(1)

Az Uniónak gondoskodnia kell pénzügyi rendszere és a belső piac integritásának és megfelelő működésének a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni hatékony védelméről. Az (EU) 2015/849 irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak azonosítania kell azokat az országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(2)

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) azonosítja a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat. Az említett rendeletet adott esetben felül kell vizsgálni annak alapján, hogy az említett, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok milyen előrelépést tettek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereiket jellemző stratégiai hiányosságok felszámolása terén. A Bizottságnak értékeléseiben figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől – például a Pénzügyi Akció Munkacsoporttól (a továbbiakban: FATF) – származó új információkat.

(3)

A nemzetközi pénzügyi rendszer magas szintű integrációjára, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatra, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenére és a piac nyitottságának szintjére tekintettel, a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az Unió pénzügyi rendszerét is veszélyezteti.

(4)

A Bizottság – az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott kritériumokkal összhangban – figyelembe veszi a legfrissebb rendelkezésre álló információkat, különösen az FATF által a közelmúltban kiadott nyilvános nyilatkozatokat, az „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat” című FATF-dokumentumot, valamint a nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoport FATF-jelentéseit – az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően – az egyes harmadik országok jelentette kockázatokról.

(5)

2019 októberében az FATF olyan országként azonosította Mongóliát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Mongólia cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. Ennek alapján és a legfrissebb vonatkozó információk figyelembevételével a Bizottság 2020. májusi elemzése megállapította, hogy Mongólia – az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkében meghatározott kritériumokkal összhangban – olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. A Bizottság megállapította továbbá, hogy Mongólia írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalásokat tett a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgozott ki.

(6)

Döntő fontosságú, hogy a Bizottság állandó jelleggel nyomon kövesse a harmadik országokat, és értékelje a jogi és intézményi kereteiket érintő fejleményeket, az illetékes hatóságok hatásköreit és eljárásait, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereik hatékonyságát, hogy ennek alapján frissítse az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletét.

(7)

Az FATF üdvözölte a Mongólia által a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszere javítása terén tett jelentős előrelépést és megállapította, hogy az említett ország létrehozta az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokat illetően a cselekvési tervében tett kötelezettségvállalások teljesítését szolgáló jogi és szabályozási keretet. Ezért az említett ország már nem tartozik az FATF pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem megszakítás nélküli globális szabálykövetés-ellenőrzési folyamatának részét képező monitoring eljárásába. Az említett ország a továbbiakban is együttműködik az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervekkel annak érdekében, hogy javítsa a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét.

(8)

A Bizottság értékelte a Mongólia által a stratégiai hiányosságok kezelése terén tett előrelépéssel kapcsolatos információt.

(9)

A rendelkezésre álló információk figyelembevételével a Bizottság értékelése megállapította, hogy Mongólia pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét már nem jellemzik stratégiai hiányosságok. Mongólia megerősítette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyságát, és kezelte az ezzel kapcsolatos technikai hiányosságokat annak érdekében, hogy teljesítse az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokat illetően a cselekvési tervében tett kötelezettségvállalásokat. Ezek az intézkedések kellően átfogóak és teljesítik azokat a szükséges követelményeket, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy kezelték az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított stratégiai hiányosságokat.

(10)

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (1) felülvizsgálatára vonatkozó, 2019. szeptember 16-i következtetéseiben a Tanács vállalja, hogy mérlegeli egy, a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kivitelével kapcsolatos végfelhasználói igazolásokról szóló határozat lehetőségét.

(2)

A 2008/944/KKBP közös álláspont kimondja, hogy kiviteli engedély csak a rendeltetési országban való végfelhasználásra vonatkozó megbízható előzetes ismeret alapján adható ki. A 2008/944/KKBP közös álláspont továbbá kimondja, hogy ez általában egy alaposan ellenőrzött végfelhasználói igazolást vagy megfelelő dokumentációt és/vagy a rendeltetési ország által kiállított valamilyen hatósági engedélyt igényel.

(3)

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek végfelhasználói ellenőrzésére vonatkozó, uniós szintű közös megközelítés csökkenteni fogja az illetéktelen kezekbe jutás kockázatát, egyenlő versenyfeltételeket teremt, valamint egyértelműbbé teszi a védelmi ipar és ügyfelei számára a vonatkozó követelményeket.

(4)

A 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak a Tanács által 2019. szeptember 16-án jóváhagyott, naprakésszé tett felhasználói útmutatója bevált gyakorlatokat tartalmaz a végfelhasználói igazolások területére vonatkozóan.

(5)

A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, 2018. november 19-én elfogadott uniós stratégiában a Tanács vállalja, hogy mérlegelni fogja egy, a kézi- és könnyűfegyverek kivitelével kapcsolatos végfelhasználói igazolásokról szóló határozat lehetőségét, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ezzel kapcsolatos munkájának figyelembevételével.

(6)

A (KKBP) 2020/979 tanácsi határozat (2) támogatja egy olyan, a fegyver- és lőszerkezelés hitelesítésére szolgáló, nemzetközileg elismert rendszer kidolgozását, amely lehetővé tenné a kézi fegyverek és lőszerek nemzeti készleteinek biztonságos kezelésére vonatkozó nyílt nemzetközi szabványoknak való megfelelés független hitelesítését, illetve tanúsítását.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban az Uniónak biztosítania kell, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással összhangban legyenek. E tekintetben a Tanács tudomásul veszi többek között a 428/2009/EK rendeletét (3), valamint a 258/2012/EU (4) és az (EU) 2019/125 (5) európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(8)

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemről az ENSZ kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos cselekvési programjának végrehajtását áttekintő harmadik felülvizsgálati konferencián képviselendő uniós álláspontról szóló, a Tanács által 2018. május 28-án elfogadott következtetésekben a Tanács a végfelhasználói igazolások alkalmazásának előmozdítására szólít fel a kézi- és könnyűfegyverek exportellenőrzésének összefüggésében.

(9)

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. július 20-án elfogadott cselekvési programjának értelmében a részt vevő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő törvényeket, rendeleteket és közigazgatási eljárásokat vezetnek be és hajtanak végre annak érdekében, hogy biztosítsák a kézi- és könnyűfegyverek kivitelének és tranzitjának hatékony ellenőrzését, ideértve a hitelesített végfelhasználói igazolások, valamint a hatékony jogi és végrehajtási intézkedések alkalmazását is.

(10)

Az ENSZ Közgyűlése által 2013. április 2-án elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés kimondja, hogy az exportáló Részes Államnak arra kell törekednie, hogy megelőzze a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutását, ahol lehet, a következők révén: az exportban részt vevő felek vizsgálata; kiegészítő dokumentáció, igazolások és biztosítékok előírása; az export engedélyezésének megtagadása, illetve egyéb megfelelő intézkedések tétele.

(11)

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje kimondja, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem számos fenntartható fejlődési cél eléréséhez szükséges, ideértve többek között a békével, az igazságszolgáltatással és az erős intézményekkel, a szegénység csökkentésével, a gazdasági növekedéssel, az egészséggel, a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a biztonságos városokkal kapcsolatos célokat. Következésképpen a menetrend 16.4. sz. fenntartható fejlődési célja keretében minden ENSZ tagállam elkötelezte magát amellett, hogy jelentős mértékben csökkenti a pénz és a fegyverek tiltott mozgását.

(12)

Az ENSZ Főtitkára a 2018. május 24-én előterjesztett, „Közös jövőnk biztosítása” című ENSZ leszerelési programban a hagyományos fegyverek túlzott felhalmozásának és tiltott kereskedelmének kezelésére szólított fel.

(13)

Az engedély nélküli újrakivitel továbbra is a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutásának egyik forrása.

(14)

A végfelhasználói igazolások fontos szerepet töltenek be a hatékony végfelhasználói ellenőrzések kialakításában és abban, hogy minimálisra csökkenjen a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek illetéktelen kezekbe jutása nemkívánatos bekövetkeztének a kockázata. Ezen igazolások nem helyettesítik azonban a teljeskörű előzetes kockázatértékelést, amelyet egyedi alapon végeznek el annak eldöntésekor, hogy megadnak-e vagy sem egy kiviteli engedélyt,

1.

„végfelhasználó”: a kivitt áruknak a kiviteliengedély-kérelem benyújtásakor ismert végső címzettje és tulajdonosa, az ügylet szerződéses feltételeinek megfelelően;

2.

„kivitel”: áruknak az Unió vámterületéről történő bármely indítása, beleértve az áruk olyan indítását is, amelyhez vám-árunyilatkozatra van szükség, valamint az áruknak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében vett vámszabad területen való tárolását követő indítása;

3.

„exportőr”: az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, illetve társulás, aki vagy amely kiviteliengedély-kérelmet nyújt be, illetve akinek vagy amelynek az érdekében kiviteliengedély-kérelmet nyújtanak be, azaz az a személy vagy társulás, aki vagy amely a kérelem elfogadásakor az érintett harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel Ha ilyen szerződés megkötésére nem került sor, vagy ha az említett szerződés szerződő fele nem a saját érdekében jár el, az a személy, szervezet vagy szerv minősül „exportőrnek”, aki vagy amely rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Amennyiben az áruk feletti rendelkezési jog kedvezményezettje az említett szerződés alapján egy, az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező vagy az Unión kívül letelepedett személy, szervezet vagy szerv, az Unióban lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett szerződő fél minősül „exportőrnek”.

a)

a végfelhasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy értesíti az exportáló tagállamot a végfelhasználói igazolás hatálya alá tartozó áruk elvesztése vagy ellopása esetén;

b)

a végfelhasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a végfelhasználói igazolás hatálya alá tartozó áruk átvételét visszaigazolja, beleértve az áruk pontos mennyiségét is;

c)

a végfelhasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy lehetővé teszi az exportáló tagállam képviselői számára a kivitt áruknak a szállítmányozást követő, helyszíni ellenőrzését, beleértve az ellenőrző látogatásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket is;

d)

a végfelhasználó által annak igazolását célzó biztosítékok, hogy rendelkezik a fegyverek és a lőszerek biztonságos kezeléséhez szükséges kapacitással, beleértve az áruk tárolási helyén a készletek biztonságos kezelésére irányuló kapacitását is;

e)

a végfelhasználó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy leszereli a katonai többletfelszereléseket, beleértve a következőket: