(1)

A Bizottság 2019. december 11-én elfogadta „Az európai zöld megállapodás” című közleményt, egy ütemtervet vázolva fel, amely meghatároz egy új növekedési stratégiát Európa számára, valamint ambiciózus célkitűzéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre vonatkozóan. Összhangban az Uniónak az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított, a 2030-as éghajlat-politikai céljai elérésének célkitűzésével, valamint az Unión belüli klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig, hatékony és társadalmilag méltányos módon való elérésének célkitűzésével, az európai zöld megállapodás bejelentett egy igazságos átmenet mechanizmust, hogy forrásokat biztosítson az Unió 2030-as éghajlat-politikai célja és az Unióban 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség célkitűzése irányába történő átállási folyamat kihívásának kezeléséhez, ugyanakkor senkit nem hagyva hátra. A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő régiók és emberek vannak a leginkább kitéve az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás káros hatásainak. A klímasemleges gazdaságra történő átállás új gazdasági lehetőségek forrása, jelentős munkahelyteremtési potenciállal, különösen olyan területeken, amelyek jelenleg a fosszilis tüzelőanyagoktól függenek. Hozzájárulhat a fokozott energiabiztonsághoz és rezilienciához is. Az átállás azonban rövid távú társadalmi és gazdasági költségekkel is járhat olyan területeken, amelyek komoly dekarbonizációs folyamaton mennek keresztül, és amelyeket már meggyengítettek a Covid19-válság zavart okozó gazdasági és társadalmi hatásai is.

(2)

Az átállás menedzselése jelentős strukturális változtatásokat fog megkövetelni nemzeti és regionális szinten egyaránt. Ahhoz, hogy sikeres legyen, az átállásnak csökkentenie kell az egyenlőtlenségeket, új, magas színvonalú munkahelyek létrehozásával nettó foglalkoztatási hatást kell gyakorolnia, valamint méltányosnak és társadalmilag mindenki számára elfogadhatónak kell lennie, megerősítve ugyanakkor a versenyképességet is. E tekintetben döntő fontosságú, hogy az átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek – különösen a szénbányász régiók – támogatást kaphassanak helyi gazdaságuk diverzifikálásához és újjáélesztéséhez, valamint fenntartható foglalkoztatási lehetőségek teremtéséhez az érintett munkavállalók számára.

(3)

A Bizottság 2020. január 14-én elfogadta a „Fenntartható Európa beruházási terv – az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv” című közleményt, amelyben javaslatot tett egy igazságos átmenet mechanizmusra, amely azon régiókra és ágazatokra összpontosít, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagoktól – így például a széntől, a tőzegtől és az olajpalától – való függőségük vagy a kibocsátásintenzív ipari folyamatoktól való függőségük miatt az átállás a leginkább érint, de amelyek kevesebb kapacitással rendelkeznek a szükséges beruházások finanszírozására. Az igazságos átmenet mechanizmus létrehozását az Európai Tanács is megerősítette a 2020. július 21-i következtetéseiben. Az igazságos átmenet mechanizmus három pillérből áll: a megosztott irányítás keretében végrehajtott Igazságos Átmenet Alapból (IÁA), az InvestEU keretében létrehozott célzott igazságos átmenet programból, valamint az érintett régiókba irányuló további beruházásokat mozgósító közszektor-hitelezési eszközből. Az említett három pillér kiegészítő támogatást biztosít e régiók számára a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében.

(4)

Az IÁA jobb programozása és végrehajtása érdekében területi igazságos átmenet terveket kell megállapítani, amelyek meghatározzák az átállási folyamat kulcsfontosságú lépéseit és időrendjét, valamint azonosítják azon területeket, amelyeket a legkedvezőtlenebbül érint a klímasemleges gazdaságra való átállás, és amelyek kevesebb kapacitással rendelkeznek az átállás kihívásainak kezelésére. A területi igazságos átmenet terveket a releváns helyi és regionális hatóságokkal együtt és valamennyi releváns partner bevonásával kell elkészíteni, összhangban az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 8. cikkével. Azokat – az IÁA által támogatott megfelelő programokkal együtt – az említett rendelet 24. cikkével összhangban módosítani lehet annak érdekében, hogy olyan új területekre is kiterjedjenek, amelyekre az átállás súlyos hatást gyakorolna oly módon, amit a tervek eredeti elfogadásának időpontjában nem lehetett előre látni.

(5)

Létre kell hozni egy közszektor-hitelezési eszközt (a továbbiakban: a hitelezési eszköz). Ez az igazságos átmenet mechanizmus harmadik pillérét képezi, amelynek célja a közszektorbeli szervezetek által végzett beruházások támogatása, tekintve a közszektor kulcsfontosságú szerepét a piaci hiányosságok kezelésében. Az ilyen beruházásoknak ki kell elégíteniük a Bizottság által jóváhagyott területi igazságos átmenet tervekben leírt átállási kihívásokból eredő fejlesztési igényeket. A hitelezési eszköz keretében támogatni tervezett tevékenységeknek összhangban kell lenniük az igazságos átmenet mechanizmus másik két pillére keretében támogatott tevékenységekkel, és ki kell egészíteniük azokat. A hitelezési eszközt hétéves időszakra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (6) megállapított többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret) 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakához.

(6)

Az átállás által érintett területek kohéziójának és gazdasági diverzifikációjának fokozása érdekében a hitelezési eszköznek a fenntartható beruházások széles körére ki kell terjednie, feltéve, hogy az ilyen beruházások hozzájárulnak ezen területeknek az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, az Unió 2030-as éghajlat-politikai célja és az Unióban legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség irányába való átállás által okozott fejlesztési igények kielégítéséhez, a területi igazságos átmenet tervekben leírtak szerint. A hitelezési eszköz hatékonyságának javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a hitelezési eszköz olyan támogatható projekteket is támogasson, amelyek a kérelemnek a hitelezési eszközhöz való, a kedvezményezettek általi benyújtását megelőzően megkezdték a végrehajtási szakaszukat. A hitelezési eszköz nem támogathat az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 9. cikke alapján kizárt tevékenységek egyikére sem kiterjedő beruházásokat, de támogathat a megújuló energiára, valamint a zöld és fenntartható mobilitásra, beleértve a zöld hidrogén előmozdítását, a hatékony távfűtési hálózatokra, a közszektorbeli kutatásra, a digitalizációra, az intelligens hulladék- és vízgazdálkodást szolgáló környezeti infrastruktúrára irányuló beruházásokat, továbbá támogathat fenntartható energia-, energiahatékonysági és integrációs intézkedéseket, beleértve épületek felújítását és átalakítását, városfejlesztést és -rehabilitációt, a körforgásos gazdaságra történő átállást, földterület- és ökoszisztéma-helyreállítást, illetve ezek kármentesítését – figyelembe véve a „szennyező fizet” elvet–, a biológiai sokféleséget; valamint tovább- és átképzést, képzési és szociális infrastruktúrát, beleértve az ellátást nyújtó létesítményeket és a szociális lakásokat is.

(7)

Az infrastrukturális fejlesztésekbe beletartozhatnak olyan határokon átnyúló projektek és megoldások is, amelyek az ökológiai katasztrófákkal – különösen az éghajlatváltozás által felerősödött ökológiai katasztrófákkal – szembeni fokozott rezilienciához vezetnek. Átfogó beruházási megközelítést kell előnyben részesíteni, különösen a jelentős átállási igényekkel rendelkező területeken. Más ágazatokba történő beruházások is támogathatók, ha összhangban vannak a jóváhagyott területi igazságos átmenet tervekkel. A beruházási költségeik fedezéséhez elegendő bevételfolyamokat nem generáló beruházások támogatásával a hitelezési eszköznek azt kell céloznia, hogy a közszektorbeli szervezetek számára biztosítsa az olyan területi, társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő forrásokat, amelyeket az átálláshoz való alkalmazkodás fog eredményezni. Az olyan beruházások azonosításának elősegítése érdekében, amelyek a hitelezési eszköz keretében támogathatók, és amelyek jelentős pozitív környezeti – többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatos – hatással bírnak, a Bizottságnak a hitelezési eszköz értékelése során figyelembe kell vennie a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiát. A fenntartható projektekkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében valamennyi finanszírozási partnernek alkalmaznia kell adott esetben a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiát, beleértve a „ne okozz jelentős kárt” elvet is.

(8)

A hitelezési eszköz keretében támogatható projektek előkészítése, értékelése, végrehajtása és nyomon követése során adott esetben biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést és különösen a nemek közötti egyenlőséget. Hasonlóképpen a kedvezményezetteknek és a Bizottságnak a hitelezési eszköz végrehajtása során el kell kerülniük a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést is. A hitelezési eszköz célkitűzéseit az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaival, a szociális jogok európai pillérével, a „szennyező fizet” elvvel, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodással (8) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) és a „ne okozz jelentős kárt” elvvel összhangban kell megvalósítani.

(9)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az Uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(10)

A hitelezési eszköznek az Unió által nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és egy finanszírozási partner által a szabályainak, hitelnyújtási politikáinak és eljárásainak megfelelően nyújtott hiteleket ötvözve kell támogatást biztosítania. A vissza nem térítendő támogatási komponensre szánt, a Bizottság által közvetlen irányítás keretében végrehajtott pénzügyi keretösszegnek – a költségvetési rendelet 125. cikkével összhangban – költségfüggetlen finanszírozás formáját kell öltenie. Az említett finanszírozási formának segítenie kell részvételre ösztönözni a projektgazdákat, valamint arra, hogy hozzájáruljanak a hitelezési eszköz célkitűzéseinek a hitel nagyságához mérten hatékony módon történő eléréséhez. A hitelkomponenst az Európai Beruházási Banknak (EBB) kell biztosítania. Lehetővé kell tenni a hitelezési eszköz kiterjesztését, hogy más finanszírozási partnerek is képessé váljanak a hitelkomponens biztosítására, amennyiben a vissza nem térítendő támogatási komponenshez további források válnak elérhetővé, vagy amennyiben ez a hitelezési eszköz helyes végrehajtásához szükséges. Ilyen esetekben a Bizottságnak tájékoztatnia kell a tagállamokat és az Európai Parlamentet arról, hogy szándékában áll kiterjeszteni a hitelezési eszközt és további finanszírozási partnereket kiválasztani, figyelembe véve a hitelezési eszköz célkitűzéseinek teljesítésére, a saját forrásaik felajánlására és a megfelelő földrajzi lefedettség biztosítására vonatkozó kapacitásukat.

(11)

A Bizottság és a finanszírozási partnerek között igazgatási megállapodásokat kell aláírni. E megállapodásoknak meg kell határozniuk a projektek értékelésére és nyomon követésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket, valamint az egyes felek jogait és kötelezettségeit, beleértve az ellenőrzésekre, a jelentéstételre és a kommunikációra vonatkozó részletes rendelkezéseket is. A kommunikációs rendelkezések között szerepelnie kell különösen azon kötelezettségnek, hogy közzé kell tenni a hitelezési eszköz keretében támogatásban részesülő minden egyes projektre vagy hitelprogramra vonatkozó információkat.

(12)

A klímasemleges gazdaságra való átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek beruházási igényeinek kezelése révén a hitelezési eszköznek kulcsfontosságú hozzájárulást kell biztosítania az éghajlat-politikai fellépések általános érvényesítéséhez. A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből nyújtott források ezért az IÁA-val azonos mértékben fognak hozzájárulni az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.

(13)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 250 000 000 EUR összeget az uniós költségvetésből kell finanszírozni az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelettel összhangban, és ezen összeg az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) 18. pontja értelmében.

(14)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 275 000 000 EUR-t az e rendelet I. mellékletében felsorolt programok keretében létrehozott pénzügyi eszközökből származó visszafizetésekből kell finanszírozni. Az ilyen bevétel a hitelezési eszköztől független, lezárt programokból származik, és azt az EUMSZ 322. cikkének (1) bekezdése alapján a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjától eltérve külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(15)

A hitelezési eszköz vissza nem térítendő támogatási komponenséből 1 000 000 000 EUR-t az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott uniós garancia feltöltésének előre látható többletéből kell finanszírozni. Ezért – az említett többletnek a hitelezési eszközhöz való hozzárendelése érdekében – el kell térni a költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától, amely előirányozza a költségvetési garanciára képzett tartalékok bármely többletének a költségvetésbe való visszaállításának kötelezettségét. Az említett címzett bevételt az EUMSZ 322. cikkének (1) bekezdése alapján a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjától eltérve, külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(16)

A költségvetési rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban a külső címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következő programra vagy fellépésre. Az említett rendelkezés lehetővé teszi a címzett bevételek többéves ütemtervének összehangolását a hitelezési eszköz által finanszírozott projektek végrehajtási menetével.

(17)

A támogatható projektek előkészítésének, kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása és a projektek korai, a kérelemnek a hitelezési eszközhöz való, a kedvezményezett általi benyújtását megelőző előkészítésének támogatása érdekében tanácsadási támogatásra is kell forrásokat biztosítani. A támogatható projektek fenntarthatóságának biztosítása érdekében ezen forrásoknak egy részét a kedvezményezettek endogén kapacitásának támogatására kell fordítani.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam részesülhessen a vissza nem térítendő támogatási komponensből, az (EU) 2021/1056 rendelet I. mellékletében foglaltak szerint létre kell hozni egy mechanizmust a nemzeti részesedéseknek az első szakaszban történő előzetes allokálására. Annak érdekében azonban, hogy ez a célkitűzés összeegyeztethető legyen a hitelezési eszköz gazdasági hatása és végrehajtása optimalizálásának szükségességével, ilyen nemzeti allokációkat nem lehet előzetesen allokálni a 2025. december 31. utáni időszakra. Ezt követően a vissza nem térítendő támogatási komponens céljára rendelkezésre álló, fennmaradó forrásokat előzetesen allokált nemzeti részesedés nélkül és uniós szinten kompetitív alapon kell nyújtani, biztosítva ugyanakkor a beruházások kiszámíthatóságát, valamint szükségletalapú és a regionális konvergenciát célzó megközelítést követve.

(19)

A támogathatósági feltételeket és odaítélési kritériumokat a munkaprogramban és a pályázati felhívásokban kell meghatározni. E támogathatósági feltételeknek és odaítélési kritériumoknak figyelembe kell venniük a projekt relevanciáját a területi igazságos átmenet tervekben leírt fejlesztési igények összefüggésében, a regionális és területi konvergencia előmozdításának átfogó célkitűzését, valamint a vissza nem térítendő támogatási komponens jelentőségét a projekt életképessége szempontjából. A munkaprogramoknak meg kell határozniuk az olyan esetekre vonatkozó odaítélési kritériumokat is, amikor a források nem volnának elegendőek a támogatható projektek támogatására. Elsőbbséget kell biztosítani a kevésbé fejlett régiókban található projektek, az Unió éghajlat-politikai céljai eléréséhez közvetlenül hozzájáruló projektek, valamint az olyan közszektorbeli szervezetek által előmozdított projektek számára, amelyek dekarbonizációs terveket fogadtak el adott esetben a kritériumok ezen hierarchiájának megfelelően. Az ezen hitelezési eszköz alapján nyújtott uniós támogatást így csak azon tagállamok számára lehet rendelkezésre bocsátani, amelyek legalább egy jóváhagyott területi igazságos átmenet tervvel rendelkeznek. A munkaprogramnak és a pályázati felhívásoknak figyelembe kell venniük a tagállamok által benyújtott területi igazságos átmenet terveket is annak érdekben, hogy a mechanizmus különböző pillérei között biztosított legyen a koherencia. A hitelezési eszköz hatásának optimalizálása érdekében a hitelezési eszköz keretében támogatott egyedi projektek nem részesülhetnek támogatásban más uniós programokból, kivéve a projektek előkészítésével kapcsolatban. Az azonosítható különálló projektekből álló műveletek esetében azonban az említett projektek – az alkalmazandó támogathatósági szabályokkal összhangban – különböző uniós programok által is támogathatók.

(20)

Az uniós támogatásnyújtás hatékonyságának optimalizálása és az alternatív forrásokból származó potenciális támogatás és beruházás felváltásának megakadályozása érdekében a hitelezési eszköz keretében nyújtott támogatás csak olyan projekteknek biztosítható, amelyek nem generálnak a beruházási költségeik fedezéséhez elegendő bevételfolyamokat. Az említett bevételeknek meg kell felelniük olyan, a költségvetési átcsoportosításoktól eltérő bevételeknek, amelyeket a projekt által végzett tevékenységek közvetlenül generálnak, ilyenek például az értékesítések, a díjak vagy az úthasználati díjak és a meglévő eszközök korszerűsítése által generált többletmegtakarítások.

(21)

mivel a vissza nem térítendő támogatási komponensnek figyelembe kell vennie a tagállami régiók eltérő fejlesztési igényeit, az ilyen támogatást ki kell igazítani a kevésbé fejlett régiók javára. Figyelembe véve azon tényt, hogy a kevésbé fejlett régiókban működő közszektorbeli szervezetek általában alacsonyabb közberuházási kapacitást tapasztalnak, az ilyen szervezeteknek nyújtott hitelekre alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rátáknak arányaiban magasabbnak kell lenniük.

(22)

A hitelezési eszköz hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges lehet tanácsadási támogatást nyújtani a projektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához. Az ilyen támogatást az InvestEU tanácsadó központon keresztül kell nyújtani a támogatható projektek számára és a projektek előkészítéséhez a kérelmek benyújtását megelőzően, különös figyelmet fordítva az olyan kedvezményezettekre, amelyek alacsonyabb közigazgatási kapacitással rendelkeznek, vagy amelyek kevésbé fejlett régiókban találhatók. Ilyen támogatást egyéb uniós programok keretében is lehet nyújtani.

(23)

A Bizottságnak – a hitelezési eszköz hatékonyságának, a célkitűzései megvalósítására irányuló kapacitásának mérése és a 2027 utáni esetleges meghosszabbítása előkészítésének támogatása érdekében – egy időközi és egy záró értékelést kell végeznie, beleértve adott esetben egy nemi szempontú hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezések elfogadása lehetőségének értékelését is, és az értékelő jelentéseket be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése alapján a hitelezési eszközt egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást.

(24)

A végrehajtás felgyorsítása és az erőforrások időben történő felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletnek meg kell állapítania a vissza nem térítendő támogatási megállapodásokba foglalandó konkrét biztosítékokat. E célkitűzésre tekintettel, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az arányosság elvével összhangban csökkentse vagy megszüntesse az uniós támogatást azon esetekben, amikor a projekt végrehajtása terén súlyos a haladás hiánya. A hitelezési eszközre a költségvetési rendelet alkalmazandó. Az uniós finanszírozási programok végrehajtása során a koherencia biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet alkalmazni kell az a hitelezési eszköz keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatási komponensre és a tanácsadási támogatás forrásaira.

(25)

A költségvetési rendelettel és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/EK, Euratom (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(26)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hitelezési eszköz végrehajtásának és az általa elért haladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok, valamint az EBB-től eltérő finanszírozási partnerek kiválasztására vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) összhangban kell gyakorolni.

(28)

E rendelet célkitűzését – nevezetesen a klímasemlegességre való átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területek előnyben részesítését a megfelelő fejlesztési igények közberuházásokon keresztül történő kielégítése révén – a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani – amiatt, hogy a közszektorbeli szervezetek nehézségekbe ütköznek az olyan beruházások támogatása terén, amelyek nem generálnak elegendő bevételfolyamokat a beruházási költségeik fedezéséhez – az Unió szintjén azonban – mivel közvetlen irányítás keretében koherens végrehajtási keretre van szükség – e célkitűzés jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,

(1)

A 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) több alkalommal jelentősen módosították (5). A rendeletet az áttekinthetőség és észszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2)

A belső piac megfelelő működése és az Unión belül a határon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a határon átnyúló, euróban történő fizetésekre felszámított díjak azonosak legyenek az egy adott tagállamon belüli, ennek megfelelő fizetésre felszámított díjjal.

(3)

A főként vagy kizárólag papíralapú fizetési eszközöket, így a csekkeket illetően nem célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni, mivel ezek jellegükből fakadóan nem olyan hatékonyan feldolgozhatók, mint az elektronikus fizetések.

(4)

A díjak egyenlőségének elvét a papíralapú vagy készpénzben kezdeményezett vagy befejezett fizetések esetében kell alkalmazni, amelyeket a fizetési eljárás során elektronikusan dolgoznak fel, a csekkek kivételével, és ezt kell alkalmazni minden más, közvetlenül vagy közvetetten valamely fizetési művelethez kapcsolódó díjra is, ideértve az egy adott szerződéshez kapcsolódó díjakat. Közvetett díjak például az állandó fizetési megbízás létrehozásáért felszámított díjak, vagy a fizetési kártya, betéti kártya vagy hitelkártya használatáért felszámított díjak, amelyeknek az Unión belül a belföldi és a határon átnyúló fizetési műveletek esetében is azonosnak kell lenniük.

(5)

A fizetések piaca széttöredezésének megakadályozása érdekében célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni. E célból a határon átnyúló fizetési műveletek minden kategóriájára vonatkozóan meg kell határozni egy belföldi fizetést, amely a határon átnyúló fizetéssel azonos vagy ahhoz nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkezik. A határon átnyúló fizetésnek megfelelő belföldi fizetés meghatározásához többek között a következő kritériumok alkalmazhatók: a fizetés kezdeményezéséhez, a végrehajtásához és befejezéséhez használt csatorna, az automatizáltság foka, bármely típusú fizetési garancia, az ügyfél jogállása és a pénzforgalmi szolgáltatóhoz fűződő kapcsolata, illetve a felhasznált készpénz-helyettesítő fizetési eszköz az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 4. cikkének 14. pontja értelmében. Ezen kritériumok nem tekintendők teljeskörűnek.

(6)

Az illetékes hatóságoknak, amennyiben azt szükségesnek tartják, az egymásnak megfelelő fizetési műveletek meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kiadniuk. A Bizottságnak – adott esetben a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 85. cikke (1) bekezdésével létrehozott pénzforgalmi bizottság segítségével – megfelelő iránymutatást kell nyújtania, és segítenie kell az illetékes hatóságokat.

(7)

A belső piac működésének megkönnyítése érdekében, valamint az euroövezeti és euroövezeten kívüli tagállamok pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevői közötti, az euróban történő határon átnyúló fizetések tekintetében fennálló egyenlőtlenségek elkerülése céljából biztosítani kell, hogy az Unión belül euróban történő határon átnyúló fizetések díjait összehangolják azon tagállam nemzeti pénznemében végzett megfelelő belföldi fizetések díjaival, amely tagállamban a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő pénzforgalmi szolgáltatója működik. A pénzforgalmi szolgáltatót úgy kell tekinteni, hogy abban a tagállamban működik, amelyben szolgáltatásait a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek nyújtja.

(8)

A pénznemek közötti átváltási díjak jelentős költséget jelentenek azoknál a határon átnyúló fizetéseknél, ahol a fizető fél tagállama és a kedvezményezett tagállama eltérő pénznemet használ. Az (EU) 2015/2366 irányelv 45. cikke előírja, hogy az alkalmazott díjak és átváltási árfolyamok átláthatóak legyenek, 52. cikkének 3. pontja tájékoztatási követelményeket határoz meg a keretszerződés hatálya alá tartozó fizetési műveletek tekintetében, 59. cikkének (2) bekezdése pedig a bankjegykiadó automatán (ATM) vagy az értékesítés helyén pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtó felek általi tájékoztatási követelményekre vonatkozik. További intézkedéseket kell meghatározni a fogyasztóknak a pénznemek közötti átváltási szolgáltatások túlzottan magas díjaival szembeni védelme érdekében, és annak biztosítására, hogy a fogyasztók megkapják a pénznemek közötti átváltás legjobb lehetőségének kiválasztásához szükséges tájékoztatást.

(9)

A végrehajtandó intézkedéseknek megfelelőeknek és költséghatékonyaknak kell lenniük. Ugyanakkor azokban a helyzetekben, amelyekben a fizető fél az ATM-en vagy az értékesítés helyén a pénznemek közötti átváltás különböző lehetőségei közül választhat, a tájékoztatásnak lehetővé kell tennie az összehasonlítást, hogy a fizető fél megalapozott döntést hozhasson.

(10)

Az összehasonlíthatóság megvalósulása érdekében valamennyi kártyaalapú fizetés esetében a pénznemek közötti átváltási díjakat azonos módon, nevezetesen az Európai Központi Bank (EKB) által kiadott legfrissebb rendelkezésre álló euro devizaárfolyamokhoz képest számított százalékos árrések formájában kell közölni. Az eurótól eltérő két pénznem közötti átváltás esetén az árrés alapulhat az EKB két különböző árfolyamából származó valamely árfolyamon is.

(11)

Az (EU) 2015/2366 irányelvben a pénznemek közötti átváltási díjakra vonatkozóan megállapított általános tájékoztatási követelményekkel összhangban a pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtók a fizetési művelet kezdeményezését megelőzően kötelesek tájékoztatást adni a pénznemek közötti átváltási díjaikról. Az ATM-en vagy az értékesítés helyén pénznemek közötti átváltási szolgáltatást nyújtó feleknek egyértelmű és hozzáférhető tájékoztatást kell adniuk e szolgáltatások általuk alkalmazott díjairól, például úgy, hogy a kasszánál vagy digitális formában a terminálon, illetve online vásárlás esetén a képernyőn megjelenítik a díjaikat. Az (EU) 2015/2366 irányelv 59. cikkének (2) bekezdésében említett tájékoztatáson felül a fizetés kezdeményezése előtt az említett feleknek konkrét tájékoztatást kell adniuk a kedvezményezett által használt pénznemben a kedvezményezettnek fizetendő összegről, valamint a fizető fél számlájának pénznemében a fizető fél által fizetendő teljes összegről. A kedvezményezett által használt pénznemben fizetendő összegnek ki kell fejeznie a megvásárlandó áruk vagy szolgáltatások árát, és az említett összeg megjelenítése a fizetési terminál helyett lehetséges a pénztárnál is. A kedvezményezett által használt pénznem általában a helyi pénznem, de a szerződési szabadság elvének megfelelően egyes esetekben más uniós pénznem is lehet. A fizető fél által számlájának pénznemében fizetendő teljes összegnek tartalmaznia kell az áruk vagy szolgáltatások árát és a pénznemek közötti átváltási díjakat. Ezenfelül a nyugtán vagy más tartós adathordozón mindkét összeget dokumentálni kell.

(12)

Az (EU) 2015/2366 irányelv 59. cikkének (2) bekezdésére tekintettel, ha a pénznemek közötti átváltási szolgáltatást ATM-en vagy az értékesítés helyén kínálják, a fizető fél számára lehetővé kell tenni, hogy ezt a szolgáltatást elutasítsa, és helyette a kedvezményezett által használt pénznemben fizessen.

(13)

Annak érdekében, hogy a fizető fél ATM-en vagy az értékesítés helyén összehasonlíthassa a pénznemek közötti átváltási lehetőségek díjait, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem csupán a keretszerződésük szerződési feltételei között kell feltüntetnie a pénznemek közötti átváltás alkalmazandó díjaira vonatkozó, teljes mértékben összehasonlítható tájékoztatást, hanem ezt a tájékoztatást nyilvánossá kell tennie valamilyen széles körben elérhető és könnyen hozzáférhető elektronikus platformon, különösen ügyfeleknek szóló weboldalain, online banki szolgáltatásainak weboldalain és mobiltelefonos banki szolgáltatásainak alkalmazásaiban, könnyen érthető és hozzáférhető módon. Ez elősegítené az összehasonlító weboldalak fejlesztését, hogy a fogyasztók külföldi utazás vagy vásárlás alkalmával könnyebben összehasonlíthassák az árakat. Ezen túlmenően más pénznemben teljesítendő kártyaalapú fizetés alkalmával a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának emlékeztetnie kell a fizető felet az alkalmazandó pénznemek közötti átváltási díjakra valamely széles körben elérhető és könnyen hozzáférhető elektronikus kommunikációs csatornán keresztül, például SMS-üzenetek, e-mailek vagy a fizető fél mobiltelefonos banki szolgáltatási alkalmazásán belüli automatikus értesítések formájában. A pénzforgalmi szolgáltatóknak és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőknek meg kell állapodniuk, hogy melyik elektronikus kommunikációs csatornát használják a pénznemek közötti átváltási díjakról szóló tájékoztatás céljára, figyelembe véve a fizető fél elérésének leghatékonyabb módját. A pénzforgalmi szolgáltatóknak azt is el kell fogadniuk, ha a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő nem kíván a pénznemek közötti átváltási díjakra vonatkozó tájékoztatást tartalmazó elektronikus üzeneteket kapni.

(14)

Időszakos emlékeztetők küldése helyénvaló abban az esetben, ha a fizető fél hosszabb ideig külföldön tartózkodik, például kiküldetésben van vagy külföldön tanul, vagy ha a fizető fél rendszeresen használ kártyát helyi pénznemben teljesített online vásárlásra. Az ilyen emlékeztetők küldésére vonatkozó kötelezettség biztosítaná, hogy a fizető fél tájékoztatást kapjon a pénznemek közötti átváltás különböző lehetőségeinek mérlegelése során.

(15)

Fontos megkönnyíteni a határon átnyúló fizetések pénzforgalmi szolgáltatók általi végrehajtását. E tekintetben ösztönözni kell az egységesítést, többek között a fizetési számla nemzetközi azonosító száma (IBAN) és az üzleti azonosító kód (BIC) használatát illetően. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatóknak a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőit tájékoztatniuk kell az IBAN-jelzőszámról és a BIC-kódról az adott számla tekintetében.

(16)

A fizetésimérleg-statisztikák folyamatos, megfelelő időben történő és hatékony szolgáltatásának garantálása érdekében az egységes eurofizetési térségről (SEPA) szóló megállapodás keretében kívánatos azt biztosítani, hogy a fizetésekre vonatkozó, könnyen elérhető olyan adatokat, mint az IBAN, a BIC és a művelet összege, vagy a különböző készpénz-helyettesítő fizetési eszközökre vonatkozó alapvető, összesített adatokat továbbra is lehessen gyűjteni, amennyiben az adatgyűjtési folyamat nem zavarja meg a fizetések automatizált feldolgozását, és teljes mértékben automatizálható. Ez a rendelet nem érinti a más szakpolitikai célokkal – például a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésével vagy adóügyi célokkal – összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(17)

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy hatékonyan ellássák felügyeleti feladataikat és meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók megfeleljenek e rendeletnek.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen a jogorvoslat lehetősége e rendelet téves alkalmazása esetén, a tagállamoknak megfelelő és hatékony panasztételi és jogorvoslati eljárásokat kell meghatározniuk a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő fél és a pénzforgalmi szolgáltató közötti viták rendezésére. Fontos továbbá illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek kijelölése.

(19)

Az Unión belül az illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek tevékeny együttműködése alapvető jelentőséggel bír az e rendelettel összefüggésben felmerülő, határon átnyúló viták zökkenőmentes és megfelelő időben történő rendezése szempontjából. Lehetővé kell tenni, hogy ezen együttműködés az illetékességi területükön érvényes jogszabályok vagy joggyakorlat tekintetében történő információcsere, illetve szükség szerint a panasztételi és jogorvoslati eljárások áttétele vagy átvétele révén valósuljon meg.

(20)

Szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére.

(21)

E rendelet alkalmazásának az eurón kívüli más pénznemekre történő kiterjesztése egyértelmű előnyökkel járna, különösen az így hatálya alá kerülő fizetések számát illetően. Értesítési eljárást kell meghatározni annak érdekében, hogy azon tagállamok, amelyeknek pénzneme nem az euro, kiterjeszthessék e rendelet alkalmazását a nemzeti pénznemükben denominált, határon átnyúló fizetésekre.

(22)

A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az EKB-nak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a határon átnyúló, euróban történő fizetések és a nemzeti pénznemben teljesített belföldi műveletek költségének kiegyenlítésére vonatkozó szabály alkalmazásáról, és a pénznemek közötti átváltásról szóló, e rendeletben meghatározott tájékoztatási követelmények hatékonyságáról. A Bizottságnak további lehetőségeket – és e lehetőségek műszaki megvalósíthatóságát – is elemeznie kell arra vonatkozóan, hogy az egyenlő díjakra vonatkozó szabályt kiterjesszék az összes uniós pénznemre, és hogy tovább javítsák a pénznemek közötti átváltási díjak átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, valamint elemeznie kell a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójától eltérő fél által kínált, pénznemek közötti átváltási lehetőség elfogadásának és elutasításának lehetőségét.

(23)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

(1)

Az (EU) 2019/833 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) elfogadása óta az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 2019-ben és 2020-ban a 41. és 42. éves ülésén több jogilag kötelező erejű határozatot fogadott el az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások védelme céljából.

(2)

Az említett határozatok címzettjei a NAFO-egyezmény szerződő felei, de azok az ágazat szereplőire (például a hajóparancsnokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak. Hatályba léptek a NAFO valamennyi szerződő felére nézve kötelező új védelmi és végrehajtási intézkedései. Ezeket az intézkedéseket át kell ültetni az uniós jogba, amennyiben még nem részei annak.

(3)

Az (EU) 2019/833 rendeletet ezért ki kell igazítani a következők érdekében: a NAFO szembőségmérési normáinak alkalmazása, a halászhajó NAFO által használt fogalommeghatározásának annak céljából történő bevezetése, hogy az uniós ellenőrző és végrehajtó hatóságok a NAFO többi szerződő felével összhangban végezhessék munkájukat, valamint a tagállami hatóságok, a Bizottság és a NAFO ügyvezető titkára közötti információáramlás javítása.

(4)

Az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 3. cikkével összhangban az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) feladata többek között az, hogy megszervezze a tagállamok által végzett halászati ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek operatív koordinációját az olyan nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti programok végrehajtása érdekében, mint a NAFO közös ellenőrzési és felügyeleti rendszere, továbbá segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy információkat szolgáltassanak a Bizottságnak és harmadik feleknek a halászati, valamint az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről. Ezért helyénvaló az EFCA-t kijelölni olyan szervként, amely a tagállamoktól megkapja, majd a NAFO ügyvezető titkárának továbbítja az ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos információkat, például a tengeri ellenőrzési jelentéseket és a megfigyelői programokra vonatkozó értesítéseket.

(5)

A védelmi és végrehajtási intézkedések szerinti, a NAFO megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti weboldalára történő információtovábbításra vonatkozó eljárás a szerződő felek számára olyan információk továbbításából áll, amelyeket továbbítani kell a NAFO ügyvezető titkára számára. Ezért naprakésszé kell tenni az (EU) 2019/833 rendelet vonatkozó rendelkezéseit, hogy tükrözzék az említett változást, valamint indokolt pontosítani, hogy a tagállamok milyen csatornákat használjanak a releváns információk továbbítására.

(6)

Ezenfelül a védelmi és végrehajtási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket kell bevezetni a grönlandi cápák (Somniosus microcephalus) védelmére, a bérleti megállapodásokra vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a védelmi és végrehajtási intézkedésekben foglalt rendelkezésekkel, valamint egyértelművé kell tenni, hogy egy másik szerződő fél ellenőreinek az alkalmazásához szükséges a kikötő szerinti szerződő állam hozzájárulása.

(7)

A védelmi és végrehajtási intézkedések egyes rendelkezései valószínűleg módosulni fognak a NAFO éves ülésein az állományok változó biomasszájával kapcsolatos új technikai intézkedések bevezetése és a fenékhalászati tevékenységekre vonatkozó területi korlátozások felülvizsgálata miatt. Ezért a védelmi és végrehajtási intézkedések jövőbeli módosításainak az uniós jogba való haladéktalan, még a halászati idény kezdete előtti átültetése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szembőség, a szelektáló rácsok vagy rácsok és a kampós láncok szabályozása tekintetében a norvég garnéla halászatában, valamint a fenékhalászati tevékenységekre vonatkozó területi korlátozások tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(8)

Az (EU) 2019/833 rendeletet ezért módosítani kell,

(1)

A 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) megállapítja az elektronikus hírközlési ágazatban az adatcsere során a személyes adatok kezelése vonatkozásában a magánélethez és a bizalmas adatkezeléshez való jogot biztosító szabályokat. Az említett irányelv pontosítja és kiegészíti az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4).

(2)

A 2002/58/EK irányelv a személyes adatoknak a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő kezelésére vonatkozik. 2020. december 21-ig az elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkének c) pontjában rögzített fogalommeghatározása volt alkalmazandó. Az említett nappal az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hatályon kívül helyezte a 2002/21/EK irányelvet. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározása az említett irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat is magában foglalja. Ezért a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások – amelyek magukban foglalják például az internetes hangátviteli, az üzenetküldési és a webalapú e-mail-szolgáltatásokat – 2020. december 21-től a 2002/58/EK irányelv hatálya alá kerültek.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. A Charta 7. cikke védi mindenkinek a magán- és családi élete, otthona és kapcsolattartása tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogát, ami magában foglalja a közlések titkosságát is. A Charta 8. cikke rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot.

(4)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989. évi gyermekjogi egyezménye (Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikkének (1) bekezdése, valamint a Charta 24. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hatóságok és a magánintézmények minden gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek legfőbb érdekét kell szem előtt tartani. A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdése és a Charta 24. cikkének (1) bekezdése továbbá rendelkezik a gyermekeknek a jólétükhöz szükséges ilyen védelemhez és gondoskodáshoz való jogáról.

(5)

A gyermekek védelme offline és online módon egyaránt az Unió egyik prioritása. A gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása súlyosan sérti az emberi és alapvető jogokat, különösen a gyermekeknek az erőszak, a bántalmazás és az elhanyagolás, a bántalmazás, illetve a kizsákmányolás, többek között a szexuális bántalmazás, minden formájával szembeni védelemhez való jogát, ahogy arról a Gyermekjogi Egyezmény és a Charta is rendelkezik. Számos társadalmi és gazdasági előnye mellett a digitalizáció kihívásokat is maga után vont, többek között a gyermekek online szexuális bántalmazásának megnövekedett előfordulását. 2020. július 24-én a Bizottság elfogadta „A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia” (a továbbiakban: a stratégia) című közleményét. A stratégia célja, hogy uniós szinten hatékony válaszlépéseket biztosítson a gyermekek szexuális bántalmazásának bűncselekményével szemben.

(6)

A 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban ez a rendelet nem irányadó azokra a tagállami szakpolitikákra, amelyek az esetleg gyermekek bevonásával folytatott, beleegyezésen alapuló, az emberi fejlődés során a szexualitás normális felfedezésének tekinthető szexuális tevékenységekre vonatkoznak, figyelembe véve az eltérő kulturális és jogi hagyományokat, valamint a gyermekek és a fiatal felnőttek közötti kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás új formáit, ideértve az információs és kommunikációs technológiák útján megvalósulókat is.

(7)

Bizonyos számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat – például webmail- és üzenetküldési szolgáltatásokat – nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban: a szolgáltatók) némelyike már most is meghatározott technológiákat használ önkéntes alapon arra, hogy felderítse szolgáltatásai keretében a gyermekek online szexuális bántalmazását, és jelentse azt a bűnüldöző hatóságoknak, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezeteknek, vagy a tartalmak, például képek vagy szövegek, vagy a forgalmi adatok vizsgálata révén, bizonyos esetekben histórikus adatok felhasználásával. Az említett tevékenységekhez használt technológia lehet a képek és videók digitális lenyomatképzése („hashing”), valamint a szöveges vagy forgalmi adatok elemzéséhez igénybe vett osztályozás és mesterséges intelligencia. Digitális lenyomatképzési technológia használatakor egy online anyagot abban az esetben jelentenek gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagként, ha pozitív találatot észlelnek, ami azt jelenti, hogy egy képnek vagy videónak egy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló, ellenőrzött online anyagokat tartalmazó, a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő valamely szervezet által fenntartott adatbázisból származó egyedi, át nem alakítható digitális lenyomattal („hash”) való összehasonlításakor egyezést találnak. Az említett szolgáltatók a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok bejelentésére szolgáló nemzeti forróvonalakhoz, valamint az Unióban és harmadik országokban található olyan szervezetekhez fordulnak, amelyek célja a gyermekek azonosítása, a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális bántalmazásának visszaszorítása, valamint a gyermekek áldozattá válásának megelőzése. Az ilyen szervezetek nem feltétlenül tartoznak az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá. Az ilyen önkéntes tevékenységek együttesen fontos szerepet játszanak az áldozatok azonosításának és kimenekítésének lehetővé tételében, akiknek az emberi méltósághoz, valamint a testi és szellemi sérthetetlenséghez való alapvető jogai súlyosan sérülnek. Az ilyen önkéntes tevékenységek fontosak a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok további terjesztésének visszaszorítása és az elkövetők azonosításához és a velük szemben folytatott nyomozáshoz, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásával összefüggő bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, nyomozásához és vádeljárás alá vonásához történő hozzájárulás szempontjából.

(8)

Jogszerű célkitűzésük ellenére a szolgáltatók arra irányuló önkéntes intézkedései, hogy felderítsék szolgáltatásaik keretében a gyermekek online szexuális bántalmazását, és jelentsék azt, beavatkozást jelentenek a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő valamennyi felhasználónak (a továbbiakban: felhasználók) a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogaiba. A magán- és családi élet tiszteletben tartásához, többek között a közlések titkosságához fűződő alapvető jog korlátozása nem igazolható pusztán azzal az indokkal, hogy a szolgáltatók bizonyos technológiákat használtak akkor, amikor a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások nem tartoztak az elektronikus hírközlési szolgáltatások fogalommeghatározásába. Az ilyen korlátozások csak bizonyos feltételek esetén lehetségesek. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése alapján az ilyen korlátozásokat jogszabálynak kell előírnia, azoknak tiszteletben kell tartaniuk a magán- és családi élethez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok lényegét, az arányosság elvével összhangban, szükségeseknek kell lenniük, és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy a mások jogainak és szabadságainak a védelmét kell szolgálniuk. Amennyiben az ilyen korlátozások keretében valamennyi felhasználó közléseit tartósan általános jelleggel és megkülönböztetés nélkül ellenőrzik és elemzik, akkor azok beavatkozást jelentenek a közlések titkosságához fűződő jogba.

(9)

2020. december 20-ig a szolgáltatók által önkéntes intézkedések révén végzett személyesadat-kezelésre a gyermekek online szexuális bántalmazásának szolgáltatásaik keretében történő felderítése és jelentése, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok szolgáltatásaikból történő eltávolítása céljából kizárólag az (EU) 2016/679 rendelet volt irányadó. A 2020. december 20-ig átültetendő (EU) 2018/1972 irányelv a szolgáltatókat a 2002/58/EK irányelv hatálya alá vonta. Az ilyen önkéntes intézkedések 2020. december 20. utáni további alkalmazása érdekében a szolgáltatóknak meg kell felelniük az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az (EU) 2016/679 rendelet továbbra is alkalmazandó a személyes adatok ilyen önkéntes intézkedések révén történő kezelésére.

(10)

A 2002/58/EK irányelv nem tartalmaz semmilyen konkrét rendelkezést a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben a gyermekek online szexuális bántalmazásának a szolgáltatásai keretében történő felderítése és jelentése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok szolgáltatásaikból történő eltávolítása céljából történő, szolgáltató általi kezelésére vonatkozóan. Ugyanakkor a 2002/58/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályi intézkedéseket fogadhatnak el többek között az említett irányelvnek a közlések titkosságára és a forgalmi adatokra vonatkozó 5. és 6. cikkében előírt jogok és kötelezettségek hatályának a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából történő korlátozására. Ilyen nemzeti jogszabályi intézkedések hiányában, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós szintű fellépést célzó hosszabb távú jogi keret elfogadásáig a szolgáltatók nem támaszkodhatnak az (EU) 2016/679 rendeletre ahhoz, hogy 2020. december 21. után is folytassák az önkéntes intézkedések alkalmazását a gyermekek online szexuális bántalmazásának a szolgáltatásaik keretében történő felderítése és jelentése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagoknak a szolgáltatásaikból történő eltávolítása érdekében. Ez a rendelet nem biztosít jogalapot arra, hogy a szolgáltatók kizárólag a gyermekek online szexuális bántalmazásának szolgáltatásai keretében történő felderítése és jelentése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok szolgáltatásaikból történő eltávolítása céljából a személyes adatokat kezeljék, azonban rendelkezik a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől való eltérésről. E rendelet további biztosítékokat határoz meg, amelyeket a szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk, amennyiben azokra kívánnak támaszkodni.

(11)

Az e rendelet alkalmazásában végzett adatkezelés magában foglalhatja az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében meghatározott különleges kategóriákba tartozó személyes adatok kezelését. A képek és videók meghatározott technikai eszközökkel történő kezelése, ami lehetővé teszi egy természetes személy egyedi azonosítását vagy hitelesítését, különleges kategóriájú személyes adatok kezelésének tekintendő.

(12)

Ez a rendelet ideiglenes eltérést biztosít a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésétől és 6. cikkének (1) bekezdésétől, amelyek védik a közlések és a forgalmi adatok titkosságát. A technológiák önkéntes használata a szolgáltatók által a személyes és egyéb adatok kezelése céljából a gyermekek online szexuális bántalmazásának szolgáltatásaik keretében történő felderítéséhez és jelentéséhez, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok szolgáltatásaikból történő eltávolításához szükséges mértékben az e rendelet szerinti eltérés hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen használat megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és ezért rá az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott biztosítékok és feltételek vonatkoznak.

(13)

A 2002/58/EK irányelvet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján fogadták el. Ezenfelül nem minden tagállam fogadott el jogszabályi intézkedéseket a 2002/58/EK irányelvvel összhangban az említett irányelvben meghatározott közlések és a forgalmi adatok titkosságára vonatkozó jogok és kötelezettségek hatályának a korlátozására, valamint az ilyen intézkedések elfogadása a széttagolódás jelentős kockázatát hordozza magában, ami valószínűleg hátrányosan érinti a belső piacot. Következésképpen ennek a rendeletnek az EUMSZ 114 cikkén kell alapulnia.

(14)

mivel a természetes személyeket érintő elektronikus közlésekhez kapcsolódó adatok általában személyes adatoknak minősülnek, e rendeletnek az EUMSZ 16. cikkén is alapulnia kell, amely konkrét jogalapot állapít meg az egyének személyes adatainak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által, valamint az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a tagállamok által végzett kezelése tekintetében történő védelmére, továbbá az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokra.

(15)

Az (EU) 2016/679 rendelet a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben történő, kizárólag a gyermekek online szexuális bántalmazásának szolgáltatásaik keretében történő felderítése és jelentése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok szolgáltatásaikból történő eltávolítása céljából végzett kezelésére vonatkozik annyiban, amennyiben az az e rendeletben meghatározott eltérés hatálya alá tartozik.

(16)

Az e rendelet alkalmazásában használt technológiatípusoknak az ágazat legkorszerűbb gyakorlataival összhangban a magánéletet legkevésbé sértőknek kell lenniük. E technológiák nem használhatók a közlésekben szereplő szövegek szisztematikus szűrésére és vizsgálatára, kivéve, ha ez kizárólag a gyermekek online szexuális bántalmazásának gyanúját keltő lehetséges konkrét okokra utaló mintázatok felderítése érdekében történik, és e technológiák nem képesek értelmezni a közlések tartalmának jelentését. A gyermekekkel való kapcsolatfelvétel azonosítására használt technológia esetében az ilyen gyanút keltő konkrét oknak olyan objektíven azonosított kockázati tényezőkön kell alapulnia, mint például az életkorbeli különbség és a gyermekek valószínűsíthető érintettsége a vizsgált kommunikációban.

(17)

Megfelelő eljárásokat és jogorvoslati mechanizmusokat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az egyének észszerű időn belül panaszt nyújthassanak be a szolgáltatókhoz. Az ilyen eljárások és mechanizmusok különösen akkor fontosak, ha olyan tartalmakat távolítottak el vagy jelentettek a bűnüldöző hatóságoknak vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezetnek, amelyek nem minősülnek a gyermekek online szexuális bántalmazásának.

(18)

A lehető legnagyobb pontosság és megbízhatóság biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában használt technológiának – az ágazat legkorszerűbb gyakorlataival összhangban – a lehető legnagyobb mértékben korlátoznia kell a hibák (hamis pozitívok) számát és arányát, és szükség esetén haladéktalanul orvosolnia kell a mégis előforduló hibákat.

(19)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek elvégzése során kezelt tartalmi adatok és forgalmi adatok, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek elvégzése során keletkezett személyes adatok, továbbá a gyermekek online szexuális bántalmazása gyanújának felmerülése esetén az adatok ezt követő megőrzésének időtartama továbbra is az említett tevékenységek elvégzéséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódnak. Minden adatot azonnal és tartósan törölni kell, amint azok már nem feltétlenül szükségesek az e rendeletben meghatározott célok valamelyikéhez, beleértve, amikor a gyermekek online szexuális bántalmazásának gyanúja merül fel, és minden esetben legkésőbb a gyermek feltételezett online szexuális bántalmazása felderítésének időpontjától számított 12 hónapon belül. Ez nem érintheti a releváns tartalmi és forgalmi adatok 2002/58/EK irányelvvel összhangban történő tárolásának lehetőségét. Ez a rendelet nem érinti a szolgáltatóra alkalmazandó, az adatok megőrzésére vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti bármely jogi kötelezettség alkalmazását.

(20)

Ez a rendelet nem akadályozza meg azt a szolgáltatót, amely a bűnüldöző hatóságoknak a gyermekek online szexuális bántalmazását jelentette, abban, hogy az említett hatóságoktól visszaigazolást kérjen a bejelentés beérkezéséről.

(21)

Az e rendeletben meghatározott eltérés alapján végzett tevékenységek átláthatóságának és az azokkal kapcsolatos elszámoltathatóságnak a biztosítása érdekében a szolgáltatók 2022. február 3-ig, majd azt követően minden év január 31-ig jelentést tesznek közzé és nyújtanak be az (EU) 2016/679 rendelet szerint kijelölt illetékes felügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: a felügyeleti hatóság) és a Bizottságnak. E jelentéseknek ki kell terjedniük az e rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre, többek között a kezelt adatok típusára és mennyiségére, az (EU) 2016/679 rendelet szerinti személyesadat-kezelés konkrét jogalapjára, adott esetben a személyes adatok (EU) 2016/679 rendelet V. fejezete szerinti Unión kívülre történő továbbításának jogalapjára, a gyermekek online szexuális bántalmazására vonatkozó azonosított esetek számára, különbséget téve a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és a gyermekekkel való kapcsolatfelvétel között, azon esetek számára, amikor egy felhasználó panaszt nyújtott be a belső jogorvoslati mechanizmus révén vagy egy bírósági jogorvoslati eljáráson keresztül, valamint az ilyen panaszok és bírósági eljárások eredményeire, a különböző használt technológiák hibáinak (hamis pozitívok) számára és arányára, a hibaarány korlátozására alkalmazott intézkedésekre és az elért hibaarányra, az adatmegőrzési szabályzatra és az alkalmazott adatvédelmi biztosítékokra az (EU) 2016/679 rendelet értelmében, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő azon szervezetek nevére, amelyekkel e rendelet alapján adatokat osztottak meg.

(22)

A felügyeleti hatóságok feladatainak támogatása érdekében a Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy iránymutatásokat adjon ki az e rendeletben meghatározott eltérés hatálya alá tartozó adatkezelésnek az (EU) 2016/679 rendeletnek történő megfeleléséről. Amikor a felügyeleti hatóságok értékelik, hogy a használandó meglévő vagy új technológia megfelel-e a legkorszerűbb ágazati technológiának, a magánéletet legkevésbé sértő-e, és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében megfelelő jogalapon működik-e, ezeknek az iránymutatásoknak különösen abban kell segíteniük a felügyeleti hatóságokat, hogy tanácsot adjanak az említett rendeletben meghatározott előzetes konzultációs eljárás keretében.

(23)

Ez a rendelet korlátozza a közlések titkosságának védelméhez való jogot, és eltér az (EU) 2018/1972 irányelvben hozott azon döntéstől, hogy a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokra a magánélet védelme tekintetében ugyanazok a szabályok legyenek alkalmazandók, mint minden más elektronikus hírközlési szolgáltatásra, kizárólag abból a célból, hogy felderítsék ezen szolgáltatások keretében a gyermekek online szexuális bántalmazását, és jelentsék azt a bűnüldöző hatóságoknak és a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezeteknek, valamint eltávolítsák szolgáltatásaikból a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat. E rendelet alkalmazási időszakát ezért az alkalmazása kezdőnapját követő három évre kell korlátozni, biztosítva a szükséges időt egy új, hosszú távú jogi keret elfogadásához. Amennyiben a hosszú távú jogi keret az említett időpontot megelőzően elfogadásra került és hatályba lépett, az említett hosszú távú jogi keretnek hatályon kívül kell helyeznie ezt a rendeletet.

(24)

A 2002/58/EK irányelv hatálya alá tartozó minden egyéb tevékenység tekintetében a szolgáltatókra az említett irányelvben meghatározott egyedi kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, és következésképpen e szolgáltatóknak az említett irányelv alapján kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzési és vizsgálati hatásköre alá kell tartozniuk.

(25)

A végponttól végpontig terjedő titkosítás fontos eszköz a felhasználók, köztük a gyermekek közlései biztonságának és titkosságának biztosításához. A titkosítás bármilyen gyengülésével rosszindulatú harmadik felek visszaélhetnek. Ezért e rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megtiltaná vagy gyengítené a végpontok közötti titkosítást.

(26)

A magán- és családi élet, ideértve a közlések titkosságának tiszteletben tartásához fűződő jogot is, a Charta 7. cikke által biztosított alapvető jog. Ezért ez a szexuális bántalmazásnak kitett gyermekek és egy megbízható felnőtt vagy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen fellépő szervezetek közötti biztonságos kommunikációnak, valamint az áldozatok és ügyvédeik közötti kommunikációnak is előfeltétele.

(27)

Ez a rendelet nem érintheti a nemzeti jog szakmai titoktartásra vonatkozó szabályait, például az orvosok és pácienseik, az újságírók és forrásaik vagy az ügyvédek és ügyfeleik közötti szakmai kommunikáció védelmére vonatkozó szabályokat, különösen mivel az ügyvédek és ügyfeleik közötti közlések titkossága kulcsfontosságú a tisztességes eljáráshoz való jog alapvető részét képező védelemhez való jog hatékony gyakorlásának biztosításához. Ez a rendelet nem érintheti továbbá a hatóságok vagy a bajba jutott egyének számára tanácsadást nyújtó szervezetek nyilvántartásaira vonatkozó nemzeti szabályokat sem.

(28)

A szolgáltatóknak közölniük kell a Bizottsággal a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő azon szervezetek nevét, amelyeknek a gyermekek potenciális online szexuális bántalmazását e rendelet alapján jelentik. Bár az adatkezelőként eljáró szolgáltatók kizárólagos felelőssége annak értékelése, hogy az (EU) 2016/679 rendelet alapján mely harmadik féllel oszthatnak meg személyes adatokat, a Bizottságnak biztosítania kell az átláthatóságot a gyermekek online szexuális bántalmazásával kapcsolatos lehetséges esetek továbbítása terén azáltal, hogy weboldalán közzéteszi a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő, a Bizottsághoz bejelentett szervezetek jegyzékét. E nyilvános jegyzéknek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. A szolgáltatók számára is lehetővé kell tenni, hogy az említett jegyzéket arra is felhasználják, hogy azonosítsák a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális küzdelem területén fellépő releváns szervezeteket. Ez a jegyzék nem érintheti az (EU) 2016/679 rendelet értelmében adatkezelőként eljáró szolgáltatók kötelezettségeit, beleértve azon kötelezettségüket, hogy az említett rendelet V. fejezete alapján az Unión kívülre személyes adatokat továbbítsanak, valamint hogy teljesítsék az említett rendelet IV. fejezete szerinti valamennyi kötelezettségüket.

(29)

Az e rendelet szerint a tagállamok által benyújtandó statisztikák fontos mutatók a szakpolitika, többek között a jogalkotási intézkedések értékelése szempontjából. Fontos továbbá elismerni a másodlagos viktimizáció hatását, amely a gyermekek szexuális bántalmazásának áldozatairól készült, esetlegesen már évek óta forgalomban lévő képek és videók megosztásából ered, és amelyet az ilyen statisztikák nem tükröznek teljes mértékben.

(30)

Az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott követelményekkel, különösen azzal a követelménnyel összhangban, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek a feladataik hatékony ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokkal, a tagállamoknak elegendő ilyen erőforrást kell biztosítaniuk a felügyeleti hatóságoknak ahhoz, hogy e rendeletnek megfelelően hatékonyan ellássák feladataikat és gyakorolják hatásköreiket.

(31)

Amennyiben egy szolgáltató adatvédelmi hatásvizsgálatot végzett, és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban valamely technológia tekintetében konzultált a felügyeleti hatóságokkal e rendelet hatálybalépését megelőzően, akkor az adott szolgáltató e rendelet alapján nem kötelezhető arra, hogy kiegészítő adatvédelmi hatásvizsgálatot végezzen, vagy konzultációt folytasson, feltéve, hogy a felügyeleti hatóságok jelezték, hogy az adott technológia útján történő adatkezelés nem járna magas kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, vagy hogy az adatkezelő megtette az ilyen kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket.

(32)

A felhasználók számára biztosítani kell a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot, amennyiben jogaik sérültek annak következtében, hogy a gyermekek számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások keretében történő online szexuális bántalmazásának felderítése és jelentése, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoknak az érintett szolgáltatásokból való eltávolítása céljából személyes és egyéb adatok kezelésére került sor, például ha egy felhasználó tartalmait vagy személyazonosságát jelentették egy a gyermekek szexuális bántalmazása ellen közérdekből fellépő szervezetnek vagy a bűnüldöző hatóságoknak, vagy ha egy felhasználó tartalmát eltávolították, vagy egy felhasználó fiókját zárolták, vagy egy részére nyújtott szolgáltatást felfüggesztettek.

(33)

A 2002/58/EK irányelvvel és az adattakarékosság elvével összhangban a személyes adatok és egyéb adatok kezelésének továbbra is a tartalmi adatokra és a kapcsolódó forgalmi adatokra kell korlátozódnia, e rendelet céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben.

(34)

Az e rendeletben meghatározott eltérésnek ki kell terjednie a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (1) bekezdésében említett adatkategóriákra, amely bekezdések a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben kezelt személyes és nem személyes adatokra egyaránt alkalmazandók.

(35)

E rendelet célja a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés megállapítása a belső piac széttagolódásának előidézése nélkül. Ezenkívül nem valószínű, hogy minden tagállam időben el tudna fogadni nemzeti jogalkotási intézkedéseket. Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Ideiglenes és szigorúan korlátozott eltérést vezet be a 2002/58/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének és 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatósága tekintetében, és számos biztosítékról rendelkezik annak biztosítása érdekében, hogy az ne lépje túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2020. november 10-én véleményt nyilvánított,

(1)

Az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átmeneti intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy garantálja az átültetési időszak vége előtt kiállított képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók folyamatos érvényességét, valamint észszerű időt biztosítson a képzett személyzet tagjai számára ahhoz, hogy uniós képesítő bizonyítványt vagy azzal egyenértékűnek elismert más bizonyítványt kérelmezzenek. A 96/50/EK tanácsi irányelv (4) 1. cikkének (5) bekezdésében említett rajnai hajózási engedélyek kivételével azonban ezek az átmeneti intézkedések nem vonatkoznak a harmadik országok által kiállított olyan képesítő bizonyítványokra, szolgálati könyvekre és hajónaplókra, amelyeket a tagállamok az (EU) 2017/2397 irányelv hatálybalépése előtt alkalmazandó nemzeti követelményeik vagy nemzetközi megállapodásaik alapján jelenleg elismernek.

(2)

Az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése meghatározza a harmadik országok hatóságai által kiállított bizonyítványok, szolgálati könyvek vagy hajónaplók elismerésének eljárását és feltételeit.

(3)

mivel a harmadik országok által kiállított okmányok elismerésére vonatkozó eljárás a kérelmező harmadik ország tanúsítási rendszereinek értékelésén alapul annak megállapítása céljából, hogy a kérelemben meghatározott bizonyítványok, szolgálati könyvek vagy hajónaplók kiállítására az (EU) 2017/2397 irányelvben előírtakkal azonos követelmények mellett került-e sor, nem valószínű, hogy az elismerési eljárás 2022. január 17. előtt befejeződik.

(4)

A harmadik országok által kiállított okmányok vonatkozásában az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikkében előírt elismerési rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében rendelkezni kell olyan átmeneti intézkedésekről, amelyek elegendő időt biztosítanak ahhoz, hogy a harmadik országok az említett irányelvben foglaltakhoz igazíthassák követelményeiket, valamint hogy a Bizottság értékelhesse tanúsítási rendszereiket és – adott esetben – az említett irányelv 10. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtási jogi aktust fogadhasson el. Ezek az intézkedések biztosítanák továbbá a jogbiztonságot a belvízi hajózási ágazatban tevékenykedő magánszemélyek és gazdasági szereplők számára. E célkitűzések fényében az átmeneti intézkedések hatálya alá tartozó, harmadik országok által kiállított okmányok érvényességi idejét helyénvaló úgy meghatározni, hogy az az említett irányelv átültetésére kiszabott határidőt követően két évvel járjon le.

(5)

Az (EU) 2017/2397 irányelv 38. cikke értelmében a tagállamokra alkalmazandó átmeneti intézkedésekkel való összhang biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy a harmadik országok által kiállított és a tagállamok által elismert képesítő bizonyítványokra, szolgálati könyvekre és hajónaplókra vonatkozó átmeneti intézkedések 2032. január 17. után ne legyenek alkalmazandók. Ezen túlmenően az ilyen képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók elismerését az érintett tagállamban lévő uniós belvízi utakra kell korlátozni.

(6)

A tagállamok által kiállított képesítő bizonyítványokra alkalmazandó átmeneti intézkedésekkel való összhang biztosítása érdekében helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a harmadik országok által kiállított bizonyítványok tekintetében az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében említett követelmények magukban foglalják a meglévő bizonyítványok felváltására vonatkozóan az említett irányelv 38. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeket is.

(7)

Ezért az (EU) 2017/2397 irányelvet ennek megfelelően módosítani kell annak érdekében, hogy a belvízi hajózási társaságok és a munkavállalók számára garantálni lehessen a jogi egyértelműséget és a jogbiztonságot.

(8)

Az (EU) 2017/2397 irányelv 39. cikkének (4) bekezdésével összhangban azok a tagállamok, amelyeknek területén a belvízi hajózás technikailag nem lehetséges, nem kötelesek átültetni az említett irányelvet. Az említett eltérést értelemszerűen alkalmazni kell erre az irányelvre is.

(9)

mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a harmadik országok által kiállított bizonyítványok elismerésére vonatkozó átmeneti intézkedések meghatározását az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok haladéktalanul át tudják ültetni az ebben az irányelvben előírt intézkedéseket, ezen irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

(1)

A Tanács 2018. június 15-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Thaiföldi Királysággal az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásról.

(2)

A tárgyalások lezárultak, és 2021. január 7-én parafálták az Európai Unió és a Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).

(3)

A megállapodást az (EU) 2021/373 tanácsi határozatnak (2) megfelelően 2021. május 7-én aláírták.

(4)

A megállapodást jóvá kell hagyni,