2020.8.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1234 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. június 9.)

a 139/2014/EU rendeletnek az előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek által tett nyilatkozatokra vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 39. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 139/2014/EU bizottsági rendelet (2) megállapítja a repülőterekhez és az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó követelményeket és igazgatási eljárásokat. E rendelet azonban korlátozott számú rendelkezést tartalmaz a szóban forgó szolgáltatás biztonságos nyújtására vonatkozóan. Ezért a repülőtéri műveletek egy újabb alrészeként további célzott követelményeket kell meghatározni.

(2)

A 139/2014/EU rendelet II. melléklete (az ADR.AR. rész) a szervezetek illetékes hatóságok általi irányítására és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket határoz meg. E mellékletet módosítani kell annak érdekében, hogy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásának helye szerinti tagállam illetékes hatósága hatáskört kapjon azon kapacitásnyilatkozatok befogadására és nyilvántartásba vételére, amelyeket az előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek nyújtanak be.

(3)

A repülőterek magas szintű biztonsága érdekében az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetekre vonatkozó követelményeket össze kell hangolni a repülőtér-üzemeltetőkre vonatkozó követelményekkel, különös tekintettel a biztonságigazgatásra, az üzemeltetési eljárásokra és a személyzetre vonatkozó követelményekre.

(4)	A forgalmi előtérben végzett műveletek tekintetében szintén rendelkezni kell a repülőtér-üzemeltető, az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetek és a légiforgalmi szolgáltató közötti, biztonsági vonatkozású kapcsolódási pontok irányításának követelményeiről.

(5)	A forgalmi előtérben végzett műveletek biztonsága érdekében rendelkezni kell a repülőtér-üzemeltetőre vonatkozó egyedi üzemeltetési eljárásokról. Lehetővé kell tenni, hogy a repülőtér-üzemeltető feladatköröket ruházzon át más szervezetekre.

(6)	Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és a Bizottsághoz 2/2014. szám alatt véleményként (3) benyújtotta a szabályok tervezetét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 139/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)	az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 37. cikkének (2) bekezdésében említett előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek nyilatkozattételének és ellenőrzésének feltételei és eljárásai a II. és III. mellékletben előírtak szerint.;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).” "

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)	A repülőtér-üzemeltetőknek és az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezeteknek meg kell felelniük a III. és IV. mellékletben meghatározott követelményeknek.”;

c)	a (4) bekezdést el kell hagyni.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő cím lép: „Ellenőrzés”;

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A tagállamok saját területükön belül illetékes hatóságként jelölnek ki egy vagy több szervezetet, és ezeket felruházzák a repülőterek és a repülőtér-üzemeltetők engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez, a nyilatkozatok befogadásához és az előtér-irányítói szolgáltatók és az ezekben részt vevő személyek felügyeletéhez szükséges feladat- és hatáskörökkel.”

3.	A 11. cikkben az (5) bekezdést el kell hagyni.

4.	A II. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

5.	A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

6.	A IV. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. március 20-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2) A Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1. o.).

(3) https://www.easa.europa.eu/document-library/opinions

I. MELLÉKLET

A 139/2014/EU rendelet II. melléklete (ADR.AR. rész) a következőképpen módosul:

Az ADR.AR.A.001. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.AR.A.001. Hatály

Ez a melléklet az alábbi feladatkörökkel rendelkező illetékes hatóságokra vonatkozóan határoz meg követelményeket:

a)	a repülőterek és a repülőtér-üzemeltetők engedélyezése és ellenőrzése;

b)	nyilatkozatok befogadása arra vonatkozóan, hogy az előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek rendelkeznek a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges kapacitással és eszközökkel, valamint e szervezetek ellenőrzése.”

Az ADR.AR.A.005. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	nyilatkozatok befogadása arra vonatkozóan, hogy az előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek rendelkeznek a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges kapacitással és eszközökkel, valamint e szervezetek ellenőrzése.”

Az ADR.AR.A.010. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Az illetékes hatóság – az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés megkönnyítése érdekében – a repülőtér-üzemeltetők, az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetek és más érdekelt felek rendelkezésére bocsátja a szükséges jogszabályi határozatokat, előírásokat, szabályokat, törvényeket, műszaki kiadványokat és kapcsolódó dokumentumokat.”

Az ADR.AR.A.015. d) pont a következőképpen módosul:

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Az illetékes hatóságnak az ADR.OR.A.015. ponttal összhangban értékelnie kell a repülőtér-üzemeltető vagy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet által javasolt alternatív megfelelési módozatokat: ehhez elemeznie kell a benyújtott dokumentumokat, és szükség esetén vizsgálatot kell folytatnia az adott repülőtér-üzemeltetőnél, a repülőtéren vagy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnél.”;

a második bekezdés 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	adott esetben tájékoztatja az ellenőrzése alá tartozó tanúsított repülőtereket és előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetet.”

Az ADR.AR.A.030. pont a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) összhangban az illetékes hatóságnak létre kell hoznia egy rendszert a repülésbiztonsággal kapcsolatos információk megfelelő szintű gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére.

(*1) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.).”;"

(b)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

A c) pontnak megfelelő intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell minden olyan repülőtér-üzemeltetőt vagy előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetet, amelynek az (EU) 2018/1139 rendelet és a rendelet alapján elfogadott meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok értelmében meg kell felelnie ezen intézkedéseknek. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell az intézkedésekről az Ügynökséget is, valamint ha közös fellépésre van szükség, akkor a többi érintett tagállamot is.”;

(c)

a szöveg a következő e) ponttal egészül ki:

„e)	Azokról az intézkedésekről, amelyekről az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet értesítést kap, a szolgáltatás helye szerinti repülőtér üzemeltetőjét is értesíteni kell.”

Az ADR.AR.A.040. pont a következő e) ponttal egészül ki:

„e)	Azokról a repülésbiztonsági irányelvekről, amelyekről az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet értesítést kap, a szolgáltatás helye szerinti repülőtér üzemeltetőjét is értesíteni kell.”

Az ADR.AR.B.005. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Az illetékes hatóságnak ki kell dolgoznia a többi érintett illetékes hatóság vonatkozásában szükséges információk, többek között az összes megállapítással, az ilyen megállapítások nyomán hozott korrekciós intézkedésekkel, valamint az egynél több tagállamban nyilvántartásba vett előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetek ellenőrzése eredményeként hozott végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos információk cseréjének és a kölcsönös segítségnyújtásban való részvételnek az eljárásait.”

Az ADR.AR.B.020. a) 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.	az (EU) 2018/1139 rendelet 71. cikke szerinti rugalmassági előírások alkalmazása.”

Az ADR.AR.C.005. a) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.	a repülőterek és repülőtér-üzemeltetők vagy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetek engedélyezési feltételeinek és a rájuk vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés; és”.

10.

Az ADR.AR.C.010. pont a következőképpen módosul:

az a) pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Az illetékes hatóságnak valamennyi repülőtér-üzemeltető és előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet tekintetében:”;

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	Az ellenőrzési programnak és a tervezési ciklusnak tükröznie kell a repülőtér-üzemeltető, illetve az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet repülésbiztonsági teljesítményét és a repülőtér kockázatoknak való kitettségét.”

11.	Az ADR.AR.C.040. pont címe helyébe a következő cím lép: „ADR.AR.C.040. Változtatások – repülőtér-üzemeltető”.

12.

Az ADR.AR.C.050. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.AR.C.050. Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetek nyilatkozata és változás bejelentése

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet azon nyilatkozatának kézhezvételét követően, hogy valamely repülőtéren előtér-irányítói szolgáltatásokat kíván nyújtani, vagy az e nyilatkozatban szereplő információkban bekövetkezett változást bejelentő értesítés kézhezvételét követően az illetékes hatóságnak igazolnia kell a nyilatkozat vagy a változást bejelentő értesítés kézhezvételét, majd ellenőriznie kell, hogy a nyilatkozat vagy az értesítés a III. mellékletben (ADR.OR. rész) előírt valamennyi információt tartalmazza-e.

Ha a nyilatkozat vagy a változást bejelentő értesítés nem tartalmazza a III. melléklet ADR.OR.F.005. pontjában előírt összes információt, vagy a benne szereplő információk nem felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek, az illetékes hatóság értesíti az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetet és a szolgáltatásnyújtás helye szerinti repülőtér-üzemeltetőt a megfelelés hiányáról, és további tájékoztatást kér. Szükség esetén az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a szervezetnél. Amennyiben meggyőződik a megfelelés hiányáról, az illetékes hatóság megteszi az e melléklet ADR.AR.C.055. pontja szerinti intézkedéseket.

c)	Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az ellenőrzése alatt álló előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet nyilatkozatairól és változást bejelentő értesítéseiről.”

13.

Az ADR.AR.C.055. pont a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	Az illetékes hatóság értesíti a szolgáltatás helye szerinti repülőtér üzemeltetőjét azokról a megállapításokról és észrevételekről, amelyeket az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetre vonatkozóan bocsátanak ki.”

II. MELLÉKLET

A 139/2014/EU rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

1.	A III. melléklet címe helyébe a következő cím lép: „Szervezeti követelmények (ADR.OR rész)”.

2.	A B. alrész címe helyébe a következő cím lép: „B. ALRÉSZ – ENGEDÉLYEZÉS – REPÜLŐTEREK ÉS REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETŐK (ADR.OR.B.)”.

3.	Az ADR.OR.B037. pontot el kell hagyni.

4.	Az ADR.OR.B060. pontot el kell hagyni.

A szöveg a következő ADR.OR.B.070. ponttal egészül ki:

„ADR.OR.B.070. Az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtás megszüntetése

A repülőtér-üzemeltető:

a)	megteszi a megfelelő intézkedéseket az üzemeltetés megszüntetéséből adódó biztonsági kockázatok felmérése és csökkentése érdekében;

b)	az a) pontban említett intézkedésekről tájékoztatja a megfelelő légiforgalmi tájékoztató szolgálatot.”

Az ADR.OR.C.015. pont bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az (EU) 2018/1139 rendelet és a rendelet alapján elfogadott meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok vonatkozó követelményeinek való megfelelés megállapítása céljából a repülőtér-üzemeltető hozzáférést biztosít az illetékes hatóság által felhatalmazott személyek részére:”.

7.	Az ADR.OR.C.020. pont bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „A megállapításokról szóló értesítés kézhezvétele után a repülőtér-üzemeltető:”.

Az ADR.OR.C.025. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ADR.OR.C.025. Haladéktalan reagálás a repülésbiztonsági problémákra – a repülésbiztonsági irányelveknek való megfelelés

A repülőtér-üzemeltetőnek végre kell hajtania az illetékes hatóság által a II. melléklet ADR.AR.A.030. c) és ADR.AR.A.040. pontjával összhangban előírt valamennyi repülésbiztonsági intézkedést, a repülésbiztonsági irányelveket is ideértve.”

Az ADR.OR.C.030. pont a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülőtér-üzemeltető a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*1) és a 376/2014/EU rendeletben meghatározott módon jelentést tesz minden balesetről, súlyos repülőeseményről és eseményről az illetékes hatóságnak és minden olyan más szervezetnek, amely felé a repülőtér helye szerinti állam tájékoztatási kötelezettséget írt elő.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35. o.).”;"

a d) és az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	A repülőtér-üzemeltető a jelentéseket 72 órán belül megteszi attól számítva, hogy észlelte azt az eseményt, amelyre a jelentés vonatkozik, kivéve, ha ezt valamilyen rendkívüli körülmény megakadályozza.

e)	Adott esetben a repülőtér-üzemeltetőnek intézkedéseket kell meghatároznia a hasonló események jövőbeni előfordulásának megelőzésére, és azokról haladéktalanul részletes jelentést kell készítenie. A jelentést a tagállam által előírt formában és módon kell elkészíteni.”

10.	A D. alrész címe helyébe a következő szöveg lép: „D. ALRÉSZ – FELÜGYELET – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETŐK (ADR.OR.D.)”.

11.

A szöveg a következő F. alrésszel egészül ki:

„F. ALRÉSZ – ELŐTÉR-IRÁNYÍTÓI SZOLGÁLTATÁS (ADR.OR.F.)

ADR.OR.F.001. Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet feladatkörei

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek az alábbiakkal összhangban kell biztosítania az előtér-irányítói szolgáltatást:

a)	az (EU) 2018/1139 rendelet VII. mellékletében, valamint az e rendelet III. mellékletében (ADR.OR rész) és IV. mellékletében (ADR.OPS. rész) meghatározott követelmények;

b)	a szervezet nyilatkozata;

c)	a repülőtéri kézikönyvben foglalt üzemeltetési eljárások;

d)	a szervezet felügyeleti rendszerét ismertető kézikönyv az ADR.OR.F.095. pontnak megfelelően;

e)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásához használt egyéb kézikönyvek.

ADR.OR.F.005. Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet nyilatkozata

Ha egy előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet az ADR.OPS.D.001. a) 1. és a) 2. pontban meghatározottak szerinti minimális irányítást szándékozik nyújtani légi járművek számára, a szolgáltatás tervezett megkezdése előtt legalább két hónappal nyilatkozatot kell benyújtania az illetékes hatóságnak. A nyilatkozatnak a következő információkat kell tartalmaznia:

(1)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet neve;

(2)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet elérhetősége;

(3)	a felelős vezető neve és elérhetősége;

(4)	a tervezett szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam repülőterének/repülőtereinek neve;

(5)	a szolgáltatásnyújtás helye szerinti egyéb tagállamokban található repülőterek listája;

(6)	az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja;

(7)	nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a szervezet hivatalos megállapodásokat kötött annak a repülőtérnek az üzemeltetőjével és légiforgalmi szolgáltatójával, amelyen előtér-irányítói szolgáltatást szándékozik nyújtani;

(8)	nyilatkozat, amely megerősíti, hogy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet repülésbiztonsági irányelveket dolgozott ki, és ezeket az irányelveket az ADR.OR.F.045. b) 2. ponttal összhangban alkalmazni fogja a nyilatkozat hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtása során;

(9)

nyilatkozat, amely megerősíti, hogy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet a nyilatkozat hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtása során folyamatosan megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet VII. mellékletében, valamint az e rendelet III. mellékletében (ADR.OR. rész) és IV. mellékletében (ADR.OPS. rész) meghatározott követelményeknek.

Az a) ponttól eltérve, abban az esetben, ha egy engedéllyel rendelkező repülőtér-üzemeltető vagy egy jóváhagyott légiforgalmi szolgáltató előtér-irányítói szolgáltatást szándékozik nyújtani:

(1)	értesíti az illetékes hatóságot;

(2)	felülvizsgálja repülésbiztonsági irányelveit, hogy azok tartalmazzák az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtást;

(3)	benyújtja az illetékes hatóságnak a szolgáltatás nyújtására alkalmazni kívánt személyzet képzési programját.

ADR.OR.F.010. A nyilatkozat folyamatos érvényessége

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet által az ADR.OR.F.005. pont szerint tett nyilatkozat érvényben marad, feltéve, hogy:

az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet VII. mellékletében, valamint az e rendelet III. mellékletében (ADR.OR. rész) és IV. mellékletében (ADR.OPS. rész) meghatározott követelményeknek, figyelembe véve a meg nem felelésre vonatkozó megállapítások kezelésével kapcsolatos, az e melléklet ADR.OR.F.035. pontjában leírt rendelkezéseket;

az illetékes hatóság e melléklet ADR.OR.F.030. pontjával összhangban hozzáférést kap az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezethez annak érdekében, hogy megállapítsa az (EU) 2018/1139 rendelet VII. mellékletében, valamint az e rendelet III. mellékletében (ADR.OR. rész) és IV. mellékletében (ADR.OPS. rész) meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelést;

c)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet nem vonta vissza nyilatkozatát és nem kapott értesítést az illetékes hatóságtól arról, hogy szüntesse meg a nyilatkozat hatálya alá tartozó egyes vagy valamennyi szolgáltatását.

ADR.OR.F.015. Az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtás megkezdése

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet akkor kezdi meg az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtást, amikor:

a)	az illetékes hatóság befogadta a nyilatkozatot;

b)	a szervezet az ADR.OR.F.085., illetve az ADR.OR.F.090. pontnak megfelelően hivatalos megállapodásokat kötött annak a repülőtérnek az engedéllyel rendelkező üzemeltetőjével és jóváhagyott légiforgalmi szolgáltatójával, amelyen a szolgáltatást nyújtani fogja;

c)	bizonyítékot szolgáltat arról, hogy személyzete elvégezte az előírt alapképzést és munkahelyi képzést.

ADR.OR.F.020. Az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtás megszüntetése

Az az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet, amely egy repülőtéren véglegesen meg kívánja szüntetni a szolgáltatásnyújtást:

a)	haladéktalanul értesíti a repülőtér-üzemeltetőt és az illetékes hatóságot, hogy azok megtehessék a megfelelő intézkedéseket a szolgáltatás biztonságos folytatása érdekében;

b)	a szolgáltatásnyújtás megszüntetésének napján módosított nyilatkozatot nyújt be az illetékes hatóságnak vagy kérelmezi nyilatkozata törlését.

ADR.OR.F.025. Változtatások

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek egyeztetnie kell a repülőtér-üzemeltetővel az ADR.OR.F.005. a) pontban meghatározott nyilatkozatban szereplő információkban, az ADR.OR.F.005. b) pontban említett képzési programban vagy az ADR.OR.F.095. pontban említett, felügyeleti rendszert ismertető kézikönyvben bekövetkező változásokról.

b)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot az a) pontban meghatározott bármely változásról, és szükség esetén módosított nyilatkozatot kell benyújtania.

c)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek a d) ponttal összhangban az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

Amennyiben az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet az ADR.OR.F.045. pontban említett felügyeleti rendszerének részeként a szervezeti felépítését, felügyeleti rendszerét vagy képzési programját érintően változtatást javasol, akkor:

(1)	meg kell határoznia az érintett felek közötti kölcsönös összefüggéseket, és e szervezetekkel együttműködésben meg kell terveznie és el kell végeznie egy biztonsági értékelést;

(2)	a feltevéseket és a kockázatcsökkentő intézkedéseket az érintett felekkel egyeztetve, következetesen kell kialakítania;

(3)	biztosítania kell, hogy a változtatás értékelésének hatóköre a repülőtéri rendszer egészét magában foglalja, az ott zajló interakciókkal együtt;

(4)	biztosítania kell, hogy a biztonsági értékelést hiánytalan és érvényes érvek, bizonyítékok és biztonsági kritériumok meghatározásával és dokumentálásával támasszák alá; valamint hogy a változtatás – amennyire ez megvalósítható – minden esetben a biztonság javítását szolgálja.

ADR.OR.F.030. Hozzáférés

Annak megállapítása céljából, hogy egy előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet a nyilatkozatának megfelelően működik-e, az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az illetékes hatóság megfelelő felhatalmazásával rendelkező bármely személy bármikor:

a)	hozzáférést kapjon a tevékenységéhez kapcsolódó bármely létesítményhez, dokumentumhoz, nyilvántartáshoz, adathoz, eljáráshoz és egyéb anyaghoz;

b)	elvégezhesse vagy megtekinthesse az illetékes hatóság által szükségesnek tartott intézkedéseket, vizsgálatokat, teszteket, értékeléseket vagy feladatokat.

ADR.OR.F.035. Megállapítások és korrekciós intézkedések

Miután az illetékes hatóság a II. melléklet ADR.AR.C.055. pontjának megfelelően megállapításról tájékoztatja az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetet, ez utóbbi az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül megteszi a következő lépéseket:

(1)	azonosítja a meg nem felelés alapvető okát;

(2)	korrekciós intézkedési tervet dolgoz ki;

(3)	igazolja az illetékes hatóság által elfogadott korrekciós intézkedés végrehajtását az adott hatósággal egyeztetett határidőn belül, a II. melléklet ADR.AR.C.055. d) pontjával összhangban.

b)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek tájékoztatnia kell a repülőtér-üzemeltetőt az a) pontban részletezett intézkedésekről, és adott esetben össze kell hangolnia vele ezeket az intézkedéseket.

ADR.OR.F.040. Haladéktalan reagálás a repülésbiztonsági problémákra – a repülésbiztonsági irányelveknek való megfelelés

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek:

a)	végre kell hajtania az illetékes hatóság által a II. melléklet ADR.AR.A.030. c) és ADR.AR.A.040. pontjával összhangban előírt valamennyi repülésbiztonsági intézkedést, a repülésbiztonsági irányelveket is ideértve;

b)	az a) pontban említett intézkedések végrehajtása során szükség esetén egyeztetnie kell a repülőtér-üzemeltetővel és a légiforgalmi szolgáltatóval.

ADR.OR.F.045. Felügyeleti rendszer

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek, a repülőtér-üzemeltetőnek vagy a légiforgalmi szolgáltatónak – ha ez utóbbi részben vagy kizárólagosan előtér-irányítói szolgáltatásokat nyújt – be kell vezetnie és működtetnie kell egy biztonságigazgatási rendszert is magában foglaló, a szóban forgó tevékenységekre is alkalmazandó felügyeleti rendszert.

A felügyeleti rendszer az alábbiakat foglalja magában:

(1)	világosan meghatározott felelősségi körök és elszámoltathatóság a szervezet egészén belül, beleértve a felső vezetés közvetlen elszámoltathatóságát repülésbiztonsági kérdésekben;

(2)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet repülésbiztonsággal kapcsolatos általános filozófiájának és elveinek, azaz repülésbiztonsági irányelveinek a felelős vezető aláírásával ellátott ismertetése;

(3)	a műveletekből eredő veszélyek azonosítását biztosító hivatalos eljárás;

(4)	az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásából fakadó biztonsági kockázatok elemzését, értékelését és csökkentését biztosító hivatalos eljárás;

(5)

az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet által a biztonságigazgatási rendszer repülésbiztonsági mutatói és repülésbiztonsági célértékei tekintetében elért repülésbiztonsági teljesítmény ellenőrzésére és a biztonsági kockázatokat szabályozó intézkedések hatékonyságának hitelesítésére szolgáló módszerek;

(6)

olyan hivatalos eljárás, amelynek célja:

i.	a szervezetben, annak felügyeleti rendszerében vagy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, a szokásos folyamatokat, eljárásokat és szolgáltatásokat esetlegesen érintő változások azonosítása;

ii.	a változások végrehajtását megelőzően a repülésbiztonsági teljesítményt szavatoló intézkedések ismertetése;

iii.	a biztonsági kockázatokat szabályozó, a műveleti környezetet érintő változások nyomán feleslegessé vált vagy már nem hatékony intézkedések megszüntetése vagy módosítása;

(7)	az a) pontban említett felügyeleti rendszer felülvizsgálatát, a biztonságigazgatási rendszer elégtelen teljesítménye okának/okainak azonosítását, az ilyen elégtelen teljesítmény műveleti következményeinek meghatározását és az ilyen ok/okok kiküszöbölését vagy csökkentését célzó hivatalos eljárás;

(8)	repülésbiztonsági képzési program, amely biztosítja, hogy az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásában részt vevő személyzet megfelelően képzett és alkalmas legyen a biztonságigazgatási feladatok ellátásra;

(9)

hivatalos repülésbiztonsági tájékoztatási eszközök, amelyek biztosítják, hogy a személyzet maradéktalanul ismerje a biztonságigazgatási rendszert, közlik a biztonság szempontjából kritikus információkat és magyarázatot adnak az egyes biztonsági intézkedések, valamint a biztonsági eljárások bevezetésének vagy módosításának okairól;

(10)	hivatalos eljárás annak figyelemmel kísérésére, hogy a szervezet teljesíti-e a vonatkozó követelményeket.

c)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek a felügyeleti rendszer valamennyi lényeges eljárását kézikönyvben kell dokumentálnia.

ADR.OR.F.050. Az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtáshoz használt rendszerek működési rendellenességének jelentése

A 376/2014/EU rendelet sérelme nélkül, az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek jelentenie kell a repülőtér helye szerinti állam illetékes hatósága, a repülőtér-üzemeltető és az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtásban használt repülőtéri felszerelések tervezéséért felelős szervezet felé minden működési rendellenességet, műszaki hibát, a műszaki adatokban szereplő határértékek túllépését, minden eseményt és minden olyan rendellenes körülményt, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a biztonságot, de nem vezetett balesethez vagy súlyos repülőeseményhez.

ADR.OR.F.055. Biztonsági jelentési rendszer

a)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek a személyzet által alkalmazandó biztonsági jelentési rendszert kell létrehoznia és végrehajtania.

Az ADR.OR.F.045. b) 3. pontban említett eljárás részeként az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet:

(1)	biztosítja, hogy személyzete a biztonsági jelentési rendszert használja a balesetek, súlyos repülőesemények és események kötelező jelentésére;

(2)	biztosítja, hogy a biztonsági jelentési rendszert a biztonságot esetlegesen érintő hibák, meghibásodások vagy biztonsági veszélyek önkéntes jelentésére is használni lehessen.

c)	A biztonsági jelentési rendszernek biztosítania kell a bejelentő személyazonosságának védelmét, ösztönöznie kell az önkéntes jelentést és lehetővé kell tennie a jelentések névtelen benyújtását.

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet:

(1)	valamennyi benyújtott jelentést nyilvántartásba vesz;

(2)	továbbítja a jelentéseket a repülőtér-üzemeltetőnek és adott esetben a légiforgalmi szolgáltatónak;

(3)	a biztonsági hiányosságok kezelése és a tendenciák azonosítása érdekében a repülőtér-üzemeltetővel vagy a légiforgalmi szolgáltatóval vagy mindkettővel együttműködve elemzi és értékeli a jelentéseket;

(4)	adott esetben részt vesz a jelentések repülőtér-üzemeltető által végzett kivizsgálásában;

(5)	a méltányossági alapú repülésbiztonsági kultúra (»just culture«) elveivel összhangban tartózkodik a vétkesség megállapításától.

ADR.OR.F.060. Biztonsági programok

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek részt kell vennie a repülőtér-üzemeltető által létrehozott biztonsági programokban.

ADR.OR.F.065. Személyi feltételek

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek:

(1)	ki kell neveznie egy felelős vezetőt, aki jogosult biztosítani azt, hogy minden tevékenységet a vonatkozó követelményekkel összhangban lehessen finanszírozni és végrehajtani. A felelős vezető felel a hatékony felügyeleti rendszer kialakításáért és fenntartásáért;

(2)	ki kell neveznie az előtér-irányítással kapcsolatos üzemeltetési szolgáltatások irányításáért és felügyeletéért felelős személyt;

(3)

ki kell neveznie a biztonságigazgatási rendszer kialakításáért, fenntartásáért és mindennapi irányításáért felelős személyt. E személy a szervezet más vezetőitől függetlenül jár el, közvetlen kapcsolatban áll a felelős vezetővel és a biztonsági kérdésekkel foglalkozó megfelelő vezetőségi tagokkal, és a felelős vezetőnek tartozik elszámolással;

(4)	elegendő számú szakképzett szakemberrel kell rendelkeznie a tervezett feladatoknak és tevékenységeknek a vonatkozó követelmények betartásával történő végrehajtásához;

(5)	elegendő számú felügyelőt kell alkalmaznia a személyzet felügyeletével kapcsolatos meghatározott feladatok és kötelezettségek ellátására, figyelembe véve a szervezeti felépítést és az alkalmazottak számát;

(6)	gondoskodnia kell arról, hogy az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyzet a képzési programmal összhangban megfelelő képzésben részesüljön.

b)	Ha az előtér-irányítói szolgáltatásokat részben vagy kizárólagosan a repülőtér-üzemeltető vagy a légiforgalmi szolgáltató nyújtja, gondoskodniuk kell arról, hogy az a) pont követelményei beépüljenek a saját felügyeleti rendszerükön belül meghatározott felelősségi körökbe.

ADR.OR.F.075. Alkoholfogyasztás, pszichoaktív anyagok és gyógyszerek használata

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek az előtér-irányítói szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyzete tekintetében, az ADR.OR.C.045. ponttal összhangban végre kell hajtania a repülőtér-üzemeltető által létrehozott eljárásokat az alkoholfogyasztás, a pszichoaktív anyagok és a gyógyszerek használata vonatkozásában.

ADR.OR.F.080. Nyilvántartás

a)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek az (EU) 2018/1139 rendelet és a rendelet alapján elfogadott meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok értelmében végzett valamennyi tevékenységét felölelő, megfelelő nyilvántartási rendszert kell létrehoznia.

b)	A nyilvántartás formátumát a felügyeleti rendszert ismertető kézikönyvben kell meghatározni.

c)	A nyilvántartásokat olyan módon kell tárolni, amely biztosítja a sérülés, megváltoztatás és lopás elleni védelmüket.

A nyilvántartási adatokat legalább 5 évig meg kell őrizni, az alábbiak kivételével:

(1)	az érvényben lévő nyilatkozatot addig kell megőrizni, amíg az érvényes;

(2)	a más szervezetekkel kötött írásbeli megállapodásokat addig kell megőrizni, amíg azok hatályosak;

(3)	a biztonsági értékelő jelentéseket a rendszer, eljárás vagy tevékenység életciklusának végéig kell megőrizni;

(4)	a személyzet képzési és képesítési adatait, valamint jártassági vizsgáikat a munkaviszonyuk megszűnését követő legalább négy évig vagy addig meg kell őrizni, amíg az illetékes hatóság el nem végezte tevékenységi területük ellenőrzését.

e)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek létre kell hoznia és fenn kell tartania egy veszélynyilvántartást.

ADR.OR.F.085. Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet és a repülőtér-üzemeltető közötti hivatalos megállapodás

a)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek hivatalos megállapodást kell kötnie annak a repülőtérnek az üzemeltetőjével, amelyiken előtér-irányítói szolgáltatást kíván nyújtani.

b)	A megállapodást a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell megkötni.

A hivatalos megállapodás legalább a következőket tartalmazza:

(1)	a megállapodás időtartama;

(2)	azon terület meghatározása, amelyen az előtér-irányítói szolgáltatást nyújtják;

(3)	azon szolgáltatások listája, amelyeket az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet fog végezni;

(4)	az üzemeltetési információknak a repülőtér-üzemeltető és az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet közötti cseréjét lehetővé tevő módszerek.

ADR.OR.F.090. Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet és a légiforgalmi szolgáltató közötti hivatalos megállapodás

a)	Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetnek hivatalos megállapodást kell kötnie annak a repülőtérnek a légiforgalmi szolgáltatójával, amelyiken előtér-irányítói szolgáltatást kíván nyújtani.

b)	A megállapodást a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell megkötni.

A hivatalos megállapodás legalább a következőket tartalmazza:

(1)	a megállapodás időtartama;

(2)	a szolgáltatásnyújtás köre, beleértve a légi járművek indulási engedélyeinek, gurulásának és tolatásának koordinációját;

(3)	az előtér-irányítói szolgáltató és a légiforgalmi szolgáltató közötti átadási pontok;

(4)	az üzemeltetési információknak a légiforgalmi szolgáltató és az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet közötti cseréjét lehetővé tevő módszerek;

(5)	a légi járművek indulási engedélyeinek, gurulásának és tolatásának koordinációja.

ADR.OR.F.095. A felügyeleti rendszert ismertető kézikönyv

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet:

(1)	létrehoz és fenntart egy felügyeleti rendszert ismertető kézikönyvet;

(2)	biztosítja, hogy személyzete könnyen hozzáférjen a kézikönyvhöz és értesüljön annak esetleges változásairól;

(3)	a repülőtér-üzemeltetővel folytatott konzultációt követően és azzal összehangoltan a hatálybalépés időpontja előtt tájékoztatja az illetékes hatóságot a kézikönyv tervezett módosításairól és felülvizsgálatairól;

(4)	felülvizsgálja a kézikönyv tartalmát, naprakészen tartja azt és szükség esetén biztosítja annak módosítását;

(5)	az illetékes hatóság által előírt minden módosítást és felülvizsgálatot bevezet a kézikönyvbe;

(6)	az egyéb érintett szervezeteket tájékoztatja a feladataik szempontjából releváns részek változásairól;

(7)	biztosítja, hogy a más jóváhagyott dokumentumokból származó információk vagy azok bármely módosítása megfelelően tükröződjön a kézikönyvben;

(8)	gondoskodik arról, hogy a kézikönyv az illetékes hatóság által elfogadott nyelven készüljön;

(9)	biztosítja, hogy a személyzet valamennyi tagja – írásban és szóban egyaránt – értse azt a nyelvet, amelyen a kézikönyvnek és más dokumentumoknak a feladataikra és kötelezettségeikre vonatkozó részei készültek;

(10)	gondoskodik arról, hogy a kézikönyvet a szervezet felelős vezetője aláírásával lássa el;

(11)	biztosítja, hogy a kézikönyv nyomtatott vagy elektronikus formátumú és könnyen módosítható legyen;

(12)	biztosítja, hogy a kézikönyv rendelkezzen a változatok követésére szolgáló rendszerrel, amelyet a kézikönyvben alkalmaznak és feltüntetnek;

(13)	biztosítja, hogy a kézikönyv vegye figyelembe az emberi tényezővel kapcsolatos alapelveket, és szerkezete megkönnyítse annak összeállítását, használatát és változtatását;

(14)	a kézikönyv legalább egy teljes és aktuális példányát a szolgáltatásnyújtás helye szerinti repülőtéren tartja, és ellenőrzés céljából azt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja.

A kézikönyv tartalmát az alábbiak szerint kell strukturálni:

(1)	általános rész;

(2)	a szervezet felügyeleti rendszere és képesítési követelményei.

c)	Ha az előtér-irányítói szolgáltatásokat részben vagy kizárólagosan a repülőtér-üzemeltető vagy a légiforgalmi szolgáltató nyújtja, gondoskodniuk kell arról, hogy a b) pont vonatkozó követelményei beépüljenek a repülőtéri kézikönyvbe, illetve a légiforgalmi szolgálati üzemeltetési kézikönyvbe.

ADR.OR.F.100. A dokumentációra vonatkozó követelmények

Az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezet:

a)	a repülőtéri kézikönyv előtér-irányítói szolgáltatásnyújtást érintő részeit operatív személyzete rendelkezésére bocsátja;

b)	az illetékes hatóság által előírt minden egyéb dokumentációt, valamint azok módosításait rendelkezésre bocsátja;

c)	az üzemeltetési utasításokat és egyéb információkat késedelem nélkül terjeszti.”

III. MELLÉKLET

A 139/2014/EU rendelet IV. melléklete a következő D. alrésszel egészül ki:

„D. ALRÉSZ – ELŐTÉR-IRÁNYÍTÓI MŰVELETEK

ADR.OPS.D.001. A biztonsággal kapcsolatos előtér-irányítói tevékenységek

A repülőtér-üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy eszközöket és eljárásokat hozzanak létre és hajtsanak végre az alábbiak érdekében:

(1)	a mozgás szabályozása a légi járművek közötti, illetve a légi járművek és az akadályok közötti ütközések megelőzése végett;

(2)	a légi járművek forgalmi előtérbe való belépésének szabályozása és forgalmi előtérből való kilépésének összehangolása a repülőtéri irányítótoronnyal;

(3)	a járművek biztonságos és gyors mozgásának biztosítása;

(4)

az alábbi tevékenységek megfelelő szabályozása:

i.	légijármű-állóhelyek kiosztása;

ii.	földi beállítási szolgáltatás nyújtása;

iii.	légi járművek parkolási eljárása és indítása az állóhelyről;

iv.	légi járművek üzemanyag-utántöltése;

v.	megfúvással szembeni óvintézkedések és hajtóművizsgálatok;

vi.	indulási engedélyek és gurulásra vonatkozó utasítások.

b)	Az a) pont végrehajtása érdekében a repülőtér-üzemeltető feladatköröket ruházhat át más szervezetekre. Ha a repülőtér-üzemeltető átruházza a szóban forgó feladatköröket, az átruházást bele kell foglalnia a repülőtéri kézikönyvbe.

ADR.OPS.D.005. A forgalmi előtér határai

a)	A repülőtér-üzemeltető a légiforgalmi szolgáltatóval együttműködve meghatározza a forgalmi előtér határait, melyekről a légiforgalmi tájékoztató kiadványban (AIP) történő közzététel céljából tájékoztatja a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot.

A forgalmi előtér határainak meghatározásakor legalább a következőket figyelembe kell venni:

(1)	a repülőtér kialakítása;

(2)	a futópálya és a gurulóút kialakítása és üzemeltetése;

(3)	a repülőtéri forgalom sűrűsége;

(4)	időjárási körülmények;

(5)	üzemeltetési eljárások.

ADR.OPS.D.010. A légi járművek forgalmi előtérbe való belépésének és forgalmi előtérből való kilépésének koordinációja

Ha a légi járművek forgalmi előtérben való mozgását nem a légiforgalmi szolgáltató irányítja, a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a légi járművek forgalmi előtérbe való belépését és forgalmi előtérből való kilépését koordinálják a légiforgalmi szolgáltatóval. Ez a koordináció magában foglalja a következőket:

(1)	az előtér-irányító szolgáltató, a légiforgalmi szolgálat és az induló légi járművek közötti kijelölt átadási pontok;

(2)	a forgalmi előtérben használandó, levegő-föld összeköttetést biztosító kommunikációs eszközök;

(3)	várakozó területek az érkező légi járművek elhelyezésére abban az esetben, ha légijármű-állóhelyek nem állnak rendelkezésre.

A repülőtér-üzemeltető a légiforgalmi tájékoztató kiadványban (AIP) történő közzététel céljából tájékoztatja a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot a következőkről:

(1)	az a) 1. pontban említett kijelölt átadási pontok;

(2)	az a) 2. pontban említett levegő-föld összeköttetést biztosító kommunikációs eszközök.

ADR.OPS.D.015. A légi járművek mozgásának irányítása a forgalmi előtérben

A repülőtér-üzemeltető biztosítja, hogy:

a)	a légi járművek utasítást kapjanak arra, hogy milyen útvonalat kell követniük a forgalmi előtérben;

b)	erre alkalmas vizuális segédeszközök álljanak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a légi jármű személyzete azonosítani tudja a kijelölt útvonalat;

c)	a tervezett útvonal mentes legyen minden olyan akadálytól, amely a mozgó légi járművel való ütközés kockázatát hordozza.

ADR.OPS.D.025. Légijármű-állóhelyek kiosztása

A repülőtér-üzemeltetőnek olyan eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy:

(1)	a kiosztott légijármű-állóhely megfeleljen annak a légijármű-típusnak, amelyre a szándékok szerint használni fogják;

(2)	a légijárműállóhely-kiosztásról tájékoztatják az előtér-irányítói szolgáltatás nyújtásáért felelős szervezetet (ha ki lett jelölve ilyen) vagy a megfelelő légiforgalmi szolgáltatót;

(3)	a légijárműállóhely-kiosztásról tájékoztatják a légi jármű manőverezéséért felelős személyeket.

A légijármű-állóhelyek kiosztásakor a repülőtér-üzemeltetőnek legalább a következő paraméterek figyelembevételét biztosítania kell:

(1)	a légi jármű jellemzői;

(2)	parkolási segédeszközök;

(3)	a légijármű-állóhelyet kiszolgáló létesítmények;

(4)	az infrastruktúra elérhetősége;

(5)	a szomszédos légijármű-állóhelyeken parkoló légi járművek;

(6)	a légijármű-állóhely sajátosságai.

ADR.OPS.D.030. A légi jármű földi beállítása

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a légi járművek földi beállítása az előtér-ügyeletes által a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) mellékletének 1. függelékével összhangban adott jelzések használatával történjen.

ADR.OPS.D.035. Légi jármű parkolása

A repülőtér-üzemeltetőnek eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania annak biztosítására, hogy:

a)	a forgalmi előtérben a légi jármű parkolására kijelölt területet megfigyelés alatt tartsák annak biztosítása érdekében, hogy a parkolási manőver során fenntartsák a biztonsági távolságokat;

b)	irányítás révén elősegítsék a légi jármű biztonságos parkolását;

c)	az automatizált parkolóirányítási rendszerek – ha vannak ilyenek telepítve – megfelelően működjenek;

d)	a légi jármű gurulásáért felelős személyek riasztást kapjanak a légi jármű megállítására, ha a biztonsági távolságokat túllépik;

e)	a légi jármű parkolási műveletében való közreműködéshez szükséges személyeken kívül senki ne közelíthesse meg a légi járművet, amikor annak összeütközési veszélyt jelző fényei és hajtóműve még működésben van;

f)	a légijármű-állóhely területe mentes legyen az idegen tárgytól származó törmeléktől (FOD), amelyeknek hatása lehet a biztonságra.

ADR.OPS.D.040. Légi jármű indítása az állóhelyről

A repülőtér-üzemeltetőnek olyan eljárásokat kell kidolgoznia és végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy a légi jármű légijármű-állóhelyről való indításakor:

a)	a földi kiszolgáló berendezések – kivéve adott esetben a légi jármű mozgatásához szükséges repülőtolókat – és a járművek el legyenek távolítva a légijármű-állóhelyről vagy az erre kijelölt területeken le legyenek parkolva;

b)	ha a légijármű-állóhelyet utashíd szolgálja ki, azt lecsatlakoztassák;

c)	a légijármű-állóhely elhagyására kijelölt útvonal FOD-mentes legyen;

d)	az állóhelyen belül és az azzal szomszédos úton/utakon leálljon a forgalom, kivéve adott esetben a légi jármű mozgatásához szükséges repülőtolók mozgását;

e)	a légi jármű állóhelyről történő indításában közreműködő személyeken kívül senki ne közelíthesse meg a légi járművet, amikor annak összeütközési veszélyt jelző fényeit és hajtóművét már működésbe helyezték.

ADR.OPS.D.045. A forgalmi előtérben feladatokat ellátó szervezetek tájékoztatása

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek a forgalmi előteret üzemeltető érintett szervezeteket időben tájékoztatnia kell a forgalmi előtéren végzendő műveletek korlátozásával kapcsolatos információkról.

A tájékoztatásnak adott esetben a következő információkat kell tartalmaznia:

(1)	a korlátozás jellege;

(2)	a korlátozás időtartama, amennyiben ez ismert;

(3)	az alkalmazandó mérséklési intézkedések;

(4)	a korlátozás üzemeltetésre gyakorolt hatása;

(5)	a légijármű-állóhelyek rendelkezésre állása;

(6)	a légijármű-állóhelyek korlátozása;

(7)	rögzített berendezések rendelkezésre állása a légijármű-állóhelyeken;

(8)	különleges parkolási eljárások;

(9)	a vezetési útvonalakat érintő átmeneti változások;

(10)	folyamatban lévő munka;

(11)	bármely más információ, amely operatív jelentőséggel bír a forgalmi előtér használói számára.

ADR.OPS.D.050. A sürgősségi segélyszolgálat riasztása

A repülőtér-üzemeltetőnek:

(1)	a forgalmi előtérben bekövetkező balesetek és repülőesemények esetére a repülőtéri kényszerhelyzeti terven belül létre kell hoznia és végre kell hajtania a sürgősségi segélyszolgálat riasztására szolgáló eljárást;

(2)	megfelelő eszközökről és berendezésekről kell gondoskodnia ahhoz, hogy a sürgősségi segélyszolgálatot riasztani lehessen.

A repülőtér-üzemeltető által létrehozott eljárásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

(1)	a sürgősségi segélyszolgálat riasztásához használt elérhetőségek és eszközök;

(2)

a repülőesemény hatékony kezelése érdekében a sürgősségi segélyszolgálatnak megadandó információk, többek között:

i.	a baleset vagy repülőesemény helyszíne;

ii.	a baleset vagy repülőesemény jellege;

iii.

károk;

iv.	személyi sérülések;

v.	veszélyes áruk.

ADR.OPS.D.055. Megfúvással szembeni óvintézkedések

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a forgalmi előtér használóit a megfúvás és a légcsavarszél nyomán felmerülő veszélyekről.

b)	A repülőtér-üzemeltetőnek elő kell írnia a forgalmi előtér használói számára a járművek és berendezések megfelelő biztosítását, valamint olyan parkolóhelyek kijelölését, ahol a megfúvás és a légcsavarszél hatása a lehető legkisebb.

c)	A forgalmi előtér kialakításában tervezett változtatások megtervezése és kivitelezése során a repülőtér-üzemeltetőnek figyelembe kell vennie a megfúvás és a légcsavarszél hatását.

d)	A repülőtér-üzemeltetőnek azonosítania kell a megfúvásveszélyes helyeket és a pilóták körében közzé kell tennie a minimális tolóerő kifejtésére irányuló utasítást, vagy megfelelő mérséklési intézkedéseket kell hoznia a megfúvás hatásának minimalizálása érdekében.

ADR.OPS.D.060. Légi jármű üzemanyag-utántöltése

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek eljárásokat kell kidolgoznia a légi járművek üzemanyag-utántöltésére.

Az eljárásnak a következőket kell előírnia:

1.	nyílt láng és az esetlegesen szikrát vagy ívfényt kibocsátó elektromos vagy hasonló eszközök használatának tilalma az üzemanyag-utántöltésre szolgáló zónában;

2.	a földi energiaellátó egység beindításának tilalma az üzemanyag-utántöltés alatt;

3.	a légi járműtől elvezető akadálytalan kilépési útvonal megléte, amely vészhelyzetben lehetővé teszi az üzemanyagtartályok és az emberek gyors eltávolítását;

4.	a légi jármű és az üzemanyagforrás szakszerű átkötése és a földelési eljárások helyes alkalmazása;

5.	az üzemanyag-utántöltést felügyelő személy haladéktalan értesítése üzemanyag-kiömlés esetén és részletes utasítások az ilyen esetek kezelésére;

a földi kiszolgáló berendezések oly módon történő elhelyezése, hogy a vészkijáratok minden akadálytól mentesek legyenek, lehetővé téve az utasok gyors evakuálását az olyan esetekben, amikor üzemanyag-utántöltés közben kerül sor az utasok ki- és beszállítására, vagy az utasok a légi jármű fedélzetén tartózkodnak.

7.	megfelelő típusú tűzoltó készülékek gyors elérhetősége legalább a kezdeti beavatkozáshoz arra az esetre, ha az üzemanyag meggyulladna;

8.	az üzemanyag-utántöltési művelet megszakítása, ha a repülőtéren vagy annak közelében elektromos viharok vannak.

ADR.OPS.D.065. Hajtóművizsgálat

a)	A repülőtér-üzemeltetőnek ki kell kidolgoznia és végre kell hajtania egy hajtóművizsgálati eljárást.

Az eljárásnak a következők meghatározását kell magában foglalnia:

(1)	a hajtóművizsgálat jóváhagyására jogosult személy;

(2)	a hajtóművizsgálat lefolytatására szolgáló területek;

(3)	a szükséges biztonsági intézkedések.

ADR.OPS.D.070. Láthatósági ruházat

A repülőtér-üzemeltetőnek elő kell írnia, hogy a szabadban, gyalogosan, a mozgási területen dolgozó összes munkavállalónak láthatósági ruházatot kell viselnie.

ADR.OPS.D.075. Indulási engedélyek és gurulásra vonatkozó utasítások

a)	Ha a légi járművek forgalmi előtérben való mozgását nem a légiforgalmi szolgáltató irányítja, a repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az indulási engedélyeket, a tolatási engedélyeket és ha szükséges, a gurulásra vonatkozó utasításokat is összehangolják a légiforgalmi szolgáltatóval.

Ebben az esetben a repülőtér-üzemeltető a légiforgalmi szolgáltatóval együttműködve kialakít és végrehajt egy eljárást, amely a következőket foglalja magában:

(1)	az indulási engedélyek kiadására jogosult hatóság meghatározása;

(2)	egymás tájékoztatásának mikéntje a kiadott indulási engedélyekről;

(3)	egymás tájékoztatásának mikéntje a tolatási engedélyekről és a gurulásra vonatkozóan adott utasításokról.

ADR.OPS.D.080. Az előtér-ügyeletesek és a légijármű-felvezető (FOLLOW-ME) járművezetők képzési- és jártasságivizsga-programja

A repülőtér-üzemeltetőnek képzési programot kell kidolgoznia és végrehajtania:

(1)	a földi beállítási szolgáltatást végző személyek vonatkozásában;

(2)	a légijármű-felvezetést (FOLLOW-ME) végző személyek vonatkozásában.

b)	A képzési programot a III. melléklet ADR.OR.D.017. pontjával összhangban kell végrehajtani.

c)	A képzést úgy kell kialakítani, hogy a személyzet tagjai elsajátíthassák a feladataik ellátásához szükséges alapvető ismereteket és gyakorlati készségeket.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell jártasságivizsga-program végrehajtását az a) pontban említett személyzet tekintetében, az alábbiak érdekében:

(1)	szakmai alkalmasságuk folyamatossága;

(2)	a funkcióikra és feladataikra vonatkozó szabályok és eljárások ismerete. A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az a) pontban említett személyek az alapképzés elvégzését követően 12 hónapnál nem hosszabb időközönként jártassági vizsgát tegyenek.

ADR.OPS.D.085. A légi jármű gurulására vonatkozó utasításokat rádió-távbeszélés révén kiadó személyzet képzési- és jártasságivizsga-programja

A repülőtér-üzemeltető biztosítja, hogy:

(1)	a légi járművek forgalmi előtérben való gurulására vonatkozó utasításokat a kijelölt légiforgalmi rádiófrekvenciák használatával rádió-távbeszélés révén kiadó személyek megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkezzenek;

(2)

a képzési program végrehajtására a III. melléklet ADR.OR.D.017. pontjával összhangban kerüljön sor, az alábbi kivételekkel:

az alapképzést munkahelyi képzésnek kell követnie, amely a következő szakaszokból áll:

A)	átmeneti képzési szakasz, amelyet elsősorban helyszínspecifikus műveleti eljárások és feladatspecifikus szempontok ismeretének és megértésének közvetítésére dolgoztak ki;

B)	munkahelyi gyakorlati képzési szakasz, ami a munkahelyi képzésnek az a végső fázisa, amely során a korábban megszerzett, munkakörrel kapcsolatos rutinokat és készségeket egy képesített oktató felügyelete mellett, éles forgalomirányítási helyzetben beépítik a gyakorlatba;

ii.	az alapképzés elvégzésétől számítva legfeljebb 12 hónapos időközönként szinten tartó képzést kell végezni, melynek során áttekintik az alapképzés ismereteit;

iii.	ha egy személy 12 hónapnál hosszabb ideig nem végzi repülőtéri feladatait, ismeretfrissítő képzést kell végeznie, amely teljeskörűen tartalmazza az alapképzés ismerettartalmát.

b)	Az a) 1. pontban említett személyeknek igazolniuk kell, hogy a c) pontnak megfelelően legalább operatív szintű nyelvismerettel rendelkeznek mind a szakterminológia, mind a köznapi nyelvhasználat tekintetében a repülőtéren a levegő-föld összeköttetésre használt nyelveken.

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy képes:

(1)	hatékonyan kommunikálni olyan helyzetekben is, amikor partnerének csak a hangját hallja, és olyan helyzetekben is, amikor szemtől szemben beszél vele;

(2)	pontos, érthető kommunikációt folytatni általános és munkával kapcsolatos témákban;

(3)	megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazni az üzenetváltásokban, valamint felismerni és megoldani a félreértéseket köznapi és munkahelyzetekben;

(4)	viszonylag könnyen kezelni azokat a nyelvi kihívásokat, amelyek a mindennapi munka és a megszokott kommunikációs feladatok végzése során adódó bonyolult vagy váratlan helyzetekből fakadnak;

(5)	olyan dialektust vagy akcentust használni, amely a légiközlekedés résztvevői számára érthető.

d)	A nyelvismeret elismerése az értékelést végző szervezet által kibocsátott, a nyelv vagy nyelvek ismeretét, a nyelvtudás szintjét, valamint az értékelés időpontját igazoló tanúsítvány kiadása révén történik..

A „szakértői” nyelvismereti szintet teljesítő kérelmezők kivételével a nyelvismeretet a következők szerint újra kell értékelni:

(1)	ha az igazolt szint az operatív szint, akkor az értékelés időpontjától kezdve négyévente;

(2)	ha az igazolt szint a kibővített szint, akkor az értékelés időpontjától kezdve hatévente.

A nyelvismeretet egy értékelőmódszer segítségével kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

(1)	az értékelési eljárás;

(2)	a nyelvismeret értékelését végző értékelők képesítései;

(3)	a fellebbezési eljárás.

g)	A repülőtér-üzemeltetőnek nyelvi képzést kell biztosítania a személyzetre vonatkozóan előírt nyelvismereti szint fenntartása érdekében.

A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell jártasságivizsga-program végrehajtását az a) 1. pontban említett személyzet tekintetében, az alábbiak érdekében:

(1)	szakmai alkalmasságuk folyamatossága;

(2)	a funkcióikra és feladataikra vonatkozó szabályok és eljárások ismerete. A repülőtér-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az a) pontban említett személyek az alapképzés elvégzését követően 12 hónapnál nem hosszabb időközönként jártassági vizsgát tegyenek.

(*1) A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).” ”

2020.8.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1235 HATÁROZATA

(2020. augusztus 26.)

Görögországnak az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról

(az értesítés a C(2020) 5742. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/698 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti új járművezetői kártya kiállítására vonatkozóan a kérelem kézhezvételétől számított két hónapos határidőt engedélyez, amennyiben a járművezető 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között kérelmezi a járművezetői kártya megújítását.

(2)	Az (EU) 2020/698 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése a járművezetői kártya cseréjére vonatkozóan a kérelem kézhezvételétől számított két hónapos határidőt engedélyez, amennyiben a járművezető 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között kérelmezi a cserét.

(3)

2020. július 24-én kelt levelében Görögország indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az (EU) 2020/698 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak két hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése iránt. Görögország 2020. július 28-án további információkat nyújtott be kérelmének alátámasztására.

(4)	A Görögországtól kapott információk szerint a Covid19-világjárvány terjedésének megelőzése vagy megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt a járművezetői kártyák megújítása és cseréje Görögországban valószínűleg 2020. augusztus 31. után is kivitelezhetetlen marad.

(5)

Görögország a Covid19-világjárványra válaszul számos rendkívüli intézkedést fogadott el a közszektor – többek között a minisztériumok és a regionális közlekedési szolgáltatók – alkalmazottaira vonatkozóan. Ezek az intézkedések hatással voltak a járművezetői tachográfkártyák megújításához és cseréjéhez szükséges kapacitásra is. Az említett intézkedések között szerepelt a görög jogszabályok által a köztisztviselők számára lehetővé tett „különleges célú szabadság”, amely jelentősen befolyásolta a szóban forgó feladatok ellátásához rendelkezésre álló személyek számát.

(6)

A világjárvány görögországi alakulását követve az intézkedéseket fokozatosan a helyzethez igazították, enyhítették és végül feloldották. Az intézkedések összességében súlyos munkaerőhiányt okoztak a közszektorban, és jelentős késedelmeket okoztak a járművezetői kártyák megújítására és cseréjére irányuló kérelmek kezelésében.

(7)

A munkaerőhiány a járművezetői tachográfkártyák gyártásához kapcsolódó technikai segítségnyújtási szerződés odaítélési eljárásában is késedelmet okozott. A görög Infrastruktúraügyi és Közlekedési Minisztérium illetékes hatósága nyílt pályázatot írt ki az intelligens tachográfkártyák kibocsátására vonatkozó kétéves szerződésre. E szerződést végül 2020. június 30-án ítélték oda, de a vállalkozónak minimális felkészülési időre van szüksége ahhoz, hogy megkezdhesse a kártyák kibocsátását. Addig az intelligens tachográfkártyák kibocsátása egyedül a lengyel kártyakibocsátó hatóság által biztosított kölcsönös segítségnyújtás keretében történhet, amely azonban legfeljebb 6000 kártyára terjedhet ki.

(8)

Ezenkívül a Görögország által szolgáltatott információk szerint a 165/2014/EU rendelet 12. cikke szerinti átjárhatósági tanúsítvány kiállításáért felelős egyetlen laboratórium nincs abban a helyzetben, hogy az átjárhatósági vizsgálatokat a 2020. év 39. heténél korábban elvégezze. A kártyák kiállítása csak e vizsgálatok sikeres lezárulta után kezdődhet meg.

(9)	Az (5)–(8) preambulumbekezdésben ismertetett körülmények miatt jelenleg több mint 11 000, járművezetői kártya megújítása vagy cseréje iránti kérelem van elbírálás alatt, amely kérelmeket nem lehet időben feldolgozni.

(10)	Görögországot ezért fel kell hatalmazni az (EU) 2020/698 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak meghosszabbítására.

(11)	Görögország hozzájárult ahhoz, hogy e határozat elfogadására és az erről szóló értesítésre angol nyelven kerüljön sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Görögország felhatalmazást kap arra, hogy az (EU) 2020/698 rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszakot két hónappal meghosszabbítsa.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 26-án.

a Bizottság részéről

Adina-Ioana VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 165., 2020.5.27., 10. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).

2020.8.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/19

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1236 HATÁROZATA

(2020. augusztus 25.)

Hollandiának az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról

(az értesítés a C(2020) 5745. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közlekedésre vonatkozó szabályozás bizonyos területein egyes bizonyítványok és engedélyek megújításával és meghosszabbításával, valamint egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztásával kapcsolatos egyedi és átmeneti intézkedéseknek a Covid19-járványra tekintettel történő megállapításáról szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (6) bekezdésére és 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése meghosszabbítja a továbbképzésnek a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezők általi elvégzésére vonatkozó azon határidőket, amelyek egyébként 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. között jártak volna le vagy járnának le. Az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdése meghosszabbítja az ehhez kapcsolódó „95” harmonizált uniós kód jelölésének érvényességét.

(2)	Az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése meghosszabbítja azon vezetői engedélyek érvényességét, amelyek egyébként 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. között jártak volna le vagy járnának le.

(3)

2020. július 1-jén kelt levelében Hollandia indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az (EU) 2020/698 rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbításának engedélyezése iránt. 2020. július 29-én kelt levelében Hollandia felülvizsgált, indokolással ellátott kérelmet nyújtott be. E felülvizsgált kérelemben Hollandia egyfelől engedélyt kér az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak három hónappal történő meghosszabbítására, a szóban forgó rendelet említett rendelkezése, valamint 2. cikkének (2) bekezdése és 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában. Hollandia másfelől engedélyt kér az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszak két hónappal történő meghosszabbítására is. 2020. július 30-án Hollandia további információkkal támasztotta alá kérelmét.

(4)

A Hollandia által szolgáltatott információk szerint a továbbképzés elvégzése, a „95” harmonizált uniós kód jelölése és a vezetői engedélyek megújítása Hollandiában valószínűleg 2020. augusztus 31. után is kivitelezhetetlen marad azon intézkedések miatt, amelyeket az ország a Covid19-járvány terjedésének megakadályozása vagy megfékezése érdekében hozott.

(5)

Hollandia átmenetileg felfüggesztette a a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti továbbképzéseket. Ennek következtében mintegy 30 000 tanfolyamot töröltek, amelyeket rendes körülmények között biztosítottak volna. Következésképpen mintegy 2 400 hivatásos járművezető nem újította meg időben a szakmai alkalmassági bizonyítványát.

(6)

A továbbképzések időközben újraindultak, és a 2020 májusától 2020 végéig beütemezett rendes tanfolyamok mellé még továbbiakat is terveznek. A Covid19 visszaszorításához szükséges intézkedések azonban még mindig korlátokat szabnak e tekintetben. A továbbképző intézményeknek meg kell felelniük a holland Országos Népegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (3) vonatkozó követelményeinek, lehetővé téve például – amennyire megoldható – legalább 1,5 méteres távolság tartását.

(7)

A helyzet különösen problémás az autóbuszvezetők továbbképzése esetében. A Hollandia által rendelkezésre bocsátott információk szerint számos olyan vezető, aki 2008. szeptember 10-én személyszállításra használt járművel vezetői tevékenységet végzett, a 2003/59/EK irányelv 4. cikke alapján szerzett jogként jutott szakmai alkalmassági bizonyítványhoz. A gyakorlatban és a 2003/59/EK irányelv 4. cikke, 8. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (2) bekezdése értelmében ez azt jelenti, hogy az így kiadott szakmai alkalmassági bizonyítványok közül sok 2015 szeptemberének első felében járt le, mivel Hollandia élt a 2003/59/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett időszak legfeljebb hét évre történő meghosszabbításának lehetőségével. Azoknak a D1, D1+E, D vagy D+E kategóriájú engedéllyel rendelkező járművezetőknek pedig, akik szakmai alkalmassági bizonyítványát röviddel annak 2015-ös lejárata előtt újították meg, az említett bizonyítvány 2020. szeptember 10-i lejárata előtt ismét meg kell újítaniuk azt. Hollandiában az autóbuszvezetők túlnyomó többsége ilyen helyzetben van. Bizonytalan, hogy a képzési intézmények kapacitása lehetővé teszi-e mindannyiuk számára, hogy időben elvégezzék továbbképzésüket. Ráadásul, mivel a tömegközlekedés a szokásos menetrend szerint újraindult, kevesebb idő áll a járművezetők rendelkezésére a tanfolyamokon való részvételre.

(8)

A 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján kiállított vezetői engedélyek tekintetében Hollandia a fizikai kapcsolattartással járó szakmák gyakorlására vonatkozó ideiglenes korlátozásokra hivatkozik. Ezek a korlátozások hatással voltak a járművezetésre való fizikai és szellemi alkalmasság megállapításához szükséges orvosi vizsgálatokra (a továbbiakban: orvosi vizsgálatok). Következésképpen a nemzeti engedélyező hatósághoz (CBR (5)) hetente benyújtott, ilyen vizsgálatokon alapuló orvosi jelentések átlagos száma jelentősen lecsökkent. A Covid19-járvány hollandiai terjedésének megelőzése vagy megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt 28 000 orvosi vizsgálatot halasztottak el, amelyeket – a hamarosan lejáró engedélyek kapcsán most és a közeljövőben esedékes vizsgálatokon felül – ezután kell elvégezni.

(9)

Hollandiában mintegy 25 000 orvos végez orvosi vizsgálatokat. A 28 000 elhalasztott orvosi vizsgálat elvégzéséhez szükséges idő nagyban függ attól, hogy az orvosok milyen mértékben és ütemben tudják majd újra ellátni feladataikat. Sok hollandiai orvos számára a vezetői engedélyek megújításához szükséges orvosi vizsgálatok elvégzése csupán egy a rengeteg feladatuk közül. A Covid19-világjárvány kezelése során végzett többletmunka miatt az orvosok nem tudtak annyi orvosi vizsgálatot elvégezni, amennyit általában végeznek.

(10)

A Hollandia által benyújtott információk szerint nem egyértelmű, hogy az orvosok jelen helyzetben szükséges tevékenysége milyen mértékben és milyen ütemben fog helyreállni. Az orvosi kapacitás vélhetőleg fokozatosan helyreáll, ugyanakkor az orvosi vizsgálatok iránti igény a korlátozások időszakát követően növekedni fog. Ezért várható, hogy a vizsgálatok elhalasztásának hatásai akkor sem szűnnek meg 2021 májusáig, ha az elvégzett orvosi vizsgálatok száma visszaáll a Covid19 előtt megszokott szintre.

(11)

Hollandia szerint lehetetlen pontosan megjósolni, hogy hányan nem tudják majd időben megújítani a 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. között lejárt vagy lejáró vezetői engedélyüket. Ez nagymértékben függ az orvosok rendelkezésre állásától, amelyet részben regionális tényezők befolyásolnak. Az mindenesetre elkerülhetetlen, hogy a vezetői engedélyük megújítását kérelmező személyek egy része az egészségügyi ellátórendszer várólistái miatt késedelmet ne szenvedjen, különösen azon személyek körülbelül 15 %-a, akiknek egynél több orvoshoz kell fordulniuk. A vezetői engedély megújításához szükséges idő átlagosan 125 nap, ha egyetlen orvos végzi a vezetői alkalmassági vizsgálatot, illetve 179 nap, ha több orvos működik közre benne.

(12)

A CBR által szolgáltatott adatok alapján a holland Infrastruktúra- és Vízügyi Minisztérium (6) becslése szerint az orvosi vizsgálatok terén 2020. december 1-jén20 000-es nagyságrendű elmaradás lesz. Ha feltételezzük, hogy az egészségügyi kapacitás 2021 első negyedévére ismét eléri a normális szintet, az elmaradások valószínűleg továbbra is hatással lesznek még a 2020. december 1-je után lejáró engedélyekkel rendelkező járművezetőkre is. A várakozások szerint azonban mind a 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszaknak, mind pedig az egyébként lejáró vagy már lejárt vezetői engedélyek érvényességi idejének a kérelmezett meghosszabbítása elegendő lesz annak biztosításához, hogy minden érdekelt meg tudjon felelni az alkalmazandó követelményeknek.

(13)	Hollandia számára ezért felhatalmazást kell adni arra, hogy a 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszakot, valamint az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszakot meghosszabbítsa.

(14)	Hollandia hozzájárult ahhoz, hogy e határozat elfogadására és az erről szóló értesítésre angol nyelven kerüljön sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hollandia felhatalmazást kap arra, hogy az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időszakokat az alábbiak szerint meghosszabbítsa:

a)	az (EU) 2020/698 rendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a szóban forgó rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak három hónappal meghosszabbodik;

b)	az említett rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszak két hónappal meghosszabbodik;

c)	az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak három hónappal meghosszabbodik;

d)	az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszak két hónappal meghosszabbodik.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 25-én.

a Bizottság részéről

Adina-Ioana VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 165., 2020.5.27., 10. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.).

(3) Rijksinstituut voor Volksgezondheid en Milieu (RIVM).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).

(5) Centraal Bureau Rijvaardigheidsbewijzen.

(6) Ministerie van Infrastructuur en Waterstaat.

2020.8.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1237 HATÁROZATA

(2020. augusztus 25.)

az Egyesült Királyságnak az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 11. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról

(az értesítés a C(2020) 5757. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közlekedésre vonatkozó szabályozás bizonyos területein egyes bizonyítványok és engedélyek megújításával és meghosszabbításával, valamint egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztásával kapcsolatos egyedi és átmeneti intézkedéseknek a Covid19-járványra tekintettel történő megállapításáról szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás 131. cikkével,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése meghosszabbítja azon vezetői engedélyek érvényességét, amelyek egyébként 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. között jártak volna le.

(2)	Az (EU) 2020/698 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése meghosszabbítja a mozdonyvezetői engedélyek tulajdonosai által elvégzendő időszakos ellenőrzésekre vonatkozó azon határidőket, amelyek egyébként 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között jártak volna le vagy járnának le.

(3)

2020. július 31-én kelt levelében az Egyesült Királyság indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak négy hónappal, valamint az említett 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszak négy hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése iránt. Az említett levélben az Egyesült Királyság továbbá indokolással ellátott kérelmet nyújtott be az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak négy hónappal történő meghosszabbításának engedélyezése iránt.

(4)

A 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alapján kiállított vezetői engedélyek tekintetében – az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk alapján – Nagy-Britanniában a vezetői engedélyeket és a forgalombahelyezési engedélyeket kiadó hivatal (Driver and Vehicles Licensing Agency, DVLA) felelős a vezetői engedélyek kiadásáért, és 49 millió, vezetői engedéllyel rendelkező személy és több mint 40 millió, nyilvántartásba vett jármű-üzembentartó adataival rendelkezik. A DVLA havonta átlagosan 1,6 millió levelet kap. Bár a DVLA online kommunikációs csatornái a világjárvány teljes ideje alatt rendelkezésre állnak, vannak olyan ügyek, amelyeket csak igazoló dokumentumokat tartalmazó, papíralapú kérelem benyújtásával lehet lezárni. Bizonyos körülmények között a vezetői engedélyek megújítása is idetartozik. A DVLA minden hónapban több mint 200 000, papíralapú megújítási kérelmet kap, mely kérelmek egy része a vezetői engedélyek, illetve a 70 éves vagy annál idősebb járművezetők esetében a járművezetési jogosultság érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozik. A papíralapú kérelmet benyújtó személyek közé tartoznak azok a hivatásos gépjárművezetők is, akiknek meg kell újítaniuk a tehergépkocsik és/vagy buszok vezetésére vonatkozó engedélyüket, valamint azok, akiknek egészségügyi okokból korlátozott vezetői engedélyt kell megújítaniuk. Az Egyesült Királyság úgy véli, hogy a kérelmek feldolgozása és a megújított engedélyek kiállítása céljából mindez jelentős számú alkalmazott jelenlétét teszi szükségessé a DVLA vezetői engedélyek kiállításával foglalkozó épületében. Észak-Írországban a vezetői engedélyek megújítását a vezetők és gépjárművek ügyeivel foglalkozó hivatal (Driver and Vehicle Agency, DVA) végzi, amely a vezetői engedélyek megújítására vonatkozó kapacitás tekintetében a DVLA-hoz hasonló korlátokkal szembesül.

(5)

A Covid19-világjárvány terjedésének megelőzése és megfékezése érdekében március 26-án Angliában és Walesben intézkedéseket vezettek be bizonyos vállalkozások és létesítmények bezárása, valamint az állampolgárok mozgását és összejöveteleit érintő korlátozások bevezetése céljából (The Health Protection (Coronavirus, Restrictions) (England) Regulations 2020; The Health Protection (Coronavirus Restrictions) (Wales) Regulations 2020); Skóciában március 28-án (the Health Protection (Coronavirus) (Restrictions) (Scotland) Regulations 2020), Észak-Írországban szintén március 28-án (The Health Protection (Coronavirus, Restrictions) Regulations (Northern Ireland) 2020) került sor ilyen intézkedésekre.

(6)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint a DVLA 6 000 alkalmazottat foglalkoztat, akik túlnyomórészt egyetlen épületben végzik a vezetői engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi feladatot. A Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások idején a DVLA-nak 6 000-ről 800-ra kellett csökkentenie a helyszínen dolgozók létszámát, a korlátozások korai szakaszában pedig mindössze 300 alkalmazott tartózkodhatott az épületben. Emiatt a DVLA nem volt képes az ügyek szokásos volumenét feldolgozni. Rendes körülmények között a DVLA havonta körülbelül 140 000 papíralapú megújítási kérelmet dolgoz fel. 2020 áprilisában a feldolgozott mennyiség 13 000 alá csökkent, és 2020 májusában sem sikerült teljesen elérnie a 30 000-et.

(7)

Bár a hivatal mindent megtesz a kapacitás növelése érdekében, a közösségi kontaktusok jogilag megkövetelt korlátozása továbbra is nagymértékben meghatározza azok létszámát, akik a DVLA-nál a kérelmek feldolgozása céljából rendelkezésre állnak. A DVLA-nak helyet adó Wales jogszabályai értelmében a szervezeteknek minden észszerű intézkedést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy bizonyos helyiségekben fenntartható legyen a kétméteres távolság. A vezetői engedélyek kiállításával foglalkozó épületben jelenleg egyszerre mintegy 1 600 alkalmazott tartózkodhat, ami 75 %-os csökkenést jelent a Covid19 előtti helyzethez képest. Emiatt a DVLA jelenleg jóval kevesebb megújítási kérelmet képes feldolgozni és megújított engedélyt kiadni, mint havi 200 000, és legkorábban 2021-ben fog visszatérni a normál kapacitáshoz.

(8)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint a jelenlegi előrejelzések alapján a DVLA-hoz 2020. szeptember 1. és 2020. december 31. között körülbelül 1,5 millió vezetői engedély megújítása iránti kérelem fog beérkezni. A DVLA becslése szerint ebből mintegy 200 000 papíralapú kérelem érkezik majd be az említett időszakban havonta.

(9)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint a DVLA továbbra is kiegészítő intézkedéseket hajt végre a jelentős létszámhiány hatásainak enyhítésére. Ezek az intézkedések azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a DVLA képes legyen havi 200 000 papíralapú megújítási kérelem feldolgozására. Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy a meghozott intézkedések átfogóak, és többek között a kérelmek rendes munkaidőn kívüli feldolgozását célzó, többműszakos munka bevezetésére, a személyzet létszámának növelésére és elhelyezésére, valamint további irodahelyiségek bérlésére irányulnak annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségű vezetői engedélyt lehessen kiadni, egyúttal betartva a közösségi kontaktusok korlátozására irányuló, a Covid19 hatásainak enyhítését célzó előírásokat. Jóllehet az említett intézkedések elősegítik a normál kapacitáshoz való visszatérést 2021-ben, nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a DVLA 2020 szeptembere és decembere között ismét 200 000 papíralapú engedélyt újíthasson meg havonta.

(10)

Az Egyesült Királyság által ismertetett információk alapján a DVA (Észak-Írország) 2020. március 27-én bezárta irodáit, és leállította a papíralapú kérelmek feldolgozását. A távmunkában dolgozó munkatársak az online eszközökön keresztül benyújtott kérelmeket fel tudták dolgozni, a papíralapú kérelmekkel azonban nem tudtak foglalkozni. A DVA időközben – eleinte a kulcsfontosságú munkavállalók kérelmeinek feldolgozása céljából – fokozatosan növelte az irodába berendelt személyzet számát, és további ideiglenes irodahelyeket biztosított annak érdekében, hogy az irodában dolgozók betarthassák a közösségi távolságtartási szabályokat. A személyzet egy része jelenleg továbbra is távmunkában dolgozik. Bár a korlátozások enyhülnek, a jelenleg is érvényes korlátozások miatt nehézségekbe ütköznek azok, akiknek orvoshoz kell fordulniuk, hogy beszerezzék a vezetői engedély iránti kérelmük alátámasztására szolgáló orvosi igazolásokat. Akárcsak a DVLA esetében, a korlátozások esetleges újbóli bevezetése tovább akadályozná a DVA azon képességét, hogy feldolgozza a kérelmeket.

(11)

Az Egyesült Királyság által benyújtott információk szerint a normalitáshoz való visszatérést az is akadályozza, hogy sok járművezető nem tudta megújítani engedélyét. 2020 márciusában egyes lakossági csoportok – köztük a Covid19 okozta betegség súlyos lefolyási kockázatának különösen kitett, illetve a klinikailag rendkívül veszélyeztetett személyek – azt az ajánlást kapták, hogy tartsanak be szigorúbb szabályokat, és teljes egészében szüntessék meg a másokkal való kontaktust. Emiatt az említett csoportokba tartozó gépjárművezetők nem tudták beszerezni a szükséges dokumentumokat, illetve nem tudták elvégeztetni a vezetői engedélyük megújítására irányuló papíralapú kérelemhez szükséges orvosi vizsgálatot. Jóllehet az Egyesült Királyságban enyhülnek a korlátozások, és a járművezetők már egyre több ügyet el tudnak intézni, számos korlátozás továbbra is érvényben van. Ez azt jelenti, hogy e járművezetők némelyike továbbra sem tudja benyújtani a megújítási kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok mindegyikét. Mi több, a korlátozásokat eltérő ütemben enyhítik az Egyesült Királyság egyes országrészeiben, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

(12)

Az Egyesült Királyság által benyújtott információk szerint a 70 éves vagy annál idősebb polgárok és a bizonyos betegségekben szenvedők sokszor arra törekednek, hogy minimálisra csökkentsék a másokkal való érintkezést, és nem kívánnak postahivatalokat vagy fotófülkéket felkeresni, hogy beszerezzék a papíralapú kérelem elkészítéséhez szükséges dokumentumokat. Az előrejelzések szerint a 2020 szeptemberétől 2020. december 31-ig tartó időszakban mintegy 650 000 70 éves vagy annál idősebb gépjárművezető vezetői engedélyét kellene megújítani. Ez azt jelenti, hogy a határidő újabb meghosszabbítása nélkül e 650 000 gépjárművezető egy része 2020 szeptemberétől elveszítheti járművezetési jogosultságát.

(13)	Ami a mozdonyvezetőkre vonatkozóan a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerint elvégzendő időszakos ellenőrzéseket illeti, az Egyesült Királyság úgy véli, hogy az – legalábbis egyes mozdonyvezetők esetében – valószínűleg 2020. augusztus 31. után is kivitelezhetetlen marad.

(14)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint 2020. március 26. és 2020. július 4. között a mozdonyvezetők időszakos orvosi ellenőrzésének jelentős részét felfüggesztették a kormány által a Covid19 terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett szigorú ellenőrzések miatt. A korlátozások 2020 májusának elején enyhültek, és az országban fokozatosan megkezdték az időszakos orvosi vizsgálatok végzését. Az Egyesült Királyság iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy a Covid19 terjedésének megakadályozását célzó hatályos intézkedések alkalmazása mellett miként kell elvégezni az időszakos ellenőrzéseket. Jóllehet a közösségi kontaktusok korlátozására vonatkozó szabályok enyhülése lehetővé tette néhány időszakos ellenőrzés elvégzését, a 2020 márciusa és 2020 júliusa közötti időszakra beütemezett orvosi vizsgálatok jelentős részének felfüggesztése számos elmaradáshoz vezetett, és e vizsgálatokat még el kell végezni.

(15)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint az (elhalasztott) orvosi vizsgálatok felhalmozódása azt jelenti, hogy a havi átlagos 250 orvosi vizsgálaton felül 162 időszakos orvosi vizsgálatot kell elvégezni 2020 decemberének végéig. Mindez tovább fogja növelni az ilyen időszakos ellenőrzéseket végző orvosok munkaterhét, a mozdonyvezetőknek pedig jelentős távolságokat kell megtenniük a következő egészségügyi létesítményig, amennyiben saját városukban esetlegesen korlátozó intézkedések vannak érvényben.

(16)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk szerint a mozdonyvezetők egészségügyi alkalmasságának és szaktudásának ellenőrzése keretében a közösségi kontaktusok korlátozása és a kiegészítő higiéniai követelmények miatt a szokásosnál kevesebb ügy zárható le. Ez tovább nehezíti az időszakos ellenőrzések terén bekövetkezett elmaradások felszámolását. Ezen túlmenően mindaddig, amíg a Covid19 a lakosság körében jelen van, számos, különösen veszélyeztetett mozdonyvezető várhatóan továbbra sem lesz képes arra, hogy felkeresse valamely egészségügyi létesítményt vagy tesztközpontot.

(17)

Az Egyesült Királyságot ezért fel kell hatalmazni az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak, valamint az említett cikkben meghatározott hét hónapos időszak meghosszabbítására. Emellett az Egyesült Királyságot fel kell hatalmazni az (EU) 2020/698 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak négy hónappal történő meghosszabbítására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyság felhatalmazást kap arra, hogy az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakokat az alábbiak szerint meghosszabbítsa:

a)	az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak négy hónappal meghosszabbodik;

b)	az (EU) 2020/698 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hét hónapos időszak négy hónappal meghosszabbodik;

c)	az (EU) 2020/698 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszak négy hónappal meghosszabbodik.

2. cikk

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 25-én.

a Bizottság részéről

Adina-Ioana VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 165., 2020.5.27., 10. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.).

2020.8.31.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 282/26

AZ EURÓPAI MUNKAHELYI BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓTANÁCSÁNAK 2019/15 HATÁROZATA

(2019. december 11.)

az érintettek bizonyos, személyes adatoknak az EU-OSHA működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról

AZ EURÓPAI MUNKAHELYI BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatótanácsának eljárási szabályzatára,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos (EDPS) 2019. október 17-i véleményére, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az új rendelet 25. cikkével és a belső szabályokkal kapcsolatos útmutatására,

mivel:

(1)	Az EU-OSHA az (EU) 2019/126 rendelet alapján végzi tevékenységeit.

(2)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban az e rendelet 14–21., 35. és 36., valamint 4. cikkének alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak – amennyiben a rendelkezései megfelelnek a 14–21. cikkben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek – az Ügynökség által elfogadott belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(3)	Ezek a belső szabályok – beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezéseket is – nem alkalmazhatók, ha a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus előírja az érintett jogainak korlátozását.

(4)	Amennyiben az Ügynökség az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, meg kell vizsgálnia, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5)

Az Ügynökség adminisztratív működésének keretében közigazgatási vizsgálatokat, fegyelmi eljárásokat folytathat le, az OLAF-nak bejelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban előzetes tevékenységeket végezhet, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben eljárhat, a zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárásokban járhat el, belső és külső panaszokat bírálhat el, belső ellenőrzéseket végezhet, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálatokat és belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet. Emellett az Ügynökség bírálhatja el az alkalmazottaknak az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés iránti kérelmeit.

Az Ügynökség a személyes adatok számos kategóriáját kezeli, beleértve a tényszerű adatokat („objektív” adatok, mint például a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus hírközlési adatok és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a magatartásra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(6)	Az ügyvezető igazgató által képviselt Ügynökség jár el adatkezelőként függetlenül attól, hogy az Ügynökségen belül az adatkezelői feladatkört átruházzák annak érdekében, hogy tükrözze a személyesadat-kezelési műveletekért való felelősséget.

(7)

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, ami megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelen személyek részére történő továbbítását. Az egészségügyi dokumentációt az Ügynökség által alkalmazott külső szolgáltató orvosai tárolják. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és megfelelő ideig – az Ügynökség adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(8)

Ezeket a belső szabályokat az Ügynökség által a közigazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok, valamint a saját egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálása során végzett valamennyi adatkezelési műveletre alkalmazni kell.

(9)

A belső szabályokat alkalmazni kell a fentebb említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások során és az ezen eljárások eredményeinek nyomon követése során végzett adatkezelési műveletekre. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie az Ügynökség által a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek az igazgatási vizsgálatokon kívül nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

(10)	Azokban az esetekben, amikor ezek a belső szabályok alkalmazandók, az Ügynökségnek indokolnia kell, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és hogy azok tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(11)

Ezeken a kereteken belül az Ügynökség köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különös tekintettel az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogára, valamint a tájékoztatás bizalmas kezelésével kapcsolatos jogra.

(12)

Az Ügynökség mindazonáltal kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, valamint más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

(13)	Az Ügynökség ebből következően a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

(14)	Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőrizni kell, hogy alkalmazhatók-e a korlátozást indokló feltételek, és fel kell oldani a korlátozást, amennyiben a feltételek már nem alkalmazandók.

(15)	Az adatkezelőnek a halasztás időpontjában és a felülvizsgálatok során tájékoztatást kell adnia az adatvédelmi tisztviselő részére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat az azon feltételekre vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelyek mellett az Ügynökség a (2) bekezdésben meghatározott eljárások keretében korlátozhatja az (EU) 2018/1725 rendelet 14–21., 35. és 36. cikkében említett jogok, továbbá – a 25. cikket követve – a 4. cikk alkalmazását.

(2) Az Ügynökség adminisztratív működésének keretében ez a határozat az Ügynökség által személyes adatokon a következő célokból végzett adatkezelési műveletekre alkalmazandó: közigazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása, az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése, visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyek, zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, belső és külső panaszok kezelése, belső ellenőrzések végzése, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok és az Ügynökségen belül kezelt vagy külső fél (például a CERT-EU) bevonásával végzett (informatikai) biztonsági vizsgálatok, polgári jogi követelések érvényesítése, valamint a saját egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálása.

(3) Az érintett adatkategóriák: tényszerű adatok („objektív adatok”, mint a személyazonosító adatok, az elérhetőségi adatok, a szakmai adatok, a részletes igazgatási adatok, a meghatározott forrásokból származó adatok, az elektronikus kommunikáció adatai és a forgalmi adatok) és/vagy a véleményeken alapuló adatok (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatok, mint például az indokolás, a viselkedési adatok, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatok, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatok).

(4) Amennyiben az Ügynökség az érintettek (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira tekintettel végzi feladatait, meg kell vizsgálnia, hogy alkalmazandó-e az említett rendeletben meghatározott valamely mentesség.

(5) Az e határozatban meghatározott feltételek mellett a korlátozások az érintettek következő jogaira vonatkozhatnak: tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, az érintettnek az adatvédelmi incidensről való tájékoztatása, illetve a tájékoztatás bizalmas kezelése.

2. cikk

Az adatkezelő meghatározása és garanciák

(1) Az adatvédelmi incidens, az adatok kiszivárgása és a jogosulatlan közlés megakadályozására bevezetett garanciák a következők:

a)	A papíralapú iratokat biztonságos szekrényekben kell tárolni, és azokhoz csak az arra jogosult munkatársak férhetnek hozzá;

Valamennyi elektronikus adatot biztonságos informatikai alkalmazáson kell tárolni az Ügynökség biztonsági előírásainak megfelelően, valamint egyedi elektronikus mappákban, amelyekhez kizárólag az erre felhatalmazott személyzet férhet hozzá. A megfelelő hozzáférési szinteket egyedileg kell meghatározni;

Az adatbázisnak jelszóval védett, egységes belépési eljárással működő rendszernek kell lennie, amely automatikusan kapcsolódik a felhasználó azonosítójához és jelszavához. A felhasználók helyettesítése szigorúan tilos. Az elektronikus nyilvántartásokat biztonságosan kell kezelni, hogy megvédjék a bennük tárolt adatok bizalmasságát és titkosságát;

d)	Az egészségügyi dokumentációt tároló külső szolgáltató orvosát kötik a titoktartásra és személyes adatok kezelésére vonatkozó szerződéses feltételek;

e)	Titoktartási kötelezettség terheli az adatokhoz hozzáférő valamennyi személyt.

(2) Az adatkezelési műveletek tekintetében az adatkezelő az Ügynökség, amelyet az ügyvezető igazgató képvisel, aki átruházhatja az adatkezelői feladatkört. Az érintetteket az Ügynökség honlapján és/vagy az intraneten közzétett adatvédelmi tájékoztatók vagy feljegyzések útján tájékoztatni kell az átruházott hatáskörben eljáró adatkezelőről.

(3) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyes adatok megőrzési ideje nem lehet hosszabb, mint amennyi az adatkezelés céljához mérten szükséges és megfelelő. Ez semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban meghatározott megőrzési időtartamot.

(4) Amikor az Ügynökség a korlátozás alkalmazását mérlegeli, számba kell vennie az érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló kockázatokat, különösen a többi érintett jogaira és szabadságaira nézve fennálló, valamint azon kockázatot, hogy például a bizonyítékok megsemmisítésével az Ügynökség vizsgálatai vagy eljárásai hatástalanná válnak. Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok elsősorban, de nem kizárólag, a jó hírnévvel, valamint a védelemhez és a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos kockázatokat foglalják magukban.

3. cikk

Korlátozások

(1) Az Ügynökség kizárólag az alábbiak védelme érdekében alkalmazhat korlátozást:

a)	a tagállamok nemzetbiztonsága, közbiztonsága vagy honvédelme;

b)	bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és az említett veszélyek megelőzését;

az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzései vagy az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

d)	az uniós intézmények és szervek belső biztonsága, beleértve az elektronikus hírközlési hálózatokat is;

e)	a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

f)	az a), b) és c) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

g)	az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;

h)	polgári jogi követelések érvényesítése.

(2) A fenti (1) bekezdésben ismertetett célok egyedi alkalmazásaként az Ügynökség az alábbi körülmények fennállása esetén alkalmazhat korlátozásokat a bizottsági szolgálatokkal vagy más uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel és hivatalokkal, a tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel kicserélt személyes adatok tekintetében:

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a bizottsági szolgálatok vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkében említett egyéb jogi aktusok alapján, vagy a rendelet IX. fejezete vagy más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és hivatalok alapító aktusai szerint korlátozhatják;

ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlását a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 23. cikkében említett jogi aktusok, vagy az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének (3) bekezdését, 15. cikkének (3) bekezdését vagy 16. cikkének (3) bekezdését átültető nemzeti intézkedések alapján korlátozhatják;

c)	ha a szóban forgó jogok és kötelezettségek gyakorlása veszélyeztethetné az Ügynökség – feladatainak végzése során – harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését.

Mielőtt az első albekezdés a) és b) pontjában említett korlátozások alkalmazására sor kerül, az Ügynökség egyeztet az érintett bizottsági szolgálatokkal, uniós intézményekkel, szervekkel, ügynökségekkel, hivatalokkal vagy a tagállamok illetékes hatóságaival, kivéve, ha az Ügynökség számára egyértelmű, hogy a korlátozás alkalmazásáról a nevezett pontokban említett valamely jogi aktus rendelkezik.

(3) Minden korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelemmel kell lennie az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és tiszteletben kell tartania a demokratikus társadalomban fennálló alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

(4) Ha a korlátozás alkalmazását mérlegelik, szükségességi és arányossági vizsgálatot végeznek a jelenlegi szabályok alapján. Elszámoltathatósági okokból a vizsgálatot – eseti alapon – belső értékelő feljegyzés útján dokumentálni kell.

(5) A korlátozást fel kell oldani, amint az azt indokoló körülmények már nem állnak fenn. Különösen akkor, ha úgy ítélik meg, hogy a korlátozott jog gyakorlása már nem oltaná ki a megállapított korlátozás hatását, vagy nem érintené hátrányosan más érintettek jogait vagy szabadságait.

4. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő által végzett felülvizsgálat

(1) Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét minden olyan esetben, amikor az adatkezelő korlátozza az érintettek jogainak alkalmazását, vagy e határozattal összhangban meghosszabbítja a korlátozást. Az adatkezelő hozzáférést biztosít az adatvédelmi tisztviselő számára a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését tartalmazó nyilvántartáshoz, és a nyilvántartásban rögzíti az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatásának időpontját.

(2) Az adatvédelmi tisztviselő írásban kérheti az adatkezelőt, hogy vizsgálja felül a korlátozások alkalmazását. Az adatkezelő írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a kért felülvizsgálat eredményéről.

(3) Az adatkezelő tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a korlátozás feloldásáról.

5. cikk

Az érintettek tájékoztatása

(1) Kellően indokolt esetekben, továbbá az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a tájékoztatáshoz való jogot:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

Az Ügynökség az (EU) 2018/1725 rendelet 31. cikkének értelmében vett adatvédelmi nyilatkozatokban vagy nyilvántartásokban, amelyeket a weboldalán és/vagy az intraneten tesz közzé, és amelyekben tájékoztatja az érintetteket a konkrét eljárásban rendelkezésükre álló jogokról, tájékoztatást ad a szóban forgó jogok esetleges korlátozásáról. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy a korlátozás adott esetben mely jogokra vonatkozik, valamint a korlátozás okaira és lehetséges időtartamára.

(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Ügynökség – amennyiben arányos – haladéktalanul írásban egyenként is tájékoztat minden olyan érintettet, akit megítélése szerint a konkrét adatkezelési művelet érint, a jelenlegi vagy jövőbeli korlátozásokkal kapcsolatos jogaikról.

(3) Amennyiben az Ügynökség teljes egészében vagy részlegesen korlátozza az érintettek részére történő, a (2) bekezdésben említett tájékoztatást, feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a jogalapot e határozat 3. cikkével összhangban, beleértve a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését is.

A feljegyzést és – adott esetben – az alapul szolgáló ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A (3) bekezdésben említett korlátozás addig marad hatályban, amíg az alátámasztására szolgáló indokok fennállnak.

Amennyiben a korlátozás okai már nem állnak fenn, az Ügynökség tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő indokairól. Ezzel egyidejűleg az Ügynökség tájékoztatja az érintettet arról a jogáról, hogy bármikor panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, vagy bírósági jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő az Európai Unió Bíróságán.

Az Ügynökség a korlátozás elfogadását követően hathavonta, valamint az adott vizsgálat vagy eljárás lezárultakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

6. cikk

Az érintett hozzáféréshez való joga

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a hozzáféréshez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

i)	az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálása.

Ha az érintett egy vagy több konkrét esettel vagy egy konkrét adatkezelési művelettel összefüggésben kezelt személyes adataihoz kér hozzáférést az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkével összhangban, az Ügynökség a kérelem értékelését kizárólag a szóban forgó személyes adatokra korlátozza.

(2) Amennyiben az Ügynökség teljes egészében vagy részlegesen korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikkében említett hozzáférési jogot, megteszi a következő lépéseket:

a)	a kérelemre adott válaszában tájékoztatja az érintettet az alkalmazott korlátozásról és a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, illetve bírósági jogorvoslatért fordulhat az Európai Unió Bíróságához;

b)	belső értékelő feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a korlátozás szükségességének, arányosságának értékelésével és időtartamával együtt.

A saját egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozóan alkalmazott korlátozások csak a pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű személyes orvosi adatokhoz való közvetlen hozzáférés iránti kérelmekre vonatkoznak, ha az ilyen adatokhoz való hozzáférés valószínűsíthetően kockázatot jelent az érintett egészségére nézve. E korlátozás arányos azzal, amely az érintett védelméhez feltétlenül szükséges. Az ilyen információkhoz való hozzáférést az érintett választott közvetítő orvosán keresztül kell biztosítani. Az orvos részére az összes információhoz hozzáférést és mérlegelési jogkört kell biztosítani annak eldöntéséhez, hogy hogyan és milyen hozzáférést kell biztosítani az érintett számára.

Az a) pontban említett tájékoztatás elhalasztható, elhagyható vagy megtagadható, ha a tájékoztatás ellehetetlenítené az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében elrendelt korlátozás hatását.

Az Ügynökség a korlátozás elfogadását követően hathavonta, valamint az adott vizsgálat lezárultakor felülvizsgálja a korlátozás alkalmazását. Ezt követően az adatkezelő hathavonként ellenőrzi a korlátozás fenntartásának szükségességét.

(3) A feljegyzést és – adott esetben – az alapul szolgáló ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. Kérésre ezeket az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

7. cikk

Helyesbítéshez, törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja a helyesbítéshez, törléshez és korlátozáshoz való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Amennyiben az Ügynökség részben vagy egészben korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikkében, 19. cikkének (1) bekezdésében és 20. cikkének (1) bekezdésében említett, a helyesbítéshez, a törléshez és az adatkezelés korlátozásához való jog alkalmazását, megteszi az e határozat 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket, és a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban rögzíti a feljegyzést.

8. cikk

Az adatvédelmi incidens közlése az érintettel és az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

(1) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az adatvédelmi incidens közléséhez való jogot, ha szükséges és helyénvaló:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó (hivatalos és nem hivatalos) eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	belső ellenőrzések;

g)	az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett vizsgálatok;

h)	az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(2) Kellően indokolt esetekben, az e határozatban meghatározott feltételek mellett az adatkezelő a következő adatkezelési műveletekkel összefüggésben korlátozhatja az elektronikus hírközlés bizalmas kezeléséhez való jogot, ha szükséges és megfelelő:

a)	igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatása;

b)	az OLAF-nak bejelentett lehetséges szabálytalanságok eseteivel kapcsolatos előkészítő tevékenységek végzése;

c)	visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárások;

d)	zaklatási ügyekre vonatkozó hivatalos eljárások;

e)	belső és külső panaszok kezelése;

f)	az Ügynökségen belül vagy külső fél (például a CERT-EU) részvételével folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok.

(3) Amennyiben az Ügynökség korlátozza az (EU) 2018/1725 rendelet 35. és 36. cikkében említett, az érintettnek az adatvédelmi incidensről való tájékoztatását vagy az elektronikus hírközlés bizalmas jellegét, e határozat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban rögzíti és feljegyzi a korlátozás indokait. E határozat 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

Hatálybalépés

E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Bilbaóban, 2019. december 11-én.

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség részéről

Christa SCHWENG

az igazgatótanács elnöke

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet); (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 282

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. augusztus 31.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/1234 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. június 9.) a 139/2014/EU rendeletnek az előtér-irányítói szolgáltatások nyújtásáért felelős szervezetek által tett nyilatkozatokra vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/1235 határozata (2020. augusztus 26.) Görögországnak az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról (az értesítés a C(2020) 5742. számú dokumentummal történt)	17
	*	A Bizottság (EU) 2020/1236 határozata (2020. augusztus 25.) Hollandiának az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. és 3. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról (az értesítés a C(2020) 5745. számú dokumentummal történt)	19
	*	A Bizottság (EU) 2020/1237 határozata (2020. augusztus 25.) az Egyesült Királyságnak az (EU) 2020/698 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 11. cikkében meghatározott egyes időszakok meghosszabbítására való felhatalmazásáról (az értesítés a C(2020) 5757. számú dokumentummal történt) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)	22
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatótanácsának 2019/15 határozata (2019. december 11.) az érintettek bizonyos, személyes adatoknak az EU-OSHA működésének keretében való kezelésével kapcsolatos jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályokról	26


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.