(1)

Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) intézkedéseket határoz meg a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzésére és kezelésére, valamint a kiegyenlítési fegyelem ösztönzésére. Ezen intézkedések közé tartozik a kiegyenlítés meghiúsulásának nyomon követése, valamint a kiegyenlítés meghiúsulása esetén alkalmazandó pénzbírságok beszedése és felosztása. Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza a kényszerbeszerzési eljárás működési részleteit is.

(2)

Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.

(3)

A piaci szereplők jelezték, hogy a Covid19-világjárvány összességben komoly hatást gyakorolt az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásához szükséges szabályozási projektek megvalósítására és az információtechnológiai (IT) rendszerek rendelkezésre állítására. Ebben a példa nélküli időszakban a pénzügyi intézmények hatékony készenléti tervek végrehajtására összpontosítják erőfeszítéseiket a mindennapi működés és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében, ami korlátozta az intézmények informatikai kapacitását bizonyos összetett projektek – többek között az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendeletben a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfeleléshez szükséges projektek – végrehajtására. Ilyen körülmények között az említett követelményeknek a központi értéktárak, a résztvevőik és az ügyfeleik általi alkalmazása a pénzügyi piac kockázatainak növekedéséhez vezethet ahelyett, hogy enyhítené azokat. Ezért helyénvaló több időt biztosítani az említett érdekelt feleknek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó követelmények alkalmazásához szükséges előkészületek megtételéhez. Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta helyzet példátlan jellegére és a rendszer azon szükséges változtatásaira, amelyeket a központi értéktáraknak, a résztvevőiknek és az ügyfeleiknek el kell végezniük ahhoz, hogy megfeleljenek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó különböző követelményeknek, szükséges az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet jelenlegi hatálybalépési időpontját további egy évvel elhalasztani.

(4)

Az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

Az ESMA nem folytatott nyilvános konzultációt, mivel az rendkívül aránytalan lett volna az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépése elhalasztásának alkalmazási köre és várható hatása tekintetében. Az ESMA figyelembe vette a piaci szereplők korábbi visszajelzéseit, amelyek az említett rendelet alkalmazására való felkészültséggel kapcsolatban érkeztek. Továbbá, az előre nem látható körülmények miatt sürgősen jogbiztonságot kell teremteni az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének új időpontját illetően, hogy a piaci szereplők felkészülhessenek az említett rendelet alkalmazására. Az ESMA ugyanakkor elemezte az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének elhalasztásával járó esetleges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát. Az ESMA a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során együttműködött a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival is,

(1)

Az (EU) 2018/2025 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Franciaország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajóknak a 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 14 övezet uniós és nemzetközi vizein ejtett nyálkásfejűhal-fogásai kimerítették a 2020-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Franciaország lobogója alatt közlekedő, illetve a Franciaországban lajstromozott hajóknak a 7d és 7e övezet uniós vizein ejtett cifrarája-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

A 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) megállapítja az 1305/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat. Az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította az 1305/2013/EU rendeletet, és 2022. december 31-ig meghosszabbította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott vidékfejlesztési programok időtartamát, valamint lehetővé tette a tagállamok számára, hogy meghosszabbított programjaikat a 2021-re és 2022-re vonatkozó megfelelő költségvetési előirányzatokból finanszírozzák. Emellett az (EU) 2020/2220 rendelet az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszközből (a továbbiakban: EURI) a 2021. és 2022. évi meghosszabbított programok keretében kiegészítő forrásokat bocsátott rendelkezésre az 1305/2013/EU rendelet szerinti intézkedések finanszírozására a Covid19-válság hatásának, valamint az uniós mezőgazdasági ágazatot és a vidéki térségeket érintő következményeinek kezelése érdekében. Ezért az 1305/2013/EU rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat módosítani kell.

(2)

A 808/2014/EU végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdése meghatározza a vidékfejlesztési programok azon módosításainak maximális számát, amelyeket a tagállamok benyújthatnak a Bizottságnak. Annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban használhassák fel a 2021. és 2022. évi költségvetési előirányzatukat a meghosszabbított programokban és integrálhassák az EURI keretében biztosított kiegészítő forrásokat, növelni kell a szóban forgó cikkben említett módosítások maximális számát, és el kell halasztani a legutóbbi programmódosításokra vonatkozó kérelmek benyújtási határidejét. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a módosítások maximális száma nem alkalmazandó a vidékfejlesztési programok módosítására irányuló kérelmekre abban az esetben, ha az (EU) 2020/2220 rendelet hatálybalépését követően a módosításokra a vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása és az EURI keretében biztosított kiegészítő források integrálása érdekében van szükség.

(3)

Az (EU) 2020/2220 rendelet előírja, hogy a meghosszabbított vidékfejlesztési programok esetében 2025-re vonatkozóan kell meghatározni az eredményességmérési kerettel összefüggésben megállapított célokat. Ezért pontosítani kell, hogy az eredményességmérési keret szerinti mutatók által meghatározott célok a 2025. december 31-ig tervezett eredményekre vonatkoznak. Továbbá az (EU) 2020/2220 rendelet az EURI keretében biztosított kiegészítő források tekintetében kizárja az eredményességmérési keret alkalmazását. Ezért az EURI kiegészítő forrásaiból finanszírozott eredményeket ki kell zárni az eredményességmérési keret céljaiból.

(4)

Az (EU) 2020/2220 rendelet előírja, hogy az EURI keretében biztosított kiegészítő forrásokat az uniós vidékfejlesztési támogatástól elkülönítve kell programozni és monitorozni, főszabályként az 1305/2013/EU rendeletben foglalt szabályok alkalmazása mellett. Ezért amennyiben a műveleteket az EURI kiegészítő forrásaiból finanszírozzák, a vonatkozó intézkedéseknek a vidékfejlesztési programokban és a nemzeti keretprogramokban szereplő ismertetésén belül külön leírásra van szükség. Az EURI kiegészítő forrásait a vidékfejlesztési programok, a nemzeti keretek és a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok finanszírozási terveiben is külön kell feltüntetni.

(5)

Ezenkívül a kiválasztott intézkedésekre vonatkozó mutatókat tartalmazó tervben külön fel kell tüntetni a várt eredmények és a tervezett közkiadások teljes összegének az EURI kiegészítő forrásaiból finanszírozott részösszegeit. Az éves végrehajtási jelentésekben intézkedésenként és kiemelt területenként fel kell tüntetni a kötelezettségvállalások azon részét, amelyet az EURI kiegészítő forrásaiból finanszíroznak.

(6)

Az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése h) pontjának ii. alpontja előírja, hogy amennyiben egy tagállam a veszteségek tekintetében 30 %-nál alacsonyabb alsó küszöbértéket alkalmaz, a finanszírozási terv tartalmazzon egy olyan táblázatot, amely minden egyes intézkedés, a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott minden művelettípus, valamint az említett rendelet 37. cikkének (1) bekezdésében, 38. cikkének (3) bekezdésében, 39. cikkének (1) bekezdésében és 39a. cikkében említett művelettípus, továbbá a technikai segítségnyújtás esetében feltünteti a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét. Mivel az EURI kiegészítő forrásaiból származó hozzájárulásra ugyanezen szabályok vonatkoznak, a finanszírozási tervben adott esetben minden egyes intézkedés és művelettípus esetében fel kell tüntetni a tervezett EURI-hozzájárulást és az EURI-hozzájárulás mértékét.

(7)

Az (EU) 2020/2220 rendelet módosította az 1305/2013/EU rendelet 38. és 39. cikkét a veszteségek azon alsó küszöbértéke tekintetében, amelyet a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban meghatározhatnak, és amely alapján a mezőgazdasági termelők a kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések és környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok keretében, valamint a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára biztosított jövedelemstabilizáló eszköz keretében kompenzációban részesülhetnek. Következésképpen és a WTO jelentéstételi céljaira külön kell tervezni és jelenteni az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkében említett valamennyi kockázatkezelési eszköz kiadásait, amennyiben a veszteség alsó küszöbértéke nem éri el a 30 %-ot. A mutatókat tartalmazó tervben pontosan meg kell határozni ezeket az új programozási és tervezési követelményeket.

(8)

A 808/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Tekintettel a Covid19-válsággal kapcsolatos helyzet sürgősségére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet (3)2020. augusztus 15-én lépett hatályba. Hatálybalépése óta egyes tagállamok és vállalkozók eltérően értelmezik és alkalmazzák a rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő „tárolás” fogalmát.

(2)

Gyakorlati okokból, és mivel a 2020. augusztus 15. előtt betakarított Solanum lycopersicum L. és a Capsicum spp. vetőmagok (a továbbiakban: meghatározott vetőmagok) esetében nem teljesíthető az a követelmény, hogy anyanövényeiket olyan termesztési helyen kell termeszteni, amelyről – a meghatározott károsító kimutatásához megfelelő időben végzett hatósági vizsgálatok alátámasztó eredményei alapján – ismert, hogy ott a meghatározott károsító nem fordul elő, ezen vetőmagokra mentességet kell megállapítani az (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettség tekintetében.

(3)

Az (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet 7. cikkének (2) bekezdését ezért módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóságnak vagy az illetékes hatóság hivatalos felügyelete alatt álló vállalkozóknak a 2020. augusztus 15. előtt betakarított meghatározott vetőmagokon a vetőmagok első Unión belüli szállítását megelőzően a meghatározott károsító jelenlétének feltárására irányuló mintavételt és vizsgálatot kell végezniük. Az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésétől való eltérés lehetővé tenné, hogy azok a vetőmagok, amelyekre már ki van állítva a növényútlevél, további vizsgálat nélkül szállíthatók legyenek az Unió területén.

(4)

Azokat a meghatározott vetőmagokat, amelyeket első alkalommal 2021. április 1-je után szállítanak az Unión belül, és amelyeket 2020. szeptember 30. előtt vizsgáltak meg ELISA-módszerrel, újból meg kell vizsgálni egy ELISA-módszertől eltérő, a melléklet 3. pontjában említett vizsgálati módszerrel.

(5)

mivel a harmadik országból származó és 2020. augusztus 15. előtt betakarított meghatározott vetőmagok esetében nem teljesíthető az a feltétel, miszerint anyanövényeiket olyan termesztési helyen kell termeszteni, amelyről – a meghatározott károsító kimutatásához megfelelő időben végzett hatósági vizsgálatok alátámasztó eredményei alapján – ismert, hogy ott a meghatározott károsító nem fordul elő, ezen vetőmagokra, amennyiben Unióba történő behozatalra szánják őket, mentességet kell megállapítani a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglalt követelmény tekintetében.

(6)

A vetőmagágazat és a tagállamok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet 9. cikkében meghatározott követelmény, miszerint a növényegészségügyi bizonyítványban fel kell tüntetni a bejegyzett termesztési hely nevét, késedelmet eredményez az exportőröknél, és gyakorlati nehézségek elé állítja őket, mert a konkrét termesztési helyet nem lehet könnyen beazonosítani. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli illetékes hatóságok és vállalkozók könnyebben tudják azonosítani a bejegyzett termesztési helyet, e követelményt az anyanövények termesztési helyének nyomonkövethetőségére vonatkozó információk benyújtásának követelményével kell felváltani.

(7)

A harmadik országokból származó meghatározott vetőmagokat az (EU) 2020/1191 végrehajtási rendelet mellékletében említett mintavételi és vizsgálati módszerekkel meg kell vizsgálni. Tekintettel arra, hogy egyes meghatározott vetőmagok vizsgálatára már hónapokkal a tényleges kivitelre történő bizonyítványozás előtt sor kerülhet, arányos előírásként 2021. április 1-jétől kötelezően el kell végezni egy molekuláris vizsgálatot is, kellő időt biztosítva a harmadik országok számára az e követelményhez való alkalmazkodáshoz.

(8)

Annak érdekében, hogy a 2020. augusztus 15. előtt betakarított meghatározott vetőmagok kereskedelmét ne érintsék szükségtelen korlátozások, e rendeletnek a lehető legrövidebb időn belül alkalmazandóvá kell válnia. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lépjen hatályba.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a veszélyhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a jelentős vagy regionális természeti katasztrófák, illetve a jelentős népegészségügyi szükséghelyzet sújtotta régiók lakosságával.

(2)

Az alap éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően 500 000 000 EUR.

(3)

Horvátország a Zágráb városát, valamint a Zágráb és a Krapina-Zagorje megyét sújtó, 2020. márciusi földrengés miatt 2020. június 10-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(4)

Lengyelország a Lengyel-Kárpátalja (Podkarpackie) vajdaságot sújtó, 2020. júniusi árvizek miatt 2020. augusztus 24-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(5)

Horvátország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Portugália és Spanyolország a Covid19-világjárvány által 2020 elején okozott jelentős népegészségügyi szükséghelyzet miatt 2020. június 24-ig kérelmeket nyújtott be az alap igénybevételére. Kérelmében mind a hét tagállam előlegfizetést kért az alapból várható hozzájárulásból.

(6)

Horvátország és Lengyelország természeti katasztrófákkal kapcsolatos kérelmei eleget tesznek az alapból származó pénzügyi hozzájárulás nyújtására vonatkozóan a 2012/2002/EK rendelet 4. cikkében megállapított követelményeknek.

(7)

Az alapot ezért a Horvátországnak és Lengyelországnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás érdekében igénybe kell venni.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió 2020. évi általános költségvetésében elegendő költségvetési forrás álljon rendelkezésre, az alapot a Horvátországnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak a jelentős népegészségügyi szükséghelyzettel kapcsolatban fizetendő előlegek céljára igénybe kell venni.

(9)

Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó,

(1)

A 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 14. cikke értelmében azon felvonók és felvonókhoz készült biztonsági berendezések kapcsán, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott, az említett irányelv I. mellékletében előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek.

(2)

A Bizottság a C(2016) 5884 bizottsági végrehajtási határozattal (3) felkérte a CEN-t a 2014/33/EU irányelvet támogató harmonizált szabványok kidolgozására és felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is tükrözzék a technika általánosan elismert jelenlegi állását, ezáltal pedig megfeleljenek a 2014/33/EU irányelv I. mellékletében foglalt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, valamint adott esetben a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében foglalt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a 2014/33/EU irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározottak szerint.

(3)

A C(2016) 5884 végrehajtási határozatban foglalt felkérés alapján a CEN felülvizsgálta az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabványt – amelyek hivatkozásait a 2016/C 293/05 bizottsági közleményben tették közzé (5) –, hogy hozzáigazítsa őket a 2014/33/EU irányelv jogi keretéhez, és növelje e szabványok tekintetében a jogbiztonságot és az egyértelműséget, többek között a ZA. melléklet pontosabb megszövegezése és dátummal ellátott normatív hivatkozások bevezetése révén. Ennek eredményeként elfogadták a személy- és teherszállításra használt felvonók szerkezetének és beépítésének általános biztonsági követelményeiről szóló EN 81-20:2020 harmonizált szabványt, valamint a felvonórészegységek tervezési előírásairól, számításairól, ellenőrzéseiről és vizsgálatairól szóló EN 81-50:2020 harmonizált szabványt. Az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabvány felülvizsgálata során nem került sor érdemi műszaki módosításra.

(4)

A Bizottság és a CEN közösen megvizsgálta, hogy az EN 81-20:2020 és az EN 81-50:2020 harmonizált szabvány megfelel-e a C(2016) 5884 végrehajtási határozatban foglalt kérelemnek.

(5)

Az EN 81-20:2020 és az EN 81-50:2020 harmonizált szabvány megfelel a 2014/33/EU irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)

Az EN 81-20:2020 és az EN 81-50:2020 harmonizált szabvány az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabvány helyébe lép. Ezért az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(7)

Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN 81-20:2020 és az EN 81-50:2020 harmonizált szabvány alkalmazására, az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozások visszavonását el kell halasztani.

(8)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 2014/33/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott és az általuk lefedni kívánt alapvető követelményeknek megfelelő harmonizált szabványok hivatkozási adatainak teljes jegyzékét egyetlen aktusban kell közzétenni. Ezért e határozatba a 2016/C 293/05 közleményben közzétett egyéb, harmonizált szabványokra vonatkozó hivatkozásokat is bele kell foglalni. Az említett közleményt ezért e határozat hatálybalépésének időpontjában hatályon kívül kell helyezni. A közleménynek az EN 81-20:2014 és az EN 81-50:2014 harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozások tekintetében azonban továbbra is alkalmazandónak kell maradnia, mivel e hivatkozások visszavonását el kell halasztani.

(9)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,