2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1006 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. április 12.)

az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ökológiai termelés szabályainak való megfelelést igazoló tanúsítvány mintája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/848 rendelet VI. melléklete meghatározza a tevékenységet a tevékenységvégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak bejelentő és az említett rendeletnek megfelelő gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport számára kiállítandó tanúsítvány mintáját. Az összehangolt végrehajtás biztosítása érdekében a tanúsítványminta olyan közös elemeket tartalmaz, amelyek minden tagállamban kötelezőek, mint például a gazdasági szereplők neve és címe, tevékenységei és a termékkategóriák. Az illetékes hatóságok, illetve adott esetben a tanúsítványt kiállító ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek azonban dönthetnek úgy, hogy további konkrét információkat kérnek, például részletes termékjegyzéket, a földterületre és a létesítményekre vonatkozó információkat, az alvállalkozók jegyzékét és az ellenőrző szervezet akkreditációjára vonatkozó információkat. Ezért a tanúsítványt helyénvaló egy külön résszel kiegészíteni.

(2)	Az (EU) 2018/848 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/848 rendelet VI. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 150., 2018.6.14., 1. o.

MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

A TANÚSÍTVÁNY MINTÁJA

AZ ÖKOLÓGIAI TERMELÉSRŐL ÉS AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK JELÖLÉSÉRŐL SZÓLÓ (EU) 2018/848 RENDELET 35. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI TANÚSÍTVÁNY

I. rész: Kötelező elemek

1.	Dokumentumszám:

(válassza ki a megfelelőt)

•	Gazdasági szereplő

•	Gazdálkodói csoport – lásd a 9. pontot

3.	A gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport neve és címe:

4.	A gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport illetékes hatóságának, illetve adott esetben ellenőrző hatóságának vagy ellenőrző szervezetének neve és címe, valamint ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet esetében a kódszám:

5.	A gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport tevékenysége(i) (válassza ki a megfelelőt):

•	Mezőgazdasági termelés

•	Elkészítés

•	Forgalmazás/Forgalomba hozatal

•

Tárolás

•

Import

•

Export

6.	Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 35. cikkének (7) bekezdésében említett termékkategória (termékkategóriák) és a termelési módok (válassza ki a megfelelőt):

feldolgozatlan növények és növényi termékek, beleértve a vetőmagokat és egyéb növényi szaporítóanyagokat is

Termelési mód:

☐	ökológiai termelés, az átállási időszak kivételével

☐	termelés az átállási időszak alatt

☐	ökológiai termelés nem ökológiai termeléssel

állatok és feldolgozatlan állati termékek

Termelési mód:

☐	ökológiai termelés, az átállási időszak kivételével

☐	termelés az átállási időszak alatt

☐	ökológiai termelés nem ökológiai termeléssel

algák és feldolgozatlan akvakultúra-termékek

Termelési mód:

☐	ökológiai termelés, az átállási időszak kivételével

☐	termelés az átállási időszak alatt

☐	ökológiai termelés nem ökológiai termeléssel

feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek, az akvakultúra-termékeket is beleértve

Előállítási mód:

☐	ökológiai termékek előállítása

☐	átállási termékek előállítása

☐	ökológiai előállítás nem ökológiai előállítással

takarmány

Előállítási mód:

☐	ökológiai termékek előállítása

☐	átállási termékek előállítása

☐	ökológiai előállítás nem ökológiai előállítással

bor

Előállítási mód:

☐	ökológiai termékek előállítása

☐	átállási termékek előállítása

☐	ökológiai előállítás nem ökológiai előállítással

az (EU) 2018/848 rendelet I. mellékletében felsorolt, illetve a fenti kategóriákba nem tartozó egyéb termékek

Előállítási mód:

☐	ökológiai termékek előállítása

☐	átállási termékek előállítása

☐	ökológiai előállítás nem ökológiai előállítással

Ez az okmány az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban került kibocsátásra annak igazolására, hogy a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport (válassza ki a megfelelőt) megfelel az említett rendeletnek.

7.	Kelt: (dátum, helyszín)

Név és aláírás a kiállító illetékes hatóság, illetve adott esetben a kiállító ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet nevében:

8.	A tanúsítvány ...-tól/-től [illessze be a dátumot] ...-ig [illessze be a dátumot] érvényes.

Az (EU) 2018/848 rendelet 36. cikkében meghatározott gazdálkodói csoport tagjai

Tag neve	Cím vagy a tagazonosítás egyéb formája

II. rész: Tetszőleges elemek

(Egy vagy több kitöltendő elem, ha az illetékes hatóság, illetve adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének megfelelően a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport számára a tanúsítványt kiállító ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet így határoz.)

Termékjegyzék

A termék neve és/vagy a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (2) hivatkozott Kombinált Nómenklatúra kódja (KN-kódja) az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében

☐

Ökológiai

☐

Átállási

Termékek mennyisége

A termék neve és/vagy a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben hivatkozott (KN-kódja) az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében

☐

Ökológiai

☐

Átállási

Becsült mennyiség kilogrammban, literben vagy adott esetben egységek számában

Információk a földterületről

A termék elnevezése

☐

Ökológiai

☐

Átállási

☐	Nem ökológiai

Terület (hektárban)

Azon létesítmények vagy termelőegységek jegyzéke, ahol a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a tevékenységet végzi

Cím vagy földrajzi helymeghatározás	Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása

Információk a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport tevékenységéről (tevékenységeiről), illetve arról, hogy a tevékenység(ek)et saját célra vagy egy másik gazdasági szereplő részére, az elvégzett tevékenység(ek)ért felelős alvállalkozóként végzi-e

Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása

☐	Tevékenység(ek) saját célra

☐	Tevékenység(ek) egy másik gazdasági szereplő részére, az elvégzett tevékenység(ek)ért felelős alvállalkozóként

Az alvállalkozó harmadik fél által az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban végzett tevékenység(ek)re vonatkozó információk

Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása

☐	Továbbra is a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport felelős

☐	Az alvállalkozó harmadik fél felelős

Az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport részére tevékenység(ek)et végző azon alvállalkozók jegyzéke, amelyekért az ökológiai termelés tekintetében továbbra is a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a felelős, és amelyek vonatkozásában ezt a felelősséget nem ruházta át az alvállalkozóra

Név és cím	Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása

Az ellenőrző szervezet akkreditációjára vonatkozó információk az (EU) 2018/848 rendelet 40. cikkének (3) bekezdésével összhangban

a)	az akkreditáló testület neve;

b)	az akkreditálási okirat honlapjára mutató link.

Egyéb információ

”

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1007 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. június 18.)

az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletnek az izotóp adatok analitikai adatbankja és a borágazatban végzett ellenőrzések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós borágazat nagymértékben ki van téve a csalás veszélyének, mivel az uniós termelés javarészt olyan minőségtanúsítási rendszereken – nevezetesen az oltalom alatt álló eredetmegjelölésen (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésen (OFJ) – alapul, amelyek elismerik a minőségi termékeket, és segítik a termelőket termékeik eredményesebb forgalmazásában. A feltételezett jogsértések elsősorban az eredettel való visszaéléssel kapcsolatosak, például amikor egy gyengébb minőségű bort szándékosan és jogellenesen forgalmaznak és címkéznek OEM-mel vagy OFJ-vel rendelkező borként, vagy amikor a bort tiltott módon felvizezik vagy cukrozzák. Az uniós borágazatban folytatott csalárd tevékenység becsült gazdasági hatása évi 1,3 milliárd EUR, ami az uniós borágazat értékesítéseinek 3,3 %-át teszi ki. Az ilyen csalások borágazatra gyakorolt nyilvánvaló közvetlen gazdasági hatásánál is vélhetően jelentősebb volna annak kockázata, hogy sérül a borágazat hírneve, ha egy komoly csalás a fogyasztói bizalom elvesztéséhez és a kereskedelem korlátozásához vezetne, ily módon sértve az uniós borágazat általános érdekeit.

(2)

Következésképpen javítani és erősíteni kell a csalás elleni küzdelmet az uniós borágazatban, különös tekintettel az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 39. cikkében említett, az izotóp adatok analitikai adatbankjának működésére, valamint a kapcsolódó tagállami feladatoknak és az Európai Borágazati Ellenőrzési Referenciaközpont (ERC-CWS) feladatainak az összehangolására. Ez hozzájárul „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című bizottsági közleményben (3) megfogalmazott célok eléréséhez, különösen a stratégiának az élelmiszer-ellátási láncon belüli élelmiszercsalás elleni küzdelemmel kapcsolatos egyik prioritása tekintetében; ezzel összefüggésben a Bizottságnak kifejezetten törekednie kell az élelmiszercsalás elleni küzdelem fokozására annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők számára, valamint kiterjessze az ellenőrző és végrehajtó hatóságok hatáskörét.

(3)

Az izotóp adatok analitikai adatbankjára vonatkozó szabályokat és az ellenőrzésekre vonatkozó külön rendelkezéseket az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet (4) állapítja meg. Az izotóp adatok analitikai adatbankjának tartalmát módosítani kell annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az uniós borágazat valós helyzetét. Az uniós bortermelés elmúlt 5 évének átlagát tekintve az OEM-mel vagy OFJ-vel rendelkező borok aránya folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, és meghaladja a teljes termelés 60 %-át. A 2019–2020-as gazdasági évben ez az arány megközelítette a 70 %-ot. Ezért, és tekintettel arra, hogy akár az OEM-mel, akár az OFJ-vel ellátott borok esetében jelentősebb a csalás kockázata, ezeket a borokat nagyobb arányban kell szerepeltetni az adatbankban, mely jelenleg az Unió valamennyi OEM-mel vagy OFJ-vel rendelkező bora mintegy 40 %-ának adatait tartalmazza.

(4)

A szőlőből történő mintavételhez, valamint az izotóp adatok analitikai adatbankjához szükséges adatok előállításához szükséges műveletekhez és elemzésekhez jelentős erőforrásokra van szükség, ami késleltetheti ezen adatok szolgáltatását. Az időben történő és teljeskörű információszolgáltatással kapcsolatos nehézségek áthidalása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni azt a döntést, hogy az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztett szőlőből az OEM-et vagy az OFJ-t kezelő szerv vehessen mintát (a kijelölt laboratóriumokkal együttműködve) abban az esetben, ha a kijelölt laboratóriumok nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy a mintavételt maguk végezzék el. Az említett szervek, az ERC-CWS és a tagállamok kijelölt laboratóriumai közötti koordináció alapvető fontosságú lesz az uniós bortermelés többségét alkotó, OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borokat érintő csalárd gyakorlatok elleni küzdelemben.

(5)

A hiányzó izotóp adatok és a hiányos adatkészletek késleltethetik vagy akár meg is hiúsíthatják a feltételezett borhamisítási esetek kivizsgálásának eredményét, ami azzal járhat, hogy hamisított bor kerül forgalomba. Az adatok hiánya nemcsak az uniós borok hírnevét veszélyezteti, hanem hatással lehet az alkalmazott jövedéki adók összegére is. Ez azzal a kockázattal jár, hogy adót vetnének ki helytelenül címkézett borok kategóriáira. Ezért javítani kell az izotóp adatok analitikai adatbankjára vonatkozó jelenlegi jogi keretet annak érdekében, hogy az adatbankot meghatározott időszakon belül aktualizálják, és ezáltal nagyobb védelmet biztosítsanak az uniós borágazatban a csalásokkal szemben. Mivel egyes tagállamokban hatásköri problémák adódtak, tisztázni kell azt is, hogy mely érintett feleknek van joguk hozzáférni a mintákhoz és az aktákhoz.

(6)

A borszállítmányokkal kapcsolatos csalásgyanús esetek kivizsgálására vonatkozó eljárások javítása érdekében meg kell erősíteni a jelenlegi szabályokat. Meg kell határozni azokat a határidőket, amelyeken belül a kirakodási hely szerinti illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani minden olyan elérhető releváns adatot, amely annak ellenőrzéséhez szükséges, hogy a bor, amellyel kapcsolatban a gyanú felmerült, megfelel-e a borágazatra vonatkozó uniós szabályoknak. Tovább kell pontosítani a vizsgálati eljárás különböző szakaszaiért felelős szervek szerepét.

(7)

Az izotópmérési adatkészleteket és az izotóp adatok analitikai adatbankjából származó vonatkozó információkat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt az az aggodalom indokolja, hogy az ilyen adatok nyilvánosságra hozatala információval szolgálna a csalók számára, akik azzal visszaélnének. Az ilyen információkkal való visszaélés árthat egyes borok hírnevének is. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a csalási ügyekre vonatkozó bizonyos anonimizált adatokat egy olyan éves jelentés közzététele révén hozzák nyilvánosságra, amely az adatbank használata alapján végzett borászati ellenőrzések legfontosabb eredményeit tartalmazza. Az éves jelentés kidolgozására vonatkozó szabályokat ezért tovább kell pontosítani.

(8)

Nehézségek merültek fel az ömlesztve szállított borászati termékek ellenőrzése és vizsgálata során, mivel ezek a termékek jobban ki vannak téve a csalárd gyakorlatoknak, mint az egyszer használatos záróeszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ezért azokra az esetekre nézve, amikor az illetékes hatóságot nem tájékoztatják időben számítógépes rendszeren vagy információs rendszeren keresztül az ömlesztve szállított borászati termékek szállítmányának megérkezéséről, intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a kirakodás helye szerinti illetékes hatóság elvégezhesse a szükséges ellenőrzéseket, mielőtt a termék elhagyná a címzett telephelyét. Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem végez ilyen ellenőrzéseket, a címzett számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket azonnal elszállítsa a telephelyéről.

(9)	Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 27. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az izotóp adatok (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkében említett analitikai adatbankjának létrehozása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a friss szőlő tagállamok által kijelölt laboratóriumok által elemzendő mintáit az e rendelet III. mellékletének I. részében foglalt utasításoknak megfelelően vételezik, kezelik és dolgozzák fel borrá.”;

az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az adatbank számára évente a III. melléklet II. részében meghatározott számú mintát kell venni. A minták kiválasztásánál figyelembe kell venni mind a szőlőültetvényeknek a III. melléklet II. részében felsorolt tagállamokon belüli elhelyezkedését, mind pedig az OEM-mel vagy OFJ-vel rendelkező borok tagállamonkénti vagy régiónkénti arányát. Minden évben a minták legalább 25 %-át ugyanazokról a parcellákról kell venni, amelyekről az előző évben is vételeztek mintát.”;

a cikk következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tagállamok adott esetben dönthetnek úgy, hogy az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztett szőlőből az OEM-et vagy az OFJ-t kezelő szerv veheti a mintát. Ez esetben a mintavételt a tagállamok kijelölt laboratóriumai koordinálják a III. melléklet I. részének A. pontja szerinti utasításoknak megfelelően.”;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A laboratóriumok az összegyűjtött adatokat, valamint az elemzések eredményeit és értelmezését tartalmazó analitikai bizonylat egy példányát, továbbá a vizsgálati lap egy példányát elektronikus úton, legkésőbb a szüretet követő év [október 31-ig] benyújtják az ERC-CWS-nek.”;

e)	a (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép: „az esetleges pontatlanságok tisztázása érdekében indokolatlan időveszteség és költségek nélkül hozzáférést biztosítanak azok számára, akik az aktákban tárolt információkat létrehozták.”

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az analitikai adatbankban tárolt információk közlése a borágazatra vonatkozó uniós szabályok feltételezett megsértése esetén”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben az tudományos, statisztikai, ellenőrzési vagy igazságügyi célokból szükséges, kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említett információk – amennyiben azok reprezentatív jellegűek – a borágazatra vonatkozó uniós szabályok betartásának biztosítása érdekében kérésre a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok és a nemzeti bíróságok rendelkezésére bocsáthatók. Ezek az információk kizárólag a kérelemben megjelölt célokra használhatók fel, és bizalmasan kezelendők.”;

a cikk következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben egy tagállamban olyan ellenőrzésre kerül sor, amelyhez egy másik tagállamban termelt borra vonatkozó, az izotóp adatok analitikai adatbankjából származó referenciaadatokra van szükség, a tagállam illetékes hatósága felkéri az ERC-CWS-t, hogy vegye fel a kapcsolatot annak a tagállamnak a kijelölt laboratóriumával, ahol a vizsgált bort előállították, hogy a gyanút minden rendelkezésre álló releváns adat felhasználásával ellenőrizzék. A kijelölt laboratórium a kérelem kézhezvételétől számított 1 hónapon belül ellenőrzi, hogy a szóban forgó bor megfelel-e a borágazatra vonatkozó uniós szabályoknak. Amennyiben ezt a határidőt kellően indokolt esetben nem lehet betartani, a kijelölt laboratórium ennek megfelelően tájékoztatja az ERC-CWS-t, és ezt követően az ERC-CWS:

i.	az izotóp adatok analitikai adatbankjából kinyeri a szóban forgó borra vonatkozó releváns izotópmérési referenciaadatokat, és azokat a kérelmező szerv rendelkezésére bocsátja, vagy

ii.

amennyiben a vonatkozó izotópmérési referenciaadatok nem nyerhetők ki az izotóp adatok analitikai adatbankjából, de a szükséges mintákat az ERC-CWS kérésére az ERC-CWS rendelkezésére bocsátják, analitikai támogatást nyújt a kérelmező szerv számára, beleértve a szóban forgó borra vonatkozó izotópmérési adatok eredményeit is,

attól az időponttól számított 1 hónapon belül, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti határidőt nem lehet betartani. A vonatkozó izotópmérési adatokat mindkét esetben legkésőbb a kérelem azon tagállam illetékes hatósága általi kézhezvételétől számított 2 hónapon belül kell értelmezni és benyújtani, ahol előállították a bort, amellyel kapcsolatban a gyanú felmerült.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ERC-CWS anonim módon éves jelentést tesz közzé az (1) és (2) bekezdéssel összhangban beérkezett kérelmekkel kapcsolatos főbb eredményekről, valamint a tagállamok által a területükön az izotóp adatok analitikai adatbankjának felhasználásával végzett ellenőrzések főbb megállapításairól. Az ERC-CWS gondoskodik arról, hogy ez a jelentés ne tartalmazzon bizalmas üzleti információkat. Az említett megállapításokat a jelentéstételi időszakot követő év márciusának vége előtt be kell mutatni az ERC-CWS-nek, és az ERC-CWS 2 hónapon belül közzéteszi a jelentést.”;

a rendelet a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

A csomagolatlan borászati termékek ellenőrzése

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett számítógépes rendszer vagy információs rendszer hatálya alá nem tartozó, csomagolatlan borászati termékek behozatala esetén az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a kirakodás helye szerinti tagállam illetékes hatósága felszólíthatja a csomagolatlan borászati termékeket tartalmazó szállítmányok címzettjeit, hogy ezeket a szállítmányokat a telephelyükön történő kirakodás helyén tartsák legfeljebb 10 munkanapon keresztül. A címzettek mindaddig nem adhatnak fel, nem adhatnak át vagy nem bonthatnak meg olyan szállítmányt, amelyből az illetékes hatóság mintát vételezett, amíg nem tájékoztatják őket az ellenőrzések eredményéről.

A címzettek kérésére az illetékes hatóság, amennyiben úgy dönt, hogy nem végzi el a szóban forgó szállítmány ellenőrzését, lehetővé teszi a szállítmánynak az első albekezdésben említett időszak vége előtt történő feladását.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2) A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).

(3) COM/2020/381 final.

(4) A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 60. o.).

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1008 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. június 21.)

az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I. mellékletének Horvátországnak és Portugália egy régiójának szarvasmarha-állományai vonatkozásában Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes státusza tekintetében történő módosításáról, VIII. mellékletének Litvánia, valamint Németország, Olaszország és Portugália egyes régiói kéknyelv-betegséggel (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes státusza tekintetében történő módosításáról, valamint XIII. mellékletének Dánia és Finnország fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes státusza tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 36 cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet az 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozóan (a továbbiakban: jegyzékbe foglalt betegségek) betegségspecifikus szabályokat állapít meg, 9. cikke pedig arról rendelkezik, hogy az említett szabályok miként alkalmazandók a jegyzékbe foglalt betegségek különböző kategóriáira. Az említett rendelet 36. cikke arról is rendelkezik, hogy egyes, a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a Bizottság jóváhagyja a tagállamok vagy azok körzetei „betegségtől mentes” minősítését.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet 280. cikke emellett rendelkezik a tagállamok vagy azok körzetei és kompartmentjei már meglévő „betegségtől mentes” minősítésének fenntartásáról bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében, amelyeket a Bizottság többek között a 64/432/EGK tanácsi irányelvvel (2) összhangban jóváhagyott. Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 84. cikke kiegészíti továbbá az (EU) 2016/429 rendeletben meghatározott szabályokat azáltal, hogy bizonyos már meglévő „betegségtől mentes” minősítésekre vonatkozóan átmeneti intézkedéseket állapít meg. A szóban forgó rendelkezés értelmében például azon tagállamok vagy azok körzetei esetében, amelyeknek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jóváhagyták a betegségtől mentes minősítését, a szarvasmarha-állományokat a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség tekintetében jóváhagyott „betegségtől mentes” minősítéssel kell ellátni, amennyiben a brucellózismentes minősítésükre a 64/432/EGK irányelvnek megfelelően tettek szert.

(3)

A 64/432/EGK irányelv alapján elfogadott 2003/467/EK bizottsági határozat (4) jegyzékbe vette többek között a szarvasmarha-állományok tekintetében hivatalosan brucellózismentes tagállamokat és tagállami régiókat. Az (EU) 2021/620 bizottsági végrehajtási rendelet (5) hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2003/467/EK határozatot. Az említett végrehajtási rendelet többek között előírja, hogy annak I. melléklete I. részének 1. fejezete foglalja jegyzékbe a szarvasmarha-állományok tekintetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes státusszal rendelkező tagállamokat vagy azok körzeteit. A 2003/467/EK határozatban Horvátország a szarvasmarha-állományok tekintetében brucellózismentes státusszal rendelkező tagállamként szerepel. Ezért Horvátországot a szarvasmarha-állományok tekintetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes státusszal rendelkező tagállamként fel kell venni az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I. melléklete I. részének 1. fejezetébe. Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Portugália emellett olyan információkat nyújtott be a Bizottsághoz, amelyek igazolják, hogy az említett tagállam egyes körzetei megfelelnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott követelményeknek, melyek teljesülése esetén az említett körzetek a szarvasmarha-állományok tekintetében a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes státuszt kaphatnak. Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I. melléklete I. részének 1. fejezetét ezért Portugália szóban forgó körzeteinek felvétele céljából módosítani kell.

(5)	Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet arról is rendelkezik, hogy a kéknyelv-betegséggel (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes státusszal rendelkező tagállamokat vagy azok körzeteit az említett rendelet VIII. mellékletének I. része foglalja jegyzékbe.

(6)

Litvánia teljes területére vonatkozóan, Németország, Olaszország és Portugália pedig több tagállami körzete tekintetében olyan információkat nyújtott be a Bizottsághoz, amelyek igazolják, hogy teljesülnek a kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől mentes minősítés elismerésének az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott feltételei. Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet VIII. mellékletének I. részét ezért módosítani kell oly módon, hogy az magában foglalja Litvánia teljes területét, valamint Németország, Olaszország és Portugália szóban forgó körzeteit.

(7)

Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet arról is rendelkezik, hogy a fertőző vérképzőszervi elhalástól (IHN) mentes státusszal rendelkező tagállamokat vagy azok körzeteit az említett rendelet XIII. mellékletének I. része foglalja jegyzékbe. Jelenleg Dánia és Finnország teljes területe az említett melléklet I. részében szerepel IHN-től mentes státusszal. E tagállamok azonban a közelmúltban IHN-kitörésekről értesítették a Bizottságot. Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet XIII. mellékletének I. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I., VIII. és XIII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 211. o.).

(4) A Bizottság 2003/467/EK határozata (2003. június 23.) egyes tagállamok, vagy a tagállamok egyes régiói szarvasmarha-állományainak hivatalosan tuberkulózismentes, brucellózismentes és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusza megállapításáról (HL L 156., 2003.6.25., 74. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/620 végrehajtási rendelete (2021. április 15.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes tagállamok és azok körzetei vagy kompartmentjei „betegségtől mentes” és „nem vakcinázó” státuszának bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében történő jóváhagyása, valamint az említett betegségekre vonatkozó mentesítési programok jóváhagyása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 131., 2021.4.16., 78. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I., VIII. és XIII. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet I. részének 1. fejezete a következőképpen módosul:

a Franciaországra és az Olaszországra vonatkozó bejegyzések között kiegészül a Horvátországra vonatkozó következő bejegyzéssel:

„Horvátország

Teljes terület”

a Portugáliára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Portugália

Região Algarve: minden distritos

Região Autónoma dos Açores: Ilhas de Corvo, Faial, Flores, Graciosa, Pico, São Jorge, Santa Maria, Terceira

Região Centro: Aveiro, Viseu, Guarda, Coimbra, Leiria, Castelo Branco (distritos)”.

A VIII. melléklet I. része a következőképpen módosul:

a Németországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Németország

Bundesland Baden-Württemberg

—	Landkreis Lörrach

—	Landkreis Waldshut

—	Landkreis Konstanz

—	Landkreis Tuttlingen

—	Landkreis Sigmaringen

—	Bodenseekreis

—	Landkreis Ravensburg

—	Landkreis Biberach

—	Alb-Donau-Kreis

—	Stadtkreis Ulm

—	Landkreis Göppingen

—	Landkreis Heidenheim

—	Ostalbkreis

—	Landkreis Schwäbisch Hall

—	Main-Tauber-Kreis

—

Landkreis Esslingen következő városai és települései: Altbach, Altdorf, Baltmannsweiler, Bempflingen, Beuren, Bissingen a.d.Teck, Deizisau, Dettingen unter Teck, Erkenbrechtsweiler, Frickenhausen, Großbettlingen, Hochdorf, Holzmaden, Kirchheim unter Teck, Köngen, Kohlberg, Lichtenwald, Neidlingen, Neuffen, Notzingen, Nürtingen, Oberboihingen, Ohmden, Owen, Plochingen, Reichenbach a.d. Fils, Unterensingen, Weilheim a.d.Teck, Wendlingen am Neckar, Wernau (Neckar), Lenningen

—	Rems-Murr-Kreis következő városai és települései: Alfdorf, Allmersbach im Tal, Althütte, Auenwald, Großerlach, Kaisersbach, Murrhardt, Plüderhausen, Rudersberg, Schorndorf, Sulzbach a.d. Murr, Urbach, Weissach im Tal, Welzheim, Winterbach, Berglen, Remshalden

—	Hohenlohekreis következő városai és települései: Dörzbach, Ingelfingen, Krautheim, Künzelsau, Kupferzell, Mulfingen, Neuenstein, Niedernhall, Waldenburg, Weißbach

—	Neckar-Odenwald-Kreis következő városai és települései: Hardheim, Höpfingen, Rosenberg, Ravenstein

—	Landkreis Breisgau-Hochschwarzwald következő városai és települései: Auggen, Badenweiler, Feldberg, Friedenweiler, Lenzkirch, Löffingen, Müllheim, Schluchsee, Sulzburg

—	Schwarzwald-Baar-Kreis következő városai és települései: Bad Dürrheim, Blumberg, Bräunlingen, Donaueschingen, Hüfingen, Tuningen, Brigachtal

—

Landkreis Reutlingen következő városai és települései: Dettingen a.d. Erms, Eningen unter Achalm, Gomadingen, Grabenstetten, Grafenberg, Hayingen, Hülben, Mehrstetten, Metzingen, Münsingen, Pfronstetten, Pfullingen, Riederich, Trochtelfingen, Bad Urach, Zwiefalten, Gutsbez. Münsingen, Römerstein, Engstingen, Hohenstein, Sonnenbühl, Lichtenstein, Sankt Johann

—

Landkreis Zollernalbkreis következő városai és települései: Bitz, Burladingen, Hausen am Tann, Jungingen, Meßstetten, Nusplingen, Obernheim, Straßberg, Winterlingen, Albstadt

—	Bundesland Bayern

—	Bundesland Berlin

—	Bundesland Brandenburg

—	Bundesland Bremen

—	Bundesland Hamburg

—	Bundesland Hessen:

—	Lahn-Dill-Kreis következő települései: Dietzhölztal, Eschenburg, Siegbach, Mittenaar, Hohenahr, Bischoffen, Lahnau

—	Landkreis Gießen következő települései: Stadt Allendorf, Biebertal, Buseck, Fernwald, Gießen, Grünberg, Heuchelheim, Hungen, Laubach, Lich, Linden, Lollar, Pohlheim, Rabenau, Reiskirchen, Staufenberg, Wettenberg

—

Main-Kinzig-Kreis következő települései: Bad Orb, Bad Soden-Salmünster, Biebergemünd, Birstein, Brachttal, Bruchköbel, Erlensee, Flörsbachtal, Freigericht, Gelnhausen, Gründau, Gutsbezirk Spessart, Hammersbach, Hasselroth, Jossgrund, Langenselbold, Linsengericht, Neuberg, Nidderau, Rodenbach, Ronneburg, Schöneck, Schlüchtern, Sinntal, Steinau an der Straße, Wächtersbach

—	Wetteraukreis következő települései: Altenstadt, Bad Nauheim, Büdingen, Echzell, Florstadt, Gedern, Glauburg, Hirzenhain, Kefenrod, Limeshain, Münzenberg, Nidda, Niddatal, Ortenberg, Ranstadt, Reichelsheim, Rockenberg, Wölfersheim, Wöllstadt

—	Landkreis Hersfeld-Rotenburg

—	Landkreis Kassel

—	Landkreis Fulda

—	Landkreis Waldeck-Frankenberg

—	Schwalm-Eder-Kreis

—	Stadt Kassel

—	Vogelsbergkreis

—	Werra-Meißner-Kreis

—

Landkreis Marburg Biedenkopf

—	Bundesland Mecklenburg-Vorpommern

—	Bundesland Niedersachsen

—	Bundesland Nordrhein-Westfalen:

—	Landkreis Borken,

—	Landkreis Coesfeld,

—	Ennepe-Ruhr-Kreis

—	Landkreis Gütersloh,

—	Stadt Hagen

—	Landkreis Herford,

—	Hochsauerlandkreis

—	Landkreis Höxter,

—	Landkreis Kleve következő városai és települései: Bedburg-Hau, Emmerich am Rhein, Geldern, Goch, Issum, Kalkar, Kerken, Kevelaer, Kleve, Kranenburg, Rees, Rheurdt, Uedem, Weeze

—	Landkreis Lippe,

—	Märkischer Kreis

—	Landkreis Mettmann következő települései: Heiligenhaus, Velbert, Wülfrath

—	Landkreis Minden-Lübbecke,

—	Oberbergischen Kreis következő települései: Bergneustadt, Radevormwald

—	Landkreis Olpe

—	Landkreis Paderborn,

—	Landkreis Recklinghausen,

—	Landkreis Siegen-Wittgenstein következő települései: Netphen, Kreuztal, Hilchenbach, Erndtebrüch, Bad Laasphe, Bad Berleburg

—	Landkreis Soest,

—	Landkreis Steinfurt,

—	Landkreis Unna,

—	Landkreis Warendorf,

—	Landkreis Wesel,

—	Stadt Bielefeld,

—	Stadt Bochum,

—	Stadt Bottrop,

—	Stadt Dortmund,

—	Stadt Duisburg,

—	Stadt Essen,

—	Stadt Gelsenkirchen,

—	Stadt Hamm,

—	Stadt Herne,

—	Stadt Mülheim an der Ruhr,

—	Stadt Münster (Westfalen),

—

Stadt Oberhausen

—	Bundesland Sachsen

—	Bundesland Sachsen-Anhalt

—	Bundesland Schleswig-Holstein

—	Bundesland Thüringen”;

az Olaszországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Olaszország

Provincia Autonoma di Bolzano – Alto Adige

Regione Valle d’Aosta

Regione Friuli Venezia Giulia”;

a melléklet a Lettországra és a Magyarországra vonatkozó bejegyzések között kiegészül a Litvániára vonatkozó következő bejegyzéssel:

„Litvánia

Teljes terület”;

a melléklet a Lengyelországra és a Szlovéniára vonatkozó bejegyzések között kiegészül a Portugáliára vonatkozó következő bejegyzéssel:

„Portugália

Teljes terület, kivéve Região Algarve”.

A XIII. melléklet I. része a következőképpen módosul:

a Dániára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Dánia

Teljes terület, kivéve Rohden Å, Sneum Å, Vidå, Lindenborg Å és Århus Å vízgyűjtő területét”;

a Finnországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Finnország

Teljes terület, kivéve:

—	az Ii, Kuivaniemi part menti terület,

—	Föglö, Lumparland, Lemland és Vårdö települések azon részei által alkotott part menti terület, amelyek a 60,013565060° (szél.) és 20,317617393° (hossz.) WGS84-koordináták által meghatározott 11,466 km sugarú körön belül találhatók,

—	a következő vízgyűjtő területek: Virmasvesi, 14.73 Nilakka, 4.74 Saarijärvi terület és 4.41 Pielinen terület”.

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/21

A TANÁCS (KKBP) 2021/1011 HATÁROZATA

(2021. június 21.)

az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2015. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2015/2274 határozatot (1), amellyel Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-t nevezte ki az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2018. június 25-én elfogadta a (KKBP) 2018/906 határozatot (2), amellyel meghosszabbította Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-nek mint a Száhel-övezetért felelős EUKK-nak a megbízatását. Az említett határozatot legutoljára a (KKBP) 2021/283 tanácsi határozat (3) módosította. Az EUKK megbízatása 2021. június 30-án lejár.

(3)	A Száhel-övezetért felelős új EUKK-t kell kinevezni egy 14 hónapos időszakra.

(4)	Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

(1) A Tanács Emanuela DEL RE-t az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (EUKK) nevezi ki a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását meghosszabbítja vagy korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján.

(2) Az EUKK megbízatása alkalmazásában Száhel-övezet alatt azokat a területeket kell érteni, amelyek a 2021. április 16-i tanácsi következtetésekkel elfogadott, a Száhel-övezetre vonatkozó integrált európai uniós stratégia (a továbbiakban: a stratégia) elsődleges földrajzi hatókörét alkotják, azaz Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert. Az EUKK-nak szükség szerint együtt kell működnie a Csád-medence országaival és a Száhel-övezeten túli más országokkal és regionális, illetve nemzetközi szervezetekkel is, ideértve a Maghreb-térség, Nyugat-Afrika és a Guineai-öböl országait és szervezeteit is.

2. cikk

Politikai célkitűzések

(1) A stratégia politikai célkitűzésein alapulva az EUKK megbízatása a következő: aktívan hozzá kell járulnia a térség tartós békéjét, biztonságát, stabilitását és fenntartható fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez és azoknak prioritást kell biztosítania. Az EUKK-nak továbbá törekednie kell arra, hogy javítsa az Unió Száhel-övezeten belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, hatását és láthatóságát.

(2) Az EUKK-nak integrált módon hozzá kell járulnia a térséget érintő uniós erőfeszítések kidolgozásához és végrehajtásához, a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken egyaránt, továbbá hozzá kell járulnia az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszközzel és érdekelt féllel való koordinációhoz. Az EUKK-nak hozzá kell járulnia a nemzeti, regionális és nemzetközi mechanizmusokat – mindenekelőtt a Száhel-övezet biztonságáért és stabilitásáért létrejött partnerséget (P3S-kezdeményezés), a Száhel Szövetséget, valamint a Száhel-övezettel való politikai és stratégiai együttműködés kereteként szolgáló, a Száhel-övezettel foglalkozó koalíciót – illetően folytatott uniós szerepvállalás és koordináció elmélyítéséhez.

(3) Az EUKK-nak tevékenységét az Európai Külügyi Szolgálattal, az Unió küldöttségeivel, a Bizottsággal, a tagállamokkal és az egyéb érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben és koordinációban kell folytatnia. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Száhel-övezet G5-országaival fennálló partnerség megerősítésére és elmélyítésére, valamint az azokban a nemzetközi eszmecserékben való közreműködésre, amelyek témája a Száhel-övezet G5-országai közös erőinek támogatását célzó állandó és kiszámítható finanszírozás.

3. cikk

Megbízatás

(1) A Száhel-övezettel kapcsolatos politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)	tevékenyen hozzájárul a stratégia végrehajtásához, illetve a térségbeli válságokra irányuló integrált uniós megközelítés koordinálásához és továbbfejlesztéséhez azzal a céllal, hogy fokozni lehessen az Unió Száhel-övezetben folytatott tevékenységeinek általános összhangját és hatékonyságát;

az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében és az Unió által a Száhel-övezetben betöltött szerep jobb megértését segítendő, többek között ingadiplomácia útján párbeszédet folytat a térség minden érintett szereplőjével, kormányokkal, regionális szervezetekkel, különösen a Száhel-övezet G5-országaival és azok közös erőivel, az algíri folyamat eredményeként létrejött, a mali békéről és megbékélésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a mali békemegállapodás) aláíró feleivel, nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel, valamint a Maghreb, a Guineai-öböl és a Csád-medence országaival. A Száhel-övezet G5-országait illetően figyelmet kell fordítani többek között az emberi jogok tiszteletben tartásának az előmozdítására, valamint a közös erőik nem katonai jellegű elemeire, így például a rendőrségi elemre;

c)	képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát az érintett regionális és nemzetközi fórumokon, valamint a mali békemegállapodás alapján működő Comité de Suivi-ben és a térség stabilitása szempontjából releváns egyéb nemzeti folyamatokban való részvétel révén;

elősegíti a teljes mértékben összehangolt és átfogó, térségbeli uniós tevékenységeket, felhasználva minden releváns eszközt, így többek között az Európai Békekeretet, a fejlesztési együttműködést, a tagállami tevékenységeket, valamint – az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszióján (EUTM Mali), az Európai Unió mali KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Mali) és az Európai Unió nigeri KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Niger) keresztül – a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatást, továbbá a Száhel-övezettel foglalkozó koalíción belüli stabilizációs erőfeszítéseket, különösen a P3S-kezdeményezést és a Száhel Szövetséget, valamint ezek titkárságait;

folyamatosan szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szövetségével (ENSZ), mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, a Száhel-övezet fejlesztéséért felelős különleges koordinátorral, az ENSZ főtitkárának az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) a vezetését is ellátó különleges képviselőjével, az Afrikai Unióval és különösen az Afrikai Unió Maliért és a Száhel-övezetért felelős főképviselőjével, a Száhel-övezet G5 országaival – mindenekelőtt a G5-ök elnökségével és főtitkárával –, a Száhel-övezettel foglalkozó koalíció főképviselőjével, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével, a Csád-medence Bizottsággal, a Liptako-Gourma Hatósággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhel-övezettel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint az érintett hatóságokkal, mindenekelőtt a Maghreb-térségnek, az Afrika szarva térségnek, a Guineai-öböl térségének és a közel-keleti térségnek az érintett hatóságaival;

szorosan figyelemmel követi és elemzi az instabilitás kiváltó okainak hatását és a térségen belül megfigyelhető hosszú távú tendenciákat, valamint jelentést tesz azokról, ideértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését, a legeltetéses állattenyésztést, a természeti erőforrásokhoz – mindenekelőtt a földhöz és a vízhez – való hozzáférést, valamint előmozdítja a térség stabilitását megszilárdító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az ezen erőforrásokkal kapcsolatos együttműködést, továbbá támogatja az instabilitás terjedésének megfékezésre irányuló erőfeszítéseket, mindenekelőtt azáltal, hogy kiemelt figyelmet fordít a biztonsági szempontból leginkább sérülékeny térségekre, különösen Liptako-Gourma és a Csád-tó térségére;

szorosan figyelemmel kíséri a térséget érintő kihívások – így többek között a világjárványok, a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés, a kiberfenyegetések, a fegyvercsempészet, az emberkereskedelem és embercsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a tengeri védelem terén fennálló hiányosságok, a menekültek mozgása és a migrációs áramlások, valamint a kapcsolódó illegális pénzügyi mozgások – egyéb regionális és határokon átnyúló dimenzióit;

szorosan figyelemmel követi a nagyszabású migrációs és menekültáramlások, többek között a kényszerű lakóhelyelhagyás humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit. Felkérésre párbeszédet folytat az érintett érdekelt felekkel a migráció témakörében, és az Unió politikai prioritásaival összhangban általánosságban hozzájárul az Uniónak a térségre vonatkozó migrációs és menekültügyi politikájához annak érdekében, hogy az utóbbi években kialakított konstruktív partnerségekre támaszkodva a továbbiakban is előmozdítsa a migráció területén folytatott gyümölcsöző együttműködést;

a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az EU terrorizmus elleni stratégiájának, valamint a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az azok elleni küzdelemről szóló releváns tanácsi következtetéseknek a további végrehajtásához. Rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a térség terrorizmus és nemzetközi szervezett bűnözés sújtotta országaival, és biztosítja az Unió kulcsszerepét a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés, valamint az azok kiváltó okai elleni küzdelemben. Ez magában foglalja az Unió arra irányuló törekvését, hogy – a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe tartozó missziók regionalizálása és a regionális kapacitásépítés aktív elősegítése, így mindenekelőtt a Száhel-övezet G5-országai közös erőinek támogatása révén – fokozza a biztonsági ágazat regionális kapacitásaihoz nyújtott támogatását, előmozdítsa a nemzetközi szereplőkkel, például a MINUSMA-val folytatott koordinációt, valamint megerősítse a helyi lakossággal való kapcsolatait, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2359 (2017) és 2391 (2017) sz. határozatával;

j)	szorosan figyelemmel kíséri a térséget sújtó humanitárius válság politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit;

az Unió emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul egyrészt az Unió emberi jogi politikájának a végrehajtáshoz a térségben, összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel, az uniós emberi jogi iránymutatásokkal – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásokkal –, másrészt az Unió nőkre, békére és biztonságra vonatkozó politikájának a végrehajtásához, összhangban a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, a 2019–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel. Az államépítés folyamatában előmozdítja a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal, és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatokkal összhangban, a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is beleértve, továbbá támogatja az ifjúságról, a békéről és a biztonságról szóló 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását;

a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít az igazságügyi ágazat egészére, valamint azon elszámoltathatósági mechanizmusokra, amelyek lehetővé teszik a büntetlenség elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett közbizalom helyreállítását. Az EUKK hozzájárulása részeként folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azokról jelentést készít, valamint ezzel összefüggésben ajánlásokat fogalmaz meg, továbbá rendszeres kapcsolatot tart fenn a térség érintett hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, mindemellett pedig párbeszédet folytat a térségben tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel;

a térségben – többek között helyi szereplőkkel – folytatott intenzív kapcsolattartás révén bővíti az Unió ismereteit a helyi elvárásokat és a helyi körülményeket illetően. A helyzet alapos és folyamatos elemzése alapján előmozdítja a reflexiós folyamatot, valamint hozzájárul a korai fellépéshez és az Unió Száhel-övezetre vonatkozó stratégiai és hosszú távú elképzelésének a kialakításához;

figyelemmel kíséri az ENSZ BT vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012), a 2071 (2012), a 2085 (2012), a 2100 (2013), a 2227 (2015), a 2295 (2016), a 2364 (2017), a 2374 (2017), a 2359 (2017), a 2391 (2017), a 2423 (2018), a 2432 (2018), a 2480 (2019), a 2484 (2019), a 2531 (2020) és a 2541 (2020) sz. ENSZ BT-határozatnak – való megfelelést, és beszámol arról.

(2) Megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK többek között:

adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy a partnerség és a kölcsönös elszámoltathatóság alapján proaktív módon előmozdítsa a fellépést és megerősítse a Száhel-övezettel kapcsolatos integrált uniós megközelítést;

b)	hozzájárul az Unió összes tevékenységének folyamatos figyelemmel kíséréséhez, valamint szorosan együttműködik az Unió érintett küldöttségeivel és tagállamaival.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2) A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3) Az EUKK együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel, tevékenységét pedig szorosan összehangolja velük.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig terjedő időszakra 1 588 000 EUR.

(2) A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csapat létrehozása és összetétele

(1) Megbízatása és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csapatának létrehozásáért. A csapatnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkövetelt – konkrét szakpolitikai kérdések terén meglévő – szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csapat összetételéről.

(2) A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárának kell lenniük.

(3) A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív felügyelete alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4) Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és további garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK-nak és csapata tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a 2013/488/EU tanácsi határozatban (4) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK hozzáférjen minden releváns információhoz.

(2) Az esettől függően a térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és az illetékességi terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet valamennyi tagjának biztonsága érdekében, különösen az alábbiak révén:

az EKSZ-től kapott iránymutatás alapján konkrét biztonsági tervet dolgoz ki, amely konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozva a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az illetékességi területen belüli biztonságos mozgását, valamint a biztonsági események kezelését, továbbá tartalmaz egy vészhelyzeti intézkedési tervet és evakuálási tervet is;

b)	biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített személyzet valamennyi tagja rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázatra kötött biztosítással;

biztosítja, hogy az EUKK csapatának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – beleértve a helyi szerződéses személyzetet is – megfelelő biztonsági képzésben részesüljön az illetékességi területre való megérkezésekor vagy azelőtt, az EKSZ által az említett területhez rendelt kockázati besorolások alapján;

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi elfogadott ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentés keretében írásbeli jelentésben tájékoztatja a főképviselőt, a Tanácsot és a Bizottságot ezen ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen szóbeli és írásbeli jelentést tesz a főképviselő és a PBB részére. Az EUKK szükség szerint tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkével összhangban az EUKK közreműködhet az Európai Parlament tájékoztatásában.

12. cikk

Koordináció

(1) Az Unió politikai célkitűzéseinek elérése érdekében az EUKK a stratégia keretében hozzájárul az Unió fellépésének egységéhez, következetességéhez és hatékonyságához, valamint segít biztosítani, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetes módon alkalmazzák. Adott esetben törekedni kell a tagállamokkal való kapcsolattartásra. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az uniós küldöttségek és a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja az Uniónak a térségben működő küldöttségeit és a tagállamok térségbeli külképviseleteit.

(2) A helyszínen szoros összeköttetést kell fenntartani az érintett tagállami külképviseleti vezetőkkel, az uniós küldöttségek vezetőivel, valamint a KBVP-missziók vezetőivel. Ezeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t a megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK-nak – az érintett uniós küldöttségekkel szorosan koordinálva – iránymutatást kell adnia az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali misszióvezetője, valamint az EUTM Mali misszióparancsnoka számára a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK, az EUTM Mali misszióparancsnoka és a polgári műveleti parancsnok szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

Az igényekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújtanak a Száhel-övezetért felelős korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült igények és kötelezettségek megválaszolásához és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújtanak, valamint hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint a térségre irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, 2022. május 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentést nyújt be a részükre.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2015/2274 határozata (2015. december 7.) az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 322., 2015.12.8., 44. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2018/906 határozata (2018. június 25.) az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról (HL L 161., 2018.6.26., 22. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2021/283 határozata (2021. február 22.) az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2018/906 határozat módosításáról (HL L 62., 2021.2.23., 47. o.).

(4) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/27

A TANÁCS (KKBP) 2021/1012 HATÁROZATA

(2021. június 21.)

az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. december 8-án elfogadta a 2011/819/KKBP határozatot (1), amellyel Alexander RONDOS-t nevezte ki az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

2018. június 25-én a Tanács elfogadta a legutóbb a (KKBP) 2021/352 tanácsi határozattal (2) módosított KKBP/2018/905 határozatot (3). Az említett határozat meghosszabbította Alexander RONDOS-nak, mint az Európai Unió Afrika szarváért felelős EUKK-nak a megbízatását. Az EUKK megbízatása 2021. június 30-án lejár.

(3)	Az Afrika szarváért felelős új EUKK-t kell kinevezni egy 14 hónapos időszakra.

(4)	Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

(1) A Tanács Annette WEBER-t az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjévé (EUKK) nevezi ki a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását meghosszabbítja vagy korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

(2) Az EUKK megbízatása alkalmazásában Afrika szarva alatt azokat a területeket kell érteni, amelyek a 2021. május 10-i tanácsi következtetésekkel elfogadott, az Afrika szarvára vonatkozó európai uniós stratégia (a továbbiakban: a stratégia) elsődleges hatókörét alkotják, azaz Dél-Szudánt, Dzsibutit, Eritreát, Etiópiát, Kenyát, Szomáliát, Szudánt és Ugandát. Az EUKK-nak szükség szerint együtt kell működnie a Vörös-tenger országaival, a Nílus-medence országaival és más országokkal, valamint adott esetben az Afrika szarván található országokban és azokon túl működő érintett regionális vagy nemzetközi szervezetekkel is, beleértve az Arab-félszigetet és Észak-Afrikát is.

2. cikk

Politikai célkitűzések

(1) Az EUKK megbízatása a stratégia politikai célkitűzésein alapul, amelyek szerint az Unió aktívan hozzá kíván járulni a békés együttélésnek, a tartós békének, a biztonságnak és a fejlődésnek a térség országaiban és azok között történő megteremtését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez. Az EUKK-nak továbbá törekednie kell arra, hogy javítsa az Unió Afrika szarván belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, intenzitását, hatását és láthatóságát.

(2) Az EUKK-nak az integrált megközelítéssel hozzá kell járulnia a térséget érintő uniós erőfeszítések kidolgozásához és végrehajtásához, a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken egyaránt, és hozzá kell járulnia az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszközzel és érdekelt féllel való koordinációhoz. Az EUKK-nak a tevékenységét az érintett uniós küldöttségvezetőkkel, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), a Bizottsággal, a tagállamokkal és más érintett uniós szereplőkkel és érdekelt felekkel való szoros együttműködés és koordináció keretében kell folytatnia. Az EUKK-nak növelnie kell az Unió befolyását a térségben, és biztosítania kell az uniós megközelítés regionális szintű koherenciáját.

(3) Az EUKK-nak hozzá kell járulnia az Unió azon kötelezettségvállalásához, hogy elmélyíti az Afrika szarva térségével és annak országaival fennálló stratégiai kapcsolatait és partnerségét, mégpedig annak céljából, hogy támogassa a békét és a biztonságot, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot, a nemek közötti egyenlőséget, a humanitárius elveket és a nemzetközi humanitárius jogot, a fenntartható fejlődést, a gazdasági növekedést, az éghajlat-politikai fellépést és a regionális együttműködést.

(4) Az EUKK-nak többek között az alábbi átfogó szakpolitikai célkitűzésekhez kell hozzájárulnia:

a)	az Afrika szarva stabilizációja, a hangsúlyt elsősorban a tágabb értelemben vett regionális folyamatokra fektetve, adott esetben az országok szintjét is beleértve, amennyiben ez releváns a régió stabilitása szempontjából;

politikai átmenet pl. Etiópiában és Szudánban, béke- és államépítési folyamatok Szomáliában és Dél-Szudánban, valamint a régió országain belüli és azok közötti potenciális konfliktusok – beleértve a határokon átnyúló vitákat is – megelőzése és korai előrejelzése, illetve az azokban történő közvetítéshez és a megoldásukhoz való hozzájárulás;

c)	regionális politikai, biztonsági és fenntartható gazdasági együttműködés, valamint többoldalú együttes fellépés, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), az Afrikai Unióval (AU) és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD);

d)	a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógáttal kapcsolatos vita tárgyalásos megoldása és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása az egész Nílus-medencében;

e)	a Vörös-tenger térségének biztonsága, stabilitása és a térségben való együttműködés.

3. cikk

Megbízatás

(1) Az Afrika szarvával kapcsolatos politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)	tevékenyen hozzájárul a stratégia végrehajtásához, illetve fokozza az uniós tevékenységek általános összhangját és hatékonyságát annak céljából, hogy még intenzívebbé tegye és erősítse az Unió kapcsolatát és partnerségét Afrika szarvával és annak országaival és szervezeteivel;

párbeszédet folytat a régió minden érintett és érdekelt szereplőjével, a nemzeti kormányzati és nem kormányzati szereplőkkel, a regionális hatóságokkal, a nemzetközi és a regionális szervezetekkel, a civil társadalom, az ifjúság, a magánszektor és a diaszpóra képviselőivel az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a régióban. Az EUKK ezzel összefüggésben rendszeresen látogatást tesz a térség valamennyi országában;

párbeszédet folytat a régión kívüli releváns szereplőkkel, mégpedig annak érdekében, hogy napirendre kerüljenek a tágabb régió stabilitását érintő kérdések, többek között a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán nyugati része, valamint az Afrikai Unió Szomáliai Missziójának (AMISOM) és az azt követő, AU által vezetett biztonsági együttműködésnek a finanszírozása. A szerepvállalás szükség szerint magában foglalja az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával, a Perzsa-öböl menti országokkal és Egyiptommal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az arab és afrikai országoknak a Vörös-tengerrel és az Ádeni-öböllel foglalkozó tanácsával fenntartott regionális kapcsolatokat, valamint az egyéb releváns nemzetközi szereplőkkel való kapcsolattartást;

d)	képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát a megfelelő regionális és nemzetközi fórumokon;

ösztönzi és támogatja a régióban megvalósítandó hatékony politikai és biztonsági együttműködést és fenntartható gazdasági integrációt az Uniónak az AU-val és a regionális szervezetekkel való partnerségén és különösen az IGAD-on keresztül. Az EUKK-nak a viták további hatékony megelőzését, enyhítését és békés rendezését, valamint a megbékélést szolgáló – különösen afrikai, de akár közel-keleti/észak-afrikai országok által működtetett – konfliktusmegoldási mechanizmusokat kell kezdeményeznie/irányítania, támogatnia és előmozdítania azáltal, hogy ösztönzi a párbeszédet, a tárgyalást és a közvetítést;

követi a politikai és biztonsági fejlemények alakulását a régióban, és hozzájárul – konkrét intézkedési javaslatokkal kapcsolatos tanácsadás és ilyen javaslatok kidolgozása céljából – a régióval kapcsolatos uniós szakpolitika kialakításához, többek között ami Eritreát, Etiópiát, Szomáliát, Szudánt, Dél-Szudánt és a Szudán és Etiópia közötti határvitát, a Szomália és Kenya közötti feszültségeket, Kenya térségbeli szerepét, a Nílussal kapcsolatos vitát, a Vörös-tenger térségének biztonságát, a regionális integráció előmozdítását, és a régió más olyan problémáit illeti, amelyek kihatnak annak biztonságára, stabilitására és békés és inkluzív fejlődésére. Az EUKK hozzájárul továbbá az Unió korai fellépéséhez, valamint az Unió Afrika szarvával kapcsolatos hosszú távú stratégiai jövőképének kialakításához;

az uniós küldöttségvezetőkkel és a tagállami külképviseleti vezetőkkel szoros együttműködésben folytatja a regionális és nemzetközi támogatás mozgósítását a politikai átmenetekhez, például Etiópiát és Szudánt illetően. Az EUKK hozzájárul az inkluzív és átlátható párbeszéden alapuló, nemzeti szintű béketörekvések és megbékélési erőfeszítések támogatásához. Az EUKK folytatja az Etiópiában – többek között Tigrében – kialakult többszörös válságok regionális következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítéseket, különösen a Szudánnal fennálló, határ menti feszültségek békés megoldásának ösztönzése révén. Szudánt illetően az EUKK erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy támogassa a jubai békemegállapodás végrehajtását, illetve az azt követő megállapodásokra irányuló tárgyalásokat és e megállapodások végrehajtását;

továbbra is szorgalmazza, hogy a regionális és nemzetközi érdekelt felek erőteljesebben támogassák a kritikus jelentőségű béke- és államépítési folyamatokat Szomáliában és Dél-Szudánban. Az uniós küldöttségvezető és az uniós tagállamok erőfeszítéseinek kiegészítéseként az EUKK támogatja az Unió szomáliai államépítési erőfeszítéseit, a biztonsági ágazat fejlesztését is beleértve. Az EUKK e tekintetben hozzájárul az Európai Békekeret igénybevételéről, valamint a régióba telepített uniós közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókról és műveletekről folytatott eszmecseréhez. Dél-Szudánt illetően az EUKK az uniós küldöttség vezetőjével szoros együttműködésben továbbra is szorosan együttműködik az ENSZ-szel, az IGAD-dal, az AU-val, valamint más érintett nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy fenntartsa a béketörekvések és az ország általános stabilizációja iránti támogatásukat;

i)	együttműködik Eritreával, hangsúlyozva egy regionális szintű konstruktív menetrend szükségességét, többek között az eritreai csapatok Etiópiából való kivonását illetően;

továbbra is képviseli az Uniót az AU által vezetett, a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógátról folytatott megbeszéléseken, amelyeken megfigyelői minőségben vesz részt. Az Egyiptomba, Szudánba és Etiópiába delegált uniós küldöttségvezetőkkel és tagállami külképviseleti vezetőkkel szorosan együttműködve az EUKK hozzájárul a felek között a bizalom kialakítása és olyan bizalomépítő intézkedések kidolgozása tekintetében folytatott párbeszéd és együttműködés támogatásához, amelyek elősegíthetik a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógáttal kapcsolatos vita rendezésének ösztönzését. Tágabb értelemben az EUKK hozzájárul az Unió arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy a teljes Nílus-medencében fokozza a vízdiplomáciai szerepvállalást;

ösztönzi az együttműködést, a párbeszédet és a viták békés rendezését a Vörös-tenger térségében, és privilegizált kapcsolatot alakít ki a regionális szinten irányított kezdeményezésekkel. Az EUKK – a térségbeli uniós küldöttségekkel és tagállami külképviseletekkel szoros együttműködésben – hozzájárul a Vörös-tenger tágabb térségével kapcsolatos integrált megközelítés kidolgozásához, és elősegíti a Vörös-tengerrel kapcsolatos inkluzív együttműködési menetrend kialakítását az érintett regionális és nemzetközi szereplők körében;

szorosan nyomon követi az Afrika szarvát érintő, határokon átnyúló kihívásokat és előmozdítja az azok kezelésére irányuló együttműködést, különös tekintettel a radikalizálódásra és a terrorizmusra, a tengeri védelemre és a kalóztevékenységekre, a határvitákra, az illegális kereskedelem valamennyi formájára – az emberkereskedelmet is beleértve – és az illegális pénzmozgásokra, valamint a humanitárius válságok esetleges politikai és biztonsági következményeire;

m)	előmozdítja a humanitárius segítség célba juttatását és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, valamint a polgári lakosság védelmét;

hozzájárul az emberi jogok érvényesítésének előmozdításához a 2011/168/KKBP tanácsi határozatnak (4) és az uniós emberi jogi politikának az Unió emberi jogi különleges képviselőjével együttműködésben történő végrehajtása révén, ideértve az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokat, különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásokat, továbbá az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatokkal, illetve az ifjúságról, a békéről és a biztonságról szóló 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós politikát. Ez magában foglalja a Nemzetközi Büntetőbírósággal, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és az emberijog-védőkkel folytatott párbeszédet;

o)	hozzájárul az éghajlatváltozás által a békére és a biztonságra gyakorolt egyre nagyobb hatás kezeléséhez. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a megelőzési és békeépítő tevékenységek figyelembe vegyék az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos biztonsági kockázatokat.

(2) Megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK többek között:

adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy a partnerség és a kölcsönös elszámoltathatóság alapján proaktív módon előmozdítsa a fellépést és megerősítse az Afrika szarvával kapcsolatos integrált uniós megközelítést;

b)	hozzájárul az Unió összes tevékenységének folyamatos figyelemmel kíséréséhez, valamint szorosan együttműködik, illetve koordinál az Unió érintett küldöttségeivel és tagállamaival.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(3) Az EUKK együttműködik az EKSZ-szel és annak megfelelő szervezeti egységeivel, tevékenységét pedig szorosan összehangolja velük.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig terjedő időszakra 2 750 000 EUR.

(2) A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csapat létrehozása és összetétele

(1) Megbízatása és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csapatának létrehozásáért. A csapatnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkövetelt – meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó – szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csapat összetételéről.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK-nak és csapata tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a 2013/488/EU tanácsi határozatban (5) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2) Az esettől függően a térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikával összhangban – a megbízatásával és az illetékességi terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet valamennyi tagjának biztonsága érdekében, különösen az alábbiak révén:

az EKSZ-től kapott iránymutatás alapján konkrét biztonsági tervet dolgoz ki, amely konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozva a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az illetékességi területen belüli biztonságos mozgását, valamint a biztonsági események kezelését, továbbá tartalmazza a vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervet;

b)	biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített személyzet valamennyi tagja rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkívánt, magas kockázat elleni biztosítással;

biztosítja, hogy az EUKK csapatának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – beleértve a helyi szerződéses személyzetet is – megfelelő biztonsági képzésben részesüljön az illetékességi területre való megérkezése előtt vagy az érkezésekor, az EKSZ által az említett területhez rendelt kockázati besorolások alapján;

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi elfogadott ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentés keretében írásbeli jelentéseket tesz a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

12. cikk

Koordináció

(1) Az Unió politikai célkitűzéseinek elérése érdekében az EUKK a stratégia keretében hozzájárul az Unió fellépésének egységéhez, következetességéhez és hatékonyságához, valamint segít biztosítani, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetes módon alkalmazzák. Adott esetben törekedni kell a tagállamokkal való kapcsolatfelvételre. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az EKSZ, az uniós küldöttségek és a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja az Uniónak a térségben működő küldöttségeit és az uniós külképviseleteket.

(2) A helyszínen szoros összeköttetést kell fenntartani az érintett tagállami külképviseleti vezetőkkel, az uniós küldöttségek vezetőivel, valamint a KBVP keretébe tartozó missziók vezetőivel. Ezeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t a megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK-nak – az érintett uniós küldöttségekkel szorosan koordinálva – iránymutatást kell adnia az EUNAVFOR Atalanta haderőparancsnoka, az EUTM Szomália misszióparancsnoka és az EUCAP Szomália misszióvezetője számára a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK-nak, az uniós műveleti parancsnokoknak és a polgári műveleti parancsnoknak szükség szerint konzultálniuk kell egymással. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújtanak az Afrika szarváért felelős korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek megválaszolásához és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújtanak, valamint hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az érintett térségre irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, 2022. május 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentést nyújt be a részükre.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács 2011/819/KKBP határozata (2011. december 8.) az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 327., 2011.12.9., 62. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2021/352 határozata (2021. február 25.) az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2018/905 határozat módosításáról (HL L 68., 2021.2.26., 187. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2018/905 határozata (2018. június 25.) az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról (HL L 161., 2018.6.26., 16. o.).

(4) A Tanács 2011/168/KKBP határozata (2011. március 21.) a Nemzetközi Büntetőbíróságról és a 2003/444/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 76., 2011.3.22., 56. o.).

(5) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/33

A TANÁCS (KKBP) 2021/1013 HATÁROZATA

(2021. június 21.)

az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és a 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2015. április 15-én elfogadta a (KKBP) 2015/598 határozatot (1), amellyel Peter BURIAN-t nevezte ki az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjévé (a továbbiakban: a közép-ázsiai EUKK).

(2)	A Tanács 2018. június 25-én elfogadta a (KKBP) 2018/904 határozatot (2), amellyel meghosszabbította Peter BURIAN mint közép-ázsiai EUKK megbízatását. Az említett határozatot legutóbb a (KKBP) 2021/282 tanácsi határozat (3) módosította. Az EUKK megbízatása 2021. június 30-án lejár.

(3)	Új közép-ázsiai EUKK-t kell kinevezni 20 hónapos időszakra.

(4)	Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben fogja végrehajtani, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács Terhi HAKALA-t nevezi ki az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjévé (a továbbiakban: a közép-ázsiai EUKK) a 2021. július 1-től 2023. február 28-ig terjedő időszakra. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását meghosszabbítja vagy korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Unió közép-ázsiai politikai célkitűzésein alapul. E célkitűzések az alábbiakat foglalják magukban:

a)	az Unió és a közép-ázsiai országok közötti jó és szoros kapcsolatok előmozdítása a vonatkozó megállapodásokban meghatározott közös értékek és érdekek alapján;

b)	a régióbeli stabilitás és a régió országai közötti együttműködés erősítéséhez való hozzájárulás;

c)	hozzájárulás a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítéséhez Közép-Ázsiában;

d)	a jelentős veszélyek – különösen az Uniót közvetlenül érintő konkrét problémák – kezelése;

az Unió eredményességének és látható jelenlétének fokozása a régióban, többek között az egyéb érintett partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel – így például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével – való szorosabb együttműködésen keresztül.

3. cikk

Megbízatás

(1) E politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)	az Unió átfogó politikai koordinációjának előmozdítása Közép-Ázsiában, valamint hozzájárulás az Uniónak a régióval fennálló külkapcsolatai következetességének biztosításához;

a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségről szóló uniós stratégia végrehajtási folyamatához való hozzájárulás és a megfelelő tanácsi következtetések és az azokat követő, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentések elkészítése, továbbá rendszeresen ajánlások és jelentések készítése a megfelelő tanácsi szerveknek;

c)	a Tanács segítése a Közép-Ázsiára vonatkozó átfogó politika továbbfejlesztésében;

d)	a Közép-Ázsiában bekövetkező politikai változások szoros figyelemmel kísérése a kormányokkal, parlamentekkel, igazságszolgáltatási szervekkel, a civil társadalommal és a médiával való szoros kapcsolatok kialakítása és fenntartása útján;

e)	Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán ösztönzése a közös érdekű regionális kérdésekkel kapcsolatos együttműködésre;

f)	megfelelő kapcsolatok és együttműködés kialakítása a régió legfontosabb érintett szereplőivel, továbbá valamennyi érintett regionális és nemzetközi szervezettel;

az emberi jogokért felelős EUKK-val együttműködve hozzájárulás az Unió emberi jogi politikájának, többek között az emberi jogokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak, továbbá a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós politikának – a régióban való végrehajtásához, többek között a fejlemények figyelemmel kísérése és az azokról tett jelentések, valamint az e tekintetben megfogalmazott ajánlások révén;

hozzájárulás – az ENSZ-szel és az EBESZ-szel szoros együttműködésben – a konfliktusmegelőzéshez és -megoldáshoz a hatóságokkal és egyéb helyi szereplőkkel, úgy mint nem kormányzati szervezetekkel, politikai pártokkal, kisebbségekkel, vallási csoportokkal és azok vezetőivel való kapcsolatok kialakítása útján;

hozzájárulás a közös kül- és biztonságpolitika súlyos bűncselekmények – ezen belül a kábítószerek és az emberkereskedelem – elleni küzdelemre vonatkozó, valamint az energiabiztonsági, határbiztonsági, vízkészlet-gazdálkodási, környezetvédelmi és éghajlat-változási elemeinek megfogalmazásához Közép-Ázsia tekintetében;

j)	a regionális biztonság előmozdítása Közép-Ázsia határain belül, az Afganisztánban való nemzetközi jelenlét csökkentésével összefüggésben.

(2) Az EUKK támogatja a főképviselő munkáját, és folyamatosan figyelemmel kíséri az Uniónak a régióban folyó valamennyi tevékenységét.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(3) Az EUKK együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel, és tevékenységét szorosan összehangolja velük.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. július 1-jétől 2023. február 28-ig terjedő időszakra 1 885 000 EUR.

(2) A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1) Az EUKK megbízatása és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel egy csoport létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt, meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan naprakész tájékoztatást nyújt a Tanácsnak és a Bizottságnak a csoport összetételéről.

(2) A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek alkalmazottak kirendelésére az EUKK-hoz. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az érintett uniós intézmény, illetve az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárának kell lenniük.

(3) A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ közigazgatási, illetve igazgatási fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4) Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységével vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete feladatának végrehajtásához és zökkenőmentes működéséhez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. A tagállamok és az EKSZ minden ehhez szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (4) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2) A régióban működő uniós küldöttségek és/vagy adott esetben a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a régióban.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően, valamint az EUKK megbízatásával és a hatáskörébe tartozó terület biztonsági helyzetével összhangban – a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést, elsősorban az alábbiakat:

az EKSZ iránymutatása alapján olyan biztonsági terv kidolgozása, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az említett területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint magában foglal egy vészhelyzeti intézkedési tervet és egy evakuálási tervet is;

b)	annak garantálása, hogy az Unión kívülre telepített teljes személyi állomány az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

annak biztosítása, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, az illetékességi terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön az említett területre való érkezése előtt vagy az érkezéskor;

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, valamint – az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentés keretében – írásos jelentéstétel a főképviselő, a Tanács és a Bizottság számára az ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főképviselő és a PBB részére. Az EUKK szükség szerint más tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. Az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek szóló tájékoztatás nyújtásában.

12. cikk

Koordináció

(1) Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió által végzett tevékenységek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést összehangolt módon alkalmazzanak. Adott esetben törekedni kell a tagállamokkal való kapcsolatfelvételre. Az EUKK tevékenységeit össze kell hangolni az EKSZ érintett földrajzi területtel foglalkozó szervezeti egységének tevékenységeivel és a Bizottsággal. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az uniós küldöttségeket.

(2) Az EUKK a helyszínen szoros kapcsolatot tart fenn az érintett tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és az uniós küldöttségek vezetőivel. E vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújt a korábbi közép-ázsiai EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek kezeléséhez, és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújt, valamint hozzáférést biztosít a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az érintett térségre irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, 2022. november 30-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentést nyújt be részükre.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2015/598 határozata (2015. április 15.) az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 99., 2015.4.16., 25. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2018/904 határozata (2018. június 25.) az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról (HL L 161., 2018.6.26., 12. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2021/282 határozata (2021. február 22.) az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2018/904 határozat módosításáról (HL L 62., 2021.2.23., 45).

(4) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

2021.6.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/40

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1015 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. június 17.)

az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozatnak a hűtő-, fagylalt- és jégkészítő készülékekre, az anyagok melegítésére szolgáló laboratóriumi berendezésekre, az elemzési és egyéb célú automatikus és félautomatikus laboratóriumi készülékekre, az energiaellátás névleges adataival megjelölt villamos szerkezetekre, a bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékekre, a helyiségfűtő készülékekre, a villamos vasalókra, a helyhez kötött háztartási tűzhelyekre, főzőfelületekre, sütőkre és hasonló készülékekre, a textilgőzölőkre, az elektromechanikus vezérlőáramköri készülékekre, a takarókra, párnákra, ruházatra és hasonló hajlékony testmelegítő készülékekre, valamint egyes más, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 12. cikke értelmében azokról az elektromos berendezésekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett irányelv 3. cikkében említett és I. mellékletében meghatározott azon biztonsági céloknak, amelyekre az említett szabványok, illetve azok említett részei vonatkoznak.

(2)

2012. november 8-i, M/511. számú levelében a Bizottság a 2014/35/EU irányelv támogatása céljából felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI), hogy állítsák össze a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok címeinek első teljes listáját, valamint dolgozzák ki, vizsgálják felül és egészítsék ki a vonatkozó szabványokat. A 2014/35/EU irányelv 3. cikkében említett és I. mellékletében meghatározott biztonsági célok a CEN-hez, a CENELEC-hez és az ETSI-hez benyújtott felkérés időpontja óta nem változtak.

(3)	Az M/511. számú felkérés alapján a CEN és a CENELEC a hűtő-, fagylalt- és jégkészítő készülékek tekintetében kidolgozta, illetve módosította az EN 60335-2-24:2010, az EN 60335-2-24:2010/A1:2019, az EN 60335-2-24:2010/A2:2019 és az EN 60335-2-24:2010/A11:2020 harmonizált szabványt.

(4)

Az M/511. számú felkérés alapján a CEN és a CENELEC felülvizsgálta az EN 61010-2-010:2014 és az EN 61293:1994 harmonizált szabványt, amelyek hivatkozásai a 2018/C 326/02 bizottsági közleményben (3) kerültek közétételre. Ennek eredményeként elfogadásra került az anyagok melegítésére szolgáló laboratóriumi berendezésekre vonatkozó EN IEC 61010-2-010:2020 harmonizált szabvány, valamint az energiaellátás névleges adataival megjelölt villamos szerkezetekre vonatkozó EN IEC 61293:2020 harmonizált szabvány.

(5)

Az M/511. számú felkérés alapján a CEN és a CENELEC módosította a takarókra, párnákra, ruházatra és hasonló hajlékony testmelegítő készülékekre vonatkozó EN 60335-2-17:2013 harmonizált szabványt, valamint a textilgőzölőkre vonatkozó EN 60335-2-85:2003 harmonizált szabványt, amelyek hivatkozásait az (EU) 2019/1956 bizottsági végrehajtási határozat (4) I. melléklete tartalmazza. Ennek eredményeként elfogadásra került az EN 60335-2-17:2013/A1:2020, illetve az EN 60335-2-85:2003/A2:2020 módosító harmonizált szabvány. A CEN és a CENELEC módosította továbbá a következő harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozásait a 2018/C 326/02 bizottsági közleményben tették közzé: EN 60335-2-27:2013 a bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek tekintetében; EN 60335-2-30:2009 a helyiségfűtő készülékek tekintetében; és EN 60335-2-6:2015 szabvány a helyhez kötött háztartási tűzhelyek, főzőfelületek, sütők és hasonló készülékek tekintetében. Ennek eredményeként az alábbi módosító harmonizált szabványok kerültek elfogadásra: EN 60335-2-27:2013/A1:2020 és EN 60335-2-27:2013/A2:2020; EN 60335-2-30:2009/A12:2020 és EN 60335-2-30:2009/A1:2020; valamint EN 60335-2-6:2015/A11:2020 és EN 60335-2-6:2015/A1:2020.

(6)

Az M/511. számú felkérés alapján a CEN és a CENELEC felülvizsgálta az elemzési és egyéb célú automatikus és félautomatikus laboratóriumi készülékekre vonatkozó EN 61010-2-081:2015 harmonizált szabványt, és módosította a villamos vasalókra vonatkozó EN 60335-2-3:2016 harmonizált szabványt. Ennek eredményeként elfogadásra került az EN IEC 61010-2-081:2020 harmonizált szabvány, illetve az EN 60335-2-3:2016/A1:2020 módosító harmonizált szabvány.

(7)	A Bizottság a CEN-nel és a CENELEC-kel közösen megvizsgálta, hogy az említett harmonizált szabványok és módosításaik megfelelnek-e az M/511. számú felkérésben foglaltaknak.

(8)

Az EN 60335-2-17:2013/A1:2020 szabvánnyal módosított EN IEC 61010-2-010:2020, EN IEC 61010-2-081:2020, EN IEC 61293:2020, EN 60335-2-17:2013, az EN 60335-2-27:2013/A1:2020 és az EN 60335-2-27:2013/A2:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-27:2013, az EN 60335-2-30:2009/A12:2020 és az EN 60335-2-30:2009/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-30:2009, az EN 60335-2-3:2016/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-3:2016, az EN 60335-2-6:2015/A11:2020 és az EN 60335-2-6:2015/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-6:2015, az EN 60335-2-85:2003/A2:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-85:2003 harmonizált szabvány, valamint az ezekre vonatkozó olyan módosító vagy helyesbítő szabványok, melyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, megfelelnek azoknak a 2014/35/EU irányelvben meghatározott biztonsági céloknak, amelyekre vonatkoznak. Ezért az említett szabványok hivatkozásait, a rájuk vonatkozó módosító vagy helyesbítő szabványok hivatkozásaival együtt helyénvaló közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat I. melléklete felsorolja a 2014/35/EU irányelvnek való megfelelés vélelmét megalapozó harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak érdekében, hogy a 2014/35/EU irányelv támogatására kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az említett szabványok hivatkozásait bele kell foglalni az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozatba.

(10)

Az EN 60335-2-24:2010 harmonizált szabvány (amelyet az EN 60335-2-24:2010/A1:2019, az EN 60335-2-24:2010/A2:2019 és az EN 60335-2-24:2010/A11:2020 harmonizált szabvány módosított) ZZA.1 táblázata kifejti a 30.2. és 30.2.101. szakaszban használt „75 cm2-t meghaladó terület” szöveget. Az egyértelműség és a koherencia biztosítása érdekében az említett szabványra való hivatkozást a módosító szabványok hivatkozásaival együtt közzé kell tenni, a szóban forgó szövegre vonatkozó korlátozással.

(11)

Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat 1. cikke előírja, hogy a 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott, az elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásait az említett határozat I. melléklete sorolja fel. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és korlátozással közzétett harmonizált szabványok hivatkozásai ugyanabban a jogi aktusban kerüljenek felsorolásra, módosítani kell az említett cikket, és az ilyen harmonizált szabványok hivatkozásait tartalmazó külön melléklettel kell kiegészíteni.

(12)

A CEN és a CENELEC elkészítette a vezérlőáramköri készülékek és kapcsolóelemekre vonatkozó EN 60947-5-1:2017 harmonizált szabványt helyesbítő EN 60947-5-1:2017/AC:2020-05 helyesbítést is, amelynek hivatkozását tartalmazza az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat I. melléklete. Mivel a helyesbítés a szabvány technikai kiigazításait vezeti be, valamint az olyan harmonizált szabványok helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében, amelyek hivatkozásait közzétették, helyénvaló a szóban forgó harmonizált szabvány hivatkozását a helyesbítés hivatkozásával együtt feltüntetni az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat I. mellékletében.

(13)

Ezért a következő harmonizált szabványok hivatkozásait vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatából, mivel azokat felülvizsgálták vagy módosították, valamint vissza kell vonni a szabványoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosító vagy helyesbítő szabványaira való hivatkozásokat is: az EN 61010-2-010:2014; EN 61293:1994. az EN 60335-2-27:2013; az EN 60335-2-30:2009; és EN 60335-2-6:2015.

(14)	Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat II. melléklete felsorolja a 2014/35/EU irányelvet támogató azon harmonizált szabványok hivatkozásait, amelyeket visszavontak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatából. Ezért a fenti hivatkozásokat indokolt felvenni az említett mellékletbe.

(15)

Továbbá az EN 60335-2-17:2013, az EN 60335-2-85:2003 és az EN 60947-5-1:2017 harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosító vagy helyesbítő szabványok hivatkozásaival együtt vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatából, mivel azokat helyesbítették vagy módosították. Ezért ezeket a hivatkozásokat vissza kell vonni az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat I. mellékletéből.

(16)

Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN 60335-2-17:2013/A1:2020 szabvánnyal módosított EN IEC 61010-2-010:2020, EN IEC 61010-2-081:2020, EN IEC 61293:2020, EN 60335-2-17:2013, az EN 60335-2-27:2013/A1:2020 és az EN 60335-2-27:2013/A2:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-27:2013, az EN 60335-2-30:2009/A12:2020 és az EN 60335-2-30:2009/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-30:2009, az EN 60335-2-3:2016/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-3:2016, az EN 60335-2-6:2015/A11:2020 és az EN 60335-2-6:2015/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-6:2015, az EN 60335-2-85:2003/A2:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-85:2003 és az EN 60947-5-1:2017/AC:2020-05 szabvánnyal helyesbített EN 60947-5-1:2017 harmonizált szabvány, valamint az ezeket módosító vagy helyesbítő, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabványok alkalmazására, az EN 61010-2-010:2014, az EN 61293:1994, az EN 60335-2-27:2013, az EN 60335-2-30:2009, az EN 60335-2-6:2015, az EN 60335-2-85:2003, az EN 60335-2-17:2013 és az EN 60947-5-1:2017 szabvány hivatkozásainak és az ezekre vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosító vagy helyesbítő szabványok hivatkozásainak visszavonását el kell halasztani.

(17)

Az EN 61010-2-081:2015 harmonizált szabvány hivatkozása először a 2016/C 249/03 bizottsági közleményben (5) került közzétételre, de tévedésből kimaradt a 2018/C 209/04 (6) és a 2018/C 326/02 bizottsági közleményből. Az említett szabvány hivatkozását ezért visszamenőleges hatállyal közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E közzétételnek joghatásának annyi ideig kell fennállnia, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy felkészüljenek az EN IEC 61010-2-081:2020 harmonizált szabvány alkalmazására.

(18)

Az EN 60335-2-3:2016 harmonizált szabvány hivatkozása először a 2016/C 249/03 bizottsági közleményben került közzétételre, de tévedésből kimaradt a 2018/C 326/02 bizottsági közleményből. Az említett szabvány hivatkozását ezért visszamenőleges hatállyal közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. E közzététel joghatásának annyi ideig kell fennállnia, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy felkészüljenek az EN 60335-2-3:2016/A1:2020 szabvánnyal módosított EN 60335-2-3:2016 harmonizált szabvány alkalmazására.

(19)

Az EN 60664-1:2007, az EN 60051-1:1998, az EN 60127-3:1996, az EN 60664-3:2003, az EN 60695-10-3:2002, az EN 60695-11-2:2014, az EN 60695-11-5:2005, az EN ISO 11252:2013, a HD 597 S1:1992, az EN 60664-4:2006, az EN 60695-2-10:2013, az EN 60695-2-11:2014, az EN 60695-10-2:2014, az EN 60695-11-3:2012, az EN 60695-11-4:2011, az EN 60695-11-10:2013, az EN 60695-11-20:2015, az EN 61010-2-091:2012, az EN 61557-8:2015, az EN 61557-15:2014 és az EN 61557-16:2015 harmonizált szabványra való hivatkozások, valamint az ezeket módosító vagy helyesbítő szabványok hivatkozásai először a 2016/C 249/03 bizottsági közleményben kerültek közzétételre, de tévedésből kimaradtak a 2018/C 209/04 és a 2018/C 326/02 bizottsági közleményből. Az EN 50288-2-1:2013, az EN 50288-2-2:2013, az EN 50288-3-1:2013, az EN 50288-3-2:2013, az EN 50288-4-1:2013, az EN 50288-4-2:2013, az EN 50288-5-1:2013, az EN 50288-5-2:2013, az EN 50288-6-1:2013, az EN 50288-6-2:2013, az EN 50288-10-2:2015, az EN 50288-11-2:2015, az EN 62493:2010, EN 50288-1:2013, az EN 61010-2-061:2015, az EN 61230:2008 és az EN 62026-7:2013, harmonizált szabványokra való hivatkozások, valamint az ezeket módosító vagy helyesbítő szabványok hivatkozásai először a 2016/C 249/03 bizottsági közleményben kerültek közzétételre, de tévedésből kimaradtak a 2018/C 326/02 bizottsági közleményből. Az említett szabványok hivatkozását ezért visszamenőleges hatállyal közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(20)

Az (EU) 2020/1146 bizottsági végrehajtási határozat (7) felvette az EN 50178:1997 harmonizált szabványra való hivatkozást az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat II. mellékletébe, amely felsorolja a 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott, a C sorozatból visszavont harmonizált szabványok hivatkozásait, a visszavonás időpontjának megjelölése nélkül. Ezért az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat II. mellékletének vonatkozó bejegyzése helyébe egy új bejegyzésnek kell lépnie, amely tartalmazza az EN 50178:1997 szabványra való hivatkozást és a visszavonás időpontját. Mivel az EN 50178:1997 szabványt felülvizsgálta az EN 62477-1:2012 szabvány és annak az EN 62477-1:2012/A11:2014 számú módosítása, amelynek hivatkozásai a 2018/C 326/02 bizottsági közleménnyel közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában, a gyártóknak további időt kell biztosítani az EN 62477-1:2012 harmonizált szabvány és annak módosítása alkalmazásának előkészítésére. Az EN 50178:1997 szabvány visszavonását ezért el kell halasztani.

(21)	Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, megfelelő alapvető követelményeknek – ezen belül pedig a biztonsági céloknak – való megfelelés. A harmonizált szabványok több hivatkozását visszamenőleges hatállyal közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és az e határozat IA. mellékletében szereplő EN 60335-2-24:2010 harmonizált szabvány hivatkozása korlátozással közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és e határozat IB. mellékletében felsorolt, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásai közzétételre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezeket a hivatkozásokat az említett mellékletben meghatározott időpontoktól kezdődően az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettnek kell tekinteni.

A 2014/35/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és e határozat IC. mellékletében felsorolt, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozásai közzétételre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezeket a hivatkozásokat az említett mellékletben meghatározott időszakok tekintetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettnek kell tekinteni.”

2.	Az I. melléklet az e határozat I mellékletének megfelelően módosul.

3.	A határozat az e határozat II. mellékletében szereplő IA. melléklettel egészül ki.

4.	A határozat az e határozat III. mellékletében szereplő IB. melléklettel egészül ki.

5.	A határozat az e határozat IV. mellékletében szereplő IC. melléklettel egészül ki.

6.	A II. melléklet e határozat V. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Az I. melléklet 1. pontját 2022. december 22-től kell alkalmazni.

Az I. melléklet 3. pontját 2021. december 22-től kell alkalmazni.

Az I. melléklet 5. pontját 2022. december 22-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).

(3) A Bizottság közleménye (2018/C 326/02) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (HL C 326., 2018.9.14., 4. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/1956 végrehajtási határozata (2019. november 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozóan a 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 306., 2019.11.27., 26. o.).

(5) A Bizottság közleménye (2016/C249/03) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (HL C 249., 2016.7.8., 62. o.).

(6) A Bizottság közleménye (2018/C 209/04) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében (HL C 209., 2018.6.15., 37. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2020/1146 végrehajtási határozata (2020. július 31.) az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozatnak az egyes háztartási készülékekre, a hőbiztosítókra, a televíziójelek, hangjelek és interaktív szolgáltatások kábelhálózatainak berendezéseire, a megszakítókra, az ívoltásra és -hegesztésre, a rögzített villamos szerelések állandó csatlakoztatására szolgáló berendezési csatlakozópárokra, a transzformátorokra, indukciós tekercsekre, tápegységekre és a velük képzett kombinációkra, a villamos járművek vezetékes töltőrendszerére, a kábelkötegelő bilincsekre és kábelszerelvényekre, a vezérlőáramköri készülékekre, a kapcsolóelemekre, a tartalékvilágításra, a lámpatestek különféle elektronikus áramköreire és a kisülőlámpákra vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról (HL L 250., 2020.8.3., 121. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat I. melléklete a következőképpen módosul:

1.	A 11. sort el kell hagyni.

A táblázat az alábbi 11 a. sorral egészül ki:

„11a.

EN 60335-2-85:2003

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-85. rész: Textilgőzölők egyedi előírásai

EN 60335-2-85:2003/A1:2008

EN 60335-2-85:2003/A11:2018

EN 60335-2-85:2003/A2:2020”.

3.	A 18. sort el kell hagyni.

A táblázat az alábbi 18 a. sorral egészül ki:

„18a.

EN 60947-5-1:2017

Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 5-1. rész: Vezérlő-áramköri készülékek és kapcsolóelemek. Elektromechanikus vezérlő-áramköri készülékek

EN 60947-5-1:2017/AC:2020-05”.

5.	A 33. sort el kell hagyni.

A táblázat az alábbi 33 a. sorral egészül ki:

„33a.

EN 60335-2-17:2013

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-17. rész: Takarók, párnák, ruházat és hasonló hajlékony testmelegítő készülékek követelményei

EN 60335-2-17:2013/A11:2019

EN 60335-2-17:2013/A1:2020”.

A táblázat a következő sorokkal egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása
„73.	EN IEC 61010-2-010:2020 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-010. rész: Anyagok melegítésére szolgáló laboratóriumi készülékek kiegészítő követelményei
74.	EN IEC 61010-2-081:2020 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-081. rész: Elemzési és egyéb célú automatikus és félautomatikus laboratóriumi készülékek kiegészítő követelményei
75.	EN IEC 61293:2020 Villamos szerkezetek megjelölése az energiaellátás névleges adataival. Biztonsági követelmények
76.	EN 60335-2-27:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-27. rész: A bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek kiegészítő követelményei EN 60335-2-27:2013/A1:2020 EN 60335-2-27:2013/A2:2020
77.	EN 60335-2-3:2016 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-3. rész: Villamos vasalók kiegészítő követelményei EN 60335-2-3:2016/A1:2020
78.	EN 60335-2-30:2009 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-30. rész: Helyiségfűtő készülékek kiegészítő követelményei EN 60335-2-30:2009/A11:2012 EN 60335-2-30:2009/AC:2010 EN 60335-2-30:2009/AC:2014 EN 60335-2-30:2009/A1:2020 EN 60335-2-30:2009/A12:2020
79.	EN 60335-2-6:2015 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-6. rész: Helyhez kötött háztartási tűzhelyek, főzőfelületek, sütők és hasonló készülékek követelményei EN 60335-2-6:2015/A11:2020 EN 60335-2-6:2015/A1:2020.”

II. MELLÉKLET

„IA. MELLÉKLET

A szabvány hivatkozása

EN 60335-2-24:2010

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-24. rész: Hűtőkészülékek, fagylalt- és jégkészítők kiegészítő követelményei

EN 60335-2-24:2010/A1:2019

EN 60335-2-24:2010/A2:2019

EN 60335-2-24:2010/A11:2020

Megjegyzés: A 2014/35/EU irányelv 3. cikkében említett és az említett irányelv I. mellékletében meghatározott megfelelő biztonsági célkitűzéseknek való megfelelés vélelmezése céljából:

a)	a 30.2. szakaszban használt „75 cm2-t meghaladó terület” szöveg alatt „75 cm2-t meghaladó teljes terület” értendő (a 75 cm2 alatt a készülék hátsó részén lévő összes lyuk összege értendő);

b)	a 30.2.101. szakaszban használt „75 cm2-t meg nem haladó terület” szöveg alatt „75 cm2-t meg nem haladó teljes terület értendő (a 75 cm2 alatt a készülék hátsó részén lévő összes lyuk összege értendő).

”

III. MELLÉKLET

„1B. MELLÉKLET

Szám	A szabvány hivatkozása	Időponttól
01.	HD 597 S1:1992 Csatolókondenzátorok és kapacitív osztók HD 597 S1:1992/AC:1992	2018. június 15.
02.	EN 50288-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 1. rész: Termékfőcsoport-előírás	2018. szeptember 14.
03.	EN 50288-2-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 2-1. rész: 100 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
04.	EN 50288-2-2:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 2-2. rész: 100 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Munkaterületi és összekötő kábelek	2018. szeptember 14.
05.	EN 50288-3-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 3-1. rész: 100 MHz-ig használható árnyékolatlan kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
06.	EN 50288-3-2:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 3-2. rész: 100 MHz-ig használható árnyékolatlan kábelek termékcsoport-előírása. Munkaterületi és összekötő kábelek	2018. szeptember 14.
07.	EN 50288-4-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 4-1. rész: 600 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
08.	EN 50288-4-2:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 4-2. rész: 600 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Munkaterületi és összekötő kábelek	2018. szeptember 14.
09.	EN 50288-5-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 5-1. rész: 250 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
10.	EN 50288-5-2:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 5-2. rész: 250 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Munkaterületi és összekötő kábelek	2018. szeptember 14.
11.	EN 50288-6-1:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 6-1. rész: 250 MHz-ig használható árnyékolatlan kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
12.	EN 50288-6-2:2013 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 6-2. rész: 250 MHz-ig használható árnyékolatlan kábelek termékcsoport-előírása. Munkaterületi és összekötő kábelek	2018. szeptember 14.
13.	EN 50288-10-2:2015 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 10-2. rész: 1 MHz-től 500 MHz-ig használható árnyékolt kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
14.	EN 50288-11-2:2015 Többerű, fémvezetőjű, analóg és digitális távközlésre és vezérlésre használt kábelek. 11-2. rész: 1 MHz-től 500 MHz-ig használható árnyékolatlan kábelek termékcsoport-előírása. Épületen belüli vízszintes és gerinckábelek	2018. szeptember 14.
15.	EN 60051-1:1998 Közvetlen működésű, analóg értékmutatású, mutatós villamos mérőműszerek és tartozékaik. 1. rész: Fogalommeghatározások és minden részre vonatkozó általános követelmények	2018. június 15.
16.	EN 60127-3:1996 Miniatűr biztosítók. 3. rész: Szubminiatűr biztosítóbetétek EN 60127-3:1996/A2:2003 EN 60127-3:1996/AC:1996	2018. június 15.
17.	EN 60664-1:2007 Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 1. rész: Alapelvek, követelmények és vizsgálatok	2018. június 15.
18.	EN 60664-4:2006 Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 4. rész: A nagyfrekvenciás feszültség okozta igénybevétel figyelembevétele EN 60664-4:2006/AC:2006	2018. június 15.
19.	EN 60695-2-10:2013 A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-10. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Izzóhuzalos vizsgálóberendezések és általános vizsgálati eljárások	2018. június 15.
20.	EN 60695-2-11:2014 A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-11. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Végtermékek izzóhuzalos éghetőségvizsgálati módszerei (GWEPT) (IEC 60695-2-11:2014)	2018. június 15.
21.	EN 60695-10-2:2014 A tűzveszélyesség vizsgálata. 10-2. rész: Rendellenes meleg. Golyós nyomópróba	2018. június 15.
22.	EN 60695-10-3:2002 A tűzveszélyesség vizsgálata. 10-3. rész: Rendellenes meleg. Az alakváltozás vizsgálata a megömlesztési feszültségek csökkentésével	2018. június 15.
23.	EN 60695-11-2:2014 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-2. rész: Vizsgálólángok. 1 kW névleges teljesítményű előkevert láng. A berendezés, az igazolóvizsgálat elrendezése és útmutató	2018. június 15.
24.	EN 60695-11-3:2012 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-3. rész: Vizsgálólángok. 500 W-os lángok. A berendezés és az igazolóvizsgálati módszerek	2018. június 15.
25.	EN 60695-11-4:2011 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-4. rész: Vizsgálólángok. 50 W-os lángok. A berendezés és az igazolóvizsgálati módszerek	2018. június 15.
26.	EN 60695-11-5:2005 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-5. rész: Vizsgálólángok. Tűlángos vizsgálati módszer. A berendezés, az igazolóvizsgálat elrendezése és irányelvek	2018. június 15.
27.	EN 60695-11-10:2013 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-10. rész: Vizsgálólángok. 50 W-os vízszintes és függőleges láng vizsgálati módszerei EN 60695-11-10:2013/AC:2014	2018. június 15.
28.	EN 60695-11-20:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-20. rész: 500 W-os láng vizsgálati módszerei EN 60695-11-20:2015/AC:2016	2018. június 15.
29.	EN 61010-2-061:2015 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-061. rész: Termikus porlasztással és ionizációval működő laboratóriumi atomspektrométerek követelményei	2018. szeptember 14.
30.	EN 61010-2-091:2012 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-091. rész: Szekrénybe szerelt röntgenberendezések követelményei EN 61010-2-091:2012/AC:2013	2018. június 15.
31.	EN 61230:2008 Feszültség alatti munkavégzés. Hordozható földelő- vagy földelő és rövidre záró eszközök	2018. szeptember 14.
32.	EN 61557-8:2015 Legfeljebb 1 000 V váltakozó és 1 500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 8. rész: Szigetelésfigyelő eszközök IT-rendszerekhez	2018. június 15.
33.	EN 61557-15:2014 Legfeljebb 1 000 V váltakozó és 1 500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 15. rész: IT-rendszerekben használt szigetelésfigyelő eszközök és szigetelésihiba-kereséshez való berendezések működésbiztonsági követelményei	2018. június 15.
34.	EN 61557-16:2015 Legfeljebb 1 000 V váltakozó és 1 500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. 16. rész: A villamos készülékek és/vagy a gyógyászati villamos készülékek védelmi intézkedései hatékonyságának vizsgálatára szolgáló berendezések	2018. június 15.
35.	EN 62026-7:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. Vezérlőkészülék-interfészek (CDI-k). 7. rész: CompoNet	2018. szeptember 14.
36.	EN 60664-3:2003 Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 3. rész: Bevonat, tokozás vagy kiöntés alkalmazása szennyeződés ellen EN 60664-3:2003/A1:2010	2018. június 15.
37.	EN 60664-1:2007 Kisfeszültségű rendszerek villamos szerkezeteinek szigeteléskoordinációja. 1. rész: Alapelvek, követelmények és vizsgálatok	2018. szeptember 14.
38.	EN ISO 11252:2013 Lézerek és lézerberendezések. Lézerkészülékek. A dokumentáció minimumkövetelményei (ISO 11252:2013)	2018. június 15.

”

IV. MELLÉKLET

„IC. MELLÉKLET

Szám

A szabvány hivatkozása

Időponttól

Időpontig

EN 61010-2-081:2015

Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-081. rész: Elemzési és egyéb célú automatikus és félautomatikus laboratóriumi készülékek kiegészítő követelményei

2018. június 15.

2022. december 22.

EN 60335-2-3:2016

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-3. rész: Villamos vasalók kiegészítő követelményei

2018. szeptember 14.

2022. december 22.

”

V. MELLÉKLET

Az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozat II. melléklete a következőképpen módosul:

A 64. sor helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

A visszavonás időpontja

„64.

EN 50178:1997

Erősáramú létesítményekben használható elektronikus berendezések

2021. december 22.”

A táblázat a következő sorokkal egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
„72.	EN 61010-2-010:2014 Villamos mérő-, szabályozó- és laboratóriumi készülékek biztonsági előírásai. 2-010. rész: Anyagok melegítésére szolgáló laboratóriumi készülékek kiegészítő követelményei	2022. december 22.
73.	EN 61293:1994 Villamos szerkezetek megjelölése az energiaellátás névleges adataival. Biztonsági követelmények	2022. december 22.
74.	EN 60335-2-27:2013 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-27. rész: A bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek kiegészítő követelményei	2022. december 22.
75.	EN 60335-2-30:2009 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-30. rész: Helyiségfűtő készülékek kiegészítő követelményei EN 60335-2-30:2009/A11:2012 EN 60335-2-30:2009/AC:2010 EN 60335-2-30:2009/AC:2014	2022. december 22.
76.	EN 60335-2-6:2015 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-6. rész: Helyhez kötött háztartási tűzhelyek, főzőfelületek, sütők és hasonló készülékek követelményei	2022. december 22.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 222

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. június 22.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/1005 rendelete (2021. június 21.) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 tanácsi rendelet módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2021/1006 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. április 12.) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ökológiai termelés szabályainak való megfelelést igazoló tanúsítvány mintája tekintetében történő módosításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2021/1007 végrehajtási rendelete (2021. június 18.) az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletnek az izotóp adatok analitikai adatbankja és a borágazatban végzett ellenőrzések tekintetében történő módosításáról	8
	*	A Bizottság (EU) 2021/1008 végrehajtási rendelete (2021. június 21.) az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet I. mellékletének Horvátországnak és Portugália egy régiójának szarvasmarha-állományai vonatkozásában Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes státusza tekintetében történő módosításáról, VIII. mellékletének Litvánia, valamint Németország, Olaszország és Portugália egyes régiói kéknyelv-betegséggel (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől mentes státusza tekintetében történő módosításáról, valamint XIII. mellékletének Dánia és Finnország fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes státusza tekintetében történő módosításáról ( 1 )	12
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1009 határozata (2021. június 18.) az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójáról (EUBAM Libya [helyesen: EUBAM Líbia]) szóló 2013/233/KKBP határozat módosításáról	18
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1010 határozata (2021. június 21.) a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/386/KKBP határozat módosításáról	20
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1011 határozata (2021. június 21.) az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről	21
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1012 határozata (2021. június 21.) az Európai Unió Afrika szarváért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről	27
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1013 határozata (2021. június 21.) az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjének kinevezéséről	33
	*	A Tanács (KKBP) 2021/1014 határozata (2021. június 21.) a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat módosításáról	38
	*	A Bizottság (EU) 2021/1015 végrehajtási határozata (2021. június 17.) az (EU) 2019/1956 végrehajtási határozatnak a hűtő-, fagylalt- és jégkészítő készülékekre, az anyagok melegítésére szolgáló laboratóriumi berendezésekre, az elemzési és egyéb célú automatikus és félautomatikus laboratóriumi készülékekre, az energiaellátás névleges adataival megjelölt villamos szerkezetekre, a bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékekre, a helyiségfűtő készülékekre, a villamos vasalókra, a helyhez kötött háztartási tűzhelyekre, főzőfelületekre, sütőkre és hasonló készülékekre, a textilgőzölőkre, az elektromechanikus vezérlőáramköri készülékekre, a takarókra, párnákra, ruházatra és hasonló hajlékony testmelegítő készülékekre, valamint egyes más, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról	40


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.