2021.3.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/2

A TANÁCS (EU) 2021/391 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 4.)

az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 208/2014/EU rendeletet.

(2)	A Tanács által végzett felülvizsgálat alapján két személyre vonatkozóan törölni kell a bejegyzéseket, és az (EU) 208/2014 rendelet I. mellékletében naprakésszé kell tenni a védelemhez való jogra és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogra vonatkozó információkat.

(3)	A 208/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 208/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) HL L 66., 2014.3.6., 1. o.

MELLÉKLET

A 208/2014/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. szakaszban („A 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke”) a következő személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell:

13.	Dmytro Volodymyrovych Tabachnyk;

15.	Serhiy Hennadiyovych Arbuzov;

A B. szakasz („A védelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog”) helyébe a következő szöveg lép:

„B.

Védelemhez való jog és hatékony bírói jogvédelemhez való jog

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog Ukrajna büntetőeljárási törvénykönyve értelmében

Ukrajna büntetőeljárási törvénykönyvének (a továbbiakban: büntetőeljárási törvénykönyv) 42. cikke úgy rendelkezik, hogy minden, büntetőeljárásban gyanúsított vagy terhelt félként részt vevő személyt megillet a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog. E jogok közé tartozik: az arról való tájékoztatáshoz való jog, hogy az érintettet milyen bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják; az érintett joga a büntetőeljárási törvénykönyv szerinti jogairól való kifejezett és haladéktalan tájékoztatáshoz; a védőügyvéd kérelem alapján történő igénybevételéhez való jog; és az eljárási cselekményekkel, valamint a nyomozó, az ügyész és a vizsgálóbíró határozataival, cselekményeivel és mulasztásaival szembeni panasztétel joga.

A büntetőeljárási törvénykönyv 303. cikke különbséget tesz azon határozatok és mulasztások között, amelyekkel szemben a büntetőeljárásnak a tárgyalást megelőző szakaszában lehet panasszal élni (első bekezdés), illetve azon határozatok, cselekmények és mulasztások között, amelyeket a bíróság vizsgálhat meg az előkészítő eljárásai során (második bekezdés). A büntetőeljárási törvénykönyv 306. cikke úgy rendelkezik, hogy a nyomozó vagy az ügyész határozataival, cselekményeivel vagy mulasztásaival kapcsolatos panaszokat egy helyi bíróság vizsgálóbírójának kell megvizsgálnia a panaszos vagy annak védőügyvédje vagy jogi képviselője jelenlétében. A büntetőeljárási törvénykönyv 308. cikke úgy rendelkezik, hogy az előzetes bírói vizsgálat során az észszerű időtartam tiszteletben tartásával kapcsolatos, a nyomozó vagy az ügyész általi mulasztásokat érintő panaszokat egy magas rangú ügyészhez lehet benyújtani, akinek azt a benyújtástól számított három napon belül meg kell vizsgálnia. Emellett a büntetőeljárási törvénykönyv 309. cikke meghatározza, a vizsgálóbírók mely határozataival szemben lehet fellebbezéssel élni, és hogy az egyéb határozatok bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik a bíróság előkészítő eljárásai során. Ezenkívül több eljárási jellegű nyomozási cselekményre csak a vizsgálóbíró vagy valamely bíróság döntése alapján kerülhet sor (például zár alá vétel a büntetőeljárási törvénykönyv 167–175. cikke alapján és őrizeti intézkedések annak 176–178. cikke alapján).

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alkalmazása az egyes jegyzékbe vett személyek esetében

Viktor Fedorovych Yanukovych

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Viktor Yanukovych védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítja különösen az ukrajnai Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 2020. augusztus 11-i határozata, amelyben a bíróság megvizsgálta az ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal keresetét, és engedélyt adott Viktor Yanukovych előállítására. A vizsgálóbíró a bíróság határozatában megerősítette, hogy Viktor Yanukovych hűtlen kezeléssel kapcsolatos bűncselekményben való részvételére nézve megalapozott gyanú áll fenn, valamint megerősítette Viktor Yanukovych gyanúsítotti minőségét a büntetőeljárásban.

A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság megállapította továbbá, hogy Viktor Yanukovych 2014 óta Ukrajnán kívül tartózkodik. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy Viktor Yanukovych rejtőzködik az előzetes bírói vizsgálatot végző szervek elől.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Viktor Yanukovych elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság határozatában ismertetett, Viktor Yanukovychnak felróható körülmények jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

Vitalii Yuriyovych Zakharchenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Vitalii Zakharchenko védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítják különösen a vizsgálóbíró 2018. május 21-i, 2018. november 23-i és 2019. november 27-i határozatai, amelyekben engedélyezte Vitalii Zakharchenko őrizetbe vételét.

Ezenkívül a Tanács információi szerint az ukrán hatóságok intézkedtek Vitalii Zakharchenko felkutatása érdekében. 2020. február 12-én a nyomozó szerv úgy határozott, hogy Vitalii Zakharchenkót felveszi a nemzetközi körözöttek jegyzékébe, és a kérelmet az Interpol adatbázisában való rögzítés céljából továbbította az ukrajnai nemzeti rendőrség nemzetközi rendőri együttműködési főosztályának.

Az előzetes bírói vizsgálat 2020. február 28-án újraindult, és eljárási és vizsgálati cselekményekre került sor. 2020. március 3-án a nyomozó szerv felfüggesztette az előzetes bírói vizsgálatot, és megállapította, hogy Vitalii Zakharchenko a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében rejtőzködik a nyomozó szerv és a Bíróság elől, hogy holléte ismeretlen, valamint hogy lefolytattak minden, a gyanúsított távollétében lefolytatható nyomozási (felkutatási) és eljárási cselekményt. E felfüggesztésről szóló határozat ellen fellebbezéssel lehetett élni.

Nem állapítható meg a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése olyan körülmények között, amikor a védelem nem gyakorolja ezen jogokat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Vitalii Zakharchenko elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a fent ismertetett, Vitalii Zakharchenkónak felróható körülmények jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

Viktor Pavlovych Pshonka

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Viktor Pshonka védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítja különösen az a tény, hogy 2014. december 22-én írásbeli értesítést küldtek a gyanúról, az a tény, hogy a büntetőeljárás felfüggesztéséről szóló, 2017. június 16-i határozat ellen fellebbezéssel lehetett élni, valamint a vizsgálóbíró 2018. március 12-i, 2018. augusztus 13-i és 2019. szeptember 5-i határozatai, amelyekben engedélyezte Viktor Pshonka őrizetbe vételét a bíróságra szállítása céljából, hogy részt vegyen az előzetes letartóztatás alkalmazására irányuló indítvánnyal kapcsolatos meghallgatáson.

A Tanács információi szerint az ukrán hatóságok intézkedtek Viktor Pshonka felkutatása érdekében. Az ukrán hatóságok 2020. július 24-én nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet küldtek az Oroszországi Föderáció illetékes hatóságainak Viktor Pshonka hollétének megállapítása és kihallgatása érdekében. E kérelem még elbírálásra vár. Az előzetes bírói vizsgálatot 2020. július 24-én a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben végrehajtandó eljárási cselekmények szükségessége miatt felfüggesztették.

Az orosz hatóságok elutasították a hozzájuk 2016-ban és 2018-ban intézett, nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmeket.

Az ukrajnai Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 2020. október 2-i határozatában elutasította a Viktor Pshonka ügyvédje által benyújtott, a 2014. december 23-i keltű gyanúról szóló értesítés érvénytelenítésére irányuló fellebbezést. A bíróság megállapította, hogy a gyanúról szóló értesítést az ukrajnai büntetőeljárási törvénykönyvvel összhangban kézbesítették, és abban megerősítették Viktor Pshonka gyanúsítotti minőségét a büntetőeljárásban.

Az ukrajnai Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 2020. május 7-én és 2020. november 9-én elutasította az eljárás megindítására irányuló, az ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal büntetőeljárásban való tétlenségét illetően az ügyvédek által benyújtott panasz alapján előterjesztett kérelmet. A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság fellebbviteli tanácsa 2020. június 1-jén, illetve 2020. november 26-án megerősítette az említett határozatokat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Viktor Pshonka elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság határozatában ismertetett, Viktor Pshonkának felróható körülmények, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmek korábbi végre nem hajtása jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

Viktor Ivanovych Ratushniak

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Viktor Ratushniak védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítják különösen a vizsgálóbíró 2018. május 21-i, 2018. november 23-i és 2019. december 4-i határozatai, amelyekben engedélyezte Viktor Ratushniak őrizetbe vételét a bíróságra szállítása céljából, hogy részt vegyen az előzetes letartóztatás alkalmazására irányuló indítvánnyal kapcsolatos meghallgatáson.

A Tanács információi szerint az ukrán hatóságok intézkedtek Viktor Ratushniak felkutatása érdekében. 2020. február 12-én a nyomozó szerv úgy határozott, hogy Viktor Ratushniakot felveszi a nemzetközi körözöttek jegyzékébe, és az Interpol-adatbázisban való rögzítésére irányuló kérelmet továbbította az ukrajnai nemzeti rendőrség nemzetközi rendőri együttműködési főosztályának.

Az előzetes bírói vizsgálat 2020. február 28-án újraindult eljárási és vizsgálati cselekmények elvégzése céljából. 2020. március 3-án a nyomozó szerv felfüggesztette az előzetes bírói vizsgálatot, és megállapította, hogy Viktor Ratushniak a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében rejtőzködik a nyomozó szervek és a bíróság elől, hogy holléte ismeretlen, valamint hogy lefolytattak minden, a gyanúsított távollétében lefolytatható nyomozási (felkutatási) és eljárási cselekményt. E felfüggesztésről szóló határozat ellen fellebbezéssel lehetett élni.

Nem állapítható meg a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése olyan körülmények között, amikor a védelem nem gyakorolja ezen jogokat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Viktor Ratushniak elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a fent ismertetett, Viktor Ratushniaknak felróható körülmények jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

Oleksandr Viktorovych Yanukovych

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Oleksandr Yanukovych védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság.

A Tanács információi szerint az ukrán hatóságok intézkedtek Oleksandr Yanukovych felkutatása érdekében, aki az Oroszországi Föderáció területén tartózkodik, és elkerüli a vizsgálatot.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Oleksandr Yanukovych elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a fent ismertetett, Oleksandr Yanukovychnak felróható körülmények jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

Artem Viktorovych Pshonka

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Artem Pshonka védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítja különösen az a tény, hogy 2014. december 29-én írásbeli értesítést küldtek a gyanúról, az a tény, hogy a büntetőeljárás felfüggesztéséről szóló, 2017. június 16-i határozat ellen fellebbezéssel lehetett élni, valamint a vizsgálóbíró 2018. március 12-i, 2018. augusztus 13-i és 2019. szeptember 5-i határozatai, amelyekben engedélyezte Artem Pshonka őrizetbe vételét a bíróságra szállítása céljából, hogy részt vegyen az előzetes letartóztatás alkalmazására irányuló indítvánnyal kapcsolatos meghallgatáson.

A Tanács információi szerint az ukrán hatóságok intézkedtek Artem Pshonka felkutatása érdekében. Az ukrán hatóságok 2020. július 24-én nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet küldtek az Oroszországi Föderáció illetékes hatóságainak a gyanúsított hollétének megállapítása és kihallgatása érdekében. E kérelem még elbírálásra vár. Az előzetes bírói vizsgálatot 2020. július 24-én a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben végrehajtandó eljárási cselekmények szükségessége miatt felfüggesztették.

Az orosz hatóságok elutasították a hozzájuk 2018-ban intézett, nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet.

Az ukrajnai Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 2020. július 8-i határozatában elutasította az Artem Pshonka ügyvédje által benyújtott, az előzetes bírói vizsgálat felfüggesztéséről szóló, 2015. április 30-i határozat érvénytelenítésére irányuló fellebbezést. A bíróság azt is megállapította, hogy a gyanúról szóló értesítést az ukrajnai büntetőeljárási törvénykönyvvel összhangban kézbesítették, és abban megerősítették Artem Pshonka gyanúsítotti minőségét a büntetőeljárásban.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Artem Pshonka elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság határozatában ismertetett, Artem Pshonkának felróható körülmények, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelem korábbi végre nem hajtása jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

12.

Serhiy Vitalyovych Kurchenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Serhiy Kurchenko védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítja különösen a vizsgálóbíró 2018. március 7-i határozata az érintett távollétében lefolytatandó, különös vizsgálat engedélyezéséről. Ezenkívül 2019. március 28-án értesítették a védelmet az előzetes bírói vizsgálat befejezéséről, és hozzáférést biztosítottak számára az ügyiratokhoz azok megismerése céljából. A Tanács információi szerint az ügyiratok védelem általi megismerése folyamatban van.

Az odesszai fellebbviteli bíróság 2020. április 29-i határozatában helyt adott az ügyész fellebbviteli kérelmének, és megelőző intézkedésként elrendelte Serhiy Kurchenko előzetes letartóztatását. A Bíróság azt is megállapította, hogy Serhiy Kurchenko 2014-ben elhagyta Ukrajnát, és hogy a tartózkodási helyét nem lehet megállapítani. A Bíróság megállapította, hogy Serhiy Kurchenko a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében rejtőzködik az előzetes bírói vizsgálatot végző szervek elől.

A Tanács értesült arról, hogy az ukrán hatóságok 2020. április 29-én nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet küldtek az Oroszországi Föderációnak, amely kérelem 2020. július 28-án végrehajtás nélkül érkezett vissza.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Tanács úgy ítéli meg, hogy azon időtartamokat, amelyek során Serhiy Kurchenko elkerüli a vizsgálatot, figyelmen kívül kell hagyni az észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartásának értékelése szempontjából releváns időtartam kiszámításakor. A Tanács ezért úgy ítéli meg, hogy az odesszai fellebbviteli bíróság határozatában ismertetett, Serhiy Kurchenkónak felróható körülmények, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelem korábbi végre nem hajtása jelentősen hozzájárultak a vizsgálat hosszúságához.

17.

Oleksandr Viktorovych Klymenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

A Tanács rendelkezésére álló információk alapján azon büntetőeljárások során, amelyekre a Tanács e megállapítását alapozta, tiszteletben tartották Klymenko védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, beleértve az ahhoz való alapvető jogot, hogy ügyét észszerű időn belül tárgyalja egy független és pártatlan bíróság. Ezt tanúsítja különösen a vizsgálóbíró 2017. március 1-jei és 2018. október 5-i határozata, amelyekben engedélyezte az érintett távollétében lefolytatandó, különös vizsgálatot. A Tanács megjegyzi, hogy a védelem értesült a 2017-ben, illetve 2018-ban lefolytatott előzetes bírói vizsgálatok befejezéséről, és azóta biztosították számára a büntetőeljárás ügyiratait azok megismerése céljából. Folyamatban van a büntetőeljárásra irányuló előzetes bírói vizsgálattal kapcsolatban rendelkezésre álló, nagy mennyiségű ügyiratnak a védelem általi áttekintése és vizsgálata. A Tanács úgy véli, hogy a hosszú megismerési időszak a védelemnek tudható be.”

2021.3.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/392 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 4.)

a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (7) bekezdésére, 12. cikke (4) bekezdésére, 13. cikke (4) bekezdésére és 15. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Unióban nyilvántartásba vett személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó adatok nyomon követése és bejelentése elengedhetetlen ahhoz, hogy az (EU) 2019/631 rendeletben meghatározott szén-dioxid-kibocsátási előírások elérjék céljukat. Tekintettel arra, hogy az említett rendelet alkalmazási ideje 2020. január 1-jén kezdetét vette, helyénvaló egyszerűsíteni és egyértelművé tenni az 1014/2010/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (2) és a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) foglalt rendelkezéseket, és ezeket a rendelkezéseket egyetlen végrehajtási rendeletbe foglalni. A 2020-as naptári évre vonatkozó adatok bejelentése tekintetében indokolt lehetővé tenni, hogy az új és a meglévő rendelkezések 2021. február 28-ig átfedésben legyenek.

(2)

Meg kell határozni az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó adatok nyomon követésére és bejelentésére szolgáló azon eljárásokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak, a gyártóknak, valamint a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) követniük kell.

(3)

Az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkében meghatározott nyomonkövetési és bejelentési ciklus három fő lépésből áll: a tagállami hatóságok évente bejelentik a Bizottságnak az új járművek előző naptári évben történt nyilvántartásba vételén alapuló előzetes adatokat; a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával továbbítja ezeket az előzetes adatokat az érintett gyártóknak; a gyártók ellenőrzik az adatokat, és szükség esetén értesítik a Bizottságot az adatok helyesbítéséről.

(4)

A különböző szereplők által a vonatkozó határidőkön belül e három lépés részeként meghozandó intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy megalapozott és megbízható legyen a Bizottság által az (EU) 2019/631 rendelet 9. cikke alapján közzétett azon végső adatkészlet, amely alapján megállapítják a gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértéknek való megfelelésüket.

(5)

Az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak 2021-től gyűjtenie kell az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztási adatait, amelyeket az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet (4) 4a. cikkében meghatározott, a tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközökkel rögzítettek.

(6)

A valós vezetési feltételek melletti adatokat, amint rendelkezésre állnak, össze kell gyűjteni, mivel a lehető leghamarabb fel kell tárni, hogy a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztás, valamint a megfelelő típusjóváhagyási értékek közötti különbség idővel hogyan változik, mind annak nyomon követése érdekében, hogy a szén-dioxid-kibocsátási normák hatékonyan csökkentik-e a járművek szén-dioxid-kibocsátását, mind pedig a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.

(7)

Annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb elérhetővé váljanak a valós vezetési feltételek melletti tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatok, a gyártókat kötelezni kell a 2021. január 1-jétől nyilvántartásba vett új személygépkocsikkal és könnyű haszongépjárművekkel kapcsolatos adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés történhet közvetlenül a járművekről a gyártók részére történő adattovábbítás útján, vagy úgy, hogy a hivatalos márkakereskedők vagy márkaszervizek továbbítják az adatokat a gyártóknak, amikor a járművek karbantartása vagy javítása esedékes, illetve egyéb célból le kell olvasni a fedélzeti adatokat. A gyártó rendelkezésére bocsátott adatokat be kell jelenteni a Bizottságnak, kezdve az Unióban első alkalommal 2021-ben nyilvántartásba vett új járművekre vonatkozó adatokkal.

(8)

Az (EU) 2017/1151 rendelet értelmében egyes kis sorozatú gyártókra nem vonatkozik az a kötelezettség, mely szerint a járműveket a tüzelőanyag- vagy energiafogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközökkel kell felszerelni, ezért indokolt e gyártókat mentesíteni a valós vezetési feltételek melletti adatok gyűjtésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettség alól is. Ettől függetlenül azonban a kis sorozatú gyártók szolgáltathatnak valós vezetési feltételek melletti adatokat, amennyiben úgy kívánják.

(9)

A valós vezetési feltételek melletti tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatokat a tagállamoknak a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban elvégzett műszaki vizsgálatok keretében kell gyűjteniük. E feladat megkönnyítése érdekében indokolt összehangolni a valós vezetési feltételek melletti adatok gyűjtésére vonatkozó kötelezettséget a 2014/45/EU irányelvben meghatározott követelményekkel, mind a műszaki vizsgálatok nemzeti ütemtervei, mind pedig a járművek fedélzeti diagnosztikai soros portjából származó adatok leolvasása tekintetében. Az adatgyűjtésnek ezért az első műszaki vizsgálatokkal egy időben kell kezdődnie, és azt 2023. május 20. előtt nem kell kötelezővé tenni – ez az a dátum, amelytől kezdve a szóban forgó irányelv értelmében az említett vizsgálatokat végző szervezeteket és létesítményeket fel kell szerelni a szükséges eszközökkel, például leolvasókkal. A tagállamok azonban már ezen időpont előtt is szolgáltathatnak adatokat, ha úgy kívánják.

(10)

A gyártóknak és a tagállamoknak a naptári év során gyűjtött valós vezetési feltételek melletti adatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított adattovábbítási eljárások alkalmazásával kell bejelenteniük a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek. Amennyiben nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, ami különösen a 2021-et követő első naptári években fordulhat elő, a gyártóknak és a tagállamoknak tájékoztatniuk kell erről a Bizottságot, a megfelelő indokok megadásával.

(11)

A valós vezetési feltételek melletti tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatokat a jármű-azonosító számmal (VIN) együtt kell gyűjteni. A jármű-azonosító szám a jármű nyilvántartásba vételének időpontjától személyes adatnak minősül, és mint ilyen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) a személyes adatok védelmével kapcsolatban meghatározott követelmények tárgyát képezi. A jármű-azonosító számok (EU) 2019/631 rendelet céljaira történő kezelését az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében jogszerűnek kell tekinteni. Ezenkívül pontosítani kell, hogy a jármű-azonosító számok gyűjtésében, bejelentésében és kezelésében részt vevő szervezeteket az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget és a Bizottságot pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének 8. pontja értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni. Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy a jármű-azonosító számok gyűjtése biztonságos kommunikációs eszközökkel történjen, és az érintettek, nevezetesen a járműtulajdonosok az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikke szerinti megfelelő tájékoztatást kapjanak.

(12)

Meg kell határozni továbbá a valós vezetési feltételek melletti adatok és a jármű-azonosító számok felhasználásának módját, valamint azt az időtartamot, ameddig ezeket az adatok gyűjtésében és bejelentésében részt vevő különböző szervezeteknek meg kell őrizniük. Mivel a cél annak követése, hogy a járművek valós vezetési feltételek melletti teljesítménye hogyan alakul a jármű becsült élettartama alatt, az adatokat egyazon járműre vonatkozóan 15 éven keresztül kell gyűjteni, és azokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek 20 évig meg kell őriznie. Az adatokat gyűjtő, illetve az adatokat bejelentő egyéb szervezetek esetében viszont elő kell írni, hogy az adatokat csak annyi ideig tárolják, amennyi az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felé történő adattovábbítás előkészítéséhez szükséges.

(13)

A valós vezetési feltételek melletti adatok és a jármű-azonosító számok gyűjtésének teljes mértékben átláthatónak kell lennie, ezért a járműtulajdonosok számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják ezen adatok rendelkezésre bocsátását a gyártók számára, illetve a műszaki vizsgálat során. Megjegyzendő, hogy a járműtulajdonos fenti joga nem az (EU) 2016/679 rendelet 21. cikkén alapul, és az adatszolgáltatás megtagadását csak a jelen rendelet alkalmazásában gyűjtött adatok vonatkozásában kell érvényesnek tekinteni.

(14)	Az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint közzéteendő adatok nem tehetik lehetővé az egyes járművek vagy járművezetők azonosítását, hanem csak anonimizált és összesített adatkészletként, a jármű-azonosító számokra való hivatkozás nélkül hozhatók nyilvánosságra.

(15)

Az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés alapján a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a valós vezetési feltételek melletti tüzelőanyag- és energiafogyasztási adatok nyomon követésére, bejelentésére és közzétételére vonatkozó rendelkezések egyes vonatkozásait, figyelembe véve többek között, hogy rendelkezésre állnak-e a közvetlenül a járművekből továbbított adatok.

(16)

Annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a típusjóváhagyási adatok az üzemelő személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzésére szolgáló eljárás létrehozása céljából, amint azt az (EU) 2019/631 rendelet 13. cikke előírja, az ilyen adatoknak az (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendelet (8) és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet (9) szerinti gyűjtését azután is folytatni kell, hogy az említett rendeletek szerinti adatgyűjtési kötelezettség 2021. január 1-jén megszűnik.

(17)

A típusjóváhagyó hatóságoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az (EU) 2017/1151 rendeletnek megfelelően elvégzett vizsgálatokra vonatkozó adatokat továbbra is rögzítsék, és a Bizottság Közös Kutatóközpontja által rendelkezésre bocsátott biztonságos továbbítási eljárás alkalmazásával továbbítsák a Közös Kutatóközpontnak.

(18)

A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának meghatározását 2021. január 1-jétől már nem szükséges az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletben előírt új európai menetciklus (NEDC) szerint végezni, kivéve a 2022. december 31-ig forgalomba hozott, külső feltöltésű hibrid elektromos személygépkocsik esetében, amennyiben gyártójuk az (EU) 2019/631 rendelet 5. cikkében meghatározott extra kibocsátási egységekben kíván részesülni.

(19)

mivel az NEDC-en alapuló szén-dioxid-kibocsátási előírásokról az (EU) 2017/1151 rendeletben meghatározott, könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljáráson (WLTP) alapuló előírásokra való áttérés csak 2023 végére zárul le teljesen, és a kapcsolódó jelentéstétel 2024-ben végül a CO2-adatok éves nyomonkövetési folyamatának részét fogja képezni, továbbá különös tekintettel az ökoinnovációkkal és a kifutó sorozatú járművekkel kapcsolatos rendelkezésekre, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletnek 2024 végéig hatályban kell maradnia.

(20)	Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. január 14-én észrevételeket tett.

(21)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az új személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok, valamint az e járművek valós vezetési feltételek melletti szén-dioxid-kibocsátására és tüzelőanyag- vagy energiafogyasztására vonatkozó adatok tagállamok és gyártók általi nyomon követésére és bejelentésére szolgáló eljárásokra vonatkozóan.

(2) Az üzemelő járművek szén-dioxid-kibocsátásának ellenőrzésére szolgáló eljárásnak az (EU) 2019/631 rendelet 13. cikke szerinti létrehozása céljából ez a rendelet arról is rendelkezik, hogy a tagállamok illetékes hatóságai bizonyos, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint elvégzett típusjóváhagyási vizsgálatok részeként rögzített adatokat is bejelentsenek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikkében megadott fogalommeghatározások mellett a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„részletes nyomonkövetési adatok”: az (EU) 2019/631 rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában a személygépkocsikkal kapcsolatban, ugyanezen rendelet III. melléklete C. részének 2. szakaszában pedig a könnyű haszongépjárművekkel kapcsolatban meghatározott részletes nyomonkövetési adatok;

„összesített nyomonkövetési adatok”: az (EU) 2019/631 rendelet II. melléklete B. részének 1. szakaszában a személygépkocsikkal kapcsolatban, ugyanezen rendelet III. melléklete C. részének 1. szakaszában pedig a könnyű haszongépjárművekkel kapcsolatban meghatározott összesített nyomonkövetési adatok;

„valós vezetési feltételek melletti adatok”: az (EU) 2017/1151 rendelet XXII. melléklete 3.1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3.2. pontjának a)–g) és l) alpontjában említett adatok, amelyeket a tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközökkel rögzítettek.

2. FEJEZET

AZ ADATOK BEJELENTÉSE AZ (EU) 2019/631 RENDELET 7. CIKKE SZERINT

3. cikk

Összesített és részletes nyomonkövetési adatok

(1) A tagállamok gondoskodnak az összesített és részletes nyomonkövetési adatok karbantartásáról, gyűjtéséről, ellenőrzéséről, hitelesítéséről, valamint a Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) való időben történő továbbításukról.

A tagállamok biztosítják, hogy kijelölt kapcsolattartóik haladéktalanul kezeljék a továbbított adatokkal kapcsolatos pontosításokra vagy azok helyesbítésére irányuló, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől jövő kéréseket.

(2) Az összesített és a részletes nyomonkövetési adatokat a személygépkocsikra, illetve a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó egy-egy külön adatkészletben kell bejelenteni az (EU) 2019/631 rendelet II. mellékletének B. részével, illetve III. mellékletének C. részével összhangban.

(3) A tagállamok az összesített és részletes ellenőrzési adatokat elektronikus úton továbbítják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által kezelt központi adattárba. A tagállamok értesítik a Bizottságot az adattovábbítás megtörténtéről.

4. cikk

Előzetes számítások és adatok

(1) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együtt az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban biztosítja, hogy minden, az Unióban nyilvántartásba vett új személygépkocsiért vagy könnyű haszongépjárművekért felelős gyártót és gyártói csoportosulást értesítsenek a rájuk vonatkozó, előzetesen kiszámított fajlagos kibocsátási célértékről és átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásról, csakúgy mint a tagállamok által bejelentett adatokról.

(2) Az előzetes számításokat és az (1) bekezdésben említett adatokat a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan külön kell közölni, és azoknak tartalmazniuk kell azokat az adatrekordokat is, amelyek a gyártó neve és világazonosítója (WMI) alapján az adott gyártóhoz rendelhetők.

(3) Az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásnak a jármű-azonosító számok kivételével tartalmaznia kell a tagállamok által bejelentett valamennyi adatot.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a jármű-azonosító számokat a központi adattárba vagy üzleti adattárba való első feltöltésük napjától számított 20 évig megőrzi.

5. cikk

A gyártók adatai

Azok a gyártók, amelyek az (EU) 2019/631 rendelet hatálya alá tartozó személygépkocsikat vagy könnyű haszongépjárműveket hoznak forgalomba vagy szándékoznak forgalomba hozni az Unióban, kötelesek haladéktalanul bejelenteni a Bizottságnak a következő információkat és az ezeket érintő változásokat:

a)	a gyártó neve, amelyet a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetnek vagy fel kívánnak tüntetni;

b)	a gyártó világazonosítója (WMI), amely megfelel a jármű-azonosító szám első három karakterének, és amelyet a megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetnek vagy fel kívánnak tüntetni;

c)	az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett értesítés céljára a gyártót képviselő azon kapcsolattartó személy neve és címe, aki az előzetes számításokról és adatokról szóló értesítést kapja.

A c) pontban említett nevek és címek az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett személyes adatnak minősülnek.

6. cikk

Az előzetes számítások során felhasznált adatokban talált hibák bejelentése

(1) Amikor a gyártók az előzetes adatokat az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban ellenőrzik, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által erre a célra rendelkezésre bocsátott adatkészletet kell használniuk.

(2) Az adatkészletben talált hibákat a gyártóknak lehetőség szerint helyesbíteniük kell, és az egyes járművekhez tartozó adatkészletekben „A gyártó megjegyzései” rovatban minden járművel kapcsolatban külön meg kell adniuk a következő kódok egyikét:

a)	„A” kód, ha a gyártó módosította az adatrekordot;

b)	„B” kód, ha a gyártó nem tudja azonosítani a járművet;

c)	„C” kód, ha a jármű nem tartozik az (EU) 2019/631 rendelet hatálya alá;

d)	„D” kód, ha az a gyártó, amelyhez az N1 kategóriájú járművet hozzárendelték, a befejezett jármű gyártója, de nem gyártója a nem teljes vagy teljes alapjárműnek.

A b) pont alkalmazásában a jármű azonosíthatatlannak tekintendő, ha jármű-azonosító száma hiányzik vagy nyilvánvalóan hibás.

(3) A gyártóknak az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkének (5) bekezdésének alkalmazásában oly módon kell értesíteniük a Bizottságot a hibákról, hogy a hiánytalan javított adatkészletet feltöltik az üzleti adattárba. Az értesítés elektronikus példányát tájékoztatás céljából az alábbi e-mail-címekre is el kell küldeniük:

EC-CO2-LDV-implementation@ec.europa.eu

és

CO2-monitoring@eea.europa.eu

(4) A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendelet 5. cikkének c) pontjával összhangban kijelölt kapcsolattartóik haladéktalanul megválaszolják a Bizottság vagy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség helyesbítésekkel kapcsolatban kért pontosításokra irányuló kéréseit.

(5) Amennyiben egy gyártó az (EU) 2019/631 rendelet 7. cikkének (5) bekezdésében előírt három hónapos időszakon belül nem értesíti a Bizottságot hibáról, az említett rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentett előzetes értékeket véglegesnek kell tekinteni.

7. cikk

A befejezett könnyű haszongépjárművekre vonatkozó adatok bejelentése

Az (EU) 2019/631 rendelet III. mellékletének 1.2.2. pontjában említett alapjármű gyártói az abban a pontban említett adatokat kötelesek elektronikus úton továbbítani az üzleti adattárba legkésőbb három hónappal azt követően, hogy e rendelet 4. cikkének megfelelően értesítést kaptak az előzetes adatokról.

8. cikk

Az NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátások bejelentése az (EU) 2019/631 rendelet 5. cikkének alkalmazásában

(1) Azoknak a gyártóknak, amelyek 2021-es vagy 2022-es naptári évben nyilvántartásba vett új személygépkocsijai az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 5. cikkében előírtak szerint 50 g/km-nél alacsonyabb mért, NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékekkel rendelkeznek, az e rendelet 6. cikkében említett értesítéssel együtt be kell jelenteniük ezeket a mért, NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékeket is a Bizottságnak.

(2) A Bizottság felszólíthatja a gyártót, hogy nyújtsa be a vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokat és típusbizonyítványokat, amelyek alátámasztják a bejelentett szén-dioxid-kibocsátási értékeket.

3. FEJEZET

A VALÓS VEZETÉSI FELTÉTELEK MELLETTI ADATOK GYŰJTÉSE ÉS BEJELENTÉSE

9. cikk

A valós vezetési feltételek melletti adatok gyártók általi gyűjtése és bejelentése

(1) A gyártók kötelesek gyűjteni a 2021. január 1-jétől nyilvántartásba vett és az (EU) 2017/1151 rendelet 4a. cikkének megfelelően a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközökkel felszerelt új személygépkocsik és új könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti adatait azok jármű-azonosító számaival együtt, kivéve, ha a jármű tulajdonosa kifejezetten megtagadja ezen adatoknak a gyártó, annak hivatalos márkakereskedője vagy márkaszervize számára történő rendelkezésre bocsátását.

(2) Amennyiben a valós vezetési feltételek melletti adatokat és a jármű-azonosító számokat nem a gyártó gyűjti közvetlenül a járműről történő adattovábbítás útján, a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a hivatalos márkakereskedők vagy márkaszervizek továbbítsák neki az adatokat minden alkalommal, amikor a jármű karbantartása vagy javítása esedékes, vagy más beavatkozásra kerül sor, és le kell olvasni a fedélzeti adatokat a jármű fedélzeti diagnosztikai soros portjáról. Az alkalmazott eszköznek vagy leolvasónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban a formában olvassa le az adatokat, ahogyan azok a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközön rögzítésre kerültek. Az adatok leolvasása díjmentes és nem köthető semmilyen különös feltételhez.

A gyártónak és adott esetben hivatalos márkakereskedőjének vagy márkaszervizének gondoskodnia kell arról, hogy a jármű-azonosító számok gyűjtése biztonságos kommunikációs eszközökkel történjen.

(3) A gyártók 2022-től minden év április 1-jén kötelesek bejelenteni a Bizottságnak az előző naptári évben gyűjtött, a melléklet 1. táblázatában meghatározott, valós vezetési feltételek melletti minden adatot és jármű-azonosító számot, azáltal, hogy ezeket feltöltik az üzleti adattárba.

Abban az esetben, ha a gyártók ugyanabban a naptári évben ugyanarra a jármű-azonosító számra több adatrekordot gyűjtenek, a legnagyobb megtett teljes távolságot jelző adatrekordot kell jelenteni valós vezetési feltételek melletti adatként. Egy adott járműre vonatkozó, valós vezetési feltételek melletti adatokat legfeljebb 15 éven át kell gyűjteni attól a naptól számítva, amikor a szóban forgó járműre vonatkozó adatokat először jelentették az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.

Amennyiben egy gyártó azt állítja, hogy nem, vagy csak részben szolgáltathatók valós vezetési feltételek melletti adatok, erről nyilatkozatot kell tennie a Bizottságnak, a megfelelő indokok megadásával. A nyilatkozatot és az indokolást fel kell tölteni az üzleti adattárba.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik az (EU) 2017/1151 rendelet 15. cikkének (11) bekezdésében említett kis sorozatú gyártókra.

10. cikk

A valós vezetési feltételek melletti adatok tagállamok általi gyűjtése és bejelentése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2014/45/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében említett szervek vagy létesítmények gyűjtsék a 2021. január 1-jétől nyilvántartásba vett és az (EU) 2017/1151 rendelet 4a. cikkének megfelelően a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközökkel felszerelt új személygépkocsik és új könnyű haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti adatait azok jármű-azonosító számaival együtt.

A valós vezetési feltételek melletti adatokat és a jármű-azonosító számokat 2023. május 20-tól akkor kell összegyűjteni, amikor a járműveket a 2014/45/EU irányelv 5. cikke szerinti ütemezésben műszaki vizsgálatra hozzák, kivéve, ha a jármű tulajdonosa kifejezetten megtagadja ezen adatok rendelkezésre bocsátását.

A valós vezetési feltételek melletti adatokat az elektronikus járműinterfészhez csatlakoztatható eszköz, például a 2014/45/EU irányelv III. mellékletében említett leolvasó segítségével kell leolvasni. Az alkalmazott eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban a formában olvassa le az adatokat, ahogyan azok a tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközön rögzítésre kerültek.

(2) A tagállamok 2022-től gondoskodnak arról, hogy az előző naptári évben gyűjtött, a melléklet 1. táblázatában meghatározott, valós vezetési feltételek melletti adatok és jármű-azonosító számok minden évben április 1-jén bejelentésre kerüljenek a Bizottság számára, ezen adatok központi adattárba való feltöltése útján. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell feltölteni a központi adattárba, annak megindoklásával együtt, hogy az adatok miért nem állnak rendelkezésre.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egy adott járműre vonatkozó, valós vezetési feltételek melletti adatokat legfeljebb 15 éven át gyűjtsék attól a naptól számítva, amikor a szóban forgó járműre vonatkozó adatokat először jelentették az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.

A tagállam, illetve a jármű-azonosító számok gyűjtéséért felelős szervek és létesítmények gondoskodnak arról, hogy a jármű-azonosító számok gyűjtése biztonságos kommunikációs eszközökkel történjen.

11. cikk

A személyes adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek

(1) A jármű-azonosító számok és a valós vezetési feltételek melletti adatok közvetlenül a járművekből történő gyűjtéséért felelős alábbi jogalanyok a jármű-azonosító számok gyűjtése és kezelése tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőknek tekintendők:

a)	a gyártók abban az esetben, ha az adatokat közvetlenül a járművekből továbbítják a gyártónak;

b)	hivatalos márkakereskedők vagy márkaszervizek;

c)	a műszaki vizsgálatok elvégzéséért felelős szervek vagy létesítmények.

A fenti jogalanyoknak eleget kell tenniük azon kötelezettségüknek, hogy a járműtulajdonosokat mint érintetteket az említett rendelet 13. cikkének megfelelően tájékoztassák.

(2) Amennyiben a jármű-azonosító számokat a 3., a 9. vagy a 10. cikk alkalmazásában közvetve szerezték be a jármű tulajdonosától, a tagállamok és adott esetben a gyártók adatkezelői minőségükben gondoskodnak arról, hogy eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy a járműtulajdonosokat az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően tájékoztassák.

(3) Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Bizottság e rendelet alkalmazásában a jármű-azonosító számok gyűjtése és kezelése tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet tárgyát képező adatkezelőnek minősül.

(4) Az e rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően gyűjtött jármű-azonosító számok és valós vezetési feltételek melletti adatok az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikkében meghatározottaktól eltérő célokra nem használhatók fel.

(5) A 9. és 10. cikknek megfelelően gyűjtött jármű-azonosító számok és valós vezetési feltételek melletti adatok csak a következő időszakokra őrizhetők meg:

a)	a gyártók esetében addig, amíg ezek az adatok a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentésre kerülnek;

b)	a hivatalos márkakereskedők és márkaszervizek esetében addig, amíg ezek az adatok a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbításra kerülnek a gyártónak;

a műszaki vizsgálatok elvégzéséért felelős szervek és létesítmények esetében addig, amíg ezek az adatok a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően továbbításra kerülnek az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez vagy ahhoz a hatósághoz, amelyet a tagállamok az adatok Európai Környezetvédelmi Ügynökség számára történő bejelentésére kijelöltek;

d)	a tagállamok által a valós vezetési feltételek melletti adatok Európai Környezetvédelmi Ügynökség számára történő bejelentésére kijelölt hatóságok esetében addig, amíg ezek az adatok a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentésre kerülnek;

e)	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség esetében addig, amíg az adatoknak a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően az üzleti adattárba, illetve a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően a központi adattárba való első feltöltésétől számított 20 év eltelik.

12. cikk

A valós vezetési feltételek melletti adatok közzététele

A Bizottság 2022 decemberétől minden évben anonimizált és összesített adatkészleteket tesz közzé a belső égésű motorral meghajtott személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek, valamint a külső feltöltésű hibrid elektromos (OVC-HEV) személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szerinti bontásban, amely a következő adatokat tartalmazza gyártónként:

a)	az átlagos tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) a 9. és 10. cikk szerint jelentett adatok alapján;

b)	az átlagos elektromosenergia-fogyasztás (kWh/100 km) a 9. és 10. cikk szerint jelentett adatok alapján;

c)	a 9. és 10. cikk szerint jelentett adatok alapján kiszámított átlagos szén-dioxid-kibocsátás (g/km);

d)	az a) pontban említett átlagos tüzelőanyag-fogyasztás és ugyanazon járművek megfelelőségi nyilatkozatában rögzített tüzelőanyag-fogyasztási értékek átlaga közötti különbség, mint amelyekre vonatkozóan a valós vezetési feltételek melletti adatokat bejelentették;

e)	a b) pontban említett átlagos elektromosenergia-fogyasztás és ugyanazon járművek megfelelőségi nyilatkozatában rögzített elektromosenergia-fogyasztási értékek átlaga közötti különbség, mint amelyekre vonatkozóan a valós vezetési feltételek melletti adatokat bejelentették;

f)	a c) pontnak megfelelően kiszámított átlagos szén-dioxid-kibocsátás (g/km) és ugyanazon járművek megfelelőségi nyilatkozatában rögzített szén-dioxid-kibocsátási értékek átlaga közötti különbség, mint amelyekre vonatkozóan a valós vezetési feltételek melletti adatokat bejelentették.

A b) és az e) pont csak a külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre (OVC-HEV) vonatkozik.

13. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság az (EU) 2019/631 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett értékelés alapján felülvizsgálja e rendelet 9–12. cikkének végrehajtását, különös tekintettel a következőkre:

a)	a közvetlen adattovábbítást lehetővé tévő eszközökkel felszerelt járművek száma;

b)	a valós vezetési feltételek melletti adatok gyártók általi folyamatos nyomon követésének és bejelentésének szükségessége;

c)	az az időszak, amely alatt a valós vezetési feltételek melletti adatok nyomon követésére és jelentésére szükség van;

d)	az e rendelet 12. cikke alapján a Bizottság által közzéteendő adatok megfelelő szintű összesítése.

4. FEJEZET

AZ (EU) 2017/1151 RENDELETNEK MEGFELELŐEN ELVÉGZETT VIZSGÁLATOKBÓL SZÁRMAZÓ ADATOK NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE

14. cikk

Vizsgálati adatok

(1) A típusjóváhagyó hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a melléklet 2. táblázatában meghatározott adatokat minden, az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerint elvégzett 1. típusú vizsgálat esetében rögzítsék.

(2) A rögzített adatokat titkosított formátumban fel kell tölteni a Bizottság erre a célra létrehozott szerverére. Az adatok megfelelő feltöltése esetén a Bizottság szerveréről visszaigazolást kell küldeni a feltöltést végző jogalanynak.

(3) A vizsgálati adatok nem tehetők közzé.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1014/2010/EU és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet 2021. március 1-jével hatályát veszti.

(2) Az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 2025. január 1-jével hatályát veszti.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 111., 2019.4.25., 13. o.

(2) A Bizottság 1014/2010/EU végrehajtási rendelete (2010. november 10.) az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről (HL L 293., 2010.11.11., 15. o.).

(3) A Bizottság 293/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 3.) az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről (HL L 98., 2012.4.4., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 644. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és az 1014/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 679. o.).

MELLÉKLET

1. A valós vezetési feltételek melletti adatok és a jármű-azonosító számok gyűjtése és bejelentése a 9. és 10. cikk szerint

1. táblázat

A 9. és 10. cikk szerint bejelentendő adatok

Paraméter	Mértékegység	M1 és N1 kategóriájú járművek
		Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (1)	Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (2)
Jármű-azonosító szám	–	√	√
Összes felhasznált tüzelőanyag (a jármű élettartama alatt)	l	√	√
Teljes megtett távolság (a jármű élettartama alatt)	km	√	√
Töltéslemerítő üzemmódban felhasznált összes tüzelőanyag (a jármű élettartama alatt)	l	_	√
A járművezető által választható töltésnövelő üzemmódban felhasznált összes tüzelőanyag (a jármű élettartama alatt)	l	_	√
Töltéslemerítő üzemmódban, lekapcsolt motorral megtett teljes távolság (a jármű élettartama alatt)	km	_	√
Töltéslemerítő üzemmódban, működő motorral megtett teljes távolság (a jármű élettartama alatt)	km	_	√
A járművezető által választható töltésnövelő üzemmódban megtett teljes távolság (a jármű élettartama alatt)	km	_	√
Az akkumulátorba töltött összes hálózati energia (a jármű élettartama alatt)	kWh	_	√

2. Az adatok bejelentése a 14. cikk szerint

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerint elvégzett 1. típusú vizsgálatokhoz az alábbi paramétereket kell bejelenteni minden interpolációs család esetében, azaz a magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) vagy adott esetben az alacsony (VL) vagy közepes (M) szén-dioxid-kibocsátású járműre vonatkozóan.

Ha a 2. táblázat másként fel nem tünteti, amennyiben a magas szén-dioxid-kibocsátású vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású kategóriájú járműre vonatkozóan több 1. típusú vizsgálatot végeznek, a vizsgálati adatokat a következők szerint kell jelenteni:

a)	két 1. típusú vizsgálat esetében a legnagyobb mért (vegyes) szén-dioxid-kibocsátással járó 1. típusú vizsgálat során rögzített vizsgálati adatok;

három 1. típusú vizsgálat esetében a medián mért (vegyes) szén-dioxid-kibocsátással járó 1. típusú vizsgálat során rögzített vizsgálati adatok.

2. táblázat

1. típusú vizsgálati adatok

Szám	Paraméter	Mértékegység	Forrás (eltérő rendelkezés hiányában valamennyi hivatkozás az (EU) 2017/1151 rendeletre vonatkozik)	Megjegyzések
1	Az interpolációs járműcsalád azonosítója	–	A típusbizonyítvány II. szakaszának 0. pontja, az I. melléklet 4. függeléke.	Az adatokat minden típusjóváhagyással rendelkező interpolációs járműcsaládra vonatkozóan meg kell adni
2	Az interpolációs alapjárműcsalád azonosítója (adott esetben)	–	–	Az interpolációs alapjárműcsalád azonosítóját abban az esetben adja meg, ha a vizsgálati adatokat egy másik interpolációs járműcsaládra vonatkozóan határozták meg
3	Típusjóváhagyás kiterjesztése	–	EK-típusbizonyítvány	0 = Nem \| 1 = Igen – ha a vizsgálatot a típusjóváhagyás kiterjesztése céljából végzik
4	A meghajtás típusa	–		Tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek (ICEV), külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (OVC-HEV), nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (NOVC-HEV)
5	A jármű kategóriája és osztálya		I. melléklet, 3. függelék, 0.4. pont	M1 vagy N1 kategória, 1., 2. vagy 3. osztály
6	A gyújtás típusa		I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.1. pont	Szikragyújtás vagy kompressziós gyújtás
7	A hengerek száma	–	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.2. pont	Darabszám; ha nincs megadva szám, akkor az alapértelmezett érték 4
8	Motor lökete	mm	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.2.2. pont
9	Hengerűrtartalom	cm3	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.3. pont
10	Névleges motorteljesítmény	kW	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.8. pont
11	Fordulatszám névleges motorteljesítmény mellett	ford./perc	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.1.8. pont	Fordulatszám a legnagyobb hasznos motorteljesítmény mellett
12	Tüzelőanyag-típus	–	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.2.1. pont	Dízel/benzin/LPG/földgáz vagy biometán/etanol (E85)/biodízel/hidrogén
13	Kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű	–	I. melléklet, 3. függelék, 3.2.2.4. pont	0 = Nem \| 1 = Igen Kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében a vizsgálati eredményeket mindkét tüzelőanyag-típusra meg kell adni (két adatbeviteli sablon).
14	Az egyes elektromos gépek legnagyobb hasznos teljesítménye (P0, P1, P2, P2 [bolygókerekes hajtómű], P3 vagy P4) (*1)	kW	I. melléklet, 3. függelék, 3.3.1.1.1. pont	OVC-HEV és NOVC-HEV
15	A REESS-cellák száma	–	I. melléklet, 3. függelék, 3.3.2.1. pont	OVC-HEV és NOVC-HEV
16	A munkaakkumulátor kapacitása	Ah	I. melléklet, 3. függelék, 3.4.4.5. pont	Az alacsony feszültségű akkumulátor kapacitása
17	A generátor névleges feszültsége	V	I. melléklet, 3. függelék, 3.4.4.5. pont	A generátor névleges feszültsége (tiszta ICEV esetében kötelező)
18	Gumiabroncsméretek (első/hátsó)	–	I. melléklet, 3. függelék, 3.5.7.1. pont: A vizsgálati jármű paraméterei	A vizsgálati jármű gumiabroncsainak kódja (pl. P195/55R1685H)
19	F0 kigurulási menetellenállási együttható	N	I. melléklet, 3. függelék, 3.5.7.1. pont	VH és VL (adott esetben)
20	F1 kigurulási menetellenállási együttható	N/(km/h)	I. melléklet, 3. függelék, 3.5.7.1. pont	VH és VL (adott esetben)
21	F2 kigurulási menetellenállási együttható	N/(km/h)2	I. melléklet, 3. függelék, 3.5.7.1. pont	VH és VL (adott esetben)
22	Sebességváltó típusa	–	I. melléklet, 3. függelék, 4.5.1. pont	automata/kézi/CVT/bolygókerekes
23	Belső áttételi viszonyszámok	–	I. melléklet, 3. függelék, 4.6. pont	Minden sebességfokozatra külön
24	Végáttételi arány(ok)	–	I. melléklet, 3. függelék, 4.6. pont	Ha a jármű több végáttétellel rendelkezik, minden sebességfokozatra külön-külön adjon meg értékeket
25	A biztonsági ráhagyás értékei	%	I. melléklet, 3. függelék, 4.6.1.7.1. pont	Adja meg, ha a sebességváltás kiszámításához használtak ilyen értékeket
26	Hajtott kerekek	–	I. melléklet, 4. függelék, 1.7. pont	Kétkerékmeghajtás, négykerékmeghajtás
27	Szén-dioxid-kibocsátás töltéslemerítő üzemállapotban (vegyes)	gCO2/km	I. melléklet, 4. függelék, 2.5.3.2. pont	Csak OVC-HEV járművek esetében. Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi eredményt meg kell adni
28	Súlyozott vegyes (mért) szén-dioxid-kibocsátás	gCO2/km	I. melléklet, 4. függelék, 2.5.3.3. pont	Csak OVC-HEV járművek esetében. Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi eredményt meg kell adni
29	Súlyozott vegyes (bejelentett) szén-dioxid-kibocsátás	gCO2/km	I. melléklet, 4. függelék, 2.5.3.3. pont	Csak OVC-HEV járművek esetében
30	Egyenértékű teljes elektromos hatósugár (EAER), vegyes	km	I. melléklet, 4. függelék, 2.5.3.7.2. pont (EAER)	Csak OVC-HEV járművek esetében
31	A motor alapjárati fordulatszáma	ford./perc	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.2. pont	Alapjárati fordulatszám meleg állapotban
32	Willans-tényezők (belső égésű motor esetében) a szén-dioxid-kibocsátáshoz	gCO2/MJ	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.3. pont	A töltési egyensúly-korrekcióhoz használt érték az A6.App2/3. táblázat szerint
33	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer kapacitása	Ah	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.10. pont	OVC-HEV és NOVC-HEV
34	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer technológiájának típusa	–	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.10. pont	OVC-HEV és NOVC-HEV
35	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer feszültsége, nominális vagy idősorértékek	V	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.10. pont	OVC-HEV és NOVC-HEV A vizsgálathoz használt nominális vagy idősorértékek (20 Hz)
36	Vizsgálati tömeg	kg	I. melléklet, 8a. függelék, 1.2.1. pont a VH esetében, 1.3.1. pont a VL esetében	VH és VL (adott esetben)
37	A fékpad tengelyeinek száma a vizsgálat során	–	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1. pont	Görgős fékpad konfigurációja a VH/VL 1. típusú (egy tengelyes, két tengelyes) vizsgálata során
38	A generátor (DC/DC átalakító – alacsony feszültségű oldal – NOVC és OVC-HEV esetében) áramerőssége	A	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: 1 Hz, 0,1 A felbontás, a görgős fékpaddal összehangolt külső mérőeszköz
39	Ki regenerációs tényező multiplikatív/additív	–	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Szén-dioxid-kibocsátások. Periodikusan regeneráló rendszerrel nem rendelkező járművek esetében ennek értéke 1
40	A CO2 mért értéke az alacsony kibocsátású szakaszban	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Nem korrigált mért MCO2.p.1-érték az alacsony kibocsátású szakaszban (a töltésfenntartó üzemmódhoz tartozó érték a NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében)
41	A CO2 mért értéke a közepes kibocsátású szakaszban	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Nem korrigált mért MCO2.p.1-érték a közepes kibocsátású szakaszban (a töltésfenntartó üzemmódhoz tartozó érték a NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében)
42	A CO2 mért értéke a magas kibocsátású szakaszban	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Nem korrigált mért MCO2.p.1-érték a magas kibocsátású szakaszban (a töltésfenntartó üzemmódhoz tartozó érték a NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében)
43	A CO2 mért értéke a rendkívül magas kibocsátású szakaszban	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Nem korrigált mért MCO2.p.1-érték a rendkívül magas kibocsátású szakaszban (a töltésfenntartó üzemmódhoz tartozó érték a NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében)
44	A CO2 mért értéke (vegyes)	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	Nem korrigált mért MCO2.c.1-érték a teljes ciklusra (a töltésfenntartó üzemmódhoz tartozó érték a NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében). Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi mért eredményt meg kell adni
45	A CO2 korrigált értéke (vegyes)	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	A H és az L járműre vonatkozó, vegyes, mért szén-dioxid-kibocsátás az összes alkalmazandó korrekció után, MCO2,C,5. Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi mért és korrigált eredményt meg kell adni. A NOVC- és az OVC-HEV járművek esetében ez a töltésfenntartó üzemmódra vonatkozik
46	A CO2 bejelentett értéke	gCO2/km	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	A gyártó által megadott érték
47	A környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád korrekciós tényezője	–	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.2. pont	A környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád korrekciós tényezője (14 °C korrekció)
48	Az 1. típusú vizsgálat során a tüzelőanyag-fogyasztás nyomon követését szolgáló fedélzeti eszközzel (OBFCM) rögzített tüzelőanyag-fogyasztás	l	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.3.1. pont	Tüzelőanyag-fogyasztás a vizsgálat során (a NOVC-HEV és az OVC-HEV járművek esetében a töltésfenntartó üzemmódra vonatkozó érték). Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi eredményt meg kell adni
49	Az átmeneti ciklus sorszáma	–	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.4.1.4. pont	Az OVC-HEV járművek esetében fel kell tüntetni az átmeneti ciklus sorszámát
50	Az újratölthető energiatároló rendszer névleges feszültsége	V	I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.10. pont	Az alacsony feszültségű akkumulátorok esetében a XXI. melléklet 6. almellékletének 2. függeléke szerint
51	Töltési egyensúly-korrekció			Végeztek korrekciót? 0 = Nem \| 1 = Igen
52	Töltési egyensúly-korrekciós együttható	(g/km)/(Wh/km)	I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.2.1. pont	NOVC-HEV és OVC-HEV járművek
53	Tüzelőanyag-fogyasztás	l/100 km	A XXI. melléklet 7. almellékletének 6. pontja szerint meghatározva, az A7/1. táblázat 2. lépésében kiszámított kritikus kibocsátások és CO2-kibocsátás eredményeit felhasználva	Az 1. típusú vizsgálat kiegyensúlyozatlan tüzelőanyag-fogyasztása a H jármű és adott esetben az L jármű esetében Két vagy három vizsgálat esetén valamennyi értéket jelenteni kell
54	Idő	sec	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: Az OBD és a görgős fékpad adatai, 1 Hz
55	Sebességprofil (elméleti)	km/h	Az 1. típusú vizsgálat során alkalmazott módszer szerint	Tömb: 1 Hz, felbontás: 0,1 km/h. Ha nincs külön megadva, akkor a XXI. melléklet 1. almellékletének 6. pontjában és különösen az A1/7–A1/9., az A1/11. és az A1/12. táblázatban meghatározott sebességprofil alkalmazandó
56	Sebességprofil (tényleges)	km/h	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: Az OBD és a görgős fékpad adatai, 1 Hz és 10 Hz, felbontás: 0,1 km/h
57	Sebességfokozati (elméleti)	–	A XXI. melléklet 2. almellékletében meghatározott számításokon alapuló 1. típusú vizsgálat során alkalmazott módszer szerint	Tömb: 1 Hz. Kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében kötelező
58	Motorfordulatszám	ford./perc	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: 1 Hz, 10 ford./perces felbontás az OBD-ből
59	A hűtőközeg hőmérséklete	°C	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: az OBD adatai, 1 Hz, 1 °C-os felbontás
60	A munkaakkumulátor áramerőssége	A	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: 1 Hz, 0,1 A felbontás, a görgős fékpaddal összehangolt külső mérőeszköz
61	Számított terhelés	–	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Tömb: az OBD adatai, legalább 1 Hz (nagyobb gyakoriság lehetséges, 1 % felbontás), vizsgálati mérés
62	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer áramerőssége	A	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	A vizsgálat(ok) során alkalmazott 20 Hz-es idősorértékek megismétlése 1 Hz-en; a NOVC-HEV és az OVC-HEV járművek esetében kötelező
63	A motor tüzelőanyag-árama	g/s	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	A vizsgálat során rögzített pillanatnyi jel (a NOVC-HEV és az OVC-HEV járművek esetében a töltésfenntartó üzemmódra vonatkozó érték)
64	A motor tüzelőanyag-árama	l/h	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Ugyanaz
65	A jármű tüzelőanyag-árama	g/s	Az 1. típusú vizsgálat során mérve	Ugyanaz
66	A teljes terhelés jelleggörbéje belső égésű motorral felszerelt járművek esetében	kW vs. ford./perc	A gyártó nyilatkozata	A teljes terhelés jelleggörbéje a motor nidle és nrated vagy nmax, vagy ndv(ngvmax) × vmax közül a legnagyobb érték közötti fordulatszám-tartományában
67	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer kezdeti töltöttségi szintje	%	A gyártó nyilatkozata	A hajtási újratölthető energiatároló rendszer kezdeti töltöttségi szintje töltésfenntartó üzemmódban (a NOVC-HEV és az OVC-HEV járművek esetében)
68	A motor alapjárati tüzelőanyag-fogyasztása	g/s	A gyártó nyilatkozata	Alapjárati tüzelőanyag-fogyasztás meleg állapotban
69	A generátor legnagyobb teljesítménye	kW	A gyártó nyilatkozata
70	A generátor hatékonysága	–	A gyártó nyilatkozata	Az alapértelmezett érték = 0,67
71	Nyomatékváltó	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem, 1 = Igen – Alkalmaz-e a jármű nyomatékváltót?
72	Tüzelőanyag-megtakarító eszköz automata sebességváltóhoz	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem, 1 = Igen
73	Turbófeltöltő vagy töltőkompresszor	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű bármilyen töltőrendszerrel?
74	Start-stop rendszer	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű start-stop rendszerrel?
75	Fékenergia-visszanyerés	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Alkalmaz-e a jármű energia-visszatápláló technológiákat?
76	Állítható szelepvezérlő rendszer	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a motor állítható szelepvezérlő rendszerrel?
77	Hőgazdálkodás	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Alkalmaz-e a jármű olyan technológiákat, amelyek aktívan befolyásolják a sebességváltó hőmérsékletét?
78	Közvetlen befecskendezés/szívótorok-befecskendezés	–	A gyártó nyilatkozata	0 = szívótorok-befecskendezés \| 1 = közvetlen befecskendezés
79	Szegénykeverékes égés	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Alkalmaz-e a motor szegénykeverékes égést?
80	Hengerdeaktiválás	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a motor hengerdeaktiváló rendszerrel? Amennyiben igen, kérjük, adja meg az aktív hengerre vonatkozó arányszámokat is.
81	Kipufogógáz-visszavezetés	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű külső kipufogógáz-visszavezető rendszerrel?
82	Részecskeszűrő	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű részecskeszűrővel?
83	Szelektív katalitikus redukció (SCR)	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű SCR-rendszerrel?
84	Szegénykeverékes NOx-csapda	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – Rendelkezik-e a jármű szegénykeverékes NOx-csapdával?
85	Hibrid járművek konfigurációja (P0, P1, P2, P2 [bolygókerekes hajtómű], P3 vagy P4) (*1)	–	A gyártó nyilatkozata	Van-e a járműben olyan elektromos gép, amelyet a jármű meghajtására vagy a P0, P1, P2, P2 (bolygókerekes hajtómű), P3 vagy P4 helyzetben elektromosenergia-termelésre vagy ezek kombinációjára használnak?
86	Az egyes elektromos gépek legnagyobb kimenő nyomatéka (P0, P1, P2, P2 [bolygókerekes hajtómű], P3 vagy P4) (*1)	Nm	A gyártó nyilatkozata
87	Az egyes elektromos gépek esetében az elektromos gép fordulatszáma és a vonatkoztatási fordulatszám hányadosa (P0, P1, P2, P2 [bolygókerekes hajtómű], P3 vagy P4) (*1)	–	A gyártó nyilatkozata
88	Bekapcsolt motorral történő vitorlázás funkció	–	A gyártó nyilatkozata	Igen/Nem. Rendelkezik-e a jármű alapjáraton történő vitorlázás funkcióval (ami lehetővé teszi, hogy a tüzelőanyag-megtakarítás érdekében a jármű szabadonfutása során a motor alapjáratra kapcsoljon)?
89	Kikapcsolt motorral történő vitorlázás funkció	–	A gyártó nyilatkozata	Igen/Nem. Rendelkezik-e a jármű a motor kikapcsolt állapotában vitorlázási funkcióval (ami lehetővé teszi, hogy a tüzelőanyag-megtakarítás érdekében a jármű szabadonfutása során a motor kikapcsoljon)?
90	A jármű nem teljes	–	A gyártó nyilatkozata	0 = Nem \| 1 = Igen – A jármű nem teljes?
91	A jármű menetkész tömege	kg	I. melléklet, 4. függelék, 1.1. pont	A jármű menetkész tömege a VH és VL járművek esetében (adott esetben)
92	Leszabályozott járműsebesség	km/h	I. melléklet, 8a. függelék, 1.2.3. pont: Ciklusválasztási paraméterek	Tüntesse fel, hogy használták-e az 1. típusú vizsgálat során a leszabályozott sebességet (és az értéket) VH vagy VL járművek esetében (adott esetben)
93	A jármű legnagyobb sebessége	km/h	I. melléklet, 8a. függelék, 1.2.3. pont: Ciklusválasztási paraméterek	Adja meg a jármű legnagyobb sebességét VH és VL járművek esetében (adott esetben)
94	A sebességváltás kiszámítására vonatkozó kiegészítő információk	ford./perc	I. melléklet, 8a. függelék, 1.2.4. pont: Fokozatváltási pont	Csak kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében. Információ az n_min drive-ról
P1: az elektromos gép a motor forgattyústengelyéhez kapcsolódik, és ezért vonatkoztatási fordulatszáma megegyezik a motor fordulatszámával; P2: az elektromos gép az átvitel (a sebességváltó vagy a fokozatmentes sebességváltó) előtt van beszerelve, és ezért vonatkoztatási fordulatszáma megegyezik a sebességváltó bemeneti fordulatszámával; P2 (bolygókerekes hajtómű): az elektromos gép a bolygókerekes hajtóműnek a belső égésű motorhoz vagy a végáttételhez nem kapcsolódó fogaskerekéhez kapcsolódik (ami itt a bolygómű oldal). Ebben az esetben a megadandó fordulatszám-hányados az elektromos gép és a bolygómű oldala fordulatszámának (vonatkoztatási fordulatszám) hányadosa, amely a fordulatszám-csökkentő áttétel fordulatszám-növelő/-csökkentő hatását tükrözi; P3: az elektromos gép közvetlenül a meghajtott tengely végáttétele előtt van beszerelve, ezért vonatkoztatási fordulatszáma a végáttétel bemeneti forgási sebessége (idetartoznak a végáttétel oldalán bolygókerekes hajtómű fogaskerekéhez kapcsolódó elektromos gépek). Egy jármű legfeljebb két P3 géppel rendelkezhet (az egyik [P3a] az elülső, a másik [P3b] a hátsó tengelyhez kapcsolódik); P4: az elektromos gép a végáttétel után található, és ezért vonatkoztatási fordulatszáma megegyezik a kerék fordulatszámával. Egy jármű legfeljebb négy P4 motorral rendelkezhet (mindegyik keréknél eggyel, ahol P4a első kerékre utal, P4b pedig hátsó kerékre).

(1) Kizárólag ásványi dízellel, biodízellel, benzinnel, etanollal vagy ezek bármilyen kombinációjával működő meghajtással.

(2) Elektromos energiával és ásványi dízellel, biodízellel, benzinnel vagy etanollal működő meghajtással.

(*1) P0: az elektromos gép a motor vezérműszíjához kapcsolódik, és ezért vonatkoztatási fordulatszáma megegyezik a motor fordulatszámával;

2021.3.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/29

A TANÁCS (KKBP) 2021/394 HATÁROZATA

(2021. március 4.)

az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 2014/119/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2014/119/KKBP határozat felülvizsgálata alapján az egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések alkalmazását meg kell hosszabbítani 2021. szeptember 6-ig egy személy tekintetében és 2022. március 6-ig hét személy tekintetében, továbbá két személyre vonatkozóan törölni kell a bejegyzéseket. A 2014/119/KKBP határozat mellékletében naprakésszé kell tenni a védelemhez való jogra és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogra – többek között a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság általi, tisztességes és nyilvános, észszerű időn belüli tárgyaláshoz való alapvető jogra – vonatkozó információkat.

(3)	A 2014/119/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/119/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.	Az 5. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a határozatot 2022. március 6-ig kell alkalmazni. Az 1. cikkben foglalt intézkedéseket a mellékletben foglalt 17. bejegyzés tekintetében 2021. szeptember 6-ig kell alkalmazni.”

2.	A melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) A Tanács 2014/119/KKBP határozata (2014. március 5.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról (HL L 66., 2014.3.6., 26. o.).

MELLÉKLET

A 2014/119/KKBP határozat melléklete a következőképpen módosul:

Az A. szakaszban („Az 1. cikkben említett személyek, szervezetek és szervek jegyzéke”) a következő személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell:

13.	Dmytro Volodymyrovych Tabachnyk;

15.	Serhiy Hennadiyovych Arbuzov;

A B. szakasz („A védelemhez és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog”) helyébe a következő szöveg lép:

„B.

Védelemhez való jog és hatékony bírói jogvédelemhez való jog

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog Ukrajna büntetőeljárási törvénykönyve értelmében

A védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alkalmazása az egyes jegyzékbe vett személyek esetében

Viktor Fedorovych Yanukovych

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Vitalii Yuriyovych Zakharchenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Nem állapítható meg a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése olyan körülmények között, amikor a védelem nem gyakorolja ezen jogokat.

Viktor Pavlovych Pshonka

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Az orosz hatóságok elutasították a hozzájuk 2016-ban és 2018-ban intézett, nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmeket.

Viktor Ivanovych Ratushniak

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Nem állapítható meg a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértése olyan körülmények között, amikor a védelem nem gyakorolja ezen jogokat.

Oleksandr Viktorovych Yanukovych

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Artem Viktorovych Pshonka

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

Az orosz hatóságok elutasították a hozzájuk 2018-ban intézett, nemzetközi bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet.

12.

Serhiy Vitalyovych Kurchenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

17.

Oleksandr Viktorovych Klymenko

Az állami pénzeszközök, illetve vagyon hűtlen kezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárás folyamatban van.

2021.3.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/395 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. március 4.)

az (EU) 2020/668 végrehajtási határozatnak a védőruházatok elektrosztatikus tulajdonságaira, a tűzoltók és motorkerékpárosok védőruházatára, a snowboardozáshoz használandó védőruházatra, a peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházatra, a közepes kockázatú helyzetekben alkalmazandó továbbfejlesztett láthatósági eszközökre, a hegymászó felszerelésekre és az elektromos ív hőhatásai elleni védőruházatra vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 14. cikke értelmében azokról az egyéni védőeszközökről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak az említett rendelet II. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyekre az említett szabványok részben vagy egészben vonatkoznak.

(2)

M/031 jelzetű levelében (A CEN-nek/CENELEC-nek címzett, egyéni védőeszközökre vonatkozó szabványosítási megbízás) a Bizottság a 89/686/EGK tanácsi irányelvet (3) támogató harmonizált szabványok kidolgozására és megszövegezésére kérte fel az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC).

(3)	Az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem alapján a CEN számos új szabványt dolgozott ki, és felülvizsgált számos meglévő harmonizált szabványt.

(4)	2020. november 19-én az M/031 szabványosítási kérelem lejárt, és helyébe a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban (4) előírt új szabványosítási kérelem lépett.

(5)

Mivel az (EU) 2016/425 rendelet átvette a 89/686/EGK irányelvben az egyéni védőeszközökre vonatkozóan előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem alapján kidolgozott harmonizált szabványtervezetekre vonatkozik a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem. Ezért azok hivatkozásait közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Kivételesen elfogadható, hogy M/031 jelzetű szabványosítási kérelem és a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem közötti átmeneti időszakban a CEN és a CENELEC által kidolgozott és közzétett szabványokban nem szerepel kifejezett hivatkozás a C(2020)7924 végrehajtási határozat szerinti szabványosítási kérelemre.

(6)

Az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem és a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem alapján a CEN és a CENELEC a következő harmonizált szabványokat dolgozta ki az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatása érdekében: a kötélpályákhoz használt egyéni biztonsági rendszerekről szóló EN 17109:2020, a snowboardozáshoz használt csuklóvédőkről szóló EN ISO 20320:2020, a peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményeiről szóló EN ISO 27065:2017 harmonizált szabvány EN ISO 27065:2017/A1:2019 jelzetű módosítása, valamint a villamos ív hőhatásai elleni védőruházatról szóló EN 61482-2:2020 harmonizált szabvány.

(7)

Az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem és a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN 469:2005/A1:2006 által módosított és az EN 469:2005/AC:2006 által javított EN 469:2005 harmonizált szabványt, valamint az EN 1149-5:2008 harmonizált szabványt, melyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5). A felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került a tűzoltási tevékenységek védőruházatának teljesítménykövetelményeiről szóló EN 469:2020 és a védőruházatok elektrosztatikus tulajdonságairól szóló EN 1149-5:2018 harmonizált szabvány.

(8)

Az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem és a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN 13595-1:2002 és az EN 13595-3:2002 harmonizált szabványt, melyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6). A felülvizsgálat eredményeként elfogadta a motorkerékpárosok AAA-osztályú, AA-osztályú, A-osztályú, B-osztályú és C-osztályú védőruházatára vonatkozó EN 17092-2:2020, EN 17092-3:2020, EN 17092-4:2020, EN 17092-5:2020 és EN 17092-6:2020 harmonizált szabványokat.

(9)

Az M/031 jelzetű szabványosítási kérelem és a C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN 1150:1999 és az EN 13356:2001 harmonizált szabványokat, melyek hivatkozásai megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (7). Ennek eredményeképp elfogadta a közepes kockázatú helyzetekben alkalmazandó továbbfejlesztett láthatósági eszközökről szóló EN 17353:2020 harmonizált szabványt.

(10)	A Bizottság, a CEN és a CENELEC közösen értékelte, hogy a CEN és a CENELEC által kidolgozott szabványok megfelelnek-e a C(2020) 7924 végrehajtási határozatban foglalt szabványosítási kérelemnek.

(11)

Az EN 17109:2020, az EN ISO 20320:2020, az EN ISO 27065:2017/A1:2019, az EN 469:2020, az EN 1149-5:2018, az EN 17092-2:2020, az EN 17092-3:2020, az EN 17092-4:2020, az EN 17092-5:2020, az EN 17092-6:2020, az EN 17353:2020 és az EN 61482-2:2020 szabvány, valamint az EN ISO 27065:2017 szabvány EN ISO 27065:2017/A1:2019 jelzetű módosítása megfelelnek az általuk lefedni kívánt és az (EU) 2016/425 rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(12)

Következésképp, mivel ezeket felülvizsgálták, vissza kell vonni az EN 469:2005/A1:2006 által módosított és az EN 469:2005/AC:2006 által javított EN 469:2005 harmonizált szabványnak, az EN 1149-5:2008, az EN 13595-1:2002, az EN 13595-3:2002, az EN 1150:1999, az EN 13356:2001 és az EN ISO 27065:2017 harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett hivatkozásait.

(13)

Az (EU) 2020/668 bizottsági végrehajtási határozat (8) I. melléklete felsorolja az (EU) 2016/425 rendeletet támogató harmonizált szabványok hivatkozásait, II. melléklete pedig az (EU) 2016/425 rendeletet támogató azon harmonizált szabványok hivatkozásait, amelyeket az ott megjelölt időpontoktól visszavonnak az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(14)	Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)	Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni a felülvizsgált és módosított szabványok alkalmazására, a II. mellékletben említett szabványok hivatkozásainak visszavonását indokolt egy későbbi időpontra halasztani.

(16)

Egy harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott kapcsolódó alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat I. melléklete e határozat I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat II. melléklete e határozat II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 51. o.).

(3) A Tanács 89/686/EGK irányelve (1989. december 21.) az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 399., 1989.12.30., 18. o.).

(4) A Bizottság C(2020)7924 végrehajtási határozata (2020. november 19.) az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatása érdekében az egyéni védőeszközök tekintetében az Európai Szabványügyi Bizottsághoz és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsághoz intézett szabványosítási kérelemről.

(5) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

(6) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

(7) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

(8) A Bizottság (EU) 2020/668 végrehajtási határozata (2020. május 18.) az egyéni védőeszközökre vonatkozó, az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 156., 2020.5.19., 13. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat I. melléklete a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása
„20.	EN 1149-5:2018 Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények
21.	EN 17092-2:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 2. rész: AAA-osztályú ruhadarabok. Követelmények
22.	EN 17092-3:2020 Zédő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 3. rész: AA-osztályú ruhadarabok. Követelmények
23.	EN 17092-4:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 4. rész: A-osztályú ruhadarabok. Követelmények
24.	EN 17092-5:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 5. rész: B-osztályú ruhadarabok. Követelmények
25.	EN 17092-6:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 6. rész: C-osztályú ruhadarabok. Követelmények
26.	EN 17109:2020 Hegymászó felszerelések. Egyéni biztonsági rendszerek kötélpályákhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
27.	EN 61482-2:2020 Feszültség alatti munkavégzés. Védőruházat a villamos ív hőhatásai ellen. 2. rész: Követelmények
28.	EN ISO 20320:2020 Snowboardozáshoz használt védőruházat. Csuklóvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 20320:2020)
29.	EN 17353:2020 Védőruházat. Továbbfejlesztett láthatósági eszközök közepes kockázatú helyzetekhez. Vizsgálati módszerek és követelmények
30.	EN 469:2020 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási tevékenységek védőruházatának teljesítménykövetelményei
31.	EN ISO 27065:2017 Védőruházat. A peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményei (ISO 27065:2017) EN ISO 27065:2017/A1:2019”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat II. melléklete a következő bejegyzésekkel egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
„15.	EN 469:2005 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási tevékenységek védőruházatának teljesítménykövetelményei EN 469:2005/A1:2006 EN 469:2005/AC:2006	2022. szeptember 5.
16.	EN 1149-5:2008 Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények	2022. szeptember 5.
17.	EN 13595-1:2002 Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 1. rész: Általános követelmények	2022. szeptember 5.
18.	EN 13595-3:2002 Védőruházat hivatásos motorkerékpárosoknak. Kabátok, nadrágok és egy- vagy többrészes ruhák. 3. rész: A repesztőszilárdság meghatározásának vizsgálati módszere	2022. szeptember 5.
19.	EN 1150:1999 Védőruházat. Jó láthatóságot biztosító ruházat nem szakmai használatra. Vizsgálati módszerek és követelmények	2022. szeptember 5.
20.	EN 13356:2001 Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények	2022. szeptember 5.
21.	EN ISO 27065:2017 Védőruházat. A peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményei (ISO 27065:2017)	2022. szeptember 5.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 77

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. március 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (Euratom) 2021/390 határozata (2020. február 20.) az Európai Atomenergia-közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti, az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó kutatási és fejlesztési együttműködésről szóló megállapodás Európai Bizottság által történő megkötésének jóváhagyásáról	1
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2021/391 végrehajtási rendelete (2021. március 4.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról	2
	*	A Bizottság (EU) 2021/392 végrehajtási rendelete (2021. március 4.) a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos adatok (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről, valamint az 1014/2010/EU, a 293/2012/EU, az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	8
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2021/393 határozata (2021. március 1.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással létrehozott EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodáshoz csatolt, az áruforgalommal kapcsolatos ellenőrzések és alaki követelmények egyszerűsítéséről szóló 10. jegyzőkönyv IIa. fejezetének, valamint I. és II. mellékletének módosításával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	27
	*	A Tanács (KKBP) 2021/394 határozata (2021. március 4.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról	29
	*	A Bizottság (EU) 2021/395 végrehajtási határozata (2021. március 4.) az (EU) 2020/668 végrehajtási határozatnak a védőruházatok elektrosztatikus tulajdonságaira, a tűzoltók és motorkerékpárosok védőruházatára, a snowboardozáshoz használandó védőruházatra, a peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházatra, a közepes kockázatú helyzetekben alkalmazandó továbbfejlesztett láthatósági eszközökre, a hegymászó felszerelésekre és az elektromos ív hőhatásai elleni védőruházatra vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról	35

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének D. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek harmonizált jelölésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2151 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 428., 2020.12.18. )	40


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.