ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 236

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. július 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1087 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 7.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Chicagói Egyezmény rendelkezéseire tett hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1088 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 7.) a 748/2012/EU rendeletnek a környezetvédelmi követelményekre való hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1089 rendelete (2021. június 30.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a 8c, 9 és 10 övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

7

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1090 végrehajtási rendelete (2021. július 2.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )

10

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1091 végrehajtási rendelete (2021. július 2.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedés bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

47

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2021/1092 határozata (2021. június 11.) a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a repülésbiztonság területén elfogadott nemzetközi szabványoktól való eltérések bejelentésére vonatkozó kritériumok és eljárás megállapításáról

51

 

*

A Tanács (EU) 2021/1093 határozata (2021. június 28.) a Tanács adatvédelmi tisztviselőjére,az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására, és az érintettek jogainak a Tanács adatvédelmi tisztviselő feladatainak összefüggésében való korlátozásaira vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról, és a 2004/644/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

55

 

*

A Tanács (EU) 2021/1094 határozata (2021. június 28.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról szóló 2008/376/EK határozat módosításáról

69

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1095 végrehajtási határozata (2021. július 2.) az Európai Helyreállítási Eszköz keretében a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekhez kapcsolódó költségek elosztására vonatkozó módszertan létrehozásáról

75

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1087 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. április 7.)

az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Chicagói Egyezmény rendelkezéseire tett hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A légi járműveknek – a pilóta nélküli légi járművek kivételével –, valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek meg kell felelniük a környezetvédelmi követelményeknek. Az (EU) 2018/1139 rendelet a Chicagói Egyezmény e követelményeket tartalmazó különös rendelkezéseire való hivatkozással rendelkezik ezekről.

(2)

Az ICAO Tanács 2020. március 11-én, 219. ülésszakának ötödik ülésén elfogadta a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötetének („Légi járművek zaja”) 13. módosítását, II. kötetének („Légijármű-hajtóművek által okozott légszennyezés”) 10. módosítását és III. kötetének („Repülőgépek CO2-kibocsátása”) 1. módosítását. E módosítások 2021. január 1-jétől valamennyi tagállamban hatályba léptek.

(3)

A Chicagói Egyezmény rendelkezéseire tett hivatkozásokat ezért naprakésszé kell tenni, az (EU) 2018/1139 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésével összhangban kibocsátott 03/2020 számú véleményen alapulnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke 2. bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az említett légi járműveknek, valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek a zaj és a kibocsátások vonatkozásában meg kell felelniük a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötetének 13. módosításában és II. kötetének 10. módosításában, valamint III. kötetének 1. módosításában foglalt, 2021. január 1-jétől alkalmazandó környezetvédelmi követelményeknek.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 212., 2018.8.22., 1. o.


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1088 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. április 7.)

a 748/2012/EU rendeletnek a környezetvédelmi követelményekre való hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2021. április 7-én elfogadta a Chicagói Egyezmény környezetvédelmi követelményeket tartalmazó rendelkezéseire való hivatkozások naprakésszé tételéről szóló 2021/1087 felhatalmazáson alapuló rendeletet (2).

(2)

A légi járműveknek – a pilóta nélküli légi járművek kivételével –, valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek 2021. január 1-jétől meg kell felelniük az említett környezetvédelmi követelményeknek.

(3)

A környezetvédelmi követelményekre vonatkozó, a 748/2012/EU bizottsági rendeletben (3) szereplő hivatkozásokat naprakésszé kell tenni.

(4)

A 748/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által az (EU) 2018/1139 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésével összhangban kibocsátott 03/2020 számú véleményen alapulnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 748/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a gyártó szervezetek az illetékes hatóságnál mentességeket kérhetnek az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi követelmények alól.”

2.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2021/1087 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 7.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Chicagói Egyezmény rendelkezéseire tett hivatkozások naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(3)  A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).


MELLÉKLET

A 748/2012/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 21.A.130. b) 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.

továbbá környezetvédelmi követelmények esetében:

i.

nyilatkozatot, amely szerint az elkészült hajtómű a gyártás időpontjában megfelel a hajtóművekre alkalmazandó kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek, és

ii.

nyilatkozatot, amely szerint az elkészült repülőgép az első légialkalmassági bizonyítvány kiállítása napján megfelel az alkalmazandó CO2-kibocsátási követelményeknek.”

2.

A 21.A.145. b) pont első mondatának és 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A légialkalmassági és környezetvédelmi adatok tekintetében:

1.

a gyártó szervezet ilyen – a környezetvédelmi követelmények alól kapott mindennemű mentességre is kiterjedő – adatokat az ügynökségtől, illetve a típusalkalmassági bizonyítvány, a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány vagy a javítási terv tulajdonosától vagy kérelmezőjétől kaphat az alkalmazandó tervezési adatoknak való megfelelés megállapításához.”

3.

A 21.A.147. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A gyártó szervezet jóváhagyásának kiadását követően a jóváhagyott gyártó szervezet valamennyi módosítását, amely a termék, alkatrész vagy berendezés megfelelőségének igazolása, vagy ezek légialkalmassági és környezetvédelmi jellemzőinek szempontjából jelentős, különösen a minőségügyi rendszer módosításait az illetékes hatóság hagyja jóvá. Az illetékes hatósághoz jóváhagyási kérelmet nyújtanak be, és a szervezet még a módosítás végrehajtása előtt igazolja az illetékes hatóság felé, hogy megfelel az ebben az alrészben foglaltaknak.”

4.

A 21.A.801. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A termékek meghatározásában az alábbi információk szerepelnek:

1.

a gyártó neve;

2.

a termék megnevezése;

3.

a gyártó által kiadott sorozatszám;

4.

a „MENTESÍTVE” jelölés hajtómű esetében, ha az illetékes hatóság mentességet adott a környezetvédelmi követelmények alól;

5.

az ügynökség szerint indokolt minden egyéb információ.”

5.

A 21.B.85. pont helyébe a következő lép:

„21.B.85   Az alkalmazandó környezetvédelmi követelmények meghatározása típusalkalmassági bizonyítvány és korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány esetében

a)

Az ügynökség meghatározza és a típusalkalmassági bizonyítvány vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány vagy a hajtómű típusalkalmassági bizonyítvány iránti kérelmek benyújtóival közli az alkalmazandó környezetvédelmi követelményeket. A meghatározásnak és az értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

1.

a következő zajkibocsátási követelményeket:

i.

amelyek a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 1. fejezetében, valamint:

A)

szubszonikus sugárhajtású repülőgépek esetében 2., 3., 4. és 14. fejezetében;

B)

légcsavaros repülőgépek esetében 3., 4., 5., 6., 10. és 14. fejezetében;

C)

helikopterek esetében 8. és 11. fejezetében;

D)

szuperszonikus repülőgépek esetében 12. fejezetében; valamint

E)

döntött rotoros légi járművek esetében 13. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

ii.

amelyek a Chicagói Egyezmény 16. függelékének I. kötetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók, a következők szerint:

A)

az 1. függelék azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 2. és 12. fejezete alkalmazandó;

B)

a 2. függelék azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 3., 4., 5., 8., 13. és 14. fejezete alkalmazandó;

C)

a 3. függelék azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 6. fejezete alkalmazandó;

D)

4. függelék azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 11. fejezete alkalmazandó; valamint

E)

6. függelék azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke I. kötete II. részének 10. fejezete alkalmazandó;

2.

azokat a szándékos üzemanyag-kieresztés megakadályozására vonatkozó kibocsátási követelményeket, amelyek a Chicagói Egyezmény 16. függeléke II. kötete II. részének 1. és 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók;

3.

a következő füst-, gáz- és lebegőrészecske-kibocsátásokra vonatkozó követelményeket:

i.

amelyek a Chicagói Egyezmény 16. függeléke II. kötete III. részének 1. fejezetében, valamint:

A)

kizárólag szubszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventilátoros hajtóművek füst- és gázkibocsátásai tekintetében 2. fejezetében;

B)

szuperszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventilátoros hajtóművek füst- és gázkibocsátásai tekintetében 3. fejezetében; valamint

C)

kizárólag szubszonikus sebességű meghajtáshoz szánt gázturbinás és turbóventilátoros hajtóművek lebegőrészecske-kibocsátásai tekintetében 4. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók;

ii.

amelyek a Chicagói Egyezmény 16. függelékének II. kötetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók, a következők szerint:

A)

az 1. függelék a referencia-nyomásarány méréséről;

B)

a 2. függelék a füstkibocsátások értékeléséről;

C)

a 3. függelék a gázkibocsátások műszerezési és mérési technikáiról;

D)

a 4. függelék a légi járművek turbinás hajtóműveinek kibocsátási vizsgálatához használandó üzemanyagokra vonatkozó előírásokhoz;

E)

az 5. függelék az utánégető térrel ellátott gázturbinás hajtóművekből származó gázkibocsátások műszerezési és mérési technikáiról;

F)

a 6. függelék a gáz-, füst- és lebegőrészecske-kibocsátások megfelelőségi eljárásáról; valamint

G)

a 7. függelék a nem illékony lebegőrészecske-kibocsátások műszerezési és mérési technikáiról;

4.

a repülőgépek CO2-kibocsátásaira vonatkozó azon követelményeket, amelyek:

i.

a Chicagói Egyezmény 16. függeléke III. kötete II. részének 1. fejezetében, valamint:

A)

szubszonikus sugárhajtású repülőgépek esetében 2. fejezetében; valamint

B)

szubszonikus légcsavaros repülőgépek esetében 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók;

ii.

a Chicagói Egyezmény 16. függeléke III. kötetének 1. és 2. függelékében foglaltaknak megfelelően alkalmazandók azon repülőgépek esetében, amelyekre a Chicagói Egyezmény 16. függeléke III. kötete II. részének 2. fejezete vonatkozik;

5.

hajtóművek esetében a Chicagói Egyezmény 16. függeléke II. kötete IV. részének és 8. függelékének a nem illékony lebegő részecskék nyilvántartási és modellezési célú értékelésére vonatkozó követelményeket.

b)

(Fenntartva).”


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1089 RENDELETE

(2021. június 30.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a 8c, 9 és 10 övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, ördöghalfélékre irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2021. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Franciaország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók által a 8c, 9 és 10 övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein ejtett ördöghal-fogások kimerítették a 2021. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Franciaország az ördöghalféléknek a 8c, 9 és 10 övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizeiben élő, a mellékletben megnevezett állományára nézve kimerítette a 2021. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

(1)   A Franciaország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Tilos különösen a halak felkutatása, valamint a halászeszközöknek az adott állomány halászata céljából történő kivetése, kihelyezése vagy fedélzetre húzása.

(2)   Az említett hajók által kifogott, az adott állományból származó halak és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása az ezen időpont előtt ejtett fogások tekintetében továbbra is engedélyezett.

(3)   A szóban forgó hajók által az adott állományból szándékolatlanul ejtett fogásokat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 15. cikkének megfelelően a halászhajók fedélzetére kell rakni és ott kell tartani, nyilvántartásba kell venni, ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótákba.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 30-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja


(1)   HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).


MELLÉKLET

Szám

08/TQ92

Tagállam

Franciaország

Állomány

ANF/8C3411

Faj

Ördöghalfélék (Lophiidae)

Övezet

8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

A tilalom bevezetésének időpontja

2021.6.3.


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1090 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 2.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 71 cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2021/994 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)

Az (EU) 2021/994 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Lengyelországban és Szlovákiában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény.

(6)

2021. májusában az afrikai sertéspestis tartott sertésekben való előfordulásának több esetét észlelték Lengyelország kępiński, wieruszowski és łódzki wschodni járásában, olyan területeken, amelyek jelenleg nem szerepelnek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelország ezen, az említett mellékletben jelenleg fel nem sorolt területeit, amelyeket az afrikai sertéspestis e közelmúltbeli kitörései érintenek, az említett mellékletben III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell felsorolni.

(7)

Továbbá 2021 júniusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték a lengyelországi mielecki járásban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt területét az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni és e közelmúltbeli előfordulás figyelembevétele céljából ki kell bővíteni.

(8)

Továbbá 2021 júniusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték a szlovákiai lučeneci járásban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának a jelenleg az említett mellékletben az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt területét az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni és e közelmúltbeli előfordulás figyelembevétele céljából ki kell bővíteni.

(9)

Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli lengyelországi és szlovákiai eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(10)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(11)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet e rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2021/994 végrehajtási rendelete (2021. június 18.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 219., 2021.6.21., 1. o.).

(4)  SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5)  OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 28. kiadás, 2019. Az I. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-85-1; a II. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-86-8. https://www.oie.int/standard-setting/terrestrial-code/access-online/


MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1.   Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Lietzen westlich der L 37,

Gemeinde Falkenhagen (Mark) westlich der L 37,

Gemeinde Zeschdorf westlich der L 37,

Gemeinde Lindendorf mit der Gemarkung Dolgelin – westlich der L 37,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

Gemeinde Neulewin,

Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf und Bliesdorf,

Gemeinde Neutrebbin mit den Gemarkungen Neutrebbin und Alttrebbin westlich der L 34 und Altelewin westlich und nordöstlich der L 33,

Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf, Biesdorf, Rathsdorf, Wriezen, Altwriezen, Beauregard, Eichwerder und Jäckelsbruch,

Gemeinde Oderaue mit den Gemarkungen Neuranft, Neuküstrinchen, Neurüdnitz, Altwustrow, Neuwustrow und Zäckericker Loose, Altreetz, Altmädewitz und Neumädewitz,

Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

Gemeine Garzau-Garzin,

Gemeinde Waldsieversdorf,

Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Reichenow-Mögelin,

Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

Gemeinde Oberbarnim.

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Wendisch Rietz,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Bad Saarow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Buckow, Glienicke, Behrensdorf, Ahrensdorf, Herzberg, Görzig, Pfaffendorf, Sauen, Wilmersdorf (G), Neubrück, Drahendorf, Alt Golm,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Briescht, Kossenblatt, Werder, Görsdorf (B), Giesendorf, Wulfersdorf, Falkenberg (T), Lindenberg,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Demnitz, Steinhöfel, Hasenfelde, Ahrensdorf, Heinersdorf, Tempelberg,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Briesen (Mark) mit den Gemarkungen Wilmersdorf, Falkenberg, Alt Madlitz, Madlitz Forst, Kersdorf, Briesen, Neubrück Forst,

Gemeinde Jacobsdorf mit den Gemarkungen Petersdorf und Jacobsdorf westlich der L 37,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Turnow-Preilack,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Guben mit der Gemarkung Schlagsdorf,

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Grabko, Kerkwitz, Groß Gastrose,

Gemeinde Teichland,

Gemeinde Dissen-Striesow,

Gemeinde Heinersbrück,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Forst mit den Gemarkungen Briesníg, Weißagk, Bohrau, Naundorf, Mulknitz, Klein Jamno, Forst (Lausitz) und Groß Jamno,

Gemeinde Wiesengrund,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf mit der Gemarkung Simmersdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal mit den Gemarkungen Jocksdorf, Klein Kölzig und Groß Kölzig,

Gemeinde Tschernitz mit der Gemarkung Wolfshain,

Gemeinde Felixsee,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Lieskau, Schönheide, Graustein, Türkendorf, Groß Luja, Wadelsdorf, Hornow, Sellessen, Spremberg, Bühlow,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kathlow, Haasow, Sergen, Roggosen, Gablenz, Komptendorf, Laubsdorf, Koppatz, Neuhausen, Drieschnitz, Kahsel, Bagenz,

Stadt Cottbus mit den Gemarkungen Dissenchen, Döbbrick, Merzdorf, Saspow, Schmellwitz, Sielow, Willmersdorf.

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen

Gemeinde Großdubrau: Ortsteile Commerau, Göbeln, Jetscheba, Kauppa, Särchen, Spreewiese,

Gemeinde Hochkirch: Ortsteile Kohlwesa, Niethen, Rodewitz, Wawitz, Zschorna,

Gemeinde Königswartha: Ortsteil Oppitz,

Gemeinde Lohsa: Ortsteile Dreiweibern, Driewitz, Friedersdorf, Hermsdorf/Spree, Lippen, Litschen, Lohsa, Riegel, Tiegling, Weißkollm,

Gemeinde Malschwitz: Ortsteile Baruth, Brießnitz, Brösa, Buchwalde, Cannewitz, Dubrauke, Gleina, Guttau, Halbendorf/Spree, Kleinsaubernitz, Lieske, Lömischau, Neudorf/Spree, Preititz, Rackel, Ruhethal, Wartha,

Gemeinde Radibor: Ortsteile Droben, Lippitsch, Milkel, Teicha, Wessel,

Gemeinde Spreetal,

Gemeinde Weißenberg.

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Boxberg/O.L., sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Görlitz südlich der Bundesautobahn A4 mit den Ortsteilen Biesnitz, Deutsch Ossig, Historische Altstadt, Innenstadt, Klein Neundorf, Klingewalde, Königshufen, Kunnerwitz, Ludwigsdorf, Nikolaivorstadt, Rauschwalde, Schlauroth, Südstadt, Weinhübel,

Gemeinde Groß Düben, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Hohendubrau, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Kodersdorf, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Königshain,

Gemeinde Löbau: Ortsteile Altcunnewitz, Bellwitz, Dolgowitz, Glossen, Kittlitz, Kleinradmeritz, Krappe, Lautitz, Mauschwitz, Neucunnewitz, Neukittlitz, Oppeln, Rosenhain,

Gemeinde Markersdorf: Ortsteile Holtendorf, Markersdorf, Pfaffendorf,

Gemeinde Mücka, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Reichenbach/O.L.: Ortsteile Biesig, Borda, Dittmannsdorf, Feldhäuser, Goßwitz, Krobnitz, Lehnhäuser, Löbensmüh, Mengelsdorf, Meuselwitz, Oehlisch, Stadt Reichenbach/O.L., Reißaus, Schöps, Zoblitz,

Gemeinde Schleife, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Schöpstal, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Trebendorf, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Vierkirchen, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Waldhufen, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Weißwasser/O.L., sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes.

2.   Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Hiiu maakond.

3.   Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4.   Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Pāvilostas novada Vērgales pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Grobiņas novada Medzes, Grobiņas un Gaviezes pagasts. Grobiņas pilsēta,

Rucavas novada Rucavas pagasts,

Nīcas novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

Palangos miesto savivaldybė.

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i część gminy Kozłowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Iłowo – Osada, Lidzbark, Płośnica, miasto Działdowo, część gminy Rybno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę kolejową, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linie kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

gminy Kisielice, Susz i część gminy wiejskiej Iława położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno – Gulb, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno - Gulb biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

gminy Biskupiec, Kurzętnik, część gminy wiejskiej Nowe Miasto Lubawskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Lekarty, a następnie na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lekarty – Nowy Dwór Bratiański biegnącą do północnej granicy gminy miejskiej Nowe Miasto Lubawskie oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 538, część gminy Grodziczno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 538 w powiecie nowomiejskim.

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię koleją w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo, Kolno i miasto Kolno, Turośl w powiecie kolneńskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat ciechanowski,

gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka, część gminy Małkinia Górna położona na północ od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

powiat mławski,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

powiat pułtuski,

powiat wyszkowski,

powiat węgrowski,

gminy Dąbrówka, Jadów, Klembów, Poświętne, Radzymin, Strachówka Wołomin i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

gminy Jastrząb, Mirów, Orońsko w powiecie szydłowieckim,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Medyka, Orły, Żurawica, Przemyśl w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gmina Ropczyce, część gminy Ostrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka_- Blizna, część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

gminy Czarna, Pilzno, miasto Dębica, część gminy wiejskiej Dębica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Gawłuszowice, Padew Narodowa, Tuszów Narodowy, część gminy Czermin położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Olszyny – Czermin – Piaski – Jasieniec do granicy gminy, część gminy Radomyśl Wielki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 984 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Radomyśl Wielki, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Radomyśl Wielki – Zdziarzec – Pole biegnącą od drogi nr 984 do południowej granicy gminy, część gminy Wadowice Górne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kawęczyn – Wampierzów- Wadowice Górne w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gminy Bliżyn, Skarżysko – Kamienna, Suchedniów i Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Mniów i Zagnańsk w powiecie kieleckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

powiat tomaszowski,

powiat brzeziński,

powiat łaski,

powiat miejski Łódź,

gminy Andrespol, Koluszki, Nowosolna w powiecie łódzkim wschodnim,

gminy Dobroń, Ksawerów, Lutomiersk, miasto Konstantynów Łódzki, miasto Pabianice, część gminy wiejskiej Pabianice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dłutów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 485 w powiecie pabianickim,

gminy Aleksandrów Łódzki, Stryków, miasto Zgierz w powiecie zgierskim,

gminy Bełchatów z miastem Bełchatów, Drużbice, Kluki, Rusiec, Szczerców, Zelów w powiecie bełchatowskim,

gminy Osjaków, Konopnica, Pątnów, Wierzchlas, część gminy Mokrsko położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Krzyworzeka – Mokrsko - Zmyślona – Komorniki – Orzechowiec – Poręby, część gminy Wieluń położona na wschód od zachodniej granicy miejscowości Wieluń oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wieluń – Turów – Chotów biegnącą do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostrówek położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę Pyszna w powiecie wieluńskim,

powiat sieradzki,

powiat zduńskowolski,

gminy Aleksandrów, Sulejów, Wola Krzysztoporska, Wolbórz, część gminy Moszczenica położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Moszczenica – Osiedle, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Moszczenica – Osiedle – Kosów do skrzyżowania z drogą nr 12 i dalej na wschód od drogi nr 12 biegnącej od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Grabica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 473 biegnącej od zachodniej granicy gminy do miejscowości Wola Kamocka, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 473 i łączącą miejscowości Wola Kamocka – Papieże Kolonia – Papieże do wschodniej granicy gminy w powiecie piotrkowskim,,

powiat miejski Piotrków Trybunalski,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gminy Przytoczna, Pszczew, Skwierzyna i część gminy Trzciel położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie międzyrzeckim,

gminy Lubniewice i Krzeszyce w powiecie sulęcińskim,

część gminy Krzeszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez kanał Postomski i kanał Bema w powiecie sulęcińskim,

powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

gminy Bogdaniec, Lubiszyn, Santok, część gminy Witnica położona na północny - wschód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki - Mościce -Witnica - Kłopotowo do południowej granicy gminy, część gminy Deszczno położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Deszczno – Maszewo – Białobłocie – Krasowiec – Płonica do zachodniej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

w województwie dolnośląskim:

gmina Warta Bolesławiecka, miasto Bolesławiec, część gminy wiejskiej Bolesławiec położona na południe od linii wyznaczonej prze drogi nr A18 i 18, część gminy Osiecznica położona na południe od drogi nr 18 w powiecie bolesławieckim,

gmina Chojnów w powiecie legnickim,

gmina Zagrodno w powiecie złototoryjskim,

gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

gmina Chocianów w powiecie polkowickim,

część gminy Góra położona na północny -zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy, łączącą miejscowości Czernina – Kruszyniec – Góra do skrzyżowania z droga nr 324, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 324 biegnącą od tego skrzyżowania do zachodniej granicy gminy w powiecie górowskim,

gmina Prusice, część gminy Żmigród położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie trzebnickim,

gmina Wińsko w powiecie wołowskim,

gminy Ścinawa i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

gminy Dziadowa Kłoda, Międzybórz, Syców w powiecie oleśnickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Osieczna, Rydzyna, część gminy Lipno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

gmina Międzychód, część gminy Sieraków położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od wschodniej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 133 w miejscowości Sieraków, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od przecięcia drogi nr 133 z rzeką Warta i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez ulicę Poznańską, a następnie drogę łączącą miejscowości Jaroszewo – Sprzeczno biegnącą do południowej granicy gminy, część gminy Kwilcz położona na zachód linii wyznaczonej przez drogę nr 186 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 24, następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 24 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 186 do skrzyżowania z drogą w miejscowości Pólko, i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Pólko przez miejscowość Wituchowo do południowej granicy gminy w powiecie międzychodzkim,

gminy Lwówek, Kuślin, Opalenica, część gminy Miedzichowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Nowy Tomyśl położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie nowotomyskim,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Czempiń, Kościan i miasto Kościan, Krzywiń, część gminy Śmigiel położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Dopiewo, Komorniki, Tarnowo Podgórne, Stęszew, Swarzędz, Pobiedziska, Czerwonak, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Rokietnica położona na południowy zachód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz oraz część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

gminy Lubasz, Czarnków z miastem Czarnków, część gminy Połajewo na położona na północ od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Wieleń położona na południe od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy przez miasto Wieleń i miejscowość Herburtowo do zachodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

gmina Kaźmierz część gminy Duszniki położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Duszniki, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez ul. Niewierską oraz drogę biegnącą przez miejscowość Niewierz do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostroróg położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 i 184 biegnące od granicy gminy do miejscowości Ostroróg, a następnie od miejscowości Ostroróg przez miejscowości Piaskowo – Rudki do południowej granicy gminy, część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, miasto Szamotuły i część gminy Szamotuły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 i drogę łączącą miejscowości Lipnica - Ostroróg do linii wyznaczonej przez wschodnią granicę miasta Szamotuły i na południe od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły, do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na zachód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na zachód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

część gminy Rawicz położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, część gminy Bojanowo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie rawickim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

powiat pleszewski,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

gmina Rozdrażew, część gminy Koźmin Wielkopolski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15 oraz na wschód od granic miasta Krotoszyn w powiecie krotoszyńskim,

powiat ostrowski,,

powiat miejski Kalisz,

gminy Blizanów, Żelazków, Godziesze Wielkie, Koźminek, Lisków, Opatówek, Szczytniki, część gminy Stawiszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zbiersk, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Zbiersk – Łyczyn – Petryki biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 do południowej granicy gminy, część gminy Ceków- Kolonia położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Młynisko – Morawin - Janków w powiecie kaliskim,

gminy Brudzew, Dobra, Kawęczyn, Przykona, Władysławów, Turek z miastem Turek część gminy Tuliszków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Turek a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 72 w mieście Turek do zachodniej granicy gminy w powiecie tureckim,

gminy Rzgów, Grodziec, Krzymów, Stare Miasto, część gminy Rychwał położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Rychwał, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 w miejscowości Rychwał do wschodniej granicy gminy w powiecie konińskim,

część gminy Kępno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie kępińskim,

powiat ostrzeszowski,

w województwie opolskim:

gminy Domaszowice, Wilków i część gminy Namysłów położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Głucha w powiecie namysłowskim,

gminy Wołczyn, Kluczbork, część gminy Byczyna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 11 w powiecie kluczborskim,

część gminy Gorzów Śląski położona na południe od północnej granicy miasta Gorzów Śląski oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 45, część gminy Praszka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 45 w miejscowości Praszka oraz na południe od drogi łączącej miejscowości Praszka – Kowale, część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

w województwie zachodniopomorskim:

część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa, część gminy Chojna położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 26 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Chojna, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 biegnącą od skrzyżowana z drogą nr 26 do południowej granicy gminy, w powiecie gryfińskim.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Snina,

the whole district of Medzilaborce

the whole district of Stropkov

the whole district of Svidník, except municipalities included in part II,

the whole district of whole Kežmarok,

in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

in the district of Levice, the municipalities of Ipeľské Úľany, Plášťovce, Dolné Túrovce, Stredné Túrovce, Šahy, Tešmak,

the whole district of Krupina, except municipalities included in part II,

the whole district of Banska Bystrica, except municipalities included in part II,

In the district of Liptovsky Mikulas – municipalities of Pribylina, Jamník, Svatý Štefan, Konská, Jakubovany, Liptovský Ondrej, Beňadiková, Vavrišovo, Liptovská Kokava, Liptovský Peter, Dovalovo, Hybe, Liptovský Hrádok, Važec, Východná, Kráľova Lehota, Nižná Boca, Vyšná Boca, Malužiná, Liptovská Porúbka, Liptovský Ján, Uhorská Ves, Podtureň, Závažná Poruba, Liptovský Mikuláš, Pavčina Lehota, Demänovská Dolina, Gôtovany, Galovany, Svätý Kríž, Lazisko, Dúbrava, Malatíny, Liptovské Vlachy, Liptovské Kľačany, Partizánska Ľupča, Kráľovská Ľubeľa, Zemianska Ľubeľa,

In the district of Ružomberok, the municipalities of Liptovská Lužná, Liptovská Osada, Podsuchá, Ludrová, Štiavnička, Liptovská Štiavnica, Nižný Sliač, Liptovské Sliače,

the whole district of Banska Stiavnica,

the whole district of Žiar nad Hronom.

II. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv,

the whole region of Pazardzhik,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Blagoevgrad,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III,

the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

the whole region of Silistra, excluding the areas in Part III,

the whole region of Ruse, excluding the areas in Part III,

the whole region of Veliko Tarnovo, excluding the areas in Part III,

the whole region of Pleven, excluding the areas in Part III,

the whole region of Targovishte, excluding the areas in Part III,

the whole region of Shumen, excluding the areas in Part III,

the whole region of Sliven, excluding the areas in Part III,

the whole region of Vidin, excluding the areas in Part III.

2.   Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Briesen mit der Gemarkung Biegen,

Gemeinde Jacobsdorf mit den Gemarkungen Pillgram, Sieversdorf, Jacobsdorf östlich der L 37 und Petersdorf östlich der L 37,

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Groß Rietz und Birkholz,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide und Tauche,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Stakow, Reicherskreuz, Groß Drewitz, Sembten, Lauschütz, Krayne, Lübbinchen, Grano, Pinnow, Bärenklau, Schenkendöbern und Atterwasch,

Gemeinde Guben mit den Gemarkungen Bresinchen, Guben und Deulowitz,

Gemeinde Forst (Lausitz) mit den Gemarkungen Groß Bademeusel und Klein Bademeusel,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf mit der Gemarkung Groß Schacksdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal mit den Gemarkungen Preschen und Jerischke,

Gemeinde Döbern,

Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

Gemeinde Tschernitz mit der Gemarkung Tschernitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Zechin,

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Neuhardenberg,

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Letschin,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Seelow,

Gemeinde Vierlinden,

Gemeinde Lindendorf mit den Gemarkungen Sachsendorf, Libbenichen, Neu Mahlisch und Dolgelin – östlich der L37,

Gemeinde Fichtenhöhe,

Gemeinde Lietzen östlich der L 37,

Gemeinde Falkenhagen (Mark) östlich der L 37,

Gemeinde Zeschdorf östlich der L 37,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf,

Gemeinde Neutrebbin mit den Gemarkungen Wuschewier, Altbarnim, Neutrebbin, östlich der L 34, Alttrebbin östlich der L 34 und Altlewin östlich der L 34 und südwestlich der L 33,

kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Bad Muskau,

Gemeinde Boxberg/O.L. östlich des Straßenverlaufes K8472 bis Kaschel – S121 – Jahmen –Dürrbacher Straße – K8472 – Eselsberg – S131 – Boxberg – K 8481,

Gemeinde Gablenz,

Gemeinde Görlitz nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Groß Düben südlich des Straßenverlaufes S126 – Halbendorf – K8478,

Gemeinde Hähnichen,

Gemeinde Hohendubrau östlich des Straßenverlaufes der Verbindungsstraße Buchholz-Gebelzig – S55,

Gemeinde Horka

Gemeinde Kodersdorf nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Krauschwitz i.d. O.L.,

Gemeinde Kreba-Neudorf,

Gemeinde Mücka östlich des Straßenverlaufes S55 - K8471 - Förstgen - K8472,

Gemeinde Neißeaue,

Gemeinde Niesky,

Gemeinde Quitzdorf am See,

Gemeinde Rietschen,

Gemeinde Rothenburg/ O.L.,

Gemeinde Schleife östlich des Straßenverlaufes S130 – S126,

Gemeinde Schöpstal nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Trebendorf östlich der K8481,

Gemeinde Vierkirchen nördlich der Bundesautobahn A4 und östlich der Verbindungsstraße Buchholz-Gebelzig,

Gemeinde Waldhufen nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Weißkeißel,

Gemeinde Weißwasser/O.L. östlich der K8481.

3.   Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4.   Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Aizputes, Cīravas un Lažas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes pilsēta,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alsungas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Grobiņas novada Bārtas pagasts,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Padures, Rumbas, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Ēdoles, Īvandes, Kurmāles, Turlavas, Gudenieku un Snēpeles pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts, Pāvilostas pilsēta,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novada Vaiņodes pagasts un Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem autoceļa P116, P106,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Girdžių, Jurbarko miesto, Jurbarkų, Raudonės, Šimkaičių, Skirsnemunės, Smalininkų, Veliuonos ir Viešvilės seniūnijos,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Ežerėlio, Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos, Užliedžių, Vilkijos, ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė: Dotnuvos, Gudžiūnų, Kėdainių miesto, Krakių, Pelėdnagių, Surviliškio, Šėtos, Truskavos, Vilainių ir Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę ir rytus nuo kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų, Stalgėnų, Nausodžio, Plungės miesto, Šateikių ir Kulių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Betygalos, Girkalnio, Kalnujų, Nemakščių, Pagojukų, Paliepių, Raseinių miesto, Raseinių, Šiluvos, Viduklės seniūnijos,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Ylakių, Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo ir Skuodo miesto seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

powiat bartoszycki,

gminy Biskupiec, Jeziorany, Kolno, część gminy Olsztynek położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka w powiecie olsztyńskim,

powiat ostródzki,

powiat olecki,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica i część gminy Kozłowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gminy Lubawa, miasto Lubawa, Zalewo, miasto Iława i część gminy wiejskiej Iława położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno – Gulb, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno - Gulb biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

część gminy wiejskiej Nowe Miasto Lubawskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Lekarty, a następnie na północny -wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lekarty – Nowy Dwór Bratiański biegnącą do północnej granicy gminy miejskiej Nowe Miasto Lubawskie oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 538, część gminy Grodziczno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 538 w powiecie nowomiejskim,

powiat węgorzewski,

część gminy Rybno położona na północ od linii kolejowej, część gminy wiejskiej Działdowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linie kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

powiat siemiatycki,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Mały Potok i Stawiski w powiecie kolneńskim,

powiat białostocki,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

powiat sochaczewski,

gminy Policzna, Przyłęk, Tczów i Zwoleń w powiecie zwoleńskim,

powiat kozienicki,

gminy Chotcza i Solec nad Wisłą w powiecie lipskim,

gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Iłża położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

gminy Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Załuski w powiecie płońskim,

gminy: miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka w powiecie wołomińskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły, część gminy Górzno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Łąki i Górzno biegnącą od wschodniej granicy gminy, następnie od miejscowości Górzno na północ od drogi nr 1328W biegnącej do drogi nr 17, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą

od drogi nr 17 do zachodniej granicy gminy przez miejscowości Józefów i Kobyla Wola w powiecie garwolińskim,

gminy Boguty – Pianki, Zaręby Kościelne, Nur i część gminy Małkinia Górna położona na południe od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

gminy Chlewiska i Szydłowiec w powiecie szydłowieckim,

gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mińsk Mazowiecki i miasto Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Siennica, miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

powiat białobrzeski,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim,

gminy Janowiec, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Markuszów, Nałęczów, Puławy z miastem Puławy, Wąwolnica i Żyrzyn w powiecie puławskim,

gminy Nowodwór, miasto Dęblin i część gminy Ryki położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową powiecie ryckim,

gminy Adamów, Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, Wojcieszków, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

powiat lubelski,

powiat miejski Lublin,

gminy Niedźwiada, Ostrówek, Ostrów Lubelski, Serniki, Uścimów i Lubartów z miastem Lubartów w powiecie lubartowskim,

powiat łęczyński,

powiat świdnicki,

gminy Fajsławice, Gorzków, Izbica, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Kraśniczyn, Łopiennik Górny, Siennica Różana i część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gminy Chełm, Ruda – Huta, Sawin, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Wierzbica, Żmudź, Dorohusk, Dubienka, Kamień, Leśniowice, Wojsławice w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

powiat kraśnicki,

powiat opolski,

powiat parczewski,

powiat włodawski,

powiat radzyński,

powiat miejski Zamość,

gminy Sitno, Skierbieszów, Stary Zamość, Zamość w powiecie zamojskim

w województwie podkarpackim:

powiat stalowowolski,

gminy Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów, Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

część gminy Kamień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas, Majdan Królewski i Niwiska powiecie kolbuszowskim,

część gminy Ostrów położona na północ od drogi linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka_- Blizna w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

część gminy wiejskiej Dębica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

gminy część gminy Czermin położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Olszyny – Czermin – Piaski – Jasieniec do granicy gminy część gminy Wadowice Górne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kawęczyn – Wampierzów- Wadowice Górne oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wychylówka – Borowina do skrzyżowania z drogami 1106 R oraz nr 984, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 984 biegnącą od miejscowości Borowina do południowej granicy gminy w powiecie mieleckim,

gminy Grodzisko Dolne, część gminy wiejskiej Leżajsk położona na południe od miasta Leżajsk oraz na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę San, w powiecie leżajskim,

gmina Jarocin, część gminy Harasiuki położona na północ od linii wyznaczona przez drogę nr 1048 R, część gminy Ulanów położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Tanew, część gminy Nisko położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 oraz na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 19, część gminy Jeżowe położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie niżańskim,

powiat tarnobrzeski,

część gminy wiejskiej Przeworsk położona na zachód od miasta Przeworsk i na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 biegnącą od granicy z gminą Tryńcza do granicy miasta Przeworsk, część gminy Zarzecze położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1594R biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zarzecze oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogi nr 1617R oraz 1619R biegnącą do południowej granicy gminy oraz na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona na zachód od linii kolejowej biegnącej od miejscowości Marcule i od północnej granicy gminy przez miejscowości Klepacze i Karczma Kunowska do południowej granicy gminy oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

w województwie lubuskim:

powiat wschowski,

gmina Kostrzyn nad Odrą i część gminy Witnica położona na południowy zachód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki - Mościce - Witnica - Kłopotowo do południowej granicy gminy, część gminy Deszczno położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Deszczno – Maszewo – Białobłocie – Krasowiec – Płonica do zachodniej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

gminy Gubin z miastem Gubin, Maszewo i część gminy Bytnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

powiat słubicki,

gminy Słońsk, Sulęcin, Lubniewice, część gminy Krzeszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez kanał Postomski i kanał Bema w powiecie sulęcińskim i Torzym w powiecie sulęcińskim,

gminy Bledzew i Międzyrzecz w powiecie międzyrzeckim,

gminy Kolsko, część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Nowogród Bobrzański, Trzebiechów, część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy, część gminy Sulechów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kępsko - Buków biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Buków, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Buków – Miłkowo biegnącą od miejscowości Buków do północnej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

powiat żarski,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Małomice, Szprotawa, Wymiarki, Żagań, miasto Żagań, miasto Gozdnica, część gminy Niegosławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

gmina Łagów, część gminy Lubrza położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2 i część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

gmina Pęcław, część gminy Kotla położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Grębocice, Polkowice, część gminy Przemków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie polkowickim,

gmina Gromadka, część gminy wiejskiej Bolesławiec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogi nr A18 i 18, część gminy Osiecznica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 18 w powiecie bolesławickim,

gmina Rudna w powiecie lubińskim,

gminy Jemielno, Niechlów, Wąsosz, część gminy Góra położona na południowy - wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy, łączącą miejscowości Czernina – Kruszyniec – Góra do skrzyżowania z droga nr 324, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 324 biegnącą od tego skrzyżowania do zachodniej granicy gminy w powiecie górowskim,

część gminy Żmigród położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie trzebnickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Przemęt i Wolsztyn w powiecie wolsztyńskim,

gmina Wielichowo część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 i część gminy Rakoniewice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie grodziskim,

gminy Wijewo, Włoszakowice, część gminy Lipno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 i część gminy Święciechowa położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie leszczyńskim,

część gminy Śmigiel położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, w powiecie kościańskim,

powiat obornicki,

część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim

gmina Suchy Las, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Rokietnica położona na północ i na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz w powiecie poznańskim,

część gminy Szamotuły położona na wschód od wschodniej granicy miasta Szamotuły i na północ od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na wschód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na wschód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

część gminy Rawicz położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, część gminy Bojanowo położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie rawickim,

gmina Malanów, część gminy Tuliszków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Turek, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 72 w mieście Turek do zachodniej granicy gminy w powiecie tureckim,

część gminy Rychwał położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Rychwał, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogę nr 25 w miejscowości Rychwał do wschodniej granicy gminy w powiecie konińskim,

gmina Mycielin, część gminy Stawiszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zbiersk, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Zbiersk – Łyczyn – Petryki biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 do południowej granicy gminy, część gminy Ceków- Kolonia położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Młynisko – Morawin - Janków w powiecie kaliskim,

w województwie łódzkim:

gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Cedynia, Mieszkowice, Moryń, część gminy Chojna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 26 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Chojna, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 biegnącą od skrzyżowana z drogą nr 26 do południowej granicy gminy w powiecie gryfińskim.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Gelnica,

the whole district of Poprad

the whole district of Spišská Nová Ves,

the whole district of Levoča,

in the whole district of Michalovce,

the whole district of Košice-okolie,

the whole district of Rožnava,

the whole city of Košice,

the whole district of Sobrance,

the whole district of Vranov nad Topľou,

the whole district of Humenné,

the whole district of Prešov,

in the whole district of Sabinov,

in the district of Svidník, the whole municipalities of Dukovce, Želmanovce, Kuková, Kalnište, Lužany pri Ondave, Lúčka, Giraltovce, Kračúnovce, Železník, Kobylince, Mičakovce,

the whole district of Bardejov,

the whole district of Stará Ľubovňa,

the whole district of Revúca,

the whole district of Rimavská Sobota,

in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities not included in part I

the whole district of Lučenec,

the whole district of Poltár

the whole district of Zvolen,

the whole district of Detva,

in the district of Krupina the whole municipalities of Senohrad, Horné Mladonice, Dolné Mladonice, Čekovce, Lackov,

In the district of Banska Bystica, the whole municipalites of Kremnička, Malachov, Badín, Vlkanová, Hronsek, Horná Mičiná, Dolná Mičiná, Môlča Oravce, Čačín, Čerín, Bečov, Sebedín, Dúbravica, Hrochoť, Poniky, Strelníky, Povrazník, Ľubietová, Brusno, Banská Bystrica,

the whole district of Brezno.

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Gabrovo,

the whole region of Lovech,

the whole region of Montana,

the Pleven region:

the whole municipality of Belene

the whole municipality of Gulyantzi

the whole municipality of Dolna Mitropolia

the whole municipality of Dolni Dabnik

the whole municipality of Iskar

the whole municipality of Knezha

the whole municipality of Nikopol

the whole municipality of Pordim

the whole municipality of Cherven bryag,

the Ruse region:

the whole municipality of Dve mogili,

the Shumen region:

the whole municipality of Veliki Preslav,

the whole municipality of Venetz,

the whole municipality of Varbitza,

the whole municipality of Kaolinovo,

the whole municipality of Novi pazar,

the whole municipality of Smyadovo,

the whole municipality of Hitrino,

the Silistra region:

the whole municipality of Alfatar,

the whole municipality of Glavinitsa,

the whole municipality of Dulovo

the whole municipality of Kaynardzha,

the whole municipality of Tutrakan,

the Sliven region:

the whole municipality of Kotel,

the whole municipality of Nova Zagora,

the whole municipality of Tvarditza,

the Targovishte region:

the whole municipality of Antonovo,

the whole municipality of Omurtag,

the whole municipality of Opaka,

the Vidin region,

the whole municipality of Belogradchik,

the whole municipality of Boynitza,

the whole municipality of Bregovo,

the whole municipality of Gramada,

the whole municipality of Dimovo,

the whole municipality of Kula,

the whole municipality of Makresh,

the whole municipality of Novo selo,

the whole municipality of Ruzhintzi,

the whole municipality of Chuprene,

the Veliko Tarnovo region:

the whole municipality of Veliko Tarnovo,

the whole municipality of Gorna Oryahovitza,

the whole municipality of Elena,

the whole municipality of Zlataritza,

the whole municipality of Lyaskovetz,

the whole municipality of Pavlikeni,

the whole municipality of Polski Trambesh,

the whole municipality of Strazhitza,

the whole municipality of Suhindol,

the whole region of Vratza,

in Varna region:

the whole municipality of Avren,

the whole municipality of Beloslav,

the whole municipality of Byala,

the whole municipality of Dolni Chiflik,

the whole municipality of Devnya,

the whole municipality of Dalgopol,

the whole municipality of Provadia,

the whole municipality of Suvorovo,

the whole municipality of Varna,

the whole municipality of Vetrino,

in Burgas region:

the whole municipality of Burgas,

the whole municipality of Kameno,

the whole municipality of Malko Tarnovo,

the whole municipality of Primorsko,

the whole municipality of Sozopol,

the whole municipality of Sredets,

the whole municipality of Tsarevo,

the whole municipality of Sungurlare,

the whole municipality of Ruen,

the whole municipality of Aytos.

2.   Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

tutto il territorio della Sardegna.

3.   Lettország

Lettországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Aizputes novada Kalvenes pagasta daļa uz austrumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz ziemeļiem no autoceļa A9, uz austrumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz austrumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1296,

Skrundas novada Rudbāržu, Nīkrāces pagasts, Raņķu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasts (izņemot pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes), Skrundas pilsēta,

Vaiņodes novada Embūtes pagasta daļa uz ziemeļiem autoceļa P116, P106.

4.   Litvánia

Litvániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Seredžiaus ir Juodaičių seniūnijos,

Kauno rajono savivaldybė: Čekiškės seniūnija, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907,

Kėdainių rajono savivaldybė: Pernaravos seniūnija ir Josvainių seniūnijos pietvakarinė dalis tarp kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Plungės rajono savivaldybė: Alsėdžių, Babrungo, Paukštakių, Platelių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos ir Ariogalos miesto seniūnijos,

Skuodo rajono savivaldybės: Barstyčių, Notėnų ir Šačių seniūnijos.

5.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

gminy Barczewo, Gietrzwałd, Jonkowo, Dywity, Dobre Miasto, Purda, Stawiguda, Świątki, część gminy Olsztynek położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka w powiecie olsztyńskim,

powiat miejski Olsztyn,

w województwie mazowieckim:

gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły, część gminy Górzno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Łąki i Górzno biegnącą od wschodniej granicy gminy, następnie od miejscowości Górzno na południe od drogi nr 1328W biegnącej do drogi nr 17, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od drogi nr 17 do zachodniej granicy gminy przez miejscowości Józefów i Kobyla Wola w powiecie garwolińskim,

część gminy Iłża położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 w powiecie radomskim,

gmina Kazanów w powiecie zwoleńskim,

gminy Ciepielów, Lipsko, Rzeczniów i Sienno w powiecie lipskim,

w województwie lubelskim:

powiat tomaszowski,

gmina Białopole w powiecie chełmskim,

gmina Rudnik i część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gminy Adamów, Grabowiec, Komarów – Osada, Krasnobród, Łabunie, Miączyn, Nielisz, Radecznica, Sułów, Szczebrzeszyn, Zwierzyniec w powiecie zamojskim,

powiat biłgorajski,

powiat hrubieszowski,

gminy Dzwola i Chrzanów w powiecie janowskim,

gmina Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Abramów, Kamionka, Michów, Firlej, Jeziorzany, Kock w powiecie lubartowskim,

gminy Kłoczew, Stężyca, Ułęż i część gminy Ryki położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie ryckim,

gmina Baranów w powiecie puławskim,

w województwie podkarpackim:

gminy Cieszanów, Horyniec – Zdrój, Narol i Stary Dzików w powiecie lubaczowskim,

gminy Kuryłówka, Nowa Sarzyna, miasto Leżajsk, część gminy wiejskiej Leżajsk położona na północ od miasta Leżajsk oraz część gminy wiejskiej Leżajsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę San, w powiecie leżajskim,

gminy Krzeszów, Rudnik nad Sanem, część gminy Harasiuki położona na południe od linii wyznaczona przez drogę nr 1048 R, część gminy Ulanów położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Tanew, część gminy Nisko położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 oraz na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 19, część gminy Jeżowe położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie niżańskim,

gminy Chłopice, Jarosław z miastem Jarosław, Laszki, Wiązownica, Pawłosiów, Radymno z miastem Radymno, w powiecie jarosławskim,

gmina Stubno w powiecie przemyskim,

część gminy Kamień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie rzeszowskim,

gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, miasto Przeworsk, część gminy wiejskiej Przeworsk położona na wschód od miasta Przeworsk i na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 biegnącą od granicy z gminą Tryńcza do granicy miasta Przeworsk, część gminy Zarzecze położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1594R biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zarzecze oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogi nr 1617R oraz 1619R biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie przeworskim,

część gminy Żyraków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

gminy Przecław, Mielec z miastem Mielec, część gminy Radomyśl Wielki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 984 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Radomyśl Wielki, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Radomyśl Wielki – Zdziarzec – Pole biegnącą od drogi nr 984 do południowej granicy gminy, część gminy Wadowice Górne położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wychylówka – Borowina do skrzyżowania z drogami 1106 R oraz nr 984, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 984 biegnącą od miejscowości Borowina do południowej granicy gminy w powiecie mieleckim,

w województwie lubuskim:

gminy Nowa Sól i miasto Nowa Sól, Otyń oraz część gminy Kożuchów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na wschód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Babimost, Czerwieńsk, Kargowa, Świdnica, Zabór, część gminy Bojadła położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kępsko - Buków biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Buków, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Buków – Miłkowo biegnącą od miejscowości Buków do północnej granicy gminy w powiecie zielonogórskim,

część gminy Niegosławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

powiat miejski Zielona Góra,

gminy Skąpe, Szczaniec, Zbąszynek, część gminy Lubrza położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2 i część gminy Świebodzin położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A2 w powiecie świebodzińskim,

gminy Bobrowice, Dąbie, Krosno Odrzańskie i część gminy Bytnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

część gminy Trzciel położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie międzyrzeckim,

w województwie wielkopolskim:

gmina Zbąszyń, część gminy Miedzichowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Nowy Tomyśl położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie nowotomyskim,

gmina Siedlec w powiecie wolsztyńskim,

część gminy Rakoniewice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie grodziskim,

gmina Chrzypsko Wielkie, część gminy Sieraków położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od wschodniej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 133 w miejscowości Sieraków, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od przecięcia drogi nr 133 z rzeką Warta i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez ulicę Poznańską, a następnie drogę łączącą miejscowości Jaroszewo – Sprzeczno biegnącą do południowej granicy gminy, część gminy Kwilcz położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 24, następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 24 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 186 do skrzyżowania z drogą w miejscowości Pólko, i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Pólko przez miejscowość Wituchowo do południowej granicy gminy w powiecie międzychodzkim,

gmina Pniewy, część gminy Duszniki położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Duszniki, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez ul. Niewierską oraz drogę biegnącą przez miejscowość Niewierz do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostroróg położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 i 184 biegnące od granicy gminy do miejscowości Ostroróg, a następnie od miejscowości Ostroróg przez miejscowości Piaskowo – Rudki do południowej granicy gminy, część gminy Wronki położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, część gminy Szamotuły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 i drogę łączącą miejscowości Lipnica - Ostroróg w powiecie szamotulskim,

gminy Baranów, Bralin, Perzów, Łęka Opatowska, Rychtal, Trzcinica, część gminy Kępno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie kępińskim,

część gminy Namysłów położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę Głucha w powiecie namysłowskim, w województwie dolnośląskim:

gminy Jerzmanowa, Żukowice, część gminy Kotla położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Gaworzyce, Radwanice i część gminy Przemków położona na północ od linii wyznaczonej prze drogę nr 12 w powiecie polkowickim,

w województwie świętokrzyskim:

część gminy Brody położona na wschód od linii kolejowej biegnącej od miejscowości Marcule i od północnej granicy gminy przez miejscowości Klepacze i Karczma Kunowska do południowej granicy gminy w powiecie starachowickim,

w województwie łódzkim:

gmina Czarnocin, część gminy Moszczenica położona na zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Moszczenica – Osiedle, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Moszczenica – Osiedle – Kosów do skrzyżowania z drogą nr 12 i dalej na zachód od drogi nr 12 biegnącej od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Grabica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 473 biegnącej od zachodniej granicy gminy do miejscowości Wola Kamocka, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 473 i łączącą miejscowości Wola Kamocka – Papieże Kolonia – Papieże do wschodniej granicy gminy w powiecie piotrkowskim,

gmina Brójce, Tuszyn, Rzgów w powiecie łódzkim wschodnim,

część gminy wiejskiej Pabianice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dłutów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 485 w powiecie pabianickim,

gminy Bolesławiec, Czastary, Lututów, Łubnice, część gminy Sokolniki położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 482, część gminy Galewice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przybyłów – Ostrówek – Dąbrówka – Zmyślona w powiecie wieruszowskim,

gminy Biała, Czarnożyły, Skomlin, część gminy Mokrsko położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Krzyworzeka – Mokrsko - Zmyślona – Komorniki – Orzechowiec – Poręby, część gminy Wieluń położona na zachód od miejscowości Wieluń oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wieluń – Turów – Chotów biegnącą do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostrówek położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Pyszna w powiecie wieluńskim,

część gminy Złoczew położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 482 biegnącą od zachodniej granicy gminy w miejscowości Uników do miejscowości Złoczew, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 477 biegnącą od miejscowości Złoczew do południowej granicy gminy, część gminy Klonowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy, łączącą miejscowości Owieczki - Klonowa – Górka Klonowska - Przybyłów w powiecie sieradzkim,

w województwie opolskim:

część gminy Gorzów Śląski położona na północ od miasta Gorzów Śląski oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 45, część gminy Praszka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 45 w miejscowości Praszka oraz na północ od drogi łączącej miejscowości Praszka - Kowale w powiecie oleskim,

część gminy Byczyna położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 11 w powiecie kluczborskim

6.   Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Bistrița Năsăud,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Suceava

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Judeţul Mehedinţi,

Județul Gorj,

Județul Argeș,

Judeţul Olt,

Judeţul Dolj,

Județul Arad,

Județul Timiș,

Județul Covasna,

Județul Brașov,

Județul Botoșani,

Județul Vâlcea,

Județul Iași,

Județul Hunedoara,

Județul Alba,

Județul Sibiu,

Județul Caraș-Severin,

Județul Neamț,

Județul Harghita,

Județul Mureș,

Județul Cluj,

Județul Maramureş.

7.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

In the district of Lučenec: Lučenec a jeho časti, Panické Dravce, Mikušovce, Pinciná, Holiša, Vidiná, Boľkovce, Trebeľovce, Halič, Stará Halič, Tomášovce, Trenč, Veľká nad Ipľom, Buzitka, Prša, Nitra nad Ipľom, Mašková, Lehôtka, Kalonda, Jelšovec, Ľuboreč, Fiľakovské Kováče, Lipovany, Mučín, Rapovce, Lupoč, Gregorova Vieska, Praha,

In the district of Poltár: Kalinovo, Veľká Ves,

the whole district of Trebišov

”.

2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/47


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1091 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 2.)

az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedés bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) meghosszabbította az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet (4) szerint egyes acéltermékek behozatalára vonatkozóan bevezetett védintézkedést.

(2)

Az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete elírást tartalmazott. Míg a 4. kategóriára vonatkozó teljes vámkontingens helyes volt, a 4A. és 4B. kategória, valamint az országspecifikus és a maradvány-vámkontingensek közötti megoszlás nem volt helyes.

(3)

A Bizottság úgy véli, hogy ezt a hibát a vámkontingensek megfelelő kiosztásának lehetővé tétele érdekében és 2021. július 1-jei hatállyal ki kell javítani,

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott Védintézkedési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A IV.1. táblázatnak az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet IV. mellékletének 4A. és 4B. termékkategóriára vonatkozó, „A vámkontingens mennyisége” című része helyébe az I. mellékletben szereplő táblázat lép.

2. cikk

A IV.2. táblázatnak az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet IV. mellékletének 4A. és 4B. termékkategóriára vonatkozó, „A globális vámkontingensek negyedévenkénti mennyisége” című része helyébe a II. mellékletben szereplő táblázat lép.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 83., 2015.3.27., 16. o.

(2)   HL L 123., 2015.5.19., 33. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelete (2021. június 24.) az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendeletnek az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedés meghosszabbítása érdekében történő módosításáról. HL L 225I., 2021.6.25., 1. o.

(4)   HL L 31., 2019.2.1., 27. o.


I. MELLÉKLET

4.A

Fémbevonatú lemez

TARIC-kódok: 7210 41 00 20 , 7210 41 00 30 , 7210 49 00 20 , 7210 49 00 30 , 7210 61 00 20 , 7210 61 00 30 , 7210 69 00 20 , 7210 69 00 30 , 7212 30 00 20 , 7212 30 00 30 , 7212 50 61 20 , 7212 50 61 30 , 7212 50 69 20 , 7212 50 69 30 , 7225 92 00 20 , 7225 92 00 30 , 7225 99 00 11 , 7225 99 00 22 , 7225 99 00 23 , 7225 99 00 41 , 7225 99 00 45 , 7225 99 00 91 , 7225 99 00 92 , 7225 99 00 93 , 7226 99 30 10 , 7226 99 30 30 , 7226 99 70 11 , 7226 99 70 13 , 7226 99 70 91 , 7226 99 70 93 , 7226 99 70 94

Koreai Köztársaság

34 726,32

34 726,32

33 971,40

34 348,86

35 768,11

35 768,11

34 990,54

35 379,32

36 841,15

36 841,15

36 040,26

36 440,70

25 %

09.8816

India

49 638,36

49 638,36

48 559,27

49 098,82

51 127,51

51 127,51

50 016,05

50 571,78

52 661,34

52 661,34

51 516,53

52 088,93

25 %

09.8817

Egyesült Királyság

32 719,56

32 719,56

32 008,27

32 363,92

33 701,15

33 701,15

32 968,52

33 334,83

34 712,19

34 712,19

33 957,57

34 334,88

25 %

09.8979

Más országok

439 629,02

439 629,02

430 071,87

434 850,45

452 817,89

452 817,89

442 974,02

447 895,96

466 402,42

466 402,42

456 263,24

461 332,84

25 %

 ((5))

4.B

KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 20 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10 TARIC-kódok: 7210 41 00 80 , 7210 49 00 80 , 7210 61 00 80 , 7210 69 00 80 , 7212 30 00 80 , 7212 50 61 80 , 7212 50 69 80 , 7225 92 00 80 , 7225 99 00 25 , 7225 99 00 95 , 7226 99 30 90 , 7226 99 70 19 , 7226 99 70 96

Kína

118 662,79

118 662,79

116 083,16

117 372,98

122 222,67

122 222,67

119 565,66

120 894,17

125 889,35

125 889,35

123 152,63

124 520,99

25 %

09.8821

Koreai Köztársaság

154 003,68

154 003,68

150 655,77

152 329,73

158 623,79

158 623,79

155 175,45

156 899,62

163 382,50

163 382,50

159 830,71

161 606,61

25 %

09.8822

India

70 874,00

70 874,00

69 333,27

70 103,64

73 000,22

73 000,22

71 413,26

72 206,74

75 190,23

75 190,23

73 555,66

74 372,95

25 %

09.8823

Egyesült Királyság

32 719,56

32 719,56

32 008,27

32 363,92

33 701,15

33 701,15

32 968,52

33 334,83

34 712,19

34 712,19

33 957,57

34 334,88

25 %

09.8980

Más országok

99 301,05

99 301,05

97 142,33

98 221,69

102 280,08

102 280,08

100 056,60

101 168,34

105 348,48

105 348,48

103 058,30

104 203,39

25 %

 ((6))


((5))  7.1.–3.31.: 09.8609

4.1.–6.30.: 09.8610

4.1.–6.30.: India,* a Koreai Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8570 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.

((6))  7.1.–3.31.: 09.8611

4.1.–6.30.: 09.8612

4.1.–6.30.: Kína* esetében 09.8581, a Koreai Köztársaság* esetében 09.8582, India* esetében 09.8583, az Egyesült Királyság* esetében 09.8584 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.”


II. MELLÉKLET

4.A

Más országok

439 629,02

439 629,02

430 071,87

434 850,45

452 817,89

452 817,89

442 974,02

447 895,96

466 402,42

466 402,42

456 263,24

461 332,84

4.B

Más országok

99 301,05

99 301,05

97 142,33

98 221,69

102 280,08

102 280,08

100 056,60

101 168,34

105 348,48

105 348,48

103 058,30

104 203,39 ”


HATÁROZATOK

2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/51


A TANÁCS (EU) 2021/1092 HATÁROZATA

(2021. június 11.)

a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a repülésbiztonság területén elfogadott nemzetközi szabványoktól való eltérések bejelentésére vonatkozó kritériumok és eljárás megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény), amelyet Chicagóban 1944. december 7-én írtak alá, és amely a nemzetközi légi közlekedést szabályozza, 1947. április 4-én lépett hatályba. Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (a továbbiakban: ICAO).

(2)

Az Unió tagállamai a Chicagói Egyezmény szerződő felei és ICAO szerződő államok, miközben az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO-szervekben.

(3)

A Chicagói Egyezmény 54. cikke értelmében az ICAO Tanács nemzetközi szabványokat (a továbbiakban: szabványok) és ajánlott eljárásokat fogadhat el a légi közlekedésre vonatkozóan, és azokat a Chicagói Egyezmény függelékeiként jelölheti ki (a továbbiakban: ICAO-függelékek), különösen a polgári repülés biztonsága tekintetében.

(4)

A Chicagói Egyezmény 90. cikke értelmében bármely ICAO-függeléknek vagy valamely ICAO-függelék bármely módosításának az ICAO szerződő államoknak való megküldésétől számított három hónap elteltével – vagy azon hosszabb időszak végén, amelyet az ICAO Tanács előírhat – kell hatályba lépnie, kivéve, ha időközben az ICAO szerződő államok többsége bejelenti ellenvéleményét.

(5)

Elfogadásukat és hatálybalépésüket követően a szabványok valamennyi ICAO szerződő államra – köztük az Unió valamennyi tagállamára – nézve kötelező erejűek, a Chicagói Egyezménnyel összhangban és az abban meghatározott korlátokon belül.

(6)

A Chicagói Egyezmény 38. cikke értelmében bármely ICAO szerződő államnak, amely nem tartja lehetségesnek, hogy valamely szabványnak minden vonatkozásban megfeleljen, illetve hogy saját szabályozásait vagy eljárásait teljesen összhangba hozza valamely szabvánnyal annak módosítása után, vagy amely szükségesnek tartja olyan szabályozások vagy eljárások elfogadását, amelyek bármely konkrét vonatkozásban eltérnek valamely szabvány által megállapítottaktól, haladéktalan bejelentést kell tennie az ICAO-nak a saját szabályozásai vagy eljárásai és a szabvány által megállapítottak közötti eltérésekről. Szabványok módosításai esetében bármely államnak, amely saját szabályozásaiban vagy eljárásaiban nem teszi meg a megfelelő módosításokat, a szabvány módosításának elfogadásától számított hatvan napon belül be kell ezt jelentenie az ICAO Tanácsnak, vagy jeleznie kell a meghozni javasolt intézkedést.

(7)

Az ICAO belső szabályai – különösen az ICAO által a szabványoktól való eltérések bejelentésére az ICAO szerződő államok számára előírt határidők –, valamint a repülésbiztonság területén évente bejelentendő eltérések száma megnehezítik az Unió nevében képviselendő álláspontnak egy, a szerződés 218. cikkének (9) bekezdésén alapuló tanácsi határozatban időben történő megállapítását minden egyes bejelentendő eltérés esetében. Ezenkívül, az ICAO Tanács által a repülésbiztonság területén elfogadott szabványok nagyrészt az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket érintenek. Ezért hatékony és megfelelő lépés egy keretet megállapítani a repülésbiztonság területén uniós kizárólagos hatáskörbe tartozó szabványoktól való eltérések bejelentéséhez követendő feltételekre és eljárásra vonatkozóan, a tagállamoknak a Chicagói Egyezmény szerinti jogai és kötelezettségei sérelme nélkül.

(8)

Tekintettel a repülésbiztonsági ágazat sajátosságára – az ICAO által kezelt egyéb ágazatokhoz képest –, különösen az ICAO Tanács által az említett ágazatban elfogadott szabványok magas számára és az évente bejelentendő eltérések számára, e határozat kizárólag a repülésbiztonsági területhez kapcsolódik az eljárások karcsúsítása és a számos bejelentés hatékony módon történő kezelése érdekében. Az ICAO szintjén a repülésbiztonsági szabványokat főként az 1., 6., 8., 14., 18. és 19. ICAO-függelék tartalmazza. Az Unió szintjén az említett szabványokban foglalt követelményeket főként a következők tartalmazzák: az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és az annak alapján elfogadott végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, különösen az 1178/2011/EU (2), a 748/2012/EU (3), a 965/2012/EU (4), a 139/2014/EU (5), a 452/2014/EU (6), az 1321/2014/EU (7) és az (EU) 2015/640 bizottsági rendelet (8), valamint a 2111/2005/EK (9) és a 376/2014/EU (10) európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(9)

E határozatot ezenkívül az Unió nevében az ICAO-ban az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken képviselendő álláspontokra kell korlátozni.

(10)

Az ICAO Tanács által elfogadott szabványoktól való eltérések eredhetnek az uniós jogból egy új vagy módosított szabványnak az említett Tanács általi elfogadása miatt vagy az uniós jog módosítása miatt. Az ilyen eltérésekkel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspontnak a Bizottság által a Tanácshoz megvitatás és jóváhagyás céljából kellő időben benyújtott írásos dokumentumon kell alapulnia.

(11)

Az ICAO Tanács által a repülésbiztonság területén elfogadott szabványoktól való eltérések az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke alapján előre nem látható kényszerítő körülmények esetében elfogadott nemzeti intézkedésekből is eredhetnek, amennyiben az említett intézkedések eltérnek a szabványoktól, és ezért a Chicagói Egyezmény 38. cikke értelmében szükségessé teszik az eltérések bejelentését az ICAO-nak. Ezért helyénvaló e határozatban az ilyen eltérések meghatározásához követendő eljárást is megállapítani. Az említett eljárásnak az elfogadott nemzeti intézkedések hatályától és időtartamától kell függenie, összhangban a szubszidiaritás és az arányosság elvével, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy haladéktalanul eleget tegyenek a Chicagói Egyezmény 38. cikke szerinti nemzetközi kötelezettségeiknek. Az említett eljárás nem sértheti az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkében megállapított feltételeket és eljárást.

(12)

Az ICAO-nak bejelentendő eltéréseknek adott esetben különösen az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által az (EU) 2018/1139 rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban nyújtott információkon kell alapulniuk. Az eltérések bejelentésének az ICAO által a megfelelés vagy az eltérések bejelentésére szolgáló formanyomtatványban (Form on Notification of Compliance With or Differences) meghatározott formátumot, vagy amennyiben az ICAO előírja, az eltérések elektronikus bejelentésére szolgáló rendszert kell követnie. Amennyiben e határozat értelmében az Unió által képviselendő álláspontot a Bizottság által a Tanácshoz megvitatás és jóváhagyás céljából benyújtott írásos dokumentumban állapítják meg, az ilyen dokumentumnak – adott esetben és eseti alapon – jeleznie kell, hogy rugalmasságot kell-e biztosítani a tagállamok számára a szóban forgó eltérések bejelentéséhez. Ezenkívül, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy a lehető leghamarabb megkezdje egy ilyen dokumentum előkészítését annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ilyen előkészítéshez, beleértve bármely, szakértői szinten folytatandó megfelelő konzultációt is.

(13)

E határozat végrehajtása nem járhat a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeinek vagy a Chicagói Egyezmény szerinti nemzetközi kötelezettségeiknek a megsértésével, különösen az eltéréseknek az ICAO-nak történő bejelentésére vonatkozó határidő betartása tekintetében.

(14)

E határozatot korlátozott ideig – nevezetesen az ICAO Tanácsnak az ICAO következő Közgyűlését követő ülése utáni időpontig – kell alkalmazni annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Tanács értékelje e határozat eredményességét, és egy bizottsági javaslat alapján határozzon arról, meghosszabbítja-e annak alkalmazását vagy más módon módosítja-e azt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió nevében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (a továbbiakban: ICAO) a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 1., 6., 8., 14., 18. és 19. függelékében foglalt, a repülésbiztonság területére vonatkozó szabványoktól való eltérések bejelentése tekintetében képviselendő álláspontot – amennyiben az ilyen szabványok az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak – az e határozat 2. és 3. cikkében meghatározott kritériumok és eljárás szerint kell megállapítani.

2. cikk

Amennyiben az uniós jog eltér az e határozat 1. cikkében említett szabványoktól, és ezért a Chicagói Egyezmény 38. cikkével összhangban szükséges az ICAO-nak történő bejelentés az említett szabványoktól való eltérések tekintetében, a Bizottság – kellő időben és az ICAO által az eltérések bejelentésére meghatározott határidő lejártát megelőző legalább két hónappal – írásos dokumentumot nyújt be a Tanácshoz megvitatás és jóváhagyás céljából, amely dokumentum adott esetben különösen az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által az (EU) 2018/1139 rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban nyújtott információkon alapul, meghatározva az ICAO-nak bejelentendő részletezett eltéréseket.

3. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkével összhangban olyan nemzeti intézkedéseket fogad el, amelyek természetes vagy jogi személyekre vonatkozó mentesítéseket nyújtanak, vagy amelyek teljes időtartama nem haladja meg a nyolc hónapot, és amennyiben az említett nemzeti intézkedések eltérnek az e határozat 1. cikkében említett szabványoktól, és szükségessé teszik az említett szabványoktól való eltérések bejelentését a Chicagói Egyezmény 38. cikkével összhangban, az említett tagállam bármely bejelentett eltérésről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(2)   Amennyiben az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkével összhangban nyújtott mentesítések általánosan alkalmazandók, és teljes időtartamuk meghaladja a nyolc hónapot, a Bizottság legkésőbb két héttel azt követően, hogy az érintett tagállam az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikkének (1) bekezdésével összhangban értesítette az említett mentesítésekről, írásos dokumentumot nyújt be a Tanácshoz megvitatás és jóváhagyás céljából, amely dokumentum különösen az EASA által az említett rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban nyújtott információkon, valamint a tagállamok által az említett rendelet 71. cikke alapján nyújtott információkon alapul, meghatározva az ICAO-nak bejelentendő részletezett eltéréseket.

4. cikk

E határozat végrehajtása nem járhat a tagállamok uniós jog szerinti kötelezettségeinek vagy a Chicagói Egyezmény 38. cikke szerinti nemzetközi kötelezettségeiknek a megsértésével.

5. cikk

Az Unió nevében az ICAO-ban képviselendő álláspontot a tagállamok juttatják kifejezésre.

6. cikk

Ezt a határozatot 2022. november 30-ig kell alkalmazni. A Bizottság javaslata alapján a Tanács meghosszabbíthatja annak alkalmazását vagy más módon módosíthatja azt.

7. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. P. MATOS FERNANDES


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(2)  A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).

(3)  A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).

(4)  A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(5)  A Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1. o.).

(6)  A Bizottság 452/2014/EU rendelete (2014. április 29.) a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.).

(7)  A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2015/640 rendelete (2015. április 23.) adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokról és a 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 106., 2015.4.24., 18. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.).


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/55


A TANÁCS (EU) 2021/1093 HATÁROZATA

(2021. június 28.)

a Tanács adatvédelmi tisztviselőjére,az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására, és az érintettek jogainak a Tanács adatvédelmi tisztviselő feladatainak összefüggésében való korlátozásaira vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról, és a 2004/644/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 45. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1725 rendelet meghatározza az összes uniós intézményre és szervre vonatkozó elveket és szabályokat, és előírja valamennyi uniós intézmény és szerv számára az adatvédelmi tisztviselő kinevezését.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az egyes uniós intézményeknek és szerveknek végrehajtási szabályokat (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok) kell elfogadniuk az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozóan. A végrehajtási szabályoknak különösen a Tanács és a Tanács Főtitkársága adatvédelmi tisztviselőjének feladataira, kötelességeire és hatásköreiére kell vonatkozniuk.

(3)

A végrehajtási szabályokban meg kell határozni az adatkezelés által érintettek jogainak gyakorlására, valamint a Tanácson és a Tanács Főtitkárságán belül a személyes adatok kezelésével foglalkozó valamennyi érintett résztvevő kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó eljárásokat.

(4)

Az (EU) 2018/1725 rendelet egyértelmű felelősségi köröket ír elő az adatkezelők számára, különös tekintettel az érintettek jogaira. A végrehajtási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a Tanács és a Főtitkárság egységes és átlátható módon teljesítsék adatkezelői feladataikat. Szabályokat kell megállapítani annak meghatározására, hogy ki felelős a Tanács vagy a Főtitkárság nevében végzett adatkezelési műveletekért. Ezzel összefüggésben indokolt bevezetni a felhatalmazott adatkezelő fogalmát annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen határozni a Főtitkárság szervezeteinek felelősségi körét, különösen az érintettek jogait érintő egyedi határozatok tekintetében. Indokolt továbbá bevezetni az operatív adatkezelő fogalmát, akit a felhatalmazott adatkezelő jelöl ki – felelőssége fenntartása mellett – a szabályoknak való megfelelés gyakorlati biztosítására, és az érintettek adatkezelési művelettel kapcsolatos kérelmeinek feldolgozására. Annak érdekében, hogy pontosan meg lehessen jelölni a Főtitkárságon belül az egyes adatkezelési tevékenységek tekintetében fennálló felelősségi köröket, az operatív adatkezelőt pontosan meg kell jelölni a nyilvántartásban szereplő bejegyzésben. Az operatív adatkezelő kijelölése nem akadályozza meg egy kapcsolattartó pont gyakorlati alkalmazását, például az érintettek kérelmeinek fogadására rendelkezésre álló funkcionális postafiók formájában.

(5)

Bizonyos esetekben a Főtitkárság több főigazgatósága vagy szolgálata közösen is végezhet adatkezelési műveletet a rájuk bízott feladat teljesítése érdekében. Ilyen esetekben biztosítaniuk kell, hogy belső intézkedések foganatosításával átlátható módon meghatározzák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felelősségi köreiket, különösen az érintettek jogaival, az európai adatvédelmi biztos tájékoztatásával és a nyilvántartások vezetésével kapcsolatosan.

(6)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felhatalmazott adatkezelők felelősségi körének gyakorlását, a Főtitkárság minden főigazgatóságának vagy más szolgálatának ki kell kineveznie egy adatvédelmi koordinátort. Az adatvédelmi koordinátoroknak a személyes adatok védelmével kapcsolatos minden kérdésben segítséget kell nyújtaniuk a Főtitkárság főigazgatóságának vagy más szolgálatának, és részt kell venniük a Főtitkárság adatvédelmi koordinátorainak hálózatában az (EU) 2018/1725 rendelet koherens végrehajtásának és értelmezésének biztosítása érdekében.

(7)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján, az adatvédelmi tisztviselő kiegészítő iránymutatást adhat ki az adatvédelmi koordinátor feladatköréről.

(8)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése minden uniós intézménynek és szervnek lehetőséget biztosít arra, hogy korlátozza az említett rendelet 14–17., 19., 20. és 35. cikkének alkalmazását, továbbá a 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átláthatóság elvének alkalmazását, amennyiben az átláthatóság elvének rendelkezései megfelelnek az említett rendelet 14–17., 19., és 20. cikkében meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek.

(9)

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az adatvédelmi tisztviselőnek korlátoznia kell az érintettek jogait az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkében meghatározott nyomonkövetési, vizsgálati, auditálási és konzultációs feladatok ellátása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor az említett rendelet szerinti, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat. Belső szabályokat kell elfogadni, amelyek értelmében az adatvédelmi tisztviselő az említett rendelet 25. cikkével összhangban korlátozhatja az érintettek jogait(a továbbiakban: belső szabályok).

(10)

Indokolt, hogy e belső szabályok a Tanács és a Főtitkárság által végzett valamennyi adatkezelési műveletre vonatkozzanak az adatvédelmi tisztviselő nyomonkövetési, vizsgálati, auditálási és konzultációs tevékenységeinek végrehajtása során. A belső szabályoknak vonatkozniuk kell az adatvédelmi tisztviselő vizsgálati vagy auditálási feladatköréhez kapcsolódó adatkezelési műveletekre is, például az adatvédelmi tisztviselő által lefolytatott panaszkezelési eljárásokra is. A belső szabályoknak az adatvédelmi tisztviselő által végzett olyan nyomon követésre és konzultációkra is vonatkozniuk kell, amikor az adatvédelmi tisztviselő a saját igazgatási vizsgálatain és ellenőrzésein kívül nyújt segítséget és együttműködést a Főtitkárság főigazgatóságainak és szolgálatainak.

(11)

A Tanácsnak és a Főtitkárságnak adott esetben korlátozásokat kell alkalmaznia az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja alapján az adatvédelmi tisztviselő nyomonkövetési, vizsgálati, auditálási és konzultációs feladatai keretében végzett adatkezelési műveletekre, amennyiben ez az adatvédelmi tisztviselő feladatainak, a kapcsolódó vizsgálatoknak és eljárásoknak, az adatvédelmi tisztviselő vizsgálati és auditálási eszközeinek és módszereinek, valamint az adatvédelmi tisztviselő feladataival kapcsolatos más személyek jogainak védelme érdekében szükséges.

(12)

A hatékony együttműködés fenntartása érdekében előfordulhat, hogy a Tanácsnak és a Főtitkárságnak a Főtitkárság más főigazgatóságaitól és szolgálataitól, vagy más uniós intézményektől vagy szervektől származó, személyes adatokat tartalmazó információk védelme érdekében korlátoznia kell az érintettek jogait. Ennek érdekében az adatvédelmi tisztviselőnek konzultálnia kell az említett főigazgatóságokkal és szolgálatokkal vagy más intézményekkel vagy szervekkel a korlátozások bevezetésének releváns okairól, valamint a korlátozások szükségességéről és arányosságáról.

(13)

Az adatvédelmi tisztviselőnek – és adott esetben a Főtitkárság főigazgatóságainak és szolgálatainak – átlátható módon kell kezelnie az összes korlátozást, és a megfelelő nyilvántartó rendszerben minden egyes korlátozás alkalmazását nyilvántartásba kell vennie.

(14)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az adatkezelők elhalaszthatják vagy mellőzhetik az érintettnek a korlátozás okairól való tájékoztatását, ha ez bármilyen módon veszélyeztetné a korlátozás célját. A korlátozás bejelentése különösen az említett rendelet 16. és a 35. cikke szerinti jogok korlátozásakor veszélyeztetné a korlátozás célját. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintettnek az említett cikkek szerinti, tájékoztatáshoz való jogát csak addig korlátozzák, amíg a halasztás okai fennállnak, az adatvédelmi tisztviselőnek vagy a Főtitkárságon belül a korlátozást alkalmazó főigazgatóságoknak vagy szolgálatoknak rendszeresen felül kell vizsgálnia az álláspontját.

(15)

Amennyiben az érintett egyéb jogait korlátozzák, az adatvédelmi tisztviselőnek eseti alapon értékelnie kell, hogy a korlátozásról való tájékoztatás ellehetetlenítené-e annak célját.

(16)

Az e határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében az adatvédelmi tisztviselőnek független módon felül kell vizsgálnia a Főtitkárság más főigazgatóságai vagy szolgálatai által e határozat alapján alkalmazott korlátozásokat.

(17)

Az e határozat alapján alkalmazott korlátozásoknak egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedést kell jelenteniük.

(18)

Az európai adatvédelmi biztos megkapta az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti tájékoztatást és konzultációs lehetőséget, majd kinyilvánította véleményét (2).

(19)

Az (EU) 2018/1725 rendelet végrehajtási szabályai nem sértik az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), a 2004/338/EK, Euratom tanácsi határozatot (4) és különösen annak II. mellékletét, a 2013/488/EU tanácsi határozatot (5) és különösen annak melléklete II. részének VI. szakaszát, illetve a Tanács főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének 2001. június 25-i határozatát (6).

(20)

A 2004/644/EK tanácsi határozat (7) megállapítja a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályokat. Az (EU) 2018/1725 rendelet 2019. december 11-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 45/2001/EK rendeletet. Annak biztosítása érdekében, hogy csak egy végrehajtási szabályrendszer legyen alkalmazandó, a 2004/644/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   Ez a határozat megállapítja az (EU) 2018/1725 rendeletnek a Tanács és a Tanács Főtitkársága (a továbbiakban: a „Főtitkárság”) általi alkalmazására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, valamint további végrehajtási szabályokat állapít meg a Tanács adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozóan.

(2)   Ez a határozat megállapítja azokat a szabályokat, amelyeket a Tanácsnak és a Főtitkárságnak az adatvédelmi tisztviselő nyomonkövetési, vizsgálati, auditálási és konzultációs tevékenységeivel kapcsolatban kell követnie az érintetteknek a személyes adataik kezeléséről való, az (EU) 2018/1725 rendelet 14., 15. és 16. cikke szerinti tájékoztatása tekintetében.

(3)   Ez a határozat megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a Tanács és a Főtitkárság az adatvédelmi tisztviselő nyomonkövetési, vizsgálati, auditálási és konzultációs tevékenységeivel kapcsolatban korlátozhatja az (EU) 2018/1725 rendelet 4., 14–17., 19., 20. és 35. cikkének alkalmazását az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontjával összhangban.

(4)   Ez a határozat a személyes adatoknak a Tanács és a Főtitkárság általi, az adatvédelmi tisztviselőnek az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkében említett feladatai céljából vagy azokkal kapcsolatban történő kezelésére vonatkozik.

2. cikk

Adatkezelő

E határozat alkalmazásában a Tanács és a Főtitkárság az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében vett adatkezelőnek minősül.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„adatvédelmi tisztviselő”: a Tanács főtitkára által az (EU) 2018/1725 rendelet 43. cikke szerint kijelölt személy;

2.

„az adatvédelmi tisztviselő feladatai”: az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkében említett feladatok;

3.

„a Főtitkárság személyzete”: a Tanács Főtitkárságának minden tisztviselője és minden más olyan személy, akire alkalmazandó az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) ír elő, illetve aki a Főtitkárságon szerződéses alapon dolgozik (gyakornokok, tanácsadók, szerződéses megbízottak, a tagállamok által kirendelt tisztviselők).

4.

„felhatalmazott adatkezelő”: a Főtitkárság azon főigazgatóságának vagy szolgálatának a vezetője, amely önállóan vagy másokkal közösen meghatározza a személyes adatoknak a Tanács vagy a Főtitkárság nevében, az adott főigazgatóság vagy szolgálat feladatának teljesítése keretében történő kezelésének céljait és módját;

5.

„operatív adatkezelő”: a Főtitkárság személyzetének közép- vagy felsővezetői szintű tagja, akit a felhatalmazott adatkezelő arra jelöl ki, hogy segítse őt az (EU) 2018/1725 rendeletnek való megfelelés biztosításában a felelősségi körébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében, és elsődleges kapcsolattartó pontként szolgáljon az érintettek számára;

6.

„adatvédelmi koordinátor”: a Főtitkárság személyzetének azon tagjai, akiket az adatvédelmi tisztviselővel egyeztetve a Főtitkárság minden főigazgatóságán vagy más szolgálatán arra jelölnek ki, hogy segítsék a főigazgatóságot vagy a szolgálatot a személyes adatok védelmének minden vetületével kapcsolatban, valamint hogy az adott főigazgatóság vagy egyéb szolgálat képviselőjeként adatvédelmi kérdésekkel foglalkozzanak az adatvédelmi tisztviselővel szoros együttműködésben.

2. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése és jogállása

(1)   A Tanács főtitkára jelöli ki az adatvédelmi tisztviselőt a Főtitkárság személyzetéből, és az (EU) 2018/1725 rendelet 43. cikkével összhangban közli kilétét az európai adatvédelmi biztossal.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettsége és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlatok szakértői szintű ismerete, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmassága alapján kell kiválasztani. Az adatvédelmi tisztviselőnek továbbá alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a Főtitkárságról, annak felépítéséről, valamint igazgatási szabályairól és eljárásairól. Feladatainak ellátása céljából az adatvédelmi tisztviselőt mentesíteni kell a Főtitkárságon belüli bármely más feladat alól.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése öt évre szól, és megújítható.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő és személyzete közvetlenül a Tanács főtitkára alá tartozik, és közvetlenül neki tartozik beszámolási kötelezettséggel.

(5)   Feladatai ellátása során az adatvédelmi tisztviselő független módon jár el, és nem utasíthatja őt a Tanács főtitkára, sem a felhatalmazott adatkezelők vagy az operatív adatkezelők, illetve senki más sem az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseinek belső alkalmazására vagy az európai adatvédelmi biztossal való együttműködésére vonatkozóan.

(6)   A Tanács és a Főtitkárság támogatják az adatvédelmi tisztviselőt az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkében említett feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítják számára azokat a forrásokat, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek.

(7)   Az adatvédelmi tisztviselő nem menthető fel és nem sújtható szankcióval feladatai ellátásából kifolyólag. Az adatvédelmi tisztviselő kizárólag az (EU) 2018/1725 rendelet 44. cikkének (8) bekezdésével összhangban menthető fel. Az európai adatvédelmi biztossal írásban kell konzultálni abból a célból, hogy hozzájárulását adja az említett cikk szerinti felmentéshez. A hozzájárulás másolatát meg kell küldeni az adatvédelmi tisztviselőnek.

(8)   A Főtitkárság, különösen a felhatalmazott adatkezelők és az operatív adatkezelők biztosítják az adatvédelmi tisztviselő megfelelő módon és időben történő bevonását a személyes adatok védelmével kapcsolatos minden ügybe.

5. cikk

Feladatok és kötelességek

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő ellátja az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkében előírt valamennyi feladatot. Különösen:

a)

biztosítja, hogy a Tanács és a Főtitkárság alkalmazza és végrehajtsa az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint ellenőrzi az említett rendeletnek és a személyes adatok védelmére alkalmazandó jogi keretnek való megfelelést;

b)

tanácsot ad a Tanács főtitkárának, a felhatalmazott adatkezelőknek és az operatív adatkezelőknek az adatvédelmi rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben;

c)

tanácsot és támogatást nyújt a felhatalmazott adatkezelők és az operatív adatkezelők részére az adatvédelmi hatásvizsgálatnak az (EU) 2018/1725 rendelet 39. és 40. cikke szerinti elvégzése során;

d)

biztosítja, hogy az adatkezelési műveletek során ne sérüljenek az érintettek jogai és szabadságai;

e)

figyelemfelhívó tevékenységet végez a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi kerettel kapcsolatban, és hozzájárul a személyes adatok védelme kultúrájának kialakításához a Főtitkárságon belül.

A Tanács főtitkára, az érintett adatkezelők, a személyzeti bizottság, illetve bármely természetes személy a hivatali út igénybevétele nélkül konzultálhat az adatvédelmi tisztviselővel az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdésben;

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő nyilvántartást vezet az adatkezelési tevékenységekre vonatkozó feljegyzésekről, és azt a 12. cikkel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő belső nyilvántartást vezet az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 16. pontja szerinti adatvédelmi incidensekről.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő – kérésre– tanácsot ad a felhatalmazott adatkezelő részére az (EU) 2018/1725 rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének, valamint 4. cikkének az alkalmazására vonatkozó korlátozás alkalmazásával kapcsolatban.

(5)   Az adatvédelmi tisztviselő szervezi meg és vezeti le az adatvédelmi koordinátorok rendszeres üléseit.

(6)   Az adatvédelmi tisztviselő éves jelentést nyújt be a Tanács főtitkárának a tevékenységeiről, és hozzáférhetővé teszi azt a Főtitkárság személyzete számára.

(7)   Az adatvédelmi tisztviselő együttműködik a többi uniós intézmény és szerv által kijelölt adatvédelmi tisztviselővel, és rendszeresen részt vesz az európai adatvédelmi biztos vagy a többi uniós intézmény és szerv adatvédelmi tisztviselői által összehívott üléseken, amelyek célja a jó együttműködés elősegítése, különösen a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén.

(8)   Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátása során végzett adatkezelési műveletek tekintetében felhatalmazott adatkezelőnek minősül.

6. cikk

Hatáskör

Feladatai és kötelességei teljesítése során az adatvédelmi tisztviselő:

a)

bármikor betekinthet az adatkezelési műveletek tárgyát képező adatokba, beléphet valamennyi hivatali helyiségbe, valamint hozzáférhet valamennyi adatfeldolgozó berendezéshez és adathordozóhoz;

b)

jogi véleményt kérhet a Tanács Jogi Szolgálatától;

c)

egyéb támogatást kérhet a Főtitkárság illetékes főigazgatóságaitól és szolgálataitól;

d)

a Főtitkárság érintett főigazgatóságaihoz és szolgálataihoz utalhat ügyeket abból a célból, hogy azok hozzák meg a megfelelő követő intézkedéseket;

e)

a 14. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, kérésre vagy saját kezdeményezésére megvizsgálhat olyan ügyeket és eseményeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adatvédelmi tisztviselő feladataihoz;

f)

adminisztratív intézkedéseket javasolhat a Tanács főtitkárának, és általános ajánlásokat adhat ki az (EU) 2018/1725 rendelet megfelelő alkalmazására vonatkozóan;

g)

ajánlásokat tehet a Főtitkárságnak, a felhatalmazott adatkezelőknek és az operatív adatkezelőknek az (EU) 2018/1725 rendelet gyakorlatban való alkalmazásának a javítására, így többek között:

i.

felszólíthatja a felhatalmazott adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse valamely érintettnek az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;

ii.

figyelmeztetheti a felhatalmazott adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha egy adott adatkezelési művelet sérti az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseit, és felszólíthatja őket, hogy adott esetben meghatározott módon és határidőn belül hozzák összhangba a jogszabállyal az adatkezelési műveleteket;

iii.

felszólíthatja a felhatalmazott adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy függessze fel a valamely tagállambeli címzett vagy harmadik ország vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlást;

iv.

felkérheti a felhatalmazott adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy meghatározott határidőn belül tegyen jelentést az adatvédelmi tisztviselő részére az adatvédelmi tisztviselő ajánlását vagy tanácsát követően tett intézkedésekről;

h)

az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes beleegyezésével kérheti külső, információs és kommunikációs technológiai szakértők szolgáltatásainak az igénybevételét;

i)

meghívást kell, hogy kapjon a Főtitkárság érintett vezetői testületeinek és bizottságainak az üléseire minden olyan esetben, amikor a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg, és napirendi pontokat javasolhat e testületek és bizottságok üléseire;

j)

értesítheti a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatóságát arról, ha a Főtitkárság személyzetének egy tagja nem teljesítette az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kötelezettségeket, és javasolhatja, hogy indítsanak igazgatási vizsgálatot az említett rendelet 69. cikkében előírt szankciók lehetséges alkalmazása céljából;

k)

a Főtitkárság érintett szolgálataival konzultálva felel az 1049/2001/EK rendelet alapján benyújtott, a hivatala birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti alapkérelmekről szóló határozatok meghozataláért.

3. SZAKASZ

AZ ADATVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

7. cikk

Konzultáció az adatvédelmi tisztviselővel és az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatása

(1)   Az adatkezelőknek be kell vonniuk az adatvédelmi tisztviselőt a személyes adatok kezelésével járó tevékenységek tervezésébe és megvitatásába. Az adatvédelmi tisztviselőt tájékoztatni kell minden adatkezelési műveletről, továbbá a fennálló adatkezelési műveletek bármely lényeges megváltoztatásáról.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselőt tájékoztatni kell a Főtitkárság azon belső feljegyzéseinek és határozatainak tervezetéről, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az (EU) 2018/1725 rendelet belső alkalmazásához.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselőt tájékoztatni kell az (EU) 2018/1725 rendelet belső alkalmazásával kapcsolatban külső felekkel felvett valamennyi kapcsolatról, valamint az európai adatvédelmi biztossal folytatott bármely kapcsolatfelvételről, különösen az említett rendelet 40. és 41. cikke alapján az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultáció, illetve az európai adatvédelmi biztos tájékoztatása esetén.

(4)   Amennyiben a személyes adatok kezelését adatfeldolgozó végzi, a közös adatkezelők közötti megállapodások tervezetéről, valamint a szerződésekben foglalt adatvédelmi záradékok, illetve egyéb jogi aktusok tervezetéről konzultálni kell az adatvédelmi tisztviselővel.

8. cikk

Felhatalmazott adatkezelők

(1)   A felhatalmazott adatkezelők feladata annak biztosítása, hogy az ellenőrzésük alatt végzett valamennyi adatkezelési művelet megfeleljen az (EU) 2018/1725 rendeletnek.

(2)   A felhatalmazott adatkezelőknek különösen:

a)

ki kell jelölniük egy operatív adatkezelőt, aki segíti a felhatalmazott adatkezelőt az (EU) 2018/1725 rendeletnek való megfelelés biztosításában, főleg az érintettekkel való bánásmód tekintetében;

b)

nyilvántartást kell vezetniük a felelősségi körükben végzett adatkezelési tevékenységekről, és biztosítaniuk kell, hogy a nyilvántartást és a kapcsolódó adatvédelmi nyilatkozatot az operatív adatkezelő a 12. cikkben említett nyilvántartásba való bevitel céljából benyújtsa az adatvédelmi tisztviselőnek;

c)

felelniük kell a nevükben a személyes adatok kezelését végző adatfeldolgozók és adatfeldolgozó alvállalkozók tevékenységeiért, és biztosítaniuk kell, hogy az adatkezelést az (EU) 2018/1725 rendelet 29. cikke (3) bekezdésének megfelelő szerződés vagy más jogi aktus szabályozza.

(3)   A felhatalmazott adatkezelőknek egyrészt biztosítaniuk kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő kellő időben bekapcsolódjon a személyes adatokkal kapcsolatos valamennyi ügybe, másrészt megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására is, hogy az adatvédelmi koordinátor megfelelően bekapcsolódjon a főtitkársági főigazgatóságukon és más szolgálatukon belüli adatvédelemmel kapcsolatos valamennyi ügybe.

(4)   A felhatalmazott adatkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelő technikai és szervezési intézkedések legyenek érvényben annak igazolására, hogy az adatkezelési tevékenységek megfelelnek az (EU) 2018/1725 rendeletnek, valamint megfelelő utasításokat kell adniuk a Főtitkárság személyzetének az adatkezelés bizalmas jellegének szavatolása, illetve az adatkezelésből eredő kockázatoknak megfelelő biztonsági szint biztosítása érdekében. Ezen intézkedések megválasztásakor a felhatalmazott adatkezelők konzultálhatnak az adatvédelmi tisztviselővel.

(5)   A felhatalmazott adatkezelőknek jelentést kell tenniük az adatvédelmi tisztviselőnek minden olyan kérelem kezeléséről, amelyet egy érintett nyújtott be jogainak gyakorlása iránt, valamint segíteniük kell az adatvédelmi tisztviselőt és az európai adatvédelmi biztost mindenkori feladataik ellátásában, különösen azáltal, hogy megkereséseiket 30 napon belül megválaszolják.

(6)   A felhatalmazott adatkezelők felelnek az (EU) 2018/1725 rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének, valamint az említett rendelet 4. cikkének az alkalmazására vonatkozó korlátozás – a vonatkozó belső szabályokkal összhangban történő – alkalmazásáért. A felhatalmazott adatkezelőknek be kell vonniuk az adatvédelmi tisztviselőt az ilyen korlátozások alkalmazásába a teljes eljárás során.

(7)   A felhatalmazott adatkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy a Főtitkárság többi igazgatóságával vagy szolgálatával belső megállapodások legyenek érvényben arra az esetre, ha a felhatalmazott adatkezelők a szóban forgó főigazgatóságokkal vagy szolgálatokkal közösen hajtanak végre adatkezelési műveleteket, vagy ha a Főtitkárság említett főigazgatóságai vagy szolgálatai végzik el a felhatalmazott adatkezelő adatkezelési műveleteinek egy részét.

Az első albekezdésben említett megállapodásokban meg kell határozni a felhatalmazott adatkezelők és a Főtitkárság más főigazgatóságai és szolgálatai adatvédelmi kötelezettségeinek teljesítéséért fennálló felelősséget. Az említett megállapodásokban rendelkezni kell különösen azon felhatalmazott adatkezelő személyéről, aki meghatározza az adatkezelési művelet eszközeit és céljait, valamint az adatkezelési műveleteket végző operatív adatkezelő személyéről, és – adott esetben – arról, hogy mely személy vagy szervezeti egységek segítik az operatív adatkezelőt – többek között információkkal – adatvédelmi incidensek esetén vagy az érintettek jogainak érvényesítésében.

9. cikk

Operatív adatkezelők

(1)   Az operatív adatkezelőknek segíteniük kell a felhatalmazott adatkezelőt annak biztosításában, hogy a felelősségi körébe tartozó adatkezelési műveletek megfeleljenek az (EU) 2018/1725 rendeletnek, valamint elsődleges kapcsolattartó pontként kell szolgálniuk az érintettek számára.

(2)   Az operatív adatkezelőknek különösen:

a)

fogadniuk és kezelniük kell az érintettek által benyújtott valamennyi kérelmet;

b)

az adatvédelmi koordinátorral konzultálva el kell készíteniük a felelősségi körükbe tartozó adatkezelési tevékenységek nyilvántartását és a kapcsolódó adatvédelmi nyilatkozatot;

c)

biztosítaniuk kell, hogy azok a szerződések vagy egyéb jogi aktusok, amelyek a személyes adatok adatfeldolgozó általi kezelését szabályozzák, megfeleljenek az (EU) 2018/1725 rendeletnek, és konzultálniuk kell az adatvédelmi tisztviselővel a szerződésekben foglalt adatvédelmi záradékok tervezetéről;

d)

biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2018/1725 rendeletnek való megfelelést igazoló dokumentumok rendelkezésre álljanak.

(3)   Adatvédelmi incidensek esetén az operatív adatkezelőknek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell az adatvédelmi tisztviselőt, és rendelkezésére kell bocsátaniuk az annak biztosításához szükséges valamennyi információt, hogy a Tanács teljesítse az (EU) 2018/1725 a rendelet 34. és 35. cikke szerinti, adatvédelmi incidensekre vonatkozó kötelezettségeket.

(4)   Adatvédelmi incidensek esetén az operatív adatkezelőknek adott esetben, a felhatalmazott adatkezelőkkel és az adatvédelmi tisztviselővel együttműködve értesíteniük kell az európai adatvédelmi biztost. Adott esetben az érintetteket is tájékoztatniuk kell.

(5)   Az operatív adatkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az adatvédelmi koordinátor minden adatvédelmi üggyel kapcsolatban tájékoztatást kapjon.

(6)   Az operatív adatkezelőknek értékelniük kell, hogy a felelősségi körükbe tartozó adatkezelési műveletek mennyiben jelentenek kockázatot az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, és adott esetben adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezniük. Az operatív adatkezelőknek e hatásvizsgálatok elvégzésekor ki kell kérniük az adatvédelmi tisztviselő tanácsát, és meg kell vizsgálniuk, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 39. és 40. cikke alapján szükséges-e az előzetes konzultáció.

(7)   A felhatalmazott adatkezelő kérésére az operatív adatkezelőknek el kell végezniük az e határozat hatálya alá tartozó egyéb feladatokat.

10. cikk

Adatvédelmi koordinátorok

(1)   A Főtitkárság egyes főigazgatóságai vagy más szolgálatai – az adatvédelmi tisztviselővel konzultálva – kijelölnek egy vagy több adatvédelmi koordinátort, akik a főigazgatóságukon segítik a felhatalmazott adatkezelőt és operatív adatkezelőket a személyes adatok védelmének valamennyi szempontjával kapcsolatban.

(2)   Az adatvédelmi koordinátorok kiválasztása a Főtitkárság vonatkozó főigazgatósága vagy más szolgálata működésével kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok, a feladatra való alkalmasság, az adatvédelemmel kapcsolatos kompetenciák, az információs rendszerek elveinek ismerete és a kommunikációs készségek alapján történik. Az új adatvédelmi koordinátoroknak a kinevezésüket követő hat hónapon belül el kell végezniük a feladatkörük ellátásához szükséges kompetenciák megszerzésére irányuló képzéseket. E képzési követelmény alól mentesül az az adatvédelmi koordinátor, aki a kinevezését megelőző két évben a Főtitkárság egy másik főigazgatóságán vagy más szolgálatán belül kapcsolattartó személyként dolgozott.

(3)   Az adatvédelmi koordinátori feladatkör a főtitkárság személyzete minden egyes, kapcsolattartó személyként kinevezett tagja munkaköri leírásának részét képezi. Az adatvédelmi koordinátor feladatairól és eredményeiről az éves értékelő jelentésben említést kell tenni.

(4)   Az adatvédelmi koordinátoroknak megfelelően és időben be kell kapcsolódniuk a főtitkársági főigazgatóságukon vagy más főtitkársági szolgálatukon belüli, adatvédelemmel kapcsolatos valamennyi ügybe, és feladataikat az adatvédelmi tisztviselővel szoros együttműködésben kell ellátniuk.

(5)   Az adatvédelmi koordinátoroknak jogukban áll beszerezni a főtitkársági főigazgatóságukon vagy más főtitkársági szolgálatukon belüli feladataik elvégzéséhez szükséges releváns információkat az adatkezelőktől és a személyzettől. Ez nem foglalja magában a felhatalmazott adatkezelő felelőssége mellett kezelt személyes adatokhoz való hozzáférést. Az adatvédelmi koordinátorok csak akkor férhetnek hozzá személyes adatokhoz, ha ez feladataik ellátásához szükséges.

(6)   Az adatvédelmi koordinátoroknak növelniük kell az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos tudatosságot, és a főtitkársági főigazgatóságukon vagy más főtitkársági szolgálatukon segíteniük kell a felhatalmazott adatkezelőket kötelezettségeik teljesítése során, különösen az alábbiak tekintetében:

a)

az (EU) 2018/1725 rendelet végrehajtása;

b)

az operatív adatkezelők azonosítása, és az adatkezelési műveletek nyilvántartásának és az adatvédelmi nyilatkozatoknak az elkészítése az adatvédelmi tisztviselőhöz való benyújtásukat megelőzően;

c)

a Főtitkárság főigazgatósága vagy más szolgálata összes fennálló adatkezelési műveletét tartalmazó jegyzék összeállítása.

(7)   Az adatvédelmi koordinátoroknak a főtitkársági főigazgatóságukon vagy más főtitkársági szolgálatukon segíteniük kell az operatív adatkezelőket kötelezettségeik teljesítése során, különösen az alábbiak tekintetében:

a)

az adatkezelési műveletek nyilvántartásának és az adatvédelmi nyilatkozatoknak az elkészítése az adatvédelmi tisztviselőhöz való benyújtásukat megelőzően;

b)

az adatkezelés dokumentálása;

c)

az érintettek kérelmeinek kezelése;

d)

adatvédelmi incidensek kezelése.

11. cikk

A Főtitkárság személyzete

A Főtitkárság személyzetének hozzá kell járulnia az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazásának és végrehajtásának biztosításához. A Főtitkárság személyzete kizárólag a felhatalmazott adatkezelő vagy az operatív adatkezelő utasításai alapján férhet hozzá személyes adatokhoz vagy kezelheti azokat, kivéve, ha ezt uniós vagy tagállami jogszabályok előírják.

4. SZAKASZ

EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ELJÁRÁSOK

12. cikk

Nyilvántartás

(1)   Az adatvédelmi tisztviselőnek nyilvántartást kell vezetnie az adatkezelési műveletekről és biztosítania kell, hogy a nyilvántartás hozzáférhető legyen az adatvédelmi tisztviselőnek a Főtitkárság intranet oldalán keresztül elérhető honlapján, valamint a Tanács honlapján.

(2)   Az operatív adatkezelőnek valamennyi adatkezelési műveletről értesítenie kell az adatvédelmi tisztviselőt, és a Főtitkárság intranet oldalán (Adatvédelem) elérhető formanyomtatvány alapján be kell nyújtania az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását és a kapcsolódó adatvédelmi nyilatkozatot. Az értesítést elektronikus úton kell az adatvédelmi tisztviselőnek eljuttatni. A felhatalmazott adatkezelő az adatvédelmi tisztviselővel folytatott konzultációt követően megerősíti a nyilvántartást és a kapcsolódó adatvédelmi nyilatkozatot, és az adatvédelmi tisztviselő közzéteszi ezeket a nyilvántartásban.

(3)   A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikkében meghatározott valamennyi információt. Az adatvédelmi tisztviselő által a nyilvántartásba bevitt adatokat azonban kivételesen korlátozni lehet a szükséges mértékben valamely konkrét adatkezelési művelet biztonságának megóvása érdekében. Az operatív adatkezelőnek azonnal értesíteni kell az adatvédelmi tisztviselőt minden olyan változásról, amely ilyen információkat érinti.

13. cikk

Adatvédelmi incidensek

(1)   Amennyiben adatvédelmi incidensre kerül sor, a felhatalmazott adatkezelőnek vagy az operatív adatkezelőnek az adatvédelmi koordinátor segítségét kell kérnie, valamint indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt az incidensről, és a rendelkezésére kell bocsátania minden ahhoz szükséges információt, hogy biztosítani tudja, hogy a Tanács teljesítse az (EU) 2018/1725 rendelet 34. és 35. cikke alapján az adatvédelmi incidensek bejelentésére és az arról való tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeket.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselőnek létre kell hoznia és fenn kell tartania az adatvédelmi incidensek belső nyilvántartását. A felhatalmazott adatkezelőknek és az operatív adatkezelőknek biztosítaniuk kell a szükséges információknak a nyilvántartásba való bevezetését.

(3)   A felhatalmazott adatkezelőknek és az operatív adatkezelőknek az adatvédelmi tisztviselővel konzultálva el kell készíteniük az európai adatvédelmi biztosnak küldendő értesítést, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűleg nem eredményez a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatokat.

14. cikk

Vizsgálatok

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő saját kezdeményezésére, illetve a felhatalmazott adatkezelő, az operatív adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, a személyzeti bizottság vagy bármely egyén kérelmére megvizsgálhatja a feladataihoz kapcsolódó ügyeket és eseményeket, és vizsgálatáról beszámolhat a vizsgálatot kérő személynek vagy a felhatalmazott adatkezelőknek, az operatív adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak.

(2)   A vizsgálat elindítására irányuló kérelmeket írásban kell benyújtani az adatvédelmi tisztviselőnek. A vizsgálati kérelem jogával való egyértelmű visszaélés esetén, például ha ugyanazon személy a közelmúltban a jelenlegivel megegyező vizsgálati kérelmet nyújtott be, az adatvédelmi tisztviselő nem köteles választ adni a kérelmezőnek.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselőnek a vizsgálat megindítására irányuló kérelem kézhezvételét követő tizenöt napon belül átvételi elismervényt kell küldenie a vizsgálatot kérő személynek, és ellenőriznie kell, hogy a kérelmet bizalmasan kell-e kezelni.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselőnek jelentést kell kérnie az ügyről a vizsgálat megindítására irányuló kérelem tárgyát képező adatkezelési műveletért felelős, felhatalmazott adatkezelőtől. A felhatalmazott adatkezelőnek tizenöt napon belül meg kell küldenie válaszát az adatvédelmi tisztviselőnek. Az adatvédelmi tisztviselő kiegészítő információkat kérhet a felhatalmazott adatkezelőtől, az operatív adatkezelőtől, az adatfeldolgozótól vagy a Főtitkárság egyéb releváns szolgálataitól. Adott esetben véleményt kérhet az üggyel kapcsolatban a Tanács Jogi Szolgálatától. Az adatvédelmi tisztviselőnek harminc napon belül meg kell küldeni az igényelt információkat vagy a véleményt.

(5)   Az adatvédelmi tisztviselőnek a kézhezvételtől számított legkésőbb három hónapon belül választ kell adnia a vizsgálat megindítására irányuló kérelmet benyújtó személynek. Ez a határidő mindaddig felfüggeszthető, amíg az adatvédelmi tisztviselő meg nem kapja az általa kért minden szükséges információt.

(6)   Senki sem szenvedhet sérelmet amiatt, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet vélt megsértésével kapcsolatban felhívta az adatvédelmi tisztviselő figyelmét egy ügyre.

15. cikk

Az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozó általános szabályok

(1)   Az érintetteknek az (EU) 2018/1725 rendelet 14–24. cikke szerinti jogait csak az érintett vagy az érintett jogszerűen meghatalmazott képviselője gyakorolhatja.

(2)   Az érintettnek a kérelmeket írásban kell megküldenie az operatív adatkezelőnek, másolatban pedig az adatvédelmi tisztviselőnek. Szükség esetén az adatvédelmi tisztviselőnek segítenie kell az érintettnek az adott operatív adatkezelő beazonosításában. A kérelmet elektronikus formátumban is be lehet nyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a)

az érintett neve, utóneve és elérhetősége és a kérelem dátuma;

b)

a gyakorlandó jog megjelölése és adott esetben a kérelemhez kapcsolódó igazoló dokumentumok;

c)

az érintett személyes adatok kategóriája vagy kategóriái;

(3)   Az operatív adatkezelőnek a kérelem nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül átvételi elismervényt kell küldenie az érintettnek. Amennyiben a kérelem nem egyértelmű vagy hiányos, az operatív adatkezelőnek meg kell kérnie valamennyi szükséges pontosítást. Az (EU) 2018/1725 rendelet 14. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti alkalmazandó határidő számítása nem kezdődik meg valamennyi szükséges pontosítás rendelkezésre bocsátásig.

(4)   Az operatív adatkezelőnek az (EU) 2018/1725 rendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban ellenőriznie kell az érintett személyazonosságát. A személyazonosság ellenőrzésének ideje alatt az említett rendelet 14. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti alkalmazandó határidő számítása nem kezdődik meg.

(5)   Az operatív adatkezelőnek vagy jóvá kell hagynia az érintett kérelmet, vagy pedig írásban indokolnia kell a kérelem teljes vagy részleges elutasítását az (EU) 2018/1725 rendelet 14. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt határidőkön belül.

(6)   Nagyon komplex kérelem, szabálytalanságok, vagy az érintett által a jogainak gyakorlása során elkövetett nyilvánvaló visszaélés esetén, ha a kérelem feldolgozása valószínűleg egyéb érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat eredményez, vagy ha az adatkezelés az érintett állítása szerint jogellenes, az operatív adatkezelőnek konzultálnia kell az adatvédelmi tisztviselővel.

16. cikk

A 90. cikk szerinti panaszok

A személyzeti szabályzat 90. cikkének értelmében vett, a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó ügyben benyújtott panasz (a továbbiakban: a 90. cikk szerinti panasz) esetén a kinevezésre jogosult hatóságnak konzultálnia kell az adatvédelmi tisztviselővel. A 90. cikk szerinti panasz elfogadhatóságát nem érintve, a főtitkárság alkalmazottainak a 90. cikk szerinti panaszban fel kell tüntetnie, hogy egyidejűleg sor került-e panasz benyújtására az európai adatvédelmi biztoshoz. Az adatvédelmi tisztviselő legkésőbb a kinevezésre jogosult hatóságtól érkező kérelem kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül írásban véleményt nyilvánít. Ha az adatvédelmi tisztviselő nem nyilvánít véleményt e határidőn belül, akkor az a továbbiakban nem szükséges. A kinevezésre jogosult hatóságot nem kötelezi az adatvédelmi tisztviselő véleménye.

5. SZAKASZ

AZ ÉRINTETT JOGAINAK KORLÁTOZÁSA AZ ADATVÉDELMI TISZTVISELŐ FELADATAI GYAKORLÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

17. cikk

Kivételek és korlátozások

(1)   Ha a Tanács vagy a Főtitkárság az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően az érintettek jogai tekintetében felmerülő feladatait gyakorolja, mérlegelnie kell, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben megállapított kivételek valamelyike.

(2)   E határozat 18–22. cikkére figyelemmel a Tanács vagy a Főtitkárság az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontjával összhangban korlátozhatja az említett rendelet 14–17., 19., 20. és 35. cikkének, továbbá az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átláthatóság elvének alkalmazását, amennyiben a korlátozás rendelkezései megfelelnek az említett rendelet 14–17., 19. és 20. cikkében foglalt jogoknak és kötelezettségeknek, és amennyiben e jogok és kötelezettségek gyakorlása – egyebek mellett például a vizsgálati és auditálási eszközök és módszerek feltárása révén – veszélyeztetné az adatvédelmi tisztviselő feladatainak végzését, vagy hátrányosan érintené más érintettek jogait és szabadságait.

(3)   E határozat 18–22. cikkére figyelemmel, a Tanács vagy a Főtitkárság az adatvédelmi tisztviselő által a Főtitkárság főigazgatóságaitól vagy szolgálataitól vagy más uniós intézményektől vagy szervektől kapott személyes adatok vonatkozásában korlátozhatja az e cikk (2) bekezdésében említett jogokat és kötelezettségeket. A Tanács vagy a Főtitkárság akkor járhat el így, ha a Főtitkárság szóban forgó főigazgatóságai vagy szolgálatai vagy más intézmények vagy szervek korlátozhatnák e jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében meghatározott egyéb jogi aktusok alapján, illetve az említett rendelet IX. fejezetével, az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) vagy az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban.

Az első albekezdésben említett körülmények fennállása esetén a Tanács vagy a Főtitkárság a korlátozások alkalmazását megelőzően konzultál az érintett uniós intézménnyel vagy szervvel, kivéve, ha egyértelmű, hogy az említett albekezdésben hivatkozott jogi aktusok valamelyike rendelkezik korlátozás alkalmazásáról.

(4)   A jogok és kötelezettségek (2) bekezdésben említett bármilyen korlátozásának – az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat figyelembe véve – szükségesnek és arányosnak kell lennie.

18. cikk

Az érintettek tájékoztatása

(1)   A Főtitkárság a Tanács honlapján közzéteszi azon adatvédelmi nyilatkozatokat, amelyekből az érintettek tájékozódhatnak az adatvédelmi tisztviselő azon feladatairól, amelyek személyes adataik kezelésével járnak.

(2)   A Főtitkárság egyénileg, megfelelő módon tájékoztat minden olyan természetes személyt, akit az adatvédelmi tisztviselő feladatai által érintett személynek ítél.

(3)   Amennyiben a Főtitkárság részben vagy egészben korlátozza az érintetteknek az e cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatását, a 21. cikkel összhangban feljegyzi és nyilvántartásba veszi a korlátozás okait.

19. cikk

Az érintettek hozzáféréshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való joga

(1)   Amennyiben a Tanács vagy a Főtitkárság részben vagy egészben korlátozza az érintetteknek az (EU) 2018/1725 rendelet 17., 19. és 20. cikkében említett, a személyes adatokat érintő hozzáférési, törlési vagy adatkezelés-korlátozási jogát, a hozzáférés, törlés vagy adatkezelés-korlátozás iránti kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és annak fő okairól, valamint arról, hogy panasszal élhet az európai adatvédelmi biztosnál, vagy bírósági jogorvoslatot kérhet az Európai Unió Bíróságánál.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korlátozás okairól szóló tájékoztatást el lehet halasztani, el lehet hagyni vagy meg lehet tagadni, amennyiben az meghiúsítaná a korlátozás célját. Amint a tájékoztatás már nem hiúsítja meg e célt, a Tanács az ilyen információt az érintett rendelkezésére bocsátja.

(3)   A Főtitkárság a 21. cikkel összhangban feljegyzi és nyilvántartásba veszi a korlátozás okait.

20. cikk

Az érintett tájékoztatása egy adatvédelmi incidensről

Amennyiben a Tanács vagy a Főtitkárság korlátozza az érintettnek egy adatvédelmi incidensről való, az (EU) 2018/1725 rendelet 35. cikke szerinti tájékoztatását, e határozat 21. cikkével összhangban feljegyzi és nyilvántartásba veszi a korlátozás okait.

21. cikk

A korlátozások feljegyzése és nyilvántartásba vétele

(1)   A Főtitkárság feljegyzi e határozat alapján alkalmazott korlátozások okait, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának eseti alapon történő értékelését, figyelembe véve az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében szereplő vonatkozó elemeket.

Ennek érdekében a feljegyzésben fel kell tüntetni, hogy az említett rendelet 14–17., 19., 20. és 35. cikkében hivatkozott bármely jog gyakorlása vagy az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott átláthatóság elvének alkalmazása milyen módon veszélyeztetné az adatvédelmi tisztviselő e határozat szerinti tevékenységeit vagy az e határozat 17. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján alkalmazott korlátozásokat, vagy miként érintené hátrányosan más érintettek jogait és szabadságait.

(2)   A feljegyzést és adott esetben a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

22. cikk

A korlátozások időtartama

(1)   A 18., 19. és 20. cikkben említett korlátozások mindaddig alkalmazandók, amíg azok okai fennállnak.

(2)   Amennyiben a 18. vagy a 20. cikkben említett korlátozás okai már nem állnak fenn, a Főtitkárság feloldja a korlátozást, és az érintettet tájékoztatja a korlátozás okairól. Ezzel egyidejűleg a Főtitkárság tájékoztatja az érintettet arról a lehetőségről, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán.

(3)   A Főtitkárság a 18. és a 20. cikkben említett korlátozások alkalmazását azok elfogadásától kezdve hathavonta, továbbá az adatvédelmi tisztviselő érintett feladatának teljesítésekor minden esetben felülvizsgálja. A feladat teljesítését követően a Főtitkárság évente felülvizsgálja az esetleges korlátozás vagy halasztás fenntartásának szükségességét.

23. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1)   Amennyiben a Főtitkárság más főigazgatóságai vagy szolgálatai arra a következtetésre jutnak, hogy az érintett jogait e határozat alapján korlátozni kell, erről tájékoztatniuk kell az adatvédelmi tisztviselőt. E szolgálatoknak hozzáférést kell adniuk az adatvédelmi tisztviselő számára a feljegyzéshez, valamint a mögöttes ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokhoz. Az adatvédelmi tisztviselőnek a korlátozások alkalmazásában való részvételét részletesen dokumentálni kell.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő kérheti, hogy az érintett felhatalmazott adatkezelő vizsgálja felül a korlátozások alkalmazását. Az érintett felhatalmazott adatkezelőnek írásban tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

6. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/644/EK határozat hatályát veszti.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. do C. ANTUNES


(1)   HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)   2021. április 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(4)  A Tanács 2004/338/EK, Euratom határozata (2004. március 22.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 106., 2004.4.15., o. 22).

(5)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(6)  A tanács főtitkárának/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének határozata (2001. június 25.) a nyilvánosság felé irányuló szakmai kapcsolattartás tekintetében az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és a Főtitkárság személyzetének helyes hivatali magatartási kódexéről (HL C 189., 2001.7.5., 1. o.).

(7)  A Tanács 2004/644/EK határozata (2004. szeptember 13.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatos végrehajtási szabályok elfogadásáról (HL L 296., 2004.9.21., 16. o.).

(8)   HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.)

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.)

(11)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/69


A TANÁCS (EU) 2021/1094 HATÁROZATA

(2021. június 28.)

a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról szóló 2008/376/EK határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló (37.) jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Unió 2016. október 5-én megerősítette az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás). A Párizsi Megállapodás alapján az azt megerősítő felek felkérést kaptak, hogy fokozzák az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre adott globális választ annak érdekében, hogy jóval 2 °C alatt tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést.

(2)

A Párizsi Megállapodással összhangban a Bizottság 2019. december 11-én közzétett egy, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az európai zöld megállapodásról szóló közleményt, amelyben megerősítette elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, valamint az Uniónak egy olyan igazságos és virágzó társadalommá történő átalakítása iránt, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény egy új növekedési stratégiát határoz meg, és kimondja, hogy támogatni kell az áttörést hozó tiszta acéltechnológiákat, hogy 2030-ig megvalósuljon a karbonsemleges acélgyártás, és meg kell vizsgálni, hogy a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség forrásainak egy része felhasználható-e erre a célra. A közleményben szerepel továbbá, hogy minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az Unió sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg egy fenntartható jövő érdekében. A közleményben említett, a károkozás elkerülésére vonatkozó elvvel összhangban folyamatban van a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programja célkitűzéseinek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a továbbiakban ne terjedjenek ki a szén kitermelését, feldolgozását és kibocsátáscsökkentés nélküli felhasználását állandósító tevékenységekre.

(3)

Az Unió ambiciózus éghajlat-politikát folytat, és szabályozási keretet hozott létre az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése érdekében. Így különösen, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza a jogalkotási alapot az energiaunió és az éghajlat-politika olyan megbízható, inkluzív, költséghatékony, átlátható és kiszámítható irányításához, amely biztosítja az energiaunió 2030-ra elérendő és a hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítását a Párizsi Megállapodással összhangban.

(4)

A Fenntartható Európa beruházási tervről és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményében a Bizottság bejelentette, hogy javaslatot kíván tenni a 2008/376/EK tanácsi határozat (3) felülvizsgálatára, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az acél tiszta előállítása terén áttörést jelentő, nagy kutatási és innovációs projektek, valamint az igazságos átmenet mechanizmus elveivel összhangban a szénipari kutatási tevékenységek finanszírozását.

(5)

Emellett a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának (a továbbiakban: a kutatási program) ellenőrzéséről és értékeléséről szóló jelentés javasolja a 2008/376/EK határozat II. fejezetének 3. és 4. szakaszában meghatározott, a szénnel és az acéllal kapcsolatos kutatási célok módosítását, valamint az acélipar áttörést jelentő kutatásainak és a szénipar emblematikus projektjeinek támogatását.

(6)

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának célkitűzéseit ezért össze kell hangolni a nemzetközi megállapodásokkal, például a Párizsi Megállapodással, valamint az Uniónak a 2050-re elérendő klímasemlegességre vonatkozó tudományos, technológiai és politikai célkitűzéseivel.

(7)

A közös programozású partnerségek hatékonynak bizonyultak a forrásoknak egy közös európai kutatási célkitűzés érdekében történő összevonásában. A klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításának elősegítése érdekében meg kell határozni annak lehetőségét, hogy közös programozású európai partnerségeken keresztül, más programokkal szinergiában és hozzájuk igazodva lehessen támogatást nyújtani. Egy európai partnerség ideális eszköz lehet az erőforrások összevonására az acéliparban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó, áttörést jelentő technológiákkal kapcsolatos kutatás támogatása érdekében.

(8)

A 2008/376/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/376/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

a 2. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A kutatási program az együttműködésen alapuló szén- és acélipari kutatásokhoz nyújt támogatást. A kutatási program támogatást nyújt továbbá az áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási projekteket eredményező tiszta acéltechnológiákhoz, valamint a korábban működő szénbányák, illetve a bezárás alatt álló szénbányák és a kapcsolódó infrastruktúrák igazságos átmenetének kezelésére irányuló kutatási projektekhez az igazságos átmenet mechanizmussal összhangban és a 2003/76/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésének megfelelően. A kutatási programnak összhangban kell állnia az Unió politikai, tudományos és technológiai céljaival, és ki kell egészítenie a tagállamokban és a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó jelenlegi uniós keretprogram (a továbbiakban: a kutatási keretprogram) keretein belül végzett tevékenységeket.”;

2.

a 4-6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A szénipar és a régiók igazságos átmenetének támogatása

(1)   A kutatási projekteknek támogatniuk kell a klímasemleges uniós gazdaságra 2050-ig történő átállást a következő célokkal: a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának támogatása, a korábbi bányaterületeken alternatív tevékenységek kifejlesztése, valamint a bezárás alatt álló szénbányákból, a korábban üzemelő szénbányákból és a környezetükből eredő környezeti károk elkerülése vagy azok kezelése. A projekteknek különösen a következőkre kell összpontosítaniuk:

a)

a szén-dioxid-leválasztási, -felhasználási és -tárolási technológiák fejlesztése és tesztelése;

b)

a geotermikus energia felhasználása korábbi széntelepeken;

c)

nem energetikai célú felhasználás és nyersanyagok előállítása a korábban működő vagy a bezárás alatt álló szénbányákból származó bányászati hulladékokból és maradékokból, annak megfelelő biztosítása mellett, hogy éghajlati, környezeti és egészségügyi hatásuk minimális és alacsonyabb, mint az alternatív megoldásoké;

d)

a korábbi szén- és lignitbányák, valamint a szénhez kapcsolódó infrastruktúra – többek között az energiaellátási szolgáltatások – rendeltetésének megváltoztatása a klímasemleges és környezetbarát átmenettel összhangban;

e)

a hatékony átképzési és továbbképzési programok kidolgozásának előmozdítása a széntermelés fokozatos megszüntetése által érintett munkavállalók számára, beleértve a szénipari ágazatban foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott munkavállalók képzésével és átképzésével kapcsolatos kutatásokat.

(2)   Különös figyelmet kell fordítani Európa vezető szerepének megerősítésére a korábban működő szénbányák és szénnel kapcsolatos infrastruktúrák átmenetének technológiai és nem technológiai megoldások révén történő kezelése terén, a technológiatranszfert és a nem technológiai jellegű megoldások átadását is támogatva. Az említett célokat kitűző kutatási tevékenységeknek kézzelfogható éghajlati és környezeti előnyökkel kell járniuk, összhangban a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség célkitűzésével.

5. cikk

Az egészségvédelem és a biztonság javítása

(1)   A 4. és 6. cikkben említett tevékenységekre irányuló projektekben figyelembe kell venni – a munkakörülmények, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása érdekében – a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban üzemelő szénbányák biztonságával kapcsolatos kérdéseket, valamint az egészségre káros környezetvédelmi problémákat.

(2)   A kutatási projekteknek a bányászati tevékenységekhez kapcsolódó betegségekre kell összpontosítaniuk az átmenet alatt álló szénorientált régiókban élők egészségének javítása céljából. A kutatási projekteknek védelmi intézkedésekről is gondoskodniuk kell a bányák bezárása során és a korábban működő bányákban.

6. cikk

Az átmenet alatt álló szénbányák környezeti hatásainak minimalizálása

(1)   A kutatási projekteknek törekedniük kell arra, hogy minimálisra csökkentsék a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban működő bányák légkörre, vízre és talajra gyakorolt hatását. A kutatásnak arra kell irányulnia, hogy megőrizze és helyreállítsa a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára, és minimálisra csökkentse a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban működő bányák környezeti hatásait.

(2)   Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek a következők közül egyre vagy többre irányulnak:

a)

új és továbbfejlesztett technológiák a bezárás alatt álló szénbányák, a korábban működő bányák és környezetük (beleértve a légkört, a földterületet, a talajt és a vizet) által okozott környezetszennyezés – többek között a metánszivárgás – elkerülésére;

b)

a bezárás alatt álló kőszéntelepekből származó, üvegházhatást okozó gázok, különösen a metán leválasztása, illetve kibocsátásuk elkerülése vagy minimalizálása;

c)

a bezárás alatt álló és a korábban működő szénbányákból származó bányászati hulladék, szállópernye és kénmentesítő termékek – adott esetben más hulladékfajtákkal együtt történő – kezelése és újrafelhasználása;

d)

a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása az átmenet alatt álló szénorientált régiókban;

e)

a talajvíztükör védelme és a bányavíz tisztítása;

f)

a szenet használó korábbi vagy bezárás alatt álló létesítmények környezetének, különösen a víznek, a földterületnek, a talajnak és a biológiai sokféleségnek a helyreállítása;

g)

a felszíni infrastruktúra süllyedés és földmozgások elleni rövid és hosszú távú védelme.”;

3.

a 7. cikket el kell hagyni;

4.

a 8-10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Új, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási és kidolgozási eljárások

A kutatásnak és technológiafejlesztésnek a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatok kidolgozására, demonstrálására és fejlesztésére kell irányulnia a termékminőség javítása és a termelékenység növelése céljából. A kibocsátások, az energiafogyasztás, a szénlábnyom és az egyéb környezeti hatások jelentős csökkentésének, valamint az erőforrások megőrzésének a kívánt tevékenységek szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

új és továbbfejlesztett, áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású vas- és acélgyártási folyamatok és műveletek, különös tekintettel a szén-dioxid-kibocsátás közvetlen elkerülésére vagy az intelligens szénfelhasználásra, vagy mindkettőre;

b)

az acélgyártási folyamat és a feldolgozási lánc optimalizálása (beleértve a vasérc redukálását és pre-redukálását, a vas- és acélgyártást, az újrahasznosított fémhulladék olvasztásán alapuló folyamatokat, a másodlagos kohászatot, az öntési, hengerelési, kidolgozási és bevonási műveleteket) műszerezés, a köztes és végtermékek tulajdonságainak észlelése, modellezés, ellenőrzés és automatizálás révén, beleértve a digitalizációt, a big data technológia alkalmazását, a mesterséges intelligenciát és egyéb fejlett technológiákat;

c)

az acélgyártási folyamat integrációja és folyamathatékonyság a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásban;

d)

az acélgyártási eszközök karbantartása és megbízhatósága;

e)

az acél újrafeldolgozhatóságának, újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának növelésére, valamint a körforgásos gazdaság kialakítására szolgáló technikák;

f)

az acélgyártás energiahatékonyságát a hulladékhő visszanyerésével, az energiaveszteségek megelőzésével, hibrid fűtési technikákkal és energiagazdálkodási megoldásokkal növelő technikák;

g)

a vas- és acélgyártási folyamatokhoz kapcsolódó innovatív technológiák és megoldások, amelyek előmozdítják az ágazatközi tevékenységeket, nulla szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést integráló vagy a tiszta hidrogénen alapuló gazdasághoz hozzájáruló demonstrációs projektek.

9. cikk

Fejlett acélminőségek és alkalmazások

A kutatásnak és a technológiafejlesztésnek az acélfelhasználókra vonatkozó azon követelmények teljesítésére kell összpontosítania, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású új termékeket fejlesszenek ki, valamint arra, hogy a kibocsátások és a környezeti hatások csökkentése mellett új piaci lehetőségeket teremtsen. A 8. cikkben említett technológiákkal összefüggésben a kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk azzal a céllal, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható acélgyártási folyamatokat valósítsanak meg az Unióban:

a)

új, fejlett acélminőségek;

b)

az acél tulajdonságainak javítása, például a mechanikai és fizikai tulajdonságok, a további feldolgozásra való alkalmasság, a különböző munkakörülmények között, különböző alkalmazásokra való megfelelőség tekintetében;

c)

az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval, mechanikai és hő okozta anyagkifáradással és egyéb káros hatásokkal szembeni ellenállásának fejlesztésével;

d)

a mikroszerkezetek, mechanikai tulajdonságok és előállítási folyamatok prediktív szimulációs modelljei;

e)

a formázással, hegesztéssel, valamint az acélnak más anyagokkal való egyesítésével kapcsolatos technológiák;

f)

a vizsgálati és értékelési módszerek szabványosítása;

g)

nagy teljesítményű acélok például mobilitási alkalmazásokhoz, beleértve a fenntarthatóságot, a környezetbarát tervezési módszereket, az utólagos átalakítást, a könnyűszerkezetes kialakításokat és a biztonsági megoldásokat.

10. cikk

Az erőforrások megőrzése, a környezet védelme és a körforgásos gazdaság

Az erőforrások megőrzésének, az ökoszisztémák megóvásának, a körforgásos gazdaságra történő átállásnak és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek mind az acélgyártásban, mind az acél felhasználásában a kutatási és technológiafejlesztési munka szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

különböző forrásokból származó használt acélok és melléktermékek újrafeldolgozási technikái és a hulladékacél minőségének javítása;

b)

hulladék kezelése és értékes másodlagos nyersanyagok, köztük salakok visszanyerése az acélüzemen belül és kívül;

c)

a szennyezés csökkentése és a környezet védelme a munkahelyeken és az acélüzemekben és azok környékén (gáznemű, szilárd vagy folyékony kibocsátások, vízgazdálkodás, zaj, szagok, por stb.);

d)

acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése az acél újrahasznosítás vagy újrafelhasználás céljából történő könnyű visszanyerésének elősegítésére;

e)

a folyamatgázok hasznosítása és az acélgyártásból származó hulladékgáz-kibocsátások megszüntetése;

f)

életciklus-értékelés és életciklus-szemlélet az acélgyártással és -felhasználással kapcsolatban.”;

5.

a II. fejezet 4. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A munkaerő és a munkakörülmények kezelése

A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

kompetenciák fejlesztése és terjesztése annak érdekében, hogy lépést tartsanak az új, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatokkal, például a digitalizációval, és tükrözzék az egész életen át tartó tanulás elvét;

b)

a munkakörülmények – köztük az egészség, a biztonság és az ergonómia – javítása a munkahelyen és annak környékén.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Európai partnerségek

(1)   A kutatási program egy része, nevezetesen az acélipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkenését célzó, áttörést jelentő technológiákra irányuló kutatás végrehajtható az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 10. cikkében és III. mellékletében meghatározott szabályok szerint létrehozott, közös programozású európai partnerségek révén.

(2)   E cikk alkalmazásában a közös programozású európai partnerség olyan, a tagállamok korai szakaszban történő bevonásával kidolgozott kezdeményezés, amelyben az Unió köz- vagy magánszférabeli partnerekkel, vagy mindkettővel (például ipari szereplők; egyetemek; kutatószervezetek; helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek; és civil társadalmi szervezetek, köztük alapítványok és nem kormányzati szervezetek) együtt vállalja, hogy közösen támogatják egy kutatási tevékenységekből álló program kidolgozását és végrehajtását. A közös programozású európai partnerségek létrejöttének alapja a Bizottság és az ilyen köz- vagy magánszférabeli partnerek, vagy mindkettő között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, a partnerek kapcsolódó pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásra, vagy mindkettőre vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, valamint az elérendő eredményeket meghatározó egyetértési megállapodás vagy szerződéses megállapodás. E megállapodásnak ki kell terjednie a partnerek és a kutatási program által végrehajtott kiegészítő kutatási tevékenységek azonosítására is.

(3)   A közös programozású európai partnerségek keretében a kutatási program a 30. cikkben előírt formában finanszírozást nyújthat az e szakasz alapján támogatható tevékenységekhez. Ezenkívül pénzdíjak formájában is nyújthat finanszírozást.

(4)   A tevékenységek e szakasz alapján történő finanszírozását a 25. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, célzott pályázati felhívásokkal kell lebonyolítani.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).”;"

7.

a 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Független és magasan képzett szakértők kijelölése

A 18. cikkben, a 28. cikk (2) bekezdésében és a 38. cikkben említett független és magasan képzett szakértők kijelölésére vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 237. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).”;"

8.

a 41. cikk c) pontját el kell hagyni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. do C. ANTUNES


(1)  A 2021. május 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(3)  A Tanács 2008/376/EK határozata (2008. április 29.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról (HL L 130., 2008.5.20., 7. o.).


2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/75


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1095 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. július 2.)

az Európai Helyreállítási Eszköz keretében a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekhez kapcsolódó költségek elosztására vonatkozó módszertan létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkének (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra (2) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A koronavírus okozta válságra adott válasszal összefüggésben elfogadták az Európai Helyreállítási Eszköz elnevezésű helyreállítási csomagot a helyreállítási kezdeményezések finanszírozására, az Európai Unió zöld és digitális átállásának egyidejű megkönnyítése érdekében. E vonatkozásban az Európai Helyreállítási eszköz programjait az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése alapján finanszírozzák, amennyiben azok az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedéseket hajtanak végre.

(2)

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 millió EUR összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, a felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 360 000 millió EUR összeg hitel nyújtására, valamint a felvett összegekből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 millió EUR összeg kiadásokra használható fel.

(3)

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a kiadásokra felhasznált hitelek tőkeösszegét és az utána fizetendő kamatokat az Unió költségvetéséből kell visszafizetni.

(4)

Az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban az (EU) 2021/241 rendelet alapján nyújtott hitelekhez szükséges pénzeszközök felvételével kapcsolatos költségeket a kedvezményezett tagállam viseli.

(5)

Az NGEU hitelfelvételi műveleteinek és az NGEU adósságkezelési hitelfelvételi műveleteinek végrehajtására irányuló, bizottsági diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során a tőkebevonás már nem ügyletenként történik. E modell alapján a finanszírozási költségek egyértelműen meghatározhatóak voltak és egy konkrét hitelfelvételi ügylethez kapcsolódtak, valamint a kapcsolódó költségeket a hitel kedvezményezettjére lehetett hárítani, a hitelfelvételi ügyletből befolyó bevételekkel együtt. Ezzel szemben az NGEU diverzifikált finanszírozási stratégiája szerint az NGEU keretében történő kifizetéseket egyetlen, rövid és hosszú távú finanszírozási eszközökből álló, a finanszírozás alapjául szolgáló portfólióból kell megvalósítani, amelyből forrásokat vonnak le, amikor a kedvezményezetteknek kifizetéseket kell folyósítani. A diverzifikált finanszírozási stratégia biztosítja a legkedvezőbb feltételeket jelentős összegű, különböző lejáratú pénzeszközök kölcsönzésekor. Következésképpen testre szabott megközelítésre van szükség az egyes kifizetésekhez kapcsolódó megosztott költségek tisztességes, méltányos és átlátható módon történő kiszámításához és hozzárendeléséhez.

(6)

E méltányos, igazságos és átlátható megközelítés biztosítása érdekében a Bizottságnak egy közös és egységes költségszámítási módszert kell alkalmaznia, amely egyaránt alkalmazható a hitelekhez és az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételekhez kapcsolódó kifizetésekre.

(7)

A költségviselés egy új módszertanát kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy ne fordulhasson elő a költségek egy másik kedvezményezetti kategória által történő kereszttámogatása. A hitelfelvételek költségeit teljes mértékben azokhoz a tagállamokhoz kell rendelni, amelyek az (EU) 2021/241 rendelet alapján hitelekben részesülnek. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a külső címzett bevételekhez hozzárendelt hitelfelvételek költségeit teljes mértékben be kell számítani az Európai Unió általános költségvetésébe, a bevételek különböző kedvezményezettek részére történő realizálása és kifizetése során felmerült tényleges költségek alapján. A módszernek ki kell terjednie valamennyi, az NGEU keretében történő hitelfelvétellel kapcsolatban a Bizottságnál felmerülő összes költségre, ideértve az összes adminisztrációs költségeket és biztosítania kell, hogy a különböző költségkategóriákat minden egyes kifizetés esetén kiszámítsák.

(8)

A költségszámítási és -felosztási módszernek három költségkategóriát kell megkülönböztetnie. Az első a finanszírozási költség, amely a Bizottság által a szóban forgó kifizetések finanszírozására kibocsátott különböző eszközök után fizetendő kamatokból és egyéb díjakból adódik. A második a likviditáskezelés költségei, amelyek a soron következő kifizetések teljesítésére tartalékként átmenetileg likviditási számlákon tartott összegek miatt felmerülő költségek. A harmadik a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges technikai és működési kapacitás kiépítésének és fenntartásának adminisztratív költségei.

(9)

A hosszú lejáratú hitelfelvételi ügyletekből eredő finanszírozási költség kiszámítása azon hat hónapos időszak alatt végrehajtott összes hitelfelvételi műveletből eredő költségekből kell levezetni, amelyre a fő szabály szerint a kifizetés időpontja esik. A hat hónapos időszakokra történő felosztást az indokolja, hogy biztosítani kell, hogy a kifizetésre terhelt finanszírozási költség szorosan kapcsolódjon a kifizetés időpontjában érvényes piaci kamatlábakhoz, és ne egy távoli időszakban felmerült finanszírozási költségeken alapuljon. Ily módon a finanszírozási eszközök és a kapcsolódó költségek a megfelelő időszaki kerethez kerülnek hozzárendelésre. A finanszírozási eszközök portfoliójának pontos körét csak a hat hónapos időszaki keret lezárásakor rögzítik. Ennek lehetővé kell tennie, hogy ugyanazt a finanszírozási költséget alkalmazzák minden egyidejű, ugyanahhoz az időszaki kerethez tartozó kifizetésre, és mindenekelőtt biztosítania kell a tagállamok közötti tisztességes, méltányos és átlátható megközelítést. A tagállamoknak és az uniós költségvetésnek az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételekre vonatkozó saját részüket be kell fizetniük. Ezáltal elkerülhető az önkényesség vagy a véletlenszerűség, amely a hagyományos back-to-back rendszert jellemezte, ahol a költségek egy adott kedvezményezett esetében a hitelfelvétel napján elérhető feltételeknek feleltek meg. Az első időszaki keret kivételével, amelynek a 2021. június 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakot kell lefednie, minden egyes időszaki keretnek egy január 1-jén vagy július 1-jén kezdődő hat hónapos időszaki keretet kell lefednie. A legutolsó időszaki keret aktív időszakának 2026. december 31-én kell véget érnie, ami tizenegy időszaki keretet eredményez. Az időszaki kereteknek meg kell szűnniük, amint a finanszírozott kifizetések teljes visszafizetése megtörtént.

(10)

Bár a kölcsön kedvezményezettjeinek felszámított kamatlábak stabilak lesznek, a kamatlábak időszakos és csekély mértékű újraszámítására kerül sor, amikor a finanszírozás alapjául szolgáló portfolió lejáró eszközeit fel kell váltani. A Bizottság a fennmaradó kamatkockázat kezelése érdekében fejleszteni fogja a származtatott pénzügyi eszközök, például a swapügyletek alkalmazására vonatkozó kapacitását, és felajánlja a rögzített kamatozású hitelek lehetőségét a tagállamoknak. E rögzített kamatozású konstrukció költségeit teljes mértékben és kizárólag az ezt a lehetőséget igénybe vevő tagállamok viselik.

(11)

Az egyes időszaki kereten belüli kifizetések összegének meg kell egyeznie az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegével. A legtöbb esetben a bevételek kifizetése ugyanabban az időszaki keretben történik, mint a bevételek megszerzéséhez használt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök kibocsátása, és ugyanahhoz az időszaki kerethez rendelhető. A kifizetés előre nem látható késedelmei azonban olyan helyzeteket eredményezhetnek, amikor a hosszú távú finanszírozásból származó bevételeket megszerezték, de azokat nem lehet az eredeti ütemezés szerint kifizetni. Ebben az esetben a kifizetés késedelmet szenvedhet és arra a következő időszaki keretben kerülhet sor. Ha azonban az ezekre a konkrét finanszírozási igényekre szánt forrásokat már bevonták és az előző időszaki kerethez rendelték, akkor azok ebben az időszaki keretben nem használhatók fel más igényekre. Ilyen körülmények között lehetővé kell tenni a kapcsolódó kifizetések hozzárendelését ahhoz az időszaki kerethez, amelyhez a finanszírozási eszközöket hozzárendelték. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a következő időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeit az előző időszaki kerethez lehessen rendelni abban az esetben, ha az adott időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeinek összege nem elegendő a kifizetések összegének fedezésére.

(12)

A Bizottságnak az előző időszaki keretben be kell terveznie a következő időszaki keret legelején felmerülő kifizetési igényeket is. Az ilyen helyzetek kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság kedvező feltételek mellett rendelkezzen forrásokkal, hogy a kifizetésekre az időszaki keretek közötti átmenet időpontjához közel kerülhessen sor, a Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy hosszú távú finanszírozási eszközöket a következő időszaki kerethez soroljon.

(13)

A diverzifikált finanszírozási stratégia központi és meghatározó jellemzője a finanszírozási műveletek likviditáskezelésére vonatkozó képesség a rövid távú hitelfelvétel alkalmazása és a prudenciális célú készpénztartás segítségével. A likviditáskezelés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy minden kifizetési igényt kielégítsen és a kibocsátást a piaci feltételekhez igazítsa. Ez a képesség a bevételek realizálásával kapcsolatos költségeket generál a rövid lejáratú értékpapírok kibocsátása vagy a bevételek egy részének likviditási számlán történő ideiglenes megtartása miatt, annak érdekében, hogy garantálni lehessen az összes fizetés igény szerinti teljesítését. E határozatnak meg kell határoznia a likviditási költségek kiszámításának alapját, és a szóban forgó év során a bevételek valamennyi érintett kedvezményezettjére tisztességes és méltányos alapon kell terhelni azokat.

(14)

Az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök vagy a kamatfizetések összegénél magasabb kifizetési igény az időszaki kereten belül likviditási hiányt eredményezhet. Az adott időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegénél alacsonyabb kifizetési igény vagy az NGEU-ből az adott időegységhez rendelt fennálló kifizetésekhez képest kapott visszaváltási kifizetések likviditási többletet eredményezhetnek. E likviditási többletek vagy hiányok kompenzálása elkerülhetetlen követelmény az NGEU finanszírozási stratégiájának végrehajtása szempontjából. Ezeket a költségeket nem az egyes időszaki kereteknek kell viselniük, hanem el kell őket különíteni, valamint önálló likviditáskezelési költségek részeként kell kezelni. A likviditási hiányból vagy többletből eredő költségek elkülönítésére szolgáló mechanizmust kell létrehozni, annak érdekében, hogy a szélesebb körű finanszírozási program fedezni tudja azokat likviditáskezelési költségek formájában. A Bizottságnak a likviditáskezelési keretet kell használnia az időszaki keretek bármilyen pozitív vagy negatív készpénzegyenlegének kiegyensúlyozására a kifizetések teljes összegének függvényében.

(15)

A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása a tőkepiacokhoz való legkedvezőbb hozzáférés eléréséhez szükséges új kapacitások beszerzését, valamint az ilyen infrastruktúra folyamatos és hatékony fenntartását igényli. Ebbe beletartoznak a likviditási számlák vezetéséhez, az uniós kincstárjegyek és kötvények aukcióinak lebonyolításához, valamint az új belső adatfeldolgozási kapacitások végrehajtásához szükséges költségek. A közvetlenül az NGEU hitelfelvételi és kifizetési műveleteinek végrehajtásából eredő költségeket olyan általános költségekként kell kezelni, amelyek elkülönülnek az NGEU hitelfelvételi és kifizetési infrastruktúrájának létrehozásával és karbantartásával kapcsolatos költségektől. Az utóbbi költségeket az általános adminisztratív szolgáltatási költségekhez kell sorolni.

(16)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek közé tartozik minden, az NGEU végrehajtásával kapcsolatosan közvetlenül felmerülő összes adminisztratív költség. Ezek a költségek lehetnek bizonyos operatív kapacitás építésének egyszeri költségeiként felmerülő létrehozási költségek vagy olyan ismétlődő költségek, amelyek időnként, közvetlenül az NGEU műveleteihez kapcsolódóan merülnek fel.

(17)

Az ismétlődő költségek az adott évben teljesített kifizetésekre terhelt rendszeres költségek fő részét képezik, ezzel szemben a létrehozási költségeket egyszeri költségekként kell elszámolni.

(18)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek közé tartozó adminisztratív költségeket az NGEU-hoz közvetlenül kapcsolódó költségek zárt listájára kell korlátozni. Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek az NGEU műveletek összesített költségeinek igen csekély részét teszik ki. A Bizottság megfelelő konzultációt folytat majd, többek között tagállami szakértőkkel is, mielőtt a jövőben indokolt esetben kibővíti az adminisztratív költségek listáját. Ilyen konzultációra e módszertan olyan egyéb elemeinek módosítása előtt is sor kerülhet, amelyek hatással lesznek az uniós költségvetés vagy a tagállamok által viselendő költségekre.

(19)

Az utólagos számlázási folyamatot úgy kell kialakítani, hogy a költségek 2022-tól kezdődően mindaddig megtérüljenek, amíg az NGEU hitelfelvételi és adósságkezelési műveletei már nem generálnak költségeket.

(20)

A Bizottságnak minden egyes kifizetés tekintetében visszaigazoló értesítést kell kiadni, akár az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel, akár a tagállamoknak az (EU) 2021/241 rendelet értelmében nyújtott hitelek (a továbbiakban: RRF-hitelek) esetében.

(21)

Az (EU) 2021/241 rendelet szerinti hiteleket szabványos pénzügyi feltételek mellett (lejárati és visszafizetési profil) kell biztosítani a tagállamok részére nyújtott minden egyes kifizetés esetében. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel tekintetében történő kifizetések esetében a visszaigazoló értesítésnek kell lennie a fő alátámasztó elemnek, amely meghatározza az említett pénzügyi feltételeket az uniós költségvetés vonatkozásában. A visszaigazoló értesítésben szereplő pénzügyi feltételek alapján az értesítésben meg kell határozni a költségviselésre irányuló igényt. E feltételeknek tartalmazniuk kell a kifizetés időpontját, a pénzügyi támogatás összegét, az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevétel finanszírozási költségének fizetési dátumát.

(22)

A tagállamok által aláírt hitelmegállapodásokban megfelelő hivatkozások fogják egyértelművé tenni, hogy a kifizetések költségeinek megállapítására az e határozatban bemutatott módszertan alkalmazásával kerül sor.

(23)

A költségfelosztási módszer meghatározza mind a költségvetésből – az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban –, mind pedig a tagállamok által az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban viselt költségek kiszámításának módszerét. Ennek megfelelően a módszer az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikkének (4) bekezdése értelmében a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezeléshez szükséges szabálynak minősül.

(24)

Az NGEU helyreállítási csomag keretében történő egységes költségfelosztás biztosítása érdekében ezt a határozatot 2021. június 1-jétől kell alkalmazni. Mivel ez a határozat az NGEU-program keretében a hatálybalépését megelőzően végrehajtott hitelfelvételi ügyletekre és kifizetésekre alkalmazandó, a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie. E határozat alkalmazására a tagállamoknak az (EU) 2021/241 rendelet szerint nyújtott hitelek tekintetében a vonatkozó hitelmegállapodások hatálybalépésekor kerül sor.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. SZAKASZ

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Tárgy és irányadó elvek

(1)   Ez a határozat közös és egységes módszertant hoz létre az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján finanszírozott programok keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek következtében felmerülő finanszírozási, likviditáskezelési és általános adminisztratív szolgáltatási költségek felosztására, amennyiben azok a szóban forgó rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedéseket hajtják végre.

(2)   A költségfelosztás módszertanának végrehajtását a méltányosság és az egyenlő bánásmód elvei vezérlik, biztosítva a költségeknek a kapott támogatás relatív aránya alapján történő felosztását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„finanszírozási eszközök”: az NGEU hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódó végrehajtására irányuló bizottsági finanszírozási stratégia keretében kibocsátott kötvények, saját váltók, kereskedelmi váltók, kincstárjegyek vagy bármely más megfelelő rövid és/vagy hosszú távú pénzügyi tranzakció;

2.

„RRF-hitelmegállapodás”: a Bizottság és valamely tagállam között az (EU) 2021/241 rendelet 15. cikk (2) bekezdésével összhangban létrejött megállapodás;

3.

„kifizetés”: a tagállam részére teljesített bármely kifizetés az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti RRF-hitelmegállapodás keretében vagy az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételként;

4.

„kamatperiódus”: tizenkét (12) hónapos időszak, vagy a visszaigazoló értesítésben meghatározott egyéb időszak, amely a kifizetés vagy a megelőző kamatfizetés napján kezdődik;

5.

„likviditáskezelés”: a finanszírozási eszközökhöz és kifizetésekhez kapcsolódó pénzforgalom kezelése;

6.

„NGEU-hitelfelvételi műveletek”: olyan piaci műveletek, mint például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, azzal a céllal, hogy az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 millió EUR összegű hitelt – ezen belül megújuló hitelt – vegyenek fel a tőkepiacokon.

7.

„NGEU adósságkezelési műveletek”: az NGEU-hitelfelvételi műveletekből eredő adóssághoz kapcsolódó piaci műveletek, amelyek célja a fennálló adósság szerkezetének optimalizálása és a kamatkockázat, likviditási és egyéb pénzügyi kockázatok mérséklése;

8.

„rövid távú finanszírozási eszköz”: az NGEU hitelfelvételi műveleteivel megvalósuló, legfeljebb egy évre történő finanszírozás;

9.

„hosszú távú finanszírozási eszköz”: az NGEU-hitelfelvételi műveleteivel megvalósuló, egy évnél hosszabb időre történő finanszírozás.

2. SZAKASZ

A KÖLTSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSA

3. cikk

Időszaki keretek

(1)   Egy adott időszaki keret január 1-jén vagy július 1-jén kezdődő hat hónapos időszak alatt lesz aktív. Az első időszaki keret azonban a 2021. június 1. és 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Az utolsó időszaki keret tevékenységének időszaka 2026. december 31-én ér véget.

(2)   Az időszaki keretet az aktív időszak alatt teljesített kifizetések és a hozzá rendelt kapcsolódó finanszírozási eszközök alkotják. Minden kifizetést az annak folyósítása napján aktív időszaki kerethez kell rendelni.

Az első albekezdéstől eltérve, abban az esetben, ha az előző időszaki kerethez rendelt hosszú távú finanszírozási eszközből származó bevétel összege meghaladja az előző időszaki kerethez rendelt kifizetések összegét az első albekezdéssel összhangban, a kifizetéseket a korábbi időszaki kerethez kell hozzárendelni addig, amíg a szóban forgó előző időszaki keret kifizetéseinek teljes összege el nem éri a hosszú távú finanszírozási eszközből származó, hozzárendelt bevételek összegét.

(3)   A (4) bekezdésben említettektől eltérő hosszú távú finanszírozási eszközöket az azokat létrehozó NGEU hitelfelvételi művelet megkötésének időpontjában aktív időszaki kerethez kell rendelni.

Az első albekezdéstől eltérve:

a)

a következő időszaki keretben történő kifizetés finanszírozása céljából felvett finanszírozási eszközök az adott időszaki kerethez sorolhatók;

b)

abban az esetben, ha az aktív időszaki keret végén a kifizetések összege meghaladja a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó bevételek összegét, az időszaki keret aktív időszaka után megkötött NGEU-hitelfelvételi műveletekből származó hosszú távú finanszírozási eszközöket ahhoz az időszaki kerethez kell rendelni mindaddig, amíg a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó bevételek összege el nem éri a szóban forgó időszaki keret kifizetéseinek összegét.

(4)   A lejáró hosszú távú finanszírozási eszközöket felváltó hosszú távú finanszírozási eszközöket ugyanahhoz az időkerethez kell rendelni.

4. cikk

Likviditáskezelési keret

(1)   A likviditáskezelési keret addig működik, amíg az (EU) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdésében említett pénzeszközöket maradéktalanul vissza nem fizetik.

(2)   A likviditáskezelési keretet rövid távú finanszírozási eszközök alkotják.

5. cikk

Költségszámítás

A finanszírozási költségeket, a likviditáskezelési költségeket és az általános adminisztrációs szolgáltatások költségeit az e határozat mellékletével összhangban kell kiszámítani.

3. SZAKASZ

SZÁMLÁZÁS

6. cikk

Visszaigazoló értesítés

(1)   A Bizottság minden egyes kifizetéssel kapcsolatban visszaigazoló értesítést ad ki, amelyben meghatározza a költségigénylés feltételeit.

(2)   A visszaigazoló értesítésnek minden egyes kifizetéshez kapcsolódóan meg kell határozni a finanszírozási költségek fizetésének és a tőkeösszeg visszafizetésének feltételeit.

(3)   Az első bekezdésben említett visszaigazoló értesítésnek különösen az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

a)

a kifizetés összege;

b)

a lejárat napja;

c)

a visszafizetés ütemezése;

d)

a kifizetés időszaki kerethez való hozzárendelése;

e)

kamatperiódus és a finanszírozási költség kifizetésének jelzett időpontja.

(4)   A hitelekre vonatkozó visszaigazoló értesítésnek az RRF-hitelmegállapodásban szereplő további elemeket is tartalmaznia kell.

7. cikk

A finanszírozás költségének kiszámlázása

A Bizottság a 2. cikk 4. pontjában említett kamatperiódus végén kiszámlázza a finanszírozás költségeit. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételként folyósított kifizetésekkel kapcsolatban a számlák a naptár negyedévenként csoportosíthatók.

8. cikk

A likviditáskezelés költségének kiszámlázása

A Bizottság minden naptári év elején kiszámlázza a likviditáskezelés költségeit az előző naptári évben felmerült költségekre vonatkozóan.

9. cikk

Az általános adminisztrációs szolgáltatások költségeinek kiszámlázása

A Bizottság kiszámlázza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben részesülő tagállamoknak az előző naptári évben felmerült általános adminisztratív szolgáltatási költségeket.

4. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2021. június 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)   HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(3)  A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


MELLÉKLET

1.   A finanszírozás költségének kiszámítása

A finanszírozás költségének kiszámítására a következő lépésekben kerül sor:

 

1. lépés: Az időszaki keretben vagy a likviditáskezelési keretben lévő egyedi finanszírozási eszköz napi összköltségének kiszámítása.

A napi időbeli elhatárolásokat a következőképpen kell kiszámítani:

 

Image 1

Minden egyes finanszírozási eszköz esetében az ázsiót/diszázsiót lineárisan kell elosztani az eszköz élettartama alatt.

 

Image 2

ahol a kibocsátási ár = teljes ár (banki díjakkal együtt)

Minden egyes finanszírozási eszköz esetében ki kell számítani a napi összköltséget:

 

Image 3

 

2. lépés: A finanszírozás összesített napi költségének kiszámítása

Minden egyes időszaki keret (TC1-TC11) esetében a keret likviditási egyenlegének kiegyensúlyozása előtti napi összes költsége: az időszaki kerethez rendelt egyes finanszírozási eszközök napi összköltségének összege lesz.

 

Image 4

A likviditáskezelési keretre vonatkozóan a finanszírozás napi költsége a következőképpen alakul:

Image 5

 

3. lépés: A napi likviditási egyenlegének kiszámítása az időszaki keretekben

Az időszaki keret napi likviditási egyenlegének szintjét naponta kell kiszámítani az alábbiak szerint:

 

Image 6

 

4. lépés: Az időszaki keret likviditási többlettel rendelkező finanszírozási eszközei napi költségének kiszámítása

A 3. lépésben pozitív eredményt (likviditási többletet) mutató finanszírozási eszközök napi finanszírozási költségeit a következőképpen kell kiszámítani:

 

Image 7

 

5. lépés: Az időszaki keret és a likviditáskezelési keret finanszírozási költségének kiszámítása likviditási többlettel rendelkező időszaki keret esetében

A likviditási többletet át kell vezetni a szóban forgó időszaki keretből a likviditáskezelési keretbe.

Azon időszaki keret finanszírozási költségeit, amelyből a likviditási többletet átvezették, a következő módon kell kiszámítani:

 

Image 8

A likviditási többletet fogadó likviditáskezelési keret költségét a következő módon kell kiszámítani:

Image 9

 

6. lépés: Likviditási hiányt mutató időszaki keret finanszírozási költségének kiszámítása

A 3. lépésben az időszaki keret negatív eredményét (likviditási hiányt) ki kell egyensúlyozni a likviditáskezelési keretből, annak napi finanszírozási költségein (5. lépés) történő likviditásátvezetéssel.

Image 10

 

7. lépés: A kifizetés finanszírozása napi költségének kiszámítása

A kifizetés finanszírozásának napi költsége az időszaki keret kiegyensúlyozás utáni napi finanszírozási költsége, szorozva a kifizetésnek a hozzárendelt időszaki kerethez viszonyított arányos részével.

Image 11

2.   A likviditáskezelési költség kiszámítása

A likviditáskezelés költségeit (LIQM) a naptári év minden negyedévére vonatkozóan az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Image 12

Az első albekezdéstől eltérve a likviditáskezelés 2021. június 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó költségeit erre az egész időszakra vonatkozóan a következőképpen kell kiszámítani:

Image 13

A negyedéves LIQM-t a következőképpen kell hozzárendelni az egyes kifizetésekhez:

 

Image 14

3.   Az általános adminisztrációs szolgáltatások költségeinek kiszámítása

Az általános adminisztrációs szolgáltatások költségei az ismétlődő adminisztratív költségeket és az RRF-hitelek létesítési költségeit foglalják magukban.

3.1.   Az ismétlődő adminisztrációs költségek kiszámítása

Az ismétlődő adminisztrációs költségek az NGEU-hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteinek végrehajtása során a Bizottságnál felmerült bármely költségek, egyebek mellett az alábbiak:

a)

jogi díjak, ideértve a jogi véleményért felszámított díjakat is:

b)

számlavezetés ismétlődő költségei;

c)

külső ellenőrzés költségei;

d)

aukciós platform fenntartási díjai;

e)

hitelminősítő ügynökségi díjai;

f)

a jegyzés díjai, adók, a regisztrálás, közzététel és az elszámolás díjai;

g)

információtechnológiai díjak;

h)

a piackutatással kapcsolatos kiadások.

Amennyiben az ilyen költségek közösek az NGEU más pénzügyi támogatási programok keretében végrehajtott hitelfelvételi műveleteivel, a kiszámításba bevont költségeket az NGEU hitelfelvételi műveleteinek és az NGEU adósságkezelési műveleteinek az adott naptári évre vonatkozó arányos részeként kell kiszámítani. Az RRF-hitelek tekintetében a 2021-es évre vonatkozóan nem esedékesek ilyen költségfizetési kötelezettségek.

Az ismétlődő adminisztrációs költségeket a következőképpen kell kiszámítani:

 

Image 15

Az ismétlődő adminisztrációs költségeket a következőképpen kell felosztani:

Image 16

3.2.   A létesítési költségek kiszámítása és elosztása

A létesítési költségek magukban foglalják a Bizottságnál az NGEU hitelfelvételi műveletek és adósságkezelési műveletek végrehajtása során felmerülő költségeket, illetve az e műveletekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás költségeit, beleértve az alábbiakkal kapcsolatos költségeket:

a)

az NGEU számlák létrehozása;

b)

aukciós platform létrehozása;

c)

befektetőkezelési eszköz létrehozása;

d)

egyéb információtechnológiai költségek;

e)

piackutatás;

f)

konzultációs díjak.

Az RRF-hitelek kedvezményezettenkénti létesítési költségeit az alábbi lépésekben kell kiszámítani:

i.

Az RRF-hitelek létesítésének költségeit a következőképpen kell kiszámítani:

 

Image 17

ii.

Az RRF-hitelek 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozó létesítési költségei minden, az RRF-hitelmegállapodást aláíró tagállamnak felszámításra kerülnek az aláírás évére vonatkozóan az alábbiak szerint:

 

Image 18

iii.

2024. január 1-jétől a fel nem osztott létesítési költségeket a következőképpen kell kiszámítani:

 

Image 19

A fel nem osztott létesítési költségek az RRF-hitelmegállapodás keretében a tagállamok részére történő kifizetések kiegészítő létesítési költségeiként a következőképpen lesznek felosztva:

Image 20

3.3.   Szolgáltatási költségek kiszámítása kedvezményezettenként

Image 21

4.   A rövidítések jegyzéke

ACCdaily

Az egyes finanszírozási eszközök felhalmozott kamatköltségei napi bontásban

ADMIN CoSÉvi

adminisztratív költségek összege a naptári évben

ázsió/diszázsiónapi

ázsió/diszázsió a teljes kibocsátási ár alapján napi bontásban

Kedvezményezett

Az RRF-hitelek kifizetésében részesülő tagállamok, valamint az uniós költségvetés, amelybe kifizetések érkeznek az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételként

CoF egyedi igény a TC(x)-ben

Egy követelés finanszírozásának költsége (továbbiakban: CoF) az X időszaki keretben

CoFnapi eszközönként

CoF (finanszírozás költsége) naponta, finanszírozási eszközönként

CoFnapi LMC kiegyensúlyozás után

CoF naponta az LMC esetében a kiegyensúlyozás után

CoFnapi LMC kiegyensúlyozás előtt

CoF naponta az LMC esetében a kiegyensúlyozás előtt

CoFnapi TC (deficit) kiegyensúlyozása után

CoF (finanszírozás költsége) naponta, a kezdeti likviditási hiánnyal rendelkező keretek kiegyensúlyozása után

CoFnapi TC (többlet) kiegyensúlyozása után

a kezdeti likviditási többlettel rendelkező keretek kiegyensúlyozása utáni napi CoF (finanszírozás költsége)

CoFnapi TC(x) kiegyensúlyozás előtt

az X időszaki keret kiegyensúlyozása előtti napi CoF

CoFnapi likviditás többlet TC (többlet)

az időszaki keret likviditási többletéhez kapcsolódó napi CoF

CoFnapi likviditásátvezetés az LMC-ből

az LMC-be átvezetett likviditáshoz kapcsolódó napi CoF

Kupon

A kibocsátó által a kötvény után fizetett kamatok

LikviditásTC(x)

A likviditás összege az X időszaki keretben

LMC

Likviditáskezelési keret

LIQMnegyedév

A likviditáskezelés költsége egy negyedévre vonatkozóan

névleges

Névérték

RoI rendelkezésre álló likviditásnegyedév

A rendelkezésre álló likviditás befektetésének megtérülése egy negyedévre vonatkozóan

TC(x)

Követelések és likviditás összege az X időszaki keretben