2020.12.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 440/1

Megállapodás az Európai Atomenergia-közösség és az Indiai Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó kutatási és fejlesztési együttműködésről

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség vagy Euratom,

egyrészről,

AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

a továbbiakban: India,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az atomenergia békés és nem robbantási célú felhasználásával összefüggő közös érdekű területeken a kölcsönös előnyök és a viszonosság elve alapján, valamint vonatkozó jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban továbbfejlesszék a hosszú távú, stabil tudományos és technológiai együttműködést,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló, az 2002-ben aláírt megállapodást, amelynek keretei között aktív együttműködés és információcsere folyik,

FIGYELEMBE VÉVE különösen az Indiai Köztársaság kormánya és az Európai Atomenergia-közösség között létrejött, a fúziósenergia-kutatás terén folytatandó együttműködésről szóló, 2010. május 17-én hatályba lépett megállapodást,

FIGYELEMBE VÉVE a tudomány és a technológia fontosságát a Közösség és India gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ösztönözni kell a tudományos és technológiai együttműködés eredményeinek a Felek kölcsönös gazdasági és társadalmi előnyére váló alkalmazását,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közösség és India jelenleg kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytat az atomenergia békés célú felhasználása terén, és hogy a viszonosság elve alapján történő részvétel egymás kutatási és fejlesztési tevékenységeiben kölcsönös előnyökkel fog járni,

MIVEL a Közösség és India közötti, az atomenergia békés célú felhasználására irányuló együttműködés várhatóan tovább fogja növelni a közös érdekű területeken végzett kutatásokat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy India kormánya, a Közösség és annak tagállamainak kormányai támogatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ, a továbbiakban: az Ügynökség) céljait,

MIVEL India, valamint a Közösség és annak összes tagállama külön biztosítéki megállapodásokat kötött az Ügynökséggel,

MIVEL az India és az Ügynökség közötti biztosítéki megállapodás előirányozza az Indiával az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatott együttműködést, valamint India polgári célú nukleáris programjának tartós és hosszú távú továbbfejlesztését,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a Közösségben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 7. fejezete értelmében, valamint a Közösség, annak tagállamai és az Ügynökség között megkötött biztosítéki megállapodások értelmében nukleáris biztosítékok vannak érvényben,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy ezt a megállapodást a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1979. október 29-i egyezménnyel (INFCIRC/274) és annak módosításával (INFCIRC/274/Rev1/Mod1) összhangban kell végrehajtani, mely egyezményben részes félként a Közösség, annak tagállamai és India is részt vesz,

FELISMERVE, hogy India, a Közösség és annak tagállamai az atomenergia békés célú felhasználásának, valamint az egészségügyre, a biztonságra, az atomenergia békés célú felhasználására és a környezetvédelemre vonatkozó törvényeik és rendeleteik által szavatolt biztonságnak a terén hasonlóan fejlett szintet értek el,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1)	„Felek”: India kormánya és az Európai Atomenergia-közösség. „Fél”: a fenti „Felek” egyike;

„a Közösség”:

a)	a Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által létrehozott jogi személy; valamint

b)	az a földrajzi terület, amelyre az Euratom-Szerződés alkalmazandó;

3)	„együttműködési tevékenység”: olyan tevékenység, amelyet a Felek e megállapodás alapján végeznek vagy támogatnak, a közös kutatást is beleértve;

„információ”: a közös kutatásból származó tudományos és műszaki adatok, valamint kutatási és fejlesztési eredmények és módszerek, valamint minden egyéb olyan információ, amelyeknek a rendelkezésre bocsátását vagy kicserélését a Felek és/vagy a közös kutatások résztvevői szükségesnek ítélik e megállapodás vagy az annak értelmében végzett kutatások alapján;

5)	„szellemi tulajdon”: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítéséről szóló, 1967. július 14-én, Stockholmban kelt egyezmény 2. cikkében meghatározottak;

„közös kutatás”: olyan kutatás és ahhoz kapcsolódó oktatás és képzés, vagy technológiai fejlesztés, amelyet egyik vagy mindkét Fél anyagi támogatásával vagy a nélkül hajtanak végre, és amely mind a Közösségből, mind Indiából származó résztvevők közötti együttműködést foglal magában, és amelyet a Felek vagy a tudományos kutatási programokat végrehajtó résztvevők írásban közös kutatásként jelölnek meg. Abban az esetben, ha a finanszírozás csak az egyik Fél részéről történik, a közös kutatásként való megjelölést az adott Fél és az adott projekt résztvevői végzik;

7)	„résztvevő”: az e megállapodás alapján végzett együttműködési tevékenységben bármely Fél engedélyével részt vevő bármely személy, kutatóintézet, jogi személy, vállalkozás vagy bármely más szervezet – például tudományos vagy technológiai szervezetek és ügynökségek –, beleértve magukat a Feleket is;

8)	„szellemi tevékenység eredménye”: információk és/vagy szellemi tulajdon;

9)	„személyek”: a Felek által kijelölt bármely olyan természetes személy, vállalkozás vagy egyéb szervezet, amelyre a Felek joghatósága alá tartozó területen alkalmazandó törvények és rendeletek vonatkoznak;

10)

„nukleáris anyag”:

(1)

„alapanyag”, nevezetesen, természetben előforduló izotópok keverékét tartalmazó urán; 235-ös izotópban szegényített urán; tórium; az előzők bármelyike fém, ötvözet, kémiai vegyület vagy koncentrátum formájában; bármely egyéb olyan anyag, amely az előzőkből egyet vagy többet az Ügynökség kormányzótanácsa által az Ügynökség 1956. október 26-i alapokmányának (a továbbiakban: az Alapokmány) XX. cikke alapján meghatározott koncentrációban tartalmaz, és amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást; továbbá olyan, az Ügynökség kormányzótanácsa által az Alapokmány XX. cikke alapján meghatározott egyéb anyag, amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást;

(2)

„különleges hasadóanyag”, nevezetesen, plutónium; urán-233; 233-as vagy 235-ös izotópban dúsított urán; bármely olyan anyag, amely az előzőkből egyet vagy többet tartalmaz; továbbá olyan, az Ügynökség kormányzótanácsa által az Alapokmány XX. cikke alapján meghatározott egyéb anyag, amelyről – elfogadás céljából – a két Fél megfelelő hatóságai írásban tájékoztatják egymást. A „különleges hasadóanyag” kifejezés nem foglalja magában az „alapanyagot”;

11)	„berendezés”: a 4. cikkben meghatározott nukleáris tevékenységeknél történő felhasználásra tervezett vagy gyártott fontosabb létesítmény, gép vagy műszer, illetve ezek főbb alkotóelemei;

12)	„melléktermékként visszanyert vagy előállított nukleáris anyag”: az e megállapodás alapján átadott nukleáris anyagból nyert különleges hasadóanyag.

2. cikk

Cél

1. E megállapodás általános célja, hogy a kölcsönös előnyök, az egyenlőség és a viszonosság elve alapján ösztönözze és megkönnyítse az atomenergia békés és nem robbantási célú alkalmazása terén való kutatási és fejlesztési (a továbbiakban: K+F) együttműködést a Közösség és India közötti átfogó együttműködési kapcsolatok elmélyítésének szándékával, valamint a Felek nukleáris programjainak igényeivel és prioritásaival összhangban.

2. E megállapodás célul tűzi ki a Közösség és India közötti K+F együttműködés előmozdítását, különösen pedig annak elősegítését, hogy az egyes Felek kutatóintézetei részt vehessenek a másik Fél releváns kutatási programjai keretében végrehajtott kutatási projektekben.

3. Az e megállapodásban foglaltak nem értelmezhetők úgy, hogy azok a Feleket kizárólagosságra köteleznék, és mindegyik Fél jogosult arra, hogy a másiktól függetlenül üzleti tevékenységet folytasson.

4. E megállapodást oly módon kell végrehajtani, hogy:

a)	az egyik Fél területén se akadályozza vagy hátráltassa a nukleáris tevékenységeket;

b)	az ne járjon az ilyen tevékenységekbe történő beavatkozással;

c)	az összhangban legyen azokkal a körültekintő irányítási gyakorlatokkal, amelyek az ilyen tevékenységek gazdaságos és biztonságos végzéséhez szükségesek.

5. E megállapodás nem használható fel az alábbi célokra:

a)	bármelyik Fél nukleáris politikájába vagy programjaiba való beavatkozás, továbbá az atomenergia békés célú felhasználása népszerűsítésének akadályozása;

b)	az anyagok, nukleáris anyagok, illetve berendezések Közösség vagy India területén belüli szabad mozgásának akadályozása.

3. cikk

Alapelvek

Az együttműködési tevékenységeket a következő elvek alapján kell végezni:

1)	az előnyök általános egyensúlyán alapuló kölcsönös hasznosság;

2)	kölcsönös hozzáférés a másik Fél által végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekhez;

3)	a résztvevők együttműködési tevékenységére esetlegesen hatással lévő információk időben történő cseréje;

4)	a szellemi tulajdon hatékony védelme és a szellemitulajdon-jogok igazságos megosztása.

4. cikk

A K+F terén végzett együttműködési tevékenységek területei

Az e megállapodás alapján létrejövő együttműködés kiterjedhet az Euratom-Szerződés 7. cikke szerinti, a nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó, közösségi Euratom-keretprogramokban előirányzott valamennyi kutatási és technológiai fejlesztési tevékenységre, valamint az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos tudományos és technológiai területeken Indiában végzett K+F tevékenységekre. Az ilyen együttműködést az egyes Felek saját hatásköreinek és programjainak keretei között, valamint a vonatkozó jogszabályaiknak és nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően kell végezni. Az együttműködés a következő K+F területeket ölelheti fel:

—	a reaktorok – kivéve a magas dúsítású (az U-235-öt 20 % feletti arányban tartalmazó) uránnal üzemelő reaktorok – nukleáris biztonsága, valamint az e reaktorokhoz kapcsolódó létesítmények és üzemanyagciklus biztonsága,

—	sugárvédelem és a környezet monitorozása,

—	radioaktív hulladék kezelése, különös tekintettel a hulladék térfogatának csökkentésére, valamint a hulladék kondicionálására és tárolás alatti viselkedésére,

—	nukleáris létesítmények leszerelése, dekontaminálása és lebontása,

—	nukleáris védettség: a nukleáris és radioaktív rendkívüli események megelőzésére, észlelésére és kezelésére szolgáló módszerek és technológia,

—	nukleáris biztosítékok,

—	a nukleáris tudományok terén végzett alap- és alkalmazott kutatások, a nukleáris technológiáknak a különösen a mezőgazdaság, az egészségügyi ellátás és az ipari izotópok területén történő alkalmazását is beleértve,

—	szabályozott termonukleáris fúzió,

—	oktatás és képzés,

—	a polgári nukleáris K+F-hez kapcsolódó egyéb együttműködési területek, amelyekről a Felek kölcsönösen megállapodhatnak, amennyiben ezek saját programjaik hatálya alá esnek.

Az e cikkben említett, Felek közötti együttműködés a Felek területén letelepedett, arra feljogosított személyek és vállalkozások között is megvalósulhat.

5. cikk

Az együttműködési tevékenységek formái

1. Alkalmazandó törvényeikre, rendeleteikre és szakpolitikáikra is figyelemmel a Felek a lehető legnagyobb mértékben előmozdítják a résztvevők e megállapodás szerinti szerepvállalását annak érdekében, hogy hasonló lehetőségeket biztosítsanak számukra a tudományos és technológiai kutatási és fejlesztési tevékenységeikben való részvételhez.

2. Az együttműködési tevékenységek az alábbi formákban valósulhatnak meg:

indiai kutatóintézetek részvétele a Közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó Euratom-keretprogramjainak hatálya alá tartozó K+F projektekben, valamint a Közösségben letelepedett kutatóintézetek részvétele hasonló indiai K+F programokban. Az ilyen részvételre az egyes Feleknek a K+F programokra alkalmazandó szabályai és eljárásai irányadóak;

b)	közös K+F projektek: a közös K+F projektek végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a résztvevők kidolgozták az A. mellékletben meghatározott technológiakezelési tervet (TKT);

c)	diákok, tudósok és műszaki szakértők látogatásai és csereprogramjai;

d)	tudományos szemináriumok, konferenciák, szimpóziumok, műhelytalálkozók és rövid idejű képzések közös szervezése, valamint szakértők részvétele ezekben;

e)	minták, anyagok, műszerek és készülékek cseréje, megosztása és átadása kísérleti célokra;

f)	az e megállapodás szerinti együttműködés szempontjából releváns gyakorlatokra, törvényekre, rendeletekre és programokra vonatkozó információk cseréje;

g)	bármilyen egyéb olyan együttműködési forma, amelyet a 10. cikkel összhangban létrehozott Irányítóbizottság ajánl, és amely a Felek szakpolitikáival és eljárásaival összeegyeztethető.

6. cikk

Békés célú felhasználás

1. Az e megállapodás szerinti együttműködésre csak békés és nem robbantási célokból kerülhet sor.

2. A Felek biztosítják, hogy az e megállapodás alapján átadott anyagok, nukleáris anyagok és berendezések, valamint a melléktermékként visszanyert vagy előállított nukleáris anyagok kizárólag békés és nem robbantási célokra kerüljenek felhasználásra.

7. cikk

Nukleáris biztonság

A nukleáris biztonságról szóló egyezmény (CNS – az INFCIRC/449 sz. NAÜ-dokumentum) rendelkezéseit kell alkalmazni, amely egyezménynek India, a Közösség és annak tagállamai is részes felei, és amely egyezményt a nukleáris biztonságról szóló bécsi nyilatkozat (CNS/DC/2015/2/Rev.1 – az INFCIRC/872 sz. NAÜ-dokumentum) elveivel együtt kell végrehajtani. A Felekre, a Közösségre és annak tagállamaira a nukleáris biztonságról szóló egyezményben vállalt kötelezettségeken kívül további kötelezettségek nem hárulnak.

8. cikk

Nukleáris biztosítékok

1. Az e megállapodás keretében az Indiának átadott nukleáris anyagok és berendezések, valamint a melléktermékként visszanyert vagy előállított nukleáris anyagok következő generációi az India kormánya és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közötti, a polgári nukleáris létesítményekre alkalmazandó biztosítékokról szóló, 2009. május 11-én hatályba lépett megállapodás (INFCIRC/754), annak 2014. július 25-én hatályba lépett kiegészítő jegyzőkönyve (INFCIRC/754/Add.6) és az összes további kiegészítése szerinti NAÜ-biztosítékok hatálya alá tartoznak és azok hatálya alatt maradnak.

2. Az e megállapodás keretében a Közösség tagállamainak átadott nukleáris anyagok és berendezések, valamint a melléktermékként visszanyert vagy kapott nukleáris anyagok következő generációi az Euratom-Szerződés szerinti Euratom-biztosítékok és az alábbi megállapodások szerinti NAÜ-biztosítékok hatálya alá tartoznak és azok hatálya alatt maradnak:

az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Finn Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Portugál Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, a Román Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Közösség és az Ügynökség közötti, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló, és az 1998. szeptember 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, 1973. április 5-i megállapodás (INFCIRC/193) és annak további kiegészítései;

ii.

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Közösség és az Ügynökség közötti, az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos biztosítékok Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában való alkalmazásáról szóló, és az 1998. szeptember 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, 1976. szeptember 6-i megállapodás (INFCIRC/263) és annak további kiegészítései; valamint

iii.	a Franciaország, a Közösség és az Ügynökség közötti, a Franciaországban alkalmazandó biztosítékokról szóló, és az 1998. szeptember 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel kiegészített, 1978. július 27-i megállapodás (INFCIRC/290) és annak további kiegészítései;

iv.

amennyiben a NAÜ úgy határoz, hogy a NAÜ-biztosítékok alkalmazására már nincs lehetőség, a szállítónak és az átvevőnek egymással egyeztetve megfelelő ellenőrzési intézkedésekről kell megállapodnia. Megállapodás hiányában az átvevőnek a szállító kérésére lehetővé kell tennie az e megállapodás hatálya alá tartozó, átadott és származtatott nukleáris anyagok, illetve berendezések visszaszolgáltatását.

9. cikk

Továbbadás

1. Az átvevő Félnek a szállító Fél előzetes írásos beleegyezését kell kérnie ahhoz, hogy az e megállapodással összhangban neki átadott anyagokat, nukleáris anyagokat és berendezéseket a Felek joghatóságán kívülre továbbadja.

2. Az átvevő Félnek ahhoz is a szállító Fél előzetes írásos beleegyezését kell kérnie, hogy a szállító Fél által eredetileg neki átadott anyagok, nukleáris anyagok és berendezések felhasználása révén visszanyert, előállított vagy származtatott anyagokat és nukleáris anyagokat, valamint a kapcsolódó technológiákat és berendezéseket bármilyen módon átadja.

3. Az átvevő Félnek emellett attól a harmadik féltől, amelynek részére az 1. bekezdésben leírt továbbadást vagy a 2. bekezdésben leírt átadást végre szándékozik hajtani, kormányközi biztosítékokat kell szereznie arra vonatkozóan, hogy a továbbadott vagy átadott tételeket:

a)	csak békés és nem robbantási célokra fogják felhasználni, valamint

b)	azokra NAÜ-biztosítékok fognak vonatkozni.

Az anyagok, nukleáris anyagok és berendezések e megállapodás szerinti átadását vagy továbbadását az egyes aláíró Feleknek és a Közösség tagállamainak a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban kell végezni.

10. cikk

Az együttműködési tevékenységek koordinációja és elősegítése

1. Az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységek koordinációját és elősegítését India részéről az Atomenergiaügyi Hivatal (Department of Atomic Energy), a Közösség részéről pedig az Európai Bizottságnak az Euratom-keretprogramok keretében folytatott kutatási tevékenység igazgatásáért felelős szolgálata végzi, melyek végrehajtó szervként járnak el.

2. E megállapodás igazgatására a végrehajtó szervek létrehoznak egy K+F együttműködési irányítóbizottságot (a továbbiakban: az Irányítóbizottság); ezt a bizottságot mindkét Fél egyenlő számú hivatalos képviselői alkotják; a bizottság létrehozza eljárási szabályzatát.

3. Az Irányítóbizottság feladata többek között:

a)	az 5. cikkben említett különböző K+F együttműködési tevékenységek előmozdítása és felügyelete;

a végrehajtó szervek által egyidejűleg kiadott, jóváhagyott közös ajánlattételi felhívásra benyújtandó és a Felek által költségmegosztásos alapon támogatandó közös K+F-projektek ajánlása;

A közös projektek közül, amelyeket az egyik Fél tudósai nyújtottak be a másik Fél programjaiban való részvételre, mindegyik Fél a saját kiválasztási eljárása útján választ, melyben mindkét Fél szakértői részt vehetnek;

c)	az 5. cikk 2. bekezdésének a) pontja értelmében a K+F együttműködés potenciális szektorai közül azon, prioritást élvező és kölcsönös érdekű szektoroknak vagy alszektoroknak a következő évre történő kijelölése, amelyekben az együttműködés kívánatos;

d)	az 5. cikk 2. bekezdésének c) pontja szerint javaslat tétele mindkét Fél kutatóinak arra nézve, hogy vonják össze azon projektjeiket, amelyek kölcsönös előnyökkel járhatnak és kiegészíthetik egymást;

e)	annak ellenőrzése, hogy az 5. cikk 2. bekezdésének e), f) és g) pontjait e megállapodás rendelkezéseivel teljes összhangban valósítják-e meg;

f)	az 5. cikk 2. bekezdése szerinti ajánlások készítése;

g)	tanácsadás a Felek számára az együttműködés erősítésének és javításának – a megállapodásban foglalt elvekkel összhangban történő – módjairól;

h)	a megállapodás hatékony működésének és végrehajtásának felülvizsgálata;

i)	éves jelentések benyújtása a Felek számára, az e megállapodásban vállalt együttműködés helyzetéről, elért szintjéről és hatékonyságáról.

4. Az Irányítóbizottság – általános szabályként – évente ülésezik, közösen megállapított ütemterv szerint; az üléseket felváltva a Közösségben és Indiában kell tartani. Bármely Fél kérésére rendkívüli ülések tarthatók.

5. Az Irányítóbizottság döntéseit konszenzussal hozza. A határozatokról és a megtárgyalt legfontosabb kérdésekről minden ülésen jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet az Irányítóbizottság kijelölt társelnökei hagyják jóvá.

6. Az utazási és szállásköltségek kivételével az Irányítóbizottság üléseivel közvetlenül összefüggő költségek a fogadó Felet terhelik. Az Irányítóbizottság részéről vagy nevében felmerülő egyéb költségeket az a Fél viseli, amelyhez a tagok tartoznak.

11. cikk

Finanszírozás

1. Az együttműködési tevékenységek a megfelelő források rendelkezésre állásától és a Felek alkalmazandó törvényeitől és rendeleteitől, szakpolitikáitól és programjaitól függnek. Az együttműködési tevékenységekben résztvevők felmerülő költségei nem vezetnek a források egyik Féltől a másikhoz való átutalásához.

2. Amikor az egyik Fél specifikus együttműködési programjai a másik Fél résztvevői részére nyújtandó anyagi támogatásról rendelkeznek, akkor minden ilyen vissza nem térítendő támogatást vagy pénzügyi hozzájárulást az adott Fél területén alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban kell végrehajtani. Ilyen esetben az alkalmazandó feltételeket külön megállapodásban kell megállapítani, amely nem mondhat ellent ezen megállapodás rendelkezéseinek.

12. cikk

A személyzet beutazása és kísérleti felszerelés bevitele

A Felek a területükön alkalmazandó törvények és rendeletek keretein belül megtesznek minden észszerű lépést és minden tőlük telhetőt, hogy elősegítsék a Felek által e megállapodás rendelkezései szerint meghatározott együttműködési tevékenységekben részt vevő személyek, illetve felhasznált anyagok, adatok, minták, műszerek és kísérleti célokra szolgáló eszközök országuk területére történő belépését, átmeneti ott-tartózkodását és kilépését.

13. cikk

Az információ terjesztése és felhasználása

1. A közösségi K+F projektekben részt vevő, Indiában letelepedett kutatóintézetek az információk tulajdonjoga, terjesztése és felhasználása, valamint az e részvételből származó szellemi tulajdon tekintetében a közösségi K+F egyedi programokból származó kutatási eredmények terjesztési szabályait és az A. melléklet rendelkezéseit követik.

2. Az indiai K+F projektekben részt vevő, a Közösségben letelepedett kutatóintézetek az információk tulajdonjoga, terjesztése és felhasználása, valamint az e részvételből származó szellemi tulajdon tekintetében az indiai kutatóintézetekre alkalmazandó szabályokat és eljárásokat, valamint az A. melléklet rendelkezéseit követik.

3. E megállapodás nem használható fel kereskedelmi vagy ipari előnyök megszerzésére, bármelyik Fél vagy felhatalmazott személy akár belföldi, akár nemzetközi kereskedelmi vagy ipari érdekeibe való beavatkozásra, sem pedig a Felek vagy a Közösség tagállamainak kormányai által követett nukleáris politikába való beavatkozásra.

14. cikk

Titoktartás

A 12. cikk alkalmazásának sérelme nélkül mindegyik Fél vállalja, hogy a megállapodás felmondásának vagy lejártának dátumától számított legalább 10 évig bizalmasan kezel minden olyan, a másik felet érintő és a megállapodás tárgyához nem közvetlenül kapcsolódó információt, tényt vagy eseményt, amelyről a megállapodás végrehajtása során tudomást szerezhetett, amennyiben ez az információ (valamelyik Fél által e megállapodást vagy bármilyen más kötelezettséget megszegve történő nyilvánosságra hozatalától eltérő módon) nem került nyilvánosságra.

15. cikk

Kétoldalú nukleáris együttműködési megállapodások

E megállapodás rendelkezései nem érintik a meglévő kétoldalú megállapodásokat, különösen az Indiai Köztársaság kormánya és az Európai Atomenergia-közösség között létrejött, a fúziósenergia-kutatás terén folytatandó együttműködésről szóló, 2010. május 17-én hatályba lépett megállapodást, sem a jövőbeli megállapodásokat, ideértve az India és a Közösség egyes tagállamai között kötött meglévő megállapodások jövőbeli módosításait is.

16. cikk

Az alkalmazandó jog

E megállapodást a Közösségben és Indiában hatályos törvényekkel és rendeletekkel, valamint a Felek nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell értelmezni. A Közösség esetében az alkalmazandó jog körébe beletartozik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), az Euratom-Szerződés és minden másodlagos jogszabály.

17. cikk

Hatálybalépés, felmondás, megszüntetés és vitarendezés

1. Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges saját belső eljárásaik befejeződtek.

2. Ez a megállapodás tíz évig marad hatályban. Ezt követően a megállapodás további ötéves időtartamokra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik Fél az 5. és 6. bekezdésben foglalt eljárás szerint arról értesíti a másik Felet, hogy e megállapodást fel kívánja mondani.

3. E megállapodás mellékletei a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik és a 4. bekezdéssel összhangban módosíthatók.

4. E megállapodás a Felek egyetértésével módosítható. A módosítások azon a napon lépnek hatályba, amikor a Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az e megállapodás módosításához szükséges saját belső eljárásaik befejeződtek.

5. Ezt a megállapodást a másik Félhez intézett hat hónapos írásbeli felmondással bármely Fél felmondhatja. E megállapodás lejárta vagy felmondása nem érinti az annak alapján kötött más megegyezések érvényességét vagy időtartamát, vagy az A. melléklettel összhangban keletkezett bármely konkrét jogot vagy kötelezettséget.

6. Amennyiben bármelyik Fél vagy a Közösség egy tagállama e megállapodás hatálybalépését követően bármikor az e megállapodás szerinti kötelezettségek érdemi megsértését előidéző intézkedést tesz, a másik Félnek – az erről szóló írásbeli értesítés útján – jogában áll az e megállapodás szerinti további együttműködést megszüntetni, vagy a megállapodást teljesen vagy részlegesen felfüggeszteni vagy felmondani.

7. A Felek az e megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos minden kérdést és vitát a 10. cikkel létrehozott Irányítóbizottság keretében, közös megegyezéssel rendezik.

8. Az e megállapodás szerinti további együttműködés teljes vagy részleges megszüntetése vagy e megállapodás bármilyen okból történő felmondása ellenére a 6., a 8., a 9., a 13. és a 14. cikk rendelkezései, valamint az A. melléklet alapján kötött egyéni TKT továbbra is alkalmazandó az e megállapodás szerinti, az e megállapodás hatálya alatt folytatott közös tevékenységek tekintetében.

18. cikk

Hiteles nyelvek

Ez a megállapodás két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint hindi nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Fentiek hiteléül az alulírott, e célból kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

az Európai Atomenergia-közösség részéről

Mariya GABRIEL

2020. július 10.

az Indiai Köztársaság kormánya részéről

Department of Atomic Energy

(Atomenergiaügyi Hivatal)

K.N. VYAS

2020. július 15.

A. MELLÉKLET

SZELLEMITULAJDON-JOGOK

Az e megállapodás keretében keletkezett vagy rendelkezésre bocsátott szellemitulajdon-jogokat e melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell elosztani.

ALKALMAZÁS

Ez a melléklet – a Felek eltérő megállapodása hiányában – az e megállapodás alapján folytatott közös kutatásra alkalmazandó.

I. Tulajdonjog, a jogok elosztása és gyakorlása

E melléklet alkalmazásában a „szellemi tulajdon” az 1. cikkben meghatározott jelentéssel rendelkezik.

E melléklet a Felek és résztvevőik jogainak és érdekeinek elosztását célozza. A Felek és résztvevőik biztosítják, hogy a másik Fél és annak résztvevői megszerezhessék az e melléklet értelmében számukra kiosztott szellemitulajdon-jogokat. Ez a melléklet egyéb módon nem érinti vagy befolyásolja valamelyik Fél és állampolgárai vagy résztvevői között a jogok, érdekek vagy jogdíjak elosztását, amelyet az egyes Felekre alkalmazandó jogszabályok és gyakorlatok határoznak meg, összhangban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének egyezményeivel (a továbbiakban: a WIPO-egyezmények), illetve a szellemi tulajdon területén alkalmazandó megfelelő nemzeti szabályokkal.

A Felek az alábbi elveket alkalmazzák, és azokról külön szerződéses megállapodásokban rendelkeznek:

a szellemi tulajdon (beleértve a szoftverek szerzői jogát is) hatékony védelme. A Felek biztosítják, hogy a Felek és/vagy résztvevőik észszerű időn belül értesítsék egymást az e megállapodás vagy a végrehajtási intézkedések alapján keletkező szellemitulajdon-jogokról, és hogy adott esetben e szellemitulajdon-jogok oltalmáról időben gondoskodjanak;

b)	az eredmények hatékony hasznosítása;

c)	a Felek és résztvevőik hozzájárulásainak figyelembevétele a Felek és résztvevők jogainak és érdekeinek megállapítása során;

d)	a másik Fél résztvevőinek megkülönböztetéstől mentes bánásmód biztosítása a saját résztvevőknek biztosított bánásmódhoz képest az információk tulajdonjoga, felhasználása és terjesztése, valamint a szellemitulajdon-jogok tulajdonjoga, elosztása és gyakorlása tekintetében;

e)	az üzleti titkok védelme.

A résztvevők közösen kidolgoznak egy TKT-t. A TKT egy külön megállapodás, amelyet a közös kutatás résztvevőinek kell megkötniük, és amely meghatározza a jogaikat és kötelezettségeiket, beleértve a közös kutatás során keletkező információk és szellemi tulajdon tulajdonjogával és felhasználásával – többek között a közzététellel – kapcsolatosakat is. A szellemi tulajdon tekintetében a TKT alapvetően – egyebek mellett – a tulajdonjogokat, az oltalmat, a kutatási és fejlesztési célokra vonatkozó felhasználói jogokat, a kiaknázást és a terjesztést, beleértve a közös közzétételre vonatkozó megállapodásokat, a vendégkutatók jogait és kötelezettségeit, valamint a vitarendezési eljárásokat szabályozza. A TKT kiterjed az elsődleges és másodlagos információkra, az engedélyezésre és a teljesítendő célokra is. A TKT-t a Felek hatályos jogszabályai és rendelkezései szerint kell kidolgozni, a WIPO- egyezmények és a szellemi tulajdon területén alkalmazandó megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül, figyelembe véve a közös kutatás céljait, a Felek és a résztvevők egymáshoz viszonyított anyagi és egyéb hozzájárulásait, az engedélyezés előnyeit és hátrányait a Felek területe vagy a felhasználási területek szerint, az alkalmazandó nemzeti jog által előírt követelményeket, a vitarendezési eljárások szükségességét és a résztvevők által szükségesnek tartott egyéb tényezőket. A közös TKT-ben ki kell térni a vendégkutatók által végzett kutatásokra vonatkozó, szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre is. A TKT-t a Felek felelős finanszírozó szervei vagy a kutatás finanszírozásában részt vevő szervezeti egységei hagyják jóvá a kutatási és fejlesztési együttműködésre vonatkozó azon konkrét szerződések megkötése előtt, amelyekhez a TKT kapcsolódik.

A közös kutatás során keletkezett azon információ vagy szellemi tulajdon, amelyet a TKT nem szabályoz, a lehető leghamarabb elfogadandó TKT-ben szereplő elvek szerint kerül elosztásra. TKT hiányában és olyan vita esetén, amelyet nem lehet a vitarendezési eljárás szerint rendezni, az ilyen információ vagy szellemi tulajdon közös tulajdonát képezi az azon kutatásban érintett valamennyi résztvevőnek, amelynek eredményeképpen az információ vagy szellemi tulajdon létrejött. Minden olyan résztvevő, akire e rendelkezés vonatkozik, földrajzi területi korlátozás nélkül jogosult az ilyen információk vagy szellemi tulajdon saját célú kereskedelmi hasznosítására.

Minden Fél biztosítja a másik Félnek vagy annak résztvevőinek a számukra kiosztott szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat az alkalmazandó nemzeti jog szerint és a fenti elvek figyelembevétele mellett.

Miközben az e megállapodás által érintett területeken fenntartják a versenyfeltételeket, mindegyik Fél igyekszik gondoskodni arról, hogy az e megállapodás értelmében szerzett jogokat és kötött megegyezéseket oly módon gyakorolják, hogy az ösztönözze különösen az e megállapodás alapján létrehozott, nyilvánosságra hozott vagy más módon hozzáférhetővé tett információ terjesztését és használatát.

E megállapodás felmondása vagy lejárta nem érinti a résztvevők azon jogait és kötelezettségeit, amelyek az e melléklet szerint folyamatban lévő, jóváhagyott projektek alapján fennálló szellemi tulajdonhoz fűződnek.

II. Szerzői jogi és tudományos irodalmi munkák

A Feleket és azok résztvevőit megillető szerzői jogokat a Berni Egyezménnyel (1971. évi párizsi okmány) és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS-megállapodás) összhangban kell kezelni. Az I. szakasz, a szellemitulajdon-jogok megszerzésének lehetősége, valamint a III. szakasz sérelme nélkül, és a TKT eltérő rendelkezése hiányában, a kutatási eredményeket a Felek vagy a résztvevők közösen teszik közzé. Ezen általános szabályra figyelemmel a következő eljárásokat kell alkalmazni:

Amennyiben az egyik Fél vagy annak résztvevői tudományos vagy technikai folyóiratot, cikkeket, beszámolókat, könyveket – beleértve az e megállapodás szerinti közös kutatásból származó videót – tesznek közzé, a másik Fél vagy annak résztvevői jogosultak a világ minden országára kiterjedő nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíj nélkül engedélyre az ilyen munkák fordítását, sokszorosítását, adaptálását. átadását és nyilvános terjesztését illetően.

2.	A Felek törekednek az e megállapodás szerinti közös kutatásból származó és független kiadók által kiadott tudományos jellegű szakirodalmi művek lehető legszélesebb körű terjesztésére.

3.	Az e rendelkezés alapján nyilvánosan terjesztett és készített, szerzői joggal védett mű minden példányán meg kell jelölni a szerzők nevét, kivéve, ha valamely szerző kifejezetten lemond neve feltüntetéséről. Ezeken a példányokon jól láthatóan utalni kell a Felek által közösen nyújtott támogatásra.

III. Nem nyilvános információk

A. Írásos jellegű, nem nyilvános információk

Mindegyik Fél és adott esetben azok hivatalai vagy résztvevői a lehető leghamarabb és lehetőleg a TKT-ben megfelelő írásos formában meghatározzák azon információkat, amelyeket nem kívánnak nyilvánosságra hozni az e megállapodással kapcsolatban, figyelembe véve többek között az alábbi kritériumokat:

a)	az információ titkossága abban az értelemben, hogy az egészében véve, konkrét konfigurációjában vagy egyes elemeinek összességeként általában nem ismert, illetve jogszerű eszközökkel könnyen nem hozzáférhető az adott területek szakértői számára;

b)	titkosságánál fogva az információ tényleges vagy potenciális kereskedelmi értéke;

az információnak korábban biztosított védelem abban az értelemben, hogy az információ felett jogszerűen rendelkező személy az adott körülmények között indokolt intézkedéseket tett az információ titkosságának megőrzésére. A Felek és résztvevőik egyes esetekben megállapodhatnak, hogy eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodás alapján folytatott közös kutatás során létrehozott, kicserélt vagy szolgáltatott információ egy része vagy egésze ne legyen nyilvános.

Mindegyik Fél biztosítja, hogy ő maga és résztvevői világosan azonosítják a nyilvánosságra nem hozható információkat, például megfelelő jelölés vagy korlátozó felirat alkalmazásával, vagy egy megfelelő titoktartási megállapodással. Ez vonatkozik az adott információ egészének vagy egy részének bármilyen sokszorosítására is, amely példányoknak ugyanazokat a jelöléseket vagy feliratokat kell viselniük. Az e megállapodás értelmében nem nyilvános információt átvevő Fél tiszteletben tartja annak bennfentes jellegét. E korlátozások automatikusan megszűnnek, amennyiben ezen információt a tulajdonosa nyilvánosságra hozza.

Az e megállapodás szerint közölt nem nyilvános információt az átvevő Fél csak a hozzá tartozó vagy alkalmazásában álló olyan személyeknek, vagy a hozzá tartozó olyan egyéb érintett részlegeknek, illetve szervnek továbbíthat, aki vagy amely a folyamatban levő közös kutatás konkrét céljaira meghatalmazással rendelkezik, feltéve, hogy az így terjesztett bármely nem nyilvános információ írásbeli titoktartási megállapodás tárgyát képezi és egyértelműen felismerhető e jellege a 2. bekezdés szerint.

Az e megállapodás alapján nem nyilvános információt szolgáltató Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával az átvevő Fél a nem nyilvános információt a 3. pontban engedélyezettnél szélesebb körben is terjesztheti. A Felek együttműködnek az ilyen szélesebb körű terjesztéssel kapcsolatos előzetes írásbeli hozzájárulás kérelmezésére és megszerzésére vonatkozó eljárások kidolgozásában; a hozzájárulást mindkét Fél a saját szakpolitikái, rendeletei és törvényei által megengedett mértékben adja meg.

B. Nem írásos jellegű, nem nyilvános információ

Azokban az esetekben, amikor az átadó Fél szóban közöl nem nyilvános információkat, különösen szemináriumokon, megbeszéléseken, létesítmények vagy laboratóriumok látogatása során, a III. A. szakasz 1–4. pontjának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, feltéve, hogy az ilyen nem nyilvános információ, illetve más bizalmas vagy bennfentes információ átadója és átvevője a szóbeli közlést megelőzően közösen nyilatkozatot készítenek, amely meghatározza, hogy e szóbeli közlések mire terjedhetnek ki és mit tartalmazhatnak.

Ellenőrzés

Mindegyik Fél törekszik annak biztosítására, hogy az e megállapodás alapján a birtokába jutó nem nyilvános információt a megállapodás szerint kezeljék. Ha valamelyik Félnek tudomására jut, hogy nem lesz képes az e szakaszban foglalt terjesztési korlátozások betartására, vagy indokolt ennek bekövetkezésétől tartani, erről azonnal értesíti a másik Felet. A Felek ezután konzultálnak a megfelelő teendők meghatározásáról.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 440

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. december 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Megállapodás az Európai Atomenergia-közösség és az Indiai Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó kutatási és fejlesztési együttműködésről	1