(1)

Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a 8a, 8b, 8d és 8e övezetben a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók rombuszhal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 19. pontja alapján Horvátország mentességet biztosíthat a hozzáadottérték-adó (héa) alól azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 35 000 EUR összeg nemzeti valutában kifejezett, Horvátország csatlakozásának napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.

(2)

Az (EU) 2017/1768 tanácsi végrehajtási határozat (2) felhatalmazta Horvátországot arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedést (a továbbiakban: az eltérő intézkedés) vezessen be annak érdekében, hogy 2020. december 31-ig vagy – ha az a korábbi időpont – egy, a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkét módosító irányelv hatálybalépéséig héamentességet biztosítson azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 45 000 EUR összeg nemzeti valutában kifejezett, Horvátország csatlakozásának napján érvényes átváltási árfolyamon számított ellenértékét.

(3)

A Bizottságnál 2020. május 18-án iktatott levelében Horvátország felhatalmazást kért arra, hogy továbbra is alkalmazhassa az eltérő intézkedést 2024. december 31-ig, mivel ez az az időpont, ameddig a tagállamoknak el kell fogadniuk az (EU) 2020/285 tanácsi irányelvnek (3) való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, mely irányelv a kisvállalkozások számára egyszerűbb héaszabályokat állapít meg, és többek között törli a 2006/112/EK irányelv 287. cikkét 2025. január 1-jei hatállyal.

(4)

2020. június 9-én kelt levelében a Bizottság a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban tájékoztatta a többi tagállamot Horvátország kérelméről. 2020. június 11-én kelt levelében a Bizottság értesítette Horvátországot arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval rendelkezik.

(5)

A Horvátország által szolgáltatott információk alapján úgy tűnik, hogy az eltérő intézkedés indokai nagyrészt változatlanok, és a megemelt értékhatár nem volt hatással a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegére. Az adóalanyok továbbra is választhatják az általános héaszabályozást.

(6)

Tekintettel az eltérő intézkedés potenciálisan kedvező hatására a kisvállalkozások és az adóhatóságok adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek csökkentése terén, és bármiféle jelentős hatás hiányára a héából származó összbevétel tekintetében, Horvátországot fel kell hatalmazni arra, hogy folytathassa az eltérő intézkedés alkalmazását.

(7)

Az eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazás hatályát időben korlátozni kell. Olyan időbeli hatályt kell megállapítani, amely lehetővé teszi az értékhatár hatékonyságának és megfelelőségének értékelését. Ezen túlmenően az (EU) 2020/285 irányelv 2025. január 1-jei hatállyal törli a 2006/112/EK irányelv 287. cikkét. Helyénvaló tehát Horvátországot felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazhassa az eltérő intézkedést.

(8)

Az eltérő intézkedésnek nincs hatása az Unió héából származó saját forrásaira, mert Horvátország az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (4) 6. cikkével összhangban kompenzációs számítást fog végezni.

(9)

Az (EU) 2017/1768 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 287. cikkének 13. pontja alapján Málta mentességet biztosíthat a hozzáadottérték-adó (héa) alól az adóalanyok három csoportjának: azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 37 000 EUR-t, amennyiben a gazdasági tevékenység elsősorban termékértékesítésből áll; azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 24 300 EUR-t, amennyiben az adóalany gazdasági tevékenysége elsősorban alacsony hozzáadottértékű szolgáltatásnyújtásból áll (magas levonható adó); és azon adóalanyoknak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 14 600 EUR-t egyéb esetekben, vagyis magas hozzáadottértékű szolgáltatások nyújtása esetén (alacsony levonható adó).

(2)

Az (EU) 2018/279 tanácsi végrehajtási határozat (2) felhatalmazta Máltát arra, hogy a 2006/112/EK irányelv 287. cikkétől eltérő különös intézkedést (a továbbiakban: az eltérő intézkedés) vezessen be annak érdekében, hogy 2020. december 31-ig vagy – ha az a korábbi időpont – egy, a 2006/112/EK irányelv 281–294. cikkét módosító irányelv hatálybalépéséig héamentességet biztosítson azon adóalanyoknak, amelyek gazdasági tevékenysége elsősorban magas hozzáadottértékű szolgáltatások nyújtásából áll (alacsony levonható adó), és amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 20 000 EUR-t.

(3)

A Bizottságnál 2020. június 5-én iktatott levelében Málta felhatalmazást kért arra, hogy továbbra is alkalmazhassa az eltérő intézkedést 2024. december 31-ig, mivel ez az az időpont, ameddig a tagállamoknak el kell fogadniuk az (EU) 2020/285 tanácsi irányelvnek (3) való megfeleléshez szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, mely irányelv a kisvállalkozások számára egyszerűbb héaszabályokat állapít meg, és többek között törli a 2006/112/EK irányelv 287. cikkét 2025. január 1-jei hatállyal.

(4)

2020. június 12-én kelt levelében a Bizottság a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban tájékoztatta a többi tagállamot Málta kérelméről. 2020. június 15-én kelt levelében a Bizottság értesítette Máltát arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval rendelkezik.

(5)

Mivel az eltérő intézkedés a kisvállalkozások számára csökkent héakötelezettségeket és így az adminisztratív terheik és költségeik csökkenését eredményezte, Máltát fel kell hatalmazni arra, hogy folytathassa az eltérő intézkedés alkalmazását.

(6)

Az eltérő intézkedés alkalmazására való felhatalmazás hatályát időben korlátozni kell. Olyan időbeli hatályt kell megállapítani, amely lehetővé teszi az értékhatár hatékonyságának és megfelelőségének értékelését. Ezen túlmenően az (EU) 2020/285 irányelv 2025. január 1-jei hatállyal törli a 2006/112/EK irányelv 287. cikkét. Helyénvaló tehát Máltát felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazhassa az eltérő intézkedést.

(7)

Az eltérő intézkedésnek nincs hatása az Unió héából származó saját forrásaira, mert Málta az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (4) 6. cikkével összhangban kompenzációs számítást fog végezni.

(8)

Az (EU) 2018/279 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 64/432/EGK tanácsi irányelv állategészségügyi szabályokat állapít meg a szarvasmarhafélék Unión belüli kereskedelme tekintetében. Az irányelv 9. cikke előírja, hogy az a tagállam, amelyben kötelező országos ellenőrző program működik az irányelv E. mellékletének (II) részében felsorolt betegségek ellenőrzésére, a Bizottság elé terjesztheti a programját jóváhagyás céljából. Az említett cikk rendelkezik továbbá arról, hogy a szarvasmarhafélék Unión belüli kereskedelméhez további garanciák kérhetők. A szarvasmarhák 1-es típusú marhaherpeszvírus (a továbbiakban: BHV1) okozta fertőző rhinotracheitisét a 64/432/EGK irányelv E. mellékletének (II) része felsorolja.

(2)

2020 februárjában Franciaország alátámasztó dokumentumokat nyújtott be a Bizottsághoz a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni védekezésre és e betegség felszámolására irányuló, Korzika kivételével az ország egész európai területére kiterjedő nemzeti programjának jóváhagyása érdekében, és jóváhagyást kért a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciáknak a 64/432/EGK irányelv 9. cikkével összhangban történő alkalmazására.

(3)

A 64/432/EGK irányelv 10. cikke előírja, hogy amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy annak egy része mentes az E. mellékletének (II) részében felsorolt betegségek valamelyikétől, arról megfelelő alátámasztó dokumentációt kell küldenie a Bizottságnak. Az említett cikk rendelkezik továbbá arról, hogy a szarvasmarhafélék Unión belüli kereskedelméhez további garanciák kérhetők.

(4)

2020 januárjában Csehország alátámasztó dokumentumokat nyújtott be a Bizottsághoz az ország teljes területe BHV1-mentességének elismerése érdekében, és jóváhagyást kért a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciáknak a 64/432/EGK irányelv 10. cikkével összhangban történő alkalmazására.

(5)

A 2004/558/EK bizottsági határozat (2) felsorolja azokat a tagállamokat és régiókat, ahol a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére vonatkozóan további garanciák érvényesek a 64/432/EGK irányelv 9., illetve 10. cikkével összhangban. A 2004/558/EK határozat I. melléklete sorolja fel azokat a tagállamokat és régiókat, amelyekre a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére vonatkozóan a 64/432/EGK irányelv 9. cikke szerinti további garanciák érvényesek, míg a 2004/558/EK II. melléklete azokat, melyekre a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisére vonatkozó további garanciák a 64/432/EGK irányelv 10. cikke szerint érvényesek.

(6)

A Franciaország által benyújtott igazoló dokumentumok értékelése nyomán e tagállam kontinentális megyéit – Korzika kivételével – fel kell venni a 2004/558/EK határozat I. mellékletébe, és ezekben a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciákat a 64/432/EGK irányelv 9. cikkével összhangban kell alkalmazni.

(7)

A Csehország által benyújtott igazoló dokumentumok értékelése nyomán ezt az országot a továbbiakban nem indokolt szerepeltetni a 2004/558/EK határozat I. mellékletében, hanem ehelyett annak II. mellékletében kell feltüntetni, és az ország tekintetében a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciákat a 64/432/EGK irányelv 10. cikkével összhangban kell alkalmazni.

(8)

A 2004/558/EK határozat I. és II. mellékletét tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék fertőző vírusos betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két fő fajtájának kialakulásához vezethet, amelyek virulenciájuk tekintetében térnek el egymástól. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. A szóban forgó betegség súlyosan érintheti a baromfitartás nyereségességét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

(2)

2005-ben azonban bebizonyosodott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (a továbbiakban: HPAI) H5 altípusú vírusai a vándormadarakat is képesek megfertőzni, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során a kontinensek közötti nagy távolságokat áthidalva továbbterjesztik ezeket a vírusokat.

(3)

A HPAI vírusok vadon élő madarakban való előfordulása folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba.

(4)

A HPAI kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed.

(5)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv (3) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelésével és korai észlelésével kapcsolatos megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban élő madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv HPAI kitörése esetére védő- és megfigyelési körzetek létesítését írja elő. A körzetek létesítése elsősorban az adott tagállam területének egyéb részein található madarak egészségének védelmét szolgálja azáltal, hogy megelőzi a kórokozó behurcolását és biztosítja a betegség korai észlelését.

(6)

Németország nemrégiben megerősítette területén a H5N8 altípusba tartozó HPAI vándorló és nem vándorló vadon élő madarakban való előfordulását.

(7)

Németország emellett a közelmúltban értesítette a Bizottságot arról, hogy területén, egy nordfrieslandi baromfitartó, illetve egyéb, fogságban élő madarakat tartó gazdaságban a H5N8 altípusba tartozó HPAI kitörését észlelték, és haladéktalanul meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek létrehozását is.

(8)

A Bizottság Németországgal együttműködve megvizsgálta az intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállam illetékes hatósága által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak a megerősített járványkitörés tényleges helyszínén található gazdaságtól.

(9)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében mielőbb meg kell határozni uniós szinten a magas patogenitású madárinfluenzával (HPAI) kapcsolatban Németországgal létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket.

(10)

Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő üléséig e határozat mellékletében meg kell határozni egyrészt azokat a németországi védő- és megfigyelési körzeteket, amelyekben a 2005/94/EK irányelvben előírt állategészségügyi ellenőrző intézkedések alkalmazandók, másrészt a szóban forgó körzetek fennállásának időtartamát.

(11)

Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni,