2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2153 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. október 7.)

az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriái, valamint az Európai Ügyészség ügyirati tárgymutatójában kezelhető műveleti vonatkozású személyes adatok érintettjeinek kategóriái tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Ügyészséget az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetői és bűnrészesei tekintetében történő nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint az említett személyek bíróság elé állítása érdekében hozták létre.

(2)	Az Európai Ügyészség ügyviteli rendszere kiterjed az összes ügyiratot felsoroló tárgymutatóra. A tárgymutatóban szereplő műveleti vonatkozású személyes adatok az ügyek azonosításához vagy a különböző ügyiratok közötti kereszthivatkozások létrehozásához szükséges adatokra korlátozódnak.

(3)	Ezért meg kell határozni a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriáit, valamint azon érintettek kategóriáit, akiknek műveleti vonatkozású személyes adatai a tárgymutatóban kezelhetők.

(4)	Az (EU) 2017/1939 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az (EU) 2017/1939 rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében említett szakértői csoporttal történő egyeztetésre 2020. május 8-án került sor.

(6)	Az európai adatvédelmi biztos 2020. július 31-én nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/1939 rendelet az e rendelet mellékletében meghatározott szövegű melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 283., 2017.10.31., 1. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Az érintettek kategóriái és a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriái a 49. cikk (3) bekezdésében említettek szerint

A. Azon érintettek kategóriái, akiknek műveleti vonatkozású személyes adatai kezelhetők a tárgymutatóban:

a)	az Európai Ügyészség büntetőeljárásaiban érintett gyanúsítottak vagy vádlottak;

b)	az Európai Ügyészség büntetőeljárásait követően elítélt személyek;

c)	azon természetes személyek, akik az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények bejelentői vagy sértettjei;

d)	az a) és b) pontban említett személyek valamelyikével kapcsolatban álló személyek vagy e személyek bűntársai.

B. Az A. pont a) és b) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban:

a)	vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)	születési hely és idő;

c)	állampolgárság;

nem;

e)	az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)	társadalombiztosítási azonosító számok, személyazonosító számok, továbbá járművezetői engedélyek, személyazonosító okmányok és útlevél adatai, valamint vám- és adóazonosító számok;

g)	a feltételezett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, valamint a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája;

h)	Az Európai Ügyészség által folytatott nyomozás alatt álló azonosított vagy azonosítható személyekhez kapcsolódó jogi személyekre vonatkozó információk;

i)	a bűnszervezethez tartozás gyanúja;

j)	bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák adatai;

k)	telefonszámok, SIM-kártyaszámok, e-mail-címek, IP-címek, valamint online platformokon használt fiók- és felhasználónevek;

l)	gépjármű-nyilvántartási adatok;

m)	a személy által birtokolt vagy használt azonosítható eszközök, például kriptoeszközök és ingatlanok.

C. Az A. pont c) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban azon szükséges és arányos mértékben, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára nyomozati és vádhatósági feladatainak ellátását:

a)	vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)	születési hely és idő;

c)	állampolgárság;

nem;

e)	az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)	személyazonosító számok, személyazonosító okmányok és útlevél adatai;

g)	az érintett személyt érintő vagy általa bejelentett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, valamint a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája.

D. Az A. pont d) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban azon szükséges és arányos mértékben, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára nyomozati és vádhatósági feladatainak ellátását:

a)	vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)	születési hely és idő;

c)	állampolgárság;

nem;

e)	az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)	személyazonosító számok, személyazonosító okmányok és útlevél adatai.”

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2154 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. október 14.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, bizonyítványkiállítási és bejelentési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („állategészségügyi rendelet”) és különösen annak 166. cikke (3) bekezdésére, 168. cikke (3) bekezdésére és 169. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet szabályokat állapít meg többek között a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli előállítására, feldolgozására és forgalmazására vonatkozóan. Előírja továbbá, hogy a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia az említett rendeletben már megállapított szabályokat kiegészítő részletes követelményekről és különösen a megelőző, többek között kockázatcsökkentő intézkedésekről, a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak mozgatására vonatkozó korlátozásokról, valamint az ilyen mozgások előzetes bejelentéséről annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen termékek ne okozzák a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek Unión belüli terjedését.

(2)

Emellett az e jogi aktusban megállapított szabályoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2016/429 rendelet előtt elfogadott uniós jogi aktusokban és különösen a 2002/99/EK tanácsi irányelvben (2) a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatására vonatkozóan meghatározott uniós szabályokat, mivel azok hatékonynak bizonyultak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelemben. Az e jogi aktusban megállapított szabályoknak figyelembe kell venniük az említett korábbi jogi aktusokban megállapított szabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatokat is, és a szabályokat hozzá kell igazítani az (EU) 2016/429 rendeletben meghatározott, állategészégügyre vonatkozó új jogszabályi kerethez.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet 166. cikke megállapítja a felelős személyek általános állategészségügyi kötelezettségeit a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszában, beleértve e termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatását is. Megállapítja különösen a felelős személyek kötelezettségeit a jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek terjedésével kapcsolatban, különösen abban az esetben, ha az említett termékek előállításának vagy feldolgozásának helye szerinti illetékes hatóság vészhelyzeti intézkedéseket vagy forgalmi korlátozásokat vezetett be. A jegyzékbe foglalt betegségek és az új betegségek terjedésének megfékezése ezért nemcsak a felelős személyek kötelezettsége, hanem az illetékes hatóságé is. E rendeletnek ezért egyértelműen köteleznie kell a felelős személyeket arra, hogy csak az illetékes hatóság engedélyének megszerzését követően és az engedélyben előírt feltételeknek megfelelően mozgassák az ilyen termékek olyan szállítmányait, amelyeket vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó helyeken állítottak elő vagy dolgoztak fel.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet 168. cikke bizonyos tájékoztatási követelményeket állapít meg a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítvány tekintetében, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az ezeket az információkat kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. E rendeletnek ezért információs követelményeket kell megállapítania az (EU) 2016/429 rendelet 166. cikkének (2) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó helyeken előállított és feldolgozott ilyen termékek szállítmányait kísérő állategészségügyi bizonyítvány tekintetében. Ennek ki kell terjednie az illetékes hatóság által az ilyen szállítmányok mozgatására vonatkozóan megállapított feltételek teljesítésével kapcsolatos információkra is. Az e rendeletben meghatározandó tájékoztatási követelményeket figyelembe kell venni a szárazföldi állatok és szaporítóanyagaik egyes kategóriáira vonatkozó hatósági bizonyítványminták, hatósági tanúsítványok és nyilatkozatminták tekintetében az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az (EU) 2016/429 („állategészségügyi rendelet”) egységes alkalmazását biztosító szabályokat megállapító külön végrehajtási jogi aktusban meghatározott, állati eredetű termékekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítványmintában.

(5)

Az (EU) 2016/429 rendelet 169. cikke megállapítja a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek más tagállamokba történő szállításának előzetes bejelentésére vonatkozó szabályokat, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen előzetes bejelentéssel kapcsolatos tájékoztatási követelményekre, valamint az áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén az előzetes bejelentést érintő vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan. E rendeletnek ezért az előzetes bejelentés vonatkozásában meg kell határoznia a felelős személyek tájékoztatási kötelezettségeit. Az előzetes bejelentésben megadott információk annak érdekében történő harmonizálása céljából, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság minden szükséges adatot megkapjon a szállítmányról, e rendeletben meg kell állapítani az előzetes bejelentés tartalmára vonatkozó követelményeket – az (EU) 2016/429 rendelettel összhangban előírt helyzetek és azon feltételek alapján, amelyeknek az állati eredetű termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a más tagállamokba irányuló mozgatásuk megengedhető legyen –, valamint az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos vészhelyzeti eljárások részleteit is.

(6)

mivel a TRACES rendszer az (EU) 2017/625 rendelet 131–136. cikkében említett, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerét alkotó számítógépes rendszer integrált eleme, az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) megállapított szabályoknak megfelelően a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerére vonatkozóan megállapított készenléti intézkedéseket kell alkalmazni.

(7)

Ez a rendelet teljeskörűen szabályozza a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányai Unión belüli mozgatásának állategészségügyi szempontjait, az ilyen szállítmányokat kísérő állategészségügyi bizonyítvány tartalmát és az előzetes bejelentési kötelezettségeket. Mivel ezeket a szabályokat együttesen kell alkalmazni és egymással összefüggnek, alkalmazásuk megkönnyítése, az átláthatóság és a szabályok megkettőzésének elkerülése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban, nem pedig több kereszthivatkozással ellátott külön jogi aktusban kell meghatározni. Ez összhangban van az (EU) 2016/429 rendelettel elfogadott megközelítéssel is.

(8)	Ezt a rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2021. április 21-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben meghatározott, a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak Unión belüli szállítására vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

az (EU) 2016/429 rendelet 166. cikkének (2) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó létesítményekben, élelmiszer-vállalkozásokban vagy övezetekben előállított vagy feldolgozott szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatására vonatkozó, a felelős személyekre vonatkozó kötelezettségek;

b)	az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdésében előírt állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó tájékoztatási követelmények (állategészségügyi bizonyítvány);

c)	az (EU) 2016/429 rendelet 169. cikkének (1) bekezdésében előírt, az említett szállítmányok más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó előzetes bejelentésre vonatkozó tájékoztatási követelmények (előzetes bejelentés);

d)	az (EU) 2016/429 rendelet 169. cikkének (1) bekezdésében előírt vészhelyzeti eljárások az említett szállítmányok áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavarai esetén történő mozgatásának előzetes bejelentésére.

2. cikk

Az állati eredetű termékek szállítmányait mozgató felelős személyek kötelezettségei

A felelős személyek az (EU) 2016/429 rendelet 166. cikkének (2) bekezdésében említett vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányait csak akkor mozgathatják az Unión belül, ha:

a)	a mozgatást a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság engedélyezte; valamint

b)	a szállítmányok megfelelnek az a) pontban előírt engedélyezési feltételeknek.

3. cikk

Állategészségügyi bizonyítvány állati eredetű termékek szállítmányainak mozgatásához

Az (EU) 2016/429 rendelet 168. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon kívül az állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell az e rendelet mellékletében meghatározott információkat is.

4. cikk

A felelős személyek tájékoztatási kötelezettsége az állati eredetű termékek szállítmányainak tagállamok közötti mozgatására vonatkozó előzetes bejelentés tekintetében

Az előzetes bejelentésben a felelős személyek az (EU) 2016/429 rendelet 168. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon túlmenően a származási tagállam illetékes hatósága rendelkezésére bocsátják az e rendelet mellékletében meghatározott információkat, és ezt az e rendelet 1. cikkében említett állati eredetű termékek minden egyes szállítmányára vonatkozóan megteszik.

5. cikk

Eljárás válsághelyzet esetén

Áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén az e rendelet 1. cikkében említett, más tagállamba mozgatandó állati eredetű termékek szállítmányainak származási helye szerinti illetékes hatóságnak meg kell felelnie az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet 46. cikkében a TRACES és a tagállamok nemzeti rendszerei számára a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének nem tervezett vagy tervezett leállása esetére létrehozott készenléti rendelkezéseknek.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Tanács 2002/99/EK irányelve (2002. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.).

MELLÉKLET

A szárazföldi állatokból származó állati eredetű termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatását kísérő állategészségügyi bizonyítványban feltüntetendő információk

a)	a feladó és a címzett neve és címe;

b)	a feladó létesítmény vagy hely neve és címe;

c)	a rendeltetési létesítmény vagy hely neve és címe;

az állati eredetű termékek leírása, ideértve a következőket:

a terméknek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében meghatározott kategóriája:

—	friss hús (szükség esetén a kategória megjelölésével),

—	húskészítmények,

—

belek,

—	nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek,

—	tejtermékek,

—

tojás,

—	tojástermékek,

—	összetett élelmiszer-készítmények (az állati eredetű összetevők feltüntetésével)

ii.	az állatfaj, amelyből az állati eredetű terméket előállították;

iii.	a nyersanyag származási helye szerinti tagállam vagy régió;

iv.	az(ok) a kezelés(ek), amely(ek)nek az állati eredetű terméket alávetették;

v.	ha szükséges, az állati eredetű terméken feltüntetett jelölés;

vi.	gyűjtésük vagy feldolgozásuk helye és időpontja;

e)	az állati eredetű termékek mennyisége;

f)	az állategészségügyi bizonyítvány kiállításának időpontja és helye; a hatósági állatorvos neve, beosztása és aláírása; valamint a szállítmány származási helye szerinti illetékes hatóság bélyegzője;

g)	a feladási helyen lévő létesítményben, élelmiszer-vállalkozásban vagy övezetben mozgatási korlátozásokat okozó, jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség neve;

az e rendelet 2. cikkében említett engedély megadására vonatkozó feltételeknek való megfelelés részletei, és vagy:

i.	az említett feltételeket előíró, a Bizottság által elfogadott vonatkozó jogi aktus címe és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének időpontja; vagy

ii.	az említett feltételeket előíró, az illetékes hatóság által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott jogi aktusra vagy utasításra való hivatkozás.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2155 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. október 14.)

a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer létrehozásával történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az épültetek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (10) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célkitűzések összefüggésében az épületek energiahatékonyságára a következő fő jogszabályok vonatkoznak: a 2010/31/EU irányelv, a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3). A 2010/31/EU irányelvnek két egymást kiegészítő célkitűzése van: a meglévő épületek felújításának felgyorsítása 2050-ig, valamint az összes épület korszerűsítésének támogatása intelligens technológiák – például mesterséges intelligenciát és felhőalapú szolgáltatásokat alkalmazó technológiák – alkalmazásával, valamint a tiszta mobilitással való szorosabb összefüggés kialakításával.

(2)	Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának következetes és átlátható, Unió-szerte történő mérése érdekében meg kell határozni az okosépület-mutató közös fogalmát és a kiszámítására vonatkozó közös módszertant.

(3)

Az okosépület-mutatórendszer elfogadhatóságának, használhatóságának és következetességének biztosítása érdekében a Bizottság – az érdekelt felek széles körével és a tagállamokkal együttműködve – a 2010/31/EU irányelv 8. cikkének (10) bekezdésével és IA. mellékletével összhangban módszertant dolgozott ki az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére.

(4)

Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló módszertan biztosítja, hogy az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának értékelése Unió-szerte egységes és összehasonlítható módon történjen, ugyanakkor elegendő rugalmasságot enged ahhoz, hogy a számítást a konkrét körülményekhez lehessen igazítani.

(5)	Az okosépület-mutatórendszer végrehajtása érdekében megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat kell bevezetni.

(6)	Adott esetben lehetővé kell tenni, hogy a tulajdonos, a létesítménykezelő vagy az épülethez kapcsolódó bármely más érdekelt fél nyilvános útmutatók és eszközök segítségével önértékelést készítsen az okos funkciók fogadására való alkalmasságról.

(7)

Az okosépület-mutatórendszer és a meglévő, kötelezően alkalmazandó rendszerek közötti párhuzamos erőfeszítések és költségek elkerülése érdekében az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló módszertannak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy – amennyiben úgy döntenek – összekapcsolják vagy integrálják az okosépület-mutatórendszert a nemzeti energiahatékonysági tanúsítási rendszerekkel és a 2010/31/EU irányelv alapján létrehozott egyéb rendszerekkel.

(8)

Az okosépület-mutatót úgy kell kialakítani, hogy tükrözze az épületek és azok rendszereinek okos funkciók fogadására való alkalmasságát, és oly módon kell használni, hogy kiegészítse – ne pedig helyettesítse – az épületek egyéb jellemzőit, például az energiahatékonyságot vagy a fenntarthatóságot értékelő eszközöket.

(9)

Az okosépület-mutató nem lehet az épületek energiahatékonyságának mutatója. Az épületek tulajdonosait tájékoztatni kell arról, hogy az okos funkciók fogadására való alkalmasság, melyet az okosépület-mutató fejez ki, és az épületek energetikai tanúsítványok formájában kifejezett energiahatékonysága különböző kérdések, amelyekre ezért különböző típusú intézkedéseket kell kidolgozni, habár az okos funkciók fogadására való alkalmasság hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához.

(10)

A fogyasztók, az épületek használói és tulajdonosai szempontjából az előnyök akkor aknázhatók ki leginkább, ha az épületek értékelésére rendelkezésre álló eszközöket kombinálva használják, ami biztosítja, hogy a fogyasztók, az épületek használói és tulajdonosai átfogó képet kapjanak épületeikről és arról, hogy miként javíthatják általános teljesítményüket.

(11)	Az okosépület-mutatót mind a meglévő épületekre, mind az új ingatlanprojektekre alkalmazni kell. Lehetővé kell tenni a digitális épületmodellek, többek között az épületinformációs modellek vagy a digitális ikrek alkalmazását az okosépület-mérőszámok kiszámításának megkönnyítése érdekében.

(12)	A 2010/31/EU irányelv hatálya alá tartozó valamennyi épülettípus és önálló rendeltetési egység esetében lehetővé kell tenni az okosépület-mutató számítási rendszerének alkalmazását.

(13)

Az okosépület-mutatót úgy kell kialakítani, hogy kiemelje a fejlett intelligens technológiák előnyeit az épülettulajdonosok és -használók számára, például az energiamegtakarítás és az éghajlatváltozásra való felkészültség, vagy a nagyobb fokú inkluzivitás, akadálymentesség, kényelem és jólét szempontjából.

(14)	Az épületek és önálló rendeltetési egységeik okos funkciók fogadására való alkalmasságának az okosépület-mutatórendszer keretében való, az okosépület-tanúsítvány kiadása céljából történő értékelését képesített vagy akkreditált szakértőknek kell elvégezniük.

(15)

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti energetikai auditok elvégzése céljából akkreditált szakértőket az épületek és önálló rendeltetési egységeik okos funkciók fogadására való alkalmasságának értékelésére is alkalmasnak lehet tekinteni.

(16)

Az épületek fokozott digitalizálása és hálózati összekapcsoltsága növeli a kiberbiztonsági és adatvédelmi kockázatokat, és sebezhetőbbé teszi az épületeket és rendszereiket a kiberfenyegetésekkel és a személyes adatokkal való visszaéléssel szemben. Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal. Az okosépület-mutatónak elő kell segítenie az épülettulajdonosok és -használók tájékoztatását ezekről a kockázatokról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet létrehozza az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszert, ennek keretében pedig meghatározza az okosépület-mutató fogalmát és az annak kiszámítására szolgáló közös módszertant. A módszertan az épületek és önálló rendeltetési egységeik okosépület-mérőszámának kiszámításából, és ez alapján az épületek és önálló rendeltetési egységeik okos funkciók fogadására való alkalmasságának osztályokba sorolásából áll.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„okosépület-mutató”: olyan mutató, amely a 2010/31/EU irányelv 8. cikkének (10) bekezdésével összhangban tájékoztatást ad az épületek és önálló rendeltetési egységeik okos funkciók fogadására való alkalmasságáról;

2.	„okosépület-mutatórendszer”: az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának tanúsítására szolgáló rendszer;

„gazdasági szereplő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy tagállam területén található épület tulajdonosa, vagy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy tagállam területén található épület önálló rendeltetési egységét birtokolja vagy használja, és aki vagy amely az adott épületre vagy önálló rendeltetési egységre okosépület-tanúsítvány kiadását kéri;

4.	„az okos funkciók fogadására való alkalmasság mérése”: az épületnek vagy önálló rendeltetési egységének az e rendeletben meghatározott módszertan szerinti értékelése;

5.	„okosépület-mérőszám”: az épületre vagy önálló rendeltetési egységére vonatkozóan az okos funkciók fogadására való alkalmasság mérése keretében kiszámított mérőszám;

6.	„rendszer”: olyan rendszer, amely egy épületben helyezkedik el és a 2010/31/EU irányelv alapján az okos funkciók fogadására való alkalmasság mérése szempontjából releváns, ideértve többek között a 2010/31/EU irányelv 2. cikkében meghatározott épületgépészeti rendszereket;

7.	„fő okosépület-funkció”: a 2010/31/EU irányelv IA. mellékletének 2. pontjában említett három fő funkció egyike;

8.	„befolyásoló kritérium”: az okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatások által az e rendelettel összhangban elérni kívánt kulcsfontosságú hatás;

9.	„műszaki terület”: az okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatások összessége, amelyek együttesen az épülettől vagy önálló rendeltetési egységétől elvárt szolgáltatások – például a fűtés – integrált és összefüggő részét alkotják;

10.	„hálózati összekapcsoltság”: a rendszerek azon képessége, hogy adatokat cseréljenek egymással, valamint az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik azon képessége, hogy adatokat cseréljenek a hálózattal és a kapcsolódó létesítményekkel (például egy aggregátorral) vagy más épületekkel;

11.	„interoperabilitás”: egy rendszer azon képessége, hogy információ- és adatcsere révén, egy közös cél érdekében, közösen elfogadott szabványok alapján interakciót folytasson;

12.	„kiberbiztonság”: azok a tevékenységek, amelyek a kiberfenyegetésekkel érintett hálózati és információs rendszereknek, az ilyen rendszerek felhasználóinak és más személyeknek a védelméhez szükségesek;

13.	„okos funkciók fogadására alkalmas technológia”: egy vagy több, okos funkció fogadására alkalmas szolgáltatást lehetővé tévő technológia, például az épületautomatizálás;

14.

„okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatás”: egy vagy több műszaki alkotóelem vagy rendszer által biztosított funkció vagy funkciók összessége. Az okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatás okos funkciók fogadására alkalmas technológiákat használ, és magasabb szintű funkciókba rendezi őket;

15.	„okosépület-tanúsítvány”: valamely tagállam vagy egy általa kijelölt jogi személy által elismert tanúsítvány, amely jelzi egy épület vagy önálló rendeltetési egysége okos funkciók fogadására való alkalmasságát az e rendeletben meghatározott módszertan szerinti számítás alapján;

16.	„funkcionalitási szint”: egy okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatás okos funkciók fogadására való alkalmasságának szintje;

17.	„súlyozó tényező”: olyan paraméter, amelyet az okosépület-mutató kiszámításához használnak egy adott műszaki terület vagy befolyásoló kritérium jelentőségének a számításban való kifejezésére;

18.	„szellőztetés”: az az eljárás, melynek során a vonatkozó követelményeknek megfelelően szabályozzák a friss levegő áramát a beltéri levegő minőségének fenntartása és javítása érdekében;

19.	„energiaegyensúly”: olyan megközelítés, amellyel az adott épület éghajlati övezete alapján bizonyos súlyozó tényezők módosíthatók.

3. cikk

Az okosépület-mutató

(1) Az okosépület-mutatónak lehetővé kell tennie az épületek és önálló rendeltetési egységeik okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérését, és ezen információnak a gazdasági szereplőkkel és más érdekelt felekkel, különösen a tervezőkkel és az épületüzemeltetőkkel való közlését.

(2) Az okosépület-mutatónak annak értékelésén kell alapulnia, hogy az épület vagy önálló rendeltetési egysége milyen mértékben alkalmas egyrészt arra, hogy működése igazodjon a használó igényeihez és a hálózathoz, másrészt energiahatékonyságának és használat közbeni általános teljesítményének javítására. Az okosépület-mutatónak a következőket kell figyelembe vennie: az energiamegtakarítás növelésével kapcsolatos jellemzők, referenciamutatók és rugalmasság, valamint a jelentős mértékben összekapcsolt és intelligens készülékekből adódó kiterjesztett funkciók és képességek.

(3) Az okosépület-mutatónak magában kell foglalnia az épület vagy önálló rendeltetési egysége okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérését, valamint az épületeknek, az önálló rendeltetési egységeknek és a rendszereknek az előre meghatározott fő funkciókat, befolyásoló kritériumokat és műszaki területeket kifejező okosépület-mérőszámait.

(4) Az okosépület-mutatónak lehetőség szerint további információkat kell tartalmaznia a rendszerek inkluzivitásáról és hálózati összekapcsoltságáról, a rendszerek interoperabilitásáról és kiberbiztonságáról, valamint az adatvédelemről.

4. cikk

Az okosépület-mutató kiszámításának módszertana

(1) Az okosépület-mutató kiszámításához használt módszertannak az épületben vagy önálló rendeltetési egységében már meglévő vagy tervezett, okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatások, valamint az adott épület vagy önálló rendeltetési egysége szempontjából relevánsnak tekintett, okos funkciók fogadására alkalmas szolgáltatások értékelésén kell alapulnia.

(2) Az okosépület-mérőszámok kiszámítása az I–VI. mellékletben meghatározott közös uniós módszertani kereten alapul.

(3) Az I–VI. mellékletben meghatározott szabványos számítási módszer a VII. melléklettel összhangban módosítható, különösen oly módon, hogy az energiahatékonysági tanúsítás keretében összekapcsolják az energiahatékonysági számításokkal.

(4) Az okosépület-mutató kiszámításához használt módszertant az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban kell alkalmazni, különösen a szakértők képesítése tekintetében.

5. cikk

Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérése

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérését az épületre vagy önálló rendeltetési egységére vonatkozóan a VIII. melléklet szerint kiszámított okosépület-mérőszámok alapján kell elvégezni.

6. cikk

A rendszer önkéntes jellege

(1) Az okosépület-mutatórendszert önkéntes közös uniós rendszerként kell működtetni.

(2) A tagállamok eldönthetik, hogy területükön vagy annak egy részén bevezetik-e az okosépület-mutató alkalmazását. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a rendszert csak bizonyos épületkategóriákra alkalmazzák.

(3) Az okosépület-mutatórendszert alkalmazó tagállamok megválaszthatják, hogy a rendszert önkéntes vagy kötelező alapon alkalmazzák-e a területükön található épületekre vagy önálló rendeltetési egységeikre.

(4) Azon tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy területükön vagy annak egy részén bevezetik az okosépület-mutatórendszert, a rendszer bevezetése előtt értesíteniük kell a Bizottságot.

(5) A tagállamok bármikor dönthetnek úgy, hogy módosítják, kiigazítják vagy megszüntetik a rendszer alkalmazását anélkül, hogy ezt bármilyen módon indokolniuk kellene. Az ilyen döntésről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

7. cikk

Az okosépület-tanúsítvány

(1) Az épületek vagy az épületek önálló rendeltetési egységeinek okosépület-mutatóját az okosépület-tanúsítványban kell közölni a gazdasági szereplőkkel és egyéb érdekelt felekkel.

(2) Az okosépület-tanúsítványnak a IX. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia.

8. cikk

Az okosépület-mutatókat meghatározó szakértők

(1) Az okosépület-mutatórendszer bevezetése mellett döntő tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az épületek vagy az épületek önálló rendeltetési egységeinek okos funkciók fogadására való alkalmasságának – az okosépület-tanúsítvány kiadása céljából – végzett értékelését képesített vagy akkreditált szakértők végezzék el. A szakértők lehetnek akár önálló vállalkozók, akár közigazgatási szervek vagy magánvállalkozások alkalmazottai.

(2) Az okosépület-mutatórendszer alkalmazása mellett döntő tagállamoknak meg kell határozniuk az okosépület-mutatókkal foglalkozó szakértők képesítésére vagy akkreditálására vonatkozó követelményeket, és biztosítaniuk kell, hogy e követelmények a kompetenciákra – többek között az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kompetenciára – vonatkozó kritériumokat is tartalmazzanak.

9. cikk

Az okosépület-mutatórendszer ellenőrzésére szolgáló rendszer

(1) Az okosépület-mutatórendszer alkalmazása mellett döntő tagállamoknak létre kell hozniuk az okosépület-tanúsítványok független ellenőrzési rendszerét. Adott esetben e tagállamok támaszkodhatnak a már működő független ellenőrzési rendszerekre, például az energetikai tanúsítványokra vonatkozó rendszerre.

(2) A független ellenőrzési rendszernek biztosítania kell a tagállam területén kibocsátott okosépület-tanúsítványok érvényességét.

10. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a 2010/31/EU irányelv 23. cikkében említett szakértőkkel folytatott konzultációt követően 2026. január 1-jéig adott esetben felülvizsgálhatja ezt a rendeletet, és szükség esetén további javaslatokat tehet.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 153., 2010.6.18., 13. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2017.7.28., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az okosépület-mérőszámok kiszámítása

Egy épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmassága azt fejezi ki, hogy az épület vagy önálló rendeltetési egység milyen mértékben alkalmas egyrészt arra, hogy működése igazodjon a használók igényeihez és a hálózathoz, másrészt energiahatékonyságának és használat közbeni általános teljesítményének javítására.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságát az épületben vagy önálló rendeltetési egységben meglévő vagy tervezett, illetve az épület vagy önálló rendeltetési egység szempontjából releváns okosfunkciós szolgáltatásoknak és azok funkcionalitási szintjének értékelése alapján határozzák meg.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságát a százalékban kifejezett összesített okosépület-mérőszámon alapuló minősítéssel fejezik ki, amely az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságának az általa elérhető maximális alkalmassághoz viszonyított arányát mutatja.

Az okosépület-mérőszámok kiszámítása a III., V. és VII. melléklettel összhangban előre meghatározott súlyozó tényezőkön alapul, melyek értéke az éghajlati viszonyoktól és más releváns szempontoktól, például az épület típusától függően módosulhat.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságának kifejezésére a módszertan lehetővé teszi a százalékban kifejezett, lebontott okosépület-mérőszámok használatát is. A lebontott mérőszámok az alábbi szempontok közül egyre vagy többre vonatkozóan fejezhetik ki az okosfunkció-fogadási alkalmasságot:

a 2010/31/EU irányelv IA. mellékletének 2. pontjában kiemelt három fő funkció:

1.	energiateljesítmény és működés;

2.	a használó igényeihez való alkalmazkodás; valamint

3.	az épület energiaszükségletének rugalmassága, beleértve azt, hogy az épület vagy önálló rendeltetési egység milyen mértékben nyújt lehetőséget a fogyasztói reakcióban való részvételre.

b)	az e rendelet II. mellékletében meghatározott okosépületi hatáskritériumok;

c)	az e rendelet IV. mellékletében meghatározott, az okosfunkció-fogadási alkalmasság szempontjából releváns műszaki területek.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység okosépület-mérőszámának kiszámítása a meglévő vagy tervezett okosfunkciós szolgáltatások értékelésén és azok funkcionalitási szintjén alapul. Az értékelés célja, hogy kellő megbízhatósággal meghatározza a meglévő vagy tervezett szolgáltatásokat, és azokon belül az egyes szolgáltatások funkcionalitási szintjét. E célból – amennyiben rendelkezésre állnak – az épületek digitális modelljei is alkalmazhatók, beleértve az épületinformációs modelleket és a digitális ikreket is. A VI. melléklettel összhangban az épületek által biztosítható okosfunkciós szolgáltatásokat egy előre meghatározott jegyzék sorolja fel, és e szolgáltatások a IV. melléklet szerint előre meghatározott műszaki területek szerint vannak rendszerezve.

Az okosépület-mérőszámokat a következő eljárással kell kiszámítani:

az okosfunkciós szolgáltatásoknak az e rendelet VI. melléklete szerint meghatározott jegyzékével összhangban az e rendelet IV. mellékletében meghatározott valamennyi műszaki terület tekintetében értékelni kell a meglévő okosfunkciós szolgáltatásokat, és az okosfunkciós szolgáltatások jegyzékével összhangban mindegyiknél meg kell határozni a funkcionalitási szintet;

az okosfunkciós szolgáltatások jegyzékével összhangban és a II. mellékletben meghatározott valamennyi okosépületi hatáskritériumra vonatkozóan meg kell határozni valamennyi műszaki terület I(d,ic) mérőszámát az alábbiak szerint:

ahol:

1.	d a szóban forgó műszaki terület száma;

2.	ic a szóban forgó hatáskritérium száma;

3.	Nd a d műszaki területhez tartozó szolgáltatások teljes száma;

4.	Si,d a d műszaki terület i szolgáltatása;

5.	FL(Si,d) az épületben vagy önálló rendeltetési egységben rendelkezésre álló Si,d szolgáltatás funkcionalitási szintje;

6.	Iic(FL(Si,d)) az Si,d szolgáltatás mérőszáma az ic hatáskritériumra vonatkozóan, a szolgáltatás funkcionalitási szintjének megfelelően;

az okosfunkciós szolgáltatások jegyzékével összhangban minden hatáskritériumra vonatkozóan meg kell határozni az egyes műszaki területek maximális Imax(d,ic) mérőszámát az alábbiak szerint:

ahol:

1.	FLmax(Si,d) az a legmagasabb funkcionalitási szint, amelyet az Si,d szolgáltatás az okosfunkciós szolgáltatások jegyzéke alapján elérhet;

2.	Iic(FLmax(Si,d)) az Si,d szolgáltatás legmagasabb funkcionalitási szintjének mérőszáma, azaz a legmagasabb mérőszám, amelyet az Si,d szolgáltatás az ic hatáskritériumra vonatkozóan elérhet;

az SRic okosépület-mérőszámot minden egyes hatáskritériumra vonatkozóan az V. mellékletben meghatározott súlyozással kell meghatározni az alábbiak szerint:

ahol:

1.	d a szóban forgó műszaki terület száma;

2.	N a műszaki területek teljes száma (a IV. mellékletnek megfelelően);

3.	Wd,ic a d műszaki terület százalékban kifejezett súlyozó tényezője az ic hatáskritériumra vonatkozóan;

a 2010/31/EU irányelv IA. mellékletének 2. pontjában kiemelt három fő funkción alapuló SRf okosépület-mérőszámokat a III. mellékletben meghatározott súlyozó tényezők alkalmazásával, az alábbiak szerint kell meghatározni:

ahol:

1.	M a hatáskritériumok teljes száma (a II. mellékletnek megfelelően);

2.	Wf(ic) az ic hatáskritérium százalékban kifejezett súlyozó tényezője az f fő funkcióra vonatkozóan a III. melléklettel összhangban;

3.	SRic az ic hatáskritériumra vonatkozó okosépület-mérőszám;

az SR összesített okosépület-mérőszám a fő funkciók okosépület-mérőszámainak súlyozott összegeként számítható ki az alábbiak szerint:

ahol:

1.	SRf az f fő funkció okosépület-mérőszáma;

2.	Wf az f fő funkció súlyozása az összesített okosépület-mérőszám számításában, ahol ΣWf = 1;

a műszaki területeknek az egyes hatáskritériumokra vonatkozó SRd,ic okosépület-mérőszámát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol:

1.	I(d,ic) a d műszaki területnek az ic hatáskritériumra vonatkozó mérőszáma;

2.	Imax(d,ic) a d műszaki területnek az ic hatáskritériumra vonatkozó maximális mérőszáma.

II. MELLÉKLET

Okosépületi hatáskritériumok

Az I. mellékletben meghatározott számítási eljárásban figyelembe vett okosépületi hatáskritériumok a következők:

a)	energiahatékonyság;

b)	karbantartás és hiba-előrejelzés;

kényelem;

d)	egyszerű használat;

e)	egészség, jólét és akadálymentesség;

f)	a használók tájékoztatása;

g)	az energiafelhasználás rugalmassága és energiatárolás.

III. MELLÉKLET

A fő funkciókra vonatkozó hatáskritériumok súlyozása

Az e rendelet II. mellékletében meghatározott minden egyes hatáskritériumot a 2–4. pontban meghatározott három fő funkció közül csak egynél vesznek figyelembe. A tagállamoknak minden egyes fő funkció tekintetében meg kell határozniuk a releváns hatáskritériumok súlyozó tényezőit.

Az „energiateljesítmény és működés” fő funkciónál a releváns hatáskritérium az „energiahatékonyság”, illetve a „karbantartás és hiba-előrejelzés”.

A „használó igényeihez való alkalmazkodás” fő funkcióhoz a következő hatáskritériumok tartoznak: „kényelem”, „egyszerű használat”, „a használók tájékoztatása” és „egészség, jólét és akadálymentesség”.

A „rugalmas energiafelhasználás” fő funkció esetében „az energiafelhasználás rugalmassága és energiatárolás” hatáskritériumot kell alkalmazni.

IV. MELLÉKLET

Műszaki területek

Az e rendelet I. mellékletében meghatározott számítási eljárásban figyelembe vett, az okosfunkció-fogadási alkalmasság szempontjából releváns műszaki területek a következők:

fűtés;

hűtés;

c)	használati meleg víz;

d)	szellőztetés;

e)	világítás;

f)	dinamikus külső térelhatárolók;

g)	villamos energia;

h)	elektromos járművek töltése;

i)	nyomon követés és ellenőrzés.

V. MELLÉKLET

A műszaki területek súlyozása

Minden egyes műszaki területet súlyozni kell az egyes hatáskritériumok tekintetében, ennek keretében a súlyozó tényezők jellemzik a műszaki területnek a hatáskritériumra gyakorolt befolyását.

A műszaki területek súlyozó tényezőit százalékban fejezik ki, és minden egyes hatáskritérium esetében a műszaki területek súlyozó tényezőinek összege 100 %.

A súlyozó tényezők műszaki területekhez való hozzárendelésének standard megközelítése a következőkön alapul:

az éghajlati zóna szerinti besorolás szerinti energiaegyensúly a „fűtés”, a „hűtés”, a „használati meleg víz”, a „szellőztetés”, a „világítás” és a „villamos energia” műszaki területek súlyozó tényezőinél az „energiahatékonyság”, a „karbantartás és hiba-előrejelzés”, valamint „az energiafelhasználás rugalmassága és energiatárolás” hatáskritériumokra vonatkozóan;

b)	minden más esetben: rögzített vagy egyenlően elosztott súlyozó tényezők.

A tagállamok meghatározzák azokat az éghajlati zóna szerinti besorolásokat, amelyeket adott esetben a súlyozó tényezők meghatározásához használnak. E célból a tagállamok felhasználhatják a vonatkozó uniós iránymutatásokat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek.

A műszaki területek súlyozó tényezői egyes hatáskritériumok tekintetében eltérhetnek a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek esetében.

A súlyozó tényezőket a tagállamok határozzák meg, és a Bizottság arra ösztönzi őket, hogy e célból használják fel a vonatkozó uniós iránymutatásokat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek. Figyelembe vehetik továbbá az éghajlatváltozás lehetséges hatásait is.

VI. MELLÉKLET

Az okosfunkciós szolgáltatások jegyzéke

Az okosépület-mérőszámoknak az I. mellékletben meghatározott módszertan szerint történő kiszámítása céljából a tagállamok rendelkezésre bocsátanak legalább egy jegyzéket az okosfunkciós szolgáltatásokról, amelyet a szakértők felhasználhatnak az okosfunkciós szolgáltatások meghatározásához és értékeléséhez.

A jegyzéknek tartalmaznia kell az okosfunkciós szolgáltatásokat, amelyeket figyelembe kell venni az okosépület-mérőszám kiszámításához, valamint a kapcsolódó funkcionalitási szinteket és a hatáskritériumokra vonatkozó egyes mérőszámokat.

A jegyzék összeállításának és bármely későbbi frissítésének tükröznie kell az okos funkciók fogadására alkalmas technológiák jelenlegi állását.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak iránymutatást a szakértőknek az okosfunkciós szolgáltatások azonosításának és értékelésének leghatékonyabb módjáról, adott esetben a vonatkozó uniós iránymutatásokat is felhasználva.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy több jegyzéket állítanak össze az okosfunkciós szolgáltatásokról, például a különböző épülettípusokra vonatkozóan.

VII. MELLÉKLET

A standard számítási eljárás esetleges módosítása

Annak elkerülése érdekében, hogy egy épületet vagy önálló rendeltetési egységet méltánytalanul büntessenek, egyes okosfunkciós szolgáltatásokat ki lehet hagyni az okosépület-mérőszámok kiszámításából, amennyiben ezek a szolgáltatások az adott épület vagy önálló rendeltetési egység szempontjából nem relevánsak.

A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az ilyen módosítások relevánsak és megengedettek.

Azon műszaki területek súlyozó tényezői, amelyekre a standard számítás során az (éghajlati) energiaegyensúly-megközelítést alkalmaznák, a szóban forgó épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonysági tanúsítványában szereplő fogyasztás alapján számíthatók ki.

VIII. MELLÉKLET

Az épületek okosépület-minősítése

Az okosfunkció-fogadási alkalmasságot hét okosépület-osztály segítségével lehet kifejezni a nagyobb fokú alkalmasságtól a kisebb fokú alkalmasságig.

Az egyes okosépület-osztályoknak az összesített okosépület-mérőszámok alábbi tartományai felelnek meg: 90–100 %; 80–90 %; 65–80 %; 50–65 %; 35–50 %; 20–35 %; < 20 %.

IX. MELLÉKLET

Az okosépület-tanúsítvány tartalma

Az okosépület-tanúsítványban a következő információkat kell biztosítani a végfelhasználók számára:

a)	a tanúsítvány egyedi azonosítója;

b)	a tanúsítvány kiállításának és lejáratának dátuma;

c)	tájékoztató szöveg, amely meghatározza az okosépület-mutató alkalmazási körét, különös tekintettel az energiahatékonysági tanúsítványokkal való kapcsolatára;

d)	az épületre vagy önálló rendeltetési egységre vonatkozó általános információk (az épület vagy önálló rendeltetési egység típusa, területe, építési éve és adott esetben felújításának éve, helyszíne);

e)	amennyiben rendelkezésre áll, az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az érvényes energiahatékonysági tanúsítványban meghatározott energiahatékonysági osztálya;

f)	az épület vagy az önálló rendeltetési egység okosépület-osztálya;

g)	opcionálisan az épület vagy önálló rendeltetési egység összesített okosépület-mérőszáma,

h)	az e rendelet I. mellékletében kiemelt három fő funkcióra vonatkozó okosépület-mérőszámok;

i)	a hatáskritériumok szerinti okosépület-mérőszámok;

j)	opcionálisan az egyes műszaki területek mérőszámai az egyes hatáskritériumok tekintetében;

k)	amennyiben lehetséges, a hálózati összekapcsoltságról rendelkezésre álló információk, különös tekintettel a nagy sebességű technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra meglétére, amelyet például az önkéntesen használt „széles sávra kész” címke jelezhet;

l)	amennyiben lehetséges, a rendszerek interoperabilitására, kiberbiztonságára és az adatvédelemre vonatkozóan rendelkezésre álló információk, beleértve adott esetben a közösen elfogadott szabványoknak való megfelelést is, valamint a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információk;

tájékoztató szöveg, amely egyértelművé teszi, hogy a tanúsítvány a kibocsátás időpontjában érvényes okosfunkció-fogadási alkalmasságot tükrözi, és hogy az épületen és rendszerein végzett bármely jelentős módosítás befolyásolja az okosfunkció-fogadási alkalmasságot, ezért szükségessé teszi a tanúsítványon szereplő információk frissítését;

n)	opcionálisan ajánlások arra vonatkozóan, hogy miként javítható az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmassága, adott esetben figyelembe véve a kulturális örökségi jelentőséget;

o)	opcionálisan további információk a mérőszámok kiszámítása során alkalmazott feltételezésekről, például a fő funkciókra vonatkozó okosépület-mérőszámok kiszámításához használt hatáskritériumok súlyozó tényezőiről.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2156 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. október 14.)

az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az épültetek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) létrehozta az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszert, ennek keretében pedig meghatározta az okosépület-mutató fogalmát és az annak kiszámítására szolgáló közös módszertant.

(2)

Az önkéntes rendszer alkalmazásáról a tagállamok szabadon dönthetnek. A közös rendszer alkalmazása mellett döntő tagállamoknak e rendelettel és az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban kell alkalmazniuk a rendszert.

(3)	Az önkéntes közös uniós rendszer hatékony végrehajtására vonatkozó technikai szabályokat végrehajtási jogi aktusban kell részletezni.

(4)

Az épületek és önálló rendeltetési egységeik okosfunkció-fogadási alkalmasságának az okosépület-mutatórendszer keretében való, az okosépület-tanúsítvány kiadása céljából történő értékelését képesített vagy akkreditált szakértőknek kell elvégezniük, akik lehetnek akár önálló vállalkozók, akár közigazgatási szervek vagy magánvállalkozások alkalmazottai.

(5)

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, az épületek energiahatékonyságának tanúsítása, a fűtési, légkondicionáló, kombinált fűtési, illetve légkondicionáló és szellőzőrendszerek 2010/31/EU irányelv szerinti helyszíni vizsgálata, illetve a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti energetikai auditok elvégzése céljából akkreditált szakértőket az épületek és önálló rendeltetési egységeik okosfunkció-fogadási alkalmasságának értékelésére is illetékesnek lehet tekinteni.

(6)

Az okosépület-mutatórendszer alkalmazása mellett döntő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott részletekkel összhangban tesztidőszakot vezessenek be. Ezt a tesztidőszakot nem szükséges jogszabályban szabályozni, kivéve, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogrendszere előírja ilyen jogszabály elfogadását. E tesztidőszak során lehetővé kell tenni a visszajelzések gyűjtését a rendszer végrehajtási szabályainak kiigazítása, valamint e rendelet és az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet felülvizsgálatának előkészítése érdekében.

(7)

Az okosépület-mutatórendszer megvalósításának lehetővé kell tennie az épület vagy önálló rendeltetési egység tulajdonosai, illetve az épülethez vagy önálló rendeltetési egységhez kapcsolódó egyéb érdekelt felek, például a létesítménykezelők számára, hogy saját maguk végezzék el épületeik vagy önálló rendeltetési egységeik okosfunkció-fogadási alkalmasságának értékelését. Az okosépület-tanúsítványt azonban csak akkor szabad ilyen értékelés alapján kibocsátani, ha azt képesített vagy akkreditált szakértő végezte el.

(8)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/31/EU irányelv 26. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza az épületek okosépület-minősítésére szolgáló, az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet által létrehozott önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

A következő fogalommeghatározást szintén alkalmazni kell:

„az okosépület-mutatóra vonatkozó szabályok”: az épületek okosépület-minősítésére szolgáló, az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet által létrehozott önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályok.

3. cikk

Az okosépület-mutatókkal foglalkozó szakértők akkreditálása és képesítése

(1) Amennyiben a tagállamok bevezetik az okosépület-mutatórendszert, dönthetnek úgy, hogy az energiahatékonysági tanúsítványok kibocsátása, vagy a fűtési, légkondicionáló, kombinált fűtési, illetve légkondicionáló és szellőzőrendszerek 2010/31/EU irányelv szerinti helyszíni vizsgálata, illetve az energiahatékonyságról szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelv szerinti energetikai auditok elvégzése céljából akkreditált vagy képesített szakértők illetékesek az okosépület-tanúsítványok kibocsátása terén is. Ebben az esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy további, elsősorban képzési követelményeket támasztanak az említett szakértőkkel szemben az okosépület-tanúsítványok kibocsátására vonatkozó képesítés megszerzésének feltételéül.

(2) A tagállamoknak elérhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára az okosfunkció-fogadási alkalmasság értékeléséért felelős szakértők képesítésére vonatkozó információkat.

(3) A tagállamok adott esetben közzétehetik a képesített vagy akkreditált szakértők, vagy az ilyen szakértői szolgáltatásokat kínáló akkreditált vállalatok rendszeresen frissített jegyzékét. A tagállamok e célból ugyanazt az eszközt is használhatják, mint a 2010/31/EU irányelv 17. cikke szerinti energiahatékonysági tanúsítás és helyszíni vizsgálatok szakértői esetében.

4. cikk

Az okosépület-tanúsítvány kibocsátása és felhasználási feltételei

(1) Bármely gazdasági szereplő kérheti a 3. cikkben említett szakértőktől az érintett épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságának értékelését és okosépület-tanúsítványának kibocsátását.

(2) A szakértőnek ellenőriznie kell az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságának értékeléséhez és az okosépület-tanúsítvány kibocsátásához összegyűjtött információk megbízhatóságát.

(3) Adott esetben a szakértő az épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságának értékelésekor figyelembe vehet más regionális vagy nemzeti mutatókat és kapcsolódó értékelési módszereket is.

(4) Az okosépület-tanúsítványt csak képesített vagy akkreditált szakértő értékelése alapján lehet kibocsátani.

(5) Az okosépület-tanúsítványnak tartalmaznia kell az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet IX. mellékletében felsorolt elemeket.

(6) Az okosépület-tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a tíz évet. Amennyiben azonban egy épületen vagy önálló rendeltetési egységen később olyan jelentős módosítást hajtanak végre, amely befolyásolta volna az okosfunkció-fogadási alkalmasság eredeti értékelését, akkor ajánlott új tanúsítványt kibocsátani.

5. cikk

A rendszer összekapcsolása az energiahatékonysági tanúsítási és más vizsgálati rendszerekkel

(1) Azok a tagállamok, amelyek az okosépület-mutatórendszer bevezetése mellett döntenek, az okosépület-tanúsítvány kibocsátását összekapcsolhatják energiahatékonysági tanúsítási rendszerükkel, vagy a fűtési, légkondicionáló, illetve kombinált fűtési vagy légkondicionáló és szellőzőrendszerek 2010/31/EU irányelv szerinti helyszíni vizsgálatára szolgáló rendszerükkel, vagy a 2012/27/EU irányelv szerinti energiaaudit-rendszerükkel.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kötelezővé teszik az e rendszerekkel való összekapcsolást, ebben az esetben az okosépület-tanúsítványt minden olyan esetben ki kell bocsátani, amikor energiahatékonysági tanúsítványt kell kiállítani, vagy helyszíni vizsgálatot vagy auditot kell végezni, de dönthetnek úgy is, hogy a rendszert önkéntessé teszik, amely esetben az okosépület-tanúsítványt csak a gazdasági szereplő kérésére kell kibocsátani.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy az okosépület-mutatórendszert összekapcsolják energiahatékonysági tanúsítási, helyszíni vizsgálati vagy energiaaudit-rendszerükkel, felhasználhatják az adott rendszer tekintetében már működő független ellenőrzési rendszert is.

6. cikk

Önértékelés

(1) A Bizottság 2021. április 1-jéig közzéteszi honlapján azt a keretrendszert, amely lehetővé teszi az épülettulajdonosok, -használók és más érdekelt felek számára, hogy saját maguk értékeljék egy épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságát. A tagállamok módosíthatják vagy kiegészíthetik ezt a keretrendszert a nemzeti sajátosságoknak megfelelő alkalmazás érdekében.

(2) Amennyiben egy épület vagy önálló rendeltetési egység okosfunkció-fogadási alkalmasságát az épülettulajdonos, -használó vagy más érdekelt fél szakértő közreműködése nélkül értékeli, ezen értékelés alapján nem lehet okosépület-tanúsítványt kibocsátani.

7. cikk

Az okosépület-mutatórendszer nyomon követése és alkalmazásának előmozdítása

(1) Amennyiben a tagállamok az okosépület-mutatórendszer alkalmazása mellett döntenek, az adott tagállamban vagy tagállamokban tevékenykedő szakértőknek e rendelet mellékletének megfelelően jelentést kell tenniük az adott tagállam nemzeti vagy adott esetben regionális hatóságai számára az általuk kibocsátott okosépület-tanúsítványokkal kapcsolatos adatokról.

(2) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az okosépület-mutatórendszer bevezetése mellett döntenek, évente jelentést kell tenniük a Bizottság számára a területükön kibocsátott okosépület-tanúsítványok számáról és a kapcsolódó statisztikákról az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint.

(3) A Bizottság a tagállamokkal, a szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk, valamint a szakértők által szolgáltatott adatok alapján nyomon követi az okosépület-mutatórendszer piaci elterjedését.

(4) Azok a tagállamok, amelyek az okosépület-mutatórendszer bevezetése mellett döntenek, további intézkedéseket hozhatnak a rendszer széles körű alkalmazásának támogatására. Lehetőség van ezen intézkedéseknek a 2010/31/EU irányelv 2a. cikkében előírt hosszú távú felújítási stratégiákkal összefüggésben történő kidolgozására és jelentésére is.

8. cikk

Az okosépület-mutatórendszer tesztidőszaka

(1) A tagállamok nemzeti szinten kötelezettségek nélküli tesztidőszakot vezethetnek be az okosépület-mutatórendszer alkalmazására.

(2) A nemzeti tesztidőszakok e rendelet hatálybalépésétől kezdődhetnek.

(3) A nemzeti tesztidőszakot bevezető tagállamoknak a tesztidőszak lezárását követő 6 hónapon belül jelentést kell tenniük a Bizottság számára a vonatkozó tapasztalatokról.

(4) A nemzeti tesztidőszakok kereteit a tagállamok határozzák meg. Ezek közé tartozik például az időtartam, a tesztidőszak ütemezése, a megcélzott épülettípusok és földrajzi zónák, az okosépület-mutatórendszer tesztelt szempontjai, a visszajelzések gyűjtésének módja, az okosfunkció-fogadási alkalmasság értékelését végző szakértők kiválasztásának kritériumai, annak eldöntése, hogy a tesztidőszak részeként létrehoznak-e független ellenőrzési rendszert, annak eldöntése, hogy a tesztidőszak során kiállítanak-e és a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátanak-e tanúsítványokat, valamint adott esetben a tesztidőszak megszervezéséért felelős harmadik fél kijelölése.

(5) A nemzeti tesztidőszakok végén a tagállamoknak értékelniük kell az eredményeket, és el kell dönteniük, hogy alkalmazzák-e az okosépület-mutatórendszert.

(6) Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti tesztidőszak bevezetését tervezik, a tesztidőszak kezdete előtt értesíteniük kell a Bizottságot, megjelölve az alkalmazni tervezett intézkedéseket is.

(7) A Bizottság az e rendelet 6. cikkében említett keretrendszer biztosításával, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítésével támogatja azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti szinten tesztidőszakot vezetnek be az okosépület-mutatók alkalmazására.

(8) A Bizottság a tagállamokkal konzultálva nyomon követi az okosépület-mutatórendszer tesztidőszakát.

(9) Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy tesztidőszakot vezetnek be, a Bizottságnak benyújtott jelentésükbe belefoglalhatják a nemzeti szakértőik által gyűjtött adatok elemzését vagy értékelését is. Ezeket a nemzeti elemzéseket vagy értékeléseket a Bizottság figyelembe veszi az okosépület-mutató és a kapcsolódó módszertan továbbfejlesztése céljából.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság szükség esetén 2026. január 1-jéig felülvizsgálhatja ezt a rendeletet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért eredmények fényében.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 153., 2010.6.18., 13–35. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer létrehozásával történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 9. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve ( 2012. október 25. ) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

MELLÉKLET

Az okosépület-mutatórendszer végrehajtásának nyomon követése

A szakértőknek minden kibocsátott tanúsítvány esetében jelenteniük kell a nemzeti vagy adott esetben regionális hatóságok számára az alábbi kategóriákra vonatkozó adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a)	az épületek vagy önálló rendeltetési egységek típusa;

b)	az épületek vagy önálló rendeltetési egységek teljes hasznos alapterülete;

c)	az okosépület-osztály;

d)	az összesített okosépület-mérőszám;

a 2010/31/EU irányelv IA. mellékletében és az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendeletben kiemelt, az okosfunkció-fogadási alkalmasságot jelző három fő funkcióra vonatkozó okosépület-mérőszámok;

f)	az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott okosépületi hatáskritériumokra vonatkozó okosépület-mérőszámok.

A tagállamok választhatják meg, hogy melyik megközelítés teszi lehetővé számukra ezen adatok leghatékonyabb módon való gyűjtését. Amennyiben rendelkezésre áll, felhasználhatják az energiahatékonysági tanúsítványokat tartalmazó adatbázisukat is.

A tagállamok évente jelentést tesznek a Bizottságnak az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően gyűjtött adatokról. A Bizottságnak szóló éves jelentésnek – amennyiben rendelkezésre áll – legalább a következőket kell tartalmaznia:

a kibocsátott okosépület-tanúsítványok teljes száma, az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. melléklete szerinti okosépület-osztályok összesített megoszlása, valamint az okosépület-tanúsítvánnyal rendelkező épületek és önálló rendeltetési egységek energiahatékonyságára vonatkozó statisztika;

statisztika azokról az épületekről, amelyekre vonatkozóan a jelentéstételi évben okosépület-tanúsítványt bocsátottak ki, beleértve a tanúsítvánnyal rendelkező épületek között az alábbiak arányát:

1.	lakóépületek és nem lakáscélú épületek;

2.	egylakásos családi házak;

3.	többlakásos lakóépületek;

4.	legfeljebb 1 000 m2 teljes hasznos alapterületű nem lakáscélú épületek;

5.	1 000 m2-nél nagyobb teljes hasznos alapterületű nem lakáscélú épületek;

az (EU) 2020/2155 [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a C(2020) 6930 számú, felhatalmazáson alapuló rendelet helyes hivatkozását] felhatalmazáson alapuló rendelet VIII. melléklete szerinti okosépület-osztályok megoszlása az alábbi épületkategóriák mindegyikében:

1.	egylakásos családi házak;

2.	többlakásos lakóépületek;

3.	legfeljebb 1 000 m2 teljes hasznos alapterületű nem lakáscélú épületek;

4.	1 000 m2-nél nagyobb teljes hasznos alapterületű nem lakáscélú épületek;

Amennyiben a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, a tagállamok részletesebb statisztikákat is benyújthatnak, különbséget téve az épülettípusok (például az oktatási, az egészségügyi vagy a kulturális örökség részét képező épületek) között.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2159 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelet árunómenklatúrát (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra vagy KN) hozott létre azzal a céllal, hogy egyidejűleg teljesüljenek a Közös Vámtarifa, az Unió külkereskedelmi statisztikái és az áruk importjára és exportjára vonatkozó egyéb uniós szakpolitikák által támasztott követelmények.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet létrehozta továbbá az Európai Unió integrált vámtarifáját (a továbbiakban: TARIC), amely eleget tesz a Közös Vámtarifa, a külkereskedelmi statisztika, a kereskedelmi és a mezőgazdasági, valamint az árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó egyéb uniós politikák követelményeinek.

(3)

Ahhoz, hogy az Unió olyan statisztikákat is nyomon tudjon követni, amelyek kizárólag bizonyos áruk behozatalával kapcsolatosak, a TARIC-on belüli statisztikai alszámok létrehozása a legmegfelelőbb eszköz; ezeket a statisztikai célú TARIC-kódokat a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete „Vámtarifa-mellékletek” című harmadik részének „TARIC statisztikai kódok” című 10. melléklete tartalmazza.

(4)

Az (EU) 2020/1369 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az arcvédő maszkokra vonatkozó, új TARIC-alszámokat vezetett be a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete harmadik részének 10. mellékletébe. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2021. január 1-jétől alkalmazandó Kombinált Nómenklatúrába ezek az új kódok is bekerüljenek, módosítani kell a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének az (EU) 2020/1577 bizottsági végrehajtási rendelet (3) által 2021. január 1-jei hatállyal bevezetett módosításokat magában foglaló változatát.

(5)

A Covid19-világjárvány miatt kialakult helyzet még mindig fennáll az Unióban, és a tagállamok jelenleg is a Covid19 feltartóztatásáért küzdenek. Ezért a tagállamokban nagy – és egyre nagyobb – a kereslet bizonyos gyógyászati termékek, különösen az arcvédő maszkok, diagnosztikai reagensek és diagnosztikai készletek iránt, és e termékek használata is egyre elterjedtebb, amely tendencia valószínűleg a jövőben sem változik. A szóban forgó termékek behozatala további kihívások elé állítja a vámhatóságokat.

(6)

A tagállami vámellenőrzések uniós szintű megkönnyítése és összehangolása érdekében helyénvaló kiegészítő TARIC-alszámokat létrehozni, amelyek lehetővé tennék az érintett termékek gyorsabb megkülönböztetését az ugyanazon alszám alá tartozó többi terméktől, ezáltal enyhítve a Covid19-világjárvány során az ellátási láncban bekövetkező esetleges késedelmek hatását.

(7)	Tekintettel a SARS-CoV-2-vakcinák jelentőségére, helyénvaló lenne egy idevágó KN-kód létrehozása annak érdekében, hogy e vakcinák kivitelét is nyomon lehessen követni.

(8)	Annak érdekében, hogy az arcvédő maszkok, a diagnosztikai reagensek és a diagnosztikai készletek kereskedelmi forgalmát jobban nyomon lehessen követni, kiegészítő TARIC-alszámokat kell létrehozni.

(9)

Ezek a kiegészítő TARIC-alszámok egyúttal megkönnyítenék az (EU) 2020/491 bizottsági határozat (4) tagállamok általi végrehajtását is. A legtöbbet importált egészségügyi termékek közé tartozó arcvédő maszkok TARIC-ban való egyedi azonosítása felgyorsítaná a nyilatkozattételi eljárást azáltal, hogy megkülönböztetné ezeket a termékeket a jelenleg ugyanazon alszám alá besorolt egyéb termékektől.

(10)	A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az érintett árukra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés folytonosságának biztosítása érdekében a vámhatóságok és a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a Kombinált Nómenklatúra e rendeletben meghatározott módosításait az (EU) 2020/1577 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapjától alkalmazhassák. Ezért ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és 2021. január 1-jétől alkalmazásra kell kerülnie.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2658/87/EGK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Gerassimos THOMAS

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/1369 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 29.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 319., 2020.10.2., 2. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/1577 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 21.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 361., 2020.10.30., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2020/491 határozata (2020. április 3.) a 2020-as Covid19-járvány hatásaival szembeni fellépéshez szükséges áruk behozatalivám- és hozzáadottértékadó-mentességéről (HL L 103I., 2020.4.3., 1. o.).

MELLÉKLET

A 2658/87/EGK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A Második rész, VI. áruosztály, 30. árucsoportban a 3002 13 00, a 3002 14 00 és a 3002 15 00 KN-kódra vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„3002 13 00	– – Immunológiai termékek, nem kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben (*1)	mentes	–
3002 14 00	– – Immunológiai termékek, kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben (*1)	mentes	–
3002 15 00	– – Immunológiai termékek, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben (*1)	mentes	–

A Második rész, VI. áruosztály, 30. árucsoportban a 3002 20 00 KN-kódra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

	„3002 20	– Vakcinák embergyógyászati célra:
★	3002 20 10	– – SARS-koronavírusok elleni vakcinák (SARS-CoV fajok)	mentes	p/st (*2)
★	3002 20 90	– – Más	mentes	–

A Második rész, VI. áruosztály, 38. árucsoportban a 3822 00 00 KN-kódra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„3822 00 00

Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok (*3)

mentes

–

A Második rész, XI. áruosztály, 63. árucsoportban a 6307 90 93 és a 6307 90 95 KN-kódra vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

★	„6307 90 93	– – – – – Az EN149 szabvány szerinti szűrő félálarc (FFP); más maszk, amely megfelel a maszkokra mint részecskeszűrő légzésvédő eszközökre vonatkozó hasonló szabványnak (*4)	6,3	p/st
★	6307 90 95	– – – – – Más (*4)	6,3	p/st

A Harmadik rész, 10. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

„3002 13 00	– – Immunológiai termékek, nem kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben:
3002 13 00 10	– – – A SARS-CoV vírusfajok által okozott fertőzések diagnosztizálásában használatos diagnosztikai reagensek	–
3002 13 00 90	– – – Más	–
3002 14 00	– – Immunológiai termékek, kevertek, nem kimért adagokban vagy formákban vagy nem a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben:
3002 14 00 10	– – – A SARS-CoV vírusfajok által okozott fertőzések diagnosztizálásában használatos diagnosztikai reagensek	–
3002 14 00 90	– – – Más	–
3002 15 00	– – Immunológiai termékek, kimért adagokban vagy formákban vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben:
3002 15 00 10	– – – A SARS-CoV vírusfajok diagnosztikai reagensei, készletben is	–
3002 15 00 90	– – – Más	–”

„3822 00 00	Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok:
3822 00 00 10	– A SARS-CoV vírusfajok diagnosztikai reagensei, készletben is	–
3822 00 00 90	– Más	–”

	„– – – – Arcvédő maszk:
6307 90 93	– – – – – Az EN149 szabvány szerinti szűrő félálarc (FFP); más maszk, amely megfelel a maszkokra mint részecskeszűrő légzésvédő eszközökre vonatkozó hasonló szabványnak:
	– – – – – – Nem szőtt textília:
	– – – – – – – Az EN149 szabvány szerinti FFP2 és FFP3 szűrő félálarc és hasonló maszk:
6307 90 93 11	– – – – – – – – Az EN149 szabvány szerinti FFP2 és FFP3 szűrő félálarc	p/st
6307 90 93 19	– – – – – – – – Más	p/st
6307 90 93 20	– – – – – – – Más	p/st
6307 90 93 90	– – – – – – Más	p/st
6307 90 95	– – – – – Más:
	– – – – – – Nem szőtt textília:
	– – – – – – – Az EN14683 szabvány szerinti sebészeti maszk; más maszk, amely megfelel a sebészeti maszkokra vonatkozó hasonló szabványnak:
6307 90 95 11	– – – – – – – – Az EN14683 szabvány szerinti sebészeti maszk	p/st
6307 90 95 19	– – – – – – – – Más	p/st
6307 90 95 20	– – – – – – – Más	p/st
	– – – – – – Más:
6307 90 95 91	– – – – – – – Kézi készítésű	p/st
6307 90 95 95	– – – – – – – Más	p/st”

(*1) Statisztikai TARIC-kódok: lásd a 10. mellékletet.”

(*2) Adag (többadagos tartályok esetében a felnőtteknek szánt adag).”

(*3) Statisztikai TARIC-kódok: lásd a 10. mellékletet.”

(*4) Statisztikai TARIC-kódok: lásd a 10. mellékletet.”

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2160 RENDELETE

(2020. december 18.)

az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének a (jól meghatározott anyagokat és ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagokat, polimereket és homológokat is magukban foglaló) etoxilált 4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenol anyagcsoport tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 58. és 131. cikkére,

mivel:

(1)

A koronavírus-betegség (Covid19) egy újonnan felfedezett koronavírus által okozott fertőző betegség. 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet a Covid19-járvány kitörését „nemzetközi horderejű népegészségügyi szükséghelyzetnek” nyilvánította, majd 2020. március 11-én a Covid19-et világjárványnak minősítette.

(2)

A (jól meghatározott anyagokat és ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagokat, polimereket és homológokat is magában foglaló) etoxilált 4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenol anyagcsoport (a továbbiakban: anyagcsoport) esetében teljesülnek az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének f) pontjában meghatározott kritériumok, és az anyagcsoport szerepel a szóban forgó rendelet XIV. mellékletében.

(3)

Az anyagcsoport tekintetében a kérelem benyújtására vonatkozóan megállapított határidő 2019. július 4. volt, a lejárati idő pedig 2021. január 4. Az 1907/2006/EK rendelet 56. cikke (1) bekezdésének megfelelően valamely anyagcsoport felhasználásai a lejárati időt követően csak akkor engedélyezhetők, ha egy meghatározott felhasználásra vonatkozóan engedély került kibocsátásra, vagy a kérelem benyújtásának határideje előtt kérelmezték egy adott használat engedélyezését, de még nem született határozat a kérelem tárgyában, vagy a szóban forgó használat az említett rendelet értelmében valamely mentesség alkalmazási körébe tartozik.

(4)	A Covid19-világjárvány példátlan népegészségügyi szükséghelyzetet idézett elő. Emellett azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében kénytelenek voltak meghozni, jelentős zavarokat okoztak a nemzetgazdaságokban és az Unió egészében.

(5)

Folyamatban van a Covid19 leküzdésére alkalmas potenciális kezelések és oltóanyagok kifejlesztése. Az anyagcsoport szerepet játszik a Covid19 diagnosztizálásában és az e célt szolgáló eszközök előállításában. Jelenleg in vitro diagnosztikai készletek előállításához használják. Az anyagcsoport a koronavírus-betegség elleni oltóanyagok kifejlesztése terén is használatos, és várhatóan azok előállításához is szükség lesz rá. Ezenkívül nem zárható ki, hogy az anyagcsoport felhasználásra kerül gyógyszerhatóanyagoknak és kimért adagolású szereknek a Covid19 leküzdése érdekében történő kifejlesztése és előállítása céljára.

(6)

A jelen népegészségügyi szükséghelyzetben az Uniónak elsődleges érdeke, hogy a Covid19 diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére alkalmas biztonságos és hatékony gyógyszereket, biztonságos orvostechnikai eszközöket és azok tartozékait a lehető leghamarabb ki lehessen fejleszteni, elő lehessen állítani, rendelkezésre lehessen bocsátani és fel lehessen használni az Unióban.

(7)

Mivel azonban a kérelmek benyújtására vonatkozó, 2019. július 4-i határidő a Covid19-világjárvány kitörése előtt lejárt, az említett időpontig nem kerülhetett sor az anyagcsoportnak a koronavírus-betegség diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére irányuló felhasználásaira vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására, ezért az ilyen felhasználások a lejárati időt követően nem folytatódhatnak jogszerűen.

(8)

Ezért a közegészség védelmére irányuló rendkívüli intézkedésként létfontosságú gondoskodni arról, hogy az anyagcsoport az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében jelenleg szereplő lejárati idő után is felhasználható legyen a koronavírus-betegség diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére szolgáló gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel és azok tartozékaival, többek között in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos kutatásokban, valamint az említett gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és tartozékaik kifejlesztéséhez és előállításához, továbbá az ilyen orvostechnikai eszközökben vagy azok tartozékaiban.

(9)	Ezenkívül annak lehetővé tétele, hogy az anyagcsoportot 2021. január 4. után is fel lehessen használni az említett konkrét célokra, egyúttal a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia (2) célkitűzéseinek teljesítéséhez is hozzájárulna.

(10)

Ezért a szóban forgó anyagcsoport esetében helyénvaló elhalasztani a kérelem benyújtásának határidejét és a lejárati időt a koronavírus-betegség diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére szolgáló gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel és azok tartozékaival, többek között in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos kutatásokban való felhasználás, valamint az említett gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és tartozékaik kifejlesztése és előállítása céljára történő felhasználás, továbbá az ilyen orvostechnikai eszközökben vagy azok tartozékaiban való felhasználás tekintetében. A kérelem benyújtási határidejének az e rendelet hatálybalépését 18 hónappal követő időpontra történő elhalasztása szükséges ahhoz, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az említett felhasználások engedélyezése iránti kérelmek elkészítéséhez, és ennek megfelelően a lejárati időt helyénvaló a hatálybalépést 36 hónappal követő időpontra halasztani.

(11)	Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Mivel az anyagcsoport tekintetében a kérelem benyújtásának határideje már a koronavírus-járvány kitörése előtt lejárt, annak elkerülésére, hogy megszakadjon az az időszak, amely alatt kérelmezni lehet a koronavírus-betegség diagnosztizálására, kezelésére vagy megelőzésére szolgáló gyógyszerekkel, orvostechnikai eszközökkel és azok tartozékaival, többek között in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos kutatásokban való felhasználás, valamint az említett gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és tartozékaik kifejlesztéséhez és előállításához történő felhasználás, továbbá az ilyen orvostechnikai eszközökben vagy azok tartozékaiban való felhasználás engedélyezését annak érdekében, hogy az adott felhasználás az 1907/2006/EK rendelet 56. cikke (1) bekezdése d) pontjának alkalmazási körébe tartozzon, elő kell írni, hogy e rendelet sürgősen lépjen hatályba és visszamenőleges hatállyal, 2019. július 4-étől legyen alkalmazandó. Ezt a rendeletet azért is indokolt sürgősen hatályba léptetni és visszamenőleges hatállyal alkalmazni, hogy az anyagcsoport tekintetében 2021. január 4. után is engedélyezettek maradjanak ugyanazok a felhasználások.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XIV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. július 4-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak és az Európai Beruházási Banknak – A Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégia, 2020. június 17., COM(2020) 245 final.

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében található táblázatban a (jól meghatározott anyagokat és ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagokat, polimereket és homológokat is magában foglaló) etoxilált 4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenolra vonatkozó 42. bejegyzés a következőképpen módosul:

a „Kérelem benyújtásának határideje” című negyedik oszlop szövege helyébe a következő szöveg lép:

„a)	2019. július 4.*;

az a) ponttól eltérve, 2022. június 22. a következő felhasználások tekintetében:

—

a 2001/83/EK irányelv hatálya alá tartozó gyógyszerekkel vagy a 93/42/EGK irányelv, az (EU) 2017/745 rendelet, a 98/79/EK irányelv vagy az (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet ((**)) hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközökkel vagy azok tartozékaival kapcsolatos kutatás, valamint az ilyen gyógyszerek, illetve orvostechnikai eszközök és tartozékaik kifejlesztése és előállítása a koronavírus-betegség (Covid19) diagnosztizálásában, kezelésében vagy megelőzésében való felhasználás céljából;

—	a 93/42/EGK irányelv, az (EU) 2017/745 rendelet, a 98/79/EK irányelv vagy az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközökben vagy azok tartozékaiban, a Covid19 diagnosztizálása, kezelése vagy megelőzése céljából.

((**)) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o.).”;"

a „Lejárati idő” című ötödik oszlop szövege helyébe a következő szöveg lép:

„a)	2021. január 4.**;

az a) ponttól eltérve, 2023. december 22. a következő felhasználások tekintetében:

—

a 2001/83/EK irányelv hatálya alá tartozó gyógyszerekkel vagy a 93/42/EGK irányelv, az (EU) 2017/745 rendelet, a 98/79/EK irányelv vagy az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközökkel vagy azok tartozékaival kapcsolatos kutatás, valamint az ilyen gyógyszerek, illetve orvostechnikai eszközök és tartozékaik kifejlesztése és előállítása a Covid19 diagnosztizálásában, kezelésében vagy megelőzésében való felhasználás céljából;

—	a 93/42/EGK irányelv, az (EU) 2017/745 rendelet, a 98/79/EK irányelv vagy az (EU) 2017/746 rendelet hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközökben vagy azok tartozékaiban, a Covid19 diagnosztizálása, kezelése vagy megelőzése céljából.”

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/42

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2161 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 18.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

A. KÉRELEM

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálása, valamint a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalaira vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetése érdekében.

(2)	A kérelmet 2020. november 9-én nyújtották be. A kérelmező névtelenséget kért, és kérését kellően megindokolta. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt a kérelmező azonosságának bizalmas kezelése.

B. TERMÉK

(3)

Az esetleges kijátszással érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, az (EU) 2019/915 bizottsági végrehajtási rendelet (2) hatálybalépésének napján az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok (TARIC-kódok: 7607111110 és 7607191010) alá tartozó, legalább 0,007 mm, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, legfeljebb 10 kg tömegű könnyű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések ugyanerre a termékre alkalmazandók.

(4)

A vizsgált termék az előző preambulumbekezdésben meghatározottal megegyező, jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok alá tartozó, de Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék (TARIC-kódok: 7607111111 és 7607191011, a továbbiakban: vizsgált termék).

C. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(5)	A jelenleg hatályban lévő, esetlegesen kijátszott intézkedéseket az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések („meglévő intézkedések”) alkotják.

D. INDOKOK

(6)	A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék behozatalával kijátsszák az érintett termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedéseket.

(7)	A kérelemben található bizonyítékok az alábbiakat mutatják.

(8)	Az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínai Népköztársaságból és a Thaiföldről az Unióba irányuló kivitel tekintetében megváltozott a kereskedelem szerkezete.

(9)

Ennek a változásnak a jelek szerint az az oka, hogy az érintett termék a Thaiföldön végrehajtott összeszerelést követően Thaiföldről érkezik az Unióba. A bizonyítékok szerint ez az összeszerelés kijátszásnak minősül, mert a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt kezdődött meg, illetve növekedett meg jelentősen. Emellett az összeszerelés során felhasznált, a Kínai Népköztársaságból eredő alkatrészek az összeszerelt termék teljes értékének több mint 60 %-át teszik ki, miközben az összeszerelés hozzáadott értéke kisebb a gyártási költség 25 %-ánál.

(10)

Továbbá a bizonyítékok azt jelzik, hogy a fentiekben ismertetett gyakorlat az érintett termékre vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt aláássa. Úgy tűnik, hogy vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeztek az EU piacára. Emellett arra vonatkozóan is elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a vizsgált termék behozatala kárt okozó árakon történik.

(11)	Végezetül a bizonyítékok arra utalnak, hogy a vizsgált termék behozatala az érintett termék tekintetében korábban megállapított rendes értékkel összehasonlítva dömpingáron történik.

(12)	Amennyiben a Bizottság a vizsgálat során az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó, a fentiekben említettől eltérő más kijátszási gyakorlatot is feltár, a vizsgálatot arra is kiterjesztheti.

E. ELJÁRÁS

(13)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás megindításához, valamint a vizsgált termékre vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján történő bevezetéséhez.

(14)

A Bizottság a vizsgálathoz szükséges információk összegyűjtése érdekében felkéri az érdekelt feleket arra, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidő minden érdekelt félre vonatkozik. A Bizottság szükség esetén az uniós gazdasági ágazattól is kérhet információkat.

(15)	Thaiföld és a Kínai Népköztársaság hatóságai értesítést fognak kapni a vizsgálat megindításáról.

a) Információgyűjtés és meghallgatások

(16)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket – és különösen az uniós gazdasági ágazat képviselőit, az importőröket és az érintett szervezeteket –, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat, és mindezeket a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtsák be. Emellett a Bizottság meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyben bemutatják, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

b) Mentességi kérelmek

(17)	Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgált termék behozatalai mentesíthetők az intézkedések alól, ha nem valósítanak meg kijátszást.

(18)

mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján a mentesség a vizsgált termék azon Thaiföldön működő gyártói számára adható meg, amelyek bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében nem vesznek részt kijátszásban. Azoknak a gyártóknak – ha vannak ilyenek –, amelyek mentességet kívánnak kapni, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jelentkezniük kell. A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók számára összeállított kérdőív, a Thaiföldön működő exportáló gyártók számára összeállított, a mentesség igényléséhez szükséges kérdőív, valamint az uniós importőrök számára összeállított kérdőív az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2503. A kérdőíveket az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

F. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(19)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat kijátszást állapít meg, már a behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének napjától megfelelő, legfeljebb az (EU) 2019/915 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított maradékvámmal megegyező mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

G. HATÁRIDŐK

(20)

A megfelelő ügyintézés érdekében meg kell állapítani azokat a határidőket, amelyeken belül:

—	az érdekelt felek jelentkezhetnek a Bizottságnál, benyújthatják kérdőívüket, kifejthetik írásban álláspontjukat, vagy más, a vizsgálat során figyelembe veendő információkat szolgáltathatnak,

—	a Thaiföldön működő gyártók mentességet kérhetnek a behozatalok nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól,

—	az érdekelt felek írásban kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat.

(21)	A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében meghatározott határidőkön belül jelentkeznek-e.

H. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(22)

Ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(23)	Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(24)	Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

I. A VIZSGÁLAT IDŐKERETEI

(25)	A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

J. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(26)	A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kezeli.

(27)	A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

K. MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ

(28)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

(29)

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

(30)

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(31)	További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indít annak megállapítása érdekében, hogy a Thaiföldről származó, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett, jelenleg az ex 7607 11 11 és ex 7607 19 10 KN-kódok alá tartozó, legalább 0,007 mm, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, legfeljebb 10 kg tömegű könnyű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (TARIC-kód(ok): 7607111111 és 7607191011) behozatalával megvalósul-e az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel bevezetett intézkedések kijátszása.

2. cikk

(1) Az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a tagállamok vámhatóságai megteszik az e rendelet 1. cikkében meghatározott behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépéseket.

(2) A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

(3) A Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy a továbbiakban ne vegyék nyilvántartásba az olyan exportőröktől/gyártóktól érkező behozatalokat, amelyek mentességet igényeltek a nyilvántartásba vétel alól, és amelyekről megállapítást nyert, hogy teljesítik a mentesség feltételeit.

3. cikk

(1) Az érdekelt feleknek az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük a Bizottságnál.

(2) Ahhoz, hogy beadványaikat a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, az érdekelt feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 37 napon belül kell írásban kifejteniük álláspontjukat, benyújtaniuk kitöltött kérdőívüket, amennyiben mentességet kívánnak kérni a behozatalok nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól, illetve a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat.

(3) Az érdekelt felek ugyanezen a 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is. A vizsgálat megindításának eljárási szakaszában tartandó meghallgatások esetében a kérelmeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Minden más esetben a meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani.

(4) A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(5) Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (4) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

(6) A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az (EU) 2016/1036 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

(7) Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

(8) A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be.

A TRON.tdi platformhoz való hozzáféréshez az érdekelt feleknek rendelkezniük kell EU Login fiókkal. A regisztrációval és a TRON.tdi platform használatával kapcsolatos teljes iránymutatás megtalálható a következő weboldalon: https://webgate.ec.europa.eu/tron/resources/documents/gettingStarted.pdf.

A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf.

Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://webgate.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-cím: TRADE-AC-ALUFOIL@ec.europa.eu

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Bizottság (EU) 2019/915 végrehajtási rendelete (2019. június 4.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 146., 2019.6.5., 63. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(4) A „ Sensitive ” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/48

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2162 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 18.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan az (EU) 2015/2384 bizottsági végrehajtási rendelettel és az (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfóliák behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

A. KÉRELEM

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálása, valamint a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfóliák behozatalaira vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetése érdekében.

(2)	A kérelmet 2020. november 9-én nyújtották be. A kérelmező névtelenséget kért, és kérését kellően megindokolta. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt a kérelmező azonosságának bizalmas kezelése.

B. TERMÉK

(3)

Az esetleges kijátszással érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, az (EU) 2015/2384 bizottsági végrehajtási rendelet (2) hatálybalépésének napján az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód: 7607111910) alá tartozó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-nál nagyobb tömegű tekercsekben kiszerelt alumíniumfólia, az (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelet (3) hatálybalépésének napján az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód 7607111930) alá tartozó, legalább 0,007 mm, de 0,008 mm-nél kisebb vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia, az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet hatálybalépésének napján az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód: 7607111940) alá tartozó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, 650 mm-nél nagyobb szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia, az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet hatálybalépésének napján az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód: 7607111950) alá tartozó, 0,018 mm-nél nagyobb, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia és/vagy az (EU) 2017/271 végrehajtási rendelet hatálybalépésének napján az ex 7607 11 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7607119045 és 7607119080) alá tartozó, legalább 0,021 mm, de legfeljebb 0,045 mm vastagságú, legalább két rétegű, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések ugyanerre a termékre alkalmazandók.

(4)

A vizsgált termék az előző preambulumbekezdésben meghatározottal megegyező, jelenleg az ex 7607 11 19 (TARIC-kódok: 7607111910, 7607111930, 7607111940, 7607111950) és ex 7607 11 90 (TARIC-kódok: 7607119044, 7607119046, 7607119071, 7607119072) KN-kódok alá tartozó, de Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett termék (TARIC-kiegészítő kód: C601, a továbbiakban: vizsgált termék).

C. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(5)

A jelenleg hatályban lévő, esetlegesen kijátszott intézkedéseket az (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelettel bevezetett, a legutóbb az (EU) 2017/2213 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2017/271 végrehajtási rendelettel kiterjesztett dömpingellenes intézkedések („meglévő intézkedések”) alkotják.

D. INDOKOK

(6)	A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék behozatalával kijátsszák az érintett termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedéseket.

(7)	A kérelemben található bizonyítékok az alábbiakat mutatják.

(8)	Az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínai Népköztársaságból és a Thaiföldről az Unióba irányuló kivitel tekintetében megváltozott a kereskedelem szerkezete.

(9)

(10)

(11)	Végezetül a bizonyítékok arra utalnak, hogy a vizsgált termék behozatala az érintett termék tekintetében korábban megállapított rendes értékkel összehasonlítva dömpingáron történik.

(12)	Amennyiben a Bizottság a vizsgálat során az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó, a fentiekben említettől eltérő más kijátszási gyakorlatot is feltár, a vizsgálatot arra is kiterjesztheti.

E. ELJÁRÁS

(13)

(14)

(15)	Thaiföld és a Kínai Népköztársaság hatóságai értesítést fognak kapni a vizsgálat megindításáról.

a) Információgyűjtés és meghallgatások

(16)

b) Mentességi kérelmek

(17)	Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgált termék behozatalai mentesíthetők az intézkedések alól, ha nem valósítanak meg kijátszást.

(18)

mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján a mentesség a vizsgált termék azon Thaiföldön működő gyártói számára adható meg, amelyek bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében nem vesznek részt kijátszásban. Azoknak a gyártóknak – ha vannak ilyenek –, amelyek mentességet kívánnak kapni, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jelentkezniük kell. A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók számára összeállított kérdőív, a Thaiföldön működő exportáló gyártók számára összeállított, a mentesség igényléséhez szükséges kérdőív, valamint az uniós importőrök számára összeállított kérdőív az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2502. A kérdőíveket az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

F. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(19)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat kijátszást állapít meg, már a behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének napjától megfelelő, legfeljebb az (EU) 2015/2384 végrehajtási rendeletben megállapított, a legutóbb az (EU) 2017/2213 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2017/271 végrehajtási rendelettel kiterjesztett maradékvámmal megegyező mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

G. HATÁRIDŐK

(20)

A megfelelő ügyintézés érdekében meg kell állapítani azokat a határidőket, amelyeken belül:

—	az érdekelt felek jelentkezhetnek a Bizottságnál, benyújthatják kérdőívüket, kifejthetik írásban álláspontjukat, vagy más, a vizsgálat során figyelembe veendő információkat szolgáltathatnak,

—	a Thaiföldön működő gyártók mentességet kérhetnek a behozatalok nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól,

—	az érdekelt felek írásban kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat.

(21)	A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében meghatározott határidőkön belül jelentkeznek-e.

H. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(22)

(23)	Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(24)	Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

I. A VIZSGÁLAT IDŐKERETEI

(25)	A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

J. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(26)	A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeli.

(27)	A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/.

K. MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ

(28)

(29)

(30)

(31)	További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indít annak megállapítása érdekében, hogy a Thaiföldről származó, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kódok: 7607111910, 7607111930, 7607111940, 7607111950) alá tartozó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-nál nagyobb tömegű tekercsekben kiszerelt alumíniumfólia, legalább 0,007 mm, de 0,008 mm-nél kisebb vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, 650 mm-nél nagyobb szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia, valamint 0,018 mm-nél nagyobb, de 0,021 mm-nél kisebb vastagságú, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia, illetőleg a jelenleg az ex 7607 11 90 KN-kód (TARIC-kódok: 7607119044, 7607119046, 7607119071, 7607119072) alá tartozó, legalább 0,021 mm, de legfeljebb 0,045 mm vastagságú, legalább két rétegű, tetszőleges szélességű tekercsekben kiszerelt, lágyított vagy nem lágyított alumíniumfólia (TARIC-kiegészítő kód: C601) behozatalával megvalósul-e a legutóbb az (EU) 2017/2213 bizottsági végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2017/271 végrehajtási rendelettel kiterjesztett (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelettel bevezetett intézkedések kijátszása.

2. cikk

(2) A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

3. cikk

(1) Az érdekelt feleknek az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük a Bizottságnál.

(5) Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (5) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://webgate.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-cím: TRADE-AC-ALUFOIL@ec.europa.eu

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről (HL L 332., 2015.12.18., 63. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/271 végrehajtási rendelete (2017. február 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 40., 2017.2.17., 51. o.), a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a kismértékben módosított egyes alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztéséről szóló (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2213 bizottsági végrehajtási rendelettel (HL L 316., 2017.12.1., 17. o.) módosított változatában.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(5) A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/55

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2163 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 18.)

az uniós preferenciális rendelkezésekben meghatározott preferenciális származási szabályoknak az Egyesült Királyságban Észak-Írország tekintetében történő végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 66. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) Unió nevében való megkötésére az (EU) 2020/135 tanácsi határozat (2) révén került sor, és a megállapodás 2020. február 1-jén lépett hatályba.

(2)

A kilépésről rendelkező megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) 4. cikke megismétli, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság vámterületének része, és hogy a jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez (a továbbiakban: GATT 1994) csatolt engedményes lista területi hatályát kiterjessze Észak-Írországra. Ezért a preferenciális rendelkezések alkalmazásában azok a harmadik országok vagy harmadik országok csoportjai, amelyekkel az Unió ilyen preferenciális rendelkezésekről állapodott meg, nem tekinthetik Észak-Írországot az Unió részének. Különösen a kumulációra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az Észak-Írországból származó áruk vagy az ott végzett feldolgozás nem számítható be az Unióból származó áruknak vagy ott végzett feldolgozásnak.

(3)

Ugyanakkor a jegyzőkönyv 13. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban a jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, az Unió vámterületére vonatkozó bármely hivatkozás Észak-Írország szárazföldi területére is vonatkozik. A jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban, a 952/2013/EU rendelet, valamint az Unió vagy tagállamai által közösen kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek – amennyiben azok az Unió és harmadik országok közötti árukereskedelemre vonatkoznak – Észak-Írország tekintetében alkalmazandók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(4)	Az Unió és az Egyesült Királyság között a jegyzőkönyv alapján létrejött kétoldalú megállapodások nem teremtenek jogokat és kötelezettségeket harmadik országok számára.

(5)

A 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése és 56. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja értelmében az uniós vámjogszabályok az Unió által bizonyos, a vámterületén kívüli országokkal vagy területekkel, illetve ilyen országok vagy területek csoportjaival kötött megállapodások szerinti – vagy az ilyen országok vagy területek, illetve országok vagy területek csoportjai vonatkozásában az Unió által egyoldalúan elfogadott – preferenciális tarifális intézkedéseket is magukban foglalják.

(6)

A 952/2013/EU rendelet 64. cikkének (1) bekezdése értelmében ahhoz, hogy az árukra a Vámkódex 56. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések vonatkozzanak, meg kell felelniük a Vámkódex 64. cikkének (2)–(5) bekezdésében említett preferenciális származási szabályoknak. Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja a 64. cikk (1) bekezdésében említett, az áruk preferenciális származásának az Unióban történő megállapítása megkönnyítését célzó eljárási szabályokat.

(7)

Tekintettel az Egyesült Királyságnak Észak-Írország tekintetében fennálló különleges vámügyi helyzetére, valamint a preferenciális tarifális intézkedések alkalmazása és a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak végét követően a vonatkozó származási szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében különleges eljárási szabályokat kell elfogadni, amelyek megkönnyítik az áruk preferenciális származásának megállapítását Észak-Írországban.

(8)

Az e rendeletben megállapított intézkedések Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba behozott áruk esetében alkalmazandó preferenciális származási igazolásokkal, az ilyen áruk preferenciális származásának ellenőrzésével, valamint a preferenciális tarifális intézkedések engedélyezésének és felfüggesztésének feltételeivel kapcsolatosak.

(9)	mivel a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak 2020. december 31-én lejár, ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie és 2021. január 1-jétől alkalmazásra kell kerülnie.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt a rendeletet Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba a 952/2013/EU rendelet 56. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések alkalmazásával behozott árukra kell alkalmazni.

2. cikk

A preferenciális származási szabályok alkalmazása Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban

(1) Az e rendelet 1. cikkében említett preferenciális tarifális intézkedéseknek Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban történő alkalmazása céljából a 952/2013/EU rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében a preferenciális származásra vonatkozóan meghatározott szabályok értelemszerűen alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokban az Unióra vagy a tagállamokra tett hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok Észak-Írország tekintetében magukban foglalják az Egyesült Királyságot is. Észak-Írország területe azonban nem tekinthető az Unió részének azokban a harmadik országokban, vagy harmadik országok azon csoportjaiban, amelyekkel az Unió olyan preferenciális rendelkezésekről állapodott meg, melyek alapján Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba irányuló kivitelre vonatkozóan alkalmazhatók az említett szabályokban foglalt, az Unióból származó vagy ott feldolgozott áruk esetében alkalmazott kumulációra vonatkozó rendelkezések.

3. cikk

Az Unió által egyoldalúan elfogadott rendelkezések szerinti származási igazolásokkal kapcsolatos kötelezettségek

Az e rendelet 4. cikkének sérelme nélkül Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba behozandó termékekre vonatkozó származási igazolásokat a 952/2013/EU rendelet 56. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedésekben részesülő harmadik országokban vagy harmadik országok csoportjaiban az ilyen termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó, említett intézkedések alkalmazására megállapított származási szabályokban foglalt feltételek mellett kell kiadni vagy kiállítani.

4. cikk

Származási igazolások

Az 1. cikkben említett preferenciális tarifális intézkedésekben részesülő harmadik országokban vagy harmadik országok csoportjaiban kibocsátott vagy kiállított származási igazolásokon Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba az ezen intézkedéseket tartalmazó preferenciális rendelkezések alapján behozandó termékek esetében szerepelnie kell „Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság” megjelölésnek.

5. cikk

Az Unió által egyoldalúan elfogadott preferenciális rendelkezések szerinti ellenőrzés

Az Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba importált és ott a 952/2013/EU rendelet 56. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések által biztosított előnyökben részesülő termékek származását Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság illetékes vámhatóságainak kérésére ellenőrizni kell az érintett harmadik országokban vagy harmadik országok csoportjaiban azon feltételek szerint, amelyeket az említett termékeknek az Unióba történő behozatalára vonatkozó preferenciális tarifális intézkedések alkalmazására megállapított származási szabályok tartalmaznak.

6. cikk

Kedvezmények nyújtása preferenciális rendelkezések alapján

(1) Az 1. cikkben említett preferenciális tarifális intézkedések nem nyújthatók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban, kivéve, ha az 1. cikkben említett preferenciális tarifális intézkedésekben részesülő harmadik országok vagy harmadik országok csoportjai intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságba irányuló kivitel esetén megfeleljenek a következőknek, és erről tájékoztatják a Bizottságot:

a)	a preferenciális származásra vonatkozó szabályok a termékek esetében;

b)	a származási igazolások kibocsátására vagy kiállítására vonatkozó szabályok;

c)	a termékek preferenciális származásának ellenőrzésére vonatkozó szabályok;

d)	a vonatkozó preferenciális rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a honlapján közzéteszi azt az időpontot, amikor a harmadik országok vagy harmadik országok csoportja a megfelelés biztosítása érdekében intézkedéseket tett.

7. cikk

A preferenciális rendelkezések által biztosított kedvezmények felfüggesztése

(1) Az 1. cikkben említett preferenciális tarifális intézkedések nem nyújthatók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban, amennyiben a (2) és (3) bekezdéssel összhangban csalás, szabálytalanság vagy a termékek preferenciális származására vonatkozó szabályok és a kapcsolódó eljárások betartásának, illetve betartása biztosításának rendszeres elmulasztását állapították meg.

(2) Amennyiben alapos gyanú áll fel az (1) bekezdésben említett csalás, szabálytalanság vagy rendszeres mulasztás tekintetében, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, melyben megjelöli azokat az okokat, amelyek megalapozzák az ilyen gyanút.

(3) Amennyiben a feltárt csalást, szabálytalanságot vagy rendszeres meg nem felelést az értesítés közzétételétől számított 6 hónapon belül nem orvosolják, a preferenciális tarifális intézkedések Észak-Írország tekintetében Egyesült Királyságban nem alkalmazhatók. A Bizottság honlapján közzéteszi azt az időpontot, amelytől a preferenciális tarifális intézkedések Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságban nem alkalmazandók.

(4) Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság közli a Bizottsággal az e cikk alkalmazása szempontjából lényeges valamennyi információt.

(5) A preferenciális tarifális intézkedések akkor válnak ismét alkalmazhatóvá, ha a 6. cikk értelmében úgy tekinthető, hogy a harmadik országok vagy harmadik országok csoportja intézkedéseket hozott a megfelelés biztosítása érdekében.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 29., 2020.1.31., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/61

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2165 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 9.)

a határforgalom-ellenőrzés és a visszaküldés területén a fényképek és daktiloszkópiai adatok Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) történő bevitelére vonatkozó adatminőségi minimum-előírások és műszaki előírások tekintetében az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2020) 8599. számú rendelettel történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintetettel a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) a határforgalom-ellenőrzés és a visszaküldés terén a tagállamok területére való beutazás és a tagállamok területén való tartózkodás tilalma, illetve a kiutasítási határozatnak való megfelelés ellenőrzése céljából személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tartalmaz, ennek révén megerősíti az Unió migrációs politikáját, és hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli magas szintű biztonság biztosításához.

(2)

Az (EU) 2018/1861 rendelet 20. cikkének (2) bekezdése, valamint az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben rögzíthető adatok kategóriái közé tartoznak a fényképek, az arcképmások és a daktiloszkópiai adatok (ez utóbbiak közé tartoznak az ujjnyomatok és a tenyérnyomatok is). Az (EU) 2018/1861 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése, valamint az (EU) 2018/1860 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében ezeket az adatokat – amennyiben rendelkezésre állnak – be kell vinni a SIS-be.

(3)

Az (EU) 2018/1861 rendelet 32. cikkének (1) bekezdése – amely az (EU) 2018/1860 rendelet 19. cikke alapján a SIS visszaküldés terén való működésére is alkalmazandó – úgy rendelkezik, hogy a SIS-be egy figyelmeztető jelzésébe bevitt fényképeket, arcképmásokat és daktiloszkópiai adatokat minőség-ellenőrzésnek kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e az adatminőségi minimum-előírásoknak és a műszaki előírásoknak.

(4)	Meg kell határozni az ilyen adatok SIS-be történő bevitelére és tárolására vonatkozó minimális adatminőségi és műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási intézkedéseket.

(5)

Az előírások csak az adott személy személyazonosságának az említett rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő megerősítésére szolgáló fényképek SIS-be történő beviteléhez és tárolásához szükséges minőségi szintet határozhatják meg. Egy adott személy személyazonosságának az említett rendelet 33. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő megállapítására szolgáló fényképek és arcképmások SIS-be történő beviteléhez és tárolásához szükséges minőségi szintet egy későbbi szakaszban, az említett cikkben szereplő feltételek teljesítését követően kell megállapítani.

(6)

Az eu-LISA-nak a SIS II tanácsadó csoporttal konzultálva ki kell dolgoznia és a SIS interfészvezérlési dokumentációban és a részletes műszaki leírásban dokumentálnia kell az e határozatban megállapított minimum-előírások és műszaki előírások technikai részleteit. A tagállamoknak, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (a továbbiakban: Europol) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az e dokumentumokban meghatározott leírásnak megfelelően kell kialakítaniuk rendszereiket.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vett részt az (EU) 2018/1861 rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel azonban az (EU) 2018/1861 rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően 2019. április 26-án bejelentette, hogy az (EU) 2018/1861 rendelet nemzeti jogában történő végrehajtásáról határozott. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(8)	Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)	Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt; a határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Bulgária és Románia tekintetében ez a határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU (11), illetve az (EU) 2018/934 tanácsi határozattal (12) összefüggésben kell értelmezni.

(14)	Horvátország tekintetében ez a határozat a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal (13) összefüggésben kell értelmezni.

(15)	Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(16)	Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, és az 2020. augusztus 26-án véleményt nyilvánított.

(17)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a SIS/SIRENE határellenőrzési bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A fényképek és daktiloszkópiai adatok SIS-be történő, az (EU) 2018/1861 rendelet 32. cikkében említett bevitelének és tárolásának meg kell felelnie az e határozat mellékletében foglalt adatminőségi minimum-előírásoknak és műszaki előírásoknak.

2. cikk

Ennek a határozatnak

(1)

a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság,

(2)	a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 9-én.

a Bizottság részéről

Ylva JOHANSSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 312., 2018.12.7., 14. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).

(3) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(4) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o. ).

(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(8) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(10) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(11) A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(12) A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(13) A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

A FÉNYKÉPEK ÉS DAKTILOSZKÓPIAI ADATOK SIS-BEN VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATMINŐSÉGI MINIMUM-ELŐÍRÁSOK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK.

1. Daktiloszkópiai adatok

1.1. A SIS-ben használt daktiloszkópiai adatok kategóriái

A daktiloszkópiai adatok következő kategóriái használhatók a SIS-ben:

a)	sík ujjnyomatok, beleértve a sík hüvelykujjnyomatot és a sík négyujjas ujjnyomatot is;

b)	átforgatott ujjnyomatok;

c)	tenyérnyomatok.

1.2. Megengedett daktiloszkópiai adatformátumok

A tagállamok a következőket továbbíthatják a SIS Központi Részbe:

a)	legfeljebb tíz egyéni ujjnyomat rögzítésére és szegmentálására alkalmas élőnyomatolvasó eszközzel nemzeti szinten rögzített adatok; átforgatott, sík vagy mindkettő;

b)	„festett” ujjnyomatok és tenyérnyomatok; átforgatott, sík vagy mindkettő, megfelelő minőségben és felbontásban digitálisan szkennelve.

A SIS Központi Rész (EU) 2018/1861 rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében meghatározott automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerének (CS-SIS AFIS) kompatibilisnek és interoperábilisnak kell lennie az a) és b) pontban említett daktiloszkópiai adatformátumokkal.

1.3. Adatminőségi minimum-előírások és műszaki előírások

1.3.1. Fájlformátum és tömörítési formátum („daktiloszkópiai állomány”)

A daktiloszkópiai adatok („daktiloszkópiai állomány”) SIS-be történő továbbítására használt bemeneti formátumnak meg kell felelnie az ANSI/NIST (1) bináris formátumon alapuló SIS NIST szabványnak.

A SIS Központi Rész technikai támogatóegységének (CS-SIS) szintjén létrejön egy „SIS NIST ellenőrző” annak ellenőrzésére, hogy a továbbított daktiloszkópiai állomány megfelel-e a meghatározott SIS NIST szabványnak.

A meghatározott SIS NIST szabványnak nem megfelelő daktiloszkópiai állományokat a CS-SIS AFIS elutasítja, és azok nem tárolódnak a SIS Központi Részben. Ha a CS-SIS AFIS elutasít egy nem megfelelő fájlt, a CS-SIS hibaüzenetet küld az adatokat továbbító tagállamnak.

1.3.2. A képek formátuma és felbontása

Az 1.1. szakasz a), b) és c) pontjában említett ujjnyomat- és tenyérnyomatképeknek 1 000 ppi névleges felbontásúnak, vagy 500 ppi névleges felbontásúnak és 256 szürkeségi szintűnek kell lenniük ahhoz, hogy azokat a CS-SIS feldolgozza. Az 500 ppi felbontású képeket WSQ formátumban, míg az 1 000 ppi felbontású képeket JPEG2000 (JP2) formátumban kell bevinni.

1.3.3. Az ujjnyomatképek és tenyérnyomatképek CS-SIS AFIS-ban való tárolására és felhasználására vonatkozó minőségi küszöbértékek

A daktiloszkópiai képeknek meg kell felelniük a SIS interfészvezérlési dokumentációjában és a részletes műszaki előírásokban meghatározott minőségi küszöbértékeknek ahhoz, hogy a CS-SIS AFIS-ban tárolhatók és felhasználhatók legyenek.

A tagállamok számára ajánlott, hogy a CS-SIS-be történő továbbítás előtt ellenőrizzék a daktiloszkópiai képek minőségi küszöbértékeknek való megfelelését.

A minőségi küszöbértéktől elmaradó daktiloszkópiai ujjnyomat- vagy tenyérnyomatképeket tartalmazó, megfelelő daktiloszkópiai állományok nem tárolódnak a CS-SIS AFIS-ban, és nem használhatók biometrikus adatok alapján végzett lekérdezésre. A CS-SIS AFIS által elutasított daktiloszkópiai képeket tartalmazó daktiloszkópiai állományok kizárólag egy személy személyazonosságának az (EU) 2018/1861 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése szerinti megerősítésére használhatók. A CS-SIS hibaüzenetet küld az adatokat továbbító tagállamnak, ha a CS-SIS AFIS a képek gyenge minősége miatt elutasított egy fájlt.

1.4. Biometrikus adatok alapján végzett lekérdezések

A CS-SIS AFIS biometrikus adatok alapján végzett lekérdezési funkciót fog biztosítani az 1.3.3. szakaszban megállapított minőségi követelményeknek megfelelő daktiloszkópiai képek valamennyi típusa tekintetében.

A CS-SIS AFIS rendszerben történő, biometrikus adatok alapján végzett lekérdezések különböző kategóriáira vonatkozó teljesítménykövetelményeket és biometrikus pontosságot a SIS interfészvezérlési dokumentációja és a részletes műszaki előírások határozzák meg.

2. Fényképek

A fényképek SIS-be történő bevitelekor legalább 480 × 600 pixel felbontást és 24 bit színmélységet kell alkalmazni.

(1) American National Standard for Information Systems / National Institute of Standards and Technology.

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/66

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2166 HATÁROZATA

(2020. december 17.)

az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének 2021–2030-as időszakában a tagállamok által árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányának meghatározásáról

(az értesítés a C(2020) 8945. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3d. cikke (3) bekezdésére és 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése tekintetében az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) a 2021. január 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan módosította a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdését és IIa. mellékletét. A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységek (a továbbiakban: általános célú kibocsátási egységek) teljes mennyiségének 90 %-a olyan arányban oszlik meg a tagállamok között, hogy az megegyezik az EU ETS-beli hitelesített kibocsátások részarányával a 2005. évre vagy a 2005–2007-es időszak átlagára vonatkozóan – amelyik ezek közül a magasabb. A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az árverés útján értékesítendő, általános célú kibocsátási egységek fennmaradó 10 %-át – az Unión belüli szolidaritás, gazdasági növekedés és az energiahálózatok összekapcsolás céljából – bizonyos tagállamok között kell elosztani oly módon, hogy a tagállamnak árverés útján történő értékesítés céljára jutó kibocsátásiegység-mennyiség a 2003/87/EK irányelv IIa. mellékletében meghatározott százalékokkal megemelkedik

(2)

2020. február 1-jén hatályba lépett a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (3). Emellett az említett megállapodás 126. cikkében meghatározott átmeneti időszak végétől alkalmazandó az Írországról/Észak-Írországról szóló, az említett megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv. A tagállamok árverésre bocsátott kibocsátási egységeinek részarányát az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének és az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvnek a figyelembevételével kell meghatározni.

(3)

A tagállamok általános célú kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti részaránya a 2021–2030-as időszakban ugyanazon adatok alapján kerül meghatározásra, mint a 2013–2020-as időszakban, eltekintve a tagállamok 2005. évi hitelesített kibocsátásait vagy a 2005–2007-es időszak átlagos hitelesített kibocsátásait érintő, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben rögzített és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) (4)2020. június 30-i változatában elérhető korrekcióktól. Az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) összhangban az EU ETS működése szempontjából alapvető fontosságú az üvegházhatásúgáz-kibocsátás teljes, következetes, átlátható és pontos nyomon követése és jelentése. A tagállamok árverésre bocsátott, általános célú kibocsátási egységeinek részarányát ezért helyénvaló az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben rögzített és az EUTL-ben elérhető legfrissebb adatok alapján meghatározni. A 389/2013/EU bizottsági rendelet (6) 35. cikkének (6) bekezdése értelmében egy létesítmény vagy légijármű-üzemeltető adott évi hitelesített kibocsátásadatai visszamenőlegesen kiigazíthatók a 2003/87/EK irányelv 14. és 15. cikkének való megfelelés érdekében. 2012 óta sor került ilyen kiigazításokra a 2005 és 2007 közötti időszak hitelesített kibocsátásadatai tekintetében, mivel az EU ETS-ben részt vevő üzemeltetők pontosabb adatokat rögzítettek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben, melyek már az EUTL-ben is elérhetők.

(4)

A 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységek (a továbbiakban: légi közlekedési kibocsátási egységek) számának arányosnak kell lennie az adott tagállamnak a valamennyi tagállamra vonatkozó, az adott referenciaévben a légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátásból való részesedésével. A 2021 és 2030 közötti időszakban a referenciaév 2018, a hatályt pedig az (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) állapítja meg. A Bizottság beszerezte a légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozó, 2018. évi adatokat az Eurocontroltól annak érdekében, hogy megállapítsa a tagállamok árverés útján értékesítendő, légi közlekedési kibocsátási egységek részarányát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2021–2030-as időszakra vonatkozóan a tagállamok által árverés útján értékesítendő kibocsátási egységeinek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkének (2) bekezdésében említett részarányát e határozat mellékletei határozzák meg, a következőképpen:

a)	I. melléklet: a tagállamok árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységeinek részaránya;

b)	II. melléklet: a tagállamok árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységeinek részaránya.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.

a Bizottság részéről

Frans TIMMERMANS

ügyvezető alelnök

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).

(3) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

(4) Ares(2020)4979599.

(5) A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).

(6) A Bizottság 389/2013/EU rendelete (2013. május 2.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2013.5.3., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2392 rendelete (2017. december 13.) a 2003/87/EK irányelvnek a hatály légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó jelenlegi korlátozásainak fenntartása és egy piaci alapú globális intézkedés 2021-től történő bevezetésének előkészítése céljából történő módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 7. o.).

I. MELLÉKLET

Az árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységek részaránya

Állam	Árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részaránya
Ausztria	1,549511512 %
Belgium	2,570508102 %
Bulgária	2,683627316 %
Horvátország	0,519852619 %
Ciprus	0,287177271 %
Cseh Köztársaság	5,021898139 %
Dánia	1,394176362 %
Észtország	0,853364580 %
Finnország	1,861257204 %
Franciaország	6,094561928 %
Németország	22,290594909 %
Görögország	3,815882431 %
Magyarország	1,526557204 %
Izland	0,043450983 %
Írország	1,041937115 %
Olaszország	10,521550682 %
Lettország	0,200953534 %
Liechtenstein	0,000972381 %
Litvánia	0,433065735 %
Luxemburg	0,122010786 %
Málta	0,111715994 %
Hollandia	3,730700676 %
Norvégia	0,865251836 %
Lengyelország	13,000319671 %
Portugália	1,933850872 %
Románia	4,767806687 %
Szlovákia	1,602124134 %
Szlovénia	0,485701471 %
Spanyolország	9,519452381 %
Svédország	0,904220479 %
Egyesült Királyság – Észak-Írország	0,245945006 %

II. MELLÉKLET

Az árverés útján értékesítendő, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete értelmében kiadott kibocsátási egységek részaránya

Állam	Árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részaránya
Ausztria	2,124352274 %
Belgium	2,884043556 %
Bulgária	0,962095516 %
Horvátország	0,770787777 %
Ciprus	0,698769072 %
Cseh Köztársaság	1,021630732 %
Dánia	2,589242238 %
Észtország	0,269340406 %
Finnország	2,141104211 %
Franciaország	11,28357633 %
Németország	15,85911782 %
Görögország	5,222468391 %
Magyarország	0,97207424 %
Izland	0,912691877 %
Írország	1,928162337 %
Olaszország	12,29799421 %
Lettország	0,542686113 %
Litvánia	0,441761613 %
Luxemburg	0,354887922 %
Málta	0,599063928 %
Hollandia	4,288464549 %
Norvégia	4,219779278 %
Lengyelország	2,95885866 %
Portugália	3,885085782 %
Románia	1,861835804 %
Szlovákia	0,15910511 %
Szlovénia	0,128561379 %
Spanyolország	14,8981547 %
Svédország	3,724304171 %

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/72

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2168 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 17.)

az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről

(az értesítés a C(2020) 8919. számú dokumentummal történt)

(Csak a cseh, az észt, a francia, a holland, a lengyel, a lett, a litván és a német nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (5) bekezdésének megfelelően Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Lengyelország vasúti közlekedésért felelős minisztériumai 2019. december 6-án két szándéknyilatkozatot küldtek a Bizottságnak. A szándéknyilatkozatok az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosónak egyrészt a lengyel/ukrán határig, Medykáig, másrészt Zeebrugge kikötőjéig és Gent/Terneuzen kikötőjéig történő kibővítésére vonatkozó javaslatokat foglaltak magukban.

(2)

Az említett tagállamok korábban már tettek javaslatot a Bizottságnak az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosónak a lengyel-ukrán határig, Medykáig történő bővítésére. A Bizottság megerősítette, hogy a javaslat megfelel a 913/2010/EU rendelet 5. cikkének, és elfogadta az (EU) 2015/1111 bizottsági végrehajtási határozatot (2). Az említett végrehajtási határozatot azonban módosította az (EU) 2017/178 bizottsági végrehajtási határozat (3), amely törölte az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó Medykáig történő kibővítésére vonatkozó hivatkozást. A módosítás azt a tényt tükrözte, hogy a Katowice és Medyka közötti vasúti infrastruktúra 2020 előtt nem lesz működőképes. Mivel az infrastruktúra immár működőképes, helyénvaló újra megfontolni az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó Medykáig történő bővítését.

(3)

A Bizottság a 913/2010/EU rendelet 5. cikkének (6) bekezdése alapján megvizsgálta az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosónak a Gent/Terneuzen kikötőjéig és Zeebrugge kikötőjéig, valamint a lengyel/ukrán határig, Medykáig való kibővítésére irányuló javaslatokat, és úgy ítéli meg, hogy azok megfelelnek az említett rendelet 5. cikkének.

(4)	Ami a vasúti árufuvarozási folyosó Medykáig történő kibővítését illeti, az (EU) 2015/1111 végrehajtási határozatban foglalt megfontolások továbbra is érvényesek.

(5)

Ami a vasúti árufuvarozási folyosó Zeebrugge kikötőjéig és Gent/Terneuzen kikötőjéig történő kibővítését illeti, a kibővítés kapcsán a javaslatban szereplő vasútvonalak már az Északi-tengeri–mediterrán vasúti árufuvarozási folyosó részét képezik. Ezek a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózatának (Antwerpen–Gent–Zeebrugge) és átfogó hálózatának (Gent–Terneuzen) részét képezik, és az olyan kulcsfontosságú infrastrukturális követelmények tekintetében, mint a villamosítás, a 22,5 t tengelyterhelés, a 100 km/h sebesség és a 740 m vonathossz, a meglévő infrastruktúra már részben vagy teljes egészében megfelel.

(6)

Zeebrugge, Gent és Terneuzen kikötői számos olyan meglévő rendszeres vasúti árufuvarozási szolgáltatás kiindulási vagy célállomásai, melyek az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosón keresztül (a skandináv–mediterrán vasúti árufuvarozási folyosó érintésével is) Németországba, Csehországba és Skandináviába irányulnak vagy onnan indulnak. A zeebruggei kikötő által közölt adatok szerint sok uniós célállomás felé indulnak innen tehervonatok, aminek oka részben az, hogy a kikötőn keresztül szállított egyik legfontosabb árucikket az új járművek jelentik. A genti és terneuzeni kikötői hatóságok új vasúti teheráru-forgalmi lehetőségeket is azonosítottak, mégpedig Schkopau (Németország) és Outokumpu (Finnország) irányába, valamint a litvániai Šeštokain keresztül harmadik országokba, nevezetesen Kínába.

(7)

A javasolt bővítés azzal az előnnyel is járna, hogy a 913/2010/EU rendelet 13. cikkében említett, az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó meglévő egyablakos ügyintézési rendszere által nyújtott szolgáltatások – beleértve az előre meghatározott menetvonalakat is – elérhetővé válnának a Zeebrugge és Gent/Terneuzen kikötőit kiszolgáló vasúti árufuvarozási folyosók üzemeltetői számára. Ez nagyobb átláthatóságot biztosít a kérelmezők számára, és egyszerűsítheti a kapacitáselosztási folyamatot azáltal, hogy megszünteti annak szükségességét, hogy egyes menetvonalakat össze kelljen hangolni más vasúti árufuvarozási folyosók egyablakos ügyintézési rendszereivel. A zeebruggei bővítés közvetlen hozzáférést biztosít a kikötőhöz, amely fontos átrakodóhely a folyosó mentén elhelyezkedő valamennyi tagállam – különösen Csehország, Németország és Lengyelország – gépjárműipara számára.

(8)	A bővítés a tengeri szállítással való összeköttetések révén hozzá fog járulni az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosón történő vasúti árufuvarozás javításához.

(9)	A 913/2010/EU rendelet 5. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban a Bizottság az értékelés során figyelembe vette a rendelet 4. cikkében meghatározott, a vasúti árufuvarozási folyosók bővítésére vonatkozó kritériumokat.

(10)	E határozat rendelkezései összhangban vannak a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 62. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosónak az Antwerpentől Zeebrugge és Gent/Terneuzen kikötőjéig, valamint a Katowicétől a lengyel/ukrán határig, Medykáig való kibővítéséről szóló, 2019. december 6-i keltezésű szándéknyilatkozatok, amelyeket Belgium, Csehország, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Lengyelország vasúti közlekedésért felelős minisztériumai küldtek a Bizottságnak,

és amelyekben közösen a Wilhelmshaven/Bremerhaven/Hamburg/Amszterdam/Rotterdam/Zeebrugge – Gent (Terneuzen) – Antwerpen – Aachen – Hannover/Berlin – Varsó – Terespol (lengyel-belarusz határ)/Kaunas – Riga – Tallinn/Falkenberg – Prága/Wroclaw – Katowice – Medyka (lengyel/ukrán határ) útvonalat javasolják

az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó fő útvonalának, összhangban van a 913/2010/EU rendelet 5. cikkével.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Holland Királyság és a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.

a Bizottság részéről

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 276., 2010.10.20., 22. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/1111 végrehajtási határozata (2015. július 7.) az Északi-tengeri–balti vasúti teherszállítási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (HL L 181., 2015.7.9., 82. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/178 végrehajtási határozata (2017. január 31.) az Északi-tengeri–balti vasúti teherszállítási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről szóló (EU) 2015/1111 végrehajtási határozat módosításáról (HL L 28., 2017.2.2., 71. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

2020.12.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 431/75

A TANÁCS (EU) 2020/2169 AJÁNLÁSA

(2020. december 17.)

az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdése b) és e) pontjára, valamint 292. cikke első és második mondatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló ajánlást (1) (a továbbiakban: a tanácsi ajánlás). A Tanács 2020. július 16-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló, 2020. július 16-i (EU) 2020/1052 ajánlást (2). A Tanács 2020. július 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló, 2020. július 30-i (EU) 2020/1144 ajánlást (3). A Tanács 2020. augusztus 7-én elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló, 2020. augusztus 7-i (EU) 2020/1186 ajánlást (4). A Tanács 2020. október 22-én elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló, 2020. október 22-i (EU) 2020/1551 ajánlást (5).

(2)

A tanácsi ajánlás értelmében a tagállamoknak 2020. július 1-jétől kezdődően fokozatosan és koordinált módon fel kell oldaniuk az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat a tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében. Az I. mellékletben említett harmadik országok jegyzékét a Tanácsnak kéthetente felül kell vizsgálnia, illetve adott esetben naprakésszé kell tennie a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal való szoros konzultációt követően, a tanácsi ajánlásban említett módszereken, kritériumokon és információkon nyugvó általános értékelés alapján.

(3)

A Tanács az azóta eltelt időszakban – a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal szoros konzultációt folytatva – megbeszéléseket tartott a tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő harmadik országok jegyzékének a tanácsi ajánlásban meghatározott kritériumok és módszerek alkalmazásával történő felülvizsgálatáról. E tárgyalások eredményeként az I. mellékletben szereplő harmadik országok jegyzékét módosítani kell. Konkrétan, törölni kell a jegyzékből Uruguayt.

(4)

A határellenőrzés nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely megszüntette a belső határellenőrzést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell a külső határokon megtett intézkedések koordinációját, hogy szavatolják a schengeni térség megfelelő működését. Ennek érdekében 2020. december 16-tól a tagállamoknak folytatniuk kell az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának koordinált feloldását az ezen ajánlással módosított tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(6)	Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (6) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt annak elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (7) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (8) a 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (10) a 2011/350/EU tanácsi határozat (11) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Az (EU) 2020/1052 ajánlással, az (EU) 2020/1144 ajánlással és az (EU) 2020/1186 ajánlással módosított, az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás a következőképpen módosul:

A tanácsi ajánlás pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.	A tagállamoknak 2020. december 16-tól kezdődően fokozatosan és koordinált módon fel kell oldaniuk az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat az I. mellékletben felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében.”

Az ajánlás I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Azon harmadik országok és különleges közigazgatási területek, amelyek lakosait nem érintheti az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó, a külső határokon alkalmazott ideiglenes korlátozás:

I. ÁLLAMOK

1.	AUSZTRÁLIA

JAPÁN

ÚJ-ZÉLAND

RUANDA

SZINGAPÚR

DÉL-KOREA

THAIFÖLD

KÍNA (*1)

II. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEI

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (*1)

Makaói Különleges Közigazgatási Terület (*1)

”

Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH

(1) HL L 208I., 2020.7.1., 1. o.

(2) HL L 230., 2020.7.17., 26. o.

(3) HL L 248., 2020.7.31., 26. o.

(4) HL L 261., 2020.8.11., 83. o.

(5) HL L 354., 2020.10.26., 19. o.

(6) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(7) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(8) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(9) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(10) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(11) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(*1) a kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 431

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. december 21.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/2153 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 7.) az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriái, valamint az Európai Ügyészség ügyirati tárgymutatójában kezelhető műveleti vonatkozású személyes adatok érintettjeinek kategóriái tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, bizonyítványkiállítási és bejelentési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer létrehozásával történő kiegészítéséről ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelete (2020. október 14.) az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályok meghatározásáról ( 1 )	25
	*	A Bizottság (EU) 2020/2157 végrehajtási rendelete (2020. december 14.) egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás uniós módosításainak jóváhagyásáról (Montello – Colli Asolani [OEM])	30
	*	A Bizottság (EU) 2020/2158 végrehajtási rendelete (2020. december 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Chabichou du Poitou [OEM])	32
	*	A Bizottság (EU) 2020/2159 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	34
	*	A Bizottság (EU) 2020/2160 rendelete (2020. december 18.) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének a (jól meghatározott anyagokat és ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű anyagokat, polimereket és homológokat is magukban foglaló) etoxilált 4-(1,1,3,3-tetrametilbutil)fenol anyagcsoport tekintetében történő módosításáról ( 1 )	38
	*	A Bizottság (EU) 2020/2161 végrehajtási rendelete (2020. december 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2019/915 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről	42
	*	A Bizottság (EU) 2020/2162 végrehajtási rendelete (2020. december 18.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan az (EU) 2015/2384 bizottsági végrehajtási rendelettel és az (EU) 2017/271 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes alumíniumfóliák behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az érintett behozatalokra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről	48
	*	A Bizottság (EU) 2020/2163 végrehajtási rendelete (2020. december 18.) az uniós preferenciális rendelkezésekben meghatározott preferenciális származási szabályoknak az Egyesült Királyságban Észak-Írország tekintetében történő végrehajtásáról	55
		HATÁROZATOK
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2020/2164 határozata (2020. december 15.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2020)	59
	*	A Bizottság (EU) 2020/2165 végrehajtási határozata (2020. december 9.) a határforgalom-ellenőrzés és a visszaküldés területén a fényképek és daktiloszkópiai adatok Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) történő bevitelére vonatkozó adatminőségi minimum-előírások és műszaki előírások tekintetében az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (az értesítés a C(2020) 8599. számú rendelettel történt)	61
	*	A Bizottság (EU) 2020/2166 határozata (2020. december 17.) az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének 2021–2030-as időszakában a tagállamok által árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányának meghatározásáról (az értesítés a C(2020) 8945. számú dokumentummal történt) ( 1 )	66
	*	A Bizottság (EU) 2020/2167 végrehajtási határozata (2020. december 17.) a krónikus sorvadásos betegséggel kapcsolatos egyes védelmi intézkedésekről szóló (EU) 2016/1918 végrehajtási határozatnak az alkalmazási időszak meghosszabbítása útján történő módosításáról (az értesítés a C(2020) 8802. számú dokumentummal történt) ( 1 )	70
	*	A Bizottság (EU) 2020/2168 végrehajtási határozata (2020. december 17.) az Északi-tengeri–balti vasúti árufuvarozási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (az értesítés a C(2020) 8919. számú dokumentummal történt)	72
		AJÁNLÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2020/2169 ajánlása (2020. december 17.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról	75


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.