2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/1

A TANÁCS (EU) 2021/406 RENDELETE

(2021. március 5.)

az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletnek az uniós vizeken és a nem uniós vizeken 2021-ben fennálló bizonyos ideiglenes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni, figyelembe véve a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeket, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) és egyéb tanácsadó szervek által készített jelentéseket, valamint a tanácsadó testületektől kapott bármely szakvéleményt.

(2)

A Tanács feladata elfogadni a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket, beleértve adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell rögzíteni. Az egyedi többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket (TAC-ok) az említett tervekben megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni. Az említett rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok részére kiosztott halászati lehetőségeknek biztosítaniuk kell az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitását minden egyes halállomány, illetve halászat vonatkozásában.

(3)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC-okat) ezért – az 1380/2013/EU rendelettel összhangban – a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján kell meghatározni, figyelembe véve a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, biztosítva ugyanakkor a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, valamint az érdekeltekkel folytatott konzultációk során – különösen a tanácsadó testületek ülésein – képviselt vélemények fényében.

(4)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból való kilépése miatt nagy számú állomány közös állománnyá vált. A Bizottság – a Tanács által jóváhagyandó uniós álláspont-tervezet alapján – kétoldalú konzultációkat fog folytatni az Egyesült Királysággal, kétoldalú konzultációkat Norvégiával, valamint háromoldalú konzultációkat az Egyesült Királysággal és Norvégiával. Mivel az említett konzultációk még nem zárultak le, a Tanácsnak – az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének, továbbá a parti államok jogainak és kötelezettségeinek, valamint szuverenitásának és joghatóságának teljeskörű tiszteletben tartása mellett – meg kell meghatároznia az uniós és nemzetközi vizeken, valamint azon vizeken halászandó ideiglenes TAC-okat, amelyekhez harmadik országok hozzáférést biztosítanak az uniós hajók számára.

(5)

A Tanács 2020. december 15–16-án politikai megállapodásra jutott a 2021-re vonatkozó halászati lehetőségekről. A Tanács egyetértett azzal, hogy a harmadik országokkal közös állományokra vonatkozóan ideiglenes TAC-okat kell meghatározni addig, amíg az említett konzultációk az uniós jogi keretnek és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően le nem zárulnak, vagy – amennyiben nem lehet azokat sikeresen lezárni – addig, amíg a Tanács 2021-ben egyoldalú uniós TAC-okat nem határoz meg.

(6)

Az (EU) 2021/91 (2) és az (EU) 2021/92 (3) tanácsi rendeletben megállapított TAC-ok, amelyek a Tanácsban elért politikai megállapodást tükrözik, a fenntartható uniós halászati tevékenységek folytonosságát hivatottak biztosítani. Az említett ideiglenes halászati lehetőségek semmilyen körülmények között sem akadályozhatják meg a végleges halászati lehetőségeknek a nemzetközi megállapodásokkal és a konzultációk eredményével, az uniós jogi kerettel és a tudományos szakvéleményekkel összhangban történő rögzítését. Általános megközelítésként ezeknek a 2020-ra rögzített halászati lehetőségekből az uniós részesedés 25 %-ának kell megfelelniük. Igen korlátozott számú esetben azonban egy másik százalékos arányt kell alkalmazni, amennyiben az állományok halászatára túlnyomórészt az év elején kerül sor. Ez a megközelítés nem érinti az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásban (4) (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) meghatározott uniós részesedéseket, amelyeket a végleges TAC-ok meghatározásához fognak felhasználni.

(7)

Azon állományok jegyzékének, amelyekre vonatkozóan 25 %-nál magasabb százalékos arányt kell alkalmazni, annak elemzésén kell alapulnia, hogy miként alakult a magasabb ideiglenes TAC-okat igénylő tagállamok kvótafelhasználása az utolsó három év (2018–2020) első negyedévében. Az ideiglenes TAC-ok nem haladhatják meg a lehetséges végleges TAC-okat, amelyeket – a harmadik országokkal sorra kerülő konzultációk sérelme nélkül – a tudományos szakvéleményekkel összhangban és a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott uniós részesedések figyelembevételével mértek fel. Az ideiglenes TAC-ok említett növelései összhangban vannak az ICES szakvéleményével, az alkalmazandó uniós jogi kerettel és a kereskedelmi és együttműködési megállapodással. E növelések lehetővé fogják tenni az uniós halászhajók számára, hogy kihasználják azon halászati lehetőségeket, amelyek őket megilletik, és amelyektől az érintett állományok halászatának szezonális jellege miatt máskülönben elesnének.

(8)

A Bizottságnak bejelentett, az elmúlt évek havi fogási adataiból kitűnik, hogy néhány más nyílt vízi és tengerfenéki állomány halászatára is túlnyomórészt az év elején kerül sor. Ezért az említett fogási adatok alapján és a tudományos szakvéleményekkel összhangban a megfelelő TAC-ok tekintetében a 2021-re rögzített halászati lehetőségekből az uniós részesedést illetően magasabb százalékos arányt kell meghatározni a bármely jövőbeli nemzetközi megállapodásokban és/vagy konzultációk során alkalmazható megközelítés sérelme nélkül.

(9)	Az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2021. január 1-jétől alkalmazandók. Az e rendelettel bevezetett, fogási korlátokra vonatkozó rendelkezéseknek ezért a lehető leghamarabb hatályba kell lépniük, és azokat visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket megnövelték és még nem merítették ki. Sürgősségi okokból e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/91 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/91 rendelet melléklete e rendelet melléklete A. részének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/92 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/92 rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az IA. melléklet e rendelet melléklete B. részének megfelelően módosul;

2.	Az IB. melléklet e rendelet melléklete C. részének megfelelően módosul.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2) A Tanács (EU) 2021/91 rendelete (2021. január 28.) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2021. és 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 20. o.).

(3) A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról (HL L 31., 2021.1.29., 31. o.).

(4) Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között (HL L 444., 2020.12.31., 14. o.).

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az (EU) 2021/91 rendelet mellékletében a nyálkásfejű halakra vonatkozóan a 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	nyálkásfejű halak Beryx spp.		Övezet:	a 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei (ALF/3X14-)
Tárgyév	2021		Elővigyázatossági TAC E rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Írország	4	(1)
Spanyolország	29	(1)
Franciaország	8	(1)
Portugália	82	(1)
Unió	123	(1)
Egyesült Királyság	4	(1)
TAC	127	(1)
(1)	Kizárólag a járulékos fogásokra. E kvóta keretében nem engedélyezett a faj célzott halászata.”

B. RÉSZ

Az (EU) 2021/92 rendelet IA. melléklete a következőképpen módosul:

A disznófejűhal-félékre vonatkozóan a 6, 7 és 8 övezet uniós és nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	disznófejűhal-félék Caproidae	Övezet:	a 6, 7 és 8 övezet uniós és nemzetközi vizei (BOR/678-)
Dánia	1 645	Elővigyázatossági TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Írország	4 632
Unió	6 277
Egyesült Királyság	426

TAC	6 703

Az ördöghalfélékre vonatkozóan a 7 övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	ördöghalfélék Lophiidae		Övezet:	7 (ANF/07.)
Belgium	1 468	(1)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Németország	164	(1)
Spanyolország	583	(1)
Franciaország	9 419	(1)
Írország	1 204	(1)
Hollandia	190	(1)
Unió	13 028	(1)
Egyesült Királyság	2 857	(1)

TAC	15 885
(1)	Különleges feltétel: ennek legfeljebb 10 %-a halászható a 8a, 8b, 8d és 8e övezetben (ANF/*8ABDE).”

A vékonybajszú tőkehalra vonatkozóan a 7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7 g, 7h, 7j és 7k övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	vékonybajszú tőkehal Merlangius merlangus	Övezet:	7b, 7c, 7d, 7e, 7f, 7 g, 7h, 7j és 7k (WHG/7X7A-C)
Belgium	37	Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Franciaország	2 258
Írország	1 629
Hollandia	18
Unió	3 942
Egyesült Királyság	404

TAC	4 346

A kék puhatőkehalra vonatkozóan az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	kék puhatőkehal Micromesistius poutassou		Övezet:	az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizei (WHB/1X14)
Dánia	34 892	(1)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Németország	13 566	(1)
Spanyolország	29 581	(1) (2)
Franciaország	24 282	(1)
Írország	27 019	(1)
Hollandia	42 546	(1)
Portugália	2 748	(1) (2)
Svédország	8 631	(1)
Unió	183 265	(1) (3)
Norvégia	69 930
Feröer szigetek	7 000
Egyesült Királyság	45 274	(1)

TAC	Nem releváns
(1)	Különleges feltétel: az Unió számára biztosított 24 375 tonnás hozzáférési korláton belül a tagállamok legfeljebb a kvótáik következő százalékarányáig halászhatnak a Feröer szigeteki vizeken (WHB/*05-F.): 14,3 %.
(2)	Ez a kvóta átvihető a 8c, 9 és 10 övezetre, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeire. Az ilyen átvitelekről azonban előzetesen értesíteni kell a Bizottságot.
(3)	Különleges feltétel: az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizeire (WHB/NZJM1), valamint a 8c, 9 és 10 övezetre, továbbá a CECAF 34.1.1 (WHB/NZJM2) körzet uniós vizeire vonatkozó uniós kvótákból a következő mennyiség halászható a norvég gazdasági övezetben vagy a Jan Mayen körüli halászati övezetben: 133 566 ”

A kék puhatőkehalra vonatkozóan a 8c, 9 és 10 övezetben; a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	kék puhatőkehal Micromesistius poutassou		Övezet:	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizei (WHB/8C3411)
Spanyolország	25 065		Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Portugália	6 266
Unió	31 331	(1)

TAC	Nem releváns
(1)	Különleges feltétel: az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8a, 8b, 8d, 8e, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizeire (WHB/NZJM1), valamint a 8c, 9 és 10 övezetre, továbbá a CECAF 34.1.1 (WHB/NZJM2) körzet uniós vizeire vonatkozó uniós kvótákból a következő mennyiség halászható a norvég gazdasági övezetben vagy a Jan Mayen körüli halászati övezetben: 133 566 ”

A kék puhatőkehalra vonatkozóan a 2, 4a, 5, 6 (az é. sz. 56° 30′-től északra) és 7 (a ny. h. 12°-tól nyugatra) övezet uniós vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	kék puhatőkehal Micromesistius poutassou		Övezet:	a 2, 4a, 5, 6 (az é. sz. 56° 30′-től északra) és 7 (a ny. h. 12°-tól nyugatra) övezet uniós vizei (WHB/24A567)
Norvégia	133 566	(1) (2)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Feröer szigetek	26 250	(3) (4)

TAC	Nem releváns
(1)	Beleszámítandó a Norvégia által megállapított kvótába.
(2)	Különleges feltétel: a 4a övezetben ejtett fogásmennyiség nem haladhatja meg a következő értéket (WHB/*04A-C): 28 000 Ez a 4a övezetre vonatkozó fogási korlát Norvégia hozzáférési korlátjának a következő százalékos arányát teszi ki: 18 %
(3)	Beszámítandó a Feröer szigetek által megállapított kvótába.
(4)	Különleges feltételek: a 6b övezetben (WHB/06B-C) is halászható. A 4a övezetben ejtett fogásmennyiség nem haladhatja meg a következő értéket (WHB/04A-C): 6 563 ”

A norvég homárra vonatkozóan az ICES 7 övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	norvég homár Nephrops norvegicus		Övezet:	7 (NEP/07.)
Spanyolország	252	(1)	Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország	1 022	(1)
Írország	1 550	(1)
Unió	2 824	(1)
Egyesült Királyság	1 379	(1)

TAC	4 203	(1)
(1)	Különleges feltétel: a fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók ki a következő övezetben: Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége (NEP/*07U16):
	Spanyolország		437
	Franciaország		274
	Írország		526
	Unió		1 237
	Egyesült Királyság		213”

A sima lepényhalra vonatkozóan a 7d és 7e övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	sima lepényhal Pleuronectes platessa	Övezet:	7d és 7e (PLE/7DE.)
Belgium	674	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Franciaország	2 247
Unió	2 921
Egyesült Királyság	1 198

TAC	4 119

A cifra rájára vonatkozóan a 7d és 7e övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	cifra rája Raja undulata		Övezet:	7d és 7e (RJU/7DE.)
Belgium	13	(1)	Elővigyázatossági TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Észtország	0	(1)
Franciaország	63	(1)
Németország	0	(1)
Írország	16	(1)
Litvánia	0	(1)
Hollandia	0	(1)
Portugália	0	(1)
Spanyolország	14	(1)
Unió	106	(1)
Egyesült Királyság	35	(1)

TAC	141	(1)
(1)	E fajra nem irányulhat célzott halászat az e TAC hatálya alá tartozó területeken. E faj egyedei csak egészben vagy kibelezve rakodhatók ki. A korábbi rendelkezések nem érintik az e rendelet 20. és 57. cikkében megjelölt területek tekintetében meghatározott tilalmakat.”

10.

A makrélára vonatkozóan a 3a és 4 övezetben; a 2a, 3b, 3c övezet és a 22–32 alkörzetek uniós vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	makréla Scomber scombrus		Övezet:	3a és 4; a 2a, 3b, 3c övezet és a 22–32 alkörzetek uniós vizei (MAC/2A34.)
Belgium	407	(1)(2)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Dánia	13 999	(1)(2)
Németország	424	(1)(2)
Franciaország	1 281	(1)(2)
Hollandia	1 289	(1)(2)
Svédország	3 821	(1) (2)(3)
Unió	21 221	(1) (2)
Norvégia	133 741	(4)
Egyesült Királyság	1 194	(1)(2)

TAC	Nem releváns
(1)	A fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók ki a következő két övezetben:
		a 2a övezet norvég vizei (MAC/*02AN-)		Feröer szigeteki vizek (MAC/*FRO1)
	Belgium	55		56
	Dánia	1 887		1 929
	Németország	57		59
	Franciaország	173		176
	Hollandia	174		178
	Svédország	515		527
	Unió	2 860		2 925

	Egyesült Királyság	161		165
(2)	A 4a övezet norvég vizein is halászható (MAC/*4AN.).
(3)	Különleges feltétel: beleértve a 2a és 4a övezet norvég vizein (MAC/*2A4AN) halászható következő mennyiséget (tonna): 190 Az e különleges feltétel mellett folytatott halászatkor a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal, a sávos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal és a fekete tőkehal járulékos fogásait bele kell számítani az e fajokra megállapított kvótákba.
(4)	Le kell vonni a TAC Norvégiát megillető részesedéséből (hozzáférési kvóta). Ez a mennyiség magában foglalja az Északi-tengerre vonatkozó TAC Norvégiát megillető részesedését: 38 778 A kvóta szerinti mennyiség kizárólag a 4a övezetben halászható (MAC/04A.) a következő mennyiség (tonna) kivételével, amely a 3a övezetben halászható (MAC/03A.): 2 100

Különleges feltétel: a fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók ki a következő övezetekben:

	3a	3a és 4bc	4b	4c	6; a 2a övezet nemzetközi vizei január 1-jétől február 15-ig, valamint szeptember 1-jétől december 31-ig
	(MAC/*03A.)	(MAC/*3A4BC)	(MAC/*04B.)	(MAC/*04C.)	(MAC/*2A6.)
Dánia	0	2 891	0	0	8 399
Franciaország	0	343	0	0	0
Hollandia	0	343	0	0	0
Svédország	0	0	273	7	2 179
Egyesült Királyság	0	343	0	0	0
Norvégia	2 100	0	0	0	0”

11.

A makrélára vonatkozóan a 6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e övezetben; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizein; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	makréla Scomber scombrus		Övezet:	6, 7, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 2a, 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (MAC/2CX14-)
Németország	17 562	(1)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Spanyolország	19	(1)
Észtország	146	(1)
Franciaország	11 709	(1)
Írország	58 539	(1)
Lettország	108	(1)
Litvánia	108	(1)
Hollandia	25 610	(1)
Lengyelország	1 237	(1)
Unió	115 038	(1)
Norvégia	12 369	(2) (3)
Feröer szigetek	26 142	(4)
Egyesült Királyság	160 985	(1)

TAC	Nem releváns
(1)	Különleges feltétel: ennek legfeljebb 25 %-a Spanyolország, Franciaország és Portugália számára halászatra csere céljából rendelkezésre bocsátható a 8c, 9 és 10 övezetben és a CECAF 34.1.1. körzet (MAC/*8C910) uniós vizein.
(2)	A 2a övezetben, a 6a övezetnek az é. sz. 56° 30′-től északra eső részén, a 4a, 7d, 7e, 7f és 7h övezetben halászható (MAC/*AX7H).
(3)	Az alább feltüntetett hozzáférési korlát (MAC/*N5630) tonnában kifejezett mennyiségét Norvégia az é. sz. 56° 30′-től északra halászhatja. A 2. lábjegyzet szerint be nem számított mennyiségeket le kell vonni a Norvégia által megállapított fogási korlátból. 28 659
(4)	Ezt a mennyiséget le kell vonni a Feröer szigetekre vonatkozó fogási korlátból (hozzáférési kvóta). Kizárólag a 6a övezetnek az é. sz. 56° 30′-től északra eső területein halászható (MAC/6AN56). Január 1-jétől február 15-ig és október 1-jétől december 31-ig azonban ez a kvóta a 2a övezetben és a 4a övezetnek az é. sz. 59°-tól északra eső területein (uniós vizek) is halászható (MAC/24N59).

Különleges feltétel: a fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók ki a következő övezetekben és időszakokban:

	a 2a övezet uniós vizei; a 4a övezet uniós és norvég vizei. A január 1-jétől február 15-ig és a szeptember 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban	a 2a övezet norvég vizei	Feröer szigeteki vizek
	(MAC/*4A-EN)	(MAC/*2AN-)	(MAC/*FRO2)
Németország	10 599	1 428	1 461
Franciaország	7 067	951	974
Írország	35 330	4 762	4 871
Hollandia	15 457	2 082	2 131
Unió	68 453	9 223	9 437
Egyesült Királyság	97 162	13 097	13 395 ”

12.

A makrélára vonatkozóan a 8c, 9 és 10 övezetben; a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	makréla Scomber scombrus		Övezet:	8c, 9 és 10; a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizei (MAC/8C3411)
Spanyolország	24 990	(1)	Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Franciaország	166	(1)
Portugália	5 165	(1)
Unió	30 321

TAC	Nem releváns
(1)	Különleges feltétel: a más tagállamokkal elcserélhető mennyiségek a 8a, 8b és 8d övezetben (MAC/*8ABD.) foghatók ki. A 8a, 8b és 8d övezetben kifogható, Spanyolország, Portugália vagy Franciaország által csere céljából rendelkezésre bocsátott mennyiségek azonban nem haladhatják meg a felajánló tagállam kvótáinak 25 %-át.

Különleges feltétel: a fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók ki a következő övezetben:

8b (MAC/*08B.)

Spanyolország	2 099
Franciaország	14
Portugália	433”

13.

A közönséges nyelvhalra vonatkozóan a 2a és 4 övezet uniós vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	közönséges nyelvhal Solea solea		Övezet:	a 2a és 4 övezet uniós vizei (SOL/24-C.)
Belgium	731		Analitikai TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Dánia	334
Németország	585
Franciaország	146
Hollandia	6 597
Unió	8 393
Norvégia	5	(1)
Egyesült Királyság	376

TAC	8 774
(1)	Kizárólag az ICES 4 övezet uniós vizein halászható (SOL/*04-C.).”

14.

A közönséges nyelvhalra vonatkozóan a 7b és 7c övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	közönséges nyelvhal Solea solea	Övezet:	7b és 7c (SOL/7BC.)
Franciaország	6	Elővigyázatossági TAC”
Írország	28
Unió	34

TAC	34

15.

A közönséges nyelvhalra vonatkozóan a 7d övezetben fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	közönséges nyelvhal Solea solea	Övezet:	7d (SOL/07D.)
Belgium	339	Elővigyázatossági TAC E rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Franciaország	678
Unió	1 017
Egyesült Királyság	242

TAC	1 259

16.

A fattyúmakréláknak és a kapcsolódó járulékos fogásoknak a 2a és 4a övezet uniós vizein; a 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e övezetben; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizein; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások Trachurus spp.		Övezet:	a 2a és 4a övezet uniós vizei; 6, 7a–c,7e–k, 8a, 8b, 8d és 8e; az 5b övezet uniós és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (JAX/2A-14)
Dánia	5 457	(1) (3)	Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Németország	4 258	(1) (2) (3)
Spanyolország	5 808	(3) (5)
Franciaország	2 191	(1) (2) (3) (5)
Írország	14 181	(1) (3)
Hollandia	17 085	(1) (2) (3)
Portugália	559	(3) (5)
Svédország	540	(1) (3)
Unió	50 079	(3)
Feröer szigetek	1 280	(4)
Egyesült Királyság	5 135	(1) (2) (3)

TAC	56 494
(1)	Különleges feltétel: a 2a vagy a 4a övezet uniós vizein június 30. előtt halászott kvótamennyiség legfeljebb 5 %-a beszámítható a 4b, 4c és 7d övezet uniós vizeire vonatkozó kvóta keretében halászott mennyiségbe (JAX/*2A4AC).
(2)	Különleges feltétel: e kvóta legfeljebb 5 %-a halászható a 7d övezetben (JAX/07D.). E különleges feltétel szerint és a 3. lábjegyzetnek megfelelően a disznófejűhal-félék és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásait külön, a következő kód feltüntetésével kell jelenteni: (OTH/07D.).
(3)	A kvóta legfeljebb 5 %-át a disznófejűhal-félék, a foltos tőkehal, a vékonybajszú tőkehal és a makréla járulékos fogásai képezhetik (OTH/*2A-14). A disznófejűhal-féléknek, a foltos tőkehalnak, a vékonybajszú tőkehalnak és a makrélának a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.
(4)	Kizárólag a 4a, 6a (kizárólag az é. sz. 56° 30′-től északra), 7e, 7f, 7h övezetben.
(5)	Különleges feltétel: e kvóta legfeljebb 80 %-a halászható a 8c övezetben (JAX/08C2). E különleges feltétel szerint és a 3. lábjegyzetnek megfelelően a disznófejűhal-félék és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásait külön, a következő kód feltüntetésével kell jelenteni: (OTH/08C2).”

C. RÉSZ

Az (EU) 2021/92 rendelet IB. melléklete a következőképpen módosul:

A heringre vonatkozóan az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	hering Clupea harengus		Övezet:	az 1 és 2 övezet uniós, Feröer szigeteki, norvég és nemzetközi vizei (HER/1/2-)
Belgium	10	(1)	Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Dánia	9 965	(1)
Németország	1 745	(1)
Spanyolország	33	(1)
Franciaország	430	(1)
Írország	2 580	(1)
Hollandia	3 566	(1)
Lengyelország	504	(1)
Portugália	33	(1)
Finnország	154	(1)
Svédország	3 692	(1)
Unió	22 713	(1)
Egyesült Királyság	6 371	(1)
Feröer szigetek	5 950	(2)(3)
Norvégia	26 175	(2)(4)

TAC	446 755
(1)	A fogásoknak a Bizottságnak történő bejelentésekor a következő területeken halászott mennyiségeket is jelenteni kell: NEAFC szabályozási terület és uniós vizek.
(2)	Az é. sz. 62°-tól északra található uniós vizeken halászható.
(3)	Beszámítandó a Feröer szigeteki fogási korlátokba.
(4)	Beszámítandó a norvégiai fogási korlátokba.

Különleges feltétel: a fent említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alább megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

norvég vizek az é. sz. 62°-tól északra és a Jan Mayen körüli halászati övezet (HER/*2AJMN)

26 175

2 és 5b az é. sz. 62°-tól északra (Feröer szigeteki vizek) (HER/*25B-F)

Belgium	2	E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Dánia	2 040
Németország	357
Spanyolország	7
Franciaország	88
Írország	528
Hollandia	729
Lengyelország	103
Portugália	7
Finnország	31
Svédország	756
Egyesült Királyság	1 303

A közönséges tőkehalra vonatkozóan az 1 és 2 övezet norvég vizein fennálló halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	közönséges tőkehal Gadus morhua	Övezet:	az 1 és 2 övezet norvég vizei (COD/1N2AB.)
Németország	1 300	Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. E rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.”
Görögország	161
Spanyolország	1 450
Írország	161
Franciaország	1 194
Portugália	1 450
Unió	5 716
Egyesült Királyság	5 044

TAC	Nem releváns

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/15

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/407 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. november 3.)

az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a citromsav hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A citromsavat az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) létrehozott, az 528/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati program keretében létező hatóanyagként értékelték.

(2)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2016. február 16-án elfogadta az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) véleményét (3), amelynek során figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit. Az említett vélemény arra a következtetésre jutott, hogy a 2. terméktípusba tartozó, citromsavat tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikkében meghatározott követelményeknek, amelyek az 528/2012/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének megfelelően a citromsav jóváhagyása iránti kérelem vizsgálatára alkalmazandók.

(3)	A citromsav létező hatóanyag 2. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználását ezért az (EU) 2016/1938 bizottsági végrehajtási rendelet (5) jóváhagyta.

(4)	Az Ügynökség véleményében foglalt megállapítás szerint a citromsav nem vet fel aggályokat, és felvehető az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe.

(5)

Az Ügynökség véleményére figyelemmel a citromsavat helyénvaló felvenni az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe. Mivel a citromsav értékelése egy olyan hatóanyagra vonatkozó dokumentáció alapján történt, amely megfelel a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a citromsavat fel kell venni az említett rendelet I. mellékletében szereplő 6. kategóriába,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. november 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2) A Bizottság 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 4.) a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett munkaprogramról (HL L 294., 2014.10.10., 1. o.).

(3) A biocid termékekkel foglalkozó bizottság véleménye a citromsav hatóanyag jóváhagyása iránti kérelemről, terméktípus: 2., ECHA/BPC/088/2016, elfogadás időpontja: 2016. február 16.;

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2016/1938 végrehajtási rendelete (2016. november 4.) a citromsav létező hatóanyag 2. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának jóváhagyásáról (HL L 299., 2016.11.5., 54. o.).

MELLÉKLET

A hatóanyagoknak az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében foglalt, a rendelet 25. cikkének a) pontja szerinti jegyzékében a 6. kategória a következő bejegyzéssel egészül ki:

EK-szám	Név/csoportképlet	Korlátozás	Megjegyzés
„201-069-1	Citromsav	A hatóanyag minimális tisztasági foka (*1): 995 g/kg	CAS-szám: 77-92-9

(*1) Az ebben az oszlopban jelzett tisztaság az értékelt hatóanyag minimális tisztasági fokának felel meg. A forgalomba hozott termékben lévő hatóanyag ezzel megegyező, de ettől eltérő tisztaságú is lehet, ha az értékelt hatóanyaggal technikailag bizonyítottan egyenértékű.”

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/18

A BIZOTTSÁG (Eu) 2021/408 RENDELETE

(2021. március 2.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a 7a övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a 7a övezetben a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók közönségesnyelvhal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Belgium a mellékletben megnevezett, a 7a övezetben élő közönségesnyelvhal-állományra nézve kimerítette a 2020. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

(1) A Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Tilos különösen a halak felkutatása, valamint a halászeszközöknek az adott állomány halászata céljából történő kivetése, kihelyezése vagy fedélzetre húzása.

(2) Az említett hajók által kifogott, az adott állományból származó halak és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása az ezen időpont előtt ejtett fogások tekintetében továbbra is engedélyezett.

(3) A szóban forgó hajók által az adott állományból szándékolatlanul ejtett fogásokat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 15. cikkének megfelelően a halászhajók fedélzetére kell rakni és ott kell tartani, nyilvántartásba kell venni, ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótákba.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 2-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

MELLÉKLET

Szám	35/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	SOL/07A.
Faj	Közönséges nyelvhal (Solea solea)
Övezet	7a
A tilalom bevezetésének napja	2020.12.24.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/21

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/409 RENDELETE

(2021. március 3.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, sima lepényhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve a Belgiumban lajstromozott hajóknak az ICES 7a övezetben ejtett simalepényhal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Belgium a sima lepényhalnak az ICES 7a övezetben élő, a mellékletben említett állományára nézve kimerítette a 2020. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	36/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	PLE/07A.
Faj	Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)
Övezet	7a
A tilalom bevezetésének időpontja	2020. 12. 24.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/24

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/410 RENDELETE

(2021. március 4.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve a Belgiumban lajstromozott hajóknak az ICES 7a övezetben ejtett vékonybajszú-tőkehal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Belgium a vékonybajszú tőkehalnak az ICES 7a övezetben élő, a mellékletben említett állományára nézve kimerítette a 2020. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	38/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	WHG/07A.
Faj	Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)
Övezet	7a
A tilalom bevezetésének időpontja	2020.12.24.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/27

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/411 RENDELETE

(2021. március 4.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve a Belgiumban lajstromozott hajóknak az ICES 7a övezetben ejtett közönséges-tőkehal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Belgium a közönséges tőkehalnak az ICES 7a övezetben élő, a mellékletben említett állományára nézve kimerítette a 2020. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	39/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	COD/07A.
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Övezet	7a
A tilalom bevezetésének időpontja	2020. 12. 24.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/30

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/412 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 8.)

az (EU) 2017/962 végrehajtási rendeletnek az etoxikin takarmány-adalékanyagként történő engedélyezése felfüggesztésének felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/962 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. október 21-i véleménye (3) alapján felfüggesztette az etoxikin adalékanyag engedélyezését, mivel a kérelmező az engedélyezési eljárás keretében összességében nem nyújtott be elegendő mennyiségű adatot, így a Hatóság nem tudott következtetést levonni az adalékanyag biztonságosságáról és hatékonyságáról.

(2)

Az etoxikin adalékanyag engedélyezését a kérelmező által az egymás után elvégzendő vizsgálatokat fontossági sorrendben felsoroló ütemtervvel összhangban benyújtandó kiegészítő adatok benyújtásáig és értékeléséig felfüggesztették. Ezen ütemterv szerint az utolsó vizsgálat eredményei 2018 júliusára válnának elérhetővé.

(3)	Az (EU) 2017/962 végrehajtási rendeletnek megfelelően a felfüggesztő intézkedést az előírt kiegészítő adatok megfelelő értékelését követően legkésőbb 2020. december 31-ig felül kell vizsgálni.

(4)

Bár a kérelmező több egymást követő kiegészítőadat-csomagot nyújtott be, egy sor adat előállítása terén jelentős késések történtek, különösen az etoxikin adalékanyag környezeti biztonságosságának bizonyítása tekintetében. E késedelmek oka többek között az, hogy további vizsgálatokat kellett kezdeményezni a 429/2008/EK bizottsági rendeletben (4) és a Hatóság ehhez kapcsolódó részletes iránymutatásában meghatározott konkrét adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint bizonyos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges megfelelő laboratóriumok vagy vizsgálati létesítmények megtalálása terén nehézségek merültek fel.

(5)	A kérelmező legutóbb 2020 szeptemberében nyújtott be a környezeti kockázatértékelésre vonatkozó kiegészítő adatokat. E kiegészítő adatok Hatóság általi értékelésének eredményétől függően nem zárható ki, hogy a kérelmezőt további információk és adatok benyújtására kérik fel.

(6)

A fentiekre tekintettel a Hatóság számára elegendő időt kell biztosítani a kérelmező által benyújtott vagy még benyújtandó valamennyi kiegészítő információ és adat értékelési folyamatának befejezésére az etoxikin adalékanyag biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítása érdekében. Ezért helyénvaló a felfüggesztő intézkedés felülvizsgálatát az értékelési folyamat befejezéséig elhalasztani. A felülvizsgálat új időkeretét a befejezéséhez szükséges becsült maximális időtartam figyelembevételével kell meghatározni. A felfüggesztő intézkedést mindenképpen felül kell vizsgálni, ha a Hatóság az értékelési folyamat során az etoxikin adalékanyag biztonságosságáról vagy hatékonyságáról kedvezőtlen véleményt fogad.

(7)	Az (EU) 2017/962 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Tekintettel arra, hogy az (EU) 2017/962 végrehajtási rendeletet legkésőbb 2020. december 31-ig felül kell vizsgálni, ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie a joghézag minimalizálása érdekében.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/962 végrehajtási rendelet módosítása

Az (EU) 2017/962 végrehajtási rendelet 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Felülvizsgálat

Ezt a rendeletet felül kell vizsgálni legkésőbb 2022. december 31-ig, továbbá minden esetben azt követően, hogy a Hatóság az etoxikin adalékanyag biztonságosságáról és hatékonyságáról kedvezőtlen véleményt fogadott el.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/962 végrehajtási rendelete (2017. június 7.) az etoxikin valamennyi állatfaj és -kategória takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének felfüggesztéséről (HL L 145., 2017.6.8., 13. o.).

(3) The EFSA Journal (2015); 13(11):4272.

(4) A Bizottság 429/2008/EK rendelete (2008. április 25.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmány-adalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.).

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/32

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/413 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 8.)

a kis kockázatú vérliszt hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 22. cikke (1) bekezdésével,

mivel:

(1)	A 2008/127/EK bizottsági irányelv (2) felvette a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe a vérliszt hatóanyagot.

(2)	A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagoknak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)	A vérliszt hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2021. augusztus 31-én lejár.

(4)	A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően és az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a vérliszt hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(5)	A kérelmező benyújtotta a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dokumentációt. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)	A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására benyújtott kérelmet értékelő jelentéstervezetet, amelyet 2019. február 18-án benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)	A Hatóság a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentéstervezetet megküldte észrevételezésre a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottsághoz. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összefoglaló dokumentációt.

(8)

A Hatóság 2020. január 31-én eljuttatta a Bizottsághoz az azzal kapcsolatban levont következtetéseit (6), hogy a vérliszt várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2020. július 16-án benyújtotta a vérlisztre vonatkozó eredeti meghosszabbítási jelentést és rendelettervezetet a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának.

(9)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság következtetéséről, valamint – a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően – a hosszabbításra vonatkozó jelentésről. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta.

(10)	Legalább egy vérliszt hatóanyagú növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Helyénvaló tehát meghosszabbítani a vérliszt jóváhagyását.

(11)	A vérliszt hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív használaton alapul, amelyek azonban nem korlátozzák azokat a használatokat, amelyek tekintetében a vérlisztet tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők.

(12)	A referens tagállam és a Hatóság által végzett értékelés alapján és a tervezett felhasználások figyelembevétele mellett nem kerültek megállapításra kritikus problémák.

(13)

Az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.5. és 3.8.2. pontjában meghatározott, az endokrin károsító tulajdonságok azonosítására szolgáló kritériumok tekintetében a Hatóság következtetése szerint nagyon valószínűtlen, hogy a vérliszt endokrin károsító anyag lenne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vérliszt nem tekinthető endokrin károsító tulajdonságú anyagnak.

(14)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a vérliszt az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke értelmében vett kis kockázatú hatóanyag, mivel a vérliszt nem aggodalomra okot adó anyag, és megfelel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5. pontjában meghatározott feltételeknek. Ezenkívül a vér az állati test egyik alkotóeleme, és általában jelen van az emberi étrendben.

(15)	Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a 13. cikk (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az (EU) 2020/1160 bizottsági végrehajtási rendelet (7)2021. augusztus 31-ig meghosszabbította a vérliszt jóváhagyási időtartamát annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárást e jóváhagyási időtartam lejárta előtt be lehessen fejezni. Ugyanakkor, mivel a jóváhagyás meghosszabbítására vonatkozó határozatot a lejárat kiterjesztett időpontját megelőzően meghozták, ennek a rendeletnek már korábban alkalmazandóvá kell válnia.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása

Az I. mellékletben meghatározott vérliszt hatóanyag jóváhagyása az ugyanabban a mellékletben foglalt feltételekkel meghosszabbításra kerül.

2. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2008/127/EK irányelve (2008. december 18.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv egyes hatóanyagok felvétele céljából történő módosításáról (HL L 344., 2008.12.20., 89. o.).

(3) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(4) A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(5) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).

(6) EFSA Journal 18(2):6006, doi: 10.2903/j.efsa.2020.6006. Online elérhető a következő címen: https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/6006.

(7) A Bizottság (EU) 2020/1160 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 5.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az alumínium-ammónium-szulfát, az alumínium-szilikát, a vérliszt, a kalcium-karbonát, a szén-dioxid, a teafakivonat, a zsírsavak desztillációs maradéka, a C7–C20 zsírsavak, a fokhagymakivonat, a gibberellinsav, a gibberellinek, a hidrolizált fehérjék, a vas-szulfát, a kovaföld (diatomaföld), a növényi olajok/repceolaj, a kálium-hidrogén-karbonát, a kvarchomok, a halolaj, az állati vagy növényi eredetű szagriasztók/birkafaggyú, az egyenes láncú lepkeferomonok, a tebukonazol és a karbamid hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 257., 2020.8.6., 29. o.).

I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, Azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Vérliszt

90989-74-5

909

Tárgytalan

100 % vérliszt hemoglobin-tartalma: min. 80 %.

2021. április 1.

2036. március 31.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a vérlisztről szóló hosszabbítási jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

A tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kevésbé célzott permetezési eljárások alkalmazása esetén a halak és a vízi gerinctelenek védelme, és

—	a vérlisztet tartalmazó növényvédő szereket használat előtt meg kell keverni a termék átnedvesítése érdekében.

(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a hosszabbítási jelentésben találhatók.

II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	az A részben a vérlisztről szóló 222. bejegyzést el kell hagyni;

a D. rész a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (*)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„26

Vérliszt

90989-74-5

909

Tárgytalan

100 % vérliszt hemoglobin-tartalma: min. 80 %.

2021. április 1.

2036. március 31.

A tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kevésbé célzott permetezési eljárások alkalmazása esetén a halak és a vízi gerinctelenek védelme, és

—	a vérlisztet tartalmazó növényvédő szereket használat előtt meg kell keverni a termék átnedvesítése érdekében.

(*) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a hosszabbítási jelentésben találhatók.”

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/414 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 8.)

a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 17. cikkére,

mivel:

(1)

A 952/2013/EU rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok vámhatóságai között, illetve a gazdálkodók és a tagállamok vámhatóságai között zajló, vámjogszabályok által megkövetelt minden információcserének – például árunyilatkozatok, kérelmek vagy határozatok cseréjének – és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie.

(2)	A Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2) rendelkezik a Vámkódex alkalmazásához szükséges, az említett végrehajtási határozat mellékletének II. szakaszában felsorolt projektek révén kifejlesztendő elektronikus rendszerek megvalósítására vonatkozó munkaprogram létrehozásáról.

(3)

Meg kell határozni az elektronikus rendszerek működésének lényeges technikai szabályait, ezen belül a fejlesztésre, a tesztelésre és a telepítésre, valamint az elektronikus rendszerek karbantartására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Indokolt további intézkedéseket meghatározni az adatvédelemre, az adatok naprakésszé tételére, az adatkezelés korlátozására, valamint a rendszerek tulajdonlására és biztonságára vonatkozóan.

(4)	Az Unió, a tagállamok és a gazdálkodók jogainak és érdekeinek védelme érdekében fontos meghatározni az eljárási szabályokat és az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara esetén alkalmazandó alternatív megoldásokat.

(5)

A kezdetben az „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO)”, „Az európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (EBTI)” és az „Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz (INF SP)” projekteken keresztül kidolgozott, gazdasági szereplőknek szóló uniós portál célja egy egységes hozzáférési pont biztosítása a gazdálkodók és más személyek számára, valamint az ahhoz kapcsolódó rendszerekhez kidolgozott, gazdasági szereplőknek szóló egyedi portálok eléréséhez.

(6)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kidolgozott vámhatósági határozatok rendszerének célja az, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával az Európai Unió egészében összehangolja a vámhatósági határozat iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat. Ezért meg kell határozni a szóban forgó elektronikus rendszerre vonatkozó szabályokat. A rendszer alkalmazási körét a rendszer alkalmazásával kérvényezendő, meghozandó és kezelendő vámhatósági határozatok alapján kell meghatározni. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszerre és az ügyféltörzs-alkalmazásra), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával.

(7)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználó-kezelési és digitális aláírási rendszer feladata a gazdálkodókra és más személyekre vonatkozó hitelesítési és hozzáférés-hitelesítési eljárás kezelése. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer alkalmazási körére és jellemzőire vonatkozóan a rendszer különböző összetevőinek (közös és nemzeti összetevők), valamint azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ugyanakkor a „digitális aláírás” funkció még nem áll rendelkezésre az egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszerben. Ezért e funkció tekintetében e rendelet nem állapíthat meg részletes szabályokat.

(8)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt révén korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási (EBTI) rendszer célja, hogy kizárólag elektronikus adatkezelési eljárások alkalmazásával hozzáigazítsa a KTF-határozatok iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat a Vámkódex követelményeihez. Ezért meg kell határozni a szóban forgó rendszerre vonatkozó szabályokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire (a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálra, a központi EBTI-rendszerre és a KTF-használat nyomon követésére), valamint a nemzeti összetevőkre (a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálra és a nemzeti KTF-rendszerre) vonatkozóan azok funkcióinak és kapcsolódási pontjainak meghatározásával. Ezenkívül a projekt meg kívánja könnyíteni a kötelező KTF-használat nyomon követését, valamint a KTF további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(9)

A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI), amelyet az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – A gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszerének korszerűsítése (EORI 2)” projekt fejlesztett tovább, annak a meglévő transzeurópai EORI-rendszernek a korszerűsítésére irányul, amely lehetővé teszi az uniós és harmadik országbeli gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételét és azonosítását az uniós vámjogszabályok alkalmazásának céljából. Ezért az EORI-rendszer összetevőinek (központi EORI-rendszer és nemzeti EORI-rendszer) és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rendszerre vonatkozó szabályokat.

(10)

Az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett, „Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése” elnevezésű projekt révén korszerűsített rendszere az AEO-kérelmekkel és -engedélyekkel, valamint azok kezelésével összefüggő üzleti folyamatok javítására irányul. A rendszer célja továbbá az AEO-engedélyek és -határozatok esetében használandó elektronikus űrlap alkalmazása, valamint a gazdálkodók számára egy olyan, gazdasági szereplőknek szóló uniós portál biztosítása, amellyel elektronikus úton nyújtják be az AEO-kérelmeket és kapják meg az AEO-határozatokat. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire vonatkozóan.

(11)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett ICS2-projekt keretében korszerűsített importellenőrzési rendszer (ICS2) célja az Unióba beléptetett áruk biztonságának és védelmének megerősítése. A rendszer támogatja a belépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak gyűjtését a különböző gazdálkodóktól és a nemzetközi áruellátási láncban tevékenykedő más személyektől. A célja a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között a belépési gyűjtő árunyilatkozatokra vonatkozó követelmények teljesítéséhez kapcsolódóan zajló információcsere támogatása közös vagy nemzeti alkalmazásként kifejlesztett, harmonizált gazdasági szereplői interfészen keresztül. Célja továbbá, hogy egy közös adattáron és ahhoz kapcsolódó folyamatokon keresztül támogassa a biztonsági és védelmi kockázatok első beléptető vámhivatalok általi elemzésének valós idejű együttműködésen alapuló végrehajtását, valamint a kockázatelemzési eredmények tagállamok vámhatóságai között zajló, az áruk harmadik országokból történő elindulását és/vagy az Unió vámterületére történő megérkezését megelőző cseréjét. A rendszer támogatja a kockázatelemzés során felismert biztonsági és védelmi kockázatok kezelését célzó vámügyi intézkedéseket, ideértve a vámellenőrzéseket és az ellenőrzések eredményeinek cseréjét, valamint – adott esetben – a gazdálkodók és más személyek értesítését bizonyos, a kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket illetően. A rendszer támogatja a Vámkódexben említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Bizottság és a tagállamok vámhatóságai által történő nyomon követését és értékelését.

(12)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Automatizált kiviteli rendszer (AES)” projekt keretében korszerűsített automatizált kiviteli rendszer (AES) célja a meglévő exportellenőrzési rendszer korszerűsítése és a Vámkódexben lefektetett új üzleti és adatkövetelményekkel való összehangolása. A rendszer célja továbbá minden szükséges funkció nyújtása, és részét képezi a támogató rendszerekhez, nevezetesen az új számítógépesített árutovábbítási rendszerhez és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszerhez szükséges interfészek kialakítása is. Az AES emellett a kivitelre vonatkozó központi vámkezelési funkciók végrehajtását is támogatja. Mivel az AES egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(13)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS)” projekt keretében korszerűsített új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) célja az NCTS 4. szakaszának korszerűsítése és a Vámkódexben lefektetett új üzleti és adatkövetelményekkel való összehangolása. A rendszer célja továbbá a Vámkódexben említett új funkciók nyújtása, és a támogató rendszerekhez és az AES-hez szükséges interfészek kialakítása is. Mivel az NCTS egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(14)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” projekt keretében kidolgozott INF SP-rendszer célja új transzeurópai rendszer létrehozása az INF adatkezelési folyamatainak, valamint az INF-adatok elektronikus kezelésének a különleges eljárások területén történő előmozdítása és egyszerűsítése érdekében. Részletes szabályokat kell meghatározni a rendszer közös összetevőire és alkalmazására vonatkozóan.

(15)

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (3) 36. cikkében említett vámügyi kockázatkezelési rendszer célja a kockázattal kapcsolatos információk tagállamok vámhatóságai közötti, illetőleg a tagállamok vámhatóságai és a Bizottság közötti cseréjének támogatása a közös kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásának támogatása céljából.

(16)

Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban említett „Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)” projekt keretében kidolgozott, behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy az árukat központi vámkezelés keretében vonják vámeljárás alá, és így a gazdálkodók vámügyi szempontból központosíthassák üzleti tevékenységüket. A vám-árunyilatkozat feldolgozását és az áruk fizikai átengedését össze kell hangolni az érintett vámhivatalok között. Mivel a CCI egy decentralizált transzeurópai rendszer, ezért a rendszer összetevőinek és alkalmazásának meghatározásával rögzíteni kell a rá vonatkozó szabályokat.

(17)

Az (EU) 2019/1026 bizottsági végrehajtási rendelet (4) meghatározza a Vámkódex értelmében történő információcserét és információtárolást szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályait. Tekintettel arra, hogy a rendeletben számos módosításra lenne szükség ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni azt a tényt, hogy az EUCTP, INF SP, ICS2, AES, NCTS, CRMS és CCI működése már megkezdődött vagy hamarosan megkezdődik, valamint az átláthatóság érdekében az (EU) 2019/1026 végrehajtási rendeletet indokolt hatályon kívül helyezni.

(18)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket, különösképpen a személyes adatok védelméhez való jogot. Amennyiben az uniós vámjogszabályok alkalmazása érdekében személyes adatok elektronikus rendszerekben történő kezelésére van szükség, azt az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5), valamint az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell végezni. A gazdálkodók és más személyek elektronikus rendszerek által kezelt személyes adatai az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) A. melléklete I. címének 1. fejezetében (3. csoport: Felek), A. melléklete I. címének 2. fejezetében (3. csoport: Felek), B. melléklete I. címének 3. fejezetében (3. csoport: Felek), B. melléklete II. címének 3. fejezetében (3. csoport: Felek) és 12-01. mellékletében meghatározott adatokra korlátozódnak.

(19)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor.

(20)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozat mellékletében említett következő projektek révén kifejlesztett vagy korszerűsített következő elektronikus rendszerekre kell alkalmazni:

a)	az „Uniós Vámkódex – Vámhatósági határozatok” projekt keretében kifejlesztett, vámhatósági határozatokra vonatkozó rendszer (VHR);

b)	„A gazdasági szereplők közvetlen hozzáférése az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)” projekt keretében kifejlesztett egységes felhasználókezelési és digitális aláírási rendszer;

c)	az „Uniós Vámkódex – Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (KTF)” projekt keretében korszerűsített európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer (EBTI);

d)	a gazdálkodóknak az EORI 2-projekt keretében, a 952/2013/EU rendelet („Vámkódex”) követelményeinek módosításával összhangban korszerűsített nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI);

e)	az engedélyezett gazdálkodóknak (AEO) az AEO-rendszer korszerűsítése projekt révén, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

f)	az ICS2-projekt keretében korszerűsített importellenőrzési rendszer (ICS2);

g)	az automatizált kiviteli rendszernek (AES) az AES-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban kifejlesztett rendszere;

h)	az új számítógépesített árutovábbítási rendszernek (NCTS) az NCTS-projekt keretében, a Vámkódex követelményeivel összhangban korszerűsített rendszere;

i)	az „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” projekt keretében kidolgozott INF SP-rendszer;

j)	az „Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó központi vámkezelés (CCI)” projekt keretében kidolgozott, behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer.

(2) Ezt a rendeletet a következő elektronikus rendszerekre is alkalmazni kell:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkében említett vámügyi kockázatkezelési rendszer (CRMS).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)	„közös összetevő”: az elektronikus rendszerek uniós szinten kialakított összetevője, amely valamennyi tagállam számára elérhető, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként jelölt meg;

(2)	„nemzeti összetevő”: az elektronikus rendszerek nemzeti szinten kialakított összetevője, amely az azt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban érhető el;

(3)	„decentralizált rendszer”: közös összetevőkből és közös specifikációkon alapuló nemzeti összetevőkből álló, transzeurópai rendszer;

(4)	„transzeurópai rendszer”: a Bizottsággal közösen fejlesztett, együttműködő rendszerek összessége, amelyek esetében a felelősségek meg vannak osztva a nemzeti hatóságok és a Bizottság között.

3. cikk

Az elektronikus rendszerek kapcsolattartó pontjai

A Bizottság és a tagállamok az 1. cikkben említett minden egyes elektronikus rendszer esetében kapcsolattartó pontot jelölnek ki a szóban forgó elektronikus rendszerek összehangolt fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását szolgáló információcsere céljából.

A Bizottság és a tagállamok e kapcsolattartó pontok adatait közlik egymással, valamint haladéktalanul tájékoztatják egymást a kapcsolattartó pontok adataiban bekövetkező változásokról.

II. FEJEZET

GAZDASÁGI SZEREPLŐKNEK SZÓLÓ UNIÓS PORTÁL

4. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál célja és felépítése

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál egységes belépési pontot biztosít a gazdálkodók és más személyek számára a gazdasági szereplőknek szóló, a 6. cikk (1) bekezdésében említett transzeurópai rendszerekhez tartozó egyedi portálok eléréséhez.

5. cikk

Hitelesítés és a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz (EUCTP) való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállamok vámhatóságainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

6. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál használata

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál hozzáférést biztosít a transzeurópai rendszerekhez tartozó egyedi portálokhoz – a 24., 38. és 67. cikkben említett EBTI-, AEO-, illetve INF-rendszerhez, valamint a 45. cikkben említett, az ICS2-rendszerhez tartozó közös gazdasági szereplői interfészhez.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál az EBTI-hez, AEO-hoz és INF-hez kapcsolódó kérésekre, kérelmekre, engedélyekre és határozatokra vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére szolgál.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál használható az ICS2-höz kapcsolódó belépési gyűjtő árunyilatkozatokra és, adott esetben, azok módosításaira, kibocsátott ajánlásaira és érvénytelenítésére vonatkozó, a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek között zajló információcserére.

III. FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI HATÁROZATOK RENDSZERE

7. cikk

A vámhatósági határozatok rendszerének (VHR) célja

(1) A VHR lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt, valamint az engedélyekhez kapcsolódó, nevezetesen azok módosításáról, visszavonásáról, megsemmisítéséről és felfüggesztéséről szóló határozatok kezelését.

(2) A VHR a következő közös összetevőkből áll:

a)	gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő központi rendszer (a továbbiakban: központi VHKR);

c)	ügyféltörzs-alkalmazások.

3. A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	vámhatósági határozatokat kezelő nemzeti rendszer (a továbbiakban: nemzeti VHKR).

8. cikk

A VHR használata

(1) A VHR a következő engedélyekre vonatkozó kérelmek benyújtására és feldolgozására, valamint a kérelmekkel, illetőleg engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére szolgál:

a)	az áru vámértékébe beszámító összegek megállapításának egyszerűsítésére vonatkozó, a Vámkódex 73. cikkében említett engedély;

b)	az összkezesség nyújtására vonatkozó, a Vámkódex 95. cikkében említett engedély, beleértve az esetleges csökkentett összegű összkezesség nyújtásának és a biztosítéknyújtás alóli mentességnek az engedélyezését is;

c)	a fizetendő vám megfizetésének halasztására vonatkozó, a Vámkódex 110. cikkében említett engedély, amennyiben az engedélyt nem egyetlen műveletre vonatkozóan adják meg;

d)	az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 148. cikkében említett engedély;

e)	a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat létesítésére vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 120. cikkében említett engedély;

f)	az engedélyes kibocsátó státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 128. cikkében említett engedély;

g)	az egyszerűsített árunyilatkozat rendszeres használatára vonatkozó, a Vámkódex 166. cikkének (2) bekezdésében említett engedély;

h)	a központi vámkezelésre vonatkozó, a Vámkódex 179. cikkében említett engedély;

i)	a vám-árunyilatkozatnak – a kiviteli eljárást illetően is – a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtására vonatkozó, a Vámkódex 182. cikkében említett engedély;

j)	az önértékelésre vonatkozó, a Vámkódex 185. cikkében említett engedély;

k)	az engedélyes banánmérlegelő státusra vonatkozó, az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 155. cikkében említett engedély;

l)	az aktív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

m)	a passzív feldolgozási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

n)	a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

o)	az ideiglenes behozatali eljárás alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

p)	az áruk vámraktározására szolgáló raktározási létesítmények üzemeltetésére vonatkozó, a Vámkódex 211. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

q)	a TIR-műveletek engedélyezett címzetti státusára vonatkozó, a Vámkódex 230. cikkében említett engedély;

r)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett feladó státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett engedély;

s)	az uniós árutovábbítási eljárás szerinti engedélyezett címzett státusra vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett engedély;

t)	a különleges zárak használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett engedély;

u)	a csökkentett adatkövetelménnyel bíró árutovábbítási árunyilatkozat alkalmazására vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett engedély;

v)	az elektronikus fuvarokmány vám-árunyilatkozatként való használatára vonatkozó, a Vámkódex 233. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett engedély.

(2) Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a VHR közös összetevőit kell használni.

(3) Amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak egy tagállamban van hatásuk, az adott tagállam dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során használhatók a VHR közös összetevői.

(4) A VHR nem használható az (1) bekezdésben felsoroltaktól eltérő kérelmek, engedélyek és határozatok tekintetében.

9. cikk

Hitelesítés és a VHR-hez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és a VHR közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállamok vámhatóságainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak a VHR közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

10. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló uniós portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a gazdálkodók és más személyek belépési pontja a VHR-be.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál együttműködik a központi VHKR-rel, valamint a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

(3) Amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált kell használni.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, akkor is lehet használni a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált az említett kérelmek és engedélyek tekintetében, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelése során.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált akkor is lehet használni, ha az engedélyeknek vagy határozatoknak csak az adott tagállamban van hatásuk, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

11. cikk

Központi VHKR

(1) A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a központi VHKR-t használják annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2) A központi VHKR együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal, a 13. cikkben említett ügyféltörzs-alkalmazásokkal és a nemzeti VHKR-rel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

12. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció a VHKR használatával

A tagállami vámhatóság a központi VHKR-t használja, ha a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmekre vagy engedélyekre vonatkozó határozat meghozatala előtt konzultálnia kell egy másik tagállam vámhatóságával.

13. cikk

Ügyféltörzs-alkalmazások

1. Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak a 8. cikk (1) bekezdésében említett engedélyekhez, valamint az ezen engedélyekkel kapcsolatos határozatokhoz kapcsolódó adatok központi tárolására, és lehetővé teszik az említett engedélyeknek a Vámkódex 16. cikkének alkalmazásában létrehozott más elektronikus rendszerek általi lekérését, duplikálását és érvényesítését.

2. Az ügyféltörzs-alkalmazások szolgálnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében említett regisztrált exportőri (REX) rendszerből, valamint az EORI- és AEO-rendszerből származó adatok tárolására.

14. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) Létrehozása esetén a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a VHR-be való további belépési pontként szolgál a gazdálkodók és más személyek számára.

(2) Ami a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket és engedélyeket, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelését illeti, amennyiben az említett engedélyeknek vagy határozatoknak egynél több tagállamban is hatásuk lehet, a gazdálkodók és más személyek eldönthetik, hogy – amennyiben azt létrehozták – a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált vagy a gazdasági szereplőknek szóló uniós portált használják.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti VHKR-rel, ha létrehoztak ilyet.

(4) Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

15. cikk

Nemzeti VHKR

(1) A tagállamok vámhatóságai a 8. cikk (1) bekezdésében említett kérelmek és engedélyek feldolgozására, valamint az e kérelmekkel és engedélyekkel kapcsolatos határozatok kezelésére a nemzeti VHKR-t használják – amennyiben az adott tagállam létrehozott ilyet – annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a kérelmek elfogadásának és a határozatok meghozatalának a feltételei.

(2) A nemzeti VHKR a 12. cikkben említett, tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció céljából együttműködik a központi VHKR-rel.

IV. FEJEZET

EGYSÉGES FELHASZNÁLÓKEZELÉSI ÉS DIGITÁLIS ALÁÍRÁSI RENDSZER (EFKDA)

16. cikk

Az EFKDA-rendszer célja és felépítése

(1) Az EFKDA-rendszer lehetővé teszi a Bizottság és a 20. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerek közötti kommunikációt, és ezáltal biztosítja a Bizottság alkalmazottai, a gazdálkodók és más személyek számára az elektronikus rendszerekhez való biztonságos engedélyezett hozzáférést.

(2) Az EFKDA-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	hozzáférés-kezelő rendszer;

b)	adminisztrációkezelő rendszer.

(3) A tagállamok az EFKDA-rendszer nemzeti összetevőjeként személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre.

17. cikk

Az EFKDA-rendszer használata

Az EFKDA-rendszer a következők hitelesítésére és hozzáférés-hitelesítésére szolgál:

a)	gazdálkodók és más személyek, a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz, a VHR, az EBTI-rendszer, az AEO-rendszer, az INF SP-rendszer és az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából;

b)	a Bizottság alkalmazottai, a gazdasági szereplőknek szóló uniós portálhoz, a VHR, az EBTI-rendszer, az EORI-rendszer, az AEO-rendszer, az ICS2, az AES, az NCTS, a CRMS, a CCI és az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés, valamint az EFKDA-rendszer karbantartása és irányítása céljából.

18. cikk

Hozzáférés-kezelő rendszer

A Bizottság hozzáférés-kezelő rendszert hoz létre a gazdálkodók és más személyek által az EFKDA-rendszer keretében benyújtott hozzáférési kérelmeknek a 20. cikkben említett tagállami személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerekkel való együttműködés révén történő érvényesítése érdekében.

19. cikk

Adminisztrációkezelő rendszer

A Bizottság az elektronikus rendszerekhez való hozzáférés biztosítása céljából létrehozza a gazdálkodók és más személyek azonosítási adatainak validálására vonatkozó hitelesítési és engedélyezési szabályok kezelésére szolgáló adminisztrációkezelő rendszert.

20. cikk

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerei

A tagállamok személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszert hoznak létre az alábbiak biztosítása érdekében:

a)	a gazdálkodók és más személyek azonosító adatainak biztonságos nyilvántartásba vétele és tárolása;

b)	a gazdálkodók és más személyek aláírással ellátott és titkosított azonosító adatainak biztonságos cseréje.

V. FEJEZET

EURÓPAI KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁSI RENDSZER (EBTI)

21. cikk

Az EBTI-rendszer célja és felépítése

(1) Az EBTI-rendszer a Vámkódex 33. és 34. cikkének megfelelően lehetővé teszi a következőket:

a)	a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti, KTF-kérelmek és KTF-határozatok benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos kommunikációt;

b)	minden olyan későbbi esemény kezelését, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot;

c)	a KTF-határozatok kötelező használatának ellenőrzését;

d)	a KTF-határozatok további felhasználhatóságának nyomon követését és kezelését.

(2) Az EBTI-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az EBTI-rendszerhez;

b)	központi EBTI-rendszer;

c)	a KTF-határozatok használatának ellenőrzésére szolgáló kapacitás.

(3) A tagállamok a rendszer nemzeti összetevőjeként nemzeti kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszert (nemzeti KTF-rendszer) és a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hozhatnak létre.

22. cikk

Az EBTI-rendszer használata

(1) Az EBTI-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett, KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, feldolgozására, megosztására és tárolására szolgál.

(2) Az EBTI-rendszert kell használni a tagállamok vámhatóságai által a kötelező érvényű tarifális felvilágosításból származó kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan végzett nyomon követés támogatására az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(3) A Bizottság az EBTI-rendszert használja arra, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően tájékoztassa a tagállamokat, amint a további felhasználhatóság időtartama alatt vámkezelhető áruk mennyiségét elérték.

23. cikk

Hitelesítés és az EBTI-rendszerhez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállamok vámhatóságainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az EBTI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

24. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az EBTI-rendszerhez

(1) A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az EBTI-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi EBTI-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben az adott tagállam létrehozott nemzeti KTF-rendszert.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

25. cikk

Központi EBTI-rendszer

(1) A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2) A központi EBTI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljából használják.

(3) A központi EBTI-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal és a nemzeti KTF-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

26. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti konzultáció a központi EBTI-rendszer használatával

Valamely tagállam vámhatósága a központi EBTI-rendszert használja abból a célból, hogy az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (1) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében egy másik tagállam vámhatóságával konzultáljon.

27. cikk

A KTF-határozatok használatának nyomon követése

A KTF-határozatok használatának nyomon követésére szolgáló kapacitás igénybevétele az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 21. cikke (3) bekezdésének és 22. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában történik.

28. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) Ha egy tagállam a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően nemzeti KTF-rendszert hozott létre, a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál szolgál a gazdálkodók és más személyek számára a nemzeti KTF-rendszerekhez való fő belépési pontként.

(2) A gazdasági szereplők és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – használják a KTF-fel összefüggő kérelmek és határozatok vagy az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi események tekintetében.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti KTF-rendszerrel – amennyiben van ilyen.

(4) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál megkönnyíti a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál által támogatottakkal egyező eljárásokat.

(5) Amennyiben egy tagállam gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság biztosítja, hogy a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál a gazdasági szereplőknek szóló, EBTI-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálról közvetlenül elérhető legyen.

29. cikk

Nemzeti KTF-rendszer

(1) A nemzeti KTF-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatóságai a KTF-fel összefüggő kérelmekkel és határozatokkal, valamint az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk feldolgozására, megosztására és tárolására használják annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmek elfogadásának és a határozat meghozatalának feltételei teljesülnek-e.

(2) A tagállami vámhatóság az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 16. cikke (4) bekezdésében, 17. cikkében és 21. cikke (2) bekezdése b) pontjában, valamint 21. cikke (5) bekezdésében említett konzultáció, információfeldolgozás, -csere és -tárolás céljára a nemzeti KTF-rendszerét használja, kivéve, ha a szóban forgó célokra a központi EBTI-rendszert használja.

(3) A nemzeti KTF-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal és a központi EBTI-rendszerrel.

VI. FEJEZET

A GAZDÁLKODÓK NYILVÁNTARTÁSI ÉS AZONOSÍTÓ RENDSZERE (EORI)

30. cikk

Az EORI-rendszer célja és felépítése

Az EORI-rendszer lehetővé teszi a gazdasági szereplők és más személyek uniós szintű egyedi nyilvántartásba vételét és azonosítását.

Az EORI-rendszer a következő összetevőkből áll:

a)	központi EORI-rendszer;

b)	nemzeti EORI-rendszerek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet.

31. cikk

Az EORI-rendszer használata

(1) Az EORI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 12-01. mellékletében említett, a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vétele céljából a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatok (EORI-adatok) fogadása;

b)	a gazdálkodók és más személyek nyilvántartásba vételével és azonosításával összefüggő EORI-adatok központilag történő tárolása;

c)	az EORI-adatok hozzáférhetővé tétele a tagállamok számára.

(2) Az EORI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára a központi rendszer szintjén tárolt EORI-adatokhoz való online hozzáférést.

(3) Az EORI-rendszer együttműködik az összes olyan egyéb elektronikus rendszerrel, amelyek esetében az EORI-szám használatos.

32. cikk

Hitelesítés és a központi EORI-rendszerhez való hozzáférés

(1) A tagállamok vámhatóságainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A Bizottság alkalmazottainak az EORI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

33. cikk

Központi EORI-rendszer

(1) A központi EORI-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 7. cikkének alkalmazásában használják.

(2) A központi EORI-rendszer együttműködik a nemzeti EORI-rendszerekkel – amennyiben van ilyen.

34. cikk

Nemzeti EORI-rendszer

(1) A nemzeti EORI-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az EORI-adatok megosztása és tárolása céljára használja.

(2) A nemzeti EORI-rendszer együttműködik a központi EORI-rendszerrel.

VII. FEJEZET

ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓI RENDSZER (AEO)

35. cikk

Az AEO-rendszer célja és felépítése

(1) Az AEO-rendszer lehetővé teszi a Bizottság, a tagállamok vámhatóságai, a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt az AEO-kérelmek benyújtása és feldolgozása, az AEO-engedélyek megadása, valamint minden olyan későbbi esemény kezelése céljából, amely érintheti az eredeti kérelmet vagy határozatot, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2) Az AEO-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az AEO-rendszerhez;

b)	központi AEO-rendszer.

(3) A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozhatják létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti engedélyezett gazdálkodói rendszer (a továbbiakban: nemzeti AEO-rendszer).

36. cikk

Az AEO-rendszer használata

(1) Az AEO-rendszer az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében, valamint 31. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett, AEO-kérelmekkel és -határozatokkal, illetve az eredeti kérelmet vagy határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására, megosztására, feldolgozására és tárolására szolgál.

(2) Az AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 31. cikkének (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségeik teljesítésére és az érintett konzultációk nyilvántartására használják.

37. cikk

Hitelesítés és a központi AEO-rendszerhez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállamok vámhatóságainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az AEO-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

38. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az AEO-rendszerhez

(1) A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal kommunikál, és ez utóbbi belépési pontként szolgál az AEO-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi AEO-rendszerrel, és biztosítja az átirányítást a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálokra, amennyiben vannak ilyenek.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló, AEO-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk benyújtására és megosztására szolgál.

39. cikk

Központi AEO-rendszer

(1) A központi AEO-rendszert a tagállamok vámhatóságai az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2) A tagállamok vámhatóságai az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 30. és 31. cikkében említett információcsere és -tárolás, konzultáció és a határozatok kezelése céljára a központi AEO-rendszert használják.

(3) A központi AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló uniós portállal és a nemzeti AEO-rendszerekkel – ahol van ilyen.

40. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál – amennyiben van ilyen – lehetővé teszi az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal kapcsolatos információk megosztását.

(2) A gazdálkodók és más személyek a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portált – amennyiben van ilyen – a tagállamok vámhatóságaival folytatott, az AEO-kérelmekkel és határozatokkal kapcsolatos információcserére használják.

(3) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AEO-rendszerrel.

41. cikk

Nemzeti AEO-rendszer

(1) A nemzeti AEO-rendszert – amennyiben van ilyen – az azt létrehozó tagállam vámhatósága az AEO-kérelmekkel és -határozatokkal vagy az eredeti határozatot potenciálisan érintő későbbi eseményekkel kapcsolatos információk megosztása és tárolása céljára használja.

(2) A nemzeti AEO-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal – amennyiben van ilyen – és a központi AEO-rendszerrel.

VIII. FEJEZET

AZ IMPORTELLENŐRZÉSI RENDSZER MÁSODIK VERZIÓJA (ICS2)

42. cikk

Az ICS2 célja és felépítése

(1) Az ICS2 a tagállamok vámhatóságai közötti, illetve a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt támogatja az alábbi célokból:

a)	a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése;

b)	a tagállamok vámhatóságai által elsősorban biztonsági és védelmi okokból végzett kockázatelemzés, és a kapcsolódó kockázatok csökkentését célzó vámügyi intézkedések, ideértve a vámellenőrzéseket is;

c)	a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikáció a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése céljából.

(2) Az ICS2 a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös gazdasági szereplői interfész;

b)	közös adattár.

(3) Minden tagállamnak létre kell hoznia a saját nemzeti belépési rendszerét nemzeti összetevőként.

(4) A tagállam létrehozhatja a saját nemzeti gazdasági szereplői interfészét nemzeti összetevőként.

43. cikk

Az ICS2 használata

(1) Az ICS2-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	a Vámkódex 127. és 129. cikkében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatok, módosítási és érvénytelenítési kérelmek adatainak benyújtása, feldolgozása és érvénytelenítése;

b)	a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatok adatainak fogadása, feldolgozása és tárolása;

c)	a Vámkódex 133. cikkében említett, tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló értesítéssel kapcsolatos információk benyújtása, feldolgozása és tárolása;

d)	a Vámkódex 139. cikkében említett, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

e)	a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésében, valamint 47. cikkének (2) bekezdésében említett kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk fogadása, feldolgozása és tárolása;

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett, a gazdálkodóknak és más személyeknek szóló értesítések és információk fogadása, feldolgozása, tárolása és közlése;

g)	a gazdálkodóktól és más személyektől származó, a tagállamok vámhatóságai által az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján kért információk benyújtása, feldolgozása és tárolása.

(2) Az ICS2 támogatja a Vámkódex 46. cikkének (3) bekezdésében említett közös biztonsági és védelmi kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek végrehajtásának a Bizottság és a tagállamok által történő nyomon követését és értékelését.

44. cikk

Hitelesítés és az ICS2-höz való hozzáférés

(1)	A gazdálkodóknak és más személyeknek az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

(2)	A tagállamok vámhatóságainak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3)	A Bizottság alkalmazottainak az ICS2 közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

45. cikk

Közös gazdasági szereplői interfész

(1) A közös gazdasági szereplői interfész belépési pontként szolgál az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában.

(2) A közös gazdasági szereplői interfész együttműködik az ICS2 46. cikkben említett közös adattárával.

(3) A közös gazdasági szereplői interfész benyújtásokhoz, módosítási kérelmekhez, érvénytelenítési kérelmekhez használható, illetőleg a belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak feldolgozására és tárolására, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserére szolgál.

46. cikk

Az ICS2 közös adattára

(1) Az ICS2 közös adattárát a tagállamok vámhatóságai a belépési gyűjtő árunyilatkozatok, a módosítási kérelmek, az érvénytelenítési kérelmek, az érkezési értesítések adatainak, az áruk vám elé állításával kapcsolatos információk, a kockázatelemzési kérelmekkel és eredményekkel, az ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk és a gazdálkodókkal és más személyekkel cserélt információk feldolgozására használják.

(2) Az ICS2 közös adattárát a Bizottság és a tagállamok statisztikai és értékelési célokra, és a belépési gyűjtő árunyilatkozatokkal kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére használják.

(3) Az ICS2 közös adattára együttműködik a közös gazdasági szereplői interfésszel, a nemzeti gazdasági szereplői interfészekkel, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, és a nemzeti belépési rendszerekkel.

47. cikk

A tagállamok vámhatóságai közötti információcsere az ICS2 közös adattárát használva

Valamely tagállam vámhatósága az ICS2 közös adattárát használja egy másik tagállam vámhatóságával történő információcserére az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban, mielőtt elvégezné az elsősorban biztonsági és védelmi célokat szolgáló kockázatelemzést.

Valamely tagállam vámhatósága az ICS2 közös adattárát használja egy másik tagállam vámhatóságával a javasolt ellenőrzésekkel, a javasolt ellenőrzésekkel kapcsolatban meghozott határozatokkal és a vámellenőrzések eredményeivel kapcsolatban történő információcserére is az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikkének (7) bekezdésével és (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

48. cikk

Nemzeti gazdasági szereplői interfész

(1) A nemzeti gazdasági szereplői interfésznek, ha a tagállamok létrehoztak ilyet, belépési pontként kell szolgálniuk az ICS2-be a gazdálkodók és más személyek számára az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, ha a benyújtás címzettje a nemzeti gazdasági szereplői interfészt üzemeltető tagállam.

(2) A belépési gyűjtő árunyilatkozatok és érkezési értesítések adatainak benyújtását, módosítását, érvénytelenítését, feldolgozását, tárolását, valamint a vámhatóságok és a gazdálkodók és más személyek közötti információcserét illetően a gazdálkodók és más személyek választhatnak a nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – és a közös gazdasági szereplői interfész használata között.

(3) A nemzeti gazdasági szereplői interfész – amennyiben van ilyen – együttműködik az ICS2 közös adattárával.

(4) Amennyiben egy tagállam nemzeti gazdasági szereplői interfészt hoz létre, arról tájékoztatja a Bizottságot.

49. cikk

Nemzeti belépési rendszer

1. Az adott tagállam vámhatósága a következő célokra használja a nemzeti belépési rendszert:

a)	a Vámkódex 130. cikkében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott nyilatkozatokban szereplő adatok cseréje;

b)	tengerjáró hajó vagy légi jármű érkezéséről szóló információval kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás és értesítés az ICS2 közös adattárával;

c)	az áruk vám elé állításával kapcsolatos információcsere;

d)	kockázatelemzési kérelmek feldolgozása, kockázatelemzési eredményekkel, ellenőrzési javaslatokkal, ellenőrzési határozatokkal és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos információk cseréje és feldolgozása.

A rendszer olyan esetekben is használható, amikor egy vámhatóság további információkat kér a gazdálkodóktól és más személyektől, és információkat kap tőlük.

2. A nemzeti belépési rendszer együttműködik az ICS2 közös adattárával.

3. A nemzeti belépési rendszer együttműködik a nemzeti szinten az (1) bekezdésben említett információk lekérdezésére kifejlesztett rendszerekkel.

IX. FEJEZET

AUTOMATIZÁLT KIVITELI RENDSZER (AES)

50. cikk

Az AES célja és felépítése

(1) A decentralizált AES-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árut visznek ki az Unió vámterületéről. Az AES ezenkívül lehetővé teheti a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok adatainak továbbítása céljából a Vámkódex 271. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett helyzetekben.

(2) Az AES a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3) A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti kiviteli rendszer („nemzeti AES”);

c)	közös interfész az AES és az NCTS között, nemzeti szinten;

d)	közös interfész az AES és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszer (EMCS) között, nemzeti szinten.

51. cikk

Az AES használata

Az AES a következő célokra szolgál olyan esetekben, amikor árut visznek ki az Unió vámterületéről, vagy szállítanak különleges adóügyi területekre vagy területekről:

a)	a Vámkódex által a kivitel és kilépés esetére meghatározott alaki követelmények végrehajtásának biztosítására;

b)	kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására;

c)	a kiviteli vámhivatal és a kilépési vámhivatal közötti, illetve kivitelre vonatkozó központi vámkezelés esetén a felügyelő vámhivatal és a vám elé állítás helye szerinti vámhivatal közötti üzenetcsere kezelésére;

d)	a benyújtás helye szerinti vámhivatal és a kilépési vámhivatal közötti üzenetcsere kezelésére a Vámkódex 271. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett helyzetekben.

52. cikk

Hitelesítés és az AES-hez való hozzáférés

(1) A gazdálkodók és más személyek csak a nemzeti AES-rendszerhez férnek hozzá a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2) A tagállamok vámhatóságainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az AES-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

53. cikk

Az AES közös kommunikációs hálózata

(1) A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti AES-rendszerei között.

(2) A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az 51. cikk c) és d) pontjában említett információcserére.

54. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók vagy más személyek és a tagállam vámhatóságának nemzeti AES-rendszere között.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti AES-rendszerrel.

55. cikk

Nemzeti kiviteli rendszer

(1) A nemzeti AES-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vámhatósága a kiviteli és újrakiviteli árunyilatkozatok feldolgozására használja.

(2) A tagállamok nemzeti AES-rendszerei a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott kiviteli és kilépési információkat dolgozzák fel.

(3) A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az EMCS között a Vámkódex 280. cikkének és a Tanács (EU) 2020/262 irányelve (8) 21. és 25. cikkének alkalmazásában.

(4) A tagállamok nemzeti szinten egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti AES-rendszerük és az NCTS között a Vámkódex 280. cikkének és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének és 333. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának alkalmazásában.

56. cikk

Információtechnológiai átállás

(1) Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott, telepítésre rendelkezésre álló időkeret alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(2) A Bizottság egy központi átalakító formájában közös összetevőt kínál a közös kommunikációs hálózaton történő üzenetcseréhez. A tagállam dönthet arról, hogy ezt alkalmazza-e nemzeti szinten.

(3) A gazdálkodók és más személyek fokozatos bekapcsolódása esetén egy tagállam kínálhat nemzeti átalakítót a gazdálkodó és más személyek, valamint a vámhatóság közötti üzenetcseréhez.

(4) A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9), illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

X. FEJEZET

ÚJ SZÁMÍTÓGÉPESÍTETT ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER (NCTS)

57. cikk

Az NCTS célja és felépítése

(1) A decentralizált NCTS-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt vám-árunyilatkozat és értesítés benyújtása és feldolgozása céljából olyan esetekben, amikor árukat árutovábbítási eljárás alá vonnak.

(2) Az NCTS a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3) A tagállamok a következő nemzeti összetevőket hozzák létre:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti árutovábbítási rendszer („nemzeti NCTS”);

c)	közös interfész az NCTS és az AES között, nemzeti szinten.

58. cikk

Az NCTS használata

Az NCTS a következő célokra szolgál olyan esetekben, amikor árukat árutovábbítási eljárás alá vonnak:

a)	az árutovábbítás Vámkódex által meghatározott alaki követelményeinek biztosítására;

b)	az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény (10) alaki követelményeinek biztosítására;

c)	árutovábbítási árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására;

d)	a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzéshez szükséges adatokat tartalmazó árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására a Vámkódex 263. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

e)	a Vámkódex 130. cikkének (1) bekezdésében említett, belépési gyűjtő árunyilatkozat helyett benyújtott árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására.

59. cikk

Hitelesítés és az NCTS-hez való hozzáférés

(1) A gazdálkodók csak a nemzeti árutovábbítási rendszerhez férnek hozzá egy gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2) A tagállamok vámhatóságainak az NCTS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az NCTS-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

60. cikk

Az NCTS közös kommunikációs hálózata

(1) A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti NCTS-rendszerei között.

(2) A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják az árutovábbítás alaki követelményeihez kapcsolódó információcserére.

61. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és más személyek és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti NCTS-rendszere között.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti NCTS-rendszerrel.

62. cikk

Nemzeti árutovábbítási rendszer

(1) A nemzeti NCTS-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portállal, és a tagállam vagy az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményben részt vevő ország vámhatósága az árutovábbítási árunyilatkozat benyújtására és feldolgozására használja.

(2) A nemzeti NCTS-rendszer a közös kommunikációs hálózaton keresztül, elektronikus úton kommunikál a tagállamok és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerződő feleinek nemzeti árutovábbítási alkalmazásaival, és a más tagállamoktól és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény más szerződő feleitől kapott árutovábbítási információk feldolgozására szolgál.

(3) A tagállamok egy interfészt biztosítanak és tartanak fenn a nemzeti NCTS- és AES-rendszerük között az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában.

63. cikk

Információtechnológiai átállás

(1) Az (EU) 2019/2151 végrehajtási határozatban meghatározott átmeneti időszak alatt a Bizottság további közös összetevőket, átmeneti szabályokat és támogató mechanizmusokat biztosít a tagállamok számára egy olyan működési környezet kialakítása érdekében, amelyben az új rendszert még nem telepítő tagállamok ideiglenesen továbbra is együtt tudnak működni az új rendszert már telepítő tagállamokkal.

(4) A Bizottságnak, a tagállamokkal együttműködve, el kell készítenie az átmeneti időszak alatt alkalmazandó, üzleti és technikai jellegű műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, információcserére vonatkozó régi követelmények, illetve az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletben együttesen meghatározott, információcserére vonatkozó új követelmények közötti leképezést és interoperabilitást.

XI. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOKHOZ TARTOZÓ ADATLAPOKAT KEZELŐ (INF SP) RENDSZER

64. cikk

Az INF SP-rendszer célja és felépítése

(1) Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók és más személyek közötti kommunikációt a különleges eljárások területén felmerülő INF-adatok kiadása és kezelése céljából.

(2) Az INF SP-rendszer a következő közös összetevőkből áll:

a)	a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az INF-rendszerhez;

b)	központi INF-rendszer.

65. cikk

Az INF SP-rendszer használata

(1) Az INF SP-rendszert használva a gazdálkodók és más személyek INF-kérelmeket nyújthatnak be és nyomon követhetik azok állapotát, illetve a tagállamok vámhatóságai feldolgozhatják ezeket a kérelmeket és kezelhetik az INF-eket.

(2) Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára INF létrehozását, és szükség esetén a tagállamok vámhatóságai közötti kommunikációt.

(3) Az INF SP-rendszer lehetővé teszi a behozatali vám összegének kiszámítását a Vámkódex 86. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

66. cikk

Hitelesítés és a központi INF SP-rendszerhez való hozzáférés

(1) A gazdálkodóknak és más személyeknek az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A vámjogi képviselők hitelesítésének és az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférésének céljából az ebben a minőségben való eljárást lehetővé tevő felhatalmazásukat nyilvántartásba kell venni az EFKDA-rendszerben vagy a tagállam által a 20. cikk alapján létrehozott személyazonosság-kezelő és hozzáférés-kezelő rendszerben.

(2) A tagállamok vámhatóságainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak az INF SP-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

67. cikk

A gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál az INF-rendszerhez

(1) A gazdasági szereplőknek szóló uniós portál a 6. cikkben említetteknek megfelelően hozzáférést biztosít a gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portálhoz, és a gazdasági szereplőknek szóló egyedi uniós portál belépési pontként szolgál az INF SP-rendszerbe a gazdálkodók és más személyek számára.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló, INF-rendszerhez tartozó egyedi uniós portál együttműködik a központi INF SP-rendszerrel.

68. cikk

Központi INF SP-rendszer

(1) A központi INF SP-rendszert a tagállamok vámhatóságai a benyújtott INF-ekkel kapcsolatos információk megosztására és tárolására használják.

(2) A központi INF SP-rendszer együttműködik a gazdasági szereplőknek szóló, INF SP-rendszerhez tartozó egyedi uniós portállal.

XII. FEJEZET

VÁMÜGYI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER (CRMS)

69. cikk

A CRMS célja és felépítése

1. A CRMS a közös kockázatkezelési keretrendszer végrehajtásának támogatása céljából lehetővé teszi a kockázatokkal kapcsolatos információk közlését, tárolását és cseréjét a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között.

2. Amennyiben van ilyen, használható a nemzeti rendszerekhez készült webes szolgáltatás, amely webes felületen keresztül teszi lehetővé az adatcserét a nemzeti rendszerekkel. A CRMS együttműködik az ICS2 közös összetevőivel.

70. cikk

A CRMS használata

1. A CRMS a következő célokra szolgál a Vámkódex 46. cikkének (3) és (5) bekezdésével összhangban:

a)	a kockázattal kapcsolatos információcserére a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság között a Vámkódex 46. cikkének (5) bekezdésében és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett módon, valamint ezen információk tárolására és feldolgozására;

az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtására vonatkozó információk közlésére a tagállamok, illetőleg a tagállamok és a Bizottság között, valamint ezen információk benyújtására, feldolgozására és tárolására, ideértve a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információcserét és ezen intézkedések eredményeinek elemzését;

c)	a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé teszi a meglévő kockázatokról és új trendekről szóló kockázatelemzési jelentések elektronikus úton történő lekérését a rendszerből, amelyek felhasználhatók a közös kockázatkezelési keretrendszerben és a nemzeti kockázatkezelési rendszerben.

2. Amennyiben a CRMS és a nemzeti rendszerek közötti adatátvitel mindkét irányban automatizálható, a nemzeti rendszereket fel kell készíteni a CRMS webes szolgáltatásának használatára.

71. cikk

Hitelesítés és a CRMS-hez való hozzáférés

(1) A tagállamok vámhatóságainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A Bizottság alkalmazottainak a CRMS közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA-rendszer alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

72. cikk

A CRMS közös összetevője

(1) A CRMS online, a rendszerben kitölthető, jelentési célokra feldolgozható és a rendszerben tárolt, a kockázatelemzéssel és ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos kockázati tájékoztató adatlapokat és visszajelzési adatlapokat biztosít. A jogosult felhasználók lekérhetik és nemzeti kockázatkezelési és ellenőrzési célokra használhatják az adatlapokat.

(2) A CRMS kommunikációs mechanizmusokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára (egyénileg vagy egy szervezeti egység részeként) a kockázattal kapcsolatos információszolgáltatást és -cserét, válaszadást a más felhasználóktól érkező egyedi kérésekre, illetve a Bizottság részére tények közlését és a közös kockázati kritériumok, kiemelt ellenőrzési fellépések és válságkezelés végrehajtása során tett intézkedéseik eredményeinek elemzését.

(3) A CRMS eszközöket biztosít a rendszerekben tárolt kockázati tájékoztató adatlapokról származó adatok elemzésére és összesítésére.

(4) A CRMS olyan platformot biztosít, ahol tárolhatók és a jogosult felhasználók számára kockázatkezelési és ellenőrzési célokra elérhetővé tehetők a kockázatkezelés és az ellenőrzések szempontjából releváns információk, ideértve az útmutatókat, a felderítési technológiákkal kapcsolatos információkat és adatokat, és más adatbázisokra mutató hivatkozásokat.

XIII. FEJEZET

BEHOZATALRA VONATKOZÓ KÖZPONTI VÁMKEZELÉS (CCI)

73. cikk

A CCI célja és felépítése

(1) A decentralizált CCI-rendszer lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti, valamint a tagállamok vámhatóságai és a gazdálkodók közötti kommunikációt vám-árunyilatkozatoknak olyan behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében történő benyújtása és feldolgozása céljából, ahol egynél több tagállam érintett.

(2) A CCI a következő közös összetevőkből áll:

a)	közös kommunikációs hálózat;

b)	központi szolgáltatások.

(3) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti behozatali rendszereik a CCI-hez tartozó közös kommunikációs hálózaton keresztül kommunikáljanak más tagállamok nemzeti behozatali rendszereivel, és legalább a következő nemzeti összetevőket tartalmazzák:

a)	gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál;

b)	nemzeti CCI-alkalmazás;

c)	interfész az EMCS-hez/nemzeti szintű jövedékiadatcsere-rendszerhez.

74. cikk

A CCI használata

A CCI-rendszer a következő célokra szolgál:

a)	a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés Vámkódexben meghatározott alaki követelményeinek biztosítására olyan helyzetekben, ahol egynél több tagállam érintett;

b)	normál vám-árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében;

c)	egyszerűsített vám-árunyilatkozatok és a vonatkozó kiegészítő árunyilatkozatok benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében;

d)	a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésre vonatkozó engedélyben megadott, vonatkozó vám-árunyilatkozatok és vám elé állításról szóló értesítések benyújtására és feldolgozására a behozatalra vonatkozó központi vámkezelés keretében.

75. cikk

Hitelesítés és a CCI-hez való hozzáférés

(1) A gazdálkodók csak a nemzeti behozatali rendszerekhez férnek hozzá egy, a tagállamok által kifejlesztett, gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálon keresztül. A hitelesítésről és a hozzáférés-hitelesítésről a tagállamok döntenek.

(2) A tagállamok vámhatóságainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

(3) A Bizottság alkalmazottainak a CCI-rendszer közös összetevőihez való hozzáférés céljából történő hitelesítését és hozzáférés-hitelesítését az EFKDA alkalmazásával vagy a Bizottság által biztosított hálózati szolgáltatások alkalmazásával kell végrehajtani.

76. cikk

A CCI közös kommunikációs hálózata

(1) A közös kommunikációs hálózat biztosítja az elektronikus kommunikációt a tagállamok nemzeti CCI-alkalmazásai között.

(2) A tagállamok vámhatóságai a közös kommunikációs hálózatot használják a behozatal CCI-hez kapcsolódó alaki követelményei szempontjából releváns információcserére.

77. cikk

Gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál

(1) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portálnak lehetővé kell tennie az információcserét a gazdálkodók és a tagállamok vámhatóságainak nemzeti behozatali rendszerei között.

(2) A gazdasági szereplőknek szóló nemzeti portál együttműködik a nemzeti CCI-alkalmazásokkal.

78. cikk

Nemzeti CCI-rendszer

(1) A nemzeti CCI-rendszert az azt létrehozó tagállam vámhatósága a vám-árunyilatkozatok CCI keretében történő feldolgozására használja.

(2) A tagállamok nemzeti CCI-rendszerei a közös domainen keresztül, elektronikus úton kommunikálnak egymással, és a más tagállamoktól kapott, behozatalra vonatkozó információk feldolgozására szolgálnak.

XIV. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK MŰKÖDÉSE ÉS AZ AZOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉPZÉS

79. cikk

Az elektronikus rendszerek fejlesztése, tesztelése, telepítése és kezelése

(1) A közös összetevőket a Bizottság fejleszti, teszteli, telepíti és kezeli, és amennyiben szükséges, a tagállamok is tesztelhetik ezeket. A nemzeti összetevőket a tagállamok fejlesztik, tesztelik, telepítik és kezelik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti összetevők interoperábilisak legyenek a közös összetevőkkel.

(3) A decentralizált rendszerek közös specifikációit a Bizottság tervezi meg és tartja karban, szoros együttműködésben a tagállamokkal.

(4) A tagállamok olyan interfészeket fejlesztenek ki, működtetnek és tartanak karban, amelyek biztosítják a decentralizált rendszereknek a gazdálkodókkal és más személyekkel a nemzeti összetevőkön és interfészeken keresztül, illetve a más tagállamokkal a közös összetevőkön keresztül történő információcseréhez szükséges funkcióit.

80. cikk

Az elektronikus rendszerek karbantartása és módosítása

(1) A közös összetevők karbantartását a Bizottság, nemzeti összetevőik karbantartását pedig a tagállamok végzik.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják az elektronikus rendszerek zavartalan működését.

(3) A Bizottság hibajavítás, új funkciók hozzáadása, illetve a meglévő funkciók megváltoztatása céljából módosításokat hajthat végre az elektronikus rendszerek közös összetevőiben.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a közös összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti összetevők módosításáról és naprakésszé tételéről, amennyiben az hatással lehet a közös összetevők működésére.

(6) A Bizottság és a tagállamok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az elektronikus rendszerek módosítására és naprakésszé tételére vonatkozó, (4) és (5) bekezdés szerinti információkat.

81. cikk

Az elektronikus rendszerek átmeneti működési zavara

(1) Az elektronikus rendszereknek a Vámkódex 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett átmeneti működési zavara esetén a gazdálkodók és más személyek az adott alaki követelmények teljesítéséhez szükséges információkat a tagállamok által meghatározott módon nyújtják be, ideértve az elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő módokat is.

(2) A tagállamok vámhatóságai gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk a megfelelő elektronikus rendszer újbóli elérhetővé válását követő hét napon belül elérhetők legyenek az adott elektronikus rendszerben.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2, AES, CRMS vagy CCI átmeneti működési zavara esetén a tagállamok és a Bizottság által meghatározott üzletmenet-folytonossági terv alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, az NCTS-rendszer átmeneti működési zavara esetén az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 72-04. mellékletében említett üzletmenet-folytonossági eljárás alkalmazandó.

(5) A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást, ha egy elektronikus rendszer átmeneti működési zavar miatt nem érhető el.

82. cikk

A közös összetevők használatával és működésével kapcsolatos képzési támogatás

A Bizottság a megfelelő képzési anyagok biztosításával segíti a tagállamokat az elektronikus rendszerek közös összetevőinek használatában és működtetésében.

XV. FEJEZET

ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS RENDSZEREK TULAJDONLÁSA ÉS BIZTONSÁGA

83. cikk

A személyes adatok védelme

(1) Az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatoknak a vámjogszabályok végrehajtása céljából történő kezelését a 4. cikkben, a 7. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikkben, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésében, az 50. cikk (1) bekezdésében, az 57. cikk (1) bekezdésében, a 64. cikk (1) bekezdésében, a 69. cikk (1) bekezdésében és a 73. cikk (1) bekezdésében az egyes elektronikus rendszerek tekintetében meghatározott egyedi célkitűzések figyelembevételével kell végezni.

(2) A személyes adatok védelme területén működő nemzeti felügyeleti hatóságok az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban együttműködnek az európai adatvédelmi biztossal az elektronikus rendszerekben nyilvántartott személyes adatok kezelésének összehangolt felügyelete érdekében.

84. cikk

Az elektronikus rendszerekben szereplő adatok naprakésszé tétele

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten nyilvántartásba vett adatok megfeleljenek a közös összetevőkben nyilvántartott adatoknak, és naprakészek legyenek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICS2 esetén a tagállamok biztosítják, hogy a következő adatok megfeleljenek az ICS2 közös adattárában található adatoknak, és azoknak megfelelően naprakészek legyenek:

a)	a nemzeti szinten nyilvántartott és a nemzeti belépési rendszerből az ICS2 közös adattárába küldött adatok;

b)	a nemzeti belépési rendszer által az ICS2 közös adattárából kapott adatok.

85. cikk

Az adatokhoz való hozzáférésre és az adatkezelésre vonatkozó korlátozások

(1) Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben valamely tagállam által nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(2) Az elektronikus rendszerek közös összetevőiben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz az a tagállam is hozzáférhet, illetve azokat az a tagállam is kezelheti, amely részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában vagy olyan határozat kezelésében, amelyhez az adatok kapcsolódnak.

(3) Az ICS2 közös összetevőjében található, gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfésznek küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők.

(4) A központi EBTI-rendszerben tagállam által nyilvántartásba vett adatokat az adott tagállam kezelheti. Az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben részt vesz egy olyan kérelem feldolgozásában, amelyhez az adatok kapcsolódnak, ideértve a 26. cikk szerinti konzultációt is. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(5) A központi EBTI-rendszerben gazdálkodók vagy más személyek által nyilvántartásba vett adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Az adatokhoz a 25. cikk (2) bekezdése szerint minden tagállam hozzáférhet.

(6) Az ICS2 közös összetevőjében található adatok esetében:

gazdálkodók vagy más személyek által a közös gazdasági szereplői interfészen keresztül tagállamnak az ICS2 közös adattárába küldött adatok az adott gazdálkodók, illetve személyek által férhetők hozzá és kezelhetők. Amennyiben szükséges, az adott tagállam is hozzáférhet ezekhez a közös gazdasági szereplői interfészen nyilvántartásba vett információkhoz;

b)	tagállam által az ICS2 közös adattárába küldött vagy ott nyilvántartásba vett adatok az adott tagállam által férhetők hozzá és kezelhetők;

az előző a) és b) pontban említett adatokhoz másik tagállam is hozzáférhet, illetve az adatokat másik tagállam is kezelheti, amennyiben az részt vesz olyan kockázatelemzésben és/vagy ellenőrzési eljárásban, amelyhez az adatok kapcsolódnak az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjával, (5), (7) és (7a) bekezdésével, valamint 189. cikke (3) és (4) bekezdésével összhangban, a más tagállamok vámhatóságai által a rendszerben az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 186. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, védelmi és biztonsági kockázatokra vonatkozó információkhoz kapcsolódóan rögzített adatok kivételével;

d)	az adatok a tagállamokkal együttműködve a Bizottság által is kezelhetők a jelen rendelet 43. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 182. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában. Az ilyen adatkezelés eredményei a Bizottság és a tagállamok által hozzáférhetők.

(7) Az ICS2 közös összetevőjében található, a Bizottság által az ICS2 közös adattárában nyilvántartásba vett adatok a Bizottság és a tagállamok által férhetők hozzá és kezelhetők.

86. cikk

Rendszertulajdonosok

(1) A közös összetevők rendszertulajdonosa a Bizottság.

(2) A nemzeti összetevők rendszertulajdonosai a tagállamok.

87. cikk

Rendszerbiztonság

(1) A közös összetevők biztonságáról a Bizottság gondoskodik. A nemzeti összetevők biztonságáról a tagállamok gondoskodnak.

E célból a Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket legalább a következők biztosítása érdekében:

a)	az illetéktelen személyek adatkezelésre használt berendezésekhez való hozzáférésének megakadályozása;

b)	az adatok illetéktelen személyek általi bevitelének, valamint lekérésének, módosításának és törlésének a megakadályozása;

c)	az a) és a b) pontban említett tevékenységek észlelése.

(2) A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást minden olyan tevékenységről, amely az elektronikus rendszerek biztonságának megsértését eredményezheti, illetve amely kapcsán felmerülhet a biztonság megsértésének gyanúja.

(3) A Bizottság és a tagállamok biztonsági terveket dolgoznak ki mindegyik rendszert illetően.

88. cikk

A rendszerek adatkezelője és adatfeldolgozója

A jelen rendelet 1. cikkében említett rendszereket illetően és a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódóan:

a)	a tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti értelemben vett adatkezelőként járnak el, és teljesítik az említett rendeletben foglalt kötelezettségeket,

b)	a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 12. pontja szerinti értelemben vett adatfeldolgozóként jár el, és teljesíti az említett rendeletben foglalt kötelezettségeket,

A b) ponttól eltérve, a Bizottság a tagállamokkal együtt közös adatkezelőként jár el az ICS2-rendszerben, ahol az adatok kezelése a közös védelmi és biztonsági kockázati kritériumok és standardok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzés végrehajtásának nyomon követését és értékelését szolgálja a 85. cikk (6) bekezdésének d) pontjával összhangban, és a CRMS-rendszerben.

XVI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk

Az elektronikus rendszerek értékelése

A Bizottság és a tagállamok értékelik a felelősségi körükbe tartozó összetevőket és különösen elemzik ezen összetevők biztonságát és sértetlenségét, valamint az ezen összetevőkön belül kezelt adatok bizalmas jellegét.

A Bizottság és a tagállamok tájékoztatják egymást az értékelés eredményéről.

90. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2019/1026 végrehajtási rendelet hatályát veszti. Az arra a végrehajtási rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

91. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2019/2151 végrehajtási határozata (2019. december 13.) az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 325., 2019.12.16., 168. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/1026 végrehajtási rendelete (2019. június 21.) az Uniós Vámkódex alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól (HL L 167., 2019.6.24., 3. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(8) A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).

(10) HL L 226., 1987.8.13., 2. o.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/65

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/415 VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2021. március 8.)

a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az egyes vetőmag- és gyomfajok taxonómiai csoportjainak és neveinek a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 2. cikke (1a) bekezdésére és 21a. cikkére,

tekintettel a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 2. cikke (1a) bekezdésére és 21a. cikkére,

mivel:

(1)	A tudományos ismeretek fejlődésének fényében a keménylevelű csenkesz, a közönséges tarackbúza, a közönséges búza, a durum búza, a tönkölybúza, a cirok és a szudánifű botanikai neveit felülvizsgálták az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrájának szabályai alapján.

(2)

A keménylevelű csenkesz botanikai nevét azért vizsgálták felül, mert a növény Festuca trachyphylla (Hack.) Hack. nevét korábban tették közzé érvényesen, mint a Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina nevet. A közönséges tarackbúza Elytrigia repens botanikai nevét nem tették közzé érvényesen. Ehelyett az Elymus repens került megállapításra e növényfaj hivatalos botanikai neveként.

(3)

A Triticum-fajok taxonómiájának genomikai és fejlődéselméleti megközelítései megerősítették, hogy a durum búza és a tönkölybúza, amelyeket korábban külön fajoknak tekintettek, valójában különböző fajok alfajai. A durum búza korábbi botanikai nevét (Triticum durum Desf.) ezért felülvizsgálták, az új név Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren lett. A tönkölybúza botanikai nevét (Triticum spelta L.) szintén felülvizsgálták, ennek új neve Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell. lett. Mivel a tönkölybúza a közönséges búza alfajává vált, a korábban Triticum aestivum L. elnevezésű növényt Triticum aestivum L. subsp. aestivum névvel látták el az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrájának szabályai alapján.

(4)

A szudánifű előző botanikai nevét (Sorghum sudanense [Piper] Stapf) nem tették közzé érvényesen, és az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrájának szabályai alapján e növény érvényes botanikai neve Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse lett. Mivel a szudánifű taxonómiai kategóriáját a cirok egyik alfajaként határozták meg, a cirok botanikai nevét (Sorghum bicolor [L.] Moench) felülvizsgálták az algák, gombák és növények nemzetközi nómenklatúrájának szabályai alapján, az új neve így Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor lett.

(5)	Ennek megfelelően a 66/401/EGK és a 66/402/EGK irányelvet módosítani kell, hogy tükrözzék ezeket a változásokat.

(6)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 66/401/EGK irányelv módosításai

A 66/401/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdése A. szakaszának a) alpontjában a tizenhatodik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Festuca trachyphylla (Hack.) Hack.

Keménylevelű csenkesz”

2.	A II. melléklet ezen irányelv melléklete A. részének megfelelően módosul.

2. cikk

A 66/402/EGK irányelv módosításai

A 66/402/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésének A. szakasza a következőképpen módosul:

a nyolcadik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor

Cirok”

a kilencedik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse

Szudánifű”

a tizenegyedik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Triticum aestivum L. subsp. aestivum

Közönséges búza”

a tizenkettedik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Triticum turgidum L. subsp. durum (Desf.) van Slageren

Durum búza”

a tizenharmadik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Triticum aestivum L. subsp. spelta (L.) Thell.

Tönkölybúza”

a tizenötödik fogalommeghatározás helyébe a következő szöveg lép:

„Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse

A Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor és a Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse keresztezéséből származó hibridek”

2.	Az I., II. és III. melléklet ezen irányelv mellékletének B. része szerint módosul.

3. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb 2022. január 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2022. február 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 125., 1966.7.11., 2298. o.

(2) HL L 125., 1966.7.11., 2309. o.

MELLÉKLET

A. rész – A 66/401/EGK irányelv II. mellékletének módosításai

Az I. szakasz 2. pontjának A. alpontjában a táblázat 7. oszlopának címsora és a II. szakasz 2. pontjának A. alpontjában a táblázat 5. oszlopának címsora helyébe a következő szöveg lép:

„Elymus repens”.

B. rész – A 66/402/EGK irányelv I., II. és III. mellékletének módosításai

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a 2. pontban a táblázat (*) lábjegyzete helyébe a következő szöveg lép:

„(*)

Azokon a területeken, ahol az S. halepense vagy az S. bicolor subsp. drummondii jelenléte különös keresztbeporzási problémát jelent, a következők alkalmazandók:

a)	a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei elit vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 800 m távolságra kell elhelyezni;

b)	a Sorghum bicolor subsp. bicolor vagy hibridjei minősített vetőmagjának termesztésére szolgáló állományt bármely ilyen szennyező pollenforrástól legalább 400 m távolságra kell elhelyezni.”;

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

Tanúsított vetőmag termesztésére való termény az Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta és az önbeporzó xTriticosecale hibridjeiből, valamint tanúsított vetőmag termesztésére való termény a Hordeum vulgare hibridjeiből a citoplazmás hímsterilitástól eltérő technikával.

A terménynek meg kell felelnie a következő szabványoknak a nemkívánatos idegen beporzást eredményezhető, szomszédos pollenforrásoktól való távolság tekintetében:

—	a nőivarú egyed legkisebb távolsága – a hímivarú egyed kivételével – ugyanazon faj bármely fajtájától: 25 m,

—	amennyiben megfelelő a védelem bármely nem kívánatos idegen beporzás ellen, ez a távolság figyelmen kívül hagyható.

Az egyedek tulajdonságai tekintetében a termény megfelelő mértékben fajtaazonos és fajtatiszta.

Amennyiben a vetőmagot kémiai hibridizációs szer felhasználásával állítják elő, a terménynek a következő egyéb szabványoknak vagy feltételeknek kell megfelelnie:

az egyes alkotóelemek legkisebb fajtatisztasága:

—	Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum és Triticum aestivum subsp. spelta: 99,7 %;

—	önbeporzó xTriticosecale: 99,0 %;

ii.

a minimum hibriditásnak 95 %-nak kell lennie. A százalékos hibriditás meghatározása az érvényben lévő nemzetközi módszereknek megfelelően történik, amennyiben ilyen módszerek léteznek. Azon esetekben, ahol a hibriditást a minősítés előtti vetőmagtesztek során határozzák meg, a hibriditást szántóföldi ellenőrzés során nem kell meghatározni.”;

a 7. pont B. szakaszának a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Phalaris canariensis, xTriticosecale, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, Secale cereale: egy;”.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

az 1. pont a következőképpen módosul:

az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A.

Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, hibridjeiket kivéve:

Kategória	Minimális fajtatisztaság (%)
Elit vetőmag	99,9
Minősített vetőmag, első generáció	99,7
Minősített vetőmag, második generáció	99,0

A minimális fajtatisztaságot elsősorban az I. mellékletben megállapított feltételekkel összhangban elvégzett szántóföldi vizsgálatokkal kell megvizsgálni.”;

ii)

a C. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„C.

Az Avena nuda, Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Oryza sativa, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta hibridjei és az önbeporzó xTriticosecale

A tanúsított vetőmag kategória vetőmagjának legkisebb fajtatisztasága 90 %.

A citoplazmás hímsterilitással előállított Hordeum vulgare esetében ez 85 %. A szennyezettség a helyreállító vonal kivételével nem lehet 2 %-nál nagyobb.

A minimális fajtatisztaságot megfelelő számú minta hivatalos utóellenőrzésével kell vizsgálni.”;

b)	a 2. pont A. szakaszában szereplő táblázatában az 1. oszlop harmadik sorában szereplő bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta:”.

A III. mellékletben a táblázat a következőképpen módosul:

i.	az első oszlop harmadik sorában a bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Avena sativa, Avena strigosa, Hordeum vulgare, Triticum aestivum subsp. aestivum, Triticum turgidum subsp. durum, Triticum aestivum subsp. spelta, Secale cereale, xTriticosecale”;

ii.	az első oszlop hatodik sorában a bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor”;

iii.	az első oszlop hetedik sorában a bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse”;

iv.	az első oszlop nyolcadik sorában a bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „A Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. bicolor x Sorghum bicolor (L.) Moench subsp. drummondii (Steud.) de Wet ex Davidse hibridjei”.

2021.3.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/70

A TANÁCS (EU) 2021/416 HATÁROZATA

(2021. február 22.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodással létrehozott EU–Svájc vegyes bizottságban az említett megállapodás III. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosítása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló-i megállapodás (1) (a továbbiakban: megállapodás) 2011. január 1-jén hatályba lépett.

(2)	A megállapodás 21. cikkének (2) bekezdése értelmében a megállapodással létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) a következő ülésén vagy levélváltás útján határozataival módosíthatja a megállapodás III. fejezetét és mellékleteit.

(3)

A megállapodás 22. cikke (4) bekezdésével összhangban, amennyiben a határozatot nem lehet elfogadni úgy, hogy az lehetővé tegye a megállapodás módosításainak és az uniós jogszabályok módosításainak egyidejű alkalmazását, a szerződő felek elé jóváhagyásra előterjesztett határozattervezetben meghatározott módosítások a szerződő felek belső eljárásainak tiszteletben tartásával – lehetőség szerint 2021. március 15-től – ideiglenesen alkalmazandók. Az időpont megválasztása egybeesik a 2. generációs importellenőrzési rendszer első verziójának kiadására meghatározott időponttal, amely rendszer alkalmazásában Svájc vállalta a részvételt.

(4)	Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a vegyes bizottságban a megállapodás III. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosítása tekintetében képviselendő álláspontot, mivel a módosítások kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve.

(5)	Ezért a vegyes bizottságban az Unió által képviselendő álláspontnak a vegyes bizottság határozattervezetén kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vegyes bizottságban az Unió nevében az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodás III. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosítása tekintetében képviselendő álláspont a vegyes bizottság határozattervezetén alapul (2).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba..

Kelt Brüsszelben, 2021. február 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) HL L 199., 2009.7.31., 24. o.

(2) Lásd az ST 5658/21 sz. dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 81

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. március 9.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/406 rendelete (2021. március 5.) az (EU) 2021/91 és az (EU) 2021/92 rendeletnek az uniós vizeken és a nem uniós vizeken 2021-ben fennálló bizonyos ideiglenes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2021/407 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. november 3.) az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a citromsav hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról ( 1 )	15
	*	A Bizottság (Eu) 2021/408 rendelete (2021. március 2.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a 7a övezetben folytatott, közönséges nyelvhalra irányuló halászat tilalmáról	18
	*	A Bizottság (EU) 2021/409 rendelete (2021. március 3.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, sima lepényhalra irányuló halászat tilalmáról	21
	*	A Bizottság (EU) 2021/410 rendelete (2021. március 4.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	24
	*	A Bizottság (EU) 2021/411 rendelete (2021. március 4.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7a övezetben folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	27
	*	A Bizottság (EU) 2021/412 végrehajtási rendelete (2021. március 8.) az (EU) 2017/962 végrehajtási rendeletnek az etoxikin takarmány-adalékanyagként történő engedélyezése felfüggesztésének felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról ( 1 )	30
	*	A Bizottság (EU) 2021/413 végrehajtási rendelete (2021. március 8.) a kis kockázatú vérliszt hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	32
	*	A Bizottság (EU) 2021/414 végrehajtási rendelete (2021. március 8.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő információcserére és az érintett információk tárolására szolgáló elektronikus rendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályairól	37
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2021/415 végrehajtási irányelve (2021. március 8.) a 66/401/EGK és a 66/402/EGK tanácsi irányelvnek az egyes vetőmag- és gyomfajok taxonómiai csoportjainak és neveinek a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról ( 1 )	65
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2021/416 határozata (2021. február 22.)	70


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.