1. cikk

Az (EU) 2016/1628 rendelet 58. cikke a következőképpen módosul:

1.

Az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „A második és a harmadik albekezdésben említett motorok kivételével az összes olyan alkategóriájú motor esetében, amely tekintetében az V. szakasz szerinti motorok forgalomba hozatalára a III. mellékletben meghatározott időpont 2020. január 1., az átmeneti időszakot kilenc hónappal meg kell hosszabbítani és az első albekezdésben említett 18 hónapos időszakot hat hónappal meg kell hosszabbítani.”

2.	A (7) bekezdés a következő ponttal egészül ki: „e) az (5) bekezdés hatodik albekezdésében meghatározott esetben a motorok forgalomba hozatalára vonatkozóan a III. mellékletben foglalt, alkalmazandó időponttól számított 33 hónap.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

1. cikk

Az (EU) 2020/1579 rendelet módosítása

Az (EU) 2020/1579 rendelet e rendelet mellékletének A. részében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/92 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/92 rendelet e rendelet melléklete B. és C. részében foglaltak szerint módosul.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 2. cikket 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az (EU) 2020/1579 rendelet mellékletében a heringnek az ICES 30–31 alkörzetekben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

B. RÉSZ

Az (EU) 2021/92 rendelet IA. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A sprattnak az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép: „Faj: spratt és a kapcsolódó járulékos fogások Sprattus sprattus Övezet: 3a (SPR/03A.) Dánia 13 086  (1)  (2) Analitikai TAC Németország 27  (1)  (2) Svédország 4 951  (1)  (2) Unió 18 064  (1)  (2)   TAC 19 529  (2)

2.

A sprattnak az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein, valamint az ICES 2a körzet egyesült királysági vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép: „Faj: spratt és a kapcsolódó járulékos fogások Sprattus sprattus Övezet: az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizei; az ICES 2a körzet egyesült királysági vizei (SAN/2AC4-C) Belgium 993  (3)  (4) Analitikai TAC Dánia 78 553  (3)  (4) Németország 993  (3)  (4) Franciaország 993  (3)  (4) Hollandia 993  (3)  (4) Svédország 1 330  (3)  (4)  (5) Unió 83 855  (3)  (4) Norvégia 0  (3) Feröer szigetek 0  (3)  (6) Egyesült Királyság 3 331  (3)   TAC 87 186  (3)

3.

a szardellának az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép: „Faj: szardella Engraulis encrasicolus Övezet: 9 és 10; a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizei (ANE/9/3411) Spanyolország 2 747  (7) Elővigyázatossági TAC Portugália 2 997  (7) Unió 5 744  (7)   TAC 5 744  (7)

C. RÉSZ

Az (EU) 2021/92 rendelet VI. mellékletének 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„6.

Az egyes tagállamok maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitása, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális száma, amelyet az egyes tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren. A. táblázat Maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitás   Halgazdaságok száma Kapacitás (tonnában) Spanyolország 10 11 852 Olaszország 13 9 564 Görögország 2 2 100 Ciprus 3 3 000 Horvátország 7 7 880 Málta 6 14 511 B. táblázat (8) A kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális mennyisége (tonnában) Spanyolország 6 850 Olaszország 1 739,5 Görögország 785 Ciprus 2 195 Horvátország 2 947 Málta 10 260,5 Portugália 350

---

(1)  A kvóta legfeljebb 5 %-át a vékonybajszú tőkehal és a foltos tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*03A.). A vékonybajszú tőkehalnak és a foltos tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(2)  Ez a kvóta kizárólag 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig halászható. Ez a kvóta átvihető a 2a és a 4 övezet egyesült királysági és uniós vizeire. Az ilyen átvitelről azonban előzetesen értesíteni kell a Bizottságot és az Egyesült Királyságot.”

(3)  A kvóta kizárólag 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig halászható.

(4)  A kvóta legfeljebb 2 %-át a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*2AC4C). A vékonybajszú tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(5)  A homoki angolnákkal együtt.

(6)  A kvóta legfeljebb 4 %-át a hering járulékos fogásai is képezhetik.”

(7)  A kvóta kizárólag 2021. július 1-jétől 2021. szeptember 30-ig halászható.”

(8)  Portugália 500 tonnát kitevő tenyésztési kapacitását az A. táblázatban foglalt uniós kapacitás fel nem használt része fedezi.”

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg a bőrcsomósodáskór vírusával (LSDV) való fertőzöttség tekintetében, amelyeket a tagállamoknak korlátozott ideig alkalmazniuk kell a területükön található azon területeken, ahol:

a)	megerősítették a betegség kitörését;

b)	nem erősítették meg a betegség kitörését, de a tagállamok úgy döntenek, hogy az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban vakcinázást végeznek az említett betegség ellen.

Az e rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedések a szarvasmarhafélékre, valamint az azokból nyert melléktermékekre és szaporítóanyagokra vonatkoznak, és kiegészítik az LSDV-fertőzöttség kitörését követően valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott védő-, felügyeleti és további korlátozás alatt álló körzetekre alkalmazandó járványvédelmi intézkedéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben rögzített fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„szarvasmarhaféle”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

2.

„I. típusú, korlátozás alatt álló körzet”: valamely tagállam területének földrajzilag pontosan körülhatárolt azon része: a) amely olyan területen kívül helyezkedik el, ahol megerősítették az LSDV-fertőzöttség kitörését; b) ahol az LSDV-fertőzöttség elleni vakcinázást a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően végzik; c) amely szerepel vagy nem szerepel az I. melléklet I. részében található jegyzékben; d) amely a 3–6. cikkben megállapított különleges járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik;

3.

„II. típusú, korlátozás alatt álló körzet”: valamely tagállam területének földrajzilag pontosan körülhatárolt azon része: a) amelyben olyan terület található, ahol megerősítették az LSDV-fertőzöttség kitörését; b) ahol vakcinázást végeznek az LSDV-fertőzöttség ellen a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően; c) amely szerepel vagy nem szerepel az I. melléklet II. részében található jegyzékben; d) amely a 3–6. cikkben megállapított különleges járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik.

3. cikk

I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek létrehozása

4. cikk

Az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben történő mozgatás tilalma

5. cikk

II. típusú, korlátozás alatt álló körzet felvétele az I. melléklet II. részébe

Amennyiben járványügyi okok miatt az I. melléklet II. részébe felvételre kerül egy olyan tagállami terület, amelyen részben vagy teljes egészében a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott II. típusú, korlátozás alatt álló körzet található, az illetékes hatóság azonnal:

a)	kiigazítja a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet határait, hogy az megfeleljen az említett mellékletben leírt II. típusú, korlátozás alatt álló körzetnek;

b)	a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt vakcinázást és a 4. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmakat kiterjeszti az említett mellékletben leírt II. típusú, korlátozás alatt álló körzetre.

6. cikk

I. típusú, korlátozás alatt álló körzet felvétele az I. melléklet I. részébe

7. cikk

A szarvasmarhafélék szállítmányainak az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatására vonatkozó tilalomtól való eltérések

A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt tilalomtól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből származó szarvasmarhafélék szállítmányainak mozgatását:

a)

ugyanazon vagy egy másik tagállam I. vagy II. típusú, korlátozás alatt álló körzetébe, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: i. a szállítmányban lévő szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kaptak, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak; ii. a szállítmányban lévő szarvasmarhafélékkel ugyanabban a származási létesítményben együtt tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig a feladás napján egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van; iii. a szállítmányban lévő szarvasmarhaféléket születésük óta vagy a feladás napját megelőző legalább 28 napos időszakon át folyamatosan a származási létesítményben tartották; és iv. az illetékes hatóság elvégzik a következőket: — az említett szállítmányok származási létesítményében tartott valamennyi szarvasmarhaféle – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló klinikai vizsgálata, — szükség esetén az említett szállítmányok származási létesítményében tartott szarvasmarhafélék – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálata;

b)

bármely, ugyanazon tagállamban vagy más tagállamokban található rendeltetési helyre, beleértve a korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeket, az I. típusú, korlátozás alatt álló egyéb körzeteket és a II. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket, amennyiben az e cikk a) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában foglalt feltételek mellett az alábbi feltételek mindegyike teljesül: i. a szállítmányban lévő szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 60 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kaptak, és a feladás napján még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak; ii. az említett szállítmányok származási létesítményének legalább 20 km sugarú körzetében a feladás napját megelőző legalább három hónapos időszakban nem fordult elő LSDV-fertőzöttség kitörése; és iii. a szállítmány származási létesítményének 50 km-es körzetében tartott valamennyi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 60 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, vagy újravakcinázták, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van;

c)

bármely, másik tagállamban vagy harmadik országban található rendeltetési helyre, beleértve a korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeket, az I. típusú, korlátozás alatt álló egyéb körzeteket és a II. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket, amennyiben az e cikk a) pontjában foglalt feltételek mellett az alábbi feltételek is teljesülnek: i. az állatok megfelelnek minden állategészségügyi garanciának, amely az LSDV-fertőzöttség terjedése ellen a származási tagállam illetékes hatósága által előírt és a rendeltetési és a tranzit tagállamok illetékes hatósága által jóváhagyott intézkedésekre vonatkozóan a feladás napját megelőzően végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelésen alapszik; ii. az említett szállítmányok származási létesítményének legalább 20 km sugarú körzetében a feladás napját megelőző legalább három hónapos időszakban nem fordult elő az LSDV-fertőzöttség megerősített kitörése; és iii. a szállítmány származási létesítményének 50 km-es körzetében tartott valamennyi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 60 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, vagy újravakcinázták, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van.

8. cikk

A szarvasmarhafélék szállítmányainak a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatására vonatkozó tilalmaktól való eltérések

A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt tilalomtól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből származó szarvasmarhafélék szállítmányainak mozgatását:

a)

bármely, ugyanazon tagállamban vagy más tagállamokban található rendeltetési helyre, beleértve a korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeket, az I. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket és a II. típusú, korlátozás alatt álló egyéb körzeteket, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: i. a szállítmányban lévő szarvasmarhaféléknek megfelelnek minden állategészségügyi garanciának, amely az LSDV-fertőzöttség terjedése ellen a származási tagállam illetékes hatósága által előírt és a rendeltetési vagy a tranzit tagállamok illetékes hatóságával egyeztetett intézkedésekre vonatkozóan a feladás napját megelőzően végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelésen alapszik; ii. a szállítmányban lévő szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kaptak, és a feladás napján még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak; iii. a szállítmányban lévő szarvasmarhafélékkel ugyanabban a származási létesítményben együtt tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van; iv. az illetékes hatóság elvégzik a következőket: — az említett szállítmányok származási létesítményében tartott valamennyi szarvasmarhaféle – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló klinikai vizsgálata, — szükség esetén az említett szállítmányok származási létesítményében tartott szarvasmarhafélék – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálata; v. a szarvasmarhafélék születésüktől fogva vagy a feladás napját megelőző legalább 28 napos időszakban olyan gazdaságban tartózkodtak, amelynek legalább 20 km sugarú körzetében nem fordult elő az LSDV-fertőzöttség megerősített kitörése a feladás napját megelőző három hónapban; vi. a szállítmány származási létesítményének 50 km-es körzetében tartott valamennyi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 60 nappal a II. mellékletben a vakcinázási tervekre vonatkozóan rögzített szabályokkal összhangban LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, vagy újravakcinázták, és még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van;

b)

bármely rendeltetési helyre ugyanazon tagállam egy II. típusú, korlátozás alatt álló másik körzetén belül, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: i. az ilyen szállítmányok származási létesítményében tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kapott, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van; és ii. a szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal LSDV-fertőzöttség elleni vakcinát kaptak, és a feladás napján a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak, vagy a szóban forgó állatok négy hónaposnál fiatalabb, az ellés előtt legalább 28 nappal vakcinázott és az elléskor még a vakcina gyártója szerinti immunitási időszakon belül lévő anyaállatoktól származó, nem vakcinázott utódok, és másik létesítménybe mozgathatók.

9. cikk

A szarvasmarhafélék szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből az ugyanazon tagállam területén, e körzeteken kívül található vágóhídra azonnali vágás céljából történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

Az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt tilalmaktól eltérve a tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a szarvasmarhafélék szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből az ugyanazon tagállam területén, e körzeteken kívül található vágóhídra történő mozgatását, amennyiben a szarvasmarhafélék mozgatását azonnali vágás céljából végzik az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(5) bekezdésében és 28. cikkének (7) bekezdésében foglalt általános feltételekkel összhangban.

10. cikk

A szarvasmarhafélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalomtól való eltérések

11. cikk

A szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek I. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalomtól való eltérések

A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt tilalomtól eltérve egy tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatását:

a)	bármely, ugyanazon tagállamban található rendeltetési helyre vagy bármely, egy másik tagállam I. vagy II. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található rendeltetési helyre;

b)

nyersbőr és irha szállítmányainak esetében az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam bármely területén, illetve egy harmadik ország bármely területén található bármely rendeltetési helyre, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül: i. a kezelt nyersbőrt és irhát alávetették a 142/2011/EU bizottsági rendelet (10) I. melléklete 28.b)–e) pontjában említett kezelések egyikének; vagy ii. a kezelt nyersbőrt és irhát alávetették a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 4.b) pontja ii. alpontjában szereplő kezelések egyikének, és a kezelést követően minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal való újrafertőződés elkerülése érdekében.

12. cikk

A szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalomtól való eltérés

A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt tilalomtól eltérve egy tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a szarvasmarhafélék feldolgozatlan állati melléktermékei szállítmányainak a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatását:

a)

a nyersbőrtől és irhától eltérő feldolgozatlan állati melléktermékek esetében bármely, ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállam I. vagy II. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található rendeltetési helyre, amennyiben a feldolgozatlan állati melléktermékeket az illetékes hatóság felügyelete mellett adják fel az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 24. cikkével összhangban engedélyezett üzemben történő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára;

b)

szarvasmarhafélék nyersbőre és irhája esetében: i. az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam II. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található bármely rendeltetési helyre, amennyiben emberi fogyasztásra szánt kezeletlen nyersbőrről és irháról, vagy az illetékes hatóság felügyelete mellett, engedélyezett üzemben történő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára feladott kezeletlen nyersbőrről és irháról van szó; ii. az ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállamban található bármely rendeltetési helyre, amennyiben teljesülnek a 11. cikk b) pontjában foglalt feltételek;

c)

kolosztrum, tej és tejtermékek esetében az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam bármely területén található bármely rendeltetési helyre, amennyiben az említett termékeket LSDV-fertőzöttség tekintetében alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében foglalt kockázatcsökkentő kezelésnek.

13. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a szarvasmarhafélék szállítmányainak I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A szarvasmarhafélék szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre ugyanazon tagállamban, vagy az e rendelet 7., 8. és 9. cikkének hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha a mozgatandó állatokat az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (13) 73. cikkében előírt állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyikét:

a)	„I. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó, az LSDV-fertőzöttséggel szemben az (EU) 2021/1070 bizottsági végrehajtási rendelet 7. cikkében megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelő szarvasmarhafélék”;

b)	„II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó, az LSDV-fertőzöttséggel szemben az (EU) 2021/1070 bizottsági végrehajtási rendelet 8. cikkében megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelő szarvasmarhafélék”;

c)	„I. vagy II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó, az LSDV-fertőzöttséggel szemben az (EU) 2021/1070 bizottsági végrehajtási rendelet 9. cikkében megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelő szarvasmarhafélék”.

Az e cikk első bekezdésében említett szállítmányok ugyanazon tagállamon belüli mozgatásai esetén azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges állategészségügyi bizonyítványt kiállítani.

14. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekből származó szarvasmarhaféléktől nyert szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre ugyanazon tagállamban, vagy az e rendelet 10. cikkének megfelelően egy másik tagállamba, ha az említett szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (4) bekezdésében említett állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyikét:

a)

„I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok … (sperma, petesejtek és/vagy embriók, értelemszerűen jelölje), amelyek megfelelnek az LSDV-fertőzöttséggel szemben az (EU) 2021/1070 10. cikkében megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek”;

b)

„II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok … (sperma, petesejtek és/vagy embriók, értelemszerűen jelölje), amelyek megfelelnek az LSDV-fertőzöttséggel szemben az (EU) 2021/1070 10. cikkében megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek”;

Az e cikk első bekezdésében említett szállítmányok ugyanazon tagállamon belüli mozgatásai esetén azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges állategészségügyi bizonyítványt kiállítani.

15. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre ugyanazon tagállamban, vagy a 12. cikk hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha az említett szállítmányokat a következők kísérik:

a)	az 142/2011/EU bizottsági rendelet VIII. mellékletének III. fejezetében említett kereskedelmi okmány; és

b)	az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett állategészségügyi bizonyítvány.

Az e cikk első bekezdésében említett szállítmányok ugyanazon tagállamon belüli mozgatásai esetén azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem kell állategészségügyi bizonyítványt kiállítani.

16. cikk

A szarvasmarhafélék és a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásához használt szállítóeszközre vonatkozó további általános feltételek

A tagállam illetékes hatósága csak akkor engedélyezi a szarvasmarhafélék és a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatását, ha az említett szállítmányok mozgatásához használt szállítóeszköz megfelel a következőknek:

a)

szarvasmarhafélék szállítása esetén a szállítóeszköz: i. megfelel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek; és ii. tisztítását és fertőtlenítését az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése vagy felügyelete mellett végzik;

b)	kizárólag ugyanolyan állategészségügyi státuszú állatokat, feldolgozatlan állati melléktermékeket, illetve kezeletlen nyersbőrt és irhát tartalmaz.

17. cikk

A származási létesítmény illetékes hatóságának a terelőeljárásokra vonatkozó kötelezettségei

18. cikk

A rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság terelőeljárásokra vonatkozó kötelezettségei

A terelőeljárást követően a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság:

a)	minden beérkezést megerősít a származási hely szerinti illetékes hatóság felé;

b)	biztosítja, hogy a szarvasmarhaféléket legalább az LSDV-fertőzöttség tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében megállapított nyomonkövetési időszak során a rendeltetési létesítményben tartsák, kivéve, ha a rendeltetési létesítmény vágóhíd;

c)

biztosítja, hogy a szarvasmarhafélék vagy a feldolgozatlan állati melléktermékek kirakodását követően a szarvasmarhafélék vagy a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítása során használt szállítóeszközt és minden egyéb felszerelést a rendeltetési helyen egy zárt területen teljes egészében megtisztítsák, fertőtlenítsék és az LSDV-fertőzöttség ismert vektoraival szemben hatékony, engedélyezett rovarölőkkel hatósági állatorvosi felügyelet mellett kezeljék.

19. cikk

A szarvasmarhafélék, a szaporítóanyagok vagy a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak származási helye szerinti tagállam Bizottság és tagállamok felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei a kockázatértékelések alapján engedélyezett eltérésekkel kapcsolatban

Amennyiben az illetékes hatóság az LSDV-fertőzöttség terjedése elleni, a 7., 8. vagy 10. cikkben említett intézkedések kedvező eredményű kockázatértékelése alapján engedélyezi a szarvasmarhafélék vagy szaporítóanyagok szállítmányainak mozgatását, úgy a származási hely szerinti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az állategészségügyi garanciákról, valamint a rendeltetési létesítmény helye szerint illetékes hatóságok általi engedélyezésről.

20. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. április 21-ig kell alkalmazni.

I. MELLÉKLET

I. ÉS II. TÍPUSÚ, KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

(a 3. cikkben említettek szerint)

I. RÉSZ

I. típusú, korlátozás alatt álló körzet

1.   Bulgária:

Bulgária teljes területe

2.   Görögország:

A.

Görögország következő régiói: — Attika régió — Közép-Görögország régió — Közép-Makedónia régió — Kréta régiója — Kelet-Makedónia és Trákia régió — Epirusz régió — A Jón-szigetek régiója, Kérkira (Korfu) regionális egység kivételével — Az Északi-Égei-szigetek régiója, Limnosz regionális egység kivételével — Peloponnészosz régió — A Déli-Égei-szigetek régiója — Thesszália régió — Nyugat-Görögország régió — Nyugat-Makedónia régió

B.	Görögország következő regionális egységei: — Limnosz regionális egység — Kérkira (Korfu) regionális egység

II. RÉSZ

II. típusú, korlátozás alatt álló körzet

Nincs

II. MELLÉKLET

A VAKCINÁZÁSI TERVEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR VÍRUSÁVAL VALÓ FERTŐZÖTTSÉG TEKINTETÉBEN

(a 3. cikkben említettek szerint)

I. RÉSZ

A 3. cikkben említett vakcinázási tervben feltüntetendő információk

Amennyiben egy tagállam LSDV-fertőzöttség elleni vakcinázást hajt végre, azt legalább a következő információkat tartalmazó vakcinázási tervvel összhangban kell végeznie:

a)	az (EU) 2016/429 rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban elvégzett értékelés leírása és eredményei, beleértve a járványügyi helyzetet és az értékelés alapjául szolgáló egyéb releváns információkat;

b)	a választott vakcinázási stratégia és a vakcinázási terv fő célkitűzései és céljai;

c)	részletes földrajzi leírás arról a vakcinázási körzetről, ahol a vakcinázást végre kell hajtani, valamint a beoltandó szarvasmarhaféléket tartó létesítmények elhelyezkedéséről, térképekkel együtt;

d)	a szarvasmarhafélék vakcinájának beadásáért felelős hatóság;

e)	a vakcina beadását felügyelő rendszer;

f)	a korlátozás alatt álló körzetben található, szarvasmarhaféléket tartó létesítmények száma és – ha eltérő – a vakcinázandó létesítmények száma;

g)	a szarvasmarhafélék becsült száma, kategóriája és a vakcinázandó állatok kora;

h)	a vakcinázás előirányzott időtartama a vakcinázás kezdetétől a vakcinázást követően végzett felügyelet végéig;

i)	a vakcina jellemzőinek összefoglalása, beleértve a termék nevét és a gyártó nevét, valamint az alkalmazási módokat;

j)	annak jelzése, hogy a vakcina felhasználása megfelel-e az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 110. cikke (2) és (3) bekezdésének;

k)	a vakcinázás eredményességének értékelésére szolgáló módszerek;

l)	az alkalmazandó higiéniai és biológiai védelmi szabályok;

m)	a vakcinázás nyilvántartási rendszere;

n)	az adott helyzet tekintetében releváns egyéb szempontok.

II. RÉSZ

Az LSDV-fertőzöttség elleni vakcinázási tervekre vonatkozó minimumkövetelmények a 3. cikkben említettek szerint

Az LSDV-fertőzöttség elleni vakcinázási terveknek az alábbi technikai követelményeknek kell megfelelniük:

a)	valamennyi szarvasmarhaféle ivartól, kortól, gesztációs vagy termelő állapottól független vakcinázása azokban az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben, ahol vakcinázást kell végezni;

b)	a vakcinázott szarvasmarhafélék négy hónaposnál idősebb utódainak vakcinázása a felhasznált vakcina gyártójának utasításaival összhangban;

c)	valamennyi szarvasmarhaféle újravakcinázása a gyártó utasításaival összhangban;

d)	valamennyi vakcinázott szarvasmarhaféle adatainak illetékes hatóság általi bevitele az erre szolgáló online adatbázisba, amely összeköttetésben áll az (EU) 2019/2035/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 42. cikkének megfelelően létrehozott központi adatbázissal;

e)	legalább 20 km sugarú fokozott felügyeleti terület létrehozása a vakcinázás helyéül szolgáló I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek körül, ahol intenzív felügyeletet kell végezni, és ahol az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a szarvasmarhafélék mozgatását;

f)	a szarvasmarhafélék populációjának legalább 75 %-át kitevő állományok legalább 95 %-ának átoltottsága.

III. RÉSZ

A vakcinázás megkezdése előtt a Bizottság és a többi tagállam részére biztosítandó előzetes információk a 3. cikk (3) bekezdésében említettek szerint

A bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást alkalmazó tagállamok a következő információkat biztosítják a Bizottság és a többi tagállam részére a vakcinázás megkezdése előtt:

a)	a vakcinázás megkezdésének rövid indokolása;

b)	a beoltandó szarvasmarhafélék fajai;

c)	a beoltandó szarvasmarhafélék becsült száma;

d)	a vakcinázás becsült időtartama;

e)	az alkalmazott vakcina típusa és kereskedelmi megnevezése annak jelzésével, hogy a vakcina az (EU) 2019/6 rendelet 110. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően használandó-e;

f)	a becsült vakcinázási körzet leírása.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).

1. cikk

Az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 4. cikkének második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Az (EU) 2021/521 végrehajtási rendelet 3. cikkének második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

3. cikk

Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.

1. cikk

A 2013/471/EU határozat 2., 3. és 4. cikkétől eltérve, amennyiben a Covid19-hez kapcsolódó korlátozó intézkedések veszélyeztetik a személyes jelenlétet igénylő ülések megszervezésének vagy az azokon való személyes jelenlétnek a lehetőségét, azok a kedvezményezettek, akik az ülésen távolról, elektronikus úton vesznek részt, csak 145 EUR összegű napidíjra jogosultak.

2. cikk

A bizottság 2021. szeptember 2-ig részletes rendelkezéseket fogad el az 1. cikk végrehajtására vonatkozóan.

3. cikk

A bizottság 2022. január 2-ig, majd azt követően hathavonta értékelő jelentést nyújt be a Tanácsnak e határozat alkalmazásáról és különösen annak költségvetési hatásáról, valamint a Covid19-cel vagy az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedésekkel összefüggő olyan utazási nehézségek fennállásáról, amelyek veszélyeztetik a személyes jelenlétet igénylő ülések megszervezésének vagy az azokon való személyes jelenlétnek a lehetőségét.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. cikk

Az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozó műszaki előírásokat, amelyek meghatározzák az általános adatszerkezetet, a kódolási mechanizmusokat és a géppel olvasható optikai formátumban történő továbbítási kódolási mechanizmust, az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Az (EU) 2021/953 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett igazolványok kitöltésére vonatkozó szabályokat e határozat II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Az egyedi igazolványazonosító közös szerkezetét meghatározó követelményeket a III. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Az uniós digitális Covid-igazolványnak a bizalmi keretrendszer interoperabilitási szempontjait támogató átjárójához kapcsolódóan a nyilvános kulcsok tanúsítványaira alkalmazandó irányítási szabályokat a IV. melléklet tartalmazza.

I. MELLÉKLET

FORMÁTUM ÉS BIZALMI KEZELÉS

Általános adatszerkezet, kódolási mechanizmusok és a géppel olvasható optikai formátumban (a továbbiakban: QR) történő továbbítási kódolási mechanizmus

1.   Bevezetés

A jelen mellékletben meghatározott technikai előírások tartalmazzák az uniós digitális Covid-igazolvány (a továbbiakban: DCC) általános adatszerkezetét és kódolási mechanizmusait. Emellett egy olyan, géppel olvasható optikai továbbítási kódolási mechanizmust (QR) is meghatároznak, amely megjeleníthető egy mobil eszköz képernyőjén, vagy papírra kinyomtatható. Az elektronikus egészségügyi igazolvány ezen előírásokban szereplő konténerformátumai általánosak, de ebben az összefüggésben a DCC-t jelenítik meg.

2.   Terminológia

E melléklet alkalmazásában a „kibocsátók” azok a szervezetek, amelyek ezeket az előírásokat használják az egészségügyi igazolványok kiállításához, az „ellenőrzők” pedig olyan szervezetek, amelyek az egészségügyi állapot igazolásaként egészségügyi igazolványokat fogadnak el. A „résztvevők” a kibocsátók és az ellenőrzők. Az e mellékletben meghatározott egyes szempontokat – mint például a névtartomány kezelését és a kriptográfiai kulcsok kiosztását – össze kell hangolni a résztvevők között. Abból kell kiindulni, hogy egy fél – a továbbiakban: titkárság – látja el ezeket a feladatokat.

3.   Az elektronikus egészségügyi igazolvány konténerformátuma

Az elektronikus egészségügyi igazolvány konténerformátumának (HCERT) célja, hogy egy egységes és szabványosított eszközt biztosítson a különböző kibocsátók (a továbbiakban: kibocsátók) által kiállított egészségügyi igazolványokhoz. Ezen előírások célja az, hogy összehangolják az említett egészségügyi igazolványok megjelenítésének, kódolásának és aláírásának módját az interoperabilitás megkönnyítése érdekében.

A bármely kibocsátó által kibocsátott DCC olvasása és értelmezése szükségessé teszi a közös adatstruktúrát és a hasznos adatok egyes adatmezőinek szignifikanciájára vonatkozó megállapodást. Az ilyen interoperabilitás előmozdítása érdekében egy közös összehangolt adatstruktúra kerül meghatározásra a „JSON” séma használatával, amely a DCC keretét alkotja.

3.1.   A hasznos adatok szerkezete

A hasznos adatok szerkezete és kódolása CBOR-ként történik, COSE digitális aláírással. Ennek közismert neve „CBOR Web Token” (CWT), és az RFC 8392 előírás (1) határozza meg. A következő szakaszokban meghatározott hasznos adatokat egy hcert kérésként továbbítják.

A hasznos adatok sértetlenségét és eredetének hitelességét az ellenőrzőnek kell ellenőriznie. E mechanizmus biztosítása érdekében a kibocsátónak a COSE-előírásban (RFC 8152 (2)) meghatározott aszimmetrikus elektronikus aláírási rendszer használatával kell aláírnia a CWT-t.

3.2.   CWT kérések

3.2.1.   A CWT szerkezetének áttekintése

Védett fejléc

—	Aláírás-algoritmus (alg, 1. címke)

—	Kulcsazonosító (kid, 4. címke)

Hasznos adatok

—	Kibocsátó (iss, 1. kulcskérés, opcionális, a kibocsátó ISO 3166-1 szerinti alpha-2-es kódja)

—	Kibocsátás időpontja (iat, 6. kulcskérés)

—	Lejárat időpontja (exp, 4. kulcskérés)

—	Egészségügyi igazolvány (hcert, –260 kulcskérés)

—	Uniós digitális Covid-igazolvány v1 (eu_DCC_v1, 1. kulcskérés)

Aláírás

3.2.2.   Aláírás algoritmus

Az Aláírás algoritmus (alg) paraméter jelzi, hogy milyen algoritmust használtak az aláírás létrehozatalához. Ennek meg kell felelnie az alábbi bekezdésekben összefoglalt jelenlegi SOG-IS iránymutatásoknak, vagy meg kell haladnia azokat.

Egy elsődleges és egy másodlagos algoritmust kell meghatározni. A másodlagos algoritmust csak akkor szabad használni, ha az elsődleges algoritmus nem elfogadható a kibocsátóra vonatkozó szabályok és előírások szerint.

A rendszer biztonságának biztosítása érdekében minden végrehajtásnak tartalmaznia kell a másodlagos algoritmust. Ezért mind az elsődleges, mind a másodlagos algoritmust végre kell hajtani.

Az elsődleges és másodlagos algoritmusok SOG-IS-értékei a következők:

—

Elsődleges algoritmus: Az elsődleges algoritmus az ISO/IEC 14888-3:2006 szabvány 2.3. szakaszában meghatározott Elliptikus görbéken alapuló digitális aláírási algoritmus (ECDSA), a FIPS PUB 186-4 D. függelékében (D.1.2.3) meghatározott P-256 paramétereket az ISO/IEC 10118-3:2004 szabvány 4. funkciójában meghatározott SHA-256 hash algoritmussal kombináltan használva.

Ez az ES256 COSE algoritmus paraméternek felel meg.

—	Másodlagos algoritmus: A másodlagos algoritmus az (RFC 8230 (3)) meghatározása szerinti RSASSA-PSS, 2048 bites modulussal, az ISO/IEC 10118-3:2004 szabvány 4. funkciójában meghatározott SHA-256 hash algoritmussal kombinálva.

Ez a COSE algoritmus következő paraméterének felel meg: PS256.

3.2.3.   Kulcsazonosító

A Kulcsazonosító (kid) kérés azt a dokumentum-aláíró tanúsítványt (DSC) jelöli, amely tartalmazza az ellenőrző által a digitális aláírás helyességének ellenőrzéséhez használandó nyilvános kulcsot. A nyilvánoskulcs-tanúsítványok irányítását, beleértve a DSC-kre vonatkozó követelményeket is, a IV. melléklet ismerteti.

A Kulcsazonosító (kid) kérést az ellenőrzők használják a megfelelő nyilvános kulcs kiválasztására a Kibocsátó (iss) kérésben megjelölt kibocsátóra vonatkozó kulcsok listájából. Egy kibocsátó egyidejűleg több kulcsot is használhat adminisztratív okokból és a kulcscserék végrehajtásakor. A Kulcsazonosító a biztonság szempontjából nem kritikus mező. Ezért, ha szükséges, nem védett fejlécben is elhelyezhető. Az ellenőrzők mindkét lehetőséget kötelesek elfogadni. Ha mindkét megoldást alkalmazzák, akkor a védett fejlécben található Kulcsazonosítót kell használni.

Az azonosító (méretkorlát miatti) lerövidítése következtében kevés, de nem nulla esély van arra, hogy az ellenőrző által elfogadott DSC-k teljes listájában lehetnek kettős kid-eket tartalmazó DSC-k. Ezért az ellenőrzőnek az adott kid-del rendelkező valamennyi DSC-t ellenőriznie kell.

3.2.4.   Kibocsátó

A Kibocsátó (iss) kérése egy olyan karakterláncérték, amely opcionálisan rendelkezhet az egészségügyi igazolványt kiállító szervezet ISO 3166-1 szerinti alpha-2-es országkódjával. Ezt a kérést az ellenőrző felhasználhatja annak azonosítására, hogy az ellenőrzéshez melyik DSC-csoportot kell használni. Ennek a kérésnek az azonosítására az 1. Kulcs kérés szolgál.

3.2.5.   Lejárati idő

A Lejárati idő (exp) kérésnek időbélyegzővel kell rendelkeznie az egész számot tartalmazó NumericDate formátumban (az RFC 8392 (4) szabvány 2. szakaszában meghatározottak szerint), amely jelzi, hogy a hasznos adatokra vonatkozó adott aláírás mennyi ideig tekintendő érvényesnek, és ezt követően az ellenőrzőnek lejárat miatt el kell utasítania a hasznos adatokat. A lejárati paraméter célja az egészségügyi igazolvány érvényességi idejének korlátozása. Ennek a kérésnek az azonosítására a 4. Kulcs kérés szolgál.

A lejárati idő nem haladhatja meg a DSC érvényességi idejét.

3.2.6.   Kibocsátás időpontja

A Kibocsátás időpontja (iat) kérésnek egész számot tartalmazó NumericDate formátumú időbélyegzővel kell rendelkeznie (az RFC 8392 (5), szabvány 2. szakaszában meghatározottak szerint), feltüntetve az egészségügyi igazolvány létrehozásának időpontját.

A Kibocsátás időpontja mező nem lehet korábbi, mint a DSC érvényességi időtartama.

Az ellenőrzők további szabályokat alkalmazhatnak azzal a céllal, hogy korlátozzák az egészségügyi igazolvány érvényességét a kibocsátás időpontja alapján. Ennek a kérésnek az azonosítására a 6. Kulcs kérés szolgál.

3.2.7.   Egészségügyi igazolvány kérés

Az Egészségügyi igazolvány (hcert) kérés egy JSON (RFC 7159 (6)) objektum, amely tartalmazza az egészségügyi állapotra vonatkozó információt. Ugyanazon kérés alapján több különböző típusú egészségügyi igazolvány is létezhet, amelyek közül a DCC egy.

A JSON tisztán csak séma célokat szolgál. A reprezentációs formátum az RFC 7049 (7) szabványban meghatározott CBOR. Az alkalmazásfejlesztők valójában sohasem dekódolják vagy kódolják a JSON-formátumot, hanem a memóriában található szerkezetet használhatják.

Ennek a kérésnek az azonosítására a –260 Kulcs kérés szolgál.

A JSON objektumban lévő karakterláncokat az Unicode szabványban meghatározott kanonikus kompozíciós normalizálási forma (NFC) szerint normalizálni kell. A dekódolási alkalmazásoknak azonban megengedőnek és megbízhatónak kell lenniük e tekintetben, és határozottan ösztönözni kell bármely észszerű típus-átalakítás elfogadását. Ha a dekódolás során vagy az azt követő összehasonlítási funkciókban nem normalizált adatokat találnak, a végrehajtásnak úgy kell történnie, mintha a bevitelt normalizálnák az NFC-re.

4.   A DCC hasznos adatainak szerializációja és létrehozása

A következő eljárást kell szerializációs mintaként használni:

A folyamat az adatoknak például egy Egészségügyi adattárból (vagy valamely külső adatforrásból) történő kinyerésével kezdődik, amely a kinyert adatokat a meghatározott DCC sémák szerint strukturálja. Ebben a folyamatban a meghatározott adatformátumra való átváltásra és az emberi olvashatóság érdekében történő átalakításra a CBOR-ra történő szerializáció megkezdése előtt sor kerülhet. A kérések rövidítéseit minden esetben a szerializáció előtt és a deszerializációt követően hozzá kell rendelni a megjelenített nevekhez.

Az (EU) 2021/953 rendelet (8) alapján kiállított igazolványok nem tartalmazhatnak opcionális nemzeti adattartalmat. Az adattartalom a 2021/953 rendelet mellékletében meghatározott minimális adatkészletben meghatározott adatelemekre korlátozódik.

5.   Továbbítási kódolások

5.1.   Nyers

Tetszőleges adatinterfészek esetében a HCERT konténere és hasznos adatai az adott állapotban továbbíthatók, az alapul szolgáló bármely 8 bites biztonságos, megbízható adattovábbítás felhasználásával. Ezek az interfészek magukban foglalhatják a kis hatótávolságú kommunikációt (NFC), a Bluetooth-t vagy az alkalmazási rétegbeli protokollon keresztüli továbbítást, például a HCERT továbbítását a Kibocsátótól a birtokos mobil eszközére.

Ha a HCERT-nek a Kibocsátótól a birtokoshoz történő továbbítása kizárólag prezentáló interfészen alapul (például SMS, e-mail), a nyers továbbítási kódolás nyilvánvalóan nem alkalmazható.

5.2.   Vonalkód

5.2.1.   Hasznos adat (CWT) tömörítés

A HCERT méretének csökkentése, valamint leolvasási folyamata sebességének és megbízhatóságának javítása érdekében a CWT-t ZLIB-bel (RFC 1950 (9)) és az RFC 1951 (10) szabványban meghatározott Deflate tömörítési mechanizmussal kell tömöríteni.

5.2.2.   QR 2D Vonalkód

Az ASCII hasznos adatokon való működésre tervezett, már nem gyártott berendezések jobb kezelése érdekében a tömörített CWT-t a Base45 alkalmazásával ASCII-ként kell kódolni, mielőtt 2D vonalkódba kódolnák.

A 2D vonalkód generálásához az ISO/IEC 18004:2015 szabványban meghatározott QR-formátumot kell használni. Javasolt egy „Q” (körülbelül 25 %) hibajavítási ráta használata. A Base45 használata miatt a QR-kódnak alfanumerikus kódolást kell használnia (2. mód, a 0010 szimbólumokkal jelölve).

Annak érdekében, hogy az ellenőrzők felismerhessék a kódolt adat típusát, és ki tudják választani a megfelelő dekódolási és feldolgozási rendszert, a Base45 kódolt adatokat (ezen előírás szerint) a „HL C 1.:” kontextusazonosító előtag karakterlánccal kell ellátni. Ennek a leírásnak a visszamenőleges kompatibilitást befolyásoló jövőbeli változatai új kontextusazonosítót határoznak majd meg, a „HC”-t követő karaktert pedig az 1–9, A–Z karakterkészletből kell venni. A növekedési sorrend ebben a sorrendben van meghatározva, azaz először 1–9, majd A–Z.

Ajánlott, hogy az optikai kód a prezentáló médiumon 35 mm és 60 mm közötti átlóméretű legyen, hogy megfeleljen a rögzített optikával rendelkező leolvasókhoz, ahol a prezentáló médiumot a leolvasó felületére kell helyezni.

Ha az optikai kódot alacsony felbontású (< 300 dpi) nyomtatók használatával nyomtatják papírra, ügyelni kell arra, hogy a QR-kód minden egyes szimbólumát (pontját) pontosan négyzetesen ábrázolják. A nem arányos méretezés azt eredményezi, hogy a QR egyes sorai vagy oszlopai téglalap alakú szimbólumokkal rendelkeznek, ami sok esetben megnehezíti az olvashatóságot.

6.   Bizalmilista-formátum (CSCA és DSC lista)

Minden tagállamnak rendelkezésre kell bocsátania egy vagy több országos aláíró hitelesítésszolgáltató (CSCA) listáját, valamint az összes érvényes okmányaláíró tanúsítvány (DSC) jegyzékét, és ezeket a listákat naprakészen kell tartania.

6.1.   Egyszerűsített CSCA/DSC

Az előírások ezen változatától kezdve a tagállamok nem vélelmezik bármely, a visszavont igazolványok jegyzékére (CRL) vonatkozó információ használatát; vagy azt, hogy a titkos kulcs-használati időszakot a végrehajtók ellenőrzik.

Ehelyett az elsődleges érvényességi mechanizmus az igazolvány feltüntetése az igazolványok jegyzékének legutóbbi változatában.

6.2.   ICAO eMRTD PKI és bizalmi központok

A tagállamok használhatnak és benyújthatnak külön CSCA-t, de benyújthatják meglévő eMRTD CSCA tanúsítványaikat és/vagy DSC-iket is; sőt dönthetnek úgy is, hogy ezeket (kereskedelmi) bizalmi központoktól szerzik be. A DSC-t azonban mindig alá kell írnia az adott tagállam által benyújtott CSCA-nak.

7.   Biztonsági megfontolások

A jelen előírást alkalmazó rendszer kialakításakor a tagállamoknak meghatározott biztonsági szempontokat kell azonosítaniuk, elemezniük és figyelemmel kísérniük.

Minimálisan a következő szempontokat kell figyelembe venni:

7.1.   A HCERT aláírás érvényességi ideje

A HCERT-ek kibocsátójának az aláírás érvényességi idejét az aláírás lejárati idejének meghatározásával kell korlátoznia. Ez megköveteli, hogy az egészségügyi igazolvány birtokosa rendszeres időközönként megújítsa azt.

Az elfogadható érvényességi időtartamot gyakorlati kötöttségek határozhatják meg. Előfordulhat például, hogy egy utazónak nincs lehetősége arra, hogy egy tengeren túli utazás során megújítsa az egészségügyi igazolványt. Az is előfordulhat azonban, hogy a kibocsátó mérlegeli valamilyen biztonsági kockázat lehetőségét, ami megköveteli, hogy a kibocsátó visszavonja a DSC-t (az e kulcs felhasználásával kibocsátott valamennyi olyan egészségügyi igazolvány érvénytelenítése, amely még az érvényességi időszakon belül van). Egy ilyen esemény következményei korlátozottak lehetnek, ha a kibocsátókulcsokat rendszeresen cserélik, és bizonyos észszerű időközönként előírják valamennyi egészségügyi igazolvány megújítását.

7.2.   Kulcskezelés

Ez az előírás nagymértékben támaszkodik az erős kriptográfiai mechanizmusokra az adatok sértetlenségének és az adatok eredete hitelesítésének biztosítása érdekében. Ezért szükséges a titkos kulcsokra vonatkozó titoktartás fenntartása.

A kriptográfiai kulcsok titkossága számos különböző módon sérülhet, például:

—	a kulcs létrehozásának folyamata hibás lehet, ami gyenge kulcsokat eredményez,

—	a kulcsok emberi hiba miatt nyilvánosságra kerülhetnek,

—	külső vagy belső elkövetők ellophatják a kulcsokat,

—	a kulcsok kriptoanalízis használatával megfejthetők.

Az aláíró algoritmus gyengesége, és így a titkos kulcsok kriptoanalízis útján való sérelme kockázatának csökkentése érdekében, ez az előírás minden résztvevőnek azt ajánlja, hogy az elsődlegestől eltérő paramétereken vagy matematikai problémán alapuló másodlagos tartalék-aláíró algoritmust valósítson meg.

A kibocsátók működési környezetével kapcsolatos említett kockázatok tekintetében a hatékony ellenőrzést biztosító mérséklési intézkedéseket kell végrehajtani, például a biztonsági hardvermodulokban (HSM-ek) található titkos kulcsok létrehozása, tárolása és használata. Az egészségügyi igazolványok aláírásához erősen ösztönzött a HSM-ek használata.

Függetlenül attól, hogy a kibocsátó a HSM-ek használata mellett dönt-e, ki kell alakítani a kulcsok cseréjének ütemtervét, amelyben a kulcsok cseréjének gyakorisága arányos a kulcsok külső hálózatoknak, egyéb rendszereknek és személyzetnek való kitettségével. A jól megválasztott csere-ütemterv a tévesen kibocsátott egészségügyi igazolványokhoz kapcsolódó kockázatokat is korlátozza, lehetővé téve a kibocsátó számára, hogy az ilyen egészségügyi igazolványokat tételekben visszavonja, szükség esetén a kulcs visszavonásával.

7.3.   A bejövő adatok validálása

Ezeket az előírásokat oly módon lehet használni, amely magában foglalja adatok érkezését nem megbízható forrásokból olyan rendszerekbe, amelyek a küldetés szempontjából kritikus jelentőségűek lehetnek. Az e támadási vektorral kapcsolatos kockázatok minimalizálása érdekében minden beviteli mezőt adattípus, hossz és tartalom szerint megfelelően validálni kell. A kibocsátó aláírását a HCERT tartalmának feldolgozása előtt is ellenőrizni kell. A kibocsátó aláírásának validálása azonban azt jelenti, hogy először a védett kibocsátó fejlécét kell elemezni, amelybe egy potenciális támadó megpróbálhat a rendszer biztonságát veszélyeztető, gondosan kidolgozott információkat bejuttatni.

8.   Bizalmi kezelés

A HCERT aláírásának ellenőrzéséhez nyilvános kulcsra van szükség. A tagállamok kötelesek ezeket a nyilvános kulcsokat elérhetővé tenni. Végső soron minden ellenőrzőnek rendelkeznie kell az összes olyan nyilvános kulcs listájával, amelyben kész megbízni (mivel a nyilvános kulcs nem része a HCERT-nek).

A rendszer (csak) két rétegből áll; minden tagállam esetében egy vagy több országos szintű tanúsítvány, amelyek mindegyike aláír egy vagy több, a napi működés során használt dokumentum-aláíró tanúsítványt.

A tagállami tanúsítványokat országos aláíró hitelesítésszolgáltatói (CSCA) tanúsítványnak nevezik, és ezek (jellemzően) saját aláírású tanúsítványok. A tagállamok rendelkezhetnek egynél több ilyennel (például regionális decentralizáció esetén). Ezek a CSCA tanúsítványok szokásosan a HCERT-ek aláírására használt, dokumentumot aláíró tanúsítványokat (DSC-k) írják alá.

A „titkárság” egy funkcionális szerep. Rendszeresen összesíti és közzéteszi a tagállamok DSC-it, miután összevetette azokat a (más módon továbbított és ellenőrzött) CSCA-tanúsítványok listájával.

A DSC-k így kapott listájában meg kell adni azoknak az elfogadható nyilvános kulcsoknak (és a megfelelő KID-eknek) az összesített készletét, amelyeket az ellenőrzők a HCERT-ekre vonatkozó aláírások validálására felhasználhatnak. Az ellenőrzőknek rendszeresen össze kell állítaniuk és frissíteniük kell ezt a listát.

Az ilyen tagállami jegyzékeket a saját nemzeti helyzetüknek megfelelő formátumban át lehet dolgozni. Az ilyen bizalmi lista fájlformátuma változhat, például lehet egy aláírt JWKS (az RFC 7517 (11) szabvány 5. szakasza szerinti JWK csoportformátum) vagy bármely más, az adott tagállamban alkalmazott technológiára jellemző formátum.

Az egyszerűség biztosítása érdekében a tagállamok benyújthatják az ICAO eMRTD-rendszereikből származó meglévő CSCA-tanúsítványaikat, vagy – a WHO ajánlásának megfelelően – létrehozhatnak egyet kifejezetten erre az egészségügyi területre vonatkozóan.

8.1.   A kulcsazonosító (KID)

A kulcsazonosítót (KID) a DSC-kből származó megbízható nyilvános kulcsok listájának összeállításakor számítják ki, és ez a DSC csonkított (első 8 bájtos) SHA-256 ujjlenyomatából áll, DER (nyers) formátumban kódolva.

Az ellenőrzőknek a DSC alapján nem kell kiszámítaniuk a KID-et, és közvetlenül megfeleltethetik a kiadott egészségügyi igazolványban szereplő kulcsazonosítót a bizalmi listában szereplő KID-del.

8.2.   Eltérések az ICAO eMRTD PKI megbízhatósági modellhez képest

Bár a rendszer az ICAO eMRTD PKI megbízhatósági modelljének bevált gyakorlatain alapul, a gyorsaság érdekében számos egyszerűsítésre kerül sor:

—	Egy tagállam több CSCA tanúsítványt is benyújthat.

—	A DSC (kulcshasználat) érvényességi időszaka a CSCA-ét meg nem haladóan bármilyen hosszúságú lehet és hiányozhat is.

—	A DSC tartalmazhat az egészségügyi bizonyítványokra specifikus szakpolitikai azonosítókat (kibővített kulcshasználat).

—	A tagállamok dönthetnek úgy, hogy soha nem ellenőrzik a közzétett visszavonásokat; ehelyett kizárólag a naponta a titkárságtól kapott vagy az általuk összeállított DSC-listákra támaszkodnak.

---

(1)  rfc8392 (ietf.org).

(2)  rfc8152 (ietf.org).

(3)  rfc8230 (ietf.org).

(4)  rfc8392 (ietf.org).

(5)  rfc8392 (ietf.org).

(6)  rfc7159 (ietf.org).

(7)  rfc7049 (ietf.org).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/953 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 1. o.).

(9)  rfc1950 (ietf.org).

(10)  rfc1951 (ietf.org).

(11)  rfc7517 (ietf.org).

II. MELLÉKLET

AZ UNIÓS DIGITÁLIS COVID-IGAZOLVÁNY KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az e mellékletben meghatározott értékkészletekre vonatkozó általános szabályok célja a szemantikai szintű interoperabilitás biztosítása, és lehetővé teszik a DCC egységes technikai végrehajtását. Az e mellékletben szereplő elemek az (EU) 2021/953 rendeletben meghatározott három különböző helyzet (oltás/tesztelés/gyógyulás) esetében használhatók. Ez a melléklet csak azokat az elemeket sorolja fel, amelyek esetében a kódolt értékkészletek révén szemantikai szabványosításra van szükség.

A kódolt elemek nemzeti nyelvre történő lefordítása a tagállamok felelőssége.

Az alábbi értékkészlet-leírásokban nem említett adatmezők esetében ajánlott az UTF-8 kódolás (név, tesztközpont, igazolvány kibocsátója). A naptári dátumokat (születési idő, oltás időpontja, a tesztminta gyűjtésének időpontja, az első pozitív teszteredmény időpontja, az igazolvány érvényességének időpontjai) tartalmazó adatmezőket ajánlott az ISO 8601 szabvány szerint kódolni.

Ha bármely okból az alább felsorolt, előnyben részesített kódrendszerek nem alkalmazhatók, más nemzetközi kódrendszerek is használhatók, és tanácsot kell adni arra vonatkozóan, hogyan kell a kódokat a másik kódrendszertől az előnyben részesített kódrendszerhez hozzárendelni. Kivételes esetekben tartalékmechanizmusként használható szöveg (megjelenített nevek), ha a meghatározott értékkészletekben nem áll rendelkezésre megfelelő kód.

A rendszerükben más kódolást alkalmazó tagállamoknak ezeket a kódokat hozzá kell rendelniük a leírt értékkészletekhez. Az ilyen hozzárendelésekért a tagállamok felelősek.

Az értékkészleteket a Bizottság az e-egészségügyi hálózat és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság támogatásával rendszeresen frissíti. A frissített értékkészleteket közzé kell tenni a Bizottság megfelelő honlapján, valamint az e-egészségügyi hálózat honlapján. A változtatásokat archiválni kell.

1.   Célzott betegség vagy kórokozó/a betegség vagy kórokozó, amelyből a birtokos felgyógyult: Covid19 (SARS-CoV-2 vagy annak egyik variánsa)

Előnyben részesített kódrendszer: SNOMED CT.

Az 1., 2. és 3. igazolványban használandó.

A kiválasztott kódoknak a Covid19-re vagy, amennyiben részletesebb információkra van szükség a SARS-CoV-2 genetikai változatára vonatkozóan, ezekre a változatokra kell vonatkozniuk, ha járványügyi okokból ilyen részletes információkra van szükség.

A használandó kódra példa a 840539006 (Covid19) SNOMED CT kód.

2.   Covid19-oltóanyag vagy profilaxis

Előnyben részesített kódrendszer: SNOMED CT vagy ATC osztályozás.

Az 1. igazolványban használandó.

Az előnyben részesített kódrendszerekből a következő kódokat kell használni: SNOMED CT-kód: 1119305005 (SARS-CoV-2 antigén oltóanyag), 1119349007 (SARS-CoV-2 mRNS oltóanyag) vagy J07BX03 (Covid19-oltóanyagok). Az értékkészletet ki kell bővíteni, ha új oltóanyagtípusokat fejlesztenek ki és alkalmaznak.

3.   Covid19-oltóanyag gyógyszer

Előnyben részesített kódrendszerek (az előnyben részesítés sorrendjében):

—	Gyógyszerkészítmények Uniós Nyilvántartása az uniós szintű engedéllyel rendelkező oltóanyagokra vonatkozóan (engedélyszámok),

—	egy olyan globális oltóanyag-nyilvántartás, mint amelyet az Egészségügyi Világszervezet hozhat létre,

—	egyéb esetekben az oltóanyag gyógyszer neve. Ha a név üres helyeket is tartalmaz, azokat kötőjellel (-) kell helyettesíteni.

Az értékkészlet neve: Oltóanyag.

Az 1. igazolványban használandó.

Az előnyben részesített kódrendszerben használandó kódra példa az EU/1/20/1528 (Comirnaty). Példa a kódként használandó oltóanyag nevére: Sputnik-V (Sputnik V helyett).

4.   A Covid19-oltóanyag forgalombahozatali engedélyének jogosultja vagy az oltóanyag gyártója

Előnyben részesített kódrendszer:

—	az EMA (SPOR rendszer ISO IDMP-hez) szerinti szervezetkód,

—	egy olyan globális oltóanyag forgalombahozatali engedély jogosult- vagy oltóanyaggyártó-nyilvántartás, mint amelyet az Egészségügyi Világszervezet hozhat létre,

—	egyéb esetekben a szervezet neve. Ha a név üres helyeket is tartalmaz, azokat kötőjellel (-) kell helyettesíteni.

Az 1. igazolványban használandó.

Az előnyben részesített kódrendszerben használandó kódra példa az ORG-100001699 (AstraZeneca AB). Példa a kódként használandó szervezet nevére: Sinovac-Biotech (Sinovac Biotech helyett).

5.   Több dózisból hányadik és a dózisok teljes száma

Az 1. igazolványban használandó.

Két mező:

(1)	az egy ciklusban alkalmazott dózisok száma;

(2)	a teljes ciklusban várható dózisok száma (az alkalmazás időpontjában egy személyre jellemző).

Például az 1/1, 2/2 befejezettként jelenik meg; beleértve az 1/1 lehetőséget a két dózist tartalmazó vakcinák tekintetében, amelyek esetében azonban a tagállam által alkalmazott protokoll szerint egy dózist kell beadni azoknak, akiket az oltás előtt Covid19-cel diagnosztizáltak. A dózisok teljes számát a dózis beadásakor rendelkezésre álló információk szerint kell megadni. Ha például egy adott oltóanyag esetében a legutolsó beadott oltáskor egy harmadik oltást (booster) kell elvégezni, a második mezőszámnak ezt kell tükröznie (például 2/3, 3/3 stb.).

6.   Az oltás beadásának vagy a teszt elvégzésének helye szerinti tagállam vagy harmadik ország

Előnyben részesített kódrendszer: ISO 3166-országkódok.

Az 1., 2. és 3. igazolványban használandó.

Az értékkészlet tartalma: Az FHIR-ben (http://hl7.org/fhir/ValueSet/iso3166-1-2) meghatározott értékkészletként rendelkezésre álló kétbetűs kódok teljes jegyzéke.

7.   A teszt típusa

Előnyben részesített kódrendszer: LOINC.

A 2. és 3. igazolványban kell használni, amennyiben felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján támogatást nyújtanak a NAAT-tól eltérő típusú teszteken alapuló gyógyultságra vonatkozó igazolványok kibocsátásához.

Az ebben az értékkészletben szereplő kódoknak a teszt módszerére kell vonatkozniuk, és azokat legalább a NAAT-teszteknek RAT-tesztektől való elhatárolásához kell kiválasztani, az (EU) 2021/953 rendeletben meghatározottak szerint.

Az előnyben részesített kódrendszerben használandó kódra példa az LP217198-3 (gyors immunvizsgálat).

8.   Az alkalmazott teszt gyártójának neve és a teszt kereskedelmi neve (NAAT-tesztnél választható)

Előnyben részesített kódrendszer: A HSC antigén gyorstesztek JRC által fenntartott jegyzéke (Covid19 in vitro diagnosztikai eszközök és tesztmódszerek adatbázisa).

A 2. igazolványban használandó.

Az értékkészletnek tartalmaznia kell a Covid19 antigén gyorsteszteknek a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján létrehozott és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által jóváhagyott közös és aktualizált jegyzékében felsorolt antigén gyorstesztek kiválasztását. A jegyzéket a JRC tartja fenn a Covid19 in vitro diagnosztikai eszközök és tesztmódszerek alábbi adatbázisában: https://covid-19-diagnostics.jrc.ec.europa.eu/devices/hsc-common-recognition-rat.

Ehhez a kódrendszerhez olyan releváns mezőket kell használni, mint például a teszteszköz azonosítója, a teszt és a gyártó neve, a JRC strukturált formátumának megfelelően, amely az alábbi weboldalon érhető el: https://covid-19-diagnostics.jrc.ec.europa.eu/devices.

9.   A teszt eredménye

Előnyben részesített kódrendszer: SNOMED CT.

A 2. igazolványban használandó.

A kiválasztott kódoknak lehetővé kell tenniük a pozitív és a negatív (kimutatott vagy nem kimutatható) teszteredmények megkülönböztetését. Ha a felhasználási esetek ezt megkövetelik, további (pl. meghatározatlan) értékek adhatók hozzá.

Az előnyben részesített kódrendszerből használandó kódokra példák a 260415000 (nem kimutatható) és 260373001 (kimutatott).

III. MELLÉKLET

AZ EGYEDI IGAZOLVÁNYAZONOSÍTÓ KÖZÖS SZERKEZETE

1.   Bevezetés

Minden egyes uniós digitális Covid-igazolványnak (DCC) tartalmaznia kell egy egyedi igazolványazonosítót (UCI), amely támogatja a DCC-k interoperabilitását. Az UCI az igazolvány ellenőrzésére használható. Az UCI végrehajtásáért a tagállamok felelősek. Az UCI az igazolvány valódiságának ellenőrzésére szolgáló eszköz, és adott esetben egy nyilvántartási rendszerhez (például egy IIS-hez) vezető link. Ezek az azonosítók azt is lehetővé teszik, hogy a tagállamok (papíralapú és digitális) állításokat tegyenek arra vonatkozóan, hogy az egyéneket beoltották vagy tesztelték.

2.   Az egyedi igazolványazonosító kialakítása

Az UCI-nak olyan közös struktúrát és formátumot kell követnie, amely megkönnyíti az információk emberi és/vagy gépi értelmezését, és kapcsolódhat olyan elemekhez, mint az oltás helye szerinti tagállam, maga az oltóanyag és egy tagállam-specifikus azonosító. Rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a formátum tekintetében, az adatvédelmi jogszabályok teljeskörű tiszteletben tartása mellett. Az egyes elemek sorrendje meghatározott hierarchiát követ, amely lehetővé teszi a blokkok jövőbeli módosítását a szerkezeti integritás fenntartása mellett.

Az UCI kialakítására vonatkozó lehetséges megoldások olyan spektrumot alkotnak, amelyben a modularitás és az ember általi értelmezhetőség a két fő diverzifikációs paraméter és az egyik alapvető jellemző:

—	modularitás: annak foka, hogy a kód milyen mértékben áll szemantikai szempontból eltérő információkat tartalmazó, különálló építőelemekből,

—	ember általi értelmezhetőség: annak foka, hogy a kód milyen mértékben bír jelentéssel, vagy mennyire értelmezhető az azt olvasó ember által,

—

globális egyediség: az ország- vagy hatóságazonosító kezelése megfelelő; és az egyes országoktól (hatóságoktól) elvárható, hogy a névtartomány szegmensüket jól kezeljék, úgy, hogy sohasem hasznosítják újra és nem bocsátják ki újra az azonosítókat. Ezek kombinációja biztosítja az egyes azonosítók globális egyediségét.

3.   Általános követelmények

Az UCI tekintetében a következő átfogó követelményeknek kell teljesülniük:

(1)	Karakterkészlet: csak a nagybetűs US-ASCII alfanumerikus karakterek („A”-tól „Z”-ig, „0”-tól „9”-ig) megengedettek; az RFC3986 (1), (2) szabvány szerinti, elválasztásra szolgáló további különleges karakterekkel, azaz {„/”, „#”, „:”}.

(2)	Maximális hosszúság: a tervezőknek 27–30 karakter hosszúságra kell törekedniük (3).

(3)	Verzió előtag: ez jelzi az UCI-séma verzióját. A dokumentum jelen verziója esetében a verzió előtagja „01”; a verzió előtag két számjegyből áll.

(4)	Ország előtag: az országkódot az ISO 3166-1 határozza meg. A hosszabb kódok (pl. 3 és annál több karakter) (például „UNHCR”) későbbi használatra vannak fenntartva.

(5)

Kód utótag/Ellenőrző összeg: 5.1. A tagállamoknak ellenőrző összeget kell használniuk, ha valószínűsíthető, hogy továbbítás, (emberi) átírás vagy egyéb sérülés következhet be (azaz a nyomtatásban történő használat esetén). 5.2. Az igazolvány validálásához nem szabad az ellenőrző összegre támaszkodni, és az nem képezi technikailag az azonosító részét, hanem a kód sértetlenségének ellenőrzésére szolgál. Ennek az ellenőrző összegnek a teljes UCI ISO-7812-1 (LUHN-10) (4) szabvány szerinti összefoglalójának kell lennie digitális/vezetékes továbbítási formátumban. Az ellenőrző összeget „#” karakter választja el az UCI többi részétől.

Biztosítani kell a visszamenőleges kompatibilitást: azoknak a tagállamoknak, amelyek idővel megváltoztatják azonosítóik szerkezetét (a jelenleg v1-ként meghatározott fő változaton belül), biztosítaniuk kell, hogy bármely két azonos azonosító ugyanazt az oltási igazolványt/állítást takarja. Más szavakkal, a tagállamok nem hasznosíthatják újra az azonosítókat.

4.   Az oltási igazolványok egyedi igazolványazonosítóinak lehetőségei

Az e-egészségügyi hálózatnak az ellenőrizhető oltási igazolványokra és az alapvető interoperabilitási elemekre vonatkozó iránymutatásai (5) különböző lehetőségeket biztosítanak a tagállamok és más felek számára, amelyek a különböző tagállamokban párhuzamosan létezhetnek. A tagállamok az UCI-séma különböző verzióiban alkalmazhatják ezeket a különböző lehetőségeket.

---

(1)  rfc3986 (ietf.org).

(2)  Az olyan mezők, mint a nem, a tétel/egység száma, az alkalmazó központ, az egészségügyi szakember azonosítása, a következő oltási időpont nem feltétlenül szükségesek orvosi felhasználástól eltérő célokra.

(3)  A QR-kódokkal történő végrehajtáshoz a tagállamok fontolóra vehetik, hogy további karakterkészletet is felhasználhatnak legfeljebb 72 karakter terjedelemben (beleértve magának az azonosítónak a 27–30 karakterét is) más információk továbbítására. Ezen információk előírását a tagállamok határozzák meg.

(4)  A Luhn mod N algoritmus a Luhn-algoritmus (más néven mod 10 algoritmus) kiterjesztése, amely numerikus kódokat használ, és amelyet például a hitelkártyák ellenőrző összegének kiszámításához használnak. A kiterjesztés lehetővé teszi, hogy az algoritmus bármilyen alapértéksorral (esetünk alfa karakterekkel) működjön.

(5)  https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/ehealth/docs/vaccination-proof_interoperability-guidelines_en.pdf

IV. MELLÉKLET

A NYILVÁNOS KULCSOK TANÚSÍTVÁNYAIRA VONATKOZÓ IRÁNYÍTÁSI SZABÁLYOK

1.   Bevezetés

Az uniós digitális Covid-igazolványok (DCC-k) aláírási kulcsainak tagállamok közötti biztonságos és megbízható cseréjét az uniós digitális Covid-igazolvány átjárója (DCCG) valósítja meg, amely a nyilvános kulcsok központi adattáraként működik. A DCCG használatával a tagállamok közzétehetik a digitális Covid-igazolványok aláírásához használt titkos kulcsoknak megfelelő nyilvános kulcsokat. Az igénybe vevő tagállamok a DCCG-t arra használhatják, hogy kellő időben naprakész nyilvánoskulcs-anyagokat készítsenek. Később a DCCG kiterjeszthető a tagállamok által szolgáltatott megbízható kiegészítő információk cseréjére, például a DCC-kre vonatkozó validálási szabályokra. A DCC-keret bizalmi modellje nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI). Minden tagállam egy vagy több országos aláíró hitelesítésszolgáltatót (CSCA) tart fenn, amelyek tanúsítványai viszonylag hosszú ideig élnek. A tagállam döntése alapján a CSCA lehet ugyanaz vagy eltérő, mint a géppel olvasható úti okmányokhoz használt CSCA. A CSCA nyilvános kulcstanúsítványokat bocsát ki a nemzeti, rövid élettartamú dokumentum aláírók (azaz a DCC-k aláírói) számára, amelyeket dokumentum aláíró tanúsítványnak (DSC) neveznek. A CSCA olyan bizalmi horgonyként működik, amely lehetővé teszi a szolgáltatást igénybe vevő tagállamok számára, hogy a rendszeresen változó DSC-tanúsítványok hitelességének és sértetlenségének validálására használják a CSCA-t. A validálást követően a tagállamok ezeket a tanúsítványokat (vagy csak az azokban található nyilvános kulcsokat) átadhatják DCC ellenőrzési alkalmazásaiknak. A CSCA-k és a DSC-k mellett a DCCG a hitelesítés alapjaként, valamint a tagállamok és a DCCG közötti kommunikációs csatornák sértetlensége biztosításának eszközeként a PKI-re is támaszkodik a tranzakciók hitelesítése, az adatok aláírása érdekében.

A digitális aláírások felhasználhatók az adatok sértetlenségének és hitelességének elérésére. A nyilvános kulcsú infrastruktúrák a nyilvános kulcsok ellenőrzött szervezetekhez (vagy kibocsátókhoz) való kötésével teremtenek bizalmat. Erre azért van szükség, hogy a többi résztvevő ellenőrizhesse a kommunikációs partner adatforrását és személyazonosságát, és dönthessen a bizalomról. A DCCG-ben a hitelesség érdekében több nyilvános kulcsú tanúsítványt használnak. A jelen melléklet meghatározza, hogy a tagállamok közötti széles körű interoperabilitás érdekében milyen nyilvános kulcsú tanúsítványokat használnak és hogyan kell azokat kialakítani. Részletesebb tájékoztatást nyújt a szükséges nyilvánoskulcs-tanúsítványokról, és iránymutatást ad a tanúsítványmintákról és az érvényességi időszakokról azon tagállamok számára, amelyek saját CSCA-t kívánnak működtetni. Mivel a DCC-knek meghatározott időtartamig ellenőrizhetőknek kell lenniük (a kibocsátástól kezdődően, egy adott idő elteltével lejárva), meg kell határozni egy ellenőrzési modellt a nyilvánoskulcs-tanúsítványokon és a DCC-ken alkalmazott valamennyi aláírásra vonatkozóan.

2.   Terminológia

Az alábbi táblázat a jelen mellékletben használt rövidítéseket és terminológiát tartalmazza.

Kifejezés	Meghatározás
Tanúsítvány	Vagy nyilvánoskulcs-tanúsítvány. Egy szervezet nyilvános kulcsát tartalmazó X.509 v3 tanúsítvány
CSCA	Országos aláíró hitelesítésszolgáltató
DCC	Uniós digitális Covid-igazolvány. Oltásra, tesztelésre vagy gyógyulásra vonatkozó információkat tartalmazó aláírt digitális dokumentum
DCCG	Uniós digitális Covid-igazolvány átjáró. Ez a rendszer a DSC-k tagállamok közötti cseréjére szolgál
DCCGTA	A DCCG bizalmi horgonya. A megfelelő titkos kulcsot az összes CSCA-tanúsítvány jegyzékének offline aláírásához használják
DCCGTLS	A DCCG TLS szerver tanúsítványa
DSC	Dokumentum aláíró tanúsítvány. A tagállam dokumentum-aláíró hatóságának nyilvános kulcsú tanúsítványa (például DCC-k aláírására engedélyezett rendszer). Ezt a tanúsítványt a tagállam CSCA-ja bocsátja ki
EC-DSA	Elliptikus görbéken alapuló digitális aláírási algoritmus. Elliptikus görbéken alapuló kriptográfiai aláírás algoritmus
Tagállam	Az Európai Unió tagállama
mTLS	Kölcsönös TLS. Kölcsönös hitelesítéssel rendelkező szállítási réteg biztonsági protokoll
NB	Egy tagállam nemzeti backendje
NBCSCA	A tanúsítvány CSCA-tanúsítványa (lehet egynél több)
NBTLS	Egy nemzeti backend TLS ügyfélhitelesítési tanúsítványa
NBUP	A nemzeti backend által a DCCG-be feltöltött adatcsomagok aláírásához használt tanúsítvány
PKI	Nyilvános kulcsú infrastruktúra. Nyilvánoskulcs-tanúsítványokon és tanúsítványokért felelős hatóságokon alapuló bizalmi modell
RSA	Egész számok faktorizálásán alapuló aszimmetrikus kriptográfiai algoritmus, amelyet digitális aláírásra vagy aszimmetrikus titkosításra használnak

3.   DCCG kommunikációs folyamatok és biztonsági szolgáltatások

Ez a szakasz áttekintést nyújt a DCCG-rendszer kommunikációs folyamatairól és biztonsági szolgáltatásairól. Meghatározza továbbá, hogy milyen kulcsokat és tanúsítványokat használnak a kommunikáció, a feltöltött információk, a DCC-k, valamint az összes hatályos CSCA-tanúsítványt tartalmazó, aláírt bizalmi jegyzék védelmére. A DCCG az aláírt adatcsomagok tagállamok közötti cseréjét lehetővé tevő adatközpontként működik.

A feltöltött adatcsomagokat a DCCG „az adott állapotban” bocsátja rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a DCCG nem ad hozzá és nem töröl DSC-ket a kapott csomagokból. A tagállamok nemzeti backendje (NB) számára lehetővé kell tenni a feltöltött adatok végpontok közötti sértetlenségének és hitelességének ellenőrzését. Emellett a nemzeti backendek és a DCCG kölcsönös TLS-hitelesítést fognak használni a biztonságos kapcsolat létrehozása érdekében. Ez kiegészíti a kicserélt adatokban szereplő aláírásokat.

3.1.   Hitelesítés és kapcsolat létesítése

A DCCG kölcsönös hitelesítésű szállítási réteg biztonságot (TLS) használ a tagállam nemzeti backendje (NB) és a kapukörnyezet közötti hitelesített titkosított csatorna létrehozására. Ezért a DCCG TLS szervertanúsítvánnyal (rövidítve DCCGTLS), a nemzeti backendek pedig TLS ügyféltanúsítvánnyal (rövidített NBTLS) rendelkeznek. A tanúsítványminták az 5. szakaszban találhatók. Minden nemzeti backend saját TLS tanúsítványt állíthat ki. Ez a tanúsítvány kifejezetten engedélyezőlistára kerül, és így azt egy megbízható nyilvános hitelesítésszolgáltató (például a CA böngészőfórum alapkövetelményeinek megfelelő hitelesítésszolgáltató), illetve egy nemzeti hitelesítésszolgáltató állíthatja ki, vagy önaláírt lehet. Minden tagállam felelős a saját nemzeti adataiért és a DCCG-vel való kapcsolat létrehozásához használt titkos kulcs védelméért. A „hozd a saját tanúsítványod” megközelítéshez egy jól meghatározott regisztrációs és azonosítási folyamatra, valamint a 4.1., a 4.2. és a 4.3. szakaszban leírt visszavonási és megújítási eljárásokra van szükség. A DCCG egy engedélyezőlistát használ, amelyhez az NB-k TLS-tanúsítványait a sikeres regisztrációt követően adják hozzá. A DCCG-vel való biztonságos kapcsolatot csak azok az NB-k képesek létrehozni, amelyek az engedélyezőlistán szereplő tanúsítványnak megfelelő titkos kulccsal hitelesítik magukat. A DCCG egy TLS tanúsítványt is használ, amely lehetővé teszi a NB-k számára annak ellenőrzését, hogy valóban a „valódi” DCCG-vel teremtenek-e kapcsolatot, és nem valamiféle rosszhiszemű szervezettel, amely a DCCG-nek adja ki magát. A DCCG tanúsítványát a sikeres regisztrációt követően átadják az NB-knek. A DCCGTLS tanúsítványt egy nyilvánosan megbízható (valamennyi nagyobb böngészőben szereplő) CA bocsátja ki. A tagállamok feladata annak ellenőrzése, hogy a DCCG-vel való kapcsolatuk biztonságos-e (például a csatlakoztatott szerver DCCGTLS tanúsítvány ujjlenyomatának ellenőrzésével a regisztráció után megadottal összevetve).

3.2.   Országos aláíró hitelesítésszolgáltatók és a validálási modell

A DCCG-keretrendszerben részt vevő tagállamoknak CSCA-t kell használniuk a DSC-k kiadásához. A tagállamok rendelkezhetnek egynél több CSCA-val, például regionális decentralizáció esetén. Minden tagállam igénybe veheti a meglévő hitelesítésszolgáltatókat, vagy létrehozhat egy külön (esetleg önaláírt) hitelesítésszolgáltatót a DCC-rendszer számára.

A tagállamoknak a hivatalos bevezetési eljárás során be kell mutatniuk CSCA-tanúsítványukat/tanúsítványaikat a DCCG-üzemeltetőnek. A tagállam sikeres regisztrációját követően (további részletekért lásd a 4.1. szakaszt) a DCCG üzemeltetője aktualizálja az aláírt bizalmi jegyzéket, amely tartalmazza a DCC-keretében aktív valamennyi CSCA-tanúsítványt. A DCCG-üzemeltető külön aszimmetrikus kulcspárt használ a bizalmi jegyzék és a tanúsítványok offline környezetben történő aláírására. A titkos kulcsot nem tárolják az online DCCG rendszerben, így az online rendszer sérelme nem teszi lehetővé, hogy a támadó veszélyeztesse a bizalmi listát. A megfelelő DCCGTA bizalmi horgony tanúsítványt a bevezetési folyamat során adják át a nemzeti backendeknek.

A tagállamok az ellenőrzési eljárásaikhoz lekérhetik a megbízhatósági jegyzéket a DCCG-ből. A CSCA az a hitelesítésszolgáltató, amely DSC-ket bocsát ki, ezért azoknak a tagállamoknak, amelyek többszintű CA-hierarchiát alkalmaznak (pl. gyökér CA -> CSCA -> DSC-k), meg kell jelölniük a DSC-ket kibocsátó alárendelt hitelesítésszolgáltatót. Ebben az esetben, ha egy tagállam egy meglévő hitelesítésszolgáltatót használ, a DCC-rendszer CSCA-n kívül mindent figyelmen kívül hagy, és csak a CSCA-t helyezi bizalmi horgonyként engedélyezőlistára (még akkor is, ha az egy alárendelt hitelesítésszolgáltató). Ez olyan, mint az ICAO-modell: csak pontosan két szintet tesz lehetővé – egy „gyökér” CSCA-t és egy kizárólag az adott CSCA által aláírt „levél” DSC-t.

Abban az esetben, ha egy tagállam saját CSCA-t működtet, a tagállam felelős a hitelesítésszolgáltató biztonságos működéséért és kulcskezeléséért. A CSCA a DSC-k bizalmi horgonyaként működik, ezért a CSCA titkos kulcsának védelme alapvető fontosságú a DCC környezetének sértetlensége szempontjából. A DCC PKI-n belüli ellenőrzési modell a héjmodell, amely szerint a tanúsítvány útvonalának validálásában szereplő valamennyi tanúsítványnak egy adott időpontban (azaz az aláírás validálásának időpontjában) érvényesnek kell lennie. Ezért a következő korlátozásokat kell alkalmazni:

—	a CSCA nem állíthat ki olyan tanúsítványokat, amelyek hosszabb ideig érvényesek, mint magának a hitelesítésszolgáltatónak a tanúsítványa,

—	a dokumentum aláíró nem írhat alá olyan dokumentumokat, amelyek hosszabb ideig érvényesek, mint maga a DSC,

—	a saját CSCA-jukat működtető tagállamoknak meg kell határozniuk a CSCA-juk és valamennyi kiállított tanúsítvány érvényességi idejét, és gondoskodniuk kell a tanúsítványok megújításáról.

A 4.2. szakasz tartalmazza az érvényességi időkre vonatkozó ajánlásokat.

3.3.   A feltöltött adatok sértetlensége és hitelessége

A nemzeti backendek a DCCG használatával digitálisan aláírt adatcsomagokat tölthetnek fel és tölthetnek le a sikeres kölcsönös hitelesítést követően. Kezdetben ezek az adatcsomagok a tagállamok DSC-it tartalmazzák. Azt a kulcspárt, amelyet a nemzeti backend a DCCG-rendszerben feltöltött adatcsomagok digitális aláírásához használ, nemzeti backend-feltöltési kulcspárnak, a megfelelő nyilvánoskulcs-tanúsítványt pedig rövidítve NBUP tanúsítványnak nevezik. Minden tagállam hozza a saját NBUP tanúsítványát, amelyet lehet önaláírt, vagy kibocsáthatja egy meglévő hitelesítésszolgáltató, például egy nyilvános hitelesítésszolgáltató (azaz a tanúsítványokat a CAB-fórum alapkövetelményeinek megfelelően kiállító hitelesítésszolgáltató). A NBUP tanúsítvány eltér a tagállam által használt bármely egyéb tanúsítványtól (amely lehet CSCA, TLS ügyfél vagy DSC).

A tagállamoknak az első regisztrációs eljárás során át kell adniuk a feltöltési tanúsítványt a DCCG-üzemeltetőnek (további részletekért lásd a 4.1. szakaszt). Minden tagállam felelős a saját nemzeti adataiért és köteles védeni a feltöltések aláírására használt titkos kulcsot.

Más tagállamok a DCCG által rendelkezésre bocsátott feltöltési tanúsítványok használatával ellenőrizhetik az aláírt adatcsomagokat. A DCCG a más tagállamok részére történő átadás előtt az NB feltöltési tanúsítvánnyal ellenőrzi a feltöltött adatok hitelességét és sértetlenségét.

3.4.   A DCCG műszaki felépítésére vonatkozó követelmények

A DCCG műszaki felépítésére vonatkozó követelmények a következők:

—	a DCCG kölcsönös TLS-hitelesítést alkalmaz az NB-kkel való hitelesített titkosított kapcsolat létrehozására. A DCCG ezért fenntartja a regisztrált NBTLS ügyféltanúsítványok engedélyezőlistáját,

—	a DCCG két különböző kulcspárral rendelkező két digitális tanúsítványt használ (DCCGTLS és DCCGTA). A DCCGTA kulcspár titkos kulcsát offline tartják fenn (nem pedig a DCCG online összetevőin),

—	a DCCG vezeti a DCCGTA titkos kulccsal aláírt NBCSCA tanúsítványok bizalmi jegyzékét,

—	a felhasznált titkosítóknak meg kell felelniük az 5.1. szakasz követelményeinek.

4.   Tanúsítvány életciklus kezelés

4.1.   A nemzet backendek regisztrálása

A DCCG-rendszerben való részvételhez a tagállamoknak regisztrálniuk kell a DCCG-üzemeltetőnél. Ez a szakasz a nemzeti backend regisztrációja során követendő műszaki és operatív eljárást ismerteti.

A DCCG üzemeltetőjének és a tagállamnak információt kell cserélnie a bevezetési folyamat technikai kapcsolattartóiról. Vélelmezett, hogy a technikai kapcsolattartókat tagállamuk legitimálja, és az azonosítás/hitelesítés más csatornákon keresztül történik. A hitelesítés például akkor érhető el, ha egy tagállam műszaki kapcsolattartója az e-mailen keresztül jelszóval titkosított fájlként szolgáltatja a tanúsítványokat, és telefonon osztja meg a megfelelő jelszót a DCCG üzemeltetőjével. A DCCG-üzemeltető által meghatározott egyéb biztonságos csatornák is használhatók.

A tagállamnak három digitális tanúsítványt kell biztosítania a regisztrációs és azonosítási folyamat során:

—	a tagállam NBTLS TLS tanúsítványa,

—	a tagállam NBUP feltöltési tanúsítványa,

—	a tagállam NBCSCA CSCA tanúsítványa(i).

Valamennyi szolgáltatott tanúsítványnak meg kell felelnie az 5. szakaszban meghatározott követelményeknek. A DCCG-üzemeltető ellenőrzi, hogy a szolgáltatott tanúsítvány megfelel-e az 5. szakaszban foglalt követelményeknek. Az azonosítást és a regisztrálást követően a DCCG-üzemeltető:

—	hozzáadja az NBCSCA tanúsítványt/tanúsítványokat a DCCGTA nyilvános kulcsnak megfelelő titkos kulccsal aláírt bizalmi jegyzékhez,

—	hozzáadja az NBTLS tanúsítványt a DCCG TLS végpont engedélyezőlistájához,

—	hozzáadja az NBUP tanúsítványt a DCCG rendszerhez,

—	átadja a tagállamok részére a DCCGTA és DCCGTLS nyilvánoskulcs-tanúsítványokat.

4.2.   Hitelesítésszolgáltatók, érvényességi idők és megújítás

Abban az esetben, ha egy tagállam saját CSCA-t kíván működtetni, a CSCA-tanúsítványok önaláírt tanúsítványok is lehetnek. Ezek a tagállam bizalmi horgonyaként működnek, ezért a tagállamnak határozottan védenie kell a CSCA tanúsítvány nyilvános kulcsának megfelelő titkos kulcsot. Ajánlott, hogy a tagállamok egy offline rendszert használjanak CSCA-jukra, azaz olyan számítógépes rendszert, amely nem kapcsolódik egyetlen hálózathoz sem. A rendszerhez való hozzáféréshez többszemélyes ellenőrzést kell használni (például a négy szem elvét követve). A DSC-k aláírása után operatív ellenőrzéseket kell alkalmazni, és a titkos CSCA-kulcsot tároló rendszert biztonságosan kell tárolni, erős hozzáférés-ellenőrzésekkel. Biztonsági hardvermodulok vagy intelligens kártyák használhatók a CSCA titkos kulcsának további védelmére. A digitális tanúsítványok olyan érvényességi időszakot tartalmaznak, amely érvényesíti a tanúsítvány megújítását. Megújításra van szükség az új kriptográfiai kulcsok használatához és a kulcsméretek kiigazításához, ha a számításban alkalmazott új fejlesztések vagy új támadások veszélyeztetik az alkalmazott kriptográfiai algoritmus biztonságát. A héjmodellt kell alkalmazni (lásd a 3.2. szakaszt).

Tekintettel a digitális Covid-igazolványok egyéves érvényességére, a következő érvényességi időtartamok ajánlottak:

—	CSCA: 4 év,

—	DSC: 2 év,

—	feltöltés: 1–2 év,

—	TLS ügyfélhitelesítés: 1–2 év.

Az időben történő megújításához a titkos kulcsokhoz a következő használati időszakok ajánlottak:

—	CSCA: 1 év,

—	DSC: 6 hónap.

A zökkenőmentes működés érdekében a tagállamoknak időben, például a lejárat előtt egy hónappal új feltöltési tanúsítványokat és TLS-tanúsítványokat kell létrehozniuk. A CSCA tanúsítványokat és a DSC-t legalább egy hónappal a titkos kulcs használatának lejárta előtt meg kell újítani (figyelembe véve a szükséges operatív eljárásokat). A tagállamoknak naprakész CSCA tanúsítványokat, feltöltési és TLS-tanúsítványokat kell benyújtaniuk a DCCG-üzemeltetőnek. A lejárt tanúsítványokat törölni kell az engedélyezőlistáról és a bizalmi jegyzékből.

A tagállamoknak és a DCCG-üzemeltetőnek nyomon kell követniük saját tanúsítványaik érvényességét. Nincs olyan központi szervezet, amely nyilvántartaná a tanúsítvány érvényességét és tájékoztatná a résztvevőket.

4.3.   A tanúsítványok visszavonása

A digitális tanúsítványokat általában a kibocsátó hitelesítésszolgáltatójuk vonhatja vissza a tanúsítványvisszavonási listák vagy a valós idejű tanúsítvány-lekérdezés (OCSP) használatával. A DCC-rendszerhez tartozó CSCA-knak kell megadniuk a tanúsítványvisszavonási listákat (CRL-ek). Még ha ezeket a CRL-eket jelenleg nem is használják más tagállamok, azokat a jövőbeli alkalmazások érdekében integrálni kell. Amennyiben egy CSCA úgy dönt, hogy nem ad meg a CRL-eket, e CSCA DSC-it meg kell újítani, amikor a CRL-ek kötelezővé válnak. Az ellenőrzők nem használhatnak OCSP-t a DSC-k validálásához, és CRL-eket kell használniuk. Ajánlott, hogy a nemzeti backend végezze el a DCC-átjáróról letöltött DSC-k szükséges validálását, és csak megbízható és validált DSC-csomagot továbbítson a nemzeti DCC-validátoroknak. A DCC-validátorok a validálási folyamat során nem végezhetnek semmiféle visszavonás-ellenőrzést a DSC-n. Ennek egyik oka a DCC-birtokosok adatvédelme, elkerülve annak bármely lehetőségét, hogy egy adott DSC használatát a hozzá tartozó OCSP-válaszadó nyomon követhesse.

A tagállamok érvényes feltöltési és TLS-tanúsítványok használatával saját maguk törölhetik a DSC-iket a DCCG-ből. A DSC törlése azt jelenti, hogy az e DSC-vel kiadott valamennyi DCC érvénytelenné válik, amikor a tagállamok átadják a frissített DSC-listákat. A DSC-knek megfelelő titkos kulcsú anyagok védelme alapvető fontosságú. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a DCCG-üzemeltetőt, ha vissza kell vonniuk a feltöltési vagy TLS-tanúsítványokat, például a nemzeti backend sérülése miatt. A DCCG-üzemeltető ezt követően eltávolíthatja az érintett tanúsítvány megbízhatóságát, például azáltal, hogy törli azt a TLS engedélyezőlistáról. A DCCG-üzemeltető eltávolíthatja a tanúsítványok feltöltését a DCCG adatbázisból. Az e feltöltési tanúsítványnak megfelelő titkos kulccsal aláírt csomagok érvénytelenné válnak, ha a nemzeti backendek megszüntetik a visszavont feltöltési tanúsítvány megbízhatóságát. Amennyiben egy CSCA tanúsítványt vissza kell vonni, a tagállamok erről tájékoztatják a DCCG-üzemeltetőt és azon többi tagállamot, amellyel bizalmi kapcsolatban állnak. A DCCG-üzemeltető új bizalmi jegyzéket bocsát ki, amelyben az érintett tanúsítvány már nem szerepel. Az e CSCA által kiadott valamennyi DSC érvénytelenné válik, amikor a tagállamok frissítik a nemzeti backend bizalmi tárolójukat. Abban az esetben, ha a DCCGTLS tanúsítványt vagy a DCCGTA tanúsítványt vissza kell vonni, a DCCG üzemeltetőjének és a tagállamoknak együtt kell működniük egy új megbízható TLS-kapcsolat- és bizalmi jegyzék létrehozása érdekében.

5.   Tanúsítványminták

Ez a szakasz a tanúsítványmintákra vonatkozó kriptográfiai követelményeket és iránymutatásokat, valamint követelményeket határozza meg. A DCCG-tanúsítványok esetében ez a szakasz határozza meg a tanúsítványmintákat.

5.1.   Kriptográfiai előírások

A kriptográfiai algoritmusokat és a TLS titkosítási eszközkészleteket a Német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) vagy a SOG-IS hatályos ajánlása alapján kell kiválasztani. Ezek az ajánlások, valamint a többi intézmény és a szabványügyi szervezet ajánlásai hasonlóak. Az ajánlások a TR 02102-1 és TR 02102-2 (1) technikai iránymutatásokban vagy a SOG-IS kölcsönösen elfogadott kriptográfiai mechanizmusaiban találhatók (2).

5.1.1.   A DSC-re vonatkozó előírások

Az I. melléklet 3.2.2. szakaszában meghatározott előírásokat alkalmazni kell. Ezért határozottan ajánlott, hogy a dokumentum aláírók használják az Elliptikus görbéken alapuló digitális aláírási algoritmust (ECDSA) a NIST-p-256-tal együtt (a FIPS PUB 186-4 D. függelékében meghatározottak szerint). Egyéb elliptikus görbék nem támogatottak. A DCC helykorlátozásai miatt a tagállamoknak nem szabad használniuk az RSA-PSS-t, még akkor sem, ha az visszalépési algoritmusként engedélyezett. Amennyiben a tagállamok RSA-PSS-t használnak, 2048 bites vagy legfeljebb 3072 bites modulus méretet kell használniuk. A DSC aláíráshoz a ≥ 256 bit kimeneti hosszúságú SHA-2-t kell kriptográfiai hashfüggvényként használni (lásd ISO/IEC 10118-3:2004 szabványt).

5.1.2.   A TLS-, feltöltési és CSCA tanúsítványokra vonatkozó előírások

Az elektronikus tanúsítványok és kriptográfiai aláírások tekintetében a DCCG összefüggésében a kriptográfiai algoritmusokra és a kulcshosszra vonatkozó főbb követelményeket az alábbi táblázat foglalja össze (2021-től):

Aláírás algoritmus	Kulcsméret	Hashfüggvény
EC-DSA	Legalább 250 bit	SHA-2 ≥ 256 bit kimeneti hosszúsággal
RSA-PSS (ajánlott kitöltés) RSA-PKCS#1 v1.5 (örökölt kitöltés)	Legalább 3000 bit RSA Modulus (N) e > 2^16 nyilvános kitevővel	SHA-2 ≥ 256 bit kimeneti hosszúsággal
DSA	Legalább 3000 bit prím p, 250 bit kulcs q	SHA-2 ≥ 256 bit kimeneti hosszúsággal

Az EC-DSA ajánlott elliptikus görbéje a széles körű végrehajtása miatt NIST-p-256.

5.2.   CSCA-tanúsítvány (NBCSCA)

Az alábbi táblázat útmutatást nyújt az NBCSCA tanúsítványmintájához, ha egy tagállam úgy dönt, hogy a DCC-rendszerhez saját CSCA-t működtet.

Félkövér betűtípust kell megadni (a tanúsítványban fel kell tüntetni), a dőlt betűtípus ajánlott (fel kell tüntetni). A hiányzó mezők esetében nem határoztak meg ajánlásokat.

Mező	Érték
Tárgy	cn = <nem üres és egyedi közös név>, o = <Szolgáltató>, c = <a CSCA-t működtető tagállam>
Kulcshasználat	Tanúsítvány aláírás, CRL aláírás (legalább)
Alapvető típusmegkötések	CA = igaz, úthossz megkötések = 0

A tárgynévnek nem üresnek és a meghatározott tagállamon belül egyedinek kell lennie. A (c) országkódnak egyeznie kell azzal a tagállammal, amely ezt a CSCA tanúsítványt fogja használni. A tanúsítványnak tartalmaznia kell az RFC 5280 (3) szabvány szerinti egyedi tárgykulcs-azonosítót (SKI).

5.3.   Dokumentum-aláíró tanúsítvány (DSC)

Az alábbi táblázat iránymutatást nyújt a DSC-re vonatkozóan. Félkövér betűtípust kell megadni (a tanúsítványban fel kell tüntetni), a dőlt betűtípus ajánlott (fel kell tüntetni). A hiányzó mezők esetében nem határoztak meg ajánlásokat.

Mező	Érték
Sorozatszám	egyedi sorozatszám
Tárgy	cn = <nem üres és egyedi közös név>, o = <Szolgáltató>, c = <ezt a DSC-t használó tagállam>
Kulcshasználat	digitális aláírás (legalább)

A DSC-t a tagállam által használt CSCA-tanúsítványnak megfelelő titkos kulccsal kell aláírni.

A következő kiterjesztéseket kell használni:

—	a tanúsítványnak tartalmaznia kell egy hatósági kulcsazonosítót (AKI), amely megfelel a kibocsátó CSCA-tanúsítvány tárgykulcs-azonosítójának (SKI);

—	a tanúsítványnak tartalmaznia kell az RFC 5280 (4) szabvány szerinti egyedi tárgykulcs-azonosítót.

Ezenkívül a tanúsítványnak tartalmaznia kell a CRL elosztási pont kiterjesztését, amely a tanúsítványvisszavonási listára (CRL) utal, amelyet a DSC-t kibocsátó CSCA szolgáltat.

A DSC tartalmazhat egy kiterjesztett kulcshasználat-kiterjesztést nulla vagy annál több kulcshasználati szakpolitikai azonosítóval, amelyek korlátozzák azon HCERT-ek típusait, amelyeket ezzel a tanúsítvánnyal ellenőrizni lehet. Ha egy vagy több ilyen van, az ellenőrzők kötelesek ellenőrizni a kulcshasználatot a tárolt HCERT-tel összevetve. Ehhez a következő kiterjesztett kulcshasználati értékeket határozták meg:

Mező	Érték
kiterjesztett kulcshasználat	1.3.6.1.4.1.1847.2021.1.1. tesztkibocsátók számára
kiterjesztett kulcshasználat	1.3.6.1.4.1.1847.2021.1.2. oltási kibocsátók számára
kiterjesztett kulcshasználat	1.3.6.1.4.1.1847.2021.1.3. gyógyulási kibocsátók számára

A kulcshasználat bármilyen kiterjesztésének hiányában (azaz nincs kiterjesztés vagy zéró kiterjesztés), ez a tanúsítvány bármely típusú HCERT validálására használható. Más dokumentumok meghatározhatják a HCERT-ek validálásához használt további releváns kibővített kulcshasználati szakpolitikai azonosítókat.

5.4.   Feltöltési tanúsítványok (NBUP)

Az alábbi táblázat iránymutatást nyújt a nemzeti backend feltöltési tanúsítványra vonatkozóan. Félkövér betűtípust kell megadni (a tanúsítványban fel kell tüntetni), a dőlt betűtípus ajánlott (fel kell tüntetni). A hiányzó mezők esetében nem határoztak meg ajánlásokat.

Mező	Érték
Tárgy	cn = <nem üres és egyedi közös név>, o = <Szolgáltató>, c = <ezt a feltöltési tanúsítványt használó tagállam>
Kulcshasználat	digitális aláírás (legalább)

5.5.   Nemzeti backend TLS ügyfélhitelesítés (NBTLS)

Az alábbi táblázat iránymutatást nyújt a nemzeti backend TLS ügyfélhitelesítési tanúsítványra vonatkozóan. Félkövér betűtípust kell megadni (a tanúsítványban fel kell tüntetni), a dőlt betűtípus ajánlott (fel kell tüntetni). A hiányzó mezők esetében nem határoztak meg ajánlásokat.

Mező	Érték
Tárgy	cn = <nem üres és egyedi közös név>, o = <Szolgáltató>, c = <az NB-n található tagállam>
Kulcshasználat	digitális aláírás (legalább)
Kibővített kulcshasználat	ügyfélhitelesítés (1.3.6.1.5.5.7.3.2)

A tanúsítvány tartalmazhat kiterjesztett kulcshasználati szerver-hitelesítést (1.3.6.1.5.5.7.3.1) is, de ez nem előírás.

5.6.   Bizalmi lista aláírási tanúsítvány (DCCGTA)

A következő táblázat a DCCG bizalmi horgony tanúsítványát határozza meg.

Mező	Érték
Tárgy	cn = digitális zöldigazolvány átjáró  (5) , o = <Szolgáltató>, c = <ország>
Kulcshasználat	digitális aláírás (legalább)

5.7.   DCCG TLS szervertanúsítványok (DCCGTLS)

A következő táblázat a DCCG TLS tanúsítványt határozza meg.

Mező	Érték
Tárgy	cn = <FQDN vagy a DCCG IP-címe>, o = <Szolgáltató>, c = <ország>
Alany alt-név	dNS-név: <DCCG DNS név> vagy IP-cím: <DCCG IP-cím>
Kulcshasználat	digitális aláírás (legalább)
Kibővített kulcshasználat	szerver hitelesítés (1.3.6.1.5.5.7.3.1)

A tanúsítvány tartalmazhat kiterjesztett kulcshasználati ügyfélhitelesítést (1.3.6.1.5.5.7.3.2) is, de ez nem előírás.

A DCCG TLS-tanúsítványát egy megbízható nyilvános hitelesítésszolgáltató bocsátja ki (amelynek a CAB Forum alapkövetelményeinek megfelelően valamennyi nagyobb böngészőben és operációs rendszerben szerepelnie kell).

---

(1)  BSI – Technical Guidelines TR-02102 (bund.de).

(2)  SOG-IS – Supporting documents (sogis.eu).

(3)  rfc5280 (ietf.org).

(4)  rfc5280 (ietf.org).

(5)  Ebben az összefüggésben megmaradt az „uniós digitális Covid-igazolvány” helyett a „digitális zöldigazolvány” terminológia, mivel ez az a terminológia, amelyet a kódban rögzítettek és bevezettek az igazolványban, mielőtt a társjogalkotók új terminológiáról döntöttek volna.