(1)

A belső piac az Unió egyik sarokköve. Létrejötte óta bizonyította, hogy jelentősen hozzájárul a növekedéshez, a versenyképességhez és a foglalkoztatáshoz, és továbbra is egyenlően szolgálnia kell valamennyi polgár és vállalkozás érdekeit. Új lehetőségeket és méretgazdaságosságot teremtett az uniós vállalkozások, nevezetesen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára és erősítette ipari versenyképességüket. A belső piac hozzájárult a munkahelyteremtéshez és nagyobb választékot kínált a minőségi termékekből és szolgáltatásokból a fogyasztók számára, alacsonyabb áron. Emellett továbbra is motorja az integráltabb piac, valamint az erősebb, kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb gazdaság kiépítésének. Amellett, hogy az Unió egyik legfontosabb vívmánya és a legjobb eszköze az egyre inkább globalizálódó világban, egyúttal – az éghajlatváltozásból fakadó növekvő nyomásra adott válaszként is – központi elemét képezi a fenntartható gazdaság zöld és digitális transzformáció általi megvalósításának.

(2)

A belső piacnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a digitális forradalom és a globalizáció által jellemzett, gyorsan változó környezethez. A digitális innováció új korszaka továbbra is lehetőségeket teremt a vállalkozások és a magánszemélyek számára, új termékeket, szolgáltatásokat, folyamatokat és üzleti modelleket hoz létre, valamint új lehetőségeket kínál a magas színvonalú statisztikák hatékony előállításához. Ugyanakkor kihívások is fakadnak belőle a szabályozás, a szabályok érvényesítése, a fogyasztóvédelem és biztonság tekintetében.

(3)

Az uniós joganyag jelentős része a belső piac működésének alátámasztására szolgál. E jelentős rész különösen a versenyképességre, a szabványosításra, a kölcsönös elismerésre, a megfelelőségértékelésre, a fogyasztóvédelemre és a piacfelügyeletre vonatkozik. Olyan szabályokból áll, amelyek az üzleti, kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókkal, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területével, az európai statisztikák előállításával, valamint a tisztességes verseny előmozdításával kapcsolatosak. Az uniós jog e jelentős része a belső piac működéséhez elengedhetetlen egyenlő versenyfeltételeket teremti meg a fogyasztók és a vállalkozások javára.

(4)

Ugyanakkor a belső piac megfelelő működésének továbbra is vannak diszkriminatív, indokolatlan vagy aránytalan akadályai, és új akadályok is felmerülnek. A szabályok elfogadása csak az első lépés; legalább ilyen fontos az is, hogy azok működjenek. A meglévő szabályok érvényesítésével kapcsolatos aktuális kihívások, a termékek és szolgáltatások szabad mozgásának akadályai és a határokon átnyúló közbeszerzések alacsony szintje korlátozza a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeit. Ezen akadályok felszámolása végső soron attól függ, hogy a polgárok bíznak-e az Unióban és abban, hogy képes eredményeket felmutatni, valamint munkahelyeket és növekedést teremteni, miközben védi a közérdeket.

(5)

Korábban külön uniós cselekvési programok léteztek a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképessége, a fogyasztóvédelem, a pénzügyi szolgáltatások ügyfelei és végfelhasználói, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal, valamint a növények, az állatok, az élelmiszerek és a takarmányok területén. Néhány további tevékenység finanszírozása közvetlenül a belső piac költségvetési soraiból történt. Most a különböző intézkedések közötti észszerűsítő átszervezésre és a szinergiák kiaknázására, valamint a jól működő és fenntartható belső piac megvalósítását célzó tevékenységek finanszírozására vonatkozó rugalmasabb, átláthatóbb, egyszerűbb és mozgékonyabb keret létrehozására van szükség. Ezért új programot kell létrehozni, amely összefogja a korábban ezen más programok és más vonatkozó költségvetési sorok alapján finanszírozott tevékenységeket. E programnak olyan új kezdeményezéseket is tartalmaznia kell, amelyek célja a belső piac működésének javítása, anélkül azonban, hogy átfedések keletkeznének a kapcsolódó uniós programokkal és intézkedésekkel.

(6)

Az európai statisztikák 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti fejlesztése, előállítása és közzététele a 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott külön európai statisztikai program hatálya alá tartozott. Az európai statisztikák előállításának és közzétételének folytonossága érdekében az új programnak az előző európai statisztikai program által lefedett tevékenységekre is ki kell terjednie, és ennek érdekében keretet kell biztosítania a 223/2009/EK rendelet szerinti európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. Az új programmal létre kell hozni az európai statisztikákra vonatkozó pénzügyi keretet annak érdekében, hogy az összes uniós szakpolitika tervezéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható európai statisztikák álljanak rendelkezésre. A szakmai függetlenség az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének egyik szükséges előfeltétele.

(7)

Ezért célszerű létrehozni egy programot a belső piac működésének, a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának, a szabványosításnak, a piacfelügyeletnek és a fogyasztóvédelemnek a javítására, a növények, az állatok, az élelmiszerek és a takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra (Egységes piac program) (a továbbiakban: a program). A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (6) meghatározott, 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamához.

(8)

A programnak támogatnia kell a belső piac megfelelő működését biztosító uniós jogszabályok kialakítását, végrehajtását és érvényesítését. Támogatnia kell azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek felruházzák a helytállás képességével a belső piac valamennyi szereplőjét, köztük a vállalkozásokat, a polgárokat – köztük a fogyasztókat és a munkavállalókat –, a civil társadalmat képviselőket és a hatóságokat. Ennek érdekében a programnak a vállalkozások – különösen a kkv-k, köztük a turisztikai ágazatban működő kkv-k – versenyképességének, kapacitásépítésének és fenntarthatóságának elősegítésére kell irányulnia, többek között a turisztikai ágazatban is. A vállalkozások fenntarthatósága fontos hosszú távú versenyképességük megtartása szempontjából, és hozzájárul az Unió gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot célzó átalakulásához, aminek együtt kell járnia a digitalizációval és a fenntartható üzleti gyakorlatok alkalmazásával. A programnak támogatnia kell továbbá a fogyasztóvédelmi és fogyasztói biztonsági szabályok érvényesítését is. Fel kell hívnia a vállalkozások és egyének figyelmét a jogaikra azáltal, hogy megfelelő eszközöket, információt és segítséget biztosít számukra ahhoz, hogy megalapozottan dönthessenek, valamint erősödjön részvételük az uniós szakpolitikák alakításában. Ezenkívül a program céljai között kell, hogy szerepeljen a szabályozási és igazgatási együttműködés javítása is, nevezetesen képzési programok, a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a tudás- és kompetenciabázisok kiépítése révén, ideértve a stratégiai közbeszerzés alkalmazását is. A program célja kell, hogy legyen továbbá az olyan magas színvonalú uniós és nemzetközi szabványok kidolgozásának, illetve az olyan szabályalkotásnak a támogatása – többek között az érdekelt felek széleskörű bevonásával –, amely alátámasztja az uniós jogszabályok végrehajtását.

Ennek ki kell terjednie a pénzügyi beszámolás és ellenőrzés területére is, ezáltal hozzájárulva az Unió tőkepiacainak átláthatóságához és megfelelő működéséhez, valamint a befektetők jobb védelméhez. A program céljául kell továbbá kitűzni az emberek, az állatok és a növények magas szintű egészségének biztosítását szolgáló uniós jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének, továbbá az emberek jóllétének és az állatok jólétének, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságnak a támogatását, a fenntartható fejlődés elveinek tiszteletben tartása és a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása mellett. Ezenkívül a program keretében támogatni kell a magas színvonalú európai statisztikák előállítását a 223/2009/EK rendeletben foglalt és az Európai statisztika gyakorlati kódexében részletesebben kifejtett statisztikai elvekkel összhangban.

(9)

Egy olyan modern belső piac, amely a tisztességesség, az átláthatóság és a kölcsönös bizalom elvén alapul, előmozdítja a versenyt, és a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók javát szolgálja. A szolgáltatások folyamatosan fejlődő belső piacának jobb kiaknázása elő kell, hogy segítse az uniós vállalkozások általi munkahelyteremtést és határokon átnyúló növekedést, a szolgáltatások szélesebb körének kedvezőbb áron való kínálatát, valamint a magas színvonal fenntartását a fogyasztók és a munkavállalók számára. Ennek elérése érdekében a programnak hozzá kell járulnia a belső piaci folyamatok jobb figyelemmel kíséréséhez csakúgy, mint a fennmaradó diszkriminatív, indokolatlan vagy aránytalan akadályok azonosításához és megszüntetéséhez, valamint annak biztosításához, hogy a keretszabályozás teret engedjen az innováció minden formájának, ideértve többek között az új technológiai fejlesztéseket és folyamatokat, a szolgáltatásinnovációs üzleti modelleket, a kollaboratív és szociális gazdasági modelleket, a szociális innovációt és a nem technológiai innovációt is.

(10)

A belső piac szabályozási akadályai számos ipari termék esetében már felszámolásra kerültek megelőző mechanizmusok, közös szabályok elfogadása és – ilyen uniós szabályozás hiányában – a kölcsönös elismerés elve révén. Azokon a területeken, amelyekre nem vonatkozik uniós jogszabály, a kölcsönös elismerés elve alkalmazandó, amelynek eredményeképpen az egyik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk a szabad mozgás jogának alkalmazásával a többi tagállamban is értékesíthetők. Ha az érintett tagállam részéről indokolt az áru forgalmazásának ellenzése, korlátozást vezethet be, feltéve hogy ez a korlátozás hátrányos megkülönböztetéstől mentes, azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36. cikkében meghatározott vagy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában elismert, közérdeken alapuló kényszerítő indokok igazolják és az elérni kívánt céllal arányos. A kölcsönös elismerés elvének nem megfelelő alkalmazása azonban – amely például indokolatlan vagy aránytalan korlátozások bevezetése esetén áll fenn – megnehezíti a vállalatok számára a piacra jutást más tagállamokban. Az árupiacok nagyfokú integrációja ellenére ez a helyzet elvesztegetett lehetőségeket jelent a gazdaság egésze számára. Az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) elfogadásával várhatóan jelentősen megnövekednek a gazdasági előnyök ezen a területen. A program keretében ezért a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának javítására kell törekedni az áruk területén annak érdekében, hogy a benne rejlő lehetőségeket maradéktalanul ki lehessen használni. A programnak ezenkívül azt kell céloznia, hogy csökkenjen a piacra kerülő illegális és a szabályoknak nem megfelelő áruk száma – részben célzott ismeretterjesztés és képzés segítségével, részben pedig az (EU) 2019/515 rendeletben említett termékinformációs kapcsolattartó pontok támogatása és az illetékes hatóságoknak a kölcsönös elismerés kapcsán való hatékonyabb együttműködése révén.

(11)

Új szabályozási és érvényesítési kihívások merülnek fel a környezet digitális forradalom miatti gyors változásával összefüggésben, és az olyan területek tekintetében, mint például a kiberbiztonság, az adatvédelem és a magánélet védelme, a dolgok internete és az ezekhez kapcsolódó etikai normák. A termékbiztonságra és a felelősség egyértelművé tételére vonatkozó szigorú szabályok elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az uniós polgárok – így többek között a fogyasztók – és a vállalkozások is megfelelő védelemben részesülhessenek valamilyen kár bekövetkezése esetén. A programnak ezért hozzá kell járulnia az uniós termékfelelősségi rendszer gyors kiigazításához és hatékonyabb érvényesítéséhez annak érdekében, hogy az elősegítse az innovációt, miközben garantálja a felhasználók védelmét és biztonságát.

(12)

Az uniós jognak nem megfelelő termékek forgalomba hozatala – ideértve a harmadik országból importált ilyen termékeket is – kockázatnak teszi ki az Unió polgárait, köztük a fogyasztókat, valamint más végfelhasználókat is. Az előírásoknak megfelelő termékeket hagyományos vagy elektronikus úton értékesítő gazdasági szereplőknek a versenyhelyzet torzulásával kell megküzdeniük azon gazdasági szereplők miatt, amelyek – ismerethiányból fakadóan, versenyelőnyhöz jutás céljából szándékosan vagy a piacfelügyelet Unió-szerte tapasztalható széttagoltságából következően – nem tartják be a szabályokat. A piacfelügyeleti hatóságok gyakran alulfinanszírozottak, és a nemzeti határok korlátozzák a tevékenységüket, miközben a vállalkozók uniós vagy akár globális szinten kereskednek. A piacfelügyeleti hatóságok – különösen az e-kereskedelem esetében – nagy nehézségekkel szembesülnek a harmadik országokból behozott, nem megfelelő termékek nyomon követése és a joghatóságuk alá tartozó gazdasági szereplők beazonosítása terén.

A termékekhez való fizikai hozzáférés hiánya miatt jelentős nehézséget jelent számukra a kockázatértékelések és a termékvizsgálatok elvégzése is. A program keretében ezért a termékmegfelelőség erősítésére kell törekedni az alkalmazandó uniós termékbiztonsági szabályokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, a megfelelőség (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti ellenőrzésének intenzívebb alkalmazása, valamint a betartatásért felelős hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés szorosabbra fűzésének elősegítése révén. A programnak továbbá hozzá kell járulnia a piacfelügyeleti tevékenységek meglévő keretének megszilárdításához, ösztönöznie kell a különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak együttes fellépését, javítania kell az információcserét, valamint elő kell mozdítania a piacfelügyeleti tevékenységek konvergenciáját és szorosabb integrációját. A programnak ezt különösen az (EU) 2019/1020 rendelet által bevezetett új követelmények szigorú érvényesítésének biztosításával kell elérnie, hogy ezáltal megakadályozza a szabályoknak nem megfelelő termékek fogyasztók és más végfelhasználók számára való értékesítését. A programnak ezért Unió-szerte meg kell erősítenie a piacfelügyeleti hatóságok kapacitásait, hozzá kell járulnia a szabályoknak a tagállamokban egymáshoz viszonyítottan egységesebb érvényesítéséhez, és lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy gazdasági növekedés és fenntarthatóság tekintetében egyenlően részesüljenek a belső piac előnyeiből.

(13)

Jóllehet a program nem tartalmaz a szellemitulajdon-jogok védelmét támogató célkitűzéseket és intézkedéseket, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a hamisított termékek gyakran nem felelnek meg az uniós termékbiztonsági és fogyasztóvédelmi jogszabályok követelményeinek, és kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve, különösen online vásárlás esetén. A programnak ezért fokoznia kell a szinergiákat a szellemitulajdon-jogok védelmének területére vonatkozó más uniós programokkal, különösen a vámellenőrzési berendezések támogató eszközével, amelyet a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hozott létre.

(14)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a megfelelést az eredendően magasabb kockázatú harmonizált termékkategóriák esetében, az Unió létrehozta a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálási rendszerét, amely ellenőrzi e szervezetek kompetenciáját, pártatlanságát és függetlenségét. Elengedhetetlen, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek megbízhatóak legyenek és megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek, mivel azt ellenőrzik, hogy a termékek a forgalomba hozataluk előtt megfelelnek-e a biztonsági követelményeknek. A fő kihívás most annak biztosítása, hogy az akkreditációs rendszer továbbra is tükrözze a szakma fejlődését, és hogy annak alkalmazása ugyanolyan szigorúsággal történjen az Unió egészében. A programnak ezért támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek továbbra is teljesítsék szabályozási követelményeiket – többek között pártatlanság és függetlenség tekintetében –, különösen az akkreditáció révén. Hasonlóképpen, a programnak – a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) említett Európai Akkreditálási Együttműködés támogatása révén – az akkreditációs rendszer fejlesztését célzó intézkedéseket is támogatnia kell, különösen az új szakpolitikai területeken.

(15)

Mivel az online kereskedelem és az utazási szolgáltatások fejlődése nyomán a fogyasztói piacok ma már nem ismernek határokat, fontos annak biztosítása, hogy az Unióban lakóhellyel rendelkező fogyasztók ugyanolyan magas szintű védelmet élvezhessenek az áruk és szolgáltatások harmadik országban letelepedett gazdasági szereplőktől való behozatalakor többek között online értékesített áruk és szolgáltatások esetében is. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a program támogassa a harmadik országokban található releváns szervekkel való együttműködést, például a szabályoknak nem megfelelő termékekre vonatkozó információcsere tekintetében.

(16)

A közbeszerzést a hatóságok abból a célból alkalmazzák, hogy gondoskodjanak a közforrások kedvező ár-érték arány melletti felhasználásáról, és hozzájáruljanak egy innovatívabb, fenntarthatóbb, inkluzívabb és versenyképesebb belső piachoz. Ez magában foglalja azt is, hogy olyan értékelési kritériumokat alkalmazzanak, amelyek a pályázatok odaítélésekor nem csak a gazdaságilag legelőnyösebb, hanem egyúttal a köz számára a legnagyobb értéket biztosító ajánlat kiválasztását is biztosítják, a „legjobb ár-minőség arány” elve mentén. Amennyiben ez összhangban van az alkalmazandó uniós joggal, figyelembe kell venni a környezetvédelmi, a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos és a társadalmi szempontokat, és az infrastrukturális nagyprojektek esetében elő kell mozdítani a pályázatok részekre bontását. A 2014/23/EU (10), a 2014/24/EU (11) és a 2014/25/EU (12) európai parlamenti és tanácsi irányelv biztosítja a jogi keretet az uniós bruttó hazai termék 14 %-át képviselő közbeszerzési piacok integrációjához és hatékony működéséhez, ezzel is szolgálva a hatóságok, a vállalkozások és az állampolgárok – köztük a fogyasztók – érdekeit. A megfelelően végrehajtott közbeszerzési szabályok a belső piac megerősítését, valamint az uniós vállalkozások és az uniós munkahelyek számának növekedését elősegítő kulcsfontosságú eszközök. A programnak ezért támogatnia kell az olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a stratégiai közbeszerzések szélesebb térnyerését, a közbeszerzők szakmai színvonalának emelését, a kkv-k számára a közbeszerzési piacokhoz való jobb hozzáférés – különösen tanácsadási szolgáltatások és képzés révén történő – elősegítését és javítását, az átláthatóság, az integritás és az adatminőség javulását, a beszerzések digitális átalakításának felgyorsítását és a közös beszerzések előmozdítását a tagállamokkal kialakított partnerségi megközelítés megerősítésével, az adatgyűjtés és az adatelemzés – többek között célzott IT-eszközök fejlesztése révén történő – javítását, a tapasztalatcseréknek és a bevált gyakorlatok megosztásának a támogatását, az európai és nemzetközi szabványokra való hivatkozást, az útmutatás nyújtását, a kedvező kereskedelmi megállapodásokra való törekvést, a nemzeti hatóságok közötti együttműködés megerősítését és a kísérleti projektek elindítását.

(17)

A program célkitűzéseinek elérése és a polgárok és a vállalkozások életének megkönnyítése érdekében egyre inkább digitalizált és teljes mértékben hozzáférhető, magas színvonalú, felhasználóközpontú közszolgáltatásokat kell bevezetni. Fokozni kell az e-közigazgatásra és az e-kormányzatra irányuló erőfeszítéseket is, biztosítva ugyanakkor a megfelelő adatvédelmet és a magánélet védelmét. Ez maga után vonja azt is, hogy a közigazgatásoknak a polgárokkal és a vállalkozásokkal együttműködve kell megalkotniuk az említett közszolgáltatásaikat. Továbbá, mivel a belső piacon a határokon átnyúló tevékenységek folyamatos és állandó növekedése figyelhető meg, naprakész, pontos és könnyen érthető információknak kell rendelkezésre állniuk a vállalkozások és a polgárok jogairól. Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív formaságokat elmagyarázó, egyszerű tájékoztatást is fel kell tüntetni. Elengedhetetlenné válik a tagállamok közötti szinten felmerülő problémák megoldásával kapcsolatos jogi tanácsadás és az abban való segítségnyújtás is. A hatóságokat továbbá támogatni kell az e célok elérésére irányuló erőfeszítéseikben, például a nemzeti közigazgatások egyszerű és hatékony módon történő összekapcsolása, valamint az arra magyarázatot nyújtó tájékoztatás és információcsere révén, hogy hogyan működik a gyakorlatban a belső piac. A meglévő belső piaci irányítási eszközök e tekintetben már fontos szerepet töltenek be; biztosítani kell tehát minőségük, láthatóságuk, átláthatóságuk és megbízhatóságuk további növelését. A programnak ezért támogatnia kell a következő, már meglévő belső piaci irányítási eszközöket: az Európa Önökért portált, amely a jövőbeli egységes digitális kapu gerincévé kell, hogy váljon, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálatot, a SOLVIT-ot, a belső piaci információs rendszert és az egységes piaci eredménytáblát.

(18)

A programnak támogatnia kell az uniós szabályozási keret kialakítását a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a szerződési jog területén annak érdekében, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k – hatékonyabbá és versenyképesebbé váljanak, mindeközben pedig védelmet kell nyújtania a vállalatok működése által érintett felek számára, és hogy válasz szülessen a felmerülő politikai kihívásokra. Biztosítania kell a releváns uniós vívmányok megfelelő értékelését, végrehajtását és érvényesítését, az érdekelt felek tájékoztatását és segítését, valamint az információcsere ösztönzését is ezen a területen. A programnak további támogatást kell nyújtania az adatgazdaság és az innováció egyértelmű és testre szabott jogi keretét elősegítő bizottsági kezdeményezésekhez. Ezek a kezdeményezések szükségesek a szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségek tekintetében a jogbiztonság növeléséhez, különösen a felelősség, a biztonság, az etika és a magánélet védelme tekintetében, az olyan kialakulóban lévő technológiák összefüggésében, mint például a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. A programnak arra kell törekednie, hogy ösztönözze az adatvezérelt vállalkozások fejlődését, mivel az ilyen vállalkozások döntő szerepet fognak játszani az uniós gazdaságnak a globális versenyben nyújtott teljesítménye tekintetében.

(19)

A programnak elő kell segítenie továbbá a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós jogi keret tagállamok általi helyes és teljes körű végrehajtását és alkalmazását, valamint az e területeken jelentkező új kihívások kezelésére szolgáló jövőbeli szakpolitikák kidolgozását. Támogatnia kell az európai érdekű nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedések értékelését és a terrorizmus finanszírozását vizsgáló szakértői bizottságának – vonatkozó tevékenységeit is.

(20)

A pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi stabilitás és a tőkepiaci unió – ezen belül a fenntartható finanszírozás – területén a belső piac megvalósításának és fejlesztésének célja nagymértékben függ a tényeken alapuló uniós szakpolitikai intézkedésektől. A Bizottságnak aktív szerepet kell vállalnia e cél elérésében oly módon, hogy folyamatosan nyomon követi a pénzügyi piacokat és a pénzügyi stabilitást, értékeli az uniós jogszabályoknak a tagállamok általi végrehajtását, felméri, hogy a hatályos jogszabályok a célnak megfelelőek-e, és új kockázatok felmerülése esetén meghatározza a lehetséges intézkedési területeket, mindezt az érdekelt feleknek a szakpolitikai ciklus egészébe való folyamatos bevonásával. Az ilyen tevékenységek elemzések, tanulmányok, képzési anyagok, felmérések, megfelelőségértékelések, értékelések és magas színvonalú statisztikák előállításán alapulnak, és azokat informatikai rendszerek és kommunikációs eszközök támogatják.

(21)

Az EUMSZ olyan szabályrendszert tartalmaz, amely biztosítja, hogy a belső piacon ne torzuljon a verseny. A programnak hozzá kell járulnia az Unió versenypolitikájához, többek között a különböző hálózatokkal, valamint a nemzeti hatóságokkal és bíróságokkal való együttműködés javítása és megerősítése, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítése révén, továbbá az érdekelt felek szélesebb csoportjának az uniós versenypolitika területéhez tartozó jogok, előnyök és kötelezettségek megismertetésébe és magyarázatába való bevonása révén is. A programnak ezenkívül segítséget kell nyújtania a piaci folyamatok elemzésének és értékelésének tökéletesítésében, többek között az ágazati vizsgálatok és más piackutatási eszközök alkalmazása, valamint az információk és a legjobb gyakorlatok Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli szisztematikus megosztása révén. Ennek – többek között nemzetközi szinten is – hozzá kell járulnia a tisztességes verseny és az egyenlő versenyfeltételek biztosításához, valamint lehetővé kell tennie a vállalkozások – különösen a kkv-k –, illetve a fogyasztók számára, hogy kiaknázzák a belső piacból származó előnyöket.

(22)

A programnak mindenekelőtt foglalkoznia kell a verseny és a belső piac működésére nézve a gazdaság és az üzleti környezet folyamatos zöld és digitális átállásából – és különösen az adatok mennyiségének és felhasználásának exponenciális növekedéséből – fakadó radikális változásokkal, figyelembe véve azt, hogy a vállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak mesterséges intelligenciára, nagy adathalmazokra alkalmazott algoritmusokra és egyéb informatikai eszközökre és szakértelemre. Alapvető fontosságú az is, hogy a program támogassa a tagállamokkal és azok hatóságaival és bíróságaival alkotott hálózatokat és elősegítse a velük való szélesebb körű, illetve mélyebb együttműködést, mivel a torzulásmentes verseny és a belső piac működése rendkívüli mértékben függ e szervezetek intézkedéseitől. Tekintettel arra a sajátos szerepre, amelyet a versenypolitika tölt be az Unió határain kívüli versenyellenes magatartás eredményeként a belső piacon megnyilvánuló káros hatások megelőzésében, a programnak adott esetben támogatnia kell a harmadik országok hatóságaival való együttműködést is. Végezetül, szélesebb körben van szükség tájékoztatási tevékenységek folytatására ahhoz, hogy több polgár és vállalkozás élvezhesse maradéktalanul a tisztességes verseny kínálta előnyöket a belső piacon. E tevékenységnek támogatnia kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek azt hivatottak hatékonyabban demonstrálni, hogy milyen előnyökkel jár az Unió versenypolitikája az uniós polgárok számára – többek között a civil társadalmi csoportokat képviselőkkel, illetve az érintett felekkel való együttműködés révén. Várhatóan rugalmasságra lesz szükség a program versennyel foglalkozó részének végrehajtásában ahhoz, hogy reagálni lehessen a belső piaci versenyfeltételekben bekövetkező dinamikus és gyors ütemű fejlemények alakulása folytán folyamatosan átalakuló igényekre, amely fejlemények tempóját és nagyságrendjét nehéz megbecsülni. E fejlemények különösen a digitalizációval, a mesterséges intelligenciával, az algoritmusokkal, a nagy adathalmazokkal, a kiberbiztonsággal és a krimináltechnikával kapcsolatosak.

(23)

Kiemelkedően fontos feladat az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése és ezzel párhuzamosan a ténylegesen egyenlő versenyfeltételek, valamint a nyitott és versenyképes belső piac biztosítása. A kkv-k az uniós gazdaság motorjai. Ők teszik ki az összes uniós üzleti vállalkozás 99,8 %-át, a munkahelyek kétharmadát biztosítják, továbbá valamennyi ágazatban jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális és helyi dimenziójú, új, minőségi munkahelyek teremtéséhez és ezáltal a társadalmi kohézió kialakításához. A kkv-k kulcsszerepet játszanak az ipar modernizálásában és a gazdaság zöld és digitális átállásában, így egyebek mellett a klímasemlegesség megvalósításában is. A programnak ezért támogatnia kell e vállalkozásoknak az erőforráshatékonyság-növelésre, valamint környezetbarát és magas színvonalú termékek és szolgáltatások kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit is. Ennek során a programnak hozzá kell járulnia a kkv-k világpiaci versenyképességének javításához is.

(24)

A kkv-k olyan közös kihívásokkal néznek szembe, amelyek a nagyvállalatokat nem érintik ugyanolyan mértékben. E közös kihívások közé tartozik a finanszírozás megszerzése, a képzett munkaerő felvétele, adminisztratív terheik enyhítése, a kreativitás és az innováció abszorpciója – többek között közbeszerzések révén –, valamint a globális piacokra, illetve értékláncokba való bejutás a nemzetköziesedési tevékenységeik fejlesztése érdekében. A programnak arányosan kezelnie kell az ilyen piaci hiányosságokat, de eközben nem torzíthatja indokolatlanul a versenyt a belső piacon. A programnak számításba kell vennie az egyes konkrét kkv-típusok sajátos szükségleteit is: ilyenek például a mikrovállalkozások, a szolgáltatással foglalkozó kkv-k, a kézműipari tevékenységet folytató kkv-k, valamint az önálló vállalkozókból, a szabad foglalkozások művelőiből álló kkv-k és a szociális vállalkozások. A szociális vállalkozások körét az Unióban a szociális gazdasághoz tartozó vállalkozások és szervezetek különböző típusai alkotják: így például szövetkezetek, biztosító egyesületek, non-profit szervezetek, alapítványok, szociális vállalkozások és egyéb vállalkozástípusok. Mivel e vállalkozások figyelmének a középpontjában inkább az emberek számára való közös értékteremtés és szociális hatás elérése áll, nem pedig a nyereségszerzés, képesek a szociális innováció, az átlátható kormányzás és a szolidaritás motorjaként működni, és nyereségük vagy többletforrásaik legnagyobb részét visszaforgatva újra célkitűzéseik szolgálatába állítani azt. Figyelmet kell fordítani továbbá az olyan lehetséges új vállalkozók sajátos igényeire is, mint a fiatal és a női vállalkozók, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek.

(25)

A programnak figyelembe kell vennie a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (13) fogalommeghatározása szerinti kkv-kat. E rendelet kkv-kra való alkalmazása során a Bizottságnak konzultálnia kell az összes érintett féllel, többek között a tagállamokbeli kkv-ket képviselő köz- és magánszervezetekkel, valamint a tagállamok kereskedelemfejlesztési szervezeteivel.

(26)

A programnak elő kell segítenie és elő kell mozdítania az innovációs kultúrát, olyan ipari ökoszisztémákat kialakítva, amelyek képesek ösztönözni az induló innovatív vállalkozások létrehozását és a kkv-k növekedését, és kiemelt figyelmet fordítva minden olyan kkv-ra, amely szembe tud nézni a zöld és digitális átállás, valamint az egyre erősebb versenyre kényszerítő és gyorsan változó környezet jelentette kihívásokkal. A program keretében arra kell törekedni, hogy az együttműködésen alapuló új üzleti modellek, a hálózatépítés, valamint a tudás és az erőforrások – többek között a klaszterek európai partnerségei és az üzleti hálózati szervezetek közötti – megosztásának előmozdítása révén a program támogassa az innováció elterjedését.

(27)

A kkv-k támogatását célzó munkaprogramok kidolgozásakor figyelembe kell venni a kkv-stratégia és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag stratégiai rendelkezéseit, valamint a kkv-knak a kkv-teljesítményértékelőben leírt működési környezetét. Figyelmet kell fordítani továbbá a kkv-követek hálózata által felvetett szempontokra.

(28)

Számos uniós versenyképességi probléma származik abból, hogy a kkv-k nehezen jutnak forrásokhoz. E nehézségek abból fakadnak, hogy a kkv-k számára gondot jelent a hitelképességük bizonyítása, nem rendelkeznek elég eszközzel, amely fedezetként (pl. biztosíték/garancia) szolgálhatna a hitelezőknek, vagy nem ismerik a tevékenységüket támogató, uniós, nemzeti vagy helyi szinten már meglévő mechanizmusokat. További finanszírozási problémák adódnak abból, hogy a kkv-k versenyképességének fenntartásához szükség van például az innováció elterjesztését célzó tevékenységekre, a digitalizációra és a nemzetköziesedésre, valamint a munkavállalók továbbképzésére és átképzésére. A korlátozott mértékű forráshoz jutás kedvezőtlen hatást gyakorol a vállalkozások létrehozására, a növekedési és túlélési arányokra, valamint az új vállalkozók azon készségére, hogy életképes vállalatokat vegyenek át jogutódlás keretében.

(29)

A készségek hiánya jelentősen akadályozza a vállalkozások növekedését az Unióban. A vállalkozói készség Unión belüli előmozdítása, továbbá a kkv-k növekedésének, valamint digitális és zöld átállásának támogatása érdekében a programnak elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a kkv-k készségekhez és mentori programokhoz való hozzáférését, különös tekintettel a technológiai, vállalkozói és vezetői készségek fejlesztésére. Ennek során a szinergiák növelése és a párhuzamosságok elkerülése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell a koordinációt a többi uniós, nemzeti és regionális program keretében indított kezdeményezésekkel.

(30)

A piaci hiányosságok leküzdése érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások – továbbra is az uniós gazdaság versenyképességének alapját képezzék, a kkv-knak további támogatásra van szükségük az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott InvestEU Alap kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretében létrehozott, hitelviszonyt, illetve tulajdoni részesedést megtestesítő eszközök révén. A hitelgarancia-eszköz, amelyet eredetileg az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) vezetett be, bizonyított hozzáadott értéket képvisel, és várhatóan kedvező hozzájárulást fog nyújtani legalább 500 000 kkv számára. Több figyelmet lehetne fordítani arra, hogy a potenciális kedvezményezettek jobb tájékoztatást kapjanak a kkv-k számára rendelkezésre álló InvestEU programról.

(31)

A program keretében tett intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a program szakpolitikai célkitűzései ne csak vissza nem térítendő támogatások révén valósuljanak meg, hanem az InvestEU Alap kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretében létrehozott pénzügyi eszközökhöz és költségvetési garanciákhoz való hozzáférés megkönnyítése révén is, és erősíteniük kell az egyéb uniós programokkal fennálló szinergiákat. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(32)

A programnak hatékony segítséget kell nyújtania a kkv-k számára a teljes életciklusukon keresztül, támogatást biztosítva a kkv-knak közös projektek céljából partnerek megtalálásához a forgalmazáshoz, a piacra jutáshoz és a kapacitásépítéshez, továbbá ösztönözve a klaszterek és az üzleti hálózati szervezetek keretében folytatott együttműködést. Emellett támogatnia kell a kkv-k zöld és digitális átállását, és építenie kell a kkv-kkal kapcsolatban megszerzett egyedülálló ismeretekre és szakértelemre, valamint az uniós, a nemzeti és a regionális érdekelt felekkel folytatott együttműködés keretében hosszú idő alatt felhalmozódott tapasztalatokra. E támogatás nyújtása során figyelembe kell venni az Enterprise Europe Network (EEN) tapasztalatait, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál a kkv-k versenyképességének javítása, valamint üzleti tevékenységüknek a belső piacon és azon túli fejlesztése érdekében. Az EEN a továbbiakban is nyújt támogatást egyéb uniós programok, nevezetesen az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Horizont Európa keretében, e programok pénzügyi forrásait felhasználva. Az EEN-nek ezenkívül meg kell könnyítenie a kkv-k fokozott részvételét az olyan belső piaci szakpolitikai kezdeményezések kidolgozásában, mint például a közbeszerzési és a szabványosítási eljárások. Az EEN-nek javítania kell az együttműködést az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott Digitális Európa program szerinti európai digitális innovációs központokkal és az InvestEU tanácsadó központtal. Ezenfelül az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” elnevezésű sikeres mentorálási programnak továbbra is olyan eszköznek kell maradnia, amely lehetővé teszi az új vagy leendő vállalkozók számára, hogy egy másik országbeli tapasztalt vállalkozóval kapcsolatba lépve és tanulva tőle, ezáltal saját vállalkozói képességeiket erősítve üzleti és vezetői tapasztalatot szerezzenek. A program keretében ki kell bővíteni a földrajzi lefedettséget, és így szélesebb körű kapcsolatfelvételi lehetőséget kell biztosítani a vállalkozóknak, adott esetben más uniós kezdeményezéseket kiegészítve.

(33)

További erőfeszítéseket kell tenni az adminisztratív terhek csökkentésére és a program kezdeményezéseihez való hozzáférés megkönnyítésére a bonyolult pályázati eljárásokból és részvételi követelményekből eredő, a kkv-kat terhelő költségek csökkentése révén. Ennek keretében az EEN-nek – egyablakos formában működve és testre szabott iránymutatást nyújtva – fő információs pontként kell szolgálnia az uniós forrásokhoz való hozzáférés iránt érdeklődő kkv-k számára. Elengedhetetlen a kkv-kat támogató meglévő intézkedések tapasztalataira való támaszkodás, egyúttal nyitottnak maradva arra, hogy a belső piacon a kkv-kat érintő változó feltételek – különösen a digitalizáció és a szabályozásból eredő terhek – tükrében ezen intézkedések kiigazításra kerüljenek.

(34)

Mivel a klaszterek kedvező és reziliens üzleti környezetet kínálnak, stratégiai eszközként szolgálnak a kkv-k versenyképességének és fejlesztésének támogatásához. Megkönnyíthetik az ipar – beleértve a szolgáltatásokat is – zöld és digitális átállását, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés révén erősíthetik a régiók gazdasági fejlődését. Fontos, hogy a közös klaszterkezdeményezések kritikus tömeget érjenek el, mivel ez felgyorsítja a kkv-k növekedését. A szakosodott ipari ökorendszerek összekapcsolásával a klaszterek új üzleti lehetőségeket teremtenek a kkv-k számára, és jobban integrálják őket az uniós és a globális stratégiai értékláncokba. Az Európai Klaszter-együttműködési Platform, valamint annak Európai Erőforrás-hatékonysági Tudásközpontja támogatásával segítséget kell nyújtani a transznacionális és a régióközi partnerségi stratégiák kidolgozásához és együttes tevékenységek végrehajtásához. Abban is támogatni kell a kkv-kat, hogy harmadik országok kkv-ival is összefogjanak. A fenntartható partnerségeket a folytatásukra nyújtott finanszírozással kell ösztönözni, amennyiben elérik a teljesítménnyel és a részvétellel kapcsolatos mérföldköveket. A kkv-knak nyújtott közvetlen támogatást a következő területeken klaszterszervezeteken keresztül kell becsatornázni: a fejlett technológiák átvételének, új üzleti modelleknek, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony megoldásoknak, a kreativitásnak és tervezésnek az elősegítése, a továbbképzés, a tehetségek vonzása, a vállalkozói készségek kialakításának felgyorsítása és a nemzetköziesedés. A kkv-k támogatására szakosodott egyéb szereplőket is be kell vonni a kkv-k említett közvetlen támogatásába az ipari átalakulás és az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A programnak ily módon hozzá kell járulnia az Unió innovációs központjaihoz, különösen a digitális innovációs központjaihoz, valamint a kohéziós politika és a Horizont Európa keretében megvalósított beruházásokhoz, és kapcsolódási pontokat kell létrehoznia velük. Feltérképezhetők továbbá az (EU) XXXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Erasmus+ programmal való szinergiák is.

(35)

A programnak elő kell segítenie a vállalkozások, különösen a kkv-k, valamint az egyetemek, a kutatóközpontok és a tudás megteremtésében és terjesztésében részt vevő egyéb intézmények közötti kapcsolatok erősítését. Ez a kapcsolat hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljanak az új nemzetközi környezetből adódó stratégiai kihívások kezeléséhez szükséges vállalati képességek.

(36)

A kkv-k növekedését – kisebb méretük miatt – sajátos tényezők akadályozzák. Rendkívül nehéz számukra a növekedés, illetve bizonyos üzleti tevékenységeik felfuttatása. A kkv-eszköz és az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott Horizont 2020 keretébe tartozó, az új ipari értékláncokra irányuló uniós klaszterprojektek sikere, tanulságai és tapasztalatai alapján a programnak támogatnia kell a kkv-k tevékenységeinek bővítését fejlődésük valamennyi kritikus szakaszában, beleértve a nemzetköziesedést, az innováció átvételét és a kereskedelmi tevékenységeket. Ez a támogatás – amely kiegészítené az Európai Innovációs Tanács által a Horizont Európa keretében nyújtott támogatást – elsősorban az áttörést jelentő és a diszruptív innovációra, tehát az innovatív kkv-kra fog összpontosulni, különösen a piacteremtő innovációt megcélozva, ugyanakkor az innováció valamennyi típusa támogatható lesz belőle, beleértve a fokozatos innovációt is.

(37)

A kreativitás és az innováció valamennyi formája – ideértve a fokozott erőforrás- és energiahatékonyságot célzó innovációt is – kritikus fontosságú az Unió ipari értékláncainak versenyképessége szempontjából. Katalizátorként szolgálnak az üzleti és ipari ágazatok modernizációjához és hozzájárulnak az intelligens, inkluzív fenntartható növekedéshez. A kkv-k általi felhasználásukban azonban még mindig elmaradás mutatkozik. A programnak ezért támogatnia kell a kreativitás-vezérelt innovációt szolgáló célzott intézkedéseket, hálózatokat és partnerségeket, hogy lehetővé tegye a kkv-k számára az ipari értékláncok és ökoszisztémák egészében a zöld és digitális átállást.

(38)

Az európai szabványok fontos szerepet játszanak a belső piacon. Létfontosságúak a vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképessége szempontjából. Az európai szabványok ezenkívül az uniós jogszabályok és szakpolitikák támogatása szempontjából is kritikus fontosságú eszközök a zöld és digitális átállás elősegítését célzó számos olyan alapvető területen, mint például az energiaügy, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, az információs és kommunikációs technológia, az erőforrások fenntartható használata és újrafeldolgozása, az innováció, a termékbiztonság, a fogyasztóvédelem, a munkavállalók biztonsága és a munkafeltételek, valamint a népesség elöregedése; és ezáltal a társadalom egészét kedvezően érintik. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szabványokban rejlő előnyök maximális kiaknázásához javítani kell a kidolgozásuk gyorsaságát és időszerűségét, és több erőfeszítést kell tenni az összes érdekelt félnek – köztük a fogyasztók képviselőinek – a jobb bevonása érdekében.

(39)

Az európai szabványosítási tevékenységeket az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) szabályozza, és azok a köz- és magánszféra közötti, régóta fennálló partnerségen keresztül valósulnak meg, amely alapvető fontosságú az említett rendeletben meghatározott, valamint az általános és az ágazati uniós szabványosítási politikák részét képező célkitűzések elérése szempontjából.

(40)

A jól működő egységes pénzügyi és nem pénzügyi beszámolási keret alapvetően fontos a belső piac, a pénzügyi piacok hatékony működése, valamint a pénzügyi szolgáltatások integrált uniós piacának a bankunió és a tőkepiaci unió keretében történő létrehozása szempontjából.

(41)

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően, a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és az IFRS Értelmezési Bizottság vonatkozó értelmezéseit csak abban az esetben kell beilleszteni az uniós jogba az uniós szabályozott piacokon jegyzett értékpapírokkal rendelkező vállalatok általi alkalmazásuk céljából, ha az IFRS-ek megfelelnek az említett rendeletben meghatározott követelményeknek, így többek között azon követelménynek, hogy az elszámolások „megbízható és valós összképet” adjanak a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) előírtak szerint, és az európai közérdeket szolgálják. Ezeket a nemzetközi számviteli standardokat átlátható és demokratikusan ellenőrizhető módon kell kidolgozni. Az IFRS-ek ezért jelentős szerepet töltenek be a belső piac működésében, és így az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az IFRS-ek kidolgozására és jóváhagyására irányuló eljárás olyan standardokat eredményezzen, amelyek összhangban vannak a belső piac jogi kereteinek követelményeivel. Ezért fontos, hogy az IFRS Alapítvány számára megfelelő finanszírozási megállapodások létrehozására kerüljön sor a program keretében.

(42)

Figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által annak felmérése során betöltött szerepet, hogy az IFRS-ek megfelelnek-e az uniós jogszabályokban és szakpolitikákban szereplő, az 1606/2002/EK rendelet szerinti követelményeknek, az Uniónak azt is biztosítania kell, hogy az EFRAG finanszírozása stabil legyen, és ezért a programon keresztül hozzá kell járulnia e finanszírozáshoz. Az EFRAG szakmai munkája keretében arra kell összpontosítani, hogy az EFRAG szakmai tanácsokat adjon a Bizottságnak az IFRS-ek jóváhagyására, valamint az ezen IFRS-ek kidolgozási folyamatában való megfelelő uniós részvételre vonatkozóan, továbbá biztosítsa, hogy a nemzetközi standardalkotási eljárásban megfelelően figyelembe vegyék az Unió érdekeit. Ezen érdekek közé tartozik az „óvatosság” elve, a „megbízható és valós összképre” vonatkozó, a 2013/34/EU irányelvben foglalt követelmény és az 1606/2002/EK rendeletben meghatározott európai közérdek fenntartása, figyelembe véve az IFRS-ek által a pénzügyi stabilitásra és a gazdaságra gyakorolt hatást. Az EFRAG részeként létrejött az európai vállalati beszámolási laboratórium, amely elősegíti az innovációt és a bevált gyakorlatok kialakítását a vállalati beszámolókban. Az európai vállalati beszámolási laboratórium fórumot biztosít, amelyen keresztül a vállalatok és a befektetők megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat, mindenekelőtt a nem pénzügyi és fenntarthatósági jelentések területén. E munkára építve az EFRAG-nak hozzá kell járulnia a nem pénzügyi beszámolási standardok kidolgozásához is.

(43)

A kötelező könyvvizsgálat területén a Megfigyelőcsoport – amely a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) irányítási reformjának felügyeletéért felelős nemzetközi szervezet – 2005-ben létrehozta a Közérdekű Felügyeleti Tanácsot (PIOB). A PIOB feladata, hogy felügyelje a nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA-k) elfogadásához vezető folyamatot és az IFAC egyéb közérdekű tevékenységeit. Az Unión belüli alkalmazás céljából ISA-kat lehet elfogadni, feltéve, hogy azokat a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 26. cikkében előírtak szerint szabályszerű eljárásban, közfelügyelet mellett és átlátható módon dolgozták ki. Figyelembe véve az ISA-knak az Unióban történő bevezetését és a PIOB alapvető szerepét annak biztosításában, hogy az ISA-k teljesítsék a 2006/43/EK irányelvben meghatározott követelményeket, a PIOB számára megfelelő finanszírozási mechanizmusokat kell létrehozni a program keretében.

(44)

Az Unió azáltal, hogy támogatja és kiegészíti azokat a tagállami szakpolitikákat, amelyek célja, hogy egyrészt a polgárok fogyasztóként maximálisan kiaknázhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket, másrészt pedig ennek során biztonságuk és jogi és gazdasági érdekeik konkrét intézkedések révén megfelelő védelmet élvezzenek, hozzájárul a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához, a fogyasztók jogainak kiszélesítéséhez és a fogyasztóknak a belső piac középpontjába helyezéséhez. Az Uniónak azt is biztosítania kell, hogy a fogyasztóvédelmi és a termékbiztonsági jogszabályok megfelelően és egyenlő módon érvényesüljenek a gyakorlatban, és hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek, és ezáltal tisztességes verseny érvényesüljön a belső piacon. Ezenkívül ki kell szélesíteni a fogyasztók jogait, ösztönözni és segíteni kell őket a fenntartható és tájékozott döntések meghozatalában, mivel ez hozzájárul a fenntartható, energia- és erőforrás-hatékony és körforgásos gazdasághoz.

(45)

A programban célul kell kitűzni, hogy a fogyasztók, a vállalkozások, a civil társadalmat képviselők és a hatóságok több ismerettel rendelkezzenek az uniós fogyasztóvédelmi és biztonsági jogszabályokról. Emellett a programnak a fogyasztók és képviseleti szervezeteik jogait is meg kell erősítenie nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ennek érdekében a programnak támogatnia kell különösen egyrészt a BEUC európai fogyasztóvédelmi szervezetet (Bureau Européen des Unions de Consommateurs), amely egy olyan, régóta működő és elismert nem kormányzati szervezet, amely a fogyasztók érdekeit képviseli valamennyi releváns uniós szakpolitikával kapcsolatban, ami lehetővé tette e szervezet számára, hogy megerősített szinergiákat építsen ki a fogyasztói érdekképviselet megerősítése érdekében. Szintén ennek érdekében a programnak támogatnia kell különösen az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC) elnevezésű szervezetet is, amely a szabványosítási kérdések tekintetében képviseli a fogyasztói érdekeket. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fenntartható fogyasztás előmozdításával összefüggő új piaci igényekre, különösen a megtévesztő tervezett elavulási gyakorlatokkal és más megtévesztő gyakorlatokkal – például hamis környezetvédelmi állításokkal – szembeni konkrét intézkedések támogatása révén, a fogyasztóknak a termékek tartósságáról és javíthatóságáról való jobb tájékoztatásával. Különös figyelmet kell fordítani továbbá a gazdaság digitalizálásából eredő, például az összekapcsolt termékekkel, a dolgok internetével, a mesterséges intelligenciával és az algoritmusok használatával, valamint az új fogyasztási minták és üzleti modellek kialakításával kapcsolatos sebezhetőségek és kihívások megelőzésére, illetve kezelésére. A programnak támogatnia kell a releváns piaci információk kidolgozását, ezen belül többek között az uniós fogyasztói eredménytáblák közzétételét szolgáló intézkedéseket.

(46)

A programnak támogatnia kell az illetékes nemzeti hatóságokat – többek között a termékbiztonság felügyeletéért felelős hatóságokat –, amelyek nevezetesen a veszélyes termékekre vonatkozó uniós riasztási rendszeren keresztül működnek együtt. Támogatnia kell továbbá a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) és a 765/2008/EK rendelet érvényesítését a fogyasztóvédelem és a termékbiztonság tekintetében, továbbá a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot, valamint a harmadik országbeli és az uniós hatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A program keretében arra is törekedni kell, hogy minden fogyasztónak és kereskedőnek rendelkezésére álljon a minőségi peren kívüli vitarendezés és online vitarendezés lehetősége, valamint a jogorvoslati eljárásokban való részvétel folyamatára vonatkozó tájékoztatás.

(47)

A programnak szintén támogatnia kell az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, amely segítséget nyújt a fogyasztóknak abban, hogy a belső piacon és az Európai Gazdasági Térségben, a határokon átnyúló – online vagy utazás közbeni – termék- vagy szolgáltatás vásárláskor élhessenek az uniós fogyasztói jogaikkal. A 29 központból álló hálózat, amelyet az uniós fogyasztói programok több mint 15 éve együttesen finanszíroznak, bizonyította, hogy hozzáadott értékkel bír a fogyasztók és a kereskedők belső piacba vetett bizalmának megerősítése szempontjából. Évente több mint 120 000 fogyasztói megkereséssel foglalkozik, és több millió polgárt ér el sajtó- és online információs tevékenységein keresztül. Ez az Unió egyik legtöbbre értékelt állampolgári segítségnyújtási hálózata, központjainak többsége pedig otthont ad a belső piaci jogszabályok, így például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) aspektusairól tanácsadást biztosító kapcsolattartó pontoknak. Az értékelések hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a központok folytassák működésüket. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata fontos információforrás lehet a fogyasztók helyi szinten tapasztalt, az uniós döntéshozatal és a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából releváns kihívásait és problémáit illetően. A hálózat a harmadik országokban működő hasonló szervekkel való viszonossági megállapodások kialakítását is tervezi.

(48)

A 98/6/EK (26), a 2005/29/EK (27), a 2011/83/EU (28), az (EU) 2019/2161 (29) és az (EU) 2020/1828 (30) európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására többek között annak biztosítása érdekében került sor, hogy a fogyasztók a belső piacon egyenlő bánásmódban részesüljenek az olyan határokon átnyúló kérdések tekintetében, mint a nem megfelelő termékek értékesítése a gépjárműágazatban, a termékek kettős minőségi szabványai vagy a légi járatok törlése, illetve jelentős késése esetén az utasok által tapasztalt problémák. Ezen irányelvek célja egyben a tagállamok jogérvényesítési kapacitásának erősítése, a termékbiztonság fokozása, a szorosabb nemzetközi együttműködés, valamint új jogorvoslati lehetőségek biztosítása, különösen minősített szervezetek képviseleti keresetei révén. A Bizottság 2017 májusában elvégezte az uniós fogyasztóvédelmi és marketingjog célravezetőségi vizsgálatát, amely feltárta, hogy határozottabban kell érvényesíteni a szabályokat, és meg kell könnyíteni a jogorvoslatot azokban az esetekben, amikor a fogyasztókat hátrány éri a fogyasztóvédelmi jogszabályok megszegése miatt. E célravezetőségi vizsgálatra tekintettel prioritásként kell kezelni az említett irányelvek és intézkedések teljes körű végrehajtásának támogatását és határokon átnyúló végrehajtásának előmozdítását.

(49)

Az állampolgárokat különösen érinti a pénzügyi piacok működése, ezért alaposabb tájékoztatást kell nyújtani számukra a vonatkozó jogokról, kockázatokról és előnyökről. A pénzügyi piacok a belső piac lényeges részét képezik, és olyan szilárd szabályozási és felügyeleti keretet igényelnek, amely nemcsak a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdaságot biztosítja, hanem magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználói számára is, beleértve a lakossági befektetőket, a megtakarítókat, a biztosításikötvény-tulajdonosokat, a nyugdíjalapok tagjait és kedvezményezettjeit, az egyéni részvényeseket, a hitelfelvevőket és a kkv-kat. A programnak hozzá kell járulnia a fogyasztóknak és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a politikai döntéshozatalban való részvételi képessége fokozásához, többek között a pénzügyi piacokon kínált termékekre vonatkozó egyértelmű, teljes és felhasználóbarát információk kidolgozása és terjesztése révén.

(50)

A programnak ezért továbbra is támogatnia kell a 2017–2020-as kapacitásépítési program által lefedett egyedi tevékenységeket, amelyek erősítik a fogyasztóknak és a pénzügyi szolgáltatások egyéb végfelhasználóinak a részvételét az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, mégpedig az (EU) 2017/826 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (31) meghatározottak szerint, amely rendelet folytatta a 2012–2017-es időszak kísérleti projektjét és előkészítő intézkedését. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a szakpolitikai döntéshozók ismerjék a pénzügyi szektorban dolgozó szakembereken kívüli érdekeltek álláspontját is, és hogy biztosított legyen a fogyasztók érdekeinek és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő egyéb végfelhasználók érdekeinek jobb képviselete. Folyamatosan fejleszteni kell a program módszertanát és bevált gyakorlatait azzal kapcsolatban, hogy miként növelhető a fogyasztóknak és a pénzügyi szolgáltatások végfelhasználóinak a bevonása az uniós politikai döntéshozatal szempontjából releváns kérdések meghatározása, valamint a pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztók érdekeinek védelme céljából. Ezáltal javulniuk kell a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó, és különösen az annak elősegítésére irányuló szakpolitikáknak, hogy a nyilvánosság jobban megismerje a pénzügyi szabályozás keretébe tartozó kérdéseket, és szélesebb körű pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen.

(51)

A 2012–2017-es időszak kísérleti projektje és előkészítő intézkedése keretében a Bizottság két szervezetnek ítélt oda vissza nem térítendő támogatást éves nyílt pályázati felhívást követően. A két szervezet a Financial Watch, amelyet 2011-ben uniós vissza nem térítendő támogatással hoztak létre nemzetközi non-profit szervezetként a belga jog szerint, és a Better Finance, amely már létező európai befektetői szövetségek és részvényesi csoportok 2009 óta történt egymást követő átszervezéseinek és átnevezéseinek az eredménye. Az (EU) 2017/826 rendelet alapján létrehozott kapacitásépítési program ugyanezt a két szervezetet jelöli meg egyedüli kedvezményezettként. Szükséges ezért, hogy ezek a szervezetek a program keretében továbbra is társfinanszírozásban részesüljenek. Ezt a finanszírozást azonban a kitűzött célok megvalósítása tekintetében elért hatékonyság és hatás alapos értékelésétől kell függővé tenni. E tekintetben, amennyiben más olyan potenciális kedvezményezettek is színre lépnek, amelyeknek elsődleges célkitűzései és tevékenységei között szerepel a fogyasztók és végfelhasználók érdekeinek uniós szintű képviselete, és amelyek tagságuk révén széles földrajzi területet és érdekeket felölelnek, a pályázati felhívásoknak nyitva kell állniuk előttük is.

(52)

A növények, az állatok, az élelmiszerek és a takarmányok területén magas szintű egészségvédelem szükséges a fogyasztók védelméhez és a belső piac hatékony működéséhez. A biztonságos és fenntartható élelmiszer-ellátási lánc a társadalom és a belső piac működésének előfeltétele. Rendkívül fontos a határokon átnyúló egészségügyi válságok és az élelmiszerekkel kapcsolatos riadalmak megelőzése, mivel ezek a személyek és az áruk mozgásának korlátozásával, valamint a termelés és a fogyasztás megzavarásával akadályozzák a belső piac működését. A programnak ezért támogatnia kell az olyan konkrét intézkedéseket, mint például az állat- és növényegészségügyet érintő válsághelyzetek esetén alkalmazandó vészhelyzeti intézkedések bevezetése.

(53)

A növények, az állatok, az élelmiszerek és a takarmányok területére vonatkozó uniós jogszabályok általános célkitűzése az, hogy a teljes élelmiszerláncban biztosítsák az emberek, az állatok és a növények magas szintű egészségét, segítsék az állatjólét javítását, hozzájáruljanak a fogyasztók magas szintű védelméhez és tájékoztatásához, valamint a környezet magas szintű védelméhez – többek között a biológiai sokféleség megőrzése érdekében és figyelembe véve a tagállamokban az éghajlatváltozás potenciális hatásai által előidézett helyzeteket –, mindeközben javítva az élelmiszer- és takarmánytermelés fenntarthatóságát, hozzájárulva az élelmezésbiztonsághoz és a megfizethető árakhoz, csökkentve az élelmiszer-pazarlást, Unió-szerte növelve a termékek minőségi színvonalát, valamint elősegítve az uniós élelmiszer- és takarmányipar versenyképességét és a munkahelyteremtést, többek között a kutatás és az innováció ösztönzésével.

(54)

Figyelembe véve az emberek, az állatok és a növények egészségének magas szintjére vonatkozó intézkedések sajátos jellegét, ezen intézkedések tekintetében e rendeletben külön támogathatósági kritériumokat kell meghatározni a vissza nem térítendő támogatások nyújtására és a közbeszerzések alkalmazására vonatkozóan. Különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (32) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) előírt, a visszaható hatály tilalmának elve alóli kivételként a vészhelyzeti intézkedések költségeinek – ideértve a valamely betegség vagy károsító feltételezett előfordulásából eredő költségeket is – sürgős és előre nem látható jellegük miatt elszámolhatóknak kell lenniük, feltéve, hogy az előfordulást később megerősítik és bejelentik a Bizottságnak. A Bizottságnak kell elkészítenie a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizetnie az elszámolható kiadásokat a jogi kötelezettségvállalások aláírását és a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmek vizsgálatát követően. A költségeknek elszámolhatóknak kell lenniük az olyan felügyeleti, megelőző és védelmi intézkedések esetében is, amikor az uniós egészségügyi helyzetet közvetlenül fenyegeti valamely harmadik ország, tagállam, illetve annak tengerentúli országa vagy területe területén bekövetkező esemény vagy fejlemény bizonyos állatbetegségek és zoonózisok előfordulásának vagy kialakulásának eredményeként, csakúgy mint az Unióban található növények egészségi állapotának megőrzése céljából hozott védelmi intézkedések és végzett egyéb releváns tevékenységek esetében.

(55)

A növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területén tapasztalható egyre növekvő globalizációra tekintettel a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések nélkülözhetetlen eszközök annak ellenőrzésére és nyomon követésére, hogy a vonatkozó uniós követelményeket alkalmazzák-e, betartják-e és végrehajtják-e, többek között a behozatal tekintetében. A hatósági ellenőrzési rendszerek hatékonysága és eredményessége létfontosságú az élelmiszerláncon belüli magas szintű biztonság, valamint a fogyasztói bizalom fenntartása szempontjából, a környezet és az állatjólét magas szintű védelmének biztosításával egyidejűleg. Az ilyen ellenőrzési intézkedésekre uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani. Pénzügyi hozzájárulást kell biztosítani különösen az uniós referencialaboratóriumok számára, hogy segítséget kapjanak a Bizottság által jóváhagyott munkaprogramok végrehajtásából eredő költségek viseléséhez, továbbá pénzügyi hozzájárulást lehet nyújtani az olyan nemzeti növény- és állategészségügyi referencialaboratóriumok számára is, amelyek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) értelmében a tagállamok által biztosított megfelelő pénzügyi forrásokban részesülnek, feltéve hogy egyértelműen bizonyítható, hogy a végrehajtott intézkedések uniós hozzáadott értéket képviselnek, és hogy a program keretében elegendő finanszírozás áll rendelkezésre ezen intézkedések támogatására. Továbbá, mivel a hatósági ellenőrzések eredményessége attól is függ, hogy az ellenőrző hatóságok számára rendelkezésre áll-e olyan jól képzett személyzet, amely az uniós jogról is megfelelő ismeretekkel rendelkezik, az Uniónak hozzá kell tudnia járulni az illetékes hatóságok által szervezett képzésekhez és a kapcsolódó csereprogramokhoz.

(56)

Az antimikrobiális rezisztencia egyre komolyabb egészségügyi problémát jelent az Unióban és világszerte egyaránt. Ezért lehetővé kell tenni olyan intézkedések társfinanszírozását, amelyek a program keretében az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem támogatására irányulnak.

(57)

A 223/2009/EK rendelet alapján a program keretében fejlesztett, előállított és közzétett magas színvonalú európai statisztikák elengedhetetlenek a tényeken alapuló döntéshozatalhoz. Az európai statisztikáknak időben rendelkezésre kell állniuk, és hozzá kell járulniuk az EUMSZ-ben említett uniós szakpolitikák végrehajtásához, azaz a megerősített és integrált gazdasági kormányzáshoz, a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz, a fenntartható fejlődéshez, az agrárpolitikához, Európa szociális dimenziójához és a globalizációhoz.

(58)

Az európai statisztikák elengedhetetlenek az uniós döntéshozatalhoz, valamint az uniós kezdeményezések teljesítményének és hatásának méréséhez. Ezért fontos biztosítani, hogy az európai statisztikák a továbbiakban is rendelkezésre álljanak és fejlesszék azokat, hogy lefedjék az Unió összes tevékenységét és szakpolitikai területét, uniós szintű megközelítést alkalmazva és a belső piac jelentette perspektíván túlmutatva, többek között lehetővé téve a vállalkozások és a polgárok számára, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.

(59)

Horizontális jellege miatt a 223/2009/EK rendelet értelmében vett, az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges keretre egyedi – különösen az említett rendeletben meghatározott – követelmények vonatkoznak a statisztikai elvek tiszteletben tartása, továbbá az európai statisztikai rendszer működése és annak irányítása tekintetében, beleértve az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságához és az Európai Bizottsághoz (Eurostat) rendelt szerepeket és feladatokat, valamint a statisztikai tevékenységek programozásának kialakítását és végrehajtását.

(60)

A program azon részének tervezetét, amely az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretére vonatkozik, a 223/2009/EK rendelettel összhangban előzetes vizsgálatra benyújtották az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságához.

(61)

Az Unió és a tagállamok elkötelezettek amellett, hogy az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtása tekintetében vezető szerepet vállaljanak. Az Unió és a tagállamok azáltal, hogy hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósításához, elősegítik majd egy erősebb, fenntarthatóbb, befogadóbb, biztonságosabb és virágzóbb Európa létrejöttét. A programnak hozzá kell járulnia a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásához többek között a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziói közötti egyensúly megteremtésével és e célból egyértelmű és látható kötelezettségeket vállalva az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése mellett.

(62)

Az Uniónak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásaira tekintettel a program célja, hogy hozzájáruljon az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30 %-ának támogatnia kell az éghajlat-politikai célkitűzéseket. A releváns intézkedések meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. Ezzel összefüggésben a programnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az éghajlat-politikai és környezetvédelmi normákat és az Unió prioritásait, és nem sértenék meg jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) értelmében.

(63)

Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (35) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(64)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (36) rendelkezik a program érintett területén egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben (EGT) részt vevő országai közötti együttműködésről. Lehetővé kell tenni, hogy a program nyitott legyen csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, valamint egyéb harmadik országok részvétele előtt is. Ezenkívül az európai statisztikák terén a programnak az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodással (37) összhangban nyitottnak kell lennie Svájc számára.

(65)

Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(66)

E programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(67)

A megelőző programok és költségvetési tételek keretében végrehajtott intézkedések megfelelőnek bizonyultak, és megtartandók. Az e program keretében bevezetett új intézkedések célja különösen a jól működő belső piac megerősítése. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása során egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, és ezáltal jobban teljesítse célkitűzéseit, az intézkedéseket csak átfogó, általános kategóriákban kell meghatározni. A versenyképesség és a fogyasztóvédelem területén az egyedi célkitűzésekre vonatkozó indikatív tevékenységek listáját vagy a szabályozási követelményekből eredő, így például a szabványosítás, a piacfelügyelet, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok, valamint az európai statisztikák területére vonatkozó konkrét tevékenységeket szintén bele kell foglalni a programba.

(68)

Meg kell határozni a finanszírozásra jogosult szervezetek bizonyos kategóriáit, valamint azokat a szervezeteket, amelyek pályázati felhívás nélkül jogosultak finanszírozásra.

(69)

Figyelemmel a világgazdaság fokozódó összekapcsoltságára és digitalizációjára, a programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania bizonyos tevékenységek esetén külső szakértők, így harmadik országok tisztviselői, nemzetközi szervezetek képviselői vagy gazdasági szereplők bevonására.

(70)

A társfinanszírozási szabályok és az elszámolható költségek tekintetében külön kritériumokat kell feltüntetni. Mivel az egyedi célkitűzések közül néhány esetében szükséges lehet az elszámolható költségek teljes mértékben való finanszírozása, lehetőséget kell biztosítani a költségvetési rendelet 190. cikkétől való eltérésre.

(71)

A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján valamely megkezdett tevékenységre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. Jóllehet ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek nem számolhatók el, azt kivételesen lehetővé kell tenni e program késedelmes hatálybalépésére figyelemmel és az uniós támogatás nyújtásában bekövetkező, az Unió érdekeit esetlegesen sértő zavarok elkerülése érdekében. Ezért, amennyiben arra a folytonosság biztosítása érdekében szükség van, a már megkezdett tevékenységek tekintetében felmerülő költségeknek – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakának elején korlátozott ideig – elszámolhatóknak kell lenniük 2021. január 1-jétől, még akkor is, ha e költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt merültek fel. Ugyanezen okokból és ugyanezen feltételek mellett, továbbá eltérve a költségvetési rendelet 193. cikkének (4) bekezdésétől, a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt felmerült költségeknek elszámolhatóknak kell lenniük a működési támogatások esetében.

(72)

A Bizottság „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című, 2010. október 19-i közleményében szereplő bizottsági kötelezettségvállalással összhangban, valamint a finanszírozási programok koherenciája és egyszerűsítése érdekében a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a program keretében tervezett intézkedések olyan célkitűzések elérését célozzák, amelyek több finanszírozási eszköznek is célkitűzései; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni.

(73)

A programnak hozzá kell járulnia a legkülső régiók sajátos szükségleteit kielégítő és a belső piacba történő integrációjukhoz történő átfogó támogatásához, amint azt a közelmúltban ismét megerősítette a Bizottság „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleménye.

(74)

A programnak elő kell mozdítania a szinergiák kiaknázását, miközben el kell kerülnie a párhuzamosságokat a kapcsolódó uniós programokkal és intézkedésekkel. A program keretében végzett intézkedéseknek ki kell egészíteniük az (EU) 2021/444 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38) létrehozott Vám program, illetve az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Fiscalis program intézkedéseit, amely programok célja szintén a belső piac működésének támogatása és javítása.

(75)

A programnak elő kell mozdítania a szinergiákat, a komplementaritásokat és az addicionalitást a kkv-k és a vállalkozói szellem támogatásával kapcsolatban az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében. Ezenkívül az InvestEU Alap kkv-kra vonatkozó szakpolitikai kerete garantálni fogja az adósság- és a tőketámogatást a kkv-k számára a finanszírozási lehetőségekhez történő hozzáférés és azok rendelkezésre állásának javítása érdekében. A program keretében az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (39) létrehozott űrprogrammal is törekedni kell szinergiák kialakítására a kkv-k arra való ösztönzése tekintetében, hogy előnyt szerezzenek az áttörést jelentő innovációból és az említett program keretében kidolgozott egyéb megoldásokból.

(76)

A programnak elő kell mozdítania a szinergiákat a Horizont Európával, amelynek célja a kutatás és az innováció előmozdítása. Ez vonatkozik különösen a jövőbeli Európai Innovációs Tanácsnak az innovatív vállalkozások érdekében hozott intézkedéseivel, valamint különösen az EEN-n keresztül a kkv-k számára nyújtott támogató szolgáltatásokkal való komplementaritásra.

(77)

A programnak elő kell mozdítania a szinergiákat és a komplementaritásokat a Digitális Európa programmal, amelynek célja az uniós gazdaság és a közszféra digitalizálása a kiberbiztonság fokozása mellett.

(78)

Ezenkívül a programnak szinergiák kialakítására kell törekednie az (EU) 2021/693 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (40) létrehozott Jogérvényesülés programmal, amelynek célja egy európai igazságszolgáltatási térség további fejlődésének támogatása a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága érdekében, mivel mindez a tisztességes és költséghatékony uniós gazdaság kulcsfontosságú előfeltétele.

(79)

A programnak szinergiák kialakítására kell törekednie az Erasmus+ programmal, az (EU) XXXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelettel (41) létrehozott „Európai Szolidaritási Testület” programmal és az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusszal a munkaerőpiac és az ifjúsági mobilitás területén, amely elengedhetetlen a jól működő belső piachoz.

(80)

Végül pedig ki lehetne egészíteni az uniós közös agrárpolitika programozásában szereplő piacalapú beavatkozásokkal az olyan intézkedéseket, mint például az állategészségügyi és növényegészségügyi válságok esetében hozott állategészségügyi és növényegészségügyi intézkedések.

(81)

A program keretében végrehajtott intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük és arányos módon kell kezelniük a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, elkerülve a magánfinanszírozás megkettőzését vagy kiszorítását.

(82)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (42) megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához hozzájáruló intézkedéseket végrehajtó munkaprogramok elfogadására. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a kkv-k versenyképességéhez hozzájáruló intézkedésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, az emberek, állatok és növények egészségének magas szintjéhez hozzájáruló intézkedéseket végrehajtó munkaprogramokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, valamint az állat- és növényegészségügyi vészhelyzeti intézkedésekre vonatkozó tevékenységek tekintetében szükség szerint alacsonyabb társfinanszírozási arányok megállapítására, valamint az éves és többéves nemzeti állat- és növényegészségügyi programok megállapítására, továbbá az élelmiszer- és takarmánybiztonsághoz hozzájáruló intézkedéseket végrehajtó munkaprogramokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

(83)

Amennyiben a program egyedi célkitűzései között szinergiákat lehet megvalósítani, a szükséges rendelkezéseket közös munkaprogram keretében is végre lehet hajtani.

(84)

A program uniós támogatási formáit és végrehajtási módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az uniós hozzáadott értéket, az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a megfelelés hiányának kockázatát. Ide tartozhat az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazása, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazása a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(85)

Az elért eredményekre és a program hatékonyságára és eredményességére vonatkozó rendszeres nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében a program intézkedéseinek és eredményeinek nyomon követéséhez megfelelő keretet kell létrehozni a kezdetektől. Az ilyen nyomon követésnek és jelentéstételnek olyan mutatókon kell alapulnia, amelyek előre meghatározott kiindulási adatokhoz képest mérik a program keretében végzett intézkedések hatását.

(86)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (43) (22) és (23) bekezdése alapján ezt a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai. A Bizottságnak időközi értékelő jelentést kell készítenie a program keretében támogatott intézkedések célkitűzéseinek megvalósításáról, az eredményekről és a hatásokról, a források felhasználásának hatékonyságáról és uniós hozzáadott értékéről, valamint egy végső értékelő jelentést kell készítenie az intézkedések hosszabb távú hatásáról, eredményeiről és fenntarthatóságáról, valamint a más programokkal fennálló szinergiákról.

(87)

A kkv-knak nyújtott támogatás nyomon követése érdekében a programnak mérhető teljesítménymutatókat kell alkalmaznia. Az információk rendelkezésre állásától függően és adott esetben e mutatóknak a program által az egyedi célkitűzéseire és konkrét célcsoportjaira (például a nőkre, a fiatalokra és az idősekre) tekintettel elért eredményeket és hatásokat kell mérniük. Különösen a nyomon követés keretében fontos mérni a zöld és digitális átálláshoz, a nemzetköziesítéshez és az innovációhoz nyújtott támogatást. Emellett a nyomon követés keretében olyan kontextuális mutatókat is figyelembe kell venni, amelyek nem a program teljesítményét mérik, hanem áttekintést nyújtanak a kkv-k működési környezetéről.

(88)

Az állatbetegségek és zoonózisok nem kimerítő jegyzékét, amelyek a vészhelyzeti intézkedések keretében történő finanszírozásra és a mentesítési, ellenőrzési és felügyeleti programok keretében történő finanszírozásra jogosultak, a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (44), a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (45), a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (46) és az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (47) említett állatbetegségek alapján kell megállapítani.

(89)

Az állattenyésztésre vagy -kereskedelemre jelentős hatást gyakorló állatbetegségek által okozott helyzetnek, az emberekre veszélyt jelentő zoonózisok kialakulásának, továbbá az új tudományos vagy járványügyi fejleményeknek, valamint az Unió számára valószínűleg új fenyegetést jelentő állatbetegségeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az állatbetegségek és zoonózisok jegyzékének módosítására vonatkozóan. A program keretében a fogyasztói érdekek uniós szintű képviseletével kapcsolatban vissza nem térítendő támogatásban részesíthető szervezetekkel kapcsolatos jövőbeli fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e szervezetek jegyzékének módosítására vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyedi célkitűzések elérésének mérésére szolgáló indikátorok listájának szükség szerinti módosítására, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozása révén történő kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Az érdekelt felekkel és a fogyasztói szervezetekkel szintén konzultálni kell. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(90)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (48) értelmében a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(91)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (49), valamint a 2988/95/EK, Euratom (50), a 2185/96/Euratom, EK (51) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (52) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (53) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(92)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(93)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) szabályozza a személyes adatoknak a tagállamokban e rendelettel összefüggésben és a tagállamok illetékes hatóságai felügyelete mellett történő kezelését. Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (55) szabályozza a személyes adatoknak a Bizottság által e rendelet keretében és az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett végzett kezelését. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy -továbbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan az (EU) 2016/679 rendeletben rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan az (EU) 2018/1725 rendeletben rögzített szabályoknak.

(94)

A 223/2009/EK rendelet a statisztikai adatok bizalmas kezelésének elvével összhangban meghatározza a statisztikák előállítására vonatkozó szabályokat, és úgy rendelkezik, hogy a nemzeti statisztikai intézeteknek, az egyéb nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak (az Eurostatnak) meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmére vonatkozó alapelvek és iránymutatások összehangolását.

(95)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a belső piac működésének, valamint a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának és a fogyasztóvédelemnek a javítására, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének a 223/2009/EK rendelet 13. cikke szerinti programozási és finanszírozási keretére vonatkozó program 2021–2027-es időszakra való létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, az Unió szintjén azonban az uniós fellépésben rejlő nagyobb potenciál miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(96)

A program feladata az Unió belső piacának, a vállalkozások – köztük a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának, valamint az uniós polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatások felé irányuló európai statisztikai intézkedések jobb láthatóságának és koherenciájának biztosítása is.

(97)

Mivel a jogi aktusok módosító rendelkezéseinek joghatása kimerül hatálybalépésükkor, és az általuk más jogi aktusokba bevezetett módosítások így ugyanezen időpontban az említett jogi aktusok részévé váltak, a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (56) hatályon kívül helyezése nincs hatással azokra a módosításokra, amelyeket a módosító rendelkezései vezettek be más jogi aktusokba, így különösen a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (57) és a 2008/90/EK tanácsi irányelvbe (58) a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának létrehozására vonatkozóan, amely bizottság a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezése ellenére a továbbiakban is működik.

(98)

Annak érdekében, hogy folyamatos maradjon a támogatások nyújtása a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképessége és fenntarthatósága, a fogyasztóvédelem, a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói és végfelhasználói, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok, valamint az európai statisztikák területén az 1287/2013/EU rendelettel, a 254/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (59), az (EU) 2017/826 rendelettel, a 258/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (60), a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 99/2013/EU rendelettel létrehozott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programok és e program között, különös tekintettel a többéves intézkedések folytatására és a korábbi programok sikereinek értékelésére, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. Szükség esetén 2028. január 1. után a technikai és adminisztratív segítségre vonatkozó előirányzatoknak fedezniük kell a program végéig be nem fejezett intézkedések kezelésére vonatkozó kiadásokat.

(99)

E rendelet késedelmes hatálybalépése miatt nem lehetséges a növény-, állat-, élelmiszer- és takarmányágazatra vonatkozó munkaprogramok elfogadására, valamint a tagállamok 2021. és 2022. évi állat- és növényegészségügyi programjainak benyújtására vonatkozó határidők betartása, és a Bizottság számára sem lehetséges az említett programok jóváhagyására vonatkozó határidők betartása. A növényekkel, állatokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos intézkedések 2021-ben és 2022-ben történő megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében ezeket a határidőket nem kell alkalmazni a 2021. és a 2022. évre.

(100)

Ezért a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, köztük az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét tiszteletben kell tartani, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe kell venni az alapok felhasználása során. Az EUMSZ 8. és 10. cikke értelmében az Uniónak törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására és a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, valamint fel kell lépnie a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell az alapok felhasználása során a nemek közötti egyenlőség szempontjainak integrálására. Az uniós alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretébe illesztve, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, figyelembe véve a „szennyező fizet” elvet.

(2)

2017. november 17-én, az Európában jelentkező szociális kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: a pillér). A munka világának változó realitásait figyelembe véve szükséges, hogy az Unió felkészüljön a globalizáció és a digitalizáció jelenlegi és jövőbeli kihívásaira a növekedés inkluzívabbá tételével, valamint a foglalkoztatási és szociális politikák fejlesztésével. A pillér 20 alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. A pillér átfogó iránymutatási keretet nyújt az e rendelettel létrehozott, az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) számára, és lehetővé teszi, hogy az Unió fontosabb szerkezetátalakítások esetén a megfelelő elveket átültesse a gyakorlatba.

(3)

2017. június 20-án a Tanács jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje nyomán született uniós választ. A Tanács hangsúlyozta: a fenntartható fejlődést mindhárom – a gazdasági, a társadalmi és a környezeti – vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. Alapvető, hogy a fenntartható fejlődés szempontjai általánosan érvényesüljenek az uniós szakpolitikai keretben, és hogy az Unió ambiciózus megközelítést alkalmazzon a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban. A Tanács üdvözölte a Bizottság 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című közleményét, amely az első lépést jelenti egyrészt az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak általános érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődés szempontjainak mint alapvető fontosságú irányelveknek az összes uniós szakpolitikában – többek között a pénzügyi eszközökön keresztül – történő alkalmazása felé.

(4)

2018 februárjában a Bizottság elfogadta „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című közleményt. A közlemény hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell Európa egyedülálló szociális piacgazdasági modelljét. Rendkívül fontos javítani a foglalkoztatási lehetőségeket és kezelni a készségekkel kapcsolatos – különösen a digitalizációval, az automatizációval és a forráshatékony, fenntartható gazdaságra történő átállással összefüggésben felmerülő – kihívásokat, teljeskörűen megfelelve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásnak (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás). A költségvetési rugalmasság lényeges alapelve lesz az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (4) létrehozott, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek (a továbbiakban: MFF 2021–2027). A rugalmassági mechanizmusok érvényben maradnak, hogy az Unió még inkább képes legyen időben reagálni, és biztosítandó, hogy a költségvetési forrásokat ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgetőbb szükség van.

(5)

Az Európa jövőjéről szóló, 2017. március 1-jei fehér könyvben a Bizottság aggodalmát fejezi ki az elszigetelődéspárti mozgalmakat, valamint a nyitott kereskedelem előnyeivel és általában az Unió szociális piacgazdaságával kapcsolatos növekvő kétségeket illetően.

(6)

A Bizottság „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról” című, 2017. május 10-i dokumentumában kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyabb képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. A nyitottabb kereskedelem előnyeinek elismerése mellett a Bizottság úgy véli, hogy megfelelő eszközökre van szükség a kapcsolódó kedvezőtlen mellékhatások kezeléséhez. A globalizáció jelenlegi előnyei már ma is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság körében és a régiók között, ami nagy hatással jár azokra nézve, akiket a globalizáció hátrányosan érint, és fennáll annak a veszélye, hogy a technológiai és környezeti változások felerősítik az említett hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell a globalizáció előnyeinek méltányosabb megoszlását, mégpedig úgy, hogy a gazdasági növekedés, valamint a műszaki haladás megfelelő szociális védelemmel, továbbá a munkavállalás és az önfoglalkoztatási lehetőségek aktív támogatásával járjon együtt.

(7)

A „Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről” című, 2017. június 28-i dokumentumában a Bizottság hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli gazdasági és társadalmi különbségeket, és úgy véli, hogy kulcsfontosságú prioritás ezért, hogy beruházzunk a fenntartható fejlődésbe, az egyenlőségbe, a társadalmi befogadásba, az oktatásba és képzésbe, valamint az egészségügybe.

(8)

A globalizáció, a technológiai változások és az éghajlatváltozás valószínűleg tovább növelik a világ gazdaságainak összekapcsoltságát és egymástól való kölcsönös függését. A munkaerő átcsoportosítása ennek a változásnak egy szerves és elengedhetetlen eleme. Ahhoz, hogy a változás előnyeiből mindenki méltányosan részesülhessen, rendkívül fontos segítséget nyújtani az elbocsátott és az elbocsátás által fenyegetett munkavállalóknak. Az érintett munkavállalók támogatását célzó fő uniós eszközök az Európai Parlament és a Tanács rendeletével létrehozandó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), amely megelőző jelleggel hivatott támogatást nyújtani, és az EGAA, amely a fontosabb szerkezetátalakításokra reagálva hivatott segítséget nyújtani. A vállalati szerkezetátalakításra való felkészüléssel és a vállalati szerkezetátalakítás következményeinek kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat magában foglaló uniós szakpolitikai eszköz „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret” című, 2013. december 13-i bizottsági közlemény tartalmazza. Az említett szakpolitikai eszköz átfogó módon ismerteti, hogy a megfelelő szakpolitikai eszközökkel miként lehet kezelni azokat a kihívásokat, amelyeket a gazdasági kiigazítás és a szerkezetátalakítás, valamint azok foglalkoztatási és társadalmi hatásai jelentenek. A közlemény felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti támogatást oly módon használják fel, hogy eredményesebben lehessen tompítani a szerkezetátalakítás társadalmi következményeit, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

(9)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: az alap) az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hozta létre a 2007–2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret időtartamára annak céljából, hogy az Unió szolidaritását tanúsíthassa azokkal a munkavállalókkal, akiket a globalizáció nyomán a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt bocsátottak el.

(10)

A Bizottság 2008. november 26-i közleményében meghatározott európai gazdaságélénkítési terv keretében az 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) kibővítette az 1927/2006/EK rendelet hatályát, hogy az a közvetlenül a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalókra is vonatkozzon.

(11)

A 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret időtartamára az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) kiterjesztette az alap hatályát, hogy azt ne csak az 546/2009/EK rendelet szerinti, a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása által okozott súlyos gazdasági zavar következtében, hanem bármilyen újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében történt elbocsátásokra is alkalmazni lehessen. Ezenkívül az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) módosította az 1309/2013/EU rendeletet, és többek között olyan szabályokat vezetett be, amelyek értelmében az alap kivételesen kiterjeszthető az olyan kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: a kkv-k) érintő kollektív kérelmekre, amelyek egyazon régióban, de a NACE Rev 2. rendszer szerint meghatározott eltérő gazdasági ágazatokban működnek, feltéve, hogy a kérelmező tagállam bizonyítja, hogy ebben a régióban a fő vagy kizárólagos vállalkozástípus a kkv.

(12)

Az (EU) 2019/1796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) módosította az 1309/2013/EU rendeletet annak meghatározása érdekében, hogy amennyiben az Egyesült Királyság kilépésről rendelkező megállapodás nélkül lépne ki az Unióból, az ilyen kilépés következtében bekövetkező elbocsátások az alap hatálya alá tartoznak. Mivel az Egyesült Királyság kilépésről rendelkező megállapodás útján lépett ki az Unióból, az említett rendelet nem vált alkalmazandóvá.

(13)

A Bizottság elvégezte az alap félidős értékelését, hogy megállapítsa, hogyan és milyen mértékben teljesültek az alap célkitűzései. Az alap hatékonynak bizonyult abban a tekintetben, hogy az elbocsátott munkavállalók körében magasabb visszailleszkedési arányt sikerült elérni, mint az előző programozási időszakban. Az értékelés azt is megállapította, hogy az alap uniós hozzáadott értéket hozott létre. Ez különösen igaz a volumenhatásaira, ami azt jelenti, hogy az alapból nyújtott támogatás nemcsak a kínált szolgáltatások számát és típusait növeli, hanem azok intenzitását is. Ezenfelül az alapból történő beavatkozásoknak magas szintű láthatóságuk volt, és a nyilvánosság számára közvetlenül megmutatták az uniós hozzáadott értéket. Az értékelés azonban számos kihívást is azonosított. Az alap igénybevételéhez szükséges eljárást a Bizottság túl hosszúnak ítélte. Ezenkívül számos tagállam számolt be problémákról az elbocsátásokat kiváltó esemény kiterjedt háttérelemzésének összeállításával kapcsolatban. A pénzügyi és intézményi kapacitással kapcsolatos problémák voltak azok, amelyek leginkább eltántorították a tagállamokat attól, hogy az alaphoz támogatásért folyamodjanak. Ennek oka lehetett az egyszerű szakemberhiány: a tagállamok jelenleg csak akkor igényelhetnek technikai segítséget, ha az alapból származó támogatást használják fel. Mivel az elbocsátások váratlanul következhetnek be, fontos, hogy a tagállamok azonnal tudjanak reagálni, és késedelem nélkül nyújthassanak be kérelmet. Emellett egyes tagállamokban nagyobb erőfeszítések tűnnek szükségesnek az intézményi kapacitás megerősítésére ahhoz, hogy biztosítani lehessen az EGAA-beavatkozás hatékony és eredményes végrehajtását. Az értékelés emellett túl magasnak ítélte az 500 elbocsátott munkavállalóban megállapított küszöbértéket, különösen a kevésbé népes régiók vonatkozásában.

(14)

Az EGAA továbbra is fontos szerepet tölt be, mivel olyan rugalmas eszköz, amely támogatja a nagyszabású szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalókat, és segíti őket abban, hogy minél előbb új munkahelyet találjanak. Az Uniónak ezután is célzott, egyszeri támogatást kell nyújtania, hogy megkönnyítse a komoly gazdasági zavarok által sújtott tevékenységi területeken, ágazatokban, térségekben vagy munkaerőpiacokon elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli – tisztességes, fenntartható foglalkoztatás keretében való – beilleszkedését. Mivel a nyitott kereskedelem, a gazdasági és pénzügyi fejlemények, többek között az aszimmetrikus gazdasági sokkok, a technológiai változások, a digitalizáció, az Unió kereskedelmi kapcsolataiban vagy a belső piac összetételében bekövetkező fontos változások, valamint más tényezők – például a karbonszegény gazdaságra való átállás – közötti viszonyok és kölcsönhatásaik miatt, továbbá amiatt, hogy az elbocsátások okát egyre nehezebb egyetlen konkrét tényezőre visszavezetni, célszerű az EGAA igénybevételének alapjaként csupán azt figyelembe venni, hogy a szerkezetátalakítási esemény jelentős hatással jár. Tekintettel arra, hogy az EGAA célja a vészhelyzetekben való támogatásnyújtás, kiegészítve így az ESZA+ által kínált, megelőzőbb jellegű támogatást, az EGAA-nak a többéves pénzügyi keret felső határain kívüli rugalmas, speciális eszköznek kell maradnia, amint az a Bizottság „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i közleményében és annak mellékletében szerepel.

(15)

Az EGAA európai jellegének megtartása érdekében helyénvaló, hogy a támogatási kérelmet fontosabb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehessen elindítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetkező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 200 elbocsátásban kell megállapítani egy 4 hónapos (illetve ágazati esetekben hat hónapos) referencia-időszakra vetítve. Figyelemmel arra, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon régióban bekövetkező hulláma ugyancsak jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek benyújtását is lehetővé kell tenni. Kis méretű munkaerőpiacok – például kis méretű tagállamok vagy távoli területek, köztük az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók – esetében, vagy rendkívüli körülmények fennállása esetén alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehetne nyújtani kérelmet. Általánosságban a tagállamoknak legkésőbb a referencia-időszak végét követő 12 héten belül be kell nyújtaniuk EGAA-támogatás iránti kérelmüket. Annak biztosítása céljából, hogy ne alakulhasson ki finanszírozási hiány amiatt, hogy e rendelet 2021. január 1-jét követően fog hatályba lépni, valamint a jogbiztonság garantálása érdekében az említett határidőt fel kell függeszteni 2021. január 1-je és e rendelet hatálybalépésnek időpontja között.

(16)

Az EGAA a fontosabb szerkezetátalakítások esetére létrehozott alap, ezért nem vehető igénybe a közszférát érintő azon elbocsátások esetén, amelyek költségvetési megszorítások miatt következnek be. Ugyanakkor lehetővé kell tenni azon munkavállalók EGAA-n keresztüli támogatását, akiket valamely versenypiacon tevékeny olyan vállalatoktól bocsátottak el, amelyek költségvetési megszorítások által érintett állami finanszírozású szervezetek számára biztosítanak árucikkeket vagy nyújtanak szolgáltatásokat. Az EGAA-ból olyan önálló vállalkozók is támogathatók, akiknek a tevékenysége költségvetési megszorítások miatt szűnt meg.

(17)

A munkanélküliek iránti uniós szolidaritás kifejezése érdekében a reagáló jellegű alapként működő EGAA társfinanszírozási arányát a megelőző jellegű alapként működő ESZA+-nak az érintett tagállamban alkalmazott legmagasabb társfinanszírozási arányához kell igazítani, ugyanakkor ezen arány semmiképp sem lehet 60 %-nál alacsonyabb.

(18)

Az EGAA-hoz rendelt uniós költségvetés egy részét a Bizottságnak a költségvetési rendelet szerint a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Ezért az EGAA megosztott irányításban történő végrehajtása során a Bizottságnak és a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési rendeletben említett elveket, például a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(19)

A globalizációval kapcsolatos tendenciák, a technológiai és környezeti változások, a szerkezetátalakítás és az EGAA igénybevétele értékelésének elősegítése érdekében a dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért keretén belül létrehozott Európai Változásfigyelő Központ minőségi és mennyiségi elemzésekkel támogatja a Bizottságot és a tagállamokat. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő a nemzeti kapcsolattartók hálózatára támaszkodva az Unió egészére kiterjedően, naprakészen követi a nagyszabású szerkezetátalakítási események bejelentését. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő korai szakaszban segíthet azonosítani az esetlegesen beavatkozást igénylő ügyeket.

(20)

Az elbocsátott munkavállalók és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számára munkaszerződésük vagy munkaviszonyuk jellegétől függetlenül egyenlő hozzáférést kell biztosítani az EGAA-hoz. E rendelet alkalmazásában ezért lehetséges EGAA-kedvezményezettnek kell tekinteni az elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is.

(21)

Az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedésekre és személyre szabott szolgáltatásokra kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a tisztességes és fenntartható foglalkoztatásba való gyors és újbóli beilleszkedését célozzák az eredeti tevékenységi ágazatukon belül vagy azon kívül, miközben felkészítik őket a zöldebb és digitálisabb európai gazdaságra. A támogatás nyújtásával ugyanakkor az önálló vállalkozói tevékenység és a vállalkozásalapítás előmozdítására is törekedni kell, ideértve a szövetkezetek létrehozását is. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket. Adott esetben azonban az elbocsátott munkavállalók mobilitását is támogatni kell annak érdekében, hogy máshol találhassanak új állást. Különös figyelmet kell fordítani a digitális korban szükséges készségek átadására, és adott esetben a foglalkoztatásban megjelenő nemi sztereotípiák felszámolására. Törekedni kell arra, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjában lehetőleg korlátozott mértékben legyenek pénzbeli juttatások. Az EGAA által támogatott intézkedések nem válthatják fel a passzív szociális védelmi intézkedéseket. A munkaadókat ösztönözni lehetne arra, hogy azon intézkedések kiegészítéseként, amelyekre nemzeti jog vagy kollektív szerződések kötelezik őket, vegyenek részt az EGAA által támogatott intézkedések nemzeti társfinanszírozásában.

(22)

A célcsoportot alkotó kedvezményezettek újbóli beilleszkedésének megkönnyítését célzó koordinált, személyre szabott szolgáltatási csomag végrehajtása és összeállítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a digitális menetrend és a digitális egységes piaci stratégia célkitűzéseit. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti bérszakadékra az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatában és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) ágazatában, előmozdítva a nők továbbképzését és átképzését az említett ágazatokban. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának végrehajtása és kialakítása során a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy növeljék a kevésbé reprezentált nem részvételét, hozzájárulva ezzel a nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkentéséhez.

(23)

mivel a gazdaság digitális transzformációja megköveteli, hogy a munkaerő bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzen, a digitális korban szükséges készségek átadása a személyre szabott szolgáltatások minden koordinált csomag horizontális eleme kell, hogy legyen.

(24)

Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések összeállításakor a tagállamoknak az olyan intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a kedvezményezettek foglalkoztathatóságához. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei közül a végrehajtási időszak végét követő hathónapos időszakon belül a lehető leghamarabb a lehető legtöbben újra fenntartható módon beilleszkedjenek a munkaerőpiacra. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának kialakítása során figyelembe kell venni a létszámfelesleg okait, és adott esetben előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a később szükségessé váló készségeket. A személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagjának illeszkednie kell az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaságra való átálláshoz.

(25)

Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések kialakításakor a tagállamoknak külön figyelmet kell fordítaniuk a hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettekre, köztük a fogyatékossággal élő személyekre, az eltartott rokonokkal rendelkező személyekre, a fiatal és az idősebb munkanélküliekre, a migráns hátterű személyekre és azokra, akiket szegénység fenyeget, mivel az említett csoportok sajátos problémákkal küzdenek a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésük tekintetében. Az EGAA felhasználása során ugyanakkor tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió alapértékei közé tartoznak, és amelyeket a pillér rögzít.

(26)

A kedvezményezettek hatékony és gyors támogatása érdekében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy az EGAA szerinti pénzügyi hozzájárulás iránt benyújtott kérelmeik hiánytalanok legyenek. Amennyiben a Bizottság a kérelem értékeléséhez további információkat kér, az ilyen információk benyújtására határidőt kell megszabni. A tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt törekedniük kell arra, hogy a kérelmeket a lehető leggyorsabban feldolgozzák.

(27)

A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról, és amikor csak lehetséges, be kell őket vonnia az intézkedések végrehajtásába.

(28)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás nem léphet olyan támogatási intézkedések helyébe, amelyek az uniós alapok, illetve más uniós szakpolitikák vagy programok keretében a kedvezményezettek számára rendelkezésre állnak, hanem ahol lehet, ki kell egészítenie azokat.

(29)

Az EGAA-beavatkozásokról és azok eredményeiről folytatott tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek vonatkozásában külön rendelkezéseket kell előirányozni. A tagállamoknak és az EGAA-ban érdekelt feleknek fel kell hívniuk a figyelmet az uniós finanszírozásnak köszönhetően megvalósított eredményekre, és ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a közvéleményt. Az átláthatósági és kommunikációs tevékenységek alapvetően fontosak ahhoz, hogy az uniós tevékenységek helyi szinten láthatók legyenek, és azoknak valós, pontos és naprakész információkon kell alapulniuk. A tagállamok által kidolgozott kommunikációs és tájékoztató anyagokat kérésre az uniós intézmények, szervek vagy ügynökségek rendelkezésére kell bocsátani, hogy népszerűsíteni lehessen az EGAA-t, és demonstrálni lehessen azt a hozzáadott értéket, amelyet az alap az uniós költségvetés részeként képvisel. Ennek megfelelően jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt kell adni az Uniónak az ilyen anyagok használatára, az azokhoz fűződő minden korábbi meglévő jogosultság megadásával együtt.

(30)

E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a kiadások attól az időponttól kezdve részesülhetnek az EGAA által nyújtott pénzügyi támogatásban, amikor a tagállam megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását, vagy amikor az EGAA felhasználásával kapcsolatos igazgatási kiadás a tagállamnál felmerült.

(31)

A különösen az egyes évek első hónapjaiban felmerülő igények fedezése érdekében, amikor különösen nehéz a más költségvetési sorból való átcsoportosítás, az éves költségvetési eljárás során megfelelő összegű kifizetési előirányzatot kell hozzáférhetővé tenni az EGAA költségvetési sorában.

(32)

Az EGAA költségvetési keretét az MFF 2021–2027 és az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) határozza meg.

(33)

A kedvezményezettek érdekében a támogatást a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon hozzáférhetővé kell tenni. Az EGAA döntéshozatali folyamatában érintett tagállamoknak és uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy csökkentsék a kérelmek feldolgozásának idejét és egyszerűsítsék az eljárásokat, ezzel biztosítva az EGAA igénybevételéről szóló határozatok zökkenőmentes és gyors elfogadását.

(34)

A kkv-k képezik az uniós gazdaság gerincét. Ezért a vállalkozások ösztönzése és a kkv-k támogatása kulcsfontosságú a gazdasági növekedés, az innováció, a munkahelyteremtés és a társadalmi integráció biztosításához. Az Unió aktívan ösztönzi a vállalkozási kedvet azáltal, hogy az embereket saját vállalkozás indítására bátorítja. Fontosabb szerkezetátalakítások esetén lehetővé kell tenni, hogy az elbocsátott munkavállalók segítséget kapjanak saját vállalkozás elindításához. Amennyiben egy vállalkozás megszűnik, lehetővé kell tenni, hogy az elbocsátott munkavállalók segítséget kapjanak abban is, hogy részben vagy teljes egészében átvegyék a korábbi munkaadójuk tevékenységeit.

(35)

Az átláthatóság és a tájékoztatás érdekében a tagállamoknak a zárójelentésekben közzé kell tenniük minden olyan állami támogatás vagy uniós támogatás részleteit, amelyben a munkavállalókat elbocsátó vállalkozás a jelentést megelőző öt évben részesült. Ez a követelmény azonban nem alkalmazandó a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra, különösen a startupokra, annak érdekében, hogy ne háruljanak aránytalan adminisztratív terhek a tagállamokra, különösen azon ágazati EGAA-kérelmek esetében, amelyek egynél több mikrovállalkozást vagy kkv-t érintenek.

(36)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (11) (22) és (23) bekezdése értelmében az EGAA-t konkrét nyomonkövetési követelményekkel összhangban gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket, valamint a túlszabályozást. Adott esetben az említett követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az EGAA célterületen kifejtett hatásai.

(37)

Annak érdekében, hogy az Európai Parlament elvégezhesse a politikai ellenőrzést, és a Bizottság folyamatosan nyomon tudja követni az EGAA-támogatás révén elért eredményeket, az érintett tagállamoknak zárójelentést kell benyújtaniuk az EGAA felhasználásáról.

(38)

A tagállamoknak a rendelkezésükre álló releváns adatok rendelkezésre bocsátásával kell támogatniuk a Bizottságot az értékelések elvégzésében.

(39)

A jövőbeli értékelések megkönnyítése érdekében az EGAA-ból származó minden egyes pénzügyi hozzájárulás végrehajtását követően felmérést kell végezni a kedvezményezettek körében. A kedvezményezetti felmérést az adott beavatkozás végrehajtási időszakát követő hatodik hónapban kell elindítani, és legalább négy hétre meg kell nyitni a résztvevők számára. A tagállamok segítik a Bizottságot a kedvezményezetti felmérés elvégzésében azzal, hogy – a részvételre szóló felhívás és legalább egy emlékeztető megküldésével – ösztönzik a kedvezményezettek részvételét. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a kedvezményezettek elérése érdekében tett erőfeszítéseikről. A Bizottságnak az összegyűjtött adatokat az értékelés céljaira kell felhasználnia. A beavatkozások összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak a kedvezményezetti felméréshez használandó sablont a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell arról, hogy a sablon az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetővé álljon.

(40)

Az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban az EGAA-val kapcsolatos elemzéseknek és jelentéseknek nemek szerint lebontott információkat kell tartalmazniuk.

(41)

E rendelet egyik mellékletében meg kell határozni azon mutatók jegyzékét, amelyek alapján nyomon lehet követni az EGAA felhasználásának és különösen a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladást. A Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot nyújthat be e mutatók módosítására.

(42)

Továbbra is a tagállamoknak kell felelniük a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért és az uniós finanszírozás révén támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért, a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamoknak el kell számolniuk azzal, hogy hogyan használták fel az EGAA-ból kapott pénzügyi hozzájárulást. Mivel az EGAA beavatkozásait rövid időszak alatt hajtják végre, a jelentéstételi kötelezettségeknek tükrözniük kell az említett beavatkozások különleges jellegét.

(43)

A tagállamoknak meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett bármely szabálytalanságot, ideértve a csalást is. Ezen túlmenően az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (13) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (14) összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében vett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A tagállamoknak meg kell hozniuk az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy minden olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítsa a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodjon arról, hogy az uniós támogatások felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak bármely feltárt szabálytalanságról – a csalást is beleértve –, valamint az ilyen szabálytalanságok, továbbá bármely OLAF-vizsgálat tekintetében hozott nyomonkövetési intézkedésekről. A tagállamoknak a költségvetési rendelet 63. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban a csalás gyanújával vagy megállapított csalással kapcsolatos minden kérdésben együtt kell működniük a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel és adott esetben az Európai Ügyészséggel.

(44)

Az uniós költségvetés védelmének erősítése érdekében a Bizottságnak egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert – és ennek keretében egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt – kell elérhetővé tennie a releváns adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése céljából, és a Bizottságnak – a tagállamok általi általános alkalmazás érdekében – ösztönöznie kell e rendszer használatát.

(45)

A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(46)

Az Unió fontosnak tartja, hogy a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben; ennek megfelelően ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetés kiadásainak 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célkitűzéseket, és 2024-ben az uniós költségvetés 7,5 %-a, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-a a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokból álljon, figyelembe véve azonban az éghajlat-politikai és a biodiverzitási célok közötti átfedéseket.

(47)

Az EGAA felhasználásának jobb nyomon követése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy megállapítja a bejelentendő szabálytalanságok meghatározására vonatkozó kritériumokat, valamint a tagállamok által a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzése, felderítése és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek késedelmi kamatokkal együtt történő visszafizettetése céljából szolgáltatandó adatokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, különösen kedvezményezetti felmérések elvégzése és a szabálytalanságok bejelentésének formátuma tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(49)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelmük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(50)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, úgy kell rendelkezni, hogy ez a rendelet a 2021-es pénzügyi év kezdetétől legyen alkalmazandó. A Bizottság azonban csak e rendelet hatálybalépésekor indíthatja meg a költségvetési eljárást.

(51)

Az 1309/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni,