(1)

Az Uniónak a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozó kohéziós politikájára a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében irányadó szabályozási keret hozzájárul az Uniónak az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megkötött Párizsi Megállapodás (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) végrehajtása – erőfeszítéseket téve az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra történő korlátozására – és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez azáltal, hogy az uniós finanszírozást zöld célkitűzésekre összpontosítja. E rendeletnek végre kell hajtania „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben meghatározott prioritások egyikét, és e rendelet része a Fenntartható Európa beruházási tervnek, amely az igazságos átmenet mechanizmus keretében – a kohéziós politika összefüggésében – célzott finanszírozást nyújt egy olyan klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi, gazdasági és környezeti költségeinek kezeléséhez, ahol bármely fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátást egyenértékű szén-dioxid-elnyeléssel kompenzálnak.

(2)

A klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése. Az Európai Tanács 2019. december 12-én jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemlegessé váljon. Míg az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem hosszú távon mindenki számára előnyökkel jár, és középtávon mindenki számára lehetőségeket és kihívásokat jelent, nem mindegyik régió és tagállam kezdi meg az átállást ugyanazon kiindulópontról vagy rendelkezik ugyanazon reagálási képességgel. Néhányan előrehaladottabbak, mint mások, és az átállás szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezeti hatást gyakorol azon régiókra, amelyek energiafelhasználás céljából nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban a széntől, a lignittől, a tőzegtől és az olajpalától – és a kibocsátásintenzív iparágaktól. Az ilyen helyzet nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés tekintetében az átállás Unió-szerte eltérő sebességgel zajlik, hanem azzal is, hogy a régiók között nő a különbség, ami hátrányos a társadalmi, gazdasági és területi kohézió célkitűzései szempontjából.

(3)

Annak érdekében, hogy sikeres és társadalmilag mindenki számára elfogadható legyen, az átállásnak méltányosnak és inkluzívnak kell lennie. Ezért az Uniónak, a tagállamoknak és a régióiknak kezdettől fogva figyelembe kell venniük az átállás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeit, és minden lehetséges eszközt be kell vetniük a kedvezőtlen következmények enyhítésére. Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik e tekintetben.

(4)

Az európai zöld megállapodásban és a Fenntartható Európa beruházási tervben foglaltaknak megfelelően az igazságos átmenet mechanizmusnak ki kell egészítenie a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozó, következő többéves pénzügyi kereten belüli egyéb intézkedéseket. Hozzá kell járulnia a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges Unió felé történő átállási folyamat társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek kezeléséhez, különös tekintettel a folyamatban érintett munkavállalókra, azáltal, hogy regionális szinten egyesíti az uniós költségvetés éghajlat-politikai és szociális célkitűzésekre irányuló ráfordításait, és hogy magas szintű szociális és környezetvédelmi normákra törekszik.

(5)

E rendeletnek létre kell hoznia az Igazságos Átmenet Alapot (IÁA), amely a kohéziós politika keretében végrehajtott igazságos átmenet mechanizmus egyik pillére. Az IÁA célja a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelni az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait, és előmozdítani a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállást. Az IÁA egyetlen egyedi célkitűzésével összhangban az IÁA által támogatott intézkedéseknek közvetlenül hozzá kell járulniuk az átállás hatásának enyhítéséhez a foglalkoztatásra gyakorolt negatív következmények mérséklésével, valamint a helyi gazdaság diverzifikációjának és modernizációjának finanszírozásával. Az IÁA egyetlen egyedi célkitűzését az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel azonos szinten állapították meg, és azokkal együtt sorolták fel.

(6)

Az európai zöld megállapodást mint az Unió növekedési stratégiáját, valamint az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásait tükrözve, az IÁA hozzá kíván járulni az éghajlati és a környezeti fenntarthatósági szempontok általános érvényesítéséhez, valamint azon átfogó cél eléréséhez, amely szerint az uniós költségvetési kiadások 30 %-ának éghajlat-politikai célkitűzéseket kell támogatnia, valamint azon törekvéshez, hogy a többéves pénzügyi keret alapján a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások 2024-ben kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. Az IÁA saját borítékjából származó források hozzáadódnak azon átfogó cél eléréséhez szükséges beruházásokhoz, amely szerint az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. Az említett forrásoknak – az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) önkéntes alapon átcsoportosított forrásokkal együtt – teljes mértékben hozzá kell járulniuk e cél eléréséhez. Ebben az összefüggésben az IÁA-nak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okozzák a környezeti célkitűzések jelentős megsértését az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 17. cikke értelmében, továbbá amelyek biztosítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges Unió felé vezető úton.

(7)

Az IÁA-ból származó forrásoknak ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló forrásokat.

(8)

A klímasemleges gazdaságra való átállás valamennyi tagállam számára kihívást jelent. Ez különösen megterhelő lesz azon tagállamok számára, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak, vagy amelyek a közelmúltig jelentős mértékben támaszkodtak fosszilis tüzelőanyagokra vagy olyan kibocsátásintenzív ipari tevékenységekre, amelyeket a klímasemleges gazdaságra való átállás miatt fokozatosan meg kell szüntetni vagy át kell alakítani, és amely tagállamok nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Az IÁA-nak ezért valamennyi tagállamra ki kell terjednie, de a pénzügyi eszközei elosztásának az éghajlat-politikai átállási folyamat által leginkább érintett területekre kell összpontosítania, és az említett elosztásnak tükröznie kell a tagállamok képességét arra, hogy finanszírozzák a klímasemleges gazdaságra való átállás kezeléséhez szükséges beruházásokat.

(9)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(10)

Az IÁA- források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében az IÁA-hoz való hozzáférést a nemzeti allokáció 50 %-ára kell korlátozni azon tagállamok esetében, amelyek még nem kötelezték el magukat – a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban – a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítására irányuló célkitűzés végrehajtása mellett, míg a másik 50 %-ot az ilyen kötelezettségvállalás elfogadása esetén kell programozás céljára rendelkezésre bocsátani. A tagállamokkal szembeni méltányosság és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, amennyiben egy tagállam 2022-től kezdődően bármely év december 31-ig nem vállal kötelezettséget a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítására irányuló célkitűzés végrehajtására, a megelőző évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást teljes egészében vissza kell vonni a következő évben.

(11)

Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (11) összhangban és az abban elkülönített források korlátain belül helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani az IÁA keretében a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosítva legyen az említett rendeletben előírt határidők betartása.

(12)

E rendeletnek azonosítania kell azon beruházástípusokat, amelyek esetében a kiadások IÁA általi támogatása megengedhető volna. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi kötelezettségvállalásainak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A beruházások listájának olyan beruházásokat kell tartalmaznia, amelyek a helyi gazdaságokat – ideértve adott esetben a fenntartható turizmust is – támogatják a bennük rejlő növekedési potenciál ösztönzése révén, a vonatkozó intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban. A beruházásoknak hosszú távon fenntarthatónak kell lenniük, figyelembe véve az európai zöld megállapodás valamennyi célkitűzését. A finanszírozott projekteknek hozzá kell járulniuk egy fenntartható, klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átálláshoz, ideértve az erőforrás-hatékonyság növelését célzó intézkedéseket is. A hulladékégetés nem kaphat támogatást, mivel ez a tevékenység a körforgásos gazdaságban a hulladékhierarchia alsó részéhez tartozik. Az IÁA által támogatott intézkedések végrehajtásához hozzájáruló tanácsadási szolgáltatásoknak támogatásra jogosultnak kell lenniük. A területek helyreállítása, a környezetbarát infrastruktúra fejlesztése és a vízgazdálkodás valamely földterülethelyreállítási projekt részeként kell, hogy támogatható legyen. Energiahatékonysági intézkedések támogatása során az IÁA számára lehetővé kell tenni, hogy olyan beruházásokat támogasson, mint amelyek – elsősorban a lakásállomány energiahatékonyságának javítása révén – hozzájárulnak az energiaszegénység csökkentéséhez. Az IÁA számára lehetővé kell tenni, hogy az innovatív tárolási technológiák fejlesztését is támogassa.

(13)

Az éghajlatvédelmi átállás miatt legveszélyeztetettebb polgárok védelme érdekében az IÁA-nak ki kell terjednie az érintett munkavállalók továbbképzésére és átképzésére, ideértve a szakképzést is, függetlenül attól, hogy továbbra is alkalmazásban állnak-e, vagy az átállás miatt elvesztették-e az állásukat. Az IÁA-nak törekednie kell arra, hogy segítsen nekik alkalmazkodni az új foglalkoztatási lehetőségekhez. Az IÁA-nak minden megfelelő módon támogatást kell nyújtania az álláskeresők számára is, ideértve az álláskeresési támogatást és az aktív munkaerőpiaci befogadásukat. Mindazon álláskeresők, akik egy, a területi igazságos átmenet terv által lefedett régióban az átállás által érintett ágazatokban veszítették el állásukat, az IÁA általi támogatásra kell, hogy legyenek jogosultak, még akkor is, ha az elbocsátott munkavállalók nem az említett régióban laknak. Kellő figyelmet kell fordítani az energiaszegénység kockázatának kitett polgárokra, különösen a jobb szociális lakhatási körülményeket célzó energiahatékonysági intézkedések végrehajtása során.

(14)

Lehetővé kell tenni az oktatás és a társadalmi befogadás területén végzett tevékenységek támogatását, valamint a gyermek- és idősgondozási létesítmények céljait szolgáló szociális infrastruktúra és a képzési központok támogatását, feltéve, hogy az említett tevékenységek a területi igazságos átmenet tervekben megfelelően indokoltak. Az idősgondozás esetében meg kell tartani a közösségi gondozás előmozdítása elvét. Az említett területeken a szociális és közszolgáltatások kiegészíthetik a beruházási szerkezetet. Az említett területeken nyújtott valamennyi támogatás megfelelő indokolást igényel a területi igazságos átmenet tervekben, és a támogatásoknak követniük kell a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit.

(15)

A nőknek a klímasemleges gazdaságra való átállásban fennálló sajátos helyzetének és szerepének kezelése érdekében elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget. A nők munkaerőpiaci részvétele és vállalkozói tevékenysége, valamint az egyenlő bérezés fontos szerepet játszik az esélyegyenlőség biztosításában. Az IÁA-nak különös figyelmet kell fordítania a veszélyeztetett csoportokra is, így például a fogyatékossággal élő munkavállalókra, amely csoportok aránytalan mértékben szenvednek az átállás kedvezőtlen hatásaitól. Meg kell őrizni a bányászközösségek identitását, valamint biztosítani kell a múltbeli és a jövőbeli közösségek közötti folytonosságot. Ide tartozik, hogy különös figyelmet kell fordítani a bányászközösségek tárgyi és nem tárgyi örökségére, ideértve a kultúrájukat is.

(16)

Az átállásban érintett területek gazdasági diverzifikációjának fokozása érdekében az IÁA-nak – többek között mikro-, kis- és középvállalkozásokba (12) (kkv-k) irányuló termelőberuházások támogatása révén – támogatást kell nyújtania a vállalkozások és az érdekelt gazdasági felek számára. Termelőberuházások alatt olyan, a vállalkozások állóeszközeibe vagy immateriális javaiba való beruházások értendők, amelyek célja termékek és szolgáltatások előállítása, hozzájárulva ezáltal a bruttó felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. A kkv-któl eltérő vállalkozások esetében csak akkor támogathatók termelőberuházások, ha azok – jelentős számú munkahely létrehozása vagy védelme révén – az átállásból fakadó munkahelymegszűnések enyhítéséhez szükségesek, és nem vezetnek áttelepítéshez, vagy nem abból fakadnak. A meglévő ipari létesítményekbe – többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekbe – irányuló beruházások abban az esetben engedélyezhetők, ha hozzájárulnak az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságára való átálláshoz, és ha a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) alapján az ingyenes kiosztásra megállapított releváns referenciaértékeknél jelentősen alacsonyabb értékeket érnek el, továbbá ha jelentős számú munkahely védelmét eredményezik. Az ilyen beruházásokat megfelelően indokolni kell a releváns területi igazságos átmenet tervben. A belső piac és a kohéziós politika integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak meg kell felelnie az állami támogatásokra vonatkozó, az EUMSZ 107. és 108. cikkében meghatározottak szerinti uniós szabályoknak, és így különösen a kkv-któl eltérő vállalkozásokba irányuló termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában támogatott területekként kijelölt területeken található vállalkozásokra kell korlátozni.

(17)

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az IÁA-források programozása számára rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni egy önálló IÁA-program kidolgozását, vagy azt, hogy az IÁA-forrásokat az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap által támogatott programokon belüli egy vagy több célzott prioritás keretében programozzák. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban az IÁA-forrásokat önkéntes alapon meg lehetne erősíteni az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozással. Ilyen esetben az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított vonatkozó összegeknek összhangban kell állniuk a területi igazságos átmenet tervekben meghatározott művelettípusokkal.

(18)

Az IÁA-támogatást a klímasemleges gazdaság megvalósítása érdekében egy konkrét területen folytatott átállási folyamat hatékony végrehajtásától kell függővé tenni. E tekintetben a tagállamoknak a releváns érdekelt felekkel folytatott szociális párbeszéd és együttműködés keretében – az (EU) 2021/1060 rendelet partnerségről szóló releváns rendelkezésével összhangban – és a Bizottság támogatásával területi igazságos átmenet terveket kell készíteniük, amelyek az integrált nemzeti energia- és klímatervükkel összhangban meghatározzák az átállási folyamatot. E célból a Bizottságnak létre kell hoznia egy igazságos átmenet platformot, amely a szénorientált régiók átalakításával foglalkozó meglévő platformra épülne, hogy valamennyi érintett ágazat vonatkozásában lehetővé tegye a levont tanulságokkal és a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos két- és többoldalú tapasztalatcserét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzatokat és a városokat bevonják az IÁA-források végrehajtásába, és hogy ezzel összefüggésben figyelembe vegyék a szükségleteiket.

(19)

A területi igazságos átmenet terveknek azonosítaniuk kell azon legkedvezőtlenebbül érintett területeket, ahova az IÁA-támogatást koncentrálni kell, és le kell írniuk az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságának elérése érdekében teendő egyedi intézkedéseket, különösen a fosszilis tüzelőanyagok előállításában vagy egyéb kibocsátásintenzív tevékenységekben érintett létesítmények átalakítása vagy bezárása tekintetében. Pontosan meg kell határozni az említett területeket, és azoknak meg kell felelniük az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 3. szintjének (a továbbiakban: NUTS 3. szintű régiók), vagy ez utóbbiak részét kell képezniük. A terveknek – figyelembe véve az elnéptelenedési kockázatokat – meg kell határozniuk az említett területek kihívásait és szükségleteit, valamint azonosítaniuk kell a munkahelyteremtéshez való hozzájáruláshoz szükséges művelettípusokat a terv kedvezményezettjei szintjén és oly módon, amely biztosítja a klímasemleges gazdaságra való átállással és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel is összhangban álló, az éghajlatváltozással szemben reziliens gazdasági tevékenységek koherens kidolgozását. Ilyen területek azonosítása esetén további figyelmet kell fordítani a szigetek, a szigeti térségek és a legkülső régiók sajátosságaira, ahol a földrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzők eltérő megközelítést igényelhetnek a klímasemleges gazdaságra való átállási folyamat támogatását illetően. Csak a területi igazságos átmenet tervekkel összhangban álló beruházások kaphatnak az IÁA-ból pénzügyi támogatást. A területi igazságos átmenet terveknek azon, adott esetben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap vagy az IÁA által támogatott programok részét kell képezniük, amelyeket a Bizottság jóváhagy.

(20)

Az IÁA-források eredményorientált felhasználásának elősegítése érdekében a Bizottság számára – az arányosság elvével összhangban – lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi korrekciókat alkalmazzon az IÁA egyedi célkitűzésére vonatkozóan megállapított célértékek súlyos alulteljesítésének esetére.

(21)

Az IÁA számára egy megfelelő pénzügyi keret meghatározása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a tagállamonként rendelkezésre álló források éves bontását.

(22)

Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a klímasemleges gazdaságra való átállásuk során gazdasági és társadalmi átalakulással szembesülő területek népességének, gazdaságának és környezetének támogatását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a különböző területek fejlettségi szintjében mutatkozó egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű területek lemaradásának, valamint a tagállamok és területek pénzügyi forrásai korlátozott mértékének köszönhetően, e célkitűzés azonban – a megosztott irányítás alá tartozó számos uniós alapra kiterjedő koherens végrehajtási keret szükségessége okán – az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

Tekintettel e rendeletnek a programozási időszak kezdetét követő elfogadására, és figyelembe véve az IÁA koordinált és összehangolt módon történő végrehajtásának szükségességét, továbbá a mielőbbi végrehajtásának lehetővé tétele érdekében, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

(1)

2017. november 17-én, az Európában jelentkező társadalmi kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: a pillér). A pillér 20 alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében végrehajtott intézkedéseket a pillért képező 20 alapelvnek kell vezérelnie. A pillér végrehajtásához való hozzájárulás céljából az ESZA+-nak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területéhez tartozó rendszerekbe, illetve az emberekbe való beruházást kell támogatnia, támogatva ezzel a gazdasági, területi és társadalmi kohéziót az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikkének megfelelően.

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: az európai szemeszter) képezi a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk figyelemmel kísérésének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására maguk dolgozzák ki saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni, hogy azok keretében körvonalazni, illetve koordinálni lehessen az uniós vagy nemzeti finanszírozásban részesítendő, prioritást élvező beruházási projekteket.

Egyúttal elő kell segíteniük az uniós források koherens módon történő felhasználását, és a lehető legnagyobb hozzáadott érték teremtését különösen azon pénzügyi támogatások esetében, amelyek adott esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap – amelyek egyedi célkitűzéseit és támogatási körét az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) határozza meg –, az ESZA+, az Európai Parlament és a Tanács rendeletével létrehozott Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA), az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott InvestEU program (a továbbiakban: az InvestEU program) keretében az Unió által támogatott programokból származnak.

(3)

Az (EU) 2020/1512 tanácsi határozattal (7) felülvizsgált iránymutatások elfogadására került sor a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. Ezen iránymutatások szövegét összhangba hozták a pillér elveivel Európa versenyképességének javítása, valamint annak érdekében, hogy Európa a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése szempontjából kedvezőbb helyszínné alakuljon. Annak érdekében, hogy az ESZA+ teljes mértékben igazodjon az említett iránymutatások célkitűzéseihez, különösen a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tekintetében, az ESZA+-nak a tagállamokat – figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdése és 148. cikke (2) és (4) bekezdése alapján elfogadott releváns integrált iránymutatásokat és országspecifikus ajánlásokat –, valamint a nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat kell támogatnia. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a kiemelt uniós kezdeményezések és tevékenységek végrehajtásának kapcsolódó aspektusaihoz is; ilyen különösen az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i, az „európai oktatási térség” című, 2020. szeptember 30-i, az „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i bizottsági közlemény, valamint a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i, a kompetenciafejlesztési pályákról szóló, 2016. december 19-i, az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítéséről” című, 2020. október 30-i, és a romák egyenlőségéről, társadalmi befogadásáról és részvételéről szóló, 2021. március 12-i tanácsi ajánlás.

(4)

A Tanács 2017. június 20-án elfogadta „Az EU lépései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend nyomán – Európa fenntartható jövője” című következtetéseket. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat minden uniós, belső és külső szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie. A Tanács üdvözölte „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című, 2016. november 22-i bizottsági közleményt mint az első lépést egyrészt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak (a továbbiakban: a fenntartható fejlődési célok) általános érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődésnek az összes uniós szakpolitika elengedhetetlen vezérelveként történő alkalmazása felé, többek között finanszírozási eszközein keresztül. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődési célok eléréséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolásával (1. fenntartható fejlődési cél); a minőségi és inkluzív oktatás előmozdításával (4. fenntartható fejlődési cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdításával (5. fenntartható fejlődési cél); a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdításával (8. fenntartható fejlődési cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentésével (10. fenntartható fejlődési cél).

(5)

A közelmúltbeli és a jelenlegi fejlemények súlyosbították a gazdasági globalizációból, a társadalmi egyenlőtlenségekből, a migrációs áramlások és a fokozott biztonsági fenyegetések kezeléséből, a tiszta energiára való átállásból, a technológiai változásokból, a demográfiai hanyatlásból, a munkanélküliségből és különösen a fiatalkori munkanélküliségből, valamint a munkaerő egyre nagyobb mértékű idősödéséből eredő strukturális kihívásokat, továbbá egyes ágazatokban és régiókban a készségek és a munkaerő kereslete, illetve kínálata közötti növekvő, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által tapasztalt eltérésekből eredő kihívásokat. A zöld és digitális átállás, valamint az európai ipari ökoszisztémák átalakulása várhatóan számos új lehetőséget rejt magában, ha azt a megfelelő készségek, továbbá foglalkoztatási és szociális politikák és intézkedések kísérik. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra azáltal, hogy beruház a szükséges készségekbe, oktatásba, képzésbe és egész életen át tartó tanulásba, inkluzívabbá teszi a növekedést, valamint javítja a foglalkoztatás- és szociálpolitikákat, egyúttal azonban figyelembe veszi a gazdasági és ipari fenntarthatóságot, a munkaerő mobilitását, és a munkaerőpiacon törekszik a nemek közötti egyensúly megteremtésére.

(6)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) meghatározza az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap, az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Igazságos Átmenet Alap, az ETHAA, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részét alkotó, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, valamint irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ennek megfelelően meg kell határozni az ESZA+ általános célkitűzéseit, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(7)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a költségvetési rendelet) megállapítja az Unió általános költségvetésének (a továbbiakban: az uniós költségvetés) végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat. A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozása származhat a kedvezményezett saját forrásaiból, a projekt által generált jövedelemből, vagy harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásaiból. Az uniós programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ keretében megvalósítandó, közvetlen vagy közvetett irányítású intézkedésekre.

(8)

Az e rendelet keretébe tartozó uniós finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek megvalósítani az intézkedések egyedi célkitűzéseit és eredményeket felmutatni, különös tekintettel az ellenőrzési költségekre, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázatára. A vissza nem térítendő támogatások esetében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékban meghatározott átalányok és az egységköltségek, valamint a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és az (EU) 2021/1060 rendelet 94. cikkével összhangban a Bizottság a tagállamoknak a visszatérítést nyújthatja egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával, ideértve az egyösszegű átalányokat is.

(9)

A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint további szinergialehetőségeknek integrált finanszírozási módszerek révén történő megteremtése érdekében az ESZA+-ba kell beépíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap – amelyet a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hozott létre –, valamint az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja – amelyet az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hozott létre – támogatott. Az ESZA+-nak két ágból kell állnia: a megosztott irányítású ágból (a továbbiakban: az ESZA+ megosztott irányítású ága), amelyet megosztott irányítással kell végrehajtani, valamint a foglalkoztatási és társadalmi innovációs ágból (a továbbiakban: az EaSI-ág), amelyet közvetett és közvetlen irányítással kell végrehajtani. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok irányításával kapcsolatos, különösen a tagállamokra és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez, fenntartva ugyanakkor az egyszerűbb műveletekre – mint például az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás szétosztására – vonatkozó egyszerűbb szabályokat.

(10)

Szem előtt tartva az ESZA+ tágabb hatályát, helyénvaló, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának növelésére, a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítására, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése érdekében az oktatás és képzés egyenlő elérhetőségének és színvonalának javítására, a társadalmi befogadás ösztönzésére, a kiszolgáltatott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének előmozdítására, valamint a szegénység felszámolásához való hozzájárulásra irányuló célokat ne csak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében megosztott irányítás révén hajtsák végre, hanem uniós szintű intézkedések szükségessége esetén az EaSI-ág keretében közvetlen és közvetett irányítás révén is.

(11)

Ez a rendelet az ESZA+ teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (13) 18. pontja értelmében. E rendeletnek meg kell határoznia az ESZA+ megosztott irányítású ágának allokációját és az EaSI-ág keretében végrehajtandó intézkedésekre jutó allokációt.

(12)

Az EaSI-ág egyedi és operatív célkitűzései végrehajtásának megkönnyítése érdekében az ESZA+-nak támogatnia kell a technikai és adminisztratív segítségnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységeket, például az előkészítő, monitoring-, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységeket, míg a kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek az EaSI-ág keretében támogatható intézkedések részét kell, hogy képezzék.

(13)

Az ESZA+-nak törekednie kell a foglalkoztatás előmozdítására a munkaerőpiacra való beilleszkedést, illetve visszailleszkedést lehetővé tevő aktív beavatkozások révén – megcélozva különösen a fiatalokat, elsősorban a megerősített ifjúsági garancia alkalmazásával, továbbá a tartósan munkanélkülieket, a munkaerőpiacon jelen lévő hátrányos helyzetű csoportokat és az inaktív személyeket –, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság ösztönzése révén. Az ESZA+-nak törekednie kell továbbá a munkaerőpiacok működésének javítására, a munkaerőpiaci intézmények – például az állami foglalkoztatási szolgálatok – korszerűsítésének támogatása révén, egyrészt, hogy ezáltal azok alkalmasabbá váljanak a fokozottabb célirányos tanácsadásra és útmutatásra az álláskeresés, illetve a munka világába való átmenet során, másrészt a munkavállalói mobilitás fokozása érdekében. Az ESZA+-nak elő kell mozdítania a nemek között a kiegyensúlyozott munkaerőpiaci részvételt olyan intézkedésekkel, amelyek célja többek között az egyenlő munkafeltételek, a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly, továbbá a gyermekgondozási lehetőségek – beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást – elérhetőségének biztosítása. Az ESZA+ céljai között szerepelnie kell az egészséges és az igényekhez megfelelően igazodó munkakörnyezet biztosításának is, a változó munkavállalási formákkal és az idősödő munkaerő szükségleteivel összefüggő egészségügyi kockázatokra való reagálás érdekében.

(14)

Az ESZA+-nak támogatást kell nyújtania az oktatási és képzési rendszerek színvonalának, befogadókészségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javításához, többek között a digitális tanulás előmozdításának, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésének és az oktatók szakmai fejlődésének előmozdítása révén annak érdekében, hogy megkönnyítse a kulcskompetenciák megszerzését, különösen az alapvető készségek – többek között az egészségügyi ismeretek, a médiatudatosság, a vállalkozói készségek, a nyelvismeret, a digitális készségek és a fenntartható fejlődést szolgáló kompetenciák – tekintetében, amelyekre mindenkinek szüksége van személyisége kiteljesedéséhez és fejlődéséhez, a munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+-nak segítenie kell az oktatásban és képzésben való előrejutást és a munka világába való átmenetet, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot, hogy mindenki számára megkönnyítse a társadalomban való teljes körű részvételt, továbbá hozzá kell járulnia a versenyképességhez, többek között a pályakövetés révén, valamint a társadalmi és gazdasági innovációhoz azáltal, hogy támogatja azokat a fenntartható kezdeményezéseket, amelyek képesek ezeken a területeken bővülni és amelyek a különböző célcsoportok, például a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazíthatóak. Az ilyen segítség, támogatás és hozzájárulás megvalósítható például online oktatással, munkahelyi képzéssel, szakmai gyakorlatokkal, duális oktatási és képzési rendszerekkel, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlásban meghatározottak szerinti tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel, egész életen át tartó pályaorientációval, a készségigények előrejelzésével az iparral szoros együttműködésben, korszerű tananyagokkal és végrehajtási módszerekkel, a végzettek számának előrejelzésével és pályakövetésével, oktatók képzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével, valamint a képesítések és az ágazati tanúsítványok elismerésével.

(15)

Az ESZA+-ból származó támogatásokat a színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatáshoz és képzéshez – a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve – mindenki – különösen a hátrányos helyzetű csoportok – számára egyformán biztosított hozzáférés előmozdítására kell felhasználni, különös figyelmet fordítva a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű gyermekekre, az általános oktatáson és a szakképzésen – különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésen – keresztül a felsőfokú oktatásig, valamint a felnőttoktatás és -képzésen keresztül, beleértve a sport és a kulturális tevékenységeket is. Az ESZA+-nak célzott támogatást kell nyújtania a rászoruló tanulók számára, és csökkentenie kell az oktatási egyenlőtlenségeket, többek között a digitális szakadékot, meg kell akadályoznia és vissza kell szorítania a korai iskolaelhagyást, elő kell mozdítania az oktatási és képzési ágazatok közötti átjárhatóságot, meg kell erősítenie a nem formális és az informális tanulással való kapcsolatot, és meg kell könnyítenie mindenki számára a tanulási célú mobilitást, illetve a fogyatékossággal élők számára a hozzáférhetőséget. Ebben az összefüggésben támogatni kell az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Erasmus+-szal való szinergiákat, különösen a hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(16)

Az ESZA+-nak mindenki számára elő kell mozdítania a készségfejlesztés, valamint az új és eltérő készségek – különösen a vállalkozói és a digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, valamint a zöld gazdasághoz és az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleménnyel (15) összhangban az ipari ökoszisztémákhoz szükséges készségek – elsajátításának rugalmas lehetőségeit. Az európai készségfejlesztési programmal és a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlással összhangban az ESZA+-nak támogatnia kell a rugalmas tanulási útvonalakat, többek között a képesítéshez vezető, hozzáférhető, rövid, célzott moduláris képzést annak érdekében, hogy az emberek rendelkezzenek a munkaerőpiachoz, az ipari ökoszisztémák igényeihez, a zöld és digitális átálláshoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz igazodó készségekkel, könnyebbé váljon az átképzés és a készségfejlesztés, a foglalkoztathatóság, a pályamódosítás, a földrajzi és ágazati mobilitás, valamint biztosítható legyen különösen az alacsonyan képzett személyek, a fogyatékossággal élő személyek és az alulképzett felnőttek támogatása. Az ESZA+-nak szintén elő kell segítenie az integrált készségekkel kapcsolatos támogatás nyújtását az egyének számára – beleértve a foglalkoztatott, az önfoglalkoztató és a munkanélküli személyeket is –, olyan eszközök révén, mint például az egyéni tanulmányi számlák.

(17)

Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (a továbbiakban: a Horizont Európa) való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen biztosítani a Horizont Európa által támogatott innovatív tantervek általános beépülését és szélesebb körre való adaptálását, annak érdekében, hogy az emberek elsajátíthassák a jövő munkahelyeihez szükséges készségeket és kompetenciákat.

(18)

Az ESZA+-nak támogatnia kell a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyekkel egyrészt a szegénység felszámolásához kívánnak hozzájárulni, hogy megszűnjön a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzet, másrészt pedig elő kívánják mozdítani a társadalmi befogadást olyan módon, hogy mindenki számára biztosítják az esélyegyenlőséget, csökkentik az akadályokat, fellépnek a hátrányos megkülönböztetéssel szemben és kezelik az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez számos olyan szakpolitikát kell mozgósítani, amelyek nemtől, szexuális irányultságtól, életkortól, vallástól vagy meggyőződéstől, faji vagy etnikai hovatartozástól függetlenül a leghátrányosabb helyzetben lévőket szolgálják, különösen a marginalizált közösségeket, például a romákat, a fogyatékossággal élőket vagy a krónikus betegségben szenvedőket, a hajléktalanokat, a gyermekeket és az időseket. Az ESZA+-nak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív bevonását, társadalmi-gazdasági beilleszkedésük biztosítása érdekében. Az ESZA+-t fel kell használni annak elősegítésére is, hogy javuljon az időbeni és egyenlő hozzáférés az olyan megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, amelyek előmozdítják a lakhatáshoz és a személyközpontú ellátáshoz – így például az egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápoláshoz-gondozáshoz, különösen a családi és közösségi alapú ellátási szolgáltatásokhoz – való hozzáférést. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez, kiemelt figyelmet fordítva a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra, továbbá különösen azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élők számára is előmozdítsa az ilyen rendszerek hozzáférhetőségét.

(19)

Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához azáltal, hogy támogatja azokat a nemzeti programokat, amelyek az élelmiszerhiány és az anyagi nélkülözés enyhítését, illetve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászoruló személyek társadalmi integrációjának elősegítését célozzák. Annak érdekében, hogy uniós szinten az ESZA+ megosztott irányítású ága alá tartozó forrásoknak legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogassa, a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 3 %-át a mélyszegénységnek a társadalmi kirekesztettségben legnagyobb szerepet játszó formái, azaz például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell allokálniuk. A leginkább rászoruló személyeknek nyújtott élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás nem helyettesítheti a nemzeti szociális rendszerek vagy a nemzeti jog alapján számukra nyújtott meglévő szociális ellátásokat. A tevékenységek jellegéből és abból fakadóan, hogy milyen típusú végső kedvezményezettekre irányulnak, egyszerűbb szabályok alkalmazására van szükség az olyan támogatások esetében, amelyek a leginkább rászoruló személyek anyagi nélkülözését hivatottak orvosolni.

(20)

Mivel folyamatosan szükség van az Unió egészébe irányuló migrációs áramlások kezelésére irányuló erőfeszítések fokozására, illetve a szolidaritási és felelősségmegosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében az ESZA+-nak támogatást kell nyújtania a harmadik országbeli állampolgárok, köztük a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához, és ennek keretében az MMIA-ból, az ERFA-ból és más uniós alapokból finanszírozott intézkedéseket kiegészítő, helyi szintű olyan kezdeményezésekre is lehetőséget kell biztosítani, amelyek kedvező hatást gyakorolhatnak a harmadik országbeli állampolgárok befogadására.

(21)

Tekintettel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fontosságára, az ESZA+-nak biztosítania kell az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott „EU az egészségért” programmal való szinergiákat és kiegészítő jelleget, és az ESZA+ hatályának ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére.

(22)

Az ESZA+-nak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek reformját a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a kiszolgáltatott személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, a tartós ápolás-gondozás, az oktatás és a képzés területén, hozzájárulva a szegénység felszámolásához. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból a tagállamoknak egy megfelelő összeget kell allokálniuk az olyan strukturális kihívásokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű kezelni, figyelembe véve a pillért, a szociális mutatók eredménytábláját – a szociális pillér cselekvési tervében rögzített új célok elfogadását követően módosított változatában – és a regionális sajátosságokat.

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ESZA+ megosztott irányítású ága és más uniós alapok, programok és eszközök, például az Igazságos Átmenet Alap, az ERFA, az „EU az egészségért program”, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, az ETHAA, az Erasmus+, az MMIA, a Horizont Európa, az EMVA, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Digitális Európa program, az InvestEU program, az (EU) 2021/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) létrehozott Kreatív Európa program, az (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott Európai Szolidaritási Testület és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Technikai Támogatási Eszköz közötti koherenciát, koordinációt és kiegészítő jelleget.

A Bizottságnak és a tagállamoknak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a különböző finanszírozási források – és az azokhoz tartozó technikai segítségnyújtás – közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében.

(23)

Az ESZA+ azáltal, hogy támogatja az e rendeletben foglalt egyedi célkitűzéseket, többek között hozzájárulva az (EU) 2021/1060 rendeletben említettek szerinti, „egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával” elnevezésű szakpolitikai célkitűzéshez, továbbra is hozzá fog járulni a pillér végrehajtását célzó területi és helyi fejlesztési stratégiákhoz. Támogatni fogja az említett rendelet 28. cikkében meghatározott eszközöket, és ezáltal hozzá fog járulni az (EU) 2021/1060 rendeletben említettek szerinti, „egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és helyi kezdeményezések révén” elnevezésű szakpolitikai célkitűzés megvalósításához, többek között a szegénység csökkentését és a társadalmi befogadást célzó intézkedések révén, figyelembe véve a városi, vidéki és part menti régiók sajátosságait a városokban és régiókban tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek kezelése céljából.

(24)

A pillérben meghatározott európai szociális dimenzió megfelelő érvényesülésének, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimumösszeg a leginkább rászorulókhoz jusson el, a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 25 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására kell allokálniuk.

(25)

Az Unión belüli gyermekszegénység tartósan magas szintjének kezelése érdekében, valamint a pillér 11. alapelvével összhangban – amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, a hátrányos helyzetű gyermekeknek pedig joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez –a tagállamoknak az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból egy megfelelő összeget a gyermekgarancia végrehajtására kell programozniuk a gyermekszegénység kezelését célzó tevékenységek révén, az ESZA+ egyedi célkitűzéseivel összhangban, amelyek lehetővé teszik, hogy a forrásokat a gyermekeknek a gyermekgondozáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a tisztességes lakhatáshoz és a megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő hozzáférését közvetlenül támogató intézkedésekre programozzák. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az Eurostat adatai alapján a 2017–2019-es időszakban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett 18 év alatti gyermekek aránya átlagosan meghaladta az uniós átlagot, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 5 %-át az említett tevékenységekre kell allokálniuk. Az ezen tematikus koncentráció követelményéhez hozzájáruló műveleteket bele kell számítani a társadalmi befogadásra vonatkozó 25 %-os tematikus koncentráció követelményébe, amennyiben azok a vonatkozó egyedi célkitűzések alapján vannak programozva.

(26)

Egy súlyos gazdasági válságot követően a befogadó gazdasági fellendülés elősegítése, valamint a munka változó világában az ifjúsági foglalkoztatás támogatása érdekében, továbbá tekintettel az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére néhány tagállamban és régióban, arra van szükség, hogy ESZA+-forrásaikból a tagállamok megfelelő összeget fordítsanak a fiatalok foglalkoztatását és készségeit támogató intézkedésekre, többek között az ifjúsági garancia alá tartozó rendszerek végrehajtásán keresztül. Építve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020-as programozási időszakban az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) szerint támogatott, egyéneket célzó intézkedésekre, valamint a levont tanulságokra, a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell a fiatalokat a minőségi foglalkoztatásba és az oktatásba való visszatérést célzó intézkedésekkel, és be kell ruházniuk a korai megelőzésbe és hatékony tájékoztatásba, adott esetben elsőbbséget biztosítva a tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok számára, például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekbe is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve a foglalkoztatási szolgálatok megfelelő kapacitással való ellátását azzal a céllal, hogy személyre szabott és holisztikus szolgáltatásokat, valamint célzottabb ajánlatokat kínáljanak a fiataloknak. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek az ESZA+-ba való teljes körű integrálásával a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedések végrehajtása eredményesebbé és hatékonyabbá válik majd, és azok alkalmazási köre ki fog terjedni a strukturális intézkedésekre és reformokra is, ezáltal jobb összhangot biztosítva az uniós finanszírozású támogatás és a megerősített ifjúsági garancia végrehajtása között.

A készségfejlesztésnek, valamint az új és eltérő készségek elsajátításának segítenie kell a fiatalokat abban, hogy élni tudjanak a növekvő ágazatokban rejlő lehetőségekkel, és fel kell készítenie őket a munka jellegének megváltozására, valamint a zöld és digitális átátállásból és az uniós ipari ökoszisztémák átalakulásából fakadó lehetőségek kiaknázására is. Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyekben az Eurostat adatai alapján a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok átlagos aránya a 2017 és 2019 közötti időszakban meghaladta az uniós átlagot, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 12,5 %-át ezekhez az intézkedésekhez kell allokálniuk.

(27)

Az EUMSZ 349. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a strukturális alapok Finnországban, Norvégiában és Svédországban való alkalmazása keretében a 6. célkitűzésre irányadó különleges rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyv (25) 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók a közös politikák és az uniós programok keretében egyedi intézkedésekre jogosultak. Az állandó korlátok – például az elnéptelenedés – miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek.

(28)

Az ESZA+ által támogatott intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása a jó kormányzáson, továbbá az érintett területi szintek valamennyi szereplője közötti, illetve a társadalmi-gazdasági szereplőkkel – különösen a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel – való partnerségen múlik. Alapvetően fontos ezért, hogy az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló forrásokból a tagállamok megfelelő összeget allokáljanak arra, hogy biztosítsák a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek az ESZA+ megosztott irányítású ágának végrehajtásában való érdemi részvételét. E részvétel magában kell, hogy foglalja a civil társadalmat képviselő érintett szerveket, például a környezetvédelmi partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a társadalmi befogadás, az alapvető jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításáért felelős szerveket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek számára az országspecifikus ajánlások a szociális partnerek vagy a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítését javasolták, az ESZA+ megosztott irányítású ága keretében rendelkezésükre álló források legalább 0,25 %-át erre a célra kell allokálniuk, tekintettel az e területen fennálló egyedi szükségleteikre.

(29)

A társadalmi innováció támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák képesek legyenek hatékonyabban reagálni a társadalmi változásokra, és hogy az innovatív megoldások ösztönzésben és támogatásban részesüljenek. A szakpolitikák hatékonyságának javítása szempontjából kulcsfontosságú különösen az, hogy az innovatív megoldások elterjesztésüket megelőzően tesztelésen és értékelésen essenek át, ennélfogva az ESZA+-ból nyújtott egyedi támogatás indokolt. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozások alapvető szerepet játszhatnak a társadalmi innováció megvalósításában, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciához való hozzájárulásban. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozás meghatározása összhangban kell, hogy legyen a nemzeti jogban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokkal. Továbbá az egymástól való tanulás, valamint az ismeretek és a gyakorlatok cseréjének fokozása érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az ESZA+ egyedi célkitűzéseivel összhangban folytassák a megosztott irányítás alá tartozó transznacionális együttműködési intézkedéseiket a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, valamint a társadalmi befogadás területén.

(30)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy minden területen elősegítse a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatási feltételeket és a szakmai előmenetelt is. Gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy az ESZA+ előmozdítsa az esélyegyenlőséget megkülönböztetés nélkül mindenki számára az EUMSZ 10. cikkével összhangban, támogassa a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon történő társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2006. december 13-án New Yorkban elfogadott ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Az ESZA+-nak hozzá kell járulnia a fogyatékossággal élő személyek esetében a hozzáférhetőség előmozdításához azzal a céllal, hogy javítsa a foglalkoztatásba, illetve az oktatásba és a képzésbe való integrációjukat, és ezáltal ösztönözze befogadásukat az élet minden területén. E hozzáférhetőség előmozdítását a programok előkészítésének, monitoringjának, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben a nemek közti egyenlőséget és esélyegyenlőséget elősegítő konkrét intézkedések meghozatalát is biztosítani kell. Az ESZA+-nak elő kell segítenie a bentlakásos vagy intézményi gondozásról a családi és közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azok esetében, akik többszörös hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. Az (EU) 2021/1060 rendelet úgy rendelkezik, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében egyedi rendelkezéseket szükséges megállapítani az ESZA+ megosztott irányítású ágára vonatkozóan –, a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni.

(31)

Valamennyi műveletet az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) tiszteletben tartásával kell kiválasztani és végrehajtani. A Bizottságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a panaszokat, köztük a Charta megsértésével kapcsolatos panaszokat is időben kivizsgálják, és az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című, 2017. január 19-i bizottsági közleménnyel összhangban tájékoztatnia kell a panasztevőt a vizsgálat eredményéről.

(32)

Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a jelentéstételi követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük. A tagállamok engedélyezhetik az irányító hatóságok számára, hogy adatokat nyerjenek ki a nyilvántartásokból, amennyiben azok a nyilvántartásokban vagy azokkal egyenértékű forrásokban rendelkezésre állnak.

(33)

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében e rendelet alkalmazása céljából a nemzeti adatkezelőknek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) összhangban kell végezniük e rendelet szerinti feladataikat. Biztosítani kell az „anyagi nélkülözés kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás leginkább rászoruló személyeknek, köztük gyermekeknek való nyújtása útján, valamint az említettek társadalmi befogadását támogató kísérő intézkedések végrehajtása” elnevezésű egyedi célkitűzés szerinti műveletek végső kedvezményezettjei méltóságának és magánéletének tiszteletben tartását. A megbélyegzés elkerülése érdekében az élelmiszerben és/vagy alapvető anyagi támogatásban részesülő személyektől nem követelhető meg, hogy a támogatásban való részesüléskor vagy az ESZA+ által segített, leginkább rászoruló személyekről szóló felmérésekben való részvételük során azonosítsák magukat.

(34)

A társadalompolitikai kísérlet olyan kis léptékű projekttesztelés, amely lehetővé teszi a társadalmi innovációk megvalósíthatóságára vonatkozó tényanyag gyűjtését. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiókban vagy tagállamokban, más összefüggésekben folytassák, az ESZA+-ból nyújtott pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva.

(35)

Az ESZA+ rögzít bizonyos rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai, a Bizottság és a szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. A foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának támogatnia kell a munkaerőpiacok jobb működését azáltal, hogy – különösen határon átnyúló partnerségeken keresztül – megkönnyíti a munkavállalók határon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ hatályának le kell fednie célzott mobilitási konstrukciók fejlesztését és támogatását az üres álláshelyek betöltése érdekében, ahol munkaerőpiaci elégtelenségek kerültek azonosításra.

(36)

A mikrovállalkozások, a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára a forráshoz jutás hiánya jelenti a vállalkozásalapítás egyik legfőbb akadályát, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb került emberek számára. Ennek a rendeletnek az EaSI-ág keretében rendelkezéseket kell megállapítania egy piaci ökoszisztéma létrehozására vonatkozóan annak érdekében, hogy javuljon a finanszírozási eszközök kínálata és a szociális vállalkozások számára való hozzáférhetősége, és teljesüljenek a mikrovállalkozást beindítani vagy fejleszteni kívánó, leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a kiszolgáltatott helyzetben lévők – ilyen igényei is. E cél elérését az InvestEU Alap szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keretén belüli pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok is támogatni fogják. A szociális gazdasághoz tartozó vállalkozásokat – amennyiben azok fogalmát a nemzeti jog meghatározza – jogállásuktól függetlenül az EaSI-ág összefüggésében szociális vállalkozásnak kell tekinteni, feltéve hogy az említett vállalkozások a szociális vállalkozás e rendeletben foglalt fogalommeghatározása alá tartoznak.

(37)

Több olyan ESZA+-célkitűzés is van, amelynek elérésében kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői – köztük filantróp szereplők –, mivel ők nemcsak finanszírozást, hanem innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájáruláshoz. Ezért az ESZA+ intézkedéseibe, és köztük különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák, adott esetben be kell vonni a filantróp szereplőket – például alapítványokat és adományozókat – is, feltéve hogy azok nem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel.

(38)

Iránymutatásra van szükség az EaSI-ág keretében a szociális – különösen a szociális lakhatást, a gyermekgondozást és az oktatást, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolást-gondozást szolgáló – infrastruktúrák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése tekintetében, ideértve az intézményiről a családi és közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való átállást elősegítő létesítményeket, valamint figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőségre vonatkozó követelményeket.

(39)

Tükrözve annak jelentőségét, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (27) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlődési célok végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fel kell lépni az éghajlatváltozással szemben, ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a az éghajlat-politikai célkitűzések támogatását szolgálja. A releváns intézkedések meghatározására az előkészítés és a végrehajtás során, újbóli értékelésükre pedig a félidős értékelés keretében kerül sor.

(40)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (28) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek az EaSI-ág szabályaitól és célkitűzéseitől, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges intézkedésektől függően jogosultak támogatásra, amelyhez az érintett tengerentúli országok és területek kapcsolódnak.

(41)

Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (29) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(42)

Helyénvaló meghatározni az EaSI-ág keretében történő jelentéstétel céljára szolgáló mutatókat. Ezeknek a mutatóknak eredményalapúnak, objektívnek, könnyen nyomon követhetőnek és az EaSI-ágnak a teljes ESZA+-on belüli arányával arányosnak kell lenniük. A mutatóknak ki kell terjedniük az EaSI-ág operatív célkitűzéseire és finanszírozási tevékenységeire, anélkül, hogy ehhez megfelelő célértékeket kellene meghatározni.

(43)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (30), valamint a 2988/95/EK, Euratom (31), a 2185/96/Euratom, EK (32) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (33) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(44)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(45)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának növelését, a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítását, az oktatás és a képzés egyenlő elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás ösztönzését és a szegénység felszámolásához való hozzájárulást, valamint az EaSI-ág keretében kitűzött célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

E rendelet egyes nem alapvető elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatókról szóló mellékletek módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (35) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(47)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A végső kedvezményezettek strukturált felmérése céljára alkalmazandó mintával kapcsolatos végrehajtási hatáskört a minta jellegére tekintettel a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 4. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell gyakorolni.

(48)

A Stabilitási és Növekedési Paktumban említett, a programozási időszak során esetlegesen felmerülő rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni olyan, legfeljebb 18 hónapig érvényes ideiglenes intézkedések elfogadására, amelyek megkönnyítik az ESZA+-ból nyújtott támogatás ilyen körülményekre való reagálást célzó felhasználását. A Bizottságnak az adott tagállamot érintő rendkívüli vagy szokatlan körülmények alapján legalkalmasabb intézkedéseket kell elfogadnia, fenntartva mindeközben az ESZA+ célkitűzéseit, ez azonban nem foglalhatja magában a tematikus koncentrációra vonatkozó követelmények módosításait. Az ESZA+-ból nyújtott támogatás rendkívüli vagy szokatlan körülményekre való reagálást célzó felhasználására vonatkozó ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos végrehajtási hatásköröket továbbá bizottsági eljárás nélkül kell a Bizottságra ruházni, mivel ezen intézkedések alkalmazási körét a Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg, és az az e rendeletben meghatározott intézkedésekre korlátozódik. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie továbbá az ideiglenes intézkedések végrehajtását, és értékelnie kell azok megfelelőségét. Amennyiben a Bizottság a rendkívüli vagy szokatlan körülmények miatt szükségesnek ítéli e rendelet módosítását, a módosítás hatálya nem terjedhet ki sem a fiatalok foglalkoztatásával, sem pedig a leginkább rászoruló személyek támogatásával kapcsolatos tematikus koncentrációs követelményekre, mivel gyakran a fiatalokat és a leginkább rászoruló személyeket érintik a legsúlyosabban az ilyen válsághelyzetek. Ezért biztosítani kell, hogy ezek a célcsoportok továbbra is megfelelő összegű támogatásban részesüljenek.

(49)

A Bizottságot az ESZA+ igazgatásában az EUMSZ 163. cikkében említett bizottságnak (a továbbiakban: az ESZA+-bizottság) kell segítenie. Annak érdekében, hogy az ESZA+-bizottságnak minden szükséges információ a rendelkezésére álljon, és minél szélesebb körben megismerhesse az érdekelt felek véleményét, az ESZA+-bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szavazati joggal nem rendelkező képviselőket – ezen belül az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, valamint az érintett civil társadalmi szervezetek képviselőit – is meghívhasson az üléseire, feltéve hogy az ülés napirendje megkívánja részvételüket.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is foglalkozzanak az ESZA+ egyes ágainak sajátosságaival, az ESZA+-bizottságnak munkacsoportokat kell létrehoznia az ESZA+ minden egyes ágához. E munkacsoportok összetételét és feladatait az ESZA+-bizottság határozza meg. A munkacsoportok számára lehetővé kell tenni, hogy üléseikre a civil társadalom képviselőit és más érdekelt feleket is meghívhassanak. A munkacsoportok feladatai közé tartozhat a tagállami hatóságok és a Bizottság közötti koordináció és együttműködés biztosítása az ESZA+ végrehajtásával kapcsolatban, beleértve az EaSI-ág munkaprogramjával kapcsolatos konzultációt, az ESZA+ egyes ágai végrehajtásának monitoringját, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét az ESZA+ ágain belül és azok között, valamint a más uniós programokkal való lehetséges szinergiák előmozdítását.

(51)

Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a nagyobb átláthatóság e rendelet végrehajtása tekintetében, a Bizottságnak ki kell alakítania a szükséges kapcsolatokat a szociális és foglalkoztatási területen tevékenykedő érintett szakpolitikai bizottságokkal, így például a Foglalkoztatási Bizottsággal, a Szociális Védelmi Bizottsággal vagy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

(52)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett intézkedésre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – nem számolhatóak el. Annak elkerülése érdekében, hogy az Unió érdekeit sértő fennakadás következzen be az uniós támogatások nyújtásában, a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakának elején, korlátozott időre lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat – kizárólag kellően indokolt esetekben – a 2021-es pénzügyi év kezdetétől támogathatónak minősítse a tevékenységeket, illetve elszámolhatónak a költségeket, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

(53)

Az 1296/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(54)

Annak biztosítása céljából, hogy az adott szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától lehetővé váljon, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, és azt az EaSI-ágra vonatkozóan visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

I. rész

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

II. rész

I. fejezet

7. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

II. fejezet

13. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

III. fejezet

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

III. rész

I. fejezet

25. cikk

II. fejezet

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

III. fejezet

30. cikk

31. cikk

32. cikk

33. cikk

34. cikk

35. cikk

36. cikk

IV. rész

37. cikk

38. cikk

39. cikk

40. cikk

41. cikk

42. cikk

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) az a rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az említett cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amely régiók közül kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal – köztük különösen a demográfiai hanyatlásból eredő hátrányokkal – küzdő régiókra, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, a szigetek, valamint a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(2)

A Kohéziós Alapot azért hozták létre, hogy hozzájáruljon az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez azáltal, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít a környezetvédelem és – a közlekedési infrastruktúra ágazatában (TEN-T) – a transzeurópai hálózatok területén az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerint.

(3)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) meghatározza az ERFA-ra, az Európai Szociális Alap Pluszra (ESZA+), a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra (ETHAA), a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra (MMIA), a Belső Biztonsági Alapra (BBA) és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre (HIVE) alkalmazandó közös szabályokat, mely alapok és eszköz egy közös keret alapján működnek.

(4)

Azon szabályok egyszerűsítése érdekében, amelyek a 2014–2020-as programozási időszakban voltak alkalmazandók mind az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra, egyetlen rendeletnek kell meghatároznia a mindkét alapra alkalmazandó szabályokat.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott horizontális elveket – ideértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is – tiszteletben kell tartani az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása során, figyelembe véve az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Egyesült Nemzeteknek a gyermek jogairól szóló egyezményében és az Egyesült Nemzeteknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében meghatározott kötelezettségeket, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017-ben kihirdetett szociális jogok európai pillérének alapelveit is, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény 9. cikkével összhangban, valamint a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket összehangoló uniós joggal összhangban akadálymentességet kell biztosítaniuk. Ebben az összefüggésben az ERFA-t és a Kohéziós Alapot – az ESZA+-szal szinergiában – oly módon kell végrehajtani, amely előmozdítja az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállást, és az említett alapoknak törekedniük kell célkitűzéseiket abból a célból megvalósítani, hogy hozzájáruljanak a minőségi munkahelyek létrehozásához, a szegénység felszámolásához és a társadalmi befogadás előmozdításához. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására és a nemi dimenzió integrálására, továbbá a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre. Egyik alap sem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a szegregáció vagy a kirekesztés bármely formájához, és az infrastruktúra finanszírozása során mindkét alapnak biztosítania kell az akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára.

(6)

Az ERFA és a Kohéziós Alap célkitűzéseit a fenntartható fejlődés, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására irányuló törekvés uniós előmozdítása keretében kell megvalósítani az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint, figyelembe véve „a szennyező fizet” elvet. Tekintettel az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságára, – összhangban az Uniónak az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében, a részes felek 21. konferenciáját követően elfogadott, az éghajlatváltozásról szóló 2015-ös Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak (a továbbiakban: az ENSZ fenntartható fejlődési céljai) elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival – mindkét alap hozzá fog járulni az éghajlati fellépések érvényesítéséhez és azon átfogó cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzéseket támogasson. E célból az ERFA keretében végrehajtott műveletek várhatóan az ERFA teljes pénzügyi keretösszegének 30 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. A Kohéziós Alap keretében végrehajtott műveletek várhatóan a Kohéziós Alap teljes pénzügyi keretösszegének 37 %-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre. Továbbá, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon törekvéshez, hogy a többéves pénzügyi keret alapján eszközölt éves kiadásoknak a 2024-es évben 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között meglévő átfedéseket.

Mindkét alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi előírásait és prioritásait, és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17. cikke értelmében vett „ne okozz jelentős kárt” környezeti célkitűzést, és amelyek biztosítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezető úton. Az ERFA és a Kohéziós Alap programjainak figyelembe kell venniük az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott, az energiaunió és az éghajlat-politika irányításának keretében elfogadott integrált nemzeti energia- és klímatervek tartalmát.

(7)

A belső piac integritásának védelme érdekében az ERFA és a Kohéziós Alap vállalkozásoknak kedvező műveletei meg kell, hogy feleljenek az EUMSZ 107. és 108. cikkében foglalt, állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak.

(8)

A partnerség elve az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtásának kulcsfontosságú szempontja, amely a többszintű kormányzás megközelítésére épül, és biztosítja a regionális, helyi, városi és egyéb közjogi hatóságok, a civil társadalom, a gazdasági és a szociális partnerek, valamint adott esetben a kutatást végző szervezetek és az egyetemek részvételét. Az alapok végrehajtásának biztosítania kell az ESZA+-szal, az Igazságos Átmenet Alappal, az ETHAA-val, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) való koordinációt és kiegészítő jelleget.

(9)

Szükséges megállapítani az ERFA támogatására vonatkozó rendelkezéseket a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében.

(10)

Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységtípusok azonosítása érdekében egyedi szakpolitikai célkitűzéseket kell megállapítani a mindkét alapból történő támogatásnyújtásra vonatkozóan annak biztosítására, hogy azok hozzájáruljanak az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közös szakpolitikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz.

(11)

Mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az európai gazdaság gerincét, az ERFA-nak továbbra is támogatnia kell a kkv-k fejlesztését fenntartható növekedésük és versenyképességük fokozása révén. Emellett, figyelembe véve a Covid19-világjárvány potenciálisan súlyos hatását vagy egyéb, a jövőben felmerülő, a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra hatással járó potenciális válsághelyzetet, az ERFA-nak támogatnia kell az ilyen válsághelyzetekből való kilábálást a kkv-k körében – többek között termelőberuházások útján – való munkahelyteremtés támogatásán keresztül.

(12)

Az ERFA keretében támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk egy átfogó, nagy sebességű digitális infrastruktúrahálózat kialakításához, valamint a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás részeként a szennyezésmentes és fenntartható multimodális mobilitás előmozdításához, a tömegközlekedésre, a megosztott mobilitásra, a gyaloglásra és a kerékpározásra összpontosítva.

(13)

A digitális korból fakadó lehetőségek megragadása érdekében az ERFA-nak hozzá kell járulnia egy olyan inkluzív digitális társadalom kialakításához, ahol a polgárok, a kutatóhelyek, a vállalkozások és a közigazgatások teljes mértékben kihasználják a digitalizáció által kínált lehetőségeket. A hatékony nemzeti, regionális és helyi szintű e-közigazgatáshoz hozzátartozik az eszközök kifejlesztése, valamint a szervezet és a folyamatok újragondolása a közszolgáltatások hatékonyabb, könnyebb, gyorsabb és alacsonyabb költségek melletti biztosítása érdekében. Így különösen digitális és telekommunikációs technológiákat kell felhasználni a hagyományos hálózatok és szolgáltatások erősítésére a helyi közösségek érdekében, olyan projektek kidolgozásával, mint például az intelligens városok és községek.

(14)

Az ERFA-ból az 1. szakpolitikai célkitűzés alapján nyújtott támogatásnak az olyan, intelligens szakosodási stratégiákhoz szükséges kapacitások kiépítésén kell alapulnia, amelyek nemzeti és/vagy regionális szintű prioritásokat határoznak meg a versenyelőnyük azáltal történő növelése érdekében, hogy egy vállalkozói tényfeltárási folyamat révén kutatási és innovációs erősségeket fejlesztenek ki, és összekötik azokat a vállalkozások igényeivel és a szükséges készségekkel. A folyamatnak lehetővé kell tennie a vállalkozói szemléletű szereplők – többek között az ipar, az oktatási szervezetek és a kutatóhelyek, a közigazgatások és a civil társadalom – számára, hogy valamely régió sajátos struktúrái és tudásbázisa alapján azonosítsák a fenntartható gazdasági fejlődést szolgáló legígéretesebb területeket. Mivel az intelligens szakosodás irányítási folyamata meghatározó jelentőségű a stratégia minősége szempontjából, az ERFA-nak támogatást kell nyújtania a hatékony vállalkozói tényfeltárási folyamathoz szükséges kapacitások kifejlesztéséhez és megerősítéséhez, valamint az intelligens szakosodási stratégiák előkészítéséhez vagy frissítéséhez.

(15)

A klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósításának előmozdítása érdekében, kellően figyelembe véve az azzal járó társadalmi és gazdasági következményeket is, az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséhez és az energiaszegénység kezeléséhez. Ebben az összefüggésben különösen fontosak volnának az energiahatékonyságba – többek között az energiamegtakarítási rendszerekbe – irányuló beruházások, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal összhangban a fenntartható megújuló energiába irányuló beruházások, az intelligens energiarendszerekbe irányuló beruházások, valamint a katasztrófamegelőzésre, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra – többek között a védett természeti területek megóvásának, valorizációjának és előtérbe helyezésének – előmozdítására irányuló beruházások, továbbá az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését célzó egyéb intézkedések, így például a magas szén-dioxid-elnyelési és -tárolási potenciállal rendelkező természeti területek megóvása és helyreállítása, többek között a mocsarak elárasztása révén, a hulladéklerakó-gáz leválasztása vagy az ipari folyamatok vagy termékek általi kibocsátás csökkentése. Továbbá támogatni kell a szennyezés bármely formájának – így például a lég-, a víz-, a talaj-, a zaj- és a fényszennyezés – csökkentésére irányuló beruházásokat.

(16)

Az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott programok előkészítésekor szükséges figyelembe venni az integrált nemzeti energia- és klímaterveket, amelyek felvázolják a szakpolitikákat és intézkedéseket valamint kezelik az energiaszegénységet és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az integrált nemzeti energia- és klímatervekben meghatározott, az energiaszegénység csökkentését célzó nemzeti célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében az ERFA-nak támogatnia kell különösen a lakóingatlanok és épületek energiahatékonyságának javítását, a módosított (EU) 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban, a szén-dioxid-mentes épületállomány 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulás érdekében, csökkentve ezáltal az energiafogyasztást, és megtakarítást teremtve az energiaszegénység által érintett háztartások számára.

(17)

A közlekedési összekapcsoltság javítása érdekében az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak elő kell mozdítania az 1315/2013/EU rendeletben említett transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését a vasúti közlekedést, a belvízi közlekedést, a közúti közlekedést, a tengeri közlekedést és a multimodális közlekedést szolgáló infrastruktúrába irányuló beruházás révén, ideértve a zajcsökkentő intézkedéseket is. Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak támogatnia kell a nemzeti, a regionális és a helyi, a határon átnyúló és a városi mobilitást is. Ennek során mindkét alapnak figyelmet kell fordítania a biztonságnak – különösen a meglévő hidak és alagutak biztonságának – a fokozására.

(18)

Egy egyre inkább összekapcsolt világban és tekintettel a demográfiai és a migrációs dinamikára, egyértelmű, hogy az Unió migrációs politikája olyan közös megközelítést igényel, amely a különböző finanszírozási eszközök közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre támaszkodik. Ezért az ERFA-nak a programok előkészítése és végrehajtása során figyelmet kell fordítania a demográfiai kihívásokra. Annak érdekében, hogy a migrációkezelés terén koherens, erőteljes és következetes támogatást lehessen biztosítani a tagállamok közötti szolidaritási és felelősségmegosztási törekvésekhez, az ERFA-nak – a leginkább megfelelő területi szinten – támogatást kell nyújtania a harmadik országbeli állampolgárok, beleértve a migránsokat is, hosszú távú, inkluzív integrációjának elősegítéséhez, a társadalmi és gazdasági fejlődés javára, az említett személyek méltóságának és jogainak védelmére irányuló megközelítés alkalmazásával.

(19)

A szociális innováció és a magas színvonalú foglalkoztatáshoz való inkluzív hozzáférés előmozdítása érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a „szociális gazdaság” szervezeteit, így például a szövetkezeteket, a biztosító egyesületeket, a nonprofit egyesületeket és a szociális vállalkozásokat.

(20)

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében – különösen a marginalizált közösségekben – szükséges javítani a hozzáférést – többek között az infrastruktúra révén – a társadalmi, oktatási, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz, ideértve a sportot is, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek, a gyermekek és az idősek különleges szükségleteit.

(21)

Az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak elő kell mozdítania a marginalizált közösségek társadalmi-gazdasági befogadását – különös figyelmet fordítva a romák befogadására vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai keretre az (EU) 2021/1060 rendelet IV. mellékletében említettek szerint, amely integrációs intézkedéseket határoz meg –, az alacsony jövedelmű háztartások, köztük a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett háztartások, valamint a hátrányos helyzetű csoportok, többek között a speciális szükségletű személyek társadalmi-gazdasági befogadását is. Így különösen a szociális jogok európai pillérének 19. alapelvével összhangban lehetővé kell tenni, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap támogassa a szociális lakhatás biztosítását. Figyelembe véve azon kihívásokat, amelyekkel a marginalizált roma közösségek az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzájutást illetően szembesülnek, az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia az életkörülményeik és fejlődési kilátásaik javításához.

(22)

A táv- és online oktatásra és képzésre való felkészültség társadalmilag befogadó módon történő megerősítése érdekében az ERFA-nak – az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás terén az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javításával kapcsolatos feladata keretében – hozzá kell járulnia különösen a táv- és online tanulás tekintetében a reziliencia növeléséhez. A Covid19-világjárvány alatt az oktatás és a képzés folyamatosságának biztosítására irányuló erőfeszítések fontos hiányosságokat tártak fel a szükséges információs és kommunikációs technológiai (IKT) berendezésekhez való hozzáférés és a hálózati összekapcsoltság terén a hátrányos háttérű és a távoli régiókban élő tanulók esetében. Ebben az összefüggésben az ERFA-nak támogatnia kell a szükséges IKT-berendezések és a hálózati összekapcsoltság rendelkezésre bocsátását, ezáltal erősítve a táv- és online tanulást szolgáló oktatási és képzési rendszerek rezilienciáját.

(23)

Az ERFA-nak hozzá kell járulnia az népegészségügyi rendszerek rezilienciájának javításához is a népegészségügyi rendszereknek a népegészségügyi szükséghelyzetek megelőzésére, az azokra való gyors reagálásra és az azokból történő kilábalásra való képességének megerősítése érdekében. Emellett, mivel a precedens nélküli Covid19-világjárvány feltárta a kritikus fontosságú felszerelések azonnali rendelkezésre állásának a vészhelyzetre való hatékony reagálás szempontjából vett fontosságát, az ERFA-ból nyújtott támogatások körét ki kell terjeszteni azon felszerelések beszerzésének lehetővé tételére is, amelyek a katasztrófákkal szembeni rezilienciának és az egészségügyi rendszerek– többek között az egészségügyi alapellátás – rezilienciájának a megerősítéséhez, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdításához szükségesek. Az egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítését szolgáló felszerelések beszerzésekor e beszerzéseknek összhangban kell állniuk a nemzeti egészségügyi stratégiával, és nem haladhatják meg azt, valamint biztosítaniuk kell az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott az „EU az egészségért” programmal és az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus keretében rendelkezésre álló rescEU-képességekkel való kiegészítő jelleget.

(24)

Az ERFA-nak támogatnia kell és elő kell mozdítania az intézményesített ellátásról a családi alapú vagy a közösségi alapú ellátásra való átállást olyan létesítmények támogatása révén, amelyek törekednének megelőzni a közösségtől való elszigetelődést, elősegítenék az emberek társadalmi integrációját, és törekednének független életkörülmények biztosítására.

(25)

Célzott egyedi célkitűzést kell biztosítani a turisztikai és a kulturális ágazattól erősen függő regionális gazdaságok támogatására. Ez lehetővé tenné a kultúrában és a fenntartható turizmusban rejlő teljes potenciál kiaknázását a gazdasági helyreállítás, a társadalmi befogadás és a szociális innováció céljából, azon lehetőségek sérelme nélkül, hogy az ERFA-ból más egyedi célkitűzések keretében is lehessen támogatást nyújtani az említett ágazatoknak.

(26)

A kreatív és kulturális ágazatokat, a kulturális szolgáltatásokat és a kulturális örökségi helyszíneket támogató beruházásokat bármely szakpolitikai célkitűzés keretében lehet finanszírozni, feltéve hogy hozzájárulnak az egyedi célkitűzésekhez, és az ERFA-ból nyújtott támogatások körébe tartoznak.

(27)

A fenntartható turizmus egyensúlyt igényel a gazdasági, a társadalmi, a kulturális és a környezeti fenntarthatóság között. A fenntartható turizmus támogatására vonatkozó megközelítésnek összhangban kell lennie „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című, 2007. október 19-i bizottsági közleménnyel. Így különösen figyelembe kell vennie a turisták jólétét, tiszteletben kell tartania a természeti és kulturális környezetet, és biztosítania kell a célpontok és a vállalkozások társadalmi-gazdasági fejlődését és versenyképességét egy integrált és holisztikus szakpolitikai megközelítés révén.

(28)

Annak érdekében, hogy támogassák a tagállamoknak és a régióknak az új kihívások kezelésére, továbbá a polgáraik magas szintű biztonságának, valamint a marginalizálódás és a radikalizálódás megelőzésének biztosítására irányuló erőfeszítéseit, miközben az egyéb uniós szakpolitikákkal való szinergiákra és kiegészítő jellegre támaszkodnak, az ERFA keretében végrehajtott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a biztonsághoz olyan területeken, ahol biztonságos és védett nyilvános terek és kritikus infrastruktúra biztosítására van szükség, így például a közlekedés és az energia területén, hozzájárulva ezáltal inkluzívabb és biztonságosabb társadalmak kialakításához.

(29)

Az ERFA-nak az 5. szakpolitikai célkitűzés keretében integrált módon támogatást kell nyújtania az integrált területfejlesztési eszközöket használó, ágazatokon átívelő területi stratégiákon alapuló gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztéshez, mind a városi, mind a nem városi térségek harmonikus fejlődésének biztosítása céljából. Továbbá, városi térségek fejlesztésekor különös figyelmet kell fordítani a funkcionális városi térségek támogatására a helyi hatóságok és a partnerek közötti, közigazgatási határokon átívelő együttműködés beindítása és a város-vidék kapcsolatok erősítése szempontjából vett jelentőségük miatt.

(30)

Az ERFA-nak integrált módon – különösen a funkcionális térségeken belüli együttműködés megerősítése révén – kell támogatnia a fenntartható turizmust. A fenntartható turizmus gazdaságra gyakorolt hatásának fokozása érdekében a vállalkozásoknak és a közjogi hatóságoknak szisztematikusan együtt kell működniük, hogy hatékonyabban nyújtsanak minőségi szolgáltatásokat magas turisztikai potenciállal rendelkező területeken, megfelelően gondoskodva az ilyen területek fenntartható növekedését elősegítő, stabil jogi és közigazgatási környezet megteremtéséről. A fenntartható turizmus területén támogatott intézkedések figyelembe vehetik az e területen meglévő legjobb gyakorlatokat, így például a „turista kerület” megközelítést.

(31)

A Kohéziós Alapnak az EUMSZ-ben előírt átfogó céljának eredményességéhez szükséges meghatározni és korlátozni azon szakpolitikai célkitűzéseket, amelyekhez a Kohéziós Alapnak támogatást kell nyújtania.

(32)

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében programokat végrehajtó tagállamokban az intézmények átfogó közigazgatási kapacitásának és a kormányzásnak a javítása érdekében lehetővé szükséges tenni támogató intézkedések megtételét a programhatóságok és az olyan tevékenységek végrehajtásáért felelős ágazati vagy területi szereplők számára, amelyek relevánsak az ERFA és a Kohéziós Alap végrehajtása szempontjából, valamennyi egyedi célkitűzésnek az (EU) 2021/1060 rendeletben említett horizontális elvek – többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak – figyelembe vételével történő megvalósítása keretében.

(33)

Az együttműködési intézkedések ösztönzése és fellendítése céljából a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében végrehajtott programokon belül szükséges megerősíteni a partnerekkel, köztük a helyi és regionális szintű partnerekkel végrehajtott együttműködési intézkedéseket egy adott tagállamon belül vagy különböző tagállamok között az összes egyedi célkitűzés keretében biztosított támogatással kapcsolatban. Az ilyen megerősített együttműködés kiegészíti az Interreg keretében folytatott együttműködést, és különösen a strukturált partnerségek közötti együttműködést kell támogatnia „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című, 2017. július 18-i bizottsági közleményben említett regionális stratégiák végrehajtása céljából. A partnerek ezért az Unió bármely régiójából jöhetnek, de lehetnek köztük határon átnyúló régiók és olyan régiók is, amelyek egy, az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) szerinti európai területi együttműködési csoportosulásnak, egy makroregionális vagy tengermedence-stratégiának vagy e kétféle típusú stratégia kombinációjának a hatálya alá tartoznak.

(34)

Az ERFA-nak segítenie kell kezelni az Unión belüli főbb regionális egyenlőtlenségeket, valamint csökkenteni a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradását, többek között azokét, amelyek dekarbonizációs kötelezettségvállalások miatti kihívásokkal szembesülnek, és ezáltal erősítenie kell a regionális rezilienciát. A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében nyújtott ERFA-támogatást ezért az Unió kulcsprioritásaira kell koncentrálni az (EU) 2021/1060 rendeletben megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban. Ezért az ERFA-ból nyújtott támogatást az „Egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális IKT-összekapcsoltság előmozdításával” és az „Egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás egy nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és reziliens Európa irányába a tiszta és igazságos energetikai átmenetnek, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával” szakpolitikai célkitűzésekre kell koncentrálni. A fenntartható városi mobilitásra és a szélessávfejlesztési beruházásokra fordított forrásokat részben figyelembe lehet venni a tematikus koncentrációs követelményeknek való megfelelés kiszámításakor. A tagállamoknak a partnerségi megállapodásaikban meg kell határozniuk, hogy régiókategória-szinten vagy nemzeti szinten felelnek-e meg a tematikus koncentrációs követelményeknek a teljes programozási időszakra vonatkozóan. A nemzeti szintű tematikus koncentrációt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük szerint kialakított három csoportja által kell létrehozni, és annak lehetővé kell tennie a rugalmasságot az egyes programok szintjén. Mivel a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás is hozzájárulhat a tematikus koncentrációhoz, meg kell határozni az ilyen hozzájárulás feltételeit. Emellett részletesen meg kell határozni a tagállamok besorolásának módszertanát, figyelembe véve a legkülső és a ritkán lakott északi régiók sajátos helyzetét.

(35)

A támogatás uniós kulcsprioritásokra koncentrálása érdekében helyénvaló az is, hogy tiszteletben kell tartani a tematikus koncentrációs követelményeket a teljes programozási időszak során, többek között az egy programon belüli prioritások vagy a programok prioritásai közötti átcsoportosítás esetén.

(36)

Annak érdekében, hogy az ERFA támogatást nyújthasson az Interreg keretében az infrastruktúrába irányuló beruházások és az azokkal összefüggő kapcsolódó beruházások, valamint képzési és integrációs tevékenységek tekintetében, rendelkezni szükséges arról, hogy az ERFA-nak támogatást kell tudnia nyújtani az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott ESZA+ egyedi célkitűzései alá tartozó tevékenységekhez is.

(37)

A korlátozott erőforrások felhasználásának leghatékonyabb módon történő koncentrálása érdekében az ERFA által a releváns egyedi célkitűzés keretében termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (14) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra kell korlátozni, kivéve az e rendeletben meghatározott konkrét beruházásokat.

(38)

A termelőberuházásokhoz nyújtott ERFA-támogatással összefüggésben célszerű tisztázni, hogy termelőberuházás alatt a vállalkozások állóeszközeibe vagy immateriális javaiba irányuló beruházást kell érteni termékek és szolgáltatások előállítása céljából, és ezáltal hozzájárulva a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. Rendelkezni kell arról is, hogy bizonyos feltételek mellett az ERFA és a Kohéziós Alap a kkv-ktől eltérő, egyéb vállalkozásokba irányuló beruházásokat is támogathat. Továbbá, a korábbi programozási időszakok tapasztalatai alapján az ERFA-nak és a Kohéziós Alapnak támogatnia kell a kkv-től eltérő, egyéb vállalkozásokba irányuló beruházásokat – ideértve különösen a közműveket –, amennyiben azok olyan infrastruktúrákba irányuló beruházásokra vonatkoznak, amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre álló szolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést az energia, a környezet és a biológiai sokféleség, a közlekedés és a digitális összekapcsoltság területén.

(39)

E rendeletnek meg kell határoznia azon különféle tevékenységtípusokat, amelyek költségei támogathatók kell, hogy legyenek az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból biztosított beruházások révén, az EUMSZ-ben meghatározott vonatkozó célkitűzéseik keretében, a közösségi finanszírozást is ideérve. A Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni, hogy a TEN-T-be és a környezetvédelembe irányuló beruházásokat támogasson, ideértve a fenntartható fejlődéssel és a környezeti előnyökkel járó energiával kapcsolatos beruházásokat is. Ebben az összefüggésben a Kohéziós Alap számára lehetővé kell tenni azt is, hogy kombinált energetikai és földrengésbiztossá tétellel kapcsolatos felújításokat támogasson. Az ERFA tekintetében a tevékenységek listájának figyelembe kell vennie sajátos nemzeti és regionális fejlesztési igényeket, valamint a saját potenciált, és a listát egyszerűsíteni kell. Az ERFA számára lehetővé kell tenni a következőkbe irányuló beruházások támogatását: infrastruktúra, ideértve a kkv-k számára biztosítandó kutatási és innovációs üzleti infrastruktúrát; a marginalizált közösségek és a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony jövedelmű háztartások és a migránsok lakhatása; kultúra és örökség, fenntartható turizmus és a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások; a szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos beruházások, különös hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetű, marginalizált és szegregált közösségekre; a kkv-kba, berendezésekbe, szoftverekbe és immateriális javakba irányuló termelőberuházások; valamint a tájékoztatással, kommunikációval, tanulmányokkal, hálózatépítéssel, együttműködéssel, a partnerek közötti tapasztalatcserével kapcsolatos intézkedések; és a klasztereket érintő tevékenységek. A programvégrehajtás támogatása érdekében mindkét alap számára lehetővé kell tenni technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatását is. Végül, az Interreg programokra vonatkozó beavatkozások szélesebb körű támogatásának biztosítása érdekében ki kell terjeszteni a hatályt, hogy az magában foglalja az ESZA+ hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó létesítmények és emberi erőforrások és költségek széles körének megosztását is.

(40)

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti transzeurópai közlekedési hálózati projekteket továbbra is a Kohéziós Alapból kell finanszírozni mind megosztott irányítás, mind az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a 2021–2027-es CEF-rendelet) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő közvetlen végrehajtási mód révén.

(41)

Ugyanakkor fontos egyértelművé tenni, hogy melyek az ERFA és a Kohéziós Alap támogatási körén kívül eső tevékenységek – többek között a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésének elérését célzó beruházások –, az említett irányelv részeként már létező, rendelkezésre álló finanszírozás duplikációjának elkerülése érdekében, továbbá a 651/2014/EU bizottsági rendeletben (17) meghatározott, nehéz helyzetben lévő vállalkozásokba irányuló beruházások, kivéve, ha azt a csekély összegű támogatásra vagy az ideiglenes állami támogatásra vonatkozó, a kivételes körülmények kezelésére megállapított szabályok engedélyezik. Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogathat repülőterekbe, hulladéklerakással és maradékhulladék-kezeléssel vagy fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos létesítményekbe irányuló bizonyos beruházásokat sem. Ezért az ERFA számára lehetővé kell tenni, hogy támogasson a regionális repülőterekre vonatkozó, célzott környezeti kárenyhítő, biztonsági és védelmi intézkedéseket mindaddig, amíg a beruházások elsődleges célja egyértelműen az Unió környezetvédelmi, biztonsági vagy védelmi normáinak megfelelően kerülne azonosításra, és összhangban volna az állami támogatási szabályokkal.

A maradékhulladék kezelésére szolgáló létesítmények kapacitását növelő beruházások esetében a maradékhulladék alatt az elsősorban nem elkülönítve gyűjtött települési hulladék és a hulladékfeldolgozás után visszamaradó hulladék értendő. A távfűtési hálózatok korszerűsítését a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott hatékony távfűtési rendszerek energiahatékonyságának javítása céljából lehetne támogatni az integrált nemzeti energia- és klímatervekben megállapított célkitűzések alapján. A megújuló energia előmozdítása céljából támogatást lehetne nyújtani a gáz és a megújuló energiaforrások kombinációjával üzemeltetett távfűtési kazánokhoz. Ilyen esetekben a mindkét alapból származó támogatásnak meg kell felelnie az ilyen kazánokhoz felhasznált megújulóenergia-input részarányának. Emellett kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek nem jogosultak az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra.

(42)

A tagállamoknak az I. mellékletben meghatározott közös kimeneti és eredménymutatók alkalmazásával rendszeresen információt kell átadniuk a Bizottságnak az elért haladásról. A közös kimeneti és eredménymutatók adott esetben programspecifikus kimeneti és eredménymutatókkal egészíthetők ki. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell a Bizottságnak jelentést tennie a teljes programozási időszak alatt az egyedi célkitűzések elérése terén tett haladásról, felhasználva e célból a II. mellékletben meghatározott alapvető mutatókat.

(43)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (19) 22. és 23. pontja értelmében az ERFA-t és a Kohéziós Alapot a konkrét monitoring-követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján kell értékelni, elkerülve ugyanakkor a különösen a tagállamokat érintő adminisztrációs terhet és a túlszabályozást. Az említett követelmények adott esetben a mindkét alap gyakorlatban kifejtett hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló, mérhető mutatókat is magukban kell, hogy foglaljanak.

(44)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti, a magatartási kódexben egyértelműsített releváns szabályok keretén belül megfelelően indokolt, további rugalmasság iránti kérelmet nyújtsanak be az olyan közkiadásokra vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásokra vonatkozóan, amelyeket a közigazgatás a beruházásoknak az ERFA és a Kohéziós Alap részeként aktivált társfinanszírozása útján támogat. A Bizottságnak az ilyen kérést a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a magatartási kódexszel összhangban kell értékelnie.

(45)

Az ERFA-nak kezelnie kell a hátrányos helyzetű – különösen a vidéki területek, valamint a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányoktól – többek között a demográfiai hanyatlástól – szenvedő területek problémáit az alapvető szolgáltatásokhoz, többek között digitális szolgáltatásokhoz való hozzájutás terén, növelve e területek vonzerejét a beruházások szempontjából, többek között üzleti beruházások és a nagy piacokkal való összekapcsoltság révén. Ennek során az ERFA-nak figyelmet kell fordítania bizonyos szigeti, határmenti vagy hegyvidéki régiók sajátos fejlesztési kihívásaira. Továbbá az ERFA-nak különös figyelmet kell fordítania az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) említett azon NUTS 3 szintű és helyi közigazgatási egység szintű, olyan területek sajátos nehézségeire, amelyek – a regionális állami támogatásokról szóló, 2014–2020-as időszakra vonatkozó iránymutatások 161. pontjában meghatározott kritériumokkal összhangban – ritkán lakottak, nevezetesen olyanok, amelyek 12,5 fő/km2-nél kisebb népsűrűséggel rendelkeznek, vagy olyan területek, amelyek a 2007–2017-es időszakban évente átlagosan legalább 1 %-os népességcsökkenést szenvedtek el. Az ilyen térségekre vonatkozóan a tagállamoknak meg kell fontolniuk egyedi önkéntes cselekvési tervek helyi szintű kidolgozását ezen népességi kihívásokkal szembeni fellépés érdekében.

(46)

Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a hozzájárulást a gazdasági, demográfiai, környezeti és társadalmi kihívások hatékonyabb kezeléséhez, különösen a természeti és demográfiai hátrányokkal küzdő területeken, amint azt az EUMSZ 174. cikke előirányozza, a területfejlesztés terén hozott intézkedéseknek integrált területi stratégiákon kell alapulniuk a városi és a vidéki területeken is, és figyelmet kell fordítaniuk a város-vidék kapcsolatokra. Ezért az ERFA-támogatást a helyi, a regionális és a városi hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek képviselőinek megfelelő bevonásának biztosításával, az (EU) 2021/1060 rendelet 28. cikkében meghatározott formákban kell biztosítani. Lehetővé kell tenni a területi stratégiák számára, hogy részesüljenek az ERFA-t, az ESZA+-t, az ETHAA-t és az EMVA-t is magában foglaló, több alapot átfogó és integrált megközelítés előnyeiből is.

(47)

A vidéki területeken élő közösségek rezilienciájának, valamint gazdasági, társadalmi és környezeti körülményeiknek javítása érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatást olyan projektek, mint például az intelligens falvak kidolgozására kell felhasználni a vidéki, hegyvidéki és távoli térségek sajátos szükségleteinek kezeléséről szóló, 2018. október 3-i európai parlamenti állásfoglalásban említettek szerint, különösen olyan új lehetőségek kialakításával, mint a decentralizált szolgáltatások és energetikai megoldások, a digitális technológiák és az innovációk.

(48)

A fenntartható városfejlesztés keretén belül szükségesnek tekinthető az integrált területfejlesztés támogatása a városi térségeket – ideértve a funkcionális városi térségeket is – érintő gazdasági, környezeti, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a város-vidék kapcsolatok előmozdításának szükségességét. A városi térségeket célzó támogatás külön program vagy külön prioritás formáját öltheti, és lehetővé kell tenni számára, hogy élvezze a több alapból való finanszírozási megközelítés előnyeit. Azon városi térségek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztést szolgáló integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint az említett intézkedésekre vonatkozó indikatív összegeket a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretébe tartozó programokban kell meghatározni, nemzeti szinten e célból az ERFA-források 8 %-os minimumcélkitűzésének allokálásával együtt. Meg kell állapítani azt is, hogy e százalékos arányt a teljes programozási időszak során tiszteletben kell tartani a programon belüli prioritások közötti vagy a programok közötti átcsoportosítás esetén, többek között a félidős felülvizsgálat alkalmával.

(49)

Olyan megoldások azonosítása vagy biztosítása érdekében, amelyek a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket kezelnek uniós szinten, a fenntartható városfejlesztés területén végrehajtott Innovatív Vrosfejlesztési Tevékenységek helyébe egy közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtandó Európai Városfejlesztési Kezdeményezésnek kell lépnie. Az említett kezdeményezésnek valamennyi városi térségre ki kell terjednie – a funkcionális városi térségeket is ideértve –, és támogatnia kell az Európai Unió városfejlesztési menetrendjét. A helyi hatóságoknak a városfejlesztési menetrend keretébe tartozó tematikus partnerségekben való részvételre ösztönzése érdekében az ERFA-nak támogatnia kell az ilyen részvétellel kapcsolatos szervezési költségeket. A kezdeményezés kiterjedhet a városi kérdésekkel foglalkozó kormányközi együttműködésre is, különösen az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésére irányuló, helyi szintű kapacitásépítést célzó együttműködésre. A tagállamoknak, a regionális és a helyi hatóságoknak aktívan részt kell venniük az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés irányításában és végrehajtásában. Az ilyen irányítási modellen belül elfogadott intézkedések magukban foglalhatnak a regionális és helyi képviselők számára szervezett cseréket is. Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés keretében végrehajtott intézkedéseknek elő kell mozdítaniuk a város-vidék kapcsolatokat a funkcionális városi térségeken belül. E tekintetben különös jelentőséggel bír az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal való együttműködés.

(50)

Az interregionális innovációs projektek kereskedelmi hasznosítását és javítását az Unió egész területén elő kell mozdítani azon új interregionális innovációs beruházások révén, amelyeket a Bizottságnak kell irányítania. Az intelligens szakosodási területeken végrehajtandó innovációs projektek – többek között kísérleti projektek és kapacitásépítő intézkedések – támogatása által az interregionális innovációs beruházások különösen a kevésbé fejlett régiók számára járhatnak előnyökkel, lendületet adva innovációs ökoszisztémáiknak és a nagyobb uniós értékláncokba való integrálódási képességüknek. Hozzá kell járulniuk „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című, 2017. július 18-i bizottsági közlemény végrehajtásához is, különösen a kritikus területekre irányuló tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása érdekében.

(51)

Külön figyelmet kell fordítani a legkülső régiókra, nevezetesen az EUMSZ 349. cikke alapján olyan intézkedések elfogadásával, amelyek kiegészítő allokációt biztosítanak a legkülső régiók számára, hogy ellensúlyozzák az e régiókban az EUMSZ 349. cikkében említett, egy vagy több állandó hátráltató tényező – nevezetesen a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok, a néhány terméktől való gazdasági függés – eredményeként felmerülő többletköltségeket, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket. Lehetővé kell tenni, hogy az említett allokáció fedezzen az ilyen hátráltató tényezők által okozott többletköltségek ellensúlyozását célzó beruházásokat, működési költségeket és közszolgáltatási kötelezettségeket. Lehetővé kell tenni a működési támogatás számára, hogy fedezzen árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat és szállítási szolgáltatásokat kínáló induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat, valamint a tárolási korlátokhoz, a gyártási eszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, továbbá a helyi piacon a humán tőke hiányához kapcsolódó műveletekkel összefüggő kiadásokat. Az említett allokációra nem alkalmazandók a tematikus koncentrációs követelmények. A belső piac integritásának védelme érdekében, valamint az ERFA és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott valamennyi művelethez hasonlóan, bármely, a külső régiókban a működési és beruházási támogatás finanszírozásához nyújtott ERFA-támogatásnak meg kell felelnie az EUMSZ 107. és 108. cikkében meghatározott, állami támogatásra vonatkozó szabályoknak.

(52)

A Stabilitási és Növekedési Paktumban említett olyan kivételes és szokatlan körülményekre való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében, amelyek a programozási időszak alatt felmerülhetnek, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni ideiglenes intézkedések elfogadására, hogy elősegítse az ERFA-ból nyújtott támogatás ilyen körülményekre válaszul történő felhasználását. A Bizottságnak el kell fogadnia azon intézkedéseket, amelyek a legmegfelelőbbek az említett tagállamot érintő kivételes vagy szokatlan körülmények fényében, megőrizve ugyanakkor az alap célkitűzéseit. Továbbá, az ERFA kivételes vagy szokatlan körülményekre válaszul történő felhasználását célzó valamely ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási határozatokat bizottsági eljárás nélkül kell elfogadni, tekintve, hogy az alkalmazási kört a Stabilitási és Növekedési Paktum határozza meg, és az az e rendeletben meghatározott intézkedésre korlátozódik. A Bizottságnak nyomon kell követnie az intézkedések végrehajtását, és értékelnie kell azok megfelelőségét.

(53)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el indokolt esetben a II. melléklet kiigazítása tekintetében, amely melléklet meghatározza azon mutatók listáját, amelyeket alapul kell venni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a programok teljesítményéről való tájékoztatás nyújtásához. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak az Unióban fennálló főbb regionális egyenlőtlenségek kiigazításával történő megerősítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt azonban e cél az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(55)

Tekintettel e rendeletnek a programozási időszak kezdetét követő elfogadására, valamint figyelembe véve mind az ERFA és a Kohéziós Alap koordinált és összehangolt módon történő végrehajtásának szükségességét, továbbá a rendelet gyors végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

I. FEJEZET

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

II. FEJEZET

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

14. cikk

III. FEJEZET

15. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET