2020.12.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 428/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2148 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. október 8.)

a 139/2014/EU rendeletnek a futópályabiztonság és a légiforgalmi adatok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 39. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 139/2014/EU bizottsági rendelet (2) megállapítja a repülőterekhez, többek között az azok irányításhoz, működtetéséhez, engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó követelményeket és igazgatási eljárásokat.

(2)

A 139/2014/EU rendelet a légiforgalmi adatok és a légiforgalmi tájékoztatások kezelése tekintetében általános követelményeket tartalmaz a repülőtér-üzemeltetőkre vonatkozóan. A repülőtéri műveletek jelenlegi biztonsági szintjének fenntartása, illetve javítása érdekében a repülőtér-üzemeltetők számára elő kell írni, hogy a légiforgalmi adatszolgáltatási lánc részeként gondoskodjanak a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások magas színvonaláról, az adatelőállítástól kezdve a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok céljaira történő adattovábbításig. E célból az adatminőségi követelményeket tovább kell fejleszteni a műveletek szintjén, hasonlóan az ATM/ANS-szolgáltatókra alkalmazandó követelményekhez, különösen az adatvédelem, az adatkatalógus és az adatcsere tekintetében.

(3)

A futópályabiztonság egyike az ICAO által azonosított, magas kockázatú baleseti eseménykategóriáknak. Globális szinten a futópálya biztonságával kapcsolatos balesetek teszik ki a balesetek többségét. A 139/2014/EU rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy csökkenjen a futópályabiztonsággal kapcsolatos, futópályasértéssel járó balesetek és súlyos repülőesemények, továbbá a futópályabiztonsággal összefüggő egyéb olyan események száma, mint a futópályatévesztések, a földi összeütközések és a futópálya-elhagyások.

(4)	Az operatív személyzetnek szóló képzési és jártassági programokat – ezen belül a kezdeti és a szinten tartó képzéseket – a repülőtér-üzemeltetők által betartandó közös képzési követelmények meghatározása révén harmonizálni kell a tagállamok között.

(5)	A repülőtér-üzemeltetőknek nyilvántartást kell vezetniük a korábbi képzésekről, a vezetői engedélyekről, a járműengedélyekről és -karbantartásról, valamint a nyelvismeretről.

(6)

A jelenlegi szabályozási keret a NOTAM-ok repülőtér-üzemeltetők általi létrehozására vonatkozóan nem tartalmaz követelményt. Ez jogbizonytalanságot eredményez azzal kapcsolatban, hogy a repülőtér-üzemeltetőnek mikor, milyen okokból és milyen feltételek mellett kell NOTAM-ot létrehoznia olyan körülmények fennállásakor, amelyek hatással lehetnek a biztonságra. A módosításnak ezért ki kell egészítenie a NOTAM-ok repülőtér-üzemeltetők általi létrehozására és közzétételére vonatkozó szabályozási keretet, figyelembe véve a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 15. mellékletében foglalt rendelkezéseket.

(7)

A balesetek kivizsgálása azt jelzi, hogy a futópálya-felület állapotának értékelésére és jelentésére vonatkozó előírások nem egységesek, és világossá vált, hogy ez a tény jelentősen hozzájárul a futópálya-elhagyásokhoz, különösen, ha a futópálya nedves vagy szennyezett. Mindennek következtében az ICAO a Chicagói Egyezmény több mellékletében is számos előírást és ajánlott gyakorlatot módosított, és részletes iránymutatásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a futópálya-felület állapotának értékelésére és jelentésére globálisan harmonizált jelentéstételi formátum álljon rendelkezésre.

(8)	A 139/2014/EU rendeletet ezért módosítani kell a futópálya-felszín állapotának értékelésével és jelentésével kapcsolatos alkalmazandó ICAO-előírások és ajánlott gyakorlatok végrehajtása érdekében, beleértve a szövegnek az új fogalmak fogalommeghatározásaival való kiegészítését is.

(9)	Annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen az operatív tevékenységek átadásakor az elvárások terén felmerülő különbségek jelentette kockázatot, az átadás időpontjában fennálló működési helyzetre vonatkozóan naprakész információkat kell a repülőtéri személyzet rendelkezésére bocsátani.

(10)

A munkaterületeken és a forgalmi előtéren található, idegen tárgytól származó törmelék (FOD) jelentős biztonsági kockázatot jelent a repülőtereken végzett műveletekre nézve. Az e kockázat hatékony csökkentését célzó intézkedéseknek az ICAO előírásain és ajánlott gyakorlatain, útmutatóin, valamint nemzetközileg elfogadott gyakorlatain kell alapulniuk.

(11)

A járművek vezetői, a járművek állapota és alkalmassága, valamint azok kommunikációs és felügyeleti berendezései szintén szerepet játszanak a futópályabiztonsági események és légijármű-sérülések kialakulásában. Meg kell erősíteni a járművezetőkre és a járművekre vonatkozó engedélyezési feltételeket, és új szabályokat kell megállapítani a járműveknek a mozgási területen és a repülőtér egyéb műveleti területein történő működtetésére vonatkozóan.

(12)

A biztonsági ajánlások, valamint a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzései alapján a Bizottság megállapította, hogy – a futópályasértések megelőzését célzó intézkedésként – a munkaterületen való működés során fokozni kell a pilóták, a légiforgalmi szolgálatok személyzete és a járművezetők közötti helyzetismeretet. Ezért rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a repülőtér munkaterületén dolgozó járművezetők legalább operatív szintű angol nyelvtudással rendelkezzenek. Előfordulhat azonban, hogy egyes repülőterek esetében az angol nyelv használata nem feltétlenül javítja a futópálya-műveletek biztonságát. Ezért az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy – döntésüket egy egy vagy több repülőteret lefedő biztonsági értékeléssel alátámasztva – eltérjenek az angol nyelvtudás követelményétől.

(13)

A repülőtereken található járművek számát azokra kell korlátozni, amelyek a műveletek biztonságos végrehajtása szempontjából relevánsak. A visszahívási jelekre vonatkozó probléma kezelése érdekében az ilyen járműveket megfelelően fel kell szerelni, többek között rádióval és világítással. Kivételről kell rendelkezni azon járművek esetében, amelyek nem felelnek meg a működési feltételeknek, de ideiglenesen be kell lépniük egy adott repülőtérre, és ott műveleteket kell végezniük. Annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok összhangban legyenek az ICAO-előírásokkal, a repülőtéri vezetési szabályoknak a Chicagói Egyezmény 2. és 14. mellékletén, valamint az ICAO 4444. sz. PANS-ATM című iránymutatásán kell alapulniuk.

(14)

A légijármű-vontatási műveletek során bekövetkezett balesetek és súlyos repülőesemények kivizsgálása során kiderült, hogy a helyzetismeret hiánya, a légi járművek számára adott engedélyek nem megfelelő volta, valamint a vontatott légi jármű hiányos vagy nem megfelelő éjszakai kivilágítása áll a légijármű-sérülések hátterében. Ezért az útvonal, az irányítás, a világítás, a kommunikációs eljárások, a különböző szereplők közötti koordináció tekintetében a légijármű-vontatás közbeni biztonság növelésére alkalmas intézkedéseket, valamint a kedvezőtlen időjárási vagy meteorológiai körülmények kezelésére alkalmas konkrét intézkedéseket kell bevezetni.

(15)

Szabályokat kell megállapítani annak tisztázására, hogy – a járműveken túl – mely mobil tárgyakat kell kivilágítani a repülőtereken. Ez magában foglalja az azzal kapcsolatos következetlenség megszüntetését, hogy a repülőtér mely területeire vonatkoznak a járművek jelölésével és kivilágításával kapcsolatos követelmények.

(16)	A műveletek biztonságának, rendszerességének és hatékonyságának növelése érdekében a repülőtereken szabványos gurulási útvonalakat kell kialakítani. A légi járművek transzpondereinek üzemeltetését figyelembe kell venni, ha azokat a repülőtér földi mozgást támogató és irányító rendszere támogatja.

(17)

A futópályákkal kapcsolatos balesetek és repülőesemények kivizsgálása hiányosságokat tárt fel a légiforgalmi szolgálatok és a járművezetők közötti kommunikációs eljárások terén, valamint a gyalogosok jelenléte kapcsán. Ezért összehangolt eljárásokat kell kialakítani a repülőtér-üzemeltető és az ATS-egység közötti kommunikáció tekintetében az olyan kérdések szabályozása céljából, mint a használt nyelvek, a frekvenciák, a munkaterületen való gyalogosforgalom, valamint a kommunikáció meghiúsulása esetén a jelzések és egyéb kommunikációs eszközök használata. Ezeknek az eljárásoknak ki kell terjedniük a repülőterekre vonatkozó fontos információk rádiókommunikáció útján történő terjesztésére.

(18)	A mozgási területen a gyalogosok jelenléte által okozott további események megelőzése érdekében meg kell tiltani az engedéllyel nem rendelkező személyzetnek a munkaterületre és az egyéb irányítói területekre való belépését. Intézkedéseket kell tenni a gyalogosok mozgásának ellenőrzésére.

(19)

A 139/2014/EU rendelet nem tartalmaz a repülőtér-üzembentartóra kifejezetten a téli körülmények között végzett műveletek kapcsán háruló kötelezettségekről szóló rendelkezéseket. Annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok összhangba kerüljenek a Chicagói Egyezmény 14. és 15. mellékletében szereplő ICAO-előírásokkal, kötelezettségeket kell bevezetni az olyan repülőterekre vonatkozóan, amelyek működését hosszan tartó téli időszak jellemzi, amikor a futópályákat tömörített hó vagy jég borítja. E kötelezettségeknek a repülőgépgyártóktól és az ICAO-tól kapott visszajelzések alapján a meglévő gyakorlatokon kell alapulniuk.

(20)	Annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok megfeleljenek az ICAO-előírásoknak, elő kell írni, hogy a repülőtér-üzemeltető értékelje a futópálya felületének állapotát, és adjon ki RWYCYT-t (a futópálya állapotát jelző kód).

(21)

A repülőterek karbantartási programjának biztosítania kell, hogy a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges létesítmények, rendszerek, járművek és berendezések ne csökkentsék a léginavigáció biztonságát, rendszerességét és hatékonyságát. A karbantartási programnak figyelembe kell vennie az emberi tényezőkkel kapcsolatos elveket a Chicagói Egyezmény 14. mellékletével összhangban, és a repülőtér-üzemeltetőnek rendelkeznie kell a karbantartási program hatékony végrehajtásához szükséges eszközökkel.

(22)

A 139/2014/EU rendeletben a burkolat-karbantartás és különösen a futópálya felületi súrlódási jellemzői tekintetében meghatározott követelményeket össze kell hangolni az ICAO-előírásokkal annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a futópálya-elhagyások kockázatát, valamint az idegen tárgytól származó törmelék jelenléte miatti kockázatokat.

(23)

A Chicagói Egyezmény 14. mellékletének vonatkozó rendelkezései alapján a 139/2014/EU rendeletet ki kell egészíteni a repülőtéri energiaellátó rendszerek karbantartására vonatkozó továbbfejlesztett követelményekkel, valamint a repülőtéri világítási rendszer karbantartására vonatkozó új követelményekkel. A rendeletnek emellett a repülőtéri jelek és jelölések karbantartására vonatkozó egyedi követelményeket is tartalmaznia kell.

(24)	Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz 02/2018. és 03/2019. szám alatt véleményként benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét.

(25)	Ezért a 139/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(26)

Tekintettel a COVID-19 járvány által az illetékes hatóságok és az érintett üzemeltetők erőforrásaira gyakorolt hatásokra, valamint annak érdekében, hogy ezek azonnali segítségben részesüljenek és lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre, a felületi szennyező anyagokra, a futópálya-felület állapotára és a téli műveletekre vonatkozó jelentéstételi követelmények alkalmazását 2021. augusztus 12-ig, a minőségirányítási rendszerre vonatkozó szabályok alkalmazását pedig 2022. január 27-ig el kell halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 139/2014/EU rendelet módosításai

A 139/2014/EU rendelet I., III. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet mellékletének 3. d) pontját, 3. e) pontját, 3. q) pontját és 3. r) pontját, valamint a 139/2014/EU rendelet IV. melléklete ADR.OPS.A.057. pontjának d) 4. pontját 2021. augusztus 12-től kell alkalmazni.

A melléklet 2.a., valamint 3.a. és b. pontját 2022. január 27-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2) A Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1. o.).

MELLÉKLET

Az I., a III. és a IV. melléklet a következőképpen módosul:

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő 6a., 6b. és 6c. ponttal egészül ki:

„6a.	»légiforgalmi tájékoztató körlevél (AIC)«: olyan tájékoztatást tartalmazó értesítés, amely nem indokolja NOTAM létrehozását vagy a légiforgalmi tájékoztató kiadványban való közzétételt, de a repülésbiztonsággal, a légi navigációval, illetve műszaki, adminisztratív vagy jogi kérdésekkel kapcsolatos;

6b.

»légiforgalmi tájékoztatási termék«: digitális adatkészletek vagy papíron, illetve elektronikus adathordozón történő egységes megjelenítés formájában nyújtott légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások. A légiforgalmi tájékoztatási termékek közé tartoznak a következők:

—	AIP (légiforgalmi tájékoztató kiadvány), beleértve a módosításokat és kiegészítéseket,

—	AIC (légiforgalmi tájékoztató körlevél),

—	légiforgalmi térképek,

—

NOTAM,

—	digitális adatkészletek;

6c.	»légiforgalmi tájékoztató kiadvány (AIP)«: valamely állam által vagy engedélyével kibocsátott olyan kiadvány, amely a légi navigáció szempontjából lényeges, tartós jellegű információkat tartalmaz;”

a szöveg a következő 15a. ponttal egészül ki:

„15a.

»szennyezett futópálya«: olyan futópálya, amely felületének jelentős részét a használatban lévő hosszon és szélességen belül (akár elszigetelt területeken, akár nem) a futópálya-felület állapotát leíró kifejezések között felsorolt egy vagy több anyag borítja;”

a szöveg a következő 17a. ponttal egészül ki:

„17a.

»adatkészlet«: adatok azonosítható gyűjteménye;”

a szöveg a következő 18a. ponttal egészül ki:

„18a.

»száraz«: a futópályán fennálló körülmények tekintetében azt jelenti, hogy a futópálya felülete a használni kívánt területen mentes a látható nedvességtől és szennyeződéstől;”

a szöveg a következő 19a. ponttal egészül ki:

„19a.

»idegen tárgytól származó törmelék (FOD)«: a mozgási területen belül található olyan tárgy, amelynek nincs operatív vagy légiforgalmi funkciója, és amely veszélyt jelenthet a légi járművek működésére;”

a szöveg a következő 24a. és 24b. ponttal egészül ki:

„24a.

»a világítási rendszer megbízhatósága«: annak a valószínűsége, hogy a teljes berendezés a megadott tűréshatárokon belül működik, és a rendszer működési szempontból használható;

24b.	»helységazonosító kódok«: az ICAO által jóváhagyott és közzétett »helységazonosító kódok« (7910. sz. dokumentum) legfrissebb hatályos kiadása;”

a szöveg a következő 34a. és 34b. ponttal egészül ki:

„34a.

»NOTAM«: távközlő eszközök segítségével terjesztett, a légiforgalmi berendezések, szolgálatok, eljárások vagy veszélyek keletkezéséről, állapotáról és változásáról olyan információkat tartalmazó tájékoztatás, amelynek kellő időben történő ismerete alapvető fontosságú a repülésben érintett személyzet számára;

34b.	»NOTAM kód«: az ICAO által jóváhagyott és közzétett, »Légiforgalmi Szolgálatok Eljárásai – ICAO Rövidítések és Kódok« című kiadvány (PANS ABC – Doc 8400) legfrissebb hatályos kiadásában szereplő kód;”

a szöveg a következő 38a., 38b., 38c., 38d., 38e., 38f., 38 g. és 38h. ponttal egészül ki:

„38a.

»a futópálya állapotának felmérésére szolgáló mátrix (RCAM)«: olyan mátrix, amely a futópályafelület állapotára vonatkozó megfigyelések és a légijármű-vezető által jelentett fékhatás alapján, a kapcsolódó eljárások alkalmazásával lehetővé teszi a futópálya állapotát jelző kód (RWYCC) meghatározását;

38b.	»a futópálya állapotát jelző kód (RWYCC)«: a futópálya állapotáról szóló jelentésben (RCR) használandó szám, amely a futópálya felületének a repülőgép lassulási teljesítményére és az oldalirányú irányításra gyakorolt hatását írja le;

38c.	»a futópálya állapotáról szóló jelentés (RCR)«: a futópálya felületének állapotáról, valamint annak a repülőgép leszállási és felszállási teljesítményére gyakorolt hatásairól szóló, futópálya-felület kódokkal leírt átfogó, szabványosított jelentés;

38d.	»futópálya végbiztonsági terület«: a futópálya meghosszabbított középvonalára szimmetrikus, a futópályasáv végén található terület, amelyet elsősorban a futópálya előtt földet érő vagy a futópályán túlfutó repülőgép sérülési kockázatának csökkentése érdekében alakítottak ki;

38e.

»futópálya várakozási hely«: egy futópálya, egy akadály-határolt felület vagy egy, a műszeres leszállítórendszer (ILS)/mikrohullámú leszállítórendszer (MLS) szempontjából kritikus/érzékeny terület védelme céljából kijelölt olyan hely, amelyen a guruló légi járműveknek és egyéb járműveknek meg kell állniuk és várakozniuk kell, ha a repülőtéri irányítótorony másképp nem rendelkezik;”

38f.

»futópályasáv«: a futópályát és – adott esetben – a biztonsági megállási területet magában foglaló olyan meghatározott terület, amelynek rendeltetése:

a)	a futópályáról lefutó légi jármű sérülési kockázatának csökkentése;

b)	a felette átrepülő légi jármű védelme le- és felszállás során;

38 g.

»futópálya-felület állapota«: a futópálya-felület állapotának a futópálya állapotáról szóló jelentésben feltüntetendő leírása, amely a repülőgép teljesítményének megállapítása céljából alapul szolgál a futópálya állapotát jelző kód meghatározásához;”

38h.

»a futópályafelület állapotát leíró kifejezések«: a futópálya felületén található alábbi anyagok egyike:

a)	tömörített hó: olyan szilárd formába tömörített hó, amelyen a repülőgép gumiabroncsai üzemi nyomáson és terhelés mellett a felület további jelentős tömörödése vagy nyomvájúsodása nélkül haladni képesek;

b)	száraz hó: olyan hó, amelyből nem lehet azonnal hógolyót gyúrni;

c)	dér, a levegőben lévő nedvességből olyan felületen kialakuló jégkristályok, amelynek hőmérséklete fagyponton vagy az alatt van; a dér abban különbözik a jégtől, hogy a dér esetében a jégkristályok önállóan növekednek, és ezért szemcsésebb textúrájúak;

d)	jég: megfagyott víz, vagy hideg és száraz körülmények között jéggé alakult tömörített hó;

e)	latyak: olyan magas víztartalmú hó, amelyből egy maroknyit kézbevéve víz csöpög, illetve amelyből erőteljes lépés hatására víz fröccsen szét;

f)	víztócsa: 3 mm-nél mélyebb víz;

g)	nedves jég: vízzel borított felszínű jég vagy olvadó jég;

h)	nedves hó: olyan hó, amely elég vizet tartalmaz ahhoz, hogy abból kellően tömör, szilárd hógolyót lehessen gyúrni, és nem préselhető ki belőle víz;”

a szöveg a következő 41a., 41b. és 41c. ponttal egészül ki:

„41a.

»csúszós nedves futópálya«: olyan nedves futópálya, amelynek jelentős részén a felületi súrlódási jellemzők kedvezőtlennek minősülnek;

41b.

»SNOWTAM«:

2021. január 7-én kezdődő hatállyal 2021. augusztus 12-ig NOTAM értesítések meghatározott formátumban kiadott különleges sorozata, amely jelentést nyújt hó, jég, latyak, dér vagy víztócsa okozta veszélyes körülmények fennállásáról vagy megszűnéséről a mozgási területen lévő hóval, hólével, jéggel vagy dérrel összefüggésben;

2021. augusztus 12-i hatállyal NOTAM értesítések szabványos formátumban kiadott különleges sorozata, amely a felület állapotáról szóló jelentés formájában közli hó, jég, latyak, dér vagy víz okozta körülmények fennállását vagy megszűnését a mozgási területen lévő hóval, latyakkal, jéggel vagy dérrel összefüggésben;

41c.	»különlegesen előkészített téli futópálya«: a futópálya súrlódásának javítása céljából homokkal vagy szemcsés anyaggal, illetve mechanikai úton kezelt, száraz, fagyott, tömörített hó- vagy jégfelülettel, vagy mindkettővel rendelkező futópálya;”

a 47.pont helyébe a következő szöveg lép:

„47.

az »engedély feltételei« a következőket foglalják magukban:

—	ICAO helységazonosító kód,

—	üzemeltetési feltételek (VFR/IFR, nappal/éjjel),

—	speciálisan előkészített téli futópályákon történő repülőgépműveletek,

—	futópálya,

—	deklarált távolságok,

—	futópályatípus(ok) és a biztosított megközelítések,

—	a repülőtér hivatkozási kódja,

—	a magasabb repülőtéri hivatkozási kódjelű légijármű-műveletek alkalmazási köre,

—	előtér-irányítói szolgáltatások nyújtása (igen/nem),

—	mentési és tűzoltási védelem szintje;”

a 48.pont helyébe a következő szöveg lép:

„48.	»látás szerinti segédeszközök«: azonosítók és jelölőeszközök, jelölések, fények, jelek és jelzések vagy ezek kombinációi;”

a szöveg a következő 49. ponttal egészül ki:

„49.	»nedves futópálya«: olyan futópálya, amelynek felületét a használni kívánt területen legfeljebb 3 mm vastag nedvesség- vagy vízréteg borítja.”

A III. melléklet a következőképpen módosul:

az ADR.OR.D.007. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OR.D.007. A légiforgalmi adatok és a légiforgalmi tájékoztatás felügyelete

Felügyeleti rendszerének részeként a repülőtér-üzemeltetőnek az alábbiakra vonatkozó minőségirányítási rendszert kell bevezetnie és működtetnie:

1.	az üzemeltető légiforgalmi adatokkal kapcsolatos tevékenységei;

2.	az üzemeltető légiforgalmi tájékoztatási tevékenységei.

Felügyeleti rendszerének részeként a repülőtér-üzemeltetőnek biztonságirányítási rendszert kell létrehoznia a hozzá beérkező vagy az általa előállított, illetve egyéb módon felhasznált üzemeltetési adatok biztonságának garantálása érdekében, oly módon, hogy a műveleti adatokhoz való hozzáférést az engedéllyel rendelkezők körére korlátozza.

A repülőtér-üzemeltető biztonságirányítási rendszerében meg kell határozni a következő elemeket:

1.	az adatvédelmi kockázat elemzésével és csökkentésével, a biztonság nyomon követésével és javításával, a biztonsági vizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárások;

2.	a biztonsági előírások megszegésének észlelésére és a személyzet megfelelő biztonsági figyelmeztetésekkel történő riasztására szolgáló eszközök;

3.	a biztonsági előírások megsértéséből eredő hatások ellenőrzésére, valamint az újbóli bekövetkezést megelőző helyreállítási intézkedések és kockázatcsökkentő eljárások azonosítására szolgáló eszközök.

d)	A repülőtér-üzemeltetőnek a légiforgalmi adatok védelme tekintetében biztosítania kell személyzete biztonsági ellenőrzését.

e)	A repülőtér-üzemeltetőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket légiforgalmi adatainak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni védelme érdekében.”;

az ADR.OR.D.017. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OR.D.017. A képzések és jártassági vizsgák programjai

A repülőtér-üzemeltetőnek képzési programot kell kialakítania és végrehajtania a repülőtér üzemeltetésében, karbantartásában és irányításában részt vevő személyzet számára, hogy biztosítsa a személyzet szakmai alkalmasságának folyamatossságát, valamint azt, hogy a személyzet tudatában legyen a repülőtér üzemeltetésére vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak, valamint funkciói és feladatai, illetve a repülőtér-üzemeltetés egésze közötti kapcsolatnak.

Az a) pontban említett képzésnek:

(1)	tartalmaznia kell alap-, szinten tartó, ismeretfrissítő és továbbképzést;

(2)	a személyzet funkcióihoz és feladataihoz szabottnak kell lennie;

(3)	tartalmaznia kell az alkalmazandó műveleti eljárásokat és a repülőtér követelményeit, valamint a vezetést.

A repülőtér-üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a személyzet bármely egyéb olyan tagja – beleértve más olyan szervezet személyzetének tagjait is, amely a repülőtéren üzemeltetést végez vagy szolgáltatásokat nyújt –, aki kíséret nélkül beléphet a mozgási területre és a repülőtér egyéb üzemi területein, megfelelő képzettséggel és képesítéssel rendelkezzen a kíséret nélküli belépésre.

A c) pontban említett képzésnek:

(1)	tartalmaznia kell alap-, szinten tartó, ismeretfrissítő és továbbképzést;

(2)	tartalmaznia kell az alkalmazandó műveleti eljárásokat és a repülőtér követelményeit, valamint a vezetést.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a személyzet a) és c) pontban említett tagjai sikeresen elvégezzék a szükséges alapképzést azelőtt, hogy a következőkre engedélyt kapnának:

(1)	feladataik felügyelet nélküli ellátása;

(2)	kíséret nélküli belépés a repülőtér mozgási területére és más műveleti területeire.

Az alapképzésnek tartalmaznia kell megfelelő időtartamú elméleti és gyakorlati képzést, valamint a képzésen részt vevő személyzet szakmai értékelését.

Annak érdekében, hogy az a) és c) pontban említett személyzet továbbra is felügyelet nélkül láthassa el feladatait és kíséret nélkül beléphessen a mozgási területre és a repülőtér egyéb üzemi területeire, feltéve, hogy e rész vagy az ADR.OPS rész másként nem rendelkezik, a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az ilyen személyzet tagjai képzésben részesüljenek a repülőtér üzemeltetésére vonatkozó szabályokról és eljárásokról, a következők sikeres elvégzésével:

(1)	szinten tartó képzés, az alapképzésüktől számítva legfeljebb 24 hónapos időközönként. Ha a szinten tartó képzésre ezen időtartam utolsó 3 naptári hónapjában kerül sor, akkor az új időszakot az eredeti intervallum lejárati dátumától kell számítani;

(2)

amennyiben legalább 3 és legfeljebb 12 egymást követő hónapon át nem végzik repülőtéri feladataikat, akkor feladataik felügyelet nélkül történő ellátása és a mozgási területre és a repülőtér egyéb üzemi területeire való, kíséret nélkül történő belépést megelőzően ismeretfrissítő képzés. 12 egymást követő hónapot meghaladó távollét esetén a személyzet ilyen tagjai kötelesek a c) pontnak megfelelő alapképzésen részt venni;

(3)	a működési környezet vagy a kijelölt feladatok változásai miatt szükség szerint továbbképzés.

A repülőtér-üzemeltetőnek az a) pontban említett személyzet tekintetében jártasságivizsga-programot kell kidolgoznia és bevezetnie, és gondoskodnia kell arról, hogy a személyzet c) pontban említett tagjai a jártasságivizsga-programmal összhangban bizonyítsák a feladataik ellátásához szükséges képességeiket, és ily módon biztosítsák az alábbiakat:

(1)	szakmai alkalmasságuk folyamatossága;

(2)	a funkcióikra és feladataikra vonatkozó szabályok és eljárások ismerete.

Amennyiben ez a rész és az ADR.OPS rész másképpen nem rendelkezik, a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az a) és c) pontban említett személyek az alapképzés elvégzését követően 24 hónapnál nem hosszabb időközönként jártassági vizsgát tegyenek.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy:

(1)	a képzéseket megfelelően képzett és tapasztalt oktatók, az értékeléseket és a jártassági vizsgákat pedig megfelelően képzett és tapasztalt értékelők végezzék;

(2)	a képzés nyújtására és adott esetben a jártassági vizsgák elvégzésére megfelelő létesítmények, eszközök és berendezések álljanak rendelkezésre.

A repülőtér-üzemeltetőnek eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania a képzések és jártassági vizsgák programjainak végrehajtására vonatkozóan, és:

(1)	a szakképzettségre, a képzésekre és a jártassági vizsgákra vonatkozó megfelelő nyilvántartást kell vezetnie, ily módon bizonyítva, hogy megfelel ennek a követelménynek;

(2)	ezeket a nyilvántartásokat kérésre a személyzet érintett tagjainak rendelkezésére kell bocsátania;

(3)	amennyiben egy személy másik munkáltató alkalmazottja lesz, a repülőtér-üzemeltetőnek az új munkáltató rendelkezésére kell bocsátania az adott személyre vonatkozó nyilvántartásokat.”;

az ADR.OR.D.035. d) pont a következőképpen módosul:

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6. a

veszélynyilvántartás aktuális változata;”

ii.

a szöveg a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:

„7.

a vezetői engedélyeket és adott esetben a nyelvvizsga-bizonyítványokat a személy munkaviszonyának megszűnését követő legalább négy évig, illetve a vezetői engedély visszavonását vagy törlését követően legalább négy évig, vagy e tevékenységi terület illetékes hatóság általi ellenőrzéséig meg kell őrizni;

8.	a járműengedélyeket és a repülőtér-üzemeltetők járműkarbantartási feljegyzéseit azon időpontot követően legalább négy évig meg kell őrizni, amikor a járművet kivonják a műveletekből, vagy amíg e tevékenységi területet az illetékes hatóság ellenőrizte.”

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

az ADR.OPS.A.010. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ ADR.OPS.A.010. Adatminőségi követelmények

A repülőtér-üzemeltetőnek hivatalos megállapodást kell kötnie azokkal a szervezetekkel, amelyekkel légiforgalmi adatokat és/vagy légiforgalmi információkat cserél, és biztosítania kell a következőket:

a)	a repülőtérre és az igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi adat előírt minőségben történő szolgáltatása; az adatminőségi követelmények betartása az adatok létrehozása és az adatátvitel során;

b)	a légiforgalmi adatok pontossága feleljen meg a léginavigációs adatkatalógusban meghatározottaknak;

a légiforgalmi adatok megbízhatóságának fenntartása az adatok létrehozásától az adatátvitelig tartó folyamat során, a légiforgalmi adatkatalógusban meghatározott megbízhatósági besorolás alapján. Továbbá eljárásokat kell bevezetni annak érdekében, hogy:

(1)	a mindennapi adatok tekintetében elkerülhető legyen a sérülés az adatfeldolgozás teljes folyamata során;

(2)	a lényeges adatok tekintetében ne forduljon elő sérülés a folyamat egyetlen szakaszában sem, és szükség esetén további eljárások alkalmazására kerüljön sor az esetleges kockázatok kezelésére a rendszer teljes struktúrájában, az adatok megbízhatóságának e szinten történő biztosítása érdekében;

(3)

a kritikus adatok tekintetében ne forduljon elő sérülés a folyamat egyetlen szakaszában sem, és további, integritást biztosító eljárások alkalmazására kerüljön sor a rendszer teljes struktúrájának alapos elemzése során esetleges adatmegbízhatósági kockázatokként azonosított hibák hatásainak teljeskörű mérséklése érdekében;

d)	a légiforgalmi adatok felbontása összhangban álljon az adatok tényleges pontosságával;

e)	a légiforgalmi adatok nyomonkövethetőek legyenek;

f)	a légiforgalmi adatok időszerűek legyenek, beleértve az érvényességi idő korlátozásait;

g)	a légiforgalmi adatok teljesek legyenek;

h)	a szolgáltatott adatok formátuma feleljen meg az előírt követelményeknek.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.A.020–ADR.OPS.A.055. pontokkal egészül ki:

„ ADR.OPS.A.020 Közös referenciarendszerek

Légi navigáció céljára a repülőtér-üzemeltetőnek a következőket kell használnia:

a)	a Világszintű Geodéziai Rendszer – 1984 (WGS-84) mint vízszintes referenciarendszer;

b)	a középtengerszint (MSL) alappont mint függőleges referenciarendszer;

c)	a Gergely-naptár és az egyeztetett világidő (UTC) mint időreferencia-rendszerek. ADR.OPS.A.025. Adathibák észlelése és hitelesítése A légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) számára történő adatelőállítás, -feldolgozás vagy -átvitel során a repülőtér üzemeltetője:

a)	biztosítja digitális adathibaészlelő módszerek alkalmazását a légiforgalmi adatok átvitele és tárolása során az alkalmazandó adatmegbízhatósági szintek támogatása érdekében;

biztosítja, hogy a légiforgalmi adatok átvitele tekintetében megfelelő hitelesítési eljárás alkalmazására kerül sor, melynek révén az átvevők meg tudják állapítani, hogy az adatok vagy az információk ellenőrzött forrásból származnak.

ADR.OPS.A.030. Légiforgalmi adatkatalógus

Az AIS számára történő adatelőállítás, -feldolgozás vagy -átvitel során a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) III. mellékletének 1. függelékében (ATM/ANS.OR rész) szereplő légiforgalmi adatok megfeleljenek az adatkatalógus szerinti előírásoknak.

ADR.OPS.A.035. Az adatok validálása és ellenőrzése

Az AIS számára történő adatelőállítás, -feldolgozás vagy -átvitel során a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell validálási és ellenőrzési módszerek alkalmazását annak érdekében, hogy a légiforgalmi adatok megfeleljenek a kapcsolódó adatminőségi követelményeknek. Ezen túlmenően:

a)	az ellenőrzés során biztosítani kell a légiforgalmi adatok sérülésektől mentes átvételét, valamint azt, hogy a légiforgalmi adatok feldolgozása során ne forduljon elő sérülés;

b)	a manuálisan bevitt légiforgalmi adatokat és a légiforgalmi tájékoztatást az esetlegesen bevitt hibák kiszűrése érdekében független ellenőrzésnek kell alávetni;

amennyiben új légiforgalmi adatok előállítása vagy kiszámítása érdekében légiforgalmi adatok felhasználására kerül sor, akkor a kiindulási adatokat ellenőrizni és validálni kell, kivéve, ha azok ellenőrzött forrásból származnak.

ADR.OPS.A.040. Hibakezelési követelmények

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy:

a)	az adatok előállítása során és az adatszolgáltatást követően feltárt hibákat orvosolják, javítsák vagy megszüntessék;

b)	elsőbbséget kapjon a kritikus és az alapvető légiforgalmi adatokban keletkező hibák kezelése. ADR.OPS.A.045. Metaadatok A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítani kell, hogy a metaadatok tartalmazzák legalább a következőket:

a)	a légiforgalmi adatok előállításával, átvitelével vagy manipulálásával kapcsolatos bármely tevékenységet végző szervezetek vagy szervek megnevezése;

b)	a végzett tevékenység;

a tevékenység végzésének dátuma és időpontja.

ADR.OPS.A.050. Adatátvitel

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítani kell a légiforgalmi adatok elektronikus úton történő átvitelét.

ADR.OPS.A.055. Eszközök és szoftver

Az AIS számára történő adatelőállítás, -feldolgozás vagy -átvitel során a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a légiforgalmi adatfolyamok támogatása vagy automatizálása érdekében alkalmazott eszközök és szoftverek a légiforgalmi adatok minőségének gyengítése nélkül töltsék be funkciójukat.

(*1) A Bizottság (EU) 2017/373 végrehajtási rendelete (2017. március 1.) a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 62., 2017.3.8., 1. o.).”;"

a szöveg a következő ADR.OPS.A.057. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.A.057. NOTAM létrehozása

A repülőtér-üzemeltető:

(1)

eljárásokat hoz létre és hajt végre, amelyekkel összhangban az illetékes légiforgalmi tájékoztató szolgálat által kiadandó azon NOTAM-okat létrehozza, amelyek:

i.	a légiforgalmi berendezések, szolgálatok, eljárások vagy veszélyek létesítésére, keletkezésére, állapotára vagy változására vonatkozóan olyan tájékoztatást tartalmaznak, amelynek kellő időben történő ismerete alapvető fontosságú a repülésben érintett személyzet számára.

ii.	ideiglenes jellegű és rövid időtartamra szóló információt tartalmaznak, illetve működési szempontból jelentős végleges változásokat, vagy rövid időtartamra szóló, de sürgősséggel meghozott ideiglenes változtatásokat érintenek, kivéve a terjedelmes szöveget és/vagy grafikát, vagy mindkettőt;

(2)	a repülőtéri személyzet egyes olyan tagjait, akik sikeresen elvégezték a megfelelő képzést, és bizonyították alkalmasságukat, kijelöli arra, hogy NOTAM-okat hozzanak létre, és megfelelő tájékoztatást nyújt azoknak a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatóknak, amelyekkel megállapodást kötött;

(3)	gondoskodik arról, hogy a repülőtéri személyzet összes többi olyan tagja, akinek feladatai közé tartozik a NOTAM-ok használata, sikeresen elvégezze a szükséges képzést, és bizonyítsa e feladat ellátásához szükséges készségeit.

Ha az alábbi információk megadására van szükség, a repülőtér-üzemeltető NOTAM-ot hoz létre:

(1)	repülőterek vagy helikopter-leszállóhelyek vagy futópályák létesítése, lezárása vagy az üzemeltetésükben bekövetkező jelentős változások;

(2)	repülőtéri szolgálatok létrehozása, visszavonása, vagy a működtetésükben bekövetkező jelentős változások;

(3)	a repülőtér-üzemeltető felelősségi körébe tartozó rádiónavigációs és levegő-föld összeköttetés szolgálatok létrehozása, visszavonása, vagy a működtetésükben bekövetkező jelentős változások;

(4)	az üzemeltetést közvetlenül befolyásoló készenléti és biztonsági rendszerek rendelkezésre állásának a hiánya;

(5)	vizuális segédeszközök létrehozása, visszavonása vagy jelentős változásai;

(6)	repülőtéri világítási rendszerek lényeges alkotóelemei működésének megszakadása vagy újbóli üzembe állása;

(7)	a repülőtér-üzemeltető felelősségi körébe tartozó léginavigációs szolgálatok létrehozása, visszavonása, vagy az eljárásaikban bekövetkező jelentős változások;

(8)	a munkaterületen jelentős meghibásodások vagy akadályok előfordulása vagy kijavítása;

(9)	üzemanyag, olaj vagy oxigén rendelkezésre állásában bekövetkező változások vagy a rendelkezésre állással kapcsolatos korlátozások;

(10)	a légi navigációt gátló akadályok jelölését szolgáló, veszélyt jelző jeladó létrehozása, visszavonása vagy jelentős változásai;

(11)	tervezett lézersugárzások, lézerkijelzések és keresőfények, ha a légijármű-vezetők éjjellátó képessége valószínűsíthetően csökken;

(12)	a légi navigációt gátló akadályok létesítése, eltávolítása vagy változtatásai a felszállási/elemelkedési, megszakított megközelítési és megközelítési területeken, valamint a futópályasávon;

(13)	a repülőtér- vagy helikopter-leszállóhely mentési és tűzoltási kategóriájában bekövetkező változások;

(14)	a mozgási területen hó, latyak, jég, radioaktív anyagok, mérgező vegyi anyagok, vulkáni hamulerakódás vagy víz miatti veszélyes körülmények jelenléte, megszüntetése vagy jelentős változásai;

(15)	a futópálya vagy annak egy része csúszós nedves;

(16)	futópálya-jelölési munkák miatt egy futópálya nem áll rendelkezésre; vagy a futópálya hozzáférhetővé tételéhez szükséges időre vonatkozó információ, amennyiben az ilyen munkákhoz használt berendezés szükség esetén eltávolítható;

(17)	a légi navigációra veszélyes tényezők jelenléte, beleértve a vadon élő állatok jelenlétét, az akadályokat, a kijelzőket és a nagyobb rendezvényeket.

A b) pont alkalmazásában a repülőtér-üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy:

(1)	a NOTAM-ot úgy hozzák létre, hogy az érintett feleknek elegendő ideje legyen a szükséges intézkedések megtételére, az üzemképtelenség, vulkáni tevékenység, radioaktív anyag vagy mérgező vegyi anyagok kibocsátása, illetve egyéb, előre nem látható események esetét kivéve;

(2)	a repülőtéren található kapcsolódó berendezések, szolgáltatások és navigációs segédeszközök üzemképtelenségéről tájékoztató NOTAM-ban meg legyen adva az üzemképtelenség becsült időtartama, illetve a szolgáltatás helyreállításának várható ideje;

(3)	az állandó érvényű NOTAM kiadását követő három hónapon belül a NOTAM-ban foglalt információk kerüljenek be az érintett légiforgalmi tájékoztatási termékekbe;

(4)	az ideiglenes érvényű, hosszú időszakra szóló NOTAM kiadását követő három hónapon belül a NOTAM-ban foglalt információk kerüljenek be az AIP-kiegészítésbe;

(5)

amennyiben egy becsült érvényességi idejű NOTAM váratlanul túllépi a három hónapos határidőt, helyettesítő NOTAM-ot kell létrehozni, kivéve, ha az adott körülmény várhatóan további három hónapnál hosszabb ideig fog tartani; ebben az esetben a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az információkat AIP-kiegészítésben közzétegyék.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell továbbá, hogy:

(1)	a d) 4. pontban foglaltak kivételével az általa létrehozott valamennyi NOTAM az e melléklet 1. függelékében meghatározott NOTAM-sablonban megadott sorrendben tartalmazza a vonatkozó információkat;

(2)	a NOTAM-ok szövege az ICAO NOTAM Kódok számára kijelölt jelekből/egységes rövidített frazeológiából álljon össze, kiegészítve az ICAO rövidítésekkel, helységazonosító kódokkal, azonosító jelekkel, jelölésekkel, hívójelekkel, frekvenciákkal, számokkal és kódolatlan szöveggel;

(3)	a NOTAM az érintett légiforgalmi tájékoztató szolgálatokkal való megállapodásnak megfelelően angol nyelven vagy az adott ország nyelvén készüljön;

(4)

a mozgási területen lévő hóra, latyakra, jégre, dérre, állóvízre vagy hóval, hókásával, jéggel, dérrel, állóvízzel összefüggésben keletkezett vízre vonatkozó tájékoztatás SNOWTAM formájában kerüljön közzétételre, amely az e melléklet 2. függelékében foglalt SNOWTAM-sablonban bemutatott sorrendben tartalmazza az információkat;

(5)	ha egy NOTAM-ban hibák fordulnak elő, a hibás NOTAM helyettesítése érdekében egy új sorszámmal ellátott NOTAM kerüljön kiadásra, vagy a hibás NOTAM törlésre kerüljön és új NOTAM kerüljön kiadásra;

(6)

egy korábban kiadott NOTAM-ot törlő vagy helyettesítő NOTAM kiadása esetén:

a)	a korábbi NOTAM sorozata és száma/éve fel legyen tüntetve;

b)	a két NOTAM helységazonosító kódja és tárgya legyen azonos;

(7)	egy új NOTAM-mal csak egy NOTAM legyen törölhető vagy helyettesíthető;

(8)	minden NOTAM csak egyetlen tárgyra, és annak egyetlen jellemzőjére vonatkozzon;

(9)	minden NOTAM-nak a lehető legrövidebb legyen, és jelentése más dokumentumokra való hivatkozás nélkül is világos legyen;

(10)	az állandó érvényű vagy hosszú időszakra szóló átmeneti tájékoztatást tartalmazó NOTAM megfelelő hivatkozásokat tartalmazzon az AIP-ra vagy az AIP-kiegészítésre;

(11)	az egyes repülőterekre vonatkozó NOTAM-ok szövegébe foglalt ICAO helységazonosító kód megegyezzen azzal, amelyik a Location Indicators (Helységazonosító kódok) című kiadványban szerepel. Ezeknek a kódoknak a rövidített formája nem használható.

e)	A repülőtér-üzemeltetőnek az általa létrehozott NOTAM közzétételét követően felül kell vizsgálnia annak tartalmát, így biztosítva annak pontosságát, és gondoskodnia kell az információknak a repülőtér valamennyi érintett munkavállalója és szervezete számára történő terjesztéséről.

A repülőtér-üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie:

(1)	az általa létrehozott és a kiadott NOTAM-okról;

(2)	az a) 2. és a) 3. pont végrehajtásáról.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.A.60. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.A.060. A felszíni szennyező anyagok jelentése

A repülőtér-üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot és a légiforgalmi szolgálati egységeket a mozgási területen tapasztalható, a légi járműveket és a repülőtér üzemeltetését befolyásoló operatív jelentőséggel bíró körülményekről és különösen az alábbiak jelenlétéről:

víz,

hó,

latyak,

jég,

dér,

f)	jégtelenítő vagy jégmentesítő folyékony vegyi anyagok vagy egyéb szennyező anyagok;

g)	hópadok vagy hótorlaszok.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.065. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.A.065. Jelentés a futópálya felületének állapotáról

A repülőtér-üzemeltetőnek a futópálya állapotáról szóló jelentés (RCR) alkalmazásával jelentést kell tennie a futópálya felületének állapotáról a futópálya minden harmadára vonatkozóan. A jelentésnek tartalmaznia kell egy, a futópálya állapotát jelző, 0–6 közötti futópályakódot (RWYCC), a szennyező anyaggal való lefedettség kiterjedését és mélységét, valamint leírást a következő kifejezések alkalmazásával:

1.	TÖMÖRÍTETT HÓ;

SZÁRAZ;

3.	SZÁRAZ HÓ;

4.	SZÁRAZ HÓ TÖMÖRÍTETT HAVON;

5.	SZÁRAZ HÓ JÉGEN;

DÉR;

JÉG;

8.	CSÚSZÓS NEDVES;

LATYAK;

10.	KÜLÖNLEGESEN ELŐKÉSZÍTETT TÉLI FUTÓPÁLYA;

11.

VÍZTÓCSA;

12.	VÍZ TÖMÖRÍTETT HAVON;

13.

NEDVES;

14.	NEDVES JÉG;

15.	NEDVES HÓ;

16.	NEDVES HÓ TÖMÖRÍTETT HAVON;

17.	NEDVES HÓ JÉGEN;

18.	VEGYILEG KEZELT;

19.	LAZA HOMOK.

b)	A jelentéstétel akkor kezdődik, amikor víz, hó, latyak, jég vagy dér következtében jelentős változás következik be a futópálya-felület állapotában.

A futópálya felületének állapotáról szóló jelentésnek folyamatosan tükröznie kell a jelentős változásokat, egészen addig, amíg a futópálya már nem szennyezett. Ha ez a helyzet bekövetkezik, a repülőtér-üzemeltetőnek ki kell adnia egy olyan RCR-t, amely megállapítja, hogy a futópálya – az esettől függően – nedves vagy száraz.

d)	A súrlódási mérésekről nem kell jelentést tenni.

e)	Amikor egy burkolattal ellátott futópálya vagy annak egy része csúszós nedves, a repülőtér-üzemeltetőnek az erről szóló információkat elérhetővé kell tennie az érintett repülőtér-használók számára. Ezt NOTAM létrehozásával kell megtenni, és abban ismertetni kell az érintett szakasz helyét.”;

f)	a szöveg a következő 1. függelékkel egészül ki: „1. függelék NOTAM-SABLON ;

g)	a szöveg a következő 2. függelékkel egészül ki: „2. függelék SNOWTAM-SABLON ”

a szöveg a következő ADR.OPS.B.003. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.B.003.

A repülőtér-üzemeltetőnek ki kell dolgoznia és végre kell hajtania az operatív tevékenységeknek a repülőtér üzemeltetésében és karbantartásában részt vevő személyzet tagjai közötti átadására vonatkozó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy személyzet valamennyi újonnan felvett tagja megkapja a feladataival kapcsolatos operatív információkat.

A repülőtér-üzemeltetőnek ki kell dolgoznia és végre kell hajtania olyan eljárásokat, amelyek révén a repülőtéren működő vagy szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára biztosítja azokat a repülőtérrel kapcsolatos üzemeltetési információkat, amelyek befolyásolhatják az ilyen szervezetek személyzete által végzett feladatokat.”;

az ADR.OPS.B.010. pont a következőképpen módosul:

a c), d) és e) pontok helyébe a következő pontok lépnek:

„c)

A képzési programot az ADR.OR.D.017. ponttal összhangban kell végrehajtani, az alábbi kivételekkel:

1.	a szinten tartó képzésnek elméleti és folyamatos gyakorlati képzést kell magában foglalnia;

2.	az alapképzés elvégzésétől számítva legfeljebb 12 hónapos időközönként jártassági vizsgát kell tenni.

d)	A mentő- és tűzoltószemélyzet képzését úgy kell kialakítani, hogy a személyzet tagjai elsajátíthassák a feladataik ellátásához szükséges alapvető ismereteket és gyakorlati készségeket.

e)	A repülőtéri mentő és tűzoltó szolgálatok védelmi szintjének váratlan körülmények miatti ideiglenes csökkentéséhez nem szükséges az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása.”;

ii.	az f) pontot el kell hagyni;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.016. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.B.016. Az idegen tárgytól származó törmelék ellenőrzésére vonatkozó program

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek az idegen tárgytól származó törmelék ellenőrzésére vonatkozó programot kell létrehoznia és végrehajtania, és a repülőtéren működő vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek számára elő kell írnia, hogy vegyenek részt a programban.

Az idegen tárgytól származó törmelék ellenőrzésére vonatkozó program részeként a repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	biztosítania kell, hogy a személyzet tudjon a programról és részt vegyen benne, valamint azt, hogy a személyzet tagjai sikeresen elvégezzék a megfelelő képzést és bizonyítsák alkalmasságukat;

(2)	intézkedéseket kell kidolgoznia és végrehajtania az idegen tárgytól származó törmelék keletkezésének megakadályozására;

(3)

eljárásokat kell kialakítania és végrehajtania:

az idegen tárgytól származó törmelék kimutatására, ezen belül nyomon kell követnie és ellenőriznie kell a mozgási területet vagy az azzal szomszédos területeket meghatározott ellenőrzési menetrend szerint, valamint minden olyan esetben, amikor erre szükség van olyan tevékenység, időjárási jelenség vagy esemény miatt, amelynek során idegen tárgytól származó törmelék keletkezhetett;

ii.	az idegen tárgytól származó törmelék haladéktalan eltávolítására, visszaszorítására és elhelyezésére, valamint minden ehhez szükséges eszköz biztosítására;

iii.	azonosított légijármű-alkatrészek esetében a légi jármű üzemben tartóinak lehető leghamarabbi értesítésére;

c)	az idegen tárgytól származó törmelék forrásainak és tendenciáinak azonosítására szolgáló adatokat és információkat kell gyűjtenie és azokat elemeznie kell, valamint a program hatékonyságának javítását szolgáló korrekciós vagy megelőző intézkedéseket kell végrehajtania.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.024. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.B.024. A járművezetők engedélyezése

A d) pontban előírtak kivételével a mozgási terület bármely részén vagy a repülőtér egyéb műveleti területein csak az adott repülőtér üzemeltetője által a járművezető számára kiállított engedéllyel lehet járművet vezetni. A vezetői engedély olyan személynek adható ki, aki:

(1)	olyan feladatokat lát el, amelyekhez a szóban forgó területeken járművezetésre van szükség;

(2)	érvényes vezetői engedéllyel és a speciális járművek üzemeltetéséhez szükséges egyéb engedéllyel rendelkezik;

(3)	sikeresen elvégezte a vonatkozó vezetői képzési programot, és a b) pont szerint bizonyította alkalmasságát;

(4)	az ADR.OPS.B.029. pontnak megfelelően bizonyította nyelvismeretét, ha a munkaterületen szándékozik járművet vezetni;

(5)	munkáltatójától képzésben részesült a repülőtéren üzemeltetni kívánt jármű használatáról.

A repülőtér-üzemeltetőnek vezetői képzési programot kell létrehoznia azon járművezetők számára, akik a forgalmi előtéren, illetve – a munkaterület kivételével – más üzemi területen dolgoznak, valamint azok számára, akik a munkaterületen dolgoznak. A képzési programnak:

(1)	igazodnia kell a repülőtér jellemzőihez és működéséhez, a járművezetők funkcióihoz és elvégzendő feladataihoz, valamint a repülőtér azon területeihez, amelyeken a munkavégzésre a járművezető engedélyt kaphat;

(2)

tartalmaznia kell a következőket:

megfelelő időtartamú elméleti és gyakorlati képzés, legalább a következő területeken:

A)	szabályozási keret és személyes felelősség;

B)	járműelőírások, repülőtéri üzemeltetési követelmények és eljárások;

C)	kommunikáció;

D)	rádió-távbeszélés, a munkaterületen dolgozó vezetők esetében;

E)	emberi teljesítőképesség;

F)	a működési környezet ismerete;

ii.	a járművezetők szakmai értékelése.

Az a) pont szerint kiállított vezetői engedélyben meg kell határozni a mozgási terület azon részeit vagy azon egyéb üzemi területeket, amelyeken a járművezető vezethet, és az engedélyt mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg:

(1)	az a) 1. és a) 2. pontban foglalt követelmények teljesülnek:

(2)

a vezetői engedély jogosultja:

i.	az ADR.OR.D.017. f) és g) ponttal összhangban elvégzi a képzéseket és részt vesz a készségellenőrzéseken;

ii.	adott esetben az ADR.OPS.B.029. ponttal összhangban igazolja, hogy továbbra is rendelkezik a megkövetelt nyelvismerettel.

Az a) pont ellenére a repülőtér-üzemeltető engedélyt adhat egyes személyek számára, hogy ideiglenesen járművet vezessenek a mozgási területen vagy egyéb üzemi területeken, ha:

(1)	az adott személy érvényes vezetői engedéllyel és a speciális járművek üzemeltetéséhez szükséges egyéb engedéllyel rendelkezik;

(2)	a járművet az a) pontnak megfelelően engedélyezett járművezető által vezetett jármű kíséri.

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)

rendszert kell létrehoznia és eljárásokat kell bevezetnie a következőkre:

i.	vezetői engedélyek kiadása és járművek vezetésének ideiglenes engedélyezése;

ii.	biztosítania kell, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező járművezetők továbbra is megfeleljenek a c) 1. és c) 2. pontnak;

iii.	nyomon kell követnie, hogy a gépjárművezetők betartják-e a repülőtéren alkalmazandó vezetési követelményeket, valamint meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, beleértve a vezetői engedélyek és a járművek ideiglenes vezetésére jogosító engedélyek felfüggesztését és visszavonását;

(2)	megfelelő nyilvántartásokat kell vezetnie.”;

l)	az ADR.OPS.B.25. pontot el kell hagyni;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.026., ADR.OPS.B.027., ADR.OPS.B.028. és ADR.OPS.B.029. ponttal egészül ki:

„ ADR.OPS.B.026. A járművek engedélyezése

Járműveknek a mozgási területen vagy más üzemi területen történő működtetéséhez a repülőtér-üzemeltető által kiadott engedélyre van szükség. Az engedélyt akkor lehet kiadni, ha a járművet a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységhez használják, és:

(1)	az üzemképes és a tervezett műveletre alkalmas;

(2)	megfelel az ADR.OPS.B.080. pontban szereplő jelölési és kivilágítási követelményeknek;

(3)

olyan rádiókészülékkel van felszerelve, amely lehetővé teszi a kétirányú kommunikációt a megfelelő légiforgalmi szolgálatok frekvenciáján és minden egyéb olyan frekvencián, amelyre szükség van a következő területeken való működéshez:

i.	a munkaterület;

ii.	egyéb olyan üzemi területek, ahol a légiforgalmi szolgálati egységgel vagy a repülőtér egyéb műveleti egységeivel folytatott kommunikációra van szükség;

(4)

transzponderrel vagy a felügyeletet támogató egyéb berendezéssel van ellátva, amennyiben azt a munkaterületen kívánják üzemeltetni, és a repülőtér rendelkezik olyan, a földi mozgást ellenőrző és vezérlő rendszerrel, amelynek működéséhez szükség van transzponder vagy a járművekre szerelt egyéb, felügyeletet támogató berendezés használatára.

b)	A repülőtér-üzemeltetőnek a mozgási területen és a többi műveleti területen való működésre engedélyezett járművek számát a repülőtér biztonságos és hatékony működéséhez szükséges minimumra kell korlátoznia.

Az a) ponttal összhangban kiadott engedély:

(1)	meghatározza a mozgási terület vagy az üzemeltetési terület azon egyéb részeit, ahol a jármű üzemeltethető;

(2)	mindaddig érvényben marad, amíg az a) pontban meghatározott követelmények teljesülnek.

Ha a járművet rádiókészülékkel kell felszerelni, akkor a járműnek a repülőtéren történő üzemeltetéséhez a repülőtér-üzemeltetőnek az a) pont szerint engedélyezett járműhöz hívójelet kell rendelnie. A jármű számára kiadott hívójelre vonatkozó követelmény, hogy:

(1)	jelöléséből kifolyólag nem okozhat zavart;

(2)	rendeltetésének megfelelőnek kell lennie;

(3)	a munkaterületen működő járművek esetében a légiforgalmi szolgálati egységgel összehangolják, és közöljék a repülőtér megfelelő szervezeteivel.

Az a) ponttól eltérve a repülőtér-üzemeltető engedélyezheti:

(1)

az a) 1. és 2. pont szerint engedélyezett, az a) 3. pontban előírt rádiókészülékkel és az a) 4. pontban előírt transzponderrel vagy a felügyeletet támogató egyéb berendezéssel fel nem szerelt járművek alkalmankénti használatát az a) 3. és a) 4. pontban meghatározott területeken, feltéve, hogy:

i.	a járművet mindenkor kíséri egy az a) 3. pontban, és szükség esetén az a) 4. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő, engedéllyel rendelkező jármű;

ii.	a kísérő jármű megfelel az ADR.OPS.B.080. pontban szereplő jelölési és kivilágítási követelményeknek;

iii.	a kísérettel üzemeltetendő járműnek a munkaterületen történő használata esetén a csökkent látási viszonyok között követendő eljárásokra a művelet nincs hatással;

(2)

járműveknek a repülőtérre történő ideiglenes belépését és a mozgási területen vagy más üzemi területen történő üzemeltetését, a következő feltételek mellett:

a)	a jármű szemrevételezése alapján megállapítható, hogy annak állapota nem veszélyezteti a biztonságot;

a járművet mindenkor egy olyan engedélyezett jármű kíséri, amely:

i.	az a) 3. és a) 4. pontban említett területeken történő működés esetén megfelel az a) 3. és – szükség esetén – az a) 4. pontban meghatározott követelményeknek;

ii.	megfelel az ADR.OPS.B.080. pontban szereplő jelölési és kivilágítási követelményeknek;

c)	a járműnek a munkaterületen történő használata esetén a csökkent látási viszonyok között követendő eljárásokra a művelet nincs hatással;

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)

eljárásokat kell kialakítania és végrehajtania:

i.	a repülőtérre való belépést és a járművek üzemben tartását lehetővé tevő járműengedélyek és ideiglenes engedélyek kiállítására;

ii.	hívójelek járművekhez történő hozzárendelésére;

iii.	annak nyomon követésére, hogy a járművek esetében betartják-e az ADR.OPS.B.026. pontban foglaltakat, valamint a megfelelő intézkedések meghozatalára, beleértve a vezetői engedélyek és a járművek ideiglenes vezetésére jogosító engedélyek felfüggesztését és visszavonását;

(2)

vezetnie kell a megfelelő nyilvántartásokat.

ADR.OPS.B.027. Járművek üzemeltetése

A munkaterületen a jármű vezetőjének a következő módon kell üzemeltetnie a járművet:

(1)	kizárólag a légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján és az egység által kiadott utasításoknak megfelelően;

(2)	a jelölések és jelzések formájában kiadott összes kötelező utasításnak megfelelően, kivéve, ha a légiforgalmi szolgálati egység másként rendelkezik;

(3)	a fények formájában kiadott összes kötelező utasításnak megfelelően.

A munkaterületen a jármű vezetőjének a következő szabályokkal összhangban kell üzemeltetnie a járművet:

(1)	a vészhelyzetben lévő légi jármű részére segítség nyújtása céljából haladó sürgősségi járművek számára minden más felszíni forgalommal szemben elsőbbséget kell adni;

(2)

az 1. pont rendelkezéseire is figyelemmel:

i.	a földi járműveknek és a légi járművet vontató járműveknek elsőbbséget kell adniuk a leszálló, felszálló vagy guruló légi járművek számára;

ii.	az olyan járműveknek, amelyek nem vontatnak légi járművet, elsőbbséget kell adniuk a légi járművet vontató járműveknek;

iii.	az olyan járműveknek, amelyek nem vontatnak légi járművet, a légiforgalmi szolgálati egységek utasításai szerint kell elsőbbséget adniuk a légi járművet nem vontató más járműveknek;

iv.	a járműveknek és a légi járművet vontató járműveknek az i., ii. és iii. pont előírásai ellenére is követniük kell a légiforgalmi szolgálati egység által kiadott utasításokat.

A rádióberendezéssel felszerelt járművet a munkaterületen üzemeltetni szándékozó vagy üzemeltető vezetőnek:

(1)	a munkaterületre való belépés előtt a megfelelő légiforgalmi szolgálati frekvencián kielégítő kétirányú rádiókommunikációt kell kialakítania a légiforgalmi szolgálati egységgel, és folyamatos figyelőszolgálatot kell fenntartania a számára rendelt frekvencián;

(2)

a munkaterületre való belépés előtt engedélyt kell szereznie a légiforgalmi szolgálati egységtől és csak a légiforgalmi szolgálati egység által engedélyezett módon szabad tevékenykednie. A szóban forgó engedély ellenére a futópályára vagy a futópályasávra való belépéshez, illetve az engedélyezett művelet módosításához a légiforgalmi szolgálati egység által kiadott további külön engedély szükséges;

(3)

vissza kell olvasnia a beszédüzemű kapcsolat útján kapott utasítások repülésbiztonsági jelentőségű részeit a légiforgalmi szolgálatoknak. Bármely futópályára, gurulópályára vagy futópályasávra való rágurulásra, a kereszteződések előtti várakozásra, keresztezésre, valamint ezen műveletek végzésére vonatkozó utasításokat mindig vissza kell olvasni;

(4)	a 3. pontban foglaltaktól eltérő utasításokat vissza kell olvasnia a légiforgalmi szolgálatoknak, vagy oly módon kell nyugtáznia őket, hogy egyértelműen jelezze, hogy azokat megértette és be fogja tartani.

Amennyiben a munkaterületre vonatkozóan a jármű helyzetét illetően kétsége merül fel, a munkaterületen működő jármű vezetőjének:

(1)	értesítenie kell a légiforgalmi szolgálati egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert pozíciót is;

(2)	ezzel egyidejűleg, hacsak a légiforgalmi szolgálati egység másként nem utasítja, a futópályát, a gurulóutat vagy a munkaterület más részét a lehető leggyorsabban biztonságos távolságra el kell hagynia;

(3)	az 1. és 2. pontban említett intézkedések elvégzése után le kell állítania a járművet.

A munkaterületen a jármű vezetőjének:

(1)	ha olyan futópályán működtet járművet, amelyet fel- és leszállásra használnak, a futópályát annál a távolságnál nem közelítheti meg jobban, mint amekkora az adott futópályára meghatározott futópálya-várakozási hely vagy bármely útvárakozási hely;

(2)

ha egy futópályát le- vagy felszállásra használnak, nem üzemeltethet járművet a következő területeken:

i.	a futópályasávnak a futópálya végén túli része;

ii.	az adott futópálya végbiztonsági területei;

iii.	biztonsági felszálló terület rendelkezésre állása esetén olyan távolságban, amely veszélyeztetne egy levegőben tartózkodó légi járművet.

A rádiókészülékkel felszerelt jármű vezetőjének – ha a repülőtéren úgy írják elő – a forgalmi előtéren:

(1)	a forgalmi előtérre való belépését megelőzően kielégítő kétirányú rádiókommunikációt kell kialakítania a repülőtér-üzemeltető által kijelölt felelős egységgel;

(2)	folyamatos figyelőszolgálatot kell fenntartania a számára rendelt frekvencián.

A forgalmi előtéren a jármű vezetőjének a következő szabályokkal összhangban kell üzemeltetnie a járművet:

(1)	kizárólag a repülőtér-üzemeltető által kijelölt légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján és az egység által kiadott utasításoknak megfelelően;

(2)	a jelölések és jelzések formájában kiadott összes kötelező utasításnak megfelelően, kivéve, ha a repülőtér-üzemeltető által kijelölt légiforgalmi szolgálati egység másként rendelkezik;

(3)	a fények formájában kiadott összes kötelező utasításnak megfelelően;

(4)	elsőbbséget kell adni a vészhelyzeti járműveknek, a guruló, gurulásra készülő, tolt vagy vontatott légi járműveknek;

(5)	elsőbbséget kell adni más járműveknek a helyi szabályozásnak megfelelően;

(6)	minden esetben elsőbbséget kell biztosítani a vészhelyzet kezelésével megbízott vészhelyzeti járműveknek.

A mozgási területen és az egyéb üzemi területeken a jármű vezetőjének:

(1)	a járművet a megállapított sebességkorlátozásokkal és útvonalakkal összhangban kell üzemeltetnie;

(2)	vezetés közben nem szabad olyan tevékenységet folytatnia, amely zavaró lehet vagy elterelheti a figyelmét;

(3)	meg kell felelnie a repülőtéri kézikönyvben szereplő tájékoztatási követelményeknek és üzemeltetési eljárásoknak.

i)	A másik járművet kísérő jármű vezetőjének biztosítania kell, hogy a kísért jármű vezetője a megadott utasításoknak megfelelően üzemeltesse a járművet.

j)	A jármű vezetője csak a repülőtér-üzemeltető által kijelölt területeken parkolhatja le a járművet.

k)	A repülőtér-üzemeltetőnek ki kell dolgoznia és végre kell hajtania azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a mozgási területen és más üzemi területeken tevékenykedő járművezetők megfeleljenek az a)–j) pontnak.

ADR.OPS.B.028. Légi jármű vontatása

A repülőtér-üzemeltetőnek:

a)	a biztonság garantálása érdekében ki kell alakítania a légi járművekre vonatkozó manőverezési eljárásokat és ki kell jelölnie a légi jármű vontatási műveletei során használandó útvonalakat;

b)	a vontatási műveletek során megfelelő iránymutatásokat kell biztosítania;

c)	gondoskodnia kell arról, hogy a vontatott repülőgépek a vontatási műveletek során a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*2) mellékletének SERA.3215. pontjában szereplő rendelkezéseknek megfelelően ki legyenek világítva;

d)	eljárásokat kell kialakítania és végrehajtania – a vontatási műveletnek megfelelően – a vontatási műveletet végrehajtó szervezet, az előtér-irányítói szolgáltatást nyújtó egység és a légiforgalmi szolgálati egység közötti megfelelő kommunikáció és koordináció biztosítására;

e)	a vontatási műveletek kedvezőtlen időjárási vagy meteorológiai körülmények közötti biztonságos végzését szolgáló eljárásokat kell létrehoznia és végrehajtania, többek között az ilyen műveletek korlátozása vagy megtiltása révén.

ADR.OPS.B.029. Nyelvismeret

Az ADR.OPS.B.024. pont értelmében nyelvismerete bizonyítására kötelezett személynek a b) ponttal összhangban igazolnia kell, hogy legalább operatív szintű nyelvismerettel rendelkezik mind a szakterminológia, mind a köznapi nyelvhasználat tekintetében a következő nyelveken:

(1)	angol nyelv; és

(2)	a repülőtéren a repülőtér légiforgalmi szolgálati egységével való rádiókommunikáció céljából használt bármely más nyelv vagy nyelvek.

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

(1)	hatékonyan kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor partnerének csak a hangját hallja, és olyan helyzetekben is, amikor szemtől szemben beszél vele;

(2)	pontos, érthető kommunikációt folytatni általános és munkával kapcsolatos témákban;

(3)	megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazni az üzenetváltásokban, valamint felismerni és megoldani a félreértéseket köznapi és munkahelyzetekben;

(4)	viszonylag könnyen kezelni azokat a nyelvi kihívásokat, amelyek a mindennapi munka és a megszokott kommunikációs feladatok végzése során adódó bonyolult vagy váratlan helyzetekből fakadnak;

(5)	olyan dialektust vagy akcentust használni, amely a légiközlekedés résztvevői számára érthető.

c)	A nyelvismeret elismerése az értékelést végző szervezet által kibocsátott, a nyelv vagy nyelvek ismeretét, a nyelvtudás szintjét, valamint az értékelés időpontját igazoló tanúsítvány kiadása révén történik.

A „szakértői” nyelvismereti szintet teljesítő kérelmezők kivételével a nyelvismeretet a következők szerint újra kell értékelni:

(1)	ha az igazolt szint az operatív szint, akkor az értékelés időpontjától kezdve négyévente;

(2)	ha az igazolt szint a kibővített szint, akkor az értékelés időpontjától kezdve hatévente;

A nyelvismeretet egy, az illetékes hatóság által jóváhagyott módszer segítségével kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

(1)	az értékelési eljárás;

(2)	a nyelvismeret értékelését végző értékelők képesítései;

(3)	a fellebbezési eljárás.

f)	A repülőtér-üzemeltetőnek nyelvi képzést kell biztosítania a személyzetre vonatkozóan előírt nyelvismereti szint fenntartása érdekében.

Az a) ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a személyzet ADR.OPS.B.024. pontban említett tagjai esetében a repülőtér légiforgalmi szolgálati egységével való rádiókommunikáció céljából nincs szükség az angol nyelv ismeretének igazolására. Ilyen esetben a tagállam egy vagy több repülőtérre kiterjedő biztonsági értékelést végez.

Azon személyek részére, akik az a) és b) pontoknak való megfelelést nem igazolták, a repülőtér-üzemeltető a következő időpontig szóló engedélyt bocsáthat ki:

(1)	2026. január 7. az angol nyelv tekintetében;

(2)	2023. január 7. az angol nyelv kivételével a többi nyelv tekintetében.

(*2) A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).”;"

az ADR.OPS.B.030. pont helyébe a következő szöveg lép:

ADR.OPS.B.030. A földi mozgást ellenőrző és vezérlő rendszer

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a repülőtéren a földi mozgást ellenőrző és vezérlő rendszer működjön.

A földi mozgást ellenőrző és vezérlő rendszer részeként a repülőtér-üzemeltetőnek – a légiforgalmi szolgáltatóval egyeztetve – fel kell mérnie, hogy a repülőtéren szükség van-e szabványos útvonalak kialakítására a guruló légi járművek számára. Amennyiben szabványos útvonalak vannak biztosítva, a repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	gondoskodnia kell arról, hogy azok a repülőtéri forgalom, a repülőtér kialakítása és a tervezett műveletek szempontjából megfelelőek legyenek, valamint megfelelően azonosítva legyenek;

(2)	az AIP-ban történő közzététel céljából meg kell adnia a releváns információkat a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok számára.

Amennyiben a földi mozgást ellenőrző és vezérlő rendszer működéséhez transzponder légi jármű általi használatára van szükség a mozgási területen, a repülőtér-üzemeltetőnek koordinálnia kell a léginavigációs szolgáltatóval:

(1)	a légi járművek üzemben tartói által teljesítendő transzponder-üzemeltetési eljárásokat;

(2)	az AIP-ban történő közzététel céljából a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok számára történő információszolgáltatást.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.031. ponttal egészül ki:

„ADR.OPS.B.031. Kommunikáció

a)	A járműveknek és a légiforgalmi szolgálati egységnek a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének 14. szakasza szerinti követelményeknek megfelelően kell kommunikálniuk.

A repülőtér-üzemeltetőnek a légiforgalmi szolgáltatóval egyeztetve ki kell dolgoznia a kommunikációs eljárásokat, többek között:

(1)	a légiforgalmi szolgálati egységek és a repülőtér munkaterületén közlekedő vagy közlekedni készülő járművek közötti kommunikáció során használt frekvenciákat és nyelvet vagy nyelveket;

(2)	a légiforgalmi szolgálati egységek és a munkaterületen tevékenykedő vagy tevékenykedni szándékozó gyalogosok közötti kommunikációt;

(3)	a repülőtérre vonatkozó, a munkaterületen végzett műveletek biztonságát potenciálisan befolyásoló fontos információk rádiókommunikációs úton történő terjesztését;

(4)	azokat a jelzéseket és egyéb kommunikációs eszközöket, amelyeket a légiforgalmi szolgálati egységek és a munkaterületen közlekedő járművek vagy gyalogosok közötti rádiókommunikáció sikertelensége esetén kell használni bármilyen látási viszonyok között.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.033. ponttal egészül ki:

„ADR.OPS.B.033. A gyalogosok felügyelete

A repülőtér-üzemeltetőnek eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania annak érdekében, hogy:

(1)	a mozgási területre és az egyéb üzemi területekre való belépést azokra a személyekre korlátozza, akiknek a feladatai megkövetelik az ilyen területekhez való hozzáférést;

(2)	biztosítsa, hogy az említett személyek a szóban forgó területekre csak akkor léphessenek be kíséret nélkül, ha megfelelő képzésben részesültek, és bizonyították alkalmasságukat;

(3)

felügyelje a forgalmi előtéren tartózkodó személyek mozgását, valamint biztosítsa, hogy a légi járműbe beszálló vagy abból kiszálló utasok, illetve azok az utasok, akiknek a forgalmi előtér irányába, onnan el vagy azon keresztül kell gyalogolniuk:

i.	képzett és hozzáértő személyzet általi kíséretet kapjanak;

ii.	ne zavarják az álló légi járműveket és a földi szervizelési tevékenységeket;

iii.	védve legyenek a működésben lévő légi járművektől, többek között azok hajtóművének hatásaitól, valamint a jármű- vagy egyéb tevékenységektől.

A repülőtér-üzemeltetőnek eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania annak érdekében, hogy:

(1)	a személyzet azon tagjai számára, akiknek feladatai közé tartozik a munkaterületre való, jármű nélküli belépés, biztosítsa a szabályos és biztonságos belépést és munkavégzést;

(2)

a személyzet e tagjai:

i.	megfelelő felszereléssel rendelkezzenek, beleértve a láthatósági ruházatot, a tájékozódási eszközöket, valamint azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a légiforgalmi szolgálati egység és a repülőtér-üzembentartó megfelelő egysége közötti kétirányú kommunikációt az ilyen műveletek során;

ii.

a munkaterületre való belépés előtt szerezzenek engedélyt a légiforgalmi szolgálati egységtől. A szóban forgó engedély ellenére a futópályára vagy a futópályasávra való belépéshez, illetve az engedélyezett művelet módosításához a légiforgalmi szolgálati egység által kiadott további külön engedély szükséges;

iii.	ne lépjenek a munkaterületre, ha csökkent látási viszonyok között követendő eljárások vannak hatályban.”;

az ADR.OPS.B.035. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OPS.B.035. Téli időjárási viszonyok között végzett műveletek

Azokra az esetekre, amikor a repülőtérnek várhatóan olyan körülmények között kell működnie, amikor hó, latyak vagy jég halmozódhat fel a mozgási területen, a repülőtér-üzemeltető hóeltakarítási tervet dolgoz ki és hajt végre. A hóeltakarítási terv részeként a repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	gondoskodnia kell a jég- és déreltávolításhoz, illetve a jég- és dérképződés megelőzéséhez, valamint a futópálya felületi súrlódási jellemzőinek javításához szükséges anyagok használatára vonatkozó rendelkezésekről;

(2)	az észszerűség határain belül biztosítania kell a hó, a latyak vagy a jég eltávolítását a futópályákról és a mozgási terület azon részeiről, amelyek a repülőgép üzemeltetésére szolgálnak.

A repülőtér-üzemeltetőnek az AIP-ban információkat kell közzétennie a következőkre vonatkozóan:

(1)	a hóeltakarításra, valamint a hóval és a jéggel kapcsolatos műveleteket szolgáló berendezések rendelkezésre állása;

(2)	adott esetben a speciálisan előkészített téli futópályák használatának jóváhagyási státusza;

(3)	a mozgási terület felületének kezelésére használt anyagok típusa.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.B.036. és ADR.OPS.B.037. ponttal egészül ki:

„ADR.OPS.B.036. Speciálisan előkészített téli futópályákon végzett műveletek

A repülőtér-üzembentartó az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának birtokában eljárásokat dolgozhat ki és alkalmazhat a repülőgépek speciálisan előkészített, téli futópályákon történő üzemeltetésére vonatkozóan, amennyiben a szennyező anyag-típus tömörített hó vagy jég. A speciálisan előkészített futópályákhoz alapesetben az RWYCC 4-es kódot kell rendelni; ha azonban a kezelés nem indokolja az RWYCC 4-et, az ADR.OPS.B.037. pont szerinti rendes eljárást kell alkalmazni.

Az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának megszerzése érdekében a repülőtér üzemeltetőjének:

(1)

eljárásokat kell létrehoznia, amelyek kiterjednek a következőkre:

i.	a futópálya-felület állapotának javítására használt berendezés típusa, vagy a javításra használt anyag típusa és mennyisége, vagy mindkettő, valamint az alkalmazási módszer;

ii.	az időjárási paraméterek nyomon követése;

iii.	az ömlesztett szennyező anyagok kezelése;

iv.	az elért eredmények értékelése;

(2)	repülőgépadatokat kell beszereznie legalább egy repülőgép-üzembentartótól a speciális kezelésben részesített futópályán mért fékezési teljesítményről;

(3)	a 2. pont szerint nyert adatokat elemeznie kell és fel kell dolgoznia annak bizonyítása érdekében, hogy képes a futópálya-feltételeknek egy adott RWYCC-vel összhangban történő biztosítására;

(4)	olyan karbantartási programot kell kidolgoznia, amely a következetes teljesítmény elérése érdekében az alkalmazott berendezések megelőző és javító karbantartására egyaránt kiterjed.

c)	A repülőtér-üzemeltetőnek az eljárás folyamatos hatékonyságának nyomon követésére szolgáló programot kell kidolgoznia és végrehajtania. A programban fel kell használni a repülőgép-adatokból nyert, a fékhatásról szóló jelentéseket, és azokat össze kell vetni a futópálya jelentett állapotával.

A repülőtér-üzemeltetőnek a téli időszak vége után értékelnie kell a téli működést annak megállapítása érdekében, hogy szükségesek-e az alábbiak:

(1)	kiegészítő képzési követelmények;

(2)	az eljárások naprakésszé tétele;

(3)	kiegészítő vagy eltérő berendezések és anyagok.

ADR.OPS.B.037. A futópálya-felület állapotának értékelése és a futópálya-állapot kódjának kijelölése

Amennyiben az ADR.OPS.A.060. a)–e) pontban felsorolt szennyező anyagok jelen vannak a futópálya felületén, a repülőtér-üzemeltetőnek:

a)	a szennyező anyag típusa és mélysége, valamint és hőmérséklet alapján RWYCC-t kell rendelnie a futópályához;

b)	ellenőriznie kell a futópályát, ha a futópálya felületének állapota az időjárási viszonyok miatt megváltozhatott, fel kell mérnie a futópálya felületének állapotát, és ahhoz új RWYCC-t kell rendelnie;

c)	különleges légi jelentések alapján kezdeményeznie kell az RWYCC újraértékelését.”;

az ADR.OPS.B.080. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OPS.B.080. Járművek és más mozgó tárgyak jelölése és kivilágítása

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a repülőtér mozgási területén lévő járművek és egyéb mozgó tárgyak (a légi járművek kivételével):

(1)	feltűnő színek használatával vagy megfelelő helyeken elhelyezett, megfelelő méretű, kockás mintájú és kontrasztos színű zászlókkal meg legyenek jelölve;

(2)

meg legyenek világítva alacsony intenzitású akadályjelző fényekkel, amelyek típusa és jellemzői a járművek és a repülőtér éjjel vagy kis látótávolság melletti használata esetén a célnak megfelelnek. A megjelenítendő fények színe a következő:

i.	villogó kék fény a szükséghelyzeti vagy biztonsági járművek esetében;

ii.	villogó sárga fény az egyéb járművek esetében, beleértve a Follow Me irányító járműveket is;

iii.	állandó vörös fény a korlátozott mozgásképességű tárgyak esetében.

b)	A repülőtér-üzemeltető a kizárólag a forgalmi előtéren használt repülőgép-kiszolgáló felszereléseket és járműveket mentesítheti az a) pont alkalmazása alól.”;

az ADR.OPS.C.005. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OPS.C.005. Karbantartás – általános előírások

A repülőtér-üzemeltetőnek olyan karbantartási programot kell kidolgoznia és végrehajtania, amely adott esetben megelőző karbantartást is magában foglal annak érdekében, hogy a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges repülőtéri létesítmények, rendszerek és berendezések olyan állapotban legyenek, amely nem rontja a légi navigáció biztonságát, szabályszerűségét vagy hatékonyságát. A karbantartási program kialakítása és végrehajtása során szem előtt kell tartani az emberi tényezőkre vonatkozó elveket.

b)	A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a karbantartási program hatékony végrehajtásához megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre.”;

a szöveg a következő ADR.OPS.C.007. ponttal egészül ki:

„ADR.OPS.C.007. A járművek karbantartása

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)

a mentő- és tűzoltó járművekre vonatkozóan karbantartási programot kell létrehoznia és végrehajtania, amely megelőző karbantartást is magában foglal és szem előtt tartja az emberi tényezőkre vonatkozó elveket annak érdekében, hogy a járművek teljes élettartama alatt biztosított legyen a járművek és berendezéseik hatékonysága, valamint a meghatározott válaszidőnek való megfelelés;

(2)	gondoskodnia kell arról, hogy a mozgási területen vagy más üzemi területen használt egyéb járműveire vonatkozóan is karbantartási program kerüljön végrehajtásra.

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	eljárásokat kell kialakítania az a) pontban említett karbantartási program végrehajtásának támogatására;

(2)	biztosítania kell, hogy a program hatékony végrehajtásához megfelelő eszközök és létesítmények álljanak rendelkezésre;

(3)	minden járműre vonatkozóan karbantartási nyilvántartást kell vezetnie.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy azok a szervezetek, amelyek a repülőtéren működnek vagy nyújtanak szolgáltatásokat:

(1)	a mozgási területen vagy más műveleti területen használt járműveiket egy meghatározott karbantartási programmal összhangban karbantartsák, beleértve a megelőző karbantartást is;

(2)	megfelelő karbantartási nyilvántartást vezessenek.

d)	A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a műveletek során ne használjanak üzemképtelen járműveket.”;

az ADR.OPS.C.010. és ADR.OPS.C.015. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OPS.C.010. Szilárd burkolatok, más földfelületek és csatornarendszer

A repülőtér-üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia a mozgási területek, többek között a szilárd burkolatok (futópályák, gurulóutak és előterek), a szomszédos területek és a csatornarendszerek felületét, hogy a repülőtéri megelőző és helyreállító karbantartási program részeként rendszeresen felmérje azok állapotát.

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	valamennyi mozgási terület felületét karban kell tartania annak érdekében, hogy megelőzze az olyan idegen tárgytól származó törmelék megjelenését, amely kárt okozhat a légi járművekben vagy megzavarhatja a légijármű-rendszerek működését, illetve az ilyen törmeléket el kell távolítania;

(2)	az ártalmas felületi szabálytalanságok kialakulását megelőzendő karban kell tartania a futópályák, a gurulóutak és az előterek felületét;

(3)	a futópályát olyan állapotban kell tartania, hogy a felületi súrlódás az előírások szerinti minimális szinten vagy afelett legyen;

(4)

rendszeres időközönként ellenőriznie és dokumentálnia kell a futópályák felületi súrlódási jellemzőit a karbantartás szempontjából. Ezeket az ellenőrzéseket kellő gyakorisággal kell elvégezni ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a futópálya felületi súrlódási jellemzőinek változásában érvényesülő tendenciát;

(5)	helyreállító karbantartási intézkedéseket kell hoznia annak megakadályozása érdekében, hogy a futópálya egészének vagy egy részének súrlódási jellemzői szennyezetlen állapotban a minimális súrlódási szint alá süllyedjenek.

ADR.OPS.C.015. A vizuális segédeszközök és elektronikus rendszerek karbantartása

A repülőtér-üzemeltetőnek megelőző és helyreállító karbantartási programot kell kidolgoznia és végrehajtania annak érdekében, hogy biztosítsa az elektromos rendszerek üzemképességét és az energiaellátás rendelkezésre állását a repülőtér összes szükséges létesítményében oly módon, amely biztosítja a légi navigáció biztonságát, rendszerességét és hatékonyságát.

A repülőtér-üzemeltetőnek megelőző és helyreállító karbantartási programot kell kidolgoznia és végrehajtania annak érdekében, hogy biztosítsa az egyes fényforrások üzemképességét és a repülőtér világítási rendszerének megbízhatóságát oly módon, amely biztosítja a légi járművek és az egyéb járművek számára nyújtott útmutatás folytonosságát, valamint a légi járművek és az egyéb járművek ellenőrzését, az alábbiak szerint:

(1)

a II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy a II. és III. kategóriájú üzemeltetés bármely időszaka alatt minden bevezető és futópályafény üzemképes legyen, és hogy minden esetben legalább:

a fényforrások 95 %-a a következő csoportok mindegyike esetében működőképes legyen:

(A)	a II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya fényrendszere a 450 méteren belüli részen;

(B)	a futópálya középvonalát jelző fények;

(C)	a pályaküszöb fények;

(D)	a futópálya szegélyfények.

ii.	a fényforrások 90 %-a működőképes legyen a földetérésizóna-fények esetében;

iii.	a fényforrások 85 %-a működőképes legyen a bevezető fényrendszerben a 450 méteren túli részen;

iv.	a fényforrások 75 %-a működőképes legyen a futópályavég-fények esetében.

(2)	Azok a fényforrások, amelyek az 1. ponttal összhangban üzemképtelenek lehetnek, nem változtathatják meg a világítási rendszer alapvető jellemzőit.

(3)	Az üzemképtelen fényforrás nem helyezkedhet el közvetlenül egy másik üzemképtelen fényforrás mellett, kivéve az oldalhatárolókat és a keresztfényeket, amelyek esetében két egymás melletti üzemképtelen fényforrás is megengedett.

(4)

azon megállító keresztfénysorok esetében, amelyek a futópálya várakozási helynél találhatók, és amelyeket olyan futópályával együtt alkalmaznak, amely 550 m-nél kisebb futópálya menti látótávolság mellett végzett műveletekre szolgál, a megelőző karbantartási rendszernek a következő célkitűzésekre kell irányulnia:

i.	legfeljebb két fényforrás lehet üzemképtelen;

ii.	két szomszédos fényforrás nem lehet üzemképtelen, kivéve, ha a fények közötti távolság jelentősen kisebb, mint amire szükség van.

(5)	Az 550 m-nél kisebb futópálya menti látótávolság alatti repülésre alkalmas gurulóutak esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy gurulóút középvonalát jelző fények közül ne legyen két szomszédos fény üzemképtelen.

(6)

Az I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy az I. kategóriájú üzemeltetés bármely időszaka alatt minden bevezető és futópályafény üzemképes legyen, és hogy minden esetben:

a fények legalább 85 %-a üzemképes legyen a következők mindegyike esetében:

A)	az I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya fényrendszere;

B)	a pályaküszöb fények;

C)	a futópálya szegélyfények;

D)	a futópályavég-fények;

ii.	egy üzemképtelen fény nem helyezkedhet el közvetlenül egy másik üzemképtelen fény mellett, kivéve, ha a fények közötti távolság jelentősen kisebb, mint amire szükség van.

(7)

Az 550 m-nél kisebb futópálya menti látótávolság alatti felszállásra használt futópálya esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy a műveletek bármely időszakában valamennyi futópályafény üzemképes legyen, és hogy minden esetben:

legalább:

A)	a fényforrások 95 %-a üzemképes legyen a futópálya középvonalát jelző fények (ha vannak ilyenek) és a futópálya szegélyfények esetében;

B)	a fényforrások 75 %-a működőképes legyen a futópályavég-fények esetében;

ii.	egy üzemképtelen fényforrás nem helyezkedhet el közvetlenül egy másik üzemképtelen fény mellett.

(8)

A legalább 550 m-es futópálya menti látótávolság melletti felszállásra használt futópálya esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy a műveletek bármely időszakában valamennyi futópályafény üzemképes legyen, és hogy minden esetben:

i.	a fényforrások legalább 85 %-a működőképes legyen a futópálya szegélyfények és a futópályavég-fények esetében;

ii.	egy üzemképtelen fényforrás nem helyezkedhet el közvetlenül egy másik üzemképtelen fény mellett.

(9)

A vizuális siklópálya kijelölő rendszerrel felszerelt futópályák esetében a megelőző karbantartási rendszernek arra kell irányulnia, hogy a működés bármely időszakában minden egység üzemképes legyen. Egy egység akkor minősül üzemképtelennek, ha az üzemképtelen fényforrások száma akkora, hogy az egység a légi jármű számára nem tudja biztosítani a szükséges irányítást.

A b) pont alkalmazásában egy fényforrás akkor minősül üzemképtelennek, ha:

(1)

a fő fénysugár átlagos intenzitása nem éri el az Ügynökség által kiadott tanúsítási előírásokban meghatározott érték 50 %-át. Azon világítóegységek esetében, amelyek esetében a fő fénysugár tervezett átlagos intenzitása meghaladja az Ügynökség által kiadott tanúsítási előírásokban meghatározott értéket, az 50 %-ot ehhez a tervezési értékhez képest kell mérni;

(2)	a fényhez kapcsolódó valamely szűrő hiányzik, sérült vagy a fényforrás nem állítja elő a megfelelő színű fénysugarat.

A repülőtér-üzemeltetőnek megelőző és helyreállító karbantartási programot kell kidolgoznia és végrehajtania annak érdekében, hogy biztosítsa a repülőtér jelölési és jelzési rendszerének megbízhatóságát oly módon, amely biztosítja a légi járművek és az egyéb járművek számára nyújtott útmutatásnak, valamint a légi járművek és az egyéb járművek ellenőrzésének a folytonosságát.

e)	Építési vagy karbantartási tevékenységekre nem kerülhet sor a repülőtéri villamos rendszerek közelében, ha a repülőtéren csökkent látási viszonyok között követendő eljárások vannak hatályban.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy:

(1)	az a), b) és d) pontban említett megelőző karbantartási programok magukban foglalják az egyes rendszerek elemeinek és magának a rendszernek meghatározott eljárások révén és meghatározott időközönként végzett, a tervezett működtetéshez és rendszerhez igazodó vizsgálatát és ellenőrzését.

(2)	a feltárt hibák kijavítására megfelelő helyreállító intézkedésekre kerüljön sor.

g)	A repülőtér-üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie a vonatkozó karbantartási tevékenységekről.”

2020.12.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 428/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2149 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 9.)

a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló 2368/2002/EK tanácsi rendeletnek Olaszország uniós hatóságként való megnevezése és az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének figyelembevétele érdekében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló, 2002. december 20-i 2368/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikkére, 19. cikkének (1) és (2) bekezdésére, valamint 20. cikkére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodás (2) meghatározza a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) az Európai Unióból (a továbbiakban: Unió) és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: Euratom) történő kilépésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)	A kilépésről rendelkező megállapodás negyedik részében meghatározott átmeneti időszak 2020. december 31-én lejár, ezzel a nappal megszűnik az uniós jog alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(3)

A kilépésről rendelkező megállapodáshoz fűzött, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdése szerint, összefüggésben a jegyzőkönyv 2. mellékletével, a 2368/2002/EK rendelet rendelkezései Észak-Írország tekintetében alkalmazandók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv az átmeneti időszak lejártától kezdve alkalmazandó.

(4)	A 2368/2002/EK rendelet II. melléklete felsorolja a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerében részes feleket és azok szabályszerűen kijelölt illetékes hatóságait.

(5)

A kimberley-i folyamat részes felei által a 2019. novemberi, Delhiben tartott plenáris ülésükön elfogadott „Admission of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland to the Kimberley Process Certification Scheme” (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága felvétele a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerébe) című igazgatási határozat értelmében az Egyesült Királyság részes féllé válik a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerében, de csak azon a napon, amikor az uniós jog alkalmazása megszűnik az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságot fel kell venni a 2368/2002/EK rendelet II. mellékletében található, a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerében részes feleket tartalmazó jegyzékre.

(6)	Emellett a kimberley-i folyamat több olyan részes fele esetében, amelyet a 2368/2002/EK rendelet II. melléklete felsorol, aktualizálni szükséges az illetékes hatóság címét.

(7)	A 2368/2002/EK rendelet 19. cikke értelmében a Bizottságnak a rendelet III. mellékletében listát kell vezenie az uniós hatóságokról.

(8)

Miután a 2368/2002/EK rendelet 19. cikke alapján Olaszország kérte egy uniós hatóság kijelölését, a Bizottság látogatást tett az Olaszország által kijelölt uniós hatóságnál annak érdekében, hogy ellenőrizze annak felkészültségét a 2368/2002/EK rendeletben meghatározott feladatok ellátására. Az Olaszország által kijelölt uniós hatóság által elvégzett előkészületek és a tervezett eljárások alapján úgy tűnik, hogy a hatóság képes lesz megbízhatóan, kellő időben, eredményesen és megfelelő módon ellátni a 2368/2002/EK rendelet II., III. és V. fejezetében meghatározott feladatokat. A szóban forgó olaszországi hatóságot ezért fel kell venni a 2368/2002/EK rendelet III. mellékletében található, az uniós hatóságokat tartalmazó listára.

(9)	Mivel az Egyesült Királyság kilépett az Unióból és az Euratomból, az Egyesült Királyság uniós hatóságát törölni kell a 2368/2002/EK rendelet III. mellékletében található, az uniós hatóságokat tartalmazó listáról.

(10)

A 2368/2002/EK rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottságnak az V. mellékletben minden olyan szervezetet fel kell sorolnia, amely megfelel a 17. cikk követelményeinek. Mivel az Egyesült Királyság kilépett az Unióból és az Euratomból, a London Diamond Bourse and Club elnevezésű szervezetet törölni kell a 2368/2002/EK rendelet V. mellékletében található, a biztosítékrendszert és a szakmai önszabályozást megvalósító gyémántszervezeteket tartalmazó listáról.

(11)	A 2368/2002/EK rendelet II., III. és V. mellékletét mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2368/2002/EK rendelet 22. cikke szerinti bizottság véleményével.

(13)	Annak érdekében, hogy az Unió az Egyesült Királyság tekintetében mihamarabb megkezdhesse a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerének működtetését, e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2368/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletében található szöveg lép.

2.	A III. melléklet helyébe az e rendelet II. mellékletében található szöveg lép.

3.	Az V. melléklet helyébe az e rendelet III. mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 9-én.

a Bizottság részéről

Josep BORRELL FONTELLES

alelnök

(1) HL L 358., 2002.12.31., 28. o.

(2) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.).

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerében részes felek és ezek szabályszerűen kijelölt, a 2., a 3., a 8., a 9., a 12., a 17., a 18., a 19. és a 20. cikkben említett illetékes hatóságainak jegyzéke

ANGOLA

Ministry of Mineral Resources and Petroleum and Gas

Av. 4 de Fevereiro no 105

1279 Luanda

Angola

Export authority:

Ministry of Industry and Trade

Largo 4 de Fevereiro #3

Edifício Palacio de vidro

1242 Luanda

Angola

ÖRMÉNYORSZÁG

Department of Gemstones and Jewellery

Ministry of Economy

M. Mkrtchyan 5

Yerevan

Armenia

AUSZTRÁLIA

Department of Foreign Affairs and Trade

Investment and Business Engagement Division

R.G. Casey Building

John McEwen Crescent

Barton ACT 0221

Australia

Import and export authority:

Department of Home Affairs

Customs and Border Revenue Branch

Australian Border Force

5 Constitution Ave

Canberra City 2600

Australia

Department of Industry, Science, Energy and Resources

GPO Box 2013

Canberra ACT 2601

Australia

BANGLADES

Export Promotion Bureau

TCB Bhaban

1, Karwan Bazaar

Dhaka

Bangladesh

FEHÉROROSZORSZÁG

Ministry of Finance

Department for Precious Metals and Precious Stones

Sovetskaja Str, 7

220010 Minsk

Republic of Belarus

BOTSWANA

Ministry of Minerals, Green Technology and Energy Security (MMGE)

Fairgrounds Office Park, Plot No. 50676 Block C

P/Bag 0018

Gaborone

Botswana

BRAZÍLIA

Ministry of Mines and Energy

Esplanada dos Ministérios, Bloco‘U’, 4o andar

70065, 900 Brasilia, DF

Brazil

KAMBODZSA

Ministry of Commerce

Lot 19–61, MOC Road (113 Road), Phum Teuk Thla, Sangkat Teuk Thla

Khan Sen Sok, Phnom Penh

Cambodia

KAMERUN

National Permanent Secretariat for the Kimberley Process

Ministry of Mines, Industry and Technological Development

Intek Building, 6th floor,

Navik Street

BP 35601 Yaounde

Cameroon

KANADA

International:

Global Affairs Canada Natural Resources and Governance Division (MES) 125 Sussex Drive Ottawa, Ontario K1A 0G2

Canada

For General Enquiries at Natural Resources Canada:

Kimberley Process Office

Lands and Minerals Sector Natural Resources Canada (NRCan)

580 Booth Street, 10th floor

Ottawa, Ontario

Canada K1A 0E4

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Secrétariat permanent du processus de Kimberley

BP: 26 Bangui

Central African Republic

KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

Department of Duty Collection

General Administration of China Customs (GACC)

No 6 Jianguomen Nie Rev.

Dongcheng District, Beijing 100730

People’s Republic of China

HONGKONG, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe

Department of Trade and Industry

Hong Kong Special Administrative Region

Peoples Republic of China

Room 703, Trade and Industry Tower

700 Nathan Road

Kowloon

Hong Kong

China

MAKAÓ, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe

Macao Economic Bureau

Government of the Macao Special Administrative Region

Rua Dr Pedro José Lobo, no. 1–3, 25th Floor

Macao

KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

Centre d’Expertise, d’Evaluation et de Certification des Substances Minérales Précieuses et Semi-précieuses (CEEC)

3989, av des cliniques

Kinshasa/Gombe

Democratic Republic of Congo

KONGÓI KÖZTÁRSASÁG

Bureau d’Expertise, d’Evaluation et de Certification des Substances Minérales Précieuses (BEEC)

BP 2787

Brazzaville

Republic of Congo

ELEFÁNTCSONTPART

Ministère de l’Industrie et des Mines

Secrétariat Permanent de la Représentation en Côte d’Ivoire du Processus de Kimberley (SPRPK-CI)

Abidjan-Plateau, Immeuble les Harmonies II

Abidjan

Côte d’Ivoire

SZVÁZIFÖLD

Office for the Commissioner of Mines

Minerals and Mines Departments, Third Floor Lilunga Building (West Wing),

Somhlolo Road,

Mbabane

Eswatini

EURÓPAI UNIÓ

European Commission

Service for Foreign Policy Instruments

Office EEAS 03/330

B-1049 Bruxelles/Brussel

Belgium

GABON

Centre Permanent du Processus de Kimberley (CPPK)

Ministry of Equipment, Infrastructure, and Mines

Immeuble de la Geologie, 261 rue Germain Mba

B.P. 284/576

Libreville

Gabon

GHÁNA

Ministry of Lands and Natural Resources

Accra P.O. Box M 212

Ghana

Import and export authority:

Precious Minerals Marketing Company Ltd (PMMC)

Diamond House

PO Box M.108

Accra

Ghana

GUINEA

Ministry of Mines and Geology

Boulevard du Commerce – BP 295

Quartier Almamya/Commune de Kaloum

Conakry

Guinea

GUYANA

Geology and Mines Commission

P O Box 1028

Upper Brickdam

Stabroek

Georgetown

Guyana

INDIA

Government of India, Ministry of Commerce & Industry

Udyog Bhawan

New Delhi 110 011

India

Import and export authority:

The Gem & Jewellery Export Promotion Council

KP Exporting/Importing Authority

Tower A, AW-1010, Baharat Diamond Bourse

Opp NABARD Bank, Bandra Kurla Complex

Bandra (E), Mumbai – 400 051

India

INDONÉZIA

Directorate of Export and Import Facility, Ministry of Trade M. I. Ridwan Rais Road, No. 5 Blok I Iantai 4

Jakarta Pusat Kotak Pos. 10110

Jakarta

Indonesia

IZRAEL

Ministry of Economy and Industry Office of the Diamond Controller

3 Jabotinsky Road

Ramat Gan 52520

Israel

JAPÁN

Agency for Natural Resources and Energy

Mineral and Natural Resources Division

Ministry of Economy, Trade and Industry

1-3-1 Kasumigaseki, Chiyoda-ku

100-8901 Tokyo, Japan

Japan

KAZAHSZTÁN

Ministry for Investments and Development of the Republic of Kazakhstan

Committee for Technical Regulation and Metrology

11, Mangilik el street

Nur-Sultan

Republic of Kazakhstan

KOREAI KÖZTÁRSASÁG

Ministry of Foreign Affairs

United Nations Division 60 Sajik-ro 8-gil

Jongno-gu

Seoul 03172

Korea

LAOSZI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

Department of Import and Export

Ministry of Industry and Commerce

Phonxay road, Saisettha District

Vientiane, Lao PDR

P.O Box: 4107

Laos

LIBANON

Ministry of Economy and Trade

Lazariah Building

Down Town

Beirut

Lebanon

LESOTHO

Department of Mines

Ministry of Mining

Corner Constitution and Parliament Road

P.O. Box 750

Maseru 100

Lesotho

LIBÉRIA

Government Diamond Office

Ministry of Mines and Energy

Capitol Hill

P.O. Box 10-9024

1000 Monrovia 10

Liberia

MALAJZIA

Ministry of International Trade and Industry

MITI Tower,

No.7, Jalan Sultan Haji Ahmad Shah 50480 Kuala Lumpur

Malaysia

Import and export authority:

Royal Malaysian Customs Department

Jabatan Kastam Diraja Malaysia,

Kompleks Kementerian Kewangan No. 3,

Persiaran Perdana,

Presint 2, 62596 Putrajaya,

Malaysia.

MALI

Ministère des Mines

Bureau d’Expertise d’Évaluation et de Certification des Diamants Bruts

Cité administrative, P.O. BOX: 1909

Bamako

République du Mali

MAURITIUS

Import Division

Ministry of Industry, Commerce & Consumer Protection 4th Floor, Anglo Mauritius Building

Intendance Street

Port Louis

Mauritius

MEXIKÓ

Directorate-General for International Trade in Goods

189 Pachuca Street, Condesa, 17th Floor

Mexico City, 06140

Mexico

Import and export authority:

Directorate-General for Trade Facilitation and Foreign Trade

SE. Undersecretary of Industry and Trade

1940 South Insurgentes Avenue, PH floor

Mexico City, 01030

Mexico

SHCP-AGA. Strategic Planning and Coordination

Customs Administration „2”

160 Lucas Alaman Street, Obrera

Mexico City, 06800

Mexico

NAMÍBIA

The Government of Republic of Namibia Ministry of Mines and Energy

Directorate of Diamond Affairs Private Bag 13297

1st Aviation Road (Eros Airport)

Windhoek

Namibia

ÚJ-ZÉLAND

Middle East and Africa Division

Ministry of Foreign Affairs and Trade

Private Bag 18 901

Wellington

New Zealand

Import and export authority:

New Zealand Customs Service

1 Hinemoa Street

PO box 2218

Wellington 6140

New Zealand

NORVÉGIA

Ministry of Foreign Affairs

Department for Regional Affairs

Section for Southern and Central Africa

Box 8114 Dep

0032 Oslo, Norway

PANAMA

National Customs Authority

Panama City, Curundu, Dulcidio Gonzalez Avenue, building # 1009

Republic of Panama

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ

International:

Ministry of Finance

9, Ilyinka Street

109097 Moscow

Russian Federation

Import and Export Authority:

Gokhran of Russia

14, 1812 Goda St.

121170 Moscow

Russian Federation

SIERRA LEONE

Ministry of Mines and Mineral Resources

Youyi Building

Brookfields

Freetown

Sierra Leone

Import and export authority:

National Minerals Agency

New England Ville

Freetown

Sierra Leone

SZINGAPÚR

Ministry of Trade and Industry

100 High Street

#09-01, The Treasury

Singapore 179434

Import and Export authority:

Singapore Customs

55 Newton Road

#06-02 Revenue House

Singapore 307987

DÉL-AFRIKA

South African Diamond and Precious Metals Regulator

251 Fox Street

Doornfontein 2028

Johannesburg

South Africa

SRÍ LANKA

National Gem and Jewellery Authority

25, Galle Face Terrace

Post Code 00300

Colombo 03

Sri Lanka

SVÁJC

State Secretariat for Economic Affairs (SECO)

Sanctions Unit

Holzikofenweg 36

CH-3003 Berne/Switzerland

TAJVAN, PENGHU, CSINMEN ÉS MACU KÜLÖNÁLLÓ VÁMTERÜLETE

Export/Import Administration Division

Bureau of Foreign Trade

Ministry of Economic Affairs

1, Hu Kou Street

Taipei, 100

Taiwan

TANZÁNIA

Mining Commission

Ministry of Energy and Minerals

P.O BOX 2292

40744 Dodoma

Tanzania

THAIFÖLD

Department of Foreign Trade

Ministry of Commerce

563 Nonthaburi Road

Muang District, Nonthaburi 11000

Thailand

TOGO

The Ministry of Mines and Energy

Head Office of Mines and Geology

216, Avenue Sarakawa

B.P. 356

Lomé

Togo

TÖRÖKORSZÁG

Foreign Exchange Department

Ministry of Treasury and Finance

T.C. Bașbakanlık Hazine

Müsteșarlığı İnönü Bulvarı No 36

06510 Emek, Ankara

Turkey

Import and Export Authority:

Istanbul Gold Exchange/Borsa Istanbul Precious Metals and Diamond

Market (BIST)

Borsa İstanbul, Resitpasa Mahallesi,

Borsa İstanbul Caddesi No 4

Sariyer, 34467, Istanbul

Turkey

UKRAJNA

Ministry of Finance

State Gemological Centre of Ukraine

38–44, Degtyarivska St.

Kyiv 04119

Ukraine

EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK

U.A.E. Kimberley Process Office

Dubai Multi Commodities Centre

Dubai Airport Free Zone

Emirates Security Building

Block B, 2nd Floor, Office # 20

P.O. Box 48800

Dubai

United Arab Emirates

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG (1)

Government Diamond Office

Conflict Department

Room WH1.214

Foreign, Commonwealth & Development Office

King Charles Street

London

SW1A 2AH

United Kingdom

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

United States Kimberley Process Authority

U.S. Department of State

Bureau of Economic and Business Affairs

2201 C Street, NW

Washington DC 20520

United States of America

Import and export authority:

U.S. Customs and Border Protection

Office of Trade

1400 L Street, NW

Washington, DC 20229

United States of America

U.S. Census Bureau

4600 Silver Hill Road

Room 5K167

Washington, DC 20233

United States of America

VENEZUELA

Central Bank of Venezuela

36 Av. Urdaneta, Caracas, Capital District

Caracas

ZIP Code 1010

Venezuela

VIETNÁM

Ministry of Industry and Trade

Agency of Foreign Trade 54 Hai Ba Trung

Hoan Kiem

Hanoi

Vietnam

ZIMBABWE

Principal Minerals Development Office

Ministry of Mines and Mining Development

6th Floor, ZIMRE Centre

Cnr L.Takawira St/K. Nkrumah Ave.

Harare

Zimbabwe

Import and export authority:

Zimbabwe Revenue Authority

Block E 5th Floor, Mhlahlandlela Complex

Cnr Basch Street/10th Avenue

Bulawayo

Zimbabwe

Minerals Marketing Corporation of Zimbabwe

90 Mutare road,

Msasa

PO Box 2628

Harare

Zimbabwe

”

(1) A 2368/2002/EK rendeletnek Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban 2021. január 1-jétől történő alkalmazása sérelme nélkül, összhangban az Egyesült Királyság kilépéséről rendelkező megállapodáshoz (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.) fűzött, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésével, összefüggésben a jegyzőkönyv 2. mellékletének 47. pontjával.

II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

A tagállamok illetékes hatóságainak jegyzéke és azoknak a 2. és a 19. cikkben említett feladatai

BELGIUM

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand en Energie, Algemene Directie Economische Analyses en Internationale Economie, Dienst Vergunningen en Diamant/Service Public Fédéral Économie,

PME, Classes moyennes et Energie, Direction générale des Analyses économiques et de l’Economie internationale, Service Licences et Diamants

(Federal Public Service Economy SME’s, Self-employed and Energy, Directorate-General for Economic Analyses & International Economy)

Italiëlei 124, bus 71

B-2000 Antwerpen

Tel. +32 (0)2 277 54 59

Fax +32 (0)2 277 54 61 or +32 (0)2 277 98 70

E-mail: kpcs-belgiumdiamonds@economie.fgov.be

A nyers gyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportellenőrzését, valamint a vámkezelést Belgiumban kizárólag az alábbi címen végzik:

The Diamond Office

Hoveniersstraat 22

B-2018 Antwerpen

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A nyers gyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportellenőrzését, valamint a vámkezelést a Cseh Köztársaságban kizárólag az alábbi címen végzik:

Generální ředitelství cel

Budějovická 7

140 96 Praha 4

Česká republika

Tel. (420-2) 61 33 38 41, (420-2) 61 33 38 59, cell (420-737) 213 793

Fax (420-2) 61 33 38 70

E-mail: diamond@cs.mfcr.cz

Állandó ügyelet a kijelölt vámhivatalnál – Praha Ruzyně

Tel. (420-2) 20 113 788 (Mondays to Fridays -7:30am – 15:30pm)

Tel. (420-2) 20 119 678 (Saturdays, Sundays and rest – 15:30pm – 7:30am)

NÉMETORSZÁG

A nyers gyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportellenőrzését, beleértve az uniós tanúsítványok kibocsátását is, Németországban kizárólag az alábbi hatóság végzi:

Hauptzollamt Koblenz

Zollamt Idar-Oberstein

Zertifizierungsstelle für Rohdiamanten

Hauptstraße 197

D-55743 Idar-Oberstein

Tel. +49 6781 56 27 0

Fax +49 6781 56 27 19

E-mail: poststelle.za-idar-oberstein@zoll.bund.de

E rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, 6., 9., 10. cikke, 14. cikkének (3) bekezdése, valamint 15. és 17. cikke alkalmazásában – és különösen a Bizottsággal szemben fennálló jelentéstételi kötelezettség tekintetében – az alábbi hatóság jár el illetékes német hatóságként:

Generalzolldirektion

– Direktion VI –

Recht des grenzüberschreitenden Warenverkehrs/Besonderes Zollrecht

Krelingstraβe 50

D-90408 Nürnberg

Tel. +49 228 303-49874

Fax +49 228 303-99106

E-mail: DVIA3.gzd@zoll.bund.de

ÍRORSZÁG

The Kimberley Process and Responsible Minerals Authority

Geoscience Regulation Office

Department of Environment, Climate and Communications

29–31 Adelaide Road

Dublin

D02 X285

Ireland

Tel. +353 1 678 2000

E-mail: KPRMA@DECC.gov.ie

OLASZORSZÁG

A nyers gyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportellenőrzését, beleértve az uniós tanúsítványok kibocsátását is, Olaszországban kizárólag az alábbi hatóság végzi:

Agenzia delle Dogane e dei Monopoli

Laboratorio chimico di Torino – Ufficio antifrode –Direzione Interregionale Liguria, Piemonte e Valle d’Aosta

Corso Sebastopoli, 3

10134 Torino

Tel. +39 011 3166341 – 0369206

E-mail: dir.liguria-piemonte-valledaosta.lab.torino@adm.gov.it

E rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, 6., 9., 10. cikke, 14. cikkének (3) bekezdése, valamint 15. és 17. cikke alkalmazásában – és különösen a Bizottsággal szemben fennálló jelentéstételi kötelezettség tekintetében – az alábbi illetékes hatóság jár el illetékes olasz hatóságként:

Agenzia delle Dogane e dei Monopoli

Ufficio Origine e valore – Direzione Dogane

Piazza Mastai, 12

00153 Roma

Tel. +39 06 50245216

E-mail: dir.dogane.origine@adm.gov.it

PORTUGÁLIA

Autoridade Tributária e Aduaneira

Direção de Serviços de Licenciamento

R. da Alfândega, 5

1149-006 Lisboa

Tel. + 351 218 813 843/8

Fax + 351 218 813 986

E-mail: dsl@at.gov.pt

A nyers gyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportellenőrzését, beleértve az uniós tanúsítványok kibocsátását is, Portugáliában kizárólag az alábbi hatóság végzi:

Alfândega do Aeroporto de Lisboa

Aeroporto de Lisboa,

Terminal de Carga, Edifício 134

1750-364 Lisboa

Tel. +351 210030080

Fax +351 210037777

E-mail: aalisboa-kimberley@at.gov.pt

ROMÁNIA

Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor

(National Authority for Consumer Protection)

1 Bd. Aviatorilor Nr. 72, sectorul 1 București, România

(72 Aviatorilor Bvd., sector 1, Bucharest, Romania)

Cod postal (Postal code) 011865

Tel. (40-21) 318 46 35/312 98 90/312 12 75

Fax (40-21) 318 46 35/314 34 62

www.anpc.ro

”

III. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A 13. és a 17. cikkben említett biztosítékrendszert és szakmai önszabályozást megvalósító gyémántszervezetek listája

Antwerpsche Diamantkring CV

Hoveniersstraat 2 bus 515

B-2018 Antwerpen

Beurs voor Diamanthandel CV

Pelikaanstraat 78

B-2018 Antwerpen

Diamantclub van Antwerpen CV

Pelikaanstraat 62

B-2018 Antwerpen

Vrije Diamanthandel NV

Pelikaanstraat 62

B-2018 Antwerpen

”

2020.12.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 428/57

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2151 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 17.)

az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének D. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek harmonizált jelölésére vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/904 irányelv általános követelményeket állapít meg egyes gyakran nem megfelelő módon ártalmatlanított egyszer használatos műanyagtermékek jelölésére vonatkozóan. A jelölés célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a műanyagnak a termékben való jelenlétéről, az adott termék esetében kerülendő hulladékártalmatlanítási módokról, valamint a szemetelés vagy a termék hulladékártalmatlanításának más nem megfelelő módja által a környezetre gyakorolt negatív hatásról.

(2)

Az (EU) 2019/904 irányelv előírja a Bizottság számára, hogy dolgozzon ki harmonizált előírásokat a mellékletének D. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek jelölésére. A jelölés elhelyezésére, méretére és kialakítására vonatkozó harmonizált előírásoknak figyelembe kell venniük a különböző érintett termékcsoportokat. Meg kell határozni a használandó formátumot, színeket, minimális felbontást és betűméreteket annak biztosítása érdekében, hogy a jelölés minden eleme teljes mértékben látható legyen.

(3)	A Bizottság értékelte az érdekelt felek online felmérése és a piac áttekintése során azonosított, meglévő jelöléseket annak érdekében, hogy megértse az értékelési mechanizmust, valamint a jelölések mögött álló követelményeket és azok hatását.

(4)	A Bizottság konzultált a fogyasztók reprezentatív csoportjaival, és helyszíni vizsgálatot végzett annak megállapítása érdekében, hogy a jelölések hatékonyak és könnyen érthetőek-e, valamint a félrevezető információk elkerülése érdekében.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Csomagolás

E rendelet alkalmazásában a „csomagolás” a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fogyasztói vagy elsődleges csomagolást és gyűjtő- vagy másodlagos csomagolást jelenti.

2. cikk

Harmonizált jelölési előírások

(1) Az egészségügyi betétek (párnák), valamint a tamponok és tamponapplikátorok harmonizált jelölési előírásait az I. melléklet állapítja meg.

(2) A nedves törlőkendők, azaz az előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők harmonizált jelölési előírásait a II. melléklet tartalmazza.

(3) A következőre vonatkozó harmonizált jelölési előírásokat: „Dohánytermékek szűrővel, valamint azok a szűrők, amelyeket a dohánytermékekkel történő együttes használathoz hoznak forgalomba” a III. melléklet tartalmazza.

(4) Az italpoharak harmonizált jelölési előírásait a IV. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Nyelvek

A jelölés tájékoztató szövegét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell megfogalmazni, ahol az egyszer használatos műanyagterméket forgalomba hozzák.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 155., 2019.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

I. MELLÉKLET

Az egészségügyi betétek (párnák), valamint a tamponok és tamponapplikátorok harmonizált jelölési előírásai

A legalább 10 cm2 alapterületű egészségügyi betétek (párnák) csomagolásán fel kell tüntetni a következő nyomtatott jelölést:

Megjegyzés:

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. A jelölést határoló vékony fehér vonal egyetlen célja a fehér papíron való kiemelés.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott egészségügyi betétek (párnák) csomagolásának jelölése matricákkal is feltüntethető.

A legalább 10 cm2 alapterületű tamponok és tamponapplikátorok csomagolásán fel kell tüntetni a következő nyomtatott jelölést:

Megjegyzés:

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. A jelölést határoló vékony fehér vonal egyetlen célja a fehér papíron való kiemelés.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott tamponok és tamponapplikátorok csomagolásának jelölése matricákkal is feltüntethető.

Az 1. és 2. pontban meghatározott jelölésnek meg kell felelnie az e pontban meghatározott követelményeknek.

A jelölés helye

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a csomagolás külső elülső vagy felső felületén, attól függően, hogy melyik látható jobban.

Amennyiben a legkisebb méretű jelölés nem fér el teljes egészében a csomagolás külső elülső vagy felső felületén, azt a csomagolás két oldalát használva két részben is el lehet helyezni, például a csomagolás tetején és elején, vagy elején és oldalán, attól függően, hogy melyik látható jobban.

Ha a jelölést a csomagolás alakja vagy mérete miatt nem lehet vízszintesen elhelyezni, 90°-kal elforgatható és elhelyezhető függőlegesen.

A jelölést alkotó négyzetek nem választhatók szét.

Amikor a csomagolást az utasításoknak megfelelően nyitják fel, a jelölésnek nem szabad szétszakadnia vagy olvashatatlanná válni.

A jelölés mérete

A jelölés két azonos méretű piros és kék négyzetből áll, amelyeket egymás mellett helyeznek el, valamint alattuk egy fekete téglalapból, amely az „A TERMÉK MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot tartalmazza. A jelölés magasságának és hosszának aránya 1:2.

Amennyiben a csomagolás külső elülső vagy felső felületének felülete, amelyen a jelölést elhelyezik, 65 cm2-nél kisebb, a jelölés legkisebb mérete 1,4 cm × 2,8 cm (3,92 cm2). Minden más esetben a jelölésnek ki kell terjednie annak a felületnek legalább 6 %-ára, amelyen elhelyezték. A jelölés maximális előírt mérete 3 cm x 6 cm (18 cm2).

A jelölés kialakítása

A jelölést külön effektek hozzáadása, a színek kiigazítása, retusálás vagy a háttér méretének megnövelése nélkül kell reprodukálni. A jelölést a tényleges méretre nyomtatva hüvelykenként legalább 300 pontnyi felbontásban kell reprodukálni. A jelölést vékony fehér vonallal kell keretezni.

Az „A TERMÉK MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell feltüntetni. A betűméret legalább 5 pt és legfeljebb 14 pt lehet.

Amennyiben a tájékoztató szöveget lefordítják a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére, a lefordított információt vagy a jelölés alatt, vagy a fekete téglalapban az első nyelv alatt kell elhelyezni, és mindkét esetben jól láthatónak kell lennie. A csomagolás külső elülső vagy felső felületének térbeli korlátai miatti kivételes esetekben a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére lefordított tájékoztató szöveg a jelöléshez a lehető legközelebb helyezhető el a csomagoláson, ahol az jól látható. A lefordított információt nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell szedni. A betűméret legalább 5 pt és legfeljebb 14 pt lehet. Amennyiben a fekete téglalapban további nyelveken is megjelenítik a tájékoztató szöveget, el lehet térni a jelölés maximális előírt méretétől.

A következő színkódú színeket kell használni:

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

—	Piros: C = 0/M = 90/Y = 60/K = 0

—	Kék: C = 60/M = 0/Y = 0/K = 0

II. MELLÉKLET

A nedves törlőkendőkre vonatkozó harmonizált jelölési előírások

A legalább 10 cm2 felületű nedves törlőkendők (azaz előre megnedvesített kozmetikai és háztartási törlőkendők) csomagolásán a következő nyomtatott jelölést kell feltüntetni:

Megjegyzés:

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. A jelölést határoló vékony fehér vonal egyetlen célja a fehér papíron való kiemelés.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott nedves törlőkendők csomagolásának jelölése matricákkal is feltüntethető.

A jelölésnek meg kell felelnie az e pontban meghatározott követelményeknek.

A jelölés helye

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a csomagolás külső elülső vagy felső felületén, attól függően, hogy melyik látható jobban.

Ha a jelölést a csomagolás alakja vagy mérete miatt nem lehet vízszintesen elhelyezni, 90°-kal elforgatható és elhelyezhető függőlegesen.

A jelölést alkotó négyzetek nem választhatók szét.

Amikor a csomagolást az utasításoknak megfelelően nyitják fel, a jelölésnek nem szabad szétszakadnia vagy olvashatatlanná válni.

A jelölés mérete

A jelölés kialakítása

Az „A TERMÉK MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell feltüntetni. A betűméret legalább 5 pt és legfeljebb 14 pt lehet.

A következő színkódú színeket kell használni:

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

—	Piros: C = 0/M = 90/Y = 60/K = 0

—	Kék: C = 60/M = 0/Y = 0/K = 0

III. MELLÉKLET

A szűrővel ellátott dohánytermékek és a dohánytermékekkel történő együttes használatra forgalomba hozott szűrők harmonizált jelölési előírásai

A 2014/40/EK irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott csomagolási egység (a továbbiakban: csomagolási egység) és a 2014/40/EK irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott gyűjtőcsomag (a továbbiakban: gyűjtőcsomag) 10 cm2 vagy annál nagyobb felületű, szűrővel rendelkező dohánytermékek esetében; valamint a legalább 10 cm2 felületű, dohánytermékekkel történő együttes használatra forgalomba hozott szűrők csomagolásán fel kell tüntetni a következő nyomtatott jelölést:

Megjegyzés

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. A jelölést határoló vékony fehér vonal egyetlen célja a fehér papíron való kiemelés.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott, szűrővel ellátott dohánytermékek csomagolási egységeinek és gyűjtőcsomagjainak, valamint dohánytermékekkel történő együttes használatra forgalomba hozott szűrők csomagolása matricákkal is elhelyezhető.

A jelölésnek meg kell felelnie az e pontban meghatározott követelményeknek.

A jelölés helye

Szűrővel ellátott dohánytermékek

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a csomagolási egység külső hátoldalán és a gyűjtőcsomagon.

Amennyiben a legkisebb méretű jelölés nem fér el vízszintesen a csomagolási egység külső hátoldalán, a jelölés 90°-kal elforgatható, és elhelyezhető függőlegesen a hátsó felületen vagy a csomagolási egység bármely külső oldalfelületén. A jelölésnek minden esetben jól láthatónak kell lennie.

A jelölést alkotó négyzetek nem választhatók szét.

A jelölés semmilyen módon nem akadályozhatja a 2014/40/EU irányelvben előírt egészségvédő figyelmeztetések láthatóságát.

A jelölést nem takarhatják más címkék vagy bélyegzők sem részben, sem teljesen.

A csomagolási egység és a gyűjtőcsomag bármelyik használati utasításnak megfelelően felnyitásával a jelölés nem szakadhat szét vagy nem válhat olvashatatlanná.

ii.

A dohánytermékekkel történő együttes használatra forgalomba hozott szűrők

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a csomagolás külső elülső vagy felső felületén, attól függően, hogy melyik látható jobban.

Ha a jelölést a csomagolás alakja vagy mérete miatt nem lehet vízszintesen elhelyezni, 90°-kal elforgatható és elhelyezhető függőlegesen.

A jelölést alkotó négyzetek nem választhatók szét.

A csomagolás utasításoknak megfelelően felnyitásakor a jelölés nem szakadhat szét vagy nem válhat olvashatatlanná.

A jelölés mérete

A jelölés két azonos méretű piros és kék négyzetből áll, amelyeket egymás mellett helyeznek el, valamint alattuk egy fekete téglalapból, amely az „A FILTER MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot tartalmazza. A jelölés magasságának és hosszának aránya 1:2.

Szűrővel ellátott dohánytermékek

Amennyiben a csomagolási egység külső hátoldalának felülete 65 cm2-nél kisebb, a jelölés legkisebb mérete 1,4 cm × 2,8 cm (3,92 cm2) lehet. Minden más esetben a jelölésnek ki kell terjednie annak a felületnek legalább 6 %-ára, amelyen elhelyezték. A jelölés maximális előírt mérete 3 cm x 6 cm (18 cm2).

ii.

A dohánytermékekkel történő együttes használatra forgalomba hozott szűrők esetében

A jelölés kialakítása

Az „A FILTER MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell feltüntetni. A betűméret legalább 5 pt és legfeljebb 14 pt lehet.

A következő színkódú színeket kell használni:

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

—	Piros: C = 0/M = 90/Y = 60/K = 0

—	Kék: C = 60/M = 0/Y = 0/K = 0

IV. MELLÉKLET

Az italpoharakra vonatkozó harmonizált jelölési előírások

A részben műanyagból készült italpoharakat a következő nyomtatott jelöléssel kell ellátni:

Megjegyzés

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. A jelölést határoló vékony fehér vonal egyetlen célja a fehér papíron való kiemelés.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott, részben műanyagból készült italpoharak csomagolásának jelölése matricákkal is feltüntethető.

A kizárólag műanyagból készült italpoharakat vagy a következő nyomtatott vagy gravírozott/dombornyomott jelöléssel kell ellátni:

Megjegyzés

A jelölést övező fekete vonal nem része a jelölésnek. Egyetlen célja a fehér oldallal szembeni kontraszt biztosítása.

E pont első mondatától eltérve, a 2022. július 4. előtt forgalomba hozott, teljes egészében műanyagból készült italpoharak csomagolásának jelölése matricákkal is feltüntethető.

Megjegyzés

A jelölést övező fekete vonal és a szürke háttér nem része a jelölésnek. Egyetlen célja a fehér oldallal szembeni kontraszt biztosítása.

A részben műanyagból készült italpoharak jelölésének meg kell felelnie az e pontban meghatározott követelményeknek.

A jelölés helye

i.	Hagyományos poharak: A jelölést a pohár külső felületén vízszintesen, a pohár szélétől távol kell elhelyezni, hogy ivás közben ne érintkezzen a fogyasztó szájával. A jelölés nem helyezhető a pohár aljára.

ii.

Pezsgőspohár típusú poharak:

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a pohár külső felületén, beleértve a szárt tartó alap felső oldalát is. A jelölést a pohár szélétől távol kell elhelyezni, hogy ivás közben ne érintkezzen a fogyasztó szájával. A jelölés nem helyezhető a pohár aljára.

Ha a jelölést a pohár alakja vagy mérete miatt nem lehet vízszintesen elhelyezni, 90°-kal elforgatható és elhelyezhető függőlegesen.

A jelölést alkotó négyzetek nem választhatók szét.

A jelölés mérete

Az 500 ml-nél kisebb térfogatú poharak esetében a jelölés minimális mérete 1,4 cm x 2,8 cm (3,92 cm2) lehet.

A legalább 500 ml térfogatú poharak esetében a jelölés minimális mérete 1,6 cm × 3,2 cm (5,12 cm2) lehet.

A jelölés kialakítása

Az „A TERMÉK MŰANYAGOT TARTALMAZ” feliratot nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell feltüntetni. A betűméret az 500 ml-nél kisebb poharak esetében legalább 5 pt, a legalább 500 ml-es poharak esetében pedig legalább 6 pt.

Amennyiben a tájékoztató szöveget lefordítják a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére, a lefordított információt vagy a jelölés alatt, vagy a fekete téglalapban az első nyelv alatt kell elhelyezni, és mindkét esetben jól láthatónak kell lennie. A pohár külső felületének térbeli korlátai miatti kivételes esetekben a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére lefordított tájékoztató szöveg a jelöléshez a lehető legközelebb helyezhető el a poháron, ahol az jól látható. A lefordított információt nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell szedni. A betűméret az 500 ml-nél kisebb poharak esetében legalább 5 pt, a legalább 500 ml-es poharak esetében pedig legalább 6 pt. Amennyiben a fekete téglalapban további nyelveken is megjelenítik a tájékoztató szöveget, el lehet térni a jelölés maximális előírt méretétől.

A következő színkódú színeket kell használni:

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

—	Piros: C = 0/M = 90/Y = 60/K = 0

—	Kék: C = 60/M = 0/Y = 0/K = 0

A teljes egészében műanyagból készült italpoharak jelölésének meg kell felelnie az e pontban meghatározott követelményeknek.

A jelölés helye

Hagyományos poharak

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a pohár külső felületén, a lehető legjobban látható módon. A jelölés nem helyezhető a pohár aljára. Nyomtatáskor a jelölést a pohár szélétől távol kell elhelyezni, hogy ivás közben ne érintkezzen a fogyasztó szájával. Barázdált felületű poharak esetében a jelölést nem szabad dombornyomással vagy gravírozással a barázdákra felvinni.

ii.

Pezsgőspohár típusú poharak

A jelölést vízszintesen kell elhelyezni a pohár külső felületén, beleértve a szárt tartó alap felső oldalát is, a lehető legjobban látható módon. A jelölés nem helyezhető a pohár aljára. Nyomtatáskor a jelölést a pohár szélétől távol kell elhelyezni, hogy ivás közben ne érintkezzen a fogyasztó szájával. Barázdált felületű poharak esetében a jelölést nem szabad dombornyomással vagy gravírozással a barázdákra felvinni.

Ha a jelölést a pohár alakja vagy mérete miatt nem lehet vízszintesen elhelyezni, 90°-kal elforgatható és elhelyezhető függőlegesen.

A jelölés mérete

A jelölésnek téglalap alakúnak kell lennie, és a magasság és a hosszúság aránya 1:2.

Az 500 ml-nél kisebb térfogatú poharak esetében a jelölés minimális mérete 1,4 cm x 2,8 cm (3,92 cm2) lehet.

A legalább 500 ml térfogatú poharak esetében a jelölés minimális mérete 1,6 cm × 3,2 cm (5,12 cm2) lehet.

A jelölés kialakítása

Nyomtatott:

A jelölést fekete tintával, külön effektek hozzáadása, a színek kiigazítása, retusálás vagy a háttér méretének megnövelése nélkül kell reprodukálni. A jelölést a tényleges méretre nyomtatva hüvelykenként legalább 300 pontnyi felbontásban kell reprodukálni. A jelölésnek kellően nagy kontrasztot kell mutatnia a háttérhez viszonyítva, hogy könnyen olvasható legyen. Ehhez a jelölés körvonalát az alábbi színek egyikével kell nyomtatni.

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

—	Piros: C = 0/M = 90/Y = 60/K = 0

—	Kék: C = 60/M = 0/Y = 0/K = 0

ii.

Gravírozott/dombornyomott:

A jelölést külön effektek hozzáadása, retusálás vagy a háttér méretének megnövelése nélkül kell reprodukálni. Az e melléklet 1.2. pontja alatti jelölésben látható fehér körvonal a poháron reprodukálandó gravírozott vagy dombornyomott vonalakat ábrázolja.

A „MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT” feliratot nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell feltüntetni. A betűméret az 500 ml-nél kisebb poharak esetében legalább 5 pt, a legalább 500 ml-es poharak esetében pedig legalább 6 pt.

Amennyiben a tájékoztató szöveget lefordítják a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére, a lefordított információt vagy a jelölés alatt, vagy a fekete téglalapban az első nyelv alatt kell elhelyezni, és mindkét esetben jól láthatónak kell lennie. A pohár külső felületének térbeli korlátai miatti kivételes esetekben a tagállamok másik vagy több más hivatalos nyelvére lefordított tájékoztató szöveg a jelöléshez a lehető legközelebb helyezhető el a poháron, ahol az jól látható. A lefordított információt nagybetűvel és Helvetica Bold betűtípussal kell szedni. A betűméret az 500 ml-nél kisebb poharak esetében legalább 5 pt, a legalább 500 ml-es poharak esetében pedig legalább 6 pt.

Nyomtatáskor a következő színkódú színeket kell használni:

—	Fehér: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 0

—	Fekete: C = 0/M = 0/Y = 0/K = 100

2020.12.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 428/68

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2152 HATÁROZATA

(2020. december 17.)

az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentett információ összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért fizetendő díjakról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A villamos energia és a földgáz belső piacán folytatott nyílt és tisztességes verseny, valamint a piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása megköveteli a nagykereskedelmi energiapiacok integritását és átláthatóságát. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) átfogó keretet hoz létre e célkitűzés elérése érdekében.

(2)

Az 1227/2011/EU rendelet arra kötelezi az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), hogy kövesse nyomon a nagykereskedelmi energiapiacokat annak érdekében, hogy – a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – biztosítsa azok hatékony felügyeletét. Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja az Ügynökség finanszírozásának javítására és az említett nyomonkövetési és felügyeleti funkcióval kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló díjakat vezet be. Az Ügynökség rendelkezésére álló megnövekedett finanszírozásnak lehetővé kell tennie az Ügynökség számára, hogy javítsa az Ügynökség által a jelentéstevő szervezeteknek és adott esetben általánosságban a piaci szereplőknek nyújtott szolgáltatások minőségét.

(3)	Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkében a jogalkotó meghatározza a díjrendszer alkalmazási körét és alapelveit, valamint megbízza a Bizottságot a díjak és a lehetséges fizetési módok megállapításával.

(4)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvános konzultációra került sor, továbbá konzultációt folytattak az Ügynökség igazgatási tanácsával és a szabályozók tanácsával. A nyilvános konzultációt egy érdekelt felekkel folytatott műhelytalálkozó egészítette ki, amelyre meghívták a díjrendszer összes jelenlegi lehetséges címzettjét, valamint az e címzetteket képviselő egyéb szövetségeket vagy más piaci szereplőket.

(5)

Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) létrehozza az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő szervek pénzügyi keretszabályzatát. Az Ügynökség ilyen szerv, és az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben megköveteltek szerint elfogadta saját pénzügyi szabályait, az Ügynökség pénzügyi szabályzatát (4), amely szabályok nem térnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltaktól.

(6)

Az Ügynökség tervezési dokumentuma, amelyet az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével és az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 32. cikkével összhangban állítottak össze, éves és többéves tervezést tartalmaz, és ezzel összefüggésben részletesen meghatározza az Ügynökség feladatait, valamint az e feladatokhoz rendelt erőforrásokat. A tervezési dokumentum ezért megfelelő eszköz azon költségek azonosításához, amelyek az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján díjakból fedezhetők.

(7)

Az elszámolható költségeknek magukban kell foglalniuk az Ügynökségnél az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (5) összhangban történő adatgyűjtés során felmerült költségeket, valamint az 1227/2011/EU rendelet szerinti minden egyéb olyan feladatot vagy tevékenységet, amely az összegyűjtött adatoknak a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának és átláthatóságának biztosítása érdekében történő kezelésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos. Az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság véleményezi az Ügynökség tervezési dokumentumának tervezetét, ideértve az Ügynökség arra vonatkozó javaslatait is, hogy mely költségek tekinthetők a díjakból finanszírozhatónak.

(8)	Az (EU) 2019/942 rendelet 31. cikkének megfelelően, az Ügynökséget elsősorban az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Ezért a díjakból származó jövedelem nem haladhatja meg az Uniónak az Ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulását.

(9)

Az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy a díjakat csak az elszámolható költségek fedezésére használják fel, és hogy az Ügynökséget továbbra is főként az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 48. cikkével összhangban elkészített, konszolidált éves tevékenységi jelentés tájékoztatást nyújt a befolyt bevételek különféle forrásairól és e bevételek felhasználásáról.

(10)

A piaci szereplőket az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba kell venni a tagállamok szabályozó hatóságainál. A jelentéstevő felek, más néven nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, azok a piaci szereplők vagy a piaci szereplők nevében adatokat szolgáltató szervezetek, amelyek megfelelnek a vonatkozó technikai és szervezési követelményeknek annak érdekében, hogy biztosítsák az információk hatékony, eredményes és biztonságos cseréjét és kezelését az információk 1227/2011/EU rendelet 8. cikke és az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet szerinti jelentése céljából. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokat közvetlenül az Ügynökségnél kell regisztrálni, amelyért cserébe az előbbieknek díjakat kell fizetniük.

(11)

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok részére megküldött számláknak tartalmazniuk kell a díj kiszámításának módját, hogy átlátható legyen az adott nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus számára, hogy a különböző piaci szereplők, amelyek nevében adatokat szolgáltat, hogyan járulnak hozzá a számlázott díjhoz. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok indokolatlan pénzügyi terheinek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a nagyobb összegű számlákat az Ügynökség egyetértésével részletekben egyenlítsék ki. Annak eldöntése, hogy azok a villamosenergia-piaci vagy földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők, amelyek nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, milyen mértékben képesek hálózati díjak útján a hálózati felhasználókkal megtéríttetni az Ügynökségnek fizetendő díjak kapcsán felmerült költségeiket, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 59. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 41. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok szabályozó hatóságainak feladatai és hatáskörei közé tartozik.

(12)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban a díjaknak arányosaknak kell lenniük a költséghatékony módon nyújtott, érintett szolgáltatások költségeivel, és elegendőknek kell lenniük e költségek fedezésére, továbbá azokat olyan szinten kell megállapítani, hogy biztosítsák azok megkülönböztetésmentességét és elkerüljék a piaci szereplőkre vagy a nevükben adatot szolgáltató szervezetekre rótt indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terheket.

(13)

Az érintett szolgáltatásoknak – és ennélfogva az Ügynökség elszámolható költségeinek – fő költségtényezői: a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok száma, azon piaci szereplők száma, amelyek nevében az előbbiek adatokat jelentenek, valamint az általuk jelentett adatok mennyisége és jellemzői. Annak érdekében, hogy az egyes nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok által fizetendő díjak tükrözzék ezeket a költségtényezőket, a szóban forgó díjaknak két összetevő kombinációjából kell állniuk: egy átalányösszeg (általános regisztrációs díj) és egy változó összeg, az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő, amely azon piaci szereplők számától függ, amelyek nevében a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus adatot jelent, valamint a jelentett adatok mennyiségétől és jellemzőitől.

(14)

Az átalányösszegnek tükröznie kell az Ügynökségnél a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusként történő regisztráció iránti kérelmek feldolgozásával, valamint annak biztosításával kapcsolatosan felmerült költségeket, hogy a már nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok folyamatosan megfeleljenek az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek. Mivel ezeket a költségeket az Ügynökség viseli függetlenül attól, hogy a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok ügyleti nyilvántartásokat vagy alapvető adatokat jelentenek-e, az átalányösszeget minden nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusnak be kell fizetnie.

(15)

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokra rótt indokolatlan pénzügyi terhek elkerülése érdekében a 6. cikkben említett változó összegnek tükröznie kell a jelentett ügyleti nyilvántartások összegét, amely egy adott nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus kereskedési volumenéhez és ennélfogva annak potenciális bevételeihez kapcsolódik. A változó összetevőnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy számos nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus olyan piaci szereplők sokaságának adatait jelenti, amelyek gyakran több szervezett kereskedési helyen folytatnak tevékenységet, és különböző kereskedési csatornákat használnak.

(16)

Az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja kizárja az 1227/2011/EU rendelet szerinti folyamatos adatszolgáltatásból a kis villamosenergia- és földgáztermelőket, amelyek gyakran megújulóenergia-termelők. A díjak bevezetése ezért nem ró pénzügyi terhet az ilyen termelőkre.

(17)

Alapvető adatokat, úgy mint a villamos energia vagy a földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy az LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozó információt, az Ügynökség csak az összegyűjtött ügyleti nyilvántartások (például megrendelések, kereskedések, nem szabványos szerződések vagy szállítási szerződések) kiegészítése céljából gyűjt. Ennél fogva alapvető adatokat nem szabad belefoglalni a változó díjösszetevő számításába. Mivel az a tény, hogy egy szervezet nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus önmagában jelentős költségtényezőt jelent, az alapvető adatokat szolgáltató nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak mindazonáltal be kell fizetniük a díj átalánydíj összetevőjét.

(18)

A piaci visszaélések hatékony leleplezése érdekében az Ügynökség nemcsak a kereskedésekről és más szerződésekről gyűjt adatokat, hanem a szervezett kereskedési helyeken (például energia-tőzsdéken) adott vételi vagy eladási megbízásokról is jelentős mennyiségű adatot gyűjt. Ezért a költségarányosság biztosítása érdekében a díjrendszernek ki kell terjednie a vételi vagy eladási megbízásokra is. Ugyanezen okokból a díjrendszernek ki kell terjednie az életciklusra vonatkozó információkra is.

(19)

A díjrendszer nem lehet megkülönböztető jellegű a szervezett kereskedési helyeken folytatott kereskedelemmel szemben. A villamosenergia- vagy földgázellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékek szervezett kereskedési helyeken zajló kereskedelmét magasabb szintű szabványosítás jellemzi, mint az ilyen termékek szervezett kereskedési helyeken kívüli kereskedelmét. Ezenkívül a szervezett kereskedési helyekről származó, jelentett ügyleti nyilvántartások vételi vagy eladási megbízásokat is tartalmaznak. A villamosenergia- vagy földgázellátással kapcsolatos szerződésekkel való kereskedés terén megvalósult piaci fejlemények, például az algoritmikus és a nagyfrekvenciás kereskedelem, egyre fontosabbá válnak, amelynek eredményeként a szervezett kereskedési helyekről egyre több vételi vagy eladási megbízást jelentenek szabványosított ellátási szerződésként a szervezett kereskedési helyeken kívül megkötött ellátási szerződésekhez képest. A villamosenergia- vagy földgázellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó, szervezett kereskedési helyekről származó ügyleti nyilvántartásokat ezért a változó díjösszetevő kiszámításakor másként kell súlyozni, mint a szervezett kereskedési helyeken kívülről származó nyilvántartásokat.

(20)

A villamosenergia- vagy földgázszállításhoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékeket a szerződések hasonló szintű szabványosítása jellemzi, függetlenül attól, hogy azokkal szervezett kereskedési helyeken vagy azokon kívül kereskednek-e, és korlátozott verseny tapasztalható a szervezett kereskedési helyeken folytatott kereskedés, valamint a szervezett kereskedési helyeken kívül folytatott kereskedés között. Az ilyen termékek esetében a díjrendszernek ezért nem szabad különbséget tennie a szervezett kereskedési helyekről és a szervezett kereskedési helyeken kívülről származó ügyleti nyilvántartások között.

(21)	mivel a díjakat teljes egészében a jelen határozat állapítja meg, amely alapján az Ügynökség meghatározza a pénzügyi követeléseit, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikkével összhangban a kereskedelmi számláknak terhelési értesítőknek kell lenniük.

(22)

Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikke értelmében az Ügynökség csak a megfelelő díj egészének befizetését követően nyújt szolgáltatásokat. Mivel a díjakat az előző évben jelentett ügyleti nyilvántartások összege alapján számítják ki, a követeléseket csak az egyes évek elején lehet megállapítani és a számlákat kiküldeni. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak mindazonáltal képesnek kell lenniük arra, hogy folyamatosan jelentsenek adatokat az Ügynökségnek, így azelőtt is, hogy az adott évre vonatkozó számlát kiegyenlítették volna. Ha azonban a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus késedelembe esik a számla kiegyenlítésével, az Ügynökségnek lehetőséget kell adni arra, hogy megszüntesse a szervezet Ügynökségnek történő további adatjelentésre való képességét, annak ellenére, hogy azt az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikke szerint nyilvántartásba vették.

(23)

A 2021. az első olyan év, amikor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak az Ügynökség igazgatási tanácsa által az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban, 2020. december 31-ig elfogadandó tervezési dokumentumban meghatározott elszámolható költségek fedezésére szolgáló díjakat be kell fizetniük.

(24)

A díjrendszer alkalmazásának kezdetekor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mérlegeljék, kívánnak-e továbbra is szerepelni az Ügynökség nyilvántartásában. Ezért az éves díjról kiállított számla kézhezvételét követően is lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy ne kelljen a díjat befizetniük; ehhez tájékoztatniuk kell az Ügynökséget, hogy a továbbiakban nem kívánják fenntartani a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus státuszukat. Ebben az esetben kellő időt kell biztosítani számukra, hogy alternatív megoldásokat vezessenek be az 1227/2011/EU rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésére, például egy másik nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus szolgáltatásainak igénybevételével. Az első évet követő években a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak minden év vége előtt el kell tudniuk dönteni, hogy fenn kívánják-e tartani ezt a státuszt, vagy sem, és nem jogosultak a befizetett díjak visszatérítésére vagy az esedékes díjaktól való eltekintésre.

(25)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy rendszeresen vizsgálja felül a díjak mértékét. Ezt az Ügynökség teljesítményének az (EU) 2019/942 rendelet 45. cikke szerinti értékelésével együtt kell elvégezni. Ez a követelmény nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy az említett értékeléstől függetlenül felülvizsgálja a díjrendszert.

(26)

Ez a határozat a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, mivel az Ügynökség 3. cikk (1) bekezdésében és 3. cikk (2) bekezdésében említett, 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó tervezési dokumentumát 2020 decemberében kell elfogadni. Mivel a 2021. az első olyan év, amikor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak díjat kell fizetniük, ezt a bizottsági határozatot – annak 3. cikkének (1) és (2) bekezdése kivételével – nem annak hatálybalépésétől, hanem 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat meghatározza az Európai Unió Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) a piaci szereplők vagy a nevükben az 1227/2011/EU rendelet 8. cikke alapján jelentést tevő szervezetek által jelentett információk összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért fizetendő díjakat és a fizetési módokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az „alapvető adat” és a „szervezett kereskedési hely” kifejezésekre az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 2. cikkének 1. és 4. pontjában szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.	„nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus”: az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkével összhangban az ügyleti nyilvántartások vagy alapvető adatok jelentése céljából nyilvántartásba vett szervezet;

„ügyleti nyilvántartás”: az Ügynökségnek 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikkével összhangban jelentett, egyedi adathalmaz, amely egy kereskedés, vételi vagy eladási megbízás, illetve szerződés részleteit, vagy életciklusra vonatkozó információkat tartalmaz, például a kereskedések, vételi vagy eladási megbízások, illetve szerződések módosítását, korai felmondását vagy helyesbítését;

3.	„piaci szereplő”: a tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba vett szervezet.

3. cikk

A díjakkal fedezett költségek

(1) Az Ügynökség igazgatási tanácsa által az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikke alapján minden év december 31-ig elfogadott, a költségvetést is magában foglaló tervezési dokumentum (a továbbiakban: tervezési dokumentum) meghatározza azokat a költségeket, amelyek a következő évben díjakból finanszírozhatók, és becslést ad azokról az elszámolható költségekről, amelyeket azt követően további két évig díjakból terveznek finanszírozni. Elszámolható költségek azok a költségek, beleértve az általános költségeket is, amelyek az Ügynökségnél a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok által jelentett információk összegyűjtésével, kezelésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatosan merülnek fel.

(2) A tervezési dokumentum meghatározza a következő évben a díjakból fedezendő összeget. Ez az összeg:

a)	nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségeket;

b)	alacsonyabb kell legyen, mint az adott évre vonatkozó uniós költségvetés alapján az Ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás.

(3) Az Ügynökség a konszolidált éves tevékenységi jelentésében az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 48. cikke alapján részletes információkkal szolgál az előző évben beszedett díjak összegéről és a díjakkal fedezett költségekről. Az Ügynökség a jelentés megfelelő szakaszait nyilvánosságra hozza.

4. cikk

Díjfizetési kötelezettség

(1) Minden nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus köteles az 5. cikk szerint kiszámított éves díjat befizetni. A díjakat EUR-ban kell befizetni.

(2) Az Ügynökség legkésőbb minden év január 31-ig minden nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusnak megküldi az éves díjról négy hetes fizetési határidővel kiállított számlát. A számlának részletes információkkal kell szolgálnia a díj kiszámításának módjáról. A 250 000 EUR-t meghaladó összegű számlák esetében az Ügynökség és a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus kölcsönösen megállapodhat részletfizetésben. Az utolsó részlet fizetési határideje legkésőbb szeptember 30-a lehet.

(3) Abban az esetben, ha egy szervezetet kérelmezi a jelentési mechanizmusként történő nyilvántartásba vételét, az Ügynökség az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján megküldi a szervezetnek a díj átalány összetevőjének (regisztrációs díj) 50 %-áról kiállított számlát, és a kérelmet csak azt követően fogadja el, hogy a számlát kiegyenlítették. Ha az Ügynökség elutasítja a kérelmet, mivel a szervezet nem felel meg az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkében előírt követelményeknek, a szervezet nem jogosult a befizetett díj visszatérítésére. Miután egy szervezetet jelentési mechanizmusként nyilvántartásba vettek, az Ügynökség az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti számlát küldi a szervezetnek a díj átalány összetevőjének (regisztrációs díj) fennmaradó 50 %-áról, valamint a 6. cikk (4) bekezdése szerinti ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőről, kivéve, ha a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus úgy nyilatkozik, hogy kizárólag alapvető adatokat fog jelenteni.

(4) Az Ügynökség által nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok nem jogosultak a befizetett díjak visszatérítésére vagy az esedékes díjaktól való eltekintésre. Az adott évre vonatkozó díjat teljes egészében be kell fizetniük, kivéve, ha legkésőbb az előző év december 31-ig tájékoztatták az Ügynökséget arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az Ügynökség nyilvántartásában szerepelni.

5. cikk

Az egyedi éves díjak kiszámítása

(1) Egy nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus által befizetendő éves díj a következő összetevők összege:

a)	9 000 EUR átalány regisztrációs díj;

b)	a 6. cikk alapján kiszámított ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő, kivéve, ha a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus kizárólag alapvető adatokat jelent;

c)	adott esetben pozitív vagy negatív korrekciós összeg az előző évben fizetett ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő és azon ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő közötti különbség kiegyenlítésére, amelyet az adott évben a jelentett tényleges adatok alapján fizettek volna.

Az első albekezdés c) pontjában említett korrekciós összeget úgy számítják ki, hogy az előző évben kiszámított ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőt levonják a tárgyévben számított ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőből.

Az előző évben újonnan nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus esetén az első albekezdés c) pontja szerinti korrekciós összeget úgy számítják ki, hogy a 6. cikk (4) bekezdése szerinti összeget levonják a 6. cikk (5) bekezdése szerinti, folyó évre számított ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevőből, miután az utóbbit elosztották 365-tel, majd megszorozták a nyilvántartásba vétel napja és az előző év vége között eltelt naptári napok számával.

Az első albekezdés c) pontjában említett negatív korrekciós összeg nem lehet magasabb, mint a tárgyévre számított ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint az egyes nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok esetében kiszámított egyedi díjak összege meghaladná a 3. cikk (2) bekezdése szerint díjakból fedezendő összeget, az egyes nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok által fizetendő egyedi díjakat csökkentik úgy, hogy azokat megszorozzák az alábbiak szerint kiszámított csökkentési tényezővel:

6. cikk

Az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő kiszámítása

(1) Az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő kiszámítása az egyes nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok által az előző évben jelentett ügyleti nyilvántartások alapján történik, az alábbiak szerint:

Az Ügynökség meghatározza az adott nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus adatcsoportjait. Egy adatcsoport a következők egyikéből áll:

i.	az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a nagykereskedelmi energiatermékeket jelentő összes ügyleti nyilvántartás, amely egy konkrét szervezett kereskedési helyet használó konkrét piaci szereplőtől származik;

ii.	az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a nagykereskedelmi energiatermékeket jelentő összes ügyleti nyilvántartás, amely egy szervezett kereskedési helyet nem használó konkrét piaci szereplőtől származik;

iii.	az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a nagykereskedelmi energiatermékeket jelentő összes ügyleti nyilvántartás, amely egy konkrét piaci szereplőtől származik;

b)	az a) pontban említett minden egyes adatcsoport esetében az Ügynökség a (2) vagy (3) bekezdés szerint meghatározza a díj részösszetevőjét;

c)	az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő a b) pont szerint meghatározott részösszetevők összege.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti ügyleti nyilvántartások esetében a díj részösszetevői adatcsoportonként a következők:

Adatcsoportonkénti ügyleti nyilvántartások	A díj részösszetevője EUR-ban
1–1 000	250
1 001 –10 000	500
10 001 –100 000	1 000
100 001 –1 millió	2 000
1 millió felett, de legfeljebb 10 millió	4 000
10 millió felett, de legfeljebb 100 millió	8 000
100 millió felett	16 000

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti ügyleti nyilvántartások esetében a díj részösszetevői adatcsoportonként a következők:

Adatcsoportonkénti ügyleti nyilvántartások	A díj részösszetevője EUR-ban
1–100	250
101–1 000	500
1 001 –10 000	1 000
10 001 –100 000	2 000
100 001 –1 millió	4 000
1 millió felett, de legfeljebb 10 millió	8 000
10 millió felett	16 000

(4) Újonnan nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus esetén az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő a nyilvántartásba vétel évében a nyilvántartásba vétel napjától kezdve az év végéig naptári naponként 65 EUR. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus és az Ügynökség kölcsönösen megállapodhatnak olyan ettől eltérő összegben, amely jobban tükrözi a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmustól elvárt jelentéstételt.

(5) Az előző évben újonnan nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus esetén az egyes adatcsoportokra vonatkozó ügyleti nyilvántartások számát a díjak megfelelő részösszetevőinek meghatározása előtt az alábbiak szerint kiigazítják:

7. cikk

Végrehajtás

(1) Az Ügynökség által a 4. cikk (2) vagy (3) bekezdésének megfelelően megküldött számlák az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikke szerinti terhelési értesítőnek minősülnek.

(2) Az Ügynökség megtesz minden megfelelő jogi lépést a kiállított számlák maradéktalan kiegyenlítésének biztosítása érdekében az Ügynökség pénzügyi szabályzata vonatkozó szabályainak – ideértve a késedelmi kamatokra és a behajtásra vonatkozó szabályokat is – alkalmazása révén.

(3) Abban az esetben, ha egy nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus legalább egy hónapos késedelembe esik a díj befizetésével, az Ügynökség dönthet úgy, hogy megszünteti a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus Ügynökségnek történő adatjelentésre való képességét mindaddig, amíg a díjat teljes mértékben be nem fizeti.

8. cikk

A 2021. évben alkalmazandó átmeneti szabályok

A 2021. évben befizetett díjakra a következő konkrét szabályok vonatkoznak:

a)	a 4. cikk (2) bekezdése alapján az Ügynökség által a számlák kiegyenlítésére megszabható legkorábbi határidő 2021. március 31.;

b)	azok a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, amelyek legkésőbb 2021. március 31-ig tájékoztatják az Ügynökséget arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az Ügynökség nyilvántartásában szerepelni, nem kötelesek a díjat befizetni. 2021. június 30-ig folytathatják az adatok jelentését;

c)	azon nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok esetében, amelyek elmulasztják a díjfizetést, a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban legkorábban 2021. július 1-jei kezdettel megszüntethető az Ügynökségnek történő adatjelentésre való képesség;

d)	az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó a 2021-ben kiszabott díjakra.

9. cikk

Értékelés

A Bizottság 2024. július 5-ig, majd azt követően ötévente értékeli e határozat végrehajtását, az (EU) 2019/942 rendelet 45. cikke alapján elvégzendő értékeléssel együtt.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 3. cikk (1) és (2) bekezdését azonban e határozat hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 158., 2019.6.14., 22. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(4) Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatási tanácsának 8/2019 határozata (2019. június 21.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének pénzügyi szabályzatáról.

(5) A Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról (HL L 363., 2014.12.18., 121. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 428

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. december 18.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/2145 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. szeptember 1.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet kiegészítő 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a központi szerződő felek kollégiumainak összetétele, működése és vezetése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/2146 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. szeptember 24.) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ökológiai termelésre vonatkozó kivételes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	5
	*	A Bizottság (EU) 2020/2147 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 8.) az (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes ellenőrzési ciklusokban kezelendő kérdések jegyzékének meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2020/2148 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 8.) a 139/2014/EU rendeletnek a futópályabiztonság és a légiforgalmi adatok tekintetében történő módosításáról ( 1 )	10
	*	A Bizottság (EU) 2020/2149 végrehajtási rendelete (2020. december 9.) a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló 2368/2002/EK tanácsi rendeletnek Olaszország uniós hatóságként való megnevezése és az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének figyelembevétele érdekében történő módosításáról	38
	*	A Bizottság (EU) 2020/2150 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról	54
	*	A Bizottság (EU) 2020/2151 végrehajtási rendelete (2020. december 17.) az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének D. részében felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek harmonizált jelölésére vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )	57
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/2152 határozata (2020. december 17.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentett információ összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért fizetendő díjakról ( 1 )	68


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.