(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok vonatkozásában felső határértékeket határoz meg.

(2)

2011. november 8-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete (a továbbiakban: CONTAM-testület) tudományos véleményt (3) fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló pirrolizidin alkaloidokkal (a továbbiakban: PA) összefüggő népegészségügyi kockázatokról. A CONTAM-testület arra a következtetésre jutott, hogy az 1,2-telítetlen pirrolizidin alkaloidok genotoxikus karcinogénként hathatnak az emberekre. A CONTAM-testület arra a következtetésre jutott, hogy ez egészségügyi kockázatot jelent azokra a kisgyermekekre és gyermekekre nézve, akik nagy mennyiségű mézet fogyasztanak. A méz mellett az étrendi PA-expozíciónak más lehetséges forrásai is vannak, amelyeket a CONTAM-testület adatok hiányában nem tudott számszerűsíteni. A testület arra a következtetésre jutott, hogy bár előfordulási adatok nem álltak rendelkezésre, a virágpor, tea, gyógynövényforrázatok és gyógynövényes étrend-kiegészítők által jelentett PA-expozíció akár akut, akár krónikus hatások kockázatát is jelentheti a fogyasztókra nézve.

(3)

2013 áprilisában a Hatóság pályázati felhívást tett közzé a PA állati eredetű élelmiszertermékekben – többek között tejben és tejtermékekben, tojásban, húsban és húskészítményekben –, valamint növényi eredetű élelmiszertermékekben – többek között (gyógynövény) teákban és étrend-kiegészítőkben – való koncentrációjának vizsgálatára Európa különböző régióiban. A vizsgálat eredményeinek ismertetésére 2015. augusztus 3-án került sor (4).

(4)

2016. augusztus 26-án a Hatóság tudományos jelentést (5) tett közzé az európai népesség étrendi PA-expozíciójának értékeléséről, figyelembe véve az új előfordulási adatokat. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az emberi PA-expozíció fő okozói a teák és a gyógynövényforrázatok, valamint hogy a virágporalapú kiegészítők is jelentősen hozzájárulnak ehhez az expozícióhoz. Megállapította, hogy a mézfogyasztáshoz kapcsolódó PA-expozíció alacsonyabb. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a növényi étrend-kiegészítők jelentősen hozzájárulhatnak az expozícióhoz, de nem áll rendelkezésre elegendő adat az előfordulásokról.

(5)

2017. július 27-én a Hatóság nyilatkozatot (6) tett közzé a PA mézben, teában, gyógynövényforrázatokban és étrend-kiegészítőkben való előfordulásával kapcsolatos, az emberi egészséget érintő kockázatokról. A CONTAM-testület napi 237 μg/testtömegkilogramm értékű új referenciapontot határozott meg a pirrolizidin alkaloidok rákkeltő kockázatainak értékelésére, és arra a következtetésre jutott, hogy a PA-expozíció az emberi egészségre nézve aggodalomra adhat okot, különösen a teák és gyógynövényforrázatok gyakori és nagy mennyiségben történő fogyasztása esetében a teljes népességben, de különösen a népesség fiatalabb csoportjaiban.

(6)

A pirrolizidin alkaloidok előfordulása ezekben az élelmiszerekben a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatok alkalmazásával minimalizálható vagy megelőzhető. A felső határértékek megállapítása biztosítja, hogy valamennyi termelési régióban helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatokat alkalmazzanak az emberi egészség magas szintű védelme érdekében. Ezért helyénvaló felső határértékeket megállapítani azon élelmiszerek esetében, amelyek jelentős mennyiségű pirrolizidin alkaloidot tartalmaznak, és amelyek ezért jelentősen hozzájárulnak az emberi expozícióhoz, vagy amelyek relevánsak a népesség veszélyeztetett csoportjainak expozíciója szempontjából.

(7)

Bizonyos termelési régiókban a helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatokat csak a közelmúltban vezették be, vagy azok végrehajtása még várat magára, ezért észszerű időt kell biztosítani arra, hogy valamennyi termelési régió bevezethesse ezeket a gyakorlatokat. A helyes mezőgazdasági és betakarítási gyakorlatok teljeskörű végrehajtásához két vegetációs időszakra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók elegendő készlettel rendelkezzenek az e rendeletben meghatározott új követelményeknek megfelelő élelmiszerek előállításához.

(8)

Figyelembe véve, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek eltarthatósági ideje legfeljebb három év, helyénvaló egy megfelelően hosszú átmeneti időszakról rendelkezni annak érdekében, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek kellően hosszú ideig forgalomban maradhassanak. 18 hónapos átmeneti időszak indokolt, amely lehetővé teszi a rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt előállított termékeknek a végső fogyasztó részére történő értékesítését.

(9)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2020/585 bizottsági végrehajtási rendelet (3) II. melléklete meghatározza a szóban forgó rendeletben előírt, a növényvédőszer-maradékok határértékeinek való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló ellenőrzési program keretében az egyes tagállamok által veendő minták számát.

(2)

Az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével összefüggésben kiigazításokra van szükség annak biztosítására, hogy a program az átmeneti időszak végét, azaz 2020. december 31-ét követően reprezentatív maradjon az uniós piac szempontjából, és a minták teljes száma továbbra is kellően nagy legyen a célkitűzések teljesítéséhez.

(3)

Az eddigiekben az Egyesült Királyság – népességszámával arányosan – jelentős mennyiségű mintával járult hozzá a program végrehajtásához. A jövőre nézve az Egyesült Királyság által gyűjtendő minták számát Észak-Írországra vonatkozóan kell kiigazítani, az annak területéhez tartozó népességszám figyelembevételével.

(4)

Ezenkívül az egyes tagállamok által vett minták számát is megfelelően ki kell igazítani annak érdekében, hogy a minták teljes száma az (EU) 2020/585 rendelet (3) preambulumbekezdésében foglaltak szerint kielégítő maradjon.

(5)

Az (EU) 2020/585 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Annak érdekében, hogy a tagállamok teljesíteni tudják az elemzéssel kapcsolatos kötelezettségeiket, indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Covid19-világjárvány kitörése és az annak nyomán kialakult népegészségügyi válsághelyzet miatt az (EU) 2020/1693 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)egy évvel későbbre halasztotta az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapját és az (EU) 2018/848 rendeletben említett kapcsolódó időpontokat.

(2)

A Bizottság (EU) 2020/464 végrehajtási rendelete (3) szabályokat állapított meg az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazására vonatkozóan, különösen az átállási időszakok visszamenőleges elismeréséhez szükséges dokumentumok, az ökológiai termelés, valamint a tagállamok által nyújtandó tájékoztatás tekintetében. A jogbiztonság érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a szóban forgó szabályok az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától legyenek alkalmazandók.

(3)

Ezért az (EU) 2020/464 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapját és az abban foglalt egyéb későbbi időpontokat hozzá kell igazítani az (EU) 2018/848 rendelet alkalmazásának kezdőnapjához.

(4)

Az (EU) 2020/464 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Tekintettel arra, hogy az ökológiai ágazat számára haladéktalanul biztosítani kell a jogbiztonságot az (EU) 2020/464 végrehajtási rendelet alkalmazása kezdőnapjának elhalasztása tekintetében, e rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2017/39 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 10. cikkének (3) bekezdése meghatározza az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett program (a továbbiakban: iskolaprogram) keretében a termékek biztosítását és elosztását végző, valamint a kísérő oktatási intézkedéseket végrehajtó kérelmezők telephelyein végrehajtandó helyszíni ellenőrzések minimális százalékos arányát. Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 10. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kérelmező nem oktatási intézmény, és így igényel támogatást a termékek biztosításához és elosztásához, a helyiségeiben elvégzett helyszíni ellenőrzésen túl legalább két oktatási intézményben vagy – attól függően, melyik szám a nagyobb – az (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 6. cikke szerint a kérelmező nyilvántartásában szereplő oktatási intézmények legalább 1 %-ában kiegészítő helyszíni ellenőrzést kell végezni.

(2)

A Covid19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések miatt a tagállamok nehézségekbe ütközhetnek a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanévben a támogatást kérelmezők vagy oktatási intézmények helyiségeiben végzendő helyszíni ellenőrzések tervezése és végrehajtása során. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy amennyiben a tagállamok nincsenek abban a helyzetben, hogy az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően elvégezzék a helyszíni ellenőrzéseket, dönthetnek úgy, hogy a helyszíni ellenőrzéseket távolról, például videokonferencia útján végzik el.

(3)

Az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet 10. cikkének (6) bekezdése meghatározza az ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentéstételre alkalmazandó szabályokat és módszereket. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell indokolniuk az e rendeletben előírt eltérés igénybevételének szükségességét, és az egyes távellenőrzésekről elkészítendő ellenőrzési jelentésben be kell számolniuk annak felhasználásáról.

(4)

Ezért a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév tekintetében helyénvaló eltérni az (EU) 2017/39 végrehajtási rendelet egyes rendelkezéseitől.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0052/2019) (2),

—

tekintettel a Tanácsnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—

tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (3),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—

tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2020. május 13-i határozatára (5), valamint a határozatot kísérő állásfoglalásra,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0189/2020),

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0189/2020),

A.

mivel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak uniós intézményekként az Unió valamennyi polgárával szemben demokratikusan elszámoltathatónak kell lenniük a feladataik ellátása érdekében rájuk bízott pénzeszközök tekintetében;

B.

mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

C.

mivel az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, a csalás elleni szükséges küzdelem folytatásához, valamint az átláthatóság és az uniós polgárokkal szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosításához nyílt és átlátható mentesítési eljárásra van szükség, amelynek során minden uniós intézmény elszámolással tartozik az általa végrehajtott költségvetésért;

1.

hangsúlyozza, hogy a Tanács 10 egymást követő éven át nem volt hajlandó együttműködni a mentesítési eljárás során, és ezzel arra kényszerítette a Parlamentet, hogy megtagadja a mentesítés megadását; megjegyzi, hogy a 2018. évi mentesítés megadásáról szóló döntést 2020 májusában az előző évekhez hasonlóan elhalasztották;

2.

hangsúlyozza, hogy ez a helyzet egyik intézmény számára sem fenntartható: a Tanács számára azért, mert 2009 óta nem született pozitív döntés a költségvetésének végrehajtásáról, a Parlament számára pedig azért, mert ez azt mutatja, hogy a Parlament szerepét nem tartják tiszteletben mentesítésért felelős hatóságként és az uniós költségvetés átláthatóságának és demokratikus elszámoltathatóságának garantálójaként;

3.

kijelenti, hogy ez a helyzet rombolja az uniós intézmények pénzgazdálkodásába vetett közbizalmat; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása káros az Unió és intézményei elszámoltathatóságára nézve;

4.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a költségvetési rendelet értelmében a Parlament az Unió egyetlen mentesítésért felelős hatósága, ugyanakkor teljes mértékben elismeri a Tanács mint a mentesítési eljárásra vonatkozó ajánlásokat kibocsátó intézmény szerepét; e tekintetben kéri a Tanácsot, hogy adjon mentesítési ajánlásokat a többi uniós intézmény tekintetében;

5.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ szerint az intézmények igazgatási autonómiával rendelkeznek, kiadásaik a költségvetés külön részeiben szerepelnek, és költségvetésük végrehajtásáért egyénileg felelősek;

6.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a mentesítést az Unió valamennyi intézménye és szerve számára a technikai dokumentumok rendelkezései, valamint a parlamenti kérdésekre, illetve meghallgatások során adott válaszok alapján adja meg; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament sorozatosan nehézségekbe ütközik az együttműködés hiánya miatt, amikor választ vár a Tanácstól, ami több mint 10 éven át a mentesítés megadásának megtagadását eredményezte;

7.

emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának hatékony ellenőrzéséhez az intézmények közötti lojális együttműködésre van szükség; emlékeztet a Parlament azon kívánságára, hogy e patthelyzet végleges feloldása érdekében tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal egy kölcsönösen kielégítő megállapodás elérése céljából;

8.

felhívja a figyelmet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által a Tanács főtitkára részére 2020. május 25-én küldött levélre, amelyben arról tájékoztatott, hogy a parlamenti Elnökök Értekezlete a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát bízta meg a Tanáccsal a mentesítési eljárással kapcsolatban folytatott tárgyalások újraindításával;

9.

tájékoztat arról, hogy a Parlament tárgyalócsoportját a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke, Monika Hohlmeier asszony, a Tanács 2018. évi mentesítéséért felelős előadó, Tomáš Zdechovský úr, valamint a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának első alelnöke, Isabel García Muñoz asszony alkotja;

10.

tájékoztat arról, hogy az éves mentesítési eljárás során a Parlament és a Tanács közötti együttműködésről szóló „informális dokumentumnak” a Parlament tárgyalócsoportja által 2020. február 20-án javasolt frissített változatát mellékelték a 8. pontban említett levélhez; megjegyzi, hogy az „informális dokumentumot” a Parlament a tárgyalások kiindulópontjának tekinti;

11.

tájékoztat arról, hogy az „informális dokumentum” elismeri a két intézménynek a mentesítési eljárásban betöltött sajátos, ám eltérő szerepét, megállapítva, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak hasonló ténybeli alapra van szüksége ahhoz, hogy ajánlást tegyen (Tanács), illetve határozatot hozzon (Parlament);

12.

kifejti, hogy a 8. pontban említett levél felkéri a Tanácsot, hogy javasoljon alkalmas időpontot a tárgyalások megkezdésére; tájékoztat arról, hogy a folyamatban mutatkozó pozitív tendenciát megszakította a Covid19-világjárvány;

13.

rámutat, hogy amíg a felek nem folytatnak tárgyalást egymással, addig a Parlament álláspontja változatlan marad, és a felek közötti tárgyalás az ügy megoldásának előfeltétele;

14.

kitart amellett, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését különítsék el egymástól a két intézmény kiadásainak nagyobb átláthatósága, elszámoltathatósága és hatékonysága érdekében, amint azt a Parlament az utóbbi években számos mentesítési állásfoglalásában javasolta;

15.

kitart amellett, hogy a lobbisták géppel olvasható formátumban hozzáférhető, kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodás elérésére irányuló együttes erőfeszítések nélkülözhetetlenek az uniós döntéshozatali folyamat nyitottságának és az uniós intézmények elszámoltathatóságának növeléséhez; ismét mély sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Tanács nem csatlakozott az átláthatósági nyilvántartás rendszeréhez; felhívja a Tanácsot, hogy továbbra is vegyen részt a közös nyilvántartás kialakításával kapcsolatos egyeztetésekben a Parlamenttel – amely beleegyezett a tárgyalások 2020. márciusi újraindításába – és a Bizottsággal együtt annak érdekében, hogy a lobbisták számára de facto kötelezővé tegyék a regisztrációt, ha uniós döntéshozókkal kívánnak találkozni; ismét felszólítja az összes tagállami elnökségi csoportot, hogy jó példával járjanak elöl, elutasítva a nem regisztrált lobbistákkal való találkozókat;

16.

üdvözli a Tanács pozitív reagálását az európai ombudsmannak az Európai Unió Tanácsa elnökségének szponzorálásáról szóló, 1069/2019/MIG sz. ügyben kiadott ajánlására; tudomásul veszi a Tanács Főtitkársága által a tagállami küldöttségeknek 2020. június 29-én küldött iránymutatás-tervezetet; ismételten hangsúlyozza, hogy bármilyen valós vagy vélt összeférhetetlenség veszélyezteti a Tanács és az egész Unió hírnevét; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja meg az iránymutatás nem kötelező jellegének kérdését; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul kövesse nyomon az ügyet;

17.

hangsúlyozza, hogy fontos lehetővé tenni a polgárok számára, hogy könnyen nyomon követhessék az uniós jogalkotási folyamatot; emlékezteti a Tanácsot, hogy a Szerződésekben előírtaknak megfelelően munkamódszereit hozza összhangba a parlamenti demokrácia normáival; emlékezteti a Tanácsot, hogy szisztematikusan alkalmazza az európai ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamata átláthatóságával kapcsolatos, OI/2/2017/TE. számú stratégiai vizsgálatáról szóló határozatban foglalt valamennyi ajánlást; emlékeztet arra, hogy a Parlament arra ösztönözte az európai ombudsmant, hogy folytassa vizsgálatát;

18.

felhívja a Tanácsot, hogy fokozza az átláthatóságra irányuló erőfeszítéseit többek között azzal, hogy közzéteszi a tanácsi jogalkotási dokumentumokat, beleértve a munkacsoportok üléseinek jegyzőkönyveit, valamint a háromoldalú egyeztetéssel kapcsolatos és egyéb, mérföldkőnek számító munkadokumentumokat az európai ombudsman ajánlásaival összhangban; üdvözli a Tanács honlapján végzett fejlesztéseket, különösen ami az átláthatóságot és a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti; üdvözli a jogalkotás átláthatóságáról, a tanácsi ülések napirendjéről és naptáráról, valamint a jegyzőkönyvekről és a szavazási listákról szóló egyértelmű fejezeteket; elismeri, hogy a Tanács lépéseket tett az átláthatóság kultúrájának erősítése irányába;

19.

ismét mély aggodalmának ad hangot az uniós elnökséget ellátó tagállamok vállalati szponzorálása miatt, és megismétli az európai polgárok és a képviselők ezzel kapcsolatban kifejezett aggodalmait; rendkívül aggasztónak tartja a lehetséges hírnévromlás és bizalomvesztés kockázatát, amelyet ez a gyakorlat okozhat az Unió, annak intézményei és különösen a Tanács számára az európai polgárok általi megítélésük tekintetében; továbbá határozottan javasolja, hogy a Tanács irányozza elő az elnökségek költségvetésbe történő bevonását, kéri a Tanácsot, hogy továbbítsa ezt az aggályt a tagállamoknak, különösen a jelenlegi elnökségi triónak, és felhívja a jelenlegi elnökségi triót, hogy komolyan fontolja meg az említett ajánlásokat, és jelezzen vissza a Parlamentnek;

20.

ismét mély aggodalmát fejezi ki a politikai és költségvetési döntéshozatali folyamatokban érintett számos tagállami képviselővel kapcsolatos állítólagos összeférhetetlenség miatt; kéri a Tanácsot, hogy gondoskodjon róla, hogy azok a tagállami képviselők, akik személyesen uniós támogatásokban részesülnek, ne vegyenek részt a kapcsolódó politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon.

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0055/2019) (2),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

—

tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó, 2020. május 13-i határozatára, valamint a határozatot kísérő állásfoglalásra (5),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0188/2020),

1.

megtagadja a mentesítést az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkárától az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

—

tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0188/2020),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

B.

mivel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatának eredményei és ajánlásai alapján a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elvárja, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) tájékoztatást adjon a hiányosságok orvoslása érdekében hozott intézkedésekről;

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

(1)

A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a 2010/452/KKBP határozat értelmében és a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, ideértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A PBB 2020. február 11-én elfogadta a (KKBP) 2020/200 határozatot (2), amellyel Marek SZCZYGIEL-t nevezte ki az EUMM Grúzia misszióvezetőjévé a 2020. március 15-től 2020. december 14-ig tartó időszakra.

(3)

A Tanács 2020. december 3-án elfogadta a (KKBP) 2020/1990 határozatot (3), amellyel 2020. december 15-től 2022. december 14-ig meghosszabbította az EUMM Grúzia megbízatását.

(4)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy a 2020. december 15-től 2021. december 14-ig terjedő időszakra hosszabbítsák meg Marek SZCZYGIEL-nek az EUMM Grúzia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását,

(1)

Az Európai Tanács Yves MERSCH-t az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjává nevezte ki 2012. december 15-én kezdődő, nyolcéves hivatali időre. Hivatali ideje 2020. december 14-én lejár.

(2)

Szükséges ezért kinevezni az Európai Központi Bank Igazgatóságának új tagját.

(3)

Az Európai Tanács Frank ELDERSON-t kívánja kinevezni, aki az Európai Tanács véleménye szerint teljesíti a Szerződés 283. cikkének (2) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt,

(1)

A Bizottság rendelkezésére bocsátott információk alapján Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Finnország mellékletben foglalt eltérések iránti kérelmeit a nemzeti közigazgatási és statisztikai rendszerek (EU) 2019/1700 rendeletnek való megfelelés érdekében történő jelentős kiigazításának szükségessége indokolja.

(2)

A kérelmezett eltéréseket engedélyezni kell Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Finnország számára.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

(1)

Az (EU) 2020/1742 bizottsági végrehajtási határozat (3) elfogadására azt követően került sor, hogy az Egyesült Királyság egyes, baromfit vagy más fogságban tartott madarakat tartó gazdaságaiban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitöréseit észlelték, és az Egyesült Királyság illetékes hatósága a 2005/94/EK tanácsi irányelvben (4) előírtaknak megfelelően védő- és megfigyelési körzeteket hozott létre.

(2)

Az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Királyság által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(3)

Az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2020/1996 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította azt követően, hogy az Egyesült Királyságban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza újabb előfordulásait észlelték baromfikban, illetve más, fogságban tartott madarakban, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(4)

Az (EU) 2020/1996 végrehajtási határozat elfogadása óta az Egyesült Királyság a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzának újabb, Észak-Yorkshire és Norfolk megye területén baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban észlelt kitöréseiről értesítette a Bizottságot, és meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt szükséges intézkedéseket, beleértve az ezen új kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetek létrehozását.

(5)

A Bizottság az Egyesült Királysággal együttműködve megvizsgálta az intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az Egyesült Királyság illetékes hatósága által létrehozott új védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a gazdaságoktól, ahol a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza által okozott megerősített új járványkitörések előfordultak.

(6)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az Egyesült Királysággal együttműködve mihamarabb meg kell határozni uniós szinten az Egyesült Királyságban – a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően – újonnan létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket. Ezért az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozat mellékletében az Egyesült Királyság tekintetében felsorolt védő- és megfigyelési körzeteket módosítani kell.

(7)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében módosítani kell az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozat mellékletét az Egyesült Királyság által a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően létrehozott új védő- és megfigyelési körzeteknek és az azokban alkalmazandó korlátozások időtartamának a figyelembevétele céljából.

(8)

Az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Tekintettel a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2020/1742 végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodást 2000. június 23-án írták alá Cotonouban és az 2003. április 1-jén lépett hatályba. Az AKCS–EU partnerségi megállapodást az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának 3/2019 határozatával (2) (a továbbiakban: az átmeneti intézkedésekről szóló határozat) összhangban 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

(2)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban 2018 szeptemberében elindultak az új AKCS–EU partnerségi megállapodásról (a továbbiakban: az új megállapodás) szóló tárgyalások. Mivel az új megállapodás többek között a Covid19-világjárvány okozta késedelmek miatt nem lesz alkalmazásra kész 2020. december 31-ig, a hatályos jogi keret lejártának napjáig, az átmeneti intézkedésekről szóló határozatot módosítani kell az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezései alkalmazásának 2021. november 30-ig történő további meghosszabbítása érdekében.

(3)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa elfogad minden átmeneti intézkedést, amelyre szükség lehet az új megállapodás hatálybalépéséig.

(4)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése alapján az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2019. május 23-án az átmeneti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét átruházta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára (3).

(5)

Ezért helyénvaló, hogy az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága az AKCS–EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) cikke alapján az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 3/2019 határozatát módosító határozatot fogadjon el az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezései alkalmazásának 2021. november 30-ig, illetve az új megállapodás hatálybalépéséig vagy az új megállapodásnak az Unió és az AKCS-államok közötti ideiglenes alkalmazásáig történő meghosszabbítása érdekében, attól függően, hogy melyik a legkorábbi időpont.

(6)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell az egyrészről az Unió és tagállamai, és másrészről az AKCS-államok közötti kapcsolatok folyamatosságának biztosítása céljából. Ennek megfelelően a módosított átmeneti intézkedések nem az AKCS–EU partnerségi megállapodásnak az annak 95. cikke (3) bekezdése szerinti módosítására irányulnak,