2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1150 RENDELETE

(2021. július 7.)

az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozta az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (a továbbiakban: az ETIAS) azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amelynek értelmében az Unió külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezni. Az említett rendelet megállapította az ETIAS keretében az utazási engedély kiadására vagy megtagadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

(2)	Az ETIAS lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlási vagy magas járványügyi kockázatot jelentene-e.

(3)

Az (EU) 2018/1240 rendeletben említett kérelemfájloknak az ETIAS központi rendszere általi feldolgozásának lehetővé tétele érdekében interoperabilitást szükséges kialakítani egyfelől az ETIAS információs rendszer, másfelől a határregisztrációs rendszer (a továbbiakban: EES), a vízuminformációs rendszer (a továbbiakban: VIS), a Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS), az Eurodac és a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (a továbbiakban: ECRIS-TCN) (a továbbiakban: az egyéb uniós információs rendszerek) és az említett rendeletben meghatározott Europol-adatok (a továbbiakban: az Europol-adatok) között.

(4)

Ez a rendelet – az (EU) 2021/1151 (3) és az (EU) 2021/1152 (4) európai parlamenti és tanácsi rendelettel együtt – megállapítja egyfelől az ETIAS információs rendszer, másfelől az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol-adatok közötti interoperabilitás végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatokba és az Europol-adatokba a találatok automatikus azonosítása céljából az ETIAS által történő betekintésre vonatkozó feltételeket. Ennek eredményeként módosítani szükséges az (EU) 2018/1862 (5) és az (EU) 2019/818 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az említett uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni.

(5)	Ami az Eurodac-kal való interoperabilitás végrehajtását illeti, az (EU) 2018/1240 rendeletnek megfelelően, mihelyt elfogadásra kerül a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) átdolgozása, el fogják fogadni az ebből következő szükséges módosításokat.

(6)	Az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott európai keresőportál (ESP) lehetővé fogja tenni az ETIAS-ban tárolt adatok és az érintett egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatok párhuzamos lekérdezését.

(7)	Technikai rendelkezéseket kell megállapítani annak lehetővé tételére az ETIAS számára, hogy rendszeresen és automatikusan ellenőrizze az egyéb uniós információs rendszerekben, továbbra is teljesülnek-e a kérelemfájlok megőrzésének az (EU) 2018/1240 rendeletben megállapított feltételei.

(8)

Lehetőség van ETIAS utazási engedélyek visszavonására a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó új figyelmeztető jelzések vagy az elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmányra vonatkozó új figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelét követően. Annak érdekében, hogy a SIS automatikusan tájékoztassa az ETIAS központi rendszerét az ilyen új figyelmeztető jelzésekről, automatizált eljárást kell létrehozni a SIS és az ETIAS között.

(9)

(10)

Az (EU) 2018/1240 rendelet értelmében az ETIAS információs rendszer megtervezési és kifejlesztési szakaszáért az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségnek (eu-LISA) kell felelnie.

(11)	Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10).

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(13)

E rendelet azon rendelkezései tekintetében, amelyek az (EU) 2018/1862 rendelet által szabályozott SIS-re vonatkoznak, Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (11) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben. Továbbá a rendelet azon rendelkezései tekintetében, amelyek az Europolra, az Eurodacra és az ECRIS-TCN-re vonatkoznak, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(14)

Ciprus, illetve Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus. Horvátország tekintetében e rendeletet az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal (12) együtt kell értelmezni.

(15)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (14) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(16)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (15) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (16) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (17) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat (18) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)	Az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendelet módosítását az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az említett uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1862 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1862 rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„18b. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkével és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni az e rendelet 50b. cikke alapján a SIS-ben és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) végzett minden egyes adatkezelési műveletről.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).” "

A 44. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)	az ETIAS-kérelmek manuális feldolgozása az ETIAS nemzeti egység által az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„49a. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése a SIS-adatokhoz

(1) Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül az (EU) 2018/1240 rendelet 7. cikkének megfelelően létrehozott ETIAS központi egysége az említett rendelet által ráruházott feladatainak ellátása céljából az említett rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően jogosult hozzáférni a SIS-ben tárolt adatokhoz és azokban keresni. E rendelet 50. cikkének (4)–(8) bekezdését alkalmazni kell az ilyen hozzáférésre és keresésekre.

(2) Ha az ETIAS központi egysége által az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikkével és 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett ellenőrzés megerősíti, hogy valamely ETIAS kérelemfájlban rögzített adat egyezik valamely, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzéssel, vagy ha egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 23., 24. és 26. cikkét kell alkalmazni.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„50b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott kezdőnapjától fogva a SIS központi rendszert hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé tegye az említett rendelet 20., 23., cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseket, és az említett rendelet 22., 23. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában, m) pontjának i. alpontjában, valamint 23. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzések lefolytatása céljából az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott ETIAS központi rendszere az ESP-t használja az említett rendelet 11. cikkének (5) bekezdésében említett adatoknak a SIS-ben tárolt adatokkal történő összehasonlítására, az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja, hogy rendszeresen ellenőrizze, törölték-e az e rendelet 38. cikke (2) bekezdésének k) és l) pontjában említett kitöltetlen hivatalos okmányokra vagy személyazonosító okmányokra vonatkozó, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzést, amely valamely utazási engedély megtagadását, megsemmisítését vagy visszavonását eredményezte.

(4) Ha valamely elveszettként, ellopottként, jogellenesen felhasználtként vagy érvénytelenítettként bejelentett úti okmányra vonatkozó, új figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a SIS központi rendszer egy automatizált eljárás és az ESP használatával – az (EU) 2018/1240 rendelet 41. cikkének (3) bekezdésével összhangban – továbbítja az említett figyelmeztető jelzésre vonatkozó információkat az ETIAS központi rendszerének, hogy ez a rendszer ellenőrizze, az említett új figyelmeztető jelzés egyezik-e valamely érvényes utazási engedéllyel.”

2. cikk

Az (EU) 2019/818 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/818 rendelet 68. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzések céljából az ESP csak akkor kezdi meg működését, mihelyt teljesültek az említett rendelet 88. cikkében megállapított feltételek.”

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) Az Európai Parlament 2021. június 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. június 28-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1151 rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 7 oldalát).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1152 rendelete (2021. július 7.) a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 15 oldalát).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(11) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(12) A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(13) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(14) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(15) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(16) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(17) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(18) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/7

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1151 RENDELETE

(2021. július 7.)

az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozta az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (a továbbiakban: az ETIAS) azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amelynek értelmében az Unió határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezni. Az említett rendelet megállapította az ETIAS keretében az utazási engedély kiadására vagy megtagadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

(2)	Az ETIAS lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlási vagy magas járványügyi kockázatot jelentene-e.

(3)

(4)

Ez a rendelet – az (EU) 2021/1150 (3) és az (EU) 2021/1152 (4) európai parlamenti és tanácsi rendelettel együtt – megállapítja egyfelől az ETIAS információs rendszer, másfelől az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol-adatok közötti interoperabilitás végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatokba és az Europol-adatokba a találatok automatikus azonosítása céljából az ETIAS által történő betekintésre vonatkozó feltételeket. Ennek eredményeként módosítani szükséges az (EU) 2019/816 (5) és az (EU) 2019/818 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az említett uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni.

(5)	Ami az Eurodac-kal való interoperabilitás végrehajtását illeti, az (EU) 2018/1240 rendeletnek megfelelően, mihelyt elfogadásra kerül a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) átdolgozása, el fogják fogadni az ebből következő szükséges módosításokat is.

(6)	Az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) és az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott európai keresőportál (ESP) lehetővé fogja tenni az ETIAS-ban tárolt adatok és az érintett egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatok párhuzamos lekérdezését.

(7)	Technikai rendelkezéseket kell megállapítani annak lehetővé tételére az ETIAS számára, hogy rendszeresen és automatikusan ellenőrizze az egyéb uniós információs rendszerekben, továbbra is teljesülnek-e a kérelemfájlok megőrzésének az (EU) 2018/1240 rendeletben megállapított feltételei.

(8)

A tagállamok már gyűjtik és kezelik a harmadik országbeli állampolgároknak az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott adatait az említett rendelet alkalmazásában. Ez a rendelet nem támaszt kötelezettséget a tagállamokkal szemben arra, hogy megváltoztassák vagy kiterjesszék az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az említett rendelet alapján már gyűjtött adatkategóriákat. Az ECRIS-TCN ETIAS által történő lekérdezése céljából az ECRIS-TCN adatrekordot csak olyan megjelölésekkel kell kiegészíteni, amelyek azt jelzik, hogy az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgárokat terrorista bűncselekmény vagy bármely más, az (EU) 2018/1240 rendelet mellékletében felsorolt bűncselekmény miatt elítélték – ha e bűncselekmény esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés –, valamint csak az ítélethozatal szerinti tagállamok kódjaival.

(9)

Az (EU) 2019/816 rendelettel összhangban és az ETIAS azon célkitűzésének támogatása érdekében, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonsághoz a kérelmezők alapos biztonsági kockázatelemzésének a külső határátkelőhelyekre érkezésüket megelőző biztosítása révén, annak meghatározása céljából, hogy vannak-e tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű okok annak megállapítására, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági kockázatot jelent, az ETIAS-nak képesnek kell lennie annak ellenőrzésére, hogy van-e egyezés az ETIAS kérelemfájlokban szereplő adatok, valamint az ECRIS-TCN-ben tárolt adatok között, annak tekintetében, hogy mely tagállamok rendelkeznek információkkal az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott azon harmadik országbeli állampolgárokról, akiket az elmúlt 25 évben terrorista bűncselekményért vagy az elmúlt 15 évben az (EU) 2018/1240 rendelet mellékletében felsorolt bármely más bűncselekményért elítéltek, ha e bűncselekmény esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább három évi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

(10)

(11)

Az ECRIS-TCN által jelzett találat önmagában nem jelentheti azt, hogy az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott érintett harmadik országbeli állampolgárt elítélték a jelzett tagállamokban. A korábbi ítéletek megléte kizárólag az érintett tagállamok bűnügyi nyilvántartásaiból kapott információ alapján erősíthető meg.

(12)

(13)	Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10).

(14)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(15)

Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(16)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17)	Az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendelet módosítását az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel és Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az említett uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(19)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/816 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/816 rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő ponttal egészül ki:

„e)

azon feltételek, amelyek mellett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 7. cikkével összhangban létrehozott ETIAS központi egysége az ECRIS-TCN-ben foglalt adatokat felhasználhatja az ETIAS azon célkitűzésének támogatása céljából, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonsághoz a kérelmezők alapos biztonsági kockázatelemzésének a külső határátkelőhelyekre érkezésüket megelőző biztosítása révén, annak meghatározása céljából, hogy vannak-e tényszerű bizonyítékok vagy tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű okok annak megállapítására, hogy az adott személy jelenléte a tagállamok területén biztonsági kockázatot jelent.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács (2018. szeptember 12.) (EU) 2018/1240 rendelete az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).” "

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a tagállamokban hozott ítéletek hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatainak az ilyen ítéletek meghozatalának helye szerinti tagállamok azonosítása céljából történő kezelésére alkalmazandó. Az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja kivételével e rendelet harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseit azokra az uniós polgárokra is alkalmazni kell, akik valamely harmadik ország állampolgárságával is rendelkeznek és a tagállamokban hozott ítéletek hatálya alá tartoznak.

Ez a rendelet:

a)	támogatja a VIS azon célkitűzését, amely annak értékelésére irányul, hogy a vízumot, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra;

b)	támogatja az ETIAS azon célkitűzését, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonsághoz az (EU) 2018/1240 rendelettel összhangban;

c)	megkönnyíti és segíti a személyek e rendelettel és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő helyes azonosítását.”

A 3. cikk 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„6.

„illetékes hatóságok”: a központi hatóságok, az Eurojust, az Europol, az Európai Ügyészség, a 767/2008/EK rendelet 9d. cikkében és 22b. cikkének (13) bekezdésében említett, a VIS tekintetében kijelölt hatóságok és az ETIAS központi egysége, amelyek e rendelettel összhangban illetékesek az ECRIS-TCN-hez való hozzáférésre vagy annak lekérdezésére;”.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont iii. alpontjának első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–	személyazonosító szám, vagy a személy személyazonosító okmányainak – többek között úti okmányainak – típusa és száma, valamint a kiállító hatóság neve,”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

egy megjelölés, amely – a 767/2008/EK és az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazása céljából – azt jelzi, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárt az előző 25 évben terrorista bűncselekmény vagy az előző 15 évben az (EU) 2018/1240 rendelet mellékletében felsorolt bármely egyéb bűncselekmény miatt elítélték, ha e bűncselekmény esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább három év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, beleértve az ítélethozatal szerinti tagállam kódját is.”;

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelölések és az ítélethozatal szerinti tagállamok ugyanott említett kódjai csak a következők által hozzáférhetők és kereshetők:

a)	a 767/2008/EK rendelet 2a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott VIS központi rendszere, az e rendeletnek a 767/2008/EK rendelet 9a. cikke (4) bekezdésének e) pontjával vagy 22b. cikke (3) bekezdésének e) pontjával együtt értelmezett 7a. cikke szerinti ellenőrzés céljából;

az (EU) 2018/1240 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott ETIAS központi rendszere, az e rendeletnek az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének n) pontjával együtt értelmezett 7b. cikke szerinti ellenőrzések céljából, amennyiben az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzést követően találatokat jelentenek.

E bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül, az (1) bekezdés c) pontjában említett megjelölések és az ítélethozatal szerinti tagállam ugyanott említett kódja nem lehetnek láthatók egyetlen hatóság számára sem, az ítélethozatal szerinti tagállam azon központi hatóságán kívül, amely létrehozta a megjelölt adatrekordot.”

A 7.cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Találat esetén a központi rendszer vagy a CIR automatikusan megadja az illetékes hatóságnak a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információval rendelkező tagállamokra vonatkozó információt, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó referenciaszámokkal és a megfelelő személyazonosító adatokkal együtt. Ezen személyazonosító adatok kizárólag az érintett harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel. A központi rendszerben végzett keresés eredményét csak a következő célra lehet felhasználni:

a)	a 2009/315/IB kerethatározat 6. cikke szerinti megkeresés;

b)	az e rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében említett megkeresés;

c)	a VIS azon célkitűzésének támogatása, hogy értékelje, a vízumot, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra; vagy

d)	az ETIAS azon célkitűzésének támogatása, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonsághoz, az (EU) 2018/1240 rendelettel összhangban.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7b. cikk

Az ECRIS-TCN felhasználása ETIAS-ellenőrzések céljára

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet szerinti feladatok ellátása céljából az ETIAS központi egysége jogosult hozzáférni az ECRIS-TCN adatokhoz és keresni azokban. Az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban azonban az ETIAS központi egysége csak azon adatrekordokhoz jogosult hozzáférni, amelyeket e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében megjelöléssel láttak el.

Az első albekezdésben említett adatok kizárólag a következők általi ellenőrzés céljából használhatók fel:

a)	az ETIAS központi egysége az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikke alapján; vagy

az ETIAS nemzeti egységek az (EU) 2018/1240 rendelet 25a. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokba való betekintés céljából; az említett rendelet 26. cikkében említett értékeléseket és határozatokat, és adott esetben az említett rendelet 28. cikke szerinti értékeléseket és véleményeket megelőzően be kell tekinteni a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokba.

(2) A CIR-t össze kell kapcsolni az ESP-vel, hogy lehetővé váljanak az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatikus ellenőrzések.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikkének sérelme nélkül, az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük az említett rendelet 22. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének n) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja arra, hogy az e rendelet II. mellékletében meghatározott megfelelési táblázatban felsorolt adatok felhasználásával összehasonlítsa az ETIAS-ban tárolt adatokat azon ECRIS-TCN-adatokkal, amelyeket e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az (EU) 2018/1240 rendelet 11. cikkének (8) bekezdése értelmében megjelöléssel láttak el.”

A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelöléseket automatikusan törölni kell az e cikk (1) bekezdésében említett megőrzési időtartam lejártát követően, vagy terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében 25 évvel a megjelölés létrehozása után, illetve egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek esetében 15 évvel a megjelölés létrehozása után, attól függően, hogy melyik következik be előbb.”

A 24. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A központi rendszerbe és a CIR-be bevitt adatok kizárólag a következők céljából kezelhetők:

a)	a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információval rendelkező tagállamok azonosítása;

b)	a VIS azon célkitűzésének támogatása, hogy értékelje, a vízumot, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt kérelmező személy a 767/2008/EK rendelettel összhangban veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a belső biztonságra; vagy

c)	az ETIAS azon célkitűzésének támogatása, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonsághoz, az (EU) 2018/1240 rendelettel összhangban.

A CIR-be bevitt adatokat is az (EU) 2019/818 rendelettel összhangban kell kezelni az ECRIS-TCN-ben nyilvántartásba vett személyek e rendelettel összhangban történő helyes azonosításának megkönnyítése és elősegítése céljából.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„31b. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

Az e rendelet 7b. cikkében említett betekintések vonatkozásában az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni a CIR-ben és az ETIAS-ban végzett minden egyes ECRIS-TCN adatkezelési műveletről.”

10.

A 32. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az eu-LISA havonta statisztikákat nyújt be a Bizottságnak a bűnügyi nyilvántartásokból származó információknak az ECRIS-TCN-en és az ECRIS referenciaalkalmazáson keresztül történő rögzítéséről, tárolásáról és cseréjéről, beleértve az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megjelölést tartalmazó adatrekordokra vonatkozó statisztikákat. Az eu-LISA biztosítja, hogy az említett statisztikák alapján ne lehessen azonosítani az egyéneket. Az eu-LISA a Bizottság kérésére az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontokra vonatkozó statisztikákat bocsát a Bizottság rendelkezésére.”

11.

A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az ETIAS központi rendszere által küldött, az (EU) 2018/1240 rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett adatok	Az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett egyező ECRIS-TCN adatok, amelyekkel össze kell vetni az ETIAS-ban szereplő adatokat
vezetéknév (családi név)	vezetéknév (családi név)
születéskori vezetéknév	korábbi nevek
utónév vagy utónevek (keresztnév vagy -nevek)	utónevek (keresztnevek)
egyéb nevek (felvett név vagy nevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek)	álnevek vagy felvett nevek
születési idő	születési idő
születési hely	születési hely (város és ország)
születési ország	születési hely (város és ország)
nem	nem
jelenlegi állampolgárság	állampolgárság vagy állampolgárságok
egyéb állampolgárság (ha van)	állampolgárság vagy állampolgárságok
az úti okmány típusa	az adott személy úti okmányainak típusa
az úti okmány száma	az adott személy úti okmányainak száma
az úti okmányt kibocsátó ország	a kiállító hatóság neve

2. cikk

Az (EU) 2019/818 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/818 rendelet a következőképpen módosul:

A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikkének alkalmazása céljából a CIR – az e cikk (1) bekezdésében említett adatoktól logikailag elkülönítve – az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat is tárolja. Az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok kizárólag az említett rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében említett módon hozzáférhetők.”

A 68. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) Az Európai Parlament 2021. június 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. június 28-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1150 rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/15

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1152 RENDELETE

(2021. július 7.)

a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozta az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (a továbbiakban: ETIAS) azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amelynek értelmében az Unió határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezni. Az említett rendelet meghatározta az EITAS keretében az utazási engedély kiadására vagy megtagadására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

(2)	Az ETIAS lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a harmadik országbeli állampolgárok jelenléte a tagállamok területén biztonsági, illegális bevándorlási vagy magas járványügyi kockázatot jelentene-e.

(3)

(4)

Ez a rendelet – az (EU) 2021/1150 (3) és az (EU) 2021/1151 (4) európai parlamenti és tanácsi rendelettel együtt – megállapítja egyfelől az ETIAS információs rendszer, másfelől az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol-adatok közötti interoperabilitás végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatokba és az Europol-adatokba a találatok automatikus azonosítása céljából az ETIAS által történő betekintésre vonatkozó feltételeket. Ennek eredményeként módosítani szükséges a 767/2008/EK (5), az (EU) 2017/2226 (6), az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860 (7), az (EU) 2018/1861 (8) és az (EU) 2019/817 (9) európai parlamenti és tanácsi rendeletet az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel vagy az Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni.

(5)	Az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai keresőportál (ESP) lehetővé fogja tenni az ETIAS-ban tárolt adatok és az érintett egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatok párhuzamos lekérdezését.

(6)	Technikai rendelkezéseket kell megállapítani annak lehetővé tételére az ETIAS számára, hogy rendszeresen és automatikusan ellenőrizze az egyéb uniós információs rendszerekben, továbbra is teljesülnek-e a kérelemfájlok megőrzésének az (EU) 2018/1240 rendeletben megállapított feltételei.

(7)

Az ETIAS célkitűzései maradéktalan elérésének biztosítása céljából, valamint a SIS (EU) 2018/1860 rendeletben meghatározott célkitűzéseinek előmozdítása érdekében szükséges kiterjeszteni az automatizált ellenőrzések hatályát az említett rendelet által bevezetett új figyelmeztető jelzési kategóriára, nevezetesen a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzésre.

(8)

A tagállamok területére való beutazás, az ott-tartózkodás vagy a letelepedés feltételeinek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgároknak a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek, és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(9)	Az adatok magas szintű pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében fontos jelenteni az ETIAS központi egységének szintjén keletkezett téves találatokat.

(10)

Az (EU) 2018/1240 rendelet egyes részletes technikai vonatkozásainak kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a lekérdezett egyéb uniós információs rendszerek valamely adatrekordjában, figyelmeztető jelzésében vagy fájljában szereplő adatok és egy ETIAS kérelemfájlban szereplő adatok közötti egyezés feltételeinek meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(11)

Az (EU) 2018/1240 rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az adatmegőrzéssel kapcsolatos egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó technikai rendelkezések meghatározása, valamint az ETIAS központi egysége által a fuvarozóknak nyújtandó támogatásra vonatkozó szabályok további részletezése céljából. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(12)

Az (EU) 2017/2226 rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a tartalékeljárások részleteit abban az esetben, ha a fuvarozók számára technikailag kivitelezhetetlen az adatokhoz való hozzáférés, és tovább részletezze az ETIAS központi egysége által a fuvarozóknak nyújtott támogatásra vonatkozó szabályokat. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(13)

Lehetőség van ETIAS utazási engedélyek visszavonására a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó új figyelmeztető jelzések vagy az elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmányra vonatkozó, új figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelét követően. Annak érdekében, hogy a SIS automatikusan tájékoztassa az ETIAS központi rendszerét az ilyen új figyelmeztető jelzésekről, automatizált eljárást kell létrehozni a SIS és az ETIAS között.

(14)

Annak érdekében, hogy a rövid távú tartózkodás céljából a tagállamok területére belépni szándékozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, egységesebb határellenőrzési eljárás bevezetése révén észszerűsítsék és egyszerűsítsék a határőrök munkáját, az (EU) 2017/2226 és az (EU) 2018/1240 rendelet elfogadását követően összhangba kell hozni az EES és az ETIAS együttműködésének módját azzal, ahogyan az EES és a VIS egymásba integrálódik a határellenőrzés és a határátlépések EES-beli regisztrálása céljából.

(15)

Azon feltételeket, többek között a hozzáférési jogokat, amelyek alapján az ETIAS központi egysége és az ETIAS nemzeti egységek az ETIAS céljaira betekinthetnek az egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatokba, az ETIAS központi egységének és az ETIAS nemzeti egységeknek az egyéb uniós információs rendszerekben tárolt adatokhoz való hozzáférésére, a lekérdezési típusokra és az adatkategóriákra – amelyek mindegyikét a feladataik ellátásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni – vonatkozó egyértelmű és pontos szabályokkal kell biztosítani. A tagállamoknak az ETIAS nemzeti egységek révén az egyéb uniós információs rendszerekhez való hozzáférése összhangban kell, hogy legyen a vonatkozó jogi eszközökben való részvétellel. Hasonlóképpen, az ETIAS kérelemfájlokban tárolt adatoknak csak azon tagállamok számára kell láthatóknak lenniük, amelyek a részvételükre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a mögöttes információs rendszereket működtetik. Például, e rendeletnek a SIS-re és a VIS-re vonatkozó rendelkezései olyan, a schengeni vívmányok valamennyi rendelkezésén alapuló rendelkezéseket képeznek, amelyek tekintetében releváns a schengeni vívmányok SIS-re és VIS-re vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló 2010/365/EU (14), (EU) 2017/733 (15), (EU) 2017/1908 (16) és (EU) 2018/934 (17) tanácsi határozat.

(16)

Amennyiben olyan technikai nehézségek merülnek fel, amelyek lehetetlenné teszik a fuvarozók számára, hogy a fuvarozói portálon keresztül hozzáférjenek az ETIAS információs rendszerhez, az ETIAS központi egységének operatív támogatást kell nyújtania a fuvarozóknak az utasforgalomra és a fuvarozókra gyakorolt hatás lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében. Ezért a VIS-ben, az ETIAS-ban és az EES-ben előírt, technikai kivitelezhetetlenség esetén alkalmazandó tartalékeljárásokat – ideértve az operatív támogatást is – egymáshoz kell igazítani.

(17)

Az (EU) 2018/1240 rendelet értelmében az ETIAS információs rendszer megtervezési és kifejlesztési szakaszáért az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségnek (eu-LISA) kell felelnie.

(18)	Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19).

(19)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(20)	Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (20) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(21)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (21) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (22) 1. cikkének A., B., C. és G. pontjában említett területekhez tartoznak.

(22)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (23) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (24) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A., B., C. és G. pontjában említett területekhez tartoznak.

(23)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (25) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (26) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A., B., C. és G. pontjában említett területekhez tartoznak.

(24)

Ciprus, Bulgária, Románia, illetve Horvátország tekintetében e rendeletnek a VIS-re, a SIS-re és az EES-re vonatkozó rendelkezései a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése, illetve a 2011-es csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében – a 2010/365/EU, az (EU) 2017/733, az (EU) 2017/1908 és az (EU) 2018/934 határozattal együtt értelmezett módon – a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő rendelkezéseket képeznek.

(25)	A 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(26)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendelet módosítását az ETIAS központi rendszerének az egyéb uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal való összekapcsolása, valamint azon adatok meghatározása érdekében, amelyeket az említett uniós információs rendszerek és az Europol-adatok között fognak küldeni – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ (EU) 2018/1240 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

1. cikk

Az (EU) 2018/1240 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1240 rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„28.

»egyéb uniós információs rendszerek«: az (EU) 2017/2226 rendelettel létrehozott határregisztrációs rendszer (a továbbiakban: EES), a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) létrehozott Vízuminformációs Rendszer (a továbbiakban: VIS), az (EU) 2018/1860 (*2), az (EU) 2018/1861 (*3) és az (EU) 2018/1862 (*4) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS), a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*5) létrehozott Eurodac és az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*6) létrehozott, a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (a továbbiakban: ECRIS-TCN rendszer).

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.)."

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.)."

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).” "

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

támogatnia kell a SIS-nek a beutazás és tartózkodás megtagadásának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal, az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekkel, az eltűnt személyekkel, a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekkel, a rejtett vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel, valamint a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseit;”

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ea)	támogatnia kell az EES célkitűzéseit;”.

A 6. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„da)	az ETIAS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna;”.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amennyiben az automatizált kérelmezési eljárás találatot jelentett, annak ellenőrzése a 22. cikkel összhangban, hogy a kérelmező személyes adatai megegyeznek-e annak a személynek az ETIAS központi rendszerében, bármely lekérdezett uniós információs rendszerben, az Europol adataiban vagy az Interpolnak a 12. cikkben említett bármely adatbázisában szereplő személyes adataival, akire vonatkozóan az eljárás találatot jelzett, vagy a 33. cikkben említett specifikus kockázati mutatók ellenőrzése, és amennyiben az egyezés megerősítést nyer, vagy amennyiben az ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, a kérelem 26. cikk szerinti manuális feldolgozásának az elindítása;”

b)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ETIAS központi egysége rendszeres időközönként jelentést tesz a Bizottságnak és az eu-LISA-nak a 22. cikk (4) bekezdésében említett téves találatokról, amelyek a 20. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált ellenőrzések során keletkeznek.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Interoperabilitás az egyéb uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal

(1) Ki kell alakítani egyfelől az ETIAS információs rendszer, másfelől az egyéb uniós információs rendszerek és az Europol adatbázisai közötti interoperabilitást, hogy az lehetővé tegye az e rendelet 20. és 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseket, és annak az (EU) 2019/817 rendelet 72. cikkének (1b) bekezdésében és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*7) 68. cikkének (1b) bekezdésében említett időponttól kezdve az (EU) 2019/817 rendelet 6. cikke és az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikke által létrehozott európai keresőportálra (a továbbiakban: ESP) kell támaszkodnia.

(2) A 20. cikk (2) bekezdésének i) pontjában előírt ellenőrzések elvégzése céljából a 20. cikk, a 24. cikk (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre a VIS-ben, a kérelmezők által a 17. cikk (2) bekezdésének a), aa), c) és d) pontja alapján megadott következő adatok tekintetében:

a)	vezetéknév (családi név);

b)	születéskori vezetéknév;

c)	utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek);

d)	születési idő;

e)	születési hely;

f)	születési ország;

nem;

h)	jelenlegi állampolgárság;

i)	egyéb állampolgárság (ha van);

j)	az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország.

(3) A 20. cikk (2) bekezdésének g) és h) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából a 20. cikk, a 24. cikk (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, a 41. cikk és az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre az EES-ben, a kérelmezők által a 17. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontja alapján megadott következő adatok tekintetében:

a)	vezetéknév (családi név),

b)	születéskori vezetéknév;

c)	utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek);

d)	születési idő;

nem;

f)	jelenlegi állampolgárság;

g)	egyéb nevek (felvett név vagy nevek);

h)	művésznév vagy -nevek;

i)	szokásos név vagy nevek;

j)	egyéb állampolgárság (ha van);

k)	az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország.

(4) Az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, m) pontjának ii. alpontjában és o) pontjában valamint 23. cikkében említett ellenőrzések elvégzése céljából az e rendelet 20. és 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre az (EU) 2018/1860 és az (EU) 2018/1861 rendelettel létrehozott SIS-ben, a kérelmezők által e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a)–d) és k) pontja alapján megadott következő adatok tekintetében:

a)	vezetéknév (családi név),

b)	születéskori vezetéknév;

c)	utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek);

d)	születési idő;

e)	születési hely;

nem;

g)	jelenlegi állampolgárság;

h)	egyéb nevek (felvett név vagy nevek);

i)	művésznév vagy -nevek;

j)	szokásos név vagy nevek;

k)	egyéb állampolgárság (ha van);

l)	az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország;

m)	kiskorúak esetén a szülői felügyeletet gyakorló személynek vagy a kérelmező törvényes gyámjának a vezetékneve és utóneve(i).

(5) Az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában és m) pontjának i. alpontjában, valamint 23. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzések elvégzése céljából az e rendelet 20. és 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre az (EU) 2018/1862 rendelettel létrehozott SIS-ben, a kérelmezők által e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének a)–d) és k) pontja alapján megadott következő adatok tekintetében:

a)	vezetéknév (családi név),

b)	születéskori vezetéknév;

c)	utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek);

d)	születési idő;

e)	születési hely;

nem;

g)	jelenlegi állampolgárság;

h)	egyéb nevek (felvett név vagy nevek);

i)	művésznév vagy -nevek;

j)	szokásos név vagy nevek;

k)	egyéb állampolgárság (ha van);

l)	az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország;

m)	kiskorúak esetében a szülői felügyeletet gyakorló személynek vagy a kérelmező törvényes gyámjának a vezetékneve és utóneve(i).

(6) A 20. cikk (2) bekezdésének n) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából a 20. cikk, a 24. cikk (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre az ECRIS-TCN-ben a kérelmezők által a 17. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontja alapján megadott következő adatok tekintetében:

a)	vezetéknév (családi név),

b)	születéskori vezetéknév;

c)	utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek);

d)	születési idő;

e)	születési hely;

ea)	születési ország;

nem;

g)	jelenlegi állampolgárság;

h)	egyéb nevek (felvett név vagy nevek);

i)	művésznév vagy -nevek;

j)	szokásos név vagy nevek;

k)	egyéb állampolgárság (ha van);

l)	az úti okmány típusa, száma és az okmányt kibocsátó ország.

(7) A 20. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából a 20. cikk, a 24. cikk (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük, hogy az ETIAS központi rendszere lekérdezést hajtson végre az Europol-adatokban, a 17. cikk (2) bekezdésének a), aa), b), c), d), f), g), j), k) és m) pontjában és a 17. cikk (8) bekezdésében említett adatok tekintetében.

(8) Amennyiben a 20. és a 23. cikk szerinti automazitált ellenőrzések találatot jelentenek, az ESP ideiglenes, kizárólag olvasási jogosultsággal járó hozzáférést biztosít az ETIAS központi egysége számára az említett automatizált ellenőrzések eredményeihez. A 20. cikk szerinti automatizált ellenőrzések esetén a hozzáférést a kérelemfájlban kell biztosítani a 22. cikk (2) bekezdése szerinti manuális feldolgozás végéig. Amennyiben a rendelkezésre bocsátott adatok egyeznek a kérelmező adataival, vagy amennyiben a 20. és a 23. cikk szerinti automatizált ellenőrzések után továbbra is kétségek állnak fenn, a találatot eredményező adatoknak a lekérdezett uniós információs rendszerekben szereplő adatrekordjának egyedi hivatkozási számát meg kell őrizni a kérelemfájlban.

Amennyiben a 20. cikk szerinti automatizált ellenőrzések találatot jelentenek, ezen automatizált ellenőrzéseknek meg kell kapniuk az (EU) 2016/794 rendelet 21. cikkének (1a) bekezdése szerinti megfelelő értesítést.

(9) Találatot az eredményez, ha a lekérdezéshez használt kérelemfájlban szereplő adatok egésze vagy egy része teljesen vagy részben egyezik a lekérdezett egyéb uniós rendszerek adatrekordjában, figyelmeztető jelzésében vagy fájljában szereplő adatokkal. A Bizottság a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a lekérdezett egyéb uniós információs rendszerek nyilvántartásában, riasztásában vagy aktájában szereplő adatok és a kérelemfájl közötti egyezés feltételeinek meghatározása céljából.

(10) E cikk (1) bekezdése alkalmazásában a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az adatmegőrzés tekintetében a 24. cikk (6) bekezdése c) pontja ii. alpontjának és az 54. cikk (1) bekezdése b) pontjának végrehajtására vonatkozó technikai rendelkezéseket. E végrehajtási jogi aktust a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(11) A 25. cikk (2) bekezdése, a 28. cikk (8) bekezdése és a 29. cikk (9) bekezdése alkalmazásában a találatokkal kapcsolatos adatoknak a kérelemfájlban való rögzítésekor a következő adatokkal kell jelezni az adatok eredetét:

a)	a figyelmeztető jelzés típusa, a 23. cikk (1) bekezdésében említett figyelmeztető jelzések kivételével;

b)	az adatok forrása, nevezetesen az egyéb uniós információs rendszer, ahonnan az adatok származnak vagy – esettől függően – Europol-adatok;

c)	a lekérdezett uniós információs rendszerben a találatot eredményező adatrekord hivatkozási száma, valamint az a tagállam, amely bevitte vagy rendelkezésre bocsátotta a találatot eredményező adatokat; és

d)	amennyiben rendelkezésre áll, az adatok egyéb uniós információs rendszerbe vagy az Europol-adatokba való bevitelének dátuma és időpontja.

Az első albekezdés a)–d) pontjában említett adatok csak akkor lehetnek hozzáférhetők és láthatóak az ETIAS központi egysége számára, ha az ETIAS központi rendszere nem tudja azonosítani a felelős tagállamot.

(*7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).” "

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„11b. cikk

Az EES célkitűzéseinek támogatása

Az (EU) 2017/2226 rendelet 6., 14., 17. és 18. cikkének alkalmazásában egy automatizált eljárás az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének da) pontjában említett biztonságos kommunikációs csatornát használva az ETIAS központi rendszeréből lekérdezi és importálja az e rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett információkat, a kérelem számát és az ETIAS utazási engedély lejárati dátumát, továbbá az EES-ben ennek megfelelően létrehozza vagy frissíti a belépési/kilépési adatrekordot vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot.”

„11c. cikk

Az ETIAS és az EES közötti interoperabilitás az ETIAS utazási engedélynek a kérelmező kérelmére történő visszavonása céljából

(1) A 41. cikk (8) bekezdésének végrehajtása céljából a 6. cikk (2) bekezdésének da) pontjában említett biztonságos kommunikációs csatornát használó automatizált eljárás lekérdezi az EES központi rendszerét annak ellenőrzése céljából, hogy az utazási engedélyük visszavonását kérelmezők nem tartózkodnak-e a tagállamok területén.

(2) Amennyiben az EES központi rendszerében az (1) bekezdés szerint végzett ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy a kérelmező nem tartózkodik a tagállamok területén, a visszavonásnak azonnal hatályba kell lépnie.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése szerint végzett ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy az érintett kérelmező a tagállamok területén tartózkodik, a 41. cikk (8) bekezdése alkalmazandó. Az EES központi rendszerének rögzítenie kell azt a tényt, hogy az ETIAS központi rendszere számára értesítést kell küldeni, amint létrehoztak egy olyan belépési/kilépési adatrekordot, amely azt jelzi, hogy az utazási engedély visszavonását kérő kérelmező elhagyta a tagállamok területét.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az Interpol adatbázisainak lekérdezése

(1) Az ETIAS központi rendszere lekérdezi az Interpol ellopott és elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát (SLTD) és az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisát (TDAWN).

(2) Bármely lekérdezést és ellenőrzést oly módon kell elvégezni, hogy semmilyen információ ne jusson az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására.

(3) Ha a (2) bekezdés végrehajtása nem biztosított, az ETIAS központi rendszere nem kérdezheti le az Interpol adatbázisait.”

A 17. cikk (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	elítélték-e terrorista bűncselekményért az elmúlt 25 évben vagy a mellékletben felsorolt egyéb bűncselekmények valamelyikéért az elmúlt 15 évben, és ha igen, mikor és melyik országban;”.

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ETIAS központi rendszere az ESP használatával lekérdezést indít, hogy összehasonlítsa a 17. cikk (2) bekezdésének a), aa), b), c), d), f), g), j), k) és m) pontjában és a 17. cikk (8) bekezdésében említett vonatkozó adatokat az ETIAS központi rendszerében, a SIS-ben, az EES-ben, a VIS-ben, a Eurodacban, az ECRIS-TCN-ben, az Europol-adatokban és az Interpol SLTD és TDAWN adatbázisaiban tárolt adatrekordban, fájlban vagy kérelemfájlban rögzített figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal. Így különösen, az ETIAS központi rendszere ellenőrzi, hogy:

a)	a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely, a SIS-ben elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmánnyal;

b)	a kérelem benyújtásához használt úti okmány egyezik-e bármely, az SLTD-ben elveszettként, ellopottként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmánnyal;

c)	a kérelmező vonatkozásában bevittek-e a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIS-be;

d)	a kérelmező tekintetében kibocsátásra került-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a SIS-ben;

e)	a kérelmező, illetve úti okmánya szerepel-e valamely, az ETIAS központi rendszerében tárolt elutasított, illetve visszavont vagy megsemmisített utazási engedélyben;

f)	a kérelemben az úti okmányra vonatkozóan megadott adatok megegyeznek-e egy másik olyan utazási engedély iránti kérelem adataival, amelyhez az ETIAS központi rendszerében a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, eltérő személyazonosító adatok társulnak;

g)	a kérelmező az EES-ben jelenleg túltartózkodó személyként van-e jelentve, vagy a múltban túltartózkodó személyként volt-e jelentve;

h)	az EES-ben a kérelmező beléptetését megtagadták-e;

i)	a kérelmező állt-e a VIS-ben rögzített, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozat hatálya alatt;

j)	a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az Europol adataiban rögzített információkkal;

k)	a kérelmezőt nyilvántartják-e az Eurodacban;

l)	a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e bármely olyan úti okmánnyal, amely a TDAWN adatbázis valamely fájljában szerepel;

ha a kérelmező kiskorú, a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy:

i.	áll-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt a SIS-ben;

ii.	áll-e a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

a kérelmező egyezik-e olyan személlyel, akinek adatait az ECRIS-TCN-ben rögzítették, és az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban megjelölték; az említett adatok kizárólag az ETIAS központi egysége általi, e rendelet 22. cikke szerinti ellenőrzés céljából és a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokba az ETIAS nemzeti egységek általi, e rendelet 25a. cikkének (2) bekezdése szerinti betekintés céljából használhatók fel; az ETIAS nemzeti egységek betekintenek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokba az e rendelet 26. cikkében említett értékeléseket és határozatokat, és adott esetben az e rendelet 28. cikke szerinti értékeléseket és véleményeket megelőzően;

o)	található-e a kérelmező esetében a SIS-be bevitt, kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés.”

10.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ilyen megkeresés esetén az ETIAS központi egységének hozzáféréssel kell rendelkeznie a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 20. cikk (2), (3) és (5) bekezdése szerinti automatizált ellenőrzések során keletkezett összes találathoz, továbbá az ETIAS központi rendszere által a 20. cikk (7) és (8) bekezdése szerint azonosított információkhoz.”;

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az ETIAS központi rendszerében szereplő adatok;”

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Amennyiben az adatok egyeznek a kérelmező adataival, amennyiben továbbra is kétségek állnak fenn a kérelmező személyazonossága vonatkozásában, vagy amennyiben a 20. cikk (4) bekezdése szerinti automatizált ellenőrzések találatot jelentettek, a kérelmet a 26. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően manuálisan kell feldolgozni.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ETIAS információs rendszernek nyilván kell tartania az ETIAS központi egysége által ellenőrzés céljából, a (2)–(6) bekezdés alapján elvégzett összes adatkezelési műveletet. Az említett adatrekordokat automatikusan kell létrehozni és rögzíteni a kérelemfájlban. Az adatrekordoknak tartalmazniuk kell az egyes műveletek végrehajtásának dátumát és időpontját, a jelentett találathoz kapcsolódó adatokat, a manuális feldolgozást a (2)–(6) bekezdés alapján elvégző személyzeti tagot, valamint az ellenőrzés eredményét és a megfelelő indokolást.”

11.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)	személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés, kikérdező ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzés.”;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett összehasonlítás egy vagy több találatot jelent, az ETIAS központi rendszere automatikus értesítést küld az ETIAS központi egységének. Értesítése esetén az ETIAS központi egysége a 11. cikk (8) bekezdésének megfelelően hozzáférést kap a kérelemfájlhoz és az ahhoz kapcsolt kérelemfájlokhoz annak ellenőrzése érdekében, hogy a kérelmező személyes adatai egyeznek-e az adott találatot eredményező figyelmeztető jelzésben szereplő személyes adatokkal, és amennyiben az egyezés megerősítést nyer, az ETIAS központi rendszere automatikus értesítést küld azon tagállam SIRENE-irodájának, amely bevitte a figyelmeztető jelzést. Az érintett SIRENE-iroda ezt követően ellenőrzi, hogy a kérelmező személyes adatai egyeznek-e a találatot eredményező figyelmeztető jelzésben szereplő személyes adatokkal, és megteszi a megfelelő nyomon követő intézkedéseket.”;

ii.

a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha a találat kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést érint, azon tagállam SIRENE-irodája, amely a figyelmeztető jelzést bevitte, az ETIAS nemzeti egységével együttműködve ellenőrzi, hogy szükség van-e a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésnek az (EU) 2018/1860 rendelet 14. cikke (1) bekezdése szerinti törlésére, valamint az (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelére.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés alapján jelentett találat esetén az ETIAS központi rendszerének a találatra való hivatkozást hozzá kell adnia a kérelemfájlhoz. Ez a hivatkozás csak a (3) bekezdéssel összhangban értesített ETIAS központi egység és SIRENE-iroda számára látható és hozzáférhető, kivéve, ha e rendelet más korlátozásokat ír elő.”

12.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„25a. cikk

Az egyéb uniós információs rendszerek használata a kérelmek ETIAS nemzeti egységek általi manuális feldolgozása céljából

(1) A 13. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete az utazási engedélyekre vonatkozó kérelmek vizsgálata és az említett kérelmekhez kapcsolódó, 26. cikk szerinti határozatok elfogadása céljából közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az egyéb uniós információs rendszerekhez, és azokba – kizárólag olvasási jogosultsággal – betekinthet. Az ETIAS nemzeti egységek a következő adatokba tekinthetnek be:

a)	az (EU) 2017/2226 rendelet 16., 17. és 18. cikkében említett adatok;

b)	a 767/2008/EK rendelet 9–14. cikkében említett adatok;

c)	az (EU) 2018/1861 rendelet 20. cikkében említett, az említett rendelet 24., 25. és 26. cikkének alkalmazásában kezelt adatok;

d)	az (EU) 2018/1862 rendelet 20. cikkében említett, az említett rendelet 26. cikkének és 38. cikke (2) bekezdésének k) és l) pontjának alkalmazásában kezelt adatok;

e)	az (EU) 2018/1860 rendelet 4. cikkében említett, az említett rendelet 3. cikkének alkalmazásában kezelt adatok.

(2) Amennyiben a találat a 20. cikk (2) bekezdésének n) pontja szerinti ellenőrzés eredménye, az ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete a nemzeti joggal összhangban közvetlenül vagy közvetve szintén hozzáférhet a saját tagállama nemzeti bűnügyi nyilvántartásában szereplő releváns adatokhoz annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett célokból megszerezze a terrorista bűncselekmény vagy az e rendelet mellékletében felsorolt bármely más bűncselekmény miatt elítélt, az (EU) 2019/816 rendeletben meghatározott harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információkat.”

13.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	értékelnie kell a biztonsági, illetve az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot, és határozatot kell hoznia az utazási engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról, amennyiben a találat megfelel a 20. cikk (2) bekezdésének b) és d)–o) pontjában említett ellenőrzések bármelyikének.”;

a cikk következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a 20. cikk (2) bekezdésének o) pontja szerinti automatizált feldolgozás találatot jelentett, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének:

a)	meg kell tagadnia a kérelmező utazási engedélyét, amennyiben a 23. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján végzett ellenőrzés a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés törléséhez és a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés beviteléhez vezetett;

b)	értékelnie kell a biztonsági vagy illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot, és el kell döntenie, hogy minden más esetben kiadja-e vagy megtagadja-e az utazási engedélyt.

Az adatok bevitelét elvégző tagállam ETIAS nemzeti egységének konzultálnia kell SIRENE-irodájával annak ellenőrzése érdekében, hogy szükség van-e a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzésnek az (EU) 2018/1860 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti törlésére, valamint adott esetben a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésnek az (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti bevitelére.”;

a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az automatizált feldolgozás a 20. cikk (2) bekezdésének n) pontja alapján találatot jelentett, de az említett bekezdés c) pontja alapján nem jelentett találatot, a felelős tagállam ETIAS nemzeti egységének a biztonsági kockázatra vonatkozó értékelésében különös figyelmet kell fordítania az ilyen találat hiányára annak érdekében, hogy eldöntse, kiadjon vagy megtagadjon-e egy utazási engedélyt.”

14.	A 28. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A 26. cikk szerinti manuális feldolgozás céljából az indokolással ellátott támogató vagy elutasító vélemény csak a konzultációba bevont tagállam ETIAS nemzeti egysége és a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége által látható.”

15.

A 37. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Azon kérelmezőket, akik esetében megtagadták az utazási engedélyt, megilleti a jogorvoslati eljáráshoz való jog. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A jogorvoslati eljárás során a fellebbező számára az e rendelet 56. cikkében említett adatvédelmi szabályoknak megfelelően hozzáférést kell biztosítani a kérelemfájlban szereplő információkhoz. A felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége köteles tájékoztatást nyújtani a kérelmezők számára a jogorvoslati eljárásról. E tájékoztatást az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt országok közül annak valamelyik hivatalos nyelvén kell közölni, amelynek az adott kérelmező az állampolgára.”

16.

A 41. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a SIS-be a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó vagy elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmányra vonatkozó figyelmeztető jelzést vittek be, a SIS tájékoztatja erről az ETIAS központi rendszerét. Az ETIAS központi rendszere ellenőrzi, hogy az említett új figyelmeztető jelzés egyezik-e valamely érvényes utazási engedéllyel. Amennyiben ez az eset áll fenn, az ETIAS központi rendszere továbbítja a kérelemfájlt a figyelmeztető jelzés bevitelét elvégző tagállam ETIAS nemzeti egységének. Amennyiben a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó új figyelmeztető jelzést vittek be, az ETIAS nemzeti egység visszavonja az utazási engedélyt. Amennyiben az utazási engedély valamely, a SIS-ben vagy az Interpol SLTD adatbázisában elveszettként, ellopottként, jogellenesen használtként vagy érvénytelenítettként jelentett úti okmányhoz kapcsolódik, az ETIAS nemzeti egység manuálisan dolgozza fel a kérelemfájlt.”

17.

A 46. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a 45. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés technikailag kivitelezhetetlen az ETIAS információs rendszer valamely részének meghibásodása miatt, a fuvarozók mentesülnek az érvényes utazási engedély rendelkezésre állásának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól. Amennyiben az eu-LISA ilyen meghibásodást észlel, az ETIAS központi egységének tájékoztatnia kell a fuvarozókat és a tagállamokat. Tájékoztatnia kell a fuvarozókat és a tagállamokat akkor is, amikor a meghibásodást elhárították. Amennyiben a fuvarozók ilyen meghibásodást észlelnek, erről tájékoztathatják az ETIAS központi egységét. Az ETIAS központi egységének haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat a fuvarozótól kapott értesítésről.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben a 45. cikk (1) bekezdésében említett lekérdezés – az ETIAS információs rendszer valamely részének meghibásodásától eltérő okokból – a fuvarozó számára hosszabb ideig technikailag kivitelezhetetlen, a fuvarozónak értesítenie kell az ETIAS központi egységét. Az ETIAS központi egységének haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat az említett fuvarozótól kapott értesítésről.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ETIAS központi egysége operatív támogatást nyújt a fuvarozóknak az (1) és (3) bekezdéssel kapcsolatban. Az ETIAS központi egysége standard operatív eljárásokat dolgoz ki, amelyekben meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának módját. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további részletes szabályokat fogad el a nyújtandó támogatásra és az ilyen támogatás nyújtásának módjára vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

18.

A 47. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a szóban forgó személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, beleértve azt is, hogy a személy jogállása egyezik-e a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jogállással, valamint a 44. cikk szerint kiállított korlátozott területi érvényességű utazási engedély esetében azt, hogy melyik az a tagállam vagy melyek azok a tagállamok, amelyekre az engedély érvényes;”.

19.	A 64. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(7) A személyes adatokhoz való, e cikk szerinti hozzáférés joga nem érinti az (EU) 2018/1861 rendelet 53. cikkét és az (EU) 2018/1862 rendelet 67. cikkét.”

20.

A 73. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az eu-LISA kifejleszti és végrehajtja az ETIAS központi rendszerét, beleértve az ETIAS figyelőlistát, az egységes nemzeti interfészeket, a kommunikációs infrastruktúrát, valamint az ETIAS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatornát e rendelet hatálybalépését és a következők Bizottság általi elfogadását követően a lehető leghamarabb:

a 6. cikk (4) bekezdésében, a 16. cikk (10) bekezdésében, a 17. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikkben, a 35. cikk (7) bekezdésében, a 45. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 74. cikk (5) bekezdésében, a 84. cikk (2) bekezdésében és a 92. cikk (8) bekezdésében foglalt intézkedések; és

az ETIAS központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a kommunikációs infrastruktúra, az ETIAS központi rendszere és az EES központi rendszere közötti biztonságos kommunikációs csatorna és a fuvarozói portál kifejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges, a 90. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott intézkedések, különösen a következőkre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok:

i.	az adatokhoz való, a 22–29. és a 33–53. cikk szerinti hozzáférés;

ii.	az adatok 55. cikk szerinti módosítása, törlése és előrehozott törlése;

iii.	a naplók 45. és 69. cikk szerinti vezetése és az azokhoz való hozzáférés;

iv.	a teljesítménnyel kapcsolatos követelmények;

v.	a központi hozzáférési pontok összekapcsolásához szükséges műszaki megoldások leírása az 51., 52. és 53. cikkel összhangban.”

21.

A 88. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	hatályba léptek az egyéb uniós információs rendszereket létrehozó jogi aktusok szükséges módosításai – a 603/2013/EU rendelet átdolgozásának kivételével –, amelyek tekintetében ki kell kialakítani az e rendelet 11. cikke értelmében vett interoperabilitást az ETIAS információs rendszerrel;”

ii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

elfogadásra kerültek a 11. cikk (9) és (10) bekezdésében, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) és (5) bekezdésében, a 33. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 36. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (4) bekezdésében, a 48. cikk (4) bekezdésében, az 59. cikk (4) bekezdésében, a 73. cikk (3) bekezdésének b) pontjában, a 83. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 85. cikk (3) bekezdésében említett intézkedések;”

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az ECRIS-TCN-nel való, 11. cikk szerinti interoperabilitás akkor veszi kezdetét, amikor a CIR megkezdi működését. Az ETIAS rendszer attól függetlenül megkezdi működését, hogy az ECRIS-TCN rendszerrel létrejött-e az interoperabilitás.

(7) Az ETIAS attól függetlenül megkezdi működését, hogy a 12. cikkben említettek szerint lekérdezhetők-e az Interpol adatbázisai.”

22.

A 89. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (9) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikkben, a 33. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 85. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. október 9-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikk (9) bekezdésében, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikkben, a 33. cikk (2) bekezdésében, a 36. cikk (4) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 85. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 6. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (9) bekezdése, a 17. cikk (3), (5) és (6) bekezdése, a 18. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (3) bekezdése, a 31. cikk, a 33. cikk (2) bekezdése, a 36. cikk (4) bekezdése, a 39. cikk (2) bekezdése, az 54. cikk (2) bekezdése, a 83. cikk (1) és (3) bekezdése, illetve a 85. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

23.	A 90. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottságot az (EU) 2017/2226 rendelet 68. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.”

24.

A 92. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 83. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak lejárta után egy évvel, majd azt követően négyévente a Bizottság értékeli az ECRIS-TCN-nek az ETIAS központi rendszerén keresztül történő lekérdezését. A Bizottság az említett értékeléseket az ETIAS alapjogi tanácsadó testületének véleményével és a szükséges ajánlásokkal együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Annak értékelése érdekében, hogy az ECRIS-TCN lekérdezése az ETIAS központi rendszerén keresztül milyen mértékben járult hozzá az ETIAS célkitűzésének eléréséhez, az első albekezdésben említett értékeléseknek ki kell terjedniük a következőkre:

az e rendelet mellékletében felsorolt terrorista bűncselekmények miatt hozott ítéletekkel kapcsolatban az ECRIS-TCN-ből, illetve ugyanazon lekérés alapján, a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban a SIS-ből nyert párhuzamos találatok számának összehasonlítása;

b)	az e rendelet mellékletében felsorolt egyéb bűncselekmények miatt az ECRIS-TCN-ből, illetve ugyanazon lekérés alapján, a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban a SIS-ből nyert párhuzamos találatok számának összehasonlítása;

c)	azon lekérések esetében, amelyeknél az egyetlen találat az ECRIS-TCN-ben van, az elutasított utazási engedélyek számának összehasonlítása az ECRIS-TCN lekérdezése által jelentett találatok teljes számával.

Az ETIAS alapjogi tanácsadó testülete véleményt nyilvánít az e bekezdésben említett értékelések tekintetében.

Az értékeléseket szükség esetén jogalkotási javaslatok kísérhetik.”

25.	A 96. cikk a második bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki: „A 11b. cikk 2021. augusztus 3-tól alkalmazandó.”

II. FEJEZET

EGYÉB UNIÓS JOGI AKTUSOK MÓDOSÍTÁSA

2. cikk

A 767/2008/EK rendelet módosításai

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférést kizárólag a következő szervezetek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára kell fenntartani:

a)	az egyes tagállamok nemzeti hatóságai és az uniós szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek e rendelet 15–22. cikkének, 22 g–22 m. cikkének és 45e. cikkének alkalmazásában;

b)	az (EU) 2018/1240 rendelet 7. és 8. cikke alapján kijelölt ETIAS központi egység és ETIAS nemzeti egységek, e rendelet 18c. és 18d. cikkének alkalmazásában, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásában; és

c)	az egyes tagállamok nemzeti hatóságai és az uniós szervek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az (EU) 2019/817 rendelet 20. és 21. cikkének alkalmazásában.

Az említett hozzáférésnek arra a mértékre kell korlátozódnia, amelyben az adatok szükségesek az említett hatóságok, illetve uniós szervek feladatainak az említett célokkal összhangban történő ellátásához, és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.”

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„18b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működése megkezdésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontjától fogva a VIS-t hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé váljanak az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzések.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük az említett rendelet 20. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint az említett rendelet 22. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének i) pontjában előírt ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja arra, hogy az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban, az e rendelet II. mellékletében szereplő megfelelési táblázatban felsorolt adatok felhasználásával összehasonlítsa az ETIAS-ban tárolt adatokat a VIS-ben tárolt adatokkal.

18c. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából az ETIAS központi egysége az említett rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően jogosult hozzáférni a releváns VIS-adatokhoz és keresni azokban.

(2) Amennyiben az ETIAS központi egysége által az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikkének megfelelően végzett ellenőrzés megerősíti az egyezést az ETIAS kérelemfájlban rögzített adatok és a VIS-adatok között, vagy amennyiben egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 26. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

18d. cikk

A VIS használata a kérelmeknek az ETIAS nemzeti egységek általi manuális feldolgozása céljából

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységeknek a VIS-be való betekintéskor az e rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzésekhez használtakkal azonos alfanumerikus adatokat kell használniuk.

(2) Az ETIAS nemzeti egységek az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján az utazási engedély iránti kérelmek vizsgálata céljából – kizárólag olvasási jogosultsággal – ideiglenes hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-be való betekintés céljából. Az ETIAS nemzeti egységek az e rendelet 9–14. cikkében említett adatokba tekinthetnek be.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységek által a VIS-be történt betekintést követően az ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete a betekintés eredményét csak az ETIAS kérelemfájlokban rögzíti.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„34a. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 34. cikkével és az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkével összhangban naplót kell vezetni az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a VIS-ben és az ETIAS-ban végzett minden egyes adatkezelési műveletről.”

A mellékletet I. mellékletként kell számozni, és a szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az ETIAS központi rendszere által küldött, az (EU) 2018/1240 rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett adatok	Az e rendelet 9. cikkének 4. pontjában említett egyező VIS-adatok, amelyekkel össze kell vetni az ETIAS-ban szereplő adatokat
vezetéknév (családi név)	vezetéknevek
születéskori vezetéknév	születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy nevek)
utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)	utónév vagy utónevek
születési idő	születési idő
születési hely	születési hely
születési ország	születési ország
nem	nem
jelenlegi állampolgárság	jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok és születéskori állampolgárság
egyéb állampolgárság (ha van)	jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok és születéskori állampolgárság
az úti okmány típusa	az úti okmány típusa
az úti okmány száma	az úti okmány száma
az úti okmányt kibocsátó ország	az úti okmányt kibocsátó ország

3. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„k)	támogassa az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*8) létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) célkitűzéseit.

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).” "

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„8a. cikk

Automatizált eljárás az ETIAS-szal

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének da) pontjában említett biztonságos kommunikációs csatornát használó automatizált eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy az EES e rendelet 14., 17. és 18. cikkének megfelelően az EES-ben létrehozza vagy frissítse a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos belépési/kilépési adatrekordot vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordot.

A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos belépési/kilépési adatrekord vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekord létrehozásakor az első albekezdésben említett automatizált eljárás lehetővé teszi, hogy az EES központi rendszere:

a)	az ETIAS központi rendszeréből lekérdezze és importálja az (EU) 2018/1240 rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett információkat, a kérelem számát és az ETIAS utazási engedély lejárati dátumát;

b)	az EES-ben e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően frissítse a belépési/kilépési adatrekordot; és

c)	az EES-ben e rendelet 18. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően frissítse a beutazás megtagadására vonatkozó adatrekordot.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének da) pontjában említett biztonságos kommunikációs csatornát használó automatizált eljárásnak lehetővé kell tennie, hogy az EES feldolgozza az ETIAS központi rendszeréből érkező lekérdezéseket, valamint az említett rendelet 11c. cikkével és 41. cikkének (8) bekezdésével összhangban elküldje a megfelelő válaszokat. Szükség esetén az EES központi rendszerének rögzítenie kell azt a tényt, hogy az ETIAS központi rendszere számára értesítést kell küldeni, amint létrehoztak egy olyan belépési/kilépési adatrekordot, amely azt jelzi, hogy az utazási engedély visszavonását kérő kérelmező elhagyta a tagállamok területét.

8b. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működése megkezdésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontjától fogva az EES központi rendszerét hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé tegye az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseket.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikkének sérelme nélkül, az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük az említett rendelet 20. cikkében előírt ellenőrzéseket, valamint az említett rendelet 22. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából, az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja arra, hogy az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban, az e rendelet III. mellékletében meghatározott megfelelési táblázatban felsorolt adatok felhasználásával összehasonlítsa az ETIAS-ban tárolt adatokat az EES-adatokkal.

Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének g) és h) pontjában említett ellenőrzések nem érintik az említett rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében előírt egyedi szabályokat.”

3.	A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján kijelölt ETIAS nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott személyzete hozzáféréssel rendelkezik az EES-hez, hogy annak adataiba – kizárólag olvasási jogosultsággal – betekintsen.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Tartalékeljárások arra az esetre, ha a fuvarozók számára technikailag kivitelezhetetlen az adatokhoz való hozzáférés

(1) Amennyiben a 13. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés az EES valamely részének meghibásodása miatt technikailag kivitelezhetetlen, a fuvarozók mentesülnek az annak az ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár felhasználta-e már a vízuma által engedélyezett beutazásokat. Amennyiben az eu-LISA ilyen meghibásodást észlel, az ETIAS központi egységének tájékoztatnia kell a fuvarozókat és a tagállamokat. Tájékoztatnia kell továbbá a fuvarozókat és a tagállamokat akkor is, amikor a meghibásodást elhárították. Amennyiben a fuvarozók észlelnek ilyen meghibásodást, erről tájékoztathatják az ETIAS központi egységét. Az ETIAS központi egységének haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat a fuvarozóktól kapott értesítésről.

(2) Amennyiben a 13. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés – az EES valamely részének meghibásodásától eltérő okokból – egy fuvarozó számára hosszabb ideig technikailag kivitelezhetetlen, a fuvarozónak értesítenie kell az ETIAS központi egységét. Az ETIAS központi egységének haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat az említett fuvarozótól kapott értesítésről.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusban megállapítja az e cikkben említett tartalékeljárások részletes szabályait. E végrehajtási jogi aktust a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az ETIAS központi egysége operatív támogatást nyújt a fuvarozóknak az (1) és a (2) bekezdéssel kapcsolatban. Az ETIAS központi egysége standard operatív eljárásokat dolgoz ki, amelyekben meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának módját. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további részletes szabályokat fogad el a nyújtandó támogatásra és az ilyen támogatás nyújtásának módjára vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

A 17. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A belépési/kilépési adatrekordba be kell vinni a következő adatokat is:

a)	az ETIAS kérelem száma;

b)	az ETIAS utazási engedély lejárati dátuma;

c)	korlátozott területi érvényességű ETIAS utazási engedély esetében az a tagállam vagy azok a tagállamok, amelyekre az engedély érvényes.”

A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében az e rendelet 17. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján előírt alfanumerikus adatokat;”

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„25a. cikk

Az ETIAS központi egységének hozzáférése az EES-adatokhoz

(2) Amennyiben az ETIAS központi egysége által az (EU) 2018/1240 rendelet 22. cikkének megfelelően végzett ellenőrzés megerősíti, hogy az ETIAS kérelemfájlban rögzített adatok egyeznek az EES-adatokkal, vagy amennyiben egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 26. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

25b. cikk

Az EES használata a kérelmeknek az ETIAS nemzeti egységek általi manuális feldolgozása céljából

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységeknek az EES-be való betekintéskor az említett rendelet 20. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzésekhez használtakkal azonos alfanumerikus adatokat kell használniuk.

(2) Az ETIAS nemzeti egységek az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján az utazási engedély iránti kérelmek vizsgálata céljából – kizárólag olvasási jogosultsággal – hozzáférnek az EES-hez, és abba betekinthetnek. Az ETIAS nemzeti egységek – az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikkének sérelme nélkül – az e rendelet 16–18. cikkében említett adatokba tekinthetnek be.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett ETIAS nemzeti egységek által az EES-ben végzett betekintést követően az ETIAS nemzeti egység jogszerűen felhatalmazott személyzete a betekintés eredményét csak az ETIAS-kérelemfájlokban rögzíti.”

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Az EES-ből lekért adatok megőrzése

Az EES-ből a 24., a 25., a 26. és a 27. cikk alapján lekért adatokat csak akkor lehet a nemzeti fájlokban megőrizni, és az EES-ből a 25a. és a 25b. cikk alapján lekért adatokat csak akkor lehet az ETIAS kérelemfájlokban megőrizni, ha az valamely egyedi esetben szükséges, és a megőrzésre a lekérés céljával és a vonatkozó uniós jogszabályokkal – különösen az adatvédelmi rendelkezésekkel – összhangban, az említett egyedi esetben feltétlenül szükségesnél nem hosszabb ideig kerül sor.”

9.	A 46. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az EES-ben és az ETIAS-ban az e rendelet 8a., 8b. és 25a. cikke alapján végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e cikknek és az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkének megfelelően.”

10.

A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az ETIAS központi rendszere által küldött, az (EU) 2018/1240 rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett adatok	Az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyező EES-adatok, amelyekkel össze kell vetni az ETIAS-ban szereplő adatokat
vezetéknév (családi név)	vezetéknevek
születéskori vezetéknév	vezetéknevek
utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek)	utónév vagy utónevek (keresztnevek)
egyéb nevek (felvett név vagy nevek, művésznév vagy -nevek, szokásos név vagy nevek)	utónév vagy utónevek (keresztnevek)
születési idő	születési idő
nem	nem
jelenlegi állampolgárság	állampolgárság vagy állampolgárságok
egyéb állampolgárság (ha van)	állampolgárság vagy állampolgárságok
az úti okmány típusa	az úti okmány típusa
az úti okmány száma	az úti okmány száma
az úti okmányt kibocsátó ország	az úti okmányt kiállító ország három betűből álló kódja

4. cikk

Az (EU) 2018/1860 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1860 rendelet 19. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Az (EU) 2018/1861 rendelet alkalmazandósága

Az e rendeletnek megfelelően a SIS-be bevitt és a SIS-ben kezelt adatokra – az e rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezések hiányában – az (EU) 2018/1861 rendelet 6–19. cikkében, 20. cikkének (3) és (4) bekezdésében, 21., 23., 32. és 33. cikkében, 34. cikkének (5) bekezdésében, 36a., 36b. és 36c. cikkében, valamint 38–60. cikkében foglalt, a figyelmeztető jelzések bevitelére, kezelésére és frissítésére, a tagállamok és az eu-LISA feladatkörére, a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférés feltételeire és e jelzések felülvizsgálati időszakára, az adatkezelésre, az adatvédelemre, a felelősségre, a nyomon követésre és a statisztikákra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.”

5. cikk

Az (EU) 2018/1861 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1861 rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„18b. cikk

Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkének és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) 69. cikkének megfelelően naplót kell vezetni az e rendelet 36a. és a 36b. cikke alapján a SIS-ben és az ETIAS-ban végzett minden egyes adatkezelési műveletről.

(*9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).” "

A 34. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)	az ETIAS-kérelmek manuális feldolgozása az ETIAS nemzeti egység által az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján.”;

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„36b. cikk

Az ETIAS központi egysége általi hozzáférés a SIS-adatokhoz

(1) Az (EU) 2018/1240 rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül az említett rendelet 7. cikkének megfelelően létrehozott ETIAS központi egysége az említett rendelet 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően jogosult hozzáférni a SIS-be bevitt releváns adatokhoz és keresni azokban. E hozzáférésre és keresésre e rendelet 36. cikkének (4)–(8) bekezdése alkalmazandó.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az ETIAS központi egysége által az említett rendelet 22. cikke alapján végzett ellenőrzés megerősíti, hogy az ETIAS kérelemfájlokban rögzített adatok egyeznek egy, a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzéssel, vagy amennyiben egy ilyen ellenőrzés után továbbra is kétségek állnak fenn, az említett rendelet 26. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

36c. cikk

Az ETIAS-szal való interoperabilitás

(1) Az ETIAS működése megkezdésének az (EU) 2018/1240 rendelet 88. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontjától fogva a SIS központi rendszerét hozzá kell kapcsolni az ESP-hez, hogy lehetővé tegye az említett rendelet 20. és 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzéseket, valamint az említett rendelet 22. és 26. cikkében előírt későbbi ellenőrzéseket.

(2) Az (EU) 2018/1240 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, m) pontja ii. alpontjában és o) pontjában említett ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja az említett rendelet 11. cikke (4) bekezdésében említett adatoknak a SIS-ben tárolt adatokkal történő összehasonlítására, az említett rendelet 11. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(3) Az (EU) 2018/1240 rendelet 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések elvégzése céljából az ETIAS központi rendszere az ESP-t használja, hogy rendszeresen ellenőrizze, törölték-e az utazási engedély elutasításához, törléséhez vagy visszavonásához vezető, a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó, SIS-be bevitt figyelmeztető jelzést.

(4) Az (EU) 2018/1240 rendelet 41. cikkének (3) bekezdése értelmében ha a SIS-be új, a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést visznek be, a SIS központi rendszerének az ESP használatával továbbítania kell az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a)–d), f–i) és s)–v) pontjában említett adatokat az ETIAS központi rendszerébe annak ellenőrzése céljából, hogy az említett új figyelmeztető jelzés egyezik-e valamely érvényes utazási engedéllyel.”

6. cikk

Az (EU) 2019/817 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/817 rendelet 72. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az (EU) 2018/1240 rendelet 20. és 23. cikke, 24. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, 41. cikke és 54. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti automatizált ellenőrzések céljából az ESP csak akkor kezdi meg a működését, mihelyt teljesültek az említett rendelet 88. cikkében megállapított feltételek.”

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) Az Európai Parlament 2021. június 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. június 28-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1151 rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 7. oldalát).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14) A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(15) A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

(17) A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(20) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(21) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(22) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(23) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(24) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(25) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(26) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/38

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1153 RENDELETE

(2021. július 7.)

az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. és 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Uniónak korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, hogy segítse összekötni és integrálni az Uniót és valamennyi szigetét és régióját, beleértve a távoli, legkülső, perem-, hegyvidéki és ritkán lakott régiókat is. Ezen összeköttetéseknek segíteniük kell a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának javítását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határokon átnyúló összeköttetéseket, ösztönözniük a nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntarthatóbb szociális piacgazdasághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a CEF) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatok területén történő beruházásokat, és fokozza mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozás hatását, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A CEF-nek lehetővé kell tennie a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, így javítva az uniós intézkedés hatékonyságát, és lehetővé téve a végrehajtási költségek minimálisra csökkentését.

(3)

A CEF-nek hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással szembeni uniós fellépéshez is, valamint támogatnia kell a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható projekteket, beleértve adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást célzó intézkedéseket. Meg kell erősíteni különösen a CEF hozzájárulását az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (4) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) céljainak és célkitűzéseinek, valamint a 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai céloknak, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésnek az eléréséhez.

(4)	A CEF-nek az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban biztosítania kell a magas szintű átláthatóságot és a nyilvános konzultációt.

(5)

Tükrözve annak fontosságát, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtására tett kötelezettségvállalásaival összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben, e rendelet célja, hogy hozzájáruljon az éghajlat-politikai intézkedések általános érvényesítéséhez és azon átfogó cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-a támogasson éghajlat-politikai célkitűzéseket. Emellett e rendeletnek hozzá kell járulnia azon törekvéshez, hogy a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret alapján a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások a 2024-es évben kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. Intézkedései révén a CEF-nek a teljes pénzügyi keretösszegének 60 %-át éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására kell fordítania, többek között a következő együtthatók alapján: i. 100 % a vasúti infrastruktúrával, a töltési infrastruktúrával, az alternatív és fenntartható tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens energiahálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások esetében; ii. 40 % a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások esetében, feltéve, hogy ez lehetővé teszi a megújuló hidrogén vagy biometán felhasználásának növelését. Az éghajlat-politikai kiadásokra alkalmazott részletes nyomonkövetési együtthatóknak adott esetben összhangban kell lenniük az (EU) 2021/1060 rendelet (5) I. mellékletében meghatározott együtthatókkal. Releváns intézkedéseket fognak azonosítani a CEF előkészítése és végrehajtása során, és újra fogják értékelni azokat a releváns értékelések és felülvizsgálati eljárások összefüggésében. Annak elkerülése érdekében, hogy az infrastruktúra sérülékeny legyen a potenciális hosszú távú éghajlatváltozási hatásokkal szemben, és annak biztosítása érdekében, hogy a projekt gazdasági értékelése figyelembe vegye a projektből fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások költségeit, a CEF által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatnak kell alávetni, összhangban azzal az útmutatással, amelyet a Bizottságnak kell kidolgoznia koherens módon az Unió más programjai számára kidolgozott útmutatással.

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke szerint az Unió valamennyi tevékenységének folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására. A CEF értékelése, előkészítése, végrehajtása és monitoringja során figyelembe kell venni és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogokat és esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését.

(7)

Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseinek teljesítése céljából hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós források felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni a kibocsátások vagy a levegőszennyező anyagok ezen irányelv alapján történő csökkentésével kapcsolatos kiadásokat.

(8)

A CEF egyik fontos célkitűzése fokozott szinergiát és komplementaritást biztosítani a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat között. E célból a CEF-nek munkaprogramok elfogadásáról kell rendelkeznie, amelyek speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, így például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a fenntartható alternatív tüzelőanyagok tekintetében. A digitális kommunikáció lehetővé tétele integráns részét képezhetné egy közös érdekű projektnek az energia és a közlekedés területén. Ezenkívül a CEF-nek minden egyes szektoron belül lehetővé kell tennie, hogy egy másik szektorhoz tartozó szinergikus elemeket támogathatóknak lehessen tekinteni, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági hasznát. Az ágazatok közötti szinergiákat az intézkedések kiválasztására vonatkozó odaítélési kritériumok révén, valamint megnövelt társfinanszírozás révén kell ösztönözni.

(9)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) megállapítja a transzeurópai közlekedési hálózatra (a továbbiakban: TEN-T) vonatkozó azon iránymutatásokat (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások), amelyek azonosítják a TEN-T infrastruktúráját, meghatározzák az általa teljesítendő követelményeket, és rendelkeznek a TEN-T végrehajtásához szükséges intézkedésekről. Így különösen a TEN-T iránymutatások előirányozzák a törzshálózat 2030-ig történő kiépítését új infrastruktúra létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrának a hálózat folytonosságának biztosításához szükséges jelentős korszerűsítése és rehabilitációja révén.

(10)

A konnektivitás Unió-szerte történő biztosítása érdekében a közlekedési ágazatban a CEF által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek valamennyi közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatok biztosítása érdekében. Ideértendők azon tagállamok közútjai is, ahol még mindig jelentős beruházásokra van szükség a TEN-T közúti törzshálózatuk kiépítéséhez.

(11)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. Bármely fennakadás elkerülése érdekében az uniós támogatásban, amely káros lehet az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra, hogy a rendelet alapján támogatott, már megkezdett intézkedések tekintetében felmerült költségek elszámolhatónak minősüljenek 2021. január 1-jétől kezdve, még akkor is, ha azok a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt merültek fel.

(12)

A TEN-T iránymutatásokban megállapított célkitűzések elérése érdekében szükséges prioritásként támogatni a folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határokon átnyúló összeköttetéseket és a hiányzó összeköttetéseket, továbbá biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet alapján létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel és az átfogó hálózatfejlesztéssel.

(13)	Így különösen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (a továbbiakban: ERTMS) a törzshálózaton 2030-ig történő, az 1315/2013/EU rendeletben előírtak szerinti teljeskörű megvalósításához növelni kell az uniós szintű támogatást és ösztönözni kell a magánbefektetők részvételét.

(14)	Ezenkívül a TEN-T törzshálózat sikeres kiépítésének és a tényleges intermodalitás biztosításának fontos előfeltétele a repülőterek összeköttetése a TEN-T törzshálózattal. Ezért prioritásként kell kezelni az ilyen összeköttetések létrehozását, ahol azok hiányoznak.

(15)

A határokon átnyúló intézkedések végrehajtása nagy fokú integrációt igényel a tervezés és a végrehajtás tekintetében. Ezen integrációt alátámaszthatják a következő, nem prioritási sorrendben felsorolt példák: egyetlen projektre létrehozott vállalkozás, közös irányítási struktúra, közös vállalkozás, kétoldalú jogi keret, az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti végrehajtási jogi aktuson alapuló keret vagy az együttműködés bármely egyéb formája. Ösztönözni kell az integrált irányítási struktúrák – beleértve a közös vállalkozások – létrehozását, többek között magasabb szintű társfinanszírozás révén.

(16)	A jelenleg fejlesztés alatt álló TEN-T megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedéseknek támogatniuk kell a közös érdekű projektek hatékonyabb végrehajtását a közlekedés területén.

(17)

A növekvő forgalomáramlás és a TEN-T fejlődésének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre azonosított szakaszait. A törzshálózati folyosók ilyen kiigazításai nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő kiépítését, azoknak javítaniuk kell a tagállamok területén a folyosók általi lefedettséget, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció következetességének és hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A törzshálózati folyosók nyomvonalának kellő időben figyelembe kell vennie a törzshálózat megvalósítása felülvizsgálatának eredményeit az 1315/2013/EU rendeletben foglaltak szerint. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a TEN-T-n található, elhagyott vagy lebontott, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseket, valamint az átfogó hálózatban bekövetkező egyéb változásokat és az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének hatását.

(18)

Szükséges előmozdítani a valamennyi közlekedési módba irányuló köz- és magánberuházásokat az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében. Az „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című, 2017. május 31-i közleményében a Bizottság bemutatta a kezdeményezések széles körét, amelyek a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására irányulnak. Ezen kezdeményezéseket uniós pénzügyi támogatásnak kell kísérnie, adott esetben a CEF révén.

(19)

A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a TEN-T tegye lehetővé valamennyi közlekedési mód dekarbonizációját az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva ugyanakkor a technológiai semlegesség elvét. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) az Unióban valamennyi közlekedési módot szolgáló alternatívtüzelőanyag-infrastruktúra megvalósítására irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés lehető legnagyobb mértékű csökkentése, valamint a közlekedés környezeti és éghajlati hatásainak enyhítése érdekében. Ezen irányelv előírja a tagállamok számára azt is, hogy 2025. december 31-ig biztosítsák nyilvánosan hozzáférhető elektromos vagy egyéb töltőállomások rendelkezésre állását. Amint azt a Bizottság „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” című, 2017. november 8-i közleményében felvázolta, szükség van egy, az alacsony kibocsátású mobilitást előmozdító átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést.

(20)

A „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” című, 2018. május 17-i közleményével összefüggésben a Bizottság kiemelte, hogy az automatizált járművek és a fejlett összekapcsoltsági rendszerek biztonságosabbá, könnyebben megoszthatóvá és valamennyi polgár számára elérhetőbbé teszik a járműveket, köztük azok számára is, akik napjainkban el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, mint például az időskorúak vagy a csökkent mozgásképességű személyek. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre és a 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) módosítására is.

(21)

A hálózat kevésbé fejlett részeit érintő közlekedési projektek kiépítésének javítása érdekében az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) szabályozott Kohéziós Alapból allokációt kell átcsoportosítani a CEF-hez a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. Egy kezdeti fázisban és az átcsoportosított keret 70 %-os határán belül a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásakor tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. Az átcsoportosított keret fennmaradó 30 %-át versenyalapon kell allokálni a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban található, lehető legnagyobb számú projekt részére, prioritást biztosítva a határokon átnyúló összeköttetéseknek és a hiányzó összeköttetéseknek. A tagállamokat egyenlően kell kezelni, és a tartós földrajzi sérülékenységekből fakadó hátrányokat kellően figyelembe kell venni. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokat a támogatható projektek megfelelő sorozatának kialakítására irányuló erőfeszítéseikben, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(22)

Az Európai Tanács a 2020. július 21-i következtetéseiben megállapodott arról, hogy a 2021 – 2027-es többéves pénzügyi keret tágabb összefüggésében a CEF-ből (2018-as árakon) 1 384 000 000 EUR-t fel kell használni a kohéziós országok közötti, határokon átnyúló, jelentős hiányzó vasúti összeköttetések kiépítésére a belső piac működésének elősegítése érdekében, és hogy erre az összegre a Kohéziós Alapból a CEF-be történő átcsoportosítás társfinanszírozási szabályait kell alkalmazni.

(23)

„A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című, 2017. november 10-i közös közleményt követően a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2018. március 28-i közös közlemény kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére a katonai mobilitás Unió-szerte történő javításának átfogó céljával, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt és a potenciális előnyöket a polgári védelem számára is. A katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a Tanács 2018-ban megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket, és 2019-ben a bizottsági szolgálatok azonosították a TEN-T azon részeit, amelyek kettős felhasználásra alkalmasak, beleértve a meglévő infrastruktúra szükséges korszerűsítéseit is. A kettős felhasználású projektekre irányuló uniós finanszírozást a CEF-en keresztül kell végrehajtani munkaprogramok alapján, figyelembe véve a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összefüggésben megállapított, alkalmazandó követelményeket és a tagállamok által az említett tervvel összhangban azonosított, prioritást élvező projektek további indikatív jegyzékét.

(24)

A TEN-T iránymutatások elismerik, hogy az átfogó hálózat biztosítja az Unióban valamennyi sziget és régió hozzáférhetőségét és összeköttetését, beleértve a távoli és a legkülső régiókat is. Ezen túlmenően, a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i közleményében a Bizottság rámutatott a legkülső régiók sajátos közlekedési, energia- és digitális igényeire, valamint annak szükségességére, hogy ezen igények kielégítésére megfelelő uniós finanszírozást biztosítsanak, többek között a CEF-en keresztül, legfeljebb 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásával.

(25)

Figyelembe véve azon jelentős beruházási igényeket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy haladás történjen a TEN-T törzshálózat 2030-ig történő kiépítése (a 2021–2027-es időszakra becsült összeg 350 milliárd EUR), a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő kiépítése, valamint a dekarbonizációs, digitalizációs és városi beruházások terén (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg 700 milliárd EUR), helyénvaló a lehető leghatékonyabb módon felhasználni a különböző uniós finanszírozási programokat és eszközöket, ezáltal maximalizálva az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ezt egy egyszerűsített beruházási eljárás révén lehetne elérni, fokozva a közlekedési projektek menetrendjének láthatóságát és a releváns uniós programok – nevezetesen a CEF, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU program – közötti következetességet. Így különösen figyelembe kell venni adott esetben az (EU) 2021/1060 rendelet IV. mellékletében részletezett előfeltételeket.

(26)

A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében végrehajtandó, a transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, azonosítja az e prioritások végrehajtásához szükséges közös érdekű projekteket, valamint intézkedéseket állapít meg az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás tekintetében e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteknek az említett rendelettel összhangban történő azonosítása továbbra is az „első az energiahatékonyság” elvet fogja követni azáltal, hogy a projekteket az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő, az energia iránti keresletre vonatkozó forgatókönyvek alapján értékelik.

(27)

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) hangsúlyozza egy olyan támogató keret létrehozásának szükségességét, amely magában foglalja az uniós források fokozottabb igénybevételét, kifejezetten hivatkozva a megújuló energia területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés támogatását lehetővé tevő intézkedésekre.

(28)

A megújuló energia fejlesztésének elérése érdekében továbbra is prioritást élvez a hálózati infrastruktúra kiépítése, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés integrálása, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozását segítő tárolási és felhasználóoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” csomag keretében elfogadott megközelítést tükrözi, amely közös felelősségként kezeli a megújuló energiával kapcsolatos, 2030-as ambiciózus cél elérését, valamint tükrözi a megváltozott szakpolitikai kontextust, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel, méltányos és megfelelő átállást biztosítva.

(29)

Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azon innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és amelyek javítják az ellátás biztonságát, miközben az Unió nagyobb fokú energiafüggetlenségére is törekednek. Így különösen az „Európa energiahálózatainak megerősítéséről” szóló, 2017. november 23-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy mivel 2030-ra a megújuló energiának kell képeznie a villamosenergia-termelés felét, a villamos energia szerepe egyre inkább az lesz, hogy ösztönözze a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, így például a közlekedés, az ipar, a fűtés és a hűtés dekarbonizációját, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásával, a villamos energia tárolásával, az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania. Az Unió dekarbonizációs célkitűzéseinek, a belső piaci integrációnak és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek hozzájárulnak az alacsony kibocsátású gazdaságra való átálláshoz, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság arra fog törekedni, hogy növelje a CEF által támogatandó, a határokon átnyúló intelligens energiahálózatokra és az innovatív tárolásra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számát.

(30)

A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek lehetővé kell tenniük a megújuló energia költséghatékony elterjesztését az Unióban és az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérését, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 32 %-ot, továbbá hozzá kell járulniuk a megújuló energiára vonatkozó innovatív technológiák stratégiai bevezetéséhez. A támogatható technológiák illusztratív példái közé tartoznak a szárazföldi vagy tengeri szélből, napenergiából, fenntartható biomasszából, óceánenergiából, geotermikus energiából vagy ezek kombinációjából származó megújulóenergia-termelés, a hálózathoz való csatlakozásuk és további elemek, így például a tároló vagy átalakító létesítmények. A támogatható intézkedések nem korlátozódnak a villamosenergia-ágazatra, valamint kiterjedhetnek egyéb energiahordozókra és az ágazat potenciális összekapcsolására például a fűtéssel és hűtéssel, a villamos energia gázzá alakításával, a tárolással vagy a szállítással. A technológiai fejlődéssel és fejlesztésekkel összefüggő rugalmasság biztosítása érdekében ez a felsorolás nem kimerítő jellegű. Az ilyen projektek nem teszik feltétlenül szükségessé a fizikai kapcsolatot az együttműködő tagállamok között. Az említett projektek sorra kerülhetnek csak egyetlen részt vevő tagállam területén is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet mellékletének IV. részében foglalt általános kritériumok.

(31)

A megújuló energia terén történő határokon átnyúló együttműködésnek és a projektek piaci elterjedésének támogatása érdekében a Bizottságnak elő kell segítenie a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket. Az energiaágazatban – a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek megfelelő piaci elterjedésének hiányában – a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre szánt, fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatok célkitűzéseinek elérésére, a 347/2013/EU rendeletben meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedésekre kell fordítani, mielőtt mérlegelnék az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) létrehozott uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus lehetséges igénybevételét.

(32)

Szükséges az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos olyan projektek támogatása, amelyek integrálják a villamosenergia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával, és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az ilyen projektek számára a CEF-ből nyújtott támogatásnak tükröznie kell az intelligens energiahálózatoknak az energetikai átállásban betöltött központi szerepét is, és segítenie kell a finanszírozási hiányok megszüntetését, amelyek jelenleg akadályozzák az intelligens energiahálózati technológia széles körű megvalósításába irányuló beruházást.

(33)

Az uniós támogatással összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló energia-összeköttetésekre, beleértve azokat, amelyek a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó, 2020-ra megvalósítandó 10 %-os és 2030-ra megvalósítandó 15 %-os, az (EU) 2018/1999 rendeletben megállapított célok eléréséhez szükségesek. A villamosenergia-rendszerösszekötők megvalósítása kulcsfontosságú a piacok integrálásához és az energiaizoláció megszüntetéséhez azáltal, hogy több megújuló energiát engednek be a rendszerbe, és ezáltal kihasználják az eltérő keresleti és megújulóenergia-ellátási portfóliójukból, valamint a tengeri szélerőmű-hálózatokból és az intelligens energiahálózatokból, továbbá valamennyi országnak egy likvid és versenyképes energiapiacba történő integrálásából származó előnyöket.

(34)

A digitális egységes piac elérése az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúrára támaszkodik. Az uniós ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energia, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható, megfizethető, nagy és rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való egyetemes hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok modernizációját, és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a CEF beavatkozási hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Szükséges ezért meghatározni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15).

(35)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményében (a továbbiakban: a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégia) a Bizottság stratégiai célkitűzéseket határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) célja többek között olyan szabályozási környezet megteremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Világos azonban, hogy a hálózatkiépítések az Unió számos területén gazdaságilag továbbra is életképtelenek maradnak különféle tényezők – így például a távoli fekvés és a területi vagy földrajzi adottságok és az alacsony népsűrűség –, valamint különféle társadalmi-gazdasági tényezők miatt, és ezért ezek sürgősen szorosabb figyelmet igényelnek. A CEF-et ezért úgy kell kiigazítani, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégiában meghatározott azon stratégiai célkitűzések eléréséhez, amelyek hozzá kívánnak járulni a vidéki és városi fejlesztések közötti egyensúlyhoz, továbbá, hogy kiegészítse a rendkívül nagy kapacitású hálózatok megvalósításához más programok, mindenekelőtt az ERFA, a Kohéziós Alap és az InvestEU program által nyújtott támogatást.

(36)

Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, ami főként az általuk lehetővé tett alkalmazások és szolgáltatások működésének köszönhető, a CEF révén azon intézkedések támogatásának kell elsőbbséget biztosítani, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra – többek között a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégia célkitűzéseivel való összhangba hozatalukon keresztül –, valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a feltárt piaci hiányosságokat és végrehajtási akadályokat is.

(37)

Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, regionális vagy nemzeti közigazgatások, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind olyan szervezetek és helyszínek, amelyek hatással lehetnek fontos társadalmi-gazdasági fejleményekre az elhelyezkedésük szerinti területeken, beleértve a vidéki és ritkán lakott területeket is. Ezen társadalmi-gazdasági mozgatórugóknak élen kell járniuk a gigabites konnektivitás terén, hogy a háztartások, a vállalkozások és a helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosítsanak hozzáférést az Unióban. A CEF-nek támogatnia kell a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz – köztük az 5G rendszerekhez és egyéb, gigabites konnektivitás nyújtására képes, legkorszerűbb konnektivitáshoz – való hozzáférést e társadalmi-gazdasági mozgatórugók számára annak érdekében, hogy a területükön maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészére gyakorolt pozitív hatásaikat, többek között a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakításával.

(38)

Az internetkapcsolattal nem rendelkező területek az egész Unióban szűk keresztmetszeteket és a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat – az áruszállítás és a szolgáltatásnyújtás költségeinek csökkentése révén és a távoli fekvést részben kompenzálva – alapvető szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – így például a precíziós mezőgazdasági termelés vagy a vidéki területeken a biogazdaság fejlesztése – szempontjából. A CEF-nek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unióban minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezzen vezetékes vagy vezeték nélküli, rendkívül nagy kapacitású konnektivitással, azon megvalósításokra fókuszálva, amelyek tekintetében a piac elégtelen működése figyelhető meg, ami alacsony intenzitású, vissza nem térítendő támogatásokkal orvosolható. Maximalizálni kell a CEF által támogatott intézkedések közötti szinergiákat, kellő figyelmet szentelve a társadalmi-gazdasági mozgatórugók koncentrációja szintjének egy adott területen, valamint a lefedettség biztosításához szükséges finanszírozás szintjének. Ezen kívül a CEF-nek a háztartások és területek átfogó lefedettségének elérését kell céloznia, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen nem gazdaságos.

(39)

Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve, a CEF-nek folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közélet központjaiban – beleértve a közfeladatot ellátó szervezeteket, így például a hatóságokat és a közszolgáltatókat –, valamint a köz számára hozzáférhető kültéri területeken is az Unió digitális jövőképének a helyi közösségekben történő előmozdítása érdekében.

(40)

A digitális infrastruktúra az innováció számára fontos ugródeszka. Hatásának maximalizálása érdekében a CEF-nek a digitális infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Az egyedi digitális szolgáltatásoknak és alkalmazásoknak – így például azoknak, amelyek különböző megosztott főkönyvi technológiákkal kapcsolatosak, vagy mesterséges intelligenciát alkalmaznak – ezért a CEF hatályán kívül kell maradniuk, és ehelyett adott esetben más eszközök, így például az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott Digitális Európa program keretében kell foglalkozni velük. Fontos a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(41)

A tervezett következő generációs digitális szolgáltatások – így például a ’dolgok internetje’ szolgáltatások – és digitális alkalmazások, amelyek várhatóan több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket hoznak, életképessége meg fogja kívánni az 5G rendszerekkel való hiánytalan, határokon átnyúló lefedettséget, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felhasználók és a tárgyak útközben is összeköttetésben maradhassanak. Az 5G-nek az említett ágazatokban történő megvalósításával kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek azonban egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében feltételezett kockázatok egyes kulcsfontosságú területeken igen magasak. Az összekapcsolt mobilitás területén a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések várhatóan kulcsfontosságú területek az új alkalmazások első fázisa számára, és ezért létfontosságú határokon átnyúló projekteket képeznek a CEF keretében történő finanszírozás szempontjából.

(42)

Szükség van az elektronikus kommunikációs gerinchálózatok megvalósítására – beleértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket, legkülső régiókat vagy tengerentúli országokat és területeket többek között az uniós felségvizeken és a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetein keresztül összekötő tenger alatti kábeleket is – az ilyen létfontosságú infrastruktúra számára a szükséges tartalékok biztosítása, az uniós digitális hálózatok kapacitásának és rezilienciájának növelése, valamint a területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében. Az ilyen projektek azonban közfinanszírozás nélkül gyakran gazdaságilag nem életképesek. Emellett támogatást kell biztosítani az európai nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások kiegészítésére megfelelő terabájt-kapacitású összeköttetésekkel.

(43)

A digitális konnektivitási infrastruktúra területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az adott projekt számára a legjobb rendelkezésre álló és a leginkább megfelelő technológiát kell megvalósítaniuk, amely a legoptimálisabb egyensúlyt kínálja az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság, a hálózati reziliencia szempontjából legkorszerűbb technológiák és a költséghatékonyság között. Az ilyen megvalósításokat priorizálni kell munkaprogramok segítségével, figyelembe véve az e rendeletben meghatározott kritériumokat. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok megvalósítása a társadalmi-gazdasági és a környezeti előnyök maximalizálása céljából passzív infrastruktúrát is magában foglalhat. Végül, az intézkedések priorizálásakor figyelembe kell venni az esetleges pozitív tovagyűrűző hatásokat is a konnektivitás tekintetében, például ha a megvalósított projekt javíthatja a jövőbeli megvalósítások gazdasági eredményességét, ami a korábban lefedetlenül maradt területek és lakosság további lefedettségéhez vezet.

(44)

Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (Galileo és EGNOS programok), valamint saját Föld-megfigyelési és monitoring programját (Kopernikusz). A Galileo és az EGNOS programok és a Kopernikusz program fejlett szolgáltatásokat kínálnak, amelyek jelentős gazdasági előnyöket nyújtanak a köz- és magán felhasználók számára. Ezért a CEF által támogatott minden olyan közlekedési, energia-vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az említett programokkal.

(45)

A jelenlegi program keretében 2017-ben indított első vegyes finanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei megerősítették az uniós vissza nem térítendő támogatásoknak az Európai Beruházási Banktól vagy nemzeti fejlesztési bankoktól vagy egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magánszférabeli pénzügyi intézményektől és magánszférabeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származó finanszírozással való ötvözéshez történő felhasználásának relevanciáját és hozzáadott értékét. A vegyes finanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a teljes közszektorbeli hozzájárulás tőkeáttételi hatásának biztosításához, összhangban az InvestEU program céljaival. A CEF-nek ezért továbbra is támogatnia kell olyan intézkedéseket, amelyeket az uniós vissza nem térítendő támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinációja finanszírozhat.

(46)

A közlekedési ágazatban a vegyes finanszírozási műveletekhez felhasznált összegek nem haladhatják meg a 2021 – 2027-es többéves pénzügyi keret 1(2) fejezetéből nyújtott összeg 10 %-át. Lehetővé kell tenni vegyes finanszírozási műveletek alkalmazását – példának okáért – intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitáshoz kapcsolódó intézkedésekre.

(47)

A CEF szakpolitikai célkitűzéseivel az InvestEU program szakpolitikai keretébe tartozó pénzügyi eszközök és költségvetési garancia révén is foglalkozni kell. A CEF-intézkedéseket a beruházások arányos módon történő ösztönzésére kell felhasználni a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése révén, elkerülve a magánfinanszírozással való duplikációt vagy annak kiszorítását, különösen olyan intézkedések esetén, amelyek gazdaságilag nem életképesek, de egyértelmű uniós hozzáadott értékkel bírnak.

(48)

Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében szükséges biztosítani a komplementaritást az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott innovációs megoldások és a CEF-ből származó támogatással megvalósított innovatív megoldások között. E célból az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai horizont stratégiai tervezési folyamata során sor kerüljön az uniós közlekedési, energia- és digitális ágazat kutatási és innovációs igényeinek azonosítására és megállapítására. Ezenfelül a Horizont Európával megvalósuló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a CEF támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és megvalósítását a közlekedési, energia- és digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európából származókra. Továbbá a Horizont Európával megvalósuló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy könnyebbé váljon a Horizont Európa és a CEF közötti információ- és adatcsere, például olyan, a Horizont Európából származó, piacra lépésre készen álló technológiák kiemelésével, amelyeket a CEF révén tovább lehet terjeszteni.

(49)

A CEF időtartamát a többéves pénzügyi keret időtartamához kell igazítani. E rendeletnek pénzügyi keretösszeget kell meghatároznia a 2021 – 2027-es időszak egészére vonatkozóan, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (19) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy jelentse az Európai Parlament és a Tanács számára.

(50)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti azt a keretet, amelyen belül a nemzeti reformprioritásokat azonosítják és a végrehajtásukat monitoring alá vetik. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. Ezen stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozással támogatandó, prioritást élvező beruházási projektek felvázolása és koordinálása céljából. E stratégiáknak arra is kell szolgálniuk, hogy az uniós finanszírozást koherens módon használják fel, és releváns esetben maximalizálják a főként az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU programból és a CEF-ből kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – releváns esetben – az uniós és nemzeti energia- és klímatervekkel is összhangban lévő módon kell felhasználni.

(51)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés és közvetett végrehajtás útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(52)

Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. E választás során mérlegelni kell egyösszegű átalányok, százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását.

(53)	Lehetővé kell tenni az Unióban letelepedett jogalanyok számára, hogy amennyire lehetséges, kölcsönös alapon részt vehessenek olyan harmadik országok egyenértékű programjaiban, amelyek részt vesznek a CEF-ben.

(54)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (20) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(55)

A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésére vonatkozó szabályokat. A CEF által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele, és a CEF által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítása érdekében szükséges további indikációkat adni a jogosultsági és az odaítélési kritériumok tekintetében. A műveletek kiválasztása és a finanszírozásuk során csak az e rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott feltételekre kell figyelemmel lenni. A költségvetési rendelet sérelme nélkül lehetővé kell tenni, hogy a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokról rendelkezzenek.

(56)

A költségvetési rendelettel összhangban a kiválasztási és odaítélési kritériumokat a munkaprogramokban állapítják meg. A közlekedési ágazatban egy adott projekt minőségét és relevanciáját is értékelni kell, figyelembe véve a projektnek az európai konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját.

(57)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21), valamint a 2988/95/EK, Euratom (22), a 2185/96/Euratom, EK (23) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (24) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(58)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (26) alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a CEF szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(59)

Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, beleértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleménnyel összefüggésben tett kötelezettségvállalásokból fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(60)

Amennyiben harmadik országok vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyok részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, csak abban az esetben áll rendelkezésre pénzügyi támogatás, ha az elengedhetetlen ezen projektek célkitűzéseinek eléréséhez. A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek tekintetében az egy vagy több tagállam és egy harmadik ország közötti (többek között az Energiaközösségen belüli) együttműködésnek tiszteletben kell tartania az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott, az Unióval való fizikai kapcsolat szükségességére vonatkozó feltételeket.

(61)

A „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című, 2017. október 3-i közleményében a Bizottság megállapítja, hogy az Unió a világ legnyitottabb közbeszerzési piaca, de más országok nem mindig viszonozzák ezt az uniós vállalkozások számára a saját közbeszerzési piacukra való hozzáférés biztosításával. A CEF kedvezményezettjeinek ezért teljes mértékben ki kell használniuk a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) által kínált stratégiai közbeszerzési lehetőségeket.

(62)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (28) (22) és (23) bekezdése alapján a CEF-et egyedi monitoring – így például az éghajlatváltozás nyomon követésére vonatkozó – követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben a CEF gyakorlati hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a CEF általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése érdekében, és ezen értékeléseket közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával, és meg kell tennie a szükséges kiigazításokat.

(63)

Átlátható, elszámoltatható és megfelelő monitoring és jelentéstételi intézkedéseket – többek között mérhető mutatókat – kell végrehajtani a CEF által az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért haladás értékelése és az arról való jelentéstétel érdekében. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a CEF által elért eredmények elismerést nyerjenek. E teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a CEF végrehajtásának monitoringjára vonatkozó adatok és az eredményei megfelelőek legyenek az elért haladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy ezen adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A CEF számára releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós források címzettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(64)

A CEF-et munkaprogramok útján kell végrehajtani. A Bizottságnak 2021. október 15-ig el kell fogadnia az első többéves munkaprogramokat, amelyeknek magukban kell foglalniuk a CEF első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakot lefedő, várható keretet.

(65)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek egyes részeinek társfinanszírozására vonatkozó különös szabályok megállapítása; szükség esetén a kettős felhasználású infrastruktúrához kapcsolódó intézkedések bizonyos kategóriáira alkalmazandó infrastruktúra-követelmények és a kettős felhasználású infrastruktúrákhoz kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó értékelési eljárás meghatározása; a munkaprogramok elfogadása; és az uniós pénzügyi támogatás odaítélése. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) megfelelően kell gyakorolni.

(66)

A CEF monitoringjához használt indikátoroknak, a közlekedési ágazat egyes egyedi célkitűzéseihez allokált költségvetési források indikatív százalékainak és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén történő kiigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosításaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(67)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen a transzeurópai hálózatok építését, fejlesztését, korszerűsítését és kiépítését a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott határokon átnyúló együttműködés megkönnyítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

Az 1316/2013/EU (30) európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni. Fenn kell tartani azonban az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, mely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) mellékletét az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(69)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területeken folyamatos maradjon a támogatás nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (a továbbiakban: a CEF) a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakára.

Ez a rendelet megállapítja a CEF célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„intézkedés”: minden olyan, pénzügyileg és technikailag függetlenként azonosított tevékenység, amelynek meghatározott időkerete van, és szükséges egy projekt végrehajtásához;

b)	„alternatív tüzelőanyag”: a 2014/94/EU irányelv 2. cikke 1. pontjában meghatározottak szerinti alternatív üzemanyag valamennyi közlekedési mód tekintetében;

c)	„kedvezményezett”: jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

„vegyes finanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti vegyes finanszírozási eszközök keretében – támogatott olyan intézkedések, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket és/vagy költségvetési biztosítékokat ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

e)	„átfogó hálózat”: az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban azonosított közlekedési infrastruktúra;

f)	„törzshálózat”: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban azonosított közlekedési infrastruktúra;

g)	„törzshálózati folyosók”: a törzshálózat összehangolt megvalósítását az 1315/2013/EU rendelet IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően elősegítő, és az e rendelet mellékletének III. részében felsorolt eszközök;

h)	„határokon átnyúló összeköttetés”: olyan közös érdekű projekt a közlekedési ágazatban, amely biztosítja a TEN-T folytonosságát a tagállamok, vagy egy tagállam és egy harmadik ország között;

„hiányzó összeköttetés”: a TEN-T valamely hiányzó közlekedési szakasza valamennyi közlekedési módban vagy a törzs- vagy átfogó hálózatok és a TEN-T folyosók közötti összeköttetést biztosító olyan közlekedési szakasz, amely akadályozza a TEN-T folytonosságát, vagy a TEN-T folytonosságát befolyásoló, egy vagy több szűk keresztmetszetet tartalmaz;

j)	„kettős felhasználású infrastruktúra”: olyan közlekedési hálózati infrastruktúra, amely védelmi és polgári igényeket egyaránt kielégít;

„határokon átnyúló megújulóenergia-projekt”: két vagy több tagállam közötti, vagy egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti, az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározott együttműködési megállapodás vagy bármely másfajta megállapodás keretében kiválasztott vagy kiválasztásra jogosult, az e rendelet mellékletének IV. részében meghatározott kritériumoknak megfelelő projekt a megújuló energia tervezése vagy elterjesztése terén;

l)	„első az energiahatékonyság”: az (EU) 2018/1999 rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerinti elv;

m)	„digitális konnektivitási infrastruktúra”: rendkívül nagy kapacitású hálózatok, 5G rendszerek, nagyon jó minőségű, helyi vezeték nélküli konnektivitás és gerinchálózatok, valamint a közlekedési és energia-infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok;

„5G rendszerek”: a mobil és vezeték nélküli kommunikációs technológiára vonatkozó, globálisan elfogadott szabványokon alapuló digitális infrastrukturális elemek, amelyeket konnektivitási és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokban alkalmaznak, és amelyek olyan fejlett teljesítményjellemzőkkel rendelkeznek, mint a rendkívül nagy adatátviteli sebesség és kapacitás, az alacsony késleltetésű kommunikáció, a rendkívül nagy fokú megbízhatóság vagy a nagyszámú összekapcsolt eszközökre irányuló támogatás;

„5G folyosó”: digitális konnektivitási infrastruktúrával, különösen 5G rendszerekkel teljeskörűen lefedett közúti, vasúti vagy belvízi közlekedési útvonal, amely lehetővé teszi olyan, szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtását, mint az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a hasonló intelligens vasúti mobilitási szolgáltatások vagy a digitális konnektivitás belvízi utakon;

„a közlekedési és energia-infrastruktúrához közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformok”: a kommunikációs infrastruktúrán keresztül működő, fizikai és virtuális infokommunikációs technológiaierőforrások, amelyek támogatják a közlekedési és/vagy energia-infrastruktúra-adatok áramlását, tárolását, feldolgozását és elemzését;

q)	„közös érdekű projekt”: az 1315/2013/EU rendeletben vagy a 347/2013/EU rendeletben vagy az e rendelet 8. cikkében azonosított projekt;

„tanulmányok”: egy projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, így például előkészületi, feltérképező, megvalósíthatósági, értékelő, tesztelő és hitelesítő – többek között szoftver formájában készült – tanulmányok, valamint minden egyéb technikai támogatási intézkedés, beleértve a projekt meghatározásához és fejlesztéséhez, valamint a finanszírozásáról történő döntéshez szükséges olyan előzetes intézkedést is, mint például az érintett helyszínek megismerése és a finanszírozási csomag elkészítése;

s)	„társadalmi-gazdasági mozgatórugók”: olyan jogalanyok, amelyek rendeltetésüknél, jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva közvetlenül vagy közvetve jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket generálnak a környezetükben vagy a hatáskörzetükben található polgárok, üzleti és helyi közösségek számára;

t)	„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagállama az Uniónak;

u)	„rendkívül nagy kapacitású hálózatok”: az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti rendkívül nagy kapacitású hálózatok;

v)	„kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások – többek között a szoftverek – beszerzése, leszállítása és megvalósítása, valamely projekthez kapcsolódó fejlesztési, építési és telepítési tevékenységek elvégzése, a létesítmények átvétele és a projekt elindítása.

3. cikk

Célkitűzések

(1) A CEF általános célkitűzései a transzeurópai hálózatok építése, fejlesztése, korszerűsítése és kiépítése a közlekedési, energetikai és digitális ágazatokban, valamint a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése a megújuló energia területén, figyelembe véve a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat és a következő célokat: az európai versenyképesség növelése; az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; a területi, társadalmi és gazdasági kohézió; valamint a belső piaci hozzáférés és integráció, hangsúlyt fektetve a közlekedési, energia- és digitális ágazatok közötti szinergiák elősegítésére.

(2) A CEF egyedi célkitűzései a következők:

a közlekedési ágazatban:

az 1315/2013/EU rendelet célkitűzéseivel összhangban hozzájárulni az intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitást célzó, hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatokkal és infrastruktúrákkal kapcsolatos közös érdekű projektek létrehozásához; és

ii.	a TEN-T egyes részeit a közlekedési infrastruktúra kettős felhasználásához igazítani mind a polgári, mind a katonai mobilitás javítása érdekében;

az energiaágazatban:

hozzájárulni a hatékony és versenyképes belső energiapiac további integrációjával, a határokon és szektorokon átívelő hálózatok interoperabilitásával, a gazdaság dekarbonizációjának elősegítésével, az energiahatékonyság előmozdításával és az ellátásbiztonság biztosításával kapcsolatos közös érdekű projektek létrehozásához; és

ii.	elősegíteni a határokon átnyúló együttműködést az energia terén, beleértve a megújuló energiát is;

a digitális ágazatban: hozzájárulni a biztonságos és védett rendkívül nagy kapacitású hálózatok, beleértve az 5G rendszereket is, megvalósításához és az azokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó közös érdekű projektek kidolgozásához, valamint az uniós területeken lévő digitális gerinchálózatok megnövekedett rezilienciájához és kapacitásához a szomszédos területekkel való összekapcsolásuk révén, továbbá a közlekedési és energiahálózatok digitalizálásához.

4. cikk

Költségvetés

(1) A CEF-nek a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó árakon 33 710 000 000 EUR (32).

Az éghajlat-politikai intézkedéseknek az uniós ágazati szakpolitikákban és az uniós alapokban való általános érvényesítésére vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban a CEF – intézkedései révén – a teljes pénzügyi keretösszegének 60 %-át éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítja.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg a következőképpen oszlik meg:

25 807 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, amelyből:

i.	12 830 000 000 EUR a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret 1(2) fejezetéből, európai stratégiai beruházások;

ii.	11 286 000 000 EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva, kizárólag a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban e rendelettel összhangban történő felhasználásra;

iii.	1 691 000 000 EUR a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret 5(13) fejezetéből, a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésre;

5 838 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre, ebből a piaci elterjedés függvényében 15 % a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre, és a 15 %-os küszöbérték elérése esetén a Bizottság ezt a küszöbértéket – a piaci elterjedés függvényében – 20 %-ra növeli;

c)	2 065 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett összegtől nem térhet el.

(4) Az (1) bekezdésben említett összeg legfeljebb 1 %-a felhasználható a CEF és az ágazatspecifikus iránymutatások végrehajtására irányuló technikai és igazgatási segítségnyújtás – így például előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedések, beleértve a vállalati információs és technológiai rendszereket is – finanszírozására. Ezen összeg felhasználható a projektek előkészítését támogató kísérő intézkedések finanszírozására is és különösen a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó tanácsadási szolgáltatások projektgazdák számára történő nyújtására a projektfinanszírozásuk strukturálása terén történő segítésük érdekében.

(5) Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat két vagy több éven keresztül éves részletekre lehet bontani.

(6) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban – figyelembe véve e rendelet későbbi hatálybalépését, és a folyamatosság biztosítása érdekében – egy korlátozott időszakban 2021. január 1-jétől elszámolhatónak tekinthetők azon költségek, amelyek az e rendelet szerint támogatott intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtását megelőzően merültek fel.

(7) A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeget e rendeletnek megfelelően kell végrehajtani, e cikk (8) bekezdésére figyelemmel, és a 15. cikk (2) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül.

(8) Ami a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegeket illeti, ezen összegek 30 %-át – azonnal, versenyalapon – közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult valamennyi tagállam számára közlekedési infrastrukturális projektek e rendeletnek megfelelő finanszírozására, előnyben részesítve a minél nagyobb számú határokon átnyúló és hiányzó összeköttetés támogatását. 2023. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásakor tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat az átcsoportosított források 70 %-a tekintetében. 2024. január 1-jétől kezdődően a CEF-hez átcsoportosított azon forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult valamennyi tagállam számára elérhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek e rendeletnek megfelelő finanszírozására.

(9) Azon tagállamok tekintetében, amelyeknek a 2015–2017-es időszakban vásárlóerő-egységben (PPS) mért egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 átlagos GNI-jének 60 %-át, 2024. december 31-ig garantálni kell az említett tagállamok által a CEF-hez átcsoportosított összeg 70 %-ának a 70 %-át.

(10) 2025. december 31-ig a (2) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett összegből a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult valamely tagállamban intézkedésekre allokált teljes összeg nem haladhatja meg a Kohéziós Alapból átcsoportosított teljes összegen belül az említett tagállamra eső részarány 170 %-át.

(11) A Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok támogatása érdekében, amelyek nehézségekkel szembesülhetnek olyan megfelelő érettségű és/vagy minőségű projektek kialakítása kapcsán, amelyek egyúttal elegendő uniós hozzáadott értéket is képviselnek, különös figyelmet kell fordítani a technikai segítségnyújtásra, amelynek célja az e rendeletben felsorolt projektek kidolgozásával és végrehajtásával összefüggésben a közigazgatási szervek és a közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának megerősítése.

A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz – többek között pótlólagos felhívások szervezése útján – annak érdekében, hogy a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok számára lehetővé tegye a CEF-hez átcsoportosított összeg lehető legnagyobb mértékű felhasználását a 2021–2027-es időszak végéig.

Emellett különös figyelmet és támogatást kell biztosítani azon tagállamok számára, amelyeknek a 2015–2017-es időszakban a PPS-ben mért egy főre jutó GNI-je kevesebb, mint az EU-27 egy főre jutó átlagos GNI-jének 60 %-a.

(12) A Kohéziós Alapból átcsoportosított összeg nem használható fel ágazatközi munkaprogramok és vegyes finanszírozási műveletek finanszírozására.

(13) A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók a CEF-re, az (EU) 2021/1060 rendelet 21. cikkében meghatározott feltételekre figyelemmel. A Bizottság ezen forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezen forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

(14) E cikk (13) bekezdésének sérelme nélkül, a digitális ágazatban a tagállamoknak megosztott irányítás keretében allokált források ezen tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a CEF-hez, többek között az e rendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján támogatható intézkedések finanszírozásának a teljes elszámolható költség 100 %-áig történő kiegészítése céljából, a költségvetési rendelet 190. cikkében megállapított társfinanszírozási elv és az állami támogatási szabályok sérelme nélkül. Ezen forrásokat kizárólag az érintett tagállam javára kell felhasználni.

5. cikk

A CEF-hez társult harmadik országok

(1) A CEF nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a)	az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i.	méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;

ii.	megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulás kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

iii.	nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az uniós program tekintetében;

iv.	garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogait;

v.	viszonosságot biztosít a hasonló programokhoz való hozzáférés tekintetében az uniós programokban részt vevő harmadik országban.

Az e cikk első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

(2) Az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett harmadik országok és az ezen harmadik országokban letelepedett jogalanyok nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban e rendelet alapján, kivéve, ha az elengedhetetlen egy adott közös érdekű projekt vagy egy, az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelő projekt célkitűzéseinek eléréséhez, és az e rendelet 20. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott feltételekkel.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A CEF-et a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szervek útján, közvetett irányítással kell végrehajtani.

(2) A CEF a költségvetési rendeletben megállapított vissza nem térítendő támogatások és közbeszerzés formájában nyújthat finanszírozást. Vegyes finanszírozási műveletekhez is hozzájárulhat az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (33) és a költségvetési rendelet X. címével összhangban. A közlekedési ágazatban a vegyes finanszírozási műveletekhez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az e rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában megjelölt költségvetési összeg 10 %-át. A közlekedési ágazatban a vegyes finanszírozási műveleteket az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitással kapcsolatos intézkedésekre lehet használni.

(3) A Bizottság a CEF egy részének végrehajtására a költségvetési rendelet 69. cikkével összhangban végrehajtó ügynökségeket is felhatalmazhat, a CEF optimális igazgatásra és hatékonyságra vonatkozó követelményeinek teljesítése céljából a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban.

(4) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő pénzösszegek behajtásával kapcsolatos kockázatot, és a költségvetési rendelet értelmében elegendő garanciának minősülnek. Az (EU) 2021/695 rendelet 33. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

7. cikk

Határokon átnyúló megújulóenergia-projektek

(1) A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek hozzá kell járulniuk a dekarbonizációhoz, a belső energiapiac kiteljesítéséhez és az ellátás biztonságának a fokozásához. E projekteket az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározottak szerint két vagy több tagállam közötti, vagy egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti együttműködési megállapodásba vagy bármely másfajta megállapodásba kell foglalni. E projekteknek teljesíteniük kell az e rendelet mellékletének IV. részében megállapított célkitűzéseket, általános kritériumokat és eljárást.

(2) A Bizottság 2021. december 31-ig e rendelet 26. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben – a 14. cikkben meghatározott odaítélési kritériumok sérelme nélkül – megállapítja az egyedi kiválasztási kritériumokat és a projektek kiválasztási eljárásának részleteit. A Bizottság közzéteszi a projekt által az általános kritériumokhoz tett hozzájárulás értékelését és a melléklet IV. részében meghatározott költség-haszon elemzés elvégzését szolgáló módszertant.

(3) Azon tanulmányok, amelyek célja határokon átnyúló megújulóenergia-projektek kidolgozása és azonosítása, e rendelet alapján finanszírozásra jogosultak.

(4) A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek uniós finanszírozásra jogosultak a kivitelezést illetően, ha teljesítik a következő további kritériumokat:

a melléklet IV. részének 3. pontja szerinti, projektspecifikus költség-haszon elemzés kötelező minden támogatott projekt esetében, és figyelembe vesz minden, támogatási rendszerekből származó bevételt, azt átlátható, átfogó és hiánytalan módon kell elkészíteni, és az jelentős költségmegtakarítások és/vagy előnyök meglétére vonatkozó bizonyítékot nyújt a rendszer-integráció, a környezeti fenntarthatóság, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében; és

b)	a kérelmező bemutatja, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg, vagy hogy a projekt a támogatás hiányában gazdaságilag nem lehet életképes.

(5) A kivitelezésre nyújtott, vissza nem térítendő támogatás összegének:

a)	arányosnak kell lennie a melléklet IV. része 2. pontjának b) alpontjában említett költségmegtakarításokkal és/vagy előnyökkel;

b)	nem haladhatja meg a projekt megvalósulásának vagy gazdasági életképességének biztosításához szükséges mértéket; és

c)	meg kell felelnie a 15. cikk (3) bekezdésének.

(6) A CEF-nek lehetőséget kell biztosítania az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében említett, a megújuló energia elterjesztését támogató kerettel való koordinált finanszírozásra, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkében említett uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmussal való társfinanszírozásra.

(7) A Bizottság rendszeresen értékeli a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre fordított források felhasználását a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott referenciaösszeg ellenében. Ezen értékelést követően, a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre fordított források megfelelő piaci felhasználásának hiányában az ezen projektekre szánt, fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozóan az e rendelet 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében az e rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett támogatható intézkedésekre kell fordítani, és 2024-től e forrásokat fel lehet használni az (EU) 2018/1999 rendelet alapján létrehozott uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus társfinanszírozására is.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben egyedi szabályokat állapít meg a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek a CEF és az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikke alapján létrehozott uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus keretében történő társfinanszírozására vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek

(1) A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek azon projektek, amelyek jelentősen hozzájárulnak az uniós stratégiai konnektivitási célkitűzésekhez, és/vagy biztosítják a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását, valamint az Unió digitális egységes piacát támogató hálózati infrastruktúrát.

(2) A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projekteknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

a)	a projekt hozzájárul a 3 cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglalt egyedi célkitűzéshez; és

b)	a projekt azon rendelkezésre álló legjobb és a konkrét projekt számára legmegfelelőbb technológiát alkalmazza, amely az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózati reziliencia, a kiberbiztonság és a költséghatékonyság szempontjából a legjobb egyensúlyt kínálja.

(3) Azon tanulmányok, amelyek célja a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek kidolgozása és azonosítása, e rendelet alapján finanszírozásra jogosultak.

(4) A 14. cikkben megállapított odaítélési kritériumok sérelme nélkül a finanszírozási prioritást a következő kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a melléklet V. részének 1. pontjával összhangban priorizálni kell a rendkívül nagy kapacitású hálózatok – többek között az 5G rendszerek és az egyéb legkorszerűbb konnektivitás – megvalósításához és az azokhoz való hozzáféréshez hozzájáruló, az uniós stratégiai konnektivitási célokkal összhangban lévő intézkedéseket azon területeken, ahol a társadalmi-gazdasági mozgatórugók vannak, figyelembe véve az említett területek konnektivitási igényeit és a keletkező további területi lefedettséget, a háztartásokat is beleértve; egyes társadalmi-gazdasági mozgatórugókhoz kapcsolódó önálló megvalósítások is finanszírozásra jogosultak, feltéve, hogy ezen megvalósítások gazdaságilag arányosak, és fizikailag kivitelezhetők;

b)	helyi közösségekben a nagyon jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításához hozzájáruló intézkedéseket a melléklet V. részének 2. pontjával összhangban kell priorizálni;

5G folyosók főbb közlekedési útvonalak – többek között a TEN-T – mentén történő megvalósításához hozzájáruló intézkedéseket – így például a melléklet V. részének 3. pontjában felsoroltakat – priorizálni kell a lefedettség ezen főbb közlekedési útvonalak mentén történő biztosítása érdekében, lehetővé téve a szinergiákon alapuló digitális szolgáltatások zavartalan nyújtását, előre tekintő megközelítés keretében figyelembe véve a bármely, már telepített technológiai megoldással kapcsolatos társadalmi-gazdasági relevanciáját;

azon közös érdekű projekteket, amelyek az Uniót harmadik országokkal összekötő, határokon átnyúló gerinchálózatok megvalósítására vagy jelentős korszerűsítésére és az Unió területén belüli elektronikus kommunikációs hálózatok – köztük a tengeralatti kábelek – közötti összeköttetések megerősítésére irányulnak, priorizálni kell aszerint, hogy milyen mértékben járulnak hozzá jelentősen az említett elektronikus kommunikációs hálózatok teljesítményének, rezilienciájának és rendkívül nagy kapacitásának növeléséhez;

e)	az operatív digitális platformokat megvalósító közös érdekű projekteknek a legkorszerűbb technológiákon alapuló intézkedéseket kell priorizálniuk, figyelembe véve olyan szempontokat is, mint az interoperabilitás, a kiberbiztonság, az adatvédelem és az adatok újbóli felhasználása.

II. FEJEZET

JOGOSULTSÁG

9. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Csak a 3. cikkben említett célkitűzések eléréséhez hozzájáruló, ugyanakkor a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat is figyelembe vevő intézkedések jogosultak finanszírozásra. Ilyen intézkedések lehetnek tanulmányok, kivitelezés vagy egyéb kísérő intézkedések is, amelyek szükségesek a CEF és az ágazatspecifikus iránymutatások irányításához és végrehajtásához. Tanulmányok csak akkor lehetnek jogosultak, ha a CEF keretében támogatásra jogosult projektekre vonatkoznak.

(2) A közlekedési ágazatban csak a következő intézkedések jogosultak uniós pénzügyi támogatásra e rendelet alapján:

a hatékony, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokhoz kapcsolódó, a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúrák fejlesztésére irányuló intézkedések:

a törzshálózatot az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban megvalósító intézkedések, beleértve a határokon átnyúló és a hiányzó összeköttetésekre – így például az e rendelet mellékletének III. részében felsoroltakra –, valamint az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint a törzshálózathoz tartozó városi csomópontokra, multimodális logisztikai platformokra, tengeri kikötőkre, belvízi kikötőkre, vasúti-közúti terminálokra és repülőterek bekötésére vonatkozó intézkedéseket; a törzshálózatot megvalósító intézkedések magukban foglalhatnak kapcsolódó, az átfogó hálózaton elhelyezkedő elemeket is, amennyiben ez a beruházás optimalizálása érdekében szükséges, és az e rendelet 20. cikkében említett munkaprogramokban meghatározott módozatok szerint;

ii.

az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban az átfogó hálózat – így például az e rendelet melléklete III. részének 2. pontjában felsorolt – határokon átnyúló összeköttetéseivel kapcsolatos intézkedések, az e rendelet melléklete III. részének 3. pontjában említett intézkedések, az átfogó hálózat fejlesztésére irányuló tanulmányokkal kapcsolatos intézkedések, valamint az átfogó hálózat tengeri és belvízi kikötőivel kapcsolatos intézkedések az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban;

iii.	a TEN-T olyan hiányzó regionális, határokon átnyúló vasúti összeköttetéseinek helyreállítására vonatkozó intézkedések, amelyeket elhagytak vagy lebontottak;

iv.

az 1315/2013/EU rendelet II. fejezetével összhangban az átfogó hálózatnak a legkülső régiókban található szakaszait megvalósító intézkedések, beleértve az 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározottak szerint az átfogó hálózathoz tartozó releváns városi csomópontokra, tengeri kikötőkre, belvízi kikötőkre, vasúti-közúti terminálokra, a repülőterek bekötésére és a multimodális logisztikai platformokra vonatkozó intézkedéseket;

v.	a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országok infrastruktúra-hálózataival történő összekapcsolását célzó közös érdekű projekteket támogató intézkedések, az 1315/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések:

i.	az 1315/2013/EU rendelet 21. cikkében foglaltak szerinti tengeri gyorsforgalmi utakat támogató, a határokon átnyúló, rövid távú tengeri fuvarozásra összpontosító intézkedések;

ii.

az 1315/2013/EU rendelet 31. cikkével összhangban az egyes közlekedési módokban használt telematikai alkalmazási rendszereket támogató intézkedések, beleértve különösen a következő alkalmazásokat:

—	vasút: ERTMS,

—	belvízi utak: folyami információs szolgáltatások (RIS),

—	közúti közlekedés: intelligens közlekedési rendszerek (ITS),

—

tengeri közlekedés: hajómegfigyelési és információs rendszerek (VTMIS) és elektronikus tengerhajózási szolgáltatások, beleértve az egyablakos ügyintézési szolgáltatásokat, így például az egyablakos tengerügyi ügyintézést, a kikötői közösségi információs rendszereket és a vonatkozó váminformációs rendszereket,

—	légi közlekedés: légiforgalmi szolgáltatási rendszerek, különösen az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási (SESAR)-rendszerből származók;

iii.	az 1315/2013/EU rendelet 32. cikkével összhangban a fenntartható árufuvarozási szolgáltatásokat támogató intézkedések és a vasúti árufuvarozással járó zaj csökkentését célzó intézkedések;

iv.	az 1315/2013/EU rendelet 33. cikkével összhangban az új technológiákat és az innovációt – beleértve az automatizálást, a fejlett közlekedési szolgáltatásokat, a modális integrációt és minden közlekedési mód esetében az alternatív tüzelőanyagok infrastruktúráját – támogató intézkedések;

az 1315/2013/EU rendelet 3. cikkének o) pontjában meghatározottak szerint az interoperabilitás előtt álló akadályok elhárítását célzó intézkedések, különösen az olyan akadályokét, amelyek a folyosók/hálózatok működésére is kihatnak, beleértve a vasúti árufuvarozási forgalom növelését és az automatikus nyomtávváltó berendezések alkalmazását előmozdító intézkedéseket;

vi.	az interoperabilitás előtt álló akadályok elhárítását célzó intézkedések, különösen az 1315/2013/EU rendelet 30. cikkének értelmében vett városi csomópontokban;

vii.	az 1315/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban a biztonságos és védett infrastruktúrát és mobilitást – beleértve a közúti közlekedésbiztonságot – megvalósító intézkedések;

viii.

a közlekedési infrastruktúra rezilienciáját – különösen az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal, valamint a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját – javító intézkedések;

ix.	az 1315/2013/EU rendelet 37. cikkével összhangban a közlekedési infrastruktúra hozzáférhetőségét minden közlekedési módban és minden felhasználó számára, különösen a csökkent mozgásképességű felhasználók tekintetében javító intézkedések;

x.	a közlekedési infrastruktúra biztonsági és polgári védelmi célokra való hozzáférhetőségét és rendelkezésre állását javító intézkedések, valamint a közlekedési infrastruktúrát az Unió külső határainak ellenőrzése céljából kiigazító intézkedések a forgalomáramlás megkönnyítése érdekében;

a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzés értelmében és a 12. cikkel összhangban a TEN-T katonai szállításra alkalmas új vagy meglévő részeit támogató intézkedések vagy egy intézkedésen belüli konkrét tevékenységek, annak érdekében, hogy a TEN-T-t a kettős felhasználású infrastruktúra követelményeihez igazítsák.

(3) Az energiaágazatban csak a következő intézkedések jogosultak uniós pénzügyi támogatásra e rendelet alapján:

a)	a 347/2013/EU rendelet 14. cikkében meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedések;

b)	a melléklet IV. részében meghatározottak szerint a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket – beleértve az innovatív megoldásokra és a megújuló energia tárolására irányuló projekteket – és a projektkoncepciójukat támogató intézkedések, a 7. cikkben megállapított feltételek teljesítése esetén.

(4) A digitális ágazatban csak a következő intézkedések jogosultak uniós pénzügyi támogatásra e rendelet alapján:

a)	a rendkívül nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G rendszerek megvalósítását és az azokhoz való hozzáférést támogató intézkedések, amelyek képesek gigabites konnektivitást biztosítani olyan területeken, ahol társadalmi-gazdasági mozgatórugók találhatók;

b)	a helyi közösségekben ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, nagyon jó minőségű, helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosítását támogató intézkedések;

c)	valamennyi főbb közlekedési útvonal – köztük a TEN-T – 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedettségét megvalósító intézkedések, így például a melléklet V. részének 3. pontjában felsorolt intézkedések;

a tagállamok közötti és azokon belüli, valamint az Unió és harmadik országok közötti új gerinchálózatok megvalósítását vagy meglévő gerinchálózatok jelentős korszerűsítését – mely gerinchálózatok alatt a tenger alatti kábelek is értendők – támogató intézkedések, így például a melléklet V. részének 3. pontjában felsorolt intézkedések, valamint az e pontban említett gerinchálózatok megvalósítását támogató egyéb intézkedések;

e)	határokon átnyúló közlekedési és energetikai projektekhez kapcsolódó digitális konnektivitási infrastruktúra-követelményeket megvalósító és/vagy a közlekedési és energetikai infrastruktúrákhoz közvetlenül kapcsolódó operatív digitális platformokat támogató intézkedések.

10. cikk

A közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák

(1) E rendelet alapján uniós pénzügyi támogatásra jogosultak, és a 15. cikkel összhangban magasabb társfinanszírozási arányt élvezhetnek azon intézkedések, amelyek egyidejűleg legalább két ágazat egy vagy több célkitűzésének eléréséhez járulnak hozzá a 3. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltak szerint. Az ilyen intézkedéseket legalább két ágazatot érintő és egyedi odaítélési kritériumokat tartalmazó munkaprogram segítségével kell végrehajtani, és az érintett ágazatok költségvetési hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2) A közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazat bármelyikében a 9. cikkel összhangban támogatható intézkedések magukban foglalhatnak bármely egyéb ágazathoz kapcsolódó szinergikus elemeket, amelyek nem kapcsolatosak a 9. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint támogatható vonatkozó intézkedésekkel, feltéve, hogy ezen elemek a következő követelmények mindegyikének megfelelnek:

a)	a szinergikus elemek költsége nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségének 20 %-át;

b)	a szinergikus elemek a közlekedési, az energia- vagy a digitális ágazathoz kapcsolódnak; és

c)	a szinergikus elemek lehetővé teszik az intézkedésből fakadó társadalmi-gazdasági, éghajlat-politikai vagy környezeti előnyök jelentős fokozását.

11. cikk

Támogatásra jogosult szervezetek

(1) A szervezetek tekintetében a költségvetési rendelet 197. cikkében említett kritériumokon túl, az e cikkben foglalt jogosultsági kritériumok alkalmazandók.

(2) A következő szervezetek jogosultak támogatásra:

a következő országok vagy területek bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i.	valamely tagállam, beleértve a közös vállalkozásokat is;

ii.	a CEF-hez társult harmadik ország; vagy

iii.	valamely tengerentúli ország vagy terület;

b)	az uniós jog szerint létrehozott jogalanyok és – ha a munkaprogramok erről rendelkeznek – nemzetközi szervezetek.

(3) Természetes személyek nem jogosultak támogatásra.

(4) A munkaprogram rendelkezhet arról, hogy a CEF-hez az 5. cikkel összhangban társult harmadik országokban letelepedett jogalanyok, valamint az Unióban letelepedett, de harmadik országok vagy harmadik országbeli állampolgárok vagy harmadik országokban letelepedett szervezetek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló jogalanyok kellően indokolt biztonsági okokból nem jogosultak részt venni a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések szerinti valamennyi vagy néhány intézkedésben. Ilyen esetekben a pályázati felhívásokat és az ajánlati felhívásokat olyan szervezetekre kell korlátozni, amelyek valamely tagállamban telepedtek le vagy ilyennek tekintendők, és tagállamoknak vagy tagállamok állampolgárainak a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt állnak.

(5) A CEF-hez nem társult harmadik országokban letelepedett jogalanyok kivételesen jogosultak a CEF keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatásra, amennyiben ez elengedhetetlen egy adott közös érdekű projekt célkitűzéseinek eléréséhez a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, vagy egy határokon átnyúló megújulóenergia-projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

(6) Olyan pályázatok támogathatók, amelyeket:

a)	egy vagy több tagállam nyújt be; vagy

b)	nemzetközi szervezetek, közös vállalkozások, vagy köz- vagy magánvállalkozások vagy -szervek, többek között regionális vagy helyi hatóságok nyújtanak be az érintett tagállamok egyetértésével.

Ha az érintett tagállam nem ért egyet az első albekezdés b) pontja szerinti beadvánnyal, ennek megfelelően közli ezen információt.

Egy tagállam dönthet úgy, hogy valamely konkrét munkaprogram vagy alkalmazások konkrét kategóriái esetében az egyetértése nélkül is nyújtható be pályázat. Ilyen esetben az érintett tagállam kérésére ezt jelezni kell a releváns munkaprogramban és az ilyen pályázati felhívásban.

12. cikk

A TEN-T polgári-védelmi kettős felhasználásra történő kiigazításával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó különös jogosultsági szabályok

(1) Az 1315/2013/EU rendeletben meghatározottak szerinti TEN-T törzshálózatnak vagy átfogó hálózatnak az infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásának lehetővé tétele céljából történő kiigazításához hozzájáruló intézkedéseknek a következő további jogosultsági szabályoknak kell megfelelniük:

a)	a pályázatokat egy vagy több tagállamnak, vagy az érintett tagállamok egyetértésével a tagállamokban letelepedett jogalanyoknak kell benyújtaniuk;

az intézkedéseknek az EU-n belüli és azon kívüli katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelményeknek a Tanács által 2018. november 20-án elfogadott mellékleteiben vagy az ezt követően elfogadott bármely későbbi listában a tagállamok által azonosított szakaszokhoz vagy csomópontokhoz kell kapcsolódniuk, valamint olyan elsőbbséget élvező projektek bármely további indikatív listájához, amelyeket a tagállamok a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervvel összhangban azonosítanak;

c)	az intézkedések kapcsolódhatnak mind a meglévő infrastruktúra-elemek korszerűsítéséhez vagy új infrastruktúra-elemek építéséhez, figyelembe véve az e cikk (2) bekezdésében említett infrastruktúra-követelményeket;

a kettős felhasználáshoz szükséges szintet meghaladó szintű infrastruktúra-követelményeket megvalósító intézkedések támogathatók; költségük azonban csak a kettős felhasználáshoz szükséges követelmények szintjének megfelelő költségszint erejéig támogatható; a kizárólag katonai célokra használt infrastruktúrához kapcsolódó intézkedések nem támogathatók;

e)	az e cikk szerinti intézkedések csak az e rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontja iii. alpontjának megfelelő összegből támogathatók.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben szükség esetén meghatározza a kettős felhasználású infrastruktúra-intézkedések bizonyos kategóriáira alkalmazandó infrastruktúra-követelményeket és a kettős felhasználású infrastruktúra-intézkedésekkel összefüggő intézkedésekre vonatkozó értékelési eljárást. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A CEF-nek a 23. cikk (2) bekezdése szerinti időközi értékelését követően a Bizottság javasolhatja a költségvetési hatóságnak, hogy a le nem kötött pénzösszeget csoportosítsa át a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjából a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjába.

III. FEJEZET

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

13. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A CEF keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

14. cikk

Odaítélési kritériumok

(1) Átlátható odaítélési kritériumokat kell megállapítani a 20. cikkben említett munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban, csak a következő elemeknek az alkalmazandó mértékben történő figyelembevételével:

a)	gazdasági, társadalmi és környezeti hatások, beleértve az éghajlati hatást (a projekt életciklusával kapcsolatos hasznok és költségek) is, az elemzés megbízhatósága, átfogó jellege és átláthatósága;

b)	az innovációval és digitalizációval, a biztonsággal, az interoperabilitással és a hozzáférhetőséggel kapcsolatos szempontok, beleértve a csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozókat is;

c)	határokon átnyúló jelleg, hálózati integráció és területi hozzáférhetőség, többek között az európai szigetek és legkülső régiók tekintetében;

d)	uniós hozzáadott érték;

e)	a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák;

f)	az intézkedés előrehaladottsági foka a projekt alakulásának fényében;

g)	a befejezést követően a projektre vonatkozóan javasolt karbantartási stratégia megalapozottsága;

h)	a javasolt végrehajtási terv megalapozottsága;

i)	az uniós pénzügyi támogatás katalizátorhatása a beruházásokra;

j)	pénzügyi – így például nem kielégítő gazdasági életképesség, magas kezdeti költségek, vagy a piaci finanszírozás hiánya okozta – akadályok leküzdésének szükségessége;

k)	a katonai mobilitással összefüggésben a kettős felhasználásra vonatkozó potenciál;

l)	összhang az uniós és nemzeti energia- és klímatervekkel, beleértve az „első az energiahatékonyság” elvet.

(2) A pályázatoknak az odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – figyelembe kell venni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciát is egy éghajlati sebezhetőségre és kockázatokra vonatkozó elemzés keretében, beleértve a releváns kiigazító intézkedéseket is.

(3) A pályázatoknak az odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor biztosítani kell, hogy amennyiben a munkaprogramokban meghatározottak fényében releváns, a CEF-ből támogatott, helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiát magukban foglaló intézkedések műszakilag kompatibilisek legyenek a Galileo és az EGNOS programmal, valamint a Kopernikusz programmal.

(4) Ami a közlekedési ágazattal kapcsolatos intézkedéseket illeti, a pályázatoknak az odaítélési kritériumok szerinti értékelésekor – adott esetben – biztosítani kell, hogy a javasolt intézkedések összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti folyosókra vonatkozó munkatervekkel és végrehajtási jogi aktusokkal, és hogy azok figyelembe vegyék a felelős európai koordinátornak az említett rendelet 45. cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsadói véleményét. Az értékeléskor azt is mérlegelni kell, hogy a CEF által finanszírozott intézkedések végrehajtása zavarokat okozhat-e az áru- és utasforgalomban a projekt által érintett vonalszakaszon, és hogy sor került-e ezen kockázatok mérséklésére.

(5) Ami a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel kapcsolatos intézkedéseket illeti, az odaítélési kritériumoknak figyelembe kell venniük a 7. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeket.

(6) Ami a digitális konnektivitás területén a közös érdekű projektekkel kapcsolatos intézkedéseket illeti, a munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban meghatározott odaítélési kritériumoknak figyelembe kell venniük a 8. cikk (4) bekezdésében megállapított kritériumokat.

15. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1) Tanulmányok esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 50 %-át. A Kohéziós Alapból átcsoportosított összegekből finanszírozott tanulmányok esetében a maximális társfinanszírozási arányoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint meg kell egyezniük a Kohéziós Alapra vonatkozó maximális társfinanszírozási arányokkal.

(2) A közlekedési ágazatban a kivitelezésre vonatkozóan a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 30 %-át; a társfinanszírozási arányok azonban legfeljebb 50 %-ra növelhetők azon intézkedések esetében, amelyek:

i.	határokon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatosak, az e bekezdés e) pontjában meghatározott feltételek mellett;

ii.	telematikai alkalmazási rendszereket támogatnak;

iii.	belvízi vagy vasúti interoperabilitást támogatnak;

iv.	új technológiákat és innovációt támogatnak;

v.	az infrastruktúra biztonsági célú fejlesztését támogatják; és

vi.	a közlekedési infrastruktúrát az Unió külső határainak ellenőrzése céljából – a vonatkozó uniós joggal összhangban – kiigazítják;

a 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 50 %-át; a társfinanszírozási arányok azonban legfeljebb 85 %-ra emelhetők, ha a szükséges forrásokat a 4. cikk (13) bekezdése alapján átcsoportosítják a CEF javára;

c)	ami a Kohéziós Alapból átcsoportosított összegeket illeti, a maximális társfinanszírozási arányok nem haladhatják meg a teljes elszámolható költség 85 %-át;

ami a melléklet II. része első bekezdésének első francia bekezdésében említett, az európai stratégiai beruházásokra vonatkozó fejezet szerinti 1 559 800 000 EUR-ból származó, a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok közötti, határokon átnyúló jelentős hiányzó vasúti összeköttetések kiépítésére szánt összegeket illeti, a maximális társfinanszírozási arányok nem haladhatják meg a teljes elszámolható költség 85 %-át;

ami a határokon átnyúló összeköttetésekkel kapcsolatos intézkedéseket illeti, az e bekezdés a), c) és d) pontja szerinti megnövelt maximális társfinanszírozási arányokat csak olyan intézkedésekre lehet alkalmazni, amelyek az intézkedés tervezése és végrehajtása tekintetében nagy fokú integrációt mutatnak a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett odaítélési kritérium szempontjából, például egyetlen projektvállalkozás, egy közös irányítási struktúra, egy kétoldalú jogi keret létrehozásával, vagy egy, az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus révén; ezen túlmenően a 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az integrált irányítási struktúrák, köztük a közös vállalkozások által végrehajtott projektekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 5 %-kal növelhető.

(3) Az energiaágazatban a kivitelezésekre vonatkozóan a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni:

a)	a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 50 %-át;

a társfinanszírozási arányok legfeljebb a teljes elszámolható költség 75 %-ára növelhetők a közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló azon intézkedések esetében, amelyek a 347/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett elemzés alapján az ellátás magas fokú regionális vagy uniós szintű biztonságát nyújtják, erősítik az uniós szolidaritást, vagy rendkívül innovatív megoldásokat kínálnak.

(4) A digitális ágazatban a kivitelezésekre vonatkozóan a következő maximális társfinanszírozási arányokat kell alkalmazni: a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos kivitelezések esetében az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 30 %-át.

A társfinanszírozási arányok a következők szerint növelhetők:

legfeljebb 50 %-ra az olyan, erős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező intézkedések esetében, mint például a főbb szárazföldi közlekedési útvonalak 5G rendszerekkel való hiánytalan lefedettsége vagy a gerinchálózatok tagállamok közötti, valamint az Unió és harmadik országok közötti megvalósítása; és

b)	legfeljebb 75 %-ra a társadalmi-gazdasági mozgatórugók gigabites összeköttetését megvalósító intézkedések esetében.

A helyi közösségekben a helyi vezeték nélküli konnektivitást biztosító intézkedések, amennyiben azokat kis értékű vissza nem térítendő támogatások útján hajtják végre, az elszámolható költségek 100 %-áig finanszírozhatók uniós pénzügyi támogatásból, a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül.

(5) A 10. cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre alkalmazandó maximális társfinanszírozási arány az a legmagasabb társfinanszírozási arány, amely az érintett ágazatokra alkalmazandó. Ezen túlmenően az ezen intézkedésekre alkalmazandó társfinanszírozási arány 10 %-kal növelhető.

(6) A közlekedési, az energia- és a digitális szektorok mindegyikében a legkülső régiókban végzett kivitelezések tekintetében egyedi, legfeljebb 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazandó.

16. cikk

Elszámolható költségek

A költségvetési rendelet 186. cikkében meghatározott kritériumokon túl, a következő költségelszámolási kritériumok alkalmazandók:

csak a tagállamokban felmerült kiadások számolhatók el, kivéve, ha egy közös érdekű projekt vagy egy határokon átnyúló megújulóenergia-projekt az e rendelet 5. cikkében vagy 11. cikke (4) bekezdésében említett egy vagy több harmadik ország területét vagy nemzetközi vizeket is érint, és amennyiben az intézkedés elengedhetetlen az érintett projekt célkitűzéseinek eléréséhez;

b)	a kedvezményezett által tőkekiadásként kezelt eszköz-, létesítmény- és infrastrukturális költség teljes egészében elszámolható;

c)	a földvásárlással kapcsolatos kiadások nem számolhatók el, kivéve az (EU) 2021/1060 rendelet 64. cikkével összhangban a közlekedési ágazatban a Kohéziós Alapból átcsoportosított forrásokat;

d)	az elszámolható költségek nem foglalják magukban a hozzáadottérték-adót.

17. cikk

A vissza nem térítendő támogatások más finanszírozási forrásokkal való kombinálása

(1) A vissza nem térítendő támogatások felhasználhatók az Európai Beruházási Banktól vagy nemzeti fejlesztési bankoktól vagy egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magánszférabeli pénzügyi intézményektől és magánszférabeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra közötti partnerségektől származó finanszírozással kombinálva.

(2) A vissza nem térítendő támogatások (1) bekezdésben említett felhasználása célzott pályázati felhívások révén hajtható végre.

18. cikk

A vissza nem térítendő támogatások csökkentése vagy megszüntetése

(1) A költségvetési rendelet 131. cikkének (4) bekezdésében meghatározott indokokon túl a vissza nem térítendő támogatás összege – kellően indokolt eseteket kivéve – a következő indokok alapján csökkenthető:

a)	tanulmányok esetében: az intézkedés a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban megjelölt kezdő időponttól számított egy éven belül nem kezdődött meg;

b)	kivitelezés esetében: az intézkedés a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban megjelölt kezdő időponttól számított két éven belül nem kezdődött meg;

c)	az intézkedés által elért haladás felülvizsgálatát követően megállapítást nyer, hogy az intézkedés végrehajtása olyan jelentős késedelmet szenvedett, hogy az intézkedés célkitűzései valószínűleg nem valósulnak meg.

(2) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján módosítható vagy megszüntethető.

(3) Mielőtt bármely döntés születne a vissza nem térítendő támogatás csökkentéséről vagy megszüntetéséről, az esetet átfogóan meg kell vizsgálni, és a kedvezményezettek számára lehetőséget kell adni arra, hogy észszerű határidőn belül benyújtsák észrevételeiket.

(4) A rendelkezésre álló, e cikk (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazásából eredő kötelezettségvállalási előirányzatokat a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott megfelelő pénzügyi keretösszeg alapján javasolt egyéb munkaprogramokhoz kell allokálni.

19. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1) Valamely intézkedés, amely a CEF keretében hozzájárulásban részesült, egy másik uniós programból, többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból is, kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(2) „Kiválósági pecsét" védjegyet kell odaítélni azon intézkedéseknek, amelyek megfelelnek a következő kumulatív feltételeknek:

a)	értékelésükre a CEF keretében meghirdetett pályázati felhívás alapján került sor;

b)	megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek;

c)	költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.

Lehetővé kell tenni, hogy azon intézkedések, amelyeknek az első albekezdéssel összhangban „kiválósági pecsét" védjegyet ítéltek oda, támogatást kaphassanak az ERFA-ból az (EU) 2021/1060 rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban vagy a Kohéziós Alapból, bármely további értékelés nélkül, és feltéve, hogy az ilyen intézkedések összhangban vannak az érintett alap célkitűzéseivel és szabályaival.

IV. FEJEZET

PROGRAMOZÁS, MONITORING, ÉRTÉKELÉS ÉS KONTROLL

20. cikk

Munkaprogramok

(1) A CEF-et a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramok révén kell végrehajtani.

(2) Az átláthatóság és a kiszámíthatóság biztosítása, valamint a projektek minőségének javítása érdekében a Bizottság 2021. október 15-ig elfogadja az első többéves munkaprogramokat. Ezen első többéves munkaprogramoknak magukban kell foglalniuk a CEF első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakot lefedő várható keretet.

(3) A munkaprogramokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) Az energiaágazatbeli munkaprogramok elfogadása során a Bizottság külön figyelmet fordít az olyan közös érdekű projektekre és kapcsolódó intézkedésekre, amelyek célja a belső energiapiac további integrációja, megszüntetve az energia-elszigeteltséget, és felszámolva a villamosenergia-hálózatok közötti összeköttetés szűk keresztmetszeteit, hangsúlyt fektetve azokra a projektekre, amelyek hozzájárulnak a 2020-ig legalább 10 %-os és 2030-ig legalább 15 %-os összeköttetés céljának eléréséhez, valamint a villamosenergia-rendszereknek az uniós hálózatokkal való szinkronizálásához hozzájáruló projektekre.

(5) A költségvetési rendelet 200. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben két szakaszban is megszervezheti a kiválasztási eljárást, a következők szerint:

a)	a kérelmezőknek egy egyszerűsített, viszonylag rövid tájékoztatót tartalmazó dokumentációt kell benyújtaniuk a projektek korlátozott számú kritériumon alapuló előzetes kiválasztása céljából;

b)	az első szakaszban kiválasztott kérelmezőknek az első szakasz lezárását követően kell benyújtaniuk a teljes dokumentációt.

21. cikk

Uniós pénzügyi támogatás nyújtása

(1) A 20. cikkben említett munkaprogramokon alapuló valamennyi ajánlattételi felhívást követően a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely meghatározza a kiválasztott projekteknek vagy részprojekteknek nyújtandó pénzügyi támogatás összegét, és megállapítja a projektek végrehajtására irányadó feltételeket és módszereket. E végrehajtási jogi aktust a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások végrehajtása során a Bizottság tájékoztatja a kedvezményezetteket és az érintett tagállamokat a támogatási összegek és a kifizetett végső összegek változásairól.

(3) A kedvezményezetteknek be kell nyújtaniuk a vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban meghatározott jelentéseket, a tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül. A Bizottság hozzáférést biztosít a tagállamok számára a területükön sorra kerülő intézkedésekre vonatkozó jelentésekhez.

22. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén a CEF által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a melléklet I. része határozza meg.

(2) A CEF célkitűzéseinek megvalósítása terén a CEF által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet I. részének a mutatók tekintetében történő szükség szerinti módosítása, valamint e rendeletnek a monitoring- és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(3) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a CEF végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatok alkalmasak legyenek a többek között az éghajlatváltozás nyomon követése terén elért haladás alapos elemzéséhez, valamint azt, hogy az adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) A Bizottság továbbfejleszti az e célra létrehozott internetes oldalt oly módon, hogy valós időben közzéteszi a végrehajtás alatt álló projektek térképét, a releváns információkkal együtt, beleértve a hatásvizsgálatokat, valamint az értéket, a kedvezményezettet, a végrehajtó jogalanyt és a projekt aktuális helyzetét. A Bizottság kétévente eredményjelentést is bemutat. Ezen eredményjelentéseknek tartalmazniuk kell a CEF végrehajtására vonatkozó információkat a 3. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban, tisztázva, hogy a különböző ágazatok haladása megfelelő-e, hogy a teljes költségvetési kötelezettségvállalás összhangban van-e a teljes allokált összeggel, hogy a folyamatban lévő projektek kellően teljesek-e, valamint hogy továbbra is megvalósítható és helyénvaló-e azok teljesítése.

23. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket időben kell elvégezni ahhoz, hogy azok eredményei a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2) El kell végezni a CEF időközi értékelését, mihelyt elegendő információ áll rendelkezésre a CEF végrehajtásáról, de legkésőbb négy évvel a CEF végrehajtásának kezdetét követően.

(3) A CEF végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a CEF végső értékelését.

(4) A Bizottság az értékelések következtetéseit saját észrevételei kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

24. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a CEF koordinációs bizottsága segíti, amely az adott témától függően különböző formációkban ülésezhet. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

25. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet a következőkkel:

a)	egy monitoring és értékelési keret létrehozása melléklet I. részében megállapított mutatók alapján;

b)	szabályok megállapítása a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztása tekintetében a melléklet IV. részében foglalt szabályokon felül, valamint a kiválasztott határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listájának létrehozása és aktualizálása.

(2) Az EUMSZ 172. cikkének második albekezdésére figyelemmel, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 26. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők céljából:

a)	a melléklet III. részének módosítása a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározása, valamint az átfogó hálózaton található, előre azonosított szakaszok tekintetében;

b)	a melléklet V. részének módosítása a közös érdekű digitális konnektivitási projektek azonosítása tekintetében.

26. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 22. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 7. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (2) bekezdése és a 25. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

27. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a CEF-hez, a CEF alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A CEF számára allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

(3) Az átláthatóságot és a nyilvános konzultációt az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően kell biztosítani.

28. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a CEF-ben, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) Az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ez a rendelet nem érinti az 1316/2013/EU rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(3) A CEF pénzügyi keretösszege fedezheti a CEF és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 1316/2013/EU rendelet alapján fogadtak el.

(4) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (5) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedések igazgatásának lehetővé tétele érdekében, e rendelettel összhangban.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 440., 2018.12.6., 191. o.

(2) HL C 461., 2018.12.21., 173. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja (HL C 158., 2021.4.30., 884. o.) és a Tanács első olvasatban kialakított 2021. június 14-i álláspontja (HL C 276., 2021.7.9., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(19) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.

(20) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(23) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(24) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(26) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(32) A 2021 és 2027 közötti időszakban a CEF pénzügyi keretösszege 2018-as állandó árakon számítva 29 896 000 000 EUR, amely a következőképpen oszlik meg: a) közlekedés: 22 884 000 000 EUR, ebből i. 11 384 000 000 EUR a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1(2) fejezetéből, európai stratégiai beruházások; ii. 10 000 000 000 EUR a Kohéziós Alapból átcsoportosítva; iii. 1 500 000 000 EUR a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 5(13) fejezetéből, védelmi program; b) energia: 5 180 000 000 EUR; c) digitális gazdaság: 1 832 000 000 EUR.

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

MELLÉKLET

I. RÉSZ

MUTATÓK

A CEF-et szoros monitoring fogja kísérni olyan mutatók alapján, amelyek a CEF általános és egyedi célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére szolgálnak, valamint az igazgatási terhek és költségek minimalizálását célozzák. E célból a következő fő mutatók tekintetében fognak adatokat gyűjteni:

Ágazatok	Egyedi célkitűzések	Fő mutatók
Közlekedés	Hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatok, valamint az intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitást szolgáló infrastruktúra	A CEF támogatásával kezelt határokon átnyúló összeköttetések és hiányzó összeköttetések száma (beleértve a következőkkel kapcsolatos intézkedéseket is: a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjai, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetései, multimodális logisztikai platformjai, tengeri kikötői, belvízi kikötői, repülőtéri bekötései és vasúti-közúti termináljai)
		A közlekedés digitalizálásához különösen az ERTMS, RIS, ITS, VTMIS/elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és a SESAR megvalósítása révén hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
		A CEF támogatásával épített vagy korszerűsített alternatív tüzelőanyag-töltőállomások száma
		A közlekedés biztonságához hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
		A csökkent mozgásképességű személyek közlekedéshez való hozzáférését előmozdító, a CEF által támogatott intézkedések száma
		A vasúti árufuvarozással járó zaj csökkentéséhez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
	Kiigazítás a közlekedési infrastruktúra kettős felhasználása céljából	A kettős felhasználásra vonatkozó követelményekhez igazított közlekedési infrastruktúra-elemek száma
Energia	Hozzájárulás a piacok összekapcsolásához és integrációjához	A tagállami hálózatok összekapcsolására és a belső akadályok felszámolására irányuló projektekhez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
	Az ellátás biztonsága	A reziliens gázhálózatot biztosító projektekhez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
	Az ellátás biztonsága	A hálózatok intelligensebbé tételéhez és digitalizálásához, valamint az energiatárolási kapacitás növeléséhez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
	Fenntartható fejlődés a dekarbonizáció lehetővé tétele révén	A megújuló energiának az energiarendszerekben való fokozott terjedését lehetővé tevő projektekhez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
		A megújuló energia területén folytatott, határokon átnyúló együttműködéshez hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma
Digitális ágazat	Hozzájárulás a digitális konnektivitási infrastruktúra megvalósításához az egész Unióban	Rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való új kapcsolódások a társadalmi-gazdasági mozgatórugók számára és nagyon jó minőségű kapcsolatok a helyi közösségek számára
		Az 5G-lefedettséget a főbb közlekedési útvonalak mentén lehetővé tevő, a CEF által támogatott intézkedések száma
		A rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való új kapcsolódásokat lehetővé tevő, a CEF által támogatott intézkedések száma
		Az energia- és a közlekedési ágazat digitalizálásához hozzájáruló, a CEF által támogatott intézkedések száma

II. RÉSZ

A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ INDIKATÍV SZÁZALÉKOK

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett költségvetési forrásokat a következőképpen kell elosztani:

—

60 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokhoz kapcsolódó intézkedések”, amelyből 1 559 800 000 EUR-t (1) prioritásként és versenyalapon kell allokálni a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok közötti, határokon átnyúló jelentős hiányzó vasúti összeköttetések kiépítésére,

—	40 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések”.

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett költségvetési forrásokat a következőképpen kell elosztani:

—	85 % a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedésekre: „A hatékony, összekapcsolt, interoperábilis és multimodális hálózatokhoz kapcsolódó intézkedések”,

—	15 % a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intézkedésekre: „Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitáshoz kapcsolódó intézkedések”.

A 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt intézkedések esetében a költségvetési források 85 %-át a törzshálózati folyosókra és 15 %-át az átfogó hálózatra vonatkozó intézkedésekre kell allokálni.

III. RÉSZ

KÖZLEKEDÉSI TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓK ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ ÖSSZEKÖTTETÉSEK AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZATON

Törzshálózati folyosók, valamint az előre azonosított, határokon átnyúló összeköttetések és a hiányzó összeköttetések indikatív listája

„Atlanti” törzshálózati folyosó
Vonal	Gijón – León – Valladolid A Coruña – Vigo – Orense – León Zaragoza – Pamplona/Logroño – Bilbao Tenerife/Gran Canaria – Huelva/Sanlúcar de Barrameda – Sevilla – Córdoba Algeciras – Bobadilla – Madrid Sines/Lisboa – Madrid – Valladolid Lisboa – Aveiro – Leixões/Porto – Douro folyó Sionainn Faing vagy Shannon Foynes/Baile Átha Cliath vagy Dublin/Corcaigh vagy Cork – Le Havre – Rouen – Paris Aveiro – Valladolid – Vitoria-Gasteiz – Bergara – Bilbao/Bordeaux – Toulouse/Tours – Paris – Metz – Mannheim/Strasbourg Sionainn Faing vagy Shannon Foynes/Baile Átha Cliath vagy Dublin/Corcaigh vagy Cork – Saint Nazaire – Nantes – Tours – Dijon
Határokon átnyúló összeköttetések	Évora – Mérida	Vasút
	Vitoria-Gasteiz – San Sebastián – Bayonne – Bordeaux
	Aveiro – Salamanca
	Douro folyó (Via Navegável do Douro)	Belvízi utak
Hiányzó összeköttetések	Nem UIC-nyomtávú interoperábilis vonalak az Ibériai-félszigeten	Vasút
„Balti – adriai” törzshálózati folyosó
Vonal	Gdynia – Gdańsk – Katowice/Sławków Gdańsk – Warszawa – Katowice/Kraków Katowice – Ostrava – Brno – Wien Szczecin/Świnoujście – Poznań – Wrocław – Ostrava Katowice – Bielsko-Biała – Žilina – Bratislava – Wien Wien – Graz– Villach – Udine – Trieste Udine – Venezia – Padova – Bologna – Ravenna – Ancona Graz – Maribor – Ljubljana – Koper/Trieste
Határokon átnyúló összeköttetések	Katowice/Opole – Ostrava – Brno Katowice – Žilina Bratislava – Wien Graz – Maribor Venezia – Trieste – Divača – Ljubljana	Vasút
Határokon átnyúló összeköttetések	Katowice – Žilina Brno – Wien	Közút
Hiányzó összeköttetések	Gloggnitz – Mürzzuschlag: Semmering-bázisalagút Graz – Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút Koper – Divača	Vasút
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
Vonal	Algeciras – Bobadilla – Madrid – Zaragoza – Tarragona Madrid – Valencia – Sagunto – Teruel – Zaragoza Sevilla – Bobadilla – Murcia Cartagena – Murcia – Valencia – Tarragona/Palma de Mallorca – Barcelona Tarragona – Barcelona – Perpignan – Narbonne – Toulouse/Marseille – Genova/Lyon – La Spezia/Torino – Novara – Milano – Bologna/Verona – Padova – Venezia – Ravenna/Trieste/Koper – Ljubljana – Budapest Ljubljana/Rijeka – Zagreb – Budapest – UA határ
Határokon átnyúló összeköttetések	Barcelona – Perpignan	Vasút
	Lyon – Torino: bázisalagút és elérési útvonalak
	Nice – Ventimiglia
	Venezia – Trieste – Divača – Ljubljana
	Ljubljana – Zagreb
	Zagreb – Budapest
	Budapest – Miskolc – UA határ
	Lendava – Letenye	Közút
	Vásárosnamény – UA határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Almería – Murcia	Vasút
	Nem UIC-nyomtávú interoperábilis vonalak az Ibériai-félszigeten
	Perpignan – Montpellier
	Koper – Divača
	Rijeka – Zagreb
	Milano – Cremona – Mantova – Porto Levante/Venezia – Ravenna/Trieste	Belvízi utak
„Északi-tengeri – balti” törzshálózati folyosó
Vonal	Luleå – Helsinki – Tallinn – Rīga Ventspils – Rīga Rīga– Kaunas Klaipėda – Kaunas – Vilnius Kaunas – Warszawa BY határ – Warszawa – Łódź/Poznań – Frankfurt (Oder) – Berlin – Hamburg – Kiel Łódź – Katowice/Wrocław UA határ – Rzeszów – Katowice – Wrocław – Falkenberg – Magdeburg Szczecin/Świnoujście – Berlin – Magdeburg – Braunschweig – Hannover Hannover – Bremen – Bremerhaven/Wilhelmshaven Hannover – Osnabrück – Hengelo – Almelo – Deventer – Utrecht Utrecht – Amsterdam Utrecht – Rotterdam – Antwerpen Hannover/Osnabrück – Köln – Antwerpen
Határokon átnyúló összeköttetések	Tallinn – Rīga – Kaunas – Warszawa: új, UIC-nyomtávú, teljes mértékben interoperábilis Rail Baltic-vonal	Vasút
	Świnoujście/Szczecin – Berlin	Vasút és belvízi utak
	Via Baltica folyosó EE-LV-LT-PL	Közút
Hiányzó összeköttetések	Kaunas – Vilnius: az új, UIC-nyomtávú, teljes mértékben interoperábilis Rail Baltic-vonal része	Vasút
	Warszawa/Idzikowice – Poznań/Wrocław, beleértve a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetéseket is	Vasút
	Nord-Ostsee-Kanal	Belvízi utak
	Berlin – Magdeburg – Hannover; Mittellandkanal; nyugat-németországi csatornák
	Rajna, Waal
	Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal
„Északi-tengeri – mediterrán” törzshálózati folyosó
Vonal	UK határ – Baile Átha Cliath vagy Dublin – Sionainn Faing vagy Shannon Foynes/Corcaigh vagy Cork Sionainn Faing vagy Shannon Foynes/Baile Átha Cliath vagy Dublin/Corcaigh vagy Cork – Le Havre/Calais/Dunkerque/Zeebrugge/Terneuzen/Gent/Antwerpen/Rotterdam/Amsterdam UK határ – Lille – Brussel vagy Bruxelles Amsterdam – Rotterdam – Antwerpen – Brussel vagy Bruxelles – Luxembourg Luxembourg – Metz – Dijon – Mâcon – Lyon – Marseille Luxembourg – Metz – Strasbourg – Basel Antwerpen/Zeebrugge – Gent – Calais/Dunkerque/Lille – Paris– Rouen – Le Havre
Határokon átnyúló összeköttetések	Brussel vagy Bruxelles – Luxembourg – Strasbourg	Vasút
	Terneuzen – Gent	Belvízi utak
	Szajna – Scheldt hálózat, valamint a Szajna, a Scheldt és a Meuse folyó kapcsolódó vízgyűjtő területei
	Rajna–Scheldt folyosó
Hiányzó összeköttetések	Albertkanaal/Canal Albert és Kanaal Bocholt-Herentals	Belvízi utak
„Keleti/Kelet-mediterrán” törzshálózati folyosó
Vonal	Hamburg – Berlin Rostock – Berlin – Dresden Bremerhaven/Wilhelmshaven – Magdeburg – Dresden Dresden – Ústí nad Labem – Mělník/Praha – Lysá nad Labem/Poříčany – Kolín Kolín – Pardubice – Brno – Wien/Bratislava – Budapest – Arad – Timişoara – Craiova – Calafat – Vidin – Sofia Sofia – RS határ/MK határ Sofia – Plovdiv – Burgas/TR határ TR határ – Alexandroupoli – Kavala – Thessaloniki – Ioannina – Kakavia/Igoumenitsa MK határ – Thessaloniki Sofia – Thessaloniki – Athina – Piraeus/Ikonio – Irakleio – Lemesos (Vasiliko) – Lefkosia/Larnaka Athina – Patra/Igoumenitsa
Határokon átnyúló összeköttetések	Dresden – Praha/Kolín	Vasút
	Wien/Bratislava – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Timişoara
	Craiova – Calafat – Vidin – Sofia – Thessaloniki
	Sofia – RS határ/MK határ
	TR határ – Alexandroupoli
	MK határ – Thessaloniki
	Ioannina – Kakavia (AL határ)	Közút
	Drobeta Turnu Severin/Craiova – Vidin – Montana
	Sofia – RS határ
	Hamburg – Dresden – Praha – Pardubice	Belvízi utak
Hiányzó összeköttetések	Igoumenitsa – Ioannina Praha – Brno Thessaloniki – Kavala – Alexandroupoli Timişoara – Craiova	Vasút
„Rajna – Alpok” törzshálózati folyosó
Vonal	Genova – Milano – Lugano – Basel Genova – Novara – Brig – Bern – Basel – Karlsruhe – Mannheim – Mainz – Koblenz – Köln Köln – Düsseldorf – Duisburg – Nijmegen/Arnhem – Utrecht – Amsterdam Nijmegen – Rotterdam – Vlissingen Köln – Liège – Brussel vagy Bruxelles – Gent Liège – Antwerpen – Gent – Zeebrugge
Határokon átnyúló összeköttetések	Zevenaar – Emmerich – Oberhausen	Vasút
	Karlsruhe – Basel
	Milano/Novara – CH határ
	Basel – Antwerpen/Rotterdam – Amsterdam	Belvízi utak
Hiányzó összeköttetések	Genova – Tortona/Novi Ligure	Vasút
	Zeebrugge – Gent	Vasút
„Rajna – Duna” törzshálózati folyosó
Vonal	Strasbourg – Stuttgart – München – Wels/Linz Strasbourg – Mannheim – Frankfurt am Main – Würzburg – Nürnberg – Regensburg – Passau – Wels/Linz München/Nürnberg – Praha – Ostrava/Přerov – Žilina – Košice – UA határ Wels/Linz – Wien – Bratislava – Budapest – Vukovar Wien/Bratislava – Budapest – Arad – Moravita/Brașov/Craiova – București – Giurgiu/Constanta – Sulina
Határokon átnyúló összeköttetések	München – Praha	Vasút
	Nürnberg – Plzeň
	München – Mühldorf – Freilassing – Salzburg
	Strasbourg – Kehl Appenweier
	Hranice – Žilina
	Košice – UA határ
	Wien – Bratislava/Budapest
	Bratislava – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Timişoara – RS határ
	București – Giurgiu – Rousse
	Duna (Kehlheim – Constanța/Midia/Sulina), valamint a Vág, a Száva és a Tisza folyó kapcsolódó vízgyűjtő területei	Belvízi utak
	Zlín – Žilina	Közút
	Timişoara – RS határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Stuttgart – Ulm	Vasút
	Salzburg – Linz
	Craiova – București
	Arad – Sighişoara – Brașov– Predeal
„Skandináv – mediterrán” törzshálózati folyosó
Vonal	RU határ – Hamina/Kotka – Helsinki – Turku/Naantali – Stockholm – Örebro (Hallsberg)/Linköping – Malmö Narvik/Oulu – Luleå – Umeå – Stockholm/Örebro (Hallsberg) Oslo – Göteborg – Malmö – Trelleborg Malmö – København – Fredericia – Aarhus – Aalborg – Hirtshals/Frederikshavn København – Kolding/Lübeck – Hamburg – Hannover Bremerhaven – Bremen – Hannover – Nürnberg Rostock – Berlin – Halle/Leipzig – Erfurt – München Nürnberg – München – Innsbruck – Verona – Bologna – Ancona/Firenze Livorno/La Spezia – Firenze – Roma – Napoli – Bari – Taranto – Valletta/Marsaxlokk Cagliari – Napoli – Gioia Tauro – Palermo/Augusta – Valletta/Marsaxlokk
Határokon átnyúló összeköttetések	RU határ – Helsinki	Vasút
	København – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai
	München – Wörgl – Innsbruck – Fortezza – Bolzano – Trento – Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai
	Göteborg – Oslo
	København – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés	Vasút/Közút

Az előre azonosított, határokon átnyúló összeköttetések indikatív listája az átfogó hálózaton

A 9. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett átfogó hálózat határokon átnyúló szakaszai nevezetesen a következő szakaszokat foglalják magukban:

Baile Átha Cliath vagy Dublin/Letterkenny – UK határ	Közút
Pau – Huesca	Vasút
Lyon – CH határ	Vasút
Athus – Mont-Saint-Martin	Vasút
Breda – Venlo – Viersen – Duisburg	Vasút
Antwerpen – Duisburg	Vasút
Mons – Valenciennes	Vasút
Gent – Terneuzen	Vasút
Heerlen – Aachen	Vasút
Groningen – Bremen	Vasút
Stuttgart – CH határ	Vasút
Gallarate/Sesto Calende – CH határ	Vasút
Berlin – Rzepin/Horka – Wrocław	Vasút
Praha – Linz	Vasút
Villach – Ljubljana	Vasút
Pivka – Rijeka	Vasút
Plzeň – České Budějovice – Wien	Vasút
Wien – Győr	Vasút
Graz – Celldömölk – Győr	Vasút
Neumarkt-Kallham – Mühldorf	Vasút
Borostyán-folyosó PL-SK-HU	Vasút
Via Carpathia-folyosó BY/UA határ – PL-SK-HU-RO	Közút
Focșani – MD határ	Közút
Budapest – Osijek – Svilaj (BA határ)	Közút
Faro – Huelva	Vasút
Porto – Vigo	Vasút
Giurgiu – Varna	Vasút
Svilengrad – Pithio	Vasút

Az átfogó hálózat azon elemei, amelyek olyan tagállamokban találhatók, amelyek nem rendelkeznek szárazföldi határral egy másik tagállammal.

IV. RÉSZ

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ MEGÚJULÓENERGIA-PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSA

A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek célkitűzése

A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek előmozdítják a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködést a megújuló energiaforrások tervezése, fejlesztése és költséghatékony kiaknázása terén, valamint elősegítik az energiatároló létesítményeken keresztüli integrációjukat az Unió hosszú távú dekarbonizációs stratégiájához történő hozzájárulás céljával.

Általános kritériumok

Ahhoz, hogy egy projekt határokon átnyúló megújulóenergia-projektnek minősüljön, a projektnek meg kell felelnie a következő általános kritériumok mindegyikének:

a)	a projektet az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározottak szerint két vagy több tagállam közötti, vagy egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti együttműködési megállapodásba vagy bármely másfajta megállapodásba kell foglalni;

a projektnek – a részt vevő tagállamok egyike által egyedül végrehajtott hasonló projekttel vagy megújulóenergia-projekttel összehasonlítva – a megújuló energia elterjesztése terén költségmegtakarítást, és/vagy a rendszer-integráció, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében előnyöket kell biztosítania;

c)	az együttműködésből fakadó lehetséges általános hasznok – hosszú távon is – meghaladják a költségeket az e rész 3. pontjában említett költség-haszon elemzés alapján és az e rendelet 7. cikk (2) bekezdésében említett módszertanok alkalmazásával végzett értékelés szerint.

Költség-haszon elemzés

a)	az energiatermelés költségei;

b)	a rendszer-integráció költségei;

c)	támogatási költségek;

d)	üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

e)	az ellátás biztonsága;

f)	légszennyezés és egyéb helyi szennyezések, így például a helyi természetre és a környezetre gyakorolt hatások;

g)	innováció.

Eljárás

Valamely olyan projekt projektgazdáinak, beleértve a tagállamokat is, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében meghatározottak szerint két vagy több tagállam közötti, vagy egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti együttműködési vagy másfajta megállapodás hatálya alá tartozó, határokon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra potenciálisan jogosult, és amely a határokon átnyúló megújulóenergia-projekt státuszának megszerzésére törekszik, határokon átnyúló megújulóenergia-projektként történő kiválasztásra irányuló kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolni kell azon releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság az e rendelet 7. cikk (2) bekezdésében említett módszertanokkal összhangban a projektet az e rész 2. és 3. pontjában megállapított kritériumokkal összevetve értékelheti.

A Bizottság biztosítja, hogy a projektgazdáknak lehetőségük legyen legalább évente egyszer a határokon átnyúló megújulóenergia-projekt státuszát kérelmezniük.

b)	A Bizottság létrehoz egy, a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekkel foglalkozó munkacsoportot, amely a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll, és amelyet a Bizottság elnököl. A munkacsoport elfogadja saját eljárási szabályzatát.

A Bizottság legalább évente egyszer megszervezi a határokon átnyúló projektek kiválasztására irányuló eljárást. A Bizottság a projektek értékelését követően benyújtja az e pont b) alpontjában említett munkacsoportnak azon támogatásra jogosult határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listáját, amelyek megfelelnek a 7. cikkben és az e pont d) alpontjában meghatározott kritériumoknak.

A b) alpontban említett munkacsoport számára a Bizottság által benyújtott listában foglalt, támogatásra jogosult projektekre vonatkozóan a következő kritériumok tekintetében releváns információkat kell nyújtani, kivéve, ha azok érzékeny üzleti adatnak minősülnek:

i.	a jogosultsági és kiválasztási kritériumoknak való megfelelés megerősítése;

ii.	információ a projekthez kapcsolódó együttműködési mechanizmusról, valamint információ arról, hogy a projekt milyen mértékben élvezi egy vagy több tagállam támogatását;

iii.	a projekt célkitűzésének ismertetése, beleértve a becsült kapacitást (kW-ban), és amennyiben lehetséges, a megújulóenergia-termelést (kWh/év), valamint a projekt teljes költségét és az elszámolható költségeket, EUR-ban megadva;

iv.	információ a várható uniós hozzáadott értékről az e rész 2. pontja b) alpontjával összhangban, valamint a várható költségekről és hasznokról és a várható uniós hozzáadott értékről az e rész 2. pontjának c) alpontjával összhangban.

e)	A munkacsoport adott esetben meghívhatja üléseire a támogatásra jogosult projektek projektgazdáit, a támogatásra jogosult projektekben részt vevő harmadik országok képviselőit és bármely más érdekelt felet.

f)	Az értékelési eredmények alapján a munkacsoport megállapodik a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek a g) alponttal összhangban elfogadandó listatervezetéről.

A Bizottság – az f) alpontban említett listatervezet alapján, és figyelembe véve az i) alpontot – felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a kiválasztott határokon átnyúló megújulóenergia-projektek végleges listáját. A Bizottság a honlapján is közzéteszi a kiválasztott határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listáját. Az említett listát szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.

h)	A munkacsoport monitoring alá veti a végleges listán szereplő projektek végrehajtását, és ajánlásokat tesz arra, miként lehet orvosolni a végrehajtásuk esetleges késedelmeit. E célból a kiválasztott projektek projektgazdáinak tájékoztatást kell nyújtaniuk a projektjeik végrehajtásáról.

i)	A Bizottság a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek kiválasztása során a megfelelő földrajzi egyensúly biztosítására törekszik az ilyen projektek kiválasztása tekintetében. A projektek kiválasztásához regionális csoportosítás alkalmazható.

j)	Egy projekt nem választható ki határokon átnyúló megújulóenergia-projektként, vagy ha kiválasztották, az ilyen minősítést vissza kell vonni, ha az információ, amely meghatározó tényező volt az értékelésben, téves volt, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak.

V. RÉSZ

KÖZÖS ÉRDEKŰ DIGITÁLIS KONNEKTIVITÁSI INFRASTRUKTÚRA-PROJEKTEK

Gigabites konnektivitás – többek között 5G rendszerek és egyéb legkorszerűbb konnektivitás – a társadalmi-gazdasági mozgatórugók részére.

Az intézkedéseket priorizálni kell, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági mozgatórugók funkcióját, az alapul szolgáló konnektivitás biztosítása által lehetővé tett digitális szolgáltatások és alkalmazások relevanciáját, valamint a polgárok, a vállalkozások és a helyi közösségek számára potenciálisan jelentkező társadalmi-gazdasági előnyöket, beleértve a keletkező további – háztartásokat érintő – területi lefedettséget. A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell allokálni a tagállamok között.

Prioritást kell adni a következőket szolgáló gigabites konnektivitáshoz – többek között az 5G rendszerekhez és egyéb legkorszerűbb konnektivitáshoz – hozzájáruló intézkedéseknek:

a)	kórházak és egészségügyi központok, összhangban az egészségügyi rendszer digitalizálására irányuló erőfeszítésekkel, az uniós polgárok jóllétének növelése, valamint az egészségügyi és ápolási-gondozási szolgáltatások betegek számára történő nyújtásának megváltoztatása céljából;

oktatási és kutatóközpontok, a többek között a nagy sebességű számítástechnika, a felhőalapú alkalmazások és a nagy adathalmazok használatának megkönnyítésére, a digitális szakadék megszüntetésére és az oktatási rendszereket érintő innovációra, a tanulmányi eredmények javítására, a méltányosság növelésére és a hatékonyság javítására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben;

c)	megszakítás nélküli 5G vezeték nélküli szélessávú lefedettség kialakítása 2025-ig minden városi területen.

Vezeték nélküli konnektivitás a helyi közösségekben

Azon intézkedéseknek, amelyek a helyi közélet központjaiban – többek között a helyi közösségek közéletében jelentős szerepet játszó, a köz számára hozzáférhető kültéri területeken – helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosítására irányulnak, teljesíteniük kell a következő feltételeket ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek:

olyan, a második bekezdésben említett közszférabeli szervezet valósítja meg őket, amely képes megtervezni és felügyelni a közösségi terekben a beltéri vagy kültéri helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok telepítését, valamint legalább három éven keresztül biztosítani ezek üzemeltetési költségeinek finanszírozását;

a felhasználók számára nagyon jó minőségű, olyan internetes élmény nyújtását lehetővé tevő, rendkívül nagy kapacitású digitális hálózatokra épülnek, amely:

i.	ingyenes és diszkriminatív feltételektől mentes, könnyen hozzáférhető, biztonságos, valamint a legújabb és a rendelkezésre álló legjobb berendezéseket alkalmazza, és amely képes a felhasználói számára nagysebességű konnektivitást biztosítani; és

ii.	támogatja az innovatív digitális szolgáltatásokhoz való kiterjedt és diszkriminációmentes hozzáférést;

c)	a Bizottság által biztosítandó, egységes vizuális megjelenést használják, és kapcsolódnak a kapcsolódó többnyelvű online eszközökhöz;

d)	a szinergiák elérése és a kapacitás növelése, valamint a felhasználói élmény javítása érdekében elősegítik az 5G fogadására alkalmas, az (EU) 2018/1972 irányelvben meghatározott kis területi lefedésű, vezeték nélküli hozzáférési pontok megvalósítását; és

e)	vállalják, hogy beszerzik a szükséges berendezéseket és/vagy a kapcsolódó telepítési szolgáltatásokat az alkalmazandó joggal összhangban, annak biztosítására, hogy a projektek ne torzítsák indokolatlanul a versenyt.

Az uniós pénzügyi támogatás rendelkezésre áll az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott olyan közszférabeli szervezetek számára, amelyek vállalják, hogy – a nemzeti joggal összhangban – helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok telepítésével ingyenes, diszkriminatív feltételektől mentes, helyi vezeték nélküli konnektivitást biztosítanak.

A finanszírozott intézkedések nem duplikálhatnak az ugyanazon közösségi térben – a minőséget is beleértve – hasonló jellemzőkkel rendelkező, már létező ingyenes magán- vagy állami ajánlatokat.

A rendelkezésre álló költségvetést földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell allokálni a tagállamok között.

Amennyiben releváns, biztosítani kell a koordinációt és a koherenciát a CEF által támogatott azon intézkedésekkel, amelyek előmozdítják a társadalmi-gazdasági mozgatórugók hozzáférését a gigabites konnektivitást – többek között 5G rendszereket és egyéb legkorszerűbb konnektivitást – biztosítani képes rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz.

A finanszírozásra jogosult 5G folyosók és határokon átnyúló gerincösszeköttetések indikatív listája

A gigabitalapú társadalomra vonatkozó, a Bizottság által annak biztosítására meghatározott azon célkitűzésekkel összhangban, hogy a fő szárazföldi közlekedési útvonalak 2025-re hiánytalan 5G-lefedettséggel rendelkezzenek, a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján 5G rendszerekkel való hiánytalan lefedettséget végrehajtó intézkedések – amint azt a lenti táblázat mutatja (indikatív lista) – első lépcsőben az összekapcsolt automatizált mobilitásra (CAM) irányuló kísérletekhez kapcsolódó, határokon átnyúló szakaszokra vonatkozó intézkedéseket foglalnak magukban, második lépcsőben pedig azon hosszabb szakaszokra vonatkozó intézkedéseket, amelyeken sor kerül a CAM nagyobb léptékű, folyosók menti megvalósítására. A TEN-T folyosók alapul szolgálnak ehhez, az 5G megvalósítása azonban nem feltétlenül korlátozódik ezen folyosókra (3).

Ezen túlmenően a gerinchálózatok – beleértve az uniós tagállamok közötti, valamint az Unió és harmadik országok közötti vagy az európai szigeteket összekötő tenger alatti kábeleket is – megvalósítását a 9. cikk (4) bekezdésének d) pontja értelmében támogató intézkedések szintén támogatásban részesülnek az ilyen létfontosságú infrastruktúrák számára a szükséges redundancia biztosítása, valamint az Unió digitális hálózatai kapacitásának és rezilienciájának növelése érdekében.

„Atlanti” törzshálózati folyosó
A CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Porto – Vigo
	Mérida – Évora
	Paris – Amsterdam – Frankfurt am Main
	Aveiro – Salamanca
	San Sebastián – Biarritz
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Metz – Paris – Bordeaux – Bilbao – Vigo – Porto – Lisboa
	Bilbao – Madrid – Lisboa
	Madrid – Mérida – Sevilla – Tarifa
Gerinchálózatok megvalósítása, beleértve a tenger alatti kábeleket is	Açores/Madeira-szigetek – Lisboa
„Balti – adriai” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Gdańsk – Warszawa – Brno – Wien – Graz – Ljubljana – Koper/Trieste
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Budapest – Zagreb – Ljubljana – Rijeka – Split – Dubrovnik
	Ljubljana – Zagreb – Slavonski Brod – Bajakovo (RS határ)
	Slavonski Brod – Đakovo – Osijek
	Montpellier – Narbonne – Perpignan – Barcelona – Valencia – Málaga – Tarifa Narbonne-i kitérővel – Toulouse
Gerinchálózatok megvalósítása, beleértve a tenger alatti kábeleket is	Lisboa – Marseille – Milano tenger alatti kábelhálózatok
„Északi-tengeri – balti” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Warszawa – Kaunas – Vilnius
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Kaunas – Klaipėda
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Tallinn – Rīga – Kaunas – LT/PL határ – Warszawa
	BY/LT határ – Vilnius – Kaunas – Klaipėda
	Via Carpathia: Klaipėda – Kaunas – Ełk – Białystok – Lublin – Rzeszów – Barwinek – Košice
„Északi-tengeri – mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Metz – Merzig – Luxembourg
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Rotterdam – Antwerpen – Eindhoven
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Amsterdam – Rotterdam – Breda – Lille – Paris
	Brussel vagy Bruxelles – Metz – Basel
	Mulhouse – Lyon – Marseille
„Keleti/Kelet-mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Sofia – Thessaloniki – Beograd
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Berlin – Praha – Brno – Bratislava – Timişoara – Sofia – TR határ
	Bratislava – Košice
	Sofia – Thessaloniki – Athina
„Rajna – Alpok” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Bologna – Innsbruck – München (Brenner-folyosó)
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Rotterdam – Oberhausen – Frankfurt am Main
	Basel – Milano – Genova
„Rajna – Duna” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Frankfurt am Main – Passau – Wien – Bratislava – Budapest – Osijek – Vukovar – București – Constanța
	București – Iași
	Karlsruhe – München – Salzburg – Wels
	Frankfurt am Main – Strasbourg
„Skandináv – mediterrán” törzshálózati folyosó
CAM-kísérletekbe bevont határokon átnyúló szakaszok	Oulu – Tromsø Oslo – Stockholm – Helsinki
Nagyobb léptékű CAM-megvalósításra kijelölt hosszabb szakasz	Turku – Helsinki – RU határ
	Oslo – Malmö – København – Hamburg – Würzburg – Nürnberg – München – Rosenheim – Verona – Bologna – Napoli – Catania – Palermo
	Stockholm – Malmö
	Napoli – Bari – Taranto
	Aarhus – Esbjerg – Padborg

(1) 1 384 000 000 EUR 2018-as árakon.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(3) A dőlt betűvel jelölt szakaszok a TEN-T törzshálózati folyosókon kívül találhatók, az 5G folyosóknak azonban részét alkotják.

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/82

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1154 RENDELETE

(2021. július 9.)

a Görögország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2021. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren ejtett kékúszójútonhal-fogások kimerítették a 2021. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Görögország a mellékletben megnevezett, az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra nézve kimerítette a 2021. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

A Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 9-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

MELLÉKLET

Szám	12/TQ92
Tagállam	Görögország
Állomány	BFT/AE45WM (beleértve a következőket: BFT/641, BFT/643, BFT/8301, BFT/8302 és BFT/*8303F)
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Övezet	Atlanti-óceán a ny. h. 45°-tól keletre és a Földközi-tenger
A tilalom bevezetésének napja	2021.4.28.

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/85

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1155 RENDELETE

(2021. július 9.)

a Görögország lobogója alatt közlekedő kisüzemi hajók által bizonyos szigetcsoportok vizein folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászati tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2021. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott kisüzemi hajók bizonyos szigetcsoportok vizein ejtett kékúszójútonhal-fogásai kimerítették a 2021. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Görögország a mellékletben megnevezett, bizonyos szigetcsoportok kékúszójútonhal-állományára nézve kimerítette a 2021. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

A Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott kisüzemi hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 9-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	11/TQ92
Tagállam	Görögország (kisüzemi hajók)
Állomány	BFT/AVARCH
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Övezet	Bizonyos szigetcsoportok Görögországban (Jón-szigetek), Spanyolországban (Kanári-szigetek) és Portugáliában (Azori-szigetek és Madeira)
A tilalom bevezetésének napja	2021.3.22.

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/87

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1156 RENDELETE

(2021. július 13.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a szteviol-glikozidok (E 960) és a sztéviából származó szteviol-glikozidok enzimes módosításával előállított rebaudiozid M tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 14. cikkére,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának %létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)	A 231/2012/EU bizottsági rendelet (3) melléklete meghatározza az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(3)	Az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének és az élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak naprakésszé tétele – az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésben említett egységes eljárás révén – vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy valamely tagállam vagy érdekelt fél kérelmére történhet.

(4)	2018 februárjában a szteviol-glikozidok (E 960) élelmiszer-adalékanyag specifikációinak módosítására irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz. A kérelmet a Bizottság az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(5)

A jelenlegi előírások értelmében a szteviol-glikozidoknak (E 960) legalább 95 %-ban tizenegy nevet viselő szteviol-glikozidot kell tartalmazniuk: szteviozid, rubusozid, dulkozid A, szteviolbiozid, rebaudiozid A, B, C, D, E, F és M, szárított anyagra, bármely kombinációban és arányban. Ezen élelmiszer-adalékanyag gyártási folyamata két fő szakaszból áll: az első fázis a Stevia rebaudiana Bertoni növény leveleiből történő vízkivonás és a kivonat elsődleges tisztítása, a második pedig a szteviol-glikozidok átkristályosítása.

(6)

A kérelmező a szteviol-glikozidok (E 960) specifikációinak módosítását kérte a rebaudiozid M előállítására vonatkozó új módszer felvétele érdekében. A rebaudiozid M egy a sztévialevélben nagyon alacsony szinten (< 1 %) jelen lévő kisebb glikozid, amely a nagyobb glikozidokhoz (azaz a szteviozidhoz és a rebaudiozid A-hoz) képest inkább szacharózra emlékeztető ízzel rendelkezik.

(7)

Az új eljárás a tisztított sztévialevél-kivonat (≥95 % szteviol-glikozid) többlépcsős enzimatikus eljárással történő biokonverzióját foglalja magában, a folyamat első szakaszában előkészített enzimekkel. Az így kapott rebaudiozid M a végleges (≥ 95 %) rebaudiozid M előállításához egy sor tisztítási és izolációs műveleten megy keresztül.

(8)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) értékelte a szteviol-glikozidok (E 960) élelmiszer-adalékanyag specifikációi javasolt módosításának biztonságosságát, és 2019. szeptember 24-én véleményt fogadott el (4). A Hatóság úgy ítélte meg, hogy a rebaudiozid M előállításához alkalmazott többlépcsős enzimatikus folyamat olyan szennyeződéseket eredményezhet, amelyek eltérnek a Stevia rebaudiana leveleiből vizes extrakcióval, majd átkristályosítással nyert szteviol-glikozidokban (E 960) esetlegesen jelen lévő szennyeződésektől. Ezért a Hatóság úgy ítélte meg, hogy az ezen eljárással előállított rebaudiozid M esetében külön specifikációra van szükség. Továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a napi 4 mg/testtömegkilogrammos megengedhető napi bevitel (ADI) a szteviol-glikozidok enzimes módosításával előállított M rebaudiozidra is alkalmazható. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy a rebaudiozid M-nek való kitettség (szteviol-egyenértékben kifejezve) nem lesz magasabb, mint a szteviol-glikozidoknak (E 960) való kitettség, ha azt többlépcsős enzimatikus folyamat útján rebaudiozid M-mel helyettesítik. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a szteviol-glikozidok – K. phafﬁi UGT-a és K. phafﬁi UGT-b géntechnológiával módosított élesztők által termelt UDP-glikoziltranszferáz és szacharóz-szintáz enzimek felhasználásával történő – enzimes módosításával előállított rebaudiozid M biztonságossági szempontból nem aggályos a szteviol-glikozidokkal (E 960) azonos javasolt felhasználási módok mellett.

(9)	Ezért helyénvaló engedélyezni az enzimes lépésekkel előállított M rebaudiozid édesítőszerként való felhasználását azokban az élelmiszer-kategóriákban, amelyekben a szteviol-glikozidok (E 960) jelenleg engedélyezettek.

(10)

Figyelembe véve a Codex Alimentarius élelmiszer-adalékanyagok nemzetközi számozási rendszerének folyamatban lévő módosítását, helyénvaló az új élelmiszer-adalékanyagot mint „E 960c enzimesen előállított szteviol-glikozidokat” felvenni az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének B. részébe, címkézési célból. Az egyértelműség és a koherencia érdekében a jelenleg engedélyezett „Szteviol-glikozidok (E 960)” élelmiszer-adalékanyag neve „Sztíviából származó szteviol-glikozidok (E 960a)”-ra változik. Mivel ezek az élelmiszer-adalékanyagok együttesen szabályozhatók, az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének C. részébe be kell illeszteni a szteviol-glikozidok új csoportját, beleértve mindkettőt, és ennek megfelelően az említett rendelet II. mellékletének E. részében a szteviol-glikozidokra (E 960) vonatkozó valamennyi bejegyzést fel kell váltani, fenntartva ugyanakkor a jelenleg alkalmazandó felhasználásokat és az engedélyezett felhasználásokra és felhasználási szintekre vonatkozó maximális szintet.

(11)

A szteviol-glikozidok enzimes módosításával előállított rebaudiozid M specifikációit bele kell foglalni a 231/2012/EU rendeletbe azzal párhuzamosan, hogy az „E 960c enzimesen előállított szteviol-glikozidok” felvételre kerülnek az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében meghatározott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékébe.

(12)	Az 1333/2008/EK és a 231/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodni tudjanak az új szabályokhoz, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani, amelynek során a „sztéviából származó szteviol-glikozidok (E 960a)” és az azt tartalmazó élelmiszerek továbbra is forgalmazhatók „Szteviol-glikozidok (E 960)” néven.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 231/2012/EU rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

A „Szteviol-glikozidok” (E 960) élelmiszer-adalékanyag és az azt tartalmazó élelmiszerek, amelyeket e rendelet hatálybalépése után legfeljebb 18 hónappal címkéztek vagy hoztak forgalomba, és amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek, a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 13-án.

a Bizottság részéről

Az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2) HL L 354., 2008.12.31., 1. o.

(3) A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(4) EFSA Journal 2019;17(10):5867, 19. o.

I. MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A B. rész 2. pontja a következőképpen módosul:

Az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a

Sztéviából származó szteviol-glikozidok”

az E 960a bejegyzés után a jegyzék az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

„E 960c

Enzimesen előállított szteviol-glikozidok”

A C. rész 5. pontja az u) pont (E 626–635: Ribonukleotidok) után a következő új v) ponttal egészül ki:

„v)

E 960a – 960c: Szteviol-glikozidok

E-szám	Név
E 960a	Sztéviából származó szteviol-glikozidok
E 960c	Enzimesen előállított szteviol-glikozidok”

Az E. rész a következőképpen módosul:

A 01.4 kategóriában (Ízesített savanyú tejtermékek, beleértve a hőkezelt termékeket is) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

100

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

A 03. kategóriában (Fagyasztott állapotban fogyasztható készítmények) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

A 04.2.2. (Gyümölcs és zöldség ecetben, olajban vagy sós lében) élelmiszer-kategóriában az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

100

(1) (60)

kizárólag: tartósított édes-savanyú gyümölcs és zöldség”

A 04.2.4.1 kategóriában (Gyümölcs- és zöldségkészítmények, kivéve a befőtteket) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú termékek”

A 04.2.5.1 kategóriában (Extradzsem és extrazselé, a 2001/113/EK irányelvben meghatározottak szerint) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú dzsemek, zselék és marmeládok”

A 04.2.5.2 kategóriában (Dzsemek, zselék és marmeládok, valamint édesített gesztenyekrém, a 2001/113/EK irányelvben meghatározottak szerint) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú dzsemek, zselék és marmeládok”

A 04.2.5.3 kategóriában (Más hasonló kenhető gyümölcs- vagy zöldségkészítmények) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

csökkentett energiatartalmú kenhető gyümölcs- vagy zöldségkészítmények és szárítottgyümölcs-alapú, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli szendvicskrémek”

A 05.1 kategóriában (A 2000/36/EK irányelv hatálya alá tartozó kakaó- és csokoládétermékek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

270

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

A 05.2 kategóriában (Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	270	(1) (60)	kizárólag: kakaó- vagy szárítottgyümölcs-alapú, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	330	(1) (60)	kizárólag: kakaó-, tej-, szárítottgyümölcs- vagy zsíralapú, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli szendvicskrémek
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	350	(1) (60)	kizárólag: hozzáadott cukor nélküli édességek kizárólag: csökkentett energiatartalmú kemény édességek (cukorkák és nyalókák) kizárólag: csökkentett energiatartalmú lágy édességek (rágható cukorkák, gyümölcsös gumicukor és habcukortermékek/pillecukorkák) kizárólag: csökkentett energiatartalmú édesgyökér kizárólag: csökkentett energiatartalmú nugát kizárólag: csökkentett energiatartalmú marcipán
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	2 000	(1) (60)	kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli leheletfrissítő cukorkák
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	670	(1) (60)	kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli erősen ízesített frissítő torokpasztillák”

10.

A 05.3. kategóriában (Rágógumi) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

3300

(1) (60)

kizárólag: hozzáadott cukor nélküli termékek”

11.

A 05.4 kategóriában (Díszítések, bevonatok és töltelékek, kivéve a 4.2.4. kategóriába tartozó gyümölcsalapú töltelékeket) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	330	(1) (60)	kizárólag: hozzáadott cukor nélküli édességek
	E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	270	(1) (60)	kizárólag: kakaó- vagy szárítottgyümölcs-alapú csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

12.

A 06.3. kategóriában (Reggeli gabonapehely) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

330

(1) (60)

kizárólag: 15 %-nál nagyobb rost- és legalább 20 % korpatartalmú, csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli reggeli gabonapelyhek”

13.

A 07.2. kategóriában (Finompékáruk) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

330

(1) (60)

kizárólag: essoblaten – étkezési ostya”

14.

A 09.2 kategóriában (Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

200

(1) (60)

kizárólag: édes-savanyú tartósított és féltartós hal és marinírozott hal, rákfélék és puhatestűek”

15.

A 11.4.1 kategóriában (Folyékony asztali édesítőszerek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

quantum satis

(1) (60)”

16.

A 11.4.2 kategóriában (Por alakú asztali édesítőszerek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

quantum satis

(1) (60)”

17.

A 11.4.3 kategóriában (Tabletta alakú asztali édesítőszerek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

quantum satis

(1) (60)”

18.

a 12.4 kategóriában (Mustár) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

120

(1) (60)”

19.

A 12.5 kategóriában (Levesek és erőlevesek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú levesek”

20.

A 12.6 kategóriában (Szószok, mártások) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	120	(1) (60)	a (z erjesztett és nem erjesztett) szójababszósz kivételével
	E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	175	(1) (60)	kizárólag: (erjesztett és nem erjesztett) szójababszósz”

21.

A 13.2 kategóriában (Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek, az 1999/21/EK irányelvben meghatározottak szerint [kivéve a 13.1.5. kategóriába tartozó termékeket]) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

330

(1) (60)”

22.

A 13.3 kategóriában (A teljes napi élelmiszer-bevitelt vagy egyes ételeket [a teljes napi étrendet vagy annak egy részét] helyettesítő, testtömeg-szabályozó diétás élelmiszerek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

270

(1) (60)”

23.

A 14.1.3 kategóriában (Gyümölcsnektárok, a 2001/112/EK meghatározottak szerint, valamint zöldségnektárok és hasonló termékek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

100

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

24.

A 14.1.4 kategóriában (Ízesített italok) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

25.

a 14.1.5.2 (Egyéb) kategóriában az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	30	(1) (60) (93)	kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli kávé, tea és gyógynövény-forrázat alapú italok
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	30	(1) (60) (93)	kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli ízesített instant kávé és instant kapucsínó termékek
E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	20	(1) (60) (93)	kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli malátaalapú és csokoládé/kapucsínó ízesítésű italok”

26.

A 14.2.1 kategóriában (Sör és malátaitalok) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

(1) (60)

kizárólag: alkoholmentes vagy legfeljebb 1,2 térfogatszázalék alkoholtartalmú sör; „Bière de table/Tafelbier/Table beer” (az eredeti cefretartalom kisebb, mint a 6 %), kivéve az „Obergäriges Einfachbier”-t; NaOH-ban kifejezve legalább 30 milliekvivalens savtartalmú sörök; oud bruin típusú barna sörök”

27.

A 14.2.8 kategóriában (Egyéb alkoholtartalmú italok, beleértve az alkoholtartalmú és alkoholmentes italok keverékeit és a 15 %-nál kevesebb alkoholt tartalmazó szeszes italokat is) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

150

(1)(60)”

28.

A 15.1. kategóriában (Burgonya-, gabona-, liszt- vagy keményítőalapú snackek) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

(1) (60)”

29.

A 15.2. kategóriában (Feldolgozott diófélék) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

(1) (60)”

30.

A 16. kategóriában (Desszertek kivéve az 1., 3. és 4. kategóriába tartozó termékeket) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 960a – 960c

Szteviol-glikozidok

100

(1) (60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékek”

31.

A 17.1. kategóriában (Szilárd étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	670	(1) (60)
	E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	1800	(1) (60)	kizárólag: rágható formában lévő étrend-kiegészítők”

32.

A 17.2. kategóriában (Folyékony étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek készült étrend-kiegészítőket) az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

	„E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	200	(1) (60)
	E 960a – 960c	Szteviol-glikozidok	1800	(1) (60)	kizárólag: étrend-kiegészítők szirup formában”

II. MELLÉKLET

A 231/2012/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az E 960 (Szteviol-glikozidok) bejegyzés címe helyébe a következő szöveg lép: „ E 960a SZTÉVIÁBÓL SZÁRMAZÓ SZTEVIOL-GLIKOZIDOK ”

az E 960 bejegyzés után a jegyzék az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

„ E 960c(i) SZTÉVIÁBÓL SZÁRMAZÓ SZTEVIOL-GLIKOZIDOK ENZIMES MÓDOSÍTÁSÁVAL ELŐÁLLÍTOTT REBAUDIOZID M

Szinonimák
Meghatározás	A rebaudiozid M szteviol-glikozid, amely elsősorban rebaudiozid M-ből és kisebb mennyiségű egyéb szteviol-glikozidból, például rebaudiozid A-ból, rebaudiozid B-ből, rebaudiozid D-ből, rebaudiozid I-ből és szteviozidból áll. A rebaudiozid M-et a Stevia rebaudiana Bertoni növény tisztított szteviol-glikozid levélkivonatainak (95 % szteviol-glikozid) enzimes biokonverziójával állítják elő a géntechnológiával módosított K. phaffi (korábban Pichia pastoris néven ismert) UGT-a és K. phaffi UGT-b élesztők által termelt UDP-glikoziltranszferáz és szacharóz-szintáz enzimek felhasználásával, amelyek glikozidos kötések által elősegítik a glükóztranszfert a szachahrózból és az UDP-glükózból a szteviol-glikozidokba. Az enzimek szilárd-folyékony frakciók szétválasztásával és hőkezeléssel történő eltávolítását követően a tisztítás magában foglalja a rebaudiozid M gyantaadszorpcióval történő koncentrációját, majd a rebaudiozid M átkristályosítását, amelynek eredményeként a végtermék legalább 95 % rebaudiozid M-et tartalmaz. A K. phafﬁi UGT-a és K. phafﬁi UGT-b élesztők élő sejtjei vagy azok DNS-e nem mutathatók ki az élelmiszerben.
Kémiai név	Rebaudiozid M: 13-[(2-O-β-D-glükopiranozil-3-O-β-D-glükopiranozil-β-D-glükopiranozil)oxi]kaur-16-én-18-oic sav, [(2-O-β-D-glükopiranozil-3-O-β-D-glükopiranozil-β-D-glükopiranozil-észter
Összegképlet	Közönséges név	Képlet	Átváltási együttható
	Rebaudiozid M	C56 H90 O33	0,25
Molekulatömeg és CAS-szám	Közönséges név	CAS-szám	Molekulatömeg (g/mol)

	Rebaudiozid M	1220616-44-3	1291,29
Analitika	Legalább 95 % rebaudiozid M, szárított anyagra.
Leírás	Fehértől a világossárgáig változó színű por, a szacharóznál közelítőleg 200–350-szer édesebb (5 %-os szacharóz ekvivalenciában mérve).
Azonosítás
Oldékonyság	Vízben korlátlanul – kis mértékben oldódik
pH	4,5 és 7,0 között (1:100 hígítású oldat)
Tisztaság
Összes hamu	Legfeljebb 1 %
Szárítási veszteség	Legfeljebb 6 % (105 °C, 2 óra)
Oldószermaradék:	Legfeljebb 5 000 mg/kg etanol
Arzén	Legfeljebb 0,015 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 0,2 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 0,015 mg/kg
Higany	Legfeljebb 0,07 mg/kg
Fehérjemaradék:	Legfeljebb 5 mg/kg
Részecskeméret	Legalább 74 μm [200-as szemméretű szitát használva 74 μm részecskeméret-határértékkel]”

2021.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 249/99

A TANÁCS (EU) 2021/1157 HATÁROZATA

(2021. június 30.)

az Egyesült Királyságnak a húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatalára vonatkozóan 2021. július 1. és szeptember 30. között alkalmazni kívánt gyakorlatáról szóló egyoldalú nyilatkozatára adott válasz vonatkozásában az Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (2) bekezdésére

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió a 2020. január 30-i (EU) 2020/135 tanácsi határozat (1) révén megkötötte a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást (2) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), és a megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett. Az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) az említett megállapodás szerves részét képezi.

(2)	A jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban alkalmazni kell a jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt uniós jogot.

(3)

A jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt uniós élelmiszerjogi rendelkezések bizonyos húskészítmények harmadik országokból az Unióba történő behozatalára vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat tartalmaznak. Az említett tilalmak és korlátozások az átmeneti időszak végétől az említett húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatalára is alkalmazandók.

(4)

Az Egyesült Királyság 2020. december 17-én a kilépésről rendelkező megállapodás alapján ülésező vegyes bizottság ülésén jegyzőkönyvben rögzített egyoldalú nyilatkozatot tett, amelyben meghatározta azt a gyakorlatot, amelyet 2021. június 30-ig szándékozik alkalmazni a Nagy-Britanniából Észak-Írországba importált húskészítmények tekintetében. Az Egyesült Királyság nyilatkozata szerint a húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatala a következő feltételek mellett történik: i. ezek a termékek a Nagy-Britanniában kijelölt kilépési ponttól az észak-írországi szupermarketekig alkalmazandó terelőeljárás hatálya alá tartoznak; ii. kizárólag Észak-Írországban található szupermarketek végső fogyasztóinak történő értékesítésre szánják őket, és nem értékesíthetők az élelmiszerlánc más szereplőinek, iii. az említett termékeket az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által kiállított hivatalos állategészségügyi bizonyítványokkal látják el (a friss húsra, a darált húsra és az előkészített húsra vonatkozóan már meglévő hasonló minták alapján); valamint iv. csomagolásuk és címkézésük a végső fogyasztóknak szól, és a következő felirat szerepel rajtuk: „Ezek az Egyesült Királyságból származó termékek Észak-Írországon kívül nem értékesíthetők”. Az Egyesült Királyság rögzítette emellett, hogy az említett időszakban továbbra is teljes mértékben összhangban lesz a húskészítmények vonatkozásában alkalmazandó, a jegyzőköny 2. mellékletében felsorolt uniós joggal. Az Unió egyoldalú nyilatkozatot tett, amelyben tudomásul vette az Egyesült Királyság egyoldalú nyilatkozatában foglalt gyakorlatot.

(5)

2021. június 17-én az Egyesült Királyság tájékoztatta a Bizottságot azon szándékáról, hogy további három hónapig, azaz 2021. szeptember 30-ig továbbra is hasonló megközelítést fog alkalmazni. 2021. június 17-i levelében az Egyesült Királyság azt javasolta, hogy „tartsák fenn az említett mozgásokra vonatkozó, meglévő türelmiidő-rendelkezéseket”.

(6)	Az Egyesült Királyság 2021. június 30-án egyoldalú nyilatkozatot adott ki, melyben meghatározza a húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatalára vonatkozóan 2021. július 1. és szeptember 30. között bevezetni kívánt gyakorlatot.

(7)	Ezért helyénvaló meghatározni az Egyesült Királyság egyoldalú nyilatkozatára a vegyes bizottság társelnökének adott válaszul az Unió által kifejezendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyságnak a Nagy-Britanniából származó húskészítmények Észak-Írországba történő behozatalára vonatkozóan 2021. július 1. és szeptember 30. között alkalmazni kívánt gyakorlat meghatározásáról szóló egyoldalú nyilatkozatára válaszul az Unió által kifejezendő álláspont az Unió e határozathoz csatolt egyoldalú nyilatkozatán alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) A Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 29., 2020.1.31., 1. o.).

(2) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

MELLÉKLET

A HÚSKÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ UNIÓS JOG ALKALMAZÁSA ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN AZ ÁTMENETI IDŐSZAK LEJÁRTA UTÁN

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYOLDALÚ NYILATKOZATA

Az Európai Unió tudomásul veszi az Egyesült Királyság egyoldalú nyilatkozatát, amely meghatározza, hogy az Egyesült Királyság milyen gyakorlatot kíván alkalmazni az említett húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatala tekintetében a 2021. július 1-je és szeptember 30-a közötti időszakban. Az Unió megjegyzi, hogy 2021 első hat hónapjában már sor került az ellátási láncok bizonyos kiigazítására. A kereskedelmi statisztikák szerint ez különösen igaz a darált hús esetében. E kiegészítő időszak célja, hogy lehetővé tegye az érdekelt felek – különösen az észak-írországi szupermarketek – számára ellátási láncaik kiigazításának lezárását.

Az Uniónak a jegyzőkönyv 12. cikkének (4) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlása tekintetében kialakítandó álláspontja figyelembe fogja venni az említett gyakorlatot.

Az Egyesült Királyság június 17-i levelében említetteknek megfelelően, amely a 2020. december 17-i egyoldalú nyilatkozatában foglalt megközelítés további három hónappal történő meghosszabbítását javasolja, az Egyesült Királyság azt javasolja, hogy ezen időszak alatt „tartsák fenn az említett mozgásokra vonatkozó, meglévő türelmiidő-rendelkezéseket”.

Az Unió emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás teljes körű végrehajtása az Unió és az Egyesült Királyság nemzetközi jogi kötelezettsége.

Az Unió megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság egyoldalú nyilatkozatában említett terelőeljárás hatálya alá tartozó húskészítményeknek az eljárás valamennyi szakaszában az illetékes észak-ír hatóságok ellenőrzése alatt kell maradniuk. Az Unió hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az észak-írországi határállomások rendelkezzenek a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós rendeletben előírt valamennyi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges infrastruktúrával és erőforrásokkal.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 249

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. július 14.

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2021/1154 rendelete (2021. július 9.) a Görögország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról	82
*	A Bizottság (EU) 2021/1155 rendelete (2021. július 9.) a Görögország lobogója alatt közlekedő kisüzemi hajók által bizonyos szigetcsoportok vizein folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászati tilalmáról	85
*	A Bizottság (EU) 2021/1156 rendelete (2021. július 13.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a szteviol-glikozidok (E 960) és a sztéviából származó szteviol-glikozidok enzimes módosításával előállított rebaudiozid M tekintetében történő módosításáról ( 1 )	87
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2021/1157 határozata (2021. június 30.) az Egyesült Királyságnak a húskészítmények Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő behozatalára vonatkozóan 2021. július 1. és szeptember 30. között alkalmazni kívánt gyakorlatáról szóló egyoldalú nyilatkozatára adott válasz vonatkozásában az Unió által képviselendő álláspontról	99

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1150 rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1151 rendelete (2021. július 7.) az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról	7
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1152 rendelete (2021. július 7.) a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról	15
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	38


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.