(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Olaszország kérelmét az „Olio lucano” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért az „Olio lucano” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely az 1107/96/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Brie de Meaux” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

2018. szeptember 26-i levelükben a francia hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése alapján, a „Brie de Meaux” oltalom alatt álló eredetmegjelölések termékleírásának módosításáról szóló, a Francia Köztársaság Hivatalos Lapjában (Journal Officiel de la République française) 2018. augusztus 29-én közzétett, 2018. augusztus 29-i kormányrendeletnek megfelelően 2022. december 31-ig tartó átmeneti időszakot engedélyeztek olyan, Franciaország területén székhellyel rendelkező gazdasági szereplőknek, amelyek teljesítik az említett cikkben foglalt feltételeket.

(3)

A nemzeti felszólalási eljárás során e gazdasági szereplők, akik a kérelem benyújtása előtt legalább öt évig folyamatosan, jogszerűen forgalmazták a „Brie de Meaux” terméket, felszólalásokat nyújtottak be. Egy gazdasági szereplő az alábbi rendelkezéssel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „A szalmát fedett helyen kell tárolni.” Két gazdasági szereplő az alábbi rendelkezéssel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „A tejelő tehenek fekvőhelyéhez a szalma használata kötelező. Ennek minimális mennyisége átlagosan az istállózás teljes idején pihenőboxos rendszerben tejelő tehenenként naponta 0,5 kg, kötetlen tartásmódú istállózás esetén 5 kg”. Két gazdasági szereplő az alábbi rendelkezésekkel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „A tejelő tehenek fekvőhelyéhez a szalma használata kötelező. Ennek minimális mennyisége átlagosan az istállózás teljes idején pihenőboxos rendszerben tejelő tehenenként naponta 0,5 kg, kötetlen tartásmódú istállózás esetén 5 kg.”, „Éves szinten az összetett takarmányok tejelő tehenenként átlagosan legfeljebb 2 000 kg szárazanyagot tartalmazhatnak.” és „Éves szinten a tejelő állomány takarmányozása a gazdaság autonómiájának és a terület autonómiájának az együttesén alapul: A gazdaság autonómiája: a földrajzi területről és a gazdaságból származó takarmány átlagos éves aránya az állomány teljes takarmányadagjában lévő szárazanyag-tartalomnak legalább 60 %-a. A terület autonómiája: a tejelő állomány teljes takarmányadagjának szárazanyag-tartalma legalább 85 %-ban a földrajzi területről származik.” Hét gazdasági szereplő az alábbi rendelkezésekkel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „A takarmánykoncentrátumok mennyisége éves átlagban tejelő tehenenként legfeljebb 2 000 kg szárazanyag.” és „Éves szinten a tejelő állomány takarmányozása a gazdaság autonómiájának és a terület autonómiájának az együttesén alapul: A gazdaság autonómiája: a földrajzi területről és a gazdaságból származó takarmány átlagos éves aránya az állomány teljes takarmányadagjában lévő szárazanyag-tartalomnak legalább 60 %-a. A terület autonómiája: a tejelő állomány teljes takarmányadagjának szárazanyag-tartalma legalább 85 %-ban a földrajzi területről származik.” Egy gazdasági szereplő az alábbi rendelkezéssel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „Éves szinten az összetett takarmányok tejelő tehenenként átlagosan legfeljebb 2 000 kg szárazanyagot tartalmazhatnak.” Egy gazdasági szereplő az alábbi rendelkezéssel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „A szalmát fedett helyen kell tárolni.” és „Legeltetéskor az egy tejelő tehénre jutó területnek legalább 20 árnak kell lennie.” Egy gazdasági szereplő az alábbi rendelkezéssel kapcsolatban nyújtott be felszólalást: „Legeltetéskor az egy tejelő tehénre jutó területnek legalább 20 árnak kell lennie.”

(4)

Az érintett gazdasági szereplők a következők: GAEC de la Gironde (SIRET: 34 028 683 000 013); GAEC Reine Pré (SIRET: 39 266 778 800 013); EARL de la Mardelle (SIRET: 38 514 961 200 017); GAEC Vaucher (SIRET: 38 159 700 400 013); GAEC Bruggeman (SIRET: 383 943 610 000 14); EARL les Bordes (SIRET: 34 236 864 400 015); SCL du Versant Laiteux (SIRET: 49 225 855 300 014); GAEC Blondeau Welvaert (SIRET: 32 576 392 800 018); EARL de la Prairie (SIRET: 49 773 714 800 013); GAEC Patoux (SIRET: 38 008 216 400 019); EARL Neret Guedrat (SIRET: 38 249 036 500 014); Gérard Houdard (SIRET: 39 226 686 200 011); EARL Mignon père et fils (SIRET: 49 778 394 400 018); EARL de la fontaine aux poissons (SIRET: 33 522 117 200 018).

(5)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kellett hagyni.

(7)

A Bizottság 2020. június 25-én jóváhagyta az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett (EU) 2020/914 végrehajtási rendelettel történő módosítást (4).

(8)

A közzétételt követően kiderült, hogy az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti időszak kimaradt az (EU) 2020/914 rendeletből.

(9)

Ezért az említett átmeneti időszak beillesztése érdekében e rendelettel módosítani kell az (EU) 2020/914 rendeletet,

(1)

Az afrikai sertéspestis a házisertéseket és a vadon élő sertéseket sújtó fertőző vírusos betegség, amely súlyosan érintheti a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulása esetén fennáll a veszély, hogy a kórokozó más, vadon élő sertéspopulációkra, illetve sertéstenyésztő gazdaságokra is átterjedhet.

(3)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (3) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozóan meghatározza azokat a minimumintézkedéseket, melyeket az Unió területén alkalmazni kell. A 2002/60/EK irányelv 15. cikke bizonyos intézkedések annak megállapítását követő meghozataláról rendelkezik, hogy az afrikai sertéspestis egy vagy több esetben vadon élő sertést fertőzött meg.

(4)

Németország tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan a területén jelenleg fennálló helyzetről, miután az említett szövetségi tagállam Brandenburg tartományában 2020. szeptember végén a betegség előfordulását észlelték egy esetben, és a 2002/60/EK irányelv 15. cikkének megfelelően egy sor intézkedést hozott, többek között kijelölte a fertőzött területet, ahol a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében az irányelv 15. cikkében említett intézkedések alkalmazandók.

(5)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az érintett tagállammal együttműködve uniós szinten meg kell határozni, hogy Németországban mely terület minősül afrikai sertéspestissel fertőzött területnek.

(6)

Ennek megfelelően e határozat mellékletében fel kell tüntetni Németország területén belül a fertőzött területet, és meg kell határozni a szóban forgó körzet fennállásának időtartamát.

(7)

Az e határozat hatálya alá tartozó fertőzött terület hozzáadódik az (EU) 2020/1270 bizottsági végrehajtási határozat (4) hatálya alá tartozó fertőzött területhez.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,