(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: Kábítószer Egyezmény) 1975. augusztus 8-án hatályba lépett.

(2)

A Kábítószer Egyezmény 3. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság (a továbbiakban: CND) dönthet bizonyos anyagoknak az egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről. A jegyzékeket csupán az Egészségügyi Világszervezet (WTO) ajánlásainak megfelelően módosíthatja, azonban úgy is dönthet, hogy nem hajtja végre a WHO által ajánlott változtatásokat.

(3)

A pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 1976. augusztus 16-án hatályba lépett.

(4)

A pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikke értelmében a CND – a WHO ajánlásai alapján – dönthet anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről vagy az azokból való törléséről. A CND széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági, társadalmi, jogi, adminisztratív és egyéb tényezők figyelembevétele terén, azonban nem járhat el önkényesen.

(5)

A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén alkalmazandó uniós jog tárgyi hatályára. A 2004/757/IB tanácsi kerethatározat (1) alkalmazandó az egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért ezen egyezmények jegyzékeinek minden változása közvetlenül beépül a közös uniós szabályokba.

(6)

A CND újra összehívott, a tervek szerint 2020. december 2–4-én, Bécsben megtartani tervezett 63. ülésszakán várhatóan határozatokat fogad majd el a kannabiszra és a kannabiszhoz kapcsolódó olyan anyagokra vonatkozóan, amelyek a Kábítószer Egyezmény vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény alapján már ellenőrzés alatt állnak.

(7)

Az Unió nem részes fele a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezménynek. Megfigyelői státusszal rendelkezik a CND-ben, amelynek tagjai között 12 olyan uniós tagállam van, amely az újra összehívott 63. ülésszakán szavazati joggal fog rendelkezni. Ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia az említett tagállamokat az Unió álláspontjának képviseletére a Kábítószer Egyezmény, valamint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében, mivel az anyagoknak az említett egyezmények nemzetközi jegyzékeibe való felvételéről szóló határozatok az Unió hatáskörébe tartoznak.

(8)

A WHO 2019. január 24-én hat ajánlást nyújtott be, amelyek a kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottság (a továbbiakban: a WHO szakértői bizottsága) 41. ülésén a kannabisz és a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok vonatkozásában elvégzett kritikai elemzés nyomán készültek. Az említett ajánlásoknak nem célja a kannabisz vagy a kannabiszhoz kapcsolódó anyagok rekreációs célú felhasználásának engedélyezése.

(9)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a kannabisz és a kannabiszgyanta jellemzően nem jár a Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékében szereplő többi anyag hatásához hasonló káros hatással. Ezenkívül az orális alkalmazott kannabiszkészítmények terápiás potenciált mutatnak a fájdalom és más, orvosi kezelésre szoruló állapotok, például az epilepszia és a sclerosis multiplex okozta görcsök kezelésére.

(10)

A WHO szerint a kannabiszt és a kannabiszgyantát olyan ellenőrzési szinten kell jegyzékbe venni, amely megelőzi a kannabiszhasználat által okozott károkat, ugyanakkor nem akadályozza a gyógyászati felhasználásra szánt, kannabiszhoz kapcsolódó készítményekhez való hozzáférést, valamint azok kutatását és fejlesztését. A WHO ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kannabisznak és a kannabiszgyantának a Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékébe való felvétele nem felel meg a kábítószereknek az említett jegyzékbe való felvételére vonatkozó kritériumoknak.

(11)

Ez az ajánlás nem vonja maga után a kannabisz és a kannabiszgyanta nemzetközi ellenőrzési szintjének változását. Kellően figyelembe veszi ugyanakkor a kannabisznak és a kannabiszgyantának a Kábítószer Egyezménybe való első felvétele óta a területen bekövetkezett tudományos fejleményeket. A kannabisznak és a kannabiszgyantának a Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékéből való törlése előnyös lenne a kannabisz terápiás hasznosságára, valamint az esetleges káros hatásaira vonatkozó kollektív ismereteink bővülése szempontjából.

(12)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a kannabiszt és a kannabiszgyantát törölni kell a Kábítószer Egyezmény IV. jegyzékéből.

(13)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a delta-9-tetrahidrokannabinol és aktív sztereoizomerje, a dronabinol – különösen nagy tisztaságú, illegálisan előállított formában – legalább ugyanolyan mértékű negatív egészségügyi következményeket, függőséget és visszaélési lehetőséget okozhat, mint a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékében szereplő kannabisz. Az olyan anyagokat, amelyek a Kábítószer Egyezményben már szereplő valamely anyagéhoz hasonló visszaélésre és hasonló negatív egészségügyi következmények kiváltására alkalmasak, rendes körülmények között ugyanabba a jegyzékbe kell felvenni, mint a szóban forgó anyagot. Mivel a delta-9-tetrahidrokannabinol esetében a kannabisz esetében tapasztaltakhoz hasonló visszaélések és hasonló negatív egészségügyi következmények jelentkezhetnek, ez az anyag megfelel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe való felvétel kritériumainak.

(14)

A WHO úgy véli, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinolnak a kannabiszéval azonos egyezménybe és jegyzékbe, azaz a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe való felvétele nagyban megkönnyítené a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény ellenőrzési intézkedéseinek végrehajtását a tagállamokban. A WHO ezért azt ajánlotta, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinolt és aktív sztereoizomerjét, a dronabinolt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe, és az említett ajánlás elfogadása esetén töröljék a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékéből.

(15)

Ez az ajánlás nem vonja maga után a delta-9-tetrahidrokannabinol és aktív sztereoizomerje, a dronabinol nemzetközi ellenőrzési szintjének változását. Megkönnyítheti továbbá az ellenőrzési intézkedések végrehajtását a tagállamokban.

(16)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinolt és aktív sztereoizomerjét, a dronabinolt vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe, és a vonatkozó ajánlás elfogadása esetén töröljék a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékéből.

(17)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény I. jegyzékébe felvett tetrahidrokannabinol (a delta-9-tetrahidrokannabinol izomerjei) esetében nem jelentkeznek a delta-9-tetrahidrokannabinol esetében tapasztaltakhoz hasonló visszaélési lehetőségek és negatív egészségügyi következmények, de a hat izomer mindegyike és a delta-9-tetrahidrokannabinol közötti kémiai hasonlóság miatt standard kémiai vizsgálatokkal nagyon nehéz megkülönböztetni e hat izomer bármelyikét a delta-9-tetrahidrokannabinoltól. Ezen túlmenően e hat izomernek a delta-9-tetrahidrokannabinollal azonos jegyzékbe – azaz a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe – való felvétele megkönnyítené a delta-9-tetrahidrokannabinol nemzetközi ellenőrzésének végrehajtását, valamint segítené a tagállamokat a nemzeti szintű ellenőrzési intézkedések végrehajtásában. A WHO ezért azt ajánlotta, hogy amennyiben a CND elfogadja a dronabinolnak és sztereoizomerjeinek (delta-9-tetrahidrokannabinol) a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe történő felvételére vonatkozó ajánlást, a tetrahidrokannabinolt (delta-9-tetrahidrokannabinol izomerjei) vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe, és az erre vonatkozó ajánlás elfogadása esetén töröljék a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény I. jegyzékéből.

(18)

Az említett ajánlás nem vonja maga után a tetrahidrokannabinol (delta-9-tetrahidrokannabinol izomerjei) nemzetközi ellenőrzési szintjének változását. Összhangban áll a minőségi jogalkotás elveivel, és megkönnyítheti az ellenőrzési intézkedések végrehajtását a tagállamokban.

(19)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy amennyiben a CND elfogadja a dronabinolnak és sztereoizomerjeinek (delta-9-tetrahidrokannabinol) a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe történő felvételére vonatkozó ajánlást, a tetrahidrokannabinolt (delta-9-tetrahidrokannabinol izomerjei) vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe, és az erre vonatkozó ajánlás elfogadása esetén töröljék azokat a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény I. jegyzékéből.

(20)

A delta-9-tetrahidrokannabinol és aktív sztereoizomerje, a dronabinol, valamint a tetrahidrokannabinol (a delta-9-tetrahidrokannabinol izomerjei) jegyzékbe sorolásának koherenciája érdekében, továbbá annak a kockázatnak az elkerülése céljából, hogy ezen anyagok bármelyikét a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény keretében egyaránt jegyzékbe vegyék, lehetővé kell tenni a CND tagsággal rendelkező tagállamok számára, hogy az említett anyagokra vonatkozó uniós álláspontot összevont szavazás keretében fejezzék ki.

(21)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a Kábítószer Egyezményben említett kannabiszextraktumok és -tinktúrák változatos pszichoaktív tulajdonságai elsősorban az említett extraktumokban és tinktúrákban található delta-9-tetrahidrokannabinol változó koncentrációjának tudhatók be. A kannabisz egyes, pszichoaktív tulajdonságokkal nem rendelkező extraktumai és tinktúrái, beleértve mindenekelőtt a kannabidiolt, ígéretes terápiás alkalmazásokkal rendelkeznek. Az a tény, hogy különböző – más-más delta-9-tetrahidrokannabinol-koncentrációjú – készítmények szabályozására ugyanazon „Extraktumok és tinktúrák” bejegyzés és ugyanazon jegyzék keretében kerül sor, nehézséget jelent az országokban ellenőrzési intézkedéseket végrehajtó illetékes hatóságok számára. Ezen túlmenően a készítményeknek a Kábítószer Egyezmény szerinti meghatározása a kannabisz „készítményeiként” és – amennyiben a WHO szakértői bizottságának ajánlása nyomán a dronabinol áthelyezésre kerül a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe – a dronabinol és annak sztereoizomerjei „készítményeiként” magában foglalhatja az összes „kannabiszextraktumnak vagy -tinktúrának” minősülő terméket. A WHO ezért azt ajánlotta, hogy az extraktumokat és a kannabisz tinktúrákat töröljék a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékéből.

(22)

A WHO által az említett ajánlás kiadása után szolgáltatott információk, valamint az említett ajánlás hatásának a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv (INCB) általi elemzése egyértelművé teszi, hogy az említett ajánlás nem vonja maga után a kannabiszextraktumok és -tinktúrák nemzetközi ellenőrzési szintjének módosítását, és várhatóan a tagállamok ellenőrzési vagy jelentéstételi kötelezettségeire sem lesz hatással. Emellett a kannabiszextraktumoknak és -tinktúráknak a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékéből való törlése nagyobb bizonyosságot nyújtana az oldószer használata nélkül, hő és nyomás alkalmazásával előállított termékek ellenőrzése tekintetében.

(23)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy meg kell szavazni azt az ajánlást, mely szerint az „-extraktum és kannabisztinktúra” kifejezést törlik a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékéből.

(24)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a kannabidiol megtalálható a kannabiszban és a kannabiszgyantában, de nem rendelkezik pszichoaktív tulajdonságokkal, nem ad lehetőséget visszaélésre, és nem okoz függőséget. Jelentős negatív egészségügyi hatással sem rendelkezik. Emellett hatékonynak bizonyult bizonyos, kezelésnek ellenálló, gyermekkorban kezdődő epilepsziabetegségek kezelésében.

(25)

A WHO megállapította, hogy a kannabiszkészítményként előállított, pszichoaktív hatással nem járó gyógyszerek nyomokban tartalmaznak delta-9-tetrahidrokannabinolt, és elismerte, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinol 0,15 %-os pontossággal történő kémiai elemzése nehézséget okozhat egyes tagállamok számára. A WHO ezért azt ajánlotta, hogy a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékének a kannabiszra és a kannabiszgyantára vonatkozó bejegyzése egészüljön ki a következő lábjegyzettel: „Az elsősorban kannabidiolt tartalmazó olyan készítmények, amelyek legfeljebb 0,2 százalékban tartalmaznak delta-9-tetrahidrokannabinolt, nem állnak nemzetközi ellenőrzés alatt.”

(26)

Az említett ajánlás azonban csökkentené ezen készítmények jelenlegi ellenőrzési szintjét. Továbbá a delta-9-tetrahidrokannabinolra vonatkozó 0,2 százalékos említett határérték megállapítását nem támasztják alá megfelelő tudományos bizonyítékok; az említett ajánlás megfogalmazása nem zárja ki a delta-9-tetrahidrokannabinolra vonatkozó 0,2 százalékos említett határérték kiszámításának módjára vonatkozó értelmezések esetleges eltéréseit; az említett ajánlás technikai végrehajtása pedig technikai és igazgatási kapacitással kapcsolatos nehézségekbe ütközik. A kannabidiol más kannabinoidokhoz viszonyított megkülönböztetett kezelése nincs összhangban a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény jegyzékeinek jelenlegi szerkezetével. Az említett ajánlás ebben a formában nem biztosítja a szükséges jogbiztonságot.

(27)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy el kell utasítani azt az ajánlást, mely szerint a kábítószerekről szóló egyezmény I. jegyzékében a kannabiszra és a kannabiszgyantára vonatkozó bejegyzést ki kell egészíteni egy, az „elsősorban kannabidiolt tartalmazó, legfeljebb 0,2 százalékban delta-9-tetrahidrokannabinolt tartalmazó” készítményekre vonatkozó lábjegyzettel.

(28)

Mindazonáltal az Unió üdvözölné, ha további konzultációkra kerülne sor az érdekelt felekkel egy, az alacsony delta-9-tetrahidrokannabinol-tartalmú […] kannabiszkészítmények nemzetközi ellenőrzésének megfelelő szintjére vonatkozó olyan ajánlásról, amely biztosítja a népegészség és a jólét védelmét, továbbá figyelembe veszi a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési rendszernek a kannabiszra vonatkozó meglévő struktúráját, valamint az ajánlás végrehajtásához szükséges technikai és igazgatási kapacitást.

(29)

A WHO szakértői bizottságának értékelése szerint a delta-9-tetrahidrokannabinolt tartalmazó gyógyszerekhez nem társulnak visszaéléssel és függőséggel kapcsolatos problémák, és azokat nem használják fel nem egészségügyi célokra. A WHO továbbá megállapította, hogy az ilyen készítmények kialakítása miatt valószínűtlen az azokkal való visszaélés, és nincs bizonyíték olyan mértékű tényleges visszaélésre vagy negatív egészségügyi következményekre, amelyek indokolnák a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékéhez kapcsolódó jelenlegi ellenőrzési szintet vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékéhez kapcsolódó ellenőrzési szintet. A WHO ezért azt ajánlotta, hogy a Kábítószer Egyezmény III. jegyzéke egészüljön ki a „kémiai szintézissel vagy kannabiszkészítményként előállított olyan készítmények, amelyeket gyógyszerészeti készítményként egy vagy több más összetevővel kevernek oly módon, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinol nem nyerhető ki belőlük könnyen hozzáférhető eszközökkel vagy népegészségügyi kockázatot jelentő mennyiségben” bejegyzéssel.

(30)

Mindazonáltal a Kábítószer Egyezmény nem tartalmaz olyan fogalommeghatározást, amely az említett ajánlásban szereplő „gyógyszerészeti” kifejezés alapját képezhetné. Ezen túlmenően az említett ajánlás további szabályozási terhet róhat a tagállamokra, amelyeknek az alkalmazás egységességének biztosítása érdekében meg kellene határozniuk az az említett ajánlásban használt fogalmakat, és minden egyes termék esetében meg kellene győződniük arról, hogy teljesül-e a „könnyen hozzáférhető eszközökkel” való kinyerhetőség hiányára vonatkozó feltétel.

(31)

Célszerű ezért, hogy az Unió álláspontja az legyen, hogy el kell utasítani azt az ajánlást, amely a Kábítószer Egyezmény III. jegyzékének a következő bejegyzéssel való kiegészítésére vonatkozik: „kémiai szintézissel vagy kannabiszkészítményként előállított olyan készítmények, amelyeket gyógyszerészeti készítményként egy vagy több más összetevővel kevernek oly módon, hogy a delta-9-tetrahidrokannabinol (dronabinol) nem nyerhető ki belőlük könnyen hozzáférhető eszközökkel vagy népegészségügyi kockázatot jelentő mennyiségben”.

(32)

Helyénvaló meghatározni a CND-ben a kannabisz és kannabiszhoz kapcsolódó anyagok jegyzékbe vételével kapcsolatos módosításoknak az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az említett kannabisz és kannabiszhoz kapcsolódó anyagok jegyzékbe vételével kapcsolatos határozatok közvetlenül hatással lesznek majd az uniós jog, nevezetesen a 2004/757/IB kerethatározat tartalmát.

(33)

Az Unió álláspontját azon tagállamoknak kell az Unió érdekében közösen eljárva képviselniük, amelyek tagjai a CND-nek.

(34)

Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(35)

Írországra nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

(1)

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont (a továbbiakban: a Kompetenciaközpont) létrehozásának terve a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2018. szeptember 12-én benyújtott javaslaton alapul.

(2)

Ki kell jelölni a Kompetenciaközpont székhelyének helyszínét,

(1)

A 2004/570/KKBP együttes fellépés 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy meghozza az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez az EU-erők parancsnokának (a továbbiakban: az EU-erők parancsnoka) kinevezéséről szóló határozatokat.

(2)

A PBB 2019. április 30-án elfogadta a (KKBP) 2019/783 határozatot (2), amellyel Reinhard TRISCHAK dandártábornokot nevezte ki az EU-erők parancsnokává.

(3)

Az EU műveleti parancsnoka azt ajánlotta, hogy Reinhard TRISCHAK dandártábornok helyére 2021. január 15-től Alexander PLATZER vezérőrnagyot nevezzék ki az EU-erők új parancsnokának.

(4)

Az Európai Unió Katonai Bizottsága 2020. október 23-án elfogadta az EU műveleti parancsnokának ajánlását.

(5)

A (KKBP) 2019/783 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában.

(7)

Az Európai Tanács a 2002. december 12–13-i koppenhágai ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentette, hogy a „Berlin plusz” megállapodások rendelkezései és azok végrehajtása kizárólag az Unió azon tagállamaira vonatkoznak majd, amelyek egyben NATO-tagállamok is, vagy a „Partnerség a Békéért” részes felei, és amelyek ennek megfelelően a NATO-val kétoldalú biztonsági megállapodást kötöttek,

(1)

A 2013/34/KKBP határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) arra, hogy meghozza az EUTM Mali politikai ellenőrzésével és stratégiai irányításával kapcsolatos vonatkozó határozatokat, ideértve az uniós missziós erők későbbi parancsnokainak kinevezéséről szóló határozatokat is.

(2)

A PBB 2020. április 16-án elfogadta a (KKBP) 2020/603 határozatot (2), amellyel František RIDZÁK dandártábornokot nevezte ki az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává.

(3)

Spanyolország 2020. szeptember 25-én azt javasolta, hogy František RIDZÁK dandártábornok utódjaként 2021. január 12-től Fernando Luis GRACIA HERREIZ dandártábornokot nevezzék ki az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává.

(4)

Az Európai Unió Katonai Bizottsága 2020. november 23-án támogatta az említett javaslatot.

(5)

Ezért határozatot kell elfogadni Fernando Luis GRACIA HERREIZ dandártábornoknak a 2021. január 12-től, az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává való kinevezéséről.

(6)

A (KKBP) 2020/603 határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Ennélfogva Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(1)

2020. május 6-án a Finn Biztonsági és Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az illetékes hatóság) az 528/2012/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy 2020. november 2-ig engedélyezi a Biobor JF biocid termék forgalmazását és foglalkozásszerű felhasználók általi felhasználását a légi járművek üzemanyagtartályainak és üzemanyagrendszereinek antimikrobiális kezelése céljából (a továbbiakban: az intézkedés). Az illetékes hatóság értesítette a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait az intézkedésről és annak indokairól, összhangban az említett rendelet 55. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével.

(2)

Az illetékes hatóság által szolgáltatott információk szerint az intézkedésre a közegészség védelme érdekében volt szükség. A légi járművek üzemanyagtartályainak és üzemanyagrendszereinek mikrobiológiai szennyezettsége a légi jármű motorjának meghibásodásához vezethet és veszélyeztetheti annak légialkalmasságát, valamint az utasok és a személyzet biztonságát. A Covid19-világjárvány és az abból eredő repülési korlátozások ahhoz vezettek, hogy számos repülőgépet ideiglenesen parkoltatnak. A légi járművek kényszerű helyben állása a mikrobiológiai szennyezettséget tovább súlyosbító tényező.

(3)

A Biobor JF 2,2’-(1-metiltrimetiléndioxi)bisz-(4-metil-1,3,2-dioxaborinánt) (CAS-szám: 2665-13-6) és 2,2’-oxibisz (4,4,6-trimetil-1,3,2-dioxaborinánt) (CAS-szám: 14697-50-8) tartalmaz az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározottak szerinti 6. terméktípusba (Termékek eltarthatóságát biztosító tartósítószerek) tartozó biocid termékekben felhasználható hatóanyagként. Mivel az 528/2012/EU rendeletben említett, a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) II. mellékletében meghatározott munkaprogramban e hatóanyagok nem szerepelnek, értékelésük és jóváhagyásuk nélkül az őket tartalmazó biocid termékek sem engedélyezhetők nemzeti vagy uniós szinten.

(4)

A Bizottsághoz 2020. szeptember 4-én indokolással ellátott kérelem érkezett az illetékes hatóságtól, az intézkedésnek az 528/2012/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelő meghosszabbítására vonatkozóan. Az indokolással ellátott kérelem benyújtását az azzal kapcsolatos aggodalmakra alapozták, hogy az ideiglenes engedély lejártát követően a légi közlekedés biztonságát továbbra is veszélyeztetheti a légi járművek üzemanyagtartályainak és üzemanyagrendszereinek mikrobiológiai szennyezettsége, valamint arra az érvre, hogy a Biobor JF alapvető fontosságú az ilyen mikrobiológiai szennyezettség megakadályozásában.

(5)

Az illetékes hatóság által szolgáltatott információk szerint a légijármű- és hajtóműgyártók által a mikrobiológiai szennyezettség kezelésére javasolt egyetlen alternatív biocid terméket 2020 márciusában kivonták a forgalomból a hajtóművek működésében az e termékkel való kezelést követően jelentkező súlyos rendellenességek miatt.

(6)

Amint azt az illetékes hatóság jelezte, a légi járművek üzemanyagtartályai és üzemanyagrendszerei mikrobiológiai szennyezettségének mechanikai kezelése nem mindig lehetséges, és az elfogadott repülőtechnikai eljárások akkor is előírják a biocid termékkel való kezelést, ha a mechanikai tisztítás lehetséges. Ezenkívül a mechanikai kezelés az azt végzők mérgező gázoknak való kitettsége miatt is kerülendő.

(7)

Az illetékes hatóság által szolgáltatott információk szerint a Biobor JF gyártója már intézkedéseket hozott a termék rendes engedélyeztetése érdekében, és várhatóan 2021 elején benyújtja a termékben lévő hatóanyagok jóváhagyására irányuló kérelmet. A hatóanyagok jóváhagyása és a biocid termék ezt követő engedélyezése tartós megoldást jelentene a jövőre nézve, de az eljárások befejezéséig még jelentős időre lesz szükség.

(8)

Mivel a légi járművek üzemanyagtartályai és üzemanyagrendszerei mikrobiológiai szennyezettsége megakadályozásának elmaradása veszélyeztetheti a légi közlekedés biztonságát, és ezt a veszélyt más biocid termék felhasználásával vagy más módon nem lehet megfelelően kezelni, helyénvaló lehetővé tenni, hogy az illetékes hatóság a 2020. május 6-i határozatában engedélyezett 180 napos kezdeti időszak lejártát követő naptól számított 550 napot meg nem haladó időszakra meghosszabbíthassa az intézkedést.

(9)

Tekintettel arra, hogy az intézkedés 2020. november 3-án hatályát vesztette, ennek a határozatnak visszamenőleges hatállyal kell bírnia.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,