdasági ágazat versenyképessége.

(117)

A kármutatók összességben véve pozitív tendenciát mutatnak a figyelembe vett időszak során – különös tekintettel a termelésre (+ 11 %), a termelési kapacitásra (+ 9 %) és az értékesítésre (+ 7 %) –, és azt mutatják, hogy az uniós biodízel-ágazat lassan felépül a korábbi kár hatásaiból. A kármutatók elemzése rámutat, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg nem szenved jelentős károkozástól. Bizonyos mutatók azonban – különösen az alacsony jövedelmezőség (≤ 3 %) – azt jelzik, hogy az ágazat jelenleg is bizonytalan gazdasági helyzetben van.

(118)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(119)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az Egyesült Államokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(120)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta az egyesült államokbeli termelési kapacitást és szabad kapacitást, a dömpingellenes intézkedések hiányában az Egyesült Államokból érkező behozatal valószínűsíthető árszintjét, valamint a dömpingellenes intézkedések hiányában ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását – az áralákínálást is beleértve.

(121)

A 3.3.4. szakaszban kifejtettek szerint az egyesült államokbeli biodízelgyártók által exportálható mennyiség az uniós piac méretéhez viszonyítva jelentős. A felülvizsgálati időszak alatt a szabad kapacitás az uniós felhasználás 18 %-ának felelt meg. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitások jelentős mértékűek.

(122)

A 3.3.2. szakaszban kifejtettek szerint a harmadik országbeli piacokon alkalmazott jelenlegi árazási magatartás alapján az egyesült államokbeli gyártók az egyesült államokbeli belföldi áraknál alacsonyabb árakon exportáltak a főbb harmadik országbeli piacaikra. Ezen túlmenően a (77)–(78) preambulumbekezdésekben kifejtetteknek megfelelően ezek az árak átlagosan 6,4 %-kal kínálnak az uniós gazdasági ágazat uniós piaci átlagárai alá. Az Egyesült Államokból egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kivitel árszintjére figyelemmel tehát az Unióba történő kivitel jóval vonzóbb lehet az egyesült államokbeli exportőrök számára. Ezen túlmenően, a 3.3.6. szakaszban kifejtettek szerint az uniós piac nagyon vonzó, mivel ez a legnagyobb piac a világon, és jelentős uniós és nemzeti ösztönzői vannak a biodízel-fogyasztásnak.

(123)

Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén az Egyesült Államokból érkező jelentős mennyiségű dömpingelt biodízel nagyon erőteljesen leszorítaná az uniós árakat, és komoly hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére. Ennek eredményeképpen valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene csökkenne, és az ágazat által jelenleg elért mérsékelt nyereségek veszteségbe fordulnának át.

(124)

A Bizottság tovább vizsgálta a behozatal lehetséges hatását azzal, hogy modellezett két, az intézkedések hatályvesztését követő lehetséges forgatókönyvet, nevezetesen 1. az Egyesült Államokból érkező behozatal nagymértékű növekedését és 2. az uniós áraknak a fokozódó verseny miatt bekövetkező csökkenését, a többi feltétel változatlansága mellett.

(125)

Az első forgatókönyvben a Bizottság az Egyesült Államokból érkező behozatal két lehetséges szintjét modellezte. Az első esetben az Egyesült Államokból érkező behozatal mennyisége megegyezik a korábbi (az eredeti vizsgálati időszakban tapasztalt (20)) volumennel (1,1 millió tonna). Az Egyesült Államokból érkező behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat értékesítésének ennek hatására bekövetkező csökkenése következtében az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége +2,84 %-ról +2,70 %-ra, azaz 0,14 százalékponttal esne vissza. A második esetben a Bizottság az uniós piac méretének rendkívül jelentős mértékű – az eredeti vizsgálati időszak 6,6 millió tonnájáról a felülvizsgálati időszakban 17 millió tonnára való (+ 158 %) – növekedését feltételezte. Ebben a számításban a Bizottság a behozatal nagymértékű növekedését az Egyesült Államoknak az eredeti vizsgálati időszakban megállapított 17,2 %-os piaci részesedésével modellezte. Így az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 0,41 százalékponttal, +2,84 %-ról +2,43 %-ra csökkent. Az Egyesült Államokból változatlan áron érkező behozatal jelentős megnövekedésének hatása mindkét esetben mérsékeltnek mondható. Ez a biodízel-ágazat változó költségeinek magas arányával hozható összefüggésbe.

(126)

A második forgatókönyvben az árcsökkenés hatása potenciálisan rendkívül károsnak bizonyult. Az uniós áraknak az Egyesült Államokból harmadik országokba irányuló export árszintjére (721 EUR/tonna) való visszaesése esetén a nyereség +2,84 %-ról –3,88 %-ra csökkenne. Az uniós árak 10 %-os, azaz tonnánként 771 EUR-ról 694 EUR-ra való csökkenése esetén a nyereség +2,84 %-ról –7,94 %-ra esne vissza. Minden –2,9 %-ot meghaladó árcsökkenés nullára vetné vissza az uniós gazdasági ágazat nyereségét.

(127)

Valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a fenti két forgatókönyv kombinációja következne be a piacon. Konkrétan arra lehetne számítani, hogy az Egyesült Államokból jelentős mennyiségű biodízel érkezne az uniós piacra az uniós gazdasági ágazat árszintjénél alacsonyabb árakon. Ennek eredményeképpen az uniós ágazat piaci részesedése és árai egyaránt visszaesnének. Ez jelentős veszteséget okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(128)

Ennek alapján, valamint az uniós gazdasági ágazat jelenlegi instabil helyzetét figyelembe véve a Bizottság ezért megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az Egyesült Államokból származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűsíthető, hogy megismétlődne a jelentős kár.

(129)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatával összhangban a Bizottság különös figyelmet fordított a gazdasági ágazat a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásaival szembeni védelmének szükségességére.

(130)

Ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék, az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal fokozott mértékű tisztességtelen versennyel szembesülne az egyesült államokbeli biodízelgyártók részéről, mely valószínűleg derékba törné az uniós gazdasági ágazat folyamatban lévő felépülését.

(131)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(132)

Az intézkedések meghosszabbítását egy importőr sem ellenezte.

(133)

A Shell Trading Rotterdam előadta, hogy az intézkedések az uniós piac ellátásának korlátozásával az árak növekedéséhez fognak vezetni. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a biodízel más piacokról is beszerezhető.

(134)

Úgy tűnik, az intézkedések nem gyakorolnak jelentős hatást az importőrökre, mivel alternatív beszerzési források is rendelkezésre állnak. Ezt a harmadik országokból érkező behozatal jelentős piaci részesedése is igazolja.

(135)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorol jelentős mértékű káros hatást az importőrök érdekeire.

(136)

A felhasználók korlátozottan vettek részt a vizsgálatban.

(137)

Két felhasználó, a Preem (Svédország legnagyobb üzemanyaggyártó vállalata) és a Valero Energy Ltd Ireland azt állította, hogy az intézkedések meghosszabbítása közvetlenül akadályozni fogja az európai közlekedési ágazat környezetbarát fejlesztését. A Preem és a Valero Energy Ltd Ireland kifejezetten kérte a HVO-nak a jelenlegi termékkörből való kizárását, tekintettel arra, hogy az elkövetkező évekre HVO-hiányt várnak. A Valero Energy Ltd Ireland kifejezetten hivatkozott az EU 2030-as megújulóenergia-céljaira, és azt állította, hogy a jelenlegi EU-n belüli termeléssel ezek a célok nem lesznek teljesíthetők.

(138)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók elegendő kapacitással rendelkeznek a jelenlegi kereslet kielégítéséhez, sőt még szabad kapacitásuk is van, mellyel szükség esetén a kereslet jövőbeli növekedését és az exportigényeket is ki tudják elégíteni. Emellett – különösen az EU-n belüli kapacitások nemrégiben bekövetkezett bővülésére való tekintettel – túlságosan korai volt teljes bizonyossággal megállapítani, hogy 2030-ban valóban fellép-e hiány. Mindazonáltal kijelenthető, hogy a Bizottság könnyebben fog tudni helyzetértékelést adni, ha öt év múlva újabb hatályvesztési felülvizsgálatot kell végeznie. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(139)

Nincs arra utaló jel, hogy a meglévő, jelenleg hatályos intézkedések negatívan hatottak volna az uniós biodízel-felhasználókra, és konkrétan semmi sem utal arra, hogy meglévő intézkedések kedvezőtlen hatást gyakoroltak volna a jövedelmezőségükre.

(140)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes a felhasználók érdekeivel.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a biodízel Egyesült Államokból érkező behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(142)

A Bizottság által a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban megfogalmazott következtetései alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára alkalmazandó, az (EU) 2016/676 rendelettel módosított (EU) 2015/1518 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(143)

Az (1) preambulumbekezdésben bemutatott módon a Tanács az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos kiegyenlítő vámokat kiterjesztette ugyanezen termék Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalára, valamint a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(144)

Az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetben hatályos dömpingellenes vámokat továbbra is ki kell terjeszteni ugyanezen termék Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalaira, valamint a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(145)

A Bizottság (EU) 2015/1518 végrehajtási rendeletével kiterjesztett intézkedések alól mentességet élvező kanadai exportáló gyártóknak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapniuk.

(146)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével.

(147)

Tekintettel az (EU) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 109. cikkére, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni,

(1)

Az 598/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként nettó 211,2 EUR és 237 EUR közötti vámtétellel végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: Egyesült Államok, érintett ország) származó, akkor az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787) KN-kód alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén: biodízel) tiszta formában vagy olyan keverékben, amely 20 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat. Az e rendelettel kivetett kiegyenlítő vámokra a továbbiakban az „eredeti intézkedések” fordulattal hivatkozunk. Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Kijátszásellenes vizsgálatot követően a 443/2011/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács az 598/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámokat kiterjesztette a biodízel Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalaira, kivéve a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termékeket. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács az 598/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot kiterjesztette a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó biodízel-keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) követően az (EU) 2015/1519 végrehajtási rendelettel (4) az Európai Bizottság ismételten bevezette a végleges kiegyenlítő intézkedéseket az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára.

(4)

Ezen túlmenően az (EU) 2016/675 rendelettel (5) módosított (EU) 2015/1519 rendelet kiterjesztette a végleges kiegyenlítő vámokat a biodízel Kanadában feladott, akár Kanadából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalaira, kivéve az oakville-i BIOX Corporation és a guelphi Rothsay Biodiesel (mindkettő Kanadában, Ontario tartományban található), valamint a DSM Nutritional Products Canada Inc. (Dartmouth, Nova Scotia, Kanada) vállalat által előállított termékeket. Ugyanezzel a rendelettel az Európai Bizottság a végleges kiegyenlítő vámot kiterjesztette a szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat legfeljebb 20 tömegszázalék mennyiségben tartalmazó biodízel-keverékeknek az Egyesült Államokból származó behozatalára.

(5)

A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok az exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivetett, nettó 211,2 EUR/tonna és 237 EUR/tonna közötti összegben meghatározott mértékvámok.

(6)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 18. cikke alapján.

(7)

A felülvizsgálati kérelmet az Európai Biodízeltanács (European Biodiesel Board, EBB; a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be 2020. június 11-én olyan uniós gyártók nevében, amelyek termelése a teljes uniós biodízel-termelés több mint 25 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatott biodízel uniós piacra való belépésének folytatódásával vagy megismétlődésével, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(8)

Miután az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján 2020. szeptember 14-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítést (8) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

Ugyanezen a napon, 2020. szeptember 14-én a Bizottság ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan is hatályvesztési felülvizsgálatot indított.

(10)

Kanada kormánya kifejtette álláspontját ezen eljárás megindításával kapcsolatban, és megjegyezte, hogy az intézkedések fenntartása esetén a három kanadai biodízelgyártó számára biztosított mentességet is fenn kell tartani. A Bizottság e rendelet 2. cikkében fenntartotta a mentességet.

(11)

A támogatás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A jelen ügy 2020. szeptember 14-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU által megállapodott átmeneti időszakban indult, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(13)

Az ügy irataihoz 2021. január 15-én fűzött feljegyzésével (9) a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is érdekelt feleknek minősülnek, vegyék fel vele a kapcsolatot. A BP OIL International Limited és az Argent Energy kérelmezte, hogy a továbbiakban is tekintsék őket érdekelt félnek, és a Bizottság az általuk benyújtott bizonyítékok alapján biztosította számukra ezt a jogot. Nevezetesen mindkét vállalat bizonyítékkal igazolta, hogy létezik az adott csoporton belül olyan kapcsolódó szervezet, amely az uniós piacon folytat tevekénységet. Az egyesült királyságbeli anyavállalat, a Valero Energy Limited azonban helyébe az ír leányvállalata, a Valero Energy Limited Ireland lépett, mivel ez utóbbi folytat az uniós piacon tevékenységet.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, valamint a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat, kereskedőket és szövetségeket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(15)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat.

(17)

A Bizottság 2020. szeptember 14-én az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3. szakasza szerint tájékoztatta az érdekelteket az uniós gyártókból álló ideiglenes mintáról. A mintát a hasonló termék 2019. évi termelési és értékesítési volumene, valamint a hasonló termék gyártóinak földrajzi elhelyezkedése alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének 17,5 %-át tették ki, és megfelelő földrajzi megoszlást biztosítottak. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az uniós gyártók ideiglenes mintájának értékesítésétől számított 7 napos határidőn belül nem érkezett észrevétel.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Mindössze egy független importőr, a Shell Trading Rotterdam BV nyújtotta be a kért információkat, ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Egyesült Államokban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezen túlmenően felkérte az exportáló ország hatóságait, hogy nevezzék meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, és/vagy vegyék fel velük a kapcsolatot.

(21)

Három egyesült államokbeli exportáló gyártó jelentkezett és jelezte, hogy a vizsgálatokban együtt kíván működni a Bizottsággal. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre, és mindhárom vállalatot felkérte a kérdőív kitöltésére.

(22)

Az egyik, eredetileg együttműködő vállalat 2020. október 15-én e-mailben tájékoztatta a Bizottságot, hogy a továbbiakban nem kíván vele együttműködni. Továbbá a másik két vállalat sem nyújtotta be a kért információkat az előírt határidőn belül a kitöltött kérdőív visszaküldésével.

(23)

A Bizottság 2020. november 10-én levelet küldött mindhárom vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy az alaprendelet 28. cikke alapján a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni. Erről az Egyesült Államok hatóságai is tájékoztatást kaptak. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2020. november 17. volt. Nem érkezett észrevétel.

(24)

Ezen túlmenően a Bizottság az eljárás megindításakor, 2020. szeptember 14-én szóbeli jegyzék útján felkérte az Egyesült Államok hatóságait, hogy töltsék ki és küldjék vissza az Egyesült Államok kormányához intézett szubvencióellenes kérdőívet. Nem érkezett válasz az előírt határidőn belül.

(25)

A Bizottság 2020. november 10-én szóbeli jegyzéket küldött az Egyesült Államok hatóságainak, amelyben tájékoztatta őket arról, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 28. cikke alapján a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni.

(26)

A szóbeli jegyzékkel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2020. november 17. volt. Nem érkezett észrevétel.

(27)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy sem az Egyesült Államok kormánya, sem az exportáló gyártók nem működtek együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ennek következtében az alaprendelet 28. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, és a rendelkezésre álló tényekre alapozta megerősítő vagy nemleges ténymegállapításait.

(28)

A kezdeti szakaszban a kérdőív egy példányát az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották a betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(29)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó és egy független uniós importőr küldte vissza kitöltve.

(30)

A Covid19-járvány kitörésére, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett kijárási korlátozásokra tekintettel a Bizottság nem tudta elvégezni az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (10). A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli ellenőrzést: