(1)

Az (EU) 2017/39 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 3. cikke értelmében azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni az oktatási intézmények tanulóinak gyümölcsökkel, zöldségekkel, banánnal és tejjel való ellátásához kapcsolódó uniós támogatási programban (a továbbiakban: iskolaprogram), minden év január 31-ig kötelesek benyújtani a Bizottságnak a következő tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmüket és adott esetben frissíteni a folyó tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmüket.

(2)

Az iskolaprogram hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében nyújtható uniós támogatás tagállamok közötti elosztása a tagállamok által az uniós támogatásra vonatkozó kérelmükben megjelölt összegek alapján, valamint a tagállami indikatív előirányzatoknak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett átcsoportosítását figyelembe véve kerül megállapításra.

(3)

Az összes tagállam értesítette a Bizottságot a 2021. augusztus 1-jétől 2022. július 31-ig tartó időszakra nyújtható uniós támogatás iránti kérelméről, megjelölve vagy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program vagy az iskolatejprogram, illetve mindkettő tekintetében a kért támogatás összegét. Belgium, Franciaország, Ciprus és Svédország a kért összegeket már az indikatív előirányzatok közötti átcsoportosítás figyelembevételével határozta meg.

(4)

A rendelkezésre álló finanszírozás biztosította lehetőségek teljes kiaknázása érdekében az uniós támogatásnak a kérelmekben foglalt összegeken felüli részét ki kell osztani az iskolaprogramban részt vevő azon tagállamoknak, amelyek az uniós támogatás iránti kérelmükben jelzik, hogy további források rendelkezésre állása esetén készek a részükre megállapított indikatív előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni.

(5)

A 2021. augusztus 1-jétől 2022. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmében Svédország az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra vonatkozó indikatív előirányzatnál kisebb összeget kért. Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az uniós támogatásra vonatkozó kérelmében jelezte, hogy kész az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra vonatkozó indikatív előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni. Egy tagállam sem kért az iskolatejprogramra vonatkozó indikatív előirányzatnál kisebb összeget.

(6)

A tagállamok által bejelentett információk alapján meg kell állapítani az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében a 2021. augusztus 1-jétől 2022. július 31-ig tartó időszak tekintetében nyújtható uniós támogatás végleges előirányzatát.

(7)

Az (EU) 2020/467 bizottsági végrehajtási határozat (4) megállapította az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program, valamint az iskolatejprogram keretében 2020. augusztus 1-jétől 2021. július 31-ig tartó időszakra nyújtható uniós támogatásnak az iskolaprogramban részt venni kívánó tagállamok közötti végleges elosztását. Néhány tagállam frissítette az említett tanévre vonatkozó uniós támogatás iránti kérelmét. Dánia, Németország, Luxemburg és Hollandia az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végleges előirányzatai és az iskolatejprogram végleges előirányzatai közötti átcsoportosításokról értesítette a Bizottságot. Belgium, Spanyolország, Hollandia és Portugália az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó végleges előirányzatnál kisebb összeget kért. Csehország, Németország, Észtország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Ausztria, Szlovákia és Svédország jelezte, hogy kész az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programra és/vagy az iskolatejprogramra vonatkozó végleges előirányzatnál magasabb összeget is felhasználni. Az Egyesült Királyság 2020. október 27-ig nem jelentett be kiadásokat a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján, és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 137. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban az Egyesült Királyság már nem jogosult részesedni az uniós támogatás végleges elosztásából. Ezért az egyértelműség érdekében helyénvaló törölni az Egyesült Királyság 2020/2021-es tanévre vonatkozó végleges előirányzatát az (EU) 2020/467 végrehajtási határozat I. mellékletéből.

(8)

Az (EU) 2020/467 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség) a 2013/776/EU végrehajtási határozat hozta létre az oktatási, audiovizuális és kulturális területen az uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából (3).

(2)

Igazgatási és operatív működése keretében az Ügynökség igazgatási vizsgálatokat, fegyelmi előeljárásokat, fegyelmi eljárásokat és felfüggesztési eljárásokat folytathat le az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (4), a továbbiakban: személyzeti szabályzat), valamint az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekkel összhangban. Szükség esetén az Ügynökség előzetes tevékenységeket folytathat az esetleges csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos esetekben és értesítheti az OLAF-ot az ügyekről.

(3)

Az Ügynökség személyzetének tagjai kötelesek bejelenteni az Unió érdekeit sértő, potenciálisan jogellenes tevékenységeket, beleértve a csalást és a korrupciót is. A személyzet tagjai kötelesek bejelenteni a hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos olyan magatartást is, amely kimerítheti az uniós tisztviselők súlyos kötelezettségszegésének esetét. Ezt a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatok vagy politikák szabályozzák.

(4)

Az Ügynökség a személyzeti szabályzat végrehajtási intézkedéseiben foglaltak szerint a tényleges vagy lehetséges munkahelyi lelki vagy szexuális zaklatási ügyek eredményes megelőzését és kezelését célzó politikát dolgozott ki, amely nem hivatalos eljárást állapít meg, amelynek keretében a zaklatás állítólagos áldozata az Ügynökség „bizalmi” tanácsadóihoz fordulhat.

(5)

Az Ügynökség belső informatikai biztonsági vizsgálatokat, valamint az EU-minősített adatokra (EUCI) vonatkozó biztonsági szabályok esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálatokat is folytathat.

(6)

Az Ügynökség a tevékenységeit illetően belső és külső ellenőrzéseknek van alávetve, beleértve az Európai Bizottság belső ellenőrzési szolgálatai és az Európai Számvevőszék által folytatott ellenőrzéseket is.

(7)

Az Ügynökség kezelheti az Európai Ügyészség (EPPO) megkereséseit, az Ügynökség személyzetének egészségügyi adataihoz való hozzáférés iránti kérelmeket, továbbá a rendelet 45. cikke (2) bekezdésével összhangban elvégezheti az adatvédelmi tisztviselő által lefolytatandó vizsgálatokat.

(8)

Az ilyen igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések és megkeresések keretében az Ügynökség együttműködik más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

(9)

Az Ügynökség – kérésükre vagy saját kezdeményezésére – együttműködhet harmadik országok nemzeti hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(10)

Az Ügynökség az uniós tagállamok hatóságaival is együttműködhet, akár azok kérésére, akár saját kezdeményezésére.

(11)

Az Ügynökéggel szemben bejelentések, illetve az európai ombudsman révén panaszok, eljárások, illetve vizsgálatok folytathatók.

(12)

Az Ügynökség részt vehet az Európai Unió Bírósága előtt folyó ügyekben, amikor az ügyet a Bíróság elé utalja, megvédi az általa hozott és a Bíróság előtt megtámadott határozatot, vagy beavatkozik a feladataival összefüggő ügyekbe. Ezzel összefüggésben szükség lehet arra, hogy az Ügynökség titokban tarthassa a felek vagy a beavatkozók által megszerzett dokumentumokban szereplő személyes adatokat.

(13)

Tevékenységeivel összefüggésben az Ügynökség a személyes adatok különböző kategóriáit kezeli, ideértve a természetes személyek azonosító adatait, a kapcsolattartási adatokat, a munkahelyi beosztást és feladatokat, a magánéleti és a munkahelyi magatartásra és teljesítményre vonatkozó információkat, illetve a pénzügyi adatokat, valamint bizonyos különös esetekben különleges adatokat (például egészségügyi adatokat). A személyes adatok tényszerű „kemény” adatokat és „szoft” értékelési adatokat tartalmazhatnak.

A „kemény adatok” objektív tényszerű adatok, mint a személyazonosság megállapítására szolgáló adatok, a kapcsolattartási adatok, a professzionális adatok és más igazgatási adatok, az elektronikus hírközléssel kapcsolatos metaadatok és a forgalmi adatok.

A „szoft adatok” szubjektív adatok, és különösen helyzetek és körülmények leírását és értékelését, véleményeket, az érintettekkel kapcsolatos észrevételeket, az érintettek magatartásának vagy teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség által a vonatkozó jogi szabályozással összhangban folytatott eljárás vagy tevékenység tárgyával összefüggő vagy azzal kapcsolatban ismertetett egyedi határozatokat alátámasztó indokolást foglalják magukban.

Az értékelések, észrevételek és vélemények a rendelet 3. cikke 1. pontjának értelmében vett személyes adatnak minősülnek.

(14)

A rendelet alapján az Ügynökségnek ezért tájékoztatnia kell az érintetteket ezekről az adatkezelési tevékenységekről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat.

(15)

Az Ügynökség köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani az érintettek alapvető jogait, különösen a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogát, illetve az adatközlés bizalmas jellegével kapcsolatos, az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt jogot. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Ügynökségnek korlátoznia kell az érintett jogait és kötelezettségeit, tevékenységei, illetve mások alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében.

(16)

Ennélfogva a rendelet 25. cikkének (1) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az Ügynökség számára, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozza a rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének alkalmazását, továbbá – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikk alkalmazását. A korlátozásoknak az Ügynökség legmagasabb vezetői szintjén elfogadott belső szabályzatokon kell alapulniuk, és azokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(17)

A korlátozások az érintett különböző jogaira vonatkozhatnak, beleértve az érintettek tájékoztatását, a hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogát, illetve az adatközlés bizalmas jellegével kapcsolatos jogot.

(18)

Előfordulhat, hogy az Ügynökségnek össze kell egyeztetnie ezeket a jogokat az igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések és bírósági eljárások célkitűzéseivel. Arra is szükség lehet, hogy az Ügynökség egyensúlyt teremtsen az érintettek jogai és más érintettek alapvető jogai és szabadságai között.

(19)

Előfordulhat például, hogy az Ügynökségnek korlátoznia kell azokat az információkat, amelyeket az érintett részére szolgáltat személyes adatainak kezeléséről a közigazgatási vizsgálat előzetes értékelési szakaszában vagy már a vizsgálat során, az ügy esetleges ejtése előtt vagy a fegyelmi előeljárás szakaszában. Bizonyos körülmények között az ilyen információk megadása súlyosan befolyásolhatja, hogy az Ügynökség sikeresen le tudja-e folytatni a vizsgálatot, például amikor fennáll a veszélye annak, hogy az érintett személy megsemmisíti a bizonyítékokat, vagy a meghallgatás előtt befolyásolja a lehetséges tanúkat. Az Ügynökségnek adott esetben védenie kell a tanúk és más érintett személyek jogait és szabadságait is.

(20)

Szükséges lehet, hogy az Ügynökség titokban tartsa egy tanú vagy egy visszaélést bejelentő személy kilétét, ha az kérte a névtelenséget. Ebben az esetben az Ügynökség dönthet úgy, hogy a jogaik és a szabadságaik védelme érdekében korlátozza az ilyen személyek vagy a gyanúsított kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(21)

Szükséges lehet, hogy az Ügynökség megvédjen egy olyan munkatárssal kapcsolatos bizalmas adatokat, aki egy zaklatási ügy eljárásával kapcsolatban az Ügynökség bizalmi tanácsadóihoz fordult. Ilyen esetekben az Ügynökségnek valamennyi érintett személy jogainak és szabadságainak védelme érdekében adott esetben korlátoznia kell az állítólagos áldozat, az állítólagos zaklató és más érintett személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(22)

A kiválasztási és felvételi eljárásokkal, a személyzet értékelésével és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jog, valamint az adatkezelés korlátozásához való jog csak bizonyos időpontokban gyakorolható, a vonatkozó eljárásokban meghatározott feltételek mellett, más érintettek jogainak védelme, valamint az egyenlő bánásmód és a tanácskozások titkossága elveinek tiszteletben tartása érdekében.

(23)

Az Ügynökség továbbá korlátozhatja az egyének hozzáférését például pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű egészségügyi adataikhoz, ezen adatok esetleges szenzitivitása miatt, illetve lehetséges, hogy a Bizottság egészségügyi szolgálata csak közvetett hozzáférést kíván biztosítani az érintettek számára, kezelőorvosukon keresztül. Az érintett a Bizottság egészségügyi szolgálata értékelései és véleményei tekintetében a helyesbítéshez való jogát észrevételei vagy az általa választott orvos jelentésének benyújtása révén gyakorolhatja.

(24)

Az igazgató által képviselt Ügynökség adatkezelőként jár el, függetlenül attól, hogy az Ügynökségen belül hogyan ruházzák át az adatkezelői feladatokat az illetékes „megbízott adatkezelőkre” a konkrét adatkezelési műveletekkel kapcsolatos operatív felelősségi köröknek megfelelően.

(25)

A személyes adatokat az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról szóló (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozatnak (5) megfelelő biztonságos elektronikus környezetben vagy papíron kell tárolni, megakadályozva olyan személyek jogellenes hozzáférését, illetve a részükre történő továbbítást, akiknek azokat nem szükséges ismerniük. Az Ügynökség által kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és megfelelő ideig – az Ügynökség adatvédelmi értesítéseiben vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(26)

Az Ügynökség csak olyan korlátozásokat alkalmazhat, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényegét, illetve egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges és arányos intézkedésnek minősülnek. Az Ügynökségnek indokolásban kell kifejtenie a korlátozások indokait, és ennek megfelelő tájékoztatást kell adnia az érintettek részére e jogalapokról, valamint arról, hogy joguk van panasszal fordulni az európai adatvédelmi biztoshoz, a rendelet 25. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

(27)

Az elszámoltathatóság elve alapján az Ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie az általa alkalmazott korlátozásokról.

(28)

Amikor a feladataival kapcsolatban más szervezetektől kapott személyes adatokat kezel, az Ügynökségnek és az adott szervezetnek konzultálnia kell egymással a korlátozások megállapításának lehetséges jogalapjáról, valamint a korlátozások szükségszerűségéről és arányosságáról, kivéve, ha az veszélyeztetné az Ügynökség tevékenységét.

(29)

E belső szabályzatok tehát az Ügynökség által folytatott valamennyi, személyes adatokat érintő adatkezelési tevékenységére vonatkoznak, a fentiekben felsorolt közigazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások, az OLAF részére bejelentett potenciális szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek, az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatai, a bejelentési eljárások, a zaklatási ügyekkel kapcsolatos (formális és informális) eljárások, a belső és külső panaszok kezelése, a saját egészségügyi adatokhoz való hozzáférés vagy azok helyesbítése iránti kérelmek, az adatvédelmi tisztviselő által a rendelet 45. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatandó vizsgálatok, a belsőleg vagy külső résztvevővel (például CERT-EU) folytatott (IT) biztonsági vizsgálatok, az ellenőrzések, az Európai Unió Bírósága vagy nemzeti hatóságok előtt folyó eljárások, a kiválasztási és felvételi eljárások, a személyzet értékelésével és a közbeszerzési eljárások során.

(30)

Ezeket a belső szabályokat a fent említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások ideje alatt és az eljárások kimenetelének nyomon követése során végzett adatkezelési tevékenységekre egyaránt alkalmazni kell. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie a Hivatal által más uniós intézményeknek, a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek az igazgatási vizsgálatokon kívül nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

(31)

A rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az Ügynökség az érintettre vonatkozó korlátozás alkalmazásának okaira vonatkozó tájékoztatást elhalaszthatja, elhagyhatja vagy megtagadhatja, amennyiben e tájékoztatás bármilyen módon ellehetetlenítené a korlátozás hatását. Az Ügynökségnek eseti alapon kell értékelnie, hogy a korlátozásról adott tájékoztatás ellehetetleníti-e annak hatását.

(32)

Az Ügynökségnek azonnal fel kell oldania a korlátozást, amennyiben a korlátozást indokoló feltételek már nem állnak fenn, és ezeket a feltételeket rendszeresen értékelnie kell.

(33)

Az érintetteket megillető jogok és szabadságok legmagasabb szintű védelmének garantálása érdekében, továbbá a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésével összhangban megfelelő időben konzultálni kell az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjével az esetlegesen korlátozások alkalmazását vagy felülvizsgálatát megelőzően, továbbá ellenőrizni kell, hogy azok megfelelnek-e ennek a határozatnak.

(34)

A rendelet 16. cikkének (5) bekezdése és 17. cikkének (4) bekezdése kivételeket állapít meg az érintettek tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga alól. Amennyiben e kivételek alkalmazandók, az Ügynökségnek nem kell e határozat alapján korlátozást alkalmaznia,