|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
63. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/1 |
A TANÁCS (EU) 2020/1463 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2020. október 12.)
a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2018/1542 rendelet végrehajtásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2018. október 15-i (EU) 2018/1542 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. október 15-én elfogadta az (EU) 2018/1542 rendeletet. |
|
(2) |
A Tanács az (EU) 2018/1542 rendelet 12. cikkének megfelelően felülvizsgálta a jegyzékbe vett személyeknek és szervezeteknek a rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékét. A 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzékében szereplő egy bejegyzést az említett rendelet I. mellékletében foglaltak szerint aktualizálni kell. |
|
(3) |
Az (EU) 2018/1542 rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2018/1542 rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
MELLÉKLET
A 2. cikkben említett természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek az (EU) 2018/1542 rendelet I. mellékletének az „a) Természetes személyek” alcímében szereplő személyek és szervezetek jegyzéke 5. bejegyzése helyébe a következő bejegyzés lép:
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel indoka |
A jegyzékbe vétel időpontja |
|
„5. Said SAID |
Más néven: Saeed, Sa’id Sa’id, Titulusa: doktor, az SSRC „Institute 3000” (más néven: „Institute 6000”) néven ismert részlegének tagja Nem: férfi Születési idő: 1955. december 11. |
Said Said az „Institute 3000”-nek (más néven: „Institute 6000”-nek), azaz a Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Scientific Studies and Research Centre [SSRC]) azon részlegének egyik meghatározó alakja, amely Szíria vegyi fegyvereinek fejlesztéséért és gyártásáért felel. |
2019.1.21.” |
HATÁROZATOK
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/3 |
A TANÁCS (KKBP) 2020/1464 HATÁROZATA
(2020. október 12.)
a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégia öt kulcsfontosságú kihívást ismertet, amelyeket az Uniónak kezelnie kell: terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, regionális konfliktusok, államkudarc és a szervezett bűnözés. Az öt kihívás közül négy esetében központi szerepet játszanak a hagyományos fegyverek ellenőrizetlen forgalmának következményei. Az említett stratégia aláhúzza az exportellenőrzés fontosságát a fegyverek elterjedésének mérséklése szempontjából. Az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, a főképviselő által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa” című globális stratégia megerősíti, hogy az Unió támogatja a multilaterális lefegyverzési, nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési szerződések és rendszerek egyetemessé tételét, maradéktalan végrehajtását és érvényesítését. |
|
(2) |
Az Unió 1998. június 5-én politikailag kötelező erejű magatartási kódexet fogadott el a fegyverkivitelre vonatkozóan, amely közös kritériumokat határoz meg a hagyományos fegyverek legális kereskedelmének szabályozását illetően. |
|
(3) |
A Tanács 2018. november 19-én elfogadta a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek és mindezek lőszerei elleni („A fegyverek biztosítása, a polgárok védelme”) uniós stratégiát. Ezen uniós stratégia fő célkitűzése az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló, 2001. évi cselekvési programjának teljeskörű és hatékony végrehajtása. A stratégia kimondja, hogy az Unió továbbra is elő fogja mozdítani a felelős és hatékony fegyverkiviteli ellenőrzést, valamint továbbra is támogatni fogja a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételét és végrehajtását. A stratégia azt is kimondja, hogy az Unió továbbra is támogatni fogja az Afrikai Uniót és a releváns regionális gazdasági közösségeket a kézi- és könnyűfegyverek és azok lőszerei tiltott kereskedelme elleni erőfeszítéseikben. |
|
(4) |
A fegyverkivitelről szóló magatartási kódex helyébe 2008. december 8-án a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (1) lépett, amely nyolc kritériumot határoz meg, amelyek alapján kell elbírálni a hagyományos fegyverek kivitelére irányuló kérelmeket. Magában foglal egy értesítési és konzultációs mechanizmust is a fegyverkiviteli kérelmek elutasítására vonatkozóan, továbbá átláthatósági intézkedéseket, így például a fegyverkivitelről szóló uniós éves jelentés közzétételét. A 2008/944/KKBP közös állásponthoz számos harmadik ország csatlakozott. Az említett közös álláspont 2019-es felülvizsgálatának eredményeként elfogadásra került a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozat (2). |
|
(5) |
A 2008/944/KKBP közös álláspont 11. cikke kimondja, hogy a tagállamoknak minden igyekezetükkel törekedniük kell arra, hogy a katonai technológiát vagy felszerelést exportáló egyéb országokat is ösztönözzék az e közös álláspontban meghatározott kritériumok alkalmazására. |
|
(6) |
Az ENSZ Közgyűlése 2013 áprilisában fogadta el a Fegyverkereskedelmi Szerződést, amely 2014. december 24-én lépett hatályba. A Fegyverkereskedelmi Szerződés célja az átláthatóság és a felelősségvállalás erősítése a fegyverkereskedelem területén. A Fegyverkereskedelmi Szerződés a 2008/944/KKBP közös állásponthoz hasonlóan számos kockázatértékelési kritériumot állapít meg, amelyek alapján kell elbírálni a fegyverkivitelt. Az Unió a 2013/768/KKBP (3) és a (KKBP) 2017/915 (4) tanácsi határozat alapján elfogadott célirányos programjai révén támogatja a Fegyverkereskedelmi Szerződés hatékony végrehajtását és egyetemessé tételét. Az említett programok számos harmadik országnak segítenek – amennyiben azt kérik – fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszereiknek a Fegyverkereskedelmi Szerződés követelményeivel összhangban történő megerősítésében. |
|
(7) |
Fontos ezért komplementaritást biztosítani az e határozatban és a (KKBP) 2017/915 határozatban előírt tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységek között. Ennek érdekében rendszeres információcserét kell folytatni a fegyverkivitel ellenőrzésének területén folytatott uniós tájékoztatási tevékenységekért felelős végrehajtó ügynökségek között, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal. Ez a koordinációs mechanizmus ösztönözni fogja a más tagállamok szakértőinek részvételét, amennyiben ez releváns. |
|
(8) |
A hatékony és átlátható fegyverkivitel-ellenőrzés előmozdítását célzó uniós tevékenységek 2008 óta a 2008/230/KKBP tanácsi együttes fellépés (5), valamint a 2009/1012/KKBP (6), a 2012/711/KKBP (7), a (KKBP) 2015/2309 (8) és a (KKBP) 2018/101 (9) tanácsi határozat keretében bontakoztak ki. Az elvégzett tevékenységek – a 2008/944/KKBP közös álláspont elveivel és az abban meghatározott kockázatértékelési kritériumokkal összhangban – támogatták nevezetesen a további regionális együttműködést, valamint fokozták az átláthatóságot és a nagyobb felelősségvállalást. A szóban forgó tevékenységek hagyományosan az Unió keleti és déli szomszédságában található harmadik országokra irányultak. |
|
(9) |
Az elmúlt években az Unió a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének javításához is nyújtott segítséget harmadik országokban. A kettős felhasználású termékek exportellenőrzése szempontjából releváns tevékenységekkel hatékony koordinációt kell biztosítani. |
|
(10) |
A Tanács a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatalt (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA, a továbbiakban: BAFA) bízta meg a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat technikai szintű végrehajtásával. A BAFA végrehajtó ügynökség a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 határozat alapján történő hatékony végrehajtását támogató projektek vonatkozásában is. 2005 óta a BAFA számos uniós együttműködési projektben vesz részt a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése területén. A BAFA Németország illetékes exportellenőrzési hivatala, és a tájékoztatási tevékenységek terén nagy mennyiségű tudásra és szakértelemre tett szert, amellett, hogy alapvető készségeit más államokkal is megosztja. |
|
(11) |
Az ENSZ főtitkára 2018. május 28-án mutatta be „Közös jövőnk biztosítása” című leszerelési programját. A katonai tevékenységek átláthatósága – így például a fegyverbehozatalra és -kivitelre vonatkozó jelentéstétel – előmozdítja a demokratikus elszámoltathatóságot és a felelős kormányzást. Az e tanácsi határozat által támogatott tevékenységek hozzájárulnak az említett program célkitűzéseihez, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének 16. fenntartható fejlődési céljához, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A béke és a biztonság előmozdítása céljából, valamint az európai biztonsági stratégiával és az Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiával összhangban az Unió a következő célkitűzések elérésére törekszik:
|
a) |
a fegyverkivitel harmadik országok általi hatékony ellenőrzésének előmozdítása a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott elvekkel összhangban, továbbá adott esetben törekvés a komplementaritásra és szinergiákra uniós segítségnyújtási projektekkel a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének területén; és |
|
b) |
harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseinek támogatása, hogy a hagyományos fegyverek kereskedelmét felelőssebbé és átláthatóbbá tegyék, továbbá csökkentsék a fegyverek illetéktelen felhasználók kezére jutásának kockázatát. |
(2) Az Unió a következő projekttevékenységek révén törekszik az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérésére:
|
a) |
a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott kritériumok és elvek harmadik országok körében történő további előmozdítása a 2008/230/KKBP együttes fellépés, valamint a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtása révén elért eredmények alapján; |
|
b) |
harmadik országok segítése azon releváns jogalkotási és közigazgatási intézkedések kidolgozása, naprakésszé tétele és adott esetben végrehajtása terén, amelyek célja létrehozni a hagyományos fegyverek kivitele ellenőrzésének hatékony rendszerét; |
|
c) |
a kedvezményezett országok segítése az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő tisztviselők képzése terén a fegyverkivitel-ellenőrzés megfelelő végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében; |
|
d) |
a kedvezményezett országok segítése a nemzeti fegyveripart célzó tájékoztatás terén az exportellenőrzési szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében; |
|
e) |
a nemzetközi fegyverkereskedelemben az átláthatóság és felelősség előmozdítása, többek között olyan nemzeti és regionális intézkedések támogatása révén, amelyek előmozdítják az átláthatóságot és a megfelelő ellenőrzést a hagyományos fegyverek kivitele tekintetében; |
|
f) |
azon kedvezményezett országok ösztönzése a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozásra, amelyek semmilyen lépést nem tettek a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozás irányában, valamint a Fegyverkereskedelmi Szerződés aláíró feleinek ösztönzése annak ratifikálására; és |
|
g) |
a fegyverek illetéktelenek kezére jutása kockázata és ennek csökkentése további tanulmányozásának előmozdítása, mind a behozatal, mind a kivitel szempontjából. |
Az e bekezdésben említett projekttevékenységek részletes ismertetése e határozat mellékletében található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtását a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA, a továbbiakban: a BAFA) végzi. A BAFA kiválasztását az indokolja, hogy rendelkezik – a releváns uniós fegyverkivitel-ellenőrzési tevékenységek teljes skálájára kiterjedően – bizonyított tapasztalattal, képesítésekkel és a szükséges szakértelemmel.
(3) A BAFA a főképviselő felelőssége alatt látja el a feladatait. E célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a BAFA-val.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 377 542,73 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.
(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a BAFA-val. A finanszírozási megállapodásban rögzíteni kell, hogy a BAFA köteles biztosítani az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságának megfelelően.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő bármely nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
A főképviselő a BAFA által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. E jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját. A Bizottság beszámol az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekttevékenységek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követően, vagy 6 hónappal az elfogadását követően – amennyiben ezen időtartam alatt nem kötöttek finanszírozási megállapodást – hatályát veszti.
Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2019/1560 határozata (2019. szeptember 16.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont módosításáról (HL L 239., 2019.9.17., 16. o.).
(3) A Tanács 2013/768/KKBP határozata (2013. december 16.) az Európai Biztonsági Stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatása céljával végzett uniós tevékenységekről (HL L 341., 2013.12.18., 56. o.).
(4) A Tanács (KKBP) 2017/915 határozata (2017. május 29.) a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről (HL L 139., 2017.5.30., 38. o.).
(5) A Tanács 2008/230/KKBP együttes fellépése (2008. március 17.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexe elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 75., 2008.3.18., 81. o.).
(6) A Tanács 2009/1012/KKBP határozata (2009. december 22.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenység támogatásáról (HL L 348., 2009.12.29., 16. o.).
(7) A Tanács 2012/711/KKBP határozata (2012. november 19.) a fegyverkivitel ellenőrzésének és a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és szempontjainak harmadik országokban való előmozdítása érdekében folytatott uniós tevékenységek támogatásáról (HL L 321., 2012.11.20., 62. o.).
(8) A Tanács (KKBP) 2015/2309 határozata (2015. december 10.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról (HL L 326., 2015.12.11., 56. o.).
(9) A Tanács (KKBP) 2018/101 határozata (2018. január 22.) a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról (HL L 17., 2018.1.23., 40. o.).
MELLÉKLET
A FEGYVERKIVITEL HATÉKONY ELLENŐRZÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PROJEKT
1. Célkitűzések
E határozat célja, hogy a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban előmozdítsa az elszámoltathatóságot és a felelősségvállalást a legális fegyverkereskedelem terén, hozzájárulva ezzel a béke, a biztonság és a stabilitás megerősítéséhez az Unióval szomszédos országokban. E határozat célkitűzései: előmozdítani a fegyvertranszferek harmadik országok általi hatékonyabb ellenőrzését, és támogatni a harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseit, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelme felelősebbé és átláthatóbbá váljon, valamint csökkenteni a fegyverek illetéktelen felhasználók kezére jutásának kockázatát. E célkitűzéseket a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben meghatározott elvek és kritériumok előmozdítása révén kell elérni. Az eredményeknek a célzott országokban a nemzeti fegyverkiviteli rendszerek hatékonyságának növelésére kell irányulniuk: a végrehajtó ügynökség be fog számolni a jogi, intézményi és egyéb releváns változtatásokról, valamint e változtatásoknak a 2008/944/KKBP közös állásponttal és adott esetben a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel való összhangjáról. Az említett eredmények megvalósítása során törekedni kell az Uniónak a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, valamint a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése terén folyamatban lévő segítségnyújtási projektjeivel való komplementaritásra és szinergiákra. Az ezen határozat szerinti kedvezményezettek köre nem lehet átfedésben a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya aló tartozó kedvezményezettekkel.
A fenti célkitűzések elérése érdekében az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania a 2008/944/KKBP közös álláspont előírásait, a 2008/230/KKBP együttes fellépés, valamint a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtása révén elért eredményekre építve. E célból segítséget kell nyújtani a kedvezményezett harmadik országoknak azon releváns jogalkotási, közigazgatási és intézményi intézkedések kidolgozásához, naprakésszé tételéhez és adott esetben végrehajtásához, amelyek támogatják a hagyományos fegyverek transzfere ellenőrzésének hatékony rendszerét.
Támogatást kell nyújtani az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő azon tisztviselők képzéséhez is, akik a fegyvertranszfer-ellenőrzés végrehajtásáért és érvényesítéséért felelnek, valamint azon nemzeti és regionális intézkedésekhez, amelyek előmozdítják a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését. Továbbá elő kell mozdítani a kapcsolatépítést a magánszektorral (beleértve az iparágat, a kutatóintézeteket és a tudományos közösséget) a fegyvertranszfer-ellenőrzésre vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak való megfelelés biztosítása érdekében, így különösen a belső megfelelési programokra összpontosítva.
2. A végrehajtó ügynökség kiválasztása
E határozat végrehajtására a BAFA kap megbízást. A BAFA adott esetben partneri kapcsolatot fog kialakítani a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeivel, releváns regionális és nemzetközi szervezetekkel, agytrösztökkel, kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel.
A BAFA kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik az exportellenőrzéssel kapcsolatos segítségnyújtás és a tájékoztatási tevékenységek terén. Tapasztalatai a stratégiai exportellenőrzés valamennyi releváns területére, így a CBRN-vonatkozású kettős felhasználású termékek, valamint a katonai célú termékek területére is kiterjednek. A BAFA az említett programok és tevékenységek révén mélyreható ismereteket szerzett az e határozat hatálya alá tartozó országok legtöbbjének exportellenőrzési rendszeréről.
A fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos segítségnyújtás és tájékoztatás tekintetében a BAFA sikeresen teljesítette a 2009/1012/KKBP, a 2012/711/KKBP, a (KKBP) 2015/2309 és a (KKBP) 2018/101 határozat végrehajtását. A BAFA felel a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 határozattal létrehozott program technikai végrehajtásáért is.
A BAFA ezért egyedülállóan kedvező helyzetben van ahhoz, hogy fel tudja mérni az azon országokban működő exportellenőrzési rendszerek erősségeit és hiányosságait, amelyek az e határozatban meghatározott tevékenységek kedvezményezettjei lesznek. Kifejezetten alkalmas arra is, hogy elősegítse a fegyverkiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos különböző segítségnyújtási és tájékoztatási programok közötti szinergiákat, és hogy elkerülje a duplikációt. Ez különös relevanciával bír azon kedvezményezett országokra nézve, amelyek korábbi uniós együttműködési programok keretében támogatásban részesültek a helyi kapacitás megerősítéséhez a nemzeti fegyverkereskedelem-ellenőrzési rendszernek a nemzetközi standardokkal és a legújabb fejleményekkel összhangban történő alkalmazása és naprakésszé tétele tekintetében.
3. Koordináció az exportellenőrzés területén indított más uniós segítségnyújtási projektekkel
A kettős felhasználású termékek és a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira építve, szinergiára és komplementaritásra kell törekedni. Ennek érdekében az 5. szakaszban említett tevékenységeket csak azon országokban kell elvégezni, amelyek még nem célpontjai a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti tájékoztatási célú támogatási projekt hatálya alá tartozó tevékenységeknek. Adott esetben szinergiára lehet törekedni a KKBP-költségvetésből finanszírozott egyéb tevékenységekkel vagy a KKBP-költségvetéstől eltérő más uniós pénzügyi eszközből finanszírozott, a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzésével kapcsolatos más tevékenységekkel is. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani a releváns uniós pénzügyi eszközök felhasználására meghatározott jogi és pénzügyi korlátokat.
Ennek érdekében az exportellenőrzés területén folytatott uniós tájékoztatási tevékenységekért felelős végrehajtó ügynökségek között, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal is rendszeres információcserére kerül sor. Ezt a koordinációs mechanizmust hivatalossá kell tenni, és amennyiben releváns, ösztönözni kell a más tagállamok szakértőinek részvételét.
4. Koordináció az exportellenőrzések területén más adományozói segítségnyújtási projektekkel
Adott esetben törekedni kell a szinergia és a komplementaritás kialakítására az exportellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztatás területén más adományozói segítségnyújtási projektekkel is. A 3. szakaszban foglaltak szerint koordinációt kell folytatni más adományozókkal, különösen az 5.2.1–5.2.3. és az 5.2.6. alszakaszban említett tevékenységek vonatkozásában.
5. A projekttevékenységek leírása
5.1. Projektcélkitűzések
A fő célkitűzés a technikai segítségnyújtás számos olyan kedvezményezett országnak, amelyek késznek mutatkoztak a fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó előírásaik és gyakorlatuk javítására. Ennek érdekében az elvégzendő tevékenységek során figyelembe kell venni a kedvezményezett országok helyzetét, különösen a következők tekintetében:
|
— |
esetleges tagságuk a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák transzferével kapcsolatos nemzetközi exportellenőrzési rendszerekben, vagy ilyen tagság iránti kérelem, |
|
— |
uniós tagjelölti státuszuk, valamint az, hogy a kedvezményezett országok hivatalos tagjelöltek vagy potenciális tagjelöltek-e, |
|
— |
a hagyományos katonai felszerelések és technológiák kereskedelmével kapcsolatos kapacitásuk gyártóként, importőrként vagy kereskedelmi csomópontként, |
|
— |
a meglévő nemzeti exportellenőrzési rendszer fejlettségi szintje, különös tekintettel azokra a fejlesztésekre, amelyek az Unió által finanszírozott, korábbi fegyverkivitel-ellenőrzési együttműködési programok keretében kapott támogatás nyomán valósultak meg, és |
|
— |
a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos álláspontjuk. |
Abban az esetben, ha az érintett kedvezményezett országok a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek csak aláíró felei, a tevékenységeknek lehetőség szerint a ratifikáció előtt álló akadályok azonosítására kell irányulniuk, különösen ha ezek az akadályok jogi vagy szabályozási jellegűek, és a végrehajtási kapacitások hiányosságaihoz vagy a végrehajtási kapacitásokkal kapcsolatos igényekhez kapcsolódnak. Ha az érintett országok még nem tettek lépéseket a Fegyverkereskedelmi Szerződés irányába (sem aláírás, sem ratifikáció, sem csatlakozás), a tevékenységeknek a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozást kell előmozdítania, lehetőség szerint egyéb olyan kedvezményezett országok támogatásával, amelyek már ratifikálták a Fegyverkereskedelmi Szerződést.
5.2. A projekt leírása
5.2.1. Regionális szakmai találkozók
A projekt legfeljebb nyolc kétnapos regionális szakmai találkozó formájában valósul meg, elméleti és gyakorlati képzést nyújtva, valamint alkalmat a párbeszédre a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése szempontjából releváns területeket érintő regionális megközelítések megszilárdítása céljából.
A szakmai találkozók résztvevői (legfeljebb 35 fő) között lesznek a kedvezményezett országok kormányzati tisztviselői. Adott esetben többek között a nemzeti parlamentek, az iparág és a civil társadalom képviselőit is meg lehet hívni.
A képzést a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor és a civil társadalom képviselői fogják tartani.
A szakmai találkozókra valamely kedvezményezett országban vagy más, a főképviselő által – a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (a továbbiakban: COARM) konzultálva – meghatározandó helyen is sor kerülhet.
A regionális szakmai találkozókat a következők szerint rendezik meg:
|
a) |
legfeljebb két szakmai találkozó délkelet-európai országok számára; |
|
b) |
legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok számára; |
|
c) |
legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő észak-afrikai mediterrán országok számára; és |
|
d) |
legfeljebb két szakmai találkozó közép-ázsiai országok számára. |
A régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében az egyes régiókban tartott szakmai találkozók legalább egyikére más régiókból származó partnerországok is meghívást kapnak.
Régiónként nem feltétlenül kerül sor két-két szakmai találkozóra, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé (például ha a várakozásokhoz képest túl kevés résztvevő jelzi a részvételi szándékát, ha egy adott régióban egyetlen kedvezményezett ország sem tesz komoly ajánlatot a szakmai találkozó megrendezésére, vagy ha duplikáció áll fenn más, tájékoztatást nyújtó szereplők egyéb tevékenységeivel). Amennyiben egy vagy több szakmai találkozót nem rendeznek meg, a fenti egyéb régiókban tartandó szakmai találkozók száma ennek megfelelően a tizenkettes teljes keret erejéig növelhető.
5.2.2. Szakmai látogatások
A projekt keretében kormányzati tisztviselők tesznek legfeljebb hét, két- vagy háromnapos szakmai látogatást a tagállamok vagy más kedvezményezett országok releváns hatóságainál.
Legalább kettő, legfeljebb négy kedvezményezett ország tisztviselői vehetnek részt az egyes tanulmányi látogatásokon. A szakmai látogatások kedvezményezett országainak nem kell feltétlenül ugyanabban a régióban lenniük.
5.2.3. Egyéni és távoli segítségnyújtás a kedvezményezett országoknak
A projekt az azt kérő, egyes kedvezményezett országokkal tartott, legfeljebb 10 napos szakmai találkozók formájában valósul meg. A kedvezményezett országok állami – ezen belül kormányzati, engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő – tisztviselői vesznek részt a szakmai találkozókon, amelyeket lehetőleg az érintett kedvezményezett országokban tartják meg. A kedvezményezett országok és a tagállamok szakértőinek pontos igényeitől és rendelkezésre állásától függően az összesen rendelkezésre álló 10 napot úgy kell felosztani, hogy egy-egy találkozó legalább kétnapos legyen.
Az egyéni segítségnyújtást szolgáló szakmai találkozókra főleg a kedvezményezett országok kérésére fog sor kerülni. Céljuk egy adott kedvezményezett ország által felvetett, a fegyverek kivitelének ellenőrzéséhez kapcsolódó, valamely konkrét kérdés megtárgyalása, például egy regionális szakmai találkozó vagy az uniós szakértőkkel és a BAFA-val tartott rendszeres egyeztetések alkalmával. E szakmai találkozók a kedvezményezett országok által felvetett, a fegyverkivitel-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések és kérések megtárgyalására fognak szolgálni, beleértve a célzott nemzeti kapacitásépítési intézkedéseket, az iparág és/vagy a tudományos közösség tájékoztatását, valamint a fegyverkivitel-ellenőrzés területére irányuló nemzeti képzési stratégiákat.
Ezen kívül, legfeljebb 20 napot fognak biztosítani távoli segítségnyújtás formájában nyújtott egyéni támogatásra (pl. jogi felülvizsgálatok; konkrét ügyekkel kapcsolatos konzultáció, beleértve a valamely adott áru műszaki minősítéséhez nyújtott támogatást is stb.).
A találkozókon a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor képviselői osztják meg szakismereteiket és a szakterületen szerzett gyakorlatukat.
5.2.4. Intézményi kapacitásépítés és magas szintű figyelemfelkeltő rendezvények
A projekt legfeljebb három, legfeljebb négynapos szakmai találkozó formájában valósul meg, amelyek célja, hogy támogatást nyújtsanak a fejlett fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerrel rendelkező kedvezményezett országoknak saját nemzeti kapacitásuk megerősítéséhez. Az intézkedések között fog szerepelni az „oktatók képzése” megközelítés alkalmazása, amely többek között a didaktikai ismeretekre, a tudásátadásra és az intézményi emlékezetre összpontosít a kedvezményezett országban. A nemzeti intézményi kapacitásépítésnek ki kell terjednie olyan kérdésekre, mint például a belső megfelelés, a kockázatkezelés, valamint a hibrid fenyegetések csökkentése és a fegyverkivitel-ellenőrzés közös pontjai.
5.2.5. Konferencia a fejlett exportellenőrzési rendszerrel rendelkező partnerországok számára
A projekt egy legfeljebb kétnapos brüsszeli konferencia formájában valósul meg. A konferencia az uniós szakértők és a fejlett exportellenőrzési rendszerrel rendelkező kedvezményezett országok magas rangú képviselői (szakpolitikai, engedélyezési és végrehajtási területen) közötti, magas szintű tárgyalások számára biztosít fórumot.
A konferencián a részt vevő kedvezményezett országoknak alkalmuk nyílik arra, hogy
|
a) |
tájékoztatást kapjanak a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos legújabb fejleményekről (pl. aktuális beszerzési csatornák, az új technológiák hatása és biztonságpolitikai vonatkozású kérdések, így például hibrid fenyegetések), valamint |
|
b) |
egyeztetést és véleménycserét folytassanak arról, hogy a fegyverkereskedelem ellenőrzését érintő újabb változások és fejlesztések miként építhetők be saját nemzeti exportellenőrzési rendszerükbe. |
5.2.6. Értékelő rendezvények
Az e határozat szerinti tevékenységek értékelése és felülvizsgálata érdekében két (egy félidős és egy végső) értékelő rendezvényt fognak szervezni Brüsszelben, ideális esetben valamely rendes COARM üléssel párhuzamosan.
A félidős értékelő rendezvény szakmai találkozó formájában valósul meg a tagállamok részvételével. A szakmai találkozó legfeljebb egy napig tarthat.
A végső értékelő rendezvény egy Brüsszelben tartandó rendezvény formájában valósul meg a kedvezményezett országok és a tagállamok részvételével. A végső értékelő rendezvényre minden kedvezményezett ország legfeljebb két képviselője (megfelelő kormányzati tisztviselők) kap meghívást.
6. Kedvezményezettek
6.1. Az e határozat hatálya alá tartozó kedvezményezett országok
A hatályos határozat szerinti kedvezményezettek köre nem lehet átfedésben a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya alá tartozó kedvezményezettekkel. Az e határozat szerinti kedvezményezett országok a következők:
|
a) |
délkelet-európai tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó (*)); |
|
b) |
az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országai (Azerbajdzsán, Belarusz, Georgia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna); |
|
c) |
az európai szomszédságpolitika észak-afrikai, mediterrán és déli szomszédsági országai (Algéria, Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Jordánia és Libanon); és |
|
d) |
közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán); |
6.2. A kedvezményezett országok jegyzékének módosítása
A COARM a 3. szakaszban említett koordinációs mechanizmussal folytatott konzultációkat követően úgy határozhat, hogy további országokat vesz fel a kedvezményezettek jegyzékébe, feltéve, hogy az érintett országok a (KKBP) 2017/915 határozat szerint nem kedvezményezettek. Kivételes esetben, amennyiben ezt célszerűnek ítélik, a koordinációs mechanizmus a (KKBP) 2017/915 határozat hatálya alá tartozó kedvezményezettek bevonását is jóváhagyhatja. A módosításokat hivatalos formában kell közölni a BAFA és az Unió között a COARM elnökén keresztül.
7. Projekteredmények és végrehajtási mutatók
Az 5.2.6. alszakaszban említett végső értékelő rendezvény mellett a projekt eredményeinek értékelése során a következőket fogják figyelembe venni:
7.1. A kedvezményezett országok egyéni értékelése
Az előírt tevékenységek befejeztével a BAFA eredményjelentést fog készíteni az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság számára a 6.1. alszakaszban említett minden egyes kedvezményezett országról. A jelentés össze fogja foglalni a határozat által lefedett időszakban az adott kedvezményezett országban végzett tevékenységeket, valamint értékelni és ismertetni fogja, hogy a BAFA rendelkezésére álló információk alapján a kedvezményezett ország milyen kapacitással rendelkezik a fegyvertranszfer-ellenőrzés területén. Az értékelés alapja az lesz, hogy a kedvezményezett ország miként alkalmazza a 2008/944/KKBP közös álláspontban rögzített ellenőrzési eszközöket, amennyiben ezek nem kizárólag az uniós tagállamok esetében alkalmazandók.
7.2. Hatásvizsgálat és végrehajtási mutatók
A kedvezményezett országok esetében fel kell mérni az e határozatban előírt tevékenységek hatását a tevékenységek elvégzését követően. A hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más releváns szereplőkkel együttműködésben.
E célból a következő végrehajtási mutatókat fogják felhasználni:
|
— |
vannak-e érvényben a fegyvertranszferek ellenőrzésére vonatkozó nemzeti szabályozások, és ha igen, azok mennyiben felelnek meg a 2008/944/KKBP közös álláspontnak (beleértve az értékelési kritériumok alkalmazását, az uniós közös katonai lista végrehajtását és a jelentéstételt), |
|
— |
információk a végrehajtás konkrét eseteiről, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, |
|
— |
a kedvezményezett országok képesek-e jelenteni a fegyverkivitel és/vagy -behozatal eseteit (például ENSZ-nyilvántartás, a Fegyverkereskedelmi Szerződés szerinti éves jelentéstétel, Wassenaari Megállapodás, EBESZ és a nemzeti parlamenteknek benyújtott jelentések), és |
|
— |
a kedvezményezett ország csatlakozott-e a 2008/944/KKBP közös állásponthoz, vagy szándékában áll-e hivatalosan csatlakozni. |
A 7.1. alszakaszban említett egyéni értékelési jelentésekben adott esetben hivatkozni kell ezen végrehajtási mutatókra.
8. Az uniós P2P portál (1) használatának előmozdítása
Uniós tulajdonban lévő forrásként fejlesztették ki a 2012/711/KKBP határozatban előírt uniós partnerközi (P2P) internetes portált, amely közös platformként szolgál valamennyi uniós tájékoztatási program számára (kettős felhasználású termékek és fegyverek). Az 5.2.1–5.2.6. alszakaszban felsorolt tevékenységek során fel kell hívni a figyelmet az uniós tájékoztató portálra, és elő kell mozdítani annak használatát. A tájékoztatási tevékenységekben résztvevőket meg kell ismertetni a portál zárt részével, amely állandó hozzáférést biztosít forrásokhoz, dokumentumokhoz és elérhetőségekhez. Hasonlóképpen a portál használatát azon egyéb tisztviselők körében is elő kell mozdítani, akik közvetlenül nem tudnak részt venni segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységekben. Ezenfelül a tevékenységeket az uniós P2P-hírlevélben is népszerűsíteni kell.
9. Az Unió láthatósága
A BAFA megfelelő intézkedéseket fog hozni azon tény ismertetése érdekében, hogy a tevékenységet az Unió finanszírozza. Ezen intézkedéseket az Európai Bizottság által közzétett, az Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban fogják végrehajtani. A BAFA ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és népszerűsítés útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, és növelve e határozat okainak, valamint az e határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és ezen támogatás eredményeinek az ismertségét. A releváns uniós iránymutatásokkal összhangban a projekt során előállított anyagokon jól láthatóan fel fogják tüntetni az uniós zászlót, valamint az „EU P2P exportellenőrzési program” logóját is. Az uniós delegációkat be kell vonni a harmadik országokban tartott rendezvényekbe a politikai nyomon követés és a láthatóság fokozása érdekében.
Mivel a tervezett tevékenységek léptékük és jellegük tekintetében meglehetősen különböznek egymástól, számos különféle promóciós eszközt fognak felhasználni, beleértve a hagyományos médiumokat, a honlapokat, a közösségi médiát, a tájékoztató és promóciós anyagokat (beleértve az infografikákat, brosúrákat, hírleveleket, sajtóközleményeket és adott esetben más eszközöket) is. A projekt keretében beszerzett kiadványokat és nyilvános rendezvényeket is a fentieknek megfelelően fogják márkázni.
10. Időtartam
A projekt becsült teljes időtartama 24 hónap lesz.
11. Jelentéstétel
A végrehajtó szerv a projekt előrehaladását röviden ismertető, rendszeres negyedéves jelentéseket, valamint az egyes tevékenységek befejezését követően tevékenységi jelentéseket fog készíteni. A jelentéseket legkésőbb hat héttel a releváns tevékenységek befejezését követően fogják benyújtani a főképviselőnek.
12. A projekt becsült teljes költsége és az uniós pénzügyi hozzájárulás
A projekt becsült teljes költsége 1 538 292,73 EUR, amely a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya által nyújtott társfinanszírozást is magában foglalja. Az Unió által finanszírozott projekt becsült teljes költsége 1 377 542,73 EUR.
(*) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(1) https://ec.europa.eu/jrc/en/research-topic/chemical-biological-radiological-and-nuclear-hazards/eu-p2p-outreach-programmes-export-control és https://circabc.europa.eu/
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/13 |
A TANÁCS (KKBP) 2020/1465 HATÁROZATA
(2020. október 12.)
az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló európai uniós fellépésről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
2018. szeptember 18-án az Egyesült Nemzetek (ENSZ) szállítmányellenőrző mechanizmusának (UNVIM) kérése alapján a Tanács elfogadta az UNVIM támogatására irányuló európai uniós fellépésről szóló (KKBP) 2018/1249 határozatot (1). A (KKBP) 2018/1249 határozat technikai végrehajtásával a Tanács az ENSZ Projekttámogatási Hivatalát (UNOPS) bízta meg, azzal a céllal, hogy az UNVIM az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 2216 (2015) sz. határozatával összhangban továbbra is képes legyen teljesíteni a megfigyeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. |
|
(2) |
A jemeni konfliktusban érintett felek 2018. december 13-án aláírták a stockholmi megállapodást, amelynek rendelkezéseit a 2451 (2018) sz. és a 2452 (2019) sz. ENSZ BT-határozat hagyta jóvá. A felek vezető szerepet ruháztak az UNVIM-re a Jemen tengeri kikötőit kezelő Yemen Sea Ports Corporationnek a hudajdai, a szalefi és a Rasz Isza-i kikötők üzemeltetésében és ellenőrzésében való támogatásában. |
|
(3) |
A Tanács 2019. február 18-án következtetéseket fogadott el, amelyekben üdvözölte a stockholmi megállapodás elfogadását, valamint a 2451 (2018) sz. és a 2452 (2019) sz. ENSZ BT-határozat egyhangú elfogadását. A Tanács ismételten felszólította a feleket, hogy segítsék elő a kereskedelmi szállítmányok, így többek között az üzemanyag szállítását, és emlékeztetett arra, hogy a hudajdai kikötő működése – és ezzel együtt a szalefi és a Rasz Isza-i kikötő működése is – több millió jemeni túlélésének záloga. A Tanács kijelentette, hogy továbbra is támogatja az UNVIM-et, törekedve annak biztosítására, hogy a kereskedelmi áruk az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat maradéktalan tiszteletben tartása mellett továbbra is bejussanak Jemenbe. |
|
(4) |
2019. október 4-én az UNVIM kérése alapján a Tanács elfogadta a (KKBP) 2019/1672 határozatot (2), és megújította az UNVIM-hoz nyújtott uniós támogatást. |
|
(5) |
A 2505 (2020) sz. és a 2534 (2020) sz. ENSZ BT-határozat meghosszabbította a hudajdai megállapodás támogatását célzó ENSZ-misszió (UNMHA) megbízatását a Hudajda városára, valamint Hudajda, Szalef és Rasz Isza kikötőjére vonatkozó megállapodás végrehajtásának támogatása érdekében, a stockholmi megállapodásban foglaltak szerint. |
|
(6) |
2020. július 15-én az UNVIM további támogatást kért az Uniótól. |
|
(7) |
Az Uniónak meg kell újítania az UNVIM-nak nyújtott támogatását annak érdekében, hogy az eleget tehessen megbízatásának, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Unió megújítja az UNVIM-nak nyújtott támogatását annak érdekében, hogy az eleget tehessen a vonatkozó ENSZ BT-határozatokban, különösen a 2216 (2015) sz. és a 2451 (2018) sz. ENSZ BT-határozatban meghatározott megbízatásának. Az említett támogatás átfogó célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a nem a jemeni kormány ellenőrzése alatt álló jemeni kikötőkbe irányuló kereskedelmi szállítmányokra vonatkozó átlátható és hatékony ellenőrzési folyamat biztosításával a kereskedelmi áruk újra akadálytalanul és szabadon bejuthassanak Jemenbe, valamint hogy megerősödjön az UNVIM szerepe a stockholmi megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása terén.
(2) E projekt konkrét célkitűzései a következők:
|
— |
a Jemenbe irányuló kereskedelmi teherszállítmányozás folyamatosságának növelése, és ennek érdekében a kereskedelmi szállítmányokra alkalmazott ellenőrzési folyamat felgyorsítása és a hajótársaságok bizalmának fokozása az iránt, hogy a hudajdai, a szalefi és a Rasz Isza-i kikötő megközelíthető lesz a kereskedelmi szállítmányozás céljából, |
|
— |
az UNVIM arra irányuló képességének megerősítése, hogy a stockholmi megállapodásban és a vonatkozó ENSZ BT-határozatokban foglaltak szerint tevékenységeit a hudajdai, a szalefi és a Rasz Isza-i kikötőbe is telepíthesse. |
(3) Az Unió e határozat útján támogatja az ENSZ-főtitkár Jemenért felelős különmegbízottjának hivatalát és az UNMHA-t az UNVIM Hudajda, Szalef és Rasz Isza kikötőjében történő telepítése tekintetében. Az Unió e célból hozzájárul az UNVIM megerősítéséhez kapcsolódó költségekhez és – egy átfogóbb humanitárius stratégia részeként – ezáltal a jemeni lakosság szükségleteinek fedezéséhez.
A projekt leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikkben említett tevékenységek technikai végrehajtásával az UNOPS-t kell megbízni. Az UNOPS-nak az említett feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett kell végeznie. A főképviselő az említett célból megköti a szükséges megállapodásokat az UNOPS-szal.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 2 059 838 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összegből finanszírozott kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. Az említett célból a Bizottság hozzájárulási megállapodást köt az UNOPS-szal. Az említett hozzájárulási megállapodásban ki kell kötni, hogy az UNOPS-nak biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.
(4) A Bizottság e határozat elfogadását követően a (3) bekezdésben említett hozzájárulási megállapodás mihamarabbi megkötésére törekszik. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint az említett hozzájárulási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
(1) A főképviselő az UNVIM által készített – az UNVIM irányítóbizottsága által tartott havi ülésekről készített jelentésekre is kiterjedő – rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Az említett jelentések képezik a Tanács által végzendő értékelés alapját.
(2) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az 1. cikkben említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2020. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a határozat 12 hónappal a Bizottság és az UNOPS közötti, a 3. cikk (3) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás megkötését követően hatályát veszti.
Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2018/1249 határozata (2018. szeptember 18.) az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányulóeurópai uniós fellépésről (HL L 235., 2018.9.19., 14. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2019/1672 határozata (2019. október 4.) az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló uniós fellépésről (HL L 256., 2019.10.7., 10. o.)
MELLÉKLET
Az uniós támogatás az UNVIM számára történő támogatásnyújtásra irányul, az alábbi személyzet finanszírozása révén:
|
— |
Hudajdába kiküldendő személyzet: egy koordinációs tisztviselő, egy helyszíni biztonsági tanácsadó, két megfigyelő, két kapcsolattartó tisztviselő, egy eljárási és műveleti asszisztens, egy helyi biztonsági asszisztens és egy adminisztratív asszisztens, |
|
— |
egy Szalefbe és egy Rasz Iszába kiküldendő megfigyelő, |
|
— |
egy szkennereket kezelő munkatárs. |
Ezenkívül finanszírozandó az UNVIM-et támogató uniós fellépés végrehajtásához szükséges adminisztratív támogató személyzet (egy pénzügyi tisztviselő, egy közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselő és egy humánerőforrásért felelős tisztviselő) is.
Az UNOPS-nak az e mellékletben említett személyzet felvételét az UNOPS munkaerő-felvételi szabályaival és eljárásaival összhangban kell végrehajtania. Az UNOPS-nak előzetesen tájékoztatnia kell az EKSZ-t bármely munkakör meghirdetéséről.
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/16 |
A TANÁCS (KKBP) 2020/1466 HATÁROZATA
(2020. október 12.)
a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. október 15-én elfogadta a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2018/1544 határozatot (1). |
|
(2) |
A (KKBP) 2018/1544 határozat 2020. október 16-ig alkalmazandó. Az említett határozat felülvizsgálata alapján az abban előírt korlátozó intézkedések hatályát 2021. október 16-ig meg kell hosszabbítani, továbbá a 2. és 3. cikkben említett természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a határozat mellékletében foglalt jegyzékében szereplő egy bejegyzést naprakésszé kell tenni. |
|
(3) |
A (KKBP) 2018/1544 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2018/1544 határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk Ezt a határozatot 2021. október 16-ig kell alkalmazni. Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani vagy adott esetben módosítani kell.”; |
|
2. |
a melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2018/1544 határozata (2018. október 15.) a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedésekről (HL L 259., 2018.10.16., 25. o.).
MELLÉKLET
A 2. és 3. cikkben említett természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a (KKBP) 2018/1544 határozat mellékletében foglalt jegyzékének az „a) Természetes személyek” alcímében az 5. bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:
|
Név |
Azonosító adatok |
A jegyzékbe vétel indoka |
A jegyzékbe vétel időpontja |
|
„5. Said SAID |
Más néven: Saeed, Sa’id Sa’id, Titulusa: doktor, az SSRC „Institute 3000” (más néven: „Institute 6000”) néven ismert részlegének tagja Nem: férfi Születési idő: 1955. december 11. |
Said Said az „Institute 3000”-nek (más néven: „Institute 6000”-nek), azaz a Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Scientific Studies and Research Centre [SSRC]) azon részlegének egyik meghatározó alakja, amely Szíria vegyi fegyvereinek fejlesztéséért és gyártásáért felel. |
2019.1.21.” |
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/18 |
A TANÁCS (KKBP) 2020/1467 HATÁROZATA
(2020. október 12.)
a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2019. október 14-én elfogadta a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/1720 határozatot (1). |
|
(2) |
A (KKBP) 2019/1720 határozat 2020. október 15-ig alkalmazandó. Az említett határozat felülvizsgálata alapján az abban előírt korlátozó intézkedéseket 2021. október 15-ig meg kell hosszabbítani. |
|
(3) |
A (KKBP) 2019/1720 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2019/1720 határozat 9. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„9. cikk
Ezt a határozatot 2021. október 15-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A Tanács (KKBP) 2019/1720 határozata (2019. október 14.) a nicaraguai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 262., 2019.10.15., 58. o.).
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/19 |
A Bizottság elnökével közös megegyezésben hozott (EU) 2020/1468
TANÁCSI HATÁROZAT
(2020. október 12.)
az Európai Bizottság egy tagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 246. cikke második bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
mivel:
|
(1) |
2019. november 28-án az Európai Tanács elfogadta az Európai Bizottságnak a 2024. október 31-ig terjedő időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2019/1989 határozatot (2). |
|
(2) |
2020. augusztus 27-én kelt levelében Ursula VON DER LEYEN, a Bizottság elnöke tájékoztatta a Tanácsot arról, hogy Phil HOGAN lemondott a Bizottság tagjaként betöltött posztjáról. |
|
(3) |
Összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 246. cikkének második bekezdésével a lemondó tag helyére hivatali idejének fennmaradó részére a Tanácsnak a távozó taggal azonos állampolgárságú új bizottsági tagot kell kineveznie. |
|
(4) |
Ezért új bizottsági tagot kell kinevezni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács Ursula VON DER LEYEN-nel, a Bizottság elnökével közös megegyezésben Mairead MCGUINNESS-t nevezi ki a Bizottság tagjává a 2024. október 31-ig tartó hivatali idő hátralevő részére.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxemburg, 2020. október 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) A 2020. október 7-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Tanács (EU) 2019/1989 határozata (2019. november 28.) az Európai Bizottság kinevezéséről (HL L 308., 2019.11.29., 100. o.).
Helyesbítések
|
2020.10.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/20 |
Helyesbítés az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 111., 2019. április 25. )
A 8. oldalon, az 1. cikk (2) bekezdésében, az új 47a. cikk (6) bekezdése második albekezdése bevezető részében:
a következő szövegrész:
„A teljes egészében és időben történő visszafizetés nem tekinthető valószínűnek, kivéve, ha a kötelezett rendszeres és időben történő kifizetéseket teljesített a következők valamelyikének megfelelő összegben:”
helyesen:
„A teljes egészében és időben történő visszafizetés valószínűnek tekinthető, amennyiben a kötelezett rendszeres és időben történő kifizetéseket teljesített a következők valamelyikének megfelelő összegben:”.