ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 410I
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. december 7.

Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2020/1998 rendelete (2020. december 7.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

1

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2020/1999 határozata (2020. december 7.) a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

13

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2020.12.7.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 410/1

A TANÁCS (EU) 2020/1998 RENDELETE

(2020. december 7.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2020. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2020/1999 határozatot, amely létrehozza a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelésére irányuló, célzott korlátozó intézkedések keretét. Az említett határozat a súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért felelős, azokat támogató vagy azokban egyéb módon részt vevő természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek, illetve a velük kapcsolatban álló természemélyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztásáról rendelkezik, továbbá előírja, hogy tilos pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat az említettek rendelkezésékre bocsátani. A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeket, szervezeteket és szerveket a (KKBP) 2020/1999 határozat melléklete sorolja fel. Az említett határozat hangsúlyozza az emberi jogok nemzetközi jogának, valamint az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog közötti kölcsönhatásnak a fontosságát a célzott korlátozó intézkedések alkalmazásának mérlegelésekor.

(2)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a hatékony jogorvoslathoz, a védelemhez, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezt a rendeletet az említett jogokkal összhangban kell alkalmazni.

(3)

A (KKBP) 2020/1999 határozat melléklete összeállításának, módosításának és felülvizsgálatának folyamatával való egységesség biztosítása érdekében az e rendelet I. mellékletében foglalt jegyzék összeállítására és módosítására vonatkozó hatáskört a Tanácsnak kell gyakorolnia.

(4)

E rendelet végrehajtása és az Unión belüli lehető legnagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében közzé kell tenni azon természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek nevét és más lényeges adatait, akik, illetve amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelettel összhangban be kell fagyasztani. A személyes adatok kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2016/679 (2) és az (EU) 2018/1725 (3) európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

(5)

A tagállamoknak és a Bizottságnak tájékoztatniuk kell egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló egyéb releváns információkról.

(6)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)

„igény”: bármely, e rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően szerződés vagy ügylet alapján vagy ahhoz kapcsolódóan keletkezett igény, akár bírósági eljárásban érvényesítik, akár nem és különösen:

i.

szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettség teljesítése iránti igény;

ii.

bármilyen formájú kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia meghosszabbítása vagy kifizetése iránti igény;

iii.

kártérítési kereset szerződés vagy ügylet vonatkozásában;

iv.

ellenigény;

v.

bárhol meghozott ítélet, választott bírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy – akár végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás útján történő – végrehajtása iránti igény;

b)

„szerződés vagy ügylet”: bármely ügylet bármilyen formában, függetlenül az alkalmazandó jogtól, valamint attól, hogy egy vagy több szerződést vagy hasonló kötelezettséget foglal-e magában ugyanazon vagy különböző felek közt; e célból a „szerződés” magában foglal minden kötvényt, garanciát vagy viszontgaranciát, kölönösen pénzügyi garanciát vagy pénzügyi viszontgaranciát, minden jogilag független és nem független hitelt, továbbá bármely olyan kapcsolódó megállapodást, amely az ügyletből származik vagy azzal kapcsolatos;

c)

„illetékes hatóságok”: a II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett tagállami illetékes hatóságok;

d)

„gazdasági erőforrások”: mindenféle – tárgyi vagy immateriális, ingó vagy ingatlan – vagyoni eszköz, amely nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

e)

„gazdasági erőforrások befagyasztása”: annak megakadályozása, hogy a gazdasági erőforrásokat bármilyen módon pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére használják fel, beleértve – de nem kizárólag – azok eladását, bérbeadását vagy jelzáloggal való megterhelését;

f)

„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök bármilyen mozgásának, átutalásának, módosításának, felhasználásának, az azokhoz való hozzáférésnek, illetve bármiféle olyan kezelésének a megakadályozása, amely bármilyen változást eredményezne a pénzeszközök mennyisége, összege, elhelyezkedése, tulajdonlása, birtoklása, jellege, illetve rendeltetése tekintetében, vagy más olyan változást okozna, amely lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, ideértve a portfóliókezelést is;

g)

„pénzeszközök”: bármilyen pénzügyi eszköz és gazdasági előny, beleértve – de nem kizárólag – a következőket:

i.

készpénz, csekk, pénzkövetelés, váltó, fizetési megbízás és egyéb fizetési eszközök;

ii.

pénzügyi intézményeknél vagy egyéb szervezeteknél elhelyezett betétek, számlaegyenlegek, adósságok és adósságkötelezvények;

iii.

nyilvánosan és zárt körben forgalmazott értékpapírok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, beleértve a részvényeket, az értékpapírokat megtestesítő igazolásokat, a kötvényeket, a váltókat, az opciós utalványokat, a fedezetlen kötvényeket és a származtatott ügyleteket;

iv.

kamatok, osztalékok, vagy vagyoni eszközökből származó vagy azok által képzett egyéb jövedelem vagy értéktöbblet;

v.

hitelek, beszámítási jogok, garanciák, teljesítési biztosítékok vagy egyéb pénzügyi kötelezettségvállalások;

vi.

hitellevelek, fuvarlevelek, adásvételi szerződések;

vii.

pénzeszközökben vagy pénzügyi forrásokban fennálló érdekeltséget bizonyító okiratok;

h)

„az Unió területe”: a tagállamok területe, amelyre az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) az abban meghatározott feltételek mellett alkalmazandó, beleértve a légterüket is.

2. cikk

(1)   Ez a rendelet az alábbiak esetén alkalmazandó:

a)

népirtás;

b)

emberiesség elleni bűncselekmények;

c)

a következő súlyos emberi jogi jogsértések vagy visszaélések:

i.

kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés,

ii.

rabszolgaság,

iii.

bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzés és emberölés,

iv.

személyek erőszakos eltüntetése,

v.

önkényes őrizetbe vétel vagy fogva tartás;

d)

egyéb emberi jogi jogsértések vagy visszaélések, többek között – de nem kizárólag – az alábbiak, amennyiben ezek a jogsértések vagy visszaélések elterjedtek, szisztematikusak vagy az EUSZ 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok tekintetében egyéb módon súlyos aggodalomra adnak okot:

i.

emberkereskedelem, valamint a migránscsempészek által elkövetett, e cikkben említett emberi jogi visszaélések,

ii.

szexuális és nemi alapú erőszak,

iii.

a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés,

iv.

a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés,

v.

a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a nemzetközi szokásjogot és a széles körben elfogadott nemzetközi jogi eszközöket, mint például:

a)

a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

b)

a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

c)

Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről;

d)

Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód ellen;

e)

Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről;

f)

Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről;

g)

Egyezmény a gyermek jogairól;

h)

Nemzetközi egyezmény minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről;

i)

a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény;

j)

az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv;

k)

a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma;

l)

Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.

(3)   E rendelet alkalmazásában természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek lehetnek:

a)

állami szereplők;

b)

adott terület felett tényleges ellenőrzést vagy hatáskört gyakorló egyéb szereplők;

c)

egyéb nem állami szereplők a (KKBP) 2020/1999 határozat 1. cikkének (4) bekezdésére figyelemmel.

3. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, tulajdonukban álló, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2)   Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3)   Az I. melléklet – a Tanács által a (KKBP) 2020/1999 határozat 3. cikkével összhangban azonosítottak szerint – a következőket tartalmazza:

a)

a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)

azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, megrendelését, támogatását, előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

c)

az a) és b) pont hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

4. cikk

(1)   A 3. cikktől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)

az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)

kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak vagy jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)

kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d)

rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal; vagy

e)

diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezetek számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben az említett be- vagy kifizetésekre az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdés szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

5. cikk

(1)   A 3. cikktől eltérve, az illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból vagy evakuáció céljából szükséges, az előbbibe beleértve a humanitárius segítségnyújtást és annak támogatását, így többek között az egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek biztosítását, valamint a humanitárius dolgozók szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdés szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

6. cikk

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások a 3. cikkben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választott bírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

b)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítését szolgálja, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogait szabályozó, alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c)

a határozat nem az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d)

a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdés szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

7. cikk

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és feltéve, hogy egy, az I. mellékletben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv általi kifizetés az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvétele előtt kötöttek meg, vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben az érintett illetékes hatóság megállapította az alábbiakat:

a)

a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az I. mellékletben szereplő valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv általi kifizetésre használják fel; valamint

b)

a kifizetés nem sérti a 3. cikk (2) bekezdését.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdés szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő két héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

8. cikk

(1)   A 3. cikk (2) bekezdése nem akadályozza, hogy a pénzügyi intézmények vagy hitelintézetek a harmadik felek által a jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számlájára átutalt pénzeszközöket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekményeket is befagyasztják. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az érintett illetékes hatóságot az ilyen ügyletekről.

(2)   A 3. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező alábbi növekményekre:

a)

az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

b)

olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyek megkötésére, illetve keletkezésére a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv I. mellékletbe történő felvételét megelőzően került sor; vagy

c)

valamely tagállamban hozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján esedékes kifizetések,

feltéve, hogy az ilyen kamat vagy egyéb hozam és kifizetés továbbra is a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések hatálya alá tartozik.

9. cikk

(1)   A tájékoztatásra, a titoktartásra és a szakmai titoktartásra vonatkozó alkalmazandó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek:

a)

haladéktalanul az állandó lakóhelyük vagy székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely elősegítheti e rendelet betartását, például a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően befagyasztott számlákkal és összegekkel kapcsolatos információt, és az ilyen információt közvetlenül vagy a tagállamon keresztül továbbítják a Bizottsághoz; valamint

b)

együttműködnek az illetékes hatósággal az a) pontban említett információk ellenőrzése során.

(2)   A Bizottság minden, hozzá közvetlenül beérkezett további információt a tagállamok rendelkezésére bocsát.

(3)   Az e cikkel összhangban nyújtott vagy kapott bármely információ kizárólag arra a célra használható fel, amelyre azt adták vagy kapták.

10. cikk

Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységben, amelynek célja vagy hatása a 3. cikkben említett intézkedések megkerülése.

11. cikk

(1)   A pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben az erre vonatkozó döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után az azt végrehajtó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, illetve ezek igazgatói vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása vagy visszatartása gondatlanság eredménye.

(2)   A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták és nem volt észszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik az e rendeletben foglalt intézkedéseket.

12. cikk

(1)   Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, beleértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)

az I. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)

az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve érdekében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2)   Igény érvényesítésére irányuló bármilyen eljárás során az igényt érvényesíteni kívánó természetes vagy jogi személyre, szervezetre vagy szervre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés nem tiltja az adott igény teljesítését.

(3)   Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz való jogát, e rendelettel összhangban.

13. cikk

(1)   A Bizottság és a tagállamok értesítik egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint megosztják egymással az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló bármely egyéb lényeges információt, különösen az alábbiakkal kapcsolatosan:

a)

a 3. cikk alapján befagyasztott pénzeszközök, valamint a 4., 5., 6. és 7. cikk alapján megadott engedélyek;

b)

jogsértési és végrehajtási problémák, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek.

(2)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják egymást és a Bizottságot bármely egyéb rendelkezésükre álló vonatkozó információról, amely érintheti e rendelet tényleges végrehajtását.

14. cikk

(1)   Amennyiben a Tanács úgy határoz, hogy valamely természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet a 3. cikkben említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja az I. mellékletet.

(2)   A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatot – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele révén, lehetővé téve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.

(3)   Amennyiben észrevétel érkezik vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

(4)   Az I. mellékletben foglalt jegyzéket rendszeres időközönként és legalább 12 havonta felül kell vizsgálni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk alapján módosítsa a II. mellékletet.

15. cikk

(1)   Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbe vételének indokolását.

(2)   Az I. melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen információ lehet: a név és névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, amennyiben ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet: a név; a nyilvántartásba vétel helye és ideje; a nyilvántartási szám; és a telephely.

16. cikk

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokról e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

17. cikk

(1)   A Tanács, a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) az e rendelet alapján ráruházott feladataik elvégzése érdekében személyes adatokat kezelnek. E feladatok magukban foglalják a következőket:

a)

a Tanács esetében az I. melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása;

b)

a főképviselő esetében az I. melléklet módosításainak kidolgozása;

c)

a Bizottság esetében:

i.

az I. melléklet tartalmának hozzáadása az uniós pénzügyi szankciókkal sújtott személyeket, csoportokat és szervezeteket felsoroló, nyilvánosan elérhető összesített elektronikus jegyzékhez és a szintén nyilvánosan elérhető interaktív szankciótérképhez;

ii.

az e rendelettel összhangban bevezetett intézkedések hatásával kapcsolatos információk – például a befagyasztott pénzeszközök értéke és az illetékes hatóságok által megadott engedélyekre vonatkozó információk – kezelése.

(2)   A Tanács, a Bizottság és a főképviselő adott esetben – kizárólag az I. melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig – kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(3)   E rendelet alkalmazásában a Tanács, a Bizottságnak az e rendelet II. mellékletében felsorolt szolgálata, valamint a főképviselő tekintendők az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek”, és biztosítaniuk kell, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

18. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat, és feltüntetik azokat a II. mellékletben felsorolt honlapokon. A tagállamok értesítik a Bizottságot a II. mellékletben felsorolt honlapok címének bármilyen változásáról.

(2)   A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról – ideértve azok elérhetőségét is –, és tájékoztatják a Bizottságot minden későbbi változásról.

(3)   Amennyiben e rendelet a Bizottság értesítésére, tájékoztatására vagy a vele történő egyéb kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettséget ír elő, az ilyen kommunikáció során a II. mellékletben feltüntetett címet és egyéb elérhetőségeket kell használni.

19. cikk

E rendelet alkalmazandó:

a)

az Unió területén, annak légterét is beleértve;

b)

valamely tagállam joghatósága alá tartozó bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)

az Unió területén belül vagy kívül tartózkodó bármely természetes személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)

bármely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létrehozott jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy azon kívül;

e)

a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

20. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1)  Lásd e Hivatalos Lap 13 oldalát.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

I. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

A.

Természetes személyek

B.

Jogi személyek, szervezetek és szervek

II. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságokra vonatkozó információkat tartalmazó honlapok és az Európai Bizottság értesítési címe

BELGIUM

https://diplomatie.belgium.be/nl/Beleid/beleidsthemas/vrede_en_veiligheid/sancties

https://diplomatie.belgium.be/fr/politique/themes_politiques/paix_et_securite/sanctions

https://diplomatie.belgium.be/en/policy/policy_areas/peace_and_security/sanctions

BULGÁRIA

https://www.mfa.bg/en/101

CSEH KÖZTÁRSASÁG

www.financnianalytickyurad.cz/mezinarodni-sankce.html

DÁNIA

http://um.dk/da/Udenrigspolitik/folkeretten/sanktioner/

NÉMETORSZÁG

http://www.bmwi.de/DE/Themen/Aussenwirtschaft/aussenwirtschaftsrecht,did=404888.html

ÉSZTORSZÁG

http://www.vm.ee/est/kat_622/

ÍRORSZÁG

http://www.dfa.ie/home/index.aspx?id=28519

GÖRÖGORSZÁG

http://www.mfa.gr/en/foreign-policy/global-issues/international-sanctions.html

SPANYOLORSZÁG

http://www.exteriores.gob.es/Portal/en/PoliticaExteriorCooperacion/GlobalizacionOportunidadesRiesgos/Paginas/SancionesInternacionales.aspx

FRANCIAORSZÁG

http://www.diplomatie.gouv.fr/fr/autorites-sanctions/

HORVÁTORSZÁG

http://www.mvep.hr/sankcije

OLASZORSZÁG:

https://www.esteri.it/mae/it/politica_estera/politica_europea/misure_deroghe

CIPRUS

http://www.mfa.gov.cy/mfa/mfa2016.nsf/mfa35_en/mfa35_en?OpenDocument

LETTORSZÁG

http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539

LITVÁNIA

http://www.urm.lt/sanctions

LUXEMBURG

https://maee.gouvernement.lu/fr/directions-du-ministere/affaires-europeennes/mesures-restrictives.html

MAGYARORSZÁG

https://kormany.hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/ensz-eu-szankcios-tajekoztato

MÁLTA

https://foreignandeu.gov.mt/en/Government/SMB/Pages/SMB-Home.aspx

HOLLANDIA

https://www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/internationale-sancties

AUSZTRIA

http://www.bmeia.gv.at/view.php3?f_id=12750&LNG=en&version=

LENGYELORSZÁG

https://www.gov.pl/web/dyplomacja

PORTUGÁLIA

http://www.portugal.gov.pt/pt/ministerios/mne/quero-saber-mais/sobre-o-ministerio/medidas-restritivas/medidas-restritivas.aspx

ROMÁNIA

http://www.mae.ro/node/1548

SZLOVÉNIA

http://www.mzz.gov.si/si/omejevalni_ukrepi

SZLOVÁKIA

https://www.mzv.sk/europske_zalezitosti/europske_politiky-sankcie_eu

FINNORSZÁG

http://formin.finland.fi/kvyhteistyo/pakotteet

SVÉDORSZÁG

http://www.ud.se/sanktioner

Az Európai Bizottság értesítési címe:

Európai Bizottság

A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA)

Rue de Spa 2

B-1049 Brüsszel, Belgium

E-mail-cím: relex-sanctions@ec.europa.eu

HATÁROZATOK

2020.12.7.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 410/13

A TANÁCS (KKBP) 2020/1999 HATÁROZATA

(2020. december 7.)

a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul; az Unió elkötelezett ezen értékek védelme mellett, amelyek külső tevékenységének sarokköveként kulcsszerepet játszanak a béke és a fenntartható biztonság szavatolásában.

(2)

Az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, egymástól kölcsönösen függenek és egymással összefüggenek. Az emberi jogok tiszteletben tartásáért, védelméért és érvényesítésért – többek között az emberi jogok nemzetközi jogának való megfelelés biztosításáért – elsődlegesen az államok viselik a felelősséget. A világszerte elkövetett emberi jogi jogsértések és visszaélések továbbra is komoly aggodalomra adnak okot, ahogyan számos jogsértés súlyossága, valamint az is, hogy jelentős a nem állami szereplők részvétele az ilyen cselekményekben. Az ilyen cselekmények sértik az Unió külső tevékenységének alapelveit és veszélybe sodorják e tevékenyég – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt – célkitűzéseit.

(3)

A Tanács 2019. december 9-én üdvözölte, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) megkezdte az előkészítő munkát egy olyan átfogó uniós szankciórendszer kialakítása érdekében, amelynek keretében az Unió korlátozó intézkedéseket alkalmaz a súlyos emberi jogsértések és visszaélések ellen.

(4)

E határozat létrehozza a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelésére irányuló, célzott korlátozó intézkedések keretét. A Tanács e tekintetben hangsúlyozza, hogy az e határozattal összhangban meghozott célzott korlátozó intézkedések alkalmazásának mérlegelésekor szem előtt kell tartani az emberi jogok nemzetközi jogát, valamint az emberi jogok nemzetközi joga és a nemzetközi humanitárius jog közötti kölcsönhatást. Ez a határozat nem érinti a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó, egyes harmadik országokban kialakult helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, az emberi jogi jogsértések vagy visszaélések kezelését célzó egyéb hatályos vagy jövőbeli tanácsi határozatok alkalmazását.

(5)

Ezek a célzott korlátozó intézkedések az EUSZ 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célokat fogják szolgálni, és – az EUSZ 21. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban – hozzá fognak járulni a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jogi elvek megszilárdítására és erősítésére irányuló uniós fellépéshez. E célzott korlátozó intézkedések alkalmazása összhangban áll majd a az Unió e területre vonatkozó átfogó stratégiájával és erősíti az Unió arra irányuló kapacitását, hogy előmozdítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

(6)

Egyes intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   E határozat létrehozza a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kezelésére irányuló, célzott korlátozó intézkedések keretét. Ez a határozat az alábbiak esetén alkalmazandó:

a)

népirtás;

b)

emberiesség elleni bűncselekmények;

c)

a következő súlyos emberi jogi jogsértések vagy visszaélések:

i.

kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés;

ii.

rabszolgaság;

iii.

bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzés és emberölés;

iv.

személyek erőszakos eltüntetése;

v.

önkényes őrizetbe vétel vagy fogva tartás;

d)

egyéb emberi jogi jogsértések vagy visszaélések, többek között – de nem kizárólag – az alábbiak, amennyiben ezek a jogsértések vagy visszaélések elterjedtek, szisztematikusak vagy az EUSZ 21. cikkében foglalt közös kül- és biztonságpolitikai célok tekintetében egyéb módon súlyos aggodalomra adnak okot:

i.

emberkereskedelem, valamint a migránscsempészek által elkövetett, e cikkben említett emberi jogi visszaélések;

ii.

szexuális és nemi alapú erőszak;

iii.

a békés célú gyülekezés és a másokkal való egyesülés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

iv.

a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés;

v.

a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértése vagy az azzal való visszaélés.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a nemzetközi szokásjogot és a széles körben elfogadott nemzetközi jogi eszközöket, mint például:

a)

a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

b)

a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya;

c)

Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről;

d)

Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód ellen;

e)

Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről;

f)

Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről;

g)

Egyezmény a gyermek jogairól;

h)

Nemzetközi egyezmény minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről;

i)

a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény;

j)

az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv;

k)

a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma;

l)

Európai egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.

(3)   E határozat alkalmazásában természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek lehetnek az alábbiak:

a)

állami szereplők;

b)

adott terület felett tényleges ellenőrzést gyakorló vagy fennhatósággal bíró egyéb szereplők;

c)

egyéb nem állami szereplők.

(4)   A Tanács a mellékletben szereplő, a (3) bekezdés c) pontja szerinti egyéb nem állami szereplők jegyzékének összeállítása, illetve módosítása során különösen a következő tényezőket veszi figyelembe:

a)

a közös kül- és biztonságpolitikának az EUSZ 21. cikkében foglalt célkitűzései; valamint

b)

a visszaélések súlyossága és/vagy hatása.

2. cikk

(1)   A tagállamok meghozzák az annak megakadályozásához szükséges intézkedéseket, hogy a területükre belépjenek vagy azon átutazzanak:

a)

az 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes személyek;

b)

azon természetes személyek, akik pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, az azokhoz való segítségnyújtást, azok előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

c)

az a) és b) pont hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatban álló természetes személyek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2)   Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.

(3)   Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot valamely nemzetközi jogi kötelezettség terhel, nevezetesen:

a)

ha az ország nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

b)

ha az ország az Egyesült Nemzetek által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

c)

kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d)

az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) alapján.

(4)   A (3) bekezdést azokra az esetekre is alkalmazandónak kell tekinteni, amikor egy tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad otthont.

(5)   A Tanácsot megfelelő módon értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.

(6)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedések alól, amennyiben az utazás indoka sürgős humanitárius szükséghelyzet, vagy olyan – kormányközi vagy az Unió által kezdeményezett vagy rendezett, vagy az EBESZ soros elnökségét betöltő tagállamban tartott – ülésen való részvétel, amelyen a korlátozó intézkedések szakpolitikai célkitűzéseit közvetlenül előmozdító politikai párbeszéd zajlik, beleértve a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések megszüntetését és az emberi jogok előmozdítását.

(7)   A tagállamok szintén mentességet adhatnak az (1) bekezdés alapján előírt intézkedések alól, ha a belépés vagy az átutazás bírósági eljárás lefolytatása miatt szükséges.

(8)   Az a tagállam, amely a (6) vagy a (7) bekezdésben említett mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács egy vagy több tagja a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül írásban kifogást emel az ellen. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(9)   Amennyiben a (3), a (4), a (6), a (7) vagy a (8) bekezdés alapján egy adott tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való belépését vagy az azon történő átutazását, az engedélynek szigorúan az abban megjelölt célra és a közvetlenül érintett személyekre kell korlátozódnia.

3. cikk

(1)   Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, az alábbiak tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

a)

a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekért felelős természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)

azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik, illetve amelyek pénzügyi, műszaki vagy anyagi támogatást nyújtanak a 1. cikk (1) bekezdésében foglalt cselekményekhez, vagy egyéb módon részt vesznek azokban, beleértve az ilyen cselekmények tervezését, irányítását, elrendelését, megrendelését, támogatását, előkészítését, elősegítését vagy ösztönzését;

c)

az a) és b) pont hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

a mellékletben felsoroltak szerint.

(2)   Nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére, illetve javára.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve egyes pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)

a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak költségeit;

b)

kizárólag észszerű mértékű szakmai munkadíjak vagy jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)

kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, illetve szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

d)

rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal; vagy

e)

diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy a nemzetközi jog szerint mentességet élvező nemzetközi szervezetek számlájára befizetendő vagy számlájáról kifizetendő pénzeszközök, amennyiben az említett be- vagy kifizetésekre az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor.

Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások az (1) bekezdésben felsorolt valamely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv mellékletbe történő felvételének időpontját megelőzően hozott választott bírósági határozat, az Unióban hozott bírósági vagy közigazgatási határozat, illetve a szóban forgó időpontot megelőzően vagy azt követően az érintett tagállamban végrehajtható bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

b)

a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felhasználása kizárólag az ilyen határozatban foglalt, vagy az ilyen határozatban érvényesnek elismert igények kielégítését szolgálja, az ilyen igényekkel rendelkező személyek jogait szabályozó, alkalmazandó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c)

a határozat nem a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv javát szolgálja; valamint

d)

a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés szerint megadott engedélyekről.

(5)   Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet abban, hogy olyan kifizetést teljesítsen, amely egy, a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv által az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt kötött szerződés vagy megállapodás, illetve az említett természetes vagy jogi személynek, szervezetnek vagy szervnek a mellékletbe történő felvétele előtt keletkezett kötelezettség alapján válik esedékessé, feltéve, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv kapja.

(6)   A (2) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott számlákon jelentkező alábbi növekményekre:

a)

az említett számlákon keletkező kamatok vagy egyéb hozamok;

b)

olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések hatálya alá kerültek; vagy

c)

az Unióban meghozott, illetve az érintett tagállamban végrehajtható bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat alapján esedékes kifizetések, feltéve, hogy az ilyen kamat vagy egyéb hozam és kifizetés továbbra is az (1) bekezdésében meghatározott intézkedések hatálya alá tartozik.

4. cikk

(1)   A 3. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, az illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, illetve rendelkezésre bocsátását, miután megállapították, hogy e pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások biztosítása humanitárius célokból vagy evakuáció céljából szükséges, az előbbibe beleértve a humanitárius segítségnyújtást és annak támogatását, így többek között az egészségügyi felszerelések és az élelmiszerek biztosítását, valamint a humanitárius dolgozók szállítását és a kapcsolódó segítségnyújtást.

(2)   Az érintett tagállam az e cikk szerint megadott valamennyi engedélyről az engedély megadását követő négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

5. cikk

(1)   A Tanács valamely tagállam vagy a főképviselő javaslatára egyhangúlag eljárva létrehozza és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.

(2)   A Tanács közli az (1) bekezdésben említett határozatokat – ideértve a jegyzékbe vétel indokolását is – az érintett természetes vagy jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel, amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele révén, lehetővé téve az adott természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára, hogy észrevételeket nyújtson be.

(3)   Amennyiben észrevétel érkezik vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatokat, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet.

6. cikk

(1)   A melléklet tartalmazza a 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzékbe vételének indokolását.

(2)   A melléklet tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek azonosításához szükséges információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Természetes személyek esetében ilyen adat lehet: a név és névváltozatok; a születési idő és hely; az állampolgárság; az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma; a nem; a cím, amennyiben ismert; valamint a munkakör vagy foglalkozás. Jogi személyek, szervezetek és szervek esetében ilyen információ lehet a név, a nyilvántartásba vétel helye és ideje, a nyilvántartási szám és a telephely.

7. cikk

(1)   A Tanács és a főképviselő személyes adatokat kezel az e határozat alapján ráruházott feladatainak elvégzése, különösen:

a)

a Tanács esetében a melléklet módosításainak kidolgozása és elfogadása érdekében;

b)

a főképviselő esetében a melléklet módosításainak kidolgozása érdekében.

(2)   A Tanács és a főképviselő kizárólag a melléklet elkészítéséhez szükséges mértékig kezelheti a jegyzékbe vett természetes személyek által elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen személyekre vonatkozó büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(3)   E határozat alkalmazásában a Tanács és a főképviselő tekintendő az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének 8. pontja értelmében kijelölt „adatkezelőnek”, és biztosítaniuk kell, hogy az érintett természetes személyek gyakorolhassák az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikat.

8. cikk

Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú igények, amelyek teljesítését az e határozatban előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártalanítási vagy egyéb hasonló jellegű igényeket, például a kártérítési keresetet vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott igényt, különösen kötvény, illetve garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – meghosszabbítására vagy kifizetésére irányuló bármilyen igényt, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)

a mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)

az a) pontban említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve érdekében eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

9. cikk

Az e határozatban foglalt intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönöz harmadik országokat, hogy fogadjanak el az ebben a határozatban foglaltakhoz hasonló korlátozó intézkedéseket.

10. cikk

Ezt a határozatot 2023. december 8-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. A 2. és 3. cikkben foglalt intézkedéseket a mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek tekintetében 2021. december 8-ig kell alkalmazni.

11. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

A 2. és a 3. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzéke

A.

Természetes személyek

B.

Jogi személyek, szervezetek és szervek