(1)

Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik monetáris és árfolyamkérdések tekintetében azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktusokat, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza.

(2)

A Európai Unió működéséről szóló Szerződés 219. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Tanácsnak meg kell határoznia a monetáris vagy devizagazdálkodási szabályozási kérdéseket érintő megállapodásokra vonatkozó tárgyalásoknak és e megállapodások megkötésének részeletes szabályait.

(3)

Az euro bevezetése előtt Franciaország árfolyamkérdésekre vonatkozó megállapodásokat kötött a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unióval (Union économique et monétaire ouest-africaine, a továbbiakban: UEMOA), a Közép-Afrikai Gazdasági és Monetáris Közösséggel (Communauté économique et monétaire de l’Afrique Centrale, a továbbiakban: CEMAC) és a Comore-szigetekkel, amelyek célja a CFA-frank és a comore-i frank francia frankra rögzített paritáson történő átválthatóságának biztosítása volt (2). Miután 1999. január 1-jén a francia frank helyébe az euro lépett, a Tanács felhatalmazta Franciaországot, hogy a 98/683/EK határozatban (3) megállapított keret alapján továbbra is fenntartsa az azon időpontban hatályban lévő ilyen megállapodásokat (a továbbiakban: jelenlegi megállapodások).

(4)

A 98/683/EK határozat 4. és 5. cikke különböző eljárásokat állapít meg a jelenlegi megállapodásokat érintő tárgyalásokra és módosításokra vonatkozóan, attól függően, hogy e megállapodások jellegét vagy hatályát kell-e megváltoztatni.

(5)

Folyamatban van az 1973. december 4-i, Franciaország és az UEMOA-államok közötti jelenlegi megállapodás felváltása egy új, árfolyamkérdésekre vonatkozó együttműködési megállapodással. Ezen új együttműködési megállapodást 2019. december 21-én írták alá, és azt egy új, az UEMOA-államok központi bankjával kötendő garanciamegállapodás kíséri. A francia kormány 2020. május 22-én törvényjavaslatot terjesztett a francia nemzetgyűlés elé az új együttműködési megállapodás megerősítése céljából.

(6)

A Franciaország és az UEMOA, a CEMAC és a Comore-szigetek közötti, árfolyamkérdésekre vonatkozó jelenlegi megállapodások felváltására nem terjed ki a 98/683/EK határozat 4. és 5. cikkének hatálya. Ez annak ellenére így van, hogy az ilyen új együttműködési megállapodások jellege és hatálya változatlan marad, nevezetesen céljuk az euro és az UEMOA, a CEMAC és a Comore-szigetek valutái közötti, Franciaország költségvetési kötelezettségvállalása által támogatott rögzített paritáson történő átválthatóság biztosítása.

(7)

Franciaországot fel kell hatalmazni arra, hogy felváltsa az UEMOA-val, a CEMAC-kal és a Comore-szigetekkel fennálló jelenlegi megállapodásokat. A 98/683/EK határozattal összhangban a különböző eljárásokat továbbra is alkalmazni kell attól függően, hogy a felváltás érinti-e ezen megállapodások jellegét vagy hatályát. A jelenlegi megállapodások új együttműködési megállapodásokkal történő felváltása előtt mindkét eljárással kapcsolatban szükséges lesz bevonni az illetékes uniós szerveket a meglévő információmegosztási és jóváhagyási szabályozással összhangban.

(8)

A 98/683/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 8. pontja értelmében Észtország a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) alóli mentességet biztosíthat azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg 16 000 EUR nemzeti valutában kifejezett, a csatlakozásának napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.

(2)

Az (EU) 2017/563 tanácsi végrehajtási határozat (2) révén Észtország felhatalmazást kapott arra, hogy bevezessen egy, a 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 8. pontjától eltérő intézkedést (a továbbiakban: az eltérő intézkedés), hogy a héa alóli mentességet biztosítson azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 40 000 EUR-t. Észtország felhatalmazást kapott arra, hogy – attól függően, melyik időpont a korábbi – 2018. január 1-jétől 2020. december 31-ig vagy egy, a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkét módosító irányelv hatálybalépésének napjáig alkalmazza az eltérő intézkedést.

(3)

A Tanács 2020. február 18-án elfogadta az (EU) 2020/285 irányelvet (3), amely módosítja a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkét a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében, és a kisvállalkozásokra vonatkozóan új szabályokat állapít meg, többek között rögzítve a tagállami éves árbevétel felső határát 85 000 EUR-ban vagy annak nemzeti valutában kifejezett ellenértékében.

(4)

A Bizottságnál 2020. október 9-én iktatott levelében Észtország felhatalmazást kért arra, hogy 2024. december 31-ig folytathassa az eltérő intézkedés alkalmazását.

(5)

2020. október 15-én kelt levelében a Bizottság a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban tájékoztatta a többi tagállamot Észtország kérelméről. 2020. október 19-én kelt levelében a Bizottság értesítette Észtországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott valamennyi információval.

(6)

Az eltérő intézkedés összhangban áll a „»Gondolkozz előbb kicsiben!« Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: »Small Business Act«” című, 2008. június 25-i bizottsági közlemény célkitűzéseivel.

(7)

Az Észtország által nyújtott információk alapján az eltérő intézkedésnek csupán elhanyagolható hatása lesz Észtország végső fogyasztói szinten beszedett adóbevételének teljes összegére. Az adóalanyok a 2006/112/EK irányelv 290. cikkével összhangban a jövőben továbbra is választhatják az általános héaszabályozást.

(8)

Az eltérő intézkedés nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira, mert Észtország az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (4) 6. cikkével összhangban kompenzációs számítást fog végezni.

(9)

Tekintettel az eltérő intézkedés potenciális kedvező hatására a kisvállalkozások adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése révén a héakötelezettségek egyszerűsítése terén, Észtországot fel kell hatalmazni arra, hogy az eltérő intézkedést egy további időszakra továbbra is alkalmazhassa.

(10)

Az eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazás hatályát időben korlátozni kell. Az időkorlátnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy értékelni lehessen az értékküszöb hatékonyságát és megfelelőségét. Ezenkívül az (EU) 2020/285 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy 2024. december 31-ig fogadják el és hirdessék ki azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett irányelv 1. cikkének megfeleljenek, és az említett rendelkezéseket 2025. január 1-jétől alkalmazzák. Indokolt ezért Észtországot felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazhassa az eltérő intézkedést.

(11)

A zavart okozó hatások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni Észtország számára, hogy az eltérő intézkedést megszakítás nélkül alkalmazza. A kért felhatalmazást ezért 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal kell megadni annak érdekében, hogy az (EU) 2017/563 végrehajtási határozat szerinti korábbi szabályozást követően biztosítani lehessen a zökkenőmentes folytatást.

(12)

Az (EU) 2017/563 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az (EU) 2016/2266 tanácsi végrehajtási határozat (2) a 2003/96/EK irányelv 19. cikkével összhangban felhatalmazta Hollandiát, hogy 2020. december 31-ig csökkentett adómértéket alkalmazzon a közvetlenül elektromos járművek töltésére szolgáló töltőállomások részére szolgáltatott villamos energiára.

(2)

2020. március 30-án Hollandia felhatalmazást kért arra, hogy a 2021. január 1. és 2025. január 1. közötti időszakban továbbra is kedvezményes adómértéket alkalmazhasson az elektromos járművek töltőállomásai részére szolgáltatott villamos energiára. A Bizottság kérésére Hollandia 2020. november 20-án további információkkal támasztotta alá kérelmét.

(3)

A csökkentett adómérték célja az elektromos járművek meghajtásához igénybe vett villamos energia árának csökkentése révén ösztönözni az ilyen típusú járművek használatát.

(4)

Az elektromos járművek használata során nem keletkeznek olyan légszennyező kibocsátások, mint a benzin, a dízelolaj vagy az egyéb fosszilis tüzelők égetésekor, így az hozzájárul a városok levegőminőségének javításához. Az elektromos járművek használata hozzájárul továbbá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, különösen ha a felhasznált áramot megújuló energiaforrásokból állítják elő. Az elektromos járművek töltőállomásai részére szolgáltatott elektromos energia csökkentett adómértéke ezért várhatóan hozzájárul az Unió környezetvédelmi, egészségügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseihez.

(5)

Hollandia hangsúlyozta, hogy a kedvezményes adómérték az elektromos hálózathoz közvetlenül csatlakozó elektromosjármű-töltőállomások villamosenergia-ellátására vonatkozik, tehát állami töltőállomásokra, valamint egyes magán- vagy vállalati töltőállomásokra egyaránt kiterjed.

(6)

Hollandia kérelmezte, hogy a villamos energia csökkentett adómértéke csak azokon a töltőállomásokon lehessen igénybe vehető, ahol közvetlenül töltik fel az elektromos járműveket, kizárva ezzel az olyan villamos energiát, amelyet az akkumulátorok cseréje révén szolgáltatnak.

(7)

A töltőállomásokon az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia csökkentett adómértékének alkalmazása javítja a nyilvános töltőállomások gazdasági életképességét Hollandiában, ezáltal vonzóbbá teszi az elektromos járművek használatát és hozzájárul a levegő minőségének javításához.

(8)

Figyelemmel az elektromos járművek viszonylag korlátozott számára, valamint arra, hogy a töltőállomásokon üzleti felhasználás céljára az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia adómértéke meg fogja haladni a 2003/96/EK irányelv 10. cikkében előírt minimális szintet, a kérelemben megjelölt időtartam idején a csökkentett adómérték vélhetően nem vezet a verseny torzulásához, és nem fogja hátrányosan befolyásolni a belső piac egészséges működését.

(9)

A nem üzleti célú töltőállomásokon az elektromos járművek részére szolgáltatott villamos energia adómértéke jóval meg fogja haladni a nem üzleti felhasználás kapcsán a 2003/96/EK irányelv 10. cikkében előírt minimumszintet.

(10)

A 2003/96/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott engedélyek szigorúan korlátozott időre adhatók meg. Annak biztosítása céljából, hogy az engedélyezés időtartama kellően hosszú legyen ahhoz, hogy ne térítse el az érintett gazdasági szereplőket a szükséges beruházásoktól, az engedélyt célszerű a kérelemben megjelölt időszakra megadni. Az engedély ugyanakkor a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke vagy bármely egyéb releváns rendelkezése alapján az elektromos járműveknek szolgáltatott villamos energia adókedvezményeivel kapcsolatban elfogadott általános szabályok alkalmazásának kezdőnapjától hatályát veszti, amennyiben e rendelkezések 2025. január 1. előtt alkalmazandóvá válnak.

(11)

Az alkalmazandó adómértékek változása miatt a villamos energia forgalmazóira és továbbforgalmazóira háruló adminisztratív terhek esetleges növekedésének elkerülése érdekében Hollandia számára lehetővé kell tenni, hogy megszakítás nélkül alkalmazhassa a kedvezményes adómértéket az elektromos járművek számára szolgáltatott villamos energiára. A kért engedélyt ezért 2021. január 1-jei hatállyal célszerű megadni, hogy az (EU) 2016/2266 végrehajtási határozat által engedélyezett korábbi intézkedéseket Hollandia megszakítás nélkül alkalmazni tudja.

(12)

E határozat nem érinti az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírások alkalmazását,

(1)

Az (EU) 2020/1042 rendelet ideiglenes intézkedéseket állapít meg az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan azon kihívások kezelése érdekében, amelyekkel a polgári kezdeményezések szervezői, a nemzeti közigazgatási szervek és az uniós intézmények a Covid-19 járványnak az Egészségügyi Világszervezet által 2020. márciusban való világjárvánnyá nyilvánítását követően szembesültek. A bejelentést követő hónapokban a tagállamok korlátozó intézkedéseket fogadtak el a népegészségügyi válsághelyzet megoldása érdekében. Ezek az intézkedések majdnem minden tagállamban a közélet teljes leállásához vezettek. Az (EU) 2020/1042 rendelet ezért meghosszabbította az (EU) 2019/788 rendeletben lefektetett határidőket.

(2)

Az (EU) 2020/1042 rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghatározott körülmények teljesülése esetén három hónappal meghosszabbítsa a gyűjtési időszakot a Covid19-járvány új gócpontjának felbukkanásakor folyamatban lévő kezdeményezések tekintetében. Az újbóli meghosszabbítás feltételei hasonlóak a Covid19-járvány 2020. márciusi kitörését követő első meghosszabbításéhoz, azaz a legalább a tagállamok egynegyede vagy az Unió népességének több mint 35 %-át képviselő tagállamok által a Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedések jelentősen akadályozzák a szervezőket abban, hogy a folyamatban lévő kezdeményezésekhez papíron gyűjtsék a támogató nyilatkozatokat, és hogy azokról tájékoztassák a nyilvánosságot.

(3)

Az (EU) 2020/1042 rendelet 2020. júliusi elfogadása óta a Bizottság kiemelt figyelmet fordít a tagállamok helyzetére.

(4)

Miután a Bizottság megállapította, hogy az (EU) 2020/1042 rendelet szerinti meghosszabbítás megadásának feltételei teljesültek, 2020. december 17-én további három hónappal meghosszabbította azoknak a kezdeményezéseknek a határidejét, amelyek esetében a támogató nyilatkozatok gyűjtése 2020. november 1-jén már folyamatban volt (3). Arányosan hosszabbítást kaptak azok a kezdeményezések, amelyek gyűjtési időszaka 2020. november 1. és december 17. között kezdődött meg.

(5)

2020. november 1-je óta a Covid19-világjárvány által okozott helyzet számos tagállamban nem változott jelentősen. 2021. január végén több tagállamban még mindig érvényben voltak a Covid19-világjárvány terjedésének megállítása vagy lassítása érdekében a polgárok szabad mozgását az egyes tagállamokon belül is korlátozó intézkedések. 5 tagállam számolt be a polgáraik szabad mozgását a területükön teljesen vagy részben korlátozó, 2021. február 1-jén érvényben lévő nemzeti kijárási korlátozásokról, 11 tagállam pedig helyi kijárási korlátozások alkalmazásáról. A kijárási korlátozásokat kiegészítő intézkedésekkel ötvözték, amelyek a közéletre hasonló korlátozó hatást gyakorolnak a területükön vagy legalább annak jelentős részén, ideértve a nyilvános terek elzárását, az üzletek, éttermek és sörözők bezárását vagy nyitvatartási idejének korlátozását, a nyilvános és magáncélú gyülekezésen, üléseken részt vevők számának szigorú korlátozását, valamint az éjszakai kijárási tilalmat. Ezek az intézkedések jelentősen akadályozzák a szervezőket abban, hogy a folyamatban lévő kezdeményezésekhez papíron gyűjtsék a támogató nyilatkozatokat, és hogy azokról tájékoztassák a nyilvánosságot. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ezek és a hasonló intézkedések várhatóan legalább három hónapig hatályban maradnak.

(6)

Az érintett tagállamok együtt a tagállamok legalább egynegyedét és az Unió népességének több mint 35 %-át képviselik.

(7)

Ebből kifolyólag megállapítható, hogy a gyűjtési időszak meghosszabbításának feltételei teljesülnek azon kezdeményezések esetében, amelyek gyűjtési időszaka 2021. február 1-jén folyamatban volt. Ezeket a gyűjtési időszakokat ezért három hónappal meg kell hosszabbítani.

(8)

Azon kezdeményezések esetében, amelyek gyűjtési időszaka 2021. február 1. és e határozat elfogadásának időpontja között kezdődött meg, a gyűjtési időszakot 2022. május 1-jéig meg kell hosszabbítani.

(9)

Azon kezdeményezések tekintetében, amelyek gyűjtési időszaka 2021. február 1. és e határozat elfogadásának időpontja között ért véget, e határozatot visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni,

(1)

A Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) a szalamandrák kórokozója, amely egyaránt sújtja a tartott és a vadon élő szalamandrákat, és jelentős morbiditást és mortalitást okozhat ezekben a populációkban. A Bsal bizonyos szalamandrafajok számára halálos, míg más fajok teljesen vagy részben rezisztensek vele szemben, viszont a bőrükön hordozhatják a Bsal kórokozót, és emiatt hordozók, illetve a fertőzés forrásai lehetnek más szalamandrafajok, vagy a szennyezés forrásai lehetnek a környezetük számára.

(2)

A Bsal-fertőzés Belgiumban, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban fordult elő, mind a tartott, mind a vadon élő szalamandrák populációiban, a „Szalamandrák új fertőző betegségének kezelése az európai biodiverzitás csökkenésének ellensúlyozása érdekében” elnevezésű európai projekt (2) keretében és azt követően gyűjtött adatok szerint. A Bsal vélhetően Kelet-Ázsiából származik, ott széles körben elterjedt, legalábbis Japánban, Thaiföldön és Vietnamban endémiás. Arról viszont nincsenek információk, hogy mennyire elterjedt az Unió és a világ más részein. A fertőzött vagy hordozó szalamandrák kereskedelme hozzájárul a Bsal terjedéséhez, és a betegség jelentős veszélyt jelent a biológiai sokféleségre azokon a területeken, ahol megtelepedik.

(3)

Az (EU) 2019/1998 bizottsági végrehajtási határozattal (3) módosított (EU) 2018/320 bizottsági végrehajtási határozat (4) meghatározza a szalamandraszállítmányok Unión belüli kereskedelmére és az ilyen szállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi védintézkedéseket. Az (EU) 2018/320 végrehajtási határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. október 25-i tudományos szakvéleménye (5) (a továbbiakban: EFSA-vélemény) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. február 21-i tudományos és műszaki segítségnyújtása (6) (a továbbiakban: EFSA tudományos és technikai segítségnyújtás) alapján fogadták el. Az említett határozatot 2021. április 20-ig kell alkalmazni.

(4)

Az EFSA szakvéleménye és az EFSA technikai segítségnyújtása, valamint az újabb tudományos publikációk (7) a Bsal természetének számos aspektusát illetően hiányosságokra és bizonytalanságokra világítottak rá az ismereteket terén. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) nemzetközi kereskedelmi szabványait még nem dolgozták ki teljes mértékben a Bsal diagnosztikai módszerei tekintetében, és azokat nem vizsgálták felül a szalamandrák nemzetközi kereskedelmére vonatkozó ajánlások tekintetében.

(5)

A Bsal szerepel az (EU) 2016/429 rendelet II. mellékletében, és ennek megfelelően az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásában jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá tartozik. A Bsal a D kategóriájú betegség fogalmának az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben (8) a Caudata rendbe tartozó állatokra vonatkozóan meghatározott fogalommeghatározása alá is tartozik, amely a szalamandrákat is magában foglalja. A szárazföldi állatok és víziállatok szállítmányainak Unión belüli mozgatására és Unióba történő beléptetésére vonatkozó, az (EU) 2016/429 rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási bizottsági jogi aktusokban meghatározott uniós szabályok azonban nem alkalmazandók a Caudata rendre, mivel a Caudata az említett rendeletben szereplő „egyéb állatok” fogalommeghatározása alá tartozik. Tekintettel a Bsal természetének számos aspektusával kapcsolatos ismeretek jelenlegi hiányára, valamint az ezen állatok kereskedelmére vonatkozó megfelelő nemzetközi iránymutatások és ajánlások hiányára, a Caudata tekintetében még nem fogadtak el felhatalmazáson alapuló és végrehajtási bizottsági jogi aktusokat, holott a szárazföldi és víziállatokra vonatkozóan elfogadták azokat.

(6)

A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságaival közösen áttekintette a Bsal tekintetében az Unióban fennálló állategészségügyi helyzetet és az (EU) 2018/320 végrehajtási határozatban előírt állategészségügyi védintézkedéseket. Mivel az (EU) 2018/320 végrehajtási határozatban meghatározott intézkedéseket megfelelőnek ítélték, a tagállamok nem hoztak további kereskedelmi intézkedéseket a Bsal elleni küzdelem érdekében. Bár úgy tűnik, hogy a Bsal-járvány jelenleg bizonyos tagállamok bizonyos régióira korlátozódik, a Bsal Unión belüli kereskedelem általi további terjedése jelentős kockázatot jelent.

(7)

Ennek megfelelően indokolt uniós szintű vészhelyzeti intézkedéseket elfogadni a Bsal terjedése megakadályozásának és a szalamandrák kereskedelme indokolatlan zavarainak elkerülése érdekében. Figyelembe véve az (EU) 2018/320 végrehajtási határozatban megállapított intézkedések hatékonyságát, helyénvaló hasonló intézkedéseket elfogadni a szalamandraszállítmányok Unión belüli mozgatására és 2021. április 21-től az állandóbb állategészségügyi intézkedések elfogadásáig korlátozott időtartamra az Unióba történő beléptetésére vonatkozóan, hasonlóan a szárazföldi és víziállatokat érintő betegségekhez.

(8)

A Bsal képes terjedni a különböző régiókban őshonos szalamanderfajok között, és keresztfertőzés alakulhat ki a szalamandrákat tartó és forgalmazó felelős személyek által működtetett létesítmények között. Ez növeli annak kockázatát, hogy a kereskedelem tárgyát képező szalamandrák általi Bsal-átvitel történik, függetlenül származási helyük állategészségügyi állapotától és a vadonban kialakult egészségügyi helyzetüktől. Ezért a tagállamok közötti mozgatásra vagy az Unióba való beléptetésre szánt szalamandrák szállítmányait olyan intézkedéseknek kell alávetni, amelyek csökkentik ezt a kockázatot. Ezek az intézkedések azonban nem alkalmazandók a kedvtelésből tartott szalamandrák nem kereskedelmi célú mozgására, mivel az ilyen nem kereskedelmi célú mozgásokra az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) megállapított szabályok vonatkoznak. Ezek a nem kereskedelmi célú mozgások a tulajdonosok vagy felhatalmazott személyek felügyelete alatt álló és azokat kísérő állatokra korlátozódnak, és nem járnak a tulajdonjog átruházásával. Ezért a kedvtelésből tartott szalamandrák nem kereskedelmi célú mozgása elhanyagolható kockázatot jelent a Bsalnak a kereskedelemben forgalmazott szalamandrákra vagy a vadon élő szalamandrákra való átterjedése szempontjából.

(9)

Azokat a szalamandrákat, amelyeket kizárólag az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelettel összhangban engedélyezett körülhatárolt létesítmények között cserélnek ki, nem szabad karanténnak vagy vizsgálatnak alávetni, mivel az említett körülhatárolt létesítményekben érvényben lévő biológiai biztonsági intézkedések alkalmasak a Bsal terjedési kockázatának csökkentésére.

(10)

Az Unióba beléptetett szalamandrák szállítmányait, amelyek vizsgálata már negatív eredménnyel zárult, vagy amelyek az Unióba való beléptetésüket követően megfelelő létesítményben kielégítő kezelésben részesültek az Unióban, és amelyeket más tagállamba kívánnak szállítani, nem szabad ismételt karanténnak vagy vizsgálatnak alávetni, amennyiben azok el voltak különítve más egészségügyi állapotú szalamandráktól.

(11)

Nincsenek információk arról, hogy az állategészségügyi szolgálatok és laboratóriumok világszerte milyen technikai képességekkel rendelkeznek a Bsal tesztelésére, miközben az Európai Unióban a különböző testületek élen járnak a Bsal diagnosztizálásában és kezelésében. Ezért helyénvaló, hogy az Unióba beléptetett szalamandraszállítmányokat megfelelő létesítményben karanténba helyezzék, és az Unióba való beléptetésüket követően teszteljék és kezeljék.

(12)

A szalamandraszállítmányok Unióba való beléptetéséhez szükséges állategészségügyi bizonyítványok kiállítására jóváhagyott harmadik országokat és területeket azokra kell korlátozni, amelyek tagjai az OIE-nek, és amelyek ezáltal kötelesek betartani az állategészségügyi bizonyítványok kiállítására vonatkozó nemzetközi szabványokat.

(13)

A kezeléseket az EFSA tudományos és technikai segítségnyújtásában vagy más hasonló dokumentumokban bemutatott, konzultatív szakértői vizsgálatnak alávetett tudományos szakirodalomban már leírt protokollokkal összhangban kell meghatározni.

(14)

A szalamandraszállítmányok Unióba való beléptetését az Unióba való beléptetés helye szerinti határállomás illetékes hatósága csak akkor engedélyezheti, ha az említett hatóság igazolást kap a rendeltetési létesítményért felelős természetes vagy jogi személytől, amely igazolja, hogy a szállítmányokat fogadják.

(15)

Az e határozatban előírt vészhelyzeti intézkedéseket az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni, és azokat az új fejleményekből eredő járványügyi helyzet súlyosságának és a tagállamok illetékes hatóságai általi éves jelentéstételnek a figyelembevételével felül kell vizsgálni.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,