(1)

Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén – a hátterétől és anyagi lehetőségeitől függetlenül – a mindenkire kiterjedő, tanulási célú mobilitásba, valamint az együttműködésbe és az innovatív szakpolitikák fejlesztésébe való beruházás kulcsfontosságú az inkluzív, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, és ez a technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és mélyreható változásokkal összefüggésben még nagyobb jelentőséggel bír. Továbbá az ilyen beruházás hozzájárul az európai identitás és értékek erősítéséhez és az Unió demokratikusabbá tételéhez.

(2)

A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette egy olyan európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben a tanulást nem gátolják határok. E közlemény egy olyan Unió jövőképét vázolta fel, amelyben standarddá válik egy másik országban bármely formában vagy összefüggésben a tanulmányok folytatása és tanulás céljából időt tölteni, ahol normává válik az anyanyelven túl két másik nyelven beszélni, és ahol az emberek európaiakként erős identitástudattal rendelkeznek, tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta a kipróbált és jól bevált Erasmus+ program megerősítésének szükségességét valamennyi olyan tanulói kategóriában, amelyre már kiterjed, a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók megszólítása céljából.

(3)

„Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben kifejezésre jut az oktatás, a képzés és az ifjúság jelentősége az Unió jövője szempontjából. E közlemény hangsúlyozta a tagállamok által a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről Göteborgban, 2017. november 17-én tartott szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalások megvalósításának szükségességét, többek között az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én ünnepélyesen kihirdetett és aláírt szociális jogok európai pillérének (4) és az abban foglalt, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos első alapelvnek a teljes körű megvalósítása révén. E közlemény hangsúlyozta a mobilitás és a csereprogramok fokozásának szükségességét, többek között egy jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített Erasmus+ program révén, amint arra az Európai Tanács 2017. december 14-i következtetéseiben felhívott.

(4)

A szociális jogok európai pillérének első alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz olyan készségek fenntartása és megszerzése érdekében, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban, és sikeresen kezelje a munkaerőpiaci átmeneteket. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi a minőségi kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításának fontosságát is.

(5)

A 2016. szeptember 16-án aláírt Pozsonyi Nyilatkozatban 27 tagállam vezetői hangsúlyozták az ifjúság számára jobb lehetőségek biztosítására irányuló elszántságukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban 27 tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió irányába teendő erőfeszítések mellett, amelyben a fiatalok a lehető legjobb oktatást és képzést kapják, valamint a kontinensen bárhol tanulhatnak és találhatnak munkát, továbbá amely megőrzi kulturális örökségünket, és előmozdítja a kulturális sokféleséget.

(6)

Az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Erasmus+ program (2014–2020) (a továbbiakban: a 2014–2020-as program) félidős értékeléséről készült 2018. január 31-i bizottsági jelentés megerősítette, hogy egy egységes oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása jelentős egyszerűsítést, racionalizálást és szinergiákat eredményezett az említett program irányításában, de arra a következtetésre jutott, hogy további javítások szükségesek a 2014–2020-as programnak a hatékonyságnövekedés terén elért eredményeinek további konszolidációja érdekében. A félidős értékeléssel és a jövőbeli programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan felhívtak a folytonosságra az Erasmus+ program hatályát, struktúráját és megvalósítási mechanizmusait illetően, ugyanakkor számos javítanivalóra is felhívtak, így például az Erasmus+ programnak a kedvezményezettek számára inkluzívabbá, egyszerűbbé és irányíthatóbbá tételére. A tagállamok és az érdekelt felek teljes támogatásukat is kifejezték aziránt, hogy az Erasmus+ program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában (6) üdvözölte a 2014–2020-as program integrált struktúráját, és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az említett programnak az egész életen át tartó tanulási dimenzióját az ágazatközi együttműködés előmozdítása és ösztönzése révén az Erasmus+ program keretében. A tagállamok és az érdekelt felek kiemelték az Erasmus+ program nemzetközi dimenziója további erősítésének szükségességét is.

(7)

Az értékek és a mobilitás területére vonatkozó uniós finanszírozásról folytatott 2018-as nyilvános konzultáció megerősítette a 2014–2020-as program félidős értékeléséről szóló jelentésnek az említett kulcsfontosságú megállapításait, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőbeli programot inkluzívabbá kell tenni, a prioritásokat továbbra is az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére kell összpontosítani, és meg kell erősíteni az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel előmozdítására vonatkozó prioritásokat.

(8)

A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i közleményében a Bizottság az emberekbe történő nagyobb mértékű befektetésre és nyomatékosabb „ifjúság” fókuszra hívott fel a következő pénzügyi keretben. Az említett közleményben a Bizottság elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i közleményében a Bizottság elismerte az Erasmus+ program szerepét az Unió reziliensebbé tételében és a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében. Megerősítette továbbá elkötelezettségét egy jelentősen megerősített Erasmus+ program iránt. Ez lehetővé tenné, hogy több ember költözzön tanulás vagy munkavállalás céljából egy másik országba, valamint lehetővé tenné a program számára, hogy az inkluzivitásra és a kevesebb lehetőséggel rendelkezők megszólítására összpontosítson.

(9)

Ezzel összefüggésben létre kell hozni a 2014–2020-as program utódjaként az uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t (a továbbiakban: a program). Meg kell erősíteni a 2014–2020-as program integrált, a tanulás valamennyi kontextusára – akár formális, nemformális vagy informális formájára – és az összes életszakaszra kiterjedő jellegét rugalmas tanulási pályák ösztönzése érdekében, ezáltal lehetővé téve az emberek számára olyan tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását és fejlesztését, amelyek szükségesek az egyéni fejlődéshez, valamint a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához.

(10)

A programot hétéves időszakra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (7) megállapított, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es MFF) időtartamához.

(11)

A program számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos koherens megközelítés központi jelentőségű azon különböző átmenetek kezelése szempontjából, amelyekkel az emberek életük során szembesülni fognak. Az ilyen megközelítést hatékony ágazatközi együttműködés révén kell ösztönözni. Az ilyen megközelítés előmozdítása során a programnak szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatás és képzés és az ifjúság területén folytatandó uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, beleértve az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendeket is, megerősítve és fejlesztve ugyanakkor az egyéb kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel való új szinergiákat.

(12)

A program az európai oktatási térség kialakításának kulcsfontosságú eleme. „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményére építve, a Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i közleményében emlékeztetett arra, hogy az Erasmus+ program továbbra is döntő szerepet játszik a minőségi és inkluzív oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás célkitűzéseinek elérésében, valamint az Uniónak a zöld és digitális átállásra való felkészítésében. A program számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy hozzá tudjon járulni az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének utódjához és a fenntartható versenyképességre, társadalmi méltányosságra és rezilienciára vonatkozó, a Bizottság 2020. július 1-jei közleményében létrehozott aktualizált európai készségfejlesztési programhoz, osztozva a készségeknek, a kulcskompetenciáknak, valamint a tudásnak a munkahelyek megőrzése és a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió támogatása szempontjából fennálló stratégiai jelentősége iránti elkötelezettségben, összhangban a 2018. május 22-i tanácsi ajánlással (8). A programnak hozzá kell járulnia a Bizottság „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i közleményében létrehozott digitális oktatási cselekvési terv megvalósításához. A programnak reagálnia kell az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport szükséges digitális átalakulására. A programnak támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló, 2015. március 17-i párizsi nyilatkozat céljainak elérésében is.

(13)

Összhangban az Európai Unió 2019–2027-es ifjúsági stratégiájával (9), az ifjúsági területen folytatott európai együttműködésnek a 2019–2027-es időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen alapul, a programnak támogatnia kell a magas színvonalú ifjúságsegítő munkát, az ifjúságsegítők képzését szolgáló eszközöket és rendszereket, a nemformális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítését, valamint az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának növelését szolgáló minőségi megközelítéseket. A programnak támogatnia kell az inkluzív és széles körű uniós ifjúsági párbeszédet, amelynek prioritásait a fiatalok szükségletei határozzák meg.

(14)

A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó releváns európai uniós munkatervet, amely az uniós szintű együttműködés kerete a sport területén. Biztosítani kell az összhangot és a kiegészítő jelleget a sportra vonatkozó releváns európai uniós munkaterv és a program keretében a sport területén támogatott intézkedések között. Szükséges különösen az alulról szerveződő sportokra összpontosítani, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, a személyes kapcsolatok, a társadalmi inklúzió és az egyenlőség előmozdításában. A programnak támogatnia kell a sportért felelős személyzet tanulási célú mobilitását, elsősorban az alulról szerveződő sportokban. A nem alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet – beleértve a párhuzamosan sportbeli és nem sportbeli pályát befutókat – is fokozhatja a tanulási hatást és a tudástranszfert az alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet és szervezetek tekintetében. A program ezért támogathat tanulási célú mobilitási lehetőségeket a nem alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet számára, amennyiben az ilyen személyzet részvétele az alulról szerveződő sport javára válhat. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó sportirányítás és a sport integritása, a fenntartható fejlődés, valamint a sportban és a sporton keresztül megvalósuló oktatás, képzés és készségszerzés révén. A program által támogatott nem profitorientált sporteseményeknek európai dimenziót és hatást kell elérniük.

(15)

A program bármely tanulmányi területet támogathat, és különösen az Unió innovációs kapacitásának megerősítéséhez kell hozzájárulnia olyan tevékenységek támogatásával, amelyek segítenek az embereknek fejleszteni azon tudást, készségeket, kompetenciákat és magatartásformákat, amelyekre jövőorientált tanulmányi vagy tudományterületeken – így például a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM), az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés, a formatervezés és az építészet, valamint a digitális jártasság és a médiatudatosság területén – szükségük van. Az innovációt valamennyi – közvetlenül vagy közvetetten irányított – tanulási célú mobilitási és együttműködési intézkedéssel elő lehet mozdítani.

(16)

Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Horizont Európa programmal (a továbbiakban: Horizont Európa) való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a program és a Horizont Európa kombinált forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítését és modernizációját szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben ki fogja egészíteni a program által az Európai Egyetemek létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és fenntartható oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozásának részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák segíteni fogják az oktatás és a kutatás integrációjának előmozdítását, különösen a felsőoktatási intézményekben.

(17)

Az új és kialakulóban lévő technológiák jelentős tanulási és cserelehetőségeket kínálnak, és különösen fontosnak bizonyultak a Covid19-világjárvány során. A fizikai formában megvalósuló tanulási célú mobilitás mellett – amely a program fő intézkedése marad – virtuális formátumokat, így például a virtuális tanulást is elő kell mozdítani a fizikai mobilitás kiegészítése vagy támogatása érdekében, hogy érdemi tanulási lehetőségeket lehessen kínálni azoknak, akik képtelenek fizikailag elutazni a tartózkodási helyük szerinti országtól eltérő országba, valamint az innovatív tanulási formákon keresztüli cserék ösztönzése érdekében. A program keretében adott esetben elő kell mozdítani a virtuális együttműködést. A Bizottságnak – amennyiben lehetséges és helyénvaló – biztosítania kell, hogy a program keretében kidolgozott virtuális tanulási eszközök a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére álljanak.

(18)

Célkitűzéseinek teljesítése során a programnak inkluzívabbá kell válnia a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételének javítása révén. Egy sor intézkedés segíthet növelni a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételét a programban, beleértve a jobb és célzottabb tájékoztatást, kommunikációt, tanácsadást és segítségnyújtást, az egyszerűsített eljárásokat, a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formátumait és a kisebb szervezetekkel való fokozottabb együttműködést, különösen az olyan újonnan pályázó szervezetekkel és közösségi alapú helyi szervezetekkel, amelyek közvetlenül hátrányos helyzetű, bármely életkorba tartozó tanulókkal foglalkoznak. Fontos elismerni, hogy az alacsony szintű részvétel a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek körében különböző okokból fakad, és különböző körülményektől is függ. Ezért a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek körében a részvétel növelését célzó ilyen intézkedéseknek az egész Unióra kiterjedő keretében inklúziós cselekvési terveket kell kidolgozni, és azokat az egyes tagállamok célcsoportjaihoz és sajátos körülményeihez kell igazítani.

(19)

Néhány esetben kevésbé valószínű, hogy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részt vesznek a programban pénzügyi okokból, akár a gazdasági helyzetük miatt, akár a sajátos helyzetükből adódó magasabb részvételi költségek miatt, ami gyakori eset a fogyatékossággal élő személyeknél. Ilyen esetekben a részvételüket célzott pénzügyi támogatással lehet elősegíteni. A Bizottságnak ezért biztosítania kell, hogy ilyen pénzügyi támogató intézkedéseket vezessenek be, többek között a vissza nem térítendő támogatások lehetséges nemzeti szintű kiigazításai révén. Az inklúzió elősegítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos többletköltségek nem szolgálhatnak valamely jelentkezés elutasításának indokául.

(20)

A program hozzáférhetőbbé tétele érdekében az újonnan pályázó szervezetek és a kisebb adminisztratív kapacitással rendelkező szervezetek számára, valamint a program kezelhetőbbé tétele érdekében a kedvezményezettek számára, egy sor intézkedést kell hozni a program eljárásainak egyszerűsítésére a végrehajtás szintjén. E tekintetben a program információtechnológiai rendszereinek felhasználóbarátoknak kell lenniük, és egyszerű hozzáférést kell biztosítaniuk a program által kínált lehetőségekhez. Hasonlóképpen, a program végrehajtása érdekében bevezetett eljárásoknak következeteseknek és egyszerűeknek kell lenniük, és azokat magas színvonalú támogató intézkedéseknek és tájékoztatásnak kell kísérniük. E célból rendszeres találkozókat kell szervezni a nemzeti irodák hálózata körében.

(21)

„Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében a Bizottság kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek előmozdításában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából döntő fontosságú az európai identitástudat erősítése, valamint az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív részvételének ösztönzése. A külföldön végzett tanulmányok, oktatás, képzés és munkavállalás, vagy ifjúsági és sporttevékenységekben való részvétel hozzájárul az említett, a sokszínűségében rejlő európai identitás erősítéséhez. Megerősíti az egy kulturális közösséghez tartozás érzését, valamint minden korosztályban ösztönzi az interkulturális tanulást, a kritikai gondolkodást és az aktív polgári szerepvállalást. Azoknak, akik tanulási célú mobilitási tevékenységekben vesznek részt, be kell kapcsolódniuk helyi közösségük életébe, és a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük tapasztalataik megosztása érdekében. A programnak támogatnia kell a kreativitás valamennyi aspektusának az oktatás, a képzés és az ifjúság területén való megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket.

(22)

A program csak olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogathat, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek. Az európai hozzáadott érték fogalmát tágan kell értelmezni, és az különböző módokon mutatható ki, így például olyan intézkedések vagy tevékenységek esetében, amelyek transznacionális jelleggel bírnak, különös tekintettel a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó tanulási célú mobilitásra és együttműködésre, amelyek kiegészítik és ösztönzik a más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való szinergiákat, vagy amelyek hozzájárulnak az átláthatóságot és az elismerést szolgáló uniós eszközök hatékony felhasználásához.

(23)

Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, és a programnak törekednie kell több lehetőséget biztosítani a tanulási célú mobilitásra, együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre a programhoz nem társult harmadik országokkal. Az elődprogramok keretében az oktatás és képzés és az ifjúság területén folytatott nemzetközi felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikeres végrehajtására építve, a nemzetközi tanulási célú mobilitási tevékenységeket más ágazatokra is ki kell terjeszteni, így például a szakképzésre és a sportra. Az említett tevékenységek hatásának növelése érdekében fontos fokozni a szinergiákat a program és a külső tevékenységgel kapcsolatos uniós eszközök – így például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) – között. A külső tevékenységgel kapcsolatos uniós eszközöknek törekedniük kell arra, hogy – különösen a programhoz nem társult harmadik országokból származó egyének és szervezetek számára – bővítsék a lehetőségeket, támogatva ezen országokban különösen a kapacitásépítést, a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, több lehetőséget kínálva ugyanakkor az együttműködésre, a tanulási célú mobilitásra és a szakpolitikai párbeszédre.

(24)

A 2014–2020-as program alapvető struktúrája, amely három fejezetre – nevezetesen oktatásra és képzésre, ifjúságra és sportra – tagolódott, és három fő intézkedés köré szerveződött, sikeresnek bizonyult, és azt meg kell tartani. A program által támogatott intézkedések egyszerűsítését és racionalizálását szolgáló javításokat kell bevezetni. Az irányítási és végrehajtási módokat illetően is biztosítani kell a stabilitást és a folyamatosságot. Összességében a program költségvetésének legalább 75 %-át a nemzeti irodáknak kell közvetett irányítás keretében végrehajtaniuk. Ide tartoznak az olyan intézkedések, mint például a tanulási célú mobilitás az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén, valamint az együttműködési partnerségek, beleértve a kisléptékű partnerségeket az oktatás és képzés és az ifjúság területén. Adott esetben a 2. és a 3. fő intézkedés keretében – a kisléptékű partnerségek kivételével – az egész Unióra kiterjedő hálózatokat és európai szervezeteket érintő intézkedések tekintetében a közvetlen irányításra vonatkozóan egyedi szabályozást kell bevezetni.

(25)

A programnak számos intézkedést kell végrehajtania a tanulási célú mobilitás, a szervezetek és intézmények közötti együttműködés, a szakpolitikai fejlesztés és együttműködés, valamint a Jean Monnet tevékenységek támogatása érdekében. E rendeletnek meg kell határoznia az említett intézkedéseket és azok leírását, beleértve az említett intézkedések keretében a programozási időszak alatt végrehajtható tevékenységeket is.

(26)

A programnak meg kell erősítenie a meglévő tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azon ágazatokban, ahol a program a legnagyobb hatékonyságnövekedést érheti el, az ilyen lehetőségeknek szélesebb célközönséghez történő eljuttatása és a magas kielégítetlen kereslet kielégítése érdekében. Ehhez elsősorban növelni kell és meg kell könnyíteni a felsőoktatási hallgatók, az iskolai tanulók, a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és a szakképzésben részt vevő tanulók, például a tanulószerződéses tanulók és a gyakornokok – többek között továbbképzési és átképzési célokból történő – tanulási célú mobilitási tevékenységét. A friss diplomások és a szakképesítésüket frissen megszerzettek is képesek kell, hogy legyenek részt venni a tanulási célú mobilitásban. A frissen végzettek tanulási célú mobilitásban való részvételének objektív kritériumokon és az egyenlő bánásmód elvén kell alapulnia. Ki kell terjeszteni a tanulási célú mobilitási lehetőségeket a nemformális tanulási tevékenységekben részt vevő fiatalok számára is több fiatal elérése érdekében. Tekintettel a multiplikátorhatására, meg kell erősíteni az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén dolgozó személyzet tanulási célú mobilitását is. A tanulási célú mobilitási lehetőségek különböző formákat ölthetnek, beleértve a szakmai gyakorlatokat, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, az ifjúsági csereprogramokat, az iskolai csereprogramokat, a tanítást vagy a szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvételt, és azoknak a különböző ágazatok egyedi igényein kell alapulniuk. A programnak támogatnia kell a tanulási célú mobilitás terén a minőséget, beleértve a 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (11), valamint a 2011. június 28-i (12), a 2012. december 20-i (13), a 2018. március 15-i (14), a 2018. november 26-i (15) és a 2020. november 24-i (16) tanácsi ajánlásban meghatározott elveken alapuló minőséget.

(27)

A valódi európai oktatási térség víziójával összhangban a programnak a folyamatok digitalizálásának támogatásával – például az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezésen keresztül – is ösztönöznie kell a tanulási célú mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a felsőoktatási hallgatók oktatási és kulturális és sporttevékenységekben való részvételét. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ki kell dolgoznia az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezést, különösen a programban részt vevő felsőoktatási hallgatók számára. Az európai diákigazolvány kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon, lehetővé téve a felsőoktatási intézmények számára, hogy cserék céljából több felsőoktatási hallgatót küldjenek és fogadjanak, növelve ugyanakkor a felsőoktatási hallgatók tanulási célú mobilitásának minőségét, valamint megkönnyítve hozzáférésüket is olyan különféle szolgáltatásokhoz, mint a könyvtárak, a közlekedés és a szállás, már a külföldi intézménybe való tényleges megérkezésük előtt.

(28)

A programnak ösztönöznie kell a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében, többek között olyan tevékenységek támogatásával, amelyek hozzájárulnak az állampolgári ismeretek oktatásához, valamint a fiataloknak a polgári társadalomban való szerepvállalását és e részvétel megtanulását célzó részvételi projektekhez, felkeltve ezáltal a figyelmet az európai közös értékekre, ideértve az alapvető jogokat, valamint az európai történelmet és kultúrát is, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, továbbá hozzájárulva az európai integrációs folyamathoz.

(29)

A 2018-ban előkészítő intézkedésként elindított DiscoverEU kezdeményezés értékelésére és továbbfejlesztésére építve a programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy külföldi tanulási tapasztalatok segítségével felfedezzék Európa minden szegletét. A fiatalok, és különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára esélyt kell kínálni arra, hogy egy olyan informális vagy nemformális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan egy első, rövid utazást tegyenek Európa-szerte, amelynek célja, hogy erősítse bennük az Unióhoz tartozás érzését, és lehetővé tegye számukra, hogy felfedezzék a kontinens kulturális és nyelvi sokszínűségét. A résztvevőket egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani. A végrehajtó szerveknek támogatniuk kell olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a DiscoverEU kezdeményezés inkluzív és földrajzilag kiegyensúlyozott legyen mind a kiosztott utazási igazolványok, mind a felkeresett tagállamok tekintetében, és amelyek előmozdítják az erős tanulási dimenzióval rendelkező tevékenységeket. E tekintetben a programnak célzott intézkedésekkel – például tájékoztató tevékenységekkel, indulás előtti tájékoztató ülésekkel, fiataloknak szóló eseményekkel – azt is elő kell segítenie, hogy a fiatalok kevésbé látogatott tagállamokat és peremterületeket válasszanak úticélként. Amennyiben vasúti közlekedés nem áll rendelkezésre, vagy a gyakorlatban nagyon körülményes, tekintettel különösen az úti cél sajátos helyzetére, fontolóra kell venni más közlekedési módokat is. A DiscoverEU kezdeményezésnek törekednie kell kapcsolatok kiépítésére olyan releváns helyi, regionális, nemzeti és európai kezdeményezésekkel, mint például az „Európa Kulturális Fővárosa” című uniós fellépés, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európa Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programok.

(30)

A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és a mobilitáshoz, és a nyelvi kompetenciák az élet és a munkavégzés szempontjából alapvető készségek. A programnak ezért elő kell mozdítania a nyelvtanulást, beleértve adott esetben a nemzeti jelnyelvek elsajátítását is, többek között az online eszközök szélesebb körű alkalmazása révén, mert az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket kínál a nyelvtanulás terén. Ugyanakkor fontos, hogy a program végrehajtása során az egyik alapvető elv a többnyelvűség legyen a programhoz való széles körű és inkluzív hozzáférés biztosítása érdekében.

(31)

A programnak támogatnia kell azon intézkedéseket, amelyek ösztönzik az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén aktív intézmények és szervezetek közötti együttműködést, elismerve ezáltal az intézmények és szervezetek alapvető szerepét az egyének felvértezésében a változó világban szükséges tudással, készségekkel és kompetenciákkal, valamint segítve az intézményeket és szervezeteket, hogy megfelelően kiteljesítsék innovációs, kreatív és vállalkozói potenciáljukat, különösen a digitális gazdaságon belül.

(32)

Az Európai Tanács 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát azzal a céllal, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködést, ösztönözve többek között azt, hogy 2024-ig létrejöjjön az egyetemek alulról felfelé építkező, az egész Unióra kiterjedő hálózataiból álló „Európai Egyetemek” kezdeményezés. 2018. június 28-i következtetéseiben az Európai Tanács felhívott a kutatás, az innováció és az oktatás közötti, többek között az „Európai Egyetemek” kezdeményezés révén megvalósuló együttműködés ösztönzésére. A programnak támogatnia kell az említett Európai Egyetemeket abban, hogy a magas színvonalú oktatásra, kutatásra és innovációra, valamint a társadalom szolgálatára vonatkozó közös, hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki.

(33)

Az „Elmélyített európai együttműködésről a szakoktatás és szakképzés területén a 2011–2020 közötti időszakban” című, 2010. december 7-i Bruges-i közlemény felhívott az intelligens és fenntartható növekedést szolgáló szakképzési kiválóság támogatására. „Az innováció erősítése Európa régióiban” című, 2017. július 18-i közleményében a Bizottság felhívta a tagállamokat, hogy a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként kapcsolják a szakképzést az innovációs rendszerekhez. A programnak biztosítania kell az eszközöket az említett felhívásokra válaszul, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek beépültek a fenntartható növekedésre, az innovációra és versenyképességre irányuló, helyi és regionális szintű stratégiákba. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívások összefüggésében – minőségi szakmai készségek motorjaként kell működniük, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat.

(34)

A virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök fontos szerepet tölthetnek be az uniós oktatási, képzési és ifjúsági politika megvalósításának támogatásában. Annak érdekében, hogy a virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb teret nyerjenek, a programnak támogatnia kell az olyan online platformok szisztematikusabb és koherensebb használatát, mint például az eTwinning, a School Education Gateway portál, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platformok, valamint szükség esetén az oktatás és képzés és az ifjúság területén létrehozható bármely további online platform használatát.

(35)

A releváns uniós keretekkel és eszközökkel összhangban a programnak hozzá kell járulnia a kompetenciák, készségek és képesítések átláthatóságának és elismerésének, valamint a kreditek vagy a tanulmányi eredmények egységei átvitelének elősegítéséhez a minőségbiztosítás előmozdítása, valamint a nemformális és informális tanulás eredményeinek érvényesítése, a készségmenedzsment és a tanácsadás támogatása érdekében. E tekintetben a programnak támogatást kell nyújtania az olyan nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is, amelyek elősegítik az európai szintű csereprogramokat és a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás és képzés és az ifjúság különböző területei, valamint a formális és nemformális tanulás között. A programnak támogatást kell nyújtania a bolognai folyamat számára is.

(36)

A programnak hasznosítania kell az Erasmus+ program korábbi résztvevőinek tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az Erasmus+ öregdiák-hálózatok, nagykövetek és européerek kapcsolódó tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy a részvétel növelése céljából népszerűsítsék a programot.

(37)

Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében tanulási célú mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken – például a köz- és a magánszférában, a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában – dolgozó emberek számára, hogy olyan külföldi tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, amelyek életük bármely szakaszában lehetővé teszik számukra, hogy fejlődhessenek mind személyesen – különösen európai identitástudatuk felismerésének és az európai kulturális sokféleség megértésének fejlesztésével –, mind szakmai szempontból a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek megszerzésével. A programnak hozzáférést kell kínálnia az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programokhoz, egyszerűsítve az ilyen programok kínálatát a kedvezményezettek és az e tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni a programprojektek kiterjesztését. Konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek segítenek a programprojektek kifejlesztőinek, hogy támogatásokra pályázzanak, vagy szinergiákat alakítsanak ki a kohéziós politika pénzeszközeiből, valamint a migrációval, a biztonsággal, a jogérvényesüléssel és az uniós polgársággal, az egészségüggyel, a médiával, a kultúrával és az önkéntes munkával kapcsolatos programokból nyújtott támogatással. Lehetővé kell tenni, hogy azon minőségi projektjavaslatoknak, amelyek költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók a program keretében, korlátozott számú kritérium alapján kiválósági pecsétet ítélhessenek oda. A kiválósági pecsét elismeri a javaslat minőségét, és leegyszerűsíti az alternatív finanszírozás keresését az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az Európai Regionális Fejlesztési Alap) vagy az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban: az Európai Szociális Alap Plusz) keretében.

(38)

Fontos ösztönözni az európai integrációval kapcsolatos kérdések, köztük az Unió előtt álló jövőbeli kihívások és lehetőségek oktatását, tanulását és kutatását, valamint előmozdítani az e témákról folytatott vitát a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein a Jean Monnet tevékenységekből nyújtott támogatással, különösen a tanárok és a személyzet képzése útján. Az Európához tartozás érzésének és az Európa iránti elkötelezettségnek az erősítése különösen fontos, tekintettel az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező közös értékeket próbára tevő kihívásokra, valamint azon tényre, hogy a polgári szerepvállalás szintje alacsony. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén. Helyénvaló figyelemmel kísérni és rendszeresen értékelni, hogy a Jean Monnet tevékenységek keretében finanszírozott intézmények milyen haladást érnek el a program célkitűzéseinek megvalósítása terén. A tudományos élet szabadságának maradéktalan tiszteletben tartása mellett ösztönözni kell az ezen intézmények és az egyéb, nemzeti és transznacionális szintű intézmények közötti cseréket.

(39)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (17) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a program szándéka hozzájárulni az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez, és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az európai zöld megállapodással – mint a fenntartható növekedés megvalósítási tervével – összhangban az e rendelet szerinti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet anélkül, hogy megváltoztatnák a program alapvető jellegét. A program végrehajtása során releváns intézkedéseket kell beazonosítani és bevezetni, továbbá újból értékelni a releváns értékelésekkel és felülvizsgálatokkal összefüggésben. Szintén helyénvaló mérni az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez hozzájáruló releváns intézkedéseket, beleértve a program környezeti hatásának csökkentésére irányulókat is.

(40)

Ez a rendelet megállapítja a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (18) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. Az említett pénzügyi keretösszeg 0,5 milliárd EUR-t tesz ki 2018-as állandó áron, összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2020. december 16-i, az egyedi programok megerősítéséről és az alap-jogiaktusok kiigazításáról szóló együttes nyilatkozatával (19).

(41)

A nemzeti irodák által az oktatás és képzés területén irányítandó intézkedések keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege a következő ágazatok mindegyikében: felsőoktatás, szakképzés, iskolai oktatás és felnőttoktatás.

(42)

E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(43)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat az alapján kell megválasztani, hogy azok mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalányok, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerinti, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását. A nemzeti irodák által irányított tevékenységek végrehajtásához szükséges költségvetési előirányzatok mellett, irányítási díj formájában, megfelelő támogatást kell nyújtani a nemzeti irodák működési költségeihez is, hogy biztosított legyen az átruházott feladatok hatékony és fenntartható végrehajtása. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani.

(44)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (21) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és az egyes programintézkedések közvetett irányítás keretében történő irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok jogalanyai a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos intézkedéseiben. A program végrehajtása során egyedi szabályokat lehet alkalmazni az európai törpeállamok jogalanyainak részvétele tekintetében.

(45)

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkére, és összhangban a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az Unió legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel, a programnak figyelembe kell vennie az e cikkben említett régiók sajátos helyzetét. Intézkedéseket kell hozni a legkülső régiók részvételének növelésére valamennyi intézkedésben, többek között pénzügyi támogatás útján, adott esetben a tanulási célú mobilitás érdekében. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen a szomszédaik – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Az ilyen intézkedéseket nyomon kell követni, és rendszeresen értékelni kell.

(46)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (22) értelmében a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során. Ezen országok és területek programban való részvételét nyomon kell követni, és rendszeresen értékelni kell.

(47)

A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és ezekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramoknak meg kell határozniuk a program általános és egyedi célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a vissza nem térítendő támogatások kiválasztásának és odaítélésének kritériumait, valamint valamennyi egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok bármely módosítását a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.

(48)

Az elért haladás értékelése és a program végrehajtásának esetleges javítása érdekében a Bizottságnak el kell végeznie a program időközi értékelését. Ezen időközi értékeléshez csatolni kell a 2014–2020-as program végleges értékelését, és ezen értékelés releváns tanulságainak is be kell épülniük az időközi értékelésbe. A program általános eredményességének és teljesítményének értékelése mellett különösen fontos, hogy az időközi értékelés alaposan kiértékelje az új kezdeményezések, valamint a bevezetett inklúziós és egyszerűsítési intézkedések végrehajtását. A Bizottságnak adott esetben és az időközi értékelés alapján jogalkotási javaslatot kell benyújtania e rendelet módosítására vonatkozóan. A Bizottságnak minden értékelést továbbítania kell az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére.

(49)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (23) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. A kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott rendelkezések ezért nem vezethetnek jelentős további terhekhez a tagállamok számára. A monitoringkövetelményeknek konkrét, mérhető és reális mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek hosszabb időn keresztül mérhetők, alapul szolgálva a program által a gyakorlatban kifejtett hatások értékeléséhez.

(50)

Helyi, nemzeti és európai szinten is megfelelő tájékoztatást, publicitást és terjesztést kell biztosítani a program keretében támogatott intézkedések kínálta lehetőségek és az elért eredmények vonatkozásában, és ennek során figyelembe kell venni a fő célcsoportokat az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén, valamint adott esetben olyan egyéb különféle célcsoportok széles körét, mint a pályaorientációs és foglalkoztatási szolgáltatások, a kulturális szervezetek, a vállalkozások és az alapítványok. A tájékoztatási, publicitási és terjesztési tevékenységeknek támaszkodniuk kell a program valamennyi végrehajtó szervére, és adott esetben rendelkezniük kell más releváns érdekelt felek támogatásával is. Továbbá a Bizottságnak a programciklus során rendszeresen együtt kell működnie az érdekelt felek széles körével, köztük a programban részt vevő szervezetekkel, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok és a projekteredmények cseréjét, valamint visszajelzést gyűjtsön a programról. A nemzeti irodákat fel kell kérni az említett folyamatban való részvételre.

(51)

Annak érdekében, hogy a lakossági tájékoztatás hatékonyabb legyen, és erősebb szinergia alakuljon ki a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek között, az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációhoz is, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a program célkitűzéseihez.

(52)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a már meglévő megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni. Amennyiben megvalósítható, és az eredményesség maximalizálása érdekében, a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük a 2014–2020-as program irányítására kijelöltekkel. Az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azon követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve, ha az ettől való eltérés indokolt, így például az érintett nemzeti iroda részéről felmerülő súlyos hiányosságok vagy alulteljesítés esetén.

(53)

Annak érdekében, hogy minden egyes tagállamban vagy a programhoz társult minden egyes harmadik országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Amennyiben megvalósítható, és az eredményesség maximalizálása érdekében, a független auditszervezeteknek azonosaknak kell lenniük a 2014–2020-as program keretében kijelöltekkel.

(54)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik – lehetőség szerint és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – az olyan kérdések megoldása, amelyek nehézségeket támasztanak a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése tekintetében.

(55)

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a programvégrehajtás nyomon követésére és az értékelésre vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő szintű részletességgel gyűjtsék össze. Az ilyen adatokat a releváns adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon kell közölni a Bizottsággal.

(56)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(57)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalányok formájában. A program keretében a tanulási célú mobilitás támogatására nyújtott, a Bizottság által meghatározottak szerinti egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásoknak figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos lakhatási és megélhetési költségeket. A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák az említett vissza nem térítendő támogatásokat, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára történő hozzáférés biztosítása érdekében. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék az említett vissza nem térítendő támogatásokat bármely adó és járulék alól; a köz- vagy magán jogalanyok által egyéneknek odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat azonos módon kell kezelni.

(58)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (25), valamint a 2988/95/EK, Euratom (26), a 2185/96/Euratom, EK (27) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (28) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(59)

Biztosítani kell a programintézkedések – köztük a transznacionális vagy nemzetközi jelleggel nem rendelkező intézkedések – kiegészítő jellegét és összhangját a tagállamok által végrehajtott tevékenységekkel és egyéb uniós tevékenységekkel, különösen azokkal, amelyek az oktatással és a képzéssel, a kultúrával és a médiával, az ifjúsággal és a szolidaritással, a foglalkoztatással és a társadalmi inklúzióval, a kutatással és az innovációval, az iparral és a vállalkozásokkal, a digitális szakpolitikával, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatosak, és amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőkre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, a kohézióra, a regionális politikára, a migrációra, a biztonságra, valamint a nemzetközi együttműködésre és fejlesztésre összpontosítanak.

(60)

Jóllehet a 2014–2020-as program keretszabályozása lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók a 2014–2020-as programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az említett program és más uniós eszközök, így például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését az Unióban, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, korlátozva így a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre kell, hogy sor kerüljön az említett különféle eszközök irányításáért felelős nemzeti szervezetek között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést, különösen annak biztosítása érdekében, hogy adott esetben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek támogatása céljából megfelelő pénzügyi támogató intézkedések kerüljenek bevezetésre.

(61)

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni, különösen a program és egyéb uniós programok között, beleértve a megosztott irányítás révén végrehajtott alapokat is. E szinergiák maximalizálása érdekében kulcsfontosságú támogató mechanizmusokat kell biztosítani, beleértve valamely, a program és egy másik uniós program keretében végrehajtott intézkedés kumulatív finanszírozását mindaddig, amíg az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. E célból e rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőségre vonatkozóan, hogy ugyanazon költséget vagy kiadást arányosan jelentsék be a programhoz és egy másik uniós programhoz kapcsolódóan.

(62)

A releváns területeken bekövetkező fejleményekhez való szükség szerinti adaptáció érdekében, valamint a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének a programintézkedések leírásának kibővítésével történő módosítása céljából, és e rendelet II. mellékletének a program teljesítménymutatói tekintetében történő módosítása céljából, valamint e rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(63)

Helyénvaló biztosítani, hogy a 2014–2020-as program megfelelő lezárásra kerüljön, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – így például a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – folytatására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a 2014–2020-as program keretében 2020. december 31-ig le nem zárult intézkedések irányítását.

(64)

Ez a rendelet tiszteletben tartja, illetve figyelembe veszi a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat, illetve elveket. E rendelet különösen törekszik a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez való jog, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására, továbbá a Charta 21. és 23. cikke alkalmazásának előmozdítására. A Charta 13. cikkével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a program keretében pénzeszközökből részesülő országok tiszteletben tartsák a tudományos élet szabadságát.

(65)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Amennyiben az uniós hozzájárulás egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányok formáját ölti, a pénzügyi támogatás mértékét rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség szerint ki kell igazítani a költségvetési rendeletnek megfelelően, figyelembe véve adott esetben a fogadó országban szokványos lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az utazási költségeket. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is tartalmaznak.

(66)

A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. Az említett rendelet 193. cikke (4) bekezdésének megfelelően működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napját megelőzően felmerült költségek sem jogosultak uniós finanszírozásra, és ilyen esetben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított négy hónapon belül alá kell írni. Az uniós támogatásokban bekövetkező olyan fennakadások elkerülése érdekében, amelyek károsak lehetnek az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatban a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott időtartamra, és csak kellően indokolt esetekben rendelkezzenek a tevékenységeknek és költségeknek a 2021-es pénzügyi év kezdetétől való támogathatóságáról, még akkor is, ha az említett tevékenységeket a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, és az említett költségek azt megelőzően merültek fel.

(67)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a program transznacionális jellege, a finanszírozott tanulási célú mobilitási és együttműködési tevékenységek nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra gyakorolt hatások, valamint a program megerősített nemzetközi dimenziója miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

Az 1288/2013/EU rendeletet ezért 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal hatályon kívül kell helyezni.

(69)

A releváns szakpolitikai területen történő támogatásnyújtás folyamatosságának biztosítása és a végrehajtás megkezdésének a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetétől történő lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

(1)

A kultúra, a művészetek, a kulturális örökség és a kulturális sokszínűség kulturális, oktatási, demokratikus, környezeti, társadalmi, emberi jogi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel az európai társadalom számára, amelyet ösztönözni és támogatni kell. A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat és a 2017. december 14-i és 15-i Európai Tanács kimondta, hogy az oktatás és a kultúra alapvető jelentőséggel bír a mindenki számára befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint az európai versenyképesség megőrzése szempontjából.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke szerint az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Az említett értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az említett értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) – amely az EUSZ 6. cikke szerint ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések – a benne foglalt jogok, szabadságok és alapelvek útján újólag megerősítette és rögzítette. Nevezetesen, a Charta 11. és 13. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, illetve a művészet és a tudomány szabadságát.

(3)

Az EUSZ 3. cikke továbbá kimondja, hogy az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása, és hogy – többek között – az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4)

A Bizottság „Új európai kulturális menetrend” című, 2018. május 22-i közleménye meghatározza a kulturális és kreatív ágazatokban követendő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a kultúrában és a kulturális sokszínűségben rejlő lehetőségek kiaknázása a társadalom kohéziójának és jóllétének biztosítása érdekében, a kulturális és kreatív ágazatok határokon átnyúló dimenziójának erősítése, valamint növekedési lehetőségeik ösztönzése, a kultúraalapú kreativitás támogatása az oktatás és az innováció terén, illetve a munkahelyteremtés és a növekedés biztosítása érdekében, továbbá a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítése. Az új európai kulturális menetrendet támogatni fogja – más uniós programokkal és alapokkal együtt – a Kreatív Európa program (a továbbiakban: a program). A kultúrában és a művészi kifejezésmódban rejlő eszmei értéket meg kell óvni és elő kell mozdítani, a művészi alkotásnak pedig a program központi elemét kell képeznie. Ez összhangban áll a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezménnyel is, amely 2007. március 18-án lépett hatályba, és amelynek az Unió és tagállamai részes felei.

(5)

Annak érdekében, hogy ösztönözzük a kulturális sokszínűség közös térségének a létrejöttét Európa népei számára, fontos előmozdítani a művészeti és kulturális alkotások, gyűjtemények és termékek transznacionális áramlását, ösztönözve a párbeszédet és a kulturális cseréket, valamint a művészek és a kulturális és kreatív szakemberek transznacionális mobilitását.

(6)

A kulturális örökség védelme és gyarapítása elősegíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával összhangban álló, a kulturális életben való szabad részvételt. Ezért a kulturális örökség fontos szerepet játszik a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, valamint a kulturális sokszínűség előmozdításában.

(7)

Az európai kulturális sokszínűség előmozdításának alapja a művészi kifejezés szabadsága, a művészek és a kulturális élet szereplőinek képességei és kompetenciái, a virágzó és reziliens kulturális és kreatív ágazatok létezése, valamint a művészek és a kulturális élet szereplőinek képessége műveik megalkotására, kitalálására, elkészítésére, valamint egy szélesebb és sokrétűbb európai közönségnek való terjesztésére. Ez bővíti a kulturális és kreatív ágazatok szereplőinek üzleti lehetőségeit, javítja a kreatív tartalmakhoz, a művészi kutatáshoz és a kreativitáshoz való hozzáférést, valamint hozzájárul azok népszerűsítéséhez, továbbá a fenntartható növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Mi több, a kreativitásnak és az új ismeretek elsajátításának az ösztönzése az ipari értékláncokon belül hozzájárul a versenyképesség és az innováció fokozásához. Az Unió gazdag kulturális és nyelvi sokszínűsége kulcsfontosságú érték az európai projekt szempontjából. Ugyanakkor az európai kulturális és kreatív piacot földrajzi sajátosságok, nyelvi sajátosságok vagy mindkettő jellemzik, amelyek a piac széttagoltságához vezethetnek. Ezért folyamatos erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a kulturális és kreatív ágazatok teljes mértékben élvezhessék az Unió egységes piacának, és különösen a digitális egységes piacnak az előnyeit.

(8)

A digitális átállás paradigmaváltást jelent a kulturális és kreatív ágazatok számára. Átalakította a szokásokat, a kapcsolatokat, valamint a termelési és fogyasztási modelleket. Ez számos kihívást rejt magában. A digitális átállás ugyanakkor új lehetőségeket kínál a kulturális és kreatív ágazatok számára az európai művek megalkotása, terjesztése és az azokhoz való hozzáférés tekintetében, amely az európai társadalom egészének javát szolgálja. A programnak ösztönöznie kell a kulturális és kreatív ágazatokat arra, hogy kiaknázzák az említett lehetőségeket.

(9)

A programnak figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív ágazatok kettős jellegét, elismerve egyrészt a kultúra eszmei és művészi értékét, másrészt pedig ezen ágazatok gazdasági értékét, beleértve az említett ágazatok növekedéshez és a versenyképességhez, valamint kreativitáshoz és innovációhoz való, tágabb értelemben vett hozzájárulását. A programnak figyelembe kell vennie továbbá a kultúra pozitív hatását a kultúrák közötti párbeszédre, a társadalmi kohézióra és az ismeretek terjesztésére. Mindez erős európai kulturális és kreatív ágazatokat és mindenekelőtt élénk audiovizuális iparágat tesz szükségessé, mivel sokféle közönség megszólítására képes és nagy gazdasági jelentőséggel bír más kreatív ágazatok szempontjából is. Ugyanakkor az egyre mélyrehatóbb digitális átállás, például a médiatartalmak előállításában és fogyasztásában végbement változások, valamint a globális platformok tartalomterjesztésben való egyre erősödő piaci pozíciója miatt még élesebbé vált a verseny a globális audiovizuális piacokon. Ezért szükség van az európai iparágnak nyújtott támogatás növelésére.

(10)

Amint azt a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott „Európa kulturális fővárosai” elnevezésű uniós fellépés (a továbbiakban: Európa kulturális fővárosai) is jól példázza, a kulturális és kreatív ágazatok fontos szerepet játszanak az Unió területeinek megerősítésében és újjáélesztésében. Ily módon a kulturális és kreatív ágazatok kulcsfontosságú mozgatórugói a minőségalapú idegenforgalom, valamint a regionális és helyi fejlesztés és a városfejlesztés fellendítésének Unió-szerte.

(11)

Ahhoz, hogy a program hatékony legyen, figyelembe kell vennie a különböző kulturális és kreatív ágazatok sajátosságait és kihívásait, a különböző célcsoportokat és azok sajátos szükségleteit, mégpedig az audiovizuális ágazatra összpontosító ágon (a továbbiakban: a MEDIA ág), az egyéb kulturális és kreatív ágazatokkal foglalkozó ágon (a továbbiakban: a kultúra ág) és a szektorközi ágon (a továbbiakban: a szektorközi ág) belül kidolgozandó egyedi megközelítések révén.

(12)

A programnak támogatnia kell az olyan, európai hozzáadott értékkel rendelkező fellépéseket és tevékenységeket, amelyek kiegészítik a regionális, nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat és szakpolitikákat, és pozitív hatást gyakorolnak az európai polgárokra, továbbá támogatnia kell a kulturális és kreatív ágazatokon belüli transznacionális együttműködés és cserék fejlesztését és előmozdítását. E fellépések és tevékenységek révén a program hozzájárul az európai identitás és értékek megerősítéséhez, miközben előmozdítja a kulturális és nyelvi sokszínűséget.

(13)

A zene – annak valamennyi formájában és kifejezésmódjában – és különösen a kortárs és élő zene az Unió kulturális, művészeti és gazdasági tájképének és örökségének fontos alkotóeleme. A társadalmi kohézió egyik eleme, továbbá a gazdasági és kulturális fejlődés fokozásának kulcsfontosságú eszköze. A kultúra ágnak ezért figyelmet kell fordítania a zenei ágazatra.

(14)

A kultúra ágnak elő kell mozdítania a kreatív közösségek hálózatba szerveződését, és ösztönöznie kell a határokon átnyúló és multidiszciplináris együttműködést, mégpedig a különböző készségek – például például művészeti, kreatív, digitális és technológiai készségek – felhasználásával.

(15)

A szektorközi ág célja a különböző kulturális és kreatív ágazatok közötti együttműködési potenciál kiaknázása, valamint az előttük álló közös kihívások kezelése. Egy közös transzverzális megközelítés előnyökkel jár mind a tudástranszfer, mind az igazgatási hatékonyságnövekedés tekintetében. Ebben az összefüggésben a programirodák hozzájárulnak a program célkitűzéseinek eléréséhez és a program végrehajtásához.

(16)

Az audiovizuális ágazatban a digitális egységes piacra vonatkozó uniós szakpolitikákat kísérő uniós beavatkozásra van szükség. Ez különösen a szerzői jogi keret korszerűsítését érinti az (EU) 2019/789 (5) és az (EU) 2019/790 (6) európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az (EU) 2018/1808 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) módosított 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) révén. Az (EU) 2019/789 és az (EU) 2019/790 irányelv erősíteni hivatott az európai audiovizuális ágazati szereplők kapacitását az olyan alkotások létrehozására, finanszírozására, gyártására és terjesztésére, amelyek markánsan megjelennek a különböző médiumokban, pl. a televíziós csatornákon, filmszínházakban vagy online videotékákban, amelyek elérhetőek és a közönség érdeklődésére tarthatnak számot egy Európán belüli és azon túlnyúló, nyitottabb és versenyképesebb piacon. Az említett irányelvek célja továbbá, hogy jól működő piacot teremtsenek az alkotók és a jogosultak számára, különösen a sajtókiadványok és az online platformok esetében, valamint biztosítsák a szerzők és előadóművészek tisztességes javadalmazását, amely szempontokat a program egészében figyelembe kell venni. Ezenkívül fokozni kell a támogatást annak érdekében, hogy reagálhassunk az elmúlt évek piaci fejleményeire, különösen arra, hogy a globális tartalomszolgáltató platformok pozíciója erősebb a hagyományosan európai alkotások gyártásába beruházó nemzeti műsorszolgáltatókénál. Mivel a piaci feltételek és az audiovizuális ágazat szereplői folyamatosan változnak, a program végrehajtásával kapcsolatban különös kritériumokat kell megállapítani a független produkciós cég fogalmának meghatározására.

(17)

A programnak lehetővé kell tennie a kulturális és kreatív ágazatokban működő szervezetek lehető legszélesebb körű részvételét a programban, valamint azt, hogy e szervezetek földrajzi származásuktól függetlenül a lehető legszélesebb körben hozzáférhessenek a programhoz. A programnak támogatnia kell ezeket a szervezeteket és a legkiválóbb tehetségeket – függetlenül attól, hogy hol találhatóak – abban, hogy tevékenységüket határokon átnyúlóan és nemzetközi szinten végezzék. A MEDIA ágnak figyelembe kell vennie az országok közötti különbségeket az audiovizuális tartalmak gyártása, terjesztése, hozzáférhetősége és fogyasztása terén jelentkező tendenciákat illetően, különös tekintettel az országok nyelvi és földrajzi sajátosságaira, ezáltal egyenlőbb versenyfeltételeket teremtve, szélesítve a különböző audiovizuális kapacitásokkal rendelkező tagállamok részvételét és fokozva közöttük az együttműködést, valamint támogatva az európai tehetségeket – függetlenül attól, hogy hol találhatóak – abban, hogy tevékenységüket határokon átnyúlóan és nemzetközi szinten végezzék. Figyelembe kell venni a legkülső régióknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében említett sajátosságait is.

(18)

A program keretébe tartozó különös fellépések – úgymint az 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott (9) az Európai Örökség címre vonatkozó uniós fellépés (a továbbiakban: az Európai Örökség cím), az Európai Örökség Napok, a kortárs zene, a rock- és popzene, az irodalom, a kulturális örökség és az építészet terén kiosztott európai díjak és Európa kulturális fővárosai – európai polgárok millióit szólították meg közvetlenül, és az európai kulturális szakpolitikák társadalmi és gazdasági hasznáról tettek tanúságot, ezért azokat tovább kell vinni, és lehetőség szerint ki kell bővíteni. A kultúra ágnak támogatnia kell az Európai Örökség címet elnyert helyszínek hálózatépítési tevékenységeit. Mérlegelni kell az európai díjak új területekre és ágazatokra – különösen a színházra – való kiterjesztésének lehetőségét is.

(19)

A kultúra kulcsfontosságú tényező a befogadó és összetartó közösségek erősítésében. A migrációs kérdések és az integrációs kihívások összefüggésében a kultúra alapvető szerepet tölt be a kultúrák közötti párbeszédet szolgáló lehetőségek biztosításában és a migránsok és menekültek beilleszkedésében, segítve őket abban, hogy a befogadó társadalmak részének érezzék magukat, továbbá alapvető szerepet tölt be a migránsok és az új közösségek közötti jó kapcsolatok kialakításában.

(20)

Az inkluzív társadalomhoz való hozzájárulás érdekében a programnak szerte az Unióban népszerűsítenie és fokoznia kell a kulturális életben való részvételt, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre.

(21)

„A magas színvonalú Baukultur (építéskultúra) európai megteremtéséért” elnevezésű 2018. január 22-i davosi nyilatkozat értelmében lépéseket kell tenni egy új, a kiemelkedő minőségű épített környezet kialakítását szolgáló integrált megközelítés népszerűsítése tekintetében, amely a kultúrában gyökerezik, erősíti a társadalmi kohéziót, fenntartható környezetet biztosít és hozzájárul az egész népesség egészségéhez és jóllétéhez. Az említett megközelítésnek a hangsúlyt nem kizárólag a városi térségekre kellene helyeznie, hanem a peremterületek és a vidéki területek közötti összeköttetésekre is figyelmet kellene fordítania. A Baukultur koncepciója minden olyan tényezőt magában foglal, amely közvetlen hatással van a polgárok és a közösségek életminőségére, és így nagyon konkrét módon erősíti az inkluzivitást, a kohéziót és a fenntarthatóságot.

(22)

A véleménynyilvánítás szabadsága és a művészi szabadság a pezsgő kulturális és kreatív ágazatok lényegi elemei. Különösen a hírmédia-ágazatnak szabad, sokszínű és pluralista médiakörnyezetre van szüksége. A 2010/13/EU irányelvvel összefüggésben a programnak ezért elő kell mozdítania a szabad, sokszínű és pluralista médiakörnyezetet, ösztönözve a hírmédia-ágazatot támogató, műfajokon és ágazatokon átívelő tevékenységeket. A programnak támogatást kell nyújtania a médiában dolgozó pályakezdő szakemberek számára és fejlesztenie kell a kritikus gondolkodás képességét a polgárok körében a médiaműveltség előmozdítása révén.

(23)

A programnak továbbá ösztönöznie kell az európai audiovizuális alkotások iránti érdeklődést és javítania kell az azokhoz való hozzáférést, különösen közönségszervezési intézkedések révén, ideértve a filmműveltséget is.

(24)

A művészek és a kultúrában dolgozók határokon átnyúló mobilitása a kultúra ág keretében hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban összekapcsolt, erősebb és fenntarthatóbb kulturális és kreatív ágazatok jöjjenek létre az Unióban, mivel ez lehetővé teheti a készségfejlesztés felgyorsítását és a tanulási görbe emelkedését a kulturális és kreatív ágazatokon belül, továbbá az interkulturális érzékenység javítását és a transznacionális társalkotásnak, valamint az alkotások transznacionális koprodukciójának, áramlásának és terjesztésének fokozását.

(25)

A kulturális és kreatív ágazatok sajátosságaira tekintettel az együttműködési projekteknek, és különösen a kisebb nagyságrendű projekteknek kell a kultúra ág középpontjában állniuk. Ezért a Bizottságnak elő kell segítenie a programban való részvételt a bürokratikus eljárások jelentős egyszerűsítésével, főként a pályázati szakaszban, valamint a kisebb nagyságrendű projektek esetében magasabb társfinanszírozási arányok lehetővé tételével.

(26)

Az EUMSZ 8. és 10. cikkének megfelelően a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését, és adott esetben a nemek egyensúlyát biztosító megfelelő szempontokat kell meghatároznia. A nők szerzőként, szakemberként, tanárként, művészként és a közönség tagjaiként aktívan jelen vannak a kulturális és kreatív ágazatokban. Ugyanakkor kevésbé valószínű, hogy a nők döntéshozatali pozíciókat töltenek be kulturális, művészeti és kreatív intézményekben. Ezért a programnak támogatnia kell a női tehetségeket a nők művészi és szakmai pályájának előmozdítása érdekében.

(27)

Figyelembe véve „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című 2016. június 8-i közös közleményt, amelyet az Európai Parlamentnek a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó felhatalmazásról szóló, 2017. július 5-i állásfoglalása támogatott (10), valamint a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiai megközelítésről szóló, 2017. május 24-i tanácsi következtetéseket, az európai finanszírozási eszközöknek és különösen a programnak el kell ismernie a kultúra jelentőségét a nemzetközi kapcsolatokban és szerepét az európai értékek előmozdításában, mégpedig olyan egyedi és célzott fellépések révén, amelyek arra irányulnak, hogy az Unió egyértelmű hatást gyakoroljon a globális színtéren.

(28)

A Bizottság „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i közleményével összhangban a vonatkozó szakpolitikáknak és eszközöknek biztosítaniuk kell a kulturális örökség 2018-as európai évének tartós hatását, amely a kultúrát – ismeretterjesztési és hálózatépítési tevékenységek segítségével – sikeresen és hatékonyan érvényesítette más szakpolitikai területeken, különösen a participatív kormányzási megközelítés révén, az európai kulturális örökség hosszú távú megőrzésével és kiaknázásával kapcsolatos integráltabb megközelítés kidolgozása révén, továbbá a kulturális örökség fenntartható megóvásának, regenerálásának, adaptív újbóli hasznosításának és a benne rejlő értékek promóciójának támogatása révén, ismeretterjesztési és hálózatépítési tevékenységen keresztül. A kulturális ágazatban mérlegelni kell a kulturális örökség helyreállításához kapcsolódó hagyományos szakmákban jártas művészek, alkotók és kézművesek támogatását. Különösen az audiovizuális ágazatban az örökség részét képező alkotások az emlékezés és a kulturális sokszínűség kulcsfontosságú forrásai, és potenciális piaci lehetőségeket jelentenek. Ebben az összefüggésben az audiovizuális archívumok és tárak hozzájárulnak az örökség részét képező alkotások megőrzéséhez és újrafelhasználásához, valamint az azokkal kapcsolatos új piaci fejlemények kialakulásához.

(29)

A Bizottság „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményével összhangban az Uniónak arra kell támaszkodnia, ami az erőssége, különösen a sokszínűségére, a tehetségeire, az értékeire, az életmódjára, valamint az innovátoraira és az alkotóira.

(30)

A program sikere olyan innovatív és eredményes projektek létrehozásán nyugszik, amelyek a kulturális és kreatív ágazatokban a transznacionális európai együttműködés terén bevált gyakorlatokat eredményeznek. Az ilyen sikertörténeteket – amikor csak lehetséges – népszerűsíteni kell, ösztönözve új üzleti modellek és készségek támogatását, előmozdítva a hagyományos szakmai tudást, valamint gazdasági és társadalmi értékre váltva a kreatív és interdiszciplináris megoldásokat.

(31)

A programnak – bizonyos feltételek mellett – nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai, az előcsatlakozási stratégia előnyeiben részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és az Unió stratégiai partnerei részvétele előtt.

(32)

Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (11) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(33)

A harmadik országoknak törekedniük kell arra, hogy a teljeskörűen részt vegyenek a programban. Azon harmadik országok számára azonban, amelyek nem teljesítik a MEDIA és a szektorközi ágban való részvétel feltételeit, de részt vesznek a kultúra ágban, lehetővé kell tenni, hogy programirodákat hozzanak létre és támogassanak a program saját országukban történő népszerűsítése, valamint a kulturális és kreatív ágazatokon belüli, határokon átnyúló együttműködés ösztönzése érdekében.

(34)

Kellően indokolt esetben meg kell vizsgálni a 2010/13/EU irányelvben foglalt feltételek teljesítésére vonatkozó kötelezettségtől való eltérések lehetőségét, és azokat kellően indokolt esetekben engedélyezni kell az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok számára, figyelembe véve az audiovizuális piac egyedi helyzetét az érintett országban, valamint az ország európai audiovizuális szakpolitikai keretbe való integrálódásának fokát. Rendszeresen nyomon kell követni a 2010/13/EU irányelvben foglalt célkitűzések megvalósítása terén elért haladást. Továbbá, a MEDIA ág keretében finanszírozott fellépésekben való részvételt eseti alapon kell meghatározni a vonatkozó munkaprogramokban.

(35)

A program keretében támogatni kell az Unió és a nemzetközi szervezetek, például az UNESCO, az Európa Tanács, azon belül az Eurimages és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet (a továbbiakban: a Megfigyelő Intézet), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közötti együttműködést. A programnak emellett támogatnia kell az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításával kapcsolatos, különösen a kulturális dimenziót érintő uniós kötelezettségvállalást. Az audiovizuális ágazatot illetően a programnak biztosítania kell, hogy az Unió hozzájáruljon a Megfigyelő Intézet munkájához.

(36)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a program hivatott hozzájárulni az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez, és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az európai zöld megállapodással mint a fenntartható növekedés megvalósítási tervével összhangban az e rendelet szerinti fellépéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet. A program végrehajtása során – a program alapvető jellegének megváltoztatása nélkül – releváns fellépéseket kell beazonosítani és bevezetni, valamint azokat újból kell értékelni a vonatkozó értékelésekkel és felülvizsgálatokkal összefüggésben.

(37)

Az egyszerűsítés és a hatékonyság érdekében a Bizottság a költségvetési kötelezettségvállalásokat éves részletekre bonthatja. Ebben az esetben a Bizottságnak a program végrehajtása során az éves részletekre vonatkozóan kell kötelezettségvállalást tennie, figyelembe véve a pénzügyi támogatásban részesülő fellépések által elért haladást, azok becsült igényeit és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. A Bizottságnak a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeivel közölnie kell az egyes éves részletekre vonatkozó kötelezettségvállalás előzetes ütemtervét.

(38)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) ( a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is tartalmaznak.

(39)

A „LUX – az Európai Parlament és a European Film Academy európai közönségdíja” különös jelentőségű európai díjjá vált: olyan európai filmeket népszerűsít és terjeszt, amelyek országhatárokon túlnyúlóan tükrözik az európai identitást és értékeket, valamint épít a neves filmalkotók és a filmszakma európai szervezetei és hálózatai alkotta közösséggel való együttműködésre.

(40)

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara megalapítása óta egyedülálló szakértelemre tett szert annak előmozdításában, hogy a zene hozzáférhető legyen, interkulturális párbeszéd alakuljon ki, valamint a kultúrán keresztül kölcsönös tisztelet és megértés jöjjön létre, mindeközben ösztönzi a fiatal zenészek nemzetközi szakmai előmenetelét és képzését is. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának sajátossága abban áll, hogy egy kulturális határokon átívelő, az Európai Parlament állásfoglalása által létrehozott európai zenekar, amelyet olyan fiatal zenészek alkotnak, akiket Európa-szerte szigorú és átlátható, az egyes tagállamokban évente megrendezett meghallgatási eljárás keretében, komoly művészi kritériumok alapján választanak ki. Ezt az Európa kulturális sokszínűségéhez és identitásához való különleges hozzájárulást többek között olyan fellépések előirányzásával kell elismerni, amelyekben az Európai Unió Ifjúsági Zenekara és hasonló európai kulturális szervezetek részvételre pályázhatnak. Működésük stabilitásának biztosítása érdekében rendelkezni kell az ilyen szervezetek többéves finanszírozásának lehetőségéről.

(41)

Azon kulturális és kreatív ágazatokban működő, kiterjedt európai földrajzi területet lefedő szervezeteknek, amelyek tevékenységük keretében közvetlenül az európai polgárok számára nyújtanak kulturális szolgáltatásokat, és amelyek ezért közvetlen hatással lehetnek az európai identitástudatra, jogosultnak kell lenniük uniós támogatásra.

(42)

Az Unió általános költségvetéséből származó források hatékony elosztása érdekében szükséges, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi fellépés és tevékenység európai hozzáadott értéket képviseljen. Fontos annak biztosítása is, hogy a program keretében végrehajtott fellépések és tevékenységek kiegészítsék a tagállamok tevékenységét. Törekedni kell a következetességre, a kiegészítő jellegre és a szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal – biztosítva, hogy a potenciális kedvezményezettek tisztában legyenek a különböző finanszírozási lehetőségekkel – és az olyan horizontális szakpolitikákkal, mint az uniós versenypolitika.

(43)

A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve a fellépések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon.

(44)

Fontos, hogy a program kezelje az európai kulturális és kreatív ágazatokban fellépő strukturális kihívásokat, amelyeket a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított. A program felöleli az európai kultúra és média alapvető szerepét a polgárok jóllétének megteremtésében, valamint képessé tételükben arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Más vonatkozó uniós finanszírozási programokkal, valamint a Next Generation EU-val együtt a programnak támogatnia kell a kulturális és kreatív ágazatok rövid távú talpraállását és – a jövőbeli potenciális súlyos válságok legjobb kezelése érdekében – meg kell erősítenie hosszabb távú rezilienciájukat és versenyképességüket, valamint végig kell kísérnie digitális és ökológiai átállásukat.

(45)

A program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához hozzájárulnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott InvestEU program szakpolitikai kereteibe illeszkedő pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok is, amelyek többek között továbbra is megkönnyítik a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis-és középvállalkozások és szervezetek forráshoz jutását.

(46)

A program keretében megvalósuló projektek végrehajtása során a szóban forgó projektek kiválasztásának kulcsfontosságú értékelési kritériumaiként a hatást, a minőséget és a hatékonyságot kell használni. Tekintettel a program egyedi fellépéseinek keretében benyújtott javaslatok értékeléséhez szükséges technikai szakértelemre, külső szakértők is lehetnek az ezen javaslatokat értékelő bizottságok (a továbbiakban: az értékelő bizottságok) tagjai. A külső szakértők kiválasztásakor kellő figyelmet kell fordítani szakmai hátterükre és a nemek egyensúlyára az adott bizottságban.

(47)

A program részét kell, hogy képezze egy minőségi és mennyiségi teljesítménymutatókból álló, reális és kezelhető rendszer, amely a program fellépéseihez társul és folyamatosan nyomon követi teljesítményét. Az ilyen nyomon követésnek, valamint a programhoz és annak fellépéseihez kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeknek a program három ágára kell épülniük.

(48)

Tekintettel arra, hogy az adatok gyűjtése és elemzése, valamint a kulturális szakpolitikák hatásának mérése összetett és nehéz feladat, a Bizottságnak – saját szakértelmére, valamint más releváns kutatóintézetek szakértelmére támaszkodva – segítenie kell a kulturális és kreatív ágazatok trendjeire és fejleményeire vonatkozó tényanyag és statisztikai adatok gyűjtését, és a gyűjtött adatokról rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(49)

A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (14) megállapított, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret) időtartamához.

(50)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (15) 18. pontja értelmében.

(51)

E programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(52)

Az e rendelet szerinti támogatási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyire alkalmasak a fellépések egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre, a – különösen a pályázási folyamatra vonatkozó – adminisztráció valamennyi érintett fél javát szolgáló egyszerűsítésére, valamint a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Az említett megválasztás során mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalányok, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(53)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16), valamint a 2988/95/EK, Euratom (17), a 2185/96/Euratom, EK (18) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (19) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(54)

Lehetővé kell tenni, hogy egy egyedi kritériumrendszer alapján kiválósági pecsét védjegyet lehessen odaítélni az olyan fellépésekre irányuló minőségi javaslatok részére, amelyek a program keretében támogathatók, de költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók. A kiválósági pecsét védjegy elismeri a javaslat minőségét, és a pecsétnek köszönhetően egyszerűen kereshető alternatív finanszírozás az Európai Regionális Fejlesztési Alap vagy az Európai Szociális Alap Plusz keretében. A kiválósági pecsét védjeggyel elismerhető fellépések esetén kiegészítő információkat kell megadni a vonatkozó pályázati felhívásokban.

(55)

Tekintettel az EUMSZ 349. cikkére, és figyelembe véve a Bizottság „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i közleményét, el kell ismerni a szóban forgó cikkben említett régiók által az Unió kulturális sokszínűségéhez nyújtott konkrét hozzájárulás, valamint azon szerepük értékét, amelyet a harmadik országok – különösen a velük szomszédos országok – lakosaival és szervezeteivel megvalósuló cserék – többek között a mobilitás révén megvalósuló cserék – és együttműködés előmozdításában játszanak. A 2013/755/EU tanácsi határozat (21) alapján, továbbá figyelembe véve a tengerentúli országok és területek hozzájárulását az Unió nemzetközi kulturális befolyásához, a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak támogatásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállamra alkalmazandó esetleges szabályozásra is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Ily módon lehetővé kell, hogy váljon, hogy az emberek egyenlő mértékben részesüljenek azokból a versenyelőnyökből, amelyeket a kulturális és kreatív iparágak kínálhatnak, különösen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás tekintetében.

(56)

Annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladást, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el egy nyomonkövetési és értékelési keret kialakítása és a program mutatóinak felülvizsgálata tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(57)

A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy már megkezdett fellépésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a fellépést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. A költségvetési rendelet 193. cikke (4) bekezdésének megfelelően működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napját megelőzően felmerült költségek szintén nem jogosultak uniós finanszírozásra, és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított négy hónapon belül alá kell írni. Az uniós támogatásokban bekövetkező olyan fennakadások elkerülése érdekében, amelyek károsak lehetnek az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatban a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott időtartamra, és csak kellően indokolt esetekben rendelkezzenek a tevékenységeknek és költségeknek 2021. január 1-től való támogathatóságáról, illetve elszámolhatóságáról, még akkor is, ha az említett tevékenységeket a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, és az említett költségek azt megelőzően merültek fel.

(58)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(59)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok elfogadása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni. Így különösen, amint azt e rendelet előírja, a határidőknek arányosnak kell lenniük, a bizottsági tagok számára pedig korai és tényleges lehetőséget kell biztosítaniuk a végrehajtási jogi aktus tervezetének megvizsgálására és véleményük kifejtésére.

(60)

Gondoskodni kell az 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (24) létrehozott 2014-2020-as Kreatív Európa program (a továbbiakban: a 2014-2020-as program) megfelelő lezárásáról is, különösen az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartása tekintetében. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a 2014–2020-as program keretében 2020. december 31-ig le nem zárult fellépések lebonyolítását.

(61)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen a Charta által elismert alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, amely jogokat a Charta 21. és 23. cikke rögzíti. Ez a rendelet összhangban van továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel.

(62)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a célok transznacionális jellege, a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)

Az 1295/2013/EU rendeletet ezért 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(64)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendeletét (3) jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) rendszeres időközönként végzett, független értékelései és a 294/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős változtatásokra van szükség az EIT modelljének és az annak alapjául szolgáló folyamatoknak a javításához. Ezenkívül az EIT időközi értékelése és előzetes hatásvizsgálata számos javításra szoruló területet azonosított, többek között a tudás- és innovációs közösségek (KIC-ek) finanszírozási modelljét, a KIC-ek helyi innovációs ökoszisztémákba való integrációját, a KIC-ek nyitottságát és átláthatóságát, valamint az EIT általi nyomon követést. Ez a rendelet lehetőséget kínál e kérdések kezelésére is.

(3)

Elsősorban a tagállamok feladata, hogy szilárd alapot tartsanak fenn az európai ipar, versenyképesség és innováció számára. Az innovációs kihívás természetéből és nagyságrendjéből adódóan azonban szükség van együttműködésben tett uniós szintű fellépésre is.

(4)

Az EIT a meglévő uniós és nemzeti szakpolitikák és kezdeményezések kiegészítésére jött létre a tudásháromszög – felsőoktatás, kutatás és innováció – Unió-szerte történő integrációjának ösztönzésével.

(5)

Az EIT-nek hozzá kell járulnia az Unió és a tagállamok innovációs kapacitásának megerősítéséhez a társadalom előtt álló főbb kihívások kezelése érdekében, hozzájárulva ezáltal az Unió fenntartható gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez.

(6)

Az EIT-nek a KIC-ek révén arra kell törekednie, hogy nyílt és átlátható módon Unió-szerte megerősítse az innovációs ökoszisztémákat. E célkitűzés elérése érdekében az EIT-nek elő kell segítenie és fokoznia kell a különböző innovációs közösségek közötti kapcsolatépítést, integrációt és együttműködést, valamint elő kell mozdítania a szinergiákat közöttük Európa-szerte. Az EIT célja továbbá, hogy eredményeket mutasson fel az Unió stratégiai prioritásai tekintetében, és hozzájáruljon az uniós célkitűzések és szakpolitikák – többek között az európai zöld megállapodásról szóló 2019. december 11-i, az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” (európai helyreállítási terv) című, 2020. május 27-i, az európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i, a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i és az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. március 10-i bizottsági közleményben említett uniós célkitűzések és szakpolitikák –, valamint az Unió stratégiai autonómiájának elérésével kapcsolatos uniós célkitűzések és szakpolitikák megvalósításához, egy nyitott gazdaság megtartásával párhuzamosan. Továbbá az EIT-nek hozzá kell járulnia a globális kihívások – többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak – kezeléséhez a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás elveinek követésével, valamint ahhoz, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság. Az átállás csak a kutatás és az innováció fellendítésével lesz lehetséges, ami kiemeli a kedvező feltételek és az európai tudásbázis, valamint kutatási és innovációs kapacitás bővítésére irányuló beruházások megerősítésének szükségességét, különösen a környezetbarát, éghajlatbarát technológiák és innovációk terén.

(7)

Az EIT-nek fokoznia kell a KIC-ek nyitottságát annak érdekében, hogy megerősítse az együttműködési kapcsolatokat, és szinergiákat hozzon létre a különböző innovációs közösségek között Európában, ezáltal elősegítve a földrajzi sokféleséget és a tehetségek cirkulációját.

(8)

Az EIT elsőbbséget élvező területeit és pénzügyi igényeit egy stratégiai innovációs tervben (a továbbiakban: innovációs terv), egy – a vonatkozó többéves pénzügyi keretet lefedő – hétéves időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Az innovációs tervet össze kell hangolni az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (Horizont Európa), többek között az említett rendeletben meghatározott jelentéstételi, nyomonkövetési, értékelési és egyéb követelmények tekintetében, és annak figyelembe kell vennie a Horizont Európa stratégiai tervezését. Az innovációs tervnek szinergiákat kell kialakítania és előmozdítania a Horizont Európa egyéb részeivel, a többéves pénzügyi keret részét képező egyéb releváns uniós programokkal, valamint egyéb releváns uniós, nemzeti és regionális kezdeményezésekkel, szakpolitikákkal és eszközökkel, különösen azokkal, amelyek a kutatást és innovációt, az oktatást és készségfejlesztést, a fenntartható és versenyképes ipart, a vállalkozói készséget és a regionális fejlesztést támogatják. Tekintve az innovációs tervnek az uniós innovációs politika szempontjából való fontosságát, valamint az Unióra gyakorolt várható társadalmi és gazdasági hatást, az innovációs tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia a Bizottság javaslata alapján. E bizottsági javaslatnak az EIT által biztosított hozzájáruláson kell alapulnia. Ezen hozzájárulást az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

(9)

A Covid19-járvány kitörése nyomán kialakult válság súlyosan károsította a tagállamok egészségügyi és gazdasági rendszereit. A válságból eredő társadalmi, gazdasági, környezeti és technológiai hatások leküzdéséhez az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek együttműködésére lesz szükség. Az EIT-nek és a KIC-eknek rugalmasan kell reagálniuk a meglévő, valamint az új és váratlan kihívásokra és prioritásokra, és képesnek kell lenniük olyan intézkedések és kezdeményezések elfogadására, amelyek megfelelő támogatást nyújtanak ökoszisztémáiknak. Így különösen az EIT-nek és a KIC-eknek hozzá kell járulniuk a Covid19-válság hatásainak kezeléséhez szükséges innovációs erőfeszítésekhez, összhangban az európai zöld megállapodás, az európai helyreállítási terv, az új európai iparstratégia és a fenntartható fejlődési célok prioritásaival, ugyanakkor szinergiát kell biztosítaniuk egyéb uniós kezdeményezésekkel és partnerségekkel.

(10)

Az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban az EIT tevékenységeinek kezelniük kell a hosszú távú stratégiai kihívásokat, különösen a transz- és interdiszciplináris területeken, beleértve azon nem technológiai jellegű innovatív megoldások fejlesztését, amelyek szükséges kiegészítői a technológiára összpontosító innovációs tevékenységeknek. Eközben az EIT-nek elő kell mozdítania a civil társadalommal, a kutatást végző szervezetekkel, az innovációs központokkal, a kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k), a felsőoktatási intézményekkel és az ipar képviselőivel folytatott rendszeres párbeszédet.

(11)

Az EIT-nek – a KIC-ek révén – előnyben kell részesítenie a felsőoktatási, a kutatási és innovációs és a vállalkozói tevékenységeinek üzleti környezetbe helyezését és kereskedelmi alkalmazását, továbbá támogatnia kell a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitását, valamint innovatív vállalkozások létrehozását és fejlesztését, kiegészítve az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), valamint a Horizont Európa egyéb releváns részeit és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott InvestEU programot.

(12)

Az EIT-nek a felsőoktatási intézmények, kutatást végző szervezetek, vállalkozások – többek között kkv-k és köztulajdonban álló vállalkozások –, valamint helyi hatóságok, szociális vállalkozások, releváns nonprofit szervezetek és egyéb érdekelt felek kiválóságra épülő, intézményesített európai partnerségein keresztül kell működnie. Tekintve egyes vállalkozások innovatív jellegét az általuk kínált árukkal vagy szolgáltatásokkal, szervezeti felépítésükkel vagy az általuk alkalmazott termelési módszerekkel kapcsolatban, törekedni kell a szociális vállalkozói készség előmozdítására, valamint a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak az aktív részvételüket biztosító szorosabb bevonására. Ezeknek a partnerségeknek arra kell törekedniük, hogy egyéb köz- és magánforrásokból származó pénzeszközök mozgósítása révén pénzügyileg fenntarthatóvá váljanak, és hogy új releváns partnerek lehető legszélesebb körét vonzzák és vonják be. Ezeket az igazgatótanácsnak kell KIC-ekké kiválasztania és kijelölnie az innovációs tervben meghatározott kiemelt területeknek és menetrendnek megfelelően, figyelembe véve a Horizont Európa stratégiai tervezésében meghatározott prioritásokat, valamint foglalkozva a felmerülő globális és társadalmi kihívásokkal. A partnerségeket versenyalapú, nyílt, átlátható és kiválóságon alapuló eljárással kell kiválasztani e rendelettel és az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott, az európai partnerségek kiválasztására vonatkozó kritériumokkal összhangban. Az első ilyen KIC-nek – amelyet a lehető leghamarabb, 2022-ben vagy 2023-ban el kell indítani – a kulturális és kreatív ágazatokhoz és iparágakhoz, a második ilyen KIC-nek pedig – amelyet 2026-ban kell elindítani – a vízi, tengeri és tengerparti ágazatokhoz és ökoszisztémákhoz kell kapcsolódnia.

(13)

Figyelembe véve a KIC-ek sajátosságát, létrehozásukra vonatkozóan – a Horizont Európa részvételi és terjesztési szabályaitól eltérő – különös minimumfeltételeket kell meghatározni. Hasonlóképpen, adott esetben konkrét szabályokra lehet szükség a hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységekkel kapcsolatban a tulajdonjogra, a hozzáférési jogokra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozóan.

(14)

Az igazgatótanácsnak irányítania kell és nyomon kell követnie az EIT tevékenységeit, valamint felelnie kell a KIC-ek kiválasztásáért, kijelöléséért, finanszírozásáért, nyomon követéséért és tevékenységeik értékeléséért, az (EU) 2021/695 rendelettel és az innovációs tervvel összhangban. Az igazgatótanács tagjainak kinevezésekor a Bizottságnak biztosítania kell a felsőoktatás, a kutatás, az innováció vagy az üzleti élet területén tapasztalattal rendelkező személyek kiegyensúlyozott képviseletét, valamint a nemek közötti egyensúlyt és a földrajzi lefedettséget, a kiválóságot alkalmazva vezérelvként.

(15)

Az EIT-nek meg kell szerveznie az egyes KIC-ek teljesítményének, eredményeinek és hatásának folyamatos nyomon követését és időszakos külső értékelését, ideértve a KIC-ek pénzügyi fenntarthatóság, költséghatékonyság, valamint az új tagok felé való nyitottság megvalósítása terén elért eredményeit. Ezen értékelések magukban kell, hogy foglalják a partnerségi megállapodás első három évére és az esetleges meghosszabbítást követő három évre kiterjedő időközi felülvizsgálatokat, a partnerségi megállapodás hetedik évének vége előtt elvégzett átfogó értékeléseket, valamint a partnerségi megállapodás lejárta előtt elvégzett végső felülvizsgálatokat. Az igazgatótanácsnak adott esetben korrekciós intézkedéseket kell hoznia a KIC-ek tekintetében.

(16)

Az EIT-nek rendszeresen tájékoztatnia kell a tagállami képviselők csoportját az EIT és a KIC-ek teljesítményéről, elért eredményeiről és tevékenységeiről, az azok nyomon követéséből és értékeléséből fakadó eredményekről, valamint teljesítménymutatóikról és korrekciós intézkedéseikről. A tagállami képviselők csoportjának stratégiailag fontos kérdésekben tanácsot kell adnia az igazgatótanácsnak és az igazgatónak, valamint meg kell osztania tapasztalatait az EIT-vel és a KIC-ekkel, és tanácsot kell adnia nekik. Az EIT-nek kell megszerveznie a tagállami képviselők csoportjának üléseit.

(17)

A versenyképesség támogatása és az európai gazdaság vonzerejének, valamint innovációs és vállalkozói kapacitásának megerősítése érdekében az EIT-nek, valamint a KIC-eknek képesnek kell lenniük arra, hogy vonzást gyakoroljanak a partnerszervezetekre, kutatókra és hallgatókra az egész Unióból, az Unió legkülső régiót is ideértve, és azon túlról is, többek között mobilitásuk ösztönzése révén is.

(18)

Az EIT és a KIC-ek közötti viszony partnerségi megállapodásokon és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokon kell, hogy alapuljon, amelyek meg fogják határozni a KIC-ek jogait és kötelezettségeit, és az EIT teljesítményalapú pénzügyi hozzájárulását a KIC-ekhez. A KIC-ekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a több hosszú távú tervezési erőforrás és tevékenység biztosítása érdekében az EIT-nek legfeljebb három évre szóló többéves, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat, vagy amennyiben ez megfelelőbbnek minősül, éves, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat kell kötnie a KIC-ekkel. Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettől (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) eltérve az EIT számára lehetővé kell tenni, hogy először hétéves időtartamra kössön ilyen partnerségi megállapodást, és azt a pozitív teljesítmény, valamint az időközi felülvizsgálat pozitív eredményeinek, és a KIC átfogó értékelése pozitív eredményeinek függvényében egy további hétéves időtartamra meghosszabbítsa. A partnerségi megállapodás lejártát követően az EIT és a KIC együttműködési megállapodást köthet az aktív együttműködés fenntartása céljából.

(19)

A felsőoktatást a tudásháromszög szerves, de gyakran hiányzó elemeként támogatni kell. A részt vevő felsőoktatási intézményeknek és szakképző intézményeknek a KIC-eken keresztül kell oklevelet és diplomát kiadniuk a nemzeti szabályoknak és akkreditációs eljárásoknak megfelelően. Az EIT és a KIC-ek közötti partnerségi megállapodásoknak, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és együttműködési megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy ezeket az okleveleket és diplomákat EIT-okleveleknek és -diplomáknak is nevezzék. Továbbá, az EIT-nek meg kell erősítenie az EIT-védjeggyel ellátott oklevelek és diplomák népszerűsítését annak érdekében, hogy növelje azok elismerését az EIT-közösségen kívül, és kiterjessze azok alkalmazását az egész életen át tartó tanulási programokra, a szakképzésre, valamint a képzési, átképzési és továbbképzési programokra. Az EIT-nek – a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban – tevékenységein és munkáján keresztül elő kell segítenie a diákok, kutatók és alkalmazottak mobilitását, és lehetőségeket kell biztosítania az egész életen át tartó tanulásra, a mentorálásra és a tanácsadásra.

(20)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni az EIT felelősségének, nyitottságának és átláthatóságának biztosítására. Az EIT alapszabályában megfelelő szabályokat kell meghatározni irányítására és működésére vonatkozóan.

(21)

Az EIT-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, valamint működési autonómiájának és nemzeti hatóságoktól és külső nyomástól való függetlenségének biztosítása érdekében magának kell kezelnie költségvetését, amelynek bevételei között többek között az Unió hozzájárulásának is szerepelnie kell.

(22)

A várakozások szerint az ipari, a pénzügyi és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékben hozzá fog járulni a KIC-ek költségvetéséhez. A KIC-eknek törekedniük kell különösen a magánforrásokból és a tevékenységeikből származó bevételekből származó hozzájárulások arányának maximalizálására, valamint a pénzügyi fenntarthatóság elérésére és megvalósítására, legkésőbb az EIT által nyújtott 15 éves pénzügyi támogatás lejárta előtt. A KIC-eknek és partnerszervezeteiknek a nyilvánosság tudomására kell hozniuk, hogy tevékenységüket az EIT keretében végzik, valamint, hogy az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülnek. Továbbá a finanszírozásban részesülő projektekre és a finanszírozás elosztására vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala révén növelni kell a finanszírozás átláthatóságát.

(23)

Az Unió általános költségvetését terhelő uniós pénzügyi hozzájárulásra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi a költségvetési rendelettel összhangban.

(24)

Az EIT mindent meg kell, hogy tegyen annak érdekében, hogy elősegítse a többéves pénzügyi keret időszakai közötti zökkenőmentes átmenetet, különösen a folyamatban lévő tevékenységek tekintetében.

(25)

Az EIT bevételének részét kell, hogy képezze a Horizont Európa pénzügyi hozzájárulásából származó uniós hozzájárulás. Az említett bevételnek részét képezheti egyéb magán- és közfinanszírozásból származó hozzájárulás is.

(26)

Az EIT a költségvetési rendelet 70. cikkében foglaltak értelmében az Unió által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia. Következésképpen az EIT-re alkalmazni kell az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (10).

(27)

Az EIT-nek a megelőző naptári évben folytatott tevékenységekről és a műveletek eredményeiről konszolidált éves tevékenységi jelentést kell elfogadnia. Továbbá, az EIT-nek az innovációs terv alapján és pénzügyi szabályzatának megfelelően egységes programozási dokumentumot kell készítenie az éves és többéves programozás keretében tervezett kezdeményezéseiről, lehetővé téve az EIT számára, hogy reagáljon a kutatás, a társadalom, a technológia, a felsőoktatás, az innováció és egyéb jelentős területeken jelentkező külső és belső fejleményekre. Ezt az egységes programozási dokumentumot tájékoztatásul továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(28)

Létrehozása óta az EIT kihasználta személyzete szakértelmét. A 294/2008/EK rendelet értelmében alkalmazandó jogi keret miatt azonban néhány alkalmazotti szerződés a megújítás lehetősége nélkül lejárt. Annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen egy ilyen helyzet, és tekintve az EIT tevékenységeinek sikeréhez szükséges emberi szakértelem fontosságát, az EIT elsődleges érdeke, hogy az alkalmazandó jogi kereten belül minden erőfeszítést megtegyen a képzett személyzet vonzása és megtartása érdekében.

(29)

Helyénvaló, hogy a Bizottság független, külső értékeléseket kezdeményezzen az EIT – ideértve a KIC-ek révén irányított tevékenységeket is – működéséről, különösen az innovációs terv elkészítése céljából. Az említett értékelések meg kell, hogy vizsgálják, hogy az EIT miként teljesíti küldetését és célkitűzéseit, és le kell fedniük az EIT és a KIC-ek tevékenységeit. Értékelniük kell az EIT uniós hozzáadott értékét, az Unió-szerte kifejtett hatást és a regionális innovációs program (RIS) tevékenységeinek hatását, a nyitottságot, az eredményességet, a hatékonyságot, a tájékoztatási tevékenységeket, a kommunikációt, a láthatóságot, az eredmények terjesztését, a végrehajtott tevékenységek relevanciáját, valamint azt, hogy azok összhangban vannak-e a vonatkozó uniós és nemzeti szakpolitikákkal, és kiegészítik-e azokat, ideértve a Horizont Európa egyéb részeivel való szinergiákat is. Ezen értékeléseknek be kell épülniük a Horizont Európának az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban a Bizottság által végzett értékeléseibe.

(30)

Az EIT-nek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy észszerűsítse az egyes KIC-ek struktúrájához kapcsolódó terminológiát az EIT további egyszerűsítése és felismerhetőségének növelése érdekében.

(31)

Az európai innovációs egyenlőtlenségek kezeléséhez való hozzájárulás érdekében az EIT-nek – különösen az innovációs tervben részletesebben meghatározott RIS révén – támogatnia kell az országok és régiók innovációs kapacitását, törekednie kell az innovációs ökoszisztémák megerősítésére a globális kihívások kezelése és az új partnerszervezetek KIC-ekbe történő integrálása érdekében.

(32)

Az innovációt elősegítő szervezetként eljáró KIC-eknek figyelembe kell venniük a tagállamok intelligens szakosodási stratégiáinak prioritásait, és növelniük kell innovációs kapacitásukat azáltal, hogy teljes mértékben tükrözik a regionális kapacitásokat és erősségeket, lehetőségeket, gyengeségeket, valamint a helyi szereplőket és ezek tevékenységeit és piacait.

(33)

Elengedhetetlen az erős szinergiák előmozdítása az EIT és az EIC között. A KIC-eknek – az EIC-vel szoros szinergiában, ugyanakkor az átfedéseket elkerülve – ösztönözniük kell innovatív vállalkozások létrehozását, az EIT kedvezményezettjei számára pedig lehetővé kell tenni, hogy a KIC-ek által nyújtott szolgáltatások mellett kiegészítő támogatásért pályázzanak az EIC-eszközökhöz. Így különösen a KIC-ek által támogatott, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások számára az (EU) 2021/695 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban egyszerűbb és ezáltal gyorsabb hozzáférést kell biztosítani az EIC-intézkedésekhez, hogy segítsék őket a gyors növekedésben, míg az EIC-kedvezményezetteknek részesülniük kell az EIT által biztosított támogatási programok előnyeiből. Az elszigeteltség elkerülése, illetve a szinergiák és az együttműködés erősítése érdekében az EIT-nek és az EIC-nek kölcsönös és szisztematikus információcserét kell előirányoznia. Az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben megfigyelőként meghívhassa üléseire az EIC-testület tagjait.

(34)

Az EIT és a KIC-ek tevékenységeinek az (EU) 2021/695 rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és e rendelet bizonyos rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(35)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok terjedelmük és transznacionális jellegük miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„innováció”: az a folyamat, beleértve annak eredményét is, amelynek során a társadalmi, gazdasági vagy környezeti igényekre és keresletre válaszul új ötletek születnek, és ezáltal új termékek, eljárások, szolgáltatások vagy üzleti, szervezési és társadalmi modellek jönnek létre, amelyeket sikeresen bevezetnek egy meglévő piacra, vagy amelyek képesek új piacokat létrehozni, és amelyek értéket teremtenek a társadalom számára;

2.

„tudományos és innovációs közösség” vagy „KIC”: az innovációs folyamatban részt vevő felsőoktatási intézmények, kutatást végző szervezetek, vállalkozások és egyéb érdekelt felek közötti, az (EU) 2021/695 rendeletben említettek szerinti nagy méretű intézményesített európai partnerség, amely az EIT feladatainak megvalósítása és az (EU) 2021/695 rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás céljából közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló stratégiai hálózatot képez, annak jogi formájától függetlenül;

3.

„helymegosztási központ": nyílt és átlátható módon létrehozott fizikai központ, amely előmozdítja a tudásháromszög szereplői közötti kapcsolatokat és aktív együttműködést, és a tudáscsere fókuszpontjaként szolgál, és amelyen keresztül a KIC-ek partnerei hozzáférhetnek a közös célkitűzéseik megvalósításához szükséges létesítményekhez és szakértelemhez;

4.

„RIS-központ”: egy KIC által létrehozott és a KIC struktúrájának részét képező fizikai központ egy tagállamban vagy egy, a RIS által megcélzott társult országban, amely fókuszpontként szolgál a KIC tevékenységeihez, valamint a tudásháromszög helyi szereplőinek mozgósításához és a KIC tevékenységeibe való bevonásához;

5.

„partnerszervezet”: olyan jogalany, amely tagja valamely KIC-nek, és amely különösen a következőkből állhat: felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények, kutatást végző szervezetek, közintézmények, köz- vagy magántulajdonban álló vállalkozások, pénzügyi intézmények, regionális és helyi hatóságok, alapítványok és nonprofit szervezetek;

6.

„kutatást végző szervezet”: olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egyik fő céljaként kutatást vagy technológiai fejlesztést végez;

7.

„felsőoktatási intézmény”: egyetem vagy bármely olyan felsőoktatási intézmény – függetlenül annak a nemzeti összefüggésben használt megnevezésétől –, amely a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően különösen mesteri vagy doktori oklevelet vagy diplomát ad;

8.

„EIT-közösség”: az EIT, valamint az EIT támogatásában vagy pénzügyi hozzájárulásában részesült vagy részesülő magánszemélyek és jogalanyok aktív közössége;

9.

„stratégiai innovációs terv” vagy „innovációs terv”: az a dokumentum, amely meghatározza az EIT kiemelt területeit és stratégiáját a jövőbeli kezdeményezések tekintetében, az innováció terén az EIT legjobb hozzáadott érték megteremtésére való képességét, az EIT célkitűzéseit, kulcsfontosságú intézkedéseit, működési módját, várt eredményeit és hatását, valamint a Horizont Európa és a többéves pénzügyi keret időszakára szükséges forrásokra vonatkozó becslést;

10.

„regionális innovációs program” vagy „RIS” (Regional Innovation Scheme): olyan program, amely az innovációs tervben említett európai innovációs eredménytáblában „mérsékelt” vagy „szerény” innovátorként besorolt országok (és ezen országok régiói), valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke értelmében vett legkülső régiók tudásháromszögének és innovációs kapacitásának integrációját mozdítja elő, különösen új partnerek KIC-ekbe vonzásával és integrálásával, valamint a regionális különbségek áthidalásával, enyhítve ezáltal az innovációs szakadékot;

11.

„az érdekelt felek fóruma”: az uniós intézmények, nemzeti, regionális és helyi hatóságok képviselői, az üzleti élet, a felsőoktatás, a kutatás terén tevékenykedő érdekképviseleti szervek és egyedi szervezetek, társulások, civil szervezetek és klaszterszervezetek, valamint az egész tudásháromszögből az egyéb érdekelt felek számára nyitva álló platform;

12.

„KIC üzleti terv”: a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz csatolt, legfeljebb hároméves időszakot lefedő dokumentum, amely leírja a KIC célkitűzéseit, megvalósításuk módját, a várt eredményeket, a tervezett hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységeket, valamint a kapcsolódó pénzügyi szükségleteket és forrásokat, beleértve a pénzügyi fenntarthatóság elérésére és a KIC új, az egész Unióból származó partnerek előtti nyitottságának növelésére irányuló intézkedéseket is;

13.

„hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységek”: partnerszervezetek által a KIC üzleti tervvel összhangban végrehajtott olyan tevékenységek, amelyek hozzájárulnak a felsőoktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögének integrációjához, ideértve a KIC-ek létrehozással, igazgatással és koordinálással kapcsolatos tevékenységeit is, valamint hozzájárulnak az EIT általános célkitűzéseihez;

14.

„KIC-ek közötti tevékenységek”: azok a tevékenységek, amelyek célja a KIC-ek közötti együttműködés és szinergiák fokozása, interdiszciplinárisabb megközelítés előmozdítása, valamint a kritikus tömeg megteremtése a KIC-ek körében a közös érdekű kérdések kezelése érdekében;

15.

„együttműködési megállapodás”: az EIT és valamely KIC között létrejött megállapodás, amelynek célja, hogy a KIC a partnerségi megállapodás lejárta után is aktív tagja maradjon az EIT-közösségnek, és amely egyes magas uniós hozzáadott értékkel bíró egyes konkrét tevékenységek és transznacionális tevékenységek tekintetében tartalmazza az EIT versenypályázati felhívásaihoz való hozzáférés feltételeit;

16.

„pénzügyi fenntarthatóság”: egy adott KIC azon képessége, hogy a tudásháromszöggel kapcsolatos tevékenységeit az EIT hozzájárulásaitól függetlenül finanszírozza.

a)

az innovációs tervnek megfelelően meghatározza fő prioritásait és tevékenységeit, és azokat az (EU) 2021/695 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban végrehajtja;

b)

nyitottságot biztosít a lehetséges új partnerszervezetek irányába, és figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a körükben, különösen a kkv-k és a kialakulóban lévő kiválósági központok körében Unió-szerte, többek között a RIS révén, a meglévő információs hálózatokra és struktúrákra építve, és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

a 9. cikknek megfelelően KIC-eket választ és jelöl ki, és partnerségi megállapodások és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások révén meghatározza a KIC-ek jogait és kötelezettségeit, megfelelő minőségellenőrzési intézkedésekkel, tevékenységeik folyamatos nyomon követésével és a 11. cikkel összhangban tevékenységeik időszakos külső értékelésével felügyeli a KIC-eket és megfelelő támogatást és stratégiai iránymutatást nyújt számukra, és adott esetben korrekciós intézkedéseket hoz;

d)

irányítja a RIS végrehajtását, többek között a RIS-központok KIC-ek általi megvalósítása révén;

e)

megfelelő szintű koordinációt biztosít a KIC-ek között, segíti a köztük folyó kommunikációt és tematikus együttműködést, valamint a KIC-ek közötti tevékenységekre és közös szolgáltatásokra vonatkozó pályázati felhívásokat indít;

f)

biztosítja az EIT-védjeggyel ellátott oklevelek és diplomák KIC-ek általi széles körű végrehajtását, megerősíti az EIT-közösségen kívüli előmozdításukat, és kiterjeszti azokat az egész életen át tartó tanulás programjaira;

g)

elősegíti a tudásháromszög integrációjára irányuló bevált gyakorlatok terjesztését – így a KIC-ek között, illetve Unió-szerte, többek között a RIS révén – a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából, továbbá hogy tájékoztatási tevékenységek révén ösztönözze a KIC-ek nyitottságát az új tagok felé;

h)

előmozdítja az EIT-közösségből fakadó eredmények és lehetőségek széleskörű terjesztését, kommunikációját és hasznosítását az EIT ismertségének, láthatóságának és ismeretének Unió-szerte történő növelése, valamint az EIT-közösség tevékenységeiben való részvétel ösztönzése érdekében;

i)

támogatja a KIC-eket az egyéb köz- és magánforrásokból származó pénzeszközök mobilizálására irányuló eredményes pénzügyi fenntarthatósági stratégia kidolgozásában;

j)

kiválóságot mozdít elő a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén, különösen azáltal, hogy előmozdítja a KIC-eket mint kiváló innovációs partnereket;

k)

ágazatokon átívelő módon támogatja az innovációval kapcsolatos multidiszciplináris megközelítéseket, többek között a technológiai, szociális és nem technológiai megoldások, a beépített fenntarthatóság és klímasemlegesség, a szervezeti megközelítések, a vállalkozói készségekre való összpontosítás és új üzleti modellek integrációján keresztül;

l)

biztosítja az EIT tevékenységei és egyéb uniós programok között a szinergiákat és adott esetben a kiegészítő jelleget, az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban;

m)

előmozdítja a KIC-ek közötti eszmecserét, valamint a szakértelem és a know-how cseréjét és terjesztését a szellemitulajdon-jogok innovatív modelljeivel kapcsolatban a tudásátadás és -terjesztés céljából, mind a KIC-ek összefüggésében, mind szélesebb körben, Unió-szerte;

n)

biztosítja a szükséges támogatást és előmozdítja a szinergiákat a KIC-ekkel az innovatív megoldások fejlesztéséhez;

o)

legalább kétévente megszervezi az érdekelt felek fórumának rendszeres üléseit az EIT tevékenységeinek, tapasztalatainak, a bevált gyakorlatoknak és az Unió innovációs, kutatási és oktatási szakpolitikáihoz és célkitűzéseihez, illetve adott esetben egyéb uniós szakpolitikákhoz és célkitűzésekhez való hozzájárulásának megosztása és megvitatása céljából, valamint hogy lehetőséget adjon az érdekelt feleknek véleményük kifejtésére;

p)

évente legalább kétszer megszervezi a tagállami képviselők csoportjának ülését az érdekelt felek fórumának üléseitől függetlenül;

q)

elősegíti az EIT-közösség megosztott szolgáltatási létesítményeinek létrehozását;

r)

ösztönzi a RIS-központok és tagállamokban működő helymegosztási központok közötti kapcsolatépítést idővel annak érdekében, hogy megkönnyítse együttműködésüket az EIT-közösségen belül és a helyi innovációs ökoszisztémákkal;

s)

nyomon követi a KIC-ek által a tagszervezeteik – különösen a felsőoktatási intézmények, a szakképző intézmények, a kkv-k és az induló vállalkozások – vállalkozói és innovációs kapacitásának fejlesztése érdekében elvégzendő tevékenységek végrehajtását, valamint azoknak az innovációs ökoszisztémákba való integrációját Unió-szerte, a tudásháromszögön alapuló megközelítéssel összhangban;

t)

a Bizottsággal együttműködve, és a KIC-ekkel folytatott konzultációt követően kísérleti kezdeményezést alakít ki, indít és koordinál, amely támogatja a felsőoktatási intézmények innovációs és vállalkozói kapacitásait, valamint az innovációs ökoszisztémákba való integrációjukat (kísérleti felsőoktatási kezdeményezés), amelyet a KIC-eknek kell végrehajtaniuk.

a)

a KIC-ek létrehozására vonatkozó minimumfeltételeket e rendelet 9. cikkének (3) és (4) bekezdése határozza meg;

b)

a hozzáadott értéket teremtő KIC-tevékenységek tulajdonjogára, hozzáférési jogaira, hasznosítására és terjesztésére adott esetben egyedi szabályok vonatkozhatnak.